Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

"Hagyja abba az idegengyűlölet szítását" - Orbánnak írt levelet az Amnesty

Levélben fordult Orbán Viktorhoz a bevándorlással kapcsolatos nemzeti konzultáció miatt az Amnesty International. A jogvédő szervezet igazgatója az ATV Start-ban elmondta, arra kérik a miniszterelnököt, hagyja abba az idegengyűlölet szítását és a bevándorlók megbélyegzését, ha pedig valóban foglalkozni szeretne a kérdéssel, akkor konzultáljon a civil szervezetekkel, illetve szakértőkkel.

Jeney Orsolya szerint a kérdőív amellett, hogy összemossa a menekülteket és a terrorizmust, olyan irányított, manipulatív kérdéseket tartalmaz, amelyek joggal engedik feltételezni, hogy valós tényeket sugallnak. A jogvédő szerint a problémát nem maga a konzultáció jelenti, hiszen ez egy demokráciában teljesen természetes lenne, rendkívül káros ugyanakkor, hogy a kormány ezt ilyen félrevezető, manipulatív módon teszi. A levél egyébként a jogvédő szervezet honlapján aláírható, illetve bárki letöltheti és maga is elküldheti, aki támogatja az Amnesty tiltakozó akcióját.

 

 

A földön nyomorogva alszanak az anyák a Heim Pál Gyermekkórházban

A “kisded szobában” csak arra van lehetőség, hogy a 0-4 éves gyerekeket elhelyezzék, a szülőknek már sajnos nem jut ágy – írja a 444.hu.

Olvasói fotót kaptak, amin látszik, hogy a földön kénytelenek meghúzni magukat, ha a picik közelében szeretnének maradni. Van, akinek két szék jut, azt tolja össze és a fotóra rá sem fért egy negyedik anyuka, aki a kuka és a mosdó között feküdt egy matracon.

 

 

 

 

 

 

Nem gyógyulnak a vörösiszap okozta sebek

Átfogó kutatás jelent meg a vörösiszap-katasztrófa társadalmi hatásairól, arról, hogy élnek több évvel a tragédia után a helyiek. Bár sok minden nagyon jól alakult, és korábban soha nem látott módon fogtak össze a magyarok, a három elöntött településen azóta sem állt helyre a rend. A tragédia csak rontott a munkanélküliségen, a helyiek hiányolják a rendszeres szűrővizsgálatokat, és a többség azt mondta: rosszabbul él a katasztrófa óta. Abcúg a hvg.hu-n.

"A pusztítás leírhatatlan volt, se tévé, se fotóriportok nem tudták visszaadni azt a látványt. Ma is beleborzongok, ha annak a férfinak az arcára gondolok, aki épp a háza maradványait nézte, mikor odaértünk. Annyira megrendítő volt, hogy nem tudtam mit mondani, mivel biztatni…én aznap hazautaztam, mert nekem volt hova, nekem csak egy nap rettenet volt, míg neki egy élet munkája veszett oda.

A fenti idézet 2010. október 4-én hangzott el, miután Magyarországon eddig soha nem tapasztalt ipari katasztrófa sújtott három Veszprém megyei, Ajka melletti települést: Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyt. A vörösiszap-katasztrófában tízen meghaltak, sokan megsérültek, több száz embernek vált lakhatatlanná a háza, ment tönkre az ingósága.

A történtekről eddig rengeteg tudományos elemzés jelent meg, ezek szinte kizárólag ökológiai, biológiai, természetföldrajzi, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi szempontúak voltak. Azzal azonban eddig egyetlen átfogó kutatás sem foglalkozott, hogy milyen társadalmi hatásai voltak a katasztrófának. Több éves kutatómunka után idén áprilisban megjelent Bartal Anna Mária és Ferencz Zoltán közös könyve, ami többek között a tragédia utáni beavatkozásban részt vevő szervezetek tevékenységét és a károsultak helyzetét tárja fel.

Ma, közel négy és fél évvel a vörösiszap-katasztrófa után Devecser rendezett város képét mutatja. A város külsőleg az elmúlt három évben olyan fejlődésen ment keresztül, amiben az elmúlt harminc évben alig volt része: új utak, járdák épültek, rendezetté vált a főtér, felújították a középületeket. A katasztrófa harmadik évfordulóján a megemlékezéseket már nem kísérte országos figyelem. A szerzők szerint, ahogy múlik az idő, a károsultak sem mindig örülnek, ha szóba kerül, ami történt. Van, aki úgy gondolja, hogy az emberek szeretnének felejteni, a jelennek kell élni, minden ilyen emlékezés csak feltépi a régi sebeket. Mások szerint azonban kellenek ezek az alkalmak, mert nem szabad elfelejteni azt a tíz embert, aki meghalt, és nem szabad, hogy feledésbe merüljön az, ami az emberi hanyagság miatt ezekkel a településekkel történt.

A kutatás nagy része azzal foglalkozik, hogy bemutassa a katasztrófa helyszínén dolgozó segélyszervezetek munkáját, és azt, ezek mennyire voltak hatékonyak. A szerzők szerint a történtek fordulópontot jelentettek a hazai humanitárius segítségnyújtásban is: ezek a szervezetek egészen addig egymás versenytársai voltak az adománygyűjtésben és abban, hogy ki tud jobb programokat kitalálni. A vörösiszap-katasztrófát kísérő felfokozott társadalmi és média figyelem azonban szinte kikényszerítette, hogy együtt, egy helyen és egyszerre dolgozzanak.

A segélyezés módszerei sok dilemmát is felszínre hoztak, az egyik ilyen volt, hogy ki és mit kapjon. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik munkatársa így emlékszik vissza: "Azt megbeszéltük, hogy bármit vehetnek, de ha szólunk, hogy itt a vége, akkor ezt tartsák tiszteletben. Az egyik kirívó eset az volt, amikor egy roma család selyem ágyneműgarnitúrát akart a család minden tagjának. Azt mondtuk, hogy jó rendben, de a függönyöknél már csak készterméket vásárolhat. Próbáltuk így terelgetni őket.”

Volt egy második lépcső, amikor beköltöztek a lakóparkba, vagy a vásárolt ingatlanba, akkor gyermekenként 180 ezer forintos utalványt adtunk át. Ahol több gyerek volt, ott szakaszosan adtuk ki, ahogy a számlákkal bemutatták, hogy mire költötték. Ott már figyelni kellett arra, hogy mire költik el a pénzt, de nyilván nem akartuk őket bekorlátozni, hogy mi mondjuk meg, hanem meghatároztunk kategóriákat: tanszerre, bútorra, ruházatra, játékokra, tanuláshoz szükséges eszközök, tankönyvek, tanfolyamok, az volt a lényeg, hogy a gyerekre költsék. Egyet nem fogadtunk el, rezsire nem költhették, addigra már meg kellett tanulni, hogy az új helyzetben hogyan gondoskodnak magukról.” A segélyszervezetek ráadásul a könyv szerint túl hamar levonultak a katasztrófa után, és magukra hagyták a károsult településeket azokkal a gondjaikkal, amelyeket igazán jól kidolgozott fejlesztési programokkal lehetett volna orvosolni. “A katasztrófakor volt segítség, de azóta lehúzták a rolót. Sok kisember és szervezet előtt le a kalappal, de nem az emberek segítségnyújtásával volt a baj, meg a szervezetekkel, hanem az utána jövő időszakkal” – mondta az egyik helyi.

Az érintettek mindenki helytállását megfelelőnek tartották, kivéve a bankokat és a biztosítókat. A károsult ingatlanok közel egyharmadát terhelte zálogjog, így jöhetett létre az az abszurd helyzet, hogy a károsultak 3-6 hónap fizetési haladékot kaptak, miközben házuk már rég nem is volt. A biztosítókkal pedig az volt a baj, hogy a károsultak szerint kevés kártérítést fizettek. Bár a katasztrófavédelem és a civilek segítsége is nagyon pozitív volt a helyiek szemében, mégis inkább az derült ki a válaszokból, hogy a bajban csak a családra és rokonságra számíthatott többségük. A szerzők szerint erre magyarázat lehet, hogy katasztrófa idején a közvetlen közösségi kapcsolatok még inkább fontosabbá válnak, ahol viszont ez gyengébb, vagy nincs meg, mint például Devecserben, ott felerősödik az intézményes segítők szerepe.

Soha nem látott összefogás alakult ki Magyarországon a katasztrófa után, ennek egyik legjobb példája a könyv szerint, hogy több mint kétmilliárd forint gyűlt össze a kormány által életre hívott Kármentő Alapban. Az ebből megvalósult közösségi beruházásokat azonban nem minden helyi tartotta hasznosnak. Devecseren például örültek a csatornahálózat fejlesztésének, az új orvosi rendelőnek és az iskola felújításának. Azt már kevésbé értették, hogy mi szükség volt a Rotary Ház (kulturális és oktatóközpont) felújítására, a Biztos Kezdet Ház programra vagy az emlékparkra.

A megkérdezettek többsége szerint az új lakópark felépítése, az anyagi kártalanítás sok más fontos dologtól vonta el a pénzt. Ezért nem jutott rendszeres szűrővizsgálatokra, az egészségi rehabilitációra vagy munkahelyteremtésre.

A károsultak nagy része ötven év feletti volt, őket akkor érte a vörösiszap-katasztrófa, amikor húsz, harminc év alatt felépített egzisztenciát alakítottak ki, és amikor már nehezebb volt az újrakezdés. "A gyerekeinket már felneveltük, mindenünk megvolt, amire szükségünk volt, és már néha, társasággal el tudtunk menni pihenni is. Volt egy életünk. Már a nyugdíjra készültünk. Most meg itt állunk ötvenen felül, és újra kell kezdeni mindent.”

A károsultak a vörösiszap-katasztrófa legsúlyosabb kárának azt tartották, hogy elvesztették ingatlanukat. Ezért is fontos, hogy az új lakóparki házaikkal mennyire voltak végül elégedettek. A károsultak a lakóparkban kaptak új házat, vagy a településen vásárolhattak maguknak másikat. A károsultak felének nem volt semmi problémája az új lakásával. Aki vásárolt házba költözött, és nem volt elégedett, a következőkre panaszkodott:

nincs felújítva

-alacsony a komfortfokozat.

A lakóparkba költözők pedig arra, hogy:

-magasabb a rezsi

-nincsenek melléképületek

-nem engedélyezik a háztáji gazdálkodást.

Gondot okozott az új lakóparkban a beilleszkedés is. Erről így vallott egy devecseri lakóparkban élő: "Ott éltünk több mint húsz évig, a szomszédok látták a gyerekeinket felnőni. Ezekkel a szomszédokkal már nem lesz az, ami ott volt a Móriczon. Látásból ismerünk mindenkit a lakóparkban, persze, de itt barátságok nem szövődnek.”
"Azt a házat annak idején együtt megálmodtuk, ketten megcsináltuk. Persze, ez új ház, de nem ezt álmodtuk. Persze, szép a ház, új ház, de ennyi, idegen. Majd talán megszokjuk. A kényszer nagy úr.”

Az egyik kolontári interjúalany így írta le a helyzetet: "Elköltöztek fel a lakóparkba, de én itt maradtam lenn, naponta látom a tározót, ez a trauma. Nagyon gyakran elérzékenyülök. Megmondom őszintén, nem nagyon szeretek már itt lakni, az embereket szeretem, azt hiszem ők is, de nem szeretek itt lakni. Értéktelen a házam, kinek adjam el?"

Az interjúkban gyakran előkerülő probléma volt a települések kettészakadása. Ez leginkább az új házba költőzők körében merült fel, akik ma már úgy érzik, hogy a többség irigykedik emiatt rájuk, és el is veszítették a közösséghez tartozás érzését. Az új devecseri lakópark egyik fő veszélye a szerzők szerint is az, hogy szegregátummá válik, elkülönül a falu központi részétől, közlekedési helyzete, boltokkal ellátottsága a könyv írásakor, 2013-ban nem volt megoldott, és sokáig orvost sem tudtak szerezni a nagy összegből felépített rendelőbe.

A többség arról számolt be, hogy összességében rosszabbul él a katasztrófa óta, sok tárgyukat, értéküket nem tudták pótolni azóta sem. Sokba került a családoknak a sérülések és az azok után kialakult betegségek orvosi kezelése. A legjellemzőbb az égési sérülés volt, ami jól látható nyomot hagyott a károsultakon.

Tavaly el szerettünk volna menni fürdeni, levetkőztünk, és ahogy mentünk be a fürdőbe, láttam, hogy ferde szemmel néznek minket a hegek miatt, ki is ürült az egész kismedence. A kisebbik lányom el is sírta magát. Nagyon nehéz volt elmagyarázni neki, hogy miért néznek ránk úgy” – mondta egy 41 éves cigány férfi.

Duplázták a kártérítést

Öt károsult esetében a duplájára emelte csütörtökön a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. által fizetendő nem vagyoni kár összegét. Ők egymillió és hárommillió forint közötti kártérítést kapnak. Két olyan károsultnak, akik az iszapkatasztrófa következtében elvesztették otthonukat, ötszázezer forint kártérítést ítéltek meg.

A jogerős határozat helybenhagyta a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítéletét a felszámolás alatt álló Mal Zrt. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja, a Fejér Megyei Kormányhivatal illetékes főosztálya ellen indított kártérítési perben. Eszerint:

-felelős az elsőrendű alperes Mal Zrt., mert nem vitatható, hogy a cég – műszaki, technológiai és karbantartási hiányosságokkal – környezetet veszélyeztető magatartást folytatott,

-nem felelős a másodrendű alperes, a kormányhivatali főosztály (illetve jogelődje), mert az akkori jogszabályoknak megfelelően ellenőrizte a Mal Zrt. tevékenységét.

A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. Első fokon 18 millió 235 ezer forintnyi kártérítési összeget ítélt meg a Veszprémi Törvényszék kilenc felperesnek. Akkor 61 felperes adott be fellebbezést, amelyet időközben 35-en visszavontak.

 

 

 

 

 

 

 

Anya beteg – Mellrák a családban

Magyarországon évente 6-7 ezer nőnél diagnosztizálnak emlőrákot. Ez 6-7 ezer családot, férjet és partnert, nagyjából kétszer ennyi gyereket, és ki tudja hány barátot, barátnőt érint. Az összefogás, a testi-lelki támogatás nemcsak életet, de kapcsolatokat és családokat is menthet.

A nők a családok legfőbb mozgatórugói. Saját feladataik mellett profin szervezik párjuk, gyerekeik életét. Mindig tudják, kinek, hova, hányra kell mennie, a bevásárló lista tartalmán kívül számon tartják a megbeszéléseket, dolgozatokat, családi- és gyerekprogramokat. A teendők mellett pedig mindig ráérnek egy kis játékra, beszélgetésre, lelki támogatásra. Ha a „család lelke” lebetegszik, néhány napra kiesik szerepéből, az általában okoz némi fennakadást. Hát még akkor, ha nem csupán egy influenzáról van szó, hanem annál sokkal többről.

Nemzetközi felmérések szerint minden 8. nőnél kifejlődhet mellrák, így szinte nincs olyan, aki a családja, a baráti vagy az ismeretségi köre révén ne lenne érintett.

A diagnózis a beteg mellett hatással van szűkebb és tágabb környezetére is. Nem elég, hogy az érintett élete egyik legnagyobb nehézségével néz szembe, de valahogyan meg is kell osztania a hírt hozzátartozóival, barátaival. Ez pedig óriási lelki terhet jelent. Nehéz – sőt, szinte lehetetlen – megtalálni a megfelelő időt, helyet, módot; megválasztani a megfelelő szavakat. Ezt a lépést azonban muszáj megtenni, hiszen a családtagok, barátok nemcsak a beteg lelki támaszai lehetnek a nehézségek közepette, de segíthetnek a napi feladatok átvállalásában is.

A betegség révén kialakuló helyzet szükségszerűen maga után vonja az addigi szerepek átalakulását, számos új, a családtagok számára addig ismeretlen szituációt teremt. A férjnek, partnernek jobban be kell szállnia az otthoni teendők ellátásába, a család menedzselésébe, a gyerekek pedig a házimunkában bizonyulhatnak nagy segítségnek, hogy anyu addig is pihenhessen egy kicsit. A testvér, a barátnő vagy a nagymama a legjobb kísérővé válhat a különböző vizsgálatok és kezelések során, de akár a család ellátásában is segíthet, amíg a beteg a kórházban van.

Fontos azonban, hogy ne csak a feladatokat és a szerepeket osszuk meg a családdal, de vonjuk be őket a betegség lelki terheibe, a gyógyulás folyamatába is. A gyereknek – saját szintjüknek megfelelően – meséljünk a betegségről. Mondjuk el, hogy milyen vizsgálatok, kezelések várnak ránk, mennyiben fog változni az életük az elkövetkező időszakban, mit jelent ez rájuk nézve. Ezzel az ő félelmeiket, szorongásukat is csökkenthetjük.

Az is rendkívül fontos, hogy érzelmeinket, félelmeinket megosszuk társunkkal, hiszen csak így várhatjuk el tőle, hogy megértsen, segítsen, támaszunk legyen. A mellrák, illetve a hozzá kapcsolódó kezelések, műtétek miatt nőiességünk is csorbát szenved, ami párkapcsolatunkra is rányomhatja bélyegét. Beszélgessünk erről minél többet, ha kell, vonjunk be szakértő segítséget, forduljunk tanácsadóhoz, pszichológushoz, hogy a betegség lelki terheit is el bírjuk hordozni.

Azok a hölgyek, akik egyedül, társ és család nélkül kénytelenek megbirkózni a betegség terheivel, forduljanak barátaikhoz, csatlakozzanak különböző mellrákos csoportosulásokhoz, volt betegek köréhez, akik támaszaik tudnak lenni, tanácsot tudnak adni és átsegítik őket ezen a nehéz időszakon. Az AVON által működtetett, ingyenesen hívható Remény Vonala (06-80/40-44-40) is nagy segítséget nyújthat, hiszen itt szakértők válaszolják meg a telefonálók kérdéseit, félelmeit vagy adott esetben csak lelki segélyt nyújtanak az érintetteknek.

Az AVON Magyarország 2015. június 6-i, szombati mellrák ellenes sétájával és család napjával, a magunkra és egymásra való odafigyelésre, az önvizsgálat és a kötelező szűrések fontosságára kívánja felhívni a figyelmet.

„A rendezvény mottója: „Sétálj velem, mert fontos vagy nekem!” azt fejezi ki, hogy nekünk, nőknek, édesanyáknak fontos szerepünk, feladatunk van. A társunk, a gyermekeink számítanak ránk!” – mondta Végh-Kósa Anita, az AVON Magyarország kommunikációs vezetője. „Bízunk benne, hogy az idei sétára minél több férj, társ és gyermek kíséri el az anyukákat, ezzel is jelezve, hogy fontosak számukra, hogy odafigyelnek rájuk és az egészségükre.”

 

 

 

 

 

 

 

Mindent felforgathat Gyagyás Tódi minikormánya

Rogán Antal még az idén teljesen új posztot és feladatot kap: ő fogja vezetni a miniszterelnöki kabinetet. Ez gyakorlatilag egy új minikormány lesz a kormányban. A változás alaposan felkavarja majd a kormányoldalon belüli viszonyokat, bár Lázár–Rogán-háborúra állítólag nem kell készülni. De ki lesz a Fidesz új frakcióvezetője? Kósa Lajos? A jól teljesítő rezsibiztos? Vagy egy parlamenti újonc?

Komoly, földrengésszerű változás előtt áll a kormányoldal. Hamarosan, várhatóan ősszel létrejön egy olyan struktúra, amely alapvetően boríthatja az eddigi viszonyokat.

Kezdjük a leglátványosabb változással: Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető várhatóan belép a kormányba. Ahogy a Népszabadság néhány napja már megszellőztette,

Rogán a miniszterelnök kabinetfőnöke lesz.

Orbán erről a tervéről már a Fidesz-elnökségnek is beszélt. Kerestük Rogán Antalt, aki nem kívánt nyilatkozni ebben az ügyben.

Lázár megerősítette, Orbán változtatni fog

Lázár János a csütörtöki Kormányinfón az Index információjáról, a kabinet megalakulásáról és Rogán Antal kinevezéséről azt mondta. Orbán Viktor tavaly májusban, a kormány megalakulása előtt jelezte, hogy egy év múlva áttekinti a kormány munkáját. "Ha változtatni kíván, az ő dolga" - mondta Lázár, aki kétértelműen fogalmazva hozzátette, hogy ő szintén fenntartja a változtatás jogát.

Fideszes forrásaink azonban megerősítették, hogy Rogán kabinetfőnök lesz. A posztot jelenleg senki nem tölti be, így egyelőre nehéz megmondani, hogy Rogán pontosan milyen ügyekkel, milyen módon fog foglalkozni. De várhatóan minden fontos ügyet neki kell megoldania, amit a miniszterelnök kijelöl számára. Nem kérdés, hogy a kabinetfőnökség az egyik legfontosabb poszt lesz a kormányban, hiszen a kabinet vezetője lesz a legszorosabb viszonyban a kormányfővel, gyakorlatilag rajta keresztül lehet csak eljutni Orbán Viktorhoz.

A kabinet létrehozása azért jelenthet egy teljesen új rendszert, mert így Orbán alatt közvetlenül dolgozik majd egy olyan csapat, amely végigviszi a kormányon a miniszterelnök akaratát. A kabinetfőnök alatt komoly apparátus működhet, főosztályokkal, osztályokkal, így az államigazgatás minden területének lehet majd felelőse.

A kabinet gyakorlatilag egy minikormányként működhet a kormányon belül.

A kabinet szervezetileg a Miniszterelnökséghez tartozik majd, ami azt jelenti, hogy Rogán Antal szervezetileg Lázár János miniszter alá tartozik majd. A törvény – amelyet a tavalyi, újabb kormányalakítás előtt módosítottak – ugyanakkor kimondja, hogy a kabinet és a kabinetfőnök munkáját közvetlenül a miniszterelnök irányítja. Vagyis arról nincs szó, hogy Lázár lesz Rogán felettese.

Készülődik a Lázár–Rogán-háború?

Rogán kabinetfőnökségéről már tavaly májusban is pletykáltak a Fideszben. A Fidesz újabb választási győzelme után ugyanis többen arról beszéltek a pártban, hogy Orbán teljesen átalakítja a kormányzati struktúrát. A miniszterelnöki kabinetről már akkor azt mondták többen, hogy egy „kis kormányként” működne, és lefedné a teljes kormányzati területet. 

Ez a kabinet, amelynek vezetéséről Orbán állítólag tárgyalt is Rogán Antallal, nem jött végül létre. Kitört ugyanis a Lázár–Rogán-háború. A Hvg.hu tavaly részletesen beszámolt arról, hogy Lázár János nem nézte jó szemmel, hogy a Miniszterelnökségen belül létrejön egy minikormány, és hogy Rogán ezzel közelebb lett volna a kormányfőhöz. 

Több fideszes erre a konfliktusra vezeti vissza, hogy tavaly egymás után jöttek a kellemetlen ügyek Rogánról (vagyonnyilatkozati mulasztások, belvárosi ingatlanügyek) és Lázárról (vadászat, gyerek nevére íratott luxuslakás), és a két politikus arra gyanakodott, hogy a másik szivárogtat róla. Számos ügynél kiderült, hogy erről szó sincs, de jól jellemezte a két politikus viszonyát a kölcsönös gyanakvás.

A helyzet mára annyiban változott, hogy több – a két politikus környezetében lévő – fideszes is egyértelműen azt mondta az Indexnek, hogy a Lázár János és Rogán Antal „kiegyezett egymással”. A két politikus az együttműködés mellett döntött, és belátták, hogy a két poszt (kabinetfőnökség, kancelláriaminiszterség) összeegyeztethető.

Külön lehet választani, ki mivel foglalkozik, ráadásul Lázárnak az sincs ellenére, hogy az Orbán által rá kioszott esetlegesen népszerűtlen dolgokkal most majd más foglalkozik. Lázár szűkebb körben többször, nyilvánosan pedig néhányszor már szóvá tette, hogy leadna az Orbán által rábízott feladatokból. Azt azonban nem tudta senki megmondani, mi volt a fordulópont a két politikus kapcsolatában.

És ki vezeti a Fidesz-frakciót?

Rogán kormányra emelésével nem csak a kormánystruktúra változik, kiesik egy fontos láncszem a kormány és a legnagyobb kormánypárt között. A frakcióvezetői posztról ugyanis legkésőbb az ősszel távozik Rogán Antal. A frakciót 2012 óta vezető Rogánt az idén áprilisban választották újra – ezt Orbán javasolta, aki a zárt ajtók mögött nagyon is dicsérően beszélt róla a frakciótagoknak. (Éppen ezért is teszi meg kabinetfőnöknek, mert Orbán elégedett azzal, ahogy Rogán kommunikálja és segíti a kormánypolitikát.)

Rogán helyére nem könnyű utódot találni. Egy évvel ezelőtt Orbán döntésében – hogy nem hozza létre a kabinetet – információnk szerint szerepet játszott az is, hogy nem találtak megfelelő frakcióvezetőt Rogán helyett. Az Indexnek nyilatkozó fideszesek jelenleg is beszélnek arról, hogy nagyban zajlik az új vezető kiválasztása. A következő képviselők kerülnek szóba:

  • Már tavaly is többször felvetődött Kósa Lajos alelnök neve. Egy fideszes szerint azért nem lett kormánytag – Kósa a debreceni polgármesterség feladása után most „csupán” egy bizottsági elnök –, hogy adott esetben átvehesse a frakciót. A pozícióját gyengítik az elmúlt hónapokban őt érintő botrányok (felesége nevén lévő, titkolt ingatlan, luxusutazások, szerencsétlen nyilatkozatok), amelyek miatt állítólag csökkent iránta Orbán bizalma. Egy fideszes szerint Orbán is kezdi belátni, hogy nem lenne jó ötlet rábízni a frakciót egy olyan vezetőre, aki „az elnökségi ülésekre se mindig talál oda könnyen”.

Szintén hallottuk a rezsibiztos Németh Szilárd nevét. A Fidesz vezetése, különösen Orbán ugyanis elégedett volt azzal, ahogy Németh a rezsicsökkentést kommunikálta és a rá bízott feladatokat megoldotta. Hátránya viszont több fideszes szerint, hogy nem biztos, hogy egy frakciót is tudna vezetni. Ez ugyanis nem csak abból áll, hogy a kormányzati lépéseket kommunikálja, és Orbán kéréseit végrehajtsa. Adott esetben az ellenzékkel kell lehengerlően harcolni a parlamentben, a legkülönbözőbb témákban kell érvelni, belső konfliktusokat kell kezelni. Kérdés, ezt hogy tudná megoldani.

Szintén a kalapban van Tuzson Bence Fidesz-szóvivő neve is. Tuzson tavaly lett a Fidesz szócsöve, és a kinevezett szóvivők közül (ki hallott Dunai Mónikáról és Dódity Gabrielláról?) tagadhatatlanul ő vált be legjobban, ő szerepel a legtöbbet. Előnye, hogy ügyvédi munkássága miatt is régóta sokakkal jó kapcsolatban van. Hátránya viszont, hogy parlamenti újonc; tavaly lett képviselő, akire általában kockázatos lehet rábízni egy hatalmas kormánypárti frakciót.

Lázár helyett Rogán lehet az alelnök

Hogy ki lesz a frakcióvezető, legkésőbb a Fidesz őszi kongresszusáig kiderül. Orbán ugyanis ezt a határidőt szabta, hogy befejeződjön a struktúra átalakítása. A Fidesz kongresszusán aztán a párt szentesíthetné az új felállás személyi és programot érintő következményeit. Jelzésértékű lehet például, hányan és kik lesznek a párt alelnökei. Az Index erre rálátó fideszesektől úgy tudja, az már eldőlt, hogy

Lázár János nem indul újra a posztért, Rogán Antalból azonban alelnök lehet. 

Szintén kérdés, hogy a XII. kerületbe visszavonuló, a kormány és a párt politikáját nem egyszer nyilvánosan is bíráló Pokorni Zoltán újra jelölteti-e magát. Állítólag Orbán sem döntötte el, számít-e újra Pokornira ezen a poszton.

 

 

 

 

 

 

Hello, diktátor! – mondta Juncker Orbánnak

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Rigában pénteken úgy köszöntette Orbán Viktort, hogy Salut, dictateur! Ezt állítja az AFP a hírügynökség egy fotósára hivatkozva.

Az Euronews azt írta, az újságírók nem hallották, hogy mi volt a magyar kormányfő válasza, azt viszont látták, hogy Orbán mosolyát megőrizve rázott kezet az EB elnökével.

Juncker már januárban is megviccelte Orbánt, amikor a magyar kormányfő Brüsszelben látogatta meg az Európai Bizottság luxemburgi elnökét. A fotósok előtti kézfogás után nem engedte el a kezét, hanem mint egy kisgyereket kivezette a teremből.

 

 

 

 

 

 

 

2,5 milliárd forintból fejlesztik a paksi kikötőt

Összesen mintegy 2,5 milliárd forintból, nagyobbrészt uniós pályázati forrásból fejlesztik a paksi kikötőt – jelentette be egy szerdai budapesti rendezvényen a létesítményt tulajdonló társaság ügyvezető igazgatója. 

Németh Tamás elmondta: közel egymilliárd forintból száz méter hosszú partfalat építenek, így a jövőben nem csak ömlesztett árut tudnak majd kezelni a létesítményben, és a berakodás mellett a kirakodásra is mód lesz; ez a 22 esztendeje működő társaság történetének legnagyobb beruházása, amelynek tervei 2011-ben készültek el.

Jelezte: további mintegy másfél milliárd forintból a jelenleg használt két-három mellett további hat-hét hektár területet töltenek fel, hogy árvíz idején is a vízszint felett legyen, illetve kialakítják a raktározás feltételeit is. A partfalépítés nyolcvan százalékát uniós és magyar kormányzati pályázati forrásból fedezik, a többi munka költségeinek egy részét teljesen önerőből, más darabjait fele részben szintén pályázati pénzből fedezik.

A fejlesztés révén 10-20 százalékkal bővülhet a kikötő forgalma, ami évi 50-100 ezer tonnás növekmény – közölte a Sygnus Kereskedelmi Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére, jelezve, a létesítménynek fontos szerepe lehet a tőle három kilométerre fekvő atomerőmű bővítése során, hiszen akár építőanyagot, akár különleges kezelést nem igénylő berendezéseket is szállíthatnak rajta keresztül.

Jelezte: a partfal építése a közbeszerzést követően, július közepi szerződéskötéssel számolva októberre elkészülhet, a két hónapja kezdődött feltöltés és raktárépítés pedig augusztusra zárulhat.

Németh Tamás azt közölte: jelenleg gabonát és olajos magvakat, valamint növény-feldolgozási melléktermékeket rakodnak be a kikötőben; a fejlesztés eredményeként ez egészülhet ki szója-alapú termékek, műtrágya, cement és fémhulladék kirakodásával.

 

 

 

 

 

 

 

Pintér szerint máris csodát tettek az új traffipaxok

Pintér Sándor egy írásbeli kérdésre adott válaszában azt fejtette ki, hogy az új szupertraffipaxok máris elérték a hatásukat és máris csökkent a balesetek száma.

Mióta szolgálatba állították a szupertraffipaxokként ismertté vált új sebességmérő berendezéseket, kevesebben haltak meg, vagy szenvedtek súlyos sérülést az utakon – írta Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszára hivatkozva pénteken a Magyar Nemzet.

A tárcavezetőt Mirkóczki Ádám, a Jobbik politikusa kérdezte arról, hány gyorshajtót sikerült megfogni a Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontokkal (KKEP), és milyen bevételre tett szert a rendőrség a bírságolásból. Pintér Sándor válaszában azt írta: a készülékeket elsősorban nem anyagi megfontolásokból, hanem a közlekedésbiztonság javítása érdekében helyezték üzembe.

A miniszter adatai alapján 2014. március és április 26. között 24 ezret meghaladó, míg 2015 ugyanezen időszakában valamivel kevesebb, mint 21 500 alkalommal szabott ki bírságot a rendőrség sebességtúllépés miatt.

A vizsgált egy hónap alatt tavaly 42 halálos, 384 súlyos és 864 könnyű sérüléssel járó, míg az idén 36 halálos, 367 súlyos és 904 könnyű sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt.

 

 

 

 

 

 

 

Ezt tervezi a geci-kormány az országgal

A kormány pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintést: 2019-ben 3 százalékos növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 1,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol.

A dokumentumból kiderül, hogy 2017-2019 között nem lesz egységes kulcs a társasági adóban, az szja-kulcs 15 százalék lesz, a dohányipari vállalkozások különadója fennmarad, a bankadó 2017-től további 22 milliárddal csökken, 2018-ban és 2019-ben nem változik.

A dokumentumból az is kiderül, hogy a kormány számol a friss házasok adókedvezményének felfutásával, továbbá a kétgyermekesek kedvezményének 2017-2019. évi fokozatos emelésével. Folytatódik a közmunka dinamikus felfutása "a segély helyett munka" elvének érvényesítésének megfelelően.

 

 

Trócsányi: A sok cigány miatt nem tudunk befogadni menekülteket

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Magyarország már csak azért sem tud befogadni gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról. 

Magyarországra az elmúlt négy hónapban több menekültügyi kérelmet adtak be, mint egész múlt évben. Az igazságügyi miniszter azt mondta, hogy Magyarország teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, így, ha valaki politikai menekült, akkor megkapja a menekültjogi kérelmet. Ami viszont a gazdasági bevándorlást illeti,

a megoldás nem feltétlenül az, hogy szétosztjuk a menekülteket, mert két-három hónap múlva újra fognak jönni,

és újra ugyanezekkel a kérdésekkel találja magát szembe Európa.

Trócsányi László az InfoRádiónak azt mondta: minden országnak megvan a maga specifikuma. Azt is figyelembe kell venni, amikor migrációról beszélünk, hogy mik az egyes országok sajátosságai.

Nagyon komoly munka, amit a kormány végez a roma felzárkóztatás ügyében. Ez egy nagyon fontos feladat, amit a kormánynak meg kell tennie - fogalmazott az igazságügyi miniszter. 

 

 

 

 

 

 

 

Fideszes hazugság: A gyermekekre még soha nem jutott annyi pénz, mint jövőre fog

A Fidesz közlése szerint a gyermekekre és a gyermekvédelemre még soha nem jutott annyi pénz, mint jövőre fog, a gyermekektől és szüleiktől egyedül a Gyurcsány-kormány vett el pénzt.

A Fidesz csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Borka-Szász Tamás, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja a jövő évi büdzsében a gyermekvédelmi ágazatra szánt 22 milliárd forint minimum megduplázását javasolta és érdemi béremelést szorgalmazott a gyermekvédelmi ágazat dolgozóinak.

A Fidesz szerint Gyurcsány és a szocialisták a gyermekvállalást szegénységi kockázattá, a szülőket munkanélkülivé tették, a munkanélküliséget és a dolgozó szülők adóját megduplázták, bezárták a bölcsődéket, utcára tették a pedagógusokat, a gyermekvédelmi dolgozókat vagy csökkentették bérüket. A Gyurcsány-korszakban utolsó volt a gyermek, a gyermekes családok százezrei éltek kilátástalanul – írta közleményében a kormánypárt.

Közölték: ma a gyermek az első, az adórendszer is a gyermeket nevelő családok megbecsülésére épül, bevezetése óta 3600 milliárd forintot hagy a családoknál. Az adócsökkentések jövőre is folytatódnak, a kétgyermekesek családi adókedvezménye pedig tovább nő, 145 milliárd forinttal több marad náluk – tették hozzá.

A kormány a gyermeket nevelők foglalkoztatását adókedvezményekkel és gyed-extrával ösztönzi; a közfoglalkoztatásban jövőre még több tartósan álláskereső szülőnek biztosít segély helyett munkát; minden eddiginél több családtól vállalja át a gyermekek egész éves étkeztetésének és tankönyvellátásnak a terhét – sorolták az intézkedéseket.

A Fidesz közölte: a szociális és gyermekvédelmi dolgozók munkáját is nagyra becsülik, életpályamodell-programot dolgoznak ki, valamint tavaly, idén és jövőre is bérpótlékot biztosítnak számukra.

 

 

 

 

 

 

 

Havi 250 ezerbe berül a seggfej miniszter Facebookja

Havi nettó 248 900 forintot keres Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter segítője azzal, hogy egy Facebook-oldalt szerkeszt.

Külön munkatársat foglalkoztat Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, hogy szerkessze a Facebook-oldalát – tudta meg a Bors. A minisztérium lapunknak elismerte: havi nettó 248 900 forintot keres Fazekas segítője, akinek a munkakörébe tartozik nyilvános eseményeken a miniszter fotózása is.

Bár szépen megfizetik a szerkesztőt, sikerült úgy megcsinálni a miniszter úr borítóképét, hogy arról éppen Fazekas feje maradt le...

Fazekas nagyon aktív a Facebookon, szinte mindennap új bejegyzések és fotók kerülnek fel az oldalára. Bár 4950 ismerőse van, bejegyzéseit elég kevesen lájkolják és még kevesebben osztják meg. Általában száz-kétszáz ember jutalmazza feltartott hüvelykujjal a politikus izgalmasabbnál izgalmasabb posztjait, amelyek csak a napi munkájáról szólnak. Főleg díjátadásokról és üzemlátogatásokról számol be. Idén áprilisban viszont új műfajjal állt elő: kétnapos brüsszeli útja alatt bárkivel fogott kezet, külön bejegyzés készült az eseményről.

A Bors megkérdezte a minisztériumot, hogy mi indokolja Fazekas közpénzbe kerülő Facebook-aktivitását. A tárca szerint a politikus közszereplőként egyértelműnek tartja, hogy élete és munkája bizonyos eseményeibe betekintést nyújtson mások számára. Kiemelték azonban, hogy a Facebook-bejegyzéseket szerkesztő munkatárs más feladatokat is ellát.

Kapcsolódó véleménycikkünket itt olvashatja!

 

 

 

 

 

 

 

Cigány származású fideszes polgármester is kiakadt Trócsányira

Lakatos Béla ácsi fideszes polgármester reagált az igazságügyi miniszter szavaira, mely szerint „az Orbán-kormány szerint Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról.”

A roma származású polgármester az Indexnek elmondta, sejtették, hogy előbb-utóbb összehozzák a bevándorlók ügyét a romákéval, ezért a jövő hétre meg is szervezték a roma polgármesterek találkozóját, de nem gondolták, hogy ilyen hamar bekövetkezik ez az összekapcsolás.

Lakatos vérlázítónak tartja Trócsányi kijelentéseit, mert azok nem a roma felzárkóztatás fontosságát hangsúlyozzák, hanem azt, hogy a romákra költött pénz miatt nem tud az ország más dolgokat, problémákat finanszírozni. Véleménye szerint ez egyértelműen cigányellenes hangulatot kelt.

A fideszes polgármester azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a roma felzárkóztatásra költött „rengeteg pénz” egyáltalán nem ért célba, azok helyett, akik a leginkább rászorultak volna, egy szűk réteg részesült a javakból. Néhány ember életszínvonala valóban javult, de míg ők milliomosok lettek, a vidéki cigányság helyzete változatlan maradt, így kifejezetten visszás arra hivatkozni, hogy a roma felzárkóztatás miatt nem tud a kormány a menekültekre költeni.

 

 

 

 

 

 

 

Titkolózik a tolvajkormány, hogy ne legyenek tüntetések

A Demokratikus Koalíció egyetemi forrásokból úgy értesült, hogy a kormányzati cáfolat ellenére továbbra is napirenden van a Corvinus Egyetem átalakítása, és a kabinet az ELTE-t is át szeretné alakítani – mondta a párt alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Niedermüller Péter közölte, tudomásuk szerint az átalakításokat a kormányzat egyelőre tudatosan titokban akarja tartani, mert nem szeretné, ha a nyári szünet előtt egy tüntetéssorozat kezdődne.

Olyan hírek terjednek, hogy az ELTE-nek csak a Múzeum körúti és a lágymányosi campusai maradhatnak meg – folytatta az EP-képviselő. Hozzátette, a DK azt hallotta, hogy össze akarják vonni a pedagógiai, a pszichológiai és a társadalomtudományi karokat, valamint a tanító- és óvónőképzőt és az egész komplexumot a Múzeum körútra költöztetik, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara és könyvtára kikerülne Lágymányosra. Arról is szólnak hírek, hogy a sportpályák egy részét is eladnák, az egyetem pedig 2016-tól kevesebb állami támogatást kap majd – mondta a politikus.

Niedermüller Péter reagált Trócsányi László igazságügyi miniszter szavaira is, amelyeket az inforadio.hu idézett. A portál beszámolója szerint Trócsányi László az InfoRádiónak azt mondta, hogy Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert gondoskodnia kell 800 ezer cigány felzárkóztatásáról.

A DK alelnöke felháborítónak és "visszataszítónak" nevezte a kijelentést, egyúttal azt hangsúlyozta, hogy a kormány semmit nem tett a magyarországi cigányság felzárkóztatásának érdekében. A sehová nem vezető közmunkát ajánlották fel nekik és "pontosan tudjuk", hogy a felzárkóztatásra szolgáló források "hogy tűntek el a kormányhoz közeli Országos Cigány Önkormányzatnak és Farkas Flóriánnak a kezén" – jelentette ki.

A Demokratikus Koalíció nevében felszólította a minisztert, hogy kérjen bocsánatot, mert hazudott és megsértette a magyarországi cigányságot. "Ez egy újabb gyalázatos kísérlet arra, hogy szembe állítsák a magyar társadalmat, a cigányságot és a bevándorlókat" – összegzett Niedermüller Péter.

 

 

 

 

 

 

 

Kifakadt a Fidesz a Helsinki Bizottságra

A Fidesz sajtóirodája közleményében élesen támadta a Helsinki Bizottságot, amely állításuk szerint "hazudozik" és a "zsebeinek Soros György pénzével való kitömésével van elfoglalva."

A Helsinki Bizottság jelentésében még azt tette közzé, hogy a Magyarországra érkező menedékkérők négyötöde háborús övezetből érkezett. A kormány pedig élesen cáfolta ezt a jelentést, mert szerintük a többség nem politikai menekült, hanem megélhetési bevándolró.

A Fidesz mostani közleményében pedig egyenesen hazugnak nevezik a Helsinki Bizottságot, amely "meghamisítja az adatokat" és a "zsebei kitömésével van elfoglalva" - állításuk szerint.

A Magyarországra érkező menekültekről itt írtunk részletesebben.

"Fejezze be a Helsinki Bizottság a hazudozást a bevándorlókról! "

A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani. Hazugságaikkal szemben a tény az, hogy 2014-ben a menedékkérők négyötöde, mintegy 35 ezer ember nem háborús övezetből érkezett Magyarországra, tehát megélhetési bevándorló volt. Idén májusig a menedékkérők 17,3 százaléka érkezett háborús övezetből, vagyis az illegális határátlépők nagy többsége nem politikai menekült.  Felszólítjuk a Helsinki Bizottságot, hogy fejezze be a hazudozást és legalább egy ilyen fontos és súlyos kérdésben ne a zsebeik Soros György pénzével való kitömésével legyenek elfoglalva!  - Fidesz Sajtóiroda

 

 

 

 

 

 

 

Rengeteg szoptató nő szállta meg a Nyugati téri Mekit

A Flashmob a szabad szoptatásért Facebook-oldal szervezett megmozdulást azért, mert a Nyugati téren lévő Mekiből állítólag kiküldtek egy szoptató nőt.

A Babanet.hu oldal írta meg az esetet, nekik egy anyuka arról számolt be, hogy az egyik biztonsági őr kitessékelte őt az étteremből. Később a cég közleményben jelezte, hogy náluk minden édesanyának lehetősége van a szoptatásra, nincs és nem is volt érvényben olyan szabályozás, ami ezt megtiltaná számukra. 

Ennek ellenére számos anyuka vonult gyerekkel a helyszínre, hogy így tiltakozzanak a vélt vagy valós bánásmód ellen. Az eseményről az Introblog videót is készített.

 

 

 

 

 

 

 

Gulyás Gergely automatikusan kiutasítaná bizonyos országok bevándorlóit

Gulyás Gergely automatikusan utasítaná el azokat a bevándorlókat, akik biztonságos országból vándoroltak el a jobb élet reményében. Véleménye szerint listát kéne készíteni ezekről az országokról, és a lista alapján azonnal elutasítani azokat a bevándorlókat, akik nem politikai vagy háborús okokból hagyták el hazájukat.

Gulyás Gergely az Origónak adott interjújában beszélt továbbá arról, hogy nincsenek ellentétek a kormányban, így nem igaz, hogy konfliktus lenne Lázár János és Rogán Antal között.

A Corvinus Egyetemet érintő pletykák kapcsán azt mondta, hogy 2002 óta zajlik a párt ellen egy hamisítási folyamat, melynek célja, hogy feszültséget szítson. A Teller-levél és a bajai videó után most a Corvinus szétdarabolását kezdeményező levélről állítják, hogy hamis, és azt nem az Emmi főosztályvezetője küldte. Az ügyben feljelentést tettek az V. kerületi rendőrkapitányságon.

 

 

 

 

 

 

 

Pedagógusok tüntettek a fővárosban

A felsőoktatási törvény visszavonását, a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelését és egy önálló oktatási minisztérium létrehozását követelték többek között annak a demonstrációnak a résztvevői, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szervezésében tartottak csütörtökön a fővárosban.

Mendrey László, a PDSZ elnöke az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épülete előtt, 150-200 tüntető részvételével megtartott demonstráción úgy vélekedett, hogy az elmúlt években a kormányzat a szociális ágazat és az egészségügy mellett kivéreztette az oktatást is.

Kényük-kedvük szerint szüntetnek meg, szerveznek át iskolákat, egyetemeket, miközben egyre inkább szembeállítják egymással a társadalmi csoportokat. Ebben a helyzetben cselekedni kell, vissza kell foglalni az iskolákat és vissza kell adni azokat az oktatóknak, szülőknek és gyerekeknek – mondta az érdekképviseleti vezető.

Vajda Zoltán, a "rendszerbontó népszavazás" társkezdeményezője azt hangsúlyozta, hogy az iskola élet-halál kérdése, mert ezen múlik a jövőnk, gyermekeink jövője. Hozzátette: éppen azért kezdeményezték a népszavazást, mert Orbán Viktor "féktelen rombolása" az oktatást sem kíméli.

A nemzeti együttműködés rendszere se nem nemzeti, se nem együttműködés, csupán rendszer, a lenyúlás rendszere – mondta Vajda Zoltán.

Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere szerint a kormányzat olyan diákokat szeretne látni, akik keveset kérdeznek, és nem fertőzik magukat társadalomtudományokkal.

"Kiskorú, sunyi, gyáva alattvalókká akar változtatni mindenkit ez a rendszer" – mondta a városvezető.

A tiltakozók a Blaha Lujza téren gyülekeztek, majd a demonstrálók, a "Nem adjuk a jövőt" feliratú transzparens mögött, a Rákóczi úton és a Károly korúton keresztül vonultak a Szalay utcába. A résztvevők a többi között a "demokráciát", "Fidesz-maffia" jelszavakat skandálták.

A PDSZ vezetése a követeléseiket tartalmazó, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett petíciót már szerdán átadta a miniszterelnökségen. Ebben követelik még, hogy legyen érdemi és nyílt párbeszéd az oktatás résztvevőivel, ne bocsássanak el dolgozókat, hogy azután közmunkásként lényegesen kevesebb bérért foglalkoztassák vissza őket. Elvárják továbbá, hogy legyen lehetőség a sokszor bizonyított, népszerű tankönyvek ismételt rendelésére, és senki ne hagyhassa el az iskolapadot hasznosítható végzettség nélkül.

Kiemelt béremelési program indul a pedagógusoknak

A Fidesz országgyűlési frakciója reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett budapesti tüntetésre.

"A Fidesz a pedagógusok mellett áll, ezért is döntöttünk úgy, hogy – a minden munkavállalót érintő adócsökkentéseken túl – a közszolgálati dolgozók között is kiemelt béremelési programot indítunk a pedagógusoknak. Ez a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelést és kiszámítható életpályát garantál számukra" – áll a dokumentumban.

Hangsúlyozták: az idei év a harmadik, amikor béremelésben részesülnek a pedagógusok, és a béremelés jövőre és 2017-ben is folytatódik, sőt kiterjed a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőkre és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokban dolgozó örökbefogadási tanácsadókra is.

"Ahogy a családtámogatásokban, úgy az oktatásban is számunkra első a gyermek, az oktatásfejlesztésben eddig is és ezután is számítunk a magyar pedagógusokra. A közszféra dolgozói iránti szolidaritásban is osztozunk a PDSZ-szel, ezért is üdvözöljük, hogy a pedagógusok, az ápolók, az orvosok, a katonák és a rendőrök után a kormány ma is újabb béremeléseket jelentett be a szociális és rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalóknak. A Fidesz, ahogy vállalta, teljesíti: a gazdasági növekedéssel arányosan ezután is folytatja az adócsökkentéseket és a béremeléseket" – tudatták.

 

 

 

 

 

 

 

Rákérdeztünk, miért játszotta ki a miniszter a romakártyát

A kormány látja a prioritásokat, de hogy miért kezdett el romázni Trócsányi László Berlinben a menekültüggyel kapcsolatban, azt a tárca a kérdéseinkre adott válaszában nem magyarázta meg.

Egyre nagyobb visszhangot vernek a magyar igazságügy-miniszter Berlinben elhangzott szavai. Trócsányi László a német kormánnyal tárgyalt, és azt mondta, hogy a 800 ezer magyar roma felzárkóztatása miatt belső feszültséget okozna, ha nagy számú menekültről is gondoskodnia kéne Magyarországnak. Azaz, hogy a romák miatt nem tudunk nagy számú menekültet befogadni.

Az Európai Bizottság javaslata szerint az EU-nak 20 ezer menekültet kellene befogadnia, amiből 307 jutna Magyarországra. Az előzetes kvótákat a tagországok GDP-je, népessége, az aktuális munkanélküliségi ráta, valamint a korábban befogadott menekültek száma alapján határozták meg – ez Magyarország esetében abszolút értékben aligha tűnik „nagy számnak”.

Mint ahogy a HVG e heti száma is ír róla, tavaly valamivel több mint 42 ezer menedékkérelem érkezett a hazai hatósághoz, de csak az elindított ügyek 13 százalékában született döntés. (Az EU-s átlag 57 százalék.) Ennek legfőbb magyarázata, hogy a menedékkérők az eljárásuk vége előtt továbbállnak Nyugat-Európába. Ott ugyanis sokkal nagyobb esélyük van a kérelmük pozitív elbírálására: míg tavaly az 5455 elbírált kérelemből mindössze 510 főnél (az esetek 9 százalékában) született idehaza pozitív döntés, az uniós átlag itt is 45 százalék.

A kvóta szerint a hazai intézményrendszernek a jelenlegi 5,5 ezer helyett kétszer annyi eljárást kellene végigvinniük, és ehhez jönne még a közvetlenül áttelepített 307 fő – ami relatíve (az eddigi gyakorlathoz képest) valóban nagy növekedés. Igaz, a menedékkérők számának növekedése 2012-höz képest hússzorosára nőtt, miközben a költségek csak jóval kisebb mértékben nőttek vele együtt, mintegy két és félszeresével – tehát kiadás a kapacitásigények növekedésével nem arányosan emelkedett.

Prioritás

Azt, hogy a kormány kijátssza a romakártyát, igazából semmi nem indokolta. Megkerestük kérdéseinkkel az Igazságügyi Minisztériumot, hogy arról tudakozódjunk, milyen feszültségre gondolt Trócsányi László? Kiben okozna feszültséget a menekültek befogadása: a romákban vagy a többségi társadalomban? Ha a kormány kudarctörténetnek látja a közös EU-s menekültügyet. miért nem utasítja el az EU-s irányelvek átvételét (erre joga van az ún. opt-out eljárás keretein belül, ezt az utat követi Dánia és Nagy-Britannia is)? Talán azért, mert akkor elesnénk a vonatkozó EU-s forrásoktól? 2013-14-ben a Bevándorlási és Állampolgárságügyi Hivatal (BÁH) 2,2 milliárd forintot hívott le az EU-tól. Kíváncsiak lettünk volna, hogy ezek az EU-s források mennyire kapcsolódnak össze a roma felzárkóztatási pénzekkel.

AZ IM válaszolt is a levelünkre, a kérdéseinkre már kevésbé. "Magyarország tiszteletben tartja és teljesíti a menekültügyi nemzetközi kötelezettségvállalásait, így különösen a dublini és a genfi konvenciókat. Magyarország számára a magyar roma közösség felzárkóztatása elsőrendű feladat, erkölcsi kötelesség. Éppen ezért kezdeményezte a kormány hazánk soros uniós elnöksége alatt a Roma Keretstratégia elfogadását, amely 12 millió roma felzárkóztatását állítja a középpontba. Ezt a törekvést siker koronázta, és a kormányzat továbbra is kiáll amellett, hogy ennek az ügynek prioritásnak kell lennie. A magyar kormány természetesen különbséget tesz a politikai üldözöttek, menekültek, és a gazdasági bevándorlók között."

De akkor mi történt Miskolcon?

A magyar állam Miskolc városában nemrég gyorsított eljárásban bontotta fel a szociális bérlakások bérleti szerződéseit, és állította kész helyzet elé romák tömegeit: vagy elköltöznek Miskolcról, vagy az utcára kerülnek, elvesztik gyerekeiket. A gyakorlatot, mely szerint csak akkor kaphatnak otthonteremtési segélyt az érintettek, ha elköltöznek a városból, a Kúria nemrég törvénytelennek minősítette.

A város intézkedései miatt újabb roma kivándorlási hullám indult Kanadában, aminek köszönhetően turista vagy kutatási céllal kiutazó, az utazási feltételeknek lényegében megfelelő magyaroktól tagadta meg a kanadai állam a beutazást – elégtelen ellenőrzés után, előítéletektől vezérelve. Ezen roma honfitársaink esetében a magyar állam a kanadai államra mutogatott. "Az állampolgáraink érdekeit szem előtt tartó egyeztetések eredménye a vízummentes beutazás kölcsönössé válása. A párbeszéd legutóbbi állomásaként Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter márciusban Ottawában, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig a NATO múlt heti antalyai külügyminiszteri találkozóján vetették fel a témát kanadai tárgyalópartnereiknek" – írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Azt, hogy előálltak-e konkrét javaslattal, kifogásolták-e a gyakorlatot, azonban a hvg.hu-val nem közölték.

A magyar kormány különbséget tesz politikai üldözöttek, menekültek és gazdasági bevándorlók közt. Tavaly 6800 szír állampolgár érkezett Magyarországra, tekinthetjük őket menekülteknek, hisz polgárháborús országból menekülnek – bármilyen pénzt megadnak az embercsempészeknek, hogy egy normálisabb világba vigyék őket a pokolból. Ehhez képest tavaly 410 ember kapott menekültstátuszt Magyarországon, ami még akkor is kevés, ha tudjuk, a legtöbb menedékkérő továbbutazik Nyugat-Európa felé.

 

 

 

 

 

Tízezer ember valószínűleg soha nem kap pénzt a devizahiteles-elszámolásból

Nagyjából tízezer ügyfélnek hiába járna vissza pénz az elszámoltatásnak köszönhetően, várhatóan soha sem fogják megkapni, mivel a pénzintézetüket felszámolták – tudta meg a Blikk.

Közel félszáz hitelintézet és takarékszövetkezet dobta be a törülközőt, amelyeknek elszámolnivalója lett volna volt hiteleseivel a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. tájékoztatása szerint.

A nekik járó összeg kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a bedőlt pénzintézet vagyonának értékesítését követően elegendő fedezet keletkezik. Ebből azonban először a felszámolás költségeit kell levonni, majd kifizetik a zálogjogosultakat és ezután jönnek még az élet- és kártérítési járadékosok, valamint a betétesek következnek – olvasható a lap cikkében.

 

 

 

 

 

 

Írásba adták: Simicska miatt nem nyilatkoznak a Magyar Nemzetnek

Dr. Kontrát Károly államtitkár úr nem ad interjút a Magyar Nemzetnek, tekintettel arra, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó média megsértette a Miniszterelnök személyét. Üdvözlettel, Belügyminisztérium Parlamenti Sajtóosztály

A Magyar Nemzet újságírója, Horváth Csaba László kapta ezt a választ egy interjúkérelemre, derül ki kollégája, György Zsombor Facebook-posztjából.

A bojkott azután kezdődött, hogy Simicska Lajos verbálisan hadat üzent Orbán Viktor miniszterelnöknek, nagyon csúnya dolgokat mondott róla. Ez február 6-án történt, a médiavállalkozó aznap az Indexnek is interjút adott.

A nyilatkozatstop sokáig nem hivatalos volt, a Népszabadság március 16-i cikke szerint „ajánlották” a kormánypárti politikusoknak, hogy kerüljék el a Magyar Nemzet és a Hír tv kérdéseit.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május elején kimondta: megsértették bajtársát, a miniszterelnököt, és Orbán biztosította őt arról, hogy hasonló helyzetben maga is így cselekedne.

 

 

 

 

 

 

Sallaiék megdöbbentek, nincs pénz a szennyezés felszámolására

Az LMP-s politikus szerint az elkülönített összeg csak a mérgező hordók elszállítására elegendő, de a talaj és a talajvíz is szennyezett.

A kormány által elkülönített pénz nem elég arra, hogy teljesen felszámolják a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén a környezetszennyezést- mondta Sallai R. Benedek az ATV Startban.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke elmondta, nagyon örvendetesnek tartja, hogy a kormány elkülönített 1,1 milliárd forintot a mérgező hordók elszállítására és ártalmatlanítására. Ezek egy része a dorogi égetőbe kerül, ahol egészségkárosodás nélkül ártalmatlanítani tudják, egy része pedig, amivel ez nem valósítható meg, ideiglenes lerakóba kerül- magyarázta az ellenzéki politikus, aki szerint ez az összeg arra lehet elegendő, hogy az összes mérgező hordót elszállítsák a telepről.

„A probléma azzal van, hogy a talaj nagyon mélyen szennyezett, a talajvíz is szennyezett. Állítólag van még bent egy higanytó is. Ezeknek a kárrendezésére viszont ez a forrás nem elegendő, ez csak az elszállításra elegendő”- magyarázta Sallai, aki szerint idáig azért voltak nyugodtan, mert a kormány azt ígérte, hogy megoldja a problémát. Mostanra azonban kiderült – tette hozzá -, hogy a 2016-os költségvetés kárrendezési tételében nincsen forrás a környezetszennyezés teljes felszámolására. „Ez azt jelenti, hogy az elszállítást követően nemhogy az Illatos utat nem fejezik be, de nem tanultak ebből az esetből és nem foglalkoznak az összes többi méreglerakattal sem, ami még az országban van”- mondta az LMP-s politikus.

Sallai R. Benedek sérelmezte, hogy „nem történik a magyar állampolgárok egészsége, környezetbiztonsága érdekében, ha a média nem üti a vasat és, ha nincsenek civil tiltakozások, fellépések”. Hozzátette: „ez az, ami elfogadhatatlan és ez mutat rá a magyar környezetpolitika csődjére”.

A szakember beszélt arról is, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bejelentette, Magyarországnak a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentességét néhány héten belül törvény is garantálja majd. Sallai ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „blöff” a jogszabály, ugyanis, uniós irányelv mondja ki, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, engednek-e „a termesztésbe genetikailag manipulált élőszervezeteket” és néhány tagállam ezt engedélyezi. A politikus szerint így „amíg az EU-ban az áruk szabad áramlása biztosított, addig nemhogy GMO-alapú takarmányok kerülnek be a magyar állattenyésztésbe, de még ilyen vetőmag is bekerülhet”. Hozzátette: nem a szándéka miatt nem tudja megvédeni a kormány az országot a GMO-tól, hanem az uniós irányelv miatt.

 

 

 

 

 

 

Segítséget kért az autisták szövetsége, veszélyben az ellátás

Az autistáknak kialakított boncodföldei speciális otthon továbbműködtetéséhez kért segítséget az emberi erőforrások miniszterétől az Autista Sérültekért Zalában Alapítvány illetve az Autisták Országos Szövetsége. Az ellátottak után járó normatív finanszírozás vagy pedig az autistákat segítő szervezeteknek járó többlettámogatás emelését szeretnék elérni.

Az autista személyek ellátása országos szinten megoldatlan, miközben egyre több sorstársuknak lenne szükségük segítségre. Speciális szaktudásra van szükségük azoknak, akik autistákkal foglalkoznak. Ez a szaktudás ma még igen kis mértékben jelentkezik az ellátórendszerben, ezért autista társaink jelentősen mértékben kiszorulnak az ellátásokból – olvasható az Autisták Országos Szövetségének közleményében.

Civil szervezetek és a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendi Tartomány az elmúlt években 15 városban hozott létre autista otthonokat.

Az elmúlt napokban a boncodföldei speciális otthont működtető Autista Sérültekért Zalában Alapítvány a nyilvánosság bevonásával kért segítséget, hogy az otthon további működését biztosítani tudja.

Az autisták ellátása bizonyíthatóan magasabb költséggel jár a szolgáltatásokat fenntartó szervezeteknek. 2012-ben ezt a kormány elismerte, és azóta minden évben szerepel a központi költségvetésben a többletköltségek finanszírozására biztosított támogatási keretösszeg – magyarázták a közleményben.

Az autista személyek számának dinamikus növekedése folyamatos, az autista otthonok komoly várólistát regisztrálnak, a működtetési költségek pedig folyamatosan emelkednek. A problémát azzal lehetnek véglegesen megoldani, hogy arányosan növelnék a pályázati keretösszeget, vagy pedig az ellátottak után járó normatív finanszírozás összegét.

Az Autisták Országos Szövetségének elnöke arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy minél hamarabb intézkedjen a többlettámogatást nyújtó keretösszeg megemeléséről.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 
Fel