Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Nagyot kaszáltak az új magyar földesurak

Több politikus érdekeltsége is milliárdos agrártámogatásokhoz jutott az elmúlt években – derül ki a kedden nyilvánosságra hozott top 500-as listáról.

Az első százról a szombati számunkban beszámoltunk, így arról, hogy Csányi Sándor OTP-vezér és Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök korábbi bizalmasának a cégei vitték el a legtöbb támogatást.

Az 500-as listán azonban újabb hozzájuk kötődő vállalkozásokat fedeztünk fel, így Csányi Sándor cégei 33,4 milliárdhoz, Simicska Lajosék pedig 24,8 milliárd forinthoz jutottak hozzá az utóbbi hét évben.

Új fejlemény, hogy Simicska Lajos vetélytársa, Mészáros Lőrinc is szerepel a kibővített listán, mégpedig az Aranykorona Mezőgazdasági Zrt. révén. A felcsúti polgármester tavaly vásárolta be magát a cégbe, amely összesen 1,846 mil­liárd forint közpénzt kapott 2007 és 2015 között.

Nem sokkal kevesebb támogatásban részesült az agrárállamtitkár cége: Czerván György az Aranyszarvas Mezőgazdasági Zrt.-ben 25 százalékos tulajdonrészt birtokol, amely 1,79 milliárd – forint támogatást nyert el. Egy másik fideszes képviselőnek, Simonka Györgynek két cége is szerepel a listán, igaz, az egyikben csupán elenyésző a részesedése. A Paprikakert TÉSZ Kft.-t 1,913 milliárd forinttal támogatták, és mivel Simonkának ebben a cégben csupán 0,1 százalékos tulajdoni része van, a támogatásból rá eső hányad alig 2 millió forint.
A másik cégben viszont már komolyabb tulajdoni hányaddal szerepel: a 11,2 százalékban hozzá tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft. 1,665 milliárdos támogatást aratott le.

Két fideszes politikus cége szerepelt a top 100-ban: Farkas Sándorról már megírtuk, hogy a Kinizsi 2000 révén 3,8 milliárd forintot kaszált.

A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. 3 milliárdos támogatást kapott, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is kisrészvényes kétszázalékos tulajdonrésszel, de a nagyobb részvényesek között a politikus rokonai is megtalálhatók.

A legtöbb agrártámogatáshoz jutó cégek 500-as listájára 963 millió forint alatt nem is lehetett felkerülni, a félezer cég összesen 1089 milliárd forint állami és uniós
pénzt kapott hét esztendő alatt.

Ez az összes magyarországi agrártámogatások majdnem harmadát tette ki.

Itt a legtöbb agrártámogatást kapó vállalkozások TOP500-as listája

 

 

Az orvosokon kívül mások is eltűnnek a kórházakból

Az egészségügyi járulékot fizetők 91 százaléka szerint a járulék mértéke és a nyújtott egészségügyi szolgáltatás minősége nincs szinkronban, ezért több mint kétharmaduk más megoldást keresne. A legtöbben,(31 százalék) magán egészségbiztosítást kötnének a járulékfizetés helyett - derül ki egy friss felmérésből.

Nem csak orvos és ápoló nem lesz hamarosan az egészségügyben, hanem járulékfizető sem - legalábbis erre figyelmeztet a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet, valamint a Szinapszis Kft. által, az egészségügyi ellátásról, a járulékfizetésről végzett felmérés eredménye, megérett az idő a változtatásra - mondta Lantos Gabriella, a Róbert Károly Kórház vezetője a felmérés eredményeit ismertető mai sajtótájékoztatón. Mint kifejtette, ma már heti rendszerességgel fordulnak elő kórházukban olyan betegek, akik nem értik, miért fizettetik meg velük az egészségügyi járulékot, amikor magánszolgáltatást vesznek igénybe, amelynek megfizetik az árát.

A Budapesten és Pest megyében élő között, reprezentatív mintán végzett megkérdezésre adott válaszok szerint a járulékfizetők méltányosnak tartanák, ha az OEP-nek befizetett összegeket felhasználhatnák a magán egészségügyi szolgáltatásnál is. A felmérésből kiderül, fogorvoshoz, nőgyógyászhoz, laborvizsgálatokért, képalkotó vizsgálatokért és bőrgyógyászhoz járunk leggyakrabban magánszolgáltatóhoz, s ma már nemcsak a legnagyobb jövedelműek, hanem az átlagos jövedelmi viszonyok között élők is így döntenek.

A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 ezer forint feletti (21 százalék), és a 90 -150 ezer forint  közötti (22 százalék) jövedelemmel rendelkezők. Ez utóbbiak számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell. Ezért azt találnák méltányosnak, ha a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehetnének.

A többség szerint (58 százalék) az lenne a járható út, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulék kedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.

A járulékfizetőknek csupán 9 százaléka gondolja azt, hogy a járulék összege és a szolgáltatás minősége is megfelelő. A többiek úgy vélik, hogy nincs szinkronban a befizetett összeg és a szolgáltatás minősége. A válaszadók 39 százaléka, ha tehetné, csak a kötelező 6930 forintos minimumot fizetné az OEP-nek, és csak magán egészségügyi szolgáltatásokat venne igénybe, 32 százalékuk a jelenlegi járulék megfizetése mellett más formában is fizetne egészségügyi szolgáltatásokért, hogy magán orvosi szolgáltatást is igénybe vehessen. Alig egyharmaduk (29 százalék) kíván továbbra is a jelenlegi feltételekkel, saját választása szerint is tb-járulékfizető maradni.

A magánszolgáltatóhoz forduló páciensek első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, illetve hogy nem kell várni a rendelőben az ellátásra. A személyre szabott bánásmód mellett nincs várólista, több információt kapnak, figyelmes és szakszerű ellátásban részesülnek, jól megszervezett betegút segíti a gyógyulást, illetve tudják, hogy mennyit, miért és hogyan kell mindezért fizetniük. Így érthető, hogy az 5 - fokozatú bizalomskálán mért eredmény szerint a magánszolgáltatók iránti bizalom sokkal magasabb, mint az állami intézmények iránt.

A legnagyobb az elfogadottsága a magán szakorvosoknak (3,9), majd a magánklinikák következnek (3,8). Az állami ellátásban a legmagasabb bizalmi index a háziorvosoké (3,5), őket az állami járóbeteg rendelők követik (3,1), és a sor végén szerepel az állami kórházak megítélése (bizalmi indexük 2,8).

A budapesti és Pest megyei, 1005 fős, 25-65 közötti lakos megkérdezésével végzett felmérés szerint a válaszadók 53 százaléka most is jár magánorvoshoz. A nők és a fiatalabbak szignifikánsan többen és többféle szolgáltatást vesznek igénybe.

 

 

 

 

 

 

Pénzhiány miatt bezárhatják a boncodföldei autistaotthont

Be kell zárni az autisták boncodföldei bentlakásos védőotthonát, ha nem érkezik gyors anyagi segítség – közölte a zaol.hu szerdán.

A dolgozóknak csak a bérek hatvan százalékát tudták kifizetni, az alapítvány vezetője pedig egyetlen fillért sem vett fel – mondta el az Autista Sérültekért Zalában Alapítvány vezetője a Zalai Hírlap internetes oldalán megjelent cikkben.

Jakab Károlyné hozzátette: a bérek kifizetésére egymillió forintra kellene, további hárommillió forintból pedig a köztartozásaikat tudnák rendezni. Ősztől már reményeik szerint egy működési pályázatból fedezni tudnák a költségeket.

Jelenleg havi 540 ezer forint állami támogatást kapnak gondozottanként, de a speciális feladatok ellátásához ennek a négyszeresére lenne szükség. A szülők, gondviselők 100 ezer forintos térítési díjjal járulnak hozzá az ellátáshoz és rendszeresen gyűjtenek adományokat is, de a befolyt összegből nem tudják biztosítani a fenntartás költségeit.

A védőotthonnak tizenegy lakója van, Zala mellett Fejér, Somogy, Baranya és Pest megyéből. A speciális feladatokat hét szakképzett szociális gondozó látja el, mellettük terápiás munkatársakra, félállású gyógypedagógusra is szükség volna.

A védőotthon specialitása, hogy fiatalokat és gyerekeket is fogad, hasonló intézmény csak Miskolcon működik még az országban.

 

 

 

 

 

 

Havonta 30 milliárdot kaszáltak a NAV végrehajtói

Három hónap alatt egymillió levelet küldött az adóhivatal a hazai pénzintézeteknek, a szervezet minden alkalommal azt tudakolta, tartanak-e az adott bankban pénzt a köztartozást felhalmozó magánszemélyek – számolt be a Napi Gazdaság.

Az újság szerdai cikke szerint havonta átlagosan 30 milliárd forinttal növelték az állam bevételeit az év első három hónapjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtói. A kincstárhoz beérkező összesen 92 milliárd forintért a hatóság emberei 472 ezer intézkedést rendeltek el, a legtöbb esetben inkasszót bocsátottak ki.

Az adóhivatal szóvivője, Kis Péter András a lapnak elmondta: az adóvégrehajtó egy bank esetében csak egy bankszámlára bocsátja ki az inkasszót. Ha az összeg nem fedezi az elmaradást, az átutalási megbízás a magánszemély adott banknál vezetett többi számlájára, bankbetétjére, takarékbetétjére is kiterjed.

Amennyiben több betéte is van az adósnak, úgy elsőként az alacsonyabb kamatozású megtakarításokat vonja el a NAV, az azonos kamatot hozó tételek közül pedig a korábban lekötött összegek kerülnek előbb az államhoz.

Az is előfordulhat, hogy valakinek forintban és külföldi devizában is van félretett pénze: a köztartozás fejében ilyenkor első lépésként a hazai pénznemben tartott summát inkasszálja az adóhivatal. Az átutalást a NAV forintban kapja meg, ilyenkor a devizavételi árfolyamon számol a bank.

A hivatal az első negyedévben tízezrével intézkedett az adós magánszemélyek munkabérének letiltásáról, valamint az elmaradást maguk előtt görgető cégek és polgárok különféle értékeinek lefoglalásáról is. A NAV az adósok figyelmeztetésével igyekszik elkerülni, hogy végrehajtásra kerüljön a sor. A szervezet az első három hónapban a korábbinál többször, nyolcvanezer alkalommal küldött fizetési felszólítást az érintetteknek – ismertette a szóvivő.

 

 

 

 

 

 

 

Megdöbbentő számok: ennyiért dolgoznak az egészségügyben

Akad olyan egészségügyi dolgozó, aki 39 éves munkatapasztalattal nettó 87 ezer forintot keres havonta – olvasható a Pénzcentrum cikkében.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a humán- egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók nettó átlagkeresete 60 638 forint havonta. A jövő évi költségvetés alapján végül 15,8 milliárd forint jut majd a szociális ágazatban dolgozókra kiterjedő béremelés.

Addig marad az a helyzet, hogy például:

"a mentőápolók és mentőgépkocsi-vezetők esetében az alapilletmény bruttó 122 ezer forinttól bruttó 144 460 forintig terjedhet a gyakorlati idő függvényében, amihez bruttó 24 ezer forint sürgősségi pótlék járul, valamint átlagosan 20 százalék műszakpótlék, amivel az elmúlt évben a mentőgépkocsi-vezetők átlagkeresete bruttó 193 ezer forint volt, míg a mentőápolóké bruttó 195 600 forint"

- mondta el a Pénzcentrum érdeklődésére az Országos Mentőszolgálat (OMSZ).

Múlt héten két felvonulást is tartottak az egészségügy helyzete miatt Budapesten: nővérek, ápolók, asszisztensek is utcára vonultak az alacsony bérek miatt. A tüntetők egyértelműen kifejezték legfontosabb szándékukat, miszerint 2015 októberétől 50 százalékos béremelést szeretnének minden egészségügyi dolgozónak. 2018-ig pedig 100 százalékos béremelésig szeretnének eljutni – írta a Pénzcentrum.

 

 

 

 

 

 

Most kétmillió miatt magyarázkodhat a paralimpikonok elnöke

Egyre több botrány kapcsán kerül a figyelem középpontjába Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke. Először hárommilliós végtörlesztéséről derült ki, hogy a szervezet fizette ki helyette, majd később arról lehetett hallani, hogy 9 milliós, extrákkal felszerelt kocsit is kapott tőlük. Most a BorsOnline olyan számla birtokába került, amely szerint a parasportolók kéthetes tenerifei edzőtáborának megszervezésére több mint 6600 eurót, csaknem kétmillió forintot költött.

Ráadásul a pénz annál a H. Attilánál landolt, aki a sportolók szerint állítólag Gömöri üzlettársa a Kanári-szigeteken. H.-nak a pénzért az alábbi feladatokat kellett ellátnia többek közt: kapcsolatot tartani az elnökkel, képviselni az MPB érdekeit, tájékoztatni a helyi lehetőségekről, például arról, hol érdemes vacsorázni.

A történet ott válik még érdekesebbé, hogy a március 14-18. között megrendezett edzőtábor után Gömöri és családja még további öt napot töltött Tenerifén. Emiatt a számla 350 euróval (107 ezer forint) lett drágább, s azon szintén ott virít: MPB – írta a lap.

 

 

 

 

 

 

 

Nem akarok magyar állampolgár lenni

Nem az zavar, hogy ki mit mond Orbánról, vagy akár magáról az országról, hanem, hogy eltűröm ezt a mélymagyar szellemi és erkölcsi fertőt.

Betelt a pohár. Nem akarok tovább magyar állampolgár lenni. Magyarnak magyar maradok, hiszen annak születtem. Magyar az anyanyelvem, magyar a kulturális gyökér, amely Európa viharvert, időtlen idők óta felettünk magasodó sziklájának egy mohával benőtt, nekem kedves szegletében köt Európához, a világkultúrához, az emberiséghez. De semmi közöm a mai Magyarországhoz. A legkevésbé a magyar államhoz, amelyet az aktuális kormány csalárd módon hajtott jármába, és irányít kényúrként egy sült bolond, egy küldetéstudatos, kiskaliberű balfasz, aki a Viktor nevet kapta a keresztségben több mint ötven évvel ezelőtt. Nyilván csak azért, hogy tegnap Strasbourgban Európa leszedhesse róla a keresztvizet.

Nem akarok magyar állampolgár lenni. Nem azért, mert szégyellem, hogy ilyen miniszterelnököt választottak maguknak és így nekem is a mindenki által megcsalt, és elkeseredett, az elmúlt negyedszázadban földönfutóvá tett testvéreim. Nem azért, mert ez az ember is magyarnak vallja magát és persze az is, csak a nyamvadtabb fajtánkból, mert hiszen ilyenek mindig voltak és mindig lesznek. Hol kevesebben, hol többen, hol hangoskodnak, hol meghunyászkodnak, de soha nem szántanak és nem vetnek. Ellentétben a keményen dolgozókkal, akik ezer év óta helyettük öntözik a verejtékükkel a földet, eltűrve, és most megint, hogy a termény dologtalanok magtáraiba kerüljön, ócska semmirekellők vagyonát gyarapítsa, midőn magyar gyerekek éheznek Mária (köz)munka alapú országában az istentelen magyar katolikus egyház szégyenletes áldásával. Ezrek lehajtott fejjel, könnyes szemmel nézik, ahogy megint ellopják tőlük a rögöt, amiért ezer évig ácsingóztak dédapáik, hogy műkörmös kitartottaknak, fociguru bankvezéreknek adhassa Orbán Führer Viktor nemtelen szolgálataikért cserébe.

Nem azért nem akarok magyar állampolgár lenni, mert szégyellem magam, hogy Strasbourgban, de a világ bármely táján a szájára veheti a magyart bárki és kiköphet e név hallatán, miközben persze – a jobbak – azzal vigasztalnak, hogy nem engem, nem minket mindannyiunkat gyaláznak, hanem csak Orbán Viktort és kormányát. Ez pont nem érdekel. Nekem a magyar állam és öntelt vezére az, amivel tele van a tököm. Orbán Führer Viktor rendszerétől van hányingerem. Attól a gyalázatos szisztémától, amit 2010 után vezetett be Hunniában és Pannóniában. Nem az zavar, hogy ki mit mond Orbánról, a kormányáról, vagy akár magáról Magyarországról, amit mégiscsak Orbánnal azonosít. Én nem akarok ennek a Magyarországnak az állampolgára lenni, mert szarul érzem magam benne. Lassan már semmivel nem tudok egyetérteni, nem vagyok képes az itt történtekkel azonosulni. Ég a pofám. Éspedig nem mások, hanem saját magam miatt. Azért, hogy tűröm ezt a megaláztatást, elviselem ezt a totális szellemi és erkölcsi nihilizmust. Nem teszek ellene semmit, legfeljebb a szájam jártatom. Mint most is.

Rohadtul elegem van ebből az országból, a kormányából, Orbán Viktorból és rokonaiból, kollégiumi szobatársaiból, régi- és új barátaiból, a seggnyalóiból, a tanácsadóiból, az agyament hobbijainak haszonélvezőiből, az összes pragmatikus gerinctelen faszból, aki csak pénzért tartja magasba a zászlót, na és persze azokból a fél- és teljes idiótákból, akik még fújják is a szelet a selyembe, hogy szépen lobogjon. Megvetem azokat, akik olyasmire adják a fejüket, ellenzéki politizálásra mondjuk, amihez semmi tehetségük nincs, és mindennel, amit csak tesznek, – talán szándékuk ellenére, de már ebben sem vagyok biztos – csak szellemi, erkölcsi és anyagi szenvedéseink meghosszabbodását szolgálják. Belőlük is elegem van. Főleg azért, mert azzal áltatják a híveiket, hogy egy négyzetméteren, a függöny mögé bújva, egy választási cédula ügyes kitöltésével el lehet küldeni a hatalomból Orbán Führer Viktort és bandáját, akik majd szépen gratulálnak a régi-új győzőknek, és visszavonulnak Felcsútra, hogy végre szenvedélyüknek hódolhassanak, és reggeltől estig a Puskás Arénában dekázva múlathassák az időt Mészáros Lőrinc gázszerelésből megtakarított pénzén. Mert ez nem igaz.

Rohadtul elegem van magamból, mert nem teszek semmit, hogy ne úgy legyen, ahogy van. Csak a szám jár, a többi széplelkű magyar álmodozóval együtt, hogy majd, a nyugat, a dél-nyugat, az észak, az észak-atlanti, a brüsszeli, a strasbourgi, a washingtoni izék, és persze az emberek, ha rájönnek, hogy, ha, ha, ha, ha… ha, ha elegük lesz, és ha, ha, ha… már nem bírják tovább, hogy vasárnap zárva van a Tesco. Na, majd akkor, akkor aztán, ha nem fog esni az eső, akkor. Mert esőben nem megy ki senki az utcára. Szóval elegem van a verbális ellenállásból és a sirámokból. Mától új világ kezdődik számomra. Tegnap feladtam az adóbevallásomat. Szerencsére évek óta egy vasat sem keresek Mária (köz)munka alapú országában, így pontosan négy sorban elfért az egész külföldön szerzett jövedelmem, ami után ott adóztam. Öt perc alatt végeztem. (Közben rám jött a röhögő görcs. Te jó isten, hány napig kell Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek töltögetni az adóbevallását, a mindenféle osztalékok, meg földalapú támogatások, ingatlan értékesítések, meg egyéb számunkra ismeretlen bevételi források rovataiba, nem is beszélve arról, amire még sor sincs a bevallásban. Azokat a milliárdokat hogy a francba fogják leadózni. Nem lennék a helyükben.)

A helyzet jövőre is ez lesz. Személyi jövedelemadót nem fizetek Orbán Viktornak, a két lábon álló leányának és vejének sem, az egyelőre lábra se kapott díszpáholybitorló fiának meg pláne. Dafke nem fizetek be egy vasat se a magyar államnak, hogy a pénzemből tovább dagadjon Rogán gumiként nyúló lakása. Szíjjártó Péternek meg amúgy sem kell, mert van elég a szüleinek. Ha kell, az én adóforintjaim nélkül is vesznek neki még egy villát Dunakeszi Gyártelepen, vagy akár Dunakeszi Alsón, de még Dunakeszi Felsőn is. Isten, haza, család, de a gyerek az első. Visszafogom az áfafizetést is, mivel Vida Ildikó vezetésével az áfacsalás olyan méretű, hogy a NASA földkörül keringő űrhajóiról akkorának látszik, mint a kínai nagy fal és az ausztráliai Nagy-korallzátony együtt. Csak a rezsim áfáját vagyok hajlandó a rezsivel együtt megfizetni. (Mert nem tehetek mást.) Veszek még egy BKV bérletet és onnantól kezdve mindent a sógoréknál Bécsben és a Ficóéknál Pozsonyban fogok megvásárolni. Két hetente bevásárló túrát szervezek, (négyen egy kocsival) és mindent ott veszünk meg. Ami persze pont ugyanaz, mint itt. (Hogy rohadjanak meg azok a szemét, mocskos multik, köztük az összes magyar multi is. A fene essen az adózott és főleg az adózatlan nyereségükbe!) Nem fogok eleget tenni állampolgári kötelezettségeimnek, mivel nem élhetek állampolgári jogaimmal sem. Valamit valamiért. Semmit semmiért. 

Az ablakomon pedig leeresztem a redőnyt, és addig nem húzom fel, amíg ez a mocskos rendszer meg nem dől. Nyáron legalább hűvös lesz, télen meg úgy is olyan sötét ez a 35 négyzetméteres udvari lakás, hogy teljesen mindegy. Nem ajánlom senkinek, hogy kövesse a példámat, mert tudatában vagyok, hogy sokunknak erre nincs lehetősége a család, az izé, meg az ecet miatt. Viszont bárki kitalálhat bármit, amivel itthon lehet alázni Orbán Führer Viktort, hogy ne kelljen szegénynek – megint csak a mi pénzünkön – Strasbourgba mennie a gyalázatért. (Már csak ezért is megéri.) Minden eredeti kezdeményezésnek publicitást adunk, hátha van, akinek az ellenállás, valamilyen, mások által kiötlött formája bejön. Ezt a „Csináld magad Orbán alázását” mozgalmat egészen addig kell szélesíteni, amíg élvezzük és más nem jut az eszünkbe. (Vagyis – ahogy elnézem a demokratikus ellenzéket és a társadalom jelenlegi tettrekészségét -, eltarthat ez akár 150 évig is.) Ha már nem szórakoztat minket, és eszünkbe jut, hogy lehetne olyasmiket is csinálni, amiket elődeink, olyanokat, amik most a nemzeti ünnepeink egyébként, akkor… ám legyen. Addig is, amíg megérik bennünk az elhatározás, röhögjünk együtt a nemzeti együttműködés idióta rendszerén, gáncsoljuk, ahol tudjuk! Persze közben: bízzunk istenben és tartsuk szárazon a puskaport!

 

 

 

 

 

 

 

Veri a mellét a Fidesz a bankok elszámoltatásán

A bankok elszámoltatása komoly siker – kommentálta a Fidesz-frakció a bankszövetség szerdai tájékoztatását, amely szerint az elszámolás és a forintosítás után az átlagos devizahiteleseknek 20 százalékkal csökkent a törlesztőrészletük.

A Magyar Bankszövetség tájékoztatása és az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a devizaalapú hitellel rendelkező családok többségének a forintosítás miatt megszűnt az árfolyamkockázata, gyakorlatilag minden devizahitelesnek ez év januárjához képest csökkent a tartozása, és a devizahitelesek több mint négyötödének egyértelműen csökkent a törlesztőrészlete – írta az MTI-nek küldött közleményében a Fidesz-frakció.

 

 

 

 

 

 

Tizennégyezer diák és a Corvinus vezetése megy szembe a tolvajkormánnyal

Miután tegnap a sajtóban megjelent a hír, hogy a Corvinus Egyetem Villányi úti karának épületeit és a hozzá tartozó arborétumot eladja a kormány, ma tiltakozó fórumot tartottak és petíció aláírásába fogtak a diákok és az egyetem vezetése. A ma délben tartott gyűlésen azt mondták: nem fogják hagyni, hogy a campust elköltöztessék.

Az ügyben érintett Villányi úti épületben tartott mai találkozóra a felsőoktatási államtitkárt is meghívták, de ő – a HVG szerint – arra hivatkozva nem ment el a fórumra, hogy „egyelőre nincs miről beszélni, az átalakítások csak 2-3 hét múlva lesznek olyan állapotban, hogy azokat meg lehessen vitatni”.

Az egyetem épületeinek az eladása és az átszervezések ellen tiltakozókpetíciót fogalmaztak meg Együtt a Corvinusért, Együtt a budai campusért! címmel:

„A Budapesti Corvinus Egyetem több kara is veszélybe került a felsőoktatás átstrukturálása miatt, melyben a Budai Campus három kara különböző egyetemekre kerülne, ezzel megbontva a Corvinus egységét. Ezzel együtt a Budai Arborétum és az évszázados múltra visszatekintő agrár- és műszaki képzések is bizonytalan helyzetbe kerülhetnek.
Amennyiben a kormányzat hivatalossá teszi a Corvinus átalakításának tervezetét, az egyetem vezetése és a hallgatói önkormányzat az intézmény 14 000 hallgatójával közösen minden tőle telhetőt megtesz, hogy a megvalósítást megakadályozza.”

Szerdán a VS.hu arról írt, hogy a kormány le akarja választani a Corvinusról a kertészettudományi, élelmiszer-tudományi és tájépítészeti kart, és el akarják adni a Villányi úti ingatlanokat, hogy az árát a Vár újjáépítésére fordítsák.

 

 

 

 

 

 

 

A Corvinus szétdarabolásából fizetnék a Budai Vár felújítását

Több független forrás szerint is szét fogják darabolni a Corvinus egyetem Budai Campusát. Az így szerzett pénzből a Budai Vár felújítását finanszíroznák – értesült a VS.hu.

Az alábbi változásokat tervezi a kormány az egyetemnél a lap információi szerint:

1. A kertészettudományi kar: Gödöllőre kerül a Szent István Egyetemre.

2. A tájépítészeti kar osztódik: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és/vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogadja be.

3. Az élelmiszer-tudományi kar Hódmezővásárhelyre, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára és/vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre költözik.

A VS úgy tudja, a költözés után a Villányi úti ingatlanegyüttest a hozzá tartozó 7,3 hektáros arborétumot eladják, ez a pénz mehet a Budai Várra.  Az átszervezéseket állítólag holnap fél egykor a dolgozói állománygyűlésen jelenti be az intézmény vezetése.

Az Emmi a hírt a lap megkeresésére nem cáfolta, de nem is erősítette meg.

 

 

 

 

 

Nyoma sincs, mire költötte Orbánék lobbistája a tízmilliókat

Míg a Fellegi Tamás-féle amerikai lobbicég dollárra és szinte napra pontosan elszámolt minden, a magyar kormány érdekei kapcsán végzett munkájáról, addig Orbánék új lobbistájáról nem tudni, hogy mire költi a magyar adóforintok tízmillióit. Tegnapra mindenesetre összehozott egy kongresszusi meghallgatást Washingtonban, ahol a képviselők arra jutottak, hogy politikailag motivált támadások érik a magyar kormányt.

2013 szeptemberében a Miniszterelnökség egy Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter érdekeltségébe tartozó céggel kötött szerződést, hogy képviselje a magyar kormány politikai és gazdasági érdekeit az Egyesült Államokban, valamint ezzel összefüggésben tanácsokkal lássa el a kabinetet. A kiválasztott konzorcium (az EuroAtlantic Sokutions Kft. és a washingtoni székhelyű Prime Policy Group LLC) 774 ezer dollárt, azaz körülbelül 168 millió forintot kapott a feladatra. Folytatás.........

 

 

Kósa szerint Orbán nemcsak a magyarokat, de az európaiakat is megvédte

Orbán Viktor miniszterelnök megvédte Magyarországot az Európai Parlament (EP) ülésén – mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerdán az MTI-nek az előző napi strasbourgi vitára reagálva.

A kormányfő az EP-ben – a magyarországi helyzetről tartott vitában – elmondta, a magyar embereknek nem érdeke, hogy folytatódjon a jelenleg Európában tapasztalható bevándorlási tendencia – idézte a miniszterelnök szavait Kósa Lajos.

Hozzátette: Orbán Viktor megvédte nemcsak a magyar, hanem az európai emberek jogát is ahhoz, hogy az őket érintő, érdeklő legfontosabb kérdésekről szabadon lehessen vitatkozni, legyen szó akár a bevándorlásról, akár a halálbüntetésről.

A Fidesz ügyvezető alelnöke azt mondta, nonszensznek tartja, hogy "már a vitához való jogot is vitatják a baloldali politikusok".

A bevándorlással kapcsolatban a strasbourgi vitában szerinte teljesen nyilvánvalóvá vált, az európaiak döntő többségének nem érdeke, hogy a jelenlegi bevándorlási tendencia így folytatódjon Európában.

Magyarország az egyik legérintettebb ország, fajlagosan ugyanis Svédország után Magyarország fogadja a legtöbb menekültet, "akikről tudjuk – ez a vitában is kiderült –, hogy a 95 százalékuk nem menekült, hanem olyan ember, aki a jobb megélhetés reményében jön Európába, és itt próbál munkát találni, boldogulni, de legalábbis az európai jóléti ellátást igénybe venni" – fejtette ki Kósa Lajos.

Szerinte ez elfogadhatatlan, és – mint mondta – az EP-vitában az is kiderült, hogy több ország csatlakozott ehhez az állásponthoz, sőt a korábban másként vélekedő francia elnök is azt fejtette ki a napokban, hogy ezen a tendencián változtatni kell.

 

 

 

 

 

 

Félkarú rablók: fizetünk Lázár miatt?

A tárgyalás már megvolt, júniusban ítélet is lesz az EU Bíróságán a perben, amit a játékgépesek indítottak Magyarország ellen a pénznyerő automaták betiltása miatt.

Hamarosan eldől a játékgépesek Magyarország ellen indított pere, az Európai Unió Bírósága június 11-én hirdet ítéletet az ügyben. A nyerőgépek üzemeltetői 2012 októberében fordultak az EU-hoz, miután a parlament egy törvénnyel betiltotta a játékgépeket. A tárgyalás idén januárban volt az uniós bíróságon.

Magyarországon 2012. október 11-e előtt a pénznyerő automatákat játékkaszinóban és játéktermekben lehetett üzemeltetni. 2011-től kezdve a parlament egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, és 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadó mértékét 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve a tételes játékadó mellé bevezetett egyszázalékos mértékű játékadót is.

2012. október 1-jén jött a játékgépesek armageddonja: a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a pénznyerő automaták játéktermekben és elektronikus kaszinókban történő működtetésének megtiltása céljából (a javaslat fő kezdeményezője és kommunikátora Lázár János volt). Az így elfogadott törvény 2012. október 10-én hatályba is lépett, aminek eredményeképpen a játéktermek, illetve pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozóan korábban kiadott engedélyek a következő naptól automatikusan hatályukat veszítették. Azóta pénznyerő automaták csak játékkaszinókban működtethetőek. A jogalkotó a tiltást a játékfüggőséggel, az annak megelőzéséhez fűződő közegészségügyi érdekekkel, illetve bűnmegelőzési okokkal indokolta.

A korábban játéktermekben pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások a magyar bíróságok előtt vitatják a működésüket ellehetetlenítő intézkedéseknek az uniós alapszabadságokkal való összhangját, illetve kártérítést kérnek az uniós jog állítólagos megsértése miatt elszenvedett kárukért. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék most arra a kérdésre vár választ az Európai Unió Bíróságától, hogy a játéktermekben üzemeltett pénznyerő automaták tekintetében a játékadó mértékének egyik napról a másikra történő drasztikus felemelése, majd az ilyen üzemeltetés azonnali hatályú, teljes megtiltása összhangban van-e az uniós joggal.

 

 

 

 

 

 

 

Kit húznak ki a bajból a csődtörvénnyel?

Sok család várja, hogy megszülessen a legújabb adósmentő rendelkezés, azonban nem teljesen tisztázott, hogy kik és milyen feltételekkel jelenthetnek magáncsődöt. A májusban szóba került tervezet hétfőn ismét témává vált.

Rétvári Bence, KDNP-s képviselő elmondása alapján több lépcsőben vezetnék be az adósmentő programot, melybe először a jelzáloghitelesek kapcsolódhatnának be – írja a Hír24.hu.

Olyan családokon segíthet a csődtörvény, akiknek össztartozása nem haladja meg a vagyonuk, bevételük kétszeresét, de nagyobb, mint az egyszerese. Ahol kisebb a tartozás, mint a vagyon, ott Rétváriék szerint indokolatlan a magáncsőd, hiszen anélkül is képesek rendezni az adósságaikat, ahol pedig nagyobb, ott úgy sincs esély a tartozás nagy részének kifizetésére.

A magáncsőd nem azt jelenti, hogy a csőd bejelentése után a hitelek el vannak felejtve, hanem azt, hogy meghatározzák, milyen arányban kell elosztani a család bevételeit a hitelezők között. Ha az eladósodott család öt évig betartja a játékszabályokat, a hitelező a tartozás egy részét elengedheti.

Lénárd Mariann a Hír24-nek elmondta, már nyolc éve is tárgyaltak erről a KDNP-vel, de nem lett belőle semmi, és most is számos ponton átgondolatlannak találja az ötletet. Nincs meghatározva, hogy mi számít vagyonnak, ahogyan az sem, hogy mi a luxuscikk, ugyanis azok, akik vállalják a magáncsődöt, nem költhetnek luxusra az adósságrendezés ideje alatt, ezt pedig a csődbiztos ellenőrzi. Az sem teljesen egyértelmű, hogy kiknek nyújt segítséget ezzel az állam, hiszen a legszegényebbeknek nincs elegendő bevételük, akiknek pedig van, nem biztos, hogy elviselik, hogy egy csődbiztos jár a nyakukra ellenőrizni, hogy mire költik a keresetüket, vásárolnak-e például cigarettát a pénzükön.

Lénárd szerint sokkal népszerűbb és hasznosabb lenne az új eszközkezelő létrehozása. A jelzáloghitelesek sokkal inkább bíznak benne. Az állam ebben az esetben átvehetné a házukat, ők maradhatnának bérlőként, majd néhány év után esetleg visszavásárolhatnák.

 

 

 

 

 

 

 

TEK: nem köthető terrorizmushoz a buszon talált bomba

Nem merült fel ideológiai vagy politikai indíttatású terrorcselekmény elkövetésének gyanúja az M0-ás autóút Annahegyi pihenőjénél átvizsgált bolgár buszon talált bomba kapcsán – tájékoztatott a TEK.

A szervezet közleményében azt írta:

A rendőrségre érkezett bejelentést követően a TEK szakértői és műveleti egysége is kivonult a helyszínre, ahol adatgyűjtést végeztek, emellett felvették a kapcsolatot a partnerszolgálatokkal. (...) A cselekmény a jelenlegi adatok szerint tehát semmilyen terrorszervezethez nem köthető, vallási radikalizmus sem áll a háttérben.

 A TEK közvetlenül nem vesz részt az eset kivizsgálásában.

 

 

 

 

 

 

Orbán: Van irgalom a szívünkben!

Nem vált be az az elképzelés, hogy a bevándorlás kérdését Brüsszelből szabályozzák, ezért a magyaroknak kell megmondaniuk, legyenek-e Magyarországon bevándorlók – hangsúlyozta Orbán Viktor kedden Strasbourgban újságíróknak, az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló plenáris vitája előtt.

"Még kevesebb reményt fűzünk ahhoz, hogy ezt központilag elosztott kvóták alapján oldják meg", függetlenül attól, hogy az érintett uniós tagország akar-e bevándorlókat, illetve védelmezi-e a határait – tette hozzá a magyar miniszterelnök. Szerinte ezért nemzeti hatáskörbe kell adni a döntési jogot arról, hogy egy ország akar-e bevándorlókat befogadni.

Kifejtette, hogy Európában vannak olyan volt gyarmattartó országok, ahol hozzászoktak ahhoz, hogy a volt gyarmatokról nagyobb számban érkeznek bevándorlók. Magyarország nem ilyen ország, "mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország a kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat" – fogalmazott. Magyarországon kezelhetetlen feszültségeket okozna a tömeges bevándorlás – mondta.

A miniszterelnök szerint a kérdésben az EU-n belül lehetetlen közös nevezőt találni, ezért kell visszaadni minden tagországnak azt a jogot, hogy maga dönthessen.

Az európaiak kétharmada helyesli az unión belüli szabad munkaerő-áramlást, de ugyanígy mintegy kétharmada ellenzi az EU-n kívüli országokból való bevándorlást – mondta Orbán Viktor. Szerinte ezért nem neki kell megváltoztatnia a véleményét, hanem azt akarja elérni, hogy az európai politikai döntéshozók vegyék figyelembe az emberek többségi véleményét, és ennek szellemében változtassák meg az európai bevándorlási politikát. Úgy vélekedett, hogy a mostani strasbourgi EP-vitán csak az első lépést lehet megtenni ebbe az irányba, és a folyamat még hosszú lesz.

Ami a halálbüntetés kérdését illeti, Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország nem írt alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amely megtiltaná, hogy felvessen bármilyen kérdést. Szerinte az a kérdés, hogy erről lehet-e beszélni, "valójában nem a büntetőpolitikáról, hanem a szólás-, illetve véleményszabadságról szól".

A jelenleg érvényes nemzetközi egyezmények, amelyek Magyarországot kötik, "nem isteni kinyilatkoztatások, hanem emberi alkotások", amelyeket meg lehet változtatni – folytatta a kormányfő, és kijelentette: ő maga szívesen látna olyan változást az európai közjogban, amely a halálbüntetést is visszaadja nemzeti hatáskörbe.

A miniszterelnök közölte: az EP-vitában utalni kíván arra is, hogy Magyarország "a jogállamiság röntgengépével a legtöbbször átvilágított európai ország".

"A leleteink rendben vannak, eddig minden próbát kiálltunk" – tette hozzá.

Ezután néhány órával pedig kép került fel a strasbourgi látogatásáról a miniszterelnök Facebook-oldalára, mely mellé azt írta:

Semmit rólunk nélkülünk.

Később pedig újabb posztban az alábbit írta:

Magyarország azt szeretné elérni, hogy a magyarok mondhassák meg, legyenek-e bevándorlók Magyarországon vagy sem. Magyarországnak keresztény nemzeti kormánya van, „van irgalom a szívünkben”. Ezért az üldözötteket be fogjuk fogadni.

 

 

 

 

 

 

 

Három dolgozója maradt a közmédiának Pécsen

Több mint száz dolgozóját bocsátotta el Pécsen illetve Baranya megyében az elmúlt években az idén 80 milliárd forintból gazdálkodó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap . A baranyai megyeszékhelyen mindössze három dolgozója maradt az állami médiának – írja a Dunántúli Napló.

A 70-es években Szeged mellett Pécsen épített regionális stúdiót a Magyar Televízió. A hálózat fénykorában Debrecenben, Miskolcon és Sopronban is működött vidéki stúdió. A televíziós tevékenység mellett párhuzamosan üzemeltek a Magyar Rádió vidéki szerkesztőségei. Önálló műsoruk volt, önálló frekvencián, de az országos műsorokba is bedolgoztak. Ezt a hálózatot sikerült mára szinte teljesen lerombolni. A regionális stúdiókat bezárták, az ott készített műsorokat és egyéb anyagokat külső gyártásba adták.

Március 15-én, a magyar sajtó napján búcsúztak Szent Mór utcai épülettől a pécsi rádió egykori munkatársai. Évtizedekig ott volt a Magyar Rádió regionális stúdiójának az épülete és utoljára ezen a napon szólt innen adás. Az eseményről fekete-fehér fényképsorozatot készítettek, ahogy az egyik munkatárs fogalmazott, temetési fotókat – olvasható a cikkben.

Az állami médiát érintő leépítések és egy újfajta struktúra kialakítása először 2009-ben került szóba, de 2011 őszéig a vidéki tévéstúdiók megmenekültek, bár a leépítéseket elkezdték.

A rádióban hasonló folyamatok zajlottak és a legutóbbi, 2015-ös leépítési hullám után már csak három munkatársa maradt Pécsen az MTVA-nak. Az anyagok egy részét, a technikai hátteret külsősökkel oldja meg a közmédia.

Az Alsóhavi út és Majorossy utca közötti stúdió üresen áll, és már csak két pécsi ingatlan van az MTVA tulajdonában. Ezek értékbecslését utoljára 2015 januárjában végeztették el: az egykori pécsi rádió épületének értéke 82 millió forint, míg a Nagy Lajos Király útja 1. alatti ingatlan forgalmi értéke 6,3 millió forint. A rádióépületet még használják, de a másikat már csak őriztetik.

Még vizsgálják, hogy az eddig Pécsen használt eszközöket hol tudnák hasznosítani.

Úgy tudni, a pécsi körzeti stúdió archívuma már Budapestre került, és a rádió több mint hatvan évet felölelő hanganyagaira is hasonló sors várhat.

A MTVA Dokumentációs Igazgatóságánál digitalizálják a hang- és videófelvételeket, ugyanakkar szakértők, egykori munkatársak úgy vélik: ezeknek a kordokumentumoknak helytörténeti jelentősége van, éppen ezért szerencsés volna, ha a feldolgozásuk is Pécsett történne.

A Pécsi Médiaközpont Kft. 2012. március 1-je és 2014. december 31-je között fennálló szerződés keretében nettó 119 millió forintot kapott az állami médiától. A Pécsi Kreatív Központra átkeresztelt városi céggel, a korábbi havi 3,5 millió forint helyett január 1-jétől már csak havi 500 ezer forintról szóló a szerződése van az MTVA-nak. Az elkészített anyagok számáról egyelőre nem kapott tájékoztatást a lap.

 

 

 

 

 

 

 

Várpalota akarata legyőzte a tolvajkormányt

A kormány úgy döntött, nem szállítják Várpalotára a zagyvaszántói azbesztet – jelentette be Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerda délután.

A fideszes képviselő elmondta: az ügyben két lakossági fórumot is tartottak. Őt mint Várpalota országgyűlési képviselőjét kérték meg: járjon közben annak érdekében, hogy a veszélyes hulladék ne Várpalotára kerüljön.

A Híradóban felidézték: a Lőrinci és Zagyvaszántó határán lévő egykori cementgyár területének azbesztmentesítését májusban kezdték meg. A több mint kéthektáros területen lévő mintegy 26 ezer tonnányi azbeszttartalmú veszélyes anyagot a Várpalotához tartozó Inotára szállították volna.

 

 

 

 

 

 

 

Magyar egészségügy!

A IX. kerületi Merényi Gusztáv Kórházban járt a 444.hu egyik olvasója.

Mint írta, az egyik rokonát combnyaktöréssel műtötték, majd elhelyezték egy szobában, hogy lábadozzon. Az egészségügyben dolgozó olvasó szerint ilyenkor különösen fontos a steril körülmény, amit a kórház sajnos csak így tudott megoldani.

 

 

 

 

 

 

 

Visszaélés, vesztegetés és korrupció – Itt az EY Visszaélési kutatása

Magyarországon 73 százalék azoknak az aránya, akik széleskörű korrupciót tapasztalnak a cégeknél és 42 százalék azoké, akik szerint a vállalatok a valóságosnál kedvezőbb eredményadatokat publikálnak – derül ki az EY Visszaélési kutatásából

Egyre több európai cég választ kockázatosabb, akár „szürke zónás” bővülési lehetőségeket,Magyarországon a cégeken az átlagosnál is nagyobb a növekedési nyomás, így a kockázatvállalási hajlandóságuk is erősebb – derül ki az WY Európai Visszaélési kutatásából. A kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, a gyakran és gyorsan változó nyersanyag- és devizaárfolyamok, illetve a gazdasági szankciók által meghatározott környezetben mind több vállalatvezető számára jelent logikus üzleti döntést a magasabb kockázatvállalás. Az európai, közel-keleti, indiai és afrikai (EMEIA) régió 38 országában, 3800 nagyvállalati munkatárs körében készített visszaélési felmérés szerint a válaszadók harmada úgy véli, a cégvezetésen folyamatos a nyomás annak érdekében, hogy magas kockázatú piacokon bővítse társasága tevékenységét.

Korrupció és kozmetikázott adatok

A fejlődő piacokon a megkérdezettek 61 százaléka tapasztal széleskörű korrupciót a cégeknél, Magyarországon ez az arány 73 százalék. Az összes válaszadó 37 százaléka szerint jellemző, hogy a vállalatok a valóságosnál kedvezőbb eredményadatokat publikálnak, hazánkban a megkérdezettek 42 százaléka volt ezen a véleményen. A vezető pozícióban dolgozó válaszadók 21 százaléka úgy véli, hogy kedvezőtlen pénzügyi eredményeiket a leányvállalatok nem osztják meg nyíltan a nemzetközi vállalatközponttal. A visszaélések kockázata nem kizárólag a fejlődő piacokon magas. A visszaélés, a vesztegetés és a korrupció minden régióban valós veszélyként jelenik meg.

„Egy cég vezetősége számára komoly csábítást jelenthet, hogy kockázatos útra lépjen a rövid távú növekedésért. A felmérés azonban szoros összefüggést mutat a fenntartható növekedés, illetve a megfelelően kiépített és üzemeltetett compliance funkciók között. Az adatok alapján az elmúlt két évben érdemi bővülést elérő vállalatok közül többen tartották – akár több piacra kiterjedő – belső etikai standardjaikat nagyon jónak, illetve rendelkeztek korrupcióellenes szabályzatokkal” - mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások üzletágának partnere.

Nem egységes ugyanakkor a vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzatok belső megítélése. A megkérdezett munkatársak ötöde – az összes válaszadó körében 19 százalék, Magyarországon 21 százalék - szerint ezek ugyanis éppen az üzleti növekedéstől vonják el a levegőt. A felmérés azt mutatja, hogy számos vállalat továbbra sem kezdett hozzá a compliance funkciók kiépítéséhez. A válaszadók 42 százaléka egyáltalán nem tud ilyen irányelvről saját cégénél, több mint harmaduk nem kapott ilyen jellegű oktatást, 24 százalék pedig a névtelen bejelentésekre kialakított rendszerek hiányáról számolt be.

Növekedés minden áron?

A kelet-európai átlagnál (52 százalék) itthon 9 százalékkal többen (61 százalék) érzik úgy, a cégvezetéssel szemben elvárás, hogy új bevételi forrásokat teremtsen. Átlagon felüli azoknak a részaránya is, akik szerint nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy cégük magas kockázatú piacokon terjeszkedjen. A 29 százalékos kelet-európai értékkel szemben ez az arány itthon 41 százalék. Magyarországon a válaszadók 42 százaléka látja úgy, hogy az eredmény-kimutatások gyakran a valóságosnál kedvezőbb képet festenek egy-egy vállalat gazdálkodásról. Ez az arány 5 százalékkal magasabb, mint a vizsgált régió egészére vonatkozó adat. A magyarországi cégeknek közel fele rendelkezik antikorrupciós szabályzattal, illetve a megkérdezettek ugyanekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy menedzsmentjük erőteljesen kiáll a korrupcióellenesség mellett.

„Ahhoz, hogy ezekben a mutatókban érzékelhető javulás következzen be, a magyar cégeknek célszerű lenne beépíteniük a működésükbe néhány alapvető folyamatot, amelyek segítik őket a visszaélési kockázatokkal szembeni hatékonyabb védekezésben. A legfontosabb, hogy minden munkatárs számára nyilvánvaló legyen, a vezetőség nem csak a szavak szintjén, hanem a gyakorlatban is elkötelezett az etikus üzleti magatartás mellett. Ennek a tudatosítására alkalmas eszköz lehet a vállalati vesztegetésellenes és antikorrupciós képzések és auditok rendszeresítése. Ebben a tekintetben hosszú út áll még a hazai cégek előtt, de csak az ilyen jellegű képzések terjedése kényszerítheti ki azt, hogy bizonyos alapvető etikai normák a hazai gazdasági életben és a piaci szereplők körében általánosan elfogadottá váljanak” - mondta Biró Ferenc.

A magyarországi válaszadók több mint kétharmada széleskörűnek látja a vesztegetési és egyéb korrupciós ügyeket a hazai üzleti életben. Az így vélekedők részaránya több mint kétszerese a fejlett piacokon mért szintnek, de a régiós értéket is 10 százalékkal meghaladja.

 

 

 

 

 

 

Kiabáltak Orbán Viktorral az uniós képviselők

Nem először szólal fel az Európai Parlament ülésén Orbán Viktor, a korábbi tapasztalatok alapján pedig kedden is durva vitára és éles kritikákra számíthat a jelenlevő képviselőktől. A strasbourgi ülések hangulata ugyanis egyáltalán nem langyos, a bekiabálások teljesen mindennaposak, de olyan is előfordult már, hogy a képviselők leragasztották a szájukat, mielőtt Orbán beszélni kezdett volna. 

Ismerős terep az Európai Parlament plenáris ülése Orbán Viktor számára. A magyar miniszterelnök már többször is felszólalt Strasbourgban, minden alkalommal keményen támadták az európai képviselők. Azon sincs semmi meglepő, hogy a kormányfő a vita előtt egy nappal jelenti be, hogy részt vesz az ülésen: 2013-ban például kilencmillió forintért, különgéppel utazott a magyar demokrácia helyzetéről szóló Tavares-jelentés vitájára.

Halálbüntetés és bevándorlók

A keddi vita, Orbán Viktor részvételével, várhatóan 17 óra körül kezdődik. A vitát annak nyomán tűzték napirendre, hogy előzőleg az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága vitát folytatott a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt "napirenden tartása", illetve a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozások, így a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőív kérdései kapcsán. Az Origo az eseményt élőben közvetíti a helyszínről. 

Ragasztószalaggal tiltakoztak

Már négy éve sem kímélték Orbán Viktort az Európai Parlamentben, a magyar kormányfő akkor a soros magyar EU-elnökség programját ismertette Strasbourgban. Akkor már az ülés előtt jelezte szinte az összes párt frakciója, hogy nem ért egyet az új magyar médiaszabályozással. Ennek megfelelően a vita bekiabálásoktól sem volt mentes, az ülés vezetőjének többször is csillapítania kellett a kedélyeket és a hozzászólásokat a magyar elnökség programja felé terelni.Orbán beszédének elején a parlament több képviselője leragasztotta a száját, feltehetően a magyar médiatörvény elleni tiltakozásul.

Megsértették a magyarokat

Orbán a médiatörvényt ért kritikákra indulatosan reagált és a magyar nemzet megsértéséről beszélt.

„Azzal fenyegettek, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el. Mi ez, ha nem a magyar nemzet megsértése?” – tette fel a kérdést a magyar kormányfő, aki az esti sajtótájékoztatóján már arról beszélt, hogy rosszabb ülésre számított.

Orbán árt Európának

Jóval kevesebben voltak kíváncsiak Orbán Viktor júliusi felszólalására, amelyben a magyar elnökség eredményeit értékelte. A plenáris ülésen mindössze a képviselők tizede vett részt. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke méltatta a magyar kormány soros elnöki teljesítményét, a szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Az Orbán-kormány egyik legnagyobb kritikusa, Daniel Cohn-Bendit úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök árt Európának, mert máshogy beszél külföldön és máshogy a hazájában.

Bátor húzás volt

Fél év sem telt el, és Orbán Viktor ismét az Európai Parlament ülésén találta magát, ezúttal azonban ő kérte, hogy felszólalhasson. A magyar kormányfő 2012 januárjában gondolta úgy, hogy meg kell védenie Magyarországot a testületben. Ekkor történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság három ügyben is – jegybanktörvény, bírák nyugdíjazása, adatvédelmi biztos – miatt kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen. Az EP-képviselők szerdai ülésükön ízekre szedték a magyar kormány terveit, ezen jelent meg Orbán Viktor, miután felszólalási lehetőséget kért Martin Schultztól.

Az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke már azt is rendkívül bátor húzásnak nevezte, hogy a magyar kormány már azelőtt tájékoztatta a közvéleményt Orbán szerepléséről, hogy az EP azt formálisan visszaigazolta volna. Nem volt barátságosabb a hangulat a vitán sem, ahol három órán keresztül záporoztak a kritikák. A felszólalók egy része keményen bírálta, más részük védte a magyar kormányt, a leginkább az alapján, hogy ki melyik európai pártcsalád képviselője.

Cohn-Bendit üvöltözött

Daniel Cohn-Bendit zöldpárti képviselő például kiabálva ostorozta a magyar kormányt, azt állította, hogy Magyarországon kisebbségi csoportok élnek rettegésben, az új alkotmányról pedig nem volt érdemi vita. Guy Verhofstadt szabaddemokrata frakcióvezető szerint a kormány hatalmas munkát végzett el, de rossz útra tévedt. Bokros Lajos arról beszélt, hogy az Orbán-kormány szőnyegbombázást hajtott végre, többen pedig elővették Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, aki az új bírói hivatal vezetője lett, de a fideszes Áder János az összes nő nevében a védelmére kelt.

Különgéppel a Tavares-jelentésre

Még kínai útját is lemondta Orbán Viktor, amikor a magyar belpolitikai helyzetet értékelő Tavares-jelentésről vitáztak a magyar képviselők az Országgyűlésben. Nem csoda hát, hogy a kormányfő különgéppel utazott Strasbourgba az erről szóló vitára, bár azt ő sem tudta megakadályozni, hogy a képviselők másnap elfogadják azt.

Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő az után kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az EP 2012 februárjában határozatot fogadott el, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban.

Gyámság alatt az ország

Ebben felszólította a magyar kormányt, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”, illetve „állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”, vagy „biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt”. 

Orbán a vitában megvédte álláspontját és azzal érvelt, hogy az állásfoglalás sérti az alapító szerződéseket, sőt az Európai Unió szerinte "gyámság alá akarja helyezni Magyarországot".


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel