Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Újrarajzolják Budapest hajléktalantérképét

Miután az első próbálkozást a Kúria jórészt törvénytelennek minősítette, másodszor is nekifutnak a budapesti polgármesterek a hajléktalanok megrendszabályozásának. Szerdán kerül a fővárosi közgyűlés elé az új lista azokról a budapesti közterületekről, ahonnan a kerületek ki akarják szorítani a hajléktalanokat. Zuglóban kirívóan durva törvénysértés volt, hogy 2013-ban a teljes kerületet tiltott zónává tették, itt most minden helyi tiltást eltörölnek. Máshol viszont ragaszkodnak hozzá, hogy templom, közpark, sétány, polgármesteri hivatal közelében márpedig ne legyen hajléktalan.

A Kúria lépéskényszerbe hozta a budapesti kerületeket és magát a fővárosi önkormányzatot is, miután tavaly év végén elkaszálta a fővárosi hajléktalanrendelet lelkét adó melléklet jelentős részét. Ez a melléklet az, amelyik részletesen felsorolja kerületenként, melyik közterületeken nem élhetnek hajléktalanok, vagyis hogy hol számít szabálysértésnek „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás”.

A Kúria arra jutott, hogy 10 kerület túlzásba esett 2013-ban a tiltott zónák kijelölésekor. Kimondták, hogy a szabályozásból egyértelműen ki kell tűnjék, milyen védett közérdek indokolja a hajléktalanok kitiltását az adott utcáról vagy térről, és 

a szabálysértési törvény adta felhatalmazás keretein túlnyúlik az a kerület, amelyik a területe egészéről vagy annak jelentős, összefüggő területeiről kizárja a hajléktalan embert.

A Kúria szerint a tiltott közterület lehatárolásának mindig egyértelműnek kell lennie.

Kivárták az utolsó pillanatot

A Kúria bőven hagyott időt a javításra: a döntés még decemberben született, januárban hirdették ki a Magyar Közlönyben, de a rendelet problémás részei csak május 31. határidővel semmisülnek meg. A fővárosi közgyűlés az addig hátra lévő utolsó napokban, a május 27-i ülésén fogja tárgyalni a javított változatot. Ha megszavazzák, június 1-jétől fogja leváltani az új tiltólista a régit.

Vannak olyan részek Budapesten, ahonnan a fővárosi rendelet általánosságban kitiltja a hajléktalanokat, függetlenül attól, hogy éppen melyik kerület területéről van szó. Ilyen egységesen tiltott hely például minden, ami a világörökségi terület, a BKV-megállók 50 méteres körzete, a legtöbb aluljáró, a játszóterek, óvodák, iskolák és temetők 100 méteres körzete. Korábban a rendeletnek ezzel a részével is volt problémája a Kúriának, de nem érdemi, inkább csak technikai jellegű volt a kifogás, ezt azóta Tarlósék a közgyűlésben már javították is.

Az ezen felüli tiltott területek kijelölése a kerületek ügye. A fővárosi önkormányzat nem mérlegelhet, csak beveszi a központi rendeletbe, amit a kerületek kérnek. Ezt a most elkészült előterjesztés hangsúlyozza is.

Eredetileg 14 kerület vetetett fel a rendeletbe hajléktalanoknak tiltott zónát a saját területén belül. A 14-ből 4 kerület döntésével nem volt problémája a Kúriának: a VI., a XI., a XVIII. és a XX. kerület is visszafogott volt a tilalmazásban.

Megnyílik Zugló

A 10 problémás kerületből a legmesszebb Zugló merészkedett 2013-ban, Papcsák Ferenc polgármestersége idején: lényegében a kerület egész területét tiltottá tették. Ez a húzás a Kúria szerint egyébként „kirívó” törvénysértés volt, hiszen „lényegében kirekesztette a XIV. kerületi tulajdonú közterületekről a kényszerű lakhatási szegényeket”. Zugló azóta teljes fordulatot vett: most már egyáltalán nem jelölnek ki olyan közterületet, ahol tilos hajléktalanként élni. Az új polgármester, Karácsony Gergely közleménye szerint a testület többségének álláspontja ma már az, hogy

a hajléktalan emberek hatósági vegzálása nemcsak embertelen, alkotmányellenes, hanem egyszerűen értelmetlen is.

Karácsony szerint egyébként mivel a tiltás után nem lett kevesebb hajléktalan ember Zuglóban, most alaptalan attól félni, hogy az új szabályozás miatt többen lesznek.

Csak kicsúsztak az időből

A Budapest.hu-ról letölthető előterjesztés szerint Zuglón kívül a XIII. kerület és a XXII. kerület sem állt elő egyelőre új tiltólistával ahelyett, ami a Kúriának nem tetszett. Ha nem készül ilyen, akkor mivel a régi szabályozás május 31-gyel megsemmisül, az eddig tiltott részek – legalább átmenetileg – szabaddá változnak.

Eredetileg Budafok-Téténnyel és a XIII. kerülettel is az volt a gond, hogy túl sokat markoltak. A XIII. kerület kitiltotta a hajléktalanokat gyakorlatilag minden sportlétesítmény, közpark, közkert, valamint minden szociális, kulturális, egészségügyi, közhatalmi vagy államigazgatási
szerv elhelyezését szolgáló telek 100 méteres körzetéből. A XXII. kerület valamennyi lépcső, közpark, aluljáró, szociális, kulturális és sportintézmény, templom 50 méteres környékét minősíttette tiltottnak.

Az, hogy budafok-tétényi javított lista nincs a Budapest.hu-ról letölthető előterjesztésben, nem azt jelenti, hogy Zuglóhoz hasonlóan letettek volna a tilalmi zónák kijelöléséről. Inkább arról lehet szó, hogy egy kicsit kicsúsztak az időből. Tarlós István eredetileg arra kérte az érintett polgármestereket, hogy legkésőbb február 27-ig tegyék meg az új javaslatot. A XXII. kerületi képviselők viszont csak a március 5-i ülésükön tárgyaltak erről, és ekkor szavazták meg az új listájukat.

A XIII. kerületben hasonló a helyzet, csak ott még nagyobb késésben vannak. A május 28-i, csütörtöki ülésükön kerül majd elő az ügy, akkor szavaznak majd az új kerületi tiltólistáról, egy nappal azután, hogy a fővárosi közgyűlés dönt.

7 kerület azonban elkészítette a saját listájának javított verzióját, amelytől azt remélik, az már nem akadna fenn a Kúria törvényességi ellenőrzésén. Ezekről fog szavazni szerdán a fővárosi közgyűlés. 

Az új listákat elnézve és a régiekkel összehasonlítva néha alig lehet kiszúrni változást. A 7 kerületből összesen 250 közterület kerülne fel az új tiltólistára.

A II. kerület továbbra is 32 parkból, zöldfelületről tiltaná ki a hajléktalanokat. A tiltólistáról mindössze 10 közterület kerülne le, például a Napraforgó és a Temető utcai park, az Erdélyi jános tér vagy a Vasas sportpálya melletti rész a Pasaréti út és a Radna utca sarkán.

A IV. kerület, Újpest sem ijedt meg a Kúria döntésétől. 40 helyet kérnek felvetetni a tiltólistára, lényegében az összeset, ami eddig is rajta volt. A Budapest.hu-ra kitették Wintermantel Zsolt polgármester levelét, aki azzal magyarázta a hosszú  listát, hogy ők az az „egyértelműség kedvéért” felsorolták azokat is területeket is, amelyek egyébként általánosan, minden kerületben tiltottak (játszóterek környéke például). „Talán ezért tűnt úgy a Kúria számára, mintha önkormányzatunk a hajléktalanok életterét túlzott mértékben korlátozta volna. Összesen 3 olyan terület található a listán, amelyet kizárólag kulturális érték vagy a közbiztonság érdekében kellett kijelölnünk” – írta Wintermantel.

A IX. kerületé, Ferencvárosé a leghosszabb lista. A IX. kerület eddig általános tiltásokkal akarta megoldani a dolgot. 50-200 méteres védőtávolsággal egy az egyben kizárta az egészségügyi intézmények, közparkok, zöldterületek és zöldfelületek környezetét, minden „átjáró és azok ki- és bejáratát”. A Kúria döntése után most úgy korrigálnának, hogy összeállítottak egy 105 tételből listát konkrét helyrajzi számokkal.

Érdemi változás nem készül Csepelen sem, egyszerűen csak az egyértelműség kedvéért pontosították, melyik helyekre gondolnak. Kőbánya 13, a XVII. kerület 29, a XVI. kerület 20 tiltott közterületet szeretne a listán látni.

A fővárosnál elkészítettek egy „előzetes hatásvizsgálat” nevű dokumentumot is, eszerint az érintett kerületek a korábbi szabályozáshoz képest összességében kevesebb olyan területet adtak meg, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek kérik minősíteni.

A hajléktalan embereknek így több olyan terület áll majd a rendelkezésükre, ahol életvitelszerűen tartózkodhatnak

– állapítják meg.

Védendő érték: a polgármesteri hivatal

A Kúria döntése miatt a kerületeknek kötelező megmondaniuk, szerintük milyen védendő közérdek indokolja a tilalmat az egyes közterületeken: a közrend, a közbiztonság, a közegészség vagy a kulturális értékek védelme. A Kúria szerint egy közterületet csak akkor és abban a mértékben lehet tiltottá tenni, ahol ezeknek az értékeknek a védelme és az életvitelszerű tartózkodással szükségképpen együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek.

Az előterjesztéshez tartozó indoklás alapján a javításra kötelezett kerületeknek most sem sikerült mindenhol tökéletesen meggyőző indokokat összeszedniük. Például ilyen érveket is találni egyes tételek mellett:

  • az ingatlan környezetében templom található
  • az ingatlanon polgármesteri hivatal és szobor is található
  • a területen összefüggő zöldfelület található
  • az ingatlan közelében gyógyszertár található
  • rekreációs célú közösségi tér
  • az ingatlanok közparkok, zöldterületek, zöldfelületek

Közérdekű munkával büntetnének

A megújuló tilalmi rendelethez tartozó előzetes hatásvizsgálat szerint a fővárosnál ilyen környezeti és egészségügyi hatásokkal számolnak:

Az életvitelszerű közterületi tartózkodás korlátozása a főváros egyes – elsősorban frekventált – közterületein javítja az utcaképet, csökkenti az otthagyott hulladékot és elősegíti a közterületeknek az adott funkció (biztonságos közlekedés, pihenés, rekreáció, stb.) céljára való használatát.   

A büntetésekre csak röviden térnek ki, számokat nem mondanak, csak annyit írnak, hogy ha valaki felszólításra nem hagyja el a tiltott zónát, a szabálysértés megvalósul, és a szabálysértési büntetés elsősorban közérdekű munka.

A Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának legfrissebb adatai szerint 2014-ben 225, 2015 első negyedévében 58 jogerősen elbírált ügy volt Budapesten „az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése” címen. Ahogy nemrég részletesen megírtuk, az elmúlt néhány év statisztikái alapján úgy tűnik, hogy – ahogy sokan előre megjósolták – bírságolással nem is érdemes próbálkozni, többe került az államnak a hajléktalanok, koldusok és guberálók szabálysértési ügyeinek az intézése, mint amennyi bírságot sikerült bevasalni rajtuk az elmúlt három évben. A közmunka a legszegényebbeknél eddig nem volt jellemző büntetési forma.

 

Ki nem szarja le, hogy mi akar lenni Orbán!

Nulla az esélye, hogy ő legyen az államfő, mert szerinte az ország nem tudná köztársasági elnökként használni.

"Nulla alatt van annak az esélye, hogy köztársasági elnök legyek", a Hvg.hu szerint ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Székesfehérváron. Azt is mondta, hogy az "ő világa" a miniszterelnökség, és ettől a poszttól legfeljebb a választók "távolíthatják el". 

Az Index szerint azt is mondta, hogy "a köztársasági elnöki nem az a munka, amire az ország jól tudna használni". Egyébként a Hír TV kérdezte arról, hogy átadná-e a miniszterelnöki posztot Lázár Jánosnak, hogy inkább államfő legyen.

A lap szerint, amikor Orbánt Gyurcsányról kérdezték, úgy tett, mintha nem jutna eszébe a volt miniszterelnök pártjának (DK) és cégének (Altus) neve. Ennek ellenére támogatja, hogy a parlament vizsgálja felül, mennyi pénzt kapnak támogatásként 

A Hvg azt írja, Orbán szerint a halálbüntetés vagy a menekültügy "nem kávéházi stratégia", nem azért beszél róla, hogy a Fideszt érintő botrányokról elterelje a figyelmet, szerinte ezek komoly kérdések, amelyekről beszélni kell. Szerinte, ha most nem szerzik meg a jogot a tagállamok, hogy ezekről a kérdésekről döntsenek, akkor később már nem lehet visszacsinálni a bekövetkező változásokat, ezért ellenzi az EU menekültügyi javaslatát.

 

 

 

 

 

 

Nyugdíjra spórolsz?

Eseménytelennek korántsem mondható negyedévet tudhatnak maguk mögött az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint jelentősen megugrott az önkéntes pénztárak új belépőinek száma, míg a magánnyugdíjpénztáraknál egyre többen választják a TB rendszerbe való visszalépés lehetőségét. Megugrott a pénztáraknál kezelt vagyon mértéke is, az önkéntes és magán ág 3-5% körüli vagyonarányos hozamot (nem évesített !) tudott felmutatni 2015 első negyedévében.

Megugrott az új belépők száma az önkéntes pénztáraknál


A tavalyi negyedévhez hasonlóan az idei év első három hónapjában is háromezer fővel csökkent az önkéntes pénztártagok száma. Az MNB legfrissebb statisztikái szerint ezzel 2015 első negyedévében közel 1,167 millióra csökkent a tagi létszám, ugyanakkor jelentősen megugrott az új belépők száma. Míg tavaly, az utolsó negyedévben 7505 új belépő volt az önkéntes pénztáraknál, addig ez idén márciusban 9569 főt tett ki.

A tavalyi negyedik negyedévhez képest kissé visszaesett a befizetéseken belül az egyéni hozzájárulások aránya, azonban a 66%-os arány az előző negyedéveket nézve még így is kiemelkedőnek mondható.

Bár a március végi mínusz 0,11 milliárd forintos befektetési eredményen még mindig van mit faragni, az önkéntes pénztárak portfóliói jó teljesítményt mutattak fel az első három hónapban. A befektetési tevékenység az első negyedévben 39,8 milliárd forintra ugrott, ami az első három hónapban 3,6%-os vagyonarányos hozamot jelent a tagoknak.

Jó évkezdés a magánnyugdíjpénztáraknál


Az MNB első három hónapra vonatkozó statisztikái szerint december végéről március végére 668 fővel csökkent a magánnyugdíjpénztárak tagjainak száma. A magánnyugdíj-pénztári helyzetről szóló legutóbbi cikkünkben a fennmaradó négy pénztár arról számolt be, hogy április végéig ez a szám már meghaladta az 1100 főt. Ezzel párhuzamosan megnőtt a pénztárak a TB-be való visszalépés miatti vagyonátutalásának mértéke is (567,7 millió forint márciussal bezárólag).

A magánnyugdíjpénztárak portfóliójában lévő vagyon az idei első negyedévben 10,8 milliárd forintot tett ki, a vagyonarányos hozam azonban az önkéntes pénztárakat is lekörözte az 5,2%-os teljesítménnyel.

 

 

 

 

 

 

 

Felfüggeszthetik a DK állami támogatását

Az Altus Zrt. uniós megbízása miatt a Demokratikus Koalíció eleshet a központi párttámogatástól, a Fidesz-frakcióban ugyanis bújtatott párttámogatásként értékelik a Gyurcsány-cég foglalkoztatását.

A Napi Gazdaság úgy értesült, a Fidesz országgyűlési frakciója a Demokratikus Koalíciónak (DK) nyújtott költségvetési támogatások felfüggesztését kezdeményezi. A baloldali párt tavaly mintegy 170 millió forintnyi állami támogatást kapott.

A PestiSrácok.hu Deutsch Tamástól megtudta, június elején tűzheti napirendre Gyurcsány Ferenc cégének, az Altus Zrt.-nek milliárdos uniós megbízását az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága.

"Az unióban volt már példa arra, hogy az Európai Parlament a testület javaslata alapján szerződést bontott egy korábban kiválasztott céggel" – fogalmazott a politikus.

 

 

 

 

 

 

 

Kitömné a 100 legnagyobb magyar céget a kormány

Külön támogatási programot akar kidolgozni a kormány a 100 legnagyobb magyar vállalatnak, hogy azok továbbra is Magyarországon akarjanak fejleszteni. Erről már Lázár János is beszélt a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján, de Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős államtitkár kedden az MTI-nek újra elmondta, hogy ez a terv.

Nincs még olyan lista, amely 100 nagyvállalatot tartalmaz, egy nagyságrendi számról beszélünk

– ezt mondta Csepreghy az MTI-nek.

A nagyvállalatok hizlalására azért van szükség a kormány szerint, mert bár a GDP-hez is nagyban hozzájárulnak, és sok embert is foglalkoztatnak, az uniós támogatásokból nem részesülhetnek, ezért őket a magyar költségvetésből kell fejlesztésekre buzdítani.

Persze Csepreghy szerint ezzel nem is csak a nagy cégeknek adnak pénzt, mert a nagyoknak adott támogatás áttételesen a kkv-kat erősíti.

Konkrétumokról még nincs döntés, először meg kell vizsgálni, hogy mennyit is bírna el a költségvetés és még az sem biztos, hogy „csak pénzbeli támogatásban ölt testet” a nagyvállalat-növelő program. A támogatott cégek között lesznek olyanok, amelyek már a kormány stratégiai partnerei, de olyanok is, amelyek még nem azok. Csepreghyék konkrét vállalatokkal még nem tárgyalnak, egyelőre a kormányon belül folynak egyeztetések, pár hónapon belül kormánydöntés is születhet a témában.

 

 

 

 

 

 

 

 

Évtizedekig kísértenek még a devizahitelek

Megoldást, megmentést ígért a kormány a devizahiteleseknek a banki elszámoltatással, a megmentett hitelesek egy része mégis elégedetlen és csalódott, legalábbis ez látszik azokból a levelekből, amiket az Indexnek írtak. Sokan közülük úgy érzik, még aki jól járt, az sem járt igazán jól, sokan pedig nagyon rosszul jártak. De akkor most mit gondoljunk a kormány nagy adósmentéséről?

Az elmúlt két hétben már majdnem minden devizahiteles kézhez kapta a levelet a bankjától, amiben elolvashatják, hogy a banki elszámolás és forintosítás után mennyi pénzt kaphatnak vissza és mekkora lesz a forintra átváltott hitelük. A bankok elszámoltatásától a kormány nagy dolgokat várt, megnyugvó, elégedett hiteleseket, növekvő népszerűséget. A jegybank háztartási hitelstatisztikáiban mindenesetre nagyon látványos a változás. 

Ahogy az MNB hitelállomány-statisztikáin is látszik, 2014-ről 2015-re gyakorlatilag egy csapásra megszűntek a devizahitelek és forinthitelekké változtak. Ebben nincs túl sok meglepő, hiszen erről szólt a forintosítást szabályozó 2014. évi LXXVII. törvény, amit tavaly novemberben fogadott el a parlament. Ebben a devizahiteleket az akkori piaci árfolyamon, a svájci frank hiteleket 256,5 forinton, az eurósokat 309, a jeneseket pedig  2,16 forinton váltották át magyar pénzre. Emellett a bankokkal visszafizetették a hiteleseknek azt a pénzt, amit a kamatok egyoldalú, tisztességtelen emelésével legomboltak róluk – ezt hívják elszámoltatásnak. 

Az is látszik a grafikonon, hogy a forintosítás után is maradt pár száz milliárd forint devizában, ami leginkább a személyi kölcsönökből, autóhitelekből áll össze. Viszont a jövőben ezek is forinttá változhatnak, erről már tárgyal az MNB és a Bankszövetség. 

Régóta vártuk ezt, örülhetünk? 

A devizahiteleket tehát lényegében kiirtották, ehhez képest a nagy adósmentés eddig inkább csalódott, elégedetlen és dühös adósokhoz vezetett, akik igazságtalannak érzik a számokat, amiket a levélben látnak. A devizahitelesek véleményét azzal próbáltuk felmérni, hogy megkértük az olvasóinkat, írják meg, ők hogy jártak az elszámolással. 160 levelet kaptunk, ezekből alapvetően négyféle problémát tudtunk kihámozni:

  1. A törlesztőrészletek sokaknál a forintosítás után tényleg alacsonyabbak, mint a válság alatt voltak, de még így is nagyon magasak. Szó nincs 20-40 százalékos csökkenésről. Sőt, van aki többet fizethet, mint eddig.
  2. Sokaknak fáj, hogy miután már legalább 7-8 éve törlesztenek, az eredeti hitelüknél több, esetenként jóval több a bank felé fennálló tőketartozásuk. Ez a magasan rögzített árfolyam miatt van így.
  3. Ami viszont azért is zavarja az adósokat, mert emlékeznek még arra, hogy amikor a pénzesebbek végtörleszthettek, akkor 180 forinton történt meg a rögzítés, a piaci árfolyam alatt.  
  4. Vannak, akik attól tartanak, hogy ha kicsit is emelkednek a forintkamatok a következő 10-15 évben, amíg még sokaknak törleszteniük kell (és az biztos, hogy a mostani történelmi mélypontról a kamatok előbb-utóbb emelkedni fognak), a részletek újból a kifizethetőség határáig mehetnek.  

Vegyük sorra a problémákat.

A törlesztőrészlet

Sokan panaszkodtak a felhívásunkra. Persze tudjuk, hogy a nálunk lecsapódó kép nem reprezentatív, egy ilyen felhívásra általában az ír, aki nagyon elégedetlen. Leginkább az lehet csalódott, aki

  • vagy késve törlesztett, ezzel kisebb-nagyobb tartozást halmozott föl korábbról a bankja felé;
  • vagy árfolyamgátas volt, tehát eddig is egy mesterségesen, banki és állami támogatással alacsonyra nyomott törlesztőrészletet fizetett.

Az árfolyamgáttal annak idején az elviselhetetlen szintekről sok adósnál az elviselhetőségig jöttek le a részletek. A mostani elszámolással és a forintosítással az árfolyamgátas árfolyamrögzítésnek vége, a részletek így csak ahhoz a szinthez képest csökkennek, ahol a kedvezmény nélkül lennének. Így az érintettek, hiába kaptak tényleges segítséget, nagyon nem érzik így, szóval eléggé csalódottak, és nincsenek is kevesen. A Bankszövetség adatai szerint a devizaadósok 40 százaléka belépett az árfolyamgátrendszerbe, amit a bankok is nagyon nyomattak. Szóval ezzel kapásból az érintett devizahitelesek egy igen nagy csoportja azt éli most meg, hogy a nagy füsttel beharangozott elszámoltatás egy nagy nulla.

A késve törlesztőknél kicsit más a helyzet, csak a végeredmény hasonló: a borítékolható csalódás. Esetükben az adósságukat csökkentő elszámoltatással visszajáró pénz nem a tartozásuk (és ezzel a törlesztőrészletük) csökkenésében csapódik ki, hanem a bankoknál landol, hiszen ki kell egyenlítsék a felhalmozott tartozásukat. A Bankszövetség szerint ebben a cipőben jár az adósok 18-20 százaléka. 

A fenti két csoport után marad az adósok nagyjából 40 százaléka, akik nem kértek árfolyamgátat de nem is volt lejárt, ki nem fizetett tartozásuk a bank felé. Most ők jártak a legjobban, ők azok, akik tényleg érzékelnek valamit az egész akcióból. A Bankszövetség szerint ők az „általános hitelesek”, az ő havi törlesztőjük átlagosan 20 százalékkal csökkent.

Eltérések ebben a körben is lehetnek, ugyanis nem mindegy, hogy ki milyen árfolyamon, milyen kamatszinttel, mekkora összeget és milyen futamidőre vett fel. A legjobban azok járnak egyébként, akiknél a bank sokszor élt az egyoldalú szerződésmódosítással (az adós kárára természetesen), mert ők most akár pár millió forintot is visszakaptak a bankjuktól, azokra pedig, akik most kevéssé érzik a részletcsökkenést, a bankjuk korábban nem vert rá annyi indokolatlan költséget. 

De vannak még speciálisabb csoportok is, például a türelmi idősök, vagyis azok, akiknek olyan hitelszerződésük volt, hogy egy ideig csak kamatot fizettek, és csak aztán kellett elkezdeniük a tőketartozást törleszteni. Sokan közülük pont mostanában értek el addig a pontig, hogy tőkét törlesszenek, ezért hiába a könnyítés, azt ők sem érzik a részletek csökkenésében, sőt, sokuknak még nőhetett is a havi fizetendő. 

A túl nagy tőketartozás

A beérkezett panaszos levelek alapján a másik nagy problémakör az, hogy a forintosítás után sokan még mindig több pénzzel tartoznak a bankjuknak, mint amennyit eredetileg felvettek, mindezt úgy, hogy már évek óta törlesztenek. Hogy történhetett ez? 

A nekünk író hitelesek többsége már egy jó részét visszafizette az eredetileg felvett összegnek, és a válság alatt az egekbe szökött törlesztők miatti emberi, pénzügyi, érzelmi és idegi áldozatok ellenére sokan kezdhetik újra onnan, mint 7-8 éve, ha nem az akkor fölvett összeg többszörösét kell még törleszteniük. Így simán előfordul olyan helyzet, hogy valaki végül 40 milliót költ majd egy valaha 18 millió forintot érő lakásra, vagy hogy valaki 27 milliót kell, hogy törlesszen egy kilencmilliós kölcsönre.

Ennek az a minden trükktől mentes oka, hogy 

míg a hitelüket a legtöbben 140-180 forintos svájcifrank-árfolyamon vették föl, a bankok most 256,5 forinton váltották át a frankhitel fennmaradó részét, a különbözetet pedig az adósnak kell kifizetnie.

Ez pedig azzal jár, hogy bár ki vannak mentve, mégis többet fizetnek forintban, mint amit gondoltak, vagy mint amiről szó volt a hitel felvételekor. Ez pedig nyilván sokakat frusztrál, és lássuk be, teljesen jogosan.

a tartozásunk jelenleg 17,7 millió forint, ennyi „maradt” a felvett 12 millióból úgy, hogy az elmúlt közel 7 évben 7,6 millió forintot fizettünk vissza.

– írta le egyik olvasónk a történetét.

Kinek 180, kinek 256 – a magas átváltási árfolyam

A fentiek az átváltási árfolyammal vannak összefüggésben. Sok hitelesben, aki levelet írt nekünk, felmerült a kérdés: ha az, aki megengedhette magának, hogy egyben visszafizesse a hitelét a végtörlesztés hónapjaiban, 180 forint/frank árfolyamon tehette, akkor a mostani forintosításnál miért piaci árfolyamon rögzítettek? Vagyis egy kicsit populistábban, ha a tehetősek törleszthettek 180 forinton, akkor a „keményen dolgozó kisembereknek" miért 256-on kell?

A kérdés abból a szempontból jogos, hogy sok szempontból igazságtalannak lehetne nevezni azt, hogy pont a jobb anyagi helyzetben lévő devizahitelesek voltak azok, akiknél az árfolyamkockázatot a bank állta. Akik később be tudtak lépni az árfolyamgátba, azoknak eddig az állam tette ugyanezt, míg a szegényebbeknek, akik egyik korábbi lehetőséggel sem tudtak élni, el kell könyvelniük a komolyabb árfolyamveszteséget. Ez persze nem a bankokon múlt, ők valószínűleg mindenkivel piaci áron törlesztetnének, ha tudnának.

Az, hogy a gazdagabbak jobb mentőövet kaptak a hitelválságból, alapvetően politikai kérdés, az Orbán-kormány döntése. 

Azt, hogy mindenki 180 forinton váltsa át a hitelét, valószínűleg amúgy már a magyar bankrendszer sem bírta volna ki, ami már így is a saját tőkéjének egyharmadát ráköltötte az elszámolásra. 

A 256 forinton rögzített árfolyam, a Magyar Nemzeti Bank számítása szerint azt jelenti, hogy a bankok most összesen 744,4 milliárd forintot fizettek vissza az adósaiknak. Ettől persze még nem kell szeretni őket, az általuk elkönyvelt veszteség a svájci frank januári erősödése miatt lett ekkora. Ez egyébként utólagos értelmet adott a teljes forintosítási meg elszámoltatási őrületnek, hiszen így tényleg el lehetett mondani, hogy sok adóst igen nagy árfolyamkilengéstől mentett meg a kormány. 

A visszakapott összeg a levélíróinknál 0 és majdnem 4 millió forint között mozog, bár ez utóbbi azért ritkább. Többen írták, hogy nagyjából 1-1,5 milliót írtak nekik jóvá, ennyivel csökkent a forintban nyilvántartott adósságuk. Sokaknak viszont csak 3-500 ezret, és volt olyan olvasó is, akinek csak 20 ezer forintot. Itt is igaz, hogy azok kaptak többet, akik korábban rosszabbul jártak.

Kamatpara 

Sok hiteles amiatt is aggódik, hogy a most megállapított forintos törlesztőrészlete (ami tehát sok esetben nagyobb, mint amit eddig fizettek az árfolyamgátban), megint elszállhat, ha a jegybank a következő években kamatot emel.

Ez viszont valószínűleg elkerülhetetlen lesz, mert most kifejezetten alacsony a magyar alapkamat, a nemzetközi kamatkörnyezet viszont változni fog, ha a világ nagy jegybankjai az évekig tartó élénkítés után emelni kezdenek, és akkor az MNB-nek sem lesz egy idő után más választása. 

Ha Matolcsy úr gondol egyet, akkor 1%-os alapkamat-emelés nekem tizenezerbe fog fájni. Ha jön egy kis válság, akkor akár több százalékkal is emelni kell a kamatot, ami rögtön megint az egekbe emeli a törlesztőt is.

– mutatott rá egy olvasónk.

Ez valóban egy komoly probléma: Gergely Péter, a Bankráció hitelszakértője szerint mivel a törvényileg „megkapott" forinthitel 3 havonta változó kamatozású, ha a jegybank kamatot emel, akkor max. 3 hónap múlva akár 10-20-30 százalékkal emelkedhet a törlesztő. Ezért a szakértő mindenkinek azt javasolja, hogy

aki teheti, cserélje olyanra a hitelét, ahol 3-5-10-15-20 évre is fix a törlesztő, így nem kell aggódni a kamatemelések miatt. 

A Fidesz is elismeri, hogy nem mindenki járt jól

Rogán Antal fideszes frakcióvezető a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva azt mondta, hogy a hitelesek

  • 51 százalékának csökkent,
  • 26 százalékának változatlan maradt,
  • 23 százaléknál pedig növekedett a törlesztője,

de még utóbbiak is sokkal jobban jártak annál, mintha nem lett volna forintosítás (a frank említett erősödése miatt). Rogán is elmondta, hogy a törlesztőnövekedés azokat érinti, akinek „már 90 napon túli tartozása van, vagy valamilyen kombinált konstrukciót vett fel”.

Összességében lehet, hogy tényleg több ember járt jól, mint rosszul a forintosítással, legalábbis ahoz képest, ahogy járhatott volna a forintosítás nélkül.

De a megnövekedett tőketartozás, a rögzítései árfolyammal elkönyvelt árfolyamveszteség és az árfolyamgát vége miatt biztos, hogy többen bosszankodnak, mint akik a a számok szerint rosszul jártak. Ezt eddig hivatalos formában 323 ügyfél tette meg, pontosabban ennyien tettek panaszt az MNB alá tartozó Pénzügyi Békéltető Testületnél, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz (szintán az MNB része) több mint 11 ezer megkeresés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban.

Újabb segítség jöhet

Ezt egyébként a kormány is belátta, Rogán Antal már arról beszélt, hogy azoknak, akiknek növekedett a törlesztőjük, akiket már komolyan fenyeget a lakásuk elvesztése, nekik új adósmentő megoldásokat kell kidolgozni, amikkel már a nyáron előállhat a kormány. Ilyen lehet például a családi csődvédelem bevezetése, aminek a részleteiről már lehet tudni, a kormány szerint pedig már szeptembertől ez fogja kimenteni a jelzáloghiteleseket az adósságcsapdából. 

A Bankszövetség is a magáncsőd felé mutogat, mint amibe kapaszkodhatnak azok az adósok, akiken a forintosítás sem segített. Ezenkívül Becsei András, a Bankszövetség alelnöke szerint már régóta javasolják a kormánynak, hogy duplázzák meg a Nemzeti Eszközkezelő keretét, hogy az még több bajba került adósnak tudjon segíteni.

Az tehát látszik, hogy még messze nem ért véget az adósságválság Magyarországon, és a 2000-es évek nagy dobása még évekig kísértheti a magyar közéletet. A családokat, akik pedig nemrég kibontották az elszámolási borítékot, még akár évtizedekig.

 

 

 

 

 

 

 

Egy évig működött bordélyház a rendőrség mellett Miskolcon

A napokban csaptak le a rendőrök egy bordélyházra Miskolcon, ami pár méterre az örstől működött, írta a Blikk. A két üzemeltető, D. János és O. Lajos több lánnyal dolgozott, akik közül az egyik 16 éves.

A lányok állítólag akár napi 30 ezer forintot is hazavihettek, mondta egyikük a lapnak. A Blikk úgy tudja, az egyik gyanúsított panaszkodott a rendőrségen, hogy a sok költsége miatt havonta alig 120 ezer forintot tudott hazavinni.

 

 

 

 

 

Juhász írásban is vallott Rogánék ellen

Sillabuszt adott Juhász Péter a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak a belvárosi ingatlaneladási ügyek megfejtéséhez. Írásos vallomása megerősíti a korábban szóban elmondottakat. A helyi kormánypárti politikusok szerint Juhász csak országos karrierjét építi.

Jelenleg is nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt az V. kerületi ingatlaneladások ügyében. A “különösen jelentős” kitétel arra utal, hogy 500 millió forintot meghaladó anyagi kár érhette a belvárosiakat az önkormányzat ingatlaneladási gyakorlata folytán.

Az ingatlanbotrány kirobbantója, Juhász Péter, a kerület önkormányzati képviselője az NNI-nek tett vallomását írásban is kiegészítette, amivel “sillabuszt adna a nyomozóhatóság kezébe, hogy az ügy végére jussanak.”

A vallomás kiegészítése teljes hosszában olvasható az Együtt politikusának Facebook oldalán, de íme a főbb pontok, amire Juhász szerint érdemes lenne kitérnie az NNI-nek:

  • Volt-e  ingatlangazdálkodási terve a kerületnek? Ha nem, akkor honnan tudták a vevők, hogy melyik ingatlant fogják eladni, és így érdemes kibérelni?

  • Miként zajlott az ingatlanok értékbecslése? Sok más furcsaság mellett az tűnt fel Juhászéknak, hogy az ingatlanok négyzetméterenkénti eladási ára az övezeti átlagár alatt maradt sokszor, valamint az, hogy az értékbecslésre felkért CCA Zrt. szakvéleményének első néhány oldala a gyanút keltő esetekben szóról-szóra megegyezett.

  • Az önkormányzat részéről kik tárgyaltak a vevőjelöltekkel az eladás előtt? Számított-e, hogy milyen célra használnák az ingatlant az elidegenítés után?

  • Hogyan dőlt el, hogy melyik vevőnek adható 30 százalékos kedvezmény az eredeti árból?

A Rogán-házaspár a minap mondta el a bulvárújságíró Körmendi Gábornak, hogy milyen rosszul esnek nekik ezek a támadások, azonban Juhász Péternek, úgy tűnik, továbbra is fontosabb a korrupcióellenes politizálás, mint Rogánék lelki békéje.

Szentgyörgyvölgyi Péter azzal “vádolta” Juhászt a legutóbbi kerületi képviselőtestületi ülésen, hogy az Együtt politikusa igazándiból nem is törődik az V. kerületiekkel, sokkal inkább saját országos politikai karrierjét építgeti. Juhászt azért támadták a kerületi fideszesek, mert nem tetszett neki az ingatlanrendelet módosítása, és a civil pénzek elosztása ellen is voltak kifogásai.

 

 

Kidobták a paralimpikonokat az elnökségi ülésről

A Paralimpiai Bizottság zárt ülésen igyekezett tisztázni magát a hűtlen kezelés vádja alól. Az elnök az ülés utáni sajtótájékoztatón cáfolta hosszasan a vádakat, majd mielőtt kérdezni lehetett volna elrohant.

A vádakról itt írtunk, a nap eseményeit pedig itt olvashatja el.

 

 

 

 

 

 

Az állam maga a korrupció legfőbb szerve

Ennek az emlékiratnak a jelentősége nem abban áll, hogy új tényt fed fel azzal, hogy rávilágít, kézi vezérléssel dőlnek el a közbeszerzési pályázatok Magyarországon, az újdonság a hitelesség, hiszen egy volt amerikai nagykövet állítja ezt – ezt Magyar Bálint mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Eleni Tsakopulous Kounalakis könyve kapcsán.

A volt szabaddemokrata politikus szerint most már ki lehet jelenteni, hogy a magyar államot nem a korrupció itatja át, hanem az állam maga a korrupció legfőbb szerve. A volt országgyűlési képviselő elmondta: ez elképzelhetetlen lenne Amerikában. Hozzátette: egyfajta maffiaként működik az állam, hatalmat koncentrál és közben óriási vagyont halmoz fel. Az nem a Fidesz filozófiája, hogy a nemzeti vállalkozásokat támogatja, hanem ez egy fedő ideológia – fogalmazott.

Magyar Bálint kijelentette: Simicska Lajos hülyére nyerte magát a Közgéppel addig, amíg jóban voltak a miniszterelnökkel, azóta viszont szinte semmit sem nyer. A volt Szabaddemokrata politikus hangsúlyozta: ez visszamenőleg minősíti a pályázatokat, így kiderül, hogy gyakorlatilag mindegyik politikai döntés volt. A volt képviselő szerint a maffiaállam tulajdonokat zsarol ki a tulajdonosoktól és a saját holdudvarának kezébe játssza át. Hozzátette: már elkezdték felépíteni az ellen-Közgépet.

Állami eszközökkel történő tulajdonfosztás zajlik, vállalatokat mozgatnak át egyik érdekkörből a másikba, mert a nemzeti kapitalizmus nem működik – magyarázta. Magyar Bálint elmondta: Simicska korábban a csúcsoligarcha volt, nem egyszerű szolga volt, nem is hajlandó most sem visszamászni ebbe a kasztba. A volt szabaddemokrata politikus kijelentette: a szervezeti kriminológiában van vállalati- és állami bűnözés, mostanra azonban kialakult egy újabb fokozat, a bűnöző állam. Hozzátette: a maffiaállam is ilyen, a magyar jogrend által használt bűnszervezeti kategória használható a magyar állam jelenlegi felépülésére is.

Magyar Bálint elmondta: egyre nő azoknak a közbeszerzési pályázatoknak az aránya, amelyeken csak egy szereplő indul, a kívülálló cégek nem indulnak, mert tudják, hogy úgyis politikai döntés születik. A volt képviselő hangsúlyozta: aki nem tartozik az érdekkörbe, azt lekomcsizzák, és nem is tekintik őket a nemzet részének, a rendszer opponensei sem lehetnek tagjai a nemzetnek. Hozzátette: az ügyészség nem működik, rengeteg eset van, ahol nyomozás sem indult, amikor mégis eljár az ügyészség, az a legtöbb esetben azért van, hogy az ellenfelekkel leszámoljanak. A kaszinókoncessziókkal kapcsolatban azt mondta: egyértelmű, hogy Andy Vajna nem a szakértelme miatt került kivételezett helyzetbe, ő egy stróman.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán megújult repteret ígérget Székesfehérvárnak

Új hangversenyterem és rendezvényközpont, megújult reptér és kórház. Orbán Viktor nagyokat ígért Székesfehérváron is.

Orbán Viktor az újabb hagyományaihoz híven ismét ellátogatott egy vidéki városba, jól elkésett a sajtótájékoztatóról (ezúttal 50 percet késett), és nagyszabású fejlesztéseket ígért. Beszélt arról is, hogy nem kíván államfő lenni 2017-ben, erről itt olvashat.

A kormányfő kedden Székesfehérvárra érkezett, ahol az úgynevezett Modern városok program keretében Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármesterrel együtt bejelentették, hogyan támogatja a kormány a várost a következő években: reptér- és kórházfejlesztés, új rendezvényközpont és lakásépítési program is szerepel a megállapodásban.

Cser-Palkovics András egy olyan mondattal indította a tájékoztatót, amellyel előkelő helyezést érne el a fideszes polgármesterek benyalási versenyén:

Székesfehérvár a történelme során magyar kormánytól soha nem kapott még annyi támogatást, mint Orbán Viktorétól.

A polgármester kitért az elindult fejlesztésekre, illetve hogy a kormány átvállalta két éve a város 18 milliárd forintos adósságát. Majd jött a miniszterelnök, aki megállapította, hogy a városban a klasszikus gazdaságfejlesztés már lezárult. Most egy szinttel feljebb kell lépni.

Orbán el is sorolta, mit tartalmaz a mostani megállapodás:

  • A Szent György kórház további fejlesztése.
  • Közösen fejlesztenek egy oktatási, művészeti és sportcampust.
  • „Szükséges néhány életminőség-javító fejlesztés”: a belvárost összekötik a Zichy-ligettel, a föld alá viszik az autós forgalmat, a közlekedést átalakítják.
  • Létrehoznak egy új hangversenytermet.
  • Lakásépítési programot indítanak: lakóövezeteket alakítanak ki, hogy jöjjön az új munkaerő.
  • A várost bevonják a Velencei-tó turizmusának fejlesztésébe.
  • Sport és üzleti célú repülőtérré alakítják a korábban visszavásárolt börgöndi repteret. Ezt most elsősorban sárkány- és vitorlázórepülők használják.
  • Rendezvényközpont építenek. Erről Cser-Palkovics András azt mondta, hogy így Székesfehérvár jégkorong hazai fellegvára lesz.

Orbán szerint az összes megállapodás költségvetési háttere, vagyis "lába" megvan.

Orbán egy újságíró kérdésére beszélt a Videotonról is. Bejelentette, hogy az utánpótlás kezelése júliustól a Puskás Akadémiától visszakerül a Videotonhoz.

Majd arról is beszélt, hogy ő a kormányát igyekszik 

távol tartani a sport ügyeitől.

Szerinte kormánya tiszteletben tartja a szakmai szövetségek döntéseit, legfeljebb a végrehajtásukban tud segíteni.

 

 

 

 

 

 

 

Nagy harc várható a Fideszben

Kormányátalakítás nem lesz a következő hónapokban sem, de a Fidesz elnökségi helyeiért már megkezdődött a párton belüli mozgás – értesült az Origo.

A friss hírek szerint például Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője a Miniszterelnökségen belül Orbán Viktor kabinetfőnökeként folytatja majd ősztől.

A mozgolódásoknak pedig a lap szerint a 2017-es köztársasági elnökválasztás lehet a hátterében. Az ugyanis még nem dőlt el, hogy onnantól ki lehetne a köztársasági elnök. Az, hogy Orbán esetleg elhagyva a miniszterelnöki posztot, átülne Áder János helyére attól is függ, mit mutatnak majd 2017-ben a közvélemény-kutatások. 

Kormányzati forrásaik szerint a miniszterelnök nem tervezi a kabinet átalakítását. Ennek egyik oka, hogy még túlságosan kevés idő telt el a tavalyi választások óta.

Az Orbán vezette Fidesznek jelenleg négy alelnöke van (Pelczné Gáll Ildikó, Kósa Lajos, Pokorni Zoltán és Lázár János). Az jelenleg biztosnak tűnik, hogy a párt alapszabálya szerint Lázár a miniszteri tisztsége miatt nem indulhat újra a posztért, így az ő helyéért folyhatnak majd a legnagyobb harcok.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán 2018-ban is miniszterelnök akar lenni

A miniszterelnök városlátogató turnéja ma Székesfehérvárra érkezett. Itt a Hír TV arról kérdezte, mik a jövőbeni tervei. Ezzel arra a mai sajtóhírre utaltak, amely azt a korábban már felmerülő pletykát feszegette, hogy a 2017-ben megüresedő köztársasági elnöki pozíciót Orbán Viktor venné át – írta az Index. ellensúlyokat.

A köztársasági elnöki nem az a munka, amire az ország jól tudna használni

- felelte a kormányfő és elmondta azt is, alig várja, hogy "2018-ban is sorompóba lépjen".

Így annak a forgatókönyvnek, hogy ő köztársasági elnök legyen, míg helyette Lázár János vegye át a miniszterelnöki posztot, "nulla alatti a valószínűsége". Orbán azt fejtegette, mindenkinek megvan a karaktere, az államfői munka nem neki való, míg a miniszterelnökség igen. Ahogy a miniszter szó eredeti jelentésében is benne van, tovább akarja szolgálni így az országot, ezért a poszttól legfeljebb a választók távolíthatják el – fűzte hozzá.

A kormányfőt ismét kérdezték a halálbüntetésről és a menekültekről is. Míg szerinte a halálbüntetésről szóló vita 10 évig fog tartani, a menekültek kérdéséről most kell dönteni.

Ha most ellágyulunk, hanem leszünk férfiasak, nem fogunk ráismerni az országra 10 év múlva

- tette hozzá.

Orbán úgy gondolja, Magyarország csak annyit vállaljon, amennyi ereje van, és minden döntést nekünk kell meghozni, mert "ha egyszer hibázunk, nem lesz többet módunk kijavítani".

 

 

 

 

 

 

 

 

Több mint ötezer családtól vették el a családi pótlékot

A legtöbb általános iskolás diák Borsodban, a legtöbb szakközépiskolás és gimnazista pedig Budapesten hiányzik igazolatlanul a tanórákról; az iskolakerülők száma öt év alatt a felére apadt.

Negyvenszer annyi gyerek hiányzott az általános iskolákból igazolatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az előző tanévben, mint a nyugat-dunántúli Vas megyében, a 2013-2014-es tanévben a legtöbb gyerek – 1167 Borsodban hiányzott ötven igazolatlan óránál többet, ez a megye adja a hiányzók egyötödét.

A második legtöbb hiányzót Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztráltak (597 gyerek), míg a harmadik helyre Budapest (580 tanuló) került. A statisztikai adatokból kiderül,az elmúlt tanévben 5659 gyerek hiányzott ötven óránál többet az általános iskolákból, ezért a családjuk hónapokig nem kapott családi pótlékot.

Az általános iskolák alsó tagozatain egyébként az első évfolyamon van a legtöbb igazolatlan hiányzás, majd az ötödik évfolyamon ugrik meg újra a mulasztók száma – olvasható a Magyar Nemzetben.

 

 

 

 

 

 

 

Mélyen hallgatnak az Anna-hegyi csőbombáról

Várhatóan Pintér Sándor belügyminiszter jövő héten esedékes bizottsági meghallgatásán kapja meg az M0-s autóút Anna-hegyi pihenőjében egy bolgár turistabuszon talált gyanús csomagról kért tájékoztatását az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága – közölte a testület szocialista elnöke a Népszabadsággal.

A napilap kedden megjelent cikke szerint Molnár Zsolt azt mondta: aggályosnak tartja, hogy a hatóságok hosszú ideig hallgattak és "finoman szólva is felszínesen tájékoztatták a közvéleményt". Mint felidézte: a hatóságok először csak annyit közöltek: "átvizsgáltak egy buszt", mindeközben a járatot üzemeltető cég illetékese tényként közölte a cseh sajtóval, hogy "egy cseh vagy szlovák férfi csőbombát helyezett el a buszon" – tette hozzá.

A szocialista politikus szerint a hatóságoktól elvárható, hogy a szakbizottságot teljes körűen, a lakosságot pedig a szükséges mértékig tájékoztassák a veszély nagyságáról. Molnár Zsolt szerint az állampolgárokat arról is tájékoztatni kellene, hogy mi a teendő akkor, ha valamilyen furcsa szagú, állagú vagy egyszerűen csak gazdátlan csomagot találnak egy buszon, vonaton, vagy bárhol közterületen – olvasható a Népszabadságban.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiskorú veszélyeztetése. Csúnya dolgok történhettek a pannonhalmi bencéseknél

Egy több mint tíz éve történt cselekménysorozat kapcsán tavaly októberben belső vizsgálat indult egy szerzetes-nevelőtanár ellen a Pannonhalmi Főapátságban; az eljárás következtében az érintett szerzetes elhagyta a bencés rendet – közölte a Pannonhalmi Főapátság hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt állította fel a vizsgálóbizottságot Várszegi Asztrik főapát, amikor tudomására jutottak az esetek. Minden érintettnél személyesen járt el és minden szükséges támogatást megadott.

Az MTI kérdésére Papp Áron, a Pannonhalmi Főapátság Főapáti Hivatalának média kapcsolattartója a sértettek személyiségi jogaira és érdekeire való tekintettel nem mondta el, hogy ebben az ügyben pontosan mit jelent a kiskorú veszélyeztetése, hány akkori gyermek érintett benne és mit derített ki a vizsgálóbizottság. Úgy fogalmazott, hogy „körültekintő egyházi kivizsgálást folytattak le, amelyről a Vatikán illetékes hivatalát is értesítették”. Papp Áron elmondta azt is, hogy a rendőrség nem indított nyomozást, mert egyik érintett sem tett büntető feljelentést.

A közlemény szerint a főapátság kiemelten fontosnak tartja, hogy átvilágítsa a múltját és a „visszaéléseket feldolgozza". A feltárás mellett a vizsgálatnak a jóvátétel és a megelőzés is a célja. A dokumentum szerint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium időközben az UNICEF szakmai irányelveinek megfelelő gyermekvédelmi intézkedéseket vezetett be.

 

 

 

 

 

 

 

 

"Szavai még nyomokban sem fedik a valóságot" – az Altus Zrt. bepereli Orbánt

Az Altus Zrt. bepereli Orbán Viktort, mert a miniszterelnök a múlt héten Strasbourgban skandalumnak nevezte a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz köthető Altus Zrt. európai bizottsági megbízását és azt mondta, üzleti megbízatásnak álcázott formában uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártpolitikai célokra is használja ezeket a forrásokat.

Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc felesége kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: mivel a miniszterelnök szavai "még nyomokban sem fedik a valóságot", az Altus Zrt. a bíróság előtt kívánja bizonyítani igazát.

"Az Altus bepereli Orbán Viktort, valamint elvárja, hogy a miniszterelnök azonnali hatállyal, nyilvánosan kérjen bocsánatot a valótlan és rosszindulatú állításai miatt" – írta közleményében az Altus Zrt. vezérigazgatója.

Orbán Viktor a múlt héten Strasbourgban egy kérdésre válaszolva az Altus Zrt. európai bizottsági megbízásával kapcsolatban úgy fogalmazott: "Én ilyen pártfinanszírozási skandalumot és botrányt, mint amibe most keverte magát az Európai Unió még nem láttam. (…) Nem kétséges, hogy miről beszélünk. Arról beszélünk, hogy üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat. Ezt még a vak is látja."

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára április 19-i sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy azt kérik az Európai Bizottságtól (EB), gondolja újra, hogy Gyurcsány Ferenc ellenzéki politikus cégét, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t bízza-e meg a fejlesztéspolitika magyarországi működésének ellenőrzésével. A helyettes államtitkár értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EB egy politikailag függetlennek nem mondható politikus négyfős cégét bízta meg a feladattal, ahelyett, hogy azt például egy nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégre bízta volna.

Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója még aznap reagált a helyettes államtitkár szavaira, és közleményében azt írta, az Altus Zrt.-nek az Európai Bizottságtól tavaly elnyert tanácsadói megbízása az Európai Unió összes tagországára kiterjed, tárgya pedig a 2014-2020 közötti új programidőszak tervezési dokumentumainak elemzése. Mint írta, az Altus 2014 őszén nemzetközi nyílt tenderen egy 11 céget – köztük német, francia, olasz, svéd, bolgár, lengyel és szlovák vállalatokat – magában foglaló konzorcium vezetőjeként nyerte el a tanácsadói megbízást az Európai Bizottságtól.

Dobrev Klára közölte azt is, hogy a cég működésében Gyurcsány Ferenc személyesen nem vesz részt.

 

 

 

 

 

 

Bújtatott

Megáll az ész és ácsorog: „a Napi Gazdaság úgy értesült, a Fidesz országgyűlési frakciója a Demokratikus Koalíciónak (DK) nyújtott költségvetési támogatások felfüggesztését kezdeményezi. A baloldali párt tavaly mintegy 170 millió forintnyi állami támogatást kapott”. A Fidesz-frakcióban ugyanis bújtatott párttámogatásként értékelik a Gyurcsány-cég foglalkoztatását.

Há’mé’? Má’ megin’ csak a dékásgyúcsányahibás? Tán a tiétek meg a többi párt a hívek és a bizalmukat belétek, beléjük helyező választópolgárok – egye fene, legyenek zemberek vagy „keményen dolgozó kisemberek” – véres verejtékkel összelapátolt könyöradományaiból tengődött? És a megbuherált választásokon indulgató, azután lepattanó több tucatnyi álpártocska tök esélytelen, de a ti sanszaitokat javító jelöltjeinek végleg elillant (?) juttatásait ugyan miből teremtettétek elő? És nem az uniós támogatással felturbózott cégek pénzmosodáiból, meg az adónkból lekanyarított „állami” támogatásból híztatok, vastagodtatok, oppardon harcoltatok az ország lakói szolíd kincseinek „megmentéséért” oly buzgón? Talán abból futotta volna a rezsicsökire, a földalapú támogatásokra, a kivásárlásos újraállamosításra, a lenyúlt cégek, összezuhant kotorékpénztárak kistafírozására, hogy Orbán Viktor e nemes célokért önzetlenül lemondott a miniszterelnöki és pártvezéri fizetéséről, a kabinet tagjai dettó a magukéról, a Fidesz-KDNP és a többi párt képviselői pedig az őket megillető minden juttatásról?

Na jó, egye nyű, megtarthattok visszamenőleg és kaphattok még egy kis ideig havi 1 – azaz egy – forint jelképes fizetést. Ez talán hitelesítene egy ilyen kezdeményezést. Azután pedig jöhet a teljes átvilágítás. Persze pont úgy, ahogyan ti rendszeresítettétek: visszamenőleges hatállyal. A Fideszé, a KDNP-é, a többi pártoké, a vezetőké, a képviselőké, a kulcspozíciós bársonyszékeken ülőké. Mindegyiké és minden érintetté. A rokonoké, a teletömött zsebű csókosoké, a haveri cégeké és vezetőiké. S a hitelesség további alátámasztására: a „jó erkölcs” felső határáig (az vajon mennyi? Mindegy, majd megszabjuk!) alkalmazható amnesztia kiérdemlése végett minden ellopott, elkorrumpált, adóparadicsomokba és külországi bankokba, vállalkozásokba menekített fitying üstöllést visszautalandó az államkasszába! Onnan majd megkapják a rászorulók, a kifosztottak, a nyomorba taszítottak. Türelmi idő: maximum 3 hónap. Aki pediglen addig nem teljesíti, annál jöhet az azonnali és teljes vagyonelkobzás – alsó hangon. Ám a sokmilliárdos – a kedvetekért fogalmazzunk így: „nemzetellenes” – gazdasági bűntettek miatt rögvest alkalmazható lesz a harmadik csapás, a tényleges életfogytiglan. És azért csak az, mert mi nem szeretnénk visszaállítani a halálos ítéletet.

Hogy micsoda elképesztő, bődületesen ocsmány demagógia ez? Az hát! Noná! Van erre egy régi aboriginal közmondás: aki bumerángot ránt, bumeráng által vész el…

 

 

 

 

 

Egészen perverz nevű emberek is támogatják a CÖF-öt

A Fideszt imádó házi szervezet, a CÖF támogatói között igazán meglepő nevű emberek is szerepelnek. Például "Anyabaszó Viktor" és "Faszszopó Viktor" is fent van az alapítvány magánadományozói között – szúrta ki a 444 egyik olvasója.

Íme Anyabaszó Viktor:

Itt pedig Faszszopó Viktor látható:

Frissítés: Sajnos a CÖF azóta leszedte a rendhagyó neveket a támogatók közül.

 

 

 

 

 

Jávor: sokkoló az igazság az M4-es építéséről

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője blogján számolt be arról, mit tudott meg az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságától az M4-es autópálya építése kapcsán. A politikus arról írt blogján: az igazság sokkoló.

Az már nyilván nem lep meg, hogy kiderült: mióta ezt az ügyet feszegetem, azaz másfél éve, vélhetőleg egyetlen igaz állítás sem hagyta el a kormányzati szereplők száját a beruházással kapcsolatban

- kezdte posztját Jávor, majd sorra vette a 2013 októberében benyújtott projekttel kapcsolatban Brüsszel szakmai kifogásait.

- Silánynak találták a stratégiai indoklást – egy helyi közlekedési fejlesztésekre szánt keretre benyújtottak egy transzeurópai közlekedési hálózatba illeszkedéssel indokolt tervet. Amely szerintük Budapest elkerülését célozta volna, a nyomvonala azonban egyenesen Budapestre vezetett rá;

- Kifogásolták a párhuzamos kapacitások fejlesztését uniós forrásokból, a vasúti beruházások eredményeit (forgalom átterelése) tönkreteszi a párhuzamos útfejlesztés;

- Súlyos környezetvédelmi aggályok merültek fel. A tervezett nyomvonal Natura 2000 területeket is érint, miközben az új autópálya helyett a meglevő út nyomvonalán megvalósuló útfejlesztés (pl. autóút) lényegesen olcsóbb lett volna, és a kedvezőtlen környezeti hatásai is lényegesen alacsonyabb lehetnének;

- Rendkívül silány a benyújtott költség-haszon elemzés, a becsült forgalmi adatok vélhetően jelentősen túlzóak, így a remélt haszon a valóságban várhatóan jelentősen elmarad a tervezettől;

- és végül valóban felvetették, hogy teljesen indokolatlan a beruházás árszintje – ezt azonban nem kartellel magyarázták, hanem azzal, hogy a kormány nem hagyott időt arra, hogy indokolatlanul magas árajánlatok esetén új közbeszerzést írjon ki (sőt, mint később látjuk, még meg is emelte a beruházás költségkeretét, tehát semmit nem tett a költségek leszorítása érdekében).

Jávor kiemelte: mindezt 2014 tavaszán elmondták a kormánynak, kérve, hogy adjanak választ ezekre a kifogásokra, és módosítsák a tervet ezek alapján, vagy vonják vissza a pályázatot. A kormány tehát egy éve tudta, hogy baj van az M4-essel. A válaszlépésük pedig az volt, hogy – módosítás helyett – 2014 szeptemberébe visszavonták a támogatási igényt. Majd, miután lemondtak az uniós támogatásról, 2014 decemberében egy egyedi kormánydöntéssel 20 százalékkal, 160 milliárdra emelték a költségkeretet, és csökkentették a műszaki tartalmat – emlékeztetett az EP képviselő.

Végül 2015 januárjában, az akkor már közel féléve hivatalosan, a kormány által bebuktatott projektről elkezdték terjeszteni, hogy Brüsszel kartellvádja miatt áll le a beruházás, mert a cégek összejátszottak! (Ne bonyolódjunk bele, hogy ha ez a helyzet, akkor a kormánnyal is össze kellett játszaniuk, hogy decemberben még megemeljék a költségkeretet.)

(...) A környéken lakók és arra közlekedők gondjait nem oldották meg, viszont elpazaroltak 60 milliárd forintot, miközben lejáratták Magyarországot Brüsszelben is. Nagyjából ez a foglalata a történetnek. Ami az egész Orbán-féle kormányzás tömör összefoglalása is

- zárta bejegyzését a PM politikusa.

 

 

 

 

 

 

Amíg a paralimpiai elnök hazug lejáratást emleget, kiderült: szponzori jutalékot is felvett

Van egy szűk érdekkör, amely hazug, lejárató kampányt folytat ellenzéki támogatással – mondta el ismételten Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke az M1 aktuális csatornán hétfő este. Hetek óta felszínen tartják az ügyet erős csúsztatásokkal, jól megkonstruált hadjárat ez – tette hozzá az elnök.

Példaként megemlítette, hogy azzal a kiszivárogtatott információval ellentétben, mely szerint bruttó másfél millió forintos jövedelme lenne a paralimpiai bizottság élén, a valóságban nettó 420 000 forint a fizetése, amit a közgyűlés jóváhagyott.

A riporter kérésére Gömöri Zsolt hangsúlyozta: cégével együtt tiszta lelkiismerettel áll a vizsgálatok elé.

Gömöri Zsolt vasárnap rendőrségi vizsgálat kezdeményezését javasolta a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségének azért, mert a bizottság vezetőivel szemben "minden részletében megkonstruált, hazug lejárató kampányt folytatnak". Mint mondta a lejáratási kísérletre bizonyítékai vannak. Gömöri Zsolt keddre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze a helyzet tisztázása érdekében.

Gömöri Zsolt korábban bejelentette, hogy visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a paralimpiai bizottság részére annak ellenére, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett.

Amíg Gömöri a közmédiában nyilatkozott, az RTL Klub híradója beszámolt arról, hogy a férfi 2013-ban több mint 1,5 millió, míg 2014 több mint 1,2 millió szponzori jutalékot is felvett. Ez legális, de a parasportolók szerint nem etikus, hogy fizetése mellett plusz pénzt kap azért, mert tárgyal egy szponzorral.

 

 

 

 

 

 

 

Orbán: Magyarország érdeke, hogy tagjai maradjunk az EU-nak és a NATO-nak

Orbán Viktor még korábban utasította a fejlesztési minisztert, hogy zavarják el az állami cégektől azokat, akik ott rá vagy családjára hivatkozva jelennek meg. A miniszterelnök ezt a parlamentben mondta kedden, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt más témákban, az EU-s csatlakozási szerződésről és a halálbüntetésről is kérdezte az ellenzék.

Az LMP-s Schiffer András azonnali kérdésében arról beszélt, hogy az Elios nevű cég, amelynek tulajdonosa a miniszterelnök családjába tartozik, 2010 óta 19 közvilágítási tendert nyert el, 8 esetben ellenfél nélkül.

Döntött-e olyan pályázat kiírásáról, amelyet később az Elios nyert meg? – kérdezte a kormányfőt az LMP frakcióvezetője, aki szerint az is kérdés, hogy Orbán Viktor nem tekinti-e tiltott pártfinanszírozásnak, ha családi érdekeltségei nyernek el közbeszerzéseket.

A kormányfő azt felelte, hozzászokott, hogy amikor a családtagjait támadják, akkor valójában őt támadják.

Kijelentette: senki nem élvezhet előnyt, és nem szenvedhet el hátrányt sem kapcsolatai, sem származása, sem politikai nézetei miatt.

Közölte egyúttal, még korábban utasította az állami cégekért felelős nemzeti fejlesztési minisztert, hogy minden céget kötelezzen arra: "bárki, aki rám vagy családomra hivatkozva ott megjelenik, azonnal zavarják el". Hozzátette, az elmúlt években több száz olyan eset volt, hogy rá vagy miniszterekre hivatkozva jelentek meg egyesek "az államigazgatás különböző grádicsain".

Schiffer András viszonválaszában megkérdezte Orbán Viktortól, hogy támogatja-e az LMP által kezdeményezett, állami pályázatokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

A miniszterelnök úgy reagált: hamarosan új közbeszerzési törvényt alkot a parlament, és ha ennek keretei közé az LMP ilyen szabályokat kíván beiktatni, akkor ő ennek nem lesz ellenzője.

Az MSZP-s Harangozó Tamás azzal kapcsolatban kérdezte Orbán Viktort, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet a könyvében – sajtóhírek szerint – egyebek mellett arról írt, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterként minden héten leült a kormányfővel, átnézték a középítkezési projektek listáját, és eldöntötték, melyikeknek legyen prioritása, melyik pályázatok nyerjenek.

A szocialista politikus ez alapján egyebek mellett azt a kérdést tette fel a miniszterelnöknek, hogy személyesen részt vett-e a fejlesztési kabinet szűk körű ülésein, döntött-e kiírandó pályázatokról, részt vett-e az M4-es autópálya azóta leállított beruházásának kiírásáról szóló döntésben.

Orbán Viktor azt válaszolta: a fejlesztési kabinet minden ülésén részt vesz. Megjegyezte, a nemzeti fejlesztési kormánybizottság működési rendjét nyilvános rendelet szabályozza, azt bárki elolvashatja.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője, Vona Gábor arról faggatta a miniszterelnököt, szükségesnek tartja-e az európai uniós csatlakozási szerződés módosítását, amiről a Jobbik szerint népszavazást kellene kiírni. Hozzátette: David Cameron, Nagy-Britannia újraválasztott miniszterelnöke "szóról szóra ugyanazt mondta, amit mi mondunk évek óta", Nagy-Britannia módosítani kívánja az EU-csatlakozási szerződést, és népszavazást akar kiírni az uniós tagságról.

Orbán Viktor erre úgy reagált: a jobbikosok "bújhatnak népszavazási kezdeményezés mögé" – amit egyébként az alkotmány nem is tenne lehetővé –, a lényeg az, hogy a Jobbik "azt akarja, lépjünk ki az EU-ból és a NATO-ból".

A kormánynak ezzel szemben – bár számos kritikai észrevétele van mind az EU-val, mind a NATO-val szemben – az az álláspontja: "Magyarországnak és a magyar embereknek az az érdeke, hogy tagjai maradjunk az EU-nak és a NATO-nak" – mondta a kormányfő.

A jobbikos Mirkóczki Ádám a halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszterelnököt egy mintegy három éve adott válaszára emlékeztette, amelyben a Jobbik kezdeményezésére úgy felelt: Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozva elfogadta annak szabályait, amelyek nem teszik lehetővé ezt a büntetést. Utalva a kormányfő megváltozott álláspontjára Mirkóczki Ádám a Jobbik által kezdeményezett vitanap támogatására kérte Orbán Viktort.

A miniszterelnök válaszában elmondta: országos felháborodást keltett az a brutális rablógyilkosság, amelyben egy húszéves lányt öltek meg.

Rámutatott: 2012 óta annyiban is változott a helyzet, hogy Brüsszel megtámadta a tényleges életfogytiglani büntetés magyarországi alkalmazását. Mint mondta, ha Brüsszel rá tudja szorítani az országot arra, hogy a többszörös visszaeső súlyos bűnelkövetőket visszaengedje a társadalomba, "ne védekezzünk, hanem lépjünk előre (...), úgy válaszoljunk: akkor vitassuk meg a halálbüntetést".

A frakciója készen áll arra, hogy megvitassa a Jobbik javaslatát – tette hozzá –, ezt azért nem tették még meg, mert a Fidesz-KDNP is megosztott a kérdésben. A vita hosszú ideig fog még tartani, nem biztos, hogy a parlamenti vitanap ebben az első lépés – jelentette ki Orbán Viktor.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezúttal két férfi sétált ruha nélkül Budapesten

Azután, hogy alig pár napja egy meztelen nő sétált végig fél Budapesten, most két férfi pucérkodott a Boráros téri aluljáróban. A szemtanúk beszámolói szerint vizesek voltak, németül beszéltek és nem kizárt, hogy fogadásból vetkőztek le – derült ki az RTL Klub híradójából.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV