Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Megbukott Orbán háborúja a cigi ellen

Meglepő eredménye lett annak a felmérésnek, amelyben a magyarokat kérdezték arról, hogyan látják a saját egészségügyi helyzetüket. A válaszokból kiderült, hogy egyáltalán nem csökkent a dohányzók száma a területet érintő szigorítások ellenére, és az alkoholisták száma is magasabb lehet a hivatalosnál.

 

Bár a magyarok csaknem kétharmada jónak tartja az egészségi állapotát, mégis a halálozási ranglistákon a világ élmezőnyében vagyunk – ilyen és ehhez hasonló ellentmondásokat lehet felfedezni a KSH hivatalos adatai és a legfrissebb önbevallás alapján készített 2014-es egészségfelmérés között. A kutatás során 532 településen 9431 címet kerestek föl, ebből 5826-an válaszoltak az Európai Unióban is feltett kérdésekre.

Nem csökkent nagyon a dohányosok száma

Az egészségfelmérésből egyebek között kiderült, hogy a felnőtt lakosság 29 százaléka dohányzott 2014-ben, ami elenyésző csökkenés a legutóbbi 2009-es méréshez képest, amikor 31 százalék volt ez az arány. Még jobban árnyalja a képet, ha a rendszeres dohányosok arányát nézzük, ahol hibahatáron belüli, egyszázalékos csökkenést lehet látni. Aggasztó, hogy öt év alatt a 18–34 éves korosztályban jelentősen nőtt a rendszeres dohányosok aránya, mind a nők, mind a férfiak körében.

A fenti adatok azért érdekesek, mert Orbán Viktor miniszterelnök még 2013-ban díjat vehetett át az Egészségügyi Világszervezet főigazgatójától. A kitüntetést a kormányfő azért kapta, mert a nemzetközi szervezet szerint a dohányzás visszaszorításáért, a nemdohányzók védelméért nagyon sokat tett. A számok azt mutatják, hogy a trafiktörvény és a nemdohányzók védelméért született jogszabály egyelőre nem járt a dohányosok számának radikális csökkenésével.

Sok az alkoholista

Hasonló ellentmondást láthatunk az alkoholisták számában is. Önbevallásos alapon a teljes felnőtt lakosság 5,4 százaléka sorolható a nagyivók közé, ami körülbelül 420-450 ezer embert jelent. A KSH által összeállított 2013-as Egészségügyi Statisztikai Évkönyv 390 ezer főre becsülte az alkoholisták számát. A kutatók az eltéréseket módszertani okokkal magyarázták, így például az alkoholizmus esetében az egy főre jutó alkoholfogyasztás és a májbetegségekben meghaltak száma alapján próbálnak becsülni.

Nagy gond a magas vérnyomás

A kutatásból kiderült az is, hogy Magyarországon jelentős azoknak az aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek, krónikus betegségről a magyarok 55 százaléka számolt be. Kiemelkedő a magas vérnyomás (31 százalék), valamint más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek – különösen a hát- és gerincfájás (21 százalék), az ízületi kopás (17 százalék) – és az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség: 8 százalék) gyakorisága. A mentális betegségek is nagy terhet jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti.

Sok a lyukas fog

A lakosság majdnem fele elégedett a fogai állapotával, bár 60 százalék azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foguk fogpótlás nélkül, és a felnőtt lakosság csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga.

A betegség nem mindig jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de a lakosság 9,2 százaléka súlyosan, míg 20 százaléka mérsékelten korlátozottnak vallotta magát. Látási nehézségekkel küzd a felnőtt népesség fele, a hallásproblémák előfordulása 7-8 százalék körüli, a lakosság 18-20 százalékának pedig mozgásproblémája van. A 65 évesek és az annál idősebbek körében gyakran már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak.

Kétharmad nem sportol

A felmérésben a lakosság jelentős része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, ellenőrizteti a vérnyomását, a vércukor- és a koleszterinszintjét. A nők 60 százaléka vett már részt mammográfiás vizsgálaton, 84 százaléka méhnyakrákszűrési célú citológiai vizsgálaton.

A lakosság egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között az egészségtelen életmód jelentős csoportot érint. A megkérdezettek 67 százaléka nem sportol, és a túlsúlyosak-elhízottak közé tartozik a felnőtt lakosság 54 százaléka, a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka.

 

 

 

 

 

Orbán: "tájékozódási zavar" van a jobboldalon, új média kell

Orbán Viktor egy tévés beszélgetésben "tájékozódási zavarnak" hívta, hogy elveszítették a médiájuk egy részét, de a Napi Gazdaságnál történt változásokat üdvözölte. A bevándorlás-témáról is szót ejtett, szerinte abban Magyarországnak nem szabad az EU irányelveit követnie.

"Konfliktus alakult ki a kormány és a meghatározó méretű jobboldali média tulajdonosai között. Utóbbiak egyben nagybirtokosok is, márpedig a kabinet úgy döntött, a korábbi nagybirtokrendszerből kis- és közepes birtokrendszert hoz létre" - így vázolta fel az Echo TV Mélymagyar című műsorában az elmúlt időszak joboldali médián belüli harcait a kormányfő.

Ezért Orbán szerint új írott és elektronikus médiumokra van szüksége a jobboldalnak. A miniszterelnök szerint ez nem lehet a kormány feladata, viszont jó példaként említette, hogyLiszkay Gábor megvette a  Napi Gazdaságot.

Arra a - Simicska Lajos nagyvállalkozóra utaló - kérdésre, hogy milyen érzés, ha 30 év barátság után leügynöközik az embert, Orbán Viktor azt felelte: van ennél jobb érzés is, és nem is lehet túllépni rajta, de neki az ilyen típusú ügyek személyes vonatkozásait le kell választania az ország ügyeiről.

Megerősítette egyúttal azt az álláspontját az ügynökaktákkal kapcsolatban, miszerint azt kell lehetővé tenni, hogy mindenki megkaphassa az önmagáról szóló dokumentumokat, úgy, hogy abban a neveket nem takarják ki, és majd a sértettek eldöntik, mi az igazság, mi az ő érdekük.

A halálbüntetésről Orbán Viktor azt mondta: korainak tartja megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a halálbüntetést vagy sem, de fontosnak tartja, hogy beszéljenek róla. Az éles brüsszeli reakciókat úgy értékelte, "demokráciavita állt elő", szerinte ugyanis "megint ott tartunk", hogy Brüsszelben egyesek a vitát nem akarják engedni. "És azt ki mondta, hogy egyébként az EU-ban ma emberek által megírt szabályok nem fognak később megváltozni, különösen akkor, ha az európai emberek szeretnék azokat megváltoztatni? (...) Ki mondta, hogy a többi ország polgárainak többsége nem ugyanazt gondolja esetleg, mint mi, magyarok, hogy ezt bizony napirenden kellene tartani?" - tette fel kérdéseit.

A bevándorlással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a lakosságszám arányában a legtöbb bevándorló Svédországba érkezik, második helyen viszont Magyarországra, vagyis "Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint bármelyik nyugat-európai ország". "A mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni Magyarországon" - jelentette ki, elutasítva azt az európai elképzelést, amely szerint a kontinens menekülteket fogadna be, majd "szétterítené" őket a tagállamok között.

A brókerügyekkel kapcsolatban arról beszélt: a fair bankok korszakának megteremtése és a takarékszövetkezeti rendszer megmentése után most az egyéb pénzügyi befektetési formák, például a brókercégek újraszabályozása következik, és "még egy-két év, és a teljes magyar pénzügyi rendszer kitisztul".

 

 

 

 

 

Simicska képtelen közbeszerzést nyerni

Amilyen jól megy Orbán vejének, olyan rosszul a volt kollégiumi szobatársnak és barátnak. Simicska cége megint elbukott egy tendert, most egy másfélmilliárdosat.

Hiába írtuk nemrég, hogy elzárhatják Tiborczéknál a pénzcsapot, eddig sorra nyerték a tendereket, volt, hogy két hét alatt hármat is. Simicska Lajosra azonban rájár a rúd, a VS.hu arról ír, hogy megint elbuktak egy zsíros, másfél milliárd forintos közbeszerzést.

Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelentek szerint a Közgép hiába pályázott, a „Jászberényi és Dél-Hevesi kistérsége szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének fejlesztése” témában nem ők nyertek, hanem a debreceni Keviép. A Közgép West Hungária Bauval indult konzorciumban, hiába.

A Simicska-birodalom ékköve február óta semmit sem nyert, a Keviép ügyvezetője viszont a román hatóságok gyanúsítottja lett, pénzmosás vádjával.

 

 

 

 

 

 

Egerek szaladgálnak egy kiskundorozsmai orvosi rendelőben

Elképesztő állapotok uralkodnak a kiskundorozsmai orvosi rendelőben: potyog a vakolat a falról, az ablakok és az ajtók majd kiesnek a helyükről és most már az egerek is megjelentek az épületben.

Bár uniós követelmény, de az akadálymentesítés sem megoldott, pedig a rendelőhöz csak lépcső vezet – hangzott el az RTL Klub híradójában.

Az épület a szegedi önkormányzat tulajdona, ők azt ígérik, jövőre lesz felújítás. Eddig állítólag azért nem tettek lépést ez ügyben, mert nem volt rá pénz, de most több százmilliós forrást nyertek el egy pályázaton az egészségügyi intézmények fejlesztésére.

 

 

 

 

 

Gyurcsányék 66 milliót kaptak a híveiktől

Gyurcsány Ferenc pártja 169,5 millió forintra jogosult a magyar államtól, amelyből 92,4 millió forint a kampányra kaptak, 77 millió forint pedig a működésre költöttek.

A Demokratikus Koalíció a törvényben meghatározott határidő előtt benyújtotta 2014. évi pénzügyi mérlegét - közölte a párt szombaton az MTI-vel. 

A közlemény kitér arra is, hogy a tagdíjaikból származó bevételük 2014-ben 26,4 millió forintig, a magánszemélyektől érkezett adomány pedig 39,4 millió forintig emelkedett. Hangsúlyozzák, hogy a 65,9 millió forintos összeg majdnem eléri a párt működésre kapott állami támogatásét.

Kitérnek arra, hogy a DK költségeihez Gyurcsány Ferenc elnök 16,2 millió forinttal, Molnár Csaba ügyvezető alelnök 738 ezer forinttal, Varju László alelnök 1,4 millió forinttal, Borka-Szász Tamás elnökségi tag pedig 500 ezer forinttal járult hozzá magánszemélyként. A párt emlékeztet arra, hogy minden évben közzéteszik a pénzügyi mérleget honlapjukon is, az Üvegzseb menüpont alatt. 

 

 

 

 

A közöny és Európa, avagy a migráció kérdése

„Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre” (Péld 16,30). Gondolatok az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójáról, a migrációs válságról, Európa etikájáról.

EU csúcstalálkozó

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Európa komolyan veszi a cinikus mondást, miszerint amit nem látunk, az nincs is. Legalábbis a múlt héten összehívott rendkívüli EU csúcs erre enged következtetni. Már a beharangozó híradásokat, a döntések latolgatásait, a nyilatkozatokat hallgatva is baljós érzéssel ülhettünk készülékünk előtt. „A Földközi-tengeren kialakult migrációs válság oka nem Európa, hanem az érintett térségben kialakult instabilitás, háború és a szegénység” – fogalmazott az uniós állam-, illetve kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Aztán következett a csúcs. Európa vezetői Brüsszelben találkoztak, hogy válságmegoldásról tárgyaljanak. Mondani lehet: minden a latolgatásoknak megfelelően történt. Az első hír, hogy háromszorosára emelik az uniós tagállamok a földközi-tengeri mentőakciókra fordítható támogatást. A Triton akció hatókörét nem bővítik ki, de megpróbálják szétzúzni az emberkereskedők hálózatait. „Arra kértük a külügyi főképviselőt, hogy tegyen javaslatot a csempészek hajóinak elfogására és megsemmisítésére. Ez a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartásával történik majd” – mondta a csúcstalálkozót követően az Európai Tanács vezetője, Donald Tusk. A tagállamok vezetői nem döntöttek ugyanakkor a bizottság javaslatáról, amely értelmében növelnék a befogadott menedékkérők számát Európában. Ezen kívül az északi tagállamoknak sem lesz kötelező az Olaszországba, vagy Görögországba érkező menedékkérőket átvenniük.

A döntéssel kapcsolatban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa, António Guterres elmondta, hogy „ha a nyugati országok első számú válasza az marad, hogy bezárják a kapuikat, akkor a jövőben is kétségbeesett emberek ezreit hajtjuk az egyre kiterjedtebb bűnözői alvilág karjaiba, miáltal mindannyiunk biztonságát csökkentjük.” Az Amnesty International jogvédő szervezet szerint továbbra is sok halott lesz a Földközi-tengeren, mert nem bővítették ki azt a területet, ahol a mentőalakulatok dolgozhatnak majd.

Mit védünk?

A fenti rajzon Afrika mint jéghegy látható. A vízből csak a „jéghegy csúcsa” – egy menekülteket szállító, vélhetően ócskavasból épült rozsdás csónak – látszik ki. Számomra ez a valódi kép. Annak láttatása, hogy ha az európai döntést és irányt komolyan vesszük, nem teszünk egyebet, mint a látványt, azaz Európa lelkiismeretét „rakjuk rendbe.” Azaz sok minden marad változatlanul, ugyanakkor a döntés értelmében tűnik el a szemünk elől.

Azok az emberek – „szeretett testvéreink” –, akik életük kockáztatásával ócskavasból épült ladikokba szálltak és vélhetően szállnak majd a jövőben is, nem másért teszik mindezt, hanem éppen az életükért, vagyis az abba vetett hitükért. Üdvözlöm azt a döntést, hogy az embertelen körülményeket, a megbízhatatlan, életveszélyes ladikokat fel kell számolni. Azzal is egyetértek – sőt, merem úgy fogalmazni –, hogy bűnt követnek el azok, akik mások nyomorúságát kihasználva emberhez nem méltó körülményeket nyújtva igyekeznek meggazdagodni a másik kiszolgáltatottságán. Helyesnek tartom azt a döntést, mely ezt felszámolni hívatott. De mi lesz helyette? Számomra a legmegnyugtatóbb az lenne, ha a történet, a döntéshozók álláspontja nem itt zárulna le, nem elhárítani akarnák a kérdést, hanem éppen csónakot küldenénk. Olyat, mely segít, ami valóban átér a túlsó partra. De láthatóan éppen ezt nem akarjuk. Nem merjük a másik kiszolgáltatottságát felvállalni, félünk attól, hogy mi lesz, ha valóban partot érnek a csónakok.

Európa védi önmagát, miközben éppen önmagát, eszméjét, filozófiáját és hitét tagadja meg. Többen úgy fogalmaznak, hogy egy kultúra mindig önmagát építi, ebből kifolyólag kevésbé szolidáris más kultúrákkal. Európa kultúrájában a szeretet, a másik segítése, a másik elfogadása eddig – bár a történelem számos esetben ellentmond ennek – értékként szerepelt. Mára kérdéses, hogy európai önmeghatározásunkban mit helyezünk az elsők közé.

De ki a felebarátom?”

Eszembe jut a bibliai tanítás, az irgalmas samaritánus története. Ott a fogadóba, azaz segítségnyújtásra irányítja Jézus a figyelmünket. Nem azt mondja, hogy a krízisbe került tőlünk idegen, így ne segítsünk neki, hanem a tanítás arra hív, hogy vegyük észre a másik elesettségét, valljuk magunkat a másik testvérének és tevőlegesen, áldozathozatalt sem megtagadva segítsünk neki. Ez a történet immáron két évezrede szövi át az európai gondolkodást. Nagy kár, ha ezt a történetet csak önmagunk megsegítésének vágyára alkalmazzuk...

 

 

 

 

 

Orbán azt mondta Európának, nem tervezi a halálbünetést

Újra Kormányinfo-tájékoztatót tart Lázár János, ahol a halálbüntetésről szóló vitáról, Habony Árpádról, az Orbánhoz fűződő kapcsolatáról és az Illatos úti hulladékról is beszélt. Kiderült, Orbán azt mondta európai vezetőknek, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, Lázár János pedig kifejezetten halálbüntetés-párti.

  • Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, akit arról tájékoztatott, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, "egy vita van róla".
  • Lázár János úgy reagált a brüsszeli aggodalmakra: Magyarország betartja az uniós normákat, de az Európai Unió nem utasíthatja el, hogy beszéljünk a halálbüntetésről.
  • Lázár János maga halálbüntetés-párti.
  • Még ma kiszáll a kormányhivatal az Illatos úti telepre, és ha közvetlen veszélyt jelent, még ma elviszi onnan a veszélyes hulladékot. De a következő napokban mindenképp elszállítják.
  • Habony Árpád nem esett át C-típusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Nem kolléga, neki nem kötelező, indokolta Lázár.
  • Valaki próbál éket verni Orbán és Lázár közé, de Lázár szerint a konfliktus "borgőzös vágyálom marad".
  • Nemzetközi közmeghallgatást is tartanak a paksi atomerőműről. Az első rögtön Kijevben lesz.
  • Nem kötelező a fólia a dohányboltok kirakatára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele fogják foglalni a törvénybe is.
  • Jövő szerdán tárgyalja a kormány a vadonatúj közbeszerzési törvényt.

Orbán beszélt Martin Schultz-cal

A Kormányinfo tájékoztató legvégén derült ki, hogy Orbán Viktor délután telefonon beszélt Martin Schultz-cal, az Európai Parlament elnökével. Lázár egy akkor kezébe nyomott miniszterelnökségi közleményt olvasott, amely szerint Orbán arról tájékoztatta az EP-elnököt, hogy 

Magyarországon vita van a halálbüntetésről, és a miniszterelnök nem tervezi a halálbüntetés bevezetését.

A kormány betartja az uniós normákat - mondta Orbán Schultz-nak. Orbán szerda este Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével is beszélt, csütörtökön pedig délután Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét is tájékoztatta erről.

A halálbüntetésről beszélni kell

Lázár János előtte megpróbálta többször tisztázni a csütörtöki Kormányinfó-tájékoztatón, mit is gondol a kormány a halálbüntetés visszaállításáról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter először szó szerint megismételte Orbán Viktor pécsi szavait, "a halálbüntetés kérdését napirenden kell tartani", majd így reagált az EU-ból érkező kritikákra.

Tiszteletben tartjuk az Európa Unió értékeit, ilyen alapérték a demokrácia, demokratikus vita, ezért az EU nem utasíthat el semmilyen vitát, amely az emberek nehézségeiről, problémáiról szól.

Lázár szerint a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban sokszor merül fel a megtorlás igénye, és az, hogy nagyobb visszatartó erő legyen. Éppen ezért Lázár szerint  mindenképp  napirenden kell tartani ezt a vitát. A miniszter azt is mondta ezzel együtt, hogy Magyarország nem kíván semmilyen uniós alapelvet megsérteni.

Egy újságírói kérdésre, hogy mi történik, ha kiderül, hogy a magyarok szeretnék a halálbüntetést, Lázár azt mondta:

Beszélni kell az emberekkel. Egyszerűbb erről a dologról beszélni, mint elfojtani a vitát.

Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének elítélő reakciójára azt mondta, Magyarország nem akar konfrontálódni az EB-vel, de a választókkal ettől még lehet erről beszélni. Lázár aszerint lehet, hogy Brüsszelben ez nem téma, de Magyarországon igen. Arra a felvetésre, hogy a KDNP ellenzi a halálbüntetést, azt felelte, hogy a különbözőség is mutatja, hogy le kell folytatni egy párbeszédet, ami 30 éve elmaradt.

Az Index kérdésére, hogy Lázár milyen kivégzési módot tartana elképzelhetőnek, ha bevezetnék a halálbüntetést, azt mondta: a halálbüntetés "a demokrácia fellegvárának tartott Egyesült Államokban is létezik, érdemes azokat a tapasztalatokat tanulmányozni". Lázár elismerte, hogy ő maga halálbüntetés-párti,

kifejezetten híve vagyok a halálbüntetésnek, ez volna az arányos, visszatartó ereje lenne.

de szerinte Orbán Viktor például még nem vallott színt a kérdésben. Csupán azt mondta, napirenden kell tartani.

Elviszik a hulladékot az Illatos útról

Lázár azt is bejelentette, hogy miután tegnap az Illatos úti vegyi hulladék eltávolításáért küzdők egy csoportjával találkozott Orbán Viktor, ma reggel arra utasította őt, hogy a kormányhivatal kezdje el az ott lévő hulladék átvizsgálását.

Lázár ezért a mai napon elrendelte, hogy a Pest megyei kormányhivatal, Tarnai Richárd kormánymegbízott vezetésével, lépjen akcióba. Most délután meg is tartják a helyszíni vizsgálatot

Ha a hulladék közvetlen veszélyt jelent, még mai nap elrendeljük a hulladék elszállítását.

Lázár szerint mindenképp elszállítják a hulladékot, ha nem jelent közvetlen veszélyt, akkor is sürgősen, pár napon belül. 2800 tonna hulladék van ott jelen pillanatban, és 1,1 milliárd lesz az elszállítás költsége . Ez az NGM előlegezi meg, de amint tudja, bevasalja a terület tulajdonosa, a felszámolás alatt álló Budapesti Vegyi műveken. A veszélyes hulladékot Dorogra szállítják.

Kijevben is közmeghallgatás lesz Paksról

Lázár közölte azt is, közmeghallgatást tartanak majd a Pécsre tervezett atomtemetőről, de nemzetközi közmeghallgatás is lesz a paksi atomerőmű jövőjéről. Az első rögtön Kijevben. Eddig 41 településen jártak, ahol fórumokon az atomerőműről beszélgettek, ezeken a településeken szerinte a többség támogatta a paksi erőmű megmaradását és fejlesztését. Lázár azt is mondta, hogy jelenleg Magyarország ellen semmilyen eljárás nem folyik az EU-ban a paksi beruházással kapcsolatban, kivéve Jávor Benedek feljelentéseit. A PM-es politikust Lázár felszólította, hogy "ne jelentgesse fel a hazáját".

Habony Árpád nincs átvilágítva

Lázár János röviden kitért egy múlt heti kérdésre is, miszerint az Orbán dolgozószobájába és a Fidesz-frakcióülésekre bejáratos Habony Árpád átesett-e nemzetbiztonsági átvilágításon. Lázár utánanézett, és bejelentette: "Habony Árpád nem esett át C-típusú átvilágításon". 

Ez a Miniszterelnökségen dolgozóknak, kormánytagoknak kötelező, de Habony Árpád ugyebár semmilyen hivatalos kapcsolatban nincs Orbánnal vagy a kormánnyal.

Ő nem a kollégánk, neki nem kötelező.

Lázár azt is mondta, hogy Habony messze nem rendszeres látogatója a Fidesz-frakcióüléseknek. A siófoki és a hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésen vett részt.

Próbálnak éket verni Orbán és Lázár közé

A Kormányinfo egy pontján szóba került a csütörtökön megjelent Index-cikk is, amelyben azt írtuk, hogy Lázár János kritikus megnyilvánulásaira már Orbán Viktor környezetében is felfigyeltek. A miniszter röviden reagálva utalt arra, hogy Orbán bízik benne, és azért szerepel sokat, mert Orbán erre kérte. "A mai alkalom gazdája Orbán Viktor, a miniszterelnök találta ki, hogy én szerepeljek itt".

Lázár egy másik kérdésre válaszolva kitért arra a hírre is, hogy a Miniszterelnökség visszadobott egy Orbán vejére kiírt közbeszerzést. Lázár azt mondta: "valaki egy borgőzös éjszakán kitalálta, hogy éket ver Orbán Viktor és közém", de szerinte ez "borgőzös vágyálom marad", és a miniszterelnök egyre több feladatot bíz rá. Szerinte most csak annyi történt, hogy minden kiírást megvizsgáltak, és mivel minden kiírás más, ezért most más választ adtak.

Törvény lehet a nem kötelező fóliáról

Nem kötelező a fólia a dohányboltok kirakatára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele kell foglalni a törvénybe is - mondta Lázár János a trafikok fóliázásnak kérdéséről. Szerinte lehetővé kell tenni, hogy aki az elsötétítés miatt nem érzi magát biztonságban, az ne használja a fóliát.

A kormány kötelességének tekinti a trafikokban és az éjszaka dolgozók védelmét, ezért Pintér Sándor belügyminiszternek javaslatot kell tennie arról, hogy az éjjel is nyitva tartó üzletekben milyen rendvédelmi rendszert kell kiépíteni.

Új közbeszerzési törvény

Jövő szerdán kerül a kormány elé az új közbeszerzési törvény tervezete, jelentette be Lázár. Az új jogszabály ígérete szerint minden pontban megfelel majd az Európai Bizottság közbeszerzési irányelveinek.

A miniszter hangsúlyozta: a törvényben a hazai kis- és középvállalkozások érdekeit is képviselni akarják. Célként fogalmazta meg az eljárási határidők lerövidítését, a kevésbé bürokratikus eljárásrendet és a nagyobb átláthatóságot. Lázár János szavai szerint "nagyobb lesz a rend" a közbeszerzések területén.

 

 

 

 

Felkerült a netre a paksi bővítés 2200 oldalas környezettanulmánya

Nyilvánossá tették a paksi atomerőmű-építés környezeti hatásait összegző dokumentumot. A paksi kormánybiztos szerint a 2200 oldalas tanulmányból az olvasható ki, hogy csekély környezetterheléssel jár majd az építkezés és az üzemeltetés.

Nyilvánossá tették a paksi atomerőmű-építés és üzemeltetés környezeti hatásait összegző dokumentumot a projekttársaság honlapján – mondta Aszódi Attila, a bővítésért felelős kormánybiztos. A több mint 2200 oldalas dokumentum teljes terjedelmében nyilvános, itt olvasható.    

Az atomerőmű építésének egyik előfeltétele a környezetvédelmi engedély megszerzése, aminek keretében az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. még 2012-ben lefolytatott egy előzetes konzultációt hazai és külföldi partnerek bevonásával.

A kormánybiztos azt mondta, hogy a környezeti hatástanulmány részletesen alapján a környezeti hatások nagyon korlátozottak. A működés során egyedül a Dunába kibocsátott meleg víznek lesz érdemi hatása, de a tanulmány szerint „az erőmű üzemeltethető úgy, hogy ezek a hatások korlátozottak és kontrollálhatóak maradjanak”, a folyó élővilága nem változik meg - mondta, hozzátéve, hogy a kibocsátott melegebb víz a mostani erőműhöz hasonlóan, csak valamennyivel hosszabb területen, körülbelül 11 kilométeren keresztül lesz 2,5 fokot meghaladóan érzékelhető, utána az annyira visszahűl, hogy a különbség már nem számottevő – vázolta a kormánybiztos.    

Azt is elmondta, hogy az építés során számolni kell némi zaj- és porhatással, valamint a telephelyen körülbelül három méterrel csökkenni fog a talajvízszint, mert a munkagödrökbe beszivárgó talajvizet ki kell szivattyúzni. Az átmeneti talajvízszint-csökkenés azonban nem haladja meg a természetes okokra visszavezethető szintingadozás mértékét. - Ezt leszámítva érdemi környezeti hatása az építkezésnek nem lesz – állítja.    

A blokkok elkészülte, azaz a 2026 utáni időszakról Aszódi Attila azt mondta, hogy az atomerőművi blokkok a normál működésük során nem fognak érdemben kibocsátani légszennyező anyagokat. A levegőt a dízelgenerátorok időnként szükségessé váló, rövid idejű tesztelése nyomán éri kisebb terhelés, de ennek hatásai a hatástanulmányban bemutatott eredmények szerint a telephelyre korlátozódnak.

 

 

 

A tolvajkormány azon dolgozik, hogy sokkal több halat együnk

Rövidesen elkészül a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, amellyel megvalósítható a következő években az ágazat előtt álló legfontosabb feladat: az éves szinten mintegy 5 kilogrammos hazai fejenkénti halfogyasztás megduplázása - közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. 

A programot az Európai Bizottsághoz kell benyújtani, és ha jóváhagyják, akkor a 2020-ig tartó ciklusban 15 milliárd forintnyi támogatást kap a hazai halászati ágazat - mondta Viski József. Ez a keret 3 milliárd forinttal nagyobb, mint az előző időszakban volt - tette hozzá.

Ha unja a pontyot

A hazai halfogyasztás növelését elsősorban népegészségügyi szempontok indokolják - mondta a politikus. Az öt kilogrammnyi egy főre jutó mennyiséggel ugyanis Magyarország az utolsók között áll az unió tagországai között, más országokban évente 4-5-ször ennyi halat fogyasztanak. 

Viski József elmondta azt is, hogy célszerű lesz növelni a halfajták kínálatát is: a halgazdaságokban lehalászott mennyiség 80 százaléka jelenleg ponty. A harcsa, a csuka, a süllő és a pisztráng azonban jobban eladható, ezek a ragadozó halak exportképesek is - hangsúlyozta a politikus.

Több halat adnak majd a menzán is

A hazai halfogyasztás növelése érdekében a tervek között szerepel, hogy a közétkeztetésben bővüljön a hazai halételek kínálata - ez naponta hozzávetőleg 2 millió felnőtt és félmillió gyerek egészségesebb táplálkozását jelentené. Azonban az iskolai menzákon, üzemi konyhákban a friss hal folyamatos biztosítása  jogszabályi módosításokat, a gyakorlathoz igazítást igényel - jegyezte meg a helyettes államtitkár. 

 

 

 

 

A bíróság szerint mégis lehet Orbán háza előtt tüntetni

Juhász Péter, az Együtt politikusa arról írt: a bíróság a TASZ felülvizsgálati kérelmére hatályon kívül helyezte a devizahitelesek Orbán Viktor háza előtti tüntetését megtiltó végzést. A bíróság leszögezte: mások jogainak feltételezett veszélye nem legitim és nem is elegendő indoka egy tüntetés előzetes megtiltásának.

Juhász a döntés nyomán be is jelentett egy tiltakozást május 15-ére a miniszterelnök felcsúti háza elé és kíváncsian várja, a rendőrség betiltja-e ezt, ahogy nemrégiben tették.

A politikus a tiltást megelőzően egyszer már Orbán háza elé ment tüntetni és ezért a rendőrség meg is büntette 80 ezer forintra. Ám Juhász szerint ez is azt bizonyítja, hogy lehet a kormányfő ingatlana előtt tüntetni:

Azzal, hogy a rendőrség megbüntetett, elismerte, hogy lehet tüntetni Orbán háza előtt. Ha nem lehetne ott tüntetni, akkor nem is büntethetnének meg azért, hogy nem időben jelentettem be, hiszen akkor olyat várnának el, amit nem is teljesíthetek.

Ugyanis a rendőrség pecsétes írásában ez olvasható indokként:

"Elköveti a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértését az, aki a rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló törvényben erre MEGHATÁROZOTT HATÁRIDŐ MEGSÉRTÉSÉVEL teljesíti."

Ebből logikusan következik, hogy oda szerintük is bejelenthető tüntetés, hisz nem az a bajuk, hogy tüntettem, hanem az, hogy nem időben jelentettem be.

Akkor már csak az a kérdés, hogy miért tiltották be a következőt. De ezt majd magyarázzák el ők a bíróságon.

 

 

 

 

 

Orbánt ostorozza szétszakadt családjáért a kiábrándult fideszes

Nyílt levélben üzent egy szomorú és dühös édesapa Orbán Viktornak. Cserpák István Facebook-oldalán azért fakadt ki, mert már harmadik gyermeke költözött Angliába egy jobb élet reményében. Úgy tűnik, a kormány hiába próbálkozik a fiatalok haza csábításával, ez őket továbbra sem hatja meg.

Íme Cserpák elkeseredett üzenete:

NYÍLT LEVÉL ORBÁN VIKTORNAK

Viktor! „Az ország jobban teljesít.” – igen, így igaz. A fiatal és dolgozni vágyó emberek kitelepítésében. Ma, elbúcsúztam a harmadik fiamtól is. Elment. Angliába. Egy jobb élet reményében, ahol a 8 órai munkával, 10-szer annyit keres, mint itthon. Mit csinálsz Viktor ?? Tisztában vagy vele? Ha igen, akkor miért csinálod ? Megfenyegettek ? Megvettek ? Kiálltunk melletted, kétszer is szavaztam rád, mert ígértél…. ígérgettél, és mi történt ? Mi lett az egyetemista Viktorral, akiben égett a tűz és azt mondta, hogy felszámolja a bűnözést, a korrupciót, a munkanélküliséget ? Felneveltem 4 gyereket ennek az országnak, de miért ? Ezért, Viktor? Nem kívánom azt az érzést senkinek, amit átéltünk minden alkalommal, mikor egy gyerekem kénytelen volt elmenni. Ez már háromszor megtörtént. Most már mi is megyünk. Eladok mindenem és megyünk egy másik országba, ahol még idegenként is embernek néznek . Édesanyám, 73 éves. Még az átkos rezsimben sem történt ez meg, ami ma Magyarországon. Hivatalos NI szám alapján, már csak Angliában eléri az 1,3 milliót a kinn dolgozó Magyar regisztráltak száma. És mi van a többi országgal ? Nem 350 ezer emberről beszélnek, mint ti……És mi jön még ??? El kéne gondolkodni Viktor, mit műveltek. Én itt akartam leélni az életemet, mindenkit elüldöztök. Nézd meg a képeket, a szemünk mindent elárul……. Köszönöm Viktor. Sikerült, még egy boldog, reményekkel teli családot szétszakítani.

 

 

 

 

Már Románia is a magyar bevándorló-ellenességet röhögi

Az Európai Uniónak meg kell értenie, hogy nem építhet falakat a hátrányos helyzetű országokból menekülő bevándorlók elé, hanem segítenie kell társadalmi beilleszkedésüket – vélekedett Victor Ponta az al-Dzsazíra pánarab hírtévének adott interjújában, amelyet szombaton idézett a román Mediafax hírügynökség.

Úgy vélem, minden európai ország megengedheti magának, hogy bevándorlókat fogadjon be, mert ők dolgozni akarnak, gyorsan beilleszkednek a társadalomba, és értéket teremtenek. Persze vannak populista és szélsőséges politikusok, akik hasznot akarnak húzni a migráció témájából, de szerintem ez ellentmond az európai értékeknek

- mondta Ponta ezzel feltehetően Orbán Viktor magyar miniszterelnökre utalva.

Mindenki, aki Európába jön, és tiszteletben tartja értékeinket, az jó európai polgár

- folytatta a szociáldemokrata politikus.

Hozzátette: érzékelhetően növekszik azon menekültek száma, akik új útvonalakon, a Boszporuszon keresztül, a Fekete-tengeren próbálnak eljutni az Európai Unióba. Emlékeztetett: kétmillió szíriai menekült van Törökországban, és ez hatalmas kihívást jelent a török állam számára.

"Elfogadhatatlan, hogy egyszerűen elutasítsuk őket: nem hagyhatja meghalni őket a tengeren. Az a feladatunk, hogy megoldást találjunk minden olyan ember számára, aki egy nehéz helyzet elől menekül" – mondta a román kormányfő.

Victor Ponta április 30-án csaknem egyhetes látogatásra indult a Perzsa-öböl olajban gazdag országaiba. A román kormányfő Szaúd-Arábiát, Katart, Kuvaitot, Egyesült Arab Emírségeket keresi fel.

 

 

 

 

 

Nem volt jegye, falhoz csapták a közteresek a Blahán

A Facebookon terjed egy videó amelynek tanúsága szerint közterület-felügyelők elkaptak, majd hárman a falhoz szorítottak egy embert, mert jegy nélkül használta a BKV egyik járművét. A videó alatti kommentekből kiderül, hogy a férfi zakója elszakadt. A közterület-felügyelők 10 percig alkalmazták a kényszeritő intézkedést a férfi ellen, míg végül a rendőrség kiérkezett, közben a Blahán lévő tömeg, egyöntetűen azt követelte, hogy engedjék el a férfit.

Videó a facebook-n

A videóból nem derül ki pontosan, mi az eset előzménye, csak az, hogy a férfi nem lyukasztott jegyet. A közterületesek azt állítják, hogy a férfi agresszívan lépett fel a kollégájukkal szemben, de a férfi ezt tagadja. Elhangzik, hogy ellökte a nőt, aki viszont előtte megráncigálta. A BKV járatain nyilvánvalóan fizetni kell az utazásért, és a közterülefelügyelők is a munkájukat végzik, méghozzá alapesetben a köz javáért. De az a „kényszerintézkedés”, amit a videón látunk, túlmutat azon, amit megengedhetnének maguknak az állami erőszakmonopoliummal felruházott, a mi adóforintjainkból fizetett közteresek. (Persze a járokelők, pl. a videó készítője, fenyegetőzései, beszólásai sem könnyítettek a helyzeten.)

A legszörnyűbb az egészben, hogy a köztereseknek minderre lehetőségük van a törvény szerint, sőt, ha arányosnak látták volna, még meg is gumibotozhatták volna a férfit.

"A közterület-felügyelő intézkedése során az alábbi kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: az intézkedés kikényszerítése céljából az ellenszegülés megtörése érdekében testi kényszert és vegyi eszközt, önvédelmi célból szolgálati kutyát és rendőrbotot, az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében kézbilincset"

Nem vagyunk benne biztosak, hogy jó ötlet a közterület-felügyelőknek ilyen jogokat adni, ha láthatóan nem nagyon tudják mérlegelni, mikor használhatóak ezek.

 

 

 

 

 

Könyvekkel segít a kormány a kárpátaljai magyarokon

Több mint 5000 kötetnyi magyar nyelvű könyvet kaptak kárpátaljai szervezetek a kultúráért felelős államtitkár segítségével - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel szombaton.

A közlemény szerint a pécsi Minerva Könyvtár költözése miatt  kéttonnányi könyv vált szabad felhasználásúvá, az állomány elhelyezésében a könyvtár a kultúráért felelős államtitkárság segítségét kérte.

Az államtitkárság közreműködésével a könyvek április elején eljutottak a Kárpátaljai Pedagógusszövetséghez, amely vállalta a szétosztás megszervezését. A kötetek a napokban jutnak el végső helyükre, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nagyszőlősi járási szervezetéhez, amelyek intézményeikben helyezik el, és teszik minden érdeklődő számára elérhetővé az adományt - tartalmazza a közlemény.

 

 

 

 

 

Leállt az Illatos úti veszélyes anyagok elszállítása a hosszú hétvége miatt

Bár péntek délután az a döntés született, hogy olyan súlyos a helyzet az Illatos úton, hogy azonnal el kell szállítani a mintegy 2200 tonnányi veszélyes hulladékot, mindössze tizenöt hordót vittek el eddig, ma pedig egyet sem. Az ok egyszerű: a kormány május elsejére, illetve a hosszú hétvégére való tekintettel senkit nem dolgoztat – derült ki az RTL Klub híradójából.

 

 

 

Elárasztja Magyarországot a külföldi élelmiszer? Itt a válasz

A legtöbb agrár- és élelmiszeripari termék Németországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett 2014-ben.

Évről-évre nő Magyarország mezőgazdasági és élelmiszerimportja, de ezzel együtt a kivitel is gyarapodott, így a külkereskedelmi többlet szintén nőtt, bár tavaly az egyenleg kissé romlott - derül ki a KSH agrárstatisztikájából. A 2014-es adatok szerint az oroszországi export visszaesett, de ezen belül volt olyan terület, ahol növekedést sikerült elérni.

Az élelmiszerek, italok és dohány termékcsoport a nyersanyagok árufejezetbe sorolt mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt 2014-ben 9,0 százalékkal részesedett Magyarország külkereskedelmi kiviteléből és 5,9 százalékkal a behozatalból. A termékcsoport aktívuma 2007 és 2012 között erőteljesen emelkedett (1007 milliárd forinttal tetőzött 2012-ben), 2013-ban és 2014-ben viszont csökkent, legutóbb 922 milliárd forint volt. Utóbbi magyarázata, hogy a behozatal nagyobb mértékben nőtt, mint a kivitel: előbbi összesen 1427 milliárd forintot, utóbbi 2350 milliárd forintot tett ki.

A növényi termékek exporttöbblete az előző évihez hasonlóan 2014-ben is 8,0 százalékkal csökkent (707 milliárd forint). Gabonából kevesebbet exportáltunk, mint az előző évben, az import viszont 12 százalékkal nőtt. Kávé-, tea-, kakaó- és fűszer-, valamint zöldség- és gyümölcsbehozatalunk szintén nőtt. Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete (228 milliárd forint) éppen csak elmaradt az egy évvel korábbitól.

A nagyobb súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2014-ben 196 milliárd forint, az élő állatoké 38 milliárd forint volt, előbbi 7,0 százalékkal magasabb, utóbbi 27 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Tejtermékekből és tojásból is évről évre nő a külkereskedelem, az export nagyobb mértékű bővülésével összefüggésben hazánk 2012 óta már nettó exportőr: 2014-ben 9,6 milliárd forint többlet származott e termékcsoport forgalmából. Az ital- és dohányforgalom is aktívummal zárt, uniós csatlakozásunk óta 2013-ban (20 milliárd forint) és 2014-ben volt pozitív az egyenleg (11 milliárd forint).

A növekvő forgalom mellett a behozatal és a kivitel szerkezete viszonylag stabil. Kivitelünk döntő részét a gabona és gabonakészítmény (19 százalék), a hús és húskészítmény (15 százalék), a zöldségféle és gyümölcs (12 százalék), az állati takarmány, valamint az állati és növényi olaj, zsír és viasz árufejezetbe sorolt termékek adják. Hazánkba a legnagyobb mértékben hús és húskészítmény (12 százalék), zöldség és gyümölcs (12 százalék), egyéb, táplálkozásra alkalmas termék és készítmény, állati takarmány, kávé, tea, kakaó, fűszer érkezik.

A kivitelhez képest a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban érkezik. A magyar exportot befogadó első 15 ország a teljes kivitel 82 százalékát fedi le, közöttük 13 EU-tagország található. A 15 legnagyobb küldő ország között 14 EU-tagállam és a tagjelölt Szerbia található, a behozatal 92 százaléka származik innen. A teljes mezőgazdasági eredetű import 94 százaléka érkezik hazánkba az Európai Unióból. Mindkét irányban Németországé a legnagyobb súly: ide irányul a kivitelünk több mint 14 százaléka és innen érkezik az agrárimport közel 21 százaléka. A második legjelentősebb célországnak Románia számít, majd Ausztria következik, a küldőországok között pedig Lengyelországé az ezüst-, Szlovákiáé a bronzérem.

A kivitelben az orosz piac súlya mindössze 3 százalék. Az ukrán konfliktussal kapcsolatos korlátozó intézkedések hatására 11 százalékkal 71 milliárd forintra csökkent az Oroszországba irányuló magyar export. Ezen belül a kiviteli tilalom az élő állatok és állati termékek csoportját érintette érzékenyen, az exportjuk az előző évi felére esett vissza, a többi termék exportja azonban nőtt.

 

 

 

Orbán: Elvesztettük a médiánkat

"Pánikra nincsen ok, de a Fidesz-KDNP politikai közössége aggódva, félve nézi, hogy mi történik a kormánnyal, kicsit a lelket látja elveszni. Mit tudsz nekik üzenni?" - kérdezte Bayer Zsolt Orbán Viktortól az Echo TV péntek esti interjújában.

Igazság = kormánymédia

A miniszterelnök szerint van egy zavar. Nem az erőben, hanem a tájékozódásban. "Ennek az az oka, hogy elvesztettük a médiánkat." Szerinte elveszett az a média, ami abban segített volna az embereknek, hogy kiválasszák a pontos információkat, és elválasszák a hazugságtól. Kevés ilyen hely maradt, az egyik az Echo TV, ami "kritikus, de méltányos" a kormánnyal. 

A Videoton fociklubja Garancsi István tulajdonában van.

A tervek szerint a jelenlegi stadiont részlegesen lebontják, és helyén egy nemzetközi focimeccsek befogadására is alkalmas építményt, kiszolgáló létesítményeket, valamint parkolót valósítanak meg.

A kormány egyúttal intézkedett arról is, hogy a környező Sóstói Természetvédelmi Területet, valamint a vidámparki csónakázótavat is felújítsák.

Garancsi István a sportbefektetésen kívül számos más ágazatban is aktív. Orbán Viktor kormányfő kedvenc focicsapata a Videoton, és a székesfehérvári stadionban gyakran mutatkozik együtt Garancsival, valamint a labdarúgó- és közélet más kiemelt személyiségeivel.

Orbán szerint a probléma gyökere, hogy a jobboldali magyar média tulajdonosai egyszerre nagybirtokosok is, és a polgári kormány úgy döntött, hogy a nagybirtok-rendszerből kis és közepes birtokokat hoz létre. Ez a helyzet kibékíthetetlen. Így most a kormánynak új médiát kell teremtenie. Ez nem lehet a kormány feladata, de biztat mindenkit, hogy tegyenek ebbe energiát. Jó példaként említette a Liszkay Gábor által megvett, politikai napilappá tett Napi Gazdaságot.

Ilyen országot álmodtunk 

Orbán Viktor úgy látja: 2010 és 2014 között forradalmat csináltak Magyarországon és győztek. Ezután csak az volt a kérdés, hogy mi következik? Ellenforradalom vagy átalakulás? Úgy tűnik, inkább átalakulás van, a "polgári berendezkedés" időszakát éljük. Ez ugyanakkor nem konfliktusmentes.

A fontos az, hogy a győzelem után a győztesek táborát egybe tudják tartani. "Ebben nem vagyunk mindig sikeresek" - mondta Orbán. A helyzet ugyanakkor szerinte összességében jó, hiszen "ezt akartuk. Azt akartuk, hogy megvalósítsuk a polgári Magyarországot. Álmodtunk magunknak egy világot, itt állunk a kapuja előtt, most be kellene rajta lépni."

Az interjút készítő Bayer Zsolt szerint ha könyvet írnak erről a korszakról, akkor a bethleni konszolidációhoz hasonlítják majd. Orbán közbevetette, hogy ehhez az is kell, hogy a könyvet Bayer írja. Mert ha a baloldaliak írják, akkor majd biztos a fasizmushoz hasonlítják ezt a korszakot. Bayer azt ígérte, hogy akkor inkább ő írja majd a könyvet.

Ellenforradalomra készül az ellenzék

"Mi mégis csak az adócsökkentés kormánya volnánk" - válaszolta Orbán arra a felvetésre, hogy talán az emberek azt várnák, hogy most már a kormány végre aprópénzre váltsa a sokat emlegetett kormányzati eredményeket. A teljesítmény azonban önmagában nem mindig elég, mozgalmiságra is szüksége van az embereknek. A Fidesz pedig már öt éve kormányoz, kicsit őket is megviselte a munka, nem mindig elég mozgalmi a kormány.

Szerinte az ellenzék "ellenforradalmat akar csinálni", az ő érdekük az, hogy ne valósulhasson meg polgári berendezkedés Magyarországon. "Győztünk, és az, hogy az ellenzék támad, az egy kiváló jel. Ők a helyünkbe akarnak lépni, hiszen most nekünk jó, nekik pedig rossz" - magyarázta Orbán.

Hiszékeny a magyar fajta

Hogy működhettek évtizedeken keresztül úgy a brókercégek, hogy senki nem vette észre, hogy milyen visszaélések történnek? Orbán szerint ez egy nagy kérdés, de nem csak a brókercégekre vonatkozik, hanem az egész pénzügyi rendszerre, amelynek része a devizahitelezés, és a takarékok is. A kormány a devizahitelekkel kezdte, folytatta a takarékokkal, most tartanak a brókercégeknél: lépésről lépésre haladnak.

Bayer megdicsérte Orbánt, amiért csökken az államadósság, még ha az ellenzék mást is mond. Orbán szerint viszont azért azért kicsit az ellenzéknek is igaza van, mert nem az adósságunk csökken, hanem az eladósodottságunk. Vagyis nem feltétlen forintra kevesebb az adósság, hanem a GDP-hez képest. Abban ugyanakkor végülis egyetértettek, hogy ez óriási eredmény.

Jó ötlet volt kimenteni a Quaestor-károsultakat? Miért nem mentik ki a Marcsika által átvert embereket is? Bayernek ez a dilemmája. Orbán szerint ez komoly dilemma: ahogyan az is, hogy mit tudtak az emberek és mit nem? Meg hogy "a magyar fajta mennyire hiszékeny", erről írtak már könyveket is.

Orbán végigolvasta azokat a papírokat, amelyek alapján Marcsikáék becsábították az embereket, neki nem állt volna rá a keze, hogy aláírja, de a magyar ember másképp működik, fontosak a személyes kapcsolatok. De szerinte összességében a Kun-mediátor károsultjainak helyzete más, mint a Quaestor-károsultaké.

Húsbavágó probléma a bevándorlás

Bayer következő kérdésében kijelentette: most Európa legégetőbb problémája a migráció. Majd valamennyit tűnődött azon, hogy valószínűleg annak idején mi magyarok is így jöttünk ide, népvándorlással. Kérdése végére viszont visszatért oda, hogy de most azért mégis más a helyzet, és azt inkább csak az ellenzék mondja, hogy ki kell tárnunk a kapukat a bevándorlók előtt.

"Jogunk van megszólalni, mert számunkra ez húsbavágó" - vélte Orbán, szerinte Európában a lakosság lélekszámához képest a legtöbb bevándorló Svédország után Magyarországra érkezik. Vagyis Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint bármelyik nyugat-európai ország. Márpedig "a mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni Magyarországon". Meg kell mondani Európának, hogy ha ti akartok, akkor fogadjatok, de ne rajtunk keresztül, mi nem kérünk ezekből a lehetőségekből.

A fazék fedelével verik a magyart

Mi a helyzet a halálbüntetéssel? Mire gondolt Orbán, amikor azt mondta, hogy napirenden kell tartani a kérdést? Bayer erre is rákérdezett. A miniszeterlnök szerint időről időre kiderül, hogy nem elégséges a jelenlegi szabályozás. Hiába vezették be például a három csapást, újabb és újabb brutális bűncselekmények történnek. De egyébként meg a halálbüntetést most nem bevezetni akarják, csak vitatkozni arról, hogy be kell-e vezetni. És az EU most azt akarja megakadályozni, hogy mi vitatkozzunk.

"Hol élünk, a középkorban?" - kérdezte Orbán. Már vitatkozni sem lehet a halálbüntetésről? "Megint ott tartunk, hogy Brüsszelben egyesek már a vitát sem akarják engedni. Mi meg azt gondoljuk, hogy miért ne? Ki mondta, hogy az unióban emberek alkotta szabályok nem fognak majd megváltozni? Ezek komoly kérdések, amelyekkel komolyan kell foglalkozni. Az nem megy, hogy egy fazék fedelével időnként a magyarok fejére vernek Európában, hogy vissza a fazékba."

Simicskán nem lehet túllépni

Az interjúban szó esett Simicska Lajosról is, bár a neve nem hangzott el. Bayer azt kérdezte, milyen érzés, ha 30 év barátság után leügynöközik az embert?

Orbán szerint van ennél jobb érzés is. Ezen nem lehet túllépni, de együtt lehet vele élni: a személyes kérdések nem tolakodhatnak az országnak fontos kérdések elé. Le kell választani a személyes ügyeket az ország szempontjából fontos ügyekkel. Elég nehéz, mert ezek összekapcsolódnak.

 

 

 

Az Omega frontembere szerint a felcsúti stadion szépsége miatt lépnek ott fel

Az Omega júniusban fel fog lépni a felcsúti stadionban, ám az együttes basszusgitárosa, Mihály Tamás nem hajlandó ott koncertezni a helyszín politikai töltete miatt. A BorsOnline megkereste Kóbor Jánost az esettel kapcsolatban, aki meglepően nyilatkozott arról, miért is fognak Felcsúton zenélni.

Bár Kóbor azt mondta, elfogadja zenésztársa véleményét, de szerinte mindent politikai szemmel néznek Magyarországon. Ők pedig "nem hülyültek meg öregkorukra, nem lettek politikai szakértők", például politikai rendezvényekre sem járnak.

Diplomás építészmérnök vagyok, és nem is a meccs, hanem leginkább Makovecz Imre miatt mentem, akinek a tervei alapján készült a stadion. Mindig is lenyűgözött a munkássága, és kíváncsi voltam a művére. Templomi szépségű stadionban voltam, és akkor gondoltam azt, hogy talán koncertezhetnénk ott (...).

- fejtette ki álláspontját Kóbor.

Mihály Tamás a BorsOnline megkeresésére továbbra is úgy reagált:

Olyasvalamit jelképez az a koncert, amellyel az Omegának nem lenne szabad azonosulnia. Semmi keresnivalója ott.

 


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel