Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A pofontól félrebeszél az egész Fidesz banda!

23 éves csúcson a foglalkoztatottság

Huszonhárom éve nem volt olyan magas a foglalkoztatottság az országban, mint az utóbbi hónapokban – jelentette be Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője szombaton a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

A szóvivő elmondta: az utóbbi 14 hónapban már 4 millió felett van a foglalkoztatottak és tartósan 400 ezer alá csökkent a munkanélküliek száma.

Hozzátette, hogy szinte minden korcsoportban – beleértve a 25 év alattiakat is – nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon. A teljes foglalkoztatotti létszám – a január és március közötti időszakot alapul véve – összesen 4 millió 117 ezer fő volt. Ez azt jelenti, hogy 79 ezerrel több embernek van munkája, mint egy évvel ezelőtt.

A versenyszférában – amit kiemelten fontosnak nevezett Tuzson Bence – 60 ezer fővel nőtt az alkalmazottak száma az első negyedévben, ami azt is jelzi, hogy ez a szektor is hozzájárul a foglalkoztatottság növekedéséhez.

"Ezt a jó teljesítményt egyébként jórészt a feldolgozó ipar teljesítménye adja, ezen belül pedig a járműgyártás bővülésének van jelentős szerepe a foglalkoztatottság növekedésében" – hangsúlyozta.

A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest 0,5 százalékkal csökkent, így ma 7,8 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy 17 ezer fővel kevesebb, vagyis összesen 348 ezer embernek nincs munkája.

Hozzátette: a Fidesz a foglalkoztatottság kapcsán elsősorban arra törekedett, hogy megváltozzon az a tendencia, ami 2002 és 2010 között – a szocialista kormányok idején – jellemezte az országot; abban az időszakban a munkanélküliek száma megduplázódott, és mintegy negyedmillió ember vesztette el a munkáját.

Szólt arról is, hogy közgazdasági értelemben a teljes foglalkoztatottságot szeretnék elérni, vagyis a munkanélküliségi rátát 3 százalék körüli értékre kellene leszorítani. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy körülbelül 150-200 ezer fő "folyamatos munkakereső" mellett lehet beszélni a teljes foglalkoztatottságról.

A jövő évi költségvetésben – idézte fel – több olyan forrást is biztosítottak, amely a foglalkoztatottság növekedését célozza. Ezek között megemlítette, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 2016-ban 484,1 milliárd forinttal gazdálkodhat, ami 57 milliárd forinttal több az ideinél. A Start munkaprogram forrása pedig 340 milliárd forint lesz, ami 70 milliárd forintnyi növekedést jelent a következő időszakban.

A foglakoztatási és képzési támogatások is növekedni fognak körülbelül 2,1 milliárd forinttal, ami azt jelenti, hogy jövőre összesen 16 milliárd forintot költhetnek ezekre a célokra – mondta, hozzátéve, hogy jelentősen – 5 milliárd forinttal – növekszik a megváltozott munkaképességűeknek szánt támogatás összege is.

Ma 80 ezer főnyi megváltozott munkaképességű ember dolgozik az országban, de a Fidesz eltökélt abban, hogy tovább növelje ezt a számot – fűzte hozzá.

A közfoglalkoztatottakról szólva elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben 340 milliárd forintra szeretnék növelni az erre szánt pénzt, így 240 ezer főre emelkedhetne a létszámuk. Hozzátette: arra törekednek, hogy fokozatosan ezek az emberek is visszataláljanak a munkaerőpiacra.

Tuzson Bence elmondta: különösen fontosnak gondolják, hogy az Európai Uniótól származó mintegy 12 ezer milliárd forintnyi támogatást nagyrészt a kis- és középvállalkozásokhoz kerüljön, azért, hogy a munkahelyteremtés is nőjön Magyarországon.

 

 

Fodor Ribi egyesülete miatt bukhat a 100 milliós támogatás

Nem fizették a dolgozók járulékait és a közüzemi számlákat annál a pécsi egyesületnél, amelynek a korábban hazaárulózó és sikkasztási botrányba keveredett Fodor Ibolya az elnöke – hangzott el az RTL Klub Híradójában.

Emiatt akár 100 millió forintos Európai Uniós támogatást bukhat a pécsi önkormányzat. A projektet ugyanis csak úgy lehet lezárni, ha nincs tartozása az egyesületnek. Az önkormányzat ezért másfél millió forintos támogatást ad a pécsi képviselő szervezetének.

 

 

 

 

 

 

 

Az EU csalás elleni hivatalához fordulnak Németh Lászlóné miatt

A DK az OLAF-hoz, az EU csalás elleni hivatalához fordul a volt amerikai nagykövet nemrégiben megjelent könyvében leírt állítások miatt. Ebben ugyanis Eleni Kounalakis arról számolt be: Németh Lászlóné, az Orbán-kormány volt nemzeti fejlesztési minisztere azt mondta neki, hogy hetente találkozott Orbán Viktorral, ahol “eldöntötték", kik nyerhetnek pályázati pénzeket.

 A DK ebből azt a következtetést vonja le, hogy Orbán Viktor az egymilliárdnál magasabb értékű középítkezési pályázatokon "személyesen diktálhatja", hogy kihez kerüljenek az Európai Unió Magyarországnak nyújtott forrásai.

A párt az eset napvilágra kerülése után azonnal feljelentést tett a miniszterelnök ellen korrupció gyanúja miatt, de "nem vár érdemi eredményt a már jól ismert politikailag elfogult ügyészségi gyakorlat miatt".

A DK arra is kíváncsi, hogy mi az OLAF véleménye arról, hogy a magyar miniszterelnök veje és szülőfalujának polgármestere nyerte a legtöbb európai fejlesztési pénzt.

 

 

 

 

 

 

 

Megszavazták Írországban a melegházasságot

Nyugat-Európában Írország volt az utolsó állam, ahol bűncselekménynek tartották a homoszexuális kapcsolatot. Alig 22 évvel később, a pénteki népszavazás nyomán úgy néz ki, év végén már

házasságot is köthetnek a melegek a szigetországban.

A mélyen katolikus ország – ahol az 1995-ös népszavazásig még a válás is tilos volt – ezzel a 19. állam lesz a világon, ahol engedélyezik a házasságot az azonos neműek között. És az első, ahol erről népszavazással döntöttek.

A végeredmény ugyan csak este lesz hivatalos, a beérkező adatokból az látszik, hogy szinte kivétel nélkül minden szavazókörben az igenek győztek, bizonyos szavazókörökben akár 70, vagy még magasabb százalékkal. Az RTE állami médiavállalat becslése szerint az "igen" tábor győzelme elsöprőnek tűnik, Kevin Humphreys miniszter kétharmad-egyharmad arányt jósol. Aodhan O'Riordain, az esélyegyenlőségért felelős miniszter szerint is győztek a melegházasságot támogatók

A 6,3 milliós szigetországban az Ipsos MRBI felmérése az igenek győzelmét jósolta. Eszerint a lakosság 74 százaléka ért egyet az azonos neműek házasságának engedélyezésével. A szavazás eredménye is hasonló arányokat mutatott végül. Az Irish Times újságírójának számításai szerint a törvényt elfogadhatják júliusban, érvénybe léphet augusztusra, szeptemberre, tehát az első azonos neműek közötti házasságok karácsonyra számíthatnak.

Az ír kormányfő az igenekért kampányolt szerdai televíziós beszédében.

Nem kell félni attól, hogy valaki a szerelemre és az egyenlőségre szavaz.

idézte Enda Kennyt a Guardians. A kormányfő ezt heteroszexuálisként mondta, hangsúlyozta, hogy nem szeretne „melegbálvánnyá” válni azzal, hogy kiáll az azonos neműek házassága mellett.

A népszavazást eredetileg a Munkáspárt kezdeményezte már a 2011-es parlamenti választás kampányában. Miután a párt koalícióra lépett a jobbközép Fine Gaellel, megállapodtak arról, hogy létrehoznak egy alkotmányozó testületet, amely elé felterjesztik a kérdést. A 2012-ben létrejött, 2014 márciusáig dolgozó gyűlésben 29 parlamenti képviselő, négy északír párt képviselője és 66 véletlenszerűen kiválasztott civil vett részt. A testület 79 százalékos többséggel támogatta a népszavazás kiírását. Jogilag a döntés nem volt kötelező érvényű a kormányra nézve, de a megállapodás alapján elfogadta azt.

A népszavazás egész pontosan az alkotmány módosításáról szól. A javasolt módosítás szerint az alkotmány 41. cikkelye így kezdődne:

Féadfaidh beirt, gan beann ar a ngnéas, conradh pósta a dhéanamh de réir dlí.

Azaz, „házasság a jog szerint két ember között köthető, tekintet nélkül a nemükre.” A támogatással elhárul az alkotmányos tilalom az azonos neműek házasságkötése elől.

Az ellenzők táborát magától értetődően a katolikus egyház fogta össze. A "Vote no"-mozgalom legfőbb civil szervező erejét a Mothers and Fathers Matter (Számítanak az apák és anyák) szervezet adta, Plakátjaikon egy gyermekét arcon csókoló férfi és nő látható, alatta a "Szavazz nemmel" felirattal.

A népszavazáson az igenek győzelme után a melegek számára létesített bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye megszűnik, a jövőben már csak a házassággal erősíthetik meg jogilag a kapcsolatukat a melegek is.

A népszavazás természetesen a polgári házasságkötésről szól, az egyházat közvetlenül nem befolyásolja, így továbbra sem lesznek meleg esküvők a templomokban. Hacsak egyszer Róma másként nem rendelkezik.

 

 

 

 

 

 

 

Készültség: emelkedik a Rába szintje

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el szombat délelőtt a Rába szentgotthárdi szakaszán – közölte a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója az MTI-vel.

Gaál Róbert tájékoztatása szerint az elmúlt napok esőzései miatt árhullám indult el Vas megye vízfolyásain, ezért a Rába szentgotthárdi szakaszán elsőfokú árvízvédelmi készültséget léptettek életbe, és valószínűsítik, hogy délután a másodfok elrendelésére is szükség lehet.

Ugyancsak másodfokot meghaladó tetőzést várnak a folyó körmendi szakaszán, Csörnöc-völgyben és Csákánydoroszlón, az úgynevezett Dózsa-ligetben elöntések lehetnek.

Gaál Róbert szólt arról is, az időjárási előrejelzések szerint egy kisebb szünet után a következő napokban újabb csapadék várható, ennek mennyisége egyelőre elég bizonytalan.

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság közölte, hogy a katasztrófavédelmi megbízott vezetésével helyszíni szemlét tartanak Meszlen községben, ahol a helyi lakosok a polgármester irányításával három lakóházat homokzsákokkal vesznek körbe, hogy megóvják az épületeket a felgyülemlett csapadékvíz betörésétől.

A megyében belvíz miatt eddig két útszakaszon kellett korlátozni a forgalmat, Zsédeny térségében a 84-es főúton, valamint a Csörötnek és Kondorfa közötti alsórendű úton van érvényben félpályás útlezárás.

És még...

Az elmúlt napokban lehullott csapadék Letenye belterületét veszélyezteti, ezért helyi vízkár-elhárítási készültséget rendeltek el szombaton a város három vízfolyásán. A Murán Ausztria felől áradás indult, keddre harmadfokú készültséget meghaladó árhullám várható. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az MTI-hez szombaton eljuttatott tájékoztatása szerint Letenyén a lehullott nagy mennyiségű csapadék belterületet veszélyeztet, ezért helyi vízkár-elhárítási készültséget rendeltek el szombat délelőtt a Gerencsér-árok, az Egresi-árok és a Vásártéri-árok mentén. A Murán még nincs árvízvédelmi készültség, de az Ausztria felől hajnalban megindult áradás miatt Letenyénél lassan már emelkedik a vízszint. A jelenlegi előrejelzések szerint a folyó vízgyűjtőjén kedd estére a harmadfokú készültséget jelentő, 430 centimétert meghaladó árhullám is kialakulhat. Jelentős áradást várnak a szakemberek a Kerka- és a Kebele-patakon is, ezért szombat délelőtt üzembe helyezték a Kebele árvíztározóját, illetve helyi vízkár-elhárítási készültséget rendeltek el.

 

 

 

 

 

 

 

Ukrán maffiózókkal üzletelhetett Kun-Mediátor Marcsika

Karcai károsultak szerint ukrán vagy szlovák maffiózók elől menekülhetett el a Kun-Mediátor vezetője, Dobrai Sándorné, Marcsika.

Ügyfeleim említették, hogy többször láttak Dobrainé irodája előtt parkolni ukrán és szlovák rendszámú autókat. Azt azonban senki nem tudta megmondani, hogy milyen üzletekben voltak érdekeltek – erősítette meg a Blikknek Dobrossy István, a károsultak egy csoportját képviselő ügyvéd. – Egyre többen mondják, hogy Marcsika már nincs is életben. Remélem azonban, hogy épségben előkerül. Ez ugyanis növelné annak esélyét, hogy ügyfeleim kártérítést kapnak majd.

 

 

 

 

 

 

 

MSZP: ha a brókerkormány nem képes lépést tartani Romániával, ássa el magát!

Hiába a Fitch Ratings felminősítése, a szocialistákat ez nem hatotta meg. Indulatos közleményben magyarázták: Magyarország kilátásai eddig is a szakadékban voltak, ezzel most csak egy sámlit toltak alá.

Az MSZP arról is írt, a Fidesz magyar néppel szembeni adóssága semmit sem csökkent.

Varga Mihály arra adjon magyarázatot, hogyan lehetséges az, hogy miközben Románia június 1-től 24 százalékról 9 százalékra csökkenti az összes élelmiszer áfáját, az állítólag dübörgő magyar gazdaság nem képes erre?

 - követelték.

A drága élelmiszerre ítélt magyar embereket ez érdekli, nem a külföldi gazdasági elemzők elméleti fejtegetései! Ha Orbán Viktor brókerkormánya áfacsökkentésben nem képes lépést tartani Romániával, akkor ássa el magát!

- zárta közleményét a párt.

 

 

 

 

 

 

 

A korrupció már életmód

Jávor István: Ezt a jogállam végének gondolom

Európai összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akik jelentenék, ha a környezetükben korrupciót tapasztalnának: száz polgárból mindössze harminc, a többség ugyanis fél a következményektől – ez derül ki a Transparency International idei jelentéséből. A félelem indokolt, hisz a korrupciós ügyek természetrajzát vizsgáló Jávor István ellen három per is indult, miután kutatási eredményeit összegző véleményét nyilvánosságra hozta. Eljárást kezdeményezett ellene az adóhivatal, mert dolgozatában arra a következtetésre jutott, hogy a hatóság felsőbb utasításra vizsgálatokat állított le. A Nemzetgazdasági Minisztérium két esetben jelentette fel az egyetemi oktatót, miután azt nyilatkozta, hogy legalább nyolc minisztériumi főosztályvezetőnek lenne rács mögött a helye.

– Szorongott az ítéletek kihirdetése előtt?

– Az ítéletek megszülettek, valamennyi vádat jogerősen ejtették. De akartak már elmebeteggé is nyilváníttatni.

– Pedig állításából az is következhet, hogy a minisztériumban bűnös módon „szabályozzák” a nemzetgazdaságot.

– A bíró döntése szerint jogom van a minisztériumban folyó munkát ekként véleményezni, hiszen onnan bizonyíthatóan „leszólnak” az adóhivatalnak. Ezért utasította el a minisztérium keresetét a bíróság. Mellesleg a tárgyaláson a bírónő megjegyezte a minisztérium jogi képviselőjének címezve: ma Magyarországon közismert tény, hogy „fentről” szinte mindenhol „leszól” valaki, ezért a következtetésemet sem lehet büntetni. Törvénysértések szerintem többek között azért következhetnek be az állami intézményekben, mert nem egyértelműek a jogszabályok. Azt, hogy bizonyos szabálytalanságok megítélésében a hatóság szigorú vagy nagyvonalú, az ügyek mögötti napi érdek határozza meg. Háttérből, a minisztériumon keresztül ugyanis esetenként nyomást gyakorolnak az adóhatóságra. Ez megjelenhet írásos minisztériumi utasításban, esetleges informális letelefonálgatásban, és ebbe bőven belefér a vizsgálatok azonnali leállítása bizonyos cégek ellen, mások esetében pedig ugyanilyen ellenőrzések „megrendelése”. Ezen kívül léteznek konkrét minisztériumi állásfoglalások, amelyeket elvileg bárki kérhet. Több olyan, főosztályoknál született iratot is találtam, amelynek tartalma szerintem az érvényben lévő törvényekkel is ellentétes, és legfeljebb a megbízó vagy megfogalmazó által képviselt érdekeket szolgálja. Elsősorban magánbulikról van szó – nem egy minisztériumi vezető kénye-kedve szerint értelmezi a jogszabályt. Az adóhatóság döntéshozói egyenesen azt állítják, hogy a tárca utasítása felülírhatja a jogot. Ezt a jogállam végének gondolom.

– De nemcsak a minisztériumok által indított eljárásokat szüntették meg, hanem azt is, amit az adóhatóság kezdeményezett ön ellen. Igaz, hogy el nem hangzott állításokért is perelték?

– A feljelentésben foglaltak szerint azt kifogásoltam volna, hogy a NAV szemet hunyt az ezermilliárdos áfacsalás felett. Ezzel szemben én soha életemben nem nyilatkoztam erről. Vagyis azt sem tudták megfogalmazni korrekt módon, mivel vádolnak. A szöveget egyébként információim szerint maga a NAV elnöke, Vida Ildikó hagyta jóvá. A birtokomba került dokumentum elképesztően fontos információt is tartalmaz. Értelmezésem szerint ugyanis megnevezi az Egyesült Államokból kitiltott állami alkalmazottak szinte teljes körét, amit hivatalosan eddig még soha senki nem ismert el. Vida Ildikó a következő megdöbbentő mondat közléséhez járult hozzá: „A kitiltottak névsorának és beosztásának innentől értékelhető a jelentősége, hiszen alulról felfele: a NAV Kiemelt Ügyek főigazgatója, a Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztály vezetője, adószakmai elnökhelyettes és elnök.” Mi más ez, ha nem a kitiltottak névsora?!

– Úgy érti, hogy a funkciókhoz a telefonkönyvből csak meg kell találni a megfelelő nevet?

– Igen.

– Nemrég azt nyilatkozta, hogy az adóhivatal megrendelésre cégeket fojt meg. Tudja ezt bizonyítani?

– Állításomat eredeti dokumentumok és hangfelvételek bizonyítják. Ezek az anyagok arról tanúskodnak, hogy az adóhivatal esetenként „határozathozatali bűncselekményt” követ el – tekintse a kifejezést szociológiai és nem jogi fogalomnak –, amikor bizonyos mérlegelési helyzetben, a jogszabályok konkrét értelmezésével hihetetlenül nagy mozgásteret teremt magának. Eldöntheti, hogy egy-egy vállalatot annak szabálytalan működése esetén csupán egyszerű figyelmeztetésben részesít-e, vagy jelentős büntetést ró ki rá. Ha ugyanis valamilyen adót egy cég nem fizet be határidőre, akkor ez minősülhet tévedésnek is, de beilleszthető az adócsalás kategóriájába is. Fizethet kisebb bírságot, de ha a hatóság valamiért szigorúan akar eljárni, akár kétszáz százalékos adóbírságot is kivethet, százmilliós nagyságrendben is.

– Vagyis azt állítja, hogy az adóhatóság vagy a minisztérium számára „napi rutin” beavatkozni a gazdaságba? De kinek az érdekében?

– Ezt mindig konkrétan kéne vizsgálni. Amikor a hatóságok bizonyos vállalkozásokat kedvezőbb helyzetbe hoznak, másokat ellehetetlenítenek, akkor törvényellenesen, ráadásul a piaci logika szabályait semmibe véve avatkoznak be a folyamatokba, amivel a teljes magyar gazdaság működését rombolják. Több tízezer szereplő gazdálkodásának rossz irányba való befolyásolása is okozhat ezermilliárdos veszteséget, nem csak az áfaügy.

– Ön emögött gazdasági vagy inkább politikai megfontolásokat feltételez?

– A kettő már rég összefonódott. Találkoztam olyan esettel, amikor még a megyei közbeszerzés meghirdetése előtt az egyik „nem baráti” cégre rászállt az adóhatóság, és „természetesen” talált is valamit, ami miatt a céget kizárták a közbeszerzési piacról, mert ott csak a törvényi előírásokat betartó cégek indulhatnak. Máskor épp azért nem büntettek meg egy céget – miközben rászolgált volna –, hogy részt vehessen egy közbeszerzésben. Ilyen módszereket nem csak az adóhivatal alkalmaz.

– Az előbbi példa azt mutatja, hogy a törvénytelen beavatkozás nem mindig kimutatható. Ezt nevezi legális korrupciónak?

– Igen, mert a minisztériumi vagy az adóhivatali alkalmazottak a széles körű és ellenőrizetlen mérlegelési lehetőségük miatt akár saját zsebre is tudnak dolgozni. Hasonló a helyzet az önkormányzatoknál és minden más intézménynél, amelynek bizonyos ügyek eldöntésénél mérlegelési joga van. Nézzük például az ingatlanbecsléseket, amelyek körül nem véletlenül zajlanak vérre menő politikai csaták. Hiába állítja az ügyész, hogy egy üzlethelyiség piaci ára a 200 milliót súrolja, ha az ingatlanbizniszben részt vevő eladó azt mondja, hogy neki csak 61 millióra jött ki. Ahány szakértő, annyiféle ár, „ahogy a kedves megrendelő óhajtja”. Ez az alaphelyzet. Ebbe aztán „belekavarhat” a politika: nem mindegy, kinek a kezében van az önkormányzat, kinek a kezében az ügyészség, vagy mennyire független a bíróság. Valójában senki nem tud igazságot tenni, ha az említett biznisz szereplői az olcsón megvásárolt épületet drágán adják tovább. Ki mondja meg ugyanis, mekkora haszon számít törvényesnek, és mikortól sért már jogszabályt? Mindez tág teret ad a legális korrupciónak, amit a szakértők, a hivatalnokok hamis tartalmú közokiratokkal, határozatokkal csak legalizálnak, a politika pedig mindezt kihasználja.

– Az önnel szemben indított eljárásokhoz hasonlók indultak ellenzéki politikusok és nem kormányközeli újságírók, sajtótermékek ellen is. Mi a cél: az állami intézmények hitelességének helyreállítása vagy inkább az elrettentés?

– Perekkel csak fenyegetni és megfélemlíteni lehet. Kifogásolt állításaimat például könnyűszerrel megcáfolhatnák a minisztériumból kimenő telefonbeszélgetések listájával. Ha az derülne ki, hogy egyszer sem „szóltak le” az adóhivatalba, én hiába állítanék bármit. Vagy ha az Állami Számvevőszék megvizsgálná a tárcától kimenő összes főosztályvezetői állásfoglalás tartalmát, és úgy találná, hogy azok minden esetben megfelelnek az érvényben lévő törvényeknek, engem érvekkel győznének le, nem pedig fenyegetéssel. Ezzel szemben az ellenem irányuló büntetés hárommillió forint plusz a perköltség. Nekem az ELTE – az oktatási kormányzat által legutóbb megszüntetésre javasolt – társadalomtudományi karán nettó 200 ezer forint a fizetésem. Kiszámoltam: kétévi teljes béremet vinné el, ha elbuktam volna a pert, plusz – ha a büntetőügyben elítélnek – kirúghattak volna a munkahelyemről. Csak összehasonlításul: a közelmúltban egy ötszázmilliós vidéki brókerbotrány után az elkövető bírósági megrovást kapott csupán. Persze ennek is megvolt az ára!

– Ön azt állítja, hogy a kormány az igazságszolgáltatást a korrupció védelmében próbálja felhasználni?

– Abszolút. Nekem viszont nem az a célom, hogy bárkit börtönbe juttassak: csak annyit szeretnék elérni, hogy az ügyészség vizsgáltassa meg a gyanús ügyeket a számvevőkkel vagy független szervezetekkel. A mai gyakorlattal ugyanis tényleg védik, legalizálják a korrupciót.

– Ma már a volt Fidesz-politikus által vezetett Állami Számvevőszék is kemény bírálatot fogalmazott meg az adóhivatallal szemben, elsősorban a be nem hajtott ezermilliárdos adók miatt. Sőt nemrég a Polt Péter vezette főügyészség is kénytelen volt kinyitni Horváth András nevezetes zöld dossziéját. Vajon mindez miért marad hatástalan?

– Kétségtelen, hogy már ez is eredmény, a számvevők azonban csupán szabályszerűségi vizsgálatot végeztek. Tovább kéne lépni, hogy az is kiderüljön, az ellenőrök által felsorolt hiányosságok mögött csak hibásan működő szervezet vagy korrupció található-e.

– Megjegyzem, a számvevők bírálatára – Vida Ildikó nyilatkozata szerint – az adóhivatal már megtette a szükséges intézkedéseket. Lehet, hogy mégis van foganatja a kritikának?

– Az általam feltárt problémákat szerintem nem oldották meg.

– A NAV elnöke – amikor a parlamenti bizottság arról akarta meghallgatni, milyen változtatásokat hajtott végre a hivatala szervezetén belül – nem ment el a meghallgatásra. Ön mit gondol erről?

– Normális országban ezért már aznap este megkapná a felmondását, nemcsak ő, de Matolcsy György is, aki szintén nem tett eleget a parlamenti bizottság meghívásának. Demokráciában a nép által megválasztott képviselők kéréseit a kinevezett vezetők büntetlenül nem hagyhatnák figyelmen kívül. Döbbenetesnek tartom ezt a kialakult gyakorlatot.

– Előfordulhat, hogy a közszereplők viselkedési mintáit követik a különböző szervezetekben?

– Igen, de minden esetben különbséget kell tenni a büntetőjogi és a szervezetszociológiai korrupció között: én az utóbbi kutatója vagyok, mindvégig erről beszéltem. Egy jó nevű bíró a két terület közti különbséget a következőképpen érzékeltette: senki ne feltételezze, hogy ha egy bíró az anyagi vagy az eljárásjogi törvényt megsérti vagy sajátosan értelmezi, akkor emögött nincs szándékos visszaélés. Elég, ha egyetlen szakértőt nem enged megszólalni, az már a tisztességtelen eljárás fogalmába esik, ami megváltoztathatja az ügy kimenetelét. Az ügyészségnél ilyen típusú, látszólag formai hiba talán még gyakrabban előfordul. A rendőrségen is hallottam már olyan, bűncselekményre utaló dokumentumról, amely a postázóban még megvolt, de a nyomozókhoz soha nem érkezett meg. Ilyen üggyel épp a napokban találkoztam ismét.

– Talán ezért is vetik fel, hogy Magyarországon szükség lenne korrupciós ügyészségre. Gondolja, hogy nálunk létrejöhet ilyen szervezet?

– Ha lenne ilyen politikai érdek, akkor talán, de hogy a rendszer jól is működne, azt kétlem. Hiszen ma Magyarországon törvényellenesen megszülethetett a Lex Quaestor. Az ilyen jogszabályok mögött kiszámíthatatlan érdekek működnek. Tehát ha lenne is korrupciós hivatal, az – bekerülve a hatalmi erőtérbe – érdekcsoportok egymás közti leszámolásának eszközévé is válhatna. Érzésem szerint nálunk a független rendszerek érdekcsoportok kezében vannak. Egyébként pedig: elvont igazságszolgáltatási rendszer nem létezik, csak egyének, érdekek és szervezetek vannak, illetve sajátos kapcsolati háló működik az igazságszolgáltatásban, a gazdaságban és a politikában. Ez a rendszer szerintem ma annyira korrupt, hogy a résztvevők nem is értik a jogszabály és a jogállam lényegét. A mai szisztéma egy nyers érdekeken alapuló feudális függőségi rendszer, amelyben a felsőbbség parancsait kell jogszabály elnevezésű szöveghivatkozásokkal kitölteni. A korrupció a legtöbb esetben már életmód, életstílus, napi rutin.

 

 

 

 

 

 

 

Elég könnyű hozzájutni az adóparadicsomból hazautalt pénzhez

Már egy év után olcsón hozzájuthat az adóamnesztia keretében külföldről hazautalt jövedelméhez az a magánszemély, aki stabilitási megtakarítási számlát (smsz) nyit, csupán 10 százalékot kell adóznia - ismerteti a Magyar Nemzet.

Az adóamnesztia lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb 5 millió forintos összeg származását és a közteher megfizetését nem firtatja az adóhatóság, ha meghatározott feltételekkel öt évre államkötvénybe fektetik a pénzt.

A benyújtott törvényjavaslat szerint a számla egy éven belüli feltörésekor 20, egy éven túlinál 10 százalék adót kell fizetni. Most, ha valaki az első három évben kiveszi a pénzt, az összeg kétszerese adózik 16 százalékkal, a negyedik év előtt a kivett pénz, míg az ötödik előtt ennek fele adózik 16 százalékkal. Az ötödik évtől az összeg adómentessé válik, miközben a mindenkori állampapírhozamokkal kamatozik.

A változtatásra az indoklás szerint azért van szükség, hogy a többnyire adóparadicsomokból hazautalt jövedelmeket minél előbb "bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe".

Korábban volt egy hasonló adóamnesztia, akkor 10 százalékos adókulcs mellett közel 100 milliárd forintot utaltak haza. Az smsz 2013 decembere óta érhető el, eddig 45 milliárd forint érkezett ennek keretében.

 

 

 

 

 

 

AZ EP-t hibáztatja Orbán miatt Szanyi Tibor

Az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője szerint az EP többsége jelentős hibát követett el azzal, hogy "a magyar ügyet" napirendre vette.

Szanyi Tibor pénteken Budapesten, egy sajtóbeszélgetésen ezt azzal indokolta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ezáltal komoly lehetőséget kapott arra, hogy "szélsőséges nézeteit" elmondhassa. A menekültügy szerdán úgyis napirenden volt Strasbourgban, arra kellett volna koncentrálnia az EP-nek – érvelt.

Mint mondta, Orbán Viktor három "hangbombát robbantott": menekültügy, halálbüntetés kérdése, a multikulturalizmus tagadása.

A szocialista politikus véleménye szerint Orbán Viktor tudja, hogy "a halálbüntetés nem kulturáltan tárgyalandó történet", Európa ezen már hosszú ideje túl van, a közös határok miatt a menekültüggyel kapcsolatban pedig csak közös európai megoldások lehetségesek. Egyesülve a sokféleségben – idézte fel az EU jelmondatát Orbán Viktor multikulturalizmusra vonatkozó kijelentésével szembeállítva. A miniszterelnök Strasbourgban újságíróknak egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország a kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat.

Az MSZP-s politikus úgy értékelt: a magyar miniszterelnök sajnos sikeresen elterelte az európai figyelmet a magyar makroszámok mögötti "szociális katasztrófáról". A lakosság fele megtanult havi 150 euróból élni – fogalmazott. Szanyi Tibor szerint a kormányfő arról is elterelte a figyelmet, hogy "hovatovább üzemszerűvé tették a kormányzati bűnözést" az egy ajánlattevős pályázatok növekedésével, illetve arról is, hogy "Orbán Viktor saját rokonsága, barátai és üzlettársai gyakorlatilag lerabolják az egész országot".

Megjegyezte, ezzel a vitával hatalmas sajtófelületet biztosított az EP, és szeretné, ha a házvezetés is levonná a tanulságokat.

A miniszterelnök kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az mondta, Magyarország kiáll a véleménynyilvánítás szabadságának európai eszméje mellett, maga akar dönteni arról, akar-e bevándorlókat. "Magyarországon mi nem tudunk a bevándorlóknak munkát adni" – mondta Orbán Viktor. Azt is megerősítette, hogy szerinte a halálbüntetésről is beszélni kell.

 

 

 

 

 

Csicskalángossal alázzák Orbánt

Nem könnyű ma Orbán Viktornak lenni. Bármennyire nem bírom őfelségét, ezt készséggel elismerem. De amit kap azt magának főzte, és legyen bármilyen undi azt neki kell megennie. Az egyetlen kérdés: megérte?

- Orbán Viktor egy szánni való populista! (Frank Engel, Európai Néppárt)

- Orbán Viktor úgy viselkedik, mint egy gyerek, aki folyton próbálgatja, hogy a szüleinél meddig mehet el. (Markus Ferber, Európai Néppárt)

Ezeket akkor mondták róla néppárti "szövetségesei", párttársai, amikor összezártak a hülyeségével szemben. Aztán elvonult az egész bagázs Rigába, ahol konkrétan szanaszét trollkodták őfelsége minden megmozdulását. Juncker lediktátorozta köszöntés képpen, majd levert neki egy jóízű csicskalángost:

Oké, elismerem ha velem szemben jár el így Juncker, akkor egy kézfogásból átfordult hüvelykujj feszítés következtében elém térdel, és most nem havasiberci, hanem a jóember sajtósa kénytelen magyarázni, hogy mi ketten így pettingelünk, nincsen semmi látnivaló. De azért Orbán politikai súlyáról sokat elárul, hogy megengedik ezt maguknak vele szemben. Ahogy azt is, hogy lemaradjon a közös eseményfotóról, mert nem akkora ember és tényező ő ebben a társaságban, hogy muszáj legyen megvárni mert "tumultusba" került.

 A fotósokkal amúgy is csak a baj van, összeesküvést sejtek a háttérben!

Az egy dolog, hogy a sajtómunkás kattintgat összevissza ahogy a helyzet adja, de azért a leválogatás már más kérdés. Ha lősz egy képet a Juncker száját bámulva nyelvelő Orbánról, akkor nyilván nem tudod megállni, hogy közzé ne tedd, aztán majd belegondol bárki akármit, mint a Mansfield mellét delejezve bámuló Loren ikonikus fotójába:

Amin a gesztusok elég árulkodóak, és a diktátoros csicskalángos, szájnyalogatós pettingfotó után Orbán úgy nézi Merkel hellyel kínáló gesztusát, mintha fingópárnára akarnák leültetni, hogy csúcsra járassák a bohóchatást. Lehet, hogy Juncker tahó vagy alkoholista, esetleg alkoholista tahó, lehet, hogy csak egy halál laza jófej. De azért el kellett jutni odáig, hogy Orbánt ő és társai ilyen egzotikus, félázsiai bohócként kezeljék. Viktorunk lett a suli lúzere, akivel szemben nagyjából bármilyen tréfa megengedhető. Nem áll mellette senki, nem kell attól félni, hogy a kis köpcit megvédi a rögbicsapat mázsa húsz kilós, kétméteres kapitánya.

Mondd csak, Viktor, tényleg megért ennyit a belpolitikai bullshitnek szánt halálbünti túltengés?

 

 

CÖF: Értetlenül állunk Juncker viselkedészavara előtt

Kemény jelzőket használ a Civil Seggfej Összefogás Fórum az Európai Bizottság vezetőjével kapcsolatban. Úgy látják: JUncker nem méltó európai vezető szerepére.

"Aki demokratikusan megválasztott kormányfőket ütöget, sérteget, jegyzetfüzettel ver fejbe, vagy éppen mikrofonokat harapdál, aligha méltó európai vezető szerepre. Az európai emberek, így a magyarok is joggal várják el, hogy az Európai Bizottság vezetője államférfiként viselkedjen" - kezdi közleményét a CÖF. Ahogyan mi is beszámoltunk róla, az EU-s politikus meglehetősen fura jelzővel illette a magya miniszterelnököt. "Helló, diktátor" - ezekkel a szavakkal üdvözölte Orbán Viktort az Európai Bizottság vezetője a rigai uniós csúcson, majd egy kisebb fülest is adott kormányfőnknek.

"A Szanyi Tibor féle bohócfutamokból van épp elég, nem szeretnénk, ha az uniós vezetők közt is ez a magatartás válna uralkodóvá" - szögezte le a pénteki eseményekkel kapcsolatban a CÖF. A szervezet úgy látja: Juncker "szereptévesztésben van, hiszen egyetlen államtól sem kapott oktatásra, nevelésre felhatalmazást". Az Unió civiljei az adó elkerülés nagymesterének tartják, Luxemburg miniszterelnökeként adó átverési show-műsorával megrövidítette mindazon államokat, akiknek most erkölcsről szónokol - zárta közleményét a CÖF.

Felháborodott Juncker tasliján a Polgári Konzervatív Párt is

A Polgári Konzervatív Párt közleményben tiltakozott amiatt, hogy az Európai Bizottság elnöke viccesen lediktátorozta Orbán Viktort, majd egy kis taslit is adott a nyakára.

„The dictator is coming” – ezt a megjegyzést eresztette el az Európai Bizottság elnöke a pénteki rigai csúcson, amikor meglátta az érkező magyar miniszterelnököt. Jean-Claude Juncker a hivatalos kézfogás után egy szolid taslit adott Orbán Viktornak.

A magyar kormányfő erre úgy köszönt vissza, "Hello Grand Duke", azaz Helló, nagyherceg. Orbán állítólag így szokott köszönni az Európai Bizottság elnökének, aki amúgy mindenkivel lazán és viccelődve viselkedik az ilyen találkozókon.

Ennek ellenére a Polgári Konzervatív Párt közleményt adott ki, amelyben azt írták, "azzal, hogy Juncker bizottsági elnök lediktátorozza a magyar kormányfőt, az európai intézményrendszernek a szabadság intézményes védelmére való képtelenségét bizonyítja. Amit az intézményrendszer nem tud biztosítani Magyarországon, azt Juncker elnök sem fogja tudni biztosítani nyegle megjegyzésekkel, miközben megsérti a magyarok tetemes részét, olyanokat is, akik nem azonosulnak Orbán politikájával".

 

 

 

 

 

 

17 milliárddal tartozik Demján cége

Ahogy azt pénteken megírtuk, Demján Sándor Arcadom Zrt. nevű cége ellen csalás gyanújával nyomoz a rendőrség, miután feljelentették az alvállalkozói. Leskó Imre kisvállalkozó, a Stonework Kft. tulajdonosa két társával közösen a Kőérberek Tóváros lakóparki projekt kapcsán úgy döntött, feljelenti az Arcadomot, miután nem fizették ki őket. A Népszabadság úgy tudja, hogy a három alvállalkozónak elege lett abból, hogy hiába követelik a pénzüket az elvégzett, és nem kifogásolt minőségű munkák után, hiába nyernek pereket, amelyekben a bíróság fizetésre kötelezi az Arcadomot, nem kapják meg a pénzüket.

Az egyik cég azt állítja, hogy rávették őket, hogy engedjen 30 százalékot a már elvégzett munka árából, de a fennmaradó 5,2 millió forintot sem kapta meg. De több cég állítása szerint a munka elvégzése után azt az ultimátumot kapták a cégtől, hogy vagy elfogadják az eredetileg kialkudott ár 50-70 százalékát vagy nem kapnak semmit.

A felszámoló kimutatása szerint az Arcadom 200 hitelezője összesen 17 milliárd forintot követel a cégtől. Ebből 10 milliárd jogosságát nem vitatja a cég, de nem fizeti ki a számlákat. Januárban arról számoltunk be, hogy a Fővárosi Bíróság elrendelte az építőipari vállalat felszámolását. A cég banki hiteltartozása összege a Raiffeisen Bankkal szemben 3,4 milliárd forint, ami a hitelszerződésben rögzített garanciák, biztosítékok alapján előnyösen rangsorolt. Más banki tartozása nincs a vállalatnak.

A csalás miatt indult nyomozásban a 11. kerületi rendőrség egyelőre csak dokumentumokat kért be a cégtől május 30-i határidővel. A felperesek a büntetőfeljelentéssel egyidőben polgári peres eljárást is indítanak.

A Népszabadság szerint az alvállalkozókat nyugtalanítja, hogy az Arcadom büntetőügyekben eljáró ügyvédje a korábbi 11. kerületi rendőrkapitány, Czellér Ferenc. A lapnak Czellér azt mondta, nem tud a cég elleni feljelentésről, ahogy az elrendelt nyomozásról sem. Demján Sándort a Népszabadságnak nem sikerült elérnie, egyelőre máshol sem reagált a cége ellen elrendelt nyomozás hírére.

A vállalkozó a 100 leggazdagabb magyar nevű kiadvány idén májusi száma szerint a 4. leggazdagabb ember Magyarországon, vagyonát 93 milliárd forintra becsülik.

 

 

 

 

 

 

 

Brüsszelben tüntettek Paks miatt a paksiak

Demonstrációt tartottak Brüsszelben pénteken a paksi atomerőművel kapcsolatos tervezett intézkedések nyilvánosságáért és nemzetközi konzultációt követelve az erőműnél működő magyar szakszervezetek - közölte az MTI.

Az MVM Társaságcsoport Szakszervezeti Szövetsége (MVM TSZSZ), a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ) és Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) mintegy 10 aktivistája az Európai Parlament főbejáratánál egyórás tüntetést tartott. "Átláthatóságot akarunk" - írták ki egy transzparensre, és felolvasták petíciójukat, amit az Európai Unió klíma- és energiaügyi biztosának, valamint az Európai Bizottság energiaügyekért felelős alelnökének és az EU Energia Bizottsága főigazgatójának címeztek - tájékoztatta Gál Rezső, az MVM TSZSZ elnöke az MTI-t.

A paksi atomerőmű ügyében nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi konzultációra is szükség van, mert a magyarországi atomenergia-iparban dolgozók veszélyeztetve érzik magukat, miután a miniszterelnök nyilatkozata szerint a magyar energiapolitikát Brüsszelben súlyos támadások érték.

A petíció továbbítását a címzetteknek az európai közüzemi, közszolgálati szakszervezet, az EPSU főtitkára vállalta. A szakszervezetek képviselőit délután fogadja Dominique Ristori, az EU Energia Bizottság főigazgatója.

 

 

 

 

 

 

 

Még a parizert is beosztja a kirendelt csődgondnok

Arra mérget vehet, hogy ha magáncsődbe menekül, 5-7 éven át egy kirendelt kormánytisztviselő fogja adagolni a parizert önnek és családjának, eladja a tévét, a kocsit, és a család minden mozdulatát, pénzmozgását folyamatosan felügyelni fogja. Már amit engedélyez, mert mindenben ő lesz a főnök. Mindenről nyilvántartást vezet majd, ön pedig szorgalmasan jelenti neki, mit venne a gyereknek, ki mennyi pénzt hozott haza az elmúlt hónapokban. Még a nagymamáról is be kell számolnia a felügyelő felé, ha önnel lakik.

A napokban nyújtotta be a KDNP a magáncsődöt bevezető törvényjavaslatát, amellyel a magánszemélyek adósságrendezését segítené a párt. A csődvédelem egyik nagy előnye az adós számára az  lenne, hogy ezalatt nem lenne kitéve végrehajtásnak, vagy például kényszerértékesítésnek, kilakoltatásnak, és nem lehet felmondani vele szemben az alapvető közszolgálatási szerződéseket sem. Az sem mellékes, hogy a parizeres szűk évek jutalma az adóssága részleges elengedése is lehet.

A totális kontrollt és adósságprést viszont valószínűleg nem sokan lesznek képesek vagy hajlandóak elviselni, amit mindezért teljesíteni kell.

A magáncsőd lényege,

hogy magánszemélyeknek, magyarán a lakosságnak biztosít csődvédelmet. Eddig hasonló eljárás csak a cégekre volt. A cél az lenne az új intézménnyel, hogy aki nem képes fizetni a tartozásait

  • megállapodjon azokkal, akiknek tartozik (ők a hitelezők)
  • helyreálljon a fizetőképessége és kikerüljön az adósságcsapdából
  • a hitelezők is megkapják az adóstól, amit még vissza tud adni (a bankoknak ez jobb lenne a hosszadalmas, drága, sokszor eredménytelen behajtási eljárások helyett, és belátható időn belül kiszámítható megtérüléshez jutnának)

Mikortól lehet kérni?

A törvény hatálybalépése 2015. szeptember 1., de 2016. október 1-jéig csak azok kaphatnak magáncsődöt, akiknek kényszerértékesítenék a lakásukat.

Ki kérhet magáncsődvédelmet?

A magáncsődöt csak az adós kezdeményezheti, önkéntesen kell jelentkezni. Ha van adóstárs, csak közösen kérhetnek csődvédelmet. Annak, hogy meg is kapják, sok feltétele van, és együttesen kell teljesülniük. A törvényjavaslat szerint egy adós akkor kérhet magáncsődöt, ha

  • a vagyona és a törlesztésre fordítható jövedelme nem elég az adóssága törlesztésére.
  • egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van.
  • a tartozások legalább 80 százalékát elismeri, sőt nem is vitatja.
  • a tartozások között legalább egy olyan van, ami több mint 500 ezer forint (kamatokkal és járulékokkal) és 90 napja lejárt.
  • a hátrasorolt hitelezők nincsenek többen ötnél (lásd Milyen tartozásokra lehet magáncsődöt kérni?).
  • a tartozások között van hitel.
  • egyik tartozás sem azért keletkezett, mert az adós egy céges ügyben nem tett eleget a kötelezettségének és a bíróság megállapította a polgári vagy büntetőjogi felelősségét.

Lesznek, akiket kapásból kizárnak Nem engedik például magáncsődbe azt,

  • akinek a tartozása több mint a kétszerese a csődvagyonának. A vagyonba beleszámítják az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevételét is.
  • akinek az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyona van.
  • akinek a lakását már megvette a Nemzeti Eszközkezelő.
  • akinek az elmúlt 10 évben már volt egy magáncsődje, vagy más adósságrendezési eljárása (akkor sem kérhet magáncsődöt, ha 10 éven belül kért ilyet, de elutasították vagy menet közben zárták ki).
  • akinek több mint 500 ezer forintos bírságtartozása van, vagy büntetőügyben van adóssága, esetleg el is kobozták a vagyonát.
  • akinek adó- vagy más köztartozása van, és részletfizetést kapott rá.
  • aki külföldi.

Milyen tartozásokkal lehet magáncsődöt kérni?

Főleg a banki adósságaink miatt lesz fontos a magáncsőd, a javaslat is kiemelten kezeli a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat, amelyeknek zálogjoguk van az adósok ingatlanán (ők a „főhitelezők”). A javaslat külön kategóriákba sorolja az adósok tartozásait, a fontosabbak a következők:

  • Bármilyen, határozatba vagy közokiratba foglalt tartozás (ilyenek általában a lakáshitelek)
  • Jelzáloggal terhelt adósságok (ide is tartoznak a lakáshitelek, ugyanis jellemzően jelzáloghitelek)
  • Óvadékkal, vételi joggal, engedményezéssel biztosított tartozások
  • Végrehajtási költségek
  • Tartásdíj, magánszemélynek járó kártérítés vagy sérelemdíj, közműdíjak, államot megillető köztartozások, társasházi közös költség
  • Hátrasorolt követelések, például tartozás egy rokonnak, élettársnak vagy az adós cégének. Ide tartoznak például az 50 ezer forint feletti magánszemélyek felé fennálló tartozások is.

Ide tartozik az is, hogy ha valamelyik hitelező nem jelenti be az igényét szabályszerűen, 15 napon belül, akkor az igényeit nem érvényesítheti az adósokkal szemben, amíg tart a csődvédelem, és a követelés nem is kamatozhat, ugyanakkor az elévülés érvényes rá.

Mekkora tartozást engedhetnek el?

A magáncsődvédelem és a szigorúan felügyelt adósságtörlesztési időszak alapesetben 5 évig tart, de meghosszabbíthatják 7 évre. A végén záróelszámolást készítenek, és ha az adós fegyelmezetten teljesített és mindenben együttműködött, akkor a bíróság a fennmaradó tartozásai alól mentesíti. Ez a különböző tartozások esetén 55-95 százalékos adósságelengedést is jelenthet.

Az adósságtörlesztési tervet ugyanis a javaslat szerint úgy kell elkészíteni, hogy az 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése

  • az úgynevezett privilegizált hitelezők (ide tartoznak a bankok és a pénzügyi vállalkozások jelzáloghitelei) esetén legalább a 45 százalékos, de legfeljebb az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések 1,2-szerese
  • az egyéb hitelezői igények esetén legalább 40 százalékos
  • a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább 5 százalékos

Persze az előírt mértékek nem zárják ki azt, hogy esetleg olyan adósságrendezést kell végrehajtania az adósnak, amellyel a hitelezők megtérülése magasabb lesz. És azt sem árt észben tartani, hogy az adósságelengedést vissza is vonhatják, ha rájönnek, hogy valaki stiklizett.  

Mi az a Családi Csődvédelmi Szolgálat?

A magáncsődtörvénnyel létrejön egy új állami intézmény, a Családi Csődvédelmi Szolgálat (ez az Igazságügyi Hivatal szervezete lesz, és jelen lesz a kormányhivatalokban). Ez a szervezet koordinálja és felügyeli a magáncsőd eljárásokat az állam oldaláról. Elsősorban nem a bíróság, hanem ez a szolgálat fogja megállapítani, hogy bekerülhet-e valaki a csődvédelembe, teljesíti-e a törvény feltételeit.

Hogyan indítható magáncsőd?

Az adós kérelmével kezdődik az eljárás, amihez rengeteg feltételt kell teljesítenie, és menetközben például teljes vagyonleltárt, később pedig jövedelemfelosztási, illetve adósságtörlesztési tervet kell csatolnia (lásd A védelem ára). A kezdeményezéstől kezdve beáll a csődvédelem. A folyamatot a családi vagyonfelügyelő és a Családi Csődvédelmi Szolgálat koordinálja, és ellenőrzi azt is, hogy megfelelőek-e a dokumentumok és az adós megfelel-e a törvény feltételeinek. A csődvédelmi szolgálat feladata az is, hogy – hirdetményben – felhívja az ismeretlen hitelezők figyelmét arra, hogy jelezzék az igényeiket. Az adósnak előzetesen minden hitelezőjét be kell vallania, és ha elmulasztja, kizárhatják az eljárásból.

Ezután a főhitelezővel és a többi hitelezővel megpróbálnak bíróságon kívül megállapodni az adósság rendezéséről és a fizetési könnyítésekről.

Az első menet

A bíróságon kívüli eljárásban az adós és hitelezők megállapodhatnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részleges tartozás-elengedésben is részesülhet. Az állam ezen a ponton az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, és ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás feltételeinek. Ezt követően a főhitelező koordinálásával történik meg a megállapodás kidolgozása, és ha konszenzus van, életbe is lép. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodást az állam regisztrálja, bírósági jóváhagyás nem szükséges hozzá.

És ha valami közbejön?

A magáncsődegyezséget és az adósságtörlesztést csak váratlan és rendkívüli kedvezőtlen változás miatt lehet módosítani. Ha viszont az adós az eljárás alatt nagy összegű rendkívüli bevételhez vagy vagyonhoz jut (például örököl), köteles azt is az adósságrendezésre fordítani.

A bíróságon akkor folytatódik az ügy,

ha nem sikerül bíróságon kívül megállapodni, esetleg nincs főhitelező, aki koordinálná a tárgyalásokat, vagy az adós nem teljesíti az első megállapodásban foglaltakat (és emiatt nem rúgták ki az eljárásból). A bírósági eljárás viszont kötöttebb és költségesebb lesz.

A bíróság elutasíthatja a kérelmet, ha az adós nem teljesíti a törvényi feltételeket, nem működik együtt, vagy visszaélésen kapják. A bíróságon is egyezségkötést próbálnak elérni, és ha ezt sem sikerül, akkor kötelező bírósági határozat születik. Ha az egyezség nem jön létre, a bíróság dönt az adósságtörlesztési határozatról, amely nemcsak az adós törlesztési kötelezettségét szabja meg, hanem az adós és családja elemi létfenntartása szempontjából nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosztását is elrendeli.

A családi vagyonfelügyelő

A magáncsődvédelem alatt a csődvédelmi szolgálattól kirendelt kormánytisztviselő, úgynevezett családi vagyonfelügyelő (aki egy fizetésképtelenségi szakértő) felügyeli az adós minden pénzmozgását. A vagyonfelügyelő emellett a bíróság számára szakmai előkészítő és közreműködő feladatokat lát el, jogi, szervezési és pénzügyi feladatokat lát el, az eljárásokban döntés-előkészítő funkciója van, továbbá a bíróság határozatainak végrehajtását ellenőrzi. Jelentős szerepe lesz a bírósági egyezség előkészítésében is, és ha ez nem vezet eredményre, akkor a bírósági adósságtörlesztési terv kidolgozása is a feladata, csakúgy, mint a nagy értékű vagyontárgyak értékesítése.

A védelem ára

A magáncsőd fő szabálya, hogy az adós mindenben kötelezően együttműködik a vagyonfelügyelőjével, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőivel, a megállapodás szerint törleszt, és semmivel nem veszélyezteti az adósságrendezést. Már a kérelmi szakaszban is törlesztenie kell valamennyit, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Emellett a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, vagyis nem vonhatja el, beleértve azt a vagyon is, amit a csődvédelem idején kap (például örököl).

Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.

De ennél pár még konkrétabb kellemetlensége is lesz a magáncsődnek:

  • Az adósnak (vagy adóstársaknak) olyan számlát kell nyitnia, amelyre a bevételek érkeznek és ahonnan törlesztik az adósságot. Erre a számlára minden készpénzt át kell utalni, és onnan csak a családi vagyonfelügyelő engedélyével (és aláírásával) lehet költeni (egyébként sem lehet olyan kiadás, ami meghiúsítaná az adósságrendezést vagy veszélyeztetné azoknak az érdekeit, akiknek tartozik az adós).
  • A mindennapi élethez szükséges szokásos kiadásokra külön számlát kell nyitni, de ennek a pénzforgalmáról kéthavonta tájékoztatni kell a vagyonfelügyelőt, mint ahogyan minden nagyobb felmerülő kiadásról is. Erről háromfős család esetén személyenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét (42 750 forintot) lehet csak elkölteni vagy felvenni havonta, a közműszolgáltatások, vagyonbiztosítások díján, és a társasházi közös költségen felül, amit átutalással teljesíthetnek. Ha három főnél nagyobb a család, az elkölthető összeg fejenként csak az öregségi nyugdíj (28 500 forint). Ennél nagyobb összegű kiadást a vagyonfelügyelő engedélyezhet.
  • Bármilyen egyéb számlát csak a vagyonfelügyelő engedélyével nyithat.
  • Az adósnak havonta legalább annyit kell törlesztenie, amennyi a zálogjoggal terhelt ingatlana értékének 7,8 százaléka tizenketted része (vagyis a hónapokra lebontott éves törlesztőrészlet).
  • Emellett – ha van – az adósnak folyamatosan fizetnie kell a tartásdíjat (az öregségi nyugdíj másfélszereséig, 42 750 forintig), a kártérítést, a sérelemdíjat (szintén 42 750 forintig), a közös költséget (15 ezer vagy rezsivel együtt 30 ezer forintig), a lakásbiztosítást, a közterheket (kivéve a diákhitelt).
  • A vagyonfelügyelő minden vagyoni és jövedelmi adatot láthat, folyamatosan ellenőrizhet, még az adóstárs hozzátartozóiét és azokét is, akik egy háztartásban élnek vele. Nyilvántartást is készít a bevételekről és a vagyonról.
  • A magáncsőd eljárás elején, a megállapodás előtt az adósnak a vagyonfelügyelőjével havi jövedelemfelosztási tervet kell készítenie, melyben a saját, az adóstársa és a vele együtt élő közeli hozzátartozók rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és az adósságai miatti fizetési kötelezettségeket kell feltüntetni. Ha minderre nincs elég rendszeres bevétel, a vagyonfelügyelő arányosan legfeljebb 20 százalékkal alacsonyabb mértéket határoz meg a fizetési kötelezettségekre. A fizetési kötelezettségek teljesítését az adósnak havonta írásban kell igazolnia a családi vagyonfelügyelő felé.
  • Az adósnak vállalnia kell, hogy munkát vagy más jövedelemszerző tevékenységet keres.
  • Az adósnak meg kell ígérnie azt is, hogy jól viselkedik: vállalnia kell, hogy tartózkodik az olyan magatartásoktól, amik olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, amik hátrányosan érintik a törlesztési képességét.

El kell adni a kocsit és a tévét,

Hacsak nem kell a munkájához. Az adósságot ugyanis az adós és adóstársa vagyonából, illetve jövedelméből próbálják rendezni a magáncsőd alatt. Az adósságrendezésbe tartozik az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele, továbbá az is, amit az eljárás alatt szerez. Azt később, végrehajtási rendeletben fogják meghatározni, melyek lesznek azok a kisebb értékű vagyoni elemek, amelyeket nem használnak fel a tartozás rendezésére. Az általános elv az, hogy mentesek lesznek az eljárás alól az adós  és adóstársa, illetve a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevételek.

Ettől persze még nem kell megkönnyebbülni, az eladható vagyonelemekbe bőven beletartoznak majd például a 300 ezer forint alatt tárgyak, melyek eladását a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós fogja végezni, és a bevételt befizeti az adósság rendezésére szolgáló számlára fizeti be. A 300 ezer forint feletti vagyonelemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő fogja végezni.

A lakást is simán eladhatják

A javaslat azt írja, hogy a cél, hogy egy család ne veszítse el a lakását, ha az „méltányolható mértékű és értékű”. Ugyanakkor az adósnak már a magáncsőd kérésekor nyilatkoznia kell, hogy meg akarja-e tartani a lakást, vagy hajlandó kisebb lakásba költözni. Valaki akkor tarthatja meg a lakását, ha nem kell az adósságrendezéshez, vagy él benne gyermek vagy 70 év feletti idős ember is, esetleg tartósan súlyos beteg vagy fogyatékos.

Még örökölhető is lesz

Ha az adós meghal, az örököse a helyébe léphet a magáncsődben, ha akar, illetve ha kell a lakás, ami miatt indult.

 

 

 

 

 

 

Kövér: Chile a harmadik legfontosabb partnerünk a térségben

Chile és Magyarország gazdasági kapcsolatai pozitív tendenciát mutatnak, Mexikó és Brazília után Chile a harmadik legfontosabb partnerünk a latin-amerikai térségben - hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a dél-amerikai országban tartózkodik.

Kövér László megbeszélést folytatott Jorge Insunza Gregorio de Las Herasszal, az elnöki hivatalt vezető miniszterrel, aki Magyarországot az Európai Unión belül egy olyan térség legdinamikusabban fejlődő tagjának nevezte, amellyel Chilének tovább kell bővítenie gazdasági kapcsolatait - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke szombaton.

A két ország kereskedelmi forgalma 2014-ben csaknem 63 százalékkal nőtt, és összesen 72 millió dollárt tett ki.

A találkozón Kövér László kifejtette, hogy az új magyar külpolitikának egyik fontos eleme a dél-amerikai gazdasági kapcsolatok további élénkítése. Hozzátette, ennek elősegítésére rendezik meg ősszel Budapesten a II. Magyarország-Latin-Amerika Fórumot, amelyre a chilei politikai, gazdasági, tudományos és oktatási élet szereplőit is meghívták.

Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a felsőoktatási együttműködés ösztönzésére 15 ösztöndíjat ajánlott fel Magyarország chilei diákok számára.

A házelnök találkozott Gabriel Berczely Santiago de Chile-i tiszteletbeli konzullal, aki az aktuális chilei politikai és gazdasági folyamatokról nyújtott tájékoztatást.

Chilei látogatásának befejezéseként az Országgyűlés elnöke a Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara képviselőivel is tárgyalt a két ország közötti üzleti lehetőségekről.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán értékeli magát!

Az elmúlt öt év kormányzati munkáját értékeli jövő pénteken Orbán Viktor miniszterelnök – értesült a Napi Gazdaság.

A gazdasági napilap internetes kiadásában péntek este megjelent cikk szerint Orbán Viktor nemcsak az elvégzett munkáról, hanem a kormány előtt álló feladatokról is szót ejt a Budapesti Történeti Múzeumban tartandó, Ötéves a kormányzás elnevezésű konferencián.

 

 

 

 

 

 

 

Pulai: a kivándorlás sokkal nagyobb probléma, mint a bevándorlás

A Magyarországról történő kivándorlás legfőbb okaként a legtöbben még mindig valamilyen gazdasági okot említenek, de 32 százalék már azt mondja, hogy politikai okok is szerepet játszottak ebben – ezt Pulai András mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint az ország vezetésének politikai teljesítményét is értékelik, akik elmennek. A szakember elmondta: egyfajta kilátástalanságot tükröz ez az állapot, sokan nem látják a jövőjüket az országban, aminek gazdasági és politikai okai is vannak. Hozzátette: még a Fidesz és a Jobbik szavazók körében is többen vannak azok, akik szerint a kivándorlás nagyobb a probléma, mint a bevándorlás.

A kormányzat rengeteg pénzt elköltött arra, hogy maga mellé állítsa a társadalmat bevándorlás ügyben, de a Fidesz szavazók körében is inkább a kivándorlást tartják bajnak - fogalmazott. Pulai András hangsúlyozta: 100 magyar emberből 90 érintett valamilyen formában a kivándorlással kapcsolatban. A Publicus stratégiai igazgatója kijelentette: ez azt jelenti, hogy vagy valamilyen ismerős, rokon vándorolt ki, vagy az ismerősök körében van olyan, aki rendszeresen külföldön vállal munkát. A szakember elmondta: az, hogy ez a dolog 10-ből 9 embert érint, nagyon magas szám.

 

 

 

 

 

 

 

Soha többé készpénz – álom vagy rémálom

A világban ma már a pénz nagy része csak virtuálisan, adatként létezik, és egyre többen szabadulnának a 3000 éve velünk lévő érméktől, illetve bankjegyektől. Svédországban a hajléktalanoknak bankkártyával adhatnak apanázst a járókelők. Dánia már jövőre megtenné az első igazán komoly lépést a készpénzmentes társadalom megteremtése felé, egyes boltokban már nem lehetne így fizetni, bár ennek óriási kockázatai vannak. Ön megosztaná a kormánnyal, hogy milyen gyógyszert vett, vagy mennyit költött alkoholra a hétvégén?

Dánia lehet a világ első országa, ahonnan végleg száműzik a készpénzt. A koppenhágai kormány múlt héten benyújtott egy olyan törvényjavaslatot, mely lehetővé tenné a kereskedőknek, hogy készpénzt nem kell elfogadniuk, csak a bankkártyás vagy mobilos fizetési lehetőséget kell biztosítani boltjaikban. (Jelenleg a jogszabály előírja, hogy az üzleteknek készpénzt el kell fogadniuk a vásárlóktól.) Ha a parlament megszavazza, 2016 januárjától készpénzmentesek lehetnek a dán éttermek, benzinkutak, és ruházati boltok is. Az alapvető szolgáltatást nyújtó helyeknek, mint például a postáknak, kórházi büféknek vagy fogorvosoknak azonban továbbra is kötelező lenne elfogadni a dán koronát.

A döntés abból a szempontból logikusnak tűnik, hogy Dániában már 2012-ben a fizetések 84,2 százalékát készpénz nélkül bonyolították le. Sokan a legkisebb vásárlásokhoz is kártyát használnak, ezért a változást legtöbben észre sem vennék.

A fejlett nyugati országokban a legszegényebbeknek is van bankszámlájuk, így a törvény támogatói szerint senkit nem érne hátrány a készpénz megszüntetésével. A készpénz visszaszorulásában élen járó egyik államban, Svédországban például az önkormányzat bankkártya-leolvasókkal látta el a hajléktalanokat, hiszen ott már sokan nem is hordanak maguknál készpénzt. Svédország 2030-ra szeretné teljesen száműzni az országból az érméket és bankjegyeket.

Valójában azonban a dán törvény jelentősége jóval túlmutat önmagán: ez volna az első igazi lépés a készpénzmentes társadalom megteremtése felé, melynek rengeteg előnye lenne – ám a kockázatok is legalább akkorák.

A készpénz a bűnözés melegágya

Azt, hogy a készpénzes fizetések nem követhetők, elsősorban azok használják ki, akik valamiért illegalitásban utaznak. Nemcsak az adóelkerülés legkönnyebb formája a készpénzhasználat, de a fegyver- vagy drogkereskedők sem banki átutalással intézik pénzügyeiket. Az IMF egyik kutatása egyértelműen kimutatta, hogy a világszerte forgalomban lévő készpénz nagyobb része a törvényes, látható gazdaságon kívü forog. Magyarán: a bankjegyek több mint felét arra használják, hogy egyes tranzakciókat elrejtsenek a hatóságok szeme elől. Ha teljesen megszűnne a készpénzhasználat, akkor sokkal nehezebb volna a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosása is.

Bankjegyek hiányában egy csapásra megszűnnének az utcai és bolti rablások is. A bankoknak és az üzleteknek sem kellene sokat költeni biztonsági eszközökre vagy őrökre: a nagyobb mennyiségű pénzek szállítása és őrzése különösen drága. Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egyszerűbb lenne mindenhol csak egy érintéssel fizetni. A technikai feltételek mindehhez adottak, a PayPalhoz hasonló megoldások évek óta biztonságosan működnek, a Facebookon a szmájlik mellett már pénzt is tudunk küldeni egymásnak, és rengeteg olyan mobiltelefonos alkalmazás létezik, mellyel akár egy éttermi számlát is szét lehet osztani elektronikusan.

Kenneth Rogoff, a Harvard professzora nagy támogatója a készpénzmentes gazdaság ötletének. Szerinte a fentiek mellett komoly előny volna az is, hogy a készpénz eltűnésével a jegybankok előtt is új távlatok nyílnának meg: ha úgy kívánja meg a stabilitás, valóban bevezethetnék a negatív kamatot. A mai, alacsony inflációs környezetben több központi bank is nulla alatti kamatot volt kénytelen alkalmazni. Ezt egyes vállalatok – a biztonságért cserébe – bizonyos körülmények között még hajlandóak is bevállalni, de a lakosság már nem, és inkább a párnája alatt tartja a vagyonát. Deflációs környezetben, amikor azt tapasztaljuk, hogy a pénzünk napról napra többet ér, miért vinnénk azt bankba, ahol levonják belőle a kamatot?

Bizalmi kérdés

Persze ha már lehetősége lesz a jegybanknak levonni mindenkitől a negatív kamatot, semmi nem akadályozza meg a kormányokat sem abban, hogy ha úgy látják szükségesnek, akkor adószedés címén néha megcsapolják a bankszámlákat.

Nem véletlen tehát, hogy azokban a skandináv országokban használnak legkevésbé készpénzt, ahol nemcsak a gazdaság stabil, de hagyományosan erős a szociális háló is. Az emberek itt érzik, hogy az állam törődik velük, ezért meg is bíznak benne. Míg Dániában vagy Svédországban a 80 százalékot is meghaladja a készpénzmentes fizetések aránya, addig az olaszoknál ez 44, Magyarországon pedig mindössze 13 százalék.

A készpénzmentes gazdaság megvalósításához márpedig a bizalom a kulcskérdés, hiszen abban a társadalomban, ahol minden kifizetés elektronikusan történik, mindennek nyoma is marad.

A bankok már ma is folyamatosan figyelik és elemzik ügyfeleik szokásait. Ha valaki például csak Magyarországon használja bankkártyáját jellemzően kisebb vásárlásokra, ám egyszer csak Hongkongból indítana egy nagyobb tranzakciót, akkor joggal feltételezhető, hogy a bankkártya adatait ellopták, és a bankok letiltják automatikusan a kártyát.

A mai adatelemzési módszerek lehetővé teszik azt is, hogy a kormányok – feldolgozva az óriási mennyiségű információt – befolyásolják nem csupán a pénzügyi folyamatokat, de az állampolgáraik viselkedését is, és semmi okunk azt feltételezni, hogy ezzel ne élnének vissza.

Ha az állam minden polgárának minden ügyletére rálát, akkor akár korlátozni lehetne azt, hogy egy hónapban mennyit költhetünk szerencsejátékra vagy éppen sörre, de megtilthatják például, hogy a túlsúlyosak zsíros ételeket vegyenek. Persze lehet mindezt mondjuk egészségügyi intézkedésként feltüntetni, ám nem elképzelhetetlen, hogy az állam visszaélne – vagy legalábbis megpróbálna visszaélni – a megszerzett, adott esetben érzékeny információkkal. Az amerikai lehallgatási botrány (melyben európai kormányok is érintettek) megmutatta, meddig képes a hatalom elmenni, ha az állampolgáraik utáni kémkedésről van szó.

Ezekre a problémákra a Bitcoin, vagy az ahhoz hasonló digitális valuták megoldást jelenthetnének. Ám egyrészt ezek használata is technikai eszközöket igényel – azaz hiába a titkosítás, megfigyelhető –, másrészt pedig a Bitcoin árfolyama annyira ingadozó, hogy kockázatos volna hosszú távon tervezni vele.

Még sokáig játszhatunk fej vagy írást

Mindenesetre nem maholnap lesz, amikor a világ elhagyja a készpénzt – ha egyáltalán megtörténik. A készpénz kiiktatása ugyanis hordoz kockázatot. Elhagyása azt is jelentené, hogy csak egyféle technikára bízzuk a gazdaság összes vagyonát. Százszázalékos biztonság nincsen, és a legnagyobb védelmet pont a többféle technológia használata jelenti. Rogoff ráadásul azt is elismeri, hogy a készpénzmentes társadalom csak akkor valósulhat meg, ha a legnagyobb országok egyszerre hagyják el a bankjegyeket. Hiába szűnik meg mondjuk a dán korona, attól még az emberek könnyedén átállhatnak például az euróbankjegyek és -érmék használatára.

A készpénz fenntartása sem veszélytelen

A minap a Raiffeisen rendszere állt le fél napig, nem lehetett használni a netbankot, nem lehetett felvenni pénzt az automatákból, bankkártyával sem lehetett fizetni. Kiderült, egy központi számítógép egyik kulcsalkatrésze romlott el. Az alkatrészt kicserélték, de a megbízható működéshez szükséges ellenőrzések tartottak a tervezettnél sokkal tovább, ezért állt az egész rendszer fél napon át, ezt kommunikálta a Raiffeisen.

A készpénzmentes világban, ahogyan ez az eset is mutatja, van annak kockázata, hogy a többszörös védelem, tartalékrendszerek ellenére is lehetetlenné válnak a banki tranzakciók egy ideig. Ez ugyanolyan kockázat, mint a hackerek támadása. De ezekkel szemben már ma is védekeznek a bankok és a jegybankok, a fizetési rendszert felügyelő hatóságok a világon, vagyis nem kellene új dolgot kitalálni, kifejleszteni, ha az egész világon átállnánk a készpénzmentes forgalomra.

Ráadásul a készpénz fenntartása sem veszélytelen. Elég csak a készpénzhamisításra gondolni – amely ellen szintén védekeznek a jegybankok, de azt soha nem tudják kiküszöbölni, hamisítók mindig vannak, általában lebuknak. És a hackereknek is van készpénzes világbeli megfelelője: a zsebmetszők, akik ellopják a pénztárcát – sőt, a készpénz elveszítéséhez még bűnözőkre sincs szükség.

A beidegződés is a lassú átmenet irányába mutat. Világszerte a fizetések 85 százaléka még mindig készpénzben történik, egy felmérés szerint a még a svédek 67 százaléka is úgy gondolja, hogy a készpénzhasználat alapvető emberi jog. Május elején Carl-Ludwig Thiele a német jegybank elnökségi tagja állt ki a készpénz mellett. Thiele azt mondta, hogy a kormányoknak nincs joga megmondani polgárainak, hogy miként fizessenek, majd Dosztojevszkijt idézve hozzátette: „A pénz érmékbe vert szabadság”.

Biztonság és veszélyek: felértékelődhetnek az alternatív fizetési rendszerek

A kizárólag elektronikus rendszerekre való átállásnak azonban komoly veszélyei is vannak. Ez persze kicsit közhelyes (és minden területre igaz), de a mindennapi élet fenntartásához tulajdonképpen nélkülözhetetlen kiskereskedelemben fokozottan problémát jelenthet. De nem is feltétlen kell a Raiffeisenéhez hasonló problémának bekövetkeznie, volt már rá példa, hogy az OTP elektronikus rendszerei tervezett karbantartás miatt nem működtek egy egész hétvégén át. Egy készpénzmentes világban az ilyen esetek azt jelentetté volna a bankok ügyfelei számára, hogy aznap még egy kiflit sem tudnak megszerezni.

Az ilyen gondokra megoldást jelenthet a jelenleg “alternatívnak” nevezett fizetési szolgáltatók – például a már említett PayPal – szélesebb körű elterjedése. Ezeket használva ugyanis nem csak közvetlenül a bankkártya terhére lehet vásárolni, hanem az ottani egyenleget feltöltve erről az “alternatív” egyenlegről is lehet fizetni. Egy ilyen, elképzelt jövőbéli világban tehát, ha lebénulna az ügyfél bankjának rendszere, akkor nem lenne más dolga, mint elővenni a mobilját, majd az (átutalással) előre feltöltött PayPal-egyenlegének terhére és erejéig vásárolhatja – ez éppen elég lehetne addig, amíg a bank helyreállítja rendszereit.

Ha ez utóbbi “vészegyenleg” meglétének elterjedését feltételezzük is, akkor is nagy, sőt az előbbinél sokkal nagyobb problémát jelentene, ha a POS terminálok mögötti rendszerben történne hiba. A terminálok több mint felét üzemeltető OTP technikai problémája például azt jelentené, hogy az üzletek több mint felének teljesen le kellene állnia, hiszen a vásárlók semmilyen elektronikus formában nem tudnának náluk fizetni.

Bár egy kissé az apokaliptikus sci-fik világát idézi, azért érdemes lehet belegondolni: ha a készpénzmentes világban egy ország polgárháborús állapotokat szeretne előidézni egy másikban államban, elég lenne csak ráküldenie annak banki informatikai rendszereire kiberbiztonsági szakemberekből álló seregét. A kiberkatonáknak egyetlen dolguk lenne: megbénítani és néhány napon át úgy is tartani például a legnagyobb bankok informatikai rendszereit, például a POS-terminálokat üzemeltető két-három nagyobb pénzintézetét. Valószínűleg nem kellene túl sok nap ahhoz, hogy tömegek induljanak el a főbb bevásárlóközpontok és élelmiszerboltok kirakatai felé kalapáccsal a kezükben.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 
Fel