Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Sokkolókat kapott az Országgyűlési Őrség

Negyedik generációs elektromos sokkolókat szerzett be az Országgyűlési Őrség – írta a Blikk

Összesen 10,1 millió forint értékben vásároltak Taser X26-os sokkolókat, de a pontos darabszámot az Országgyűlés Hivatala biztonsági okokra hivatkozva nem árulta el.

Az Országgyűlés Hivatalánál a lapnak azt mondták, a sokkolók beszerzésével azt a nemzetközi téren egyre erősödő trendet követik, amely a rendészeti felhasználású kényszerítő eszközök között előtérbe helyezi a nem halálos fegyvereket.

Ezek a sokkolók 5-6 méter távolságig hatásosak, két kis tű alakú lövedéket mélyesztenek be az áldozat bőre alá, amely dróton keresztül 50 ezer voltos feszültségű áramot vezet a testbe. A vastag ruházat sem véd meg a sokkhatás elől, ha netán nem akadna be a bőrbe a lövedék, akkor a ruhán keresztül üt – olvasható a lapban.

Alapesetben öt másodpercig tart a sokkhatás, de az elsütő gomb többszöri lenyomásával ez hosszabbítható.

 

 

 

 

Csányi beszélni sem szeretne Lázárról

Csányi Sándor szerint csak akkor tanulnak az emberek abból, hogy milyen veszélyekkel jár, ha kun-mediátoros "Marcsikhoz" viszik a pénzüket, ha ennek ők isszák meg a levét és nem más vállalja át a veszteségeiket. "Normális polgári társadalomban mindenkinek magának kellene viselni a döntéseinek a következményeit" – vélte az OTP-vezér a VS-nek adott interjújában.

Csányi úgy gondolja, ezeket a helyzeteket azzal lehetne kiküszöbölni, ha a pénzügyi ismereteket kötelező jelleggel tanítanák az iskolákban. Egyébként a Quaestor-károsultak kártalanítása 20 éves távlatban is veszteséget fog jelenteni az OTP-nek. Annak ellenére is, hogy a brókerházak bedőlése után rengetegen – köztük önkormányzatok is – vitték át pénzüket a bankhoz.

Csányi arra a felvetésre, hogy korábban úgy nyilatkozott, hogy tart attól, hogy az állam nem a verseny tiszteletben tartásával kedvezményez a szereplőknek a takarékszövetkezetek kapcsán, azt felelte:

Most jelent meg egy kormányhatározat az EU-s források közvetítésében résztvevők kiválasztására, és aggódom, hogy valóban piaci alapon dől-e majd el, hogy ki milyen megbízásokat kaphat. Vannak félelmeim, hogy versenysemleges jogi környezetben is lejtős pályát alakítanak ki.

Az interjúból az is kiderült, Csányi levelezésben áll Lázár Jánossal, akivel egyébként legendásan rossz a viszonya:

Meghirdettek egy nemzeti pénzügyi szolgáltató központot, amely egyre nagyobb szerepet kapna az EU-s források és az agrártámogatások, vidékfejlesztési támogatások folyósításában. Jeleztem, hogy ebben mi is szívesen részt vennénk. Kaptam választ, és már arra is válaszoltam, tehát mondhatom, hogy aktív, de egyelőre nem gyümölcsöző kapcsolatban állunk a Miniszterelnökséggel.

Viszont a Lázárhoz fűződő kapcsolatát firtató kérdéseket visszautasította:

Nem szeretnék Lázár Jánosról beszélgetni

- mondta.

A Jobbikról és Vona Gáborról azt közölte:

Egy bankár ne foglaljon állást politikai kérdésekben, ne minősítsen! Egyébként nekem személy szerint nincs semmilyen kapcsolatom a Jobbikkal, de tudomásom szerint a banknak más kollégákon keresztül sincs semmilyen kapcsolata a párttal. Hozzáteszem, hogyha a Jobbik, mint parlamenti párt, szakmai kérdésekben megkeresné a bankot, természetesen állnánk rendelkezésre.

Azzal kapcsolatban, hogy kedvez-e neki a kormány a sertés áfájának csökkentésével, azt válaszolta, kizártnak tartja, hogy a kormány döntésében bármilyen szerepe lenne annak, hogy ebben az iparágban érdekelt. Eddig is az volt, mégis magas volt az áfa – tette hozzá.

Miután Csányi az MLSZ elnöke is, így arról is megkérdezték, Dárdai Pál meddig marad a magyar válogatottal.

(...) Dárdai Pál november 30-ig irányítja a válogatottat. Hogy kiviheti-e a csapatot az Eb-re, ha egyáltalán kijutunk, az már a Hertha döntése.

 

 

 

 

Rubovszky bűnözőt mentett?

A "cég" - csak így emlegette a Fideszt az a vállalkozó, akit az első Orbán-kormány idején tartóztattak le emberrablás és zsarolás vádjával. Egy börtönbeli barátjának címzett levelében arról írt: a KDNP-s Rubovszky György járt közbe kiszabadulásáért - írja a Privát Kopó bűnügyi portál.

Deák Gábort, a hírhedt Budalakk-cégcsoport és a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt. volt vezetőjét - öccsével együtt - 1998. november 25-én fogták el a rendőrök. Az üzletember emberrablás és zsarolás gyanújával egy évet töltött előzetes letartóztatásban. Szabadulását követően terjedelmes levelet írt D. Csabának, akit a börtönben ismert meg. A két férfi között barátság szövődött a rácsok mögött.

Deák Gábor az 1999 novemberében elrendelt szabadlábra helyezését követően - egyebek mellett - a következőket írta a csalás miatt előzetes letartóztatásban lévő barátjának: "Nos, már beszéltem a "cég" alelnökével és a "cég" jogi kabinet vezetőjével az ügyedről. Muszáj kitérnem rá, amikor bementem a T. Házba, az alelnök elsírta magát, ma már egyértelmű számomra: ő hozott ki engem is. Azért írom, hogy is, mert gyanítom, téged is ő fog kirángatni az én instruálásom alapján. De nagy segítség az R. Robi, a cég jogi kabinetjét viszi (cég = Fidesz). Engem jól fogadtak, sőt talán jobban, mint vártam. Plusz két Rt. várt mire kijöttem, az egyik alaptőkéje 170 millió, a másik 500 milliós. Ami még nagyon fontos, az alelnök barátom-üzlettársam a vezetője az Igazságügyi Tanács című formációnak, most nem oly régóta." D. Csaba a Privát Kopónak elismerte, hogy a levelet Deák Gábor írta neki.

A Privát Kopó megkereste dr. Rubovszky Györgyöt, a KDNP jelenlegi országgyűlési képviselőjét, aki 2000 és 2003 között a Fidesz országos választmányának alelnöke, 1999 és 2003 között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt. "Deák Gábort ismerem, egy barátom közvetítésével ismertem meg, több mint húsz éve. Mivel én nem vagyok, és nem voltam üzletember, közös üzletünk soha nem volt, nem álltunk üzleti kapcsolatban. Tudtam az ellene folyó eljárásról, de nem én voltam a védője, az ügyben nem szerepeltem, és nem működtem közre" - tájékoztatta a bűnügyi portált a politikus.

A Fidesz jogi kabinetjét 1998-tól dr. Répássy Róbert vezette, akit 1999-ben a párt országos választmányának egyik alelnökévé választottak. A jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkáraként tevékenykedő politikus a Privát Kopó kérdésére válaszolva közölte: Deák Gábort nem ismeri, vele soha nem találkozott.

A bűnügyi portál több alkalommal kereste a levél íróját Deák Gábort is, ám a vállalkozó a lap kérdéseit megválaszolatlanul hagyta.

Deák Gábor az 1990-es években a botrányairól elhíresült Budalakk-cégcsoport és a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. egyik vezetőjeként tevékenykedett, azt megelőzően benzinkút-kezelőként kereste a kenyerét. Az üzletember előzetes letartóztatásából történő szabadulását követően a 170 millió forint jegyzett tőkéjű Hippodrom Környezetvédelmi, Energiagazdálkodási és Vagyonkezelő Rt. 51 százalékos részvényese, valamint vezérigazgatója lett, továbbá a 40 millió forint jegyzett tőkéjű Geosaurus Építőipari Kft-ben szerzett 49 százalékos részesedést, és a cég ügyvezetői teendőit is ő látta el. A férfi 2003-tól az 50 millió forint jegyzett tőkéjű DEGA FB Ingatlanforgalmazó és Építőipari Kft. ügyvezetőjeként működött, a társaságban minősített többségű befolyást szerzett. Mindhárom - jelentős köztartozást felhalmozó - céggel szemben felszámolási eljárást rendelt el az illetékes cégbíróság.

 

 

 

 

 

Orbán démonjait és Lázár miniszterelnöki ambícióit firtatták a parlamentben

Harangozó Tamás (MSZP) az április végi kaposvári trafikos gyilkosság kapcsán bírálta a trafiktörvényt a parlamentben. Az ellenzéki politikus szerint a trafikok elosztása fideszes pártszempontok alapján, korrupt módon történt, közben nem szorult vissza a fiatalkorúak dohányzása, a cigarettacsempészés virágkorát éri, az adóbevételek csökkennek, és soha nem látott bűnözési hullám indult el.

Harangozó úgy fogalmazott:

(...) ez a trafikkoncesszió nem szólt másról, minthogy Lázár János darabra és kilóra megvegye a Fidesz helyi vezetőit, kongresszusi küldötteit, hogy előkészítse saját, párton belüli hatalomra jutását.

Hozzátette: a kormánypártiak úgy viselkednek, mint "patkányok a süllyedő hajón", ahelyett hogy változtatnának, bedobják a halálbüntetés "ordas gumicsontját". Harangozó Tamás közölte: ahhoz, hogy Orbán Viktor ki tudja alakítani álláspontját, segítenek, letesznek egy tükröt az ülésteremben lévő helyére, hogy szembenézzen "a démonjaival". A tükröt frakciótársa, Heringes Anita tette le.

Lázár Jánost – aki nem tartózkodott az ülésteremben – L. Simon László vette védelmébe. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a politikai demagógia gyalázatos példája volt Harangozó felszólalása, amely méltatlan az Országgyűléshez, és bármennyire szeretne éket verni a szocialista politikus Lázár János és Orbán Viktor közé, ez nem fog sikerülni. Kijelentette: a Fidesz egységes, a Fidesz-KDNP szövetsége töretlen, a kormány kellő erővel végzi a munkáját.

 

 

 

 

Fel kellene készülni egy esetleges merényletre

Meg kellene kezdeni a társadalom felkészítését egy esetleges terrortámadás következményeinek a kezelésére – állítja Végh József kriminálpszichológus. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke is osztja e véleményt.

Pártállástól függően próbálják felnagyítani vagy relativizálni a politikusok az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásunk lehetséges következményeit. Magyarország mérete, földrajzi elhelyezkedése, az itt élő kicsi, gyökeret vert muzulmán kisebbség radikális iszlámot elutasító attitűdje miatt a döntés támogatói szerint annak ellenére sem nőtt a terrorfenyegetettségünk, hogy az iraki kormány felkérésére a parlament 150 őrkatonát küldött az Iszlám Állam elleni koalícióba.

Az ellentábor azonban úgy véli, a döntéssel automatikusan felkerültünk az Iszlám Állam potenciális terrorcélpontjai közé. Mindkét állításban sok az igazság a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Magyarország valóban nem tartozik a terroristák elsődleges célpontjai közé, ami viszont nem jelenti azt, hogy nem potenciális célpont.

Az Iszlám Állam hónapokkal ez előtt új „katonai doktrínát” hirdetett: „Ölj ott, ahol vagy és azzal, amivel tudsz!” – üzenték híveiknek. Így viszont nagy valószínűséggel még az Iszlám Állam illetékes vezetői sem tudnák megmondani, hol lesz a következő terrortámadás. Az akciók megszervezése és végrehajtása a helyiekre van bízva.

Elég, ha valaki bekattan

– Elég egy bekattant ember, még csak az sem kell, hogy muszlim legyen. Elég, ha kilátástalanságát vallási köntösbe öltöztetve elkezd lövöldözni, vagy az autójával nagy sebességgel a villamosmegállóban várakozók közé hajt. Nincs az a titkosszolgálat, amelyik az efféle terrorakciókat meg tudná előzni. Legfeljebb véletlenül sikerülhet – állítja Tarjányi Péter rendőrségi szakértő. Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő elöljáróban arra emlékeztetett, hogy ma a világon sehol sincs abszolút biztonság.

Nógrádi szerint az Iszlám Állam elleni missziónál elhúzódó háborúra kell számítani, ezért valószínű, hogy a magyar szerepvállalás 2017 decemberi határidejét meg kell majd hosszabbítani. A biztonságpolitikai szakértő is úgy véli azonban, hogy nem állt be minőségi változás az ország, illetve Magyarország külföldi érdekeltségeinek veszélyeztetettségében. De Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne vegyen részt ebben a műveletben. Amikor beléptünk a NATO-ba, majd az Európai Unióba, értékrendszert is választottunk, amelyet kötelességünk megvédeni, mondta. És vállalnunk kell az ezzel járó kockázatokat is.

Figyelnek a vagyonőrök

Részben ennek a rizikónak a csökkentése érdekében kérte a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke, Német Ferenc a Belügyminisztérium segítségét a vagyonőrök felkészítéséhez az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalás nyomán várható esetleges akciókra.

– Jellemzően nem rendőrségeket, vagy a különleges alakulatok bázisait támadják Európában a terroristák, hanem plázákat, vasutakat és pályaudvarokat, ahol civil vagyonőrök teljesítenek szolgálatot – magyarázta Német. – Célszerűnek látszik időben tisztázni olyan alapvető kérdéseket, mint hogy egy esetleges terrorakció helyszínén mit tegyenek a biztonsági őrök a hatóságok megérkezéséig, és amit tenni kell, azt hogyan tegyék.

A tárgyalások még nem kezdődtek meg. Érdeklődésünkre a Belügyminisztérium illetékese kitérő választ adott, hogy szükségesnek tartják-e a vagyonőrök felkészítését arra, mi a teendő egy terrortámadás esetén. Hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint az óvatosság oka az, hogy a tárca el akarja kerülni, hogy a lakosság pánikba essen.

Itt az idő!

Márpedig Végh József kriminálpszichológus, túsztárgyaló szerint épp itt lenne az ideje, hogy az állam megkezdje a társadalom felkészítését egy esetleges terrortámadásra. Szerinte mindig voltak, vannak és lesznek olyanok, akik természetüknél fogva mindentől félnek, pánikba esnek. Miattuk azonban a nagy többség „kiképzését” nem szabadna tovább halogatni.

– Az olyan terrorszervezetek, mint amilyen az Iszlám Állam is, mindig találnak majd öngyilkos merényletekre kapható embereket, ezért nem az a kérdés, hogy lesz-e Magyarországon valamikor terrortámadás, hanem az, mikor, és ha bekövetkezik milyen következményekkel jár majd – mondja Végh.

Végh József szerint a terrorakciók megelőzésére, felderítésére vannak hatóságok, a társadalom azonban nem készült fel arra, hogy nem minden terrorakció előzhető meg. Tudomásul kell venni, hogy amit eddig csak a tévében látott az ország – vagy ami 1991-ben a Ferihegyi úton történt, amikor egy kivándorló orosz zsidókat szállító busz ellen követtek el pokolgépes merényletet – az itt is megtörténhet.

A kriminálpszichológus szerint hasonló tréningeket kellene tartani a potenciális terrorista célpontnak számító helyen dolgozóknak, illetve az ezek környezetében élőknek – aztán fokozatosan mindenki másnak is –, mint amilyen gyakorlatokat a földrengésektől leginkább veszélyeztetett országokban tartanak rendszeresen. Végh szerint kevésbé lesz stresszes egy merénylet után az az ember, akit kiképeztek arra, hogy „ilyenkor mit kell tennie”.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint már csak az Iszlám Állam új katonai doktrínája is indokolja a lakosság felkészítését. Nem mellesleg az embereknek a terrorellenes tréningeken megszerzett tudása nemcsak egy esetleges merénylet után, hanem katasztrófák, például árvizek, kiterjedt tűzesetek, és más vészhelyzetek esetén is hasznos lenne.

 

 

 

 

 

Vészhelyzet: egy háziorvos vallomása

A földeáki háziorvos akkor lett országosan ismert, amikor kifakadt, mert nem bírta elviselni, hogy az általa diagnosztizált beteg a hosszú várólista miatt be sem került a kórházba további kivizsgálásra. Idő közben meghalt. A doktornő azt mondja, ezt már nem lehet elviselni. Dörmer Csaba riportja.

Beteg érkezik a rendelőbe. Nyugdíjas korú, de még aktív doktornő várja. Dr.Csehpál Etelka lelkiismeretes szakember, de azt mondja ez a magyar egészségügy állapota és a páciensek anyagi helyzete miatt egyre kevesebbet ér. Azt mondja, sokan nem váltják ki a gyógyszereket, mert nincs rá pénzük. Arról nem is beszélve, hogy mennyit kell várniuk azoknak, akiket vizsgálatra utal be. Emiatt nem egy betegét veszítette már el. Szerinte rossz a rendszer, amiben egy beteg embernek azért kell meghalnia, mert nem kerülhet időben kórházba.

A Szeged melletti Földeákon vagyunk. Az itt élők szerencsésnek tarthatják magukat, mert van háziorvosuk. A környéken van olyan település, ahol már 5 éve betöltetlen ez az állás. Országos szinten több mint 200 háziorvosi rendelő áll üresen. Hogy miért nem találnak ezekbe akár egy fiatal pályakezdő doktort sem? A válasz egyszerű.A háziorvosok egyharmada, csakúgy, mint Csehpál Etelka vagy nyugdíj után dolgozik, vagy nyugdíj közvetlen közelében van. Ha ők kiesnének, 800 körzet maradna orvos nélkül, hiszen nincs utánpótlás.

A teljes adást visszanézheted az RTL Moston.

 

 

 

 

Íme az igazi magyar kormányablak-art! Nézegesse, ön fizette!

Természetfotóval, kovácsoltvas csillárral, sőt még történelmi regénnyel is lehetett aratni azon a művészeti pályázaton, amivel elvileg a kormányablakokat akarták népszerűsíteni. A hivatali életet közelebb hozó művészeti gyöngyszemekért 250-750 ezer forintot kaptak az alkotók, kár, hogy van, amit levittek az irattárba, a nemzeti pántlikás dvd-n benyújtott „audiovizuális installációt” pedig nem tudták megmutatni, bár félmilliót adtak rá közpénzből. Kikértük a kormányablak-művészet legjobbjait, mutatjuk!

A 764 milliót kóstáló, tíz csodazongorához képest talán aprópénznek tűnhet az a 47 millió forint, amit ugyancsak közpénzből egy kormányablak-népszerűsítő művészeti pályázatra költöttek, de miután minden egyes megyétől bekértük, és megnéztük a győztes műveket, nagyjából ugyanannyira tűnik értelmes állami kiadásnak.

Valószínűleg még rémlik az április elején elhíresült kormányablak-vers a mórahalmi óvodások előadásában, amiről egy ideig az az információ terjedt, hogy egy állami pályázaton született remekmű adaptációja. Hamar kiderült azonban, hogy az amúgy rettentő aranyos ovis körtánccal kísért rigmust mégsem a „Változatos megyéink az Európai Unióban” című pályázatnak köszönhetjük, ezek után viszont már kíváncsiak voltunk, mégis mi volt ez az országos pályázat.

Annál is inkább, hogy a még 2011-ben futó pályázaton az első helyezésért bruttó 750 ezer, a másodikért 500 ezer, míg a harmadik díjazottnak 250 ezer forint járt, mindezt megyénként. Persze a művészi kihívás sem volt mindennapi: olyan művet kellett alkotni, amely „üzenetében, tartalmában és megjelenésében a kormányablakokhoz köthető”, és „betölti az űrt, amely jelenleg a mindennapi hivatali élet és a kimeríthetetlen alkotókedv között húzódik”. A cél – egyben a dicsőség – pedig az volt, hogy az alkotásokat a pályázati kiírás szerint a kormányhivatalokban helyezik el – minden ügyet intéző állampolgár örömére.

Mivel a pályázat a Hungarofest Nonprofit Kft. és a kormányhivatalok közös akciója volt, első körben megkerestük az – állami tulajdonú – előbbit azzal, hogy mutassák meg megyénként a díjazottakat. A neten ugyanis a több tízmilliós pályázatnak semmi nyoma, saját honlapjukon még a díjazottak listája sincs kint, de még egyetlen fotó sem a kormányablak-művekről. Az amúgy főkoordinátor-lebonyolító szervezet először részletes tájékoztatást ígért a pályaművekről, de végül kifarolt, s a megyei szervezetekhez irányított bennünket, mondván, rajtuk keressük, mire adtak 250-750 ezer forintot.

Két megye máig sunnyog

Ezek után kerestünk meg minden egyes megyei kormányhivatalt, hogy megtudjuk, milyen kormányablak-művészetre ment el a (köz)pénz. Voltak lelkesebb – vagy az átláthatóság követelményével már találkozó – megyék, amelyek részletes fotódokumentációval és művész-önéletrajzokkal támasztották alá a projekt fontosságát, de két kormánymegbízott, illetve hivatala – Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén – még csak nem is válaszolt, hiába kötelező tájékoztatniuk a kiadásaikról.

A hivatali élet és művészet közti űrt betöltő művészek közül a legjobb bizniszt valószínűleg a budapesti alkotók hozták össze, mert a fővárosi kormányhivatal – úgy tűnik, az országban egyedüliként – beérte azzal, hogy csak egy felhasználási szerződést kössön velük. Ebben „a Kormányhivatal részére használatba, illetve kiállításra” gyakorlatilag csak kikölcsönözték a műveiket. „Ingyenesen” – közölte a hvg.hu-val a Budapest Főváros Kormányhivatala, amely ezek szerint a 250-750 ezer forintos díjat nagyvonalúan nem tekinti ellenszolgáltatásnak.

Mindenesetre a pályázati határidő szeptember 15-e volt, ez után jött még a zsűrizés, eredményhirdetés, és ehhez képest csak december 31-ig kellett „használatra” odaadniuk, utána egyszerűen hazavihették. Az nem derült ki, hogy így egyáltalán hány hétre állították ki például az első helyezettként 750 ezerrel díjazott Budapest, Budapest, Te csodás! elnevezésű művet – a többi alkotással együtt galériánkban megnézheti, keresse a nyitott bőröndből kilógó, papírmasé valamit.

A cukiság faktort Fejér megyének sikerült csúcsra járatnia, ahol a fődíjat kiérdemlő alkotó, Páhi-Fekete Noémi kisfiával, Jónással a karjában vette át első díját a kormányhivatal igazgatójától. Az erről készült fotós-szöveges beszámoló szerint „sok érdeklődő” jött el a kiállításra, kár, hogy utóbbiból csak kilencet számláltunk. A művek a mai napig a fehérvári, illetve a dunaújvárosi kormányablakot dobják fel vizuálisan.

Megosztva két-két 2. és 3. helyezettet hirdetett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de mivel első helyezett meg itt egyáltalán nem volt, ezek  500 ezer, illetve 250 ezer forintot értek. Az egyik félmilliós díjat a Lélektánc című „audiovizuális installáció” vitte el, ezt sajnos nem tudták megmutatni, de csatoltak egy fotót a trikolór madzagos dvd-ről, amin benyújtották. Itt született az egyik legeredetibb pályamű, az egyik megosztott 3. helyezést érdemlő kovácsoltvas csillár – már csak az a kérdés, hogy a mintegy 2 méteres póznára fellógatott darab mennyiben járul hozzá a kormányablakok népszerűsítéséhez.

Ahol senkit nem ihletett meg eléggé a kormányablak

Több olyan megye is volt, ahol úgy tűnik, nem inspirálta eléggé a művészeket a kormányablak. Veszprém megye például azt közölte: mivel a pályázati felhívásukra nem érkezett olyan pályamű, amely „minden kritériumnak megfelelt” volna, ők végül egyetlen díjat sem osztottak ki. A másik renitens vagy túl igényes/szigorú zsűrivel rendelkező megye Somogy volt, ahol „a pályázati feltételek nem kellő megvalósulása miatt” egyetlen díjat sem osztottak ki. Talán mert itt három szakmai tagja is volt a bíráló szervezetnek, mindenesetre, mint írják, végül a helyi kormánymegbízott és a minisztériumi delegált is beletörődött a döntésbe.

A Heves Megyei Kormányhivatal zsűrije „a szakmai, művészeti szempontokat mérlegelve” az egész pályázatot érvénytelennek nyilvánította, és így egy díjat sem osztott ki. A beérkezett 18 pályaművet visszaküldték az alkotóknak – tették hozzá. A Vas Megyei Kormányhivatalba összesen hét pályamunka érkezett be, csakhogy a „megtekintésük után a zsűri tagjai egyhangúan úgy találták, hogy a pályázat nem elbírálható”, ezért itt sem hirdettek győztest.

Felismerhetetlen grafika és miskakancsó

Szőrös szívű zsűrije vagy amatőr pályázói voltak Nógrád megyének is, ahol „a beérkezett alkotások közül egy mű felelt meg a kiírás feltételeinek”, de ez is csak 3. helyezett lett. Győr-Moson-Sopron megye sem kerített nagy feneket a kormányablak-művészet támogatásának, egy hónapra kiállították a pályázatokat, amiket mindhárom helyezésnél megosztva ítéltek oda „kisebb értékben”. Utána „mindegyik pályaművet visszaszolgáltattuk alkotóiknak” – írták.

A Pest megyei kormánymegbízott, Tarnai Richárd ünnepélyes díjátadó keretében adta át a megyéből beérkezett 25 pályamű közül az első háromnak az elismerést. Az eseményről beszámoló hírben külön kiemelik, hogy „kormányablakokhoz köthető pályaművekkel” lehetett pályázni, az elbírálásnál nagy jelentőséget kapott többek közt az is, „mennyit árul el a településről/megyéről, illetve témája mennyire köthető az Európai Unióhoz”. A tematikai kötődést – címében legalábbis – elkötelezetten megvalósító Kukkantás a kormányablakba című grafika biztosan erős alkotás, de a 2. helyezett alkotásról csatolt fotón egy miskakancsó és egy vágódeszkaszerű, beazonosíthatatlan tárgy látható, egyelőre nem tudjuk, melyik lenne a „grafika”.

Történelmi regény félmilláért

Komárom-Esztergom megyében az ifjú képzőművészek arattak: az első díjat egy Szimbiózisban című munka vitte el, míg félmilliót ért a galériánkban elsőre talán használt szőnyegnek tűnő falikárpit, amely az Útkereső-útmutató címet viseli, a bronzérmes pedig egy kisplasztika lett. Ahogy a galériában látszik, ki is tették az alkotásokat, a Tatabányai Kormányablakban.

A Baranya Megyei Kormányhivatalnál egy természetfotó-sorozatot találtak a legjobbnak, amit jelenleg az egészségbiztosítási osztály ügyfélterében csodálhatnak meg az itt megforduló állampolgárok. A második helyezett Erdélyi Péter Magyar mozaik című műve lett, amit a hvg.hu-nak küldött tájékoztatásban úgy definiálnak, mint „történelmi regény”-t. Kaptunk is az első oldaláról egy fotót – egy sima nyomtatott lapot? –, a félmillióval jutalmazott olvasnivalót az „irattárban őrzik”. A majdnem bronzérmes viszont bebukta, mert menet közben derült ki róla, hogy nem magyar állampolgár, így pedig nem felelt meg a pályázati feltételeknek.

A legdurvább művészeti zsűri: igazgató, képviselő és minisztériumi illetékes

Bács- Kiskun megyének sikerült erős szakmai zsűrit összeállítani: a testület elnöke a megyei kormányhivatal főigazgatója volt, míg két tagja egy megyei önkormányzati képviselő és az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy képviselője voltak. „A művészek alkotásaikkal minden megye területén segítik a kormányablakok és kormányhivatalok népszerűsítését, ezáltal az ügyfélbarát, Jó Állam kialakítását” – így látták a pályázatot beszámolójukban.

Bár csak a harmadik helyre volt elég, személyes kedvencünk itt a „A korona gyöngyei – Megyek, Megyék!” című vers, bár máig nem sikerült megfejteni, hogyan fejeződik ki ebben „a szemléletváltást, amelynek eredményeképpen helyreáll az állam és az ügyfelek közötti bizalom”.

Zala megye egyértelműen az ifjú helyi művészek támogatására használta fel az országosan kiírt pályázatot, mindhárom helyezett helyi „lakos” művészeti tanulmányait részletezik. Egy fa és egy rézből készült szobor mellett a harmadik helyezést egy textilkép vitte el, amely a fantáziadús „Kormányablak – egyszerűen nekünk” címet viseli. Kíváncsiak lettünk volna rá, de a zalai kormányhivatal elfelejtett fotót küldeni a közpénzből díjazott alkotásokról, amelyek máig a kormányablak ügyfélterében nyújtanak művészi élményt az ügyes-bajos dolgaikat intézőknek.

Nem mutatták meg a Kormit

A Hajdú-Bihar megyei zsűri 1. helyezést nem osztott ki, a miértet nem árulták el. A második és harmadik helyezést viszont megosztva kapták: az ezüstérmet egy Szoboszlón című festmény és a Változatos világ – céltudatos jövő című számítógépes grafika, míg a harmadik helyezést A gondtalan nyugdíjas évek című fotó és egy Kormi című „textil alkotás”. Kíváncsiak lettünk volna a kormányablakok szellemiségét népszerűsítő számítógépes grafikára, a Kormi textilre még inkább, de kifejezett kérésünk ellenére nem kaptunk fotót a művekről. Pedig állítólag ott lógnak a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály ügyfélszolgálatán.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz 13 pályázat érkezett, többségük festmény, többen is a szolnoki Tiszavirág hidat, Közép-Európa leghosszabb gyaloghídját választották témának – számolt be a megyei kormányhivatal. Így nem véletlen, hogy az első helyezett a Séta a hídon című mű lett, míg harmadik a Lepkék a köveken című alkotás. Az ezüstérmes kormányablakosabbnak tűnik Csendélet III. – Sorban állók címe alapján, ha valaki a szolnoki kormányablakba megy sorban állni, itt megnézheti.

 

 

 

Zéró bevándorlás és halálbüntetés – így látnak minket külföldön

Nagy gondban van a Fidesz, s a szélsőjobboldal témáit teszi magáévá – írja vasárnap kelt tudósításában a La Libre Belgique, Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja.

 A lap felidézi, hogy a miniszterelnök a héten arról beszélt, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését Magyarországon. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a büntető törvénykönyv lehetőséget ad a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására, a halálbüntetés eltörlése pedig az uniós tagság előfeltétele.

A bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció a lap tudósítója szerint 12 "éppen annyira közvetlen mint elfogult" kérdéssel lényegében a következőt kérdezi: "akarja-e Ön, hogy Magyarország bevándorlókat fogadjon be, majd egy, a franciaországihoz hasonló támadás áldozatává váljon, vagy a kormány inkább a magyar családokat és a születést részesítse előnyben?"

A lap úgy értékeli, hogy a Fidesz a tapolcai időközi választáson a Jobbiktól elszenvedett "súlyos vereséget" követően egy pillanatra elbizonytalanodott, hogyan hódítsa vissza a kormányból kiábrándult szavazókat, akik a távolmaradókhoz vagy a Jobbik támogatóihoz csatlakoznak. "Politikai számítással Orbán Viktor az illegális bevándorlás elleni zéró toleranciát választja, ahogy azt a szélsőjobb a párizsi terrortámadások után követelte, és vitát nyitna a halálbüntetésről, amit pedig 2012-ben még elutasított" – állapítja meg a belga napilap tudósítója.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypárt stratégiája erősíteni vagy féken tartani fogja-e a Jobbikot, a belga lap egy neve mellőzését kérő magyar újságírót idéz, aki szerint a kormány válasza "teljesen célt téveszt, mert a választók nem az "ideológiai puhányság" miatt fordulnak el tőle, hanem ügyeik és az arroganciájuk miatt".

A cikk szerint a centrista-konzervatív Fidesz, amelyet a legjobboldalibb elemei kerítenek hatalmukba, teret enged egy nacionalista-populista pártnak, s miközben a szélsőjobbot kergeti, végső soron ő maga tart majd neki bakot. A tudósítás szerint a választásokig hátralévő három év "veszélyes" lesz.

 

 

Megmakacsolta magát a kormány, a Balatonon sincs vásárlás vasárnap

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium kereskedelempolitikai államtitkára – merthogy ilyen szocialistatervgazdaságosan modernül elnevezett államtitkársága is van ám a minisztériumnak – a Kossuth Rádió reggeli műsorában osztotta meg tapasztalatait a vasárnapi zárvatartásról. Az online pénztárgépek adataira hivatkozva tájékoztatott arról a legkevésbé sem döbbenetes tényről, hogy a vasárnap is nyitva tartó boltok vasárnapi forgalma, idézem,

“jelentősen megnőtt”.

Az államtitkár ezután lendületes érveléssel leverte a balatoni kereskedők kérését is, hogy ugyan hagy legyenek már nyitva vasárnap is, kiszolgálván a várható tömegeket:

Szatmáry szerint a tapasztalatok, és itt hangsúlyoznám, hogy szűk másfél, turistamentes hónap tapasztalatairól beszélünk, szóval

a tapasztalatok

azt mutatják, hogy a Balaton és a Velencei tó környékén nyitva tartó boltok

képesek kielégíteni az igényeket.

Amiből a napnál is világosabban következik, hogy nyilván a nyári tömegeket is ki tudják majd szolgálni, ha a holtszezonban ilyen jól megállják a helyüket. (Via Hirado.hu)

 

 

 

 

 

Hatmilliárdból csinálnák meg eredetire az egri várat

A 16. századi állapotok visszaidézését célzó program kezdődhet az egri várban; a hatmilliárd forintos fejlesztés része a kormány és az egri önkormányzat által a Modern városok program keretében közelmúltban megkötött, öt pontot tartalmazó megállapodásnak.

Habis László egri polgármester az MTI-nek felidézte: a megállapodás legrészletesebb pontja az egri vár fejlesztéséről szól. Beletartozik ebbe az alsó várudvar funkcióbővítő felújítása, a Püspöki-palota műemléki felújítása, a vár középkori főterének és a Provizori-palotának a rekonstrukciója, a középkori várszékesegyház részleges rekonstrukciója, a Dobó István Vármúzeum turisztikai célú fejlesztése, valamint a műemlékek folyamatos felülvizsgálatát célzó Műemlékőr projekt folytatása.

"Az az elképzelésünk, hogy hitelesen mutassuk be a fénykorát a 16-17. században élő várat" – emelte ki Habis László. Szavai szerint szakítani kell azzal a korábbi műemlékvédelmi felfogással, amely szerint még ha ismertek is egy elpusztult műemlék műszaki paraméterei, homlokzati képe, akkor sem lehet visszaépíteni.

Hangsúlyozta, a vármúzeum szakemberei által elkészített koncepción alapuló programra alig több mint két és fél évet adott a kormány, 2017 végéig kell befejezni.

Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója az MTI-nek elmondta: jelenlegi állapotában az egri vár vegyes korszakokat bemutató, vegyes műemléki helyreállításokból álló épületegyüttes, ahol nem lehet határozottan érzékelni a Dobó-korabeli viszonyokat.

"A szándékunk az, hogy alapvetően ezt a 16. századi korszakot mutassuk be. A vár külképe ugyanakkor a 18. század elejét, a Rákóczi-szabadságharc idejét fogja idézni" – tette hozzá az igazgató.

Szavai szerint ennek két oka van: egyrészt ebből a korszakból pontos mérnöki felmérések, részletes alaprajzok, metszetrajzok maradtak fenn az épületekről. Másrészt a Rákóczi-szabadságharc időszaka lényegében a konzervált 16. századi állapotnak felel meg. A vár átépítése ugyanis a 16. század végéig tartott, a törökök – leszámítva a most felújítása alatt álló Török-kertet – komolyabb beavatkozást nem végeztek itt. A külső vár ugyan a Rákóczi-szabadságharc előtt elpusztult, a belső vár azonban a 18. század végéig lényegében változatlan formában megmaradt.

Berecz Mátyás elmondása szerint a program során vissza szeretnék építeni a vár déli oldalának képét alapvetően meghatározó Varkoch-kapu bástyát. Tervezik a Püspöki-palota nyugati szárnyánál lévő Tömlöc-bástya megerősítését és tetővel való lefedését is.

A Püspöki-palota előtti tér helyreállítása szintén része a programnak. Ez magába foglalja a 15. század utolsó harmadában, Mátyás király uralkodása idején emelt, így az ország egyik legrégebbi, máig használható épületének számító Püspöki-palota elpusztult keleti szárnyának rekonstrukcióját is. Ennek eredményeként az épület reprezentatív rendezvények, egyebek mellett konferenciák, esküvők megtartására is alkalmas lesz.

Visszaépítik a mindenkori várkapitányoknak, így Dobó Istvánnak is lakhelyéül szolgáló Provizori-palotát, illetve látogathatóvá teszik az alatta lévő, részben természetes, részben épített pincét. A hajdani Provizori-palota a tér keleti oldalán állt, ma csak alapjaiban látható, részben egy 19. században épített raktárépület fedi.

A tér rekonstrukciójának szintén része lesz a korabeli Magyarország egyik legnagyobb, a 11. és 15. század vége között épült templomának számító várszékesegyház nyugati homlokzatának, tornyainak és kapuzatának helyreállítása, illetve a megmaradt falak befedése is. Az ostromok során megsérült épület elbontását a 18. század végén kezdték el, köveit – miként a külső vár, a Provizori-palota és más várbeli épületek köveit – Eger barokk belvárosának építkezéseinél használták fel.

Berecz Mátyás úgy fogalmazott, hogy lejárt a "térdig érő várak" ideje. Egyfelől a közönség nem tudja értelmezni ezeket a rommaradványokat, attrakciós vonzerejük – ekképp bevételtermelő képességük – igen gyenge. Másfelől az időjárás viszontagságainak jobban kitett falmaradványok megóvása is aránytalanul drágább, és sok problémát vet fel – mondta.

Szavai szerint a vár rekonstrukciója több kiállítás felépítését is magába foglalja. Készül például majd a székesegyházban egy, a vár legfontosabb régészeti anyagát, egyházi építéstörténet bemutató kőtár, a Provizori-palotában a korabeli életmódot megjelenítő kiállítás nyílik, lesz egy 3D-s panoráma mozi, amely az 1552-es ostromot hozza "testközelbe".

"A célunk ezzel a hatmilliárd forintos fejlesztéssel, hogy az egri vár, mint attrakció, minél inkább meg tudjon állni a saját lábán. Lassan szakítani kell azzal a gondolkodással, amely szerint a műemlékek nem fenntarthatóak. Bevételt termelő attrakciókra van szükség, nem lehet csak az állami és önkormányzati segítségre várni" – jelentette ki az igazgató.

Azt is mondta: ezzel a fejlesztéssel európai szintű attrakcióvá szeretnék tenni a vármúzeumot. Pusztán a magyar piacból nem lehet megélni, ugyanakkor az egri vár és a hozzá kapcsolódó történelem európai fontosságú.

"Nem hangsúlyozzuk eléggé, hogy Magyarország és vele együtt az egri vár jó másfél évszázadon át védelmezte Európát a török veszedelemmel szemben. Ezzel a fejlesztéssel is azt szeretnénk elérni, hogy Európa megismerje és elismerje történelmünknek ezt a részét" – emelte ki.

Elhangzott: tavaly 315 ezer látogatót fogadott vár. Ezt a számot a jelenlegi, év végéig tartó 2,2 milliárd forintos fejlesztéssel 420 ezerre szeretnék növelni, míg a 2017 végén záruló 6 milliárd forintos beruházás nyomán az évi félmilliós látogatószám elérése a cél.

Berecz Mátyás kitért arra is, hogy a szoros határidőre tekintettel a beruházás szakmai előkészítését, a tervezést még az idén, az építkezést pedig legkésőbb a jövő év második felében el kell kezdeni.

 

 

 

 

 

Augusztus végéig minden katonát kihelyeznek, aki az Iszlám Állam ellen harcol

Május végén a parancsnoki karhoz tartozó tisztekkel kezdődik meg a magyar katonai kontingens kitelepülése az iraki Erbílbe, és augusztus végéig befejeződik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem keretében Irakba utazó magyar katonák kihelyezése – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn telefonon az MTI-nek bagdadi tárgyalásait követően.

A külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Irakba induló magyar kontingens hat összekötő tisztből, 110 szolgálatot teljesítő katonából, valamint a rotáció biztosítása érdekében Magyarországon készenlétben álló 27 katonából áll.

Szijjártó Péter az Iszlám Állam legyőzése utáni újjáépítési időszakról is tárgyalt Bagdadban. Ezzel kapcsolatban elmondta, a két ország még az idén gazdasági együttműködési megállapodást írhat alá.

 

 

 

 

 

 

Bevándorlók és kivándorlók - Orbán és az ő kis hazugságai

Míg pártunk és kormányunk és annak szócsövei a határunkon toporgó, ide betörni készülő muzulmán, piréz és barbár hordákkal fenyegeti az ország lakosságát, valamint a halálbüntetés visszaállításáról víziónál, addig valójában a kisember szemszögéből teljesen más a helyzet.

Átlag kisember, ha van munkája, igyekszik a munkabérét valahogy beosztani, ami a csekkek, számlák befizetése után nem is olyan egyszerű dolog, főleg a hónap második felében. A kisember leginkább a megélhetése miatt retteg, hogy holnap is lesz-e vajon munkája, ezért inkább befogja a száját, nem politizál és igyekszik túlélni valahogy!

Pártunk és kormányunk, viszont roppant találékony és folyamatosan igyekszik elterelni a kisember figyelmét arról, hogy pocsékul él, hogy irgalmatlanul alulfizetett, hogy kihasználják és kizsigerelik, ezért egyre vadabb dolgokat találnak ki, hogy eltereljék arról a figyelmet, mennyire otrombán kormányoznak.

Régebben elég volt az elmúlt nyolc évet emlegetni és kéthetente egyszer Gyurcsányozni egyet, hogy az emberekből dühöt, pánikot váltsanak ki, amikor valami új Orbánhóbort pattant ki tudjukkinek a fejéből. Most viszont már nem működik az „elmúltnyócév”, mert bőven übereli az „elmúltötév”, és a „Gyurcsótányozás” sem vált már ki semmiféle reakciót az emberekből, inkább már nosztalgiát éreznek, ha az akkori életszínvonalukra gondolnak. Az Orbán&Habony művek ezért úgy gondolta itt az ideje, az új ellenségkeresésnek, és sikerült megtalálni a legvédekezésképtelenebb csoportot, a gazdasági bevándorlókat.

Abban biztosan egyetértünk, hogy senki nem önszántából hagyja el az országot, ahová született, gyökerei kötik. Gondolom így vannak ezzel azok az emberek is, akik sokszor az életüket kockáztatják, amikor útra kelnek, hogy sok száz kilométert megtegyenek a teljes bizonytalanságban, egy jobb élet reményében. Az is igaz, hogy pártunk és kormányunk úgy állítja be Magyarországot, hogy itten már Mizó tejjel, Pick szalámival és házi pálinkával tartósított Kánaán van, de ezt már a magyarok sem hiszik, a menekültek pedig még annyira sem! Egy vágyuk van, minél gyorsabban áthaladni országunkon és új hazát keresni valahol nyugatra, a szörnyű pedig az, hogy ez a szándékuk egyezik a magyarok elég nagy hányadával.

Mivel magam is részese voltam az országot elhagyóknak, ezért bátran merem állítani, hogy tőlünk nyugatabbra sokkal egyszerűbb és kiszámíthatóbb az élet, még nyelvtudás nélkül is. Bár Orbán szereti azt hangoztatni, hogy kalandvágyból mennek a magyarok külföldre, de ez egy orbitális vagy inkább orbáni hazugság! Engem például az itthon maradó családom eltartásának vágya űzött el egészen Németországig! A kint töltött időszakot végig dolgoztam és visszatekintve, nyaralásnak tűnik az itthoni állapotokhoz képest. Az már az én egyéni szoc. problémám, hogy a családot nem tudtam kivinni és inkább hazatértem. 

Aki pedig már élt kint, az egészen más szemmel nézi a Magyarországi eseményeket, sokkal értetlenebbül, mint aki soha nem tette ki a lábát Magyarországról. Biztos vagyok benne, ha a kivándorolt magyaroknak valamilyen okból haza kellene térnie a nyugati országokból, akkor Orbán napjai meg lennének számlálva! Kint ugyanis nagykorúként kezelik az embereket és nem akarnak folyamosan beleszólni az életükbe, és aki ezt megtapasztalta, az nem igazán tűri, hogy egy elmebeteg focimániás irányítsa az életét!

Minden tiszteletem azoké az embereké, akik lerázták és lerázzák magukról a röghöz kötés béklyóit és valahol a világban megpróbálnak egy új életet felépíteni! Elmenni már nem nehéz, sokkal nehezebb a döntést meghozni az elmenetelhez és kint maradni, amikor csak a skype vagy a telefon az egyetlen kapocs a családhoz.

…és a végére még egy gondolat!

Berlinben soha nem éreztem, hogy bevándorló vagyok, egy fantasztikus multikulturális társadalomba kerültem bele, ahol nem magyar voltam csak egy valaki a berliniek közül! Amíg élek, hálás leszek a németeknek azért, hogy élhettem náluk és megtapasztalhattam milyen a valódi demokrácia!

Belegondolva abba, hogy Orbánék milyen törvények legyártásához kérik most a „nemzeti konzultációt” hááát, nagyon messze vagyunk mi Európától!

 

 

 

 

 

Május végéig elszállítják a legveszélyesebb anyagokat az Illatos útról

A Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyéről május 31-ig kell elszállítani azt a 991 hordót, amely a legveszélyesebb anyagokat tartalmazza – közölte a Pest megyei kormánymegbízott hétfőn a helyszínen újságírókkal.

Tarnai Richárd sajtótájékoztatóján elmondta, folyamatosan szállítják el a hordókat. A veszélyes anyagot a dorogi égetőműbe viszik, ahol azokat megsemmisítik – tette hozzá.

 

 

 

 

 

Autót vett a család, de a rendőrség elvitte - ezren egy banda markában

Somogyi autókat is lefoglaltak annak a rendőrségi nyomozásnak a során, amelyben összesen egymilliárd forint értékű lopott járműveket találtak meg.

Öt embert állított elő a rendőrség még április közepén valamennyi megyei rendőr-főkapitányság részvételével. A gépjárműlopásokra, orgazdaságra és kocsik egyedi azonosító jeleinek meghamisítására specializálódott bűnözőket összehangolt akció keretében kerítették kézre a Terrorelhárítási Központ bevonásával. A nyomozók az ország egész területén eddig 174 feltehetően lopott gépjárművet foglaltak le főként magánszemélyektől egymilliárd forint értékben.

Fóris Kálmán ügyvéd szerint, akit olyan somogyi károsultak bíztak meg, akiktől szintén lefoglaltak autókat, négy-öt somogyi jármű és gazdája érintett az ügyben. Az ő életüket most ellehetetleníti ez az intézkedés. A védő álláspontja az, hogy a nyomozó hatóságoknak előbb kellett volna lépniük az ügyben, amikor még csak néhány autóról volt szó.
– Fontos hangsúlyozni, hogy a mostani tulajdonosok jóhiszeműen, kereskedőktől vásárolták az autókat, így a Polgári Törvénykönyv szerint jogszerű tulajdonosai lettek a kocsiknak. Ennek alapján a birtokukban hagyást lehetővé tette volna a lefoglalás, mert ha meghamisított adatokról van szó, elég lett volna például az alvázszámot lefényképezni, hiszen egy számítógépet sem foglal már le a rendőrség, csak az adathordozót – mondta Fóris Kálmán.

A rendőrségi eljárás a károsultak érdekeinek figyelembevétele nélkül történt, hangsúlyozta az ügyvéd, és ez országosan mintegy ezer ember sorsát keseríti meg. Somogyban van vállalkozó, aki a munkájához használta az autóját, egy idős férfi pedig a beteg feleségét vitte orvosi vizsgálatokra.

Több éves, ötmillió forint feletti értékű járművekről van szó, amelyek műszaki vizsgázottak, ez pedig a hatóságok felelősségét is felveti, hogyan mehettek át az eredetiségvizsgálaton. Közben évek alatt tulajdonosváltások történtek, a külföldi sértettek, akiktől ellopták a kocsikat már nem tulajdonosok, mert biztosító kártalanította őket, a biztosító azonban nem tekinthető tulajdonosnak az ügyvéd álláspontja szerint. A kocsikat rendőrségi telephelyekre vitték Somogyban is, és egy elhúzódó eljárás során nem zárható ki, hogy jelentős értékvesztésen mennek keresztül.

 

 

 

 

 

A Napi Gazdaság azzal reklámozza magát, hogy kormánypárti

Jelentősen szeretnék növelni a Napi Gazdaság olvasóinak számát, ezért is csökkentették az újság árát – erről a lap főszerkesztője, Csermely Péter beszélt hétfőn az MTI-nek.

A lap árát május elsejével 340 forintról 180-ra csökkent. A korábbi ár egy gazdasági szakújság ára volt, a közéleti lapok piacán ez hatalmas versenyhátrány lenne – mondta Csermely Péter hozzátéve: a Napi Gazdaság már nem gazdasági szaklap, hanem közéleti újság.

Azt mondta, a lapnak az árával is alkalmazkodnia kell az új piachoz, amelybe átlépett. Nagyon bíznak benne, hogy a folyamatosan gyarapodó olvasói szám végül indokolni fogja a lépést – jegyezte meg Csermely Péter.

Közölte, a lap megújítása várhatóan a nyár végéig tart, és akkor új nevet is kap az újság.

A Napi Gazdaság Kiadó Kft. április 20-án közölte az MTI-vel, hogy Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője megvásárolta a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-től a Napi Gazdaság napilapot kiadó kft. százszázalékos üzletrészét. A közleményben azt írták: az átalakuló napilap irányultságát tekintve vállaltan polgári, konzervatív, mérsékelten jobboldali, azaz a jelenlegi belpolitikai viszonyok között kormánypárti médium lesz. Ennek Orbán Viktor miniszterelnök biztosan örülni fog, hiszen egy pénteken adott interjújában arról beszélt, jobboldali médiumok nélkül "tájékozódási zavar" van szimpatizánsai körében.

 

 

 

 

 

Több mint száz évre terveznek előre a radioaktív hulladékért felelős cégnél

Ütemezésük szerint 2064-re épülhet meg egy nagyaktivitású hulladék befogadására alkalmas mélységi geológiai tároló. A némi szünet után tavaly Bodán újraindult kutatások 2030-ban juthatnak el oda, hogy kijelöljék a létesítmény pontos helyét.

Több mint száz évre tervezi előre a munkát a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynél jelenleg is zajlanak a kutatások, hogy hol épüljön meg a nagyaktivitású hulladékokat befogadó tároló.

Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: ütemezésük szerint 2064-re épülhet meg egy nagyaktivitású hulladék befogadására alkalmas mélységi geológiai tároló. A némi szünet után tavaly Bodán újraindult kutatások 2030-ban juthatnak el oda, hogy kijelöljék a létesítmény pontos helyét. Először egy felszín alatti kutatólaboratóriumot készítenének el, majd az itteni vizsgálatok értékelése, folyamatos monitorozás után épülhet meg a tároló.     

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. a jelenlegi kutatásokat ugyanolyan alapossággal végzi, mint a Bátaapátiban létesült kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat véglegesen befogadó Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egykori előkészítését - jegyezte meg Kereki Ferenc.

A ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy a kft.-t 1998-ban hozták létre a Magyarországon keletkező radioaktív hulladék kezelésére és tárolására, működését törvényi előírások szabályozzák. A cég tevékenysége az atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású hulladék kezelése, a kiégett fűtőelemekkel és a reaktorok majdani leszerelésével kapcsolatos feladatok mellett kiterjed a mezőgazdaságban, az iparban, az orvosi diagnosztika és a gyógyítás, a kutatások során keletkező radioaktív hulladék kezelésére is.    

Az ügyvezető elmondta: mivel a paksi atomerőmű blokkjai hosszú évtizedek óta termelnek, már eddigi működésük során is keletkezett radioaktív hulladék, természetesen kiégett fűtőelem is. Az országnak erkölcsi és jogi kötelessége ezt biztonságosan kezelni, tárolni – húzta alá az ügyvezető.    

Kifejtette, hogy a nagyaktivitású hulladék végleges elhelyezésére a szakemberek világszerte a mélységi tárolót tartják a legmegfelelőbb megoldásnak, és ezt európai uniós irányelv is rögzíti. A több mint tíz éve elvégzett felmérések során a nyugat-mecseki agyagkő formációt találták a szakemberek a legalkalmasabbnak egy ilyen mélységi tároló befogadására. Ennek igazolására kezdődtek újra a kutatások a térségben.    

A tevékenységeket finanszírozó Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból jelen állás szerint 1700 milliárd forintot kell az elkövetkező hét évtizedben az összes tároló működtetésére, a hulladék kezelésére, a beruházásokra és a kutatásokra fordítani. Ennek az összegnek kevesebb mint a felét, 745 milliárd forintot tesz majd ki a nagyaktivitású hulladék és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését célzó program. - Ez a pénz az újraindult kutatás, a létesítés és a majdani üzemeltetés költségein túl a jövőbeni lezárás, illetve felügyelet összegét is magában foglalja, 70 évre vonatkoztatva – vázolta Kereki Ferenc.

 

 

 

 

 

 

Szijjártó: Május végén indulnak a magyar katonák

Május végén a parancsnoki karhoz tartozó tisztekkel kezdődik meg a magyar katonai kontingens kitelepülése az iraki Erbílbe, és augusztus végéig befejeződik az Iszlám Állam elleni küzdelem keretében Irakba utazó magyar katonák kihelyezése – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn telefonon az MTI-nek bagdadi tárgyalásait követően.

A tárcavezető úgy nyilatkozott, hogy Bagdadban nagyra becsülik a magyar kormány erőfeszítéseit, mivel a közép-európai térségből Magyarország küld elsőként katonákat a közel-keleti országba. Leszögezte, nem csupán Irak vagy Magyarország, hanem egész Európa és a Közel-Kelet érdeke is az Iszlám Állam mielőbbi legyőzése, hiszen Irak stabilitása kiemelt jelentőségű Európa számára is.

Szijjártó Péter megjegyezte, az Irakba induló magyar kontingens 6 összekötő tisztből, 110 szolgálatot teljesítő katonából, valamint a rotáció biztosítása érdekében Magyarországon készenlétben álló 27 katonából áll. Az MTI kérdésére a miniszter azt mondta, a magyar katonák őrzésvédelmi és biztosítási funkciókat fognak ellátni Erbílben, a kurd régió fővárosában, illetve környékén. Ez azt jelenti, hogy a kurd város nemzetközi repülőterén található, az iraki hadsereg, valamint a kurd harcosok, a pesmergák kiképzésére használt bázis és a kiképzőtisztek biztonságának szavatolásért felelnek majd a magyar katonák. Hasonló feladatokat látott el a magyar kontingens Afganisztánban is, ahol a kabuli repülőtér őrzésvédelméért felelt.

Húszmilliárdos hitelkeret

A politikus azt mondta, jelenleg is zajlanak a tárgyalások az olasz és az amerikai katonai kontingenssel a magyar katonák elhelyezéséről.

Szijjártó Péter az Iszlám Állam legyőzése utáni újjáépítési időszakról is tárgyalt Bagdadban. Ezzel kapcsolatban elmondta, a két ország még idén gazdasági együttműködési megállapodást és a kettős adóztatás kizáró megegyezést írhat alá. A magyar Eximbank húszmillió dolláros hitelkeretet hozott létre, és ennek a hitelkeretnek a terhére már zajlanak a tárgyalások a két ország között autóipari, egészségipari, valamint építőipari együttműködésről.

A miniszter tárgyalópartnereinek kiemelte, hogy a magyar kormány a kétoldalú együttműködés zászlóshajójaként tekint a kurd térségben két olajkutatási és kitermelési koncesszióval rendelkező Molra.

A felek megállapodtak, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az Országgyűlés ratifikálja az Európai Unió és Irak közötti stratégiai együttműködési megállapodást. A tárcavezető hangsúlyozta, Magyarország úgy véli, Irak az elkövetkező időszakban az EU stratégiai energiapolitikai partnerévé válhat.

Szijjártó Péter egynapos iraki látogatásán mások mellett Fuád Maszúm elnökkel, Haider al-Abádi miniszterelnökkel, Hosjar Zebari miniszterelnök-helyettes pénzügyminiszterrel, Ibráhim al-Dzsaafari külügy- és Háled al-Obeidi védelmi miniszterrel találkozott. Emellett Ádel Fahd es-Sersáb turisztikai és régészeti miniszterrel a lerombolt ókori műemlékek és világörökségi helyszínek helyreállításáról tárgyalt. A felek megegyeztek arról, hogy magyar régészek és asszirológusok vezetésével nemzetközi együttműködést indítanak.

 

 

 

Népvándorlást gerjeszt az osztrák idill

Reni, Réka, Gábor és Szonja, vagy épp a volt varrónő, a volt cukrász és a volt karácsonyfadísz-festő is azok közé tartoznak, akikkel tele vannak az osztrák határon áthaladó utak, és a hozzájuk hasonlók miatt emelkednek az ingatlanárak is a nyugati határszélen. Mindannyian elsősorban a magasabb, euróban járó fizetés miatt járnak dolgozni Ausztriába, ami sok ingázást, gyakran még több munkát jelent, de megéri. Ügyük kampánytéma a burgenlandi helyi választásokon is. Riport az ausztriai ingázásról. Abcúg a hvg.hu-n.

Az ígéret földjévé vált sok ember számára az ország nyugati fele. A vonzó ausztriai munkalehetőségek miatt sokan költöznek a határ közelébe, de még magyar területre. Sopron és környéke kiemelt célpont, amit jól jelez, hogy óriási a kereslet az ingatlanokra, hogy a várost Ausztriával összekötő úton reggel és este lépésben halad kilométereken át a kocsisor, és van olyan település, ahol rendkívüli intézkedést hoztak a nagy forgalom miatt.

„Horror, ami most van a piacon – értékelte Lendvai Csaba soproni ingatlanközvetítő az ingatlanpiaci helyzetet. – Tíz- és húszmillió forint között semmit sem kapni a városban, az egyedi fűtésű téglalakások szinte teljesen eltűntek a piacról, a használt lakásoknak ez a szegmense kiürült.” A trend másfél éve indult be, de tavaly futott fel igazán. Már a kétszobás panellakásokért is megadnak 17 millió forintot, és a 400 ezer forintos négyzetméterár sem ritka. Sokan vásárolnak magáncélra, de jellemzőbb, hogy befektetők veszik meg a lakásokat, hogy aztán 300-400 eurós díjat is elkérjenek egy másfél szobás lakásért havonta. Egy lakás alig 1-2 napig van a piacon, „már majdnem nincs is ránk szükség” – mondta az ingatlanközvetítő.

Bővebben.....

 


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel