Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Orbán sokat igért!

Takaréklángra állítja a kormány az államadósság elleni harcot, újabb bombát dob a médiára, és megint jegeli a cégek adócsökkentését, ahogyan a szociális temetést is. Az állami pénzmosoda viszont még jobban fog működni.

Ahogy az várható volt, kidobja a kormány az államadósság-szabályt, aminek képletét még Matolcsy György dolgozta ki miniszterként - derül ki a 2016-os költségvetéshez benyújtott salátatörvényből. A szabály arra kötelezte a kormányt, hogy minden évben olyan költségvetést készítsen, amivel jelentősen csökken az államadósság reálértéke. A jövőben viszont ezt csak akkor kellene betartania a kormánynak, ha az infláció és a gazdasági növekedés is több lesz 3 százaléknál. Amíg ez nem történik meg, addig csak arra kell figyelnie, hogy az államadósság nominálisan 0,1 százalékponttal csökkenjen, vagyis visszavesszük az államadósság elleni harcot, amennyire csak lehet.

A Kölcségvetési Tanács szerint azonban a képlet tarthatatlan, vagy többszáz milliárdot kellett volna megspórolni. A Varga Mihály által benyújtott javaslat azzal indokolja a váltást, hogy az adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek, amelyben született, mert gyenge volt a növekedés és magas volt az infláció, de most a várakozásokat is meghaladó gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. Ilyen körülmények között – az indoklás szerint - a szabály a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná és számos egyéb negatív következménnyel járna.

Újabb csapás a médiára

A törvényjavaslat megtiltja a piacon a reklámközvetítésben alkalmazott bónuszokat, ami komoly csapás lesz a médiára. A változás - a javaslat szövege alapján - már idén érvényes lesz, ugyanis a törvényjavaslat kihirdetése után 15 nappal hatályba lép.  

Mint arról a HVG a múlt heti számában beszámolt, a bónuszok eltörlése egy Lázár János és Rogán Antal közötti újabb konfliktus része. Rogán a jövőben Orbán Viktor kabinetvezetője lehet, s mint a párt médiapolitikáért felelős vezetője megkaphatja a jelenleg Lázár alá tartozó, 25 milliárd forint elköltésére készülő Nemzeti Kommunikációs Hivatal felügyeletét. Az NKH pályázatán a reklámokat közvetítő médiaügynökségek indulnak, akiknek elsődleges bevételi forrásuk az úgynevezett bónusz. Így, ha olyan ügynökségek nyernének, melyek Rogánnal kapcsolatban állnak, akkor a törvény megszavazása után rosszul járnának.

A Magyar Reklámszövetség és az ügynökségeket képviselő MAKSZ a közös közleményben tiltakozott az ötlet ellen kiemelve, hogy Franciaországban és Romániában – ahol megvágták a bónuszokat – jelentős mértékben esett vissza a reklámköltés, tehát végső soron a sajtó járt rosszul.

Mi a bónusz?

Képzeletbeli példával megvilágítva: a jászsági gyár megörül annak, hogy az emberek megfogadták Varga Mihály tanácsát, és végre lecserélik a hűtőszekrényüket. Ezért szeretné, ha az ő termékét vennék meg. Bekopogtathat egyenesen a TV2-höz, de az áramkörökhöz értő gyárigazgatónak fogalma sincs, a háziasszony melyik műsort nézi és filmstúdiója sincs, hogy reklámfilmet forgasson. Ezért elsétál az egyik médiaügynökséghez, amely ehhez ért.

Az ügynökség kutat, számol, és azt mondja: „a háziasszony bulvárlapot, hírportálokat olvas, délutánonként facebookozik, este Éden hotelt vagy Barátok köztöt néz. Ha adsz nekem 500 milliót, akkor csináltatok neked reklámfilmet, veszek reklámfelületet”. Ráadásul jól tud alkudni, mert ő kezeli néhány mosópor, autómárka vagy a lottó reklámjait is. A tévé, rádió, újság pedig örül, hogy a médiaügynökség nála költi el a pénzt, amiből Barátok köztöt készít, vagy kifizeti az újságíró bérét. Sőt, annyira hálás, hogy megígéri az ügynökségnek: ha még ennél is többet reklámoz nála, akkor a pénz egy részét az év végén visszafolyatja. Ez a bónusz.

Integessen az egykulcsos társasági adónak!

Az Orbán-kormány még 2010-ben, az  első 29 pontos akciótervben ígérte meg, hogy 2014-től egykulcsos lesz a társasági adó. Ezt azonban később kitolta 2016. január 1-jére. Most ismét utolérte a határidő, úgyhogy már magabiztosabban bánik a tologatással: a társasági adót egykulcsossá tevő adócsökkentést egészen 2020. január 1-jéig elhalasztotta.

De boldogok a pénzmosók, mert

a javaslat nagy kedvezményt ad azoknak, akik nem tudnak elszámolni azzal, honnan szerezték a pénzüket. Ugyanis kedvezőbbé teszi a külföldről hazahozott adózatlan jövedelmek felhasználását. Ez a Stabilitási Megatakarítási Számla szabályainak enyhítését jelenti. Az ellenzék által állami pénzmosodának nevezett konstrukció lényege, hogy bármelyik banknál nyitható ilyen számla, és azon legalább 5 millió forintot kell elhelyezni forintalapú állampapírban, és az adóhatóság nem kérdezi meg, hogy honnan van.

A most benyújtott változtatás szerint 2015. július 1-től könnyebben felhasználhatják a számlán elhelyezett pénzeket és csökken az ezzel járó adófizetési kötelezettség is.

A befektetés „feltörése” esetén - a hatályos szabályozás szerint - csak a 4. évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá. Az új szabály szerint viszont, ha a pénzt 1 éven belül veszik ki az adó mértéke 20 százalék, de ha várnak vele 1 évet, utána már csak 10 százalék lesz. A törvényjavaslat indoklása nem is takargatja, hogy  a cél az, hogy az adómérték csökkentésével ezek az összegek mielőbb bekapcsolódjanak „a gazdasági vérkeringésbe”.  Az új szabályokat a 2015. július 1-jétől megnyitott számlák esetében kell majd alkalmazni, a korábbiakra az eddigi szabályok vonatkoznak, vagyis, ha 5 évig nem nyúlnak  a pénzhez, nem kell adót fizetni utána.

Jövőre sem lesz szociális temetés

Eredetileg 2014 januárjától biztosította volna a kormány a szociális temetést. Ezt az eltemettetőnek kellene elvégeznie, de ingyenes lenne, ingyenes temetési helyen, és az állam biztosítaná a kellékeket. A kormány azonban most tovább hátrál, a hatálybalépés új időpontja 2017. január elseje a javaslat szerint.

Odavágnak egyet a nyilvánosságnak is

Varga Mihály javaslata tovább korlátozza a költségvetési tervezés és az államadósság-kezelés megismerhetőségét.

Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok részletei nem lesznek megismerhetőek addig az időpontig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható. Varga javaslata azzal indokol, hogy ezzel a piac üzleti titoknak minősülő információ birtokába jutna, az államnak pedig érdeksérelemmel járna. Összevont tájékoztatás lesz továbbra is.

A módosítás emellett korlátozza azoknak a költségvetési tervezés során keletkezett adatoknak a nyilvánosságát is, amelyeket a kormány a költségvetésről szóló törvény Országgyűlés számára történő benyújtásakor nem hoz nyilvánosságra – írja a javaslat. Ezek a tervezés folyamata során keletkező háttérszámítások, tervezési adatok, „amelyek nyilvánosságra hozatala mind a külső befolyástól mentes tervezést, mind pedig az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetnék”, a javaslat szerint.

Felügyelőt küldhetnek az állami cégekre

A kormány a jövőben költségvetési felügyelőt jelölhet ki azokhoz állami cégekhez, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy beruházási projekteket kezelnek. Az indoklás szerint azért, hogy a források felhasználásáról megbízható információt kapjon.

Könnyebben szerezhetik meg a személyes adatainkat

A javaslat enyhíti azokat a szabályokat, amelyek eddig védték a személyi adatainkat és lakcímünket, amikor az állami hatóságok hozzájuk akartak férni. Eddig egy hatóságnak külön kellett igényelnie, ha szüksége volt ezekre az adatokra, ezután viszont „valamennyi közhiteles hatósági nyilvántartást vezető szerv” valamennyi olyan adatot lekérhet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, amelyet törvény alapján egyébként is jogosult kezelni.

 

 

A fejőstehén közbeszól Orbán Viktor őszinte sajnálatára

Pénzen kívül semmit sem fogad el Európától, és semmi sem drága, hogy szabaduljon a kötelességeitől.

Amikor a magyar kormány kategorikusan utasítja el az Európai Bizottság javaslatát a menekültügy terheinek kvótarendszer alapján történő elosztásáról, vélhetően nem a menekültügyi apparátusra vagy a költségvetésre nehezedő, egyébként korántsem kezelhetetlen terhek foglalkoztatják leginkább, hanem a politikaiak. Bár a genfi menekültügyi egyezmény aláírójaként hazánk vállalta, hogy minden megfontolás nélkül befogadja azokat, akiket üldöznek, a gyakorlat azt mutatja, ilyek ügyekben mifelénk bő két évtizede már a humanitárius szempont a legutolsó.

Pedig az 1989-es indulás kifejezetten ígéretes volt: Romániából és az NDK-ból érkező menekültek tízezreinek segítettek a polgárok, majd a hatóságok is. 1991-ben Antall József pedig kockázatot vállalva is védelmet ajánlott a délszláv háborúk üldözötteinek. Aztán két év sem telt el a miniszterelnök mohácsi beszéde után, és Boross Péter belügyminiszter már arról szónokolt, hogy „Magyarország megtelt”. Ezt tekinthetjük annak az „igének”, amely megteremtette, állami szintre emelte az idegen-elhárítást. Ma ezt „kőkemény illiberális migrációs politikának” nevezik.

Sokatmondó az az adat is, hogy míg tavaly az unióban az elbírált menekültkérelmeknek átlagosan a 45 százaléka zárult pozitív döntéssel, addig nálunk ez csak 9 százalék volt. Még elképesztőbb, ha beadott kérelmekhez viszonyítjuk a Magyarországon valamiféle védelmet kapók számát: 1,2 százalék. Nem csoda, ha a kormányzat mindig csak a tavaly beadott kérelmek majd’ 43 ezres számát kommunikálja, nem pedig azt az adatot, hogy mindössze 503 kérelmező esetében született pozitív döntés. Merthogy ez a szám sokkal többet elárul a „migrációs krízis” valóságáról, mint a nálunk kérelmet benyújtó, de aztán gyorsan továbbálló tízezreké.

Egy évvel ezelőtti miniszterelnöki székfoglalója óta Orbán Viktor nagy utat járt be a „nemzeti konzultáció” szélsőségesen idegenellenes kampányáig. Akkor még csak a gyermekvállalást segítő családpolitikát állította szembe a bevándorlással. Most már odáig jutott, hogy a terrorizmust és a migrációt kapcsolja össze, „megélhetési bevándorlókként” kriminalizálja a menedékkérőket, és arra készül, hogy minden menedékjogért folyamodó külföldit „őrizetbe helyezzen”, azaz börtönbe zárjon, ahol munkára fognák őket, hogy fogvatartásuk költségeit maguk teremtsék elő. Mindehhez azzal a sajátos, úton-útfélen hangoztatott helyzetértékelésével alapozott meg, hogy az unió nem törődik a mi problémánkkal, nem szolidáris velünk, és rossz megoldásokat kínál a migrációs krízisre, tehát ha jót akarunk magunknak, kénytelenek leszünk külön bejáratú „megoldásokkal” előállni.

Csakhogy az Európai Bizottság múlt héten publikált ajánlata, a migrációs agenda azt mondja, mivel globális problémáról van szó, Európának önálló entitásként kell választ keresnie, a tagállami kísérletek nem vezethetnek eredményre, ha nincsen szoros együttműködés. Az is kiderült: az Unió nagyon is érti a problémát, ami a magállamokat egyébként sokkal inkább sújtja, mint minket, szolidáris a tagállamokkal (komoly pénzeket oszt szét), és – noha nem tudhatjuk, milyen eredménnyel – még méltányos megoldásokat is kínál, legalábbis olyanokat, amelyeket érdemes megtárgyalni.

Ám a brüsszeli ajánlattal több baja is van a saját gondjai elől menekülő kormányfőnek, és ezért sem mondhat rá igent. Az egyik legfontosabb ezek közül politikájának a szíve közepét érinti. Az érdekegyesítésre, kompromisszumokra és szerződésekre épülő közösségi megoldásokat Orbán egyre inkább csak nyűgnek, az uniót pedig ma már biztosan nem értékközösségnek, hanem csupán fejőstehénnek tekinti. Csakis a pénzügyi támogatására tart igényt, ám bármiféle közösségi normát illetéktelen beavatkozásként azonosít, amely az ország, pontosabban az ő szuverenitását csorbítja. Ilyen értelemben azt is elvárja a fejős tehéntől, tűrje némán, ha alkalom úgy hozza, kéjjel oldalba rúgják vagy hozzávágják a fejőszéket.

Ugyan Orbán látszólag az unió föderális átszervezésének az ellentáborába pozícionálja magát és országát, így színleg megmarad a legitim európai viták keretei között, voltaképpen azonban az unió lényegét, a közösségi politikát veti el. Ezt mutatta keddi szereplése az Európai Parlamentben is, ahova azzal a céllal érkezett, hogy megmagyarázza, miért helyes napirenden tartani a halálbüntetés kérdését, ha egyébként azt a kormánynak nincsen szándéka visszaállítani; illetve azt, miért nincsen semmi köze az uniónak a „nemzeti konzultációhoz”, ehhez a központilag vezérelt idegenellenes kampányhoz, amely a migránsok mellett az unió ellen is uszít.

A miniszterelnök érezhetően nagyon sokat vár propagandakampányától, egyre emeli a tétet, ezért is jött neki rosszkor a brüsszeli ajánlat. De még az is lehet, hogy szorult helyzetét gyakorlott hazárdőrként megpróbálja a saját javára fordítani. Nem véletlen, hogy Strasbourgba menet hétfőn még beiktatott egy debreceni kitérőt, ahol általános elképedésre megígérte, nem fejleszteni fogják a menekülttábort, amire egyébként uniós pénzt kaptunk, hanem be fogják zárni az általa „bevándorlók táborának” titulált nyitott befogadó állomást. Úgy hírlik, a miniszterelnök szavai még a menekültügyi apparátust is meglepték, és zavarukban igyekeztek úgy értelmezni a kijelentést, hogy Orbán Viktor minden bizonnyal a nyitott tábor zárttá minősítésére gondolhatott, hiszen egy ideje már arról beszél, hogy a menedékkérőket („megélhetési bevándorlókat”) be kell zárni. Tehát a kormányfőt félreértették, mert ő nem a tábort, hanem a táborlakókat lakatolná le. Egészen e hétig mindkettőt embertelen, esztelen és megvalósíthatatlan ötletnek tekinthettük. Most már helyes lesz a harmadik jelzőt elfelejteni.

 

 

 

 

 

 

Szakmunkásokból van a legnagyobb hiány

A magyarországi hiányszakmák tizes listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak – közölte a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. éves tehetség felmérésének eredményeit szerdán az MTI-vel. A vizsgálatban 750 vállalat vezető HR-szakemberét kérdezték a magyarországi hiányszakmákról és az ezzel kapcsolatos problémákról. 

A magyarországi megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány miatt vannak betöltetlen pozíciói, ez a szám 2 százalékponttal magasabb a 2014-es eredménynél. A vizsgálat magyarországi történetében (2010 óta) ez az eddig mért legmagasabb érték.

A vállalatok egyre kevésbé érzik a szakemberhiány negatív hatását Magyarországon – derül ki az adatokból. Tavalyelőtt még a vállalatok harmada vélte úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen befolyásolta ügyfél-kiszolgálási képességüket, ezzel szemben idén ez az arány csupán 18 százalék volt. Azok aránya pedig, akik szerint az ügyfélkiszolgálás eredményességére nincs hatással a szakemberhiány, két év alatt 25 százalékról 57 százalékra nőtt.

Dalányi László, a Manpower magyarországi ügyvezetője a közleményben ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi munkaadók feltehetően találtak olyan átmeneti megoldásokat, amelyekkel időben elodázhatják a szakemberhiány negatív hatásait.

Az üres munkahelyek betöltésének problémáját 2014-ben a válaszadók több mint fele a szaktudás hiányában látta és csupán 37 százaléka hivatkozott a jelentkezők hiányára. Idén ez a tendencia megfordult és a vállalatok 62 százaléka már a jelentkezők hiányában látta a betöltetlen állások problémáját, és mindössze 39 százalékuk említette a hiányzó szaktudást.

A fokozódó szakemberhiány enyhítésére a magyarországi vállalatok harmada semmilyen stratégiát nem dolgozott ki. A megkérdezettek 43 százaléka a meglévő dolgozók továbbképzésére és a javadalmazási rendszer fejlesztésére fordít kiemelt figyelmet. A fennmaradó 30 százalék pedig a foglalkoztatási formák, modellek átalakításában látja a megoldást.

 

 

 

 

 

 

 

Árhullám jöhet a Dunán, a Rábán, a Répcén és a Lajtán

Árhullámok várhatók több magyarországi folyón a következő napokban lehulló eső hatására – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság csütörtökön.

Az előrejelzések szerint elsősorban a Dráva-Mura, az Inn, a Traun-Enns, a Bécsi-medence és a Mosoni-Duna külföldi vízgyűjtő területein a következő négy napban lehulló 50-80 milliméter eső miatt árhullámok levonulása várható a magyarországi folyókon.

Hozzátették: a vízszint az árvízi készültséget az előrejelzések szerint leginkább a Murán, a Rábán és a Lajtán érheti el, és nem kizárt, hogy akár a kisebb vízfolyásokon is jelentősen emelkedik a vízállás.

A Duna ausztriai szakaszán áradás kezdődött, ugyanakkor az Országos Vízjelző Szolgálat szerdán kiadott előrejelzése szerint a folyó vízállása a magyarországi szakaszon várhatóan csak megközelíti az elsőfokú készültség szintjét.

A Rába és a Répce felső szakaszán egyelőre csak kisebb mértékben emelkedett a vízszint, jelentősebb áradás a péntek-szombati csapadék hatására várható. Szombaton a vízállás Körmendnél meghaladhatja az elsőfokú készültségi szintet.

A Lajta felső szakaszán is csak a pénteki esőzések hatására indulhat meg az áradás. A vízállás Mosonmagyaróvárnál vasárnapra elérheti az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét.

A péntek-szombati csapadék hatására a Murán is árhullám várható, Letenyénél a tetőző vízállás meghaladhatja a másodfokú szintet.

A vízügyi igazgatóságok felkészültek a védekezésre, figyelemmel kísérik az előrejelzéseket, és megteszik a szükséges intézkedéseket.

 

 

 

 

 

 

Itt a banki elszámolás legpechesebb hitelese

Közel félmillió forint járt volna vissza a banki elszámolás révén az egyik hiteles. Ám most mégis bukja az egészet – írta a Blikk.

2008 januárjában vettem lízingre egy ötéves VW Passatot. 2,5 milliót vettem fel a Planet Leasing Zrt.-től és öt évig fizettem a részleteket, amely 52 ezer forintról indult, a végén már havi százezreket törlesztettem

 - mondta a lapnak a férfi.

Ám a lízing cég bedőlt. Bár a kocsit visszakérték ekkor, a férfi ebbe nem ment bele, mivel már több mint 4 millió forintja volt addigra benne. Ezért megállapíttatta a jármű értékét, és végül 530 ezer forintért megkaphatta.

A banki elszámolás után most 483,4 ezer forintot visszajárna neki, de erre ügyvédje szerint esélye sincs, legfeljebb akkor, ha a lízingcég felszámolása után marad ennyi.

 

 

 

 

 

 

 

Nagy kórházösszevonás jön, hárommilliárdot költenek rá

Egy csaknem hárommilliárd forintos beruházás keretében a Kecskeméti Megyei Kórházba integrálódik a Kalocsai Szent Kereszt Kórház és a Kiskunfélegyházi Kórház-Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ – jelentette be Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára csütörtökön.

A 2,95 milliárd forintos beruházással, uniós és állami támogatásból október végéig megvalósuló projekt célja az integráció infrastrukturális és eszközhátterének biztosítása – közölte az Emmi helyettes államtitkára.

Szerinte a Kecskeméti Megyei Kórház Nyíri úti központi telephelyén felépülő, 122 négyzetméteres mikrobiológiai labor komoly szakmai előrelépést jelent majd a diagnosztika terén.

Lakatos László projektmenedzser azt mondta, az épületek átlagéletkora 50-70 év, azok szerkezetileg, gépészetileg, energetikailag is korszerűtlenek. Kalocsán a sürgősségi osztály nem megfelelő körülmények között működött, Kiskunfélegyházán az akut ellátás megszűnése miatt előtérbe került a járóbeteg-, az egynapos és a sürgősségi ellátás, emiatt szükséges a jelenlegi épület felújítása, bővítése.

Kalocsán létrehoznak egy új, megnövelt funkciókat ellátó sürgősségi osztályt, egy központi betegirányítással ellátott előcsarnokot, valamint kialakítják a járóbeteg-szakrendelések megfelelő infrastrukturális feltételeit.

Kiskunfélegyházán mintegy félezer négyzetméteren felújítják a radiológiai részleg egy részét, és a központi radiológiai egységet modern digitális képalkotó rendszerekkel szerelik fel.

A program része egy 825 négyzetméteres, egynapos sebészeti és belgyógyászati nappali kórházi ellátást biztosító részleg, valamint egy 12 ágyas ápolási egység kialakítása, két sebészeti műtőegység, továbbá egy 125 négyzetméteres sürgősségi fogadóhely felújítása, továbbá egy új, 1070 négyzetméteres, sok szakmát egybefogó szakorvosi rendelőintézet építése.

A beruházások lehetővé teszik a teljes körű szervezeti és funkcionális integrációt a Bács-Kiskun Megyei Kórházban, javul az ellátás hatékonysága, szervezettsége, és racionálisabb, gazdaságosabb működési környezet jön létre – hangsúlyozta Lakatos László, jelezve, hogy az átlagos ápolási idő az aktív fekvőbeteg-ellátásban 5,2-ről 5 napra csökken.

 

 

 

 

 

 

 

Egy szakot már biztosan megszüntet a tolvajkormány

Az ELTE Tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzés oktatóit meglepetésként érte, hogy a szakot eltörlésre jelölte ki a kormány. A természettudomány presztízsének visszaállításáért is létrehozott szak mellett neves tudósok állnak ki.

A Tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzés rajta van a megszüntetésre szánt egyetemi szakok listáján - értesült az Origo. A hírt a szak egyik tanára, Palugyai István újságíró is megerősítette.

Mint mondta, meglepetésként érte őket a terv, és még reménykednek benne, hogy sikerül megváltoztatni a kormány szándékát. A képzés mellett több neves kutató kiállt, köztük a Magyar Mérnökakadémia tagjai, akik szerdai közgyűlésükön  arról döntöttek, hogy levelet írnak az Emminek az ügyben.

Palugyai azt mondta, akik most odajárnak, illetve idén felvételiznek a szakra, ne aggódjanak, mert a képzésüket mindenképpen befejezik.

Az új felsőoktatási szakjegyzék még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, a szak eltörléséről az Emberi Erőforrások Minisztériuma értesítette az ELTE-t.

Az eltörlésre kijelölt szak mindössze négy éve indult. Az induláskor azt mondták, a szak a természettudományok presztizsének visszaállításában is segíthet. A Tudománykommunikáció a természettudományban elnevezésű szak a terület első kelet-közép-európai képzési programja. A képzésre természettudományos, műszaki vagy agrár alapképzettséggel jelentkezhettek a diákok, illetve azok is részt vehettek rajta, akik sikeresen összegyűjtöttek 50 kreditet természettudományos vagy műszaki tantárgyakból.

A felsőoktatási államtitkárság most, négy évvel később azt vetette fel, hogy a szak tanfolyamként vagy PhD-képzésként legyen elérhető.

 

 

 

 

 

 

Úgy néz ki, lecsúszunk egy autóipari gigaberuházásról

Magyarország helyett Lengyelországban vagy Szlovákiában épít gyártóüzemet az indiai Tata Motors – vélik tudni szlovák internetes portálok.

A szlovákiai Nyitra melletti ipari parkban épít autógyárat a Tata Motors, Magyarország és Csehország állítólag már kiesett a versengésből – írja a nol.hu szlovákiai internetes portálokra hivatkozva. A lap szerint várhatóan Szlovákia "nyeri el" a beruházást. Pozsony az R1-es gyorsforgalmi út szomszédságában fekvő ipari parkban 400 hektárnyi ingatlant ajánlott fel a a brit Jaguar Land Rover Ltd. tulajdonjogát is birtokló társaságnak.

A pozsonyi köztévé (RTVS) információi szerint a szlovák kormány már döntött arról a végső ajánlatról, amely a beruházónak szánt kedvezményeket tartalmazza.

Magyarországon Orbán Viktor és Szijjártó Péter is többször említette, hogy a kormány nagy erőket dobott be "egy autóipari beruházás" (aztán kiderült, hogy ez a Tata) idecsábítására. Kiderül, a külügyi és külgazdasági miniszter külön csapatot állított össze, amelynek nem volt más feladata, mint a Tata meggyőzése. Egy nyugat, illetve egy  kelet-magyarországi helyszínt ajánlottunk, állítólag mindkettő tetszett az indiaiaknak. Aztán kiderült, nyugaton Szombathely lenne a javaslatunk, keleten pedig Debrecen. Ha tehát a Tata tényleg döntött, és valóban nem minket választ, úgy az jókora pofon a keleti nyitást erőltető Orbánnak és Szijjártónak. Kétségtelen ugyanakkor az is, hogy a kormányban azt mondták: az indiaiak valójában két helyen szeretnének építeni, viszont azt is hozzátették, hogy a másik gyár nem ebben a régióban lenne.

További részleteket itt lehet olvasni.

 

 

 

 

 

 

 

Rossz helyen kérdezték Orbánt – kitiltottak két RTL-est a Parlamentből

Két RTL-es riportert előbb szóbeli megrovásban részesítettek, majd júniusig ki is tiltottak a Parlamentből. Szondi Vandának és operatőr kollégájának a bűne az volt, hogy tiltott folyosó szakaszon kérdezték a miniszterelnököt – értesült a 444.

Igaz, a kitiltásról a két érintett csak akkor szerzett tudomást, mikor nem engedték őket forgatni a Parlamentben. A vétséget a fentebb látható riport kapcsán követték el, ami miatt Havasi Bertalan sajtófőnök rájuk is szólt, hogy az adott területen nem szabad forgatni. Igaz, aznap számos más stáb is ott várta Orbánt, azt viszont nem tudni, hogy őket is kitiltották-e ezért.

A parlamenti forgatások 2004 óta nehézkesek, addig szabadon lehetett bárhol forgatni. Ez azután változott meg, hogy a TV2 levideózott képviselőket, ahogyan tilos helyen dohányoznak. Így hivatalosan a Parlamentben csak a piros társalgóban, a kék társalgóban és a sajtóteremben lehetne forgatni, de ez eléggé ellehetetleníti a sajtósok dolgát, így nem is mindig tartják be a rendelkezést.

 

 

 

 

 

 

Gusztustalan garázsban csinált húskészítményeket egy kistermelő

Egy péteri kistermelőre csapott le a Nébih, aki szemeteskukában pácolta a húskészítményeket, és egy mocskos garázsban volt az üzeme.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy péteri kistermelőnél tartott ellenőrzés után 5700 kilogrammnyi húsüzemi alapanyagot és terméket vont ki a forgalomból szabálytalanságok miatt: az üzemet egy takarítatlan garázsban rendezték be, ahol a termelő például penészes szemeteskukában pácolta a termékeket, koszos üstökben ipari zsírt olvasztott.

A Nébih közleménye szerint a forgalomból kivont és megsemmisített alapanyag, félkész- és késztermék-mennyiséget egy kistermelő – normál esetben – több mint 2 év alatt tudná előállítani. A Nébih csütörtöki tájékoztatása szerint a feldolgozóhelyiségek, hűtők és füstölők egyáltalán nem voltak alkalmasak kistermelői tevékenység végzésére. A kistermelő három piacon árusított termékeit: Péteriben, Sülysápon és Diósdon. Mivel a kistermelők számára engedélyezett heti egy sertésvágásból nem tudta kielégíteni a vásárlók igényeit, ezért alapanyagokat, például zsírszalonnát, sertésapróhúst, marhanyelvet és késztermékeket, többek között parasztmájast, füstölt oldalast, füstölt szalonnát is vásárolt. Előbbieket saját termékeibe dolgozta be, míg utóbbiakat átcsomagolta – olvasható a közleményben.

Az előállító helyen talált 52 tétel közül 46 nem volt nyomonkövethető, 6 tételnek pedig lejárt a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési ideje. A szakemberek az ellenőrzés során többek között 2012 márciusában lejárt fokhagymaport és 2013 év elején lejárt kötözött sonkát is találtak. Legnagyobb mennyiségben étkezési zsírt – 2883 kilogramm – kellett megsemmisíteni – közölte a Nébih.

A kistermelő az ellenőrzést megelőző három hétben az alapanyagokról, a gyártásról és az eladásról sem vezette a szükséges dokumentumokat.

 

 

Zugló teljesen emberszámba veszi a hajléktalanokat

A fővárosi hajléktalanrendeletet is módosíthatja jövő szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, a tervezett módosítás szerint a XIV. kerületben nem lesz olyan terület, ahol tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

A Fővárosi Közgyűlés 2013. november 14-én fogadta el azt a rendeletet, amelyben kijelölték azokat a területeket, ahol szabálysértésnek minősül az életvitelszerű közterületi tartózkodás.

Ennek a rendeletnek az első pontjában a főváros, a másodikban a kerületi területeket jelölték ki.

Az alapvető jogok biztosának kezdeményezése alapján a Kúria a 2015. január 20-án közzétett határozatával vizsgálta meg a rendelet második mellékletét, amelyben törvénysértőnek találta és 2015. május 31. napjával megsemmisítette a következő tíz kerületre vonatkozó közterület-kijelöléseket: II., IV., IX., X., XIII., XIV., XVI., XVII., XXI., XXII.

A Kúria döntésének elvi lényege, hogy a szabályozásból minden kijelölt közterület esetén egyértelműen ki kell tűnnie a védett közérdek mibenlétének (közrend, közbiztonság, közegészség, kulturális értékek védelme), ezért a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja az olyan önkormányzati rendeleti rendelkezés, amely az önkormányzat illetékességi területének egészéről, vagy annak jelentős, összefüggő területeiről kizárja a hajléktalant. A kizárttá tett közterület lehatárolásának mindig egyértelműnek kell lennie – olvasható az előterjesztéshez mellékelt előzetes hatásvizsgálatban.

Mint írták, a Kúria döntése alapján a főpolgármester levélben kereste meg a megsemmisítéssel érintett minden kerület polgármesterét, azt kérve, vizsgálják felül a korábbi igényeiket és tegyék meg új javaslatukat annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlés a Kúria döntésének megfelelően módosíthassa a rendeletet.

A dokumentum szerint az érintett tíz kerület által kijelölni kért közterületeket áttekintve megállapítható, hogy összességében kevesebb olyan területet adtak meg, ahol azt kérik, minősítsék jogellenesnek az életvitelszerű közterületi tartózkodást.

"A hajléktalan embereknek így több olyan terület áll majd a rendelkezésükre, ahol életvitelszerűen tartózkodhatnak. A legjelentősebb változás a XIV. kerületben következik be, ahol korábban az összes kerületi tulajdonú közterületen tilos volt az életvitelszerű közterületi tartózkodás, míg a mostani módosítás már egyetlen XIV. kerületi területet sem jelöl ki ilyen célra" – olvasható.

 

 

 

 

 

 

 

Orsós Viktor: Bevándorló vagyok

Orbánia a bevándorlók álma! A közmunkás bér nagyon csábító!

 

Orbánia cigaretta

Minden trafikmutyiban kapható az új Orbánia cigaretta!
Orbán büdös zoknijából és Selmeczi orr szőréből készül!

 

 

 

 

 

 

Külföldi sajtó: Orbán táplálja a magyarok idegengyűlöletét

Orbán Viktor táplálja az idegengyűlölet növekedését címmel közölt tudósítást a Libération. A francia baloldali újság szerint néhány hete Budapesten idegengyűlölő feliratok jelentek meg, ami újdonságnak számít, Magyarországon ugyanis eddig a zsidók és a romák, nem pedig a külföldiek voltak a rasszizmus célpontjai.

A miniszterelnök és a Fidesz néhány hónapja ugyanazt a témát ismételgeti: a menekültek potyáznak és potenciális terroristák – írta a tudósító, Florence La Bruyere. Hozzátette, hogy a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni merénylet inspirálta Orbánt, aki párhuzamot vont a bevándorlók és a terroristák között. A jobboldali képviselők azóta bélyegzik meg a migránsokat. A kampányt pedig megszervezték az Orbán által felügyelt pártban, a képviselők a kommunikációs tanácsadók által előre megírt kottát olvassák – vélte a lap.

A Libération elismerte, hogy Magyarországnak bevándorlási hullámmal kell szembenéznie, miután több mint 40 ezer menekültkérelmet regisztráltak január és május között, ami hússzor több, mint 2013-ban. A többség azonban továbbutazik Ausztria és Németország felé, de félő, hogy a jövőben visszatoloncolják őket Magyarországra. A kormány ezért a bevándorlásról nemzeti konzultációt szervez – írta a Libération.

 

 

 

 

 

 

 

Rohadt fideszes!

Napról napra nő a keserűség a Fideszben: a párt helyi vezetőin és polgármesterein csattan a kormány rossz döntései miatt az emberek haragja. Most megkérdezték őket arról, mi lehet a Fidesz népszerűségvesztésének az oka. Névvel senki sem mert nyilatkozni a hvg.hu-nak.

Nemrég odajött hozzám egy néni azzal, hogy Orbán Viktort félrevezetik és becsapják. Szerinte, amíg a miniszterelnök Brüsszelben küzd a magyarok szabadságáért, addig bizalmasai itthon lopnak. Mások is úgy vélik, ha a miniszterelnökhöz eljutna, mi zajlik az országban, azonnal rendet tenne

- mesélte egy észak-alföldi polgármester a lapnak, aki saját maga is elégedetlen a párt irányvonalával.

Egy országosan ismert politikus pedig azt mondta, ha ő névvel nyilatkozna, csak dicsérne, de "ehhez most nincs kedve".

A helyi vezetők számára az is probléma, hogy a pártszervezet "lefagyott", senki nem tájékoztatja őket a központból arról, melyik döntés miért születik. Sőt, az októberi önkormányzati választások óta ritkábban hívnak össze fórumokat, taggyűléseket is. A vezetés tehát elvesztette a kapcsolatot a hétköznapi emberekkel.

Soha nem szerettem hangoztatni, hogy fideszes vagyok. Mindig azt mondtam, hogy a választók problémáit igyekszem megoldani: leaszfaltozni az utcán, megoldani a csatornázást. Így még a baloldalról is kaptam voksokat. Most viszont egyre gyakrabban kapom meg: ’rohadt fideszes’. Nem hiszem, hogy ezzel az én munkámat minősítik

- osztotta meg tapasztalatait egy dunántúli város képviselője.

A helyzeten az elbukott veszprémi és tapolcai választás csak rontott: az aktivistákra sokan rácsapták az ajtót, mondván majd akkor szavaznak a Fideszre, ha az ő házuk is napról napra nőni fog. Az emberek "harácsolást" emlegetnek és azt, hogy akkora a korrupció, mint a szocialisták idején volt.

A hvg.hu forrásai úgy vélték, leginkább Rogán Antallal és Lázár Jánossal van baj, Orbánt még mindig szeretik. Igaz, egyesek szerint a miniszterelnök "elfáradt", "nem bírja a kritikát" és  a Fidesz további lejtmenetére számítanak.

 

 

 

 

 

 

 

Habony adóbevallásáról érdeklődnek Vida Ildikótól

Magánszemélyeknek tegnap éjfélig kellett leadni adóbevallásukat. Ennek apropóján a DK-nak eszébe jutott Habony Árpád.

Ahogy a párt politikusa, Vadai Ágnes közleményében írta,  a miniszterelnöki főtanácsadóként számon tartott férfi közel 50 millió forinttal szállt be a Fidesz új médiabirodalmaként emlegetett cégbe, holott papíron nem kap pénzt sem a kormánytól, sem a Fidesztől, sem a Századvégtől.

A Demokratikus Koalíció levélben fordul Vida Ildikóhoz, hogy megtudja: Habony Árpád adott-e le adóbevallást, valamint, hogy hol tart a vele szemben elindított NAV-vizsgálat. A DK-t rendkívül érdekelné, hogy ha a Fidesz láthatóan gazdag luxustanácsadója papíron sehonnan sem kap jövedelmet, akkor vajon fizet-e egyáltalán adót?

- tette fel a kérdést a párt.

De nemcsak a DK érdeklődik Habony vagyona után, hanem az Együtt is aki újabb bejelentést tesz Orbán tanácsadója miatt az adóhatóságnál. A párt politikusa, Juhász Péter azt mondta, korábbi bejelentésük alapján Habony Árpád ellen már körülbelül egy hónapja folyik vagyonosodási vizsgálat a NAV-nál.

 Miközben nem lehet tudni, hogy kiktől és mennyi jövedelmet szerzett az elmúlt években, a nem látható jövedelméből Habony Árpád "folyamatosan cégeket alapít

- folytatta Juhász.

Utalt arra, hogy Habony Árpád és az előző ciklusban a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkáraként tevékenykedő Győri Tibor a közelmúltban három-három millió forint befektetéssel létrehozta a Modern Media Group Zrt.-t, szerdai sajtóhírek szerint pedig áprilisban a cég tőkéjét 138 millió forinttal emelték fel, amiből Habony Árpád 45 milliót fizet be több tételben.

 

 

 

 

 

 

 

Vasárnapi boltzár: "nem nőtt az Isten házába pizzát rendelők aránya"

A vásárlók egy része alternatív megoldásokat talált a vasárnapi boltzár bevezetése után: kisboltokban és piacokon szerzik be a szükséges élelmiszereiket, de egyre inkább teret nyernek az netes alternatívák is – közölte a falatozz.hu ételrendelő oldal, amelynek 30 százalékkal ugrott meg emiatt a vasárnapi forgalma.

Sokan hamar rájöttek, hogyan juthatnak ételhez a hét utolsó napján – írta közleményében a falatozz.hu ételrendelő oldal. Felidézték, hogy a boltzár nem terjed ki a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, és az internetes ételrendelő portálok is ezen besorolás alá esnek.

A falatozz.hu adatbázisából kiderült, hogy a szabályok megváltozása óta a vasárnapi online rendelésszám 30 százalékkal nőtt, a forgalom pedig 37 százalékkal emelkedett. Az is észrevehető, hogy vasárnaponként egyre nagyobb a családi pizzákat és többszemélyes tálakat rendelők tábora – közölte a portál.

"A falatozz.hu adatai alapján kijelenthető továbbá, hogy a vasárnapi zárva tartás hatására nem nőtt az Isten házába pizzát rendelők aránya, viszont meglepő módon van több templomba rendelő törzsvásárlójuk is" – fogalmazott a közlemény.

Felidézték a Tárki felmérését is, amely szerint tízből hatan azt szeretnék, hogy a boltok vasárnap is nyitva legyenek, illetve, hogy az Ipsos szerint a felnőtt lakosság 68 százaléka inkább nem vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező boltzárral.

 

 

 

 

 

 

 

Egészségügyi pályázattal szakított 1,8 milliárdot a Századvég Matolcsy jegybankjától

A Századvég bemutatott olyan egészségügyi eszközt a jegybank pályázatán, amelyet szerinte két brit megyében vezettek be – csak azt felejtették el, hogy 2008 óta több magyar városban is létezik. Egészségügyi eszközöket bemutató pályázatával kapta meg a Századvég a Magyar Nemzeti Bank 1,8 milliárd forintos megbízását, noha abban sem nemzetgazdasági, sem költségvetési számítások nem szerepeltek, s a témának egyáltalán nincs monetáris politikai vetülete.

Amint arról a HVG is beszámolt, az MNB április 30-án a Századvég Politikai Iskola Alapítványt hirdette ki győztesnek azon a pályázaton, melyet komplex vállalati és lakossági konjunktúrakutatásra írt ki. A szerződés becsült értéke – mint az a március 11-ei tenderbontáson kiderült – 3 évre 1,8 milliárd forint volt, hajszálra annyi, mint amennyit a Századvég ajánlott. Egyetlen vetélytársa, a konjunktúrakutatással évtizedek óta foglalkozó Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt.-nek a Tárkival alkotott konzorciuma viszont 1,12 milliárdért is megcsinálta volna ezt a munkát. Hiába volt több mint 50 százalékkal magasabb a Századvég árajánlata, az MNB mégis a kormányközeli céget hirdette győztesnek az MNB. Az alapján, hogy a pályázat minőségi értékelése során a Századvégnek minden tételnél a maximális pontot adta.

Különösen nagy volt a kontraszt annak az úgynevezett nemzetközi stratégiai mintatanulmánynak az értékelésében, amelyet az MNB előírása szerint a pályázóknak az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelent hírek, szakcikkek és források alapján kellett elkészíteniük. A Kopint-Tárki nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján elemezte a világpiaci olajárcsökkenés hatásait a belföldi árakra, a cserearányokra, a gazdasági növekedésre, a külkereskedelmi mérlegre, az inflációra és – mindezen hatásokat figyelembe véve – az MNB kamatpolitikájára. Ám erre mindössze 1 pontot kapott, ezzel szemben a Századvég műve a maximális 10-et. Ez el is döntötte a versengést, hiszen a mintatanulmány az értékelésben 10 százalékkal szerepelt, így arra a Századvég 100, míg a Kopint csupán 10 pontot kapott.

Nem is kicsit furcsa

Az értékelés kézhezvétele után a Kopint iratbetekintést kért, ahol megnézhette a Századvég ajánlatát, arról jegyzeteket készíthetett (a fénymásolás az iratbetekintés során tilos). Kiderült, hogy a Századvég dolgozata három egészségügyi eszköz ismeretterjesztő bemutatására terjedt ki, anélkül, hogy nemzetgazdasági vagy költségvetési számítások szerepeltek volna benne, miközben a témának semmilyen monetáris politikai vetülete nincs. A Századvég tanulmánya azt a feltételt sem teljesítette, hogy az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelenő híreken, szakcikkeken és forrásokon alapuljon – utóbbiak nagy része ugyanis 2-3 éves.

A Századvég dolgozatában bemutatott egyik egészségügyi eszköz egy „Telestroke” nevű szerkezet, amelyet a pályázó szerint néhány brit megyében vezettek be – arról már nem esett szó, hogy az 2008 óta több magyar városban is létezik. A dolgozat emellett röviden ismerteti az Elektronikus Beteg-nyilvántartási Rendszer több országban is működő rendszerét, valamint a távoli betegfigyelés és távdiagnosztika lehetőségeit. Az utóbbihoz csatolt illusztráción látható is két orvos, akik éppen távolról figyelik a beteget, továbbá egy – a dolgozat szerint 199 fontba kerülő – karóraszerű szerkezetet, mely a távdiagnosztikát lehetővé teszi.

A Századvég dolgozatának megismerése után a Kopint-Tárki – ahogy arról a hvg.hu beszámolt – előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezett az MNB-nél. Mely ezt azzal utasította el, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel, ami az MNB szerint nem probléma, mivel az – ahogy az MNB írta – „ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség”.

De az MNB elegendő világgazdasági vonatkozásnak tartotta azt is, hogy a dolgozat szerint a Telestroke nevű eszközt állítólag két brit megyében is bevezették, mondván, „Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”. Az MNB válasza szerint a Századvég tanulmányának aktualitását mutatja többek között az alábbi idézet is: „A Nemzeti egészségügyi rendszer informatikai (e-Egészségügy) Rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás-, képzés- és humánerőforrás-fejlesztés tárgyú TÁMOP projektek politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni (a projektek 4 százalékos készültségi szinten állnak 2015 januárjában)”.

Ezek után csak remélni lehet, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja – osztotta meg véleményét a Kopint-Tárki a honlapján, hozzátéve: ha ugyanis apolitikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségekés hasonló zavaros tanácsokvalóban hatást gyakorolnának az MNB monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk.

Cikkünk megjelenése után az MNB levelet küldött nekünk, álláspontját ismertetjük:

„A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatban az ajánlatok bírálati szempontrendszere nyilvános volt, az mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban részletesen szerepelt. Az érdekelteknek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. napig lehetősége volt megtámadni – többek között – a bírálati szempontrendszert, ezt azonban sem a Kopint-Tárki, sem más érdekelt vagy arra jogosult nem tette meg, elfogadva ezáltal, hogy a szempontrendszer teljes körűen megfelel a jogszabályi és egyéb előírásoknak.

A bírálati szempontrendszer alapján az MNB két ajánlat esetén a szakmailag jobbnak értékelt ajánlatot tíz ponttal, a szakmailag kedvezőtlenebbet pedig egy ponttal értékelhette. E pontokat kellett ezt követően felszorozni az adott résszemponthoz tartozó súlyszámmal, ami a tanulmány bírálata esetén 10 volt. A tanulmányokra adott pontok között e módszertan alapján alakult ki a 90 pontos különbség.

Ellentétben a Kopint-Tárki által állítottakkal, a Századvég ajánlata – ideértve az ajánlat részét képező mintatanulmányt – teljes körűen megfelelt mind a tartalmi, mind a formai követelményeknek.

Szintén nem felel meg a valóságnak az az állítás, miszerint a „Kopint rendre a második helyen végzett”. Az összesen hét bírálati szempontnál – ellentétben a cikkben megfogalmazottakkal – 3 esetben a Kopint-Tárki nem a második helyen végzett.

A Kopint-Tárki által önkényesen kiragadott idézetek nem adnak alapot, megfelelő teljes körű képet az ajánlatok megítéléséről. A kiragadott idézetek legfeljebb hangulatkeltésre használhatók, de szakmai szempontú és objektív – a vonatkozó jogszabályok által megkívánt – értékelésre és összehasonlításra alkalmatlanok. Mindezt alátámasztja az a Kopint Tárki által „elfelejtett” tény, miszerint az előzetes vitarendezési kérelmükben nem kifogásolták a saját ajánlatuk szakmai értékelését, amely a kialakult végeredménynek az alapját képezte.”

 

 

 

 

 

 

 

Nyílt levelet írtak Orbánnak Marcsika károsultjai

A Kun-Mediátor-ügy károsultjai azt kérik a miniszterelnöktől, hogy hozzanak létre nekik is olyan alapot, mint a Quaestor-ügy kárvallottjainak. Emellett a csalóknak kevésbé kedvező hatósági gyakorlatot is szeretnének. A levelet a Miniszterelnökség munkatársa vette át.

Orbán Viktornak szóló nyílt levelet adtak át csütörtökön a Parlament előtt a Dobrai Sándorné Marcsika által vezetett Kun-Mediátor Kft. átvert ügyfelei. A levelet a Miniszterelnökség munkatársa vette át.

A levélben a bankszektorban a pénzmosás elleni szabályok betartatását, a hatósági felelősségvállalás erősítését és áttekinthetőbb, valóban hiteles cégnyilvántartás létrehozását kérik.

A levelet Dobrossy István, a Kun-Mediátor károsultjainak egy részét képviselő ügyvéd és Balog Zoltán, a károsultak önszervező csoportjának vezetője adta át.

Dobrossy István elmondta: azon dolgoznak, hogy az ügy Magyarország lakosságának tanulsággal szolgáljon, és véget érjenek az elmúlt évek állandóan visszatérő pénzügyi csalásai. A levelet a miniszterelnök mellett a köztársasági elnöknek és a pártok frakcióvezetőinek is elküldték – jelezte.

Jogszabály-módosításra kérik Orbán Viktort annak érdekében is, hogy a Quaestor-ügyhöz hasonlóan egy alap létrehozásával legalább részben térítsék meg a károsultak kárát – mondta.

2002-től tudniuk kellett erről

Dobrossy István szerint a hatósági felelősségvállalást minden városban erősíteni kell, mert 2002-től kezdve a karcagi nyilvánosságnak tudnia kellett arról, hogy az emberek utazási irodába viszik a megtakarításaikat. Ha a helyi önkormányzat, fogyasztóvédelem vagy az adóhatóság, a rendőrség tudomást szerez szokatlan dologról, akkor fel kell lépnie.

Mint írták, a Kun-Mediátor Kft. jogszerűen működő pénzintézet látszatát keltette. Karcagon gyakorlatilag mindenki tudott a cég "kvázi betétgyűjtő" tevékenységéről, véleményük szerint olyanok is, akiknek hivatali kötelességük lett volna intézkedni, mégsem indult velük szemben soha semmilyen vizsgálat. 

Legutolsó információik szerint ötszáz károsult tett feljelentést, de az ügynek 800-1000 károsultja lehet, a kár összege 10-20 milliárd forint között lehet becsléseik szerint, átlagosan 5-20 millió forintos betéttel számolva.

Rengeteg ember sodródott szegénységbe Karcagon

Balog Zoltán, a károsultak önszervező csoportjának vezetője arról is beszélt, hogy az ügy miatt rengeteg ember sodródott szegénységbe Karcagon. A kártalanítás mellett az a legfontosabb, hogy ne fordulhasson elő az országban többet ilyen visszaélés. Arra kérte a jogalkotókat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, találjanak ki a károsultak számára megoldást.

A rendőrség április 14-én tette közzé, hogy sikkasztás bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított, miután a Kun-Mediátor Kft. karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A nyomozás idején már ötszáz feljelentés érkezett, a bejelentett kár 10 milliárd forint körüli. A társaság utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonta az engedélyezési hivatal.

 

 

 

 

 

 

Polt Péter szerint csökkent a bűnözés, nőtt a korrupció

Jelentősen, 12,8 százalékkal csökkent az összes regisztrált bűncselekmény száma tavaly az előző évhez képest, a szándékos, befejezett emberölések száma 129 volt, ami nyolccal kevesebb az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a korrupciós és a közlekedési bűncselekmények száma – derül ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a vádhatóság tavalyi évéről szóló parlamenti beszámolójából. 

IAz Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum szerint tavaly 329 303 bűncselekményt regisztráltak. Ez az adat 2010-ben 447 186, 2012-ben pedig 472.236 volt.

A tavaly regisztrált bűnelkövetők száma 108 389 volt, valamivel kevesebb a 2013. évi 109 876-nál.

A bűnözés mértékét döntően meghatározó vagyon elleni bűncselekmények közül a leggyakoribbak a lopások, ezekből tavaly 141 469-t regisztráltak, 2013-ban még 167 657 volt. Csökkent a csalások száma is a 2013. évi 37 345-ről 33 370-re tavaly.

A közlekedési bűncselekmények száma számottevően, a 2013. évi 14 804-ről 17 639-re nőtt tavaly. Embercsempészés tavaly 363 vált ismertté, ez jóval több a 2013-ban regisztrált 246-nál.

Közel háromszorosára nőtt a korrupciós cselekmények száma is, 2013-ban 1 105-öt regisztráltak, tavaly 3 268-at. Ez a szám 2010-ben még 481 volt. Ezen a bűncselekményfajtán belül négyszeresére nőtt a regisztrált gazdasági vesztegetések száma: 2013-ban 398 volt, tavaly 1684. Ebben azonban nagy szerepe volt az úgynevezett nyelvvizsgaügynek, melyben a vád szerint egy bűnszervezet egy évtizeden keresztül kenőpénzért adta a nyelvvizsga-bizonyítványokat.

A kábítószerrel visszaélések szám nőtt: 2014-ben 6 159 ilyen bűncselekmény miatt kellett eljárni, 2013-ben ez az adat 5 445.

A beszámoló megállapítja, hogy "a vásárlók és a fogyasztók sérelmére megvalósult bűncselekmények miatti büntetőeljárások ritka előfordulása ellentétes az ilyen magatartások köztapasztalat szerinti gyakoriságával. A regisztrált büntetőeljárások csekély száma a felderítés hatékonyságának javítását igényli".

A beszámoló kitér arra is, hogy "alig sikeresebb a bűnüldözés a pénzmosás tekintetében. Az elmúlt évtizedekben a szervezett bűnözésnek a bűnözői életvitel gazdasági hátterét, pénzügyi biztonságát és leleplezésének konspirációját felszámolni hivatott büntető rendelkezések nem igazán bizonyultak hatékonynak". A hatóságok tavaly 21 esetben derítettek fel pénzmosást.

Az ügyészség tavaly 5 319 büntetőeljárás alá vont előzetes letartóztatását indítványozta a nyomozási bírónál – ez az adat 2013-ban lényegesen magasabb, 6 673 volt –, a bíróság az esetek 91 százalékéban, 4 836 személynél rendelte el az előzetes letartóztatást. Ezek közül 960 legfeljebb egy hónap, 1 048 egy és három hónap közötti, 1 957 három és hat hónap közötti időtartamú volt és 194 – az összes 3,5 százaléka – tartott több mint egy évig.

Az ügyészségnek tavaly 120 440 ügyet kellett a vádemelésre alkalmasság szempontjából vizsgálni, valamivel több mint a felénél, 62 017 ügyben került sor vádemelésre.

A bíróságok tavaly összesen 83 861 vádlottat sújtottak büntetéssel vagy intézkedéssel, közülük 27 kapott életfogytiglant, további 29 300 szabadságvesztést, ez utóbbi 35 százaléka végrehajtandó, 65 százaléka felfüggesztett. Közérdekű munkát a vádlottak 22,8 százalék kapott tavaly, pénzbüntetést 32,6.

Az új büntető kódexben szereplő büntetések közül a sportrendezvények látogatásától való eltiltást mindössze 15 vádlott esetében alkalmazták.

Tavaly az elsőfokú bíróságok 73 819 vádlott ügyében hoztak ügydöntő határozatot, ezek 76,5 százaléka jogerőre emelkedett. Az ügyészi fellebbezések 82,3 százaléka súlyosításra irányult, de akadt 30 eset, ahol enyhítést kért a vádlottnak az ügyész, mi több 18 esetben felmentést.

A váderedményesség tavaly 96,6 százalékos volt, előző évben 96,4.

Az uzsorásokkal szembeni hatékony fellépés rendszerint a büntető szakág és a közérdekvédelmi szakterület ügyészeinek az együttműködésével valósul meg. Előfordult több alkalommal – például Heves megyében –, hogy az uzsorás szerződés érvénytelenségének a megállapítása és a jogkövetkezmények alkalmazása iránti keresetindítás során az ügyész évi 1200 százalékos kamatra felvett pénzkölcsön miatt fordult a bírósághoz. Több tucatnyi hasonló ügy volt uzsorások miatt Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is.

Ügyészi perindításra került sor például az úgynevezett zsebszerződések miatt, főként a nyugat-dunántúli megyékben, például a Zala Megyei Főügyészség 10 keresetet nyújtott be adásvételi szerződések színlelt, illetve jogszabályi tilalomba ütközésére hivatkozással a semmisség megállapítása, valamint az ingatlanok tulajdonjogának állam javára történő megítélése, illetve az eredeti tulajdoni állapot visszaállítása érdekében.

Környezetveszélyeztető, állatvédelmi szabályokat sértő magatartástól eltiltás, illetve a környezetveszélyeztetéssel okozott kár megtérítése érdekében tavaly az ügyészek 17 keresetet nyújtottak be.

A legfőbb ügyész 2014-ben 2 országgyűlési képviselő, valamint az országgyűlési képviselőkkel azonos, illetve ahhoz hasonló mentelmi joguk miatt további 5 személy – 2 országgyűlési képviselőjelölt, 1 bíró, 1 európai parlamenti képviselő, 1 diplomáciai mentességgel rendelkező személy – mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta.

Tavaly Magyarországon 4 430 külföldi állampolgár követett el bűncselekményt, ebből 1 071 román, 546 német, 500 szerb, 424 ukrán, 295 osztrák és 200 szlovák állampolgár volt. Ugyanakkor 6 420 bűncselekményt követtek el külföldiek sérelmére.

Tavaly év végén az ügyészi szervezet engedélyezett álláshelyeinek száma 4 826 volt, ebből ügyészi álláshely 2 046. Az ügyészi szervezet tavalyi költségvetése 38 milliárd 256,4 millió forint volt.

 

 

 

 

 

 

Kövér: Magyarország stratégiai szerepet szán Chilének

Új külügyi stratégiája keretében Magyarország kiemelt hangsúlyt helyez a latin-amerikai kapcsolatokra, és azokban stratégiai szerepet szán Chilének – jelentette ki a chilei fővárosban szerdán Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint a házelnök latin-amerikai látogatásának első állomásán, Santiagóban megbeszélést folytatott Edgardo Riveros Marín ügyvezető külügyminiszterrel, és tájékoztatást adott Magyarország új külügyi stratégiájáról, amelyben – mint mondta – a déli nyitás politikája révén kiemelt hangsúlyt helyez a latin-amerikai kapcsolatokra.

A kétoldalú kapcsolatok erősítését bizonyítja a 2009-ben pénzügyi okokból bezárt santiagói magyar nagykövetség újranyitása és a santiagói magyar kereskedőház megnyitása, ami Kövér László szavai szerint érzékelhető fellendülést hozhat a gazdasági együttműködésben. A házelnök kiemelte az idén októberben Budapesten másodszor megrendezésre kerülő Magyar-latin-amerikai Fórum jelentőségét, amelyre meghívta tárgyalópartnerét is.

Edgardo Riveros megerősítette, hogy az októberi fórumon magas rangú kormányzati küldöttség fogja képviselni országát.

Kövér László a chilei fővárosban megkoszorúzta a Szent István parkban lévő 1956-os emlékművet és Mindszenty József bíboros emlékművét. A magyar nagykövetségen a helyi magyar közösség tagjaival találkozott. A mintegy 50-60 résztvevőhöz szóló köszöntőjében a házelnök úgy fogalmazott, hogy az esetek döntő többségében nem önszántukból kerültek a világ legkülönbözőbb pontjaira magyarok. Vagy történelmi kényszerűségből menekültek, vagy mert abban bíztak, hogy nagyobb szerencse vár rájuk mint otthon – mondta.

"Abban a sok rosszban, ami a történelem során ért bennünket megvan az az érték, hogy ezek a honfitársaink a világ legtávolabbi pontjain is képviselik az óhazát, azt a kultúrát, amiből származnak, s azzal a tehetséggel, szorgalommal, amivel az új hazában megállták a helyüket, szülőhazájuk megbecsülését is növelik" – hangsúlyozta.

A 2010-ben hatalomra került "Fidesz-KDNP kormány úgy gondolta, ezek a közösségek megérdemlik, hogy a rendszerváltozástól eltelt húsz évet követően végre komolyan vegyük az összetartozásunkat" – tette hozzá. "Ezt részben törvényekkel fejeztük ki – az Alaptörvénnyel, a kedvezményes honosításról szóló törvénnyel és az ezzel együtt járó választójog megadásával –, részben azokkal a programokkal, mint a Kőrösi Csoma Sándor program, amelyekkel a mindennapi kapcsolattartást próbáltuk segíteni" – fogalmazott Kövér László a sajtófőnök tájékoztatása szerint.

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 
Fel