Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Tökön rúgta magát Orbán

Csak a devizahitelesek felénél csökken a törlesztő

Tökön rúgta magát Orbán azzal, hogy túl nagy várakozásokat táplált a devizahitelek elszámolásával és forintosításával kapcsolatban: a várt népszerűségnövelő hatás helyett az adósok nagy része csalódott.

Keményen visszaütött Orbánékra az az ígéretdömping, amely a devizahitelek kivezetését kísérte. Pedig úgy tűnt, hogy az „elszámoltatással” és a forintosítással több legyet ütnek egy csapásra: megszabadulunk a devizahitelek súlyos terhétől, ennek az árát nem közvetlenül a költségvetésnek kell állnia, és mindez szépen növelheti a Fidesz népszerűségét. A kormány kommunikációja igyekezett ebből a legtöbbet kihozni, és nem elégedett meg a puszta tények hangsúlyozásával, hanem szokásához híven populista szólamokkal és harsány ígérgetéssel turbózta fel az egyébként önmagában helyes törekvést.

Indított azzal, hogy fűtötte a bankellenes hangulatot, elszámoltatásról beszélt, és minden felelősséget a hitelezőkre és persze a szocialista kormányokra hárított. Az tény, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelen gyakorlatát hazai és uniós bíróságok egyaránt megállapították, és ezzel a bankok valóban megkárosították az ügyfeleket. Az is tény azonban, hogy a tartozások megugrásának közel kétharmadát a forint gyengülése okozta, ami viszont a Fidesz kormányzása alatt következett be. Maga az MNB mutatta ki, hogy 2010 nyaráig a devizahitelesek messze jobban jártak a forinthiteleseknél, a fordulat éppen a kormányváltás után indult meg (emlékezzünk Kósa és Szijjártó áldásos közreműködésére).

A Gyurcsányékra visszamutogatás azért is álságos, mert a devizahitelezést Orbánék vezették be 2001-ben, és az ezt követő években senki nem kényszerített senkit arra, hogy ezt a formát válassza. Az ok, hogy mégis szinte mindenki így döntött, rendkívül egyszerű: a Járai-féle MNB irracionális szinten, 10 százalék körül tartotta az alapkamatot, emiatt a forinthitelek nagyon drágák voltak, míg svájcifrank-alapú kölcsönöket fele akkora kamattal lehetett kapni. Logikus, hogy mindenki ezt választotta, nemigen törődve az árfolyamkockázattal, mert senki nem gondolta – szakértők sem! –, hogy a forint ekkorát gyengülhet.

Ezzel együtt az MNB és a felügyelet hibázott, hogy nem hívta fel a figyelmet eléggé az esetleges veszélyekre. Nem volt persze népszerű lebeszélni az embereket az olcsóbb hitelről, amikor annak révén végre lakáshoz vagy jobb kocsihoz juthattak, és a jegybank sem tudta elképzelni, hogy a kétezres évtized második felének 150–170 közötti svájcifrank-árfolyama részben Orbánék ténykedésének köszönhetően 2014 őszére 265 forintra nő. Erről sem az adósok, sem a hitelezők nem tehettek.

A probléma 2010-ben, mint említettük, még alig jelentkezett, Damoklész kardja viszont ott függött a fejünk felett. A helyzet aztán egyre rosszabbá vált, a Fidesz ennek ellenére alig tett valamit, amit mégis, azzal – a végtörlesztéssel – pont azoknak segített, akiknek a legkevésbé kellett volna. Négy év kellett ahhoz, hogy előálljon egy átfogó megoldási javaslattal, amelynél a fő szempontja az volt, hogy a költségvetést ne terhelje, és minden felelősséget, terhet a bankokra hárítson.

Ez végül sikerült is, ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy a bankok az ügyfelek pénzéből gazdálkodnak, azaz a nagyjából ezermilliárdos mostani veszteséget részben tovább hárítják, és azt mi fizetjük meg a magasabb költségekkel és az alacsonyabb betéti kamatokkal. Ez persze kevésbé tűnik fel, mint a törlesztőrészletek csökkenése vagy a tartozás egy részének leírása, visszafizetése.

Úgy tűnt tehát, hogy ebből Orbánék csak jól jöhetnek ki, de az önajnározás csúcsra járatásával elszúrták. Hónapokig a csapból is az folyt, hogy a Fidesz több százezer családot ment meg a devizahitel csapdájából, hogy mindenki jól fog járni, a terhek látványosan csökkenni fognak. Az év elején az MNB bejelentette, hogy törlesztések átlagosan 29 százalékkal csökkennek, amiről e rovatban már akkor megírtuk, hogy nem igaz, a mi kalkulációink szerint az átlag 15–20 százalék között lesz. Azóta kiderült, hogy mi is kissé optimisták voltunk.

Az érintett sok százezer családban túlzott reményeket keltettek, ami súlyos hiba volt. Április végéig az adósok megkapták a banki elszámolásokat, és többségük keserűen csalódott. Az MNB és Rogán Antal minapi nyilatkozatai szerint csupán az érintettek felének csökkent a törlesztője, negyedének ugyanakkora maradt, negyedének viszont még nőtt is. Ahol csökkenés van, annak mértéke a Bankszövetség szerint átlag 20 százalék. Mindez fényévnyire van attól az ígérettől, hogy mindenki nyer, és a terhek jelentősen enyhülnek.

Az okok egyértelműen behatárolhatók. E rovatban is többször felhívtuk a figyelmet, hogy az előzetes kalkulációk félrevezetők, mert minden szerződés más, testre szabott, és sok függ a törlesztések menetétől is. Azok jártak jól, akik akkor átlagosnak számító kamat és futamidő mellett vettek fel devizahitelt, és azóta végig rendben fizettek, nem módosítottak a konstrukción. Akik viszont az átlagnál kedvezőbb feltételek mellett jutottak hitelhez, vagy késésekkel, elmaradásokkal törlesztettek, emiatt esetleg módosítottak is, az elszámolásnál mindezt figyelembe vették. A törlesztőrészlet most lényegében csak ez utóbbiaknál emelkedhetett.

Ehhez természetesen hozzájárult a forintosítás is. Mivel az a svájci franknál 265, az eurónál 309 forinton történt, ez átlagosan 60, illetve 20 százalék körüli árfolyamveszteséget jelent, ami az adósokat terheli. Kedvező fejlemény viszont, hogy jelenleg a kamatok alacsonyak, ez azonban változhat. A törvény szerint ugyanis a módosított szerződések változó kamatozásúak, azaz amennyiben megindul egy kamatemelési periódus, a törlesztések is növekedni fognak.

Az ügyfelek kérhetnek a bankjuktól fix kamatozású szerződést is, ez azonban eleve magasabb induló kamattal jár. Az elszámolással elégedetlen adós kifogást emelhet 30 napon belül, sőt perelhet is, ha nem rendeződik a panasza. Bankot is válthat, érdemes máshol is érdeklődnie, mert verseny indult a jól fizető ügyfelekért. Főként azok járhatnak még jobban ezzel, akik eleve nyertesek, a rosszul fizető és emiatt az elszámolással semmit sem nyerő vagy éppen vesztő ügyfelekét nem tolonganak a hitelezők.

Számukra ott van az Eszközkezelő vagy ősztől a magáncsőd lehetősége, feltéve, ha megfelelnek a kikötéseknek. A fizetésképtelenek nagy része ezekre a megoldásokra sem számíthat, számukra marad a kilátástalanság és a szerény remény, hogy talán nekik is kitalálnak valamit, hogy ne veszítsék el a lakásukat.

 

 

Ellopták a Svájctól kapott fejlesztési pénzt Magyarországon

230 ezer frankot fizettek ki ingyen elérhető szoftverekért egy projektben. Ilyen szintű csalás csak nálunk fordult elő, máshol csak kisebb szabálytalanságok voltak.

Lenyúlták a Svájctól kapott fejlesztési támogatást egy észak-magyarországi turizmusfejlesztési projektnél – írja a 444 a svájci pénzügyi felügyelet jelentésére hivatkozva. Norvégiához hasonlóan Svájc is ad fejlesztési pénzeket az EU kelet-európai tagállamainak gazdaság- és infrastuktúrafejlesztésre, valamint környezetvédelemre – 2017-ig 1,3 milliárd frankot fordítanak erre.

A felügyelet által vizsgált projektnél 230 ezer frankot (csaknem hetvenmillió forintot) fizettek ki olyan szoftverekre, melyek egyébként ingyenesen elérhetőek. A magyar hatóságok már vizsgálódnak az ügyben, Svájc pedig felfüggesztette a számlák kifizetését.

A svájci pénzügyi felügyelet szerint Magyarországon kívül máshol nem fordult elő csalás, legfeljebb kisebb szabálytalanságok.

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadták az új reklámadót

Múlt pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek a reklámadóról szóló törvénymódosító javaslatot, amely nem tartalmazott változást a korábban közzétett dokumentumhoz képest.

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárás keretében tárgyalta, és szerdán – 114 igen és 50 nem mellett – meg is szavazta a javaslatot.

A fő változás az, hogy a korábbi 500 millió forintos adómentes bevételi határ lecsökken 100 millió forintra, illetve a progresszív adókulcsokat egységes 5,3%-os adómérték váltja fel. Az adóalanyok döntésük szerint visszamenőleg is alkalmazhatják a rendelkezéseket már a 2014-es adóévre is.

Tállai András a nemzetgazdasági tárca államtitkára a Parlamentben azt mondta, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek.

Az államtitkár – utalva az Európai Bizottság vizsgálatára – rámutatott: a kormány az aggályok eloszlatása érdekében indokoltnak látja a módosítást, anélkül, hogy feltétlenül osztaná a bizottság álláspontját. A módosítás azonban nem jelentheti azt, hogy a reklámadó eredeti céljai sérülhetnek

Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

Incidens a Fővárosi Közgyűlésben – Tarlós István reagált

A városvezetés és a Fővárosi Közgyűlés minden ellenkező híreszteléssel szemben rendkívül fontos feladatának tekinti azt, hogy – elsősorban szociális kérdésként – kezelje a hajléktalanság problémáját – mondta a főpolgármester szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülésén a hajléktalanrendelet módosításáról szóló napirend tárgyalása közben transzparensekkel tiltakozott A Város Mindenkié csoport, Tarlós István kijelentette: ebben a kérdésben hosszú ideje azt tapasztalja, hogy a közvélemény nem a valóságnak megfelelően értesül sem a történtekről, sem a városvezetés szándékáról.

Úgy fogalmazott, hogy "kimondott rosszindulattal" lehet a hajléktalankérdés kriminalizálásának nevezni azt, hogy "a szociális vonulat mellett valóban egy rendészetinek mondható vonulatot is figyelembe" vesznek, de – mint hangsúlyozta – nem ez a szándék vezeti őket.

 

 

 

 

 

 

 

A Fidesz LMP-s képviselőt támadott be földjei miatt

Sallai R. Benedek LMP-s képviselő, az érdekeltségébe tartozó cég, valamint családtagjai több mint 216 hektár állami földet használnak – mondta Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földterületekért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.

"Ha mondjuk ezt felszorozzuk a területalapú támogatással, akkor azért az egy elég csinos összeg, évente több mint 15 millió forint, amit ezek után a területek után fel lehet venni" – fogalmazott Bitay Márton.

A riporter felidézte: Sallai R. Benedek kedden a parlamentben azt mondta, egy négyzetméternyi állami földet sem nyert.

"Érdeklődve figyeltem, hogy ő nem nyert ezen a földpályázaton" – mondta Bitay Márton.

Az államtitkár Kifejtette: Sallai R. Benedek folyamatosan szidja és "minden rossznak elmondja" a Földet a gazdáknak programot, miközben helyi gazdálkodóként ő maga is nyert ezen a programon. Az államtitkár szerint a "politikai képmutatás magasiskolájával állunk szemben".

Szólt arról is, hogy a hivatalos kimutatások szerint Sallai R. Benedeknek személyesen 2,6 millió forint területalapú támogatást utalt ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2014-2015-ben.

Bitay Márton nem véletlenül találta be Sallait: az LMP mostanában igen hevesen követeli az államtitkár lemondását, miután a bíróság is kimondta: nem mondott igazat Kishantos ügyében.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kerényi börtönbe zárná a magyar írókat

A Magyar Nemzet idézi a miniszterelnöki megbízott szavait, miközben arról ír, hogy a Nemzeti Könyvtárra szánt összegből rendbe lehetne tenni a könyvkiadást.

A tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott 300 millió forintot kapott 2012-ben a Nemzeti Könyvtár-sorozat elindítására az államtól. A szakma hangos tiltakozásától kísérve. Innen indít a terjedelmes cikk, amely summázata szerint Kerényi Imre fölöslegesen sok pénzt költhetett a könyvtárra, teljesen feleslegesen.

A lapnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) elnöke azt mondja, a Nemzeti Könyvtárnak nincs létjogosultsága a könyvpiacon. Zentai Péter László számításai szerint az induláshoz kapott 300 milliós állami támogatás harmadából ki lehetett volna hozni az induláskor megjelent köteteteket. Azokat bármelyik kiadó igényesebben, olcsóbban dobta volna piacra. A Nemzeti Könyvtár egy felesleges pazarlás, ráadásul olyan könyvekkel indult, amelyek akkor több kiadó gondozásában már jelen voltak a piacon. A kötetek egy része ingyen került a különféle intézményekhez, a Nemzeti Könyvtárral így egy értelmetlen piaci konkurenciát hoztak létre azon kiadókkal szemben, amelyek saját pénzüket kockáztatják a könyvek megjelentetésével. Kerényi Imre a piaci beavatkozás vádját több fórumon tagadta, de Zentai Péter László egyértelműnek nevezi a károkozást és emlékeztet, hogy a többi kiadó összesen kap 600 milliós állami támogatást.

A Magyar Nemzet ezt követően hosszan ír Kerényi módszereiről, tárgyalási stílusáról, szakmai felkészületlenségéről, amiről névvel és név nélkül is beszéltek a lapnak. Kerényi Imrét is keresték, hogy reagáljon a kritikákra, hiába. Csak annyit mondott, hogy őt ez nem érdekli, nem akar „beszállni ebbe a játékba”, nem ért egyet az ellenvéleményekkel, „a Nemzeti Könyvtár jó és megy. Mindenki végzi a maga dolgát, én is végzem a magamét. Engem a magyar értelmiség kritikai szemlélete nem nyűgöz le, Ady Endre sem nyűgöz le. Nem akarok beszállni ebbe a játékba. Én a cselekvés embere vagyok, én cselekszem, a kötetek meg jönnek egymás után”.

A Magyar Nemzet ezt követően hosszan idézi Kerényinek az április könyvfesztiválon mondta szavait, amelyek szerint a „Nemzeti Könyvtár a nemzeti-konzervatív oldal ízlését tükröző kánon. (…) Ez a száz kötet olyan, hogy ha jön az özönvíz, Noé berakhatja a bárkába, és így a legfontosabb kötetek megmenekülnek. Egységes filozófia áll a kötetek mögött.” E szavak tükrében elég vérfagyasztó, hogy a Magyar Nemzet újságírójának Kerényi a műfordítás nehéz helyzete kapcsán állítólag azt mondta: "Kellene egy jó kis elnyomás, diktatúra, börtönbe kellene zárni az írókat, és ott majd fordíthatnának idegen nyelvű irodalmat, mint Göncz Árpád annak idején.” További részletek a Magyar Nemzetben, amelynek online verziója külön össze is gyűjtötte Kerényi milliárdokat érő aranyköpéseit.

 

 

 

 

 

 

 

 

Simicska lapja vezércikkben szedte szét a paralimpiai elnököt

A Paralimpiai Bizottság elnöke szerint a kirobbant botrány oka, hogy hazug lejárató kampány folyik ellene. Ezzel úgy tűnik, nemcsak bizonyos parasportolók, de a Magyar Nemzet sem ért egyet. A lap vezércikkben ment neki Gömöri Zsoltnak.

Arról írtak, azzal, hogy az elnök visszafizette a hárommilliós törlesztő részletet, "morálisan nem lehet elintézettnek tekinteni az ügyet".

Itt már régen nem arról van szó, hogy jogosan vagy jogszerűtlenül jutott több millióhoz az elnök, hanem arról, hogy elveszítette a fogyatékkal élő sportolók bizalmát; sőt nemcsak az övéket, hanem minden jó érzésű, fogyatékos vagy „ép”, sportoló vagy nem sportoló magyar emberét

- részletezte a cikk írója, Szilágyi Richárd, majd azzal folytatta:

(...) azonnal elindult a szerecsenmosdatás. Először – a magyar közéletben oly gyakran előforduló – jogi csűrés-csavarás taktikáját választották az érintettek: a javaslattevő fideszes politikus azt mondta, „nem érzi magát illetékesnek” az ügyben, a bizottság elnöke pedig arról beszélt, csak a törvény adta lehetőséggel éltek. (...)

A cikk kitért arra is, hogy a visszafizetésben szerepe lehetett annak, hogy maga Gömöri panaszkodott arról pár hónapja, hogy a parasportolók rendkívül kevés támogatáshoz jutnak, néha csak egy párizsis zsömlére vagy egy pár virslire futja nekik naponta.

A jelek szerint valakik úgy érezhették, mindenképp tisztára kell mosni a sportvezető személyét és politikai holdudvarát. Ehhez profi módon megszerveztek egy többnapos, sajtótájékoztatókkal megspékelt médiakampányt (...). A paralimpiai bizottság elnöke hétfő este baráti terepen (a köztévében) erősítette meg az általa megfogalmazott vádakat, amelyekről viszont a tegnapi nyilvános sajtótájékoztón már nem kérdezhették az újságírók.

- tette hozzá a szerző, majd sorait azzal zárta: Gömöri nem veszi észre, hogy ezekkel az eszközökkel már jó ideje saját magát járatja le.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hamis aláírással juthatott egy civil szervezet pénzeihez a korábbi fideszes alpolgármester

Okirat-hamisítással vádolja az ügyészség a Fidesz egyik volt alpolgármesterét, Bitvai Nándort, aki a feltételezés szerint hamis aláírásokkal jutott hozzá egy közhasznú civil szervezet pénzeihez – írja a hvg.hu.

A lap birtokába került papírokból az derül ki, hogy a leginkább közpénzekből működő Közbizalom Egyesület pénzének egy része a Fidesz kampányára ment.

2011-2012 fordulóján Novák Ágnes, a Fidesz másik alpolgármestere olyan dokumentumra bukkant az önkormányzat hivatalában, melyen Bitvai és az egyesület elnökhelyettesének, Balogh Andrásnak az aláírása szerepelt. Hamar kiderült, hogy azzal valami nem stimmel, ezért a szervezet titkárával bement az egyesület számláját vezető bankba. Ott pedig kiderült, hogy a számláról 2011-ben Bitvai többször is pénzt emelt le. Csakhogy ehhez az egyesület legalább két vezetőjének aláírására volt szükség, Balogh pedig meglepve tapasztalta, hogy ezekhez az ügyletekhez is odakanyarította valaki az ő nevét – olvasható a hvg.hu cikkében.

Tehát Rákospalota volt alpolgármestere az ügyészség feltételezése szerint az egyesület elnökeként szabálytalanul vett ki pénzt a kasszából.

Egy hónappal ezelőtt számolt be arról az Index, hogy feloszlatták a Fidesz XV. kerületi szervezetét. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a rákospalotai pártszervezet két táborra szakadt, és a belháború elmérgesedett, a felek kibékítésére már nincs lehetőség.

"Amikor kiderült a hamisítás, meg akartuk szüntetni az egyesületet” – mondta a Közbizalom elnökhelyettese.  Az iratokat összegyűjtötték és leadták a civilek nyilvántartását végző bíróságon, majd kezdeményezték az egyesület hivatalos megszüntetését, de „büntetőjogi felelősségük tudatában” jelezték azt is, hogy egyes iratokkal, aláírásokkal gond van.

Erre figyelt fel az ügyészség, ezért hivatalból megindult az eljárás. A bíróság azt közölte a hvg.hu-val, hogy vádlotton, Bitvain kívül eddig 10 tanút hallgattak meg. 

 

 

 

 

 

 

Megint eltűnt egy városnyi magyar

2015 első negyedévében 22 014 gyerek született, 3,3 százalékkal több, mint tavaly az első negyedévben. Csakhogy közben 37 823 magyar meg is halt, ami meg 15 százalékos emelkedés. A természetes fogyás így 15 809 fő volt, 4125-tel több az egy évvel korábbinál, közölte a KSH.

 

 

 

 

 

 

 

Még könnyebb lesz az illegális pénzeket legalizálni

A parlament előtt van ugyanis egy módosító javaslat. Eddig 5 évig kellett a pénzt állampapírban, az úgynevezett Stabilitási Megtakarítási Számlán tartani, hogy utána az adóhatóság ne kérdezősködhessen.

Ha a mostani javaslatot elfogadják, elég lesz ugyanerre egy év és 10 százalék adó megfizetése – hangzott el az RTL Klub Híradójában. És ez akkor is igaz, ha valaki besétál egy bőrönd pénzzel valamelyik bankba. Senki nem kérdez majd tőle semmit.

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon geci ez az Orbáni tolvajkormány!

A Policy Agenda a jövő évi költségvetési terveket összevetette az elmúlt nyolc évvel. A kérdés, hogy valójában nőtt vagy csökkent az állami gondoskodás?

A gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban a központi költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra.

Egy évre rá, még kicsit nőtt is ez az arány: 16,1 százalék jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. A növekedés lényegében automatikus volt: a válságban több lett a munkanélküli, nekik pedig mindenféle állami juttatás járt. 

A tb és jóléti szolgáltatások köre egyébként a munkanélküliek támogatásánál kiterjedtebb, ilyesmik tartoznak ebbe a körbe: 

  • táppénz, anyasági ellátás
  • ideiglenes rokkantsági juttatás
  • nyugdíjak
  • munkanélküliek ellátása
  • családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások
  • szociális és jóléti intézményi szolgáltatások

A Policy Agenda (PA) elemzése szerint jövőre ez az arány 14,3 százalékra csökken. Közben persze a GDP is nagyobb lett, szóval a csökkenést nem lehet egy az egyben forráskivonásra átszámítani, de tény, hogy a magyar gazdaság méretéhez képest jövőre kevesebb jut erre a területre. A PA elemzése szerint, ha a gazdasági válság kirobbanásakori GDP-arányos értéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a felsorolt területekre.

(Közben egyébként közmunkára mostanra elég sokat költünk, a szociális területről kieső transzferek egy része arra a területre ment át. Ennek köszönhetően a munkanélküliség is jelentősebben csökkent. Persze fontos, hogy a közmunka hatása folyamatosan vitatott, a Defacto egyik elemzése szerint például irtó kevés közmunkás képes elhelyezkedni később a versengő munkaerőpiacon.

Harmadával kellene emelni a gyest, a családi pótlékot

Arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet az állam. 2008-ban még a GDP 0,4 százalékát költötte rájuk, most ez 0,1százalékra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás volt a nyugellátásokból, ami 10 százalékról 8,6 százalékra csökkent (itt a 13. havi nyugdíj kiesése jelentős, ami még a Bajnai-kabinethez köthető - a mostani kormány egyébként nagyon a tenyerén hordozza a nyugdíjasokat, az ellátások nem is egyszer az infláció feletti összeggel emelkedtek).

Az elemzés szerint a családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett az összege, ezért a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százalékát fizetjük erre 2016-ban, míg 2008-ban ez 2 százalék volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összegét 33 százalékkal meg lehetne emelni.

Valójában egy dekát sem fogyott az állam

Érdemes azt is megnézni, hogy más területeken hogyan változott az összkép.

Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig 

az állam működésének a költsége 6 százalékról 8,4 százalékra nőtt GDP arányosan.

Ha minden évben arányaiban csak 6  százalék a került volna elköltésre az állami működési funkciókra, akkor 2010-2016-ig 2300 milliárd forinttal kevesebbet költött volna el az állam.

Érdekesség, hogy arányait tekintve a sport és szabadidős tevékenységek, valamint szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés. 2008-ban a nemzeti össztermék 0,07 százaléka ment el erre, míg 2016-ban hétszer annyi, 0,5 százalék.

 

 

 

 

 

 

 

Orbánt nem Brüsszelben, otthon kell leváltani

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Szocialisták és Demokraták frakciójának ülésén tartott ma előadást az Európai Parlamentben. A pártelnök szerint példa nélküli, hogy a jelenlegi magyar kormány botrányai minden héten megrengetik Európát.

Gyurcsány úgy látja, a "magyar kormánypropaganda" által hangoztatott gazdasági sikerekért a magyar emberek sokat fizettek. Több mint félmillió honfitársunk keres boldogulást külföldön, a magyar emberek reménytelenséggel néznek szembe minden nap – mondta.

Az egykori miniszterelnök arra is kitért az ellenzék esélyeivel kapcsolatban: csak összefogással lehetnek sikeresek. Az európai baloldal vezető politikusai támogatásukról biztosították a Demokratikus Koalíció elnökét abban, hogy Magyarországot visszavezessék Európába. Ennek kapcsán Gyurcsány hangsúlyozta: Orbánt és kormányát nem Brüsszelben, hanem otthon kell és lehet leváltani – állt a párt közleményében.

A DK elnöke brüsszeli látogatása során több, a Fidesz pártcsaládjába tartózó európai biztossal, az Európai Csalás elleni Hivatal főigazgatójával és vezető baloldali politikusokkal folytat tárgyalásokat.

 

 

"Pintér Sándor hivatalba lépése óta rend van"

Az idei költségvetés tartalmazza a rendészeti életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódó kiadások fedezetét – közölte a Belügyminisztérium (BM) kedden az MTI-vel.

Előzőleg kiadott közleményük azt is taglalta: Pintér Sándor hivatalba lépése óta rend van, amelynek része a "szocialisták kormányzása során teremtett káosz felszámolása, és mindazoknak az elengedhetetlen fejlesztéseknek a végrehajtása, amelyek a rendvédelmi ágazat szervezetszerű működéshez nélkülözhetetlenek, és az előző kormányok ideje alatt elmaradtak."

A tárca a későbbiekben Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált. Harangozó Tamás azt mondta: a múlt hét végén benyújtottak egy újabb módosító javaslatot a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényhez, ami az új illetményrendszerre vonatkozó szabályozást 2019. január 1-jére halasztaná el. Szavai szerint ez elvileg nem érinti a nyártól járó harminc százalékos emelést, de ha elfogadják az újabb módosítást, akkor 2019-ig a mindenkori kormány "kénye-kedvére van bízva", hogy ebből a béremelésből mennyi fog eljutni a hivatásos állomány tagjaihoz.

A BM azt írta: az erre vonatkozó törvény illetménynövekedésről szóló rendelkezései megkérdőjelezhetetlenek. A hivatásos állomány öt év alatt összesen 50 százalékos bérfejlesztésben részesül. Ebből 2015. július 1-jei hatállyal állománykategóriánként eltérően, átlagosan 30 százalékos mértékű illetményemelés valósul meg, majd 2016. január 1-jétől az állomány tagjai évente átlagosan 5-5 százalékos mértékű emelésben részesülnek 2019. január 1-jéig – rögzítették.

Hangsúlyozták: a szocialista képviselő "víziójával" ellentétben Magyarország 2015. évi központi költségvetése tartalmazza a fegyveres és rendvédelmi életpálya rendszerek bevezetéséhez kapcsolódó többlet személyi juttatások, valamint az azokhoz kapcsolódó járulékok és szociális hozzájárulási adó fedezetét.

 

 

 

 

 

 

 

Eddig 878 bűncselekmény történt a trafikmutyikban

Összesen 878 esetben indult büntetőeljárás nemzeti dohányboltban elkövetett bűncselekmény miatt 2013. július 1. és 2015. május 11. között, ezek közül öt járt testi, egy életveszélyes sérüléssel, és egy halálos kimenetelű volt – írta Pintér Sándor belügyminiszter Varju László független képviselő írásbeli kérdésére válaszul.

A tárcavezető a parlamenti honlapon elérhető válaszában közölte azt is, hogy a két legsúlyosabb bűncselekmény elkövetőit a rendőrség már elfogta, velük szemben a büntetőeljárás megindult.

 

 

 

 

 

 

 

 

Át­ver­ték az agy­da­ga­nat­ban szen­vedő ma­gyar kisfiút

Utolsó re­mény­ként utaz­tak kül­földre, de a fel­ké­szült, mű­té­tet végző or­vos­csa­pat he­lyett csak a mé­reg­drága vizs­gá­la­to­kat fi­zet­het­ték. A csa­ló­nak kö­szön­he­tően a Kiss csa­lád­nak 3 mil­lió fo­rintja, és a re­mé­nye bánja az utat.

Másfél éves kora óta küzd egy nagyon ritka betegséggel a veszprémi Kiss Bálint, akinek egy úgynevezett idegdaganat növekszik az arcán, abban az ütemben, ahogy ő is nő. A család évek óta próbálkozik a megoldással, de egészen 2015-ig mindenhol azt mondták nekik, képtelenség kezelni ezt a speciális betegséget.

A bal szeme nagyon rossz állapotban van, a légutait elzárhatja a daganat

– számolt be az édesanyja nemrég fia helyzetéről, elárulva, hogy korántsem csupán esztétikai, hanem lassan életmentő beavatkozásra lenne szüksége Bálintnak.

Tel-Avivban mentették volna meg

A család végül egy tel-avivi kórházból kapott jó híreket, ott azt ígérték, egy 8 millió forintos kezeléssel tudnak Bálinton segíteni. A 11 éves kisfiút azonban nem az előre beharangozott, felkészült orvoscsapat várta. „Előre elutaltuk a vizsgálatok árát. Azzal hitegettek minket, hogy csak menjünk ki, minden a legnagyobb rendben van, és elvégzik a műtéteket – meséli az anyuka, aki lassan 10 éve küzd kisfiáért. - Mivel az úgynevezett idegdaganat folyamatosan növekszik,

Bálint életveszélyes állapotba is kerülhet: a daganat az agya felé is húzódhat, elzárhatja a légutait, de bármelyik pillanatban meg is vakulhat.

Csalók verték át őket?

„Szó sem volt sem orvosokról, sem vizsgálatokról -  meséli Mariann, aki pünkösd hétfő reggelén ért haza végül Izraelből. - Több mint két hetet voltunk kint végül. Nem voltak előre leszervezve a vizsgálatok, hiába utaltuk át előre a szabott árat.

Még soronkívüliségért is felszámoltak egy komolyabb tételt, azzal a címszóval, hogy embereket kellett lefizetni, hogy hamarabb sorra kerüljünk.

Végül elkészültek a vizsgálatok, de az orvosi papírokat nem adták oda. Ugyanakkor közölték, hogy a műtéttel csak rosszabb lenne helyzet, mivel meglátásuk szerint 100 százalék, hogy Bálint arcidegbénulást kapna” – mondja letörten az édesanya, aki 2 hétig szűkösködött súlyosan beteg kisfiával Izraelben. 3 millió forintot fizetett végül, de semmi bíztatót, sőt semmi újdonságot nem tudott meg Bálinttal kapcsolatban.

Egyelőre nincs életveszélyben

Az izraeli orvosok azzal enyhítették az édesanya csalódottságát, hogy a műtét egyelőre nem is szükséges: a daganat még nem akkora, hogy veszélyeztesse az életfunkciókat.

Minket talán jobban

zavar, mint őt

– mondja az édesanya, aki szerint nagy szerencse, fiát a társai így is elfogadták az iskolában. „Bálint rosszcsont, éli világát, mi pedig teljesen egészségesként neveljük."

Bálint iskolájában egy előadásán:

Tesztalany lehet?                               

Az anya azonban nem tud beletörődni az izraeli kudarcba, újabb megoldást keres. „Találtam a neten egy gyógyszert, ami segíthet. Amerikában egy kutatócsoport olyan tablettát tesztel, ami nemcsak meggyógyítja, de csökkentheti is a daganatot, így később esztétikai műtétre sem lenne szüksége. Azt hittem, nem jól látok, amikor egy magyar nevet is olvastam a kutatócsoport tagjai között. Azonnal írtam a hölgynek, már válaszolt is. Az általam küldött fotók és eredmények alapján azt mondja, Bálint beleférhetne a tesztbe, a kutatásba, mindössze annyi kéne, hogy vállaljuk: évente három alkalommal kimegyünk Washingtonba.”

Segíts, ha tudsz!

Washington, gyógyszer, következő terv. Újabb milliók. Pedig három most ment el, voltaképpen a semmire. „Mit mondjak az embereknek? – kérdezi kezeit széttárva az anya. - Jól jönne újra a segítség."

Ha tehetitek ide utaljatok: IBAN: HU03 1040 4041 80 48 56 49 48 48 10 16, BIC (SWIFT)

 

 

 

 

 

 

 

 

Állami hivatal is fizetett Brókermarcsinak

Kiderült, az Emmi egyik hivatala 250 négyzetméteres ingatlant bérelt Karcagon a milliárdos csalás miatt bedőlt Kun-Mediátor Kft.-től – írja a Blikk.

Azt ugyan nem tudni, hogy a Nemzeti Rehabilitációs Hivatal most is fizet-e nekik, annyi azonban biztosnak tűnik, hogy most is ott vannak elhelyezve.

A Kun-Mediátor-ügy károsultjait képviselő ügyvédek egyike kérte ki a karcagi Eötvös utca 10. szám alatt található ingatlan papírjait, abból pedig világosan kiderül, hogy  a szolgáltatóház 250 négyzetméteres ingatlanját állami hivatal bérli.

Bár a lap kereste őket, az Emmi nem adott választ a lapnak azokra a kérdésekre, hogy mióta és mennyiért bérlik a helyiséget a Kun-Mediátor Kft.-től.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem gyógyít a mágnesmatrac, milliós büntetést kaptak

Megtévesztő tájékoztatást adott a "pulzáló mágnesterápiás készülékről", és valótlan gyógyító hatásokkal népszerűsítette a matracot a Varosetta Kft., ezért a jogsértésért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kiszabható maximális, több mint 6 millió forintos bírságot rótt ki a cégre – közölte a hivatal szerdán az MTI-vel. A Varosetta 2012 novemberétől 2013 márciusáig folytatta a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot.

A GVH megállapította: a Varosetta valótlanul állította, hogy a BNM pulzáló mágnesterápias készülék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak vagy rendellenességeinek gyógyítására, mert nem rendelkezett az állítások alátámasztására alkalmas klinikai értékeléssel.

A versenyhivatal felrótta, hogy a fogyasztókat azonnali döntésre késztették a termékbemutatókon azzal, hogy a matrac csak a termékbemutató ideje alatt volt elérhető a hirdetett kedvező áron. Ráadásul a különleges árkedvezmény sem bizonyosodott be, mert a kereskedő nem igazolta, hogy a magasabb, nem akciós 990 ezer forintos árat valaha alkalmazta volna.

Miután a Varosetta nem közölte a matracra vonatkozó árbevételi adatokat, a GVH az utolsó hitelesen lezárt üzleti év (2012) nettó árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét, amit 6 millió 225 ezer forintban állapított meg.

A bírság kiszabásakor a GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy a készülék az egészség megőrzésével, helyreállításával kapcsolatos bizalmi jellegű termék, aminek ára rendkívül magas, valamint azt, hogy a megcélzott fogyasztói kör fokozottan kiszolgáltatott, mivel egészségi problémákkal küzdő és ebből adódóan fokozottan érzékeny, döntési folyamatában sérülékenyebb emberekből állt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Megint lerókázták a jobbikos képviselőt

A Fidesz szerint a Jobbik hiteltelen, kétszínű, cinikus játékot folytat európai parlamenti (EP) képviselője, a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla ügyében.

Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Kovács Béla, avagy "a menekülő róka" ügye "billogként világít a Jobbik homlokán".

Kovács Béláról kiderült, hogy "rendszeresen, szervezetten és konspiratív módon találkozik orosz diplomatákkal, és rendszeresen, havonta legalább egyszer Moszkvába utazik" - mondta a kormánypárti politikus, emlékeztetve, hogy a legfőbb ügyész kérte a jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Németh Szilárd szerint ha az egyébként "az EU-ból való kilépéssel kampányoló" jobbikosok érdeke úgy kívánja, "simán a brüsszeli bürokrácia és parlament által nyújtott mentelmi jog mögé bújnak".

Ha a Jobbik és elnöke, Vona Gábor úgy akarná, ma már nem lenne Kovács Béla-ügy, "hiszen a mandátumát visszavonhatnák bármikor" - mondta a Fidesz képviselője, aki arra szólította fel a Jobbik vezetését, hogy hagyjon fel "populista, demagóg és ellentmondásos" politikájával. Németh Szilárd szavait azzal zárta: itt az ideje, hogy a Jobbik lépjen Kovács Béla ügyében.

Jobbik: Németh Szilárd alkalmatlan

A Jobbik szerint a fideszes Németh Szilárd szerdai sajtótájékoztatóján "bődületes ostobaságot" fogalmazott meg a képviselők mandátumának közjogi mivoltáról. Ezt az ellenzéki párt közölte a kormánypárti politikus kijelentésére reagálva az MTI-vel, egyúttal felszólítva arra, hogy mondjon le mandátumáról, mert alkalmatlan országgyűlési képviselőnek.

Közleményük szerint Németh Szilárdnak illene tudnia, hogy a képviselők visszahívhatóságának ugyanúgy nincs meg a közjogi lehetősége, mint a mentelmi jogról történő lemondásnak. Németh Szilárd nincs tisztában alapvető közjogi kérdésekkel - mutattak rá, emlékeztetve, hogy a Jobbik korábban az alaptörvény vitája során, majd választási programjában és jelenleg is következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a politikusokat ne illessék meg indokolatlan privilégiumok.

Ha Németh Szilárd tudná használni az internetes keresőoldalakat, akkor ő maga is meggyőződhetne arról, hogy a Jobbik politikusai sosem éltek ilyen előnyökkel. Kovács Béla is számtalanszor kinyilvánította, hogy – a Fidesz korrupt képviselőivel ellentétben – nem bújik mentelmi joga mögé - írták, megerősítve, hogy  a Jobbik továbbra is a mentelmi jog eltörlése és a képviselők visszahívhatóságának megteremtése mellett kardoskodik.     

 

 

 

 

 

 

 

Egy paralimpikon kőkeményen nekiment az MPB elnökségének

Pásztory Dóra parasportoló már korábban is felemelte a szavát a Magyar Paralimpiai Bizottság vezetése ellen, de ez alkalommal tényleg nem kímélte az elnökséget. Gondolatait nyílt levél formájában, Facebook-oldalán közölte.

Íme a levél változtatás nélkül:

Kedves Zsolt és kedves MPB elnökség!

Lehet, hogy mindent meg tudtok magyarázni, mindenre találtok valami kiskaput, de az egészen biztos, hogy emberileg és erkölcsileg alkalmatlanok vagytok a vezetésre.

Elmondom miért. Pontról pontra, most már nem ironizálva, azt nem értitek.

1. Nem az a baj hogy hazudtok, hanem az a baj, hogy a parasportolókat degenerált hülyéknek nézitek, akik nem képesek saját véleményt alkotni és akiket csúnya, gonosz emberek folyamatosan manipulálnak és megvezetnek. Értelmes, gondolkodó, felnőtt emberek vagyunk, akik tények, dokumentumok és információk alapján SAJÁT véleményt alkottunk rólad és az elnökségről. Ezt megkonstruált hecckampányként, politikai támadásként beállítani remek kommunikációs fogás, csak épp nem igaz. Minden ügynek vannak fontos karakterei, véleményvezérei, mozgatói erői, kiinduló pontjai, de ettől az ügy még ügy. Figyelemelterelés amit művelsz, semmi más. Saját véleményünk, saját döntésünk, saját aláírásunk amellyel kérünk, mondj le az elnökséggel együtt!

2. Nem az a baj, hogy nettó 420.688 Ft a fizetésed, amely mellé céges autót, 60-80.000 Ft-os benzinköltség-visszatérítést, szponzori pénzek utáni jutalékot, 3.000.000 Ft-os támogatást (tudom, visszafizetted) külföldi utazási lehetőségeket és milliós nagyságrendű jutalmat kapsz. Az a rohadt nagy gond, hogy te és az elnökség tényleg azt gondolja, hogy ezt ebben a rendszerben megérdemled. Hogy neked tényleg ennyit ért a munkád. Mindez összehasonlítva azok bevételeivel, akikért elvileg dolgozol. Azt gondoljuk találnánk olyan embert, aki kevesebbért is vállalná ezt a feladat, ezért kérünk, hogy mondj le az elnökséggel együtt és add át a helyed egy "olcsóbb" munkaerőnek!

3. Nem az a baj, hogy 3 vagy 10 millió Ft-ért vett neked a bizottság autót, az a baj, hogy komolyan azt érzitek, hogy erre neked van a legnagyobb szükséged és ezt tényleg megszavazta ezt elnökség. Nem lehet, hogy ha egy sportoló kapja a járművet, amellyel el tud jutni edzésre, akkor nagyobb az esély az újabb paralimpiai éremre? Mi így gondoljuk, ezért kérlek mondjatok le!

4. Nem az a gond, hogy megtudod-e megmagyarázni a tenerife-i edzőtábor költségeit, hanem, hogy olyan lehetőséget választottatok, amelynek előkészítése és szervezése 2.000.000 Ft feletti összeget emésztett fel és komolyan próbáljátok elhitetni, hogy ez szükséges és elkerülhetetlen. Kérdezd már meg a szövetségek és egyesületek vezetőit, főtitkárait, hogy ők mennyi pénzért szervezik meg a külföldi edzőtáborokat? Ha ez az ember ennyire ért az edzőtáboroztatáshoz, akkor neked miért kellett kimenned és kint maradnod "bezárni" a tábort? Ezt pontosan mit is jelent? Voltam jó néhány edzőtáborban életem során. Egyesülettel, válogatottal, épekkel együtt. Soha, de soha nem hallottam hasonló esetről, költségekről, feladatokról.

5. Nem az a gond, hogy nem tudjátok "becsomagolni" a mexikói nyaralást, hanem az a gond, hogy tök hülyének néztek mindenkit. Elég nagy baj, hogy nem láttál még erőemelő versenyt és Mexikóig kell menned két kollégáddal, hogy megnézd hogy kell lebonyolítani egy ilyen eseményt. Az IPC-től kapott támogatást, amely a verseny előkészítésére érkezett tényleg egy háromfős tengerentúli utazásra kellett elkölteni? Olyan elnökség vezeti az MPB-t, aki ezt megszavazta? Látod, ezért nem vagytok alkalmasak erre a feladatra, mert ti ezt így gondoljátok. Ezért is mondjatok le!

6. Nem az a baj, hogy sok sportoló nem mer megszólalni és én vagyok az egyik szócsövük, hanem az a baj, hogy azért van így, mert félnek tőled. Ezért kell lemondanod.

7. Nem az a baj, hogy az MPB oldalát folyamatosan cenzúrázzátok, privát levelezést hoztok nyilvánosságra... Ja de, ez rohadt nagy baj! Nem ilyen elnököt és elnökséget szeretnénk! Mondjatok le!

Ha vannak olyan törvények és szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság jogszerűen működik ebben a formában, akkor ezeket a törvényeket és szabályokat meg kell változtatni!

Várom a következő sajtótájékoztatót, amely után végre a sportolókra, az eredményekre, a sikerekre lehet fókuszálni nem pedig az erkölcsileg és etikailag minősíthetetlen működésre.

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarország ott is öreg, ahol fiatal

Semmi biztató nem rajzolódik ki abból az országos kortérképből, amelyet az Otthontérkép állított össze a KSH 2001 és 2011 közötti adatai alapján. A lassú elöregedés és a népesség fogyása folyamatos, a gyarapodó Pest megye növekedése is csak időleges, főként az elmúlt évtizedekben Budapestről kirajzottakra és az ő gyermekeikre épül.

A 21 év alattiak csupán öt kistérségben adják a relatív többséget, ám ezek az ország szociálisan, gazdaságilag legleszakadtabb részei. Épp ezért a lakosság összességében még ott is csökken, az elvándorlás miatt.

Budapesti gyűrű

Magyarországon a Budapestet körbeölelő tíz kistérség lakossága nőtt csupán az elmúlt 10 – sőt, bő húsz – évben. A 2001-ben 720 ezer lakosú területen 2011-ben már 855 ezren éltek – a növekedés egyes részeken több, mint 30 százalékos volt.

Ezt közvetve és közvetlenül a budapestiek exodusa okozta. A főváros népessége 2001 és 2011 között 50 ezerrel csökkent, de ez önmagában akkor sem magyarázná az agglomeráció népesedését, ha az összes, a fővárost elhagyót a térség szívta volna fel. A természetes szaporulat is hozzájárult az agglomeráció növekedéséhez: a beáramlók az elmúlt két évtizedben egygyerekes vagy családalapítás előtt álló párok voltak, gyerekeik már a „zöldövezetben” születtek. Ezzel magyarázható, hogy ott egyik kistérségben sincs 24 százalék alatt a 21 év alattiak aránya, míg a főváros kerületeiben csak 13-21 százalék között szóródik az arányuk.

Fordítottan igaz ez a 60 felettiekre: a Budapest körüli gyűrűben 20 százalék tartozik ebbe a csoportba, míg a fővárosban 25 százalék.

Kiemelkedő a veresegyházi kistérség: 2001 és 2011 között a lakosság száma 37 százalékkal nőtt, ráadásul itt a legtöbb a fiatal. A 21 év alattiak aránya 27 százalék, a 60 felettieké csupán 19.

A jövőben élő belváros

A magyar lakosság fokozatos elöregedése nem lóg ki az európai trendből, de az, amit Buda nagy része és a pesti oldalon az V. kerület tud felmutatni, egyelőre egyedülálló, bár 15 év múlva általános lesz.

Mindössze két vidéki kistérség van négy budapesti kerületen kívül, ahol a 60 év felettiek aránya eléri a 32 százalékot. Ám míg a Nógrád megyében lévő pétervásárai kistérségben összesen 21 ezren élnek (ebből hétezren 60 évnél idősebbek), és a balatonföldvári kistérségben 11 ezren (3500 fő 60 felettivel) addig, Budapest I., II., XII., és V. kerületében 195 ezer lakos van, akiknek egyharmada 60 évnél idősebb.

Magyarországon az V., kerületben él a legkevesebb fiatal: a 21 év alattiak aránya csupán 13 százalék.

Hat területen egyikében sincs olyan korkategória, amelyik meghaladná a 60 év felettiek arányát. Egyedül az V. kerületben ér el azonos, 32 százalékos arányt 21-41 közötti korcsoport.

A XIII. kerületi kakukktojás

A főváros általános népességcsökkenését nagyon kevés kerület tudja enyhíteni. Tíz év alatt csak Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Soroksár és Zugló gyarapodott alig két százalék felett – zöldövezeti, kertesházi vonzerejük révén. Rajtuk kívül a legjobban a szintén inkább zöldövezeti Rákosmente lakóinak száma nőtt, 5,5 százalékkal. A főváros második helyezettje viszont meglepő módon egy belső budapesti kerület lett. A XIII. kerület 4,4 százalékkal nőtt. Igaz, Angyalföld és Újlipótváros a lakosságnövekedése különleges annyiban, hogy ennek ellenére itt is alacsony a 21 év alattiak aránya: mindössze 16 százalék. A fővárosi átlag 19 százalék.

Cserébe viszont a XIII. egyike annak az öt kerületből álló, északról délre tartó pesti sávnak, ahol a 21-41 évesek aránya meghaladja a 37 százalékot. 38 százalékos arányánál csak Teréz- és Erzsébetváros mutatója magasabb (39 százalék) – Józsefvárosé 37 – és a IX. kerületé, amely ebben a kategóriában országos rekorder. 

A ferencvárosiak 41 százalékát a 21 és 41 közöttiek korcsoportja adja.

A fővárosi átlag 32 százalék, ami a pesti oldalnak köszönhető. Budán csak Újbuda haladja meg a fővárosi átlagot ebben a tekintetben. A 19 megye mindegyike elmarad ettől, egyedül Győr-Moson-Sopron megye éri el a 30 százalékot.

A fővárosban ott, ahol magas a 21-41 közöttiek aránya, nagyon alacsony a 21 év alattiak aránya. Ez tehát azt jelenti, hogy itt nagy számban élnek többé-kevésbé önálló egzisztenciával bíró, de gyermektelen fiatalabb felnőttek.

Ratkó-gyerekek vs. Ratkó-unokák

A főváros négy kerületén kívül ilyen, 35 százalék feletti túlsúlya a 21-41 közötti korcsoportnak országosan sehol sincs, de több kistérségben vezet 26-29 százalékos arányával. Ha nem, akkor csak azért, mert kevéssel elmarad a 41-60 közöttiektől.

Bár Ratkó Anna egészségügyi miniszterségének korszakát nem szokás követendő mintának tekinteni, a Rákosi érában 1949-53 között tevékenykedő miniszter népesedéspolitikája a mai napig kihat. Részben a gyermektelenekre kivetett adó, az 1956-ig tartó abortusztilalom is hozzájárulhatott az akkori demográfiai csúcshoz, amibe a tágabban vett Ratkó-korszak gyermeki közül még éppen beleestek a 41-60 közötti kategória felső határánál lévők.

Az alsóban pedig a kategória legfiatalabbjai is benne vannak, bár a többség a hetvenes évekbeli csúccsal – a Ratkó-gyerekek gyerekeivel, azaz a Ratkó-unokákkal – már inkább a 21-41 közötti kategória felső határát adják. Leginkább ennek a „határmenti” korcsoportnak köszönhető, hogy ez a két kategória verseng egymással országosan az első helyért és nem annak, hogy sokan volnának a 20 és 30 közöttiek.

A Ratkó-gyerekek családalapítási korba lépve érthetően újabb növekedési hullámot hoztak a hetvenes években, de ezeknek a Ratkó-unokáknak a számát növelte az is, hogy ebben az időben kedvezményes lakáshitelt adott az OTP azoknak a házaspároknak, akik vállalták, hogy három éven belül gyermekük születik – ezért a Ratkó-unokákat OTP-gyerekeknek is szokás nevezni. (Ehhez hasonló a ma már Családi Otthonteremtési Kedvezménynek, leánykori nevén szocpolnak nevezett támogatás.)

Északkelet sem olyan fiatal

A 21 év alattiak aránya Pest megyében 24 százalék, ez a Hajdú-Bihar megyével megosztott harmadik helyre elég.  25 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megye a második, és 26 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az első. Ám ezek egyikében sem ez a korcsoport a legnépesebb: mindhárom megyében a Ratkó-unokák vezetnek (26-29 százalékkal), mögöttük a Ratkó-gyerekek jönnek (mindhárom megyében 26 százalék).

Értelemszerűen itt a legalacsonyabb a 60 felettiek aránya, bár ebben szerepet játszik az is, hogy itt mérhetően alacsonyabb a születéskor várható élettartam. A férfiak Budapesten majdnem 74 évre, Borsodban csak 69-re számíthatnak, és nők is három évvel kevesebbet élnek, mint a rekorder Zalában, ahol több mint 80 év a nők születéskor várható élettartama.

Az országos trendtől kistérségi szinten láthatók az igazi eltérések: BAZ megye északi sávjában négy olyan kistérség is van, ahol a 21 év alattiaké a relatív többség: az országos rekorder az Encsi kistérség (31 százalék), Szikszói (29), Edelényi  (28), Bodrogközi kistérség. Szabolcsban a Baktalórántházi (28) és Hajdú-Bihar megyében a Hajdúhadházi kistérségben (29 százalék) vezetnek a 21 év alattiak. Máshol ilyen kistérség az országban nincs. Ezeken a területeken a 60 év felettiek aránya elmarad az országostól, 17-21 százalék között vannak az értékek.

A kistérségek közül országosan a már említett négy BAZ megyei kistérségben a legmagasabb a cigányság aránya – kisebb egységekben a 75 százalékot is meghaladja – a másik két kistérségben is eléri helyenként a 35 százalékot. Az ország gazdaságilag legelmaradottabb térségeiről van szó, így nem meglepő, hogy a fiatalok magas aránya ellenére az említett kistérségekben – a hajdúnánásit kivéve – csökkent a lakosság száma, 1,9-8,3 százalékkal. A négy kistérségben 2011-ben 187 ezer ember élt a 2001-es 201 ezerrel szemben. Ez megyei szinten is igaz: a 2001-ben még 744 ezer fős BAZ megyében 10 évvel később már csak 686 ezren éltek. A 7,8 százalékos csökkenés azonban arányosan csak a harmadik legnagyobb csökkenés. 9,5 százalékkal Békés az első, 8,1-gyel Nógrád a második.

Hévizet az oroszok gyarapítják

Zala megye az ország legidősebb megyéi közé tartozik: a prímet 27 és 28 százalékkal a 21-41 és a 41-60 közöttiek viszik el, de a 21 év alattiak aránya mindössze 20 százalék, míg az időseké 25. Lakossága 5,1 százalékkal csökkent 2001 és 2011 között, 297 ezerről 282 ezerre. (Ez magas, de a Dunántúlon sem kirívó, a szomszédos Somogy 5,7, Baranya 5,2, Tolna egyenesen 7,7 százalékkal csökkent, ami a Dunántúlon a legmagasabb érték.

Az országban gyarapodást csak Győr-Moson-Sopron tudott felmutatni, 2,7 százalékot, és Pest megye,

amely tíz év alatt 12,3 százalékkal 1,08-ról 1,27 millióra növelte lakosainak számát – nagyrészt a már említett budapesti gyűrű révén.

Zala megyében a csökkenés minden kistérségre is igaz, egyetlen egyet kivéve: a helyenként 8-10 százalékos csökkenéssel szemben a Hévízi kistérség 13,9 százalékkal több ember otthona volt 2011-ben, mint 10 évvel korábban. Hogy nem a helyi természetes szaporulatról van szó, az nyilvánvaló a kortérképből: a 21 év alattiak aránya a megyei átlaggal azonos.  A 21-41 közöttiek aránya két-három százalékponttal alacsonyabb a környező kistérségeknél és a megyei átlagnál, míg a 41-60 és a hatvan felettiek aránya magasabb, 28 illetve 27 százalékos.

A gyarapodást tehát az idősebb betelepülők adták, akiknek jelentős része Oroszországból érkezett, hogy az örökké langyos tó közelében biztosítsa nyugodt napjait.

 

 

 

 

 

 

 

Tiborcz István a fővárosban is megvetheti a lábát

A Demokratikus Koalíció (DK) azt gyanítja, hogy a főváros szerdán elfogadni tervezett közvilágítási tervével Tiborcz István, Orbán Viktor kormányfő veje a fővárosban is "megvetheti lábát".

Erről Gy. Németh Erzsébet, az ellenzéki párt budapesti képviselője sajtótájékoztatón beszélt a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy "a miniszterelnök veje tavaly decemberben 14,2 millió forintért 233 lámpatestet cserélhetett ki, de a fővárosban akár 100 ezer lámpatestet is ki lehet cserélni, ami mintegy hatmilliárd forintos megbízást jelentene".

Gy. Németh Erzsébet emellett bejelentette, pártja vizsgálóbizottság felállítását követeli annak kiderítésére, hogy a főváros miért nem képes öt éve megnyitni a Rácz fürdőt.

A DK politikusa meglepőnek nevezte, hogy a közgyűlés előtt fekvő egyik előterjesztés nem keretet, hanem pontos összeget határoz meg a 3-as metró felújítására. Egy több mint 63 milliárd forintos beruházás esetében nem lehet ezer euróra kiszámolni a pontos költségeket, csak azzal a gyanúval, ha már megvan, hogy ki fogja elvégezni a felújítást – fogalmazott.

Gy. Németh Erzsébet kitért arra is, hogy a közgyűlés szerdán azért dönthet zárt szavazással egy új városarculati kft. felállításáról, mert Tarlós István főpolgármester "elirigyelte Orbán Viktor néhai, rossz emlékű országimázsközpontját".

 

 

 

 

 

 

Újra népszavazással törölnék el a vasárnapi boltzárat

Népszavazási kérdést nyújtott be az MSZP elnöke a Nemzeti Választási Bizottsághoz a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény megsemmisítésére – olvasható az Origo cikkében.

AZ NVB megtagadta a kérdés hitelesítését arra hivatkozva, hogy annak tartalma megegyezik Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnökének korábban beadott kérdésével.

Habár Thürmer Gyula kezdeményezését sem hitelesítették, Thürmer bírósági felülvizsgálatot kért, melynek elbírálása folyamatban van, így Tóbiás József nem adhatja be kérdését, mely a vasárnapi boltbezárásokat egy egészen más szemszögből közelíti meg.

Thürmer Gyula kérdése így hangzott:

„Egyetért Ön azzal, hogy az Alaptörvény biztosítsa a vasárnapi pihenőnaphoz való jogot?"

Ezzel szemben Tóbiás Józsefé:

„Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

Mindeközben az Ipsos, a Tárki és a Medián közvélemény-kutatása egybehangzóan kimutatta, hogy az emberek többsége nem szerette meg a kötelező pihenőnapot, a megkérdezettek 60 százaléka eltörölné a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényt – írja az Origo.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV