Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Durva börtönbüntetések cigarettacsempészet miatt

Börtönbüntetésre ítélt 738 millió forint vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt szerdán első fokon a Szolnoki Törvényszék négy illegális cigarettakereskedőt, az ítélet nem jogerős.

Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt az elsőrendű vádlottra 4 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Társai, a másod- és harmadrendű vádlottak büntetése 5 év 10 hónap letöltendő börtön, a negyedrendű vádlott 3 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést kapott.

1290 kilométer hosszú cigarettapapír

A nyomozók 45 ezer karton cigarettát, 33 ezer kilogramm dohányt, 1290 kilométer hosszú cigarettapapírt, 363 ezer hamis moldovai zárjegyet és 204 ezer cigarettás dobozra való papírt foglaltak le 2012 novemberében az elsőrendű vádlott által képviselt kft. szolnoki telephelyén. Ezekből 1 millió 650 ezer doboz cigarettát lehetett volna előállítani, e mennyiség értéke megközelíti az 1 milliárd forintot. A cigarettát Moldovában akarták eladni.

Vígh Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyosbító tényezőként vették figyelembe a büntetés kiszabásakor, hogy elszaporodtak az ilyen jellegű bűncselekmények. Enyhítő tényező volt ugyanakkor valamennyi vádlottnál, hogy bűnsegédként követték el a bűncselekményt, mivel arra egy moldovai állampolgár vette rá őket, akinek kiléte a nyomozás során ismeretlen maradt.

Enyhítő körülményként értékelték továbbá egyes vádlottak esetében azt is, hogy kiskorú gyermekekről kell gondoskodniuk. A védők mindegyike fellebbezett, másodfokon a Szegedi Ítélőtábla jár majd el.

A Szolnoki Törvényszék döntött továbbá arról, hogy a másod- és harmadrendű vádlottakat előzetes letartóztatásból szabadlábra helyezik, tekintettel arra, hogy három, illetve több mint két évet töltöttek előzetes letartóztatásban.

Az első- és negyedrendű vádlott szabadlábon védekezhetett.

 

 

Jókora üzemanyagár-emelés jön

Hat forinttal emelik a benzin árát, kettővel a gázolajét.

A Mol pénteken bruttó hat forinttal emeli a 95-ös benzin és kettővel a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát – tudósít az MTI.

Az emeléssel a 95-ös literenkénti átlagára 381-382, a gázolajé 382-383 forintra emelkedik. Utoljára éppen két hete nyúltak az árakhoz: akkor a benzin olcsóbb lett.

Az utóbbi három hónapban mintegy hatvan forinttal emelkedett a benzin és negyvennel a dízel ára, de a korábbi komoly árcsökkenés miatt még messze vagyunk az eddigi csúcstól: 2012-ben 450 forintot is elkértek egy liter benzinért vagy gázolajért.

A kutaknál tankoláskor 15-25 forintos árkülönbséggel is találkozhatunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

A Coca-Cola megvonta támogatását a paralimpiai bizottságtól

A bronzfokozatú támogató, a Coca-Cola felfüggesztette a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatását egészen addig, amíg az nem rendezi megnyugtató módon pénzügyeit – derült ki egy a NOL.hu birtokába került levélből.

A Magyar Paralimpiai Bizottságot évek óta támogató Coca-Cola HBC Magyarország képviselőjeként (...) tájékoztatom, hogy vállalatunk a szervezet jövőbeni pénzügyi támogatását a sajtóban megjelent ügy megnyugtató rendezéséig felfüggeszti

- tájékoztatta az MPB-t a vállalat.

Az újság megkeresésére a Coca-Cola kommunikációs igazgatója, Tóth Valentin is megerősítette: felfüggesztették támogatásukat már mintegy két hete, a botrány kirobbanásának kezdetén. Tóth azt is hangsúlyozta: a versenyeken ettől függetlenül továbbra is biztosítanak vizet a parasportolók számára és amint az MPB rendezte sorait, újra keresni fogják a támogatás lehetőségét.

Állítólag nemcsak a Coca-Colában, hanem az ezüstfokozatú Allianzban is kétségeket ébresztett a botrány: a német anyavállalat hetek óta elemzi  a történteket és gondolkodnak azon, tegyenek-e lépéseket a lap értesülései szerint.

Az újság megkeresésére az aranyfokozatú szponzor, a Tesco azt válaszolta:

A szponzoráció esetleges változásairól egyelőre nem tudunk nyilatkozni, az együttműködés következő lépéseiről egyeztetések folynak.

A K&H – ami szintén kiemelt támogató – bár „kívánja támogatni a 2016. évi nyári paralimpiai játékokra készülő magyar paralimpiai csapat tagjait”, de csak úgy, ha a teljes támogatási összeget „a csapat eredményességének előmozdításával közvetlenül összefüggő költségek fedezésére fordítják".

A paralimpiai bizottsággal kapcsolatos botrány napról napra dagad, tegnap este Gömöri saját kollégája, a sportgazdasági vezető jelentette be, hogy feljelentést tesz a szervezet működése miatt.

 

 

Húszmillióra perelik a paralimpiai elnököt – a felügyelő bizottság lemondott

Gömöri Zsolt lejárató kampánnyal vádolt több sportolót, sportvezetőt és szakértőt, ráadásul nyilvánosságra hozta magánleveleiket. Ők emiatt most feljelentették a paralimpiai elnököt – írta az mno.hu.

Az öt érintett egyike, Zachár Attila, az MPB közelmúltban megszüntetett erőemelő szakbizottságának korábbi vezetője azt mondta az újságnak: személyes adattal visszaélés miatt tettek külön-külön büntetőfeljelentést, emellett kártérítési pert is indítanak Gömöri Zsolttal szemben, és ebben az eljárásban húszmillió forintot követelnek tőle. Az ok: hitelrontás, ami gazdasági veszteséget is okozott nekik. Azt is hozzátette: a befolyt pénzt a parasportolóknak ajánlják fel.

A további négy feljelentő: Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója, Tamás Henriette Brigitta, az MPB korábbi munkatársa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt szakértője, Sas Sándor fekvenyomó parasportoló és a kedden Gömöri Zsolt által megvádolt Kovács Brigitta, a paralimpiai bizottság volt gazdasági vezetője, az MPB-iroda munkatársa – közölte a lap.

Zachár arról is tájékoztatta az újságot: a napokban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is bejelentést tesznek. Eközben a hivatal elnöke, Péterfalvi Attila azt mondta a Magyar Nemzet megkeresésére: vizsgálatot indít a Gömöri által nyilvánosságra hozott levelek ügyében.

Gömörit egyébként korábban két edző és több sportoló is feljelentette amiatt a három millió forint miatt, amit az MPB-től kapott, hogy rendezze végtörlesztését.

Eközben a Hír TV arról értesült, hogy a Paralimpiai Bizottság felügyelőbizottsága lemondott. Egy volt tag, Hegedűs Lajos ezt megerősítette a csatornának és hozzátette: a felügyelőbizottság rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte.

 

 

 

Gömöri saját kollégája tesz feljelentést a Paralimpiai Bizottság működése miatt

Kovács Brigitta, a Paralimpiai Bizottság sportgazdasági vezetője feljelentést tett a szervezet gazdálkodása miatt. Kovács a bizottság elnökének tegnapi sajtótájékoztatója miatt döntött úgy, hogy az RTL Klub híradójához fordul. Ő az egyik egyébként, aki az MPB-től drágán lízingelt szolgálati autóval járhatott.

Elnök úr azt kérte tőlem, hogy (...) ne szóljak egyetlen szót sem senkinek, ne beszéljek senkivel csak vele, továbbra is együtt kíván velem dolgozni, de ha én úgy döntök, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel nem akarok tovább itt dolgozni, akkor garantálja azt, hogy olyan végkielégítést kapok, hogy semmiben ne szenvedjek hiányt"

- mesélte Kovács.

Azt is elmondta: Gömöri több szponzori jutalékot vett fel, mint amennyit bevallott, sőt, olyan összeget is felvett, amelyre nem volt jogosult. Állítása szerint az is megtörtént 2012-ben, hogy a MOB sportigazgatója hozott szponzort, de míg ő lemondott jutalékáról a parasportolók javára, Gömöri felvette azt. A gazdasági vezető a kérdésre, hogy állításait tudja-e igazolni dokumentumokkal, határozott igennel felelt a csatornának.

Semmi olyat nem mondok, amit nem tudok konkrét papírokkal bizonyítani

- fűzte hozzá.

Az RTL Klub megkeresésére Gömöri azt mondta, a sportgazdasági igazgató egyik állítása sem igaz.

 

 

 

 

 

 

 

 

A kormány elutasítja a bevándorlási kvótarendszert

A kormány határozottan elutasítja a menekültek kötelező befogadására vonatkozó uniós kvótarendszer tervét – erősítette meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János arról is beszélt, hogy szerinte Strasbourg és Brüsszel támadást indít a tényleges életfogytiglan magyarországi intézménye ellen.

Bevándorlásügyben Lázár János azt mondta: a felvetett kvótarendszer elfogadhatatlan Magyarországnak, a kabinet az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységét kiszámíthatatlannak, tervezhetetlennek és átláthatatlannak tartja. Ezt azzal magyarázta, hogy három hete még arról szóltak a hírek, hogy Magyarországnak 300 bevándorlót kellene befogadnia, néhány napja viszont már 1100 bevándorló magyarországi befogadását vetette fel a brüsszeli bizottság.

Magyarország azt az álláspontot támogatja – amit a belügyminiszterek tanácsa már megfogalmazott –, hogy az Európai Unióba érkező bevándorlókat először az EU határain kívül kellene megállítani, ott fogadópontokat létesíteni, majd megfontolni beléptetésüket a közösség területére. Tehát nem az EU-n belül, hanem az EU határain kívül kellene fogadni a menekültáradatot – nyomatékosította a miniszter.

Megjegyezte, hogy az idén eddig csaknem 49 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt, míg 2014 ugyanezen időszakában ez a szám 4200 körül volt.

A kormány jövő heti ülésén foglalkozik a bevándorlással – jelezte.

Lázár János szólt arról is, jövő kedden Brüsszelbe utazik, hogy tájékoztassa az Európai Bizottságot Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. uniós megbízása – az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzése – ügyében. Szavai szerint Magyarország és az EU kapcsolatának jót tenne, ha ezt a "félreértést" sikerülne tisztázni. Közölte egyúttal, hogy levelet kapott Walter Deffaától, az Európai Bizottság főigazgatójától, aki "beismeri, hogy nem jártak el kellő körültekintéssel, és elmulasztották elvégezni az Altus Zrt. háttérvizsgálatát".

A sajtótájékoztatón téma volt a magyarországi tényleges életfogytig tartó büntetés intézménye is, amelyet – emlékeztetett Lázár János – a strasbourgi bíróság az európai joggal összeegyeztethetetlennek tart. Magyarország erre reagálva azt ajánlotta fel, hogy bizonyos idő után megadja a kegyelem kérvényezésének lehetőségét az ilyen büntetést töltőknek. Úgy tűnik azonban – folytatta –, hogy ezt nem fogja elfogadni az európai intézményrendszer, a strasbourgi bíróság és az Európai Unió, és támadást indít a tényleges életfogytiglan magyar intézménye ellen, ami azonban veszélyt jelent a magyarok biztonságára nézve.

A téma jövő héten kerül a kormány elé – tájékoztatott a miniszter, megelőlegezve ugyanakkor, hogy a kabinet ragaszkodik a tényleges életfogytiglanhoz – amely büntetés jelenleg 53 embert sújt –, és ez ügyben semmilyen engedményt nem akar tenni a strasbourgi bíróságnak és az EU-nak.

Lázár János azt is elmondta: Magyarország május 22-én hivatalosan bejelentette az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatóságának, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a Paks 2 beruházás nem tartalmaz tiltott állami támogatást. Kilenc hónap konstruktív egyeztetés során megválaszoltak minden nyitott versenyjogi kérdést. Ha új merül fel, akkor arra is felelnek, ha nem, akkor viszont a bizottság hozzájárulását várják – tette hozzá.

A tárcavezető szólt arról is, hogy soha nem fogják tudni meggyőzni azokat, akik nem a beruházást, hanem magát az atomenergiát ellenzik. Az ő értékrendjüket tiszteletben tartják, ugyanakkor három megye munkahelyét és az olcsó áramot is a paksi beruházás szavatolja – fejtette ki.

A Miniszterelnökség vezetőjét megkérdezték Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök múlt héten Rigában tanúsított stílusáról is, amelyről a miniszter azt mondta: a magyar kormány nem tette szóvá az elnök viselkedését, mert a kabinet álláspontja az, hogy "ha megválasztottuk, akkor viseljük". "Ki milyen rózsát szakít, azt szagolja" – fogalmazott.

 

 

 

 

 

 

 

Lázár: Tarlós mindig rácsapott a kezemre, de megbeszéltük egy gulyás mellett

Uniós támadás indult a közbiztonság ellen, a kormányhivatalok cégeknek szervezik majd ki a közmunkásokat. Lázár a Bizottság képviselőjével fog találkozni az Altus-ügyben, de odaszólt az Apró-dinasztiának. Kormányinfo Se01Ep10.

A héten ugyan nem volt kormányülés, de Lázár János Giró-Szász András kormányszóvivővel az oldalán csütörtökön már tizedik alkalommal tartotta meg Kormányinfo elnevezésű maratoni tájékoztatóját. Talán a jubileum alkalmából, talán nem, de bejelentette, hogy a közeljövőben a vidéki újságíróknak is lehetőséget biztosítanak a kérdezésre. Lázár egyébként végig szórta a humorsziporkákat a közvetítés szakadozottsága miatt. Olyanokat, mint:

Nagyon fontos, hogy a nézők a kormány munkáját ne a közvetítés minősége alapján ítéljék meg!

A 444 egy videóba emelte ki a két kormánytag standup-ját, íme.

Jövő héten Orbán Szolnokon oltja a tüzet

Lázár bejelentette, hogy a miniszterelnök jövő szerdán Szolnokra látogat, hogy ott tárgyaljon arról, hogyan tovább a kútba esett M4-es-projekt után. Lázár egyenlőre csak olyan általánosságokat tud mondani, mint hogy 

A kormány célja, hogy Budapest Szolnok egy négysávos úttal legyen összekötve.

Ez vagy a 4-es út nyomvonalán, vagy pedig valahogy az M5-ösön keresztül valósul meg. Kitér a Jávor Benedek által megszellőztetett bizottsági állásfoglalásra, amit mindenkinek érdemes elolvasnia. Főleg azért, mert Lázár az egészet megpróbálja úgy beállítani, mintha a kormány az utolós pillanatig, ereje minden megfeszítésével próbálta volna átnyújtani az Embereknek az új autópályát, csak hát sajnos az Unió gáncsoskodása miatt ez nem sikerült.

Európai Bizottság  » Altus  » Gyurcsány  » Demokratikus Koalíció

Lázár szerint ilyen egyszerűen leírható az uniós pénzek mozgása, és az Altus-ügyet - mellyel kapcsolatban Dobrev Klára mások mellett Lázár Jánost is beperelte - jó lenne minél hamarabb tisztázni a Bizottsággal, ezért kedden fog leülni tárgyalni. Azt ügyesen megkerülte, hogy akkor a kormány ténylegesen milyen intézkedést akar foganatosítani a DK-val szemben.

Később erre a feljelentést másképp is véleményezte:

Apró elvtárs családja hasonlít a Bourbonokhoz: semmit nem tanultak és semmit nem felejtettek.

Támadás a közbiztonság ellen

Miután a halálbüntetés ügyében zsákutcába tolatott a kormány, Lázár most ügyesen felmelegítette a tavaly már lezárt Magyar-ügyet is. Magyar László 21 rendbeli erőszakos bűncselekmény - köztük emberölés - miatt tényleges életfogytiglant kapott Magyarországon. Ezt az ítéletet azonban a strasbourgi Európai Bíróság megsemmisítette

Az Európai Bíróság támadást indított a tényleges életfogytiglan magyar gyakorlata ellen, és ez veszélyt jelent a magyar közbiztonságra nézve.

Ezért a magyar parlament még novemberben megváltoztatta a Btk-t, de ne gondoljon óriási könnyítésre: 40 év után lehet kegyelmi kérvényt benyújtani (a tényleges kegyelemre egyébként a jelenlegi statisztikák alapján nincs nagy esély).

Lázár ezzel szemben mintegy jelenidőben beszélve a konfliktusról, a "magyar büntetőpolitika fellazításá"-val vádolja az EU-t. Elmondja, jelenleg is 53 ember ül tényleges életfogytig tartó börtönbüntetését töltve. Lázár a közbiztonság javulásának kulcselemeként tekint a szigorra, például arra, hogy egyharmadával nőtt a börtönben ülők száma.  

Tarlós rácsapott a kezére

Lázár nem akarja bármilyen formában kommentálni Tarlós metrófelújítási projektjét, mivel akárhányszor beleszólt a munkájába, 

a főpolgármester mindig rácsapott a kezemre

És végül ezt a kérdét egy gulyásleves mellett megbeszélték. Hevesen cáfolta, hogy bármikor is miniszterelnök akarna lenni (ez most Orbán székesfehérvári nyilatkozata kapcsán merült fel kérdésként, a miniszterelnök ugyanis bejelentette, hogy nem akar köztársasági elnök lenni)

minél közelebb kerülök a miniszterelnöki munkához, annál távolabb kerülök a miniszterelnöki ambíciótól.

A kormányátalakítási spekulációk mögötti személyes ellentétekről szóló spekulációkat azonban elhessegette:

Kávéházi ország vagyunk

Majd hosszasan értekezett arról, hogy ő már a jelenlegi feladatainak is örül, de azért vannak ambíciói is.

Ettől szalad meg a vizes-vébé költségvetése

A miniszter kérdésre válaszolva azt mondta, a vizes-vébé rendezési költsége azért nőtt meg hipp-hopp 49 milliárd forintra,

mert hirtelen több évnyi liszenszdíjat kell befizetni.

Azaz a 2022-ig esedékes díjakat a verseny időpontjáig 2017-ig kell egy összegben befizetni. Korábban még a margitszigeti építkezéshez kapcsolódó projektekkel, így az új gyalogoshíddal, a pesti rakpart egy részének rendezésével, illetve gyalogos- és kerékpárutak építésével indokolták a költségnövekedést (ami egyébként fű alatt jelent meg a Magyar Közlönyben)

A zavart növeli, hogy később Giró-Szász András liszensz helyett a megnövekedett beruházásokról kezd el beszélni.

Jó lenne, ha Gömöri lemondana végre

Lázár a múlt hetihez hasonlóan elég egyértelműen nyilatkozott a Paralimpiai Bizottság vezetőjével kapcsolatban. Leszögezi, hogy Gömöri Zsolt jelenleg csak árt az egész ügy tisztázásának, és jobban tenné, ha lemondana, és ezt követően tisztújítást tartana a szervezet.

A költségvetés

Lázár szerint Európában is egyedülálló, hogy egy kormány ilyen hamar a nyilvánosság elé tárja a költségvetés tervezetét. A korai költségvetésre való törekvésnek azonban csak akkor van értelme, ha még a nyári szünet előtt elfogadják a költségvetést. Itt Lázár odaszúrt az ellenzéki pártoknak is:

Az ellenzék felkészületlen, és nem is tud érdemben hozzászólni 

Itt Lázár a bóvli kategóriából való elmozdulást várja, miután a Fitch pozitívra javította Magyarország államadós-osztályzatainak kilátását.

Ötmillió munkahely

A Bizottságnak ötmillió munkahelyet ígért a kormány 2020-ig, ezt a vállalást teljesíteni is fogja. Lázár érzi, hogy a munkahelyteremtés kapcsán a közmunkát is magyaráznia kell, ezt úgy teszi, hogy bizonygatja, a közfoglalkoztatás nélkül is növekedett a munkahelyek száma. Érdekesség, hogy a pont a Bizottság pont a közmunkát rossz tendenciának tartja, ráadásul Czomba Sándor azt nyilatkozta a minap, hogy hosszú távon nem is akarják fenntartani a közfoglalkoztatást. Az ellen a jól megalapozott gyanú ellen is érvel, hogy márciustól drasztikusan leépült a segélyezési rendszer (ez a mi gyanúnk is egyébként), mondván, csak letisztult a rendszer hatféle támogatási formára, és jelenleg is 530 ezer segélyt utal el a kormány a járási kormányhivatalokba.

Átalakul a közmunka

A közfoglalkoztatotti jogviszony nem szakad meg, csak felfüggesztődik, ha a közmunkás maximum 120 napig idénymunkát vállal. Orbán Viktor kérésére a jövőben a járási hivatalok ezentúl munkaközvetítőként is el fognak járni, a közfoglakoztatottaknak a helyi cégeknél ajánlanak fel munkát,

ha ezt a munkát nem fogadja el, elveszti a közfoglalkoztatotti státuszt.

Menekültbázisok az Unió határain kívül

A jövő heti kormányülésen kerül napirendre a Bizottság bevándorlással és kvótarendszerrel kapcsolatos előterjesztése. A kormány továbbra is elutasítja a rendszert, mivel "tervezhetetlen és átláthatatlan", amire azt a példát hozza fel, hogy míg korábbban 300 körüli számról volt szó, ez mostanra már 1100-ra növekedett.

Lázár szerint Magyarország ahhoz a több országban megfogalmazódott tervhez csatlakozna, miszerint az EU-n kívül fogadópontokat kell kialakítani, és az ottani enklávékban elbírálni a bevnádorlást. Megint leszögezi, hogy a kormánynak nem a politikai menekültekkel van baja, hanem a gazdasági bevándorlókkal. 

Tapadunk a finn modellhez

Lázár semmi újdonságot nem mond el Pakssal kapcsolatban, de azt nagyon erősen megígéri, hogy

minden ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik, mint Finnországban

 

 

 

 

 

 

 

Volt diákok beszéltek arról, hogy terrorizált a bencés tanár

Elsősorban a lelki terror viselte meg azokat a pannonhalmi bencés diákokat, akik a most kipattant gyermekbántalmazási ügy kárvallottjai – olvasható a hvg.hu cikkében.

Korábban a Nők Lapja hasábjain Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát előállt egy volt bencés gimnáziumi oktató szerzetes ügyével, aki „illetlen érintésekkel” illette diákjait.

Az ügy 2014 októberében pattant ki a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, amikor az ominózus tanár diákjai megkeresték a főapátot, és beszámoltak az őket ért inzultusokról.

Most a hvg.hu megkeresett olyan volt pannonhalmi diákokat, akik nem ennek a nevelőtanárnak az osztályába jártak, de valamennyire ismerték, és ráláttak pedagógusi munkájára.

Az iskolába bekerülve az osztályfőnök és a prefektus felügyelete alá kerülnek a gyerekek – elvileg az előbbi a tanulmányokért felel, mint egy „mezei” osztályfőnök, a prefektus pedig az iskolán kívüli teendőknél segít: reggel ébreszt, este intézi a lefekvést, kezeli az osztálypénzt, kíséri a diákokat, kiengedi őket, ha vásárolni akarnak valamit stb., „afféle pótpapa”, ahogy az egyik forrás fogalmazott.

Az egyik forrással beszélgetve megtudták, hogy az ügyben érintett nevelőnek kemény módszerei voltak, a tudásra éhes diákok pedig szerették volna, ha ennek ellenére elismeri őket. Úgy fogalmazott, hogy egyfajta elit alakulatot épített maga köré, ahova a legtöbben szívesen tartoztak volna.

A nevelőtanár körül sokan voltak, akik látták, hogy manipulál és terrorizál a férfi, mégsem léptek semmit – olvasható a cikkben. Az „illetlen érintések” kapcsán a forrásaink azt mondták, ez az ügy kevésbé érdemi része, „nem volt szex vagy ilyesmi”. Elsősorban azt mondták, a hatalommal volt fura viszonya. Néha teátrálisan megsértődött az osztályra, amire teátrális bocsánatkéréssel kellett reagálni és elsősorban az volt jó, ahogy ő gondolkodott, ezt várta el a diákoktól is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megvan, honnan kaphatja fizetését Habony

Habony Árpádot bár Orbán Viktor tanácsadójaként tartják számon, mégsem tudni honnan kap fizetést, hiszen nincs hivatalos munkakapcsolata a kormánnyal vagy a Fidesszel és egyetlen cége, a Színes tinták bt. sem termel nyereséget. Most a Figyelő arról értesült meg nem nevezett forrásból, hogy Habony a műsorgyártással foglalkozó Press & Belt Produkciós Iroda Kft.-től kaphat havi 1 milliós fizetést.

Ennek a 2002-ben alapított, 3 millióra jegyzett tőkéjű cégnek a vezetője nem más, mint Halkó Gabriella, aki korábban Jáksó László élettársa volt. Halkó neve szintén olvasható annak a Szerb utca 9. szám alatt lévő társasháznak a kapucsengőjén, ahol a feltételezések szerint maga Habony Árpád is lakik.

A Figyelő Halkót nem, csak Jáksó Lászlót kérdezte arról, hogy kap-e a produkciós irodától fizetést Habony, aki az alábbit válaszolta:

Halványlila gőzöm sincs róla, hogy kap-e pénzt, és mennyit. Tudhatnám, de nem tudom. Gazdasági ügyekről nem dumálunk. Ő nem mondja, én nem mondom.

A Habony-Halkó kapcsolat nem először merül fel, ugyanis tavaly a sajtónak szemet szúrt, hogy a Szépművészeti Múzeum kikölcsönzött tíz darab, összesen 300 millió forint értékű festményt egy Brand Lab Tanácsadó Kft. nevű cégnek mindössze havi 15 ezer forintért. A Brand Lab-et pedig Habony Árpád húgától, Habony Máriától vette meg Halkó Gabriella és Jáksó László.

 

 

 

 

 

 

 

 

Átadták, feltúrták, de nem a Várkert Bazár. Mi az?

Nem, tényleg nem a Várkert Bazár, pedig Tarlós István adta át kora tavasszal. Annyit segítünk, hogy a kelenföldieknek kell vigyázni a bokatöréssel és még hol a vége...

Majdnem napra pontosan két hónapja, hogy a Velvet arról írt, hogy a frissiben átadott és felújított Hengermalom utat (az 1-es villamos új végállomásának környékét) mégse fejezték be annyira. A díszkővel aránylag egyenetlenül lefedett járdát ugyanis hamar megbontották két helyen is, a felére szűkítve a gyalogutat ezzel. A Várkert Bazár bénázásai után az ember csak legyint némi kiegészítő kapavágásokra, csakhogy a két gödör azóta változatlanul csúfítja és akadályozza a környéket.

Az emberi munka és a természet ugyan némileg átalakította a helyszínt: a korábban szabályosan körbeszalagozott gödrök már sehogy sincsenek elkerítve (bokatörés veszélye fennáll), sőt azokban a növényzet is megtelepedett. Egy ideig pár parkolóhely is le volt zárva a projekt miatt, de a lezárást biztosító, a járdából felszedett díszköveket mára elvitték onnan a környékbeliek, hogy tudjanak parkolni.

A BKK bő válaszban taglalta a történtek okát. Eszerint telekomkábel hibaelhárítási munkák miatt bontották fel a járdát. Ilyenkor nincs szükség előzetes intézkedésre, csak bejelentési kötelezettsége van a szolgáltatónak. A munka azért maradt abba, mert megállapították, hogy a kábeleket védő csövek mintegy 200 méter hosszan megrongálódtak (hogy miért, az nem derül ki a válaszból). Ezért még a Sopron út alatt is munkálatokra lesz szükség.

A munkakezdési engedélyt már megkapták a XI. kerületi önkormányzattól, az útpálya bontására pedig a BKK bólintott rá, mint az útpálya kezelője. A csőhálózatot a távközlési vállalat, a burkolat helyreállítását az 1-es villamos körüli munkákat végző cég fogja elvégezni. Egy dolog homályos csupán, hogy mikor. A BKK erre ennyit írt: "A munkák felgyorsítása érdekében a BKK egyeztet a kivitelezővel."

 

 

Harrach Peti a "lelki-szellemi környezetszennyezés" ellen is védekezne

A környezetszennyezés okozta károk mellett napjainkban a "lelki-szellemi környezetszennyezés" ellen is védekezni kell – mondta Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a KDNP frakcióvezetője a keresztény civil szervezetek országos fórumán, csütörtökön a Parlamentben.

Harrach Péter a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés fontossága mellett "a teremett világ" védelmét hangsúlyozta, hozzátéve: az ember ennek a világnak a gazdája. Nem teheti tönkre, és védenie kell azoktól, akik ezt megteszik – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője tolmácsolta Áder János köztársasági elnök üdvözletét, majd arról beszélt, hogy globálisan 1,7 Földet "használunk el" időarányosan, de csak egy Földünk van.

Kitért arra is, hogy jelenleg a világ lakosságának 52 százaléka él nagyvárosokban, ez az arány 2050-re 70-75 százalék lehet. Hetente egymillió ember költözik nagyvárosokba, de csak töredéke tud infrastruktúrára, biztos élelmiszerellátásra támaszkodni, s 1,5 milliárdan várnak arra, hogy hozzáférjenek az elektromos áramhoz – vázolta a helyzetet.

Megjegyezte: 2030-ra 50 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a Földön, eközben kétharmad magyarországnyi termőföldet veszítünk el évente a rossz gazdálkodás miatt.

Összegzése szerint vízválság előtt állunk, és sok konfliktus középpontjában már elkezdtek megjelenni a víz- és a klímaproblémák. Gyors ütemben haladunk a klímakatasztrófa felé – mondta Kőrösi Csaba, egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezt nem fogjuk elérni.

Rámutatott: ha a fenntartható fejlesztési célokról szóló javaslatcsomagnak csak a felét sikerülne megvalósítani, akkor az olyan "ugrás" lenne, mint az ipari, illetve a digitális forradalom.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a nemzeti energiastratégia fő célkitűzéseit összegezte. Az MTI-hez eljuttatott előadása szerint a globális klímavédelmi kihívások, a világviszonylatban csökkenő fosszilis energiatartalékokkal való fenntartható, felelős gazdálkodás és az erőforrásokért folyó verseny aláhúzza a biztonságos energiaellátás szavatolását mint elsődleges energiapolitikai prioritást. Ezért minden nemzetnek stabil értékeken nyugvó, jövőbe mutató stratégiával kell rendelkeznie, amely irányt mutat az energetikai kihívások megoldására – közölte.

Az energiastratégia Magyarország földrajzi adottságaira és a hagyományos energiahordozók versenyképesen kitermelhető készleteire vonatkozóan határozza meg a hazai energiapolitika szükségszerű irányait. Iránytűként megmutatja, miként lehetséges az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálni az ellátásbiztonságot, a legkisebb költség elvének figyelembevételével, miközben a környezeti szempontoknak is teret biztosít – mutatott rá az államtitkár.

 

 

 

 

 

 

 

Porba tiporta az igazságot a győri bíróság ítélete

Első fokon is lezárult a 2010-es vörös-iszap katasztrófa károsultjai és a katasztrófát okozó MAL Zrt. között folyó kártérítési per. A bíróság azonban olyan ítéletet hozott, amit nyugodtan nevezhetünk az igazságszolgáltatás megcsúfolásának.

500 millió forint helyett csupán 33 milliónyi kártérítést ítélt meg a Győri Ítélőtábla – írja a nyugat.hu. A bíróság szerint, a pert indítványozó 67 családból, csak 11 károsult igénye volt megalapozott, bár a katasztrófát okozó vörösiszap a MAL Zrt. telephelyéről szabadul el. Az ítélet jogerős.
Nem kérdés, hogy a MAL Zrt. sáros a katasztrófa ügyében. A 67 károsult igényéből csak 11 volt megalapozott, ám az ő esetükben kétszeresére növelték a kártérítés összegét, ők 500 ezer és 3 millió forint közötti összeget kaphatnak. A MAL Zrt. ezzel együtt tulajdonképpen nyertesként távozott, mert a ténylegesen fizetendő kártérítés jóval alacsonyabb lett, mint amit eredetileg követeltek tőlük.
A vérlázító az ügyben, hogy az okozott károk értéke ennél nyilvánvalóan nagyobb. Aki már építkezett életében valaha, vagy vásárolt autót, tudja mire elég a bírósági ítéletben meghatározott pénzösszeg. Ilyen mértékű kár esetén aligha jelent megoldást bármire, a tragédia lelki nyomairól nem is beszélve…

A katasztrófa még  2010. október 4-én történt. Több mint másfél millió köbméter lúgos zagy zúdult Devecserre, Kolontárra és Somlóvásárhelyre. A katasztrófában több száz ember vagyona veszett oda. Bútorok, személyes tárgyak semmisültek meg. A bíróság még azt is külön kiemelte, hogy “életre szóló lelki sokkot kaphattak az érintettek.” Mindhiába. 33 millió forint, 11 családnak. A többiekről szó sem esik. 33 millió forint, nevetséges kártérítési összeg. Mégis csupán ennyi jutott azoknak a szegény embereknek, akiknek mindenük odalett. És ők legalább kaptak valamit. Vajon a többiek, hogyan állnak talpra ebből? Talpra állnak-e egyáltalán?

„A pszichológus-szakértői vélemény szerint valamennyi vizsgált felperesnél pszicho-traumát okozott a katasztrófa átélése. A szakértő, jellegében és súlyában ezt a háborús történésekhez hasonlította. A vörösiszappal fizikálisan érintkező megsérült felperesek esetében pedig az életük, testi épségük is közvetlen veszélyeztetve volt. Az anyagi kárt azonban, az elsőfokú határozat is megfelelően állapította meg.” – mondta ki a Győri Ítélőtábla.

A károsultakat védő ügyvéd Bense László Erik szerint  ” A kormánynak létre kellene hoznia egy kártérítési alapot, hogy az emberek biztosan megkapják a pénzüket.”

Az ítéletet a károsultak oldaláról egyedül Kálmán Tamás hallgatta meg. Bár neki megítélték a kártérítést, mégis csalódott volt. azt mondta: “Akár a strasbourgi bíróságig is hajlandó elmenni, hogy szerinte méltó büntetést kapjon a MAL Zrt.”

A Győri Ítélőtábla határozata jogerős. A MAL Zrt. vezetői és az ügyben érintett alkalmazottjai ellen más, büntetőjogi eljárások is folyamatban vannak. Ezekben jogerős ítélet még nem született.

Vajon a Magyar állam, mit tesz a károsultak megsegítése érdekében?

Már évekkel ezelőtt hír volt, hogy “a Magyar Kármentő Alapba (MKA) egy év alatt befizetett, a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintra növekedett pénzadomány mindössze hatodát, hozzávetőleg 350 millió forintot fordítottak egy év alatt a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Az érintettek azt mondják, a kormány rátette a kezét a civil adományokra.” (nol.hu)

Miközben milliárdokat fektetnek, stadion és autópálya építésekbe, addig cserben hagyják azokat, akiktől a hatalmat és bizalmat kapták? Milyen kiszolgáltatottá válik az átlagember ebben a bürokratikus gépezetben, ha már a bíróság sem védi az érdekeit?

forrás

Felháborít?! Oszd meg, hogy máshoz is eljuthasson a hír és ne maradhasson így!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elindult Habony új lapja

Online és nyomtatott formában is elindult csütörtökön Habony Árpád jobboldali médiabirodalmának első orgánuma, a Lokál.

Elindult a Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó új médiacégének, a Modern Media Groupnak az új lapja, amely a Lokál nevet kapta. A Modern Media Group 50 százalékban Habony Árpád tulajdona, 50 százalékban pedig Győri Tiboré, aki az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős tanácsadója volt. A céget még április elején alapították.

A lap vezérigazgatója a Napi Gazdaság Kft. ügyvezetője, Keresztesi Péter, a főszerkesztő a szintén a Napi Gazdasághoz kötődő Leitner Attila, az online főszerkesztő, Kéri Gergely szintén a Napi Gazdaságtól érkezett, Gálosi Emese főszerkesztő-helyettest pedig a Blikktől igazolták.

A lap nyomtatott és online formában is jelentkezik, a 444.hu arról számolt be, hogy a II. kerületben már be is dobták a postaládákba a külsőleg és belsőleg is a korábbi Helyi Témára emlékeztető lapot.

Ezzel egyidőben csütörtökön online is elindult a Lokal.hu, amelyen láthatóan ugyanazok a cikkek is szerepelnek, mint a nyomtatott verzióban. A címlapsztori egy cikk Törőcsik Mariról, de hosszasan foglalkozik a lap Nemes Jeles László cannes-i díjas filmjével, a Saul fiával is, természetesen Andy Vajna filmipari kormánybiztos megkérdezésével.

A lapnak hét rovata lett, de egy sem kimondottan politikai. Az "aktuális" rovatban kaptak helyet a bel- és külpolitikai hírek vegyítve kultúrával, az "extra" lett a bulvárrovat, és külön gyűjtik a Budapest témájú anyagokat a "Budapest" nevű rovatba. A lapban emellett "életmód", "sport", "tech" rovat is helyet kapott, valamint egy kulturális témájú cikkeket is tartalmazó programajánló.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán veje "eladta" közbeszerzésben érintett cégeit

Tiborcz István április 28-ai hatállyal eladta minden olyan érdekeltségét, amely közbeszerzési eljárás részese volt vagy lehet – írta csütörtöki számában a Napi Gazdaság.

A lap úgy tudja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje az őt és családját ért folyamatos támadások miatt hozta meg döntését.

A Napi Gazdaság felidézte: Orbán Ráhel és Tiborcz István 2013 szeptemberében házasodott össze.

"Ezt követően gyakorlatilag nem telt el olyan hónap, hogy valamelyik médium, ellenzéki párt ne foglalkozott volna a Tiborcz-érdekeltségek vagyoni helyzetével" – fogalmazott a cikk.

Kiemelték azt is, hogy kedden az Országgyűlésben az LMP is az Elios nevű vállalkozás tevékenysége miatt intézett kérdést a kormányfőhöz, aki leszögezte: senki nem élvezhet előnyt és nem szenvedhet el hátrányt sem kapcsolatai, sem származása, sem politikai nézetei miatt.

A Napi Gazdaság emlékeztetett: Orbán Viktor elmondta, hogy korábban utasította az állami társaságokért felelős fejlesztési minisztert, kötelezze a cégeket arra, hogy aki rá vagy családtagjára hivatkozva ott megjelenik, azonnal zavarják el.

 

 

 

 

 

 

 

 

Így csökkentené a kormány a műtéti várólistát

Jelentősen csökkenhet a nagyműtétek előtti várakozási idő, miután elfogadta a kormány a várólista-csökkentési program tényleges szabályairól is szóló kormányrendeletet – mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, igyekeznek arra ösztönözni a kórházakat, hogy vállaljanak pluszfeladatokat, ezért ezeknek a műtéteknek az elszámolása a finanszírozott volumenkorláton felül történik majd, és 10 százalékkal magasabb finanszírozási összeggel. Jelezte: erre ötmilliárd forint áll rendelkezésre.

Azt várják, hogy jelentősen csökkenjen a nagyműtétek várakozási ideje – mondta, hozzátéve, az utóbbi időben a korábbi programoknak köszönhetően már csökkentek a várakozási idők.

Zombor Gábor közölte: ezzel összefügg, hogy az egynapos sebészeti beavatkozások tekintetében a kormányrendelet eltörli a volumenkorlátot. Mint mondta, ez azért fontos, mert a várólistákon jelentős számban szerepelnek szemészeti műtétre várók, ezek a műtétek azonban egynapos ellátásban is elvégezhetők, így jelentősen csökkenhetnek a várólisták.

A kormányrendelet szól arról is, hogy bevezetik a 14 napos szabályt, azaz a szakorvosnak CT- és MR-vizsgálatra 14 napon belül kell időpontot kapnia.

Az államtitkár jelezte azt is, hogy a kormányrendelet néhány, az intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályt is hatályon kívül helyezett, ami a kórházak esetében jövedelembővülést eredményezhet.

Zombor Gábor kitért arra is, hogy szerinte a Jobbik "lenyúlta" a kamarai javaslatot az ápolók megbecsüléséről, ezért nem támogatta az erről szóló határozati javaslatot a parlamentben. Az államtitkár azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint "lesöpörték" az ápolók megbecsüléséről szóló javaslatot az Országgyűlésben.

Elmondta, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara márciusban kérte az államtitkárságot, hogy jöjjön létre egy ápolással, ápolókkal foglalkozó szervezeti egység az államtitkárságon belül, és újra legyen országos vezetőápoló, aki az államtitkárságon dolgozik. Erről megállapodtak az ágazati egyeztetésen az érdekképviseletekkel, és hozzá is láttak a megvalósításhoz, azonban a Jobbik ezt a kamarai javaslatot "lenyúlta" és határozati javaslatként nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Zombor Gábor közölte: mivel ez nem a Jobbik saját javaslata volt, és már a megvalósítás küszöbén vannak, ezért ő maga sem támogatta a javaslatot.

Az egészségügyért felelős államtitkárság később az MTI-hez eljuttatott közleményében felsorolta a várólista-csökkentési programba bevont műtéteket. Ezek közé tartoznak a szürkehályogműtétek, a gerincstabilizáló műtétek, az epekövesség miatti beavatkozások, a sérvműtétek, a térdprotézisműtétek, a csípőprotézis-műtétek, az ortopédiai nagy műtétek, valamint a nyitott szívműtétek.

A várakozási időt is maximalizálják, ez kisebb műtétek esetében 2-3 hónapot jelent, de a nagyízületi műtéteknél is fél éven belül elvégezhető minden beavatkozás.

A többletforrás felhasználásának ellenőrzése érdekében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a programban ellátott betegekről, illetve a várólisták adatairól az internetes rendszer adatai alapján rendszeresen elemzést készít.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nép kérte, Orbán teljesítette - az utca embere az elmúlt öt évről

A héten lesz öt éve, hogy Orbán Viktort miniszterelnöknek választották. Arra kértük a járókelőket, hogy értékeljék ezt az időszakot.

Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Kovács Béla, avagy "a menekülő róka" ügye "billogként világít a Jobbik homlokán".

Kovács Béláról kiderült, hogy "rendszeresen, szervezetten és konspiratív módon találkozik orosz diplomatákkal, és rendszeresen, havonta legalább egyszer Moszkvába utazik" - mondta a kormánypárti politikus, emlékeztetve, hogy a legfőbb ügyész kérte a jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Németh Szilárd szerint ha az egyébként "az EU-ból való kilépéssel kampányoló" jobbikosok érdeke úgy kívánja, "simán a brüsszeli bürokrácia és parlament által nyújtott mentelmi jog mögé bújnak".

Ha a Jobbik és elnöke, Vona Gábor úgy akarná, ma már nem lenne Kovács Béla-ügy, "hiszen a mandátumát visszavonhatnák bármikor" - mondta a Fidesz képviselője, aki arra szólította fel a Jobbik vezetését, hogy hagyjon fel "populista, demagóg és ellentmondásos" politikájával. Németh Szilárd szavait azzal zárta: itt az ideje, hogy a Jobbik lépjen Kovács Béla ügyében.

Jobbik: Németh Szilárd alkalmatlan

A Jobbik szerint a fideszes Németh Szilárd szerdai sajtótájékoztatóján "bődületes ostobaságot" fogalmazott meg a képviselők mandátumának közjogi mivoltáról. Ezt az ellenzéki párt közölte a kormánypárti politikus kijelentésére reagálva az MTI-vel, egyúttal felszólítva arra, hogy mondjon le mandátumáról, mert alkalmatlan országgyűlési képviselőnek.

Közleményük szerint Németh Szilárdnak illene tudnia, hogy a képviselők visszahívhatóságának ugyanúgy nincs meg a közjogi lehetősége, mint a mentelmi jogról történő lemondásnak. Németh Szilárd nincs tisztában alapvető közjogi kérdésekkel - mutattak rá, emlékeztetve, hogy a Jobbik korábban az alaptörvény vitája során, majd választási programjában és jelenleg is következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a politikusokat ne illessék meg indokolatlan privilégiumok.

Ha Németh Szilárd tudná használni az internetes keresőoldalakat, akkor ő maga is meggyőződhetne arról, hogy a Jobbik politikusai sosem éltek ilyen előnyökkel. Kovács Béla is számtalanszor kinyilvánította, hogy – a Fidesz korrupt képviselőivel ellentétben – nem bújik mentelmi joga mögé - írták, megerősítve, hogy  a Jobbik továbbra is a mentelmi jog eltörlése és a képviselők visszahívhatóságának megteremtése mellett kardoskodik.     

 

 

 

 

 

 

 

Több stadion árát vették ki a jóléti ellátásokból!!!

A POlicy Agenda elemzésében arra mutat rá, hogy míg a jóléti kiadások az elmúlt 8 évben szinte folyamatosan csökkentek, addig a sportra és az állam működésére szánt összegek emelkedtek.

A Policy Agenda 2008-tól a 2016-os költségvetésig vizsgálta azt, hogy mennyit pénzt szánt az állam a jóléti ellátásokra, és arra jutott, hogy míg a szociális kiadások jelentősen csökkentek, addig az állam működésére, vagy a sportra szánt összegek nőttek.

Az elemző intézet a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások keretén belül vizsgálta a táppénz, az anyasági ellátás, az ideiglenes rokkantsági juttatás, a nyugellátások, a munkanélküliek ellátása, a családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások, valamint a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások alakulását.

2008-ban, a válság évében a költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, egy évvel később a válság hatására megnövekedett munkanélküliség miatt ennél némileg még többet is. 2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3 százalékra csökken, ez az 1,6 százalékpontos csökkenés pedig 560 milliárd forintot tesz ki. A Policy Agenda számításai szerint ez azt jelenti, hogy ha a gazdasági válság kirobbanásakor meglévő mértéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1 900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.

Az állam az arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet: 2008-ban még a GDP 0,4 százalékát költötte rájuk, most ez 0,1 százalékra csökkent, de ugyanígy jelentős forráskivonás történt a nyugellátásokból is, amely 10 százalékról 8,6 százalékra csökkent. A családi pótlék befagyasztása miatt az erre költött összeg a GDP 2 százalékáról 1,5 százalékra csökkent.

A Policy Agenda felhívja a figyelmet, hogy míg a szociális területen csökkentek a kiadások, addig az állam működésének a költsége 6 százalékról 8,4 százalékra nőtt GDP arányosan, arányait tekintve pedig a sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú a növekedés: a 2008-as 0,07 százalékhoz képest jövőre már a GDP 0,5 százaléka megy a sportra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szomorú történet éhes gyerekekről

Három tizenéves lány tört be saját gyermekotthonuk konyhájára, ahonnan élelmiszereket vittek el. Egy részét megették, a maradékot az ágyneműtartóba rejtették. 

Egy 16 éves és a két 17 éves lány tört be annak a balatonboglári gyermekotthonnak a konyhájára, amelyikben laktak. Valamikor hétfőről keddre virradóra törték be az ablakot egy kővel, majd bementek a konyhára, ahonnan szalámit, csokit, müzlit, sajtot, kenyeret, üdítőket, pudingot, mogyorókrémet, tejet, vajat és almát vittek el. 

Az élelmiszereket egy táskába rakták, majd ruhákból kötelet készítettek, és felhúzták az egyik ablaknál. Ezután a főbejáraton keresztül visszamentek a szobáikba, és az ételek egy részét megették, a maradékot pedig az ágyneműtartóba rejtették.

A nyomozóknak azt mondták, hogy enni akartak, és jó ötletnek tűnt, ha a konyhából veszik el az ennivalót. Lopás miatt indult eljárás ellenük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár nem szereti a vízfejűséget és a sznobizmust

A megyék és a megyei jogú városok 2020-ig 1200 milliárd forint uniós forrást közvetlenül oszthatnak majd el, ebből egy Fehérvár nagyságú város 20-25 milliárd sorsát saját maga tudja befolyásolni – mondta Lázár János a Székesfehérvárral kötött megállapodás kapcsán.

Lázár János szerint Székesfehérvár mint az ország meghatározó gazdasági centruma kiemelt helyzetben van, a kormány minden támogatást meg fog adni annak érdekében, hogy még erősebb legyen a gazdasági növekedés. Annak kapcsán beszélt erről, hogy Orbán Viktor kormányfő kedden Székesfehérvárra látogatott a Modern Városok program részeként. 

Lehet minisztérium Székesfehérváron

A miniszter a feol.hu-nak elmondta azt is, hogy 2013-ban tettek egy ígéretet, miszerint a műszaki képzés nem megszűnik, hanem megerősödik a városban. Ennek első lépése a geoinformatikai kar megmentése volt, 2016 szeptemberétől pedig elindul a gépészmérnökképzés, amely kifejezetten a fehérvári ipar igényeit szolgálja ki.

A Honvédelmi Minisztérium Székesfehérvárra költözéséről Lázár a hírportálnak elmondta: továbbra sem zárták le a kérdést, de presztízscsaták zajlanak, miközben senki nem tudott még egyetlen észérvet sem felhozni a költözés ellen. "Én magam, már csak hasonló korunk okán is, nagyon támogatom Cser-Palkovics András városvezetői törekvéseit és azt a meglátását, hogy

ebben az országban vízfejszerűen, Budapesten működik minden minisztérium. Ennek semmilyen racionális oka nincsen, csak a szokásjog és a sznobizmus" - fogalmazott.

Lázár János szerint Székesfehérvár történelmi jogán is azon városok közé tartozik, ahová biztos, hogy

"még ebben a kormányzati ciklusban kihelyezésre kerül állami főhatóság";

június 6-án, amikor egyéves lesz a kormány és Orbán Viktor értékeli a minisztériumok munkáját, ez a kérdés biztosan napirenden lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

Akadémiai kutatók leckéztetik Orbánt, Deutschot

A kulturális sokszínűség Magyarországon tény – állítja a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete.

A kisebbségkutatással foglalkozó szakemberek aggodalommal követik, hogy az utóbbi hónapokban felerősödött a kisebbségi csoportokat megbélyegző, az ország kulturális sokszínűségét tagadó politikai beszédmód. (Ezt Török Gábor politikai elemző olyan színjátéknak nevezte, amelynek komoly hatása lehet a politikai életre.) A kutatók azt állítják, hogy „a kulturális sokszínűség Magyarországon tény”. A magyar népesség közel tíz százalékát etnikai és kulturális kisebbségek alkotják.

Az intézet nyilatkozata szerint Közép-Európát semmi sem jellemzi jobban, mint a jól szervezett, kulturális identitásukhoz ragaszkodó kisebbségek jelenléte. „Történeti perspektívából még nyilvánvalóbb tény, hiszen a közép-európaiak, közöttük a magyarok identitásában fontos szerepet játszanak közvetlen felmenőik sokfélesége, amit az emberek és államhatárok vándorlása és az azt követő változó lojalitások csak még jobban színesítettek.”

A kulturális sokszínűség érték, amit az állam - a hatályos nemzetiségi törvény, több nemzetközi szerződés alapján - véd.  „Aki ezt tagadja, az a kisebbségi közösségek elismerését, a kisebbségi közösségekhez tartozó és azok fontosságának tudatában élő embereknek a politikai közösséghez való tartozását vonja kétségbe”. A kutatók arra is emlékeztetnek, hogyha Magyarországon felerősödnek az etnocentrikus, idegengyűlölő, az ország kulturális homogenitását hangoztató diskurzusok, az nemcsak az ország Európán belüli hírét rontja, „a hazai nemzetiségi csoportokat veszélyezteteti, hanem a kisebbségi magyarok környező országokon belüli megítélésére, intézményes életesélyeire is negatív módon hathat”.

A Kisebbségkutató Intézet ezért szakmai párbeszédet kezdeményez annak megvitatására, hogy milyen mértékben, milyen formában van jelen a multikulturalitás elmélete és gyakorlata a magyar társadalomban.

Orbán Viktor Strasbourgban, az Európai Parlament vitáján a bevándorlás kapcsán beszélt arról, hogy „Magyarország egy homogén ország, kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat”. Ez szerinte érték, amit nem is szeretne feláldozni. Szavai idehaza is nagy vihart kavartak, amit már Deutsch Tamás sem hagyhatott szó nélkül, azt állította, hogy csak a liberálisok „hadoválnak arról, hogy Magyarország 'történelmileg multikulti ország volt'". „Évezredes történelme során sem Európa, sem Magyarország nem volt multikulti. A multikulturalizmus ideológiája egy alig néhány évtizedes találmány, és éppen manapság bukik meg látványosan.

Hódosi Hajni ellenvéleményét itt olvashatják >>

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV