Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A Fidesz a "keményen dolgozó emberekkel" fényezte magát

A Fidesz-kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit – közölte a Fidesz pénteken az MTI-vel. A párt hangsúlyozta: ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól.

 

"Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően" – írta közleményében a nagyobbik kormánypárt.

Hozzátették: támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, elindították a munkahelyvédelmi akciót, a legnehezebb helyzetben lévőknek a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát.

"Emeltük a minimálbért és megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt az alacsony inflációval növeltük is. Csökkentettük a rezsit és végigvisszük a bankok elszámoltatását" – idézte fel a Fidesz közleménye.

Felhívták a figyelmet arra, 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével valamint jelentősen csökkentik a sertés tőkehús áfáját és egyes közszolgáltatási díjak mértékét.

"A Fidesz célja, hogy 2016-ban minden magyar család léphessen egyet előre!" – közölte a párt.

 

 

 

 

Durva adatok jöttek a magyar nyugdíjakról

Hiánypótló kiadvánnyal rukkolt elő a Költségvetési Felelősségi Intézet – elkészítette 2015-ös büdzsé közérthető prezentációját. Számos országban – például Fülöp-szigeteken - a kormány ezt magától elkészíti.

Citizen Budget avagy Polgárok költségvetése címmel készített egy rövid, négyoldalas elemzés a 2015-ös költségvetésből a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI). Az anyagot a KFI vezetője, Romhányi Balázs mutatta be, és a 2016-os költségvetés kapcsán útnak indították a "Civelek költségvetése" projektet is. Az anyag vizuálisan ábrázolja a költségvetés funkcionális kiadásait és a bevételeit. A polgárok költségvetése számos országban a költségvetési törvény része, egyfajta valódi elszámolás az adófizetők felé az állam által beszedett adók felhasználásáról. A magyar költségvetésben eddig 2010 előtt voltak erre irányuló interaktív próbálkozások, kalkulátorok, de azóta nem volt ilyenre példa.

A költségvetés funkcionális kiadásait a költségvetési törvény ismerteti - bár tavaly ennek a GDP-arányos bontása már kimaradt az 1000 oldalas javaslatból. A KFI által most készített kiadványban is szembetűnő, hogy az államháztartás kiadásait milyen mértékben determinálják a szociális kiadások, ezen belül a nyugdíjkiadások. 2015-ben 5151 milliárd forintot költenek az adófizetők pénzéből a jóléti kiadásokra, ez az összes kiadás 32,1 százaléka.

A legnagyobb falat a nyugdíjkiadások évről-évre növekvő tétele; az idén az öregségi ellátásokra 3010 milliárd forintot költenek az adófizetők - ez az összes kiadás 18,7 százaléka. Az állam működési kiadásaira 2633 milliárd forint jut, ez meghaladja az egészségügyre (1339 milliárd)  és az oktatásra (1560,1 milliárd) fordított forintokat.

Nem csak a kiadások, de a bevételekről szóló összeállítás is nagyon tanulságos: ma 62 különféle adót vett ki az állam, ám a bevételek négyötöde összesen hét adóból folyik be. A legtöbb bevételt a forgalmi adó szolgáltatja, ebből a forrásból 3171 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe a tervek szerint.

A második legnagyobb tétel a szociális hozzájárulási adó, ami a munkaválói tb-járulékot takarja, ebből a forrásból 2382 milliárd kerül az államháztartásba. A munkavállalók még további 1585 milliárd forint járulékot fizetnek társadalombiztosítási alapokba, így járulékokból összesen 3967 milliárd forint kerül ide. Ezzel szemben megy a tb-kiadásokra 4801 milliárd forint vagyis 833 milliárd forintos mankót kap a költségvetésből a tb.

A bevételek közül nagyságrendileg még a jövedéki és a társasági adó adó emelhető ki, ezzel a hetes lista végére értünk. Ezen kívül persze még léteznek a költségvetésben meghatározó - száz milliárd forintot meghaladó éves bevételt termelő - tételek, ám a KFI ábrájából az is világosan kiteszik, hogy több mint három tucat olyan adónem létezik, amelynek éves bevétel nem vagy épp eléri az öt milliárd forintot. A KFI az elemzésben ugyan nem vetette fel, de ezen adónemek fenntartása,behajtása - a teljes társadalmi költséggel számolva - már inkább viszik a pénzt.

 

 

 

 

 

Tízmilliókkal támogatta saját szervezetét Farkas Flórián az ORÖ költségvetéséből

Az Országos Roma Önkormányzat állami működési támogatásából finanszírozta éveken át Farkas Flórián saját szervezete, a Lungo Drom iroda-fenntartási költségeit annak ellenére, hogy a civil szervezet nem tartozik az ORÖ intézményeihez, és hivatalához. 

A RomNet birtokába került összesítés szerint az ORÖ évi 6 millió forintot fizetett a szolnoki iroda költségeire, pedig a kormánytól ingyenesen kapott a szervezet egy budapesti székházat, annak felújítására pedig 300 milliót, és ezen felül éves működésre 150 milliót kap a költségvetésből.

 Farkas Flórián a legmagasabb politikai hatalmú roma vezető nagyon kedvelheti a székházakat, az elegáns bútorokat, a szolgálati autót, és az évi több tízmillió forintot jelentő elnöki keretét, a költségtérítéseit. Követhetetlen, hogy az elmúlt években hány ingatlant, mennyi állami támogatást és programfinanszírozást kapott az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom. Az átláthatatlan és bűncselekmény-gyanús pénzügyi gazdálkodások miatt már tucatnyi feljelentés érkezett a hatóságokhoz, és az ügyeket a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Főügyészség és a kormányhivatal is vizsgálja.

 Farkas Flórián már azt követően, hogy 2011-ben megnyerte az országos nemzetiségi önkormányzati választást, és néhány nappal később elnökké választatta magát, arra kérte a Kormányhivatalt és az Államkincstárt, minden pénz folyósítását állítsa le addig, amíg Kolompár Orbán által vezetett hivatal átadás-átvétele meg nem történik. A kormánytól gyorssegélyként 30 millió forint támogatást kapott a VII. kerületi Dohány utcai székház felújítására, végül a teljes költség 47 millió forint lett. Vásároltak több millió forintért új bútorokat, bőrkanapékat, íróasztalt, kifestették az épületet, és eltávolították a székház külső, utcai faláról a roma holokauszt emléktáblát, amelyet korábban, az előző testület a kormány tagjaival avatott fel.

 Szintén eltávolították a romagyilkosságok áldozatainak emléktábláját is, amelyen a 2008-2009 között végrehajtott támadássorozat hat halálos áldozatának neve szerepelt. A székházfelújítást egy fővárosi cég végezte, mindenre kiterjedő alapossággal, legalábbis erre utalhat az a részteles és alapos számlázás, amely a munkavégzés legapróbb részleteit is tartalmazza. Szerepel az összesítésben szemét és törmelékelszállítás több százezer forintért, rágcsálóirtás, de a Dohány utcai székház új bejárati ajtaja is közel 3 millió forintba került.

 Az Országgyűlés által biztosított éves működési költségből a Lungo Drom is nagyon jól járt.

 2011-ben, az akkor még Országos Cigány Önkormányzat nevet viselő szervezet az éves költségvetési törvény alapján 267 millió 200 ezer forint központi költségvetési támogatást kapott, a szervezet által fenntartott intézmények támogatására pedig 78 millió 600 ezer forintot. Az Országos Roma Önkormányzat és Média az idei, 2015-ös költségvetési törvényben már 361 millió 200 ezer, a fenntartott intézmények támogatása 165,9 millió forintot kapott. Közgyűlési jegyzőkönyvek szerint (33/2011(12.17.) viszont már 2011-ben, azt követően, hogy Farkas Flórián megnyerte január 9-án az országos nemzetiségi választásokat,  718 millió 960 ezer forint bevételből gazdálkodott, és a támogatások évről-évre jelentősen növekedtek. Volt olyan év, hogy a különböző programokkal együtt meghaladta a kétmilliárdot. Az ORÖ hivatalának 2014-es költségvetése 700 millió 370 ezer forint volt a hivatalos jegyzőkönyv szerint, míg 2015-ben 935 millió 582 ezer forinttal számolhat.

 Az ORÖ 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumtól külön működési támogatásra 211 millió forintot kapott. 2011 decemberében külön kormányhatározat alapján pedig 300 milliót szintén működési támogatásra, illetve intézmény-megerősítésre.

 A RomNet birtokába került pénzügyi kifizetések összesítése szerint Farkas Flórián az ORÖ elnökeként, megválasztását követően alig két hónappal, 2011. március 18-én másfél millió forint működési támogatást utaltatott át a Lungo Dromnak, majd fizette a havi 500 ezer forintos iroda fenntartási költséget. Az elnöki keretéből 2011 és 2014 között rendszeresen utalt 100-150 ezer forintot a Lungo Dromnak, és a megyei szervezetek programjait is szintén az elnöki keretéből támogatta. Szintén rendszeres, alkalmanként százezres támogatást kapott szülőfalujának, Tiszaroffnak a kisebbségi önkormányzata, a tiszapüspöki és a szolnoki kisebbségi önkormányzat is, valamint más megyei lungo dromos vezető, vagy szervezet.

 Az összesítés szerint az Országos Roma Önkormányzat a Lungo Drom szolnoki irodájának fenntartási költségére 2012-ben és még 2013-ban is havi 500 ezer forintot, összesen évi 6 millió forintot utalt át. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy 2012-ben az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága a költségvetési törvényhez egy elrejtett módosító javaslata alapján  lehetőséget adott arra is, hogy az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007 . évi CVI. törvény 36. §-ának (1 ) bekezdése alapján úgy rendelkezzen, hogy a Magyar Állam tulajdonában levő Budapest VIII. kerület, Bezerédi utca 17 . ingatlan szám alatti ingatlan (hrsz . : 34700) térítésmentesen a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség tulajdonába kerüljön közösségi célokra. Az egykori józsefvárosi óvoda épülete több mint 300 millió forintot, frekventáltsága alapján közel egymilliárd forintot ér. A hivatalos kormányzati indoklás szerint azért kapta a Lungo Drom éppen azt az ingatlant, mert nincs szükség annak felújítására. Néhány hónappal később viszont a rendkívüli kormányzati intézkedésekre biztosított keretből azonnali hatállyal 150 millió forintot csoportosított át a kabinet a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség székházának felújítására és a szervezet működési támogatására. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny 2012. december 13-i számában jelent meg. Az épületen sem egy tábla, sem egy zászló, sem felirat nem jelzi, hogy ott a Lungo Drom országos központi székháza működik, erre utaló információ is csak a választási iroda honlapján lévő hivatalos dokumentumokban található. A Lungo Drom, amely a Fidesz választási szövetségese, és amelynek Farkas Flórián már közel 25 éve az elnöke, a következő két évben szintén 150-150 millió forint támogatást kapott különféle programokra.

 A Lungo Drom annak ellenére, hogy a főváros VIII. kerületében lévő új székháza szépen fel lett újítva, elnökségi üléseit, az ORÖ közgyűlésébe bejutott lungo dromos képviselőkkel történő értekezleteket, megbeszéléseket továbbra is Szolnokon, a Szapáry utcában lévő épületben tartja. Szerdán is szintén itt tartják az ORÖ szervezeti átalakításáról szóló megbeszéléseket, a hivatal vezetésében történő személyi változásokat. A RomNet úgy tudja, ezen a megbeszélésen tájékoztatja Hegedűs István, az ORÖ elnöke a lungo dromos ORÖ-s képviselőket arról, hogy felmond a hivatalvezetőnek, a gazdasági vezetőnek és más alkalmazottaknak. Bár hivatalosan nem tagja az ORÖ közgyűlésének Farkas Flórián, a jelenlegi elnök javaslatára „örökös tiszteletbeli elnökként” továbbra is részt vehet a közgyűlési munkában, és akár vezetheti is a 47 fős testület üléseit. Farkas Flórián, egyébként a Fidesz országgyűlési képviselője, romaügyi miniszterelnöki megbízott, és a Híd a munka világa foglalkoztatási szövetkezet, valamint a Lungo Drom elnöke egy személyben.

 A RomNet úgy tudja, a felhatalmazás nélküli, jogtalan támogatások kifizetése miatt a pénzügyi gazdálkodást vizsgáló bizottság feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és sikkasztás gyanújával.

 Az ORÖ elmúlt 5 évére vonatkozó bűncselekmény-gyanús gazdálkodásai miatt már tucatnyi feljelentés alapján eljárást folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda, a VII. kerületi rendőrkapitányság, a Főügyészség, de vizsgálódik a Kormányhivatal és az Állami Számvevőszék is. Az eljárás a Farkas Flórián vezette önkormányzat 2011-2014 közötti gazdálkodásra, valamint a 2014 októberétől már Hegedűs István jelenlegi elnök által vezetett önkormányzat működési és finanszírozási kiadásaira is kiterjed.

 

 

 

 

 

Orbán már magyarázkodott is a halálbüntetésről Brüsszelben

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével, akit arról tájékoztatott, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, "egy vita van róla".

Ezt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Orbán szavai hatalmas indulatokat váltottak ki az EU-ban, nemcsak Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől kapott telefont az ügyben, de Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője is kikelt az ötletre és harcot ígért, ha Magyarország bevezeti a halálbüntetést.

 

 

 

 

 

Tiltott állami támogatást kaphatott a TV2

Az árbevétel-arányos, progresszív reklámadó kedvezményezettjei tulajdonképpen állami támogatást kaptak a magyar kormánytól, a kivételezett cégeknek vissza kellene adniuk ezt a pénzt  – valahogy így szól az Európai Bizottság napokban közzétett véleménye, amelyet a reklámadóblog idéz.

A TV2-nek azonban várhatóan mégsem kell majd a zsebébe nyúlnia az RTL Klubot büntető adó miatt, hiszen a szabályozás hamarabb változik, mint hogy az uniós vizsgálat lezárulna, elég valószínű, hogy eltekintenek majd a szankcióktól.

A  brüsszeli érvelés lényege amúgy az, hogy a progresszív adókulcs és a jogszabályba épített kiskapuk torzíthatják a piaci versenyt, az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal. A márciusban indult eljárás lezárultáig az unió fel is függesztette a progresszív adókulcs alkalmazását.

A cégek 2014. november 28-ig adóelőlegként összesen 2 640 100 000 forintot fizettek be, a beszedett teljes adóbevétel mintegy 80 százaléka egyetlen vállalatcsoporttól, az RTL Klubtól származik. Az EU jogértelmezése szerint pedig nemcsak a közvetlen pénzügyi transzferek jelenthetnek állami támogatást, hanem olyan adójogi szabályozás is, amely bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, ezáltal az állami költségvetési bevételeket csökkenti.

Ha a bizottság megállapítja, hogy itt valóban versenytorzító állami támogatás történt, kötelezheti a kedvezményezetteket, azaz a kevesebb reklámadót fizető vállalkozásokat, például a TV2-t, hogy fizesse vissza a tiltott támogatások összegét.

Mindez azonban nem valószínű, hogy bekövetkezik, a reklámadóról szóló törvény még a vizsgálat lezárulta előtt módosulhat, a fenti szankciók alkalmazásától az EU várhatóan eltekint majd. Viszont az továbbra is kérdés, hogy a módosított reklámadó-szabályozás mekkora adómentes bevételi határt ír majd elő, ami alatt nem kell reklámadót fizetniük a reklámközzétevő adóalanyoknak.

 

 

 

 

Hűtlen kezeléssel gyanúsítják a Magyar Állami Operaház volt főigazgatóját

Hűtlen kezelés miatt gyanúsítottként hallgatta ki a Magyar Állami Operaház volt főigazgatóját a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) – hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtök esti híradójában.

A híradóban azt mondták: a Magyar Állami Operaház a saját tulajdonában álló Budapesti Operabarát Alapítványtól nyolcmillió forintért rendelte meg 2008-ban az október 23-i ünnepi előadást. A megbízást az alapítvány alvállalkozóknak adta tovább. A NAV szerint a díszelőadásért az Operaház "indokolatlanul sokat fizetett, azt mintegy másfél millió forinttal kevesebből is ki lehetett volna hozni". A NAV kilenc másik szerződést is talált a Magyar Állami Operaház 2008-as gazdálkodásában, amelyeket a pénzügyi nyomozók indokolatlannak vagy túlárazottnak tartanak. A hatóság szerint ezek összesen tízmillió forint kárt okoztak az Operaháznak. A kifogásolt szerződések miatt az intézmény akkori főigazgatója, Vass Lajos és gazdasági helyettese ellen a NAV büntetőeljárást indított.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradóban azt mondta: a gyanúsítottak a bűncselekmény elkövetését tagadták és a gyanúsítással szemben panaszt jelentettek be.

Az illetékes kerületi ügyészség az iratokat felülvizsgálva megállapította, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúját a beszerzett bizonyítékok alátámasztják, így a gyanúsítotti kihallgatások törvényesek és megalapozottak voltak – tette hozzá.

A volt főigazgató ügyvédje, Bárándy Péter szerint a megbízási szerződések konkrét feladatokról szóltak, amelyeket az alapítvány el is végzett.

Vass Lajos – aki a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt – 2006-ban miniszteri biztosként került az Operaház élére. 2007-től 2010-ig főigazgatóként irányította az intézményt. Az Operaház akkori gazdálkodása miatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést 2012-ben.

A Magyar Állami Operaház volt főigazgatóját és gazdasági helyettesét a NAV folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele a büntető törvénykönyv szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés – hangzott el a Híradóban.

 

 

 

 

Trafikos gyilkosság: reagált a fóliázásra az állami dohánycég

A törvény kizárólag a dohánytermékek láthatóságát korlátozza, nem pedig a nemzeti dohányboltokba történő általános belátást – hívja fel a figyelmet az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. csütörtökön MTI-hez eljuttatott közleményében.

A társaság közleményében hangsúlyozza, hogy a nemzeti dohányboltok kiterjedt termékkör forgalmazására jogosultak, a törvényben szereplő elvárást többek között az üzlethelyiség berendezésének megfelelő kialakításával, az egyes termékcsoportok átgondolt elhelyezésével, akár a kirakat elsötétítése nélkül is teljesíthetik.

A ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. weboldalán közzétett arculati kézikönyv többféle lehetőséget is illusztrál a nemzeti dohányboltok kialakítására – írja közleményében a zrt.

A nemzeti dohányboltok kirakatainak teljes fóliázása széles körben alkalmazott, de nem kötelezően követendő megoldás a dohánytermék kiskereskedelmével összefüggő jogszabályok betartására.

A cég közölte, hogy ellenőrzési feladatkörük a megkötött koncessziós szerződésekben foglaltak ellenőrzésére terjed ki, vélhető jogszabálysértés észlelése esetén felhívják a nemzeti dohányboltok figyelmét a hatóságok által ellenőrzött szabályok betartására is.

Az ND Nonprofit Zrt. hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében társaságuk nem rendelkezik hatósági jogkörrel, szankcionálásra sincs jogosultságuk. A koncesszió ellenőrzésen felvett jegyzőkönyv nem tartalmaz olyan kötelező érvényű utasítást a nemzeti dohányboltok felé, amely a kirakatuk fóliával történő bevonását írná elő. A jegyzőkönyvben arra hívták fel a figyelmet, hogy a vonatkozó törvényi előírások sötétedés után nem teljesülnek maradéktalanul. A jelenlegi ellenőrzési szakaszban közel 3500 nemzeti dohányboltot vizsgáltak, 165 esetben tapasztaltak átláthatóságbeli rendellenességet.

De számos esetben előfordult az is, hogy az ellenőrzés során túlzott mértékű elsötétítést tapasztaltak. Megállapították azt is, hogy a nemzeti dohányboltok más jól felszerelt körülmények között működnek; megfigyelő kamerarendszereket, időzáras kasszarendszert működtetnek, naponta többször elszállíttatják a bevételt, pánikgombot köttetnek be, járőrszolgálatot vesznek igénybe.

A Magyarországon üzemelő egyéb kiskereskedelmi egységekhez képest a nemzeti dohányboltok biztonságvédelmi eszközökkel jobban felszereltek – írja közleményében az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

 

 

 

 

Brutális áremelés jön a Telekomnál

Szinte minden szolgáltatásának árát jócskán megemeli a Telekom július elsejétől kezdődően. Nemcsak a hang- és a mobilnetes csomagok díjtételeit emelik, hanem az adminisztrációs díjakat is – írta meg a hvg.hu.

A havidíjas tarifacsomagoknál hozzávetőlegesen 200 forinttal nő az előfizetési díj, míg a mobilnetes tarifák 100 forinttal emelkednek. Emellett 2-4 forinttal magasabbak lesznek a perc- és sms-díjak is. A Domino díjcsomagok esetén hasonló mértékű lesz a drágulás. A változások miatt nagyjából 500-1000 forinttal lesz magasabb a havi számla végösszege az eddigiekhez képest.

A Telekom több adminisztrációs díjat is megemel: a díjcsomag módosítása 1000 helyett 2000 forintba kerül majd az üzletekben, telefonos ügyfélszolgálaton intézve 700 helyett 1500 forintba. De aki számcserét szeretne kérni a boltokban, annak az eddigi 6500 forint helyett 10 ezer forintba fog ez kerülni.

 

 

 

Európai béreket a stadionok helyett! - Demonstráltak a szakszervezetek

Budapest - A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.

Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új Mt.-t, amely - a korábbinál még rosszabb feltételekkel - mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.

A rendezvényen több szakszervezet képviselője is beszédet mondott. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke és egyben Az őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagja fekete pólóban állt a színpadra, és az "Én is ápoló vagyok" bevezető után azt mondta: a csaknem egy hónapja, ápolók körében indult "fekete pólós mozgalom" nem csak az egészségügyi dolgozók tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet, mivel a magyar munkavállalók többsége, mintegy egymillió ember dolgozik főállásban a létminimumnál kevesebb bérért, többen vállalhatatlan munkakörülmények mellett. A rendezvényen szintén felszólalt Gulyás Balázs, a netadó elleni tüntetés főszervezője, aki szerint május elseje, a munkások sikeres harcának ünnepe, az akaratról, az összefogásról és a kitartásról szól.

A nagygyűlés után a Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulást tartott a a Városligeti fasor-Dózsa György út, Hősök tere, Kós Károly sétány, Városliget útvonalon, majd majálist tartanak a napozóréten, ahol zenekarokat hallgathatnak, gyerekműsorokat nézhetnek a részvevők.

 

 

 

 

 

Összeomlik a kukavár

A hulladékgazdálkodást úgy államosítottuk, hogy most az egész iparág háromszor drágábban működik – azaz egyfajta adóztatás lett a környezetvédelemből. Mára kiderült, hogy ez nem túl jó ötlet: a rezsicsökkentéshez kapcsolódó áremelési tilalommal veszteségbe hajszolt közszolgáltatók a csőd felé robognak, és az újrahasznosítás is visszaesett. A gödöllői Zöld-Híd például már a napokban lehúzhatja a rolót, ha a NAV újra inkasszózza őket.

A kormányzatnak mára sikerült szinte nullára vinni a hazai hulladékgazdálkodást.  Az újrahasznosítható hulladéknak szerte Európában működő piaca van. Több mint tizenöt év alatt jutott el Magyarország oda, hogy kialakult egy több tízmilliárdos hulladékgazdálkodási iparág, fokozódó versennyel, emiatt jelentősen csökkenő árakkal, javuló hatékonysággal. Ekkor döntött úgy a kormány még 2011-ben, még Illés Zoltánék vezetésével, hogy lehajolnának ezért a pénzért, és államosították az egész szektort.

Elég nyilvánvaló volt

Itt írtunk bővebben arról, hogy lépésenként hogy jutottunk idáig, és hogy elég gyenge ötletnek tűnt rosszabb hatásfokkal, a háromszorosáért megoldani bármit is, betarthatatlan szabályozással pedig pláne. Ráadásul különösen visszatetsző a környezetvédelemre elsősorban bevételforrásként tekinteni.

Az olyan finomságok, pedig szinte el is törpültek fentiek mellett, mint ahogy egyes fideszesek nyíltan féltek a verseny árcsökkentő hatásától, hogy az államosított szervezet új vezetője egyből megbízta a volt cégét ismeretlen típusú tanácsadással, vagy hogy az iparág szétbarmolásáért még állami kitüntetéseket is kaptak az érintett kópék.  Vagy hogy utána is meglepően hamar igyekeztek felpörgetni a korrupciógyanús közbeszerzéseket. Vagy a szabályozást még utólag is a feltételezhető csaláshoz igazítani

Fontos megjegyezni, hogy az eggyel korábbi rendszer sem működött tökéletesen, elsősorban néhány versenytorzító szabály fennmaradása miatt, de az biztos, hogy minden korábbinál hatékonyabb volt.

A korábban versenyző cégek helyett létrejött az állami Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ), az iparág állami szuperszervezete. Ez utólag írt ki közbeszerzéseket a begyűjtött hulladékra, tehát a cégek vaktában gyűjtögethették előre a hulladékot, aztán vagy szerencséjük volt közbeszerzést nyerni vagy nem. Az egyéb, nehezen indokolható szabályozások mellett hamar komoly bukás lett a vége, óriási visszaesés jött az újrahasznosítási arányokban

De idénre kirúgták az OHÜ teljes vezetését, a korábban botrányokba keveredő Vámosi Oszkárékat, pedig ő korábban még Magyar Arany Érdemkeresztet is kapott a rendszer megalkotásáért. Az OHÜ-t beolvasztották az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága alá, ahol jelenleg nem látni, hogy milyen munka folyik épp miről. 

Ezzel párhuzamosan korábban betiltották a nem állami közszolgáltatókat is. Az osztrákok nagyon nem örültek, hogy kiebrudaltuk a cégeiket, uniós eljárás is indult ez ellen, de kormány hajthatatlan maradt.

Kik azok a közszolgáltatók?

Akik elviszik a szemetet, azaz a kommunális hulladékot, és a szelektíven gyűjtött hulladékot, mint mondjuk az FKF, a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató vagy épp a Jászapáti Városüzemeltető. Az önkormányzati többségi tulajdonban lévő közszolgáltatók nem közbeszerzésen nyerhetnek támogatást a begyűjtött hulladékokra, hanem közvetlenül szerződtek az OHÜ-vel, arra a hulladékmennyiségre, amit előre vállalnak. Ebből a szempontból jobb a helyzetük, hiszen biztosan pénzhez fognak jutni előbb-utóbb. 

Csőd felé irányított közszolgáltatók

Az elvileg non-profit is közszolgáltatók viszont a rezsicsökkentéssel és az újabban felmerülő egyéb díjakkal nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Az útdíjat, a felügyeleti  vagy hulladéklerakási díjat nem háríthatják át a fogyasztókra. Viszont legálisan pluszpénzt csak a területükön még több szelektív hulladék begyűjtésével szerezhetnek, amiből viszont annyit szinte sehol nem fognak tudni gyűjteni, hogy akár csak a fentieket kigazdálkodják.

Ráadásul a hulladékgyűjtés költségei sem azonosan oszlanak meg. A fővárosi FKF-nek például sokkal kisebb területen kell elszállítania a hulladékot, mint mondjuk egy 100 vidéki települést lefedő cégnek. Arról pedig nincs szó, hogy bármi differencia lenne a díjazásban, mindenki ugyanazt kapja, az is, aki 15 kilométert megy hulladékért, meg az is, aki 150-et.

Tízmilliárdok mentek a kukába

A hulladékgazdálkodás tizenöt év alatt kiépített rendszerét egy év alatt lenullázta a kormány. Olcsó piaci szereplők helyett késve induló állami mamut, többszörösére nőtt díjak az új rendszerben, amiért már kitüntetéseket is osztottak.Tovább

Kirúgták, erre meglátta a lopásokat

A környezetvédelem adóztatássá alakításában élharcos Illés Zoltán pedig elkezdte telekürtölni a világot a megvilágosodásával, mióta kirúgták. Most már látja, hogy mennyit akarnak "mohón" "síbolni" a fideszesek. Miközben ő szerinte "kiváló környezetvédelmet" csinált, kizárólag ezért kellett őt "letakarítani".

Év végén erre a Földművelésügyi Minisztérium azt a kézi irányítást találta ki, hogy most gyorsan ad pénzt annak a közszolgáltatónak, aki épp csődbe menne, nehogy pont tavaszra maradjon az utcán a szemét. De ezzel együtt is fenntarthatatlan a rendszer,

most épp a Gödöllő környéki Zöld-Híd Régió jelentette, hogy mindjárt becsődöl. Mára cég teljesen kilátástalan helyzetbe került, állításuk szerint ha a NAV megint inkasszózza őket, akkor már a béreket sem tudják kifizetni és lakosság oda viheti a szemetét, ahova bírja.

Gémesi György gödöllői polgármester szerint a hatóság pontosan tudja, hogy mi helyzet, csak nem csinálnak semmit. Ha becsődöl a közszolgáltató, akkor elvileg a Katasztrófavédelemnek kéne átvennie fertőzések megelőzése miatt sürgősen a szemétszállítást, de pont ők jeleztek Gémesiéknek, hogy nincs pénzük ilyesmire, pontosabban se szakemberük, se eszközük átvenni a feladatot, "likviditási problémáik miatt" pedig most biztosan nem tudnák.   

280 szegényebb ember megélhetése is a tét

"Az egyik legnagyobb tétel, a lerakási járulék, ami a lerakásra kerülő hulladékfajták után tonnánként 6 000 forintnyi terhet jelent. A közszolgáltatók, köztük a Zöld Híd Régió Nkft. is, a 2014-re megállapított lerakási járulék töredékét tudták csak befizetni, mert ezt nem lehet kigazdálkodni. A lerakási járulék meg nem fizetése miatt a NAV inkasszózta például a Szabolcs-Szatmár megyei közszolgáltató számláit. Később a kaposváriak is erre a sorsra jutottak. Most a mi társaságunk, a Zöld Híd került ugyanebbe a helyzetbe. A munkabérfizetés napján tettek inkasszót a számláinkra, veszélybe sodorva 280 alkalmazottunk – szociálisan, nagyrészt nehéz helyzetben lévő családok – megélhetését." - kesergett a tulajdonos önkormányzatok nevében Gémesi.

Jelenleg azok a közszolgáltatók maradhatnak talpon (az olcsó fővárosi szelektív gyűjtésben monopólium, szupernyereséges FKF mellett), ahol az önkormányzat vagy bármely külső szereplő külön pénzt tesz bele arra várva, hogy esetleg valaki lép majd valamit szabályozói oldalról. Ráadásul közben ömlik az uniós pénz a közszolgáltatókhoz eszközvásárlásra, csak ha nem tervezzük meg, hogy hogyan fogják tudni fenntarthatóan használni is ezeket, akkor leginkább csak amortizálódni fognak.

"Nem tudok segíteni azzal, hogy milyen szabályozási változás jöhet ennek megoldására" -mondta egy neve elhallgatását kérő iparági szereplő. "Leginkább különböző sztorik és mendemondák alapján tippelgetünk, hogy mit hogyan fog majd esetleg finanszírozni az állam, miközben a tavalyi pénzünkre várunk. Megszűnt a felügyelet és senki nem látja hogy most mi lehet a terv, mindenkinek tervezhetetlen a környezet, miközben a közszolgálatatóknál hamarosan várható a tömeges csőd."

Összességében pedig úgy tűnik, mintha kitaláltunk volna az erőszakos államosítással egybekötött kimondottan ostoba rendszert, amit állandóan nyolc helyről kellett a kezdetektől támogatni, hogy ne dőljön azonnal össze, de most kezd végleg összerogyni. Most pedig, amikor gyors lépésekre lenne szükség, hirtelen épp senki nem akarja, hogy pont az ő nyakába zúdoljon az évek alatt felhalmozódott elképesztő mennyiségű hiba.

 

 

 

 

 

Csintalan Habony-féle terrort emlegetett

Csintalan Sándor, Simicska Lajos barátja és egyben szócsöve ismét interjút adott – ezúttal a Heti Válasznak. Ebben többek közt arról beszélt, egyre nagyobb az agresszió az emberekben, ami azért van, mert a felelős politikusok cselekedetei is ezt tükrözik. Ez nemcsak verbálisan jelenik meg, mint mikor Lázár János beszólogatott Szél Bernadettnek, hanem például úgyis, hogy Orbán "nem rúgta ki páros lábbal Habony Árpádot", amikor megtudta, hogy bántalmazott nyugdíjasokat.

A Lánchídrádió műsorvezetője arra is kitért, a miniszterelnök környezete "naponta megéli a Habony-féle terrorizmust, Habony jelenlétét, Habony hatalmát". Hozzátette: ő még sosem látta olyan zavarodottnak Orbánt, mint mikor Habonyról kérdezték.

Csintalan szerint a Simicska-féle birodalom "konzervatív, jobbközép, kritikai média", míg a Magyar Hírlaptól és az Echo-tv-től jobbra "már csak a szakadék van". Az pedig szomorú lenne, ha Simicska bocsánatot kérne Orbántól, mert az azt bizonyítaná, hogy a kormány nincsen tisztában azzal, mi a sajtó szerepe egy demokráciában.

(...) nem mi hajtottunk végre 180 fokos fordulatot, hanem a kormány jött nekünk

- mondta még el a Simicska-Orbán háború margójára hozzáfűzve azt is, hogy a vállalkozó sosem szólt bele a médiumok tartalmába.

Egyébként Csintalan a Fideszt még a kisebbik rossznak látja a Jobbikkal szemben, amit pedig nemzetáruló pártnak tart.

 

 

 

 

Az Omega basszusgitárosa nem hajlandó Felcsúton fellépni

Nemrégiben jelentette be az Omega együttes, hogy fellépnek a felcsúti stadionban júniusban. Ám kiderült, hiányos lesz a zenekar létszáma, ugyanis Mihály Tamás, a basszusgitáros nem hajlandó ott játszani. Az okokról a Klubrádiónak mesélt.

Mihály többek közt ezzel indokolta döntését:

Felcsút mégiscsak jelent valamit ebben az országban és ha valaki elmegy Felcsútra koncertezni, akkor annak mögöttes jelentése van. (...) ez nem egy semleges koncerthelyszín.

A basszusgitáros arról is beszélt, "tudni kell minek hol van a helye és mi ízléses", ez szerinte nem az.

Úgy gondolja, az Omega vonzereje az volt az elmúlt évtizedekben, hogy kellő távolságot tartott "mindenfajta széljárástól", de "úgy látszik, ez most már nem érvényes". Így ő úgy véli, amit az Omega most csinál, az "nem helyes" és ő "ebben a formában biztos nem vesz részt" benne.

 

 

 

 

 

Egymillióan keresnek a létminimum alatt?

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka. A párt és a szakszervezetek szerint a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, amit ma csaknem egymillió ember fizetése nem ér el. Az LMP 7 pontos javaslatot tett közzé a dolgozói szegénység felszámolásáról és a létminimumról.

Tordai Bence, a PM szóvivője a párt budapesti május elsejei rendezvényén az MTI-nek azt mondta, a jövőben biztosan szükség lesz olyan megoldásra, amely azoknak is megélhetést biztosít, akik munka nélkül maradnak, és a kiszolgáltatottságnak is véget kell vetni.

Hangsúlyozta, nem segélyről van szó, nem vész el, ha munkába áll az ember, hanem támogatja a keveset keresőket is. Szerinte a legtöbb embernek az az érdeke, hogy az alapjövedelmet valamilyen formában bevezessék, ezért a baloldali pártok mellett a szakszervezeteket is bevonnák az erről szóló, már elkezdődött társadalmi párbeszédbe.

Az LMP is közlemény adott ki arról, hogy a legkevesebbet keresőknek is meg kell adni a létminimumot.
A párt által a dolgozói szegénység felszámolására tett 7 pontos javaslat ezt is tartalmazza.
Schiffer András társelnök az LMP majálisán hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal.

 

 

 

 

 

Orbán ismét találkozott az egyik leghülyébb ufóhívővel

Orbán Viktor tegnap 1 órás interjút adott az Echo TV-nek. Ennek apropóján találkozott annak ufóhívő milliárdos tulajdonosával, Széles Gáborral, aki ezt büszkén ki is posztolta Facebook-oldalára. Az interjút egyébként ma este, 20.30-tól fogják leadni.

 

 

 

 

 

MASZSZ: "rabszolga törvénykönyvet" erőltettek a magyarokra

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét (Mt.), és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.

Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett demonstráción pénteken, a budapesti Városligetben mondott beszédében "rabszolga törvénykönyvnek" nevezte az új Mt.-t, amely – a korábbinál még rosszabb feltételekkel – mindenkire vonatkozik. Szerinte a hatalom saját alaptörvényével ellentétes, nemzetközi jogokat figyelmen kívül hagyó szabályokat ír elő, mint ahogyan azt 2012-ben az arányosított betegszabadság ügyében tette.

A MASZSZ utóbbi miatt az ombudsmanhoz fordult, a Kúria pedig idén januárban kimondta, ellentétes az unió normáival minden olyan tagállami rendelkezés, amely feltételhez köti a szabadság megadását, a 20 nap alapszabadság mindenkinek jár, beleértve még a félévet betegállományban töltő munkavállalókat is – mondta el Kordás László az MTI-nek. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség írásban is kéri majd a kormánytól, hogy a 2012 és 2015 között "jogtalanul elvett szabadságot" visszaadják a munkavállalóknak, pénzbeli kártérítés helyett. Amennyiben nem sikerül megegyezni, a MASZSZ peres útra tereli az ügyet – tette hozzá.

A rendezvényen több szakszervezet képviselője is beszédet mondott. Varga Andrea, az Autonóm Területi Szakszervezet elnöke és egyben Az Őszintén az Egészségügyért Akciószövetség tagja fekete pólóban állt a színpadra, és az "Én is ápoló vagyok" bevezető után azt mondta: a csaknem egy hónapja, ápolók körében indult "fekete pólós mozgalom" nem csak az egészségügyi dolgozók tarthatatlan helyzetére hívja fel a figyelmet, mivel a magyar munkavállalók többsége, mintegy egymillió ember dolgozik főállásban a létminimumnál kevesebb bérért, többen vállalhatatlan munkakörülmények mellett.

A rendezvényen szintén felszólalt Gulyás Bence, a netadó elleni tüntetés főszervezője, aki szerint május elseje, a munkások sikeres harcának ünnepe, az akaratról, az összefogásról és a kitartásról szól.

A nagygyűlés után a Magyar Szakszervezeti Szövetség felvonulást tartott a a Városligeti fasor-Dózsa György út, Hősök tere, Kós Károly sétány, Városliget útvonalon, majd majálist tartanak a napozóréten, ahol zenekarokat hallgathatnak, gyerekműsorokat nézhetnek a részvevők.

 

 

 

 

 

Orbán: Elmaradt az ellenforradalom

Új polgári berendezkedést kell megvalósítanunk – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint nemcsak kormányozni kell, hanem irányt kell szabni saját politikai közösségüknek. 

A tavalyi választásoknak az volt a tétje, hogy ellenforradalom alakul-e ki, vagy megvalósítjuk a 2010 és 2014 között végigvitt, sikeres forradalom berendezkedését. Kiderült, hogy ellenforradalom nem lesz, ugyanis három választást is meg tudtunk nyerni. Ebből az következik, hogy egy új, polgári berendezkedést kell megvalósítanunk – erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök az Echo TV-n.

Nem mozgalom

„Az a kérdés, megvan-e még a hangunk, hogy beszélni tudjunk az emberekkel" – fogalmazott a miniszterelnök. Ebben szerinte nem mindig állnak jól. Ennek az is az oka, hogy már öt éve kormányoznak, túlságosan „benne vannak a közigazgatásban", és nem viselkednek mozgalomként.

„Én is gyakrabban vagyok miniszterelnök, mint pártelnök, holott ez két különböző dolog. Nemcsak kormányozni kell, hanem irányt is kell szabni saját politikai közösségünknek, el kell mondani, hogy miért harcolunk, miért érdemes dolgozni" – mondta a kormányfő.

Halálbüntetés

A kormányfő legutóbb arról beszélt, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, az arról szóló vitát. A kormányfő ezzel a múlt heti kaposvári trafikgyilkosságra utalt. Úgy vélte, a bűnözők előtt világossá kell tenni, hogy Magyarország nem riad vissza semmitől, ha állampolgárai védelméről van szó.

Ezt követően Orbán Viktor csütörtökön telefonon arról tájékoztatta Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, „egy vita van róla” Magyarországon.

 

 

 

 

Irdatlan összeget költ az állam Orbán barátjának a stadionjára

A legújabb kormányrendelet szerint a Videoton stadionja 11 milliárdból, annak környezete pedig közel 3,85 milliárdból újul meg – írja a vs.hu.

A Videoton fociklubja Garancsi István tulajdonában van.

A tervek szerint a jelenlegi stadiont részlegesen lebontják, és helyén egy nemzetközi focimeccsek befogadására is alkalmas építményt, kiszolgáló létesítményeket, valamint parkolót valósítanak meg.

A kormány egyúttal intézkedett arról is, hogy a környező Sóstói Természetvédelmi Területet, valamint a vidámparki csónakázótavat is felújítsák.

Garancsi István a sportbefektetésen kívül számos más ágazatban is aktív. Orbán Viktor kormányfő kedvenc focicsapata a Videoton, és a székesfehérvári stadionban gyakran mutatkozik együtt Garancsival, valamint a labdarúgó- és közélet más kiemelt személyiségeivel.

 

 

 

 

Lázár megkezdte Orbán támadását

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyre több kritikát enged meg magának Orbán Viktor felé. Az élesedő hangnem mögött az állhat, hogy Lázár önálló arculatépítésbe fogott. Az Index értesülései szerint ez viszont már a miniszterelnök környezetnek is feltűnt és egyre nagyobb értetlenkedéssel, gyanakvással figyelik a miniszter lépéseit.

Lázár mostanában több fronton is kifejezte, hogy nem ért egyet Orbánnal. Pár hónapja azt nyilatkozta, szerinte Mészáros Lőrincnek el kéne tudni számolni a vagyonnyilatkozatával. Erre egyébként Mészáros vissza is szólt, hogy minden rendben van a bevallásával, ám erről kiderült, hogy nem igaz.

A miniszternek Csányi Sándorral nyíltan nagyon rossz a kapcsolata, így az üzletember március 15-ei kitüntetésekor hangot adott nemtetszésének. Ezt Csányi se hagyta szó nélkül és azt mondta, meglepi, hogy Lázár már nyíltan kritizálja Orbán döntéseit, ugyanis a miniszterelnök volt az, aki eldöntötte, hogy ő kaphasson kitüntetést.

Ám ezek után következett a legváratlanabb fordulat: Lázár válaszul egy MSZP-s képviselő másra vonatkozó kérdésére, azt kezdte el fejtegetni, ő egyáltalán nem tenne állami pénzt a profi sportba, a fociba se. Orbánról pedig közismert, hogy imádja a focit, így ezzel gyakorlatilag a kormányfő pénzosztási gyakorlatát bírálta. A kijelentés annak fényében különösen érdekes, hogy az Index forrásai szerint részben a foci kapcsán kezdett anno megromlani a kormányfő és egykori barátja, Simicska Lajos viszonya, aki nem támogatta a felcsúti stadionépítést. Így a lap informátorai kizártnak tartják, hogy Lázár a beszólását nem Orbán elleni személyes támadásnak szánta volna.

Több fideszes mégis úgy gondolja, ezek a kritikák nem a miniszterelnök ellen irányulnak, hiszen Lázár Orbánhoz fűződő feltétel nélküli lojalitását mindig hangsúlyozza. A miniszter mindössze másként képzeli el a kormányzást több dologban is. Ám olyanok is akadnak, akik szerint a politikus már egy Orbán utáni korszakra készül fel.

Utóbbi elméletet támasztja alá a Direkt36 mai cikke, amely azt részletezte, hogy a Lázár vezette Miniszterelnökség visszadobott egy olyan pályázattervezetet, amelyet Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak a cégére szabtak, így biztosan ők nyerték volna. A Miniszterelnökség olyan kifogásokkal küldte vissza újragondolásra a tenderkiírást, minthogy "versenykorlátozó" vagy hogy "indokolatlanul szűkíti a versenyt". Hogy mi indokolta a Miniszterelnökség döntését, az nem derült ki, ugyanis a Direkt36 április közepe óta nem kapott kérdésére érdemi választ.

 


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel