Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

„A kormány megránt egy olyan összeggel, amiért sötétebb helyeken családokat irtanak ki."

Az MNB szerint a megmentett devizahitelesek 23 százalékának emelkedtek a részletei. Igaz, ez Matolcsyék szerint elenyésző szám. Legalábbis a nekünk küldött MNB levélből ez derül ki.

Alig két hét kellett a Nemzeti Banknak, hogy adatokat küldjön nekünk néhány egyszerűnek tűnő kérdésre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tapasztalatai vannak a devizahitelesek megmentésének. Az MNB szerint 2,1 millió deviza alapú hitelszerződéshez kapcsolódóan összesen 744,4 milliárd forint került vissza a háztartásokba. Ebből mintegy 181, 3 milliárd forint került kifizetésre, a fennmaradó több, mint 562 milliárd forint pedig a fennmaradó tartozásokból írták jóvá az intézmények. Az elszámolás 1.149.732 darab korábban már megszűnt szerződést érint, további csaknem 50 ezer szerződés esetében pedig az elszámolás során visszajáró összegeknek köszönhetően egyenlítődött ki a teljes tartozás. Vagyis a számok szerint minden a legnagyobb rendben.

Alig van panasz

Sőt ez idáig mindösszesen 331 darab írásos panaszbeadvány érkezett az MNB Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához, és 419 ügy indult a Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) elszámolási/forintosítás témában. Igaz, például Anikó sem írt panaszt. Pedig annak idején 9 millió 780 ezer forint svájci frank hitelt kapott és erősen meglepődött a megmentésén. „Az elszámolás szerint tartozom most 14 millió 850 ezer forinttal. 950 ezer volt a tisztességtelenül felszámított összeg, és ha a törlesztőm változatlan maradna, akkor is még 30 millió törlesztést kéne befizetnem."

Anikó azt mondja, hogy eddig 6 és fél milliót fizetett ki a tartozása fejében. Nem vett igénybe semmilyen könnyítést. Sem fizetési moratóriumban, de még az árfolyamgátban sem vett részt. Csak minden hónapban feladta a csekket. És várta, hogy ha ilyen becsületesen fizet, akkor megmentik.

„Lakásom értéke reálisan 10-11millió körül van. Szóval, optimistán 12 millió. Van 3-4 millió forint differencia az esetleges eladási ár és a tőketartozás között. Hülye lennék a különbözetet kifizetni azért, hogy ne legyen se lakásom, se hitelem."

Pedig pontos minden

A Nemzeti Bank szerint az elszámolással és forintosítással kapcsolatban háromféle kérdéskörben fordulhatnak a PBT-hez, vagyis a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Kérhetik, hogy a testület állapítsa meg, hogy az elszámolás és/vagy a forintosítás helyes-e; állapítsa meg, hogy a panasz elkésett-e; állapítsa meg, van-e a szolgáltatónak elszámolási kötelezettsége. Sokan nem tudják azonban, hogy a 2004. május 1. előtt kötött szerződések nem tartoznak az elszámolási törvény hatálya alá, ahogy azt sem, hogy a 2009. július 26. előtt lezárt és elévült követelések után sem kell elszámolni. Akkor sincs elszámolási kötelezettség, ha változott a fogyasztó (ügyfél) személye, például a magánszemélytől egy cég vállalta át a hiteltartozást, ilyenkor a céggel nem kell elszámolni.

Anikó azonban azt mondja, hogy nem abban kételkedik, hogy törvényes volt-e az elszámolása. Minden bizonnyal a bank minden szabályt betartott, azonban ő mégis rosszul járt. „A kormány azt mondta megment. Na pont azt nem érzem, hogy meg vagyok mentve."

23 százalék biztosan bukott

Korábban Rogán Antal beszélt arról, hogy a banki elszámolásban érintett devizahitelesek 77 százalékának csökkent vagy változatlan a törlesztőrészlete. Vagyis majd egynegyedüknek emelkedtek a havi kiadásai. Ezt most az MNB is elismeri. Azt írják, hogy 2,1 millió deviza alapú szerződésből 657.511 elszámolást követően is élő szerződés van, melynek 77%-ában csökken vagy változatlan marad a törlesztőrészlet, 23%-ában pedig nem zárható ki teljesen az esetleges emelkedés. A „nem zárható ki teljesen" kitétet azonban mi sem értjük. 100-ból 77 az mindenképpen 23, és nekik ezek szerint nőtt a havi fizetnivalójuk.

Az igazi devizás

De van, aki még rosszabbul járt. Ferenc azt mondja, hogy ő 2010-ben euróban vett fel jelzálogalapú, szabadfelhasználású hitelt. Nem euró alapút, hanem euróhitelt. És öt éve rendesen fizette is. Megtehette, hiszen külföldről euróban van bevétele. Akkor 255 forintba került egy euró. Ferenc is megkapta az elszámolólevelet a bankjától. Korrekt, pontos összegek. Mekkora összeget kapott, mennyit fizetett már ki és mi a fennmaradó tartozása. Ennek ellenére a levél folytatásán nagyon meglepődött.

„Azt írják, hogy akkor ők most 308 forint körüli árfolyamon ezt átváltják nekem forintra és innentől ennyi, meg annyi forintocskával tartozom, és ezután forintban kérik a lét! Mer'hogy törvényileg megköll engem menteni. Azaz gyakorlatilag a magyar törvényhozás, anélkül, hogy én kértem volna, átváltja a hitelem és gyakorlatilag ezáltal engem konkrétan megránt egy olyan összeggel, amiért sötétebb helyeken családokat irtanak ki."

Az igencsak felháborodott férfit azzal nyugtatta a banki ügyintéző, hogy ha akarja, akkor ezután is fizethet euróban. Persze akkor, ha köt egy új hitelszerződést a most már nagyobb összegre.

Megoldás?

Megkérdeztük az MNB-t, hogyan fordulhat elő ilyen eset. Szerintük a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések a törvény erejénél fogva módosulnak, vagyis ezen szerződéseknél automatikusan megtörténik a fennálló tartozás forintosítása. A törvény ugyanakkor négyféle esetben lehetőséget biztosít a fogyasztónak a forintosítás mellőzésének igénylésére.

Törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres jövedelme van az MNB által hivatalos árfolyamként jegyzett devizában, vagy, jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni a jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló MNB rendelet szerint. Esetleg a hitelének futamideje legkésőbb 2020. december 31-én lejár, vagy a forintra átváltás után az induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot, kamatfelárat.

Nincs!

Ferenc azonban egyik példába sem tartozik. Vagyis eddig hiába nem érintette az árfolyam ingadozás, most hirtelen a nyakába kapta az egészet. Szerencsére a Nemzeti Bank szerint csak néhány ezer valóban devizahitelest mentettek meg így.

 

 

 

Harrach Péter ellenállhatatlan érvvel csábítja haza a külföldi magyarokat

Ma tartotta ötéves kormányzásának értékelését Orbán Viktor, amire a Fidesz és a KDNP apraja-nagyja el is ment. Ezt kihasználva az Index videóriportot forgatott a politikusokkal, hogy megtudják, miért a bevándorlással foglalkoznak, mikor a magyar emberek szerint a kivándorlás sokkal súlyosabb probléma.

A megkérdezettek többségében tagadták, hogy egyáltalán létezne kivándorlás, ám a KDNP-s Harrach Péter ezen felül lakonikus tömörséggel válaszolt arra a kérdésre is, miért érdemes haza jönni a fiataloknak.

Mert itthon jó

- mondta.

Hogy miért jó itthon, azt viszont már nem fejtette ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán: Van még tennivaló a fedélzeten

Az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett, Ötéves a kormány című konferencián, amelyen arról is beszélt: új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell fektetni a hangsúlyt.

Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, ami sikerült, és bár az erős vezetés ezután sem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, „odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre” – fejtette ki a Budapesti Történeti Múzeumban tartott, mintegy háromnegyed órás beszédében a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz.

A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni, a 2016-os költségvetés már erről szól: „a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő emberek számára akarjuk otthonosan berendezni az országot”.

A politika nem „odafent történik”

A polgári berendezkedés lényege – folytatta –, hogy az emberközeli, emberléptékű, a politika pedig nem „odafent történik”, a makromutatók világában, hanem „bekopogtat az emberekhez, és a gondjaikra keresi a választ”. Megismételte: bár fontosak a nagy politikai célok, a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése. Nem szabad, hogy a kormányzás elvonja a figyelmet az emberekről – figyelmeztetett.

A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyarország magyar ország lesz, kisbetűvel és két szóval, vagyis első a magyar emberek biztonsága, boldogulása és jóléte – fogalmazott a kormányfő, erkölcsi kérdésnek nevezve a magyarok sikerét. Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, kiállás – sorolta a polgári berendezkedés jellemzőit.

„A magyar fregatt stabil”

Értékelésében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország ma már egy megerősödött, biztos lábakon álló, EU-s összehasonlításban is jól teljesítő ország. Úgy fogalmazott: 2010-ben, nyolc év szocialista kormányzás és a 2008-as válság nyomán Magyarország romokban hevert, mára azonban már „a magyar fregatt stabil”, „biztosan szeljük a hullámokat”, noha „van még tennivaló a fedélzeten”, és „a tenger is viharos még”. Magyarország felemelő átalakuláson ment át 2010 óta – jelentette ki a miniszterelnök, aki hozzátette azt is, hogy az unortodox módszerekre megjegyzéseket tevők ma már érdeklődnek a magyar recept iránt.

Beszédében felsorolt az elmúlt évekből olyan „kimagasló oszlopokat”, amelyek szerinte bizonyítják, hogy van a magyarokban kurázsi és az országban fantázia. Megemlítette a gazdasági növekedést, a bővülő foglalkoztatottságot, a nulla közeli inflációt, a nyugdíjak értékének növelését, az adók és a rezsi csökkentését, az óvodások túlnyomó többségét érintő ingyenes étkeztetést, a multik és a bankok közteherviselésben való részvételét, a bankok által megkárosított ügyfeleknek nyújtott állami igazságszolgáltatást, az új alaptörvényt, a politikusok számának felére csökkentését, a rendőrség számának emelését és Budapest buszparkjának megújítását.

A forintosítással nem lehetett „gatyázni”

A devizahitelesekkel kapcsolatban megjegyezte – utalva a konferencián szintén felszólaló Matolcsy György jegybankelnök szavaira –, hogy a forintosítással nem lehetett „gatyázni”, mert ha nem lépték volna meg időben, akkor ma 70 százalékkal magasabbak lennének a törlesztőrészletek, s nem arról szólna a vita, hogy azok mennyivel csökkentek.

Jelezte ugyanakkor, hogy alkalmanként hibáztak is, ilyen volt például a távközlési adó kiterjesztésének terve, amely internetadóként vonult be a köztudatba, de – mondta – nem ragaszkodtak a hibájukhoz.

Az EU és a NATO a családunk

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy most „a jobbszél pártja tűnik vezető ellenzéki erőnek” Magyarországon, amivel kapcsolatban fontosnak tartotta világossá tenni az Európai Unióval és az NATO-val kapcsolatos álláspontját. Azt mondta, bár kész vitázni az Európai Unióval, de azt határozottan ellenzi, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot, mert „nekünk, magyaroknak ez a családunk”, és „nem válunk”.

Kitért a bevándorlással kapcsolatos új uniós tervekre is, amelyekről úgy fogalmazott: aki el akarja venni azt az alapvető jogot, hogy „megválasszam, kit engedek be a házamba, családomba, hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat”.

Előadásában Orbán Viktor szólt arról is, őt is meglepte, hogy a tavalyi három, a Fidesz–KDNP győzelmét hozó választás után minden korábbinál hevesebb támadások érkeztek Magyarországgal szemben. Úgy vélte ugyanis, hogy a kormány politikájának megerősítése három választáson „egy időre lecsillapítja a kedélyeket”, ám nem így történt.

A bizalom megtartásáért külön kell tenni

Kijelentette: 25 év alatt sok minden változhat, de az nem, hogy „mi voltunk és mi vagyunk a szabad és független Magyarország hívei”, „mi vagyunk azok, akik számára Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya”.

Arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a bizalom megszerzéséért sokat kellett dolgozni, a bizalom megtartásáért azonban külön is tenni kell. Mint mondta, senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, mert ők bátrak és sikeresek. Zéró tolerancia a visszaélésekkel és az alaptalan rágalmakkal szemben egyaránt – hangoztatta Orbán Viktor.

Összegzésül azt mondta, a valaha volt legjobb kormánya akarnak lenni minden magyar embernek, „a mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első”, Magyarország „a közös szenvedélyünk”.

Beszédét a szokásos fordulattal zárta: „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok”.

Reagáltak a pártok, a DK lemondatná Orbánt

  • Az MSZP szerint a miniszterelnök pénteki, kormányzását értékelő beszéde azt jelzi: Orbán Viktor ugyanott tart, mint öt évvel ezelőtt. Szétzilálta az országot, a kormánya kompetenciáját és egyedüli döntéshozóvá vált – mondta Tóbiás József elnök-frakcióvezető, aki hozzátette: a kormányfő kétségbeesett és sikertelen kísérletet tett a kormányzati válság és a Fideszen belül dúló belháború rendezésére.
  • A Jobbik értékelése szerint a kormányfő beszédében beismerte a kormányzatot átszövő korrupciót és a hatalmi arroganciát, azonban ezzel öt évet késett.
  • Az LMP szerint a hazai bérek mindennél árulkodóbbak, ha értékelni kell az elmúlt öt év kormányzását. Szél Bernadett szerint Orbán „hőstörténetet adott elő”.
  • Az Együtt szerint az Orbán Viktor vezette kormány ötéves eredménye az, hogy soha nem volt annyi szegény ember Magyarországon, mint ma, továbbá kétszer annyian hagyták el az elmúlt öt évben az országot, mint 1956-ban. Juhász Péter, az Együtt alelnöke hozzátette: „ma a Habony Árpád-féle embereknek áll a világ, és a keményen dolgozó kisembereket kisemmizték".
  • A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai hagyatéka az, hogy a magyar fiataloknak Magyarország egy kies, depressziós és jövőkép nélküli ország lett.
  • A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra, így ideje lenne előre hozni a változást. Gréczy Zsolt, a párt szóvivője azt mondta, hogy a nettó államadósság emelkedett, a GDP változása pedig 2010 és 2014 között a statisztikai hibahatáron belül volt, ráadásul 2014-ben hatszor annyian költöztek külföldre, mint 2009-ben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Devizahitelesek tüntettek a Kossuth téren

A devizahitelek eltörléséért, a pénzintézetek felelősségre vonásáért demonstrált pénteken a Nem adom a házamat mozgalom az Igazságügyi Minisztérium előtt, csaknem 100 aktivista jelent meg a budapesti Kossuth téren.

A mozgalom a kétórás tüntetést követően átnyújtotta a Trócsányi László miniszternek címzett felhívását a tárca helyettes sajtófőnökének.

A megjelentek kifogásolták az elszámolási törvényt, a mintegy 300 ember által aláírt petícióban pedig többek között azt követelték, hogy a deviza- és a forinthitelek "jogi rendezéséig", valamint az okozott károk megtérítéséig minden végrehajtási eljárást függesszenek fel. Emellett azt is követelték, hogy a pénzintézetek fizessenek a folyósított összegnek megfelelő kártalanítást minden kölcsönszerződés után, amelynek egy részét az adós, másik hányadát pedig - a károsultak kárának enyhítésére - az állam kapja.

Elengedhetetlennek tartják továbbá, hogy minden, a termék bevezetésekor felelős pozícióban levő banki alkalmazottat, politikust, felügyeleti szerv vezetőjét csalás bűntette miatt felelősségre vonjanak.

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ne kárhoztassák az orvosokat megélhetési bűnözőkké"

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) érdemi forrásbővítés nélkül nem látja biztosítottnak a betegek biztonságos ellátását, és a megfelelő mértékű munkabérek előteremtését.

A szövetség pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, a rezidensszövetség támogatásáról biztosítja azon személyeket és szervezeteket, amelyek aggodalmuknak adtak hangot a jövő évi költségvetés tervezett egészségügyi kiadásait látva.

Mint írták, nem vitatják azt a szemléletet, hogy lehetne a kórházstruktúrát hatékonyabban is működtetni, és támogatnak minden olyan intézkedést, ami a forráselosztás hatékonyságát, a jogszabályok betartását, a rendszer tisztulását segíti elő, továbbá bíznak abban, hogy a kormányzat kiemelt céljai között szerepel a biztonságos betegellátáshoz szükséges jövő évi forrás megteremtése.

Közleményükben úgy fogalmaznak, "tettre készen" várják az új, tiszta, átlátható, hazugságmentes és hálapénz-mentes egészségügyet, amelyben tisztességben lehet gyógyulni és gyógyítani, és amely "nem kárhoztatja az orvosokat megélhetési bűnözőkké". Hozzátették, szeretnének kötelességeiknek itthon eleget tenni, de jelenleg ehhez nem biztosítottak a feltételek.

A Magyar Kórházszövetség elnöke csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a társadalmat veszélyeztető kritikus helyzet elkerüléséhez módszeres és tervezett forrásbevonásra van szükség az egészségügyben, ezt a 2016-os költségvetési tervezet nem biztosítja.

Velkey György szerint a jövő évi költségvetés tervezete alapján az egészségügy jövőre sem számíthat arra, hogy a finanszírozás fedezné az ellátást. Legalább 120 milliárd forinttal kell növelni az egészségügy 2016-os költségvetését, és ez is csak a legsürgősebb kárenyhítésre lenne elég – hangsúlyozta. Az egészségügyi közfinanszírozást véleménye szerint az ország hazai össztermékének, GDP-jének két százalékával kellene emelni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vicc miatt kért helyreigazítást – sajtópert bukott az MTVA elnöke

Szabó László Zsolt azért perelte a Gépnarancsot, mert a lap a Hír TV-től felmondó riporterek simicskás-szánkós videóját viccből úgy vágta meg, mintha az újságírók azt mondták volna: "Orbán egy geci" és ezt úgy tüntették fel, mintha az MTVA vezére készíttette volna a videót. Az eredeti videón természetesen éppen azt mondták, hogy "Orbán nem geci".

A Gépnarancs így számolt be az esetről:

A csütörtöki tárgyaláson a Gépnarancs főszerkesztője nem értett egyet Szabó László Zsolt jogi képviselőjének azzal az állításával, hogy a Gépnarancs olvasói és általában az átlag magyar olvasó nem képes egy ilyen sajtóközlés groteszk jellegét felfogni, kész azt tényközlésként értelmezni, azaz elhinni, hogy az MTVA elnöke képes lenne egy olyan állítás mellé állni, amely szerint a magyar kormányfő egy geci. Az internetes oldal főszerkesztője a bíróság előtt magánál a cikknél is viccesebbnek nevezte, hogy az MTVA vezére egy viccet rángatott a Fővárosi Törvényszék elé.

A keresetet elutasító bíró, dr. Borsodi Zoltán azzal indokolta döntését: Magyarország demokratikus ország, ahol sajtó- és véleményszabadság van, ami garantálja az újságírók számára azt is, hogy viccesek próbáljanak lenni, még ha nem is mindig sikerül nekik. Továbbá: nem elég a véleményszabadság korlátozásához, hogy az érintett félnek nincs humorérzéke, vagy éppen nem tartja elég viccesnek az őt érintő írást – írta a lap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így él Orbán Felcsúton

Bár a miniszterelnököt egyre ritkábban látni Felcsúton, most utána járt annak a BorsOnline, hogy milyen kényelem várja, ha mégis szülőfalujában lévő otthonába tér, amit egyébként még a Google keresője is kicenzúrázott.

Orbán Viktorék ottani házához nagy kert tartozik, amelyen további két különálló faépület is található: a nagyobbik nyári konyhaként funkcionál, míg a kisebb a pihenőház. Utóbbiban finn típusú szauna van, amelyhez hasonlót a lap szerint hárommillió forintért lehet venni.

Az újság úgy értesült, a kormányfő háza melletti szomszédos épületek kihaltak, de azt nem sikerült kideríteniük, hogy ez azért van-e, mert igaz a pletyka és megvette őket az Orbán-házaspár.

A miniszterelnök gyepét és bokrát állítólag kertész gondozza a BorsOnline forrásai szerint, mikor ott jártak, épp egy nőt láttak virágokat gyomlálni náluk, aki az újságírók felbukkanásakor telefonált egyet, majd eltűnt.

A lap arról is beszámolt, ha nem Felcsúton kapcsolódik ki a miniszterelnök, akkor Budapesten szívesen jár a Rudas fürdőbe, amit magánmegbeszéléseire is szokott használni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vannak gyanúsítottak a trafikpályázatok ügyében

Négy személyt gyanúsítanak, valamennyien ugyanazon a dunántúli településen élnek, és igyekeztek befolyásolni a trafikpályázatok elbírálását – írta a Blikk.

Simon Richárd, a a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYÜ) helyettes szóvivője azt mondta, az ügyben két személyt vesztegetést állítva elkövetett, befolyással üzérkedés bűntettének, egy személyt vesztegetés bűntettének és egy személyt bűnpártolás vétségének gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként.

A Blikk azt írja, egyikük egy korábbi pályázó, aki szerette volna elérni, hogy az adott településen az ő pályázata nyerjen. Egy ismerőse hozta össze egy olyan emberrel, aki pénzért vállalta, hogy megveszteget valakit, aki a pályázatok elbírálásában részt vett.

Annyit lehet tudni, hogy mindannyian tagadták a bűncselekmény elkövetését és megtagadták a vallomástételt.

 

 

 

 

 

 

 

 

A fél országnak Orbánék adnának már áramot is

Az MFB megveheti az Elmű-Émász egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft.-t, és az RWE értékesíti a hazai villamosenergia-elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek – egyebek mellett erről írt alá a magyar kormány és az RWE szándéknyilatkozatot.

A Miniszterelnökség csütörtöki közleményében hangsúlyozta: a felek közös célja, hogy együttműködésükkel hozzájáruljanak a magyar fogyasztók áramellátásának biztonságához, az energiaárak kedvező szinten tartásához, továbbá az ország fenntartható gazdasági és energiapiaci fejlődéséhez. Megjegyezték azt is, hogy megkezdődik a nemzeti közműszolgáltatás villamos energetikai lábának kialakítása az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt.

A megállapodás kitér arra is, hogy az MVM Magyar Villamos Művek a jelenlegi 26,15 százalékról 49 százalékra növelheti részesedését a Mátrai Erőművet üzemeltető társaságban, és szoros együttműködést alakíthat ki az RWE-vel az észak-magyarországi lignitvagyon hosszú távú kiaknázását szolgáló erőművi és bányászati fejlesztések érdekében.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint az MFB 2016 januárjáig meg kívánja szerezni az Elmű és az Émász egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletág 100 százalékát.

Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. 2017. január 1-jéig két lépcsőben megvásárolná az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft. 100 százalékos üzletrészét. Ezzel a főváros és az észak-magyarországi régió egyetemes áramszolgáltatói területén az ügyfélszolgálati tevékenységet biztosító társaság 100 százalékban a nemzeti közműszolgáltató irányítása alá kerül.

Az RWE eladja a hazai villamosenergia-elosztói társaságai, az Elmű Hálózati Elosztó Kft. és az Émász Hálózati Kft. 49 százalékos tulajdonrészét közvetlenül az MFB-nek.

A közlemény szerint a tervezett akvizíciókkal az állam pénzügyileg eredményes, jól szervezett, hatékony vállalatokban növelheti befolyását. A felek megállapodtak abban, hogy szerződéses árról és a konkrét ügylet(ek)ről a szándéknyilatkozat aláírását követően indulhatnak meg az egyeztetések.

A kormány és az RWE szándéka, hogy a jövőben külön stratégiai megállapodást is kötnek egymással, amely pozitív hatással lehet egyebek mellett a hazai energiapiac és közműszektor IT fejlesztéseire, a különböző intelligens hálózati megoldások kialakítására, valamint az innovatív energetikai technológiák és megoldások megvalósítására.

A szándéknyilatkozat aláírásával a kormány folytatja annak az átfogó stratégiának a végrehajtását, amelynek célja az állam energetikai ágazatban történő szerepvállalásának növelése, a hazai ellátásbiztonság további erősítése, az olcsó energiához való hozzáférés biztosítása, végső soron pedig a magyar emberek boldogulásának és a magyar vállalkozások versenyképességének elősegítése – áll a közleményben.

A szándéknyilatkozat aláírása lehetőséget teremt arra, hogy 2016-tól a ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. működése az áramszolgáltatásra is kiterjedjen. Ennek köszönhetően lehetővé válik a különböző közműszolgáltatási tevékenységek egységesítése, központosítása a nemzeti közműszolgáltatáson belül. A földgáz-, az áram-, majd a későbbiekben a távhőszolgáltatás összehangolásával az állam jelentős költségeket takaríthat meg, amelyet a rezsicsökkentés folytatására tud fordítani – hangsúlyozzák.

A nyereséges Mátrai Erőműben történő állami részesedés növelése szintén stratégiai jelentőségű lépés lehet. A Mátrai Erőmű Magyarország második legnagyobb erőműve, amely a hazai villamosenergia-termelés 15 százalékát biztosítja. A Mátrai Erőmű fejlesztésével a villamosenergia-termelés növelhető, a hazai ellátásbiztonság tovább erősödhet, Paks II megépítését követően Magyarország villamosenergia-exportőrré válhat – közölték.

A szándéknyilatkozattal a felek elkötelezték magukat egy hosszú távú és kölcsönös előnyöket biztosító együttműködés iránt. A dokumentumot a kormány felhatalmazása alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint többek között Martin Herrmann, az RWE-East ügyvezetésének elnöke és Marie-Theres Thiell, az RWE Hungária ügyvezetésének elnöke látták el kézjegyükkel.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az európainál betegebb a magyar társadalom, mégsem költ egészségügyre az állam

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a társadalmat veszélyeztető kritikus helyzet elkerüléséhez módszeres és tervezett forrásbevonásra van szükség az egészségügyben, ezt a 2016-os költségvetési tervezet nem biztosítja.

Velkey György csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja: a jövő évi költségvetés tervezete alapján az egészségügy jövőre sem számíthat arra, hogy a finanszírozás fedezné az ellátást. Legalább 120 milliárd forinttal kell növelni az egészségügy 2016-os költségvetését, és ez is csak a legsürgősebb kárenyhítésre lenne elég – hangsúlyozta. Az egészségügyi közfinanszírozást véleménye szerint az ország hazai össztermékének, GDP-jének két százalékával kellene emelni.

Azt írta: elegendő erőforrás hiányában illúzió, hogy biztosíthatják a korszerű gyógyításhoz szükséges eszközöket és anyagokat "az európainál betegebb magyar társadalomnak". Ezeket ugyanis a magyar kórházaknak a világpiacról kell beszerezniük, ugyanannyiért, mint a "jóval magasabb GDP-jük jóval magasabb arányát egészségügyre fordító" európai országoknak.

Az ellátás színvonalának tartására tett kísérletek az önköltség alatti központi finanszírozás következményeként a szolgáltatók eladósodottságához vezettek – folytatta. Az elmúlt évek célzott intézkedései sem tudtak érdemi változást elérni a folyamatban, "ami ugyancsak rendszerszerű hibára utal". A kórházrendszer adóssága 2015 első felére azért vált kritikussá, mert az előző években mind a dologi költségek finanszírozására, mind az adósság utólagos rendezésére kevés pénz jutott – emelte ki.

Velkey György szerint a gazdasági növekedés fenntartásának egyre inkább gátja lehet a romló egészségügyi közellátás, amely veszélyes a társadalomra.

A jövő évi költségvetési javaslat szerint – amelynek általános vitáját a héten tartja az Országgyűlés – az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 1963,7 milliárd forint, szemben az idei 1912 milliárd forinttal. A javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátásra valamivel több mint 107 milliárd forint az előirányzat az idei 97 milliárddal szemben.

Az alapellátás megújításának második ütemére további 10 milliárd forint szerepel. Összevont szakellátásra jövőre 634 milliárd forint fordítható, ez ötmilliárddal több az idei 629 milliárdnál. A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 1659,8 milliárdra csökken az idei 1704,8 milliárdról.

Gyógyszertámogatásra jövőre 231 milliárd forintot szánnak a javaslat szerint, hétmilliárddal többet az idei 224 milliárdnál. A gyógyszer-támogatási céltartalék előirányzata nem változik, jövőre is 58 milliárdban határozták meg.

 

 

Fidesz-holdudvar: Semmi köze a tolvajkormánynak a kivándorláshoz

Balázs Pétertől Fekete Györgyön át Gulyás Gergelyig kormánypárti politikusokat és a holdudvar tagjait kérdeztük arról, vajon felelős-e a kormány azért, hogy két évtizede nem volt ilyen magas az országot elhagyni szándékozók száma. Az Orbán Viktor korszakértékelő beszéde előtt készült rövid interjúkból kiderült: sok oka van a kivándorlásnak, de a kormányzati politika nincs köztük.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán megint locsogott, de nem írjuk meg

Szolidaritást vállalunk a kormányfő rendezvényéről kitiltott újságírókkal, ezért nem számolunk be az ötévértékelő dumáról.

A Kedves Vezető megint előadta, hogy rózsaszín szemüvegén át milyennek látja unortodox kormányzása eredményeit, de mivel számos orgánumot, illetve újságírót – például a Népszavát, a Klubrádiót, a Hócipőt és a 444.hu-t – kitiltottak a rendezvényről, úgy döntöttünk, hogy ezt a hírt most mellőzzük. A kitiltást a helyhiánnyal indokolták a rendezők, de persze kormánypárti seggnyaló lap vagy portál még véletlenül sem járt így.

Szóval ennyit az öt éve élvezhető páratlan sajtószabadságról és demokráciáról…

Együtt: soha ennyi szegény nem élt Magyarországon mint ma

Az Együtt szerint az Orbán Viktor vezette kormány ötéves eredménye az, hogy soha nem volt annyi szegény ember Magyarországon mint ma, továbbá kétszer annyian hagyták el az elmúlt öt évben az országot, mint 1956-ban.

Juhász Péter, az Együtt alelnöke a miniszterelnök által pénteken Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián elmondottakra reagálva sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: “ma a Habony Árpád-féle embereknek áll a világ, és a keményen dolgozó kisembereket kisemmizték”.   

Juhász Péter az elmúlt öt év nyertesei közé sorolta Lázár János miniszterelnökséget vezető minisztert, akinek a karján – mint fogalmazott – “újabb több millió forintos óra ketyeghet” a trafikok elvétele kapcsán.

Nyertesnek tartja Mészáros Lőrincet, Felcsút polgármesterét, aki szavai szerint pár év alatt a leggazdagabb magyarok közé került; Rogán Antalt, az Országgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjét, aki közel “félmilliárd forintnyi ingatlanvagyonon ül volt alpolgármestereivel és képviselőtársaival”.   

Hajdu Nóra, az Együtt elnökségi tagja azt mondta: ma a kormány azoknak az érdekét képviseli csak, akik a miniszterelnökhöz és közvetlen környezetéhez tartoznak.   

Hajdu Nóra az elmúlt öt év veszteségei közé sorolta, hogy “mindenki kárára” lebontották a jogállamot, átírták a választási törvényt, “megszállták” az ügyészséget, “szájkosarat tettek” a magyar médiára, “kiüresítették” az Alkotmánybíróságot és hadat üzentek a szegényeknek.   

A sajtótájékoztató közben a párt aktivistái “a kormányzás nyerteseinek” – köztük Habony Árpád, Szijjártó Péter külügyminiszter – arcmását ábrázoló képet vettek a fejükre, miközben egy papírlapra felírt “veszteseken” álltak, így például a betegeken és “a keményen dolgozó kisembereken”.

MSZP: Orbán Viktor szétzilálta az országot és egyedüli döntéshozóvá vált

Az MSZP szerint a miniszterelnök pénteki, kormányzását értékelő beszéde azt jelzi: Orbán Viktor ugyanott tart, mint öt évvel ezelőtt. Szétzilálta az országot, a kormánya kompetenciáját és egyedüli döntéshozóvá vált – mondta Tóbiás József elnök-frakcióvezető pénteken, sajtótájékoztatón.

Kijelentette: a kormányfő kétségbeesett és sikertelen kísérletet tett a kormányzati válság és a Fideszen belül dúló belháború rendezésére. Szerinte a miniszterelnök felszámolta azokat az igazodási pontokat, amelyek Európához, a szakmaisághoz és a társadalmi kontrollhoz vezettek volna.     

Magyarországnak sikerre lenne szüksége, és arra, hogy legyen esély a boldogulásra – fűzte hozzá.    

Tóbiás József az elmúlt negyedszázad legrosszabb kormányának nevezte a jelenlegit, autoriter kormányok örökösének. Azt hangsúlyozta: a kormány leváltását követően újra kell építeni a társadalmi, közjogi és demokratikus berendezkedést.    

Szerinte Orbán Viktor gyűlöletkeltést folytat a menekültügy vagy a halálbüntetés kérdésében.   

PM: jövőkép nélküli Magyarország Orbán Viktor politikai hagyatéka

A Párbeszéd Magyarországért szerint Orbán Viktor miniszterelnök politikai hagyatéka az, hogy a magyar fiataloknak Magyarország egy kies, depressziós és jövőkép nélküli ország lett.

Az ellenzéki párt szakszóvivője, Barabás Richárd pénteken sajtótájékoztatón értékelve a kormányfő által az Ötéves a kormány című budapesti konferencián elmondottakat azt mondta, “ma egy álmodozó beszélt álomországról tátott szájú óvodásoknak”.   

Szerinte a valóság az elmondottakkal szemben az, hogy a kormány háborút indított az államadósság és a munkanélküliség ellen, és ezeket “elbukta”. Háborút indított az oktatás és a tudás ellen is, és ezzel elveszi a fiatalok jövőjét – tette hozzá Barabás Richárd.   

Kijelentette, nem kérnek Orbán Viktor politikai hagyatékából, és mindent megtesznek azért, hogy Orbán Viktor uralma a lehető legrövidebb idő alatt véget érjen.

Liberálisok: nem kérünk Orbán Viktor Magyarországából

A Magyar Liberális Párt szerint “Orbán Viktor Magyarországa” nem biztosít jólétet, demokráciát és jogállamot, s ebből nem kérnek.

Bősz Anett, az ellenzéki párt ügyvivője pénteki sajtótájékoztatóján a kormányfő öt éves kormányzását értékelő beszédére reagálva azt mondta: egy dologban értenek egyet, abban, hogy Magyarország nagy átalakuláson ment keresztül. Kifejtette: szerintük öt év alatt a Fidesz lerombolta a jogállamot, a demokráciát, az egymás iránti toleranciát, az egészségügy pedig csak a benne dolgozók tisztes helytállásának köszönhetően nem omlott még össze.   

Az ügyvivő értékelése szerint soha nem látott mértékű a korrupció és felvetette azt is, hogy azért kelthet riadalmat néhány ezer menekült, mert Magyarország halad afelé, hogy négymillió ember a létminimum alatt éljen.

DK: Orbán Viktornak ideje lenne távozni

A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra, így ideje lenne előrehozni a változást.

Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón reagált a kormányfő ötéves kormányzást értékelő beszédére, számba véve “mi történt valójában az elmúlt öt évben”.   

Mint mondta, a nettó államadósság emelkedett, a GDP változása pedig 2010 és 2014 között a statisztikai hibahatáron belül volt, amellyel a környező országok mindegyikénél rosszabbul teljesített Magyarország, amelyet a hitelminősítők a bóvli kategóriában jegyeznek.      

A foglalkoztatási adatokon szerinte a “vízfejjé dagasztott államigazgatás” javít, eközben a versenyszférában szintén a hibahatáron belül volt a munkában állók számának növekedése. 2014-ben hatszor annyian költöztek külföldre, mint 2009-ben, és az elmúlt öt évben ötször annyian haláloztak el, mint ahányan születtek – fűzte hozzá.   

Gréczy Zsolt “megnyugtatónak” tartotta, hogy a miniszterelnök nem akarja az ország kilépését az Európai Unióból, “most, hogy ő, a családja, az összes rokon, barát már jól megtollasodott az uniós támogatásokból”. 

LMP: a bérek mindennél árulkodóbbak

Az LMP szerint a hazai bérek mindennél árulkodóbbak, ha értékelni kell az elmúlt öt év kormányzását.    

Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélte: Orbán Viktor miniszterelnök értékelő beszédében “hőstörténetet adott elő”, de az emberek nem így élték meg ezt az időszakot.   

Szóvá tette az alacsony béreket, szerinte az adózók háromnegyede az átlagbér alatt keres és az Európai Unióban az ötödik legrosszabb a bérszínvonal. Így Magyarország nem fog tudni megerősödni, s ha Orbán Viktor marad, akkor vagy éhbérért dolgoznak az emberek vagy nyugatra távoznak – összegzett.   

Az LMP-s politikus elkeserítőnek nevezte, hogy a miniszterelnök “függőségbe helyezte az országot”, a közfoglalkoztatást pedig a legújabb kori feudalizmusként értékelte, megjegyezve, hogy az szerinte nem vezet vissza a munkaerőpiacra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez eddig a legbetegebb fideszes javaslat

A független polgármesterre szavazó 2659 abonyi választópolgárral fizettetné ki az önkormányzat Quaestor Értékpapír Zrt-nél ragadt pénzét Fehér Endre fideszes képviselő.

Ahogy a legutóbbi képviselő-testületi ülésen elmondta, szerinte azok a választópolgárok, akik tavaly októberben nem a fideszes jelöltre, hanem a baloldali pártok támogatását maga mögött tudó, függetlenként induló Romhányiné dr. Balogh Edit polgármesterre szavaztak, azok egyenként ajánljanak fel 100 ezer forintot az abonyi önkormányzat részére. Mint mondta, így legalább az újságok címlapjára is felkerülhetnének, ahova most csak a határban szétdobált mocsok révén jutnak.

A nem mindennapi javaslatot megfogalmazó képviselő arra nem tért ki, hogy ezt az indítványát csak az abonyi választókkal kapcsolatban fogalmazta meg vagy ugyanolyan érvényűnek tekinti azon települések esetében is, ahol fideszes polgármestert választottak és a pénzük ugyanúgy bent ragadt a Quaestornál vagy a Hungáriánál.

Ahogy a Sztárklikk korábban beszámolt róla, a 16 ezer lakosú Pest megyei Abony városának március 16-i rendkívüli képviselő-testületi ülésén Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Quaestor Értékpapír Zrt-nél befektetett 279 millió forintos szabad felhasználású megtakarításukat zárolta. A település polgármestere tavaly december 9-én kötötte le három hónapra a legkedvezőbb, 4,25%-os kamatot ígérő Quaestronál a település pénzét. A lekötés éppen március 9-én járt le, azon a napon, amelynek estéjén csődeljárást kezdeményezett magával szemben a Quaestor Csoport.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra

A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak nincs szüksége Orbán Viktorra, így ideje lenne előrehozni a változást.

Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón reagált a kormányfő ötéves kormányzást értékelő beszédére, számba véve "mi történt valójában az elmúlt öt évben".

Mint mondta, a nettó államadósság emelkedett, a GDP változása pedig 2010 és 2014 között a statisztikai hibahatáron belül volt, amellyel a környező országok mindegyikénél rosszabbul teljesített Magyarország, amelyet a hitelminősítők a bóvli kategóriában jegyeznek.

A foglalkoztatási adatokon szerinte a "vízfejjé dagasztott államigazgatás" javít, eközben a versenyszférában szintén a hibahatáron belül volt a munkában állók számának növekedése. 2014-ben hatszor annyian költöztek külföldre, mint 2009-ben, és az elmúlt öt évben ötször annyian haláloztak el, mint ahányan születtek – fűzte hozzá.

Gréczy Zsolt "megnyugtatónak" tartotta, hogy a miniszterelnök nem akarja az ország kilépését az Európai Unióból, "most, hogy ő, a családja, az összes rokon, barát már jól megtollasodott az uniós támogatásokból".

Orbánt a többi ellenzéki párt is ostorozta: a Jobbik úgy értékelte, a kormányfő beszédében beismerte a kormányzatot átszövő korrupciót és a hatalmi arroganciát, azonban ezzel öt évet késett. Az MSZP véleménye, hogy a miniszterelnök szétzilálta az országot, a kormánya kompetenciáját és egyedüli döntéshozóvá vált, míg az LMP arról beszélt: a hazai bérek mindennél árulkodóbbak, ha értékelni kell az elmúlt öt év kormányzását. A Párbeszéd Magyarországért meglátása, hogy Orbán Viktor miniszterelnök politikai hagyatéka az, hogy a magyar fiataloknak Magyarország egy kies, depressziós és jövőkép nélküli ország lett. A Magyar Liberális Párt szerint pedig "Orbán Viktor Magyarországa" nem biztosít jólétet, demokráciát és jogállamot, s ebből nem kérnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Telekom sem fizet többet Gömöriéknek

A Coca Cola után a Telekom is felfüggeszti az együttműködést a Magyar Paralimpiai Bizottsággal – írja a hvg.hu.

A lap szerint mindezt addig, amíg meg nem győződik arról, hogy a "sport és erkölcs szellemének megfelelően biztosítottak" a parasport mozgalmának működési körülményei. 

A szerkesztőséghez eljuttatott közlemény szerint ezután folytatják majd az együttműködést a Bizottsággal. Az Allianz SE közleménye nem említi, hogy ők leállítanák a pénzek átutalását, de ahogy írják, folyamatosan figyelemmel követik az ügyet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kikészíti a Fideszt Orbán "oszd meg és uralkodj" játéka

Nagy a feszültség a Fideszen belül Rogán Antal és Lázár János párharca miatt. Az Orbán Viktort ismerő források szerint a miniszterelnök közismerten szereti versenyeztetni a munkatársait, rájátszik a beosztottjai közt lévők ellentétekre, hogy aztán a párt őszi tisztújító kongresszusa előtt békéltetőként léphessen fel – írta a hvg.hu.

A kormányfő ugyanis legújabb tervével – miszerint Rogán Antalt kabinetfőnökeként venné maga mellé -"kétfejűvé" tenné a Miniszterelnökséget, így már nemcsak Lázár vinné egy személyben.

János halálosan komolyan gondolja, hogy lemond, ha a Miniszterelnökség hatásköreit összekuszálják, és nem lesz világos, ki miért felel

- mondta a lapnak Lázár egyik kollégája.

Egy másik miniszterelnökségi forrás úgy magyarázta:

Nem világos, hogy Rogán döntéseiért ki viseli a felelősséget, kit kérhet számon, interpellálhat a parlamentben majd az ellenzék: Rogánt, Orbán vagy Lázárt.

Így az is tisztább helyzetet teremtene, ha Rogán inkább külön minisztériumot kapna. Rogán környezete eközben nem érti Lázár kifogásait: miután állítólag kétszer is egyeztettek, úgy tűnt, sikerül megegyezésre jutniuk.

A frakcióvezető egyébként azt szeretné, ha ő kaphatná meg a 25 milliárdos kommunikációs közbeszerzést bonyolító Nemzeti Kommunikációs Hivatalt. Ezt Lázár környezetéből volt, aki úgy értékelte: "Tóni lényegében propagandaminiszter lesz". Ám ennek kapcsán volt olyan államtitkár, aki attól tartott, Rogánnal együtt Habony Árpád ismét naponta járna be a Miniszterelnökségre, aki ugyan semmiféle poszttal nem rendelkezik, de már az előző ciklusban is utasítgatott kormányzati vezetőket – fejtette ki a hvg.hu.

Orbán egyébként Lázárra úgy tekint, mint a bürokrácia, apparátus hajtójára, míg Rogánra, mint aki képes lehet a kormány és a frakció munkáját összehangolni. Utóbbira szükség is van, hiszen a pártban úgy érzékelik, mostanában hiányzik a politikai koncepció, "elveszítették a fonalat".

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért döglünk bele az alacsony rezsi kifizetésébe?

A rezsidémon leverte Európát, de Magyarország tartja magát. Csak Romániában olcsóbb a gáz, és a magyaroknál csak a bolgárok fizetnek kevesebbet az áramért. Kár, hogy a fizetésünk olyan kevés, hogy még ez is sok nekünk. A kormány az Émász és az Elmű egy részének felvásárlása után tovább nyomhatja lefelé az árakat, pedig nem azokkal van baj, hanem a bérekkel.

Megjelent az Eurostat 2014-es rezsijelentése. Az Európai Unióban 2,9 százalékkal nőtt az áram és 2 százalékkal a gáz ára. Magyarország azon kevés országok közzé tartozik, ahol csökkentek a rezsiköltségek egy év alatt. 2014 végére közel tíz százalékkal kellett kevesebbet fizetni az áramért, mint egy évvel azelőtt. Ugyanezen időszakban a gáz ára 13 százalékkal csökkent.

Az alacsony rezsi országa vagyunk

Nálunk kevesebbet csak a bolgárok fizetnek az áramért, és a románok a gázért. Első blikkre tehát bejött a rezsicsökkentés, érdemes tovább folytatni. A kormány vélhetőleg azt tervezi, hogy az Émász és az Elmű egy részének felvásárlása után tovább nyomja lefelé az árakat.

Csütörtökön a kabinet és az RWE szándéknyilatkozatot írt alá. Eszerint az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) megveheti az Elmű-Émász egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft.-t, és az RWE értékesíti a hazai villamosenergia-elosztói társaságai 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek.

Az áram ára Európában. Kékkel euróban, míg zölddel vásárlóerő-paritással korrigálva. Utóbbi egy számítási módszer, amely azt mutatja, mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve

A Miniszterelnökség csütörtöki közleményében hangsúlyozta, megkezdődik a nemzeti közműszolgáltatás villamosenergetikai lábának kialakítása az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató szakmai irányítása alatt.

Inkább a bérek nőnének

Pedig, ha már így is ennyire olcsó a gáz és az áram, és mi mégis magasnak érezzük a rezsit, akkor nem biztos, hogy az árakkal van a baj. A vásárlóerő-paritáson mért rezsidíjak terén például már nem áll fényesen Magyarország. Leegyszerűsítve, a fenti ábrán lévő zöld oszlop azt mutatja az áram esetében, hogy a pénztárcánk vastagságához mérten mekkora összeget kell fizetnünk a két legfontosabb közműszolgáltatásért. Valóban csak Bulgáriában olcsóbb az áram, mint nálunk, de valójában keveseket terhel meg annyira a számla kifizetése, mint minket. 

Hasonló a helyzet a gázzal is. 

A gáz ára Európában. Kékkel euróban, míg zölddel vásárlóerő-paritással korrigálva

Drága lehet a rizsacsökkentés

A mesterséges árcsökkentésnek egyébként is nagy torzító hatása lehet. Ráadásul nagy energiával lefaragott 5-10 százalék már nem sokat jelent, ha ilyen alacsony árakról beszélhetünk egyébként is. A másik oldalon persze sokkal nagyobb hatást lehetne elérni. A bérek hasonló arányú emelkedése nagyobb mértékben könnyíthetné meg a családoknak, hogy befizessék a számláikat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiderült, ki vette meg Orbán vejének cégét

Tiborcz István eladta közbeszerzésben érintett cégeit, mert úgy értékelte, túl sokat támadják emiatt családját. A sikert sikerre halmozó Elios Zrt.-t az a West Hungária Bau vette meg, amely a Várkert Bazár felújítását is végezte, de nyert megbízásokat a fideszes vezetésű Győrben és ők voltak a Bálna generálkivitelezői – tudta meg a VS.hu.

Tiborcz a Green Investments nevű cégén keresztül volt érdekelt az Eliosban, így ettől vált meg április 28-án. Igaz, ez még egy technikai hiba miatt nincsen bejegyezve, mert az illetékes bíróság még nem jegyezte be a tulajdonosváltást.

A West Hungária Bau Kft. – amely a frissen alapított, WHB Befektetési Kft.-n keresztül vette meg a Green Investments-et – Paár Attila tulajdona, aki 9,3 milliárdos vagyonával a 78. helyen szerepel a leggazdagabb magyarok listáján. Paár egyébként a Magyar Judoszövetség alelnöke is.

A West Hungária Bau tavaly 20 közbeszerzést nyert és szerződéseik összértéke meghaladta a 21 milliárd forintot. A VS megkereste őket, hogy mennyiért vették meg az Eliost, de még nem válaszoltak.

Tiborcz maga egyébként nem száll ki az üzleti életből: bár márciusban a keszthelyi kikötő-bizniszből is kiszállt, megvásárolta a HCS Experts Kft. nevű céget, amelynek a nyilvántartás szerint információ-technológiai szaktanácsadása fő tevékenysége, és tavaly 553 millió forintos forgalom mellett 50 millió forint adózott nyereséget termelt – írta a lap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár “ördögi” terve aligha talál komolyabb támogatásra Brüsszelben

A kormány határozottan elutasítja a menekültek kötelező befogadására vonatkozó uniós kvótarendszer tervét – erősítette meg Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a felvetett uniós kvótarendszer Magyarország számára elfogadhatatlan. Lázár úgy fogalmazott, az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységét tervezhetetlennek, kiszámíthatatlannak és átláthatatlannak tartja a kabinet. A miniszter indoklásában megemlítette, hogy Brüsszel a korábban előírt 300 bevándorló helyett immáron 1100 bevándorló befogadására kötelezné hazánkat.

Tény, hogy a bevándorlás problémája nem csupán magyarországi jelenség. Németországban egyre komolyabb társadalmi feszültséget kelt a muszlimok tömeges letelepedése. S ha nem ügyelne kínosan az európai nagyhatalom arra, nehogy ismét rásüssék a rasszizmus, a nácizmus bélyegét, bizonyára korlátokat szabnának Merkelék a bevándorlásnak. Ahogy ezt a magyar kormányzat is tervezi – az ellenzék szerint csak azért, hogy kifogja a szelet a Jobbik vitorlájából.

Akárhogy is van, nem lehet szemet hunyni a probléma felett. Egyáltalán nem tűnik ördögtől való gondolatnak, hogy a bevándorlókat még az uniós határok előtt feltartóztassák, s aztán döntsenek a sorsukról. Ez az eljárás ugyanis nem zárja ki eleve a befogadásukat, mégis komoly szűrő lehet a tagállamok védelmében.

Ha Magyarország megítélése pozitív lenne Európában, Brüsszel is bizonyára fontolóra venné a kabinet javaslatát. Így viszont csak olaj lesz a tűzre, s nem lepődhetnénk meg azon sem, ha a kormányzati elképzelés tovább csökkentené hazánk szalonképességét a fejlett demokratikus országokban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

795 millióból megújul az út, ami L. Simon László szerencséjére a panziójához vezet

A Velencei-tónál uniós pénzből felújítanak két mellékutat. Ezt már lehetett korábban is tudni, hiszen L. Simon László államtitkár maga írt erről a helyi lapban.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. végzi majd a munkát, most pedig az is kiderült az uniós pályázatok honlapjának hála, hogy mindez 795 millió forintba kerül majd – írja a Vs.hu.

A kormány korábban közölte, hogy a felújításnak semmi köze sincs ahhoz, hogy L. Simon László államtitkár panziója is ezen út mellett van, a valóság ezzel szemben az, hogy azért kell megjavítani, hogy az ott közlekedő Volán-buszok minőségibb utakon járhassanak.

 

 

 

 

 

 

 

Ombudsman: alkotmányellenes ahogy a közterület felügyelet a kerékbilincset alkalmazza

Elgondolkoztató cikket közölt a minap a 168 óra egy külföldi autóra jogtalanul felszerelt kerékbilincs ügyéről. Az ombudsmani vizsgálat - sok egyéb mellett - azt is kiderítette, hogy alkotmányellenes ha a közterület felügyelet saját hatáskörben ad-hoc dönt, hogy felszereli-e a kerékbilincset olyan autóra ami nem fizetett parkolási díjat. 

A 168 óra írása szerint, állítólag "jogszerűtlenül szereltek fel kerékbilincset egy külföldi rendszámú autóra a XII. kerületi parkolási társaság munkatársai, akkor is, ha a jármű vezetője elfelejtett parkolójegyet váltani. Ezt állapította meg az ombudsmani hivatal a gépkocsi tulajdonosának bejelentése nyomán. Szakértők szerint érdemes bírósághoz fordulni, ha igazságtalannak tartjuk a büntetést, a legtöbb esetben ugyanis számunkra előnyös döntést hoz a joghatóság.

Alkotmányos jogokat sértőnek találta az ombudsman a kerékbilincs használatát, illetve a parkolóval szemben kirótt büntetést. Székely László a XII. kerület Hegyvidék Önkormányzat Közterület-felügyeletével szemben indított vizsgálatot, miután egy jegy nélkül parkoló autós panaszt tett a vele szembeni intézkedések miatt.

Kifogásolta egyrészt, hogy csak azért kapott kerékbilincset, mert autója külföldi rendszámú volt, illetve azt is, hogy hiába ért oda még a bilincs felhelyezése előtt, a szabályozás ellenére teljes összeget kellett büntetésként fizetnie.

A vizsgálat kiderítette, hogy az önkormányzat valóban különös szigort hirdetett a külföldi autósokkal szemben, mondván: amúgy szinte lehetetlen behajtani a büntetést.

A közterületesek által készített felvételekből kiderül, hogy a helyszínen el is ismerték, magyar rendszámú autóra ilyen esetben nem teszik föl az elhajtást akadályozó bilincset.

Az ombudsman szerint a felügyelet a bírsággal is törvénytelenül járt el. Székely László kifogásolta azt a rendelkezést is, miszerint a felügyelőkre van bízva, használják-e a legszigorúbb büntetést az parkoló autósokkal szemben, ez ugyanis szerinte önkényes döntésre ad lehetőséget, így alkotmányellenes.

A XII. kerületi önkormányzat elismerte, hogy a közterület-felügyelők nem az erre vonatkozó rendelet szerint jártak el, a Hegyvidék Rendészet pedig gondoskodott az ügyfél részére a befizetett összeg 50 százalékának visszafizetéséről. Cáfolta viszont, hogy bármilyen hátrányos megkülönböztetés érné a külföldi rendszámú autókat.

Megkeresésünkre adott válaszában a hivatal többek között azt írta: „A közterület-felügyelők a rendelet betartásával végzik a kerékbilincselést. Amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak, s úgy ítélik meg, hogy a szabálytalanul elhelyezett jármű tulajdonosával, üzembentartójával szemben hatékonyabb megoldás a kerékbilincs felhelyezése, akkor függetlenül a jármű rendszámától ezt a megoldást alkalmazzák.” Kitérnek arra is, hogy a kerület parkolásüzemeltetési feladatait ellátó kft. saját ügyfélszolgálatán kezeli a beérkezett panaszokat, észrevételeket, ez alapján igyekszik minden hibát a lehető leggyorsabban orvosolni.

A mostani eset némi elégtételt jelenthet azoknak az autósoknak, akiknek már meggyűlt a bajuk a közteresekkel. Reményt ad ahhoz, hogyha valóban jogszerűtlenül intézkedtek ellenük, jogorvoslatot keressenek. Ugyanis a fenti eseten kívül is nem egyszer sikerül a fellépés a „túlkapások” ellen.

Korábban bejárta a sajtót annak a férfinak az ügye, aki vette a fáradtságot és a bátorságot: szinte valamennyi büntetése ügyében a bírósághoz fordult – és minden perét megnyerte. A legkülönbözőbb módokat találta meg, és sikeresen vette fel a harcot.

Az általunk megkeresett ügyvéd praxisában is számos, ügyfelei szempontjából hepienddel végződött ügy szerepel. Dr. Sziklai János nem a notórius szabálytalankodók fogadatlan prókátora, azt viszont állítja: ha dokumentáljuk az esetet, felkészülünk a „harcra”, szinte borítékolható a siker.

Vannak egyértelmű szabálysértések, amin nincs mit vitatni, akkor sem, ha igazságtalannak is gondoljuk azt a – centivel járó – közterület felügyelőt, aki kiméri, az autós betartotta-e az öt métert vagy árgus szemekkel figyeli parkolási technikánkat, csak hogy büntethessen. Ami jogos, az jogos. Sokszor azonban igenis van mód a jogorvoslatra, ha valóban igazságtalan volt az eljárás – mondja Sziklai János. – Az értelmezési vitákat rendező, 2006-ban megjelent törvénymódosítás kettő, szigorú határidőket megállapító rendelkezése már sokat javított a helyzeten, megoldotta azt a korábbi, áldatlan helyzetet, amikor több éves büntetéslajstromokkal keresték meg a tulajdonosokat, akiknek sok év távlatából már esélyük sem volt bármit is bizonyítani. Ma már hatvannapos határideje van a parkolótársaságoknak, felügyeleteknek, hogy felszólítást küldjenek, ha nem fizettük be a „Mikulás-csomagba” dugott csekket, illetve legfeljebb egy évük, hogy hatósági eljárást kezdeményezzenek. Vagyis ezeken a határidőkön túl nincs joguk érvényesíteni követelésüket.

De ezenkívül is számtalan trükk van arra, hogy megússzuk a büntetést – mondja az ügyvéd. „A leggyakoribb és jogos védelmi indok, ha rossz volt a parkolóóra, ugyanis nem vagyunk kötelesek keresni egy másikat vagy mobilon rendelni a parkolást. Ilyenkor le kell fényképezni a parkolóórát, a felvétel pedig ütős bizonyítéka igazunknak. De ugyanilyen erős indok, ha a mobilunkon nem tudunk parkolást rendelni a szolgáltató pillanatnyi üzemzavara miatt.

Hivatkozhatunk a nem egyértelmű parkolási táblákra is, hiszen sok esetben egyáltalán nem adnak világos tájékoztatást, vagy hibásak a parkolási övezeteket jelző táblák. Egy táblát nemcsak a rajta szereplő piktogram azonosít, hanem az alakja, a mérete, a színe, az elhelyezése is. Kitesznek egy P betűvel ékesített táblát, alá pedig egy másik, valamivel kisebb táblát „fizetövezet” felirattal és jó sok szöveggel. Miközben a rendelet szerint a kiegészítő tábla csak kivételes helyzetben érheti el az eredeti tábla szélességét – sorolja az eszközöket a szakember.

Azt mondja, ha valóban felkészülten érkezünk az ítészek elé, az esetek döntő többségében nyert ügyünk van. A parkolótársaságok képviselői ugyanis szinte sohasem jelennek meg a tárgyaláson, így nem is tudnak ellenvetéssel élni.

A törvény határozottan előírja, hogy csak a védett vagy korlátozott várakozási övezetben engedélyezi a kerékbilincselést a parkolójegy nélküli parkolás esetén.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV