Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Die Zeit: Magyarország pocsékba megy a geci---kormány gátlástalansága miatt

A Die Zeit című liberális német hetilap a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációról közölt kommentárt csütörtökön megjelent számában. A Csak egy kérdés című írásában Matthias Krupa úgy vélte, hogy a konzultáció "gonosz szatírának" tűnik, de Orbán Viktor "halálosan komolyan gondolja".

Hozzátette: a kormány kezdeményezését tekintve "merész előrejelzésnek" tűnik a Financial Times című lap minapi megállapítása, miszerint a populizmus Európában átlépte a csúcspontját, mindenesetre "Magyarországon megfigyelhető, hogy miként megy pocsékba egy ország és a politikai kultúrája, amikor egy kormány levetkőzi minden gátlását".

A szerző úgy vélte, ha Geert Wilders vagy Marine Le Pen terjesztene elő olyan kérdőívet, mint a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kérdőíve, akkor "nagy lenne a nyugtalanság", de Orbán Viktor sokak számára "még mindig közülünk valónak számít". Pártja, a Fidesz változatlanul az Európai Néppárt tagja, így Angela Merkellel ül egy asztalnál, amikor a néppárti vezetők tanácskoznak. Ugyanakkor "legfőbb ideje, hogy Merkel és társai végre állást foglaljanak" – tette hozzá Matthias Krupa, kifejtve, hogy az EU jogi lehetőségei korlátosak Orbán feltartóztatására, de a politikai lehetőségeket "még messze nem merítették ki".

Ezek a lehetőségek a világos beszéddel kezdődnek és nem érnek véget a Fidesz kizárásával az Európai Néppártból, és akár "egy olyan kérdőívet is lehetne osztogatni, amelyen az áll, hogy egyetért-e azzal, hogy semmi keresnivalója az EU-ban egy kormányfőnek, aki megtiporja az európai értékeket?" – áll a Die Zeit kommentárjában.

 

 

 

 

 

Kövér: "Az elmúlt 25 évet levezénylő politikai elitnek van tartozása az emberek felé"

Illuzórikusnak ítélte a rendszerváltozással és az uniós csatlakozással szemben támasztott hazai várakozásokat Kövér László szerdán az M1 aktuális csatornán.

A házelnök a rendszerváltozás értékelésének egyik lehetséges módjaként beszélt arról, hogy össze kell vetni, csökkent-e a különbség Magyarország és a régebbi európai uniós tagállamok között a fejlettség különböző dimenzióiban. Értékelése szerint van miről számot vetni, az elmúlt 25 évet levezénylő politikai elitnek van tartozása az emberek felé.

Kövér László példaként hozta, hogy a második világháború előtt Ausztria GDP-je 40 százalékkal volt magasabb a magyarnál, ez 1990-re, a kommunizmus végére 150 százalékra nőtt. "Nem voltunk képesek elmagyarázni mindjárt a kezdet kezdetén", hogy a kommunizmus milyen súlyos örökséget hagyott az új rendszerre, a következő kormányokra – vélekedett a házelnök, aki szerint ha ezt sikerült volna megtenni, akkor az emberek reálisabban mérték volna fel a lehetőségeiket.

Azt is megfogalmazta: ha nem azzal "szédítették volna egyesek az embereket", hogy majd lehet Bécsben kávézót nyitni, hanem azt mondták volna, hogy el lehet menni Bécsbe pincérkedni, akkor nem ítélnék meg az emberek olyan felemás módon azt a lehetőséget, amiért sokan küzdöttek, azaz hogy szabadon lehessen munkát vállalni a régi uniós tagállamokban.

A politikai elit egymással szemben álló pártjai nem voltak képesek arra, hogy reálisan mutassák be a lehetőségeket – összegezte a házelnök, megjegyezve, hogy ezért a Fidesz a legkevésbé felelős.

Kövér László a gazdasági válságot tartja olyan fordulópontnak, amikortól másként kellett volna értékelni az esélyeket. Az európai színvonalra való felzárkózás "köddé foszlott", hiszen maga az unió is válságba került – jegyezte meg.

A politikus meglátása szerint a mélyebb strukturális válságnak a felfelé ívelőnek ígérkező szakasz ellenére nincs vége, a felelősséget pedig országhatáron átívelően meg kell osztani. Ugyanakkor jelezte: az EU tagállamainak politikai elitje sem képes számot vetni a valósággal.

Kijelentette: kihívások garmadájával kell szembenézni. Ezek közé sorolta a gazdasági válságot, utalva arra, hogy noha például Németországban jónak mutatkoznak az előrejelzések, a déli tagállamok komoly gazdasági problémákkal, hitelválsággal küszködnek. A kihívások között említette a demográfiai válságot, amely kötődik a legális és illegális bevándorláshoz is. Erkölcsi, civilizációs válságról is beszélt, kifejtve: Európa elvesztette, megtagadta saját szellemi alapjait, ezért "iránytűjét vesztette, nem tudja, hogy ki is valójában".

A nap folyamán az 1990-ben szabadon megválasztott Országgyűlés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából emlékkonferenciát rendezett a Veritas Történetkutató Intézet és az Országgyűlés Hivatala. A fórumon – mások mellett – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is beszédet mondott.

 

 

 

 

 

Geci-Orbánék újabb aljas húzása

Alaposan melléfogott mindenki, aki azt állította: a reklámadó bevezetése merénylet a sajtószabadság ellen. A valódi támadás ugyanis sokkal inkább a nemrég napvilágra került módosítás. Az új szabályozás alapján nem ritka a tíz-, tizenötszörös adóemelkedés egyes kiadóknál.

Ha az előzetesen jelzett időpontokat nem is sikerült tartania a kormánynak, végül elkészült a reklámadó módosításának tervezete - a szöveget május 9-ig lehet véleményezni. Az előzetes várakozásoknak megfelelően, az egyetlen adókulcsot 5,3 százalékban határozta meg a kabinet - vagyis meghajolt az Európai Unió kifogásai előtt és eltörölte a sávos, progresszív rendszert a sarcban. Ezzel párhuzamosan azonban a korábbi 500-ról 100 millió forintra csökkentette az éves árbevétel alatti adómentességet. A napi.hu számításai szerint ezzel a módszerrel még a várható bevételeket is sikerült emelni: a tavalyi 9,19 milliárd után idén már 9,87 milliárd forint bevételt remélhet a költségvetés.

A módosítás csupán a két legnagyobb cégnek, az RTL Klubnak és a TV2-nek kedvez, nekik azonban nagyon. Emlékezetes, a legnagyobb nézettségű és forgalmú RTL büntetésére hozta lényegében létre ezt az adófajtát a kormány, mégpedig úgy, hogy csak ezt a vállalatot sújtotta a legnagyobb adókulcs (20 milliárd feletti árbevétel felét elvette volna az állam). Mostantól azonban a tavalyi 4,5 milliárd helyett "csupán" 1,25 milliárdot kell leadóznia az RTL Klubnak, miközben a TV2 terhe 1,9 milliárdról 852 millióra apad. Ám a mérséklésnek ezzel vége is - amit a két legnagyobb adózó megspórol, azt a kabinet a náluknál jóval kisebb szerkesztőségeken veri le.

Így például a Blikket is megjelentető Ringier a tavalyi 265 millió helyett ebben az esztendőben már 758 milliót kénytelen e szektorális adó formájában befizetni az államnak. Ez a közel háromszoros emelkedés azonban lényegében eltörpül az olyan cégek megnövekedett adóterhelése mellett, mint például Axel Springer. E médiavállalkozás tavaly 26 milliót fizetett reklámadóként, idén azonban 323 millió forinttól lesz kénytelen megválni. Ez több mint tizenkétszeres tehernövekedést jelent, vagyis 1200 százalékkal emelkedett a fizetési kötelezettsége a cégnek. Nem járt jobban az index.hu, az ATV vagy a Népszabadság sem. A pálmát azonban alighanem a HVG kiadója viszi, amelynek 15-ször többet kell idén adóznia, mint tavaly: 10-ről 152 millióra ugrott a fizetési kötelezettsége.

Jelen pillanatban még a szakemberek sem merik megbecsülni, milyen folyamatokat indít el az adó módosítása a lappiacon - az azonban egyértelmű, hogy a kisebb, anyagilag kiszolgáltatottabb helyzetben lévő szerkesztőségek nagyon nehezen tudják majd kigazdálkodni a sokszorosára duzzadt adóterhet. Leginkább épp a hírműfaj, az objektív és sokszínű tájékozódást elősegítő lapok léte kerülhet veszélye, az olyan médiumoké, amelyek elsősorban - vagy kizárólag - hír-tartalmat állítanak elő, háttérbe szorítva a népszerűbb bulvártémákat.

A reklámadó módosítása tehát sokkal nagyobb fenyegetést jelent a sajtószabadságra, mint magának a sarcnak a bevezetése.

 

 

 

 

 

Lázár átláthatóbbá tenné, hogy mit lopnak!?

A közbeszerzések nyilvánosságát növelő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek Lázár János május közepén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: az új törvény – amely a tervek szerint idén november elsején lépne hatályba – érdemi változást hoz a közbeszerzéseknél. A közpénzek elköltésének legfontosabb szempontjaként beszélt a nyilvánosság, az átláthatóság növeléséről.

Szavai szerint az értékelések során nem a legolcsóbb ajánlatok kapják majd a legmagasabb pontszámot, hanem előtérbe helyezik a munkahelyteremtést, a gazdaságfejlesztés szempontjait, minőségi alapokra helyezik a kiválasztást.

A javaslat – amely a hazai és az uniós forrásokra is vonatkozik – rugalmasabb eljárásrendet tartalmaz. Mintegy 30 százalékkal csökkenti a közbeszerzési eljárások határidejét, csökkenti az üzleti titoknak minősülő adatok körét, pontosítja az összeférhetetlenségi, kizárási okokat, felelősségi viszonyokat – sorolta a miniszter, aki példaként hozta azt is, hogy 75 százalékos referenciaértékkel már lehet pályázni. Ezzel összefüggésben Lázár János célként jelölte meg, hogy a kis és közepes cégeket is helyzetbe tudják hozni, a nagyok ne tudják őket kiszorítani.

Mint mondta, a törvényjavaslatot május 19-én nyújtja be, a vitát pedig két részletben folytathatja le a Ház, és nyáron további konzultációkat tartanak.

Bejelentette azt is, hogy legkésőbb 2016 nyarától az egész közbeszerzési rendszert digitalizálják, azaz minden közbeszerzés az e-közigazgatás segítségével zajlik, megszűnik a papíralapú ügyintézés. Ezt részben a visszaélések kizárásával indokolta a miniszter.

Lázár János arról is beszámolt, hogy nemcsak az állami, hanem az államtól kapott pénz elköltése is közbeszerzés-köteles lesz, a tervek szerint 25 millió forintos értékhatártól.

 

 

 

 

 

Iskolában tanítaná Paks 2-t a kormány

Az iskolarendszer és a felnőttképzés releváns területeit is érintő komplex oktatási program készül a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódóan.

Az oktatási program, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumának közreműködésével készül el, felöleli az iskolarendszerű oktatás és felnőttképzés minden releváns ágát – fogalmazott Aszódi Attila kormánybiztos, aki az elmúlt hetek lakossági fórumain több helyütt is beszélt a vállalkozók felkészítéséről.

A szakember azt mondta, a magyar vállalkozók bevonása a beruházásba csak úgy lehetséges, ha felkészülnek erre a speciális feladatra, ez pedig célzott oktatási programot igényel, ami nemcsak hagyományos oktatási elemeket kell, hogy tartalmazzon, hanem olyanokat is, amelyek ténylegesen azokra a területekre fókuszálnak, amelyek ehhez a sajátos feladathoz kapcsolódnak.

A program azt szolgálja, hogy a magyarországi vállalkozások felkészüljenek erre a nagy intenzitású, speciális követelményeket támasztó munkára, ha nem tennénk semmit, akkor a valós magyar részarány elmaradna a 40 százalékos célkitűzéstől, márpedig ez szerepel a szerződésben, ehhez mindkét félnek ragaszkodni kell – vázolta a kormánybiztos.

„A Paks II., mint megrendelő, az orosz fél, mint szállító áll ebben a rendszerben és az összes vállalkozást, legyen az külföldi, orosz vagy magyar, azt az orosz félnek kell bevonnia és az ő munkájukért, mint sajátjáért felelnie.” – részletezte. Hozzátette, hogy a kormányzat abban tud segíteni, hogy a vállalkozások felkészüljenek és jó, megbízható beszállítói legyenek az orosz félnek. Aszódi Attila azt is elmondta, hogy amennyire lehet, a régióhoz szeretnék kötni a programot, az ott lévő iskolákra, képzőintézményekre építeni annak érdekében, hogy az ott élőket vonják be, a régió fiataljait tarthassák helyben, mert azt gondolják, hogy az ott élők kötődése erősebb, stabilabb munkavállalói réteget alkothatnak.

 Az atomerőmű kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos arról is beszélt, hogy a Paks II. projekttársaság állományát folyamatosan, erőteljesen fejleszteni fogják, mert a társaság mérnökeinek, mint a „majdani üzemeltetőknek” részt kell venniük az építés felügyeletében, minőségellenőrzésében. – A Paks II. állománya úgy fog fejlődni, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni, fontos, hogy az építés legelejétől ott legyenek és az építést nyomon tudják követni. Mindez és az engedélyeztetés kormoly erőforrást igényel, ezért már az idénre jelentős fejlesztést ütemeztek be – tájékoztatott.

 

 

 

 

 

A Fidesz népszerűsége csökkent, az ellenzéké nőtt

A Nézőpont Intézet reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Heti Válasz megbízásából. Április 20. és 25. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján a teljes népesség körében a kormánypártokkal 28 százalék rokonszenvezik, a Jobbik 19, az MSZP 10, a DK 6, az Együtt 3, az LMP pedig 8 százalékos támogatottsággal bír.

A rejtőzködők aránya 26 százalékról 16 százalékra csökkent, a Jobbik, az MSZP és az LMP tábora pedig egyaránt 3 százalékkal nőtt – közölte a Nézőpont Intézet. A kormánypártok tábora a márciusi 29 százalékkal statisztikai értelemben azonos.

A potenciális szavazói bázison a Fidesz-KDNP 36, a Jobbik 28, az MSZP 13, a DK 10, az Együtt 3, az LMP pedig 7 százalékos táborral rendelkezik. A kormánypártok potenciális támogatottságának aránya márciushoz képest nyolc százalékkal alacsonyabb, ám a választási részvételében biztos népességre vetítve az eltérés elhanyagolható, de több mint 50 ezer fős. A pártok potenciális táborainak egymáshoz viszonyított aránya így elsősorban az ellenzéki szimpatizánsok magasabb aktivitása miatt változott – olvasható a közleményben.

A Nézőpont Intézet közölte azt is: az elmúlt fél évben a Jobbik az elégedetlenek egy részét be tudta csatornázni táborába – többek között a tapolcai időközi választás eredménye is ezt jelzi. A Nézőpont Intézet ugyanakkor azt írta: több olyan strukturális korlát is áll a párt előtt, amely gátat szabhat a további erősödésnek. A Jobbik elsősorban a politikával kevésbé foglalkozó rejtőzködő szavazókat vonta be támogatói közé, az újak jellemzően középfokú végzettséggel bíró, munkás és alsó középosztálybeli, aktív keresők.

A Jobbik a megyei jogú városokban, valamint a falvakban és községekben erősített. "A látszólag mérsékeltebb kommunikációval" megcélzott, új Jobbik-táborba tartozókkal szemben viszont a politikailag aktívabb, régi táborba tartozók inkább a párt nyelvi radikalizmusával értenek egyet, ezért őket a mérsékeltté váló retorika eltántoríthatja a párttól – szerepel a közleményben.

Vona Gábort egy potenciális miniszterelnök-jelölti versenyben csak a teljes népesség 13 százaléka támogatná, tehát kevesebben, mint pártját, míg a kormánypártok esetében teljes az egyezés, a párt támogatói szinte kizárólag Orbán Viktor miniszterelnököt tartják alkalmas kormányfőnek.

A Jobbik 2018-as hatalomra kerülését csak a megkérdezettek 7 százaléka tartaná nagyon jónak, 19 százalék inkább jónak, 29 százalék inkább rossznak, 22 százalék pedig nagyon rossznak. A rejtőzködők, valamint a Fidesz-KDNP és az egyéb ellenzéki pártok szimpatizánsai is döntő mértékben az ellenzők táborát erősítik.

 

 

 

 

 

Fideszes seggnyalók pénzelése

Az Alapjogokért Központ (AK) mintegy másfélé éve indult és már akkor is feltűnő volt, hogy munkatársai az akkor még létező Navracsics-féle Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, illetve a KDNP-s ifjakhoz, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséghez (IKSZ) voltak köthetők. Most az Átlátszó annak járt utána, hogy a Fidesz hogyan finanszírozza pártpénzből fedőcégen keresztük az AK-t.

A lap hiába érdeklődött az AK-tól annak támogatóiról, bár ígérték, hogy a jogszabályi követelményeknek megfelelően eleget tesznek majd, honlapjukon azóta sem látni semmilyen, a támogatásokra vonatkozó pontos adatot. Mindössze a partnerek listája érhető el. Ezek közül a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány, illetve a Századvég Alapítvány jöhettek szóba, mint finanszírozók. Bár kérdezte őket az Átlátszó, mindkét szervezet hallgatott arról, hogy támogatják-e az AK-t.

Ahogy a lap kiderítette, az AK igazgatója, Szánthó Miklós 2013 júniusában bejegyezte a Jogállam és Igazság Kft.-t. Ez a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítványától 2013-ban 31,6 millió, 2014-ben pedig több mint 49 millió forintot kapott a működési költségekre. A Kft. 2013-as pártalapítvány felé tett éves beszámolójából pedig látható volt, hogy a kapott pénzt az AK támogatására fordították. Ez tehát bizonyította az Átlátszó szerint sejtésüket, hogy a Kft. az álcivil AK fedőcége. 

Az AK egyébként azt állítja magáról, "elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra". Ennek megfelelően kutatásaik, elemzéseik módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki – írták magukról.

Ehhez képest az AK az alapjogok helyett a kormányt védi meg a kritikáktól. Idén például próbálták cáfolni a Human Rights Watch majd az Amnesty International kritikus országjelentéseit, illetve védelmükbe vették az iskolai szegregációt, valamint a menekültek őrizetbe helyezését lehetővé tévő tervezett jogszabályokat is – írta az Átlátszó.

A lap cikke arra is kitér, hogy az AK vezetője, Szánthó Miklós hogyan kapott "gyanús" körülmények között közpénzből finanszírozott Amerikába szóló ösztöndíjat.

 

 

 

 

 

Van véleményük a magyar dolgozóknak a vasárnapi pihenőnapról

A nagyáruházakban alkalmazott kereskedelmi dolgozók elégedettek a vasárnapi pihenőnap bevezetésével, mivel a korábbinál több időt töltenek a családjukkal és bővültek a pihenési lehetőségeik – írta a Napi Gazdaság szerdai számában.

A lapnak a több multinacionális áruházlánc dolgozóit képviselő Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke felesleges rémhírkeltésnek nevezte a vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatos korábbi előrejelzéseket, miszerint 25-30 ezren kerülnek majd utcára a boltbezárások miatt.

Bubenkó Csaba hozzátette: mára jól látszik, hogy ebből semmi sem valósult meg, a nagyvállalatoknál inkább átrendeződés történt.

A szakszervezethez érkezett jelzések alapján a vasárnapi zárva tartásnak azok az áruházi munkavállalók a legnagyobb nyertesei, akik nappali műszakban dolgoznak. Az éjszakai műszakosok szombat reggel végeznek és legközelebb vasárnap estétől foghatók újra munkába, vagyis majdnem két teljes nap szabaddá vált számukra – mondta a lapnak az elnök.

Több áruházlánc dolgozójának jelzése szerint nőtt a látogatottságuk a vasárnapi zárva tartás márciusi bevezetése óta. A tapasztalatok szerint a péntek-szombati megnövekedett forgalmat a nagyáruházakban már nem tudják ellátni az addigi létszámmal, és több pénztárosra, árufeltöltőre van szükség.

A KDFSZ rámutatott: több százmillió forintra tehető éves szinten az az összeg, ami a láncok a vasárnapi bérpótlékon megspórolnak. A szakszervezet szerint jogszabályban kellene elrendelni, hogy a felszabadult összeget a vállalatok bérekbe forgassák vissza.

 

 

 

 

 

Lőrinci, Zagyvaszántó: Azbesztmentesítik az egykori lőrinci cementgyár

Megkezdték a Lőrinci és Zagyvaszántó határán fekvő egykori cementgyár területének azbesztmentesítését, a környezeti ártalmak felszámolását - közölte a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője szerdán Egerben, sajtótájékoztatón.

Pajtók Gábor elmondta: a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott cégeknek legkésőbb szeptember 21-éig végezniük kell a több mint kéthektáros területen lévő mintegy 26 ezer tonnányi azbeszttartalmú veszélyes anyag elszállításával.

A szigorú szakmai előírások mellett zajló mentesítést a Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya felügyeli - tette hozzá.

A kormánymegbízott közölte: a mentesítés első szakaszában a helyszínen monodepóniákba gyűjtik az azbeszttartalmú építési törmeléket. Az összegyűjtött hulladékot hétfőtől zsákokban, leponyvázott járműveken szállítják el az inotai deponálóba, ahol hermetikusan elzárják.

Pajtók Gábor felidézte: a Selyp Invest Kft. tulajdonában lévő gyár bontására vonatkozó határozat 2012 szeptemberében vált jogerőssé, ám az ügyben hatáskörrel rendelkező Lőrinci jegyzője erről nem tájékoztatta a munkavédelmi felügyelőségeket, de a vállalkozó sem jelentette be a bontás megkezdését. A kormányhivatal így csak állampolgári bejelentés nyomán, 2013 augusztusában szerzett tudomást a gyár bontásáról.

A hatóságok akkor - a szabálytalanságok miatt - felfüggesztették a munkát, ám a vállalkozó egy akkreditált laboratóriumi vizsgálattal igazolta, hogy nincs azbeszt a levegőben. Mivel a későbbi helyszíni ellenőrzésen is szabálytalanságokat találtak a szakemberek, 2014. március 10-étől a terület locsolásával már a magyar állam gondoskodott a kiporzás megakadályozásáról, illetve szakemberekkel felmérettette a környezetkárosodás mértékét.
Ifj. Wernigg Róbert, a kormányhivatal népegészségügyi főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a térségben jelenleg ismert mellhártyadaganatos megbetegedések eredete még 20-30-40 évvel ezelőttre, az azbeszttartalmú termékeket is készítő cementgyár működésének idejére vezethetők vissza. Hozzátette: nincs összefüggés a megbetegedések és a gyár bontása között.

"A történet egészségügyi vonatkozásainak feltárása egy 2013 végi háziorvosi bejelentés nyomán kezdődött, ez volt a folyamat gyújtózsinórja. A zagyvaszántói praxisból 22, a lőrinciből hat, egyébként igen ritkának számító mellhártyadaganatos megbetegedést jelentettek hét év alatt, ami nem lehet a véletlen műve" - közölte.

A betegség súlyos természete miatt az egészségügyi hatóság szakemberei úgy vélik, az azbesztmentesítés a 24. órában történik - tette hozzá.

Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere tavaly decemberben arról beszélt, hogy a településen 1971-től 2005-ig gyártottak azbeszttartalmú termékeket. A közegészségügyi hatóságok megállapították, hogy az üzem működése miatt öt kilométeres körzetben 2007 és 2012 között huszonnyolcan betegedtek meg mellhártyadaganatban, és közülük tizennégyen meghaltak.

A helyszínen múlt héten tartott sajtótájékoztatón Szabó Zsolt,
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője közölte: az ügyben a Hatvani Városi Ügyészség
vádat emelt a Selyp Invest ügyvezetője ellen.

Tarnai Richárd, az ügyben főhatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal vezetője ugyanitt azt mondta: a környéken élők mindennapjaira súlyosan kiható környezetszennyezés felszámolására mintegy 1,3 milliárd forintot biztosít a kormány.

 

 

Videón üzent, majd fejbe lőtte magát az ozorai polgárőr

A 35 éves Gárer János telefonjával készített egy filmet, amin bejelentette, hogy igazságtalannak érzett börtönbüntetése miatt végez magával. A filmet felesége szerda hajnalban tette fel a netre, polgárőr férje ugyanis öngyilkossága előtt azt mondta neki, ne nézze meg, majd csak később, aztán tegye fel a Youtube-ra - írja csütörtöki számban a Népszabadság.

Az Ozorán polgárőrként dolgozó férfit korábban csalásért és zsarolásért ítélték el. 2010-ben (ahogy a videón is elmondja) egy barátján akart segíteni, akit egy uzsorás zsarolt meg. János erre megfenyegette, hogy ha nem fizet félmilliót, feljelenti. A beszélgetést viszont lehallgatták és Gárert zsarolási kísérlettel vádolták meg. Idén februárban három évet kapott. A bajt tetézte, hogy 2007-ben csalásért már kapott másfél év felfüggesztettet. Perújrafelvételt kezdeményezett és kegyelmet kért az államtól, de nem történt semmi.

A videóban elmondja, hogy polgárőrként lebuktatott egy drogszállítót, aki meg is szúrta őt, ezért megkapta a legmagasabb polgárőr-kitüntetést, és tavaly az év polgárőrévé választották. Ahogy következett május 5. és a börtönbe vonulás ideje, egyre többször mondta feleségének, hogy nem fogja kibírni a büntetést.

A fenti filmet egy memóriakártyán adta oda feleségének azzal, hogy ne most nézze meg, hanem csak később és tegye fel a netre. Majd autóba ült és elment. Holttestét Ozora határában találták meg. Fejbe lőtte magát.

Gárer János a felvétel végén csak annyit kér, hogy aki úgy érzi, május 6-án gyújtson egy gyertyát érte.

 

 

 

 

 

Habony ügyeinek utánanéz a NAV

Az adóhatóság értékelhetőnek tartja az Együtt közérdekű bejelentését, amelyet a miniszterelnöki tanácsadó ügyében tettek – írja a Népszabadság.

Például annak is utánanéznek, miből indítja médiavállalkozását Habony, akit papíron nem alkalmaz senki, bár nagyon fontos bizalmi ember a kormány közelében.

Az adóhatóság ügyintézője Szigetvári Viktornak, az Együtt elnökének válaszolt. Levelében úgy fogalmazott:

"a közérdekű bejelentésben szereplő adózó ügyében a szükségessé vált intézkedéseket megtettem".

A NAV dönthetett volna úgy is, hogy nem intézkedik, a válasz arra utal, hogy foglalkoznak az üggyel – mondta a politikusnak egy adóhatósági illetékes.

Tapasztalataik szerint nagyon gyorsan képesek megtanítani az időseket az informatikai eszközök alapvető használatára – mondta.

Szólt arról is, hogy az infokommunikációs eszközöket nem szociális rászorultság, hanem életkor alapján ingyenesen biztosítják a modellprogramba bekapcsolódó idősek számára.

 

 

 

 

 

Megbüntették Habony Árpádot és Andy Vajnát

Megbírságolta a rendőrség Andy Vajnát és Habony Árpádot, amiért a tanácsadó által vezetett VW kisbusszal több KRESZ-szabályt is megsértett – tudta meg az Origo.

Az eset még március végén történt, amikor újságírók elől akartak eltűnni a budapesti Fő utcában.

A KRESZ szabályait egyrészt Andy Vajna is megsértette, aki az anyósülésen utazva nem kötötte be a biztonsági övet, de hibázott a sofőr, Habony Árpád is, aki kvázi nem hivatalos tanácsadóként működik a kormány mellett.

A lapnak a rendőrség azt válaszolta, hogy:

„az említett ügyben Andy Vajna vonatkozásában a II. kerületi rendőrkapitányság közigazgatási eljárást folytatott, amelyet 2015. április 9-én közigazgatási bírság kiszabásával fejezett be”.

Mivel azonban Habony Árpád hivatalosan nem közszereplő, az ő büntetéséről nem beszéltek.

 

 

 

 

 

Balog jövőre emelné az ápolók és orvosok bérét

A jövő évi költségvetés tervezetében 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók béremelésére – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten. 

Balog Zoltán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén elmondta, ez 43 ezer ápolót és 18 ezer orvost érint. A béremelésről szerdai ülésén döntött a kormány.

A miniszter közölte azt is, hogy a kormány 2,5 milliárd forintot szán a rezidensprogramból kikerülő fiatal orvosok bérének szinten tartására.

A tárcavezető úgy fogalmazott, 2010 és 2014 között 95 ezer egészségügyi dolgozót érintett bérkiegészítés vagy béremelés, és mostantól ez a bérkiegészítés része lesz az alapbérüknek.

Balog Zoltán elmondta még, hogy szintén a jövő évi költségvetésben tízmilliárd forint jut az alapellátás további fejlesztésére, illetve ötmilliárd forint a többletkapacitások befogadására.

Az alapellátási törvénnyel kapcsolatban közölte, a dokumentum tervezetéről a jövő héten kezdődik egyeztetés. Egy fontos elemet azonban abból a miniszter kiemelt: az önkormányzatoknak lehetőségük lesz arra, hogy eltekintsenek az iparűzési adó beszedésétől a háziorvosi praxisok esetében.

Az új budapesti kórház beruházásának megkezdésére egymilliárd forint áll rendelkezésre – mondta a miniszter –, és beszámolt arról is, hogy a kórházi adóssággal kapcsolatban Zombor Gábor államtitkár megkezdte az egyeztetést, és jövő hét elején megindulnak a kifizetések. A miniszter jelezte továbbá, hogy a következő évben is rendelkezésre áll a szükséges forrás az adósságkezelésre, ennek csökkentése kiemelt kormányzati cél.

Balog Zoltán bizottsági meghallgatásán beszámolt a kormányzat eddig megtett intézkedéseiről is.

Kiemelte, az elmúlt négy év legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány a magyarországi népesedési helyzetben fordulatot tudjon elérni, illetve az, hogy mérsékeljék a fejlett és a leszakadó országrészek között különbségeket mind a gazdaság, mind a közszolgáltatások szintjén, ami komplex intézkedési tervet igényel, ugyanúgy, mint a romák felzárkóztatásának ügye.

A miniszter úgy vélte, a demográfiai helyzetet nézve – a különböző családokat segítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – vannak pozitív eredmények.

Elmondta, hogy a családi adókedvezmény rendszerének bevezetésével 2010 óta 200 milliárd forint maradt a családoknál, a július 1-jétől bevezetendő családi otthonteremtési kedvezmény (csok) évente 12 ezer családnak tud segíteni használt lakás vásárlásához, vagy lakásfelújításhoz, -bővítéshez.

A szociális üdültetés révén 130 ezer gyermek nyaralhatott eddig, és a miniszter jelezte, hogy az idén ezt az üdültetési programot kiterjesztik a kárpátaljai gyerekekre is, így további 3-8 ezer gyermek üdülhet kedvezményesen.

A tárcavezető beszélt a gyed extra "intézményéről" is, azt mondta, ez a lehetőséget 2014-től 47 300 család vette igénybe.

Az óvodai és bölcsődei helyekről szólva elmondta, 28 milliárd forintból hatezer bölcsődei férőhelyet hoztak létre és 4900 meglévőt korszerűsítettek.

A nyugdíjakkal kapcsolatban Balog Zoltán kifejtette, a nyugdíjasok ügye mindig fontos politikai és erkölcsi kérdés. Úgy vélte, az energiaárak csökkenése, a rezsicsökkentés és a jó inflációs adatok összességében kitesznek egy 13. havi nyugdíjat.

A meghallgatáson a miniszter elmondta azt is, hogy a segély helyett munkát programmal 23 éves csúcson van a foglalkoztatás Magyarországon, hiszen a rendszerváltozás óta több mint négymillióan dolgoznak.

A gyermekétkeztetésről szólva Balog Zoltán beszámolt arról, már az idén ősztől bevezetik az ingyenes étkezést az arra rászorulók esetében, illetve – a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelően – kiterjesztik a jogosultságot, így már összesen 320 ezer gyermeknek jár majd az ingyenes étkezés.

A bizottsági ülésen több képviselő is a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről és a szociális életpályamodellről kérdezte a minisztert, utalva arra, hogy az ebben a munkakörben foglalkoztatottak (beleértve az óvodai, bölcsődei dolgozókat) bére néhol nem éri el a létminimum összegét.

Balog Zoltán a szociális életpályamodell kapcsán úgy fogalmazott, "csapataink harcban állnak". Jelezte, a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekeznek a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.

 

 

 

 

 

100 milliárd forint juthat kastély- és várrekonstrukcióra

Harmincöt kastély és huszonnyolc vár újulhat meg országszerte abból a csaknem 100 milliárd forintból amelyet a Kastély- és a Várprogramon keresztül fordítana az érintett területekre a Forster Központ – mondta el Sághi Attila az intézmény vezetője az M1 aktuális csatornán szerda este.

A kastélyprogram már célegyenesben van, a kormány elfogadta a programot és megadta a projekt előkészítéséhez szükséges finanszírozást, a források nagy részét, 33 milliárd forintot azonban európai uniós pályázatokból kell megvalósítani – fejtette ki Sághi Attila.

Az elnök arról is beszélt, hogy a kastélyokon kívül 28 vár is megújulhat, az ehhez kapcsolatos projekt előkészítése is megtörtént. Ezek a helyszínek 19 milliárd forint uniós és nagyjából 6 milliárd forint hazai forrás bevonásával hozhatók rendbe.

Sághi Attila a műsorban arról is beszélt, hogy a központ elkészítette azt a Budapest világörökségi helyszíneire kiterjedő veszélytérképet is, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a sürgős beavatkozást igénylő, súlyos állapotban lévő épületekre.

"Az Andrássy úton és szűkebb környezetében 300 épületet vizsgáltunk meg részletesen, ezek közül 26-nál találtunk komoly problémákat" – mondta el, majd hozzátette: az állami tulajdonban lévő ingatlanoknál a tulajdonoshoz fordulnak, és javaslatokkal élnek, hogyan lehet megoldást találni a problémákra, minden más területen pedig tanácsadóként műszaki és jogi segítséggel szeretnék támogatni a lakóközösségeket, beruházókat.

 

 

 

 

Három trafikhoz van köze Harrach Péter fiának

Három trafikot is üzemeltet az a cég a XIII. kerületben, amiben egy helyi Fidesz-KDNP-s képviselő cégének ügyvezetője a kültag – tudta meg a Népszabadság.

A képviselő Harrach Tamás, akinek az apja Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Az Együtt szerint a kerületben is a kivételezett fideszeseknek jutottak a trafikok.

Harrach Tamás az RTL Híradónak nem nyilatkozott, a Népszabadságnak azt mondta, nem gyakorolt befolyást a trafikkoncessziók kiosztására.

 

 

 

 

 

 

Nincsenek is idegenek Magyarországon

Egy átlag magyar alig találkozik más nemzetiségű emberrel. Nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés külföldi él Magyarországon. Mégis utáljuk őket, és szabadulnánk tőlük.

Az Európai Unió 27 tagországa közül Magyarországon a legrosszabb a bevándorlók megítélése. Sőt, a Tárki legutóbbi felmérése szerint csúcson az idegenellenesség Magyarországon. A dolog azért is furcsa, mert egy átlag magyar alig találkozik más nemzetiségű emberrel. Nemzetközi összehasonlításban nagyon kevés külföldi él Magyarországon.

Nincsenek is

Magyarországon nem élnek - a nyugati országokhoz hasonló - jelentős bevándorló közösségek. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a külföldi állampolgárok a Magyarországon lakó népesség mindössze 2 százalékát teszik ki. És ráadásul magyar sajátosság, hogy a külföldről jövők jelentős része a szomszédos országokban született. Vagyis határon túli magyar, és sem külsőre, sem megszólalásában, de még a szokásaiban sem különbözik az itt élőktől. Például a 2010-ben Magyarországon élő mintegy 198 000 külföldi állampolgár közül 165 000-en (83%) valamely európai ország állampolgárai voltak, és ugye jelentős részük magyar nemzetiségű.

Nincs pénz, nincs magyar otthon

Magyarországon - az EU többi tagállamához hasonlóan - csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek megélhetése biztosított, azaz munkája és jövedelme van, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Ez nemcsak a tartózkodási jogosultság megszerzéséhez kell, hanem a megtartásához is: még a letelepedési engedély is visszavonható, ha megszerzésétől számított öt éven belül jelentősen romlanak az itt élő külföldi anyagi körülményei. Ahogyan ez történt a 18 éves Kaya Elif családjával is. Az apukája 20 éve él Magyarországon, de mivel megrendült az anyagi helyzete, a Bevándorlási Hivatal nem sokat teketóriázott, simán kiutasította az egész családot. Aztán persze a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a BÁH határozatát. És a család anyagi helyzete is rendeződött.

Menedékkérők

És a menedékkérők száma sem olyan borzasztó, mint azt az átlag magyar gondolja. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint a Magyarországon benyújtott menedékkérelmek száma az ezredforduló után nagyon lecsökkent, és még mindig nagyon kevés menedékkérő érkezik a legtöbb hasonló méretű nyugat-európai országgal összehasonlítva, 2010-ben Magyarországon csupán 2 104 menedékkérelmet nyújtottak be, miközben a hasonló méretű, tízmilliós Belgiumban 19 940-et

Mondhatnánk, hogy a gazdag belgákhoz érthetően többen akarnak menni, és Belgium egykori afrikai gyarmatairól is több bevándorló akad, mint az egyetlen egykori magyar gyarmat, a Ferenc József föld lakosai közül; de a hasonló méretű Görögországban 10270 menedékkérelmet nyújtottak be 2010-ben, pedig a görög hódításnak már legalább kétezer éve vége.

Azért csak jönnek holland nyugdíjasok

Az elmúlt két népszámlálás adatainak elemzése azt mutatja, hogy régiók és a megyék szintjén Nyugat-Dunántúlon és a dél-dunántúli megyékbe jött a legtöbb külföldi. Sőt, bár az imént még azt mondtuk, hogy kevés idegen van Magyarországon, százalékosan óriási volt a növekedés az elmúlt években. Például a keszthelyi, a lenti, a zalaegerszegi és a szentgróti járásokban 625–650%-os volt a növekedés. Vagyis ennyivel több külföldi van itt, mint 10 évvel korábban. De a hegyháti, a sárbogárdi, a kapuvári, a kiskunmajsai, a mosonmagyaróvári, a gönci és a berettyóújfalui járásban megháromszorozódott a két népszámlálás közötti időszakban a külföldiek száma. Az ok pofon egyszerű. Tömegesen vesznek itt házakat a német és a holland nyugdíjasok, mert abból a pénzből, amit otthon nyugellátásként kapnak, itt olyan színvonalon és olyan környezetben élhetnek, ami náluk elképzelhetetlen.

Koszóvóiak jönnek, és azonnal mennek

Persze az is igaz, hogy az elmúlt három évben brutálisan megnőtt a menedékkérők száma. Amíg 2012-ben csak 2157, addig 2013-ban már 18 900, 2014-ben pedig már 42777 ember kért menedéket Magyarországon. Idén év elején pedig még meredekebben kezdett a statisztika. Február 6-án egy nap alatt 1233 koszovóit fogtak el a zöldhatáron, Ásotthalom környékén, vagyis majdnem fele annyit, ahányan 2012-ben menedéket kértek Magyarországon. Azóta azonban normalizálódott a helyzet. Húsvétkor már csak három koszovói lépte át illegálisan a magyar határt. És az addig érkezettek java is tovább ment nyugat felé.

A pirézeket is

Persze hiába volt alacsony a menedékkérők és a külföldiek aránya a korábbi évekhez képest, 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és ez 2013 után, 2014-ben is magasabb maradt, mint a kétezres évek átlaga volt. 2015 áprilisában pedig a felnőtt lakosság 46 százaléka azon a véleményen van, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. De nemzetiség szerint is utáljuk őket. Az arabok, a romák, a kínaiak, az afrikaiak és a románok elutasítottsága a legnagyobb, de a pirézek megítélésén sem sokat javított, hogy nem is léteznek. Csak a Tárki találta ki őket évekkel ezelőt

 

 

 

 

 

Orbán Viktor megvédte a tolvajkormányt

Az ellenkező véleményekkel szemben a fontos dolgokban igenis kiszámítható a magyar kormányzat - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves taggyűlésén, csütörtökön Budapesten.

"Azok a cölöpök, amelyekre a magyar gazdaság építményét felhúztuk, nem fognak változni a következő években sem" - mondta a kormányfő. Ide sorolta, hogy az adórendszer elsősorban a fogyasztási adókra támaszkodik, a társasági adó kulcsa marad 10 százalék, és továbbra sem vezetik be az örökösödési adót. "Nem büntetjük a családokat azért, mert sikeresek" - mondta.

Hozzátette: megmaradnak a különadók, "bent kell tartanunk őket a költségvetésben annak érdekében, hogy tartani tudjuk az államháztartási hiány és az államadósság szintjét".

"Nem állítom, hogy ennek a gazdaságpolitikának minden eleme kedvező minden Magyarországon működő német vállalatnak, de azt igen, hogy összességében a gazdasági környezet kedvező a külföldi befektetőknek" - mondta Orbán Viktor. Kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent az is, hogy  július 1-jén kihirdetjük a 2016. évi költségvetést - tette hozzá.

A miniszterelnök megjegyezte, van egy kulturális különbözőség a magyarok és a németek között: a németek mindig jobban szeretik a kiszámítható utat, mint a szokásostól eltérő megoldásokat.

Kijelentette: a magyarokról mára az a kép alakult ki az európai porondon, hogy mindent másként csinálnak. A 2008-as pénzügyi válság utáni időszak, amelyben élünk, rákényszerít minket arra, hogy új módszereket keressünk - mondta.

Orbán Viktor kijelentette: Brüsszel nem tudja eldönteni, hogy fekete bárányként vagy sikertörténetként tekintsen Magyarországra. A gazdasági számadatok alapján egyértelműen sikertörténetről van szó, de a módszert, amellyel elértük ezeket az eredményeket, számos kifogás ért - mondta.

Azt viszont senki nem vitatja el, a javunkra írják, hogy "mi legalább nem a németek pénzén tudtunk sikeresek lenni" - fogalmazott. Sokan úgy képzelik el az európai jövőt, hogy majd valahogyan a németek pénzét vonjuk be a közös felelősségvállalásba - fűzte hozzá.

Magyarország azért is híve a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak, hogy ne szoruljon rá másnak a pénzére, mert annak "előbb-utóbb a méltóságunk elvesztése, az irántunk érzett tisztelet elpárolgása és alávetettség lesz a vége, márpedig ezt a magyarok rosszul tűrik" - mondta.

 

 

 

 

 

A kormány csökkenteni akarja a bankadót

Az EBRD-vel kötött kormánymegállapodással összhangban várhatóan a jövő héten a parlament elé kerül a bankadó csökkentésére vonatkozó törvényjavaslat, miután a kormány azt már megtárgyalta – jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Portfolio.hu Hitelezés konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Ebben se több, se kevesebb nem lesz, mint ami az EBRD-vel kötött megállapodásban van

- tette hozzá az államtitkár.

Orbán Gábor elmondta: a kormány továbbra is tartja magát ahhoz – erről a szerdai kormányülésen is állásfoglalás született –, hogy az EBRD-vel megkötött szerződésben szereplő módon terjesztik be a jövő évi bankadó csökkentésére szóló javaslatot.

Az államtitkár szerint a befektetési szolgáltatói szektor gondjait is úgy próbálja megoldani a kormány, hogy ne sérüljenek az EBRD-vel kötött megállapodásban foglaltak.

Orbán Gábor kiemelte: a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalások alapján egyes kérdésben most nagyon bizakodó, például a magáncsőddel kapcsolatban kompromisszumos megoldás várható.

Az év végén, a jövő év elején a magyar GDP alakulása olyan pályára állhat, amikortól már komoly szükség lesz a hitelezés bővülésére – mondta az államtitkár.

Orbán Gábor kiemelte: a kormány a Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogramban is rögzítette, hogy Magyarországnak olyan hatékonyan, átláthatóan és körültekintően működő bankokra van szüksége, amelyek hitelezésükkel támogatják a növekedést.

A kormány prosperáló bankrendszert tart kívánatosnak – mondta Orbán Gábor.

Orbán Gábor kifejtette: a hazai bankrendszer túlzottan szétaprózódott, az itt működő 8-9 univerzális nagybank nem tudja azokat a hatékonysági előnyöket felmutatni, amelyek jobban garantálják a tisztességes működést, másrészt megfelelő jövedelmezőséget biztosítanak.

Orbán Gábor a hazai bankszektorban az állami tulajdonszerzéseket, a többségében hazai tulajdonú bankrendszer szükségességét egy hatékonyabban működő bankszféra érdekében tartotta szükségesnek. Ennek ellenére az állam nem akarja, hogy hosszú távon a bankok állami kézben maradjanak – emelte az államtitkár.

Emlékeztetett arra: a bankrendszernek a devizahiteles elszámolás 600-700 milliárd forintos közvetlen veszteséget okoz, de a másik oldalon a banki mérlegek jelentősen megtisztulnak, ez segítheti a hitelezés ismételt, jelentősebb beindulását.

Orbán Gábor kijelentette: a forintosítás módjáért és időzítéséért az OECD főtitkára megdicsérte a kormányt.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel