Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Kiakadtak a képviselők a sokkolókon: „menjenek a francba”

Elektromos sokkolókat kapnak a parlamenti őrök, összesen 10 millió forintértékben. Az ellenzéki képviselők szerint Kövér László magánhadsereget alakít ki, de többen egyenesen rendőrállamról beszélnek. A szocialista Korózs Lajos pedig egyszerűen azt mondta: "menjenek a francba". Az Országgyűlés Hivatala szerint a beszerzéssel a nemzetközi trendeket követik, és az összegbe beletartozik az őrök kiképzése is.

A pisztolyra emlékeztető szerkezet két elektródát lő a testre, amelyek apró horgaikkal akár a bőrbe is fúródhatnak, majd azonnal több ezer volt feszültség jut a testre. A most vásárolt eszközök úgynevezett üresjárati feszültsége 50 ezer volt lehet. Csak viszonyításként, a magyar vasúthálózat 25 ezer volton üzemel.

Nem leplezte véleményét a beszerzésről a szocialista Korózs Lajos. „Menjenek a francba”- reagált a képviselő a hírre, majd hozzátette: úgy tűnik, mindenre van pénz Magyarországon, csak például a szociális kiadásokra nem, amire több pénzt adna az MSZP. „Ha van 760 millió forint zongorákat vásárolni, ha van 10 millió forint sokkolókat vásárolni, hogy ha van 15 milliárd forint arra, hogy Andy Vajnának még csak a NAV-hoz se kelljen bekötnie a nem tudom hány száz darab játékgépét, hát akkor csak van néhány milliárd forint arra, hogy mondjuk a lakhatási támogatás összegét az állam megfinanszírozza”- magyarázta az ellenzéki politikus.

Így működik a sookkoló pisztoly

A Jobbik képviselője, Szilágyi György azt mondta: elborzasztották azok a videók, amiket a sokkolóról látott. „Szerintem túlságosan költséges és semmi nem indokolja igazából, hogy a képviselőkkel szemben kellene alkalmazni valamikor is ezeket a sokkolókat”- vélekedett a politikus.

Egy normális demokráciában a parlamenti őrségre sem lenne szükség – mondta Szél Bernadett. Az LMP társelnöke szerint a rendőrségnek kellene védeni a parlamentet. „A sokkoló használatához olyan feltételek kellenének, ami egészen brutális lenne, tehát mondjuk egy képviselő arra vetemedne, hogy élet ellen támad, vagy valamilyen vagyonellenes cselekményre ragadtatja magát, az elmúlt 25 évben ilyen nem volt. Én ezt úgy értékelem, hogy egy erőfitogtatás Kövér László részéről”- nyilatkozta Szél.

Úgy tűnik Kövér Lászlót sokkolta, hogy a parlamentbe szeretnének emberek bejutni – mondta Varju László. „Én azt gondolom, hogy amit ő így elkövetett, és ilyen eszközök beszerzése teljesen indokolatlan és felelőtlen és teljesen felesleges kiadás”- mondta a DK-s politikus.

Tordai Bence szerint Amerikában többen is meghaltak ilyen sokkolóktól, az ORFK pedig pont azért nem engedélyezte korábban, mert veszélyesnek találta.

„Tulajdonképpen a történelmet ismerve az nem meglepő, hogy a végét érző rendszer igyekszik felfegyverkezni és értjük a fideszesek félelmét, bár azt üzenjük nekik, hogy nem a parlament épületében kell nekik tartaniuk valamitől, hanem hogyha kimennek a nép közé”- vélekedett Tordai Bence, a PM szóvivője.

Halálos lövés

A parameter.sk beszámol egy 2007-ben történt tragédiáról, amikor egy kanadai reptéren dührohamot kapott egy lengyel turista. A férfi a földhöz vágott egy számítógépet, ezután elektromos pisztollyal lőtték meg a rendőrök. Az 50 ezer voltos áramütéstől a férfi összeesett és a helyszínen életét vesztette. A hatóságok sajnálatosnak nevezték az esetet, és elrendelték a pisztolyok felülvizsgálatát, és a használatuk szabályozását.

Túllőttek a célon – állítja Szelényi Zsuzsanna. Szerinte az elmúlt 25 évben semmi olyan nem történt a parlamentben, ami indokolná a sokkolók vásárlását. „Teljes értetlenséggel figyelem, hogy mi történik ezen a szinten. Attól tartok, hogy Magyarország a népszerűségvesztés nyomása alatt egyre inkább rendőrállam szeretne majd lenni. Ez az eset mindenképp valami ilyesmit sugall”- magyarázta az Együtt politikusa.

Az Országgyűlés Hivatala közleményében azt írta: a nemzetközi trendeket követve rendszeresítik a sokkolókat, így előtérbe kerülnek a nem halálos eszközök. Bár, már tavaly decemberben megvették és csak a kiképzés után szerelik fel az őröket.

 

 

 

 

 

 

Orbán hiába hátrált ki, Brüsszel összeül a halálbüntetés miatt

Csütörtök délután fél öttől fél hatig folytat vitát az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) arról, hogy milyen következményekkel járhatna, ha valamely tagállam a halálbüntetés újrabevezetéséről döntene – közölte hétfőn az EP sajtószolgálata.

A kérdés annak nyomán merült fel az EP-ben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 21-i pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva a halálbüntetés "napirenden tartása" mellett foglalt állást. Az EP múlt heti strasbourgi plenáris ülésének megnyitásakor, hétfőn egy osztrák szociáldemokrata EP-képviselő felszólította Martin Schulz EP-elnököt, hogy lépjen fel az ügyben. Az EU-országokra nézve kötelező közös uniós joganyag – ezen belül is az alapjogi charta – kifejezetten tiltja a halálbüntetést.

Schulz a felszólítás nyomán közölte, hogy telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktorral. Erre a beszélgetésre csütörtökön került sor. A magyar kormányfő arról tájékoztatta az EP-elnököt, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, de a kérdésről "vita van" Magyarországon – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány be fogja tartani az Európai Unió jogát – tette hozzá.

Armin Machmer, Schulz szóvivője aznap megerősítette az MTI-nek azt az értesülést, hogy a LIBE a következő héten foglalkozik az üggyel.

Orbán Viktor az Echo TV Mélymagyar című, pénteken sugárzott műsorában azt mondta: korainak tartja megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a halálbüntetést vagy sem, de fontosnak tartja, hogy beszéljenek róla.

Machmer múlt csütörtökön a halálbüntetés ügye mellett Orbán Viktor egy másik kijelentését, az illegális migránsokkal kapcsolatban kifejtetteket is a LIBE által megvitatandó témaként említette. Az EP most hétfői közlése azonban – amely a LIBE-ülés csütörtök délutánra való kitűzéséről szólt – csak a halálbüntetés esetleges újrabevezetésének következményeit, a jogi helyzet áttekintését említette napirendi pontként.

 

 

 

 

Mészáros Lőrinc lett az új Simicska Lajos

Mészáros Lőrinc esetében gond nélkül hosszabbították meg a pályázat nélkül birtokába került földjeire szóló szerződéseket – tudta meg a Blikk.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tájékoztatása szerint a Mészáros érdekeltségébe tartozó céggel november 4-én kötöttek megbízási szerződést egy évre a Székesfehérvár külterületén fekvő összesen 5 hektárnyi területre.

Mészáros Lőrincék korábban az állami földpályázatokon sem jártak rosszul. Fejér megyében több mint 800 hektárnyi földet nyertek el a helyi gazdák elől, Simicska cégei pedig mind a 61 birtokukat bukták.

Mészáros Lőrinc egy hete vetélytárs nélkül vitt el egy nettó 10 milliárdos megbízást gáterősítésre Békés megyében, miközben Simicskáék már hónapok óta nem nyertek semmit, noha korábban ahol csak elindultak, azt elvitték.

 

 

 

 

 

 

Tüntetnek az iskolaigazgatóért, akitől a Fidesz szabadulna

Már 22 éve dr. Lukács Lajos a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium igazgatója és egyben matektanára. A helyiek elégedettek a munkájával, de a fideszes többségű önkormányzati testület ezt másként láthatja, ugyanis le akarják váltani – írta a NOL.hu.

A Fidesz lépése miatt Megvédjük a Bányait néven Facebook-oldalt hoztak létre, amin keresztül ma délután 16 óra 30 percre flashmobot szerveznek az iskola elé. Az oldal adminisztrátora, Soós Eszter azt mondta a lapnak, már öt évvel ezelőtt is közösségi összefogás kellett, hogy Lukács maradhasson, mert csak egy évre akarták kinevezni. Hogy mi lehet az oka annak, hogy ennyire szeretnék eltávolítani az igazgatót, arra Soós nem tudott válaszolni. Mint elmondta, csak személyeskedő pletykákat hallott, de azokat nem kívánta idézni.

Az iskolaigazgatói posztra egyébként egyedül Lukács pályázott, ezt pedig a KDNP-s alpolgármester terjesztette a testület elé csütörtökön. Minden ellenzéki képviselő egységesen támogatta a pedagógust, ám a kormánypártiak – döntésüket nem indokolva – kivétel nélkül tartózkodtak a szavazástól.

Az önkormányzat sajtószóvivője, Takács Valentina azt mondta a Népszabadság megkeresésére, hogy a tartózkodás oka, hogy a politikusok szerint demokratikusabb lenne, ha több jelölt közül választhatnának a szavazáson. Így szerintük a támogatás hiánya nem Lukács Lajos személyének szólt. Takács azt is kiemelte, véleménye szerint nem szerencsés, hogy már második alkalommal kísérik lakossági megmozdulások ugyanannak az igazgatónak a kinevezését.

A Kliknek egyébként nem kötelező figyelembe venni az önkormányzat döntését, annak jóváhagyása nélkül is kinevezhet igazgatót.

 

 

 

 

 

 

Vargáék közép-európai csodafegyvert vetnének be az áfacsalók ellen

Az áfacsalások elleni közös fellépést, egyebek mellett a fordított áfa alkalmazásának kiterjesztését szorgalmazza öt kelet-közép-európai ország – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek telefonon Bécsből, ahol a magyar mellett a cseh, a szlovák, az osztrák és a bolgár szakminiszter tárgyalt az áfacsalások visszaszorításának lehetőségeiről.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon és Bulgáriában is jelentős problémát okoznak az áfavisszaélések. Az úgynevezett "körhintacsalások" és az "eltűnő kereskedők" problémája mindenhol ugyanaz, nincsenek határok az unión belül, ezért könnyű az áruk mozgatásával illegális jövedelemhez jutni – emelte ki.

Varga Mihály rámutatott: az áfacsalás több milliárd eurós kiesést okoz minden országban a költségvetésből, Magyarországon a becslések szerint 1,5-2 milliárd euró között lehet az a be nem fizetett áfa, amit a "körhintacsalások" okoznak. "Ezért tudtunk jó szívvel csatlakozni a hétfői megbeszéléshez" – tette hozzá.

Kiemelte: a megbeszélés célja az volt, hogy előmozdítsák az országok közötti egyeztetett fellépést, és ezzel közösen tudják bevezetni a fordított áfát bizonyos termékkörökre.

Elmondta: Magyarországon az elmúlt években a gabonafélékre már bevezették a fordított áfát, sőt ez bekerült az uniós áfa-irányelvbe is, így hosszabb időszakra tudja azt az ország alkalmazni. Az intézkedés jelentősen fehérítette a szektort, és többletbevételt hozott az államkasszának – jegyezte meg.

Rámutatott: "tavaly az Európai Bizottság nem engedélyezte, hogy a cukorra, illetve a cukortermékre is bevezethessük a fordított áfát".

A hétfői megbeszélés is erre vonatkozott, mivel az öt ország egyeztetett fellépéssel kíván a brüsszeli bizottsághoz fordulni, hogy tegye lehetővé a fordított áfa bevezetését – mondta a miniszter.

Kifejtette: az egyes országok álláspontjai között vannak hangsúlybeli eltérések, például a bolgár és a cseh kollégái azt hangsúlyozták, hogy egyes termékkörökre bizonyos értékhatár fölött kellene bevezetni a fordított áfát, a cseh miniszter szerint 10 ezer euró feletti tételeknél lenne érdemes alkalmazni azt, a bolgár miniszter viszont 5 ezer eurónál húzná meg a határt.

Varga Mihály hangsúlyozta: ha a fordított áfa intézménye közép-európai méretekben tudna működni, akkor sokkal hatékonyabban lehetne az országok közötti árumozgásnál az adócsalásokat kiszűrni.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: az egyeztetetéseket folytatják, legközelebb a májusi brüsszeli, illetve a júniusi Ecofin tanácskozáson, itt már szeretnék "döntés közeli helyzetbe hozni a brüsszeli hatóságokat".

Varga Mihály kiemelte: más országok is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, a meghívottak köre szélesebb volt, hiszen Lengyelországot és Romániát is meghívták az osztrák szervezők a megbeszélésre, de nem vettek részt rajta. A németek viszont megfigyelőként vettek részt a vitában, egyeztetésben, ők nem egy általános jellegű fordított áfa bevezetését támogatnának, csak szektorális megoldásokban gondolkodnak, de ez nem zárja ki, hogy a jövőben bármely ország csatlakozzon a bécsi kezdeményezéshez – mondta Varga Mihály.

 

 

 

 

 

 

Akik alul voltak, ott is maradtak

Növekedett Magyarországon a szellemi foglalkozásúak társadalmi súlya, a magasabbra jutás szorosan összefügg az iskolázottsággal és a városi léttel, Budapest pedig ebben a tekintetben úgy viselkedik, mint egy mágnes. A vállalkozó réteg szűkül és öregszik, a legtöbb munkahely „alul és felül” keletkezett, és ezekben a rétegekben választottak párt leginkább „maguk közül” a magyarok. Áprilisban publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az elmúlt két népszámlálás adatait összevető nagy társadalmi rétegződésvizsgálatát. Olyan, mintha a mindenkori kormányoknak nem lett volna társadalompolitikája, miközben a 2008-as válság még rombolt egyet a társadalmon.

Összességében kevesebben tartoznak a társadalom közepén elhelyezkedő rétegekhez, miközben a magasabb presztízsű, felső, valamint a képzetlenebb, szegényebb, lecsúszó réteg növekszik. – Ezt a mindennapi vélekedést maximálisan megerősíti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A társadalom rétegződése című áprilisban publikált kiadványa, amely a 2001-es és 2011-es népszámlálás adataiból kiindulva vizsgálja a társadalom szerkezetének változását.

„A kutatás foglalkozás, illetve munkaerő-piaci jellemzők alapján sorolta rétegekbe a társadalom tagjait, és e rétegek jellemzőit mutatja be” – mondta a hvg.hu-nak Huszár Ákos, a kötet szerkesztője. Ez a vizsgálat ennyiben csak „egydimenziós”, a vizsgált kategóriák elfednek jelentős különbségeket, „nem látjuk például, ki hogy érkezett meg a maga kategóriájába”. A társadalomszerkezet változásának fő tendenciái azonban megállapíthatóak a kutatásból, és ezekből további kutatási irányok nyílhatnak meg – így aztán alkalmasak jövőbeli trendek felrajzolására is

Felemás fejlődés

„A 2001 és 2011 között zajlott folyamatok egy része beleillik a posztindusztriális társadalomfejlődésről alkotott képbe, más része azonban nem” – mondta Huszár. Bizonyos szempontból közelítettünk a fejlett, nyugati országokhoz: növekedett itthon is a szellemi foglalkozású társadalmi rétegek súlya (a felső vezetők és középvezetők száma és aránya csökkent, a magasan képzett és alsóbb szintű értelmiségiek száma viszont nőtt). Emellett az is nyugat-európai tendencia, hogy középen a szolgáltatói foglalkozásokat végzők száma is nőtt, miközben ezzel párhuzamosan csökkent a hagyományos ipari foglalkozásúak, szakmunkások száma.

Ami viszont egyáltalán nem illik bele a tipikus fejlődésbe: 2011-re csökkent az önálló vállalkozók száma, és többen vannak a legalul lévők: növekedett a képzetlen munkát végzők száma és többen tartoznak a munkaerőpiacról kiszakadók csoportjába is (az ő arányuk 3,9 százalékról 4,3 százalékra nőtt). E folyamatok Huszár elmondása szerint úgy mentek végbe, hogy a nemek közötti különbségek kevéssé változtak. „Vannak kifejezetten női, illetve férfi rétegek, és a nők mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozású rétegek közül jellemzően az alacsonyabb presztízsű csoportokban dominálnak.”

Ezzel együtt a magyar társadalom szerkezete jellegzetesen eltér a nyugati társadalmak, és – ahogy más kutatások mutatják – a környező országok társadalmának szerkezetétől is: Magyarországon többen tartoznak a különböző munkás csoportokhoz, és kevesebben a középső, illetve felső rétegekhez.

Hosszú távú hatások

„A 2000-es években megfigyelt folyamatok sok szempontból a korábban beindult polarizációs tendenciák folytatódásának tekinthetők” – állapította meg Huszár. A szakmunkások csökkenésének hátterében egyfelől a technológiai fejlődés áll, másfelől pedig az ipar rendszerváltás utáni leépülése. Látszik, hogy a válság sem tett jót ennek a szegmensnek, és hogy az ipari munkás-szakmunkás pozíciókat még érzékenyebben érintette, mint a többi foglalkozási csoportot. (Nemrég egy EU által is méltatott kutatás épp azt mutatta ki, hogy a kreatív-kommunikációs szektorban keletkezett állások a válságot is kibírták, sőt nőtt e szektor munkahelyeinek száma – a szerk.)

A kutatásból kiderült, csökkent a vállalkozókedv, visszaesett a vállalkozók száma. Az ideális arányukat a piacgazdaságban nem lehet meghatározni: Európán belül is nagy különbségek adódnak, a déli országokban például magasabb a vállalkozók aránya, mint a skandináv országokban. Itthon a rendszerváltás után érthető módon felfutott az önálló vállalkozók száma, a 2000-es évektől azonban megfordult a tendencia. Ekkorra telítődött a piac, nehezebb volt új szereplőként belépni. „A vállalkozói réteg szűkül és öregedik” – magyarázta a tendenciát Huszár, a nagyobb, 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma picit csökkent, az 1-9 fős vállalkozásoké picit nőtt, a nagy csökkenés pedig a foglalkoztatott nélküli vállalkozások körében történt. Ez arra utal, hogy az önállóság, a saját lábon állás ma kevésbé jelenti annak az ígéretét, hogy „akik kedvezőtlenebb helyzetben vannak, azok vállalkozás indításával juthatnak előrébb”.

A képzetlenek magas száma sem új jelenség, de „ezzel kapcsolatban nem történt előrelépés”. A kutatásból egyébként úgy tűnik, elsősorban a társadalomban „alul és felül” keletkeztek új munkahelyek. A munkaerőpiacról kiszakadók számának növekedése részben még a rendszerváltás sokkjának köszönhető („a rendszerváltás legnagyobb vesztesei”), illetve a 2008-as válság után megugró munkanélküliség is közvetlen hatással volt a csoport növekedésére.

Mivel a népszámlálás nem alkalmas klasszikus mobilitásvizsgálat készítésére, a társadalom megmerevedésére következtetni módszertanilag nem megalapozott. De ha a hosszú távú tendenciákat nézzük, és figyelembe vesszük a leszakadók és képzetlenek számának növekedését, azt mondhatjuk, hogy azok, akik a 80-as, 90-es években alul voltak, vélhetően átörökítették a hátrányos helyzetüket.

Tanulj!

Különösen aktuálisak az oktatáshoz kapcsolódó következtetések, elvégre a kormány jelenleg épp a felsőoktatási reform kellős közepén jár. Nos, a magasabb végzettség belépőt jelent a felsőbb szellemi foglalkozású rétegekbe, „ezt egyértelműen megerősíti a vizsgálat”. A felölelt 10 éves ciklus azt támasztja alá, hogy mindegyik rétegben növekedett a réteghez tartozók képzettségi szintje, a réteg-hovatartozás pedig erősen összefügg az iskolai végzettséggel. A vizsgálat a túlképzés kapcsán így fogalmaz: „túlképzésről, alulfoglalkoztatottságról egyöntetűen és abszolút értelemben kevéssé beszélhetünk”. Minél magasabbra jut tehát valaki az oktatásban, annál jobb esélyei lesznek magasabb társadalmi rétegbe kerülni. (A felsőfokú végzettséget szerzők aránya az EU-ban átlag 36,8 százalék a 2015-ös országjelentés alapján, nálunk 31,9 százalék volt 2013-ban, a felsőoktatást elhagyók aránya 47 százalék – a szerk.)

Ha bárkit megkérdezünk ma Magyarországon, hogy melyek a leszakadó országrészek, jó eséllyel az észak-keleti és dél-dunántúli országrészt említik, és ezt ez a vaskos kötet is megerősíti. „Több vizsgálat is megerősíti, hogy a területi szempontoknak megnőtt a jelentősége, és a rétegződésvizsgálatokban is egyre fontosabbak.” A település meghatározó: a szellemi foglalkozású pozíciók erősen kötődnek az igazgatási-irányítási funkciókhoz, amelyek leginkább a városokban találhatóak. Vagy költözni, vagy ingázni kell a kistelepülésről, ha valaki ilyen pozícióba szeretne jutni. Budapest pedig igazi mágnes: itt él a magasan kvalifikált szellemi foglalkozásúak majdnem 40 százaléka.

Lakás és család

A kutatás foglalkozott a párkapcsolatokkal is, azaz azzal, hogy melyik réteg tagjai milyen rétegbeli párt választanak maguknak. Egy értelmiségi férfi 28,2 százalékban, egy értelmiségi nő 40 százalékban értelmiségi párt keres magának. Ezzel az értelmiség bizonyult a legzártabb rétegnek Magyarországon. Az egyes rétegek párkapcsolati jellemzőit erősen befolyásolja azonban, hogy milyenek az adott rétegben a nemek közötti arányok. Ha egy rétegben erősen felülreprezentált valamelyik nem, akkor párválasztáskor valószínűleg nyitni fog egy másik réteg felé (a felső-, középszintű vezetők rétegében 65,7 százalék a férfi, a szakképzett ipari foglalkozásoknak pedig 72,7 százalékát birtokolják férfiak – a nők pedig nagy többségben vannak az alsó szintű szellemi és a szakképzett irodai-kereskedelmi-szolgáltatási csoportokban). Stagnálás, illetve enyhe csökkenés mutatható ki a téren, hogy mennyire választunk az önmagunkéval megegyező rétegből párt, de alapvetően a felső és alsó rétegek merítenek „önmagukból”, a legnagyobb átjárás a középrétegben valósul meg.

Elég izgalmas időszak volt a 2001-2011-es periódus az ingatlanpiac számára, hisz az évezred elején lakásárrobbanásnak (valamint hatalmas volumenű lakáscélú devizahitelezésnek) voltunk tanúi, majd a 2008-as válság hatására visszaestek az árak. A népszámlálás adatai közt a lakáshelyzetre vonatkozó adatokból következtethetnek egyedül a szakemberek a rétegek életkörülményeire. Egyetemes javulás figyelhető meg e téren, minden réteg lakáskörülményei kedvezőbbé váltak (nagyobb, jobban felszerelt lakásokban élnek az emberek, kevésbé zsúfoltan). A változások mértéke azonban rétegenként eltérő volt: a felsőbb rétegek lakáskörülményei jobban, az alsóbbaké kisebb mértékben javultak. Ennek következtében a lakáskörülményekben megmutatkozó különbségek nőttek – 2011-ben jobban látszik az egyén lakásán, hogy melyik társadalmi réteghez tartozik, mint 2001-ben.

Mit hoz a jövő?

De vajon sikerül-e megtörni a 80-as évektől meginduló és a 2000-es években folytatódó polarizációs tendenciát? – kérdeztük Huszárt. Ezzel kapcsolatban azt tartja a kulcskérdésnek, hogy „a képzetleneket, illetve a kiszakadókat sikerül-e képességekkel felruházni és tartósan integrálni a munkaerőpiacra”.

A társadalom szerkezetének jövőbeli alakulása kapcsán még a kivándorlás okozhat jelentős változásokat. Ezt a kérdést a népszámlálás alapján nem lehetett a legadekvátabban vizsgálni, hiszen itt csak az egy év alatti, ideiglenesen külföldre költözőre vonatkozóan álltak rendelkezésre információk. De, folytatja Huszár, ez alapján azt látjuk, hogy a fizikai és betanított munkások és a szolgáltatói, kereskedelmi foglalkozásúak felülreprezentáltak e körben, vagyis ők gondolták úgy, külföldön több babér terem nekik. És akkor a kutatás még nem is vizsgálta a kivándorlás erőteljesebb, 2011 utáni szakaszát. Ha ez a trend nem változik meg, annak komoly hatása lehet a magyar társadalom szerkezetére.

 

 

Nyert az RTL Klub: jóval kevesebb reklámadót kell majd fizetniük

A 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén a kormany.hu-n hétfőn közzétett módosító javaslat szerint.

A reklámadóról, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényeket módosító javaslat alapján a reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.

Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.

 

 

 

 

Putyin vészjósló üzenetet küldött Magyarországnak

Vlagyimir Putyin ma a Roszatom-vezérével, Szergej Kirijenkóval találkozott Moszkvában a Reuters tudósítása szerint. Állítólag a megbeszélésen a paksi bővítés is szóba került, aminek kapcsán Putyin burkoltan üzenetet küldött Magyarországnak – írta a Portfolio.

Az orosz elnök így fogalmazott:

jó feltételeket és fejlett technológiát ajánlunk, így ha a partnert arra kényszerítik, hogy utasítsa vissza az együttműködést, ami bizonyára előfordulhat, akkor az káros lenne Magyarország nemzeti érdekeinek.

A Roszatom elnöke erre úgy reagált, hogy szerinte a magyar kormány nagyon határozottan ragaszkodik a szerződés teljesítéséhez. De kitért arra is, hogy a magyarokra "nyilvánvalóan nyomást gyakorolnak", és felidézte, mikor a Financial Times közölte, hogy az Európai Unió megállította a magyar kérést.

Kirijenkó arról is beszélt:

Megkaptuk a magyar kormánytól a megerősítést, hogy minden szerződés a projektek széles körében továbbra is érvényben van – a paksi atomerőmű bővítése, az üzemanyaggal való ellátása és a szolgáltatások is. (...) minden területen zajlik az együttműködés és a szerződés hatályba fog lépni.

 

 

 

 

 

Orbán vejét zsíros brazil üzlethez segítheti a külügy

Magyar Levente külügyi államtitkár nemrég Mexikóban és Brazíliában is járt, hogy elmélyítse az országokkal a gazdasági kapcsolatokat. Például a világítás korszerűsítése kapcsán – írta a Cink.

Magyar többek közt ilyeneket nyilatkozott a közmédiának:

Például a 22 milliós lakosú Sao Paolo világításrendszerét hamarosan ledes technológiára cserélik. Van néhány magyar vállalat, amelyek ebben a szegmensben érdekeltek, őket arra szeretné kapacitálni a szaktárca, hogy induljanak el a tenderen.

A ledes technológiáról pedig ki más jutna a magyar ember eszébe, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István, akinek cége, az Elios Innovatív Zrt. a fél ország közvilágítását korszerűsítette már.

 

 

 

 

 

Kivágnak 146 fát a biztonságos Sziget Fesztivál miatt

Az óbudai önkormányzat engedélye alapján a Sziget Kft. 146 fát vághat ki a Hajógyári-szigeten, ebből 75 van a kerület, a többi a fővárosi önkormányzat területén – írja az Index.

A civilek furcsának találják, hogy a Hajógyári-sziget több ezer fájából miért pont a Galériaerdőben vált veszélyessé 150 fa. Ezt állapította meg ugyanis egy Főkert-vizsgálat. 

Gerendai Károly a lapnak azt mondta, eddig a fesztiválokon ezeket a területeket elkerítették, nem használták, mostanra viszont olyan fázisba jutott a dolog, hogy rendezni kell a környezetüket.

Szerinte így a területet a fesztiválon meg tudják majd nyitni annak a veszélye nélkül, hogy a sátorozókra rádőlne valamelyik fa.

 

 

 

 

 

Már megint a Várkert Bazárt javítják

A többször átadott – mégis állandóan javításra szoruló – Várkert Bazárnál ma reggel éppen a díszköveket szedték fel és cserélték ki újakra – írta meg a 444.

A lap kiemeli, ez különösen annak fényében "találó", hogy Orbán Viktor idei évértékelőjében a Várkert Bazárt a kormányzás szimbólumának nevezte.

 

 

 

 

 

Szétveti az ideg a boltzár miatt?

Megemlegetjük a szombati nagybevásárlást: akárhova mentünk, hosszú félórákat töltöttünk a kasszák előtt kígyózó sorokban, miután átküzdöttük magunkat a polcok között hömpölygő tömegen. Ön hogyan birkózik meg a vasárnapi boltzárral? Segítsen a tapasztalatok összegyűjtésében, mi pedig jövünk önnek egy cikkel!

Szombaton a kolléga elugrott a maglódi Auchanba, hogy elintézze a heti nagybevásárlást (ha már vasárnap nem lehet), és tátva maradt a szája. Persze, arra számított, hogy a szokásosnál többen lesznek, de arra nem, hogy minden kassza előtt legalább 10-15 méteres sor fogadja, ami sehogy nem tudott apadni, a polcok között nyüzsgő tömeg folyamatosan újratermelte.

A másik munkatársunk sem járt jobban, ő a Fogarasi úti Tescóban próbálkozott, szintén szombaton. Ott is bolondok háza volt, teljes kapacitással működtek a kasszák, de még így is sokan feladták, inkább nem várták ki, amíg sorra kerültek volna. Node, kitartó a kolléga, és a nagybevásárlás végeztével átugrott a szomszédos OBI-ba, virágokért. Ott is olyan tömeg fogadta, mintha a kereskedelem teljes felfüggesztésére készültek volna a zuglóiak: minden kassza üzemelt, ennek ellenére mindegyik előtt 20 méteres volt a sor, és kollégánk csak 40 perc után került sorra.

És így jártunk még sokan a szerkesztőségből. Egyik kollégánk egy VIII. kerületi Lidlben nem tudott lépni szombaton, és miközben kosarával a tömegben piruettezett, arra gondolt, hogy annyit biztosan elért a kormány ezzel a vasárnapi boltzárral, hogy fejlődik a magyarok mozgáskoordinációja, legalább megtanulják kerülgetni egymást. Egy negyedik munkatársunkat a Váci úti Tesco erősítette meg abban, mekkora ötlet volt, hogy a vasárnapi boltzár miatt inkább online vásárol, ha uborkáról, ha kredencről lesz szó.

 

 

 

 

 

Megfogtak egy újabb téglát az adóhatóságnál

Május 4-én a Központi Nyomozó Főügyészség vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre az előnyért hivatali kötelességét megszegve és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt egy volt pénzügyőr hadnaggyal és két civil társával szemben – közölte a főügyészség.

A vádirat szerint a NAV Bűnügyi Főigazgatóság állományába tartozott pénzügyőr hadnagy milliós nagyságrendű vagyoni előnyért minősített adatokat tett hozzáférhetővé olyan személyek részére, akik ellen a NAV valamely részlege titkos nyomozást folytatott – írja a Napi.hu. A vádlott olyan személyekkel vette fel a kapcsolatot, akikről tudta, hogy titkos információgyűjtés folyik ellenük. E személyek részére felajánlotta, hogy – az általa meghatározott vagyoni előny ellenében – tájékoztatást ad az őket érintő minősített bűnügyi adatokról. Az ügyben szereplő két másik vádlott olyan civil személyek, akik fizettek a pénzügyőr hadnagynak a minősített adatok megismeréséért.

Mivel az ügyben minősített adatok szerepelnek, ezért a vádirat is minősített, és az ügyben az ügyészség zárt tárgyalás tartását indítványozta. A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.

Korábban ugyancsak vádat emeltek az adóhatóság egy volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál. Tízmilliót kért azért, hogy elsimítsa, leállítsa a büntetőeljárást, vagy arról információt adjon ki a sáros embereknek a vádirat szerint. A vádirat szerint a NAV bűnügyi főigazgatóságán 2011-től 2013. február végéig dolgozó vádlott a nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjének a feltételezése szerint nagyobb vagyona volt, és amelyekben büntetőeljárás megindulása esetén várhatóan előzetes letartóztatást is elrendeltek volna.

Az alezredes civil bűntársa – akár több – közvetítő útján felvette a kapcsolatot a kiválasztottakkal, és felajánlotta: nagyobb összeg – általában tízmillió forint – ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás, illetve már folyamatban lévő nyomozás esetén tájékoztatják az érintettet az ellene gyűjtött bizonyítékokról és a tervezett nyomozási cselekményekről. Előfordult, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak ígértek segítséget ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül szabadlábra kerüljön.

Ha azok elfogadták az ajánlatot, akkor a vádlott jogosulatlanul adatokat kért le a hivatalos nyilvántartásokból, és azokat, továbbá a rendelkezésére álló információkat jogosulatlanul kiadta az érintetteknek.

 

 

 

 

Halálbüntetés: a Fideszben sem arat sikereket Orbán ötlete

A Fideszben úgy számolnak, hogy az emberek hetven-nyolcvan százaléka támogatná a halálbüntetés ötletét, de a frakció többsége a Népszabadság szerint ellenzi az Orbán Viktor által a köztudatba visszahozott ügyet. Gulyás Gergely szerint például csak arra jó az erről szóló vita, hogy az ellenzők kifejtsék, miért jó az, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés.

Miközben Orbán Viktor elérte, hogy Brüsszelben is téma legyen a halálbüntetés (csütörtök délután ugyanis az Európai Parlament igazságügyi bizottsága vitatja meg a témát – a szerk.), a Népszabadság kedden arról ír, hogy a Fidesz-frakció többsége nem támogatja a halálbüntetést.

A lap kormánypárti forrására hivatkozva azt írja: a pártban úgy számolnak, hogy az emberek hetven-nyolcvan százaléka támogatná az ötletet, társadalmi szinten ugyan napirenden lesz, de politikai szinten elhalhat Orbán felvetése. A Népszabadság forrása azt sem zárta ki, hogy akár nemzeti konzultációt is kezdeményeznek az ügyben, bár szerinte ennek nem lenne értelme.

Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős szuperbizottságának elnöke is határozottan ellenzi a halálbüntetést – legalábbis ezt mondta a Népszabadságnak hétfőn. Hozzátette: abban ugyan egyetért a miniszterelnökkel, hogy a vita ténye nem lehet sérelmes, de szerinte csak arra jó, hogy az ellenzők kifejtsék, miért jó az, hogy Magyarországon nincs halálbüntetés.

A témát ugyan a kormányfő vetette fel Pécsett, ám később maga is azt mondta, nem támogatja a halálbüntetést, de a témát "napirenden kell tartani".

 

 

 

 

Vegyék vissza Mészáros Lőrinc földjeit

Míg Simicska Lajostól elvették valamennyi állami birtokát, addig Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester agrárcégei esetében gond nélkül hosszabbították meg a pályázat nélkül birtokába került földjeire szóló szerződéseket – írja a Blikk.

Az Együtt szerint „a magyar polgároknak tökmindegy, melyik oligarcha lopja el a pénzüket, és a magyar földművelőket sem az érdekli, épp melyik barát veszi ki alóluk a földet. Bármelyik Orbán-haver is győz, a magyar emberek veszítenek. De már nem soká hagyják”- olvasható a párt közleményében.

Az Együtt a konkrét eset kapcsán azt követeli: „vegyék vissza Mészáros Lőrinc ebül szerzett földjeit, és alakítsák át az állami földek kiosztásának rendszerét, hogy kizárólag pályázati úton lehessen állami földhöz jutni”. Hozzáteszik: „a jelenlegi rendszer a korrupció melegágya”, ezért arra szólítják fel Orbán Viktort, hogy „legyen hű miniszterelnöki esküjéhez, és ne rokonai, barátai, oligarchái, hanem a magyar nép érdekében tevékenykedjen”.

 

 

Itt a brüsszeli előrejelzés: lassul a magyar gazdasági növekedés

Az Európai Bizottság közzétette tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve. Magyarországon jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. A növekedés várható lassulása a jelentés szerint annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint például az EU-források rekordmértékű felhasználása.

Idén 2,8 százalékos, jövőre 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság (EB), amely kedden tette közzé Brüsszelben az esedékes tavaszi gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve.

Tavaly a magyar GDP 3,6 százalékkal nőtt - emlékeztet a jelentés. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szakértői szerint a növekedés várható lassulása annak tudható be, hogy veszítenek növekedésserkentő erejükből olyan tényezők, mint, például az EU-források rekordmértékű felhasználása.  

A brüsszeli becslések szerint a magyarországi munkanélküliség, amely jelentősen csökkent, tovább zsugorodik majd, az infláció pedig idén eléri a mélypontot. A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt marad.

Az unió egészére nézve a jelentésben az áll, hogy nemzetközi gazdasági hátszél, több rövidtávú tényező segíti az európai gazdaság amúgy enyhe ciklikus fellendülését. Ezek között a továbbra is jelentősen alacsony olajárat, a globális gazdaság növekedését, az euró folytatódó leértékelődését és az unió támogató jellegű gazdaságpolitikáját nevesíti.

A pozitív körülmények a brüsszeli testület szerint idén 1,8 százalékos gazdasági növekedéshez segítik majd hozzá az uniót, az euróövezet gazdasága pedig 1,5 százalékkal gyarapodhat. Ezzel a bizottság 0,1, illetve 0,2 százalékponttal felfelé korrigálta a három  hónappal korábbi előrejelzését.

2016-ra Brüsszel 2,1 százalékos bővülést becsül az unió egészének, a közös valutát használó országok gazdasága pedig együttesen 1,9 százalékkal erősödhet.

 

 

 

Pénzt kértek a nőgyógyászok az ellátásért, elítélte őket a Kúria

A Kúria kedden vesztegetés miatt mondott ki bűnösnek több nőgyógyászt és szülésznőt, mert pénzt kértek az ellátásért.

A 13 vádlott közül a – részben már korábban jogerőre emelkedett – döntés szerint egyedül az egyik szülésznőt ítélték összesen 95 ezer forintos pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra, a vádlottak nagy részét büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátották a bíróságok, és volt, aki megrovást kapott, több vádlottat pedig felmentettek.

A Kúria leszögezte, hogy hálapénznek csak az minősül, amit a beteg elégedettsége kifejezéseként a kezelés után, önként ad, abban az esetben nem lehet bűncselekményről beszélni. Az e fajta hálapénznek csupán munkajogi következményei lehetnek és adóköteles jövedelemnek számít.

A jelen eljárásban bűncselekménynek minősített esetekben azonban az államilag finanszírozott egészségügyi ellátást megelőző célozgatás vagy nyomatékos kérés nyomán adtak pénzt a kezeltek – mondta a tanácselnök szóbeli indoklásában.

Az Állami Egészségügyi Központban 2007-2008-ban történt esetek miatt közérdekű bejelentésre indult nyomozás, az ügyész korábban bűnösség kimondását és büntetés kiszabását, a védelem azonban felmentést kért.

 

 

 

Orbánia előrébb lépett egy nagyon fontos ranglistán

Norvégiában és az észak-európai országokban a legjobb anyának lenni, és Szomáliában élnek a legrosszabb körülmények között a világon az anyák a Save The Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet hétfőn közzétett jelentése szerint. Magyarország az egy évvel korábbi 55. helyről az 51-re lépett előre a listán.

A tanulmány 179 országot vett górcső alá az anyák egészsége, a gyermekhalandóság, az iskolai képzés, a nők politikai életben való részvétele és az ország GDP-je alapján 2013. évi adatokat elemezve. 

Az első helyen idén Norvégia végzett, megelőzve a tavalyi éllovas Finnországot, Izlandot, Dániát, Svédországot és Hollandiát. Idén először került be az első tíz helyezett közé nem európai ország, Ausztrália a kilencedik helyen. Az első tíz között van még Spanyolország, Németország és Belgium. A fejlett ipari államok közül Kanada a 20., Franciaország a 23., Nagy-Britannia a 24. helyen van.

Az Egyesült Államok a 31. helyről a 33. helyre csúszott, és Észtország, Litvánia, Lengyelország, Horvátország, Dél-Korea, valamint Japán mögé került. Ennek egyik fő oka az, hogy az Egyesült Államokban a jelentés szerint az anyai halálozás kockázata egy az 1800-hoz, ami a legrosszabb a fejlett ipari államok esetében.

Ez azt jelenti, hogy egy amerikai nő esetében átlagosan tízszerese a valószínűsége annak, hogy meghal várandóssága vagy a szülés idején, mint a lengyel, osztrák és fehérorosz anyák esetében, és az öt év alattiak körében a gyermekhalandóság ugyanakkora, mint Szerbiában vagy Szlovákiában – olvasható a jelentésben.

A rangsor 51. helyére került Magyarország, ahol a szervezet adatai szerint egy az ötezerhez az anyai halálozás kockázata. Az öt év alatti gyermekhalandóság ezer élve született gyermekre 6,1. A nők átlag 15,4 évet töltenek el az oktatásban.

A lista utolsó tíz helyén leginkább afrikai országok állnak, köztük a Bissau-Guineai Köztársaság, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Niger, Mali, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és végül Szomália.

A jelentés kiemeli, hogy bár a gyermekhalandóság terén jelentős előrelépés történt világszerte – 17 ezerrel kevesebb öt év alatti gyermek hal meg naponta, mint 1990-ben –, óriásiak a különbségek a listavezető országok és a sereghajtók között.   

 

 

 

A Fidesz szerint ha az MSZP-n múlik, már nyugdíj sem lenne

A Fidesz-frakció szerint "teljesen mindegy, miket ígérget Korózs Lajos a nyugdíjasoknak", mert ha rajta és a szocialistákon múlik, ma már nyugdíjuk sem lenne az időseknek.

Előzőleg Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának MSZP-s alelnöke a többi között az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintról 40 ezer forintra emelését javasolta.

A Fidesz-frakció az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében erre úgy reagált: a szocialisták IMF-hitel nélkül már a nyugdíjakat sem tudták volna fizetni, mert "a nyugdíjkasszát az összeomlás szélére taszították".

A szocialisták az idősektől elvettek egyhavi nyugdíjat, vizitdíjat és kórházi napidíjat akartak velük fizettetni, meg akarták adóztatni a nyugdíjakat, háromszorosára emelték a gáz, kétszeresére az áram árát – sorolták a kormánypártiak.

Ezzel szemben – írták – a 2010-es kormányváltás óta minden évben nyugdíjemelés volt, az alacsony inflációnak köszönhetően nőtt a nyugdíjak értéke, csökkent a rezsi és a gyógyszerek ára, emellett több és korszerűbb a férőhely az idősgondozásban.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel