Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Andy Vajna képével kampányolnak a nemzeti konzultáció ellen

"Andy vagyok, kormánybiztos és milliárdos. 1956-ban menekülnöm kellett. Nem volt útlevelem, mégis befogadtak" – ezzel a szöveggel kampányol a Magyar Helsinki Bizottság a bevándorlókról szóló nemzeti konzultáció ellen.

Andy Vajnáról ezt is írják Facebook-oldalukon:

A ma kormánybiztos Andy Vajna 12 éves volt, amikor családjával együtt 1956-ban elmenekült hazájából. Hozzá hasonlóan 200 ezren emigráltak Magyarországról azokban a hónapokban. Közülük szinte senkinek nem volt érvényes úti okmánya, az osztrák kormány mégis biztosította, hogy Ausztria területére lépjenek, ellátást és segítséget kapjanak.

Ma a magát ‘56 örökösének tekintő Orbán Viktor azt állítja, hogy a menedékkérők törvénytelenül lépik át a határt, új típusú fenyegetést jelentenek és biztonságunk érdekében börtönbe kell őket zárni. Ez hazugság és embertelenség.

Ezek szerint a kormány így tenne Vajna Andriska "illegális határsértővel" is.

A szervezet célja, hogy elérjék: az állampolgárok üresen küldjék vissza a nekik küldött kérdőíveket – ezzel tiltakozva a bevándorló-ellenesség ellen. 

Orbán: Bevándorló vagyok!

Klikk a képre a nagyításhoz.

 

 

 

 

Orbán elmegy a brüsszeli vitára

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris üléshetének hétfő délutáni megnyitásakor Martin Schulz EP-elnök bejelentette: Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelezte azon szándékát, hogy részt vegyen az EP kedd délutáni vitájának abban a szakaszában, amikor a magyarországi helyzet szerepel a napirenden. 

A vitát annak nyomán tűzték napirendre, hogy előzőleg az EP szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága vitát folytatott a halálbüntetés visszaállításának Orbán Viktor által javasolt "napirenden tartása", illetve a menekültüggyel kapcsolatos magyar kormányzati megnyilatkozások, így a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőív kérdései kapcsán.

Schulz hétfő délután közölte azt is: a magyarországi helyzetnek szentelt plenáris vita az eredeti tervek szerint azzal kezdődött volna, hogy EU soros elnökségét ellátó Lettország képviselője, valamint az Európai Bizottság képviselője kifejti az álláspontját. A lett elnökség azonban – folytatta Schulz – azt a tájékoztatást adta, hogy nincs uniós tanácsi álláspont a kérdésben, így nem kíván semmilyen álláspontot kifejteni.

Ebben az helyzetben érkezett a hír, hogy Orbán Viktor részt kíván venni az ülésen. Schulz általában üdvözlendőnek mondta, ha az Európai Tanács tagjai – a tagállami csúcsvezetők – részt kívánnak venni az üléseken, most azonban mégis bekérte a képviselőcsoportok vezetőit az irodájába. Meg kell ugyanis oldani azt a procedurális problémát, amelyet úgy fogalmazott meg, hogy Orbán Viktor mégsem képviselheti a tagországok tanácsát az EP-ülésen.

A képviselők egyúttal megszavazták a zöldpártiak azon indítványát, hogy a magyarországi kérdésben ne csak vitát tartsanak, hanem fogadjanak el állásfoglalást is, de majd csak a júniusi plenáris ülésen.

 

 

 

 

 

"Nemzeti maffiakormány" – így várták Orbánt a debreceni tüntetők

Orbán Viktor a "Modern városok" program keretében körbejárja a nagyobb magyar városokat – most Debrecent. Ám a miniszterelnök érkezésének nem mindenki örült annyira, mint párttársa, Kósa Lajos. Ugyanis maroknyi tüntető is várta a kormányfőt többek közt "Nemzeti maffiakormány" vagy "Orbán hazugság-körúton" feliratú transzparensekkel.

A jegybankelnök hozzátette: a siker érdekében fel kell ismerni a lehetőségeket és el kell kerülni a gazdasági csapdákat.

Matolcsy György szerint Szerbiának és Vajdaságnak jó esélyei vannak a felzárkózásra, hiszen közel van az egységes és fejlett európai piachoz, Belgrád egyre közelebb kerül az európai uniós tagsághoz, és az EU legdinamikusabban fejlődő régiója, Közép-Európa is az ország közvetlen szomszédságában van.

"A Vajdaságban is lehet sikeresnek lenni. Lehet, hogy el kell menni egy időre, akár Magyarországra, akár az Európai Unióba valahova, fel kell szívni a tudást, egy kis tőkét is érdemes felhalmozni, de haza kell jönni, mert itthon vannak a gyökerek, és az egész térség nagyon sikeres lesz a következő évtizedekben" – fogalmazott az MNB-elnök, aki a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság konferenciáján vett részt a bácskai városban.

Kifejtette, hogy Magyarország biztos hátországot jelenthet a külhoni, így a vajdasági magyaroknak is.

A konferencián több tanulmányt is bemutattak, amely az elvándorlásról szólt – közölte a szabadkai Pannon RTV. Egy felmérés szerint a középiskolás diákok 56 és fél százaléka külföldön tanulna tovább, 33 és fél százalékuk pedig a jövőjét is külföldön tervezi.

A népszámlálási adatok szerint 2002 és 2012 között 40 ezerrel csökkent a magyarok száma Szerbiában, ennek okát a szakértők a születések számának csökkenésében, az asszimilációban és az elvándorlásban látják.

 

 

 

 

 

 

Varga: Nem merült fel olyan kifogás, amely indokolná Vida Ildikó leváltását

Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke végzi a munkáját, amellyel kapcsolatban eddig nem merült fel olyan kifogás, amely a leváltását indokolná; az erről szóló sajtóhírek kacsák – mondta Varga Mihály vasárnap este az ATV Szabad szemmel című műsorában. 

A nemzetgazdasági miniszter Vida Ildikóval kapcsolatban kifejtette: "nincs olyan kormányzati szándék, hogy most azonnal el kelljen bocsátani".

Varga Mihály elmondta, hogy a reklámadó azért nem kapott helyet a jövő évi költségvetésben, mert a 100 millió forintos adómentességi értékhatárt még mindig túl magasnak tartja az Európai Bizottság, a testülettel a kormány folytatja a témában az egyeztetéseket. Az 5,3 százalékos kulcs nem fog változni, azt az Európai Bizottság nem kifogásolja – fűzte hozzá.

A jövő évi költségvetés szokásosnál korábbi benyújtásával kapcsolatban Varga Mihály elmondta: a világban ez egy "normális tendencia", igyekszik minden kormány minél hamarabb a költségvetés legfontosabb számait a piaci szereplőkkel közölni; az adótörvények benyújtása is a jövő évre felkészülést segíti. Példaként említette, hogy a német kormány már márciusban elfogadta a 2016-os költségvetés legfontosabb számait.

Arra a felvetésre, hogy a brókerbotrányok miatt extra teher hárul a bankokra, a miniszter elmondta: a mintegy 32 ezer Quaestor-károsultat kártalanítani kell a megemelt 100 ezer eurós összeg erejéig, az "ő életükkel nem lehet játszani". A Quaestornak jelentős ingatlanvagyona van, az ennek értékesítéséből származó bevétel meg fogja téríteni a bankok által befizetett összeg nagy részét vagy majdnem egészét – vélekedett Varga Mihály.

A személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentésével kapcsolatban elmondta: ami kiesés a költségvetésnek, az nyereség a jövedelemmel rendelkező embereknek, és az szja-csökkentés – amellyel 120 milliárd forint marad a családoknál – a munkát terhelő adók csökkentésének sorába illeszkedik. A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban a növekedés többletforrásait arányosan osztják el adócsökkentésre, beruházásokra, valamint béremelésre.

A kormány 120 milliárd forint bevételt tervez állami vagyon értékesítéséből jövőre. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály kifejtette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál nem vagy kevéssé használt állami ingatlanok eladásából, a Földművelésügyi Minisztériumnál pedig a 3 vagy 10 hektár alatti földek eladásából számítanak bevételekre. Az így befolyó forrásokat meglévő és induló beruházásokra fordítják – tette hozzá.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik igazgatója által szorgalmazott differenciált bankadóval kapcsolatban Varga Mihály elmondta: stratégiai kérdésekben továbbra sincs véleménykülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MNB között, egyetértenek abban, hogy a hitelezést növelni kell, csak a kivitelezés egyik részletkérdésben nem értenek egyet.

 

 

 

 

 

 

Kiakadt az agybeteg CÖF!

Megdöbbentő, hogy az európai polgárok mindennapi életét érintő problémák helyett Magyarország helyzetéről tárgyal kedden az Európai Parlament – panaszkodott a Civil Összefogás Fórum alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Csizmadia László közölte, hogy az ülés tervezett témája miatt nyílt levélben fordultak Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez, amelyben úgy vélekednek, hogy az ülés csupán zöld, liberális és szocialista pártpropagandát szolgál, illetve valódi célja a figyelem elterelése a megoldandó problémákról.

Egyben azt kérik az EP elnökétől, hogy amennyiben mindenképpen Magyarország helyzete lesz a keddi ülés témája, essék szó az ország sikereiről, a csökkenő adósságról, a gazdasági növekedésről és a bővülő foglalkoztatásról is – tette hozzá.

A levélben hangsúlyozzák, hogy a kialakult helyzetben sürgetővé vált az "unió berozsdásodott gépezetének generálozása", vagyis az alapszerződés és az elavult jogszabályrendszer reformja. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy Magyarország és a többi ország polgárainak is joga van az új gondolatokhoz, joguk van ahhoz, hogy azokat kimondják és jogukban áll érvényesíteni a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás elvét – tartalmazza a levél.

Ugyanakkor arra kérik Martin Schulzot, hogy az ülésen olvassa fel a CÖF-CÖKA levelét. Az EP-képviselőket pedig arra szólítják fel, hogy ne pazarolják erejüket "a magyarországi kis pártok belpolitikai érdekeinek szolgálatára" – ismertette a dokumentumot az elnök.

Hozzáfűzte: amennyiben az EP továbbra sem veszi figyelembe az európai civil társadalom követeléseit, akkor kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni az uniós intézményrendszerre.

Kérdésre válaszolva Csizmadia László azt mondta: keresztény emberként, a tízparancsolat alapján nem támogatja a halálbüntetést, ám a vita hasznos, hiszen már annak is lehet a bűnözőket visszatartó ereje.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője közölte: javasolják az igazságügyi tárcának egy olyan "átláthatósági etikai kódex" megalkotását, amelyhez önkéntesen csatlakozhatnak a külföldről támogatott civil szervezetek. Ennek alapján a csatlakozóknak a honlapjukon közzé kellene tenni az őket támogató szervezetek nevét, illetve a támogatások összegét. Ugyanakkor amelyik civil szervezet nem csatlakozik a kódexhez, az nem részesülhetne az állampolgárok 1 százalékos felajánlásaiból – ismertette elképzelésüket a szóvivő. Hozzátette, erre azért volna szükség, mert szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hogy külföldről támogatott civil szervezetek betekintést követelhetnek állami gazdasági ügyekbe. Ugyancsak szükségesnek tartják a külföldről támogatott civil szervezetek adóhatósági vizsgálatát.

Az EP sajtószolgálata múlt szerdán közölte, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, kedd este vitát folytat a magyarországi helyzetről. Az erről szóló döntés az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán, az úgynevezett elnökök brüsszeli értekezletén született.

 

 

 

 

 

 

Kevés volt a polgármesterek fizetése, törvénytelenül emelhettek rajta

Jelentősen csökkent a községekben a polgármesterek fizetése tavaly, ezért most több mint ötven településen jogellenesen harminc százalékkal eltérítették, vagyis felemelték a béreket. Emiatt az illetékes kormányhivatalok a napokban valamennyi esetben törvényességi észrevételt tettek. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondja, hogy ezek a helyhatóságok a kormányhivatalok, a Belügyminisztérium, valamint az igazságügyi miniszter véleménye szerint is törvénytelenül térítették el a béreket.

A polgármesteri fizetések körül egyébként már korábban vita bontakozott ki, mert a tavaly őszi helyhatósági választás után hatályba lépett új szabályozás szerint a mintegy 3200 magyarországi település több mint felében csökkentek a juttatások. Ennek oka, hogy korábban a fizetést a köztisztviselői alapilletményhez kötötték, ami nagyjából 38 ezer forint, s ennek hét–kilencszerese, tehát 270–347 ezer volt a minimális polgármesteri bér.

Boldog tavaly ősszel benyújtott egy törvénymódosítást, és azt javasolta, hogy a polgármesteri „minimálbér” 224 ezer legyen
Mészáros János / MTI

Az új ciklusban viszont a helyettes államtitkár javadalmazása a kiindulási alap – ez körülbelül 750 ezer forint –, és az ötszáz fő alatti falvakban ennek húsz százaléka, tehát 150 ezer forint jár. Egy ezer lakosú községben korábban 328–425 ezer között lehetett a fizetés, ami októbertől körülbelül háromszázezer forintra mérséklődött. Az 1500 és tízezer fő közötti településeken a bér már 450 ezer forint, amit viszont azért tartanak igazságtalannak, mert egy kisebb faluban egészen más a polgármester feladata, mint egy nyolc-kilencezres járási székhelyen.

A tényszerűség kedvéért: harmincezer lakos felett viszont már jól járt a településvezető, hiszen e körben a korábbi legfeljebb 560–670 ezer helyett csaknem 750 ezerre emelkedett az illetmény. A főpolgármester meg egyenesen dőzsölhet, hiszen a nagyjából 640 ezer helyett egymilliót meghaladó miniszteri fizetésre jogosult. A polgármesterek illetményét a törvény szigorúan szabályozza, ezért a bérek emelését Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára is jogellenesnek tartja.

Azt a törvénymódosítást ugyanis, amely a miniszterek számára lehetővé teszi a helyettes államtitkári illetmények harminc százalékos eltérítését, szerinte nem lehet kiterjeszteni a településvezetőkre. A TÖOSZ határozott álláspontja, hogy a törvényes állapotot helyre kell állítani, de a kialakult helyzettel valamit kezdeni kell – hangsúlyozta a főtitkár. A szövetség már tavaly érzékelte, hogy a kistelepüléseken az alacsony bér feszültségek forrása lesz, ezért előállt egy javaslattal, amely szerint a legkisebb illetmény főállású polgármester esetén 299 ezer forint – vagyis a helyettes államtitkári fizetés negyven százaléka – lenne.

A szövetség továbbra is úgy véli – mondta Zongor –, hogy a településvezetőknek méltányos és igazságos javadalmazást kell biztosítani. A fideszes Boldog István tavaly ősszel benyújtott egy törvénymódosítást, és azt javasolta, hogy a polgármesteri „minimálbér” 224 ezer legyen. Ez a korábbiakhoz képest még mindig valamelyest fizetéscsökkenést jelentene, de ezt a TÖOSZ már kész volt támogatni. A kormányfő azonban akkor nemet mondott az elképzelésre. A képviselő márciusban ismét beterjesztett egy hasonló javaslatot, amely szerint 500 lakos alatt 224 ezer, 500 és 1500 között 375 ezer forint járna.

Érdekes különben, hogy a Miniszterelnökség honlapján közzétett lista szerint nem csak kisközségekben térítették el a béreket. A sorban szerepel például Győr és Mosonmagyaróvár, valamint csaknem húsz további Győr-Moson-Sopron település. Van ezek mellett még két nagyobb város: Ajka és Oroszlány.

 

 

 

 

 

 

Az álságos szabadságharcról

Gazdasági és nyelvi nyomor mindörökké: ez a célja a harcunknak.

A nemzeti együttmüködés rendszere kapcsán elég sokak észrevehették már, hogy együttmüködés helyett kirekesztésről, gyűlölködésről, ellenségeskedésről, rendszer helyett pedig összefüggéstelenségekről szól. Azonban lehet-e akár csak nemzetinek nevezni, miközben egész politikája a társadalom elszegényedését célozza? Az elmúlt négy év állítólagos eredményei mögött a magyar bérszínvonal nyomora áll, ami ellen a kormány a jövö évi költségvetésben se kíván semmi se tenni. Egy olyan politikát, amely csak a legfelsö tízezer számára eredményez jólétet, és az oda való bejutás is immáron csak családi, vérségi alapon lehetséges, semmiképp sem lehet nemzetinek tartani.

Carl Schmitt egykori német jogfilozófus szerint a politika lényege a barát és az ellenség megkülönböztetése. Tartalmi szempontok nincsenek is, a távlati célok nem számítanak, elvégre G. Fodor Gábor is megmondta, hogy elég uralni a pillanatot. Az orbáni politika így nem szól másról, mint a pillanatnyi ellenségeskedésről. Távlati célként ebből csak a harc, a forradalom állandósága alakulhat ki. Az egyetlen cél a hatalom. Ahogy Mussolini mondta: pártja célja hatalomra kerülni, kormánya célja pedig hatalmon maradni.

Amikor 2014 áprilisában a hatszázezer szavazót vesztett Fidesz-KDNP kevesebb mint ötvenszázalékos támogatottsággal kétharmados többséget szerzett újra a magyar Országgyűlésben (egy teljesen a saját vágyai szerint szabott, azaz tisztességtelen választási törvénnyel), sokan azt hitték, azt remélték, hogy az addigi harcos, háborús retorikát, folyamatos szabadságharcot felváltja majd a konszolidáció. Ami persze már akkor is naiv ábránd volt. Elvégre konszolidálni csak az tud, akinek van eredménye.

A konszolidáció azt jelenti, hogy letesszük a fegyvert, leülünk, megpihenünk, hátradőlünk. És élvezzük az eredményeket. Azonban mivel a politika a pillanatnyi ellenségkeresésről, a politikai marketingről, a hatalom öncélúságáról szólt 2010 és 2014 között is, nincs megcsodálható eredmény. Ha Orbán 2014-ben letette volna a fegyvert, lepihent volna, hátradőlt volna, csupán a mélyben rejlő magyarországi nyomor, kudarc, kilátástalanság, elszegényedés, jövőtlenség, enyészet vált volna szabad szemmel is jól láthatóvá. Orbán Viktornak így nem volt érdeke konszolidálni, hanem a harcot tovább kellett fokoznia.

Joggal hördülhetne azonban fel az egyszeri fideszes, hogy igenis van eredmény. Tessék csak megnézni a GDP-adatokat! Nemcsak növekedésnek indult az ország (mármint az ország GDP-je), de az egész Európai Unióban a legmagasabb a mi GDP-növekedésünk. Akik persze ezen eredménynek nagy jelentőséget tulajdonítanak, és felettébb örülnek neki, költözzenek talán Dél-Szudánba, ott ugyanis akár a 15 százalékot, azaz a magyar eredményt jóval túlszárnyalót is elérheti az idei GDP-növekedés.

A GDP-növekedés önmagában még semmit sem mond el arról, hogy jó-e élni egy országban. A fejlődő világ majd mindegyik országában növekszik a GDP, de e sorok szerzője inkább élne Ausztriában, mint Mongóliában, Üzbegisztánban vagy netán Dél-Szudánban. A GDP-növekedés ugyanis 1) nem mutatja meg, hogy milyen szintről indul a növekedés (Dél-Szudánban például megelőzően negyven százalékot meghaladó zuhanás volt), 2) nem szól semmit arról, hogy mi lesz a megtermelt vagyon sorsa (például Magyarországról a GDP-növekedésért felelős két német autóipari cég továbbra is kiviszi a megtermelt profit nagy részét), és 3) semmit nem árul el arról, hogy a lakosság mennyit profitál az állítólagos növekedésből. Számos helyen – véletlenül sem Magyarországra gondolnánk most – a megtermelt, növekedő GDP jelentős része egy szűk helyi oligarchia és/vagy külföldi befektetői kör kezében összpontosul, és bár statisztikailag kimutatható az egy főre eső GDP növekedése is, de az csupán egy statisztikai szám, ami a tényleges fizetésekről és főleg azok tényleges vásárlóértékéről semmit sem árul el.

Az a szám tehát, amire az Orbán-kormány olyannyira büszke, semmit nem mond arról, hogy miként élnek a magyar emberek. Azok a számok, amelyek a magyar emberek életéről szólnak, már semmiféle büszkeségre nem adnának okot. Ezért nem tud konszolidálni a kormány, ezért kell további fokozatokra kapcsolni a pillanatnyi ellenségképzést. Addig is, amíg Daniel Cohn-Bendit ellen vonulnak fel a fideszesek, legalább nem azzal foglalkoznak, hogy miért csökkent a fizetésük vásárlóértéke, miért keresnek harmadannyit, mint egy görög dolgozó, amikor állítólag Magyarország éppen fülsiketítően jól teljesít.

Az ember igével is él, de azért kenyérre is szüksége van, azaz a szép, megható jelszavakból egyetlen család sem lakik jól. Nézzük tehát a száraz tényeket, például arról, hogy mennyit keres egy kétgyerekes magyar család egy évben! Az Eurostat 2012-es adatai szerint egy kétgyerekes, kétkeresős magyar család évente 14 289 eurót visz haza. Az Európai Unión belül ennél csak a lettek (azaz neoliberálisok és a berlini kormánykörök által állandóan példaként állított lettek), a litvánok (szintén neoliberális mintaország), és az az IMF-utasításokat zokszó nélkül végrehajtó románok, bolgárok keresnek csak kevesebbet. Az új tagállamok közül a legjobban a csehek élnek, de egy cseh kétgyerekes család évi átlagjövedelme (20 ezer euró) is jóval elmarad a régi EU-tagállamok legszegényebbike, a görögök mögött. A lassan nyolc éve válságban levő, csődközeli Görögországban egy kétgyerekes család évente 34 ezer eurót visz haza, azaz húszezer euróval többet, mint egy átlag magyar család. A leggazdagabb új EU-tagállam csehek és a legszegényebb régi EU-tagállam görögök között 14 ezer eurós különbség van az évi fizetést tekintve.

Ez legelőször nem mutat mást, mint az EU-s tagságunk teljes kudarcát.

Mit kaptunk mi a németektől?

A kelet-közép-európai térség több mint tíz éve van az Európai Unióban, de az egyetlen eredmény – már ha ez eredmény –, hogy a kivándorlás óriásira nőtt, és a keleti kilátástalanság okán csak továbbra is növekedni fog. (Az orbáni politika például a fiataloknak legfeljebb annyit nyújt, hogy ha nem születtek bele valami fideszes családba, és nem jutottak onnan állami poszthoz, akkor vagy a német cégek összeszerelő mühelyében kalapálhatnak, vagy tényleg egyszerűen elhagyhatják az országot. Tény, hogy a magyar történelemben soha nem volt olyan egyszerű emigrálni, mint most.) Az Európai Uniótól az új tagállamokba érkező támogatások eközben alig érik el azt az összeget, amit egykoron a görögök, a spanyolok vagy a portugálok kaptak. És 2019 után még akár csökkenhet is ez az összeg, azaz a magyar út a nyomor állandósulását jelenti.

Tízévnyi EU-tagság után lassan láthatóvá válik, hogy hova vezet a “német Európa”, mit kínál Angela Merkel – mint Európa mai ura – a kontinens országainak. Orbán pedig nem ez ellen, hanem a szociális és szolidáris Európát hirdetők – például Daniel Cohn-Bendit – ellen vonultatja az övéit.

A déli perifériák folyamatosan szakadnak le (igaz, mind a spanyoloknál, mind az olaszoknál, mind a görögöknél formálódik valamiféle ellenállás), a délkeleti perifériák kormányai pedig lemondtak a felzárkózás vágyáról, és beletörődtek abba, hogy GDP-jük csak akkor növekedhet, ha a fizetések alacsonyak, a munkavállalói jogok megszűnnek és a fizetések vásárló értéke folyamatosan csökken. A keleti tartományokban ráadásul akadnak politikusok, akik e kiszolgáltatottságot megpróbálják szabadságharccal elfedni.

A magyar társadalom joggal dühös. Joggal lett elege abból a rendszerváltásból, amely a fürdővízzel a gyereket is kiöntötte, és a Kádár-rendszer számos civilizatórikus vívmányát, a jóléti államiság amúgy nyugati mércével mérve alacsony, de azért valamelyest meglévő fokát teljesen leépítette. (Ne felejtsük el, hogy Magyarországon középosztályosodás először a Kádár-rendszerben indult meg, így a kádári nosztalgia is érthető egy olyan társadalomban, amelyet megelőzően minden rendszer elnyomott a történelemben.)

A rendszerváltás a magyarok többsége számára munkanélküliséget, elszegényedést, bizonytalanságot, kilátástalanságot hozott. 2010-ben azért tudott egy jobboldali párt betörni, mert nem volt olyan baloldali erő, amely képes lett volna a magyar emberek teljesen jogos és érthető dühét meghallani. A posztkommunisták a liberálisok foglyai lettek, és arra voltak büszkék, hogy milyen ügyesen, tankönyszerűen tudnak megszorítani, majd 2004-ben megpuccsolták azon egyetlen miniszterelnöküket, Medgyessy Pétert, aki legalább felismerte, hogy elmaradt a jóléti rendszerváltás, és valamelyest orvosolni kéne e problémát.

2010-ben azért győzött a Fidesz, mert az emberek – hasonlóan 2002-höz – elvárták volna a jóléti rendszerváltást. Ehhez persze akár be kellett volna azt is vállalni, hogy elszáll az államháztartási hiány vagy az államadósság. Orbán 2010 tavaszán ki is ment Brüsszelbe, engedélyt kérni valamifajta rugalmasságra. A válasz határozott nem volt. Noha Brüsszel Párizsnak évek óta elnézi a költségvetési hiányt, Orbán nemleges választ kapott, és így két lehetősége maradt. Szabadságharcot hirdet, vagy behódol. Ő az utóbbit választotta. Orbán Viktor 2010 tavaszán ellenvetés, békemenet és szabadságharc nélkül fogadta el, hogy Brüsszel nem enged rugalmasságot a magyar költségvetésnek.

Szabadságharc a valóság ellen

Nem ekkor hirdetett szabadságharcot. Persze ő is érezte, hogy híveinek jogos igényeit ki kell valahogy elégítenie. Csinált hát nekik ürügyet, hadd vonuljanak, ha már vonulhatnékjuk van. Orbán így ideológiai szabadságharcot hirdetett. Hirtelen a hatvannyolcasok lettek hazánk egyetlen ellenségeivé, és Orbán egy kézzel akarta volna újraevangelizálni a közismerten hanyatló Nyugatot. A hívek pedig sajnos nem az eszük, hanem ilyen-olyan érzelmeik által vezetve elhitték, hogy ma tényleg a hatvannyolcasok a legnagyobb gondjaink, és tényleg Daniel Cohn-Bendit ellen kell menetelni.

Az új ellenségkép, a csatazaj azonban sikeresen elfedte a valóságot: Orbán Viktor és kormánya teljességgel hitet tett a neoliberális paradigmák mellett, és az országot tálcán kínálja fel az olcsó munkaerőt kereső nyugati cégeknek. Alexisz Ciprasz “humanitárius katasztrófának” nevezi a görög kétgyerekes családok 34 ezer eurós fizetését. Orbán Viktor meg eközben “versenyelőnynek” tartja, hogy egy győri vagy kecskeméti munkás harmadannyit visz haza, mint egy ingolstadti vagy stuttgarti. Tényleg ilyen egy szabadságharc? Tényleg ilyen egy patrióta politikus?

Orbán Viktor Magyarországot gazdaságilag olyan pályára állította rá, amely fenntartható, de kitörést nem eredményez. A magyar gazdaság, a magyar munkaerő ma arra kell, hogy a német cégeknek ne kelljen egészen Bangladesig menniük. Magyarország ezzel beszorult egy olyan pályára, ahol a GDP növekedését az alacsonyan tartott és alacsonyan maradó fizetések, a megnyirbált munkavállalói jogok biztosítják.

Mivel a neoliberalizmus és a nacionalizmus kéz a kézben jár, a neoliberalizmusnak nagyon jól jönnek azok az orbáni szólamok, amelyek a magyar nemzetállam szuverenitását védenék mindenféle európai egységgel szemben. Ha valamitől retteg minden multinacionális cég, az az európai politikai és szociális egység.

A multinacionális tőke a nemzetállami széttagoltságban érdekelt, ahol folyamatosan fenntarthatja, kihasználhatja a bér- és munkaversenyt. Magyarország például egy olyan pályára szorul be, ahol Romániával vagy Szerbiával abban versenyezhetünk még esetleg, hogy ki vezeti be hamarabb a gyerekmunkát, mert ott még szívesebben fektetne be a nyugati tőke. Nem véletlen, hogy – a budapesti balliberális értelmiség minden híresztelésével szemben – a berlini kormányt felettébb nem zavarja, nem érdekli, hogy milyen politikai, jogállami stiklik zajlanak Budapesten vagy Belgrádban. Mert amíg Orbán vagy az Orbánt mindenben utánzó és Merkel bizalmát teljesen élvező, amúgy meg balkáni autoriter politikát folytató Aleksander Vučić szerb miniszterelnök biztosítja az olcsó, jogfosztott munkaerőt, addig Berlin minden mást elnéz nekik. Athénnel is csak akkor került vitába Berlin, amikor az új görög kormány európai szolidaritást követelt. Orbán nemzetállami szuverenitást akar, és az a multinacionális tőkének is érdekében áll. Ráadásul a munkaállam koncepciója, amihez hívei tapsiskolnak, és ami amúgy egy virtigli fasiszta elnevezés (legutóbb Gömbös Gyulának voltak hasonló tervei), szintén nem szól másról, mint a magyarországi, amúgy is soványka jóléti állam totális lepusztításáról. Ez már meg is kezdődött, például azzal, hogy gyakorlatilag alig van ma már szociális segély, s helyette az ellenzéki sajtóban is helytelenül közmunkának nevezett kényszermunkát vezette be a kormány. (A kényszermunka és a közmunka között az a különbség, hogy a közmunka nem a szociális segély helyett van, hanem amellett, és nem éhhalált, hanem mondjuk tisztes szegénységet biztosít.)

Egy szabadságharcos kormány nem beletörődne az ország periférikus helyzetébe, nem versenyelőnyt látna a magyar dolgozók megalázóan alacsony fizetésében, és nem tovább nyirbálná a munkavállalói jogokat. Egy valóban szabadságharcos kormány nem az európai egység, az európai szolidaritás ellen polemizálna, hanem belátná, hogy a globális piacon, ahol az egyes tőkeszereplők akár erősebbek, mint egy-egy nemzetállam, nem a nemzetállamok illuzórikus szuverenitását kéne retorikailag erősíteni, hanem az európai egységet, szolidaritást követelni (egységes mininimálbérrel, adórendszerrel, szociális jogosultságokkal stb.)

Az is szörnyű, ha valaki nem tesz semmit Magyarország folyamatos zuhanása, enyészete ellen, és még versenyelőnyként is tekint a magyar nyomorra. Ennél már csak az szörnyebb, azaz cinikusabb tett, ha valaki a nyomor elfogadását, állandósítását szabadságharcként adja el. A szabadságharc politikai termékként megakadályozza, hogy szavakat találhassanak azon erők, amelyek akár jobbról, akár balról megneveznék a problémákat.

A gazdasági nyomort a nyelvi nyomor súlyosbítja: az a diszkurzív tér, amiben a szavak már rég nem azt jelentik, aminek hinnénk őket. Neoliberális, szegényellenes kormánypolitika szabadságharcba csomagolva. Egykori kommunisták polgári konzervatívnak öltöztetve. Liberális értelmiség baloldaliként eladva. Szélsőjobboldali veszély vizslakölykökkel elfedve

 

 

 

 

 

Mégis enyhíthetik a vasárnapi bolt baromságot!

Könnyíthet a vasárnapi boltzárat is érintő szabályokon a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Nemzet szerint.

Heteken belül módosíthatja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt a rendeletet, amely felsorolja, mely termékek értékesítésénél szükséges külön képesítés – erősítette meg a Magyar Nemzetnek a tárca a lap korábbi értesülését. Ez azért lehet érdekes a vasárnapi boltzár szempontjából, mert ha kikerülnek bizonyos termékkörök, az segítheti a boltok vasárnapi nyitva tartását.

A hatályos szabályok szerint vasárnap csak a 200 négyzetméteresnél kisebb alapterületű boltok lehetnek nyitva, de azok is csak akkor, ha a tulajdonos, illetve valamely családtagja áll be dolgozni. Nekik viszont nincs meg minden esetben a képesítésük, például élelmiszer eladására, így ha a szabályt könnyítik, akkor ők korlátozás nélkül dolgozhatnak vasárnaponként.

Azt a szaktárca nem árulta el, hogy pontosan milyen termékeknél lehet változás. Mindössze azt írták a napilapnak, hogy „az előző kormány által 2010-ben alkotott NFGM (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) rendelet adminisztrációcsökkentés céljából átdolgozás alatt van”, illetve hogy „néhány héten belül várható fejlemény”.

A minisztériumi módosítás a Magyar Nemzet szerint azért is érdekes, mert Lázár János csütörtökön azt mondta: „a kormány nem azzal foglalkozik, hogyan tudna ebből a kérdésből visszavonulni”.

 

 

 

 

 

 

"Ma szomjan is halhattok" – újabb fricska a vasárnapi boltzárnak

Ismét zseniális kép készült a vasárnapi zárva tartás következményeiről – hála a Kettős Mércének. A fotó feltehetően egy pékségben készült, hiszen bár az ilyen üzletek kinyithatnak vasárnap délig, de üdítőt vagy vizet nem adhatnak el.

 

 

Bűnöző üti a bűnözőt!

A Fidesz szerint jogos társadalmi igény, hogy ha Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének eltitkolt százmilliói bűncselekményből származnak, akkor a bűncselekmény elkövetőjét büntessék meg.

Szűcs Lajos, a köcsög kormánypárt országgyűlési képviselője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón emlékeztetett: sajtóhírek szerint elképzelhető, hogy a volt szocialista politikus az egész ügyet megúszhatja. A Fidesz ezt felháborítónak, megdöbbentőnek tartja, illetve a közélet tisztasága elleni merényletnek tekinti - hangsúlyozta. Azt mondta, ha Simon Gábornak tényleg tiszta a lelkiismerete, akkor mondja meg, honnan származnak az eltitkolt százmilliók.    

Szűcs Lajos szerint Simon Gábor pártból való kilépése sem szünteti meg az MSZP felelősségét, mert a volt politikus abban az időben helyezte el bankszámláján ezeket az összegeket, amikor államtitkár, illetve az MSZP második embere volt. Szerinte mindenkinek joga lenne megtudni, hogy Simon Gábor honnan szerezte a több száz millió forintot, és mit akart vele kezdeni. Az is kérdés, hogy az MSZP tudott-e a bankszámláról? Tudott-e arról, honnan, milyen forrásból származnak az összegek? - vetette fel Szűcs Lajos, aki szerint ha kiderül, hogy bűncselekményből származtak a pénzek, akkor az MSZP-nek el kell számolnia azzal is, hogy a párt második emberének abban milyen szerepe volt.

Szűcs Lajos a pénz eredetéről azt is mondta, lehetséges, hogy ezek az összegek azok, amelyről Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök egyszer azt mondta, "jobb, ha nem tudjuk, honnan vannak". Vagy ez a összeg abból a Zuschlag János volt MSZP-s képviselő által említett páncélszekrényből eredt, amelynek a létezését mindig is tagadták a szocialisták? - kérdezte. Azt is firtatta, Simon Gábor lebukása óta hol őrzik "az MSZP-s titkos pénzeket"? Hány szocialista politikusnak van még ilyen bankszámlája? - sorolta kérdéseit. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy nem akarnak beleszólni az igazságszolgáltatásba, de ha bűncselekmény történt, annak elkövetőjét meg kell büntetni.

Simon Gáborról tavaly február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és azt nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Az ügyészség költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítja. A volt politikus pénteken a TV2-nek azt mondta, lelkiismerete tiszta, sem takargatni valója, sem félni valója nincs. Közölte azt is: az ügyben végig ártatlannak vallotta magát. Ugyanakkor a pénz eredetéről nem beszélt.

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a Tényeknek csak annyit mondott, hogy a nyomozás június végéig tart és meghosszabbítható. A Napi Gazdaság pénteken írt arról, hogy lényegében lezárult az MSZP egykori elnökhelyettesének ügyében folytatott nyomozás, Simon Gábor akár meg is úszhatja az ügyet, amelyben okirat-hamisítás, adócsalás és más bűncselekmény gyanúja miatt indult eljárás vele szemben.

 

 

 

 

 

 

Bombát találtak a Magyarországon áthaladó buszon

Vasárnap még arról írt a Blikk, hogy szúrós szagot éreztek, ezért hívták a bolgár busz utasai a rendőröket az M0-s autóút Anna-hegyi pihenőhelyénél.

A Novinite közlése szerint a cseh vagy szlovák utas, aki a bombát elrejtette, Prágában szállt fel a járműre és Pozsonyig váltott jegyet, Brnóban azonban leszállt és nem tért vissza csomagjáért, amely útközben felborult és szúrós szagú folyadék folyt ki belőle – olvasható a Nol.hu cikkében.

A Trud című lap internetes kiadása szerint a magyar hatóságok azt mondták az utasoknak, adjanak hálát Istennek, mert kaptak egy második életet, a csőbomba ugyanis nagyon nagy robbanóerejű volt.

A helyszínre a Terrorelhárítási Központ is kivonult, és mesterlövészt is kivezényeltek a buszhoz, A 34 utas egy másik busszal továbbutaztak, és hétfőn épségben megérkeztek Várnába.

 

 

 

 

 

 

 

Orbán hálás a buziknak, hogy nem provokálnak

Nyilvános eljárási rendszerben születnek a kormány döntései; egy bizonyos értékhatár felett minden pályázati döntésnek át kell mennie a fejlesztési kabineten – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kormány döntési mechanizmusait firtató kérdésre hétfőn Debrecenben.

A kormányfő azt hangsúlyozta, hogy van egy kormányhatározat, amely ezeket a kérdéseket rendezi, "nincs mit fölfedezni és nincs mit leleplezni".

A kormány fejlesztési kabinetjének – amelynek a miniszterelnök, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter a tagja – az a felelőssége, hogy egy bizonyos értékhatár felett minden meghozott döntés átmenjen rajta. "Mi nem választunk ki semmit" – szögezte le, hozzátéve: ez egy szabályos, az Unió által jóváhagyott, leírt rend, semmi rendkívüli nincs benne. Meglepődnék, ha más országokban máshogyan történne – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt hangoztatta: a felelősséget a kabinetnek kell viselnie a nemzetgazdasági jelentőségű döntésekért.

A miniszterelnököt kérdezték a homofóbia-ellenes világnapról is. Azt felelte, hogy a kérdés "csábítja a viccelődésre", de ezt nem fogja megtenni. Úgy véli, Magyarország alapvetően tradicionális értékeken áll, toleráns ország, ugyanakkor a tolerancia nem azt jelenti, hogy "tőlünk különböző életfelfogásokat azonos szabályozás alá vonnánk". A tolerancia türelmet, együttélési képességet jelent, a magyar alkotmány ezen az alapon áll, s világosan különbséget tesz a férfiak és a nők között létrejött házassági kapcsolat és az attól eltérő együttélési formák között. Ezt meg fogjuk tartani – szögezte le Orbán Viktor.

Azt is mondta: hálás a homoszexuálisok közösségének, hogy nem azt provokatív magatartást folytatja, amivel számos európai országnak meg kell küzdenie és pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit szeretne. Kijelentette: az érintettek Magyarországon biztonságban vannak, megkapják az őket megillető tiszteletet, s a külföldiek sem érzik ebből a szempontból veszélyes városnak Budapestet.

Fontosnak nevezte a jó együttélést, megjegyezve: ha bármelyik irányba elmozdulna ez a rendszer, akkor a mostani békés, nyugodt egyensúly-állapot megszűnne. Ez senkinek nem érdeke – tette hozzá.

Így, ahogy most vagyunk, együtt tudunk élni

- zárta le a kérdést.

A miniszterelnök a menekültekről is beszélt, szerinte különbséget kell tenni a menekültek és a bevándorlók között, utóbbiak azért jönnek el hazájukból, mert jobb életet remélnek maguknak.

Nem lehet egy országba úgy megérkezni, hogy a fogadó ország törvényeinek megsértésével kezdik az életüket, vagyis illegálisan átlépik a határt – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ez bűncselekmény.

Elmondta, ma az Európai Unió olyan szabályokat kényszerít az országra, miszerint ez nem bűncselekmény. Ez elfogadhatatlan, Magyarországnak meg kell védenie a jogrendjét és meg kell védenie a határait – jelentette ki.

"Brüsszel azt akarja, hogy aki idejön, maradjon itt, sőt, még többen jöjjenek, mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza" – mondta a kormányfő.

A sajtótájékoztató egyik hangsúlyos eleme volt, hogy mi lesz a debreceni menekülttábor sorsa. Orbán Viktor előbb elmondta, hogy ő inkább bevándorlótáborról beszélne inkább, de ami a legfontosabb eleme az ügynek, hogy szerinte nem bővítik majd, hanem teljesen be is zárják, az ott élőket pedig szerinte haza kell küldeni.

Orbán Viktor hozzátette: kedden Strasbourgba utazik, ahol az Európai Parlament plenáris ülésén "Magyarország ismét napirenden van", az egyik ok a menekültpolitikával kapcsolatos magyar álláspont.

A kormányfő eredetileg a "Modern városok" program kapcsán tartott sajtótájékoztatót, aminek keretében együttműködési megállapodást írt alá a debreceni polgármesterrel. Ennek értelmében innovációs központot hoznak létre, fejlesztik a debreceni főpályaudvart, a repülőteret és a Nagyerdő turisztikai infrastruktúráját, angol nyelvű alap- és középfokú oktatási intézményt hoznak létre, új ipari park épül, illetve megújul a Debrecen és Püspökladány közötti vasútvonal is.

 

 

 

 

 

 

Orbán viccelődne a melegeken, pedig tanácsadója is az

Orbán Viktor ma azt mondta, hálás a magyarországi homoszexuálisok közösségének, hogy nem viselkednek provokatívan, de a téma kapcsán rögtön a viccelődés jut eszébe. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy amerikai tanácsadója is nyíltan homoszexuális – írta az Index.

Mindössze pár napja vallotta be a miniszterelnök, hogy rendszeresen szokott találkozni Arthur J. Finkelsteinnel. Finkelstein nemcsak, hogy saját neméhez vonzódik, de 2004-ben össze is házasodott partnerével.

Orbán megnyilatkozása egyébként az általa említett homoszexuálisok közösségénél kiverte a biztosítékot. A Magyar LMBT Szövetség az Index kérdésére úgy reagált:

A miniszterelnökkel ellentétben Szövetségünk nem gondolja, hogy a Homofóbia és Transzfóbia Elleni Világnap bármilyen viccelődésre adna okot. Az LMBT embereket napi szinten éri kirekesztés, megkülönböztetés és erőszak hazánkban, ami a politikai vezetés felelőssége is.

Békés, nyugodt egyensúlyi állapotról akkor beszélhetnénk, ha a magyar jogszabályok biztosítanák közösségünk tagjainak teljes egyenjogúságát, nem pedig másodrendű állampolgárként kezelnék őket. (...) Ha az ország vezetője határozottan kiállna az LMBT emberek jogaiért, nem pedig további jogfosztó intézkedéseket helyezne kilátásba.

A meleg büszkeség napi felvonulást szervező Budapest Pride sem értett egyet a kormányfő szavaival.

Magyarországon élő LMBTQ emberként mi nem vagyunk hálásak Orbán Viktornak. Az a politikus, aki a mai magyarországi LMBTQ helyzetet "békés, nyugodt, egyensúlyi állapotnak" nevezi, az tudatosan figyelmen kívül hagyja több százezer ember mindennapi élményét elnyomásról, zaklatásról, rejtőzködésről. A homofóbia és transzfóbia elleni fellépésnek nem viccelődésre kéne csábítania, hanem cselekvésre!

Az ilyen és hasonló politikai állásfoglalások miatt is rendezzük meg július 11-én a Budapest Pride Felvonulást

- írták Facebook-oldalukon.

 

 

 

 

 

 

A Fidesz a becsületes munkából élőknek segít

A Fidesz szerint elsősorban a becsületes munkából élőket segítik a kormány jövő évi adócsökkentési javaslatai, amelyeket a sikeres gazdaságpolitika tesz lehetővé.

Tuzson Bence, a kormánypárt képviselőcsoportjának szóvivője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a személyi jövedelemadó (szja) 16 százalékról 15 százalékra mérséklését nevezte a terhek egyik legfontosabb csökkentésének. Emlékeztetett: a kabinet szándéka, hogy a jövedelmet egyre kevesebb adó sújtsa, és hosszú távon elérhetővé váljon az szja egy számjegyűre csökkentése.

A Fidesz szerint ehhez a fogyasztás adójának fenntartására van szükség – fejtette ki Tuzson Bence, hozzátéve, ez a modell azért igazságosabb, mert a jövedelem adóztatása mindenkit érint, de a fogyasztás egyénileg változik.

A kormány ugyanakkor ezen a területen is segíteni akar, elsősorban az élelmiszerek terheinek csökkentésében – mondta a szóvivő, aki felidézte, ez a folyamat a félsertés áfájának csökkentésével kezdődött, most pedig a sertéshús forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra mérséklésével folytatódik.

Tuzson Bence tájékoztatása szerint a családok összesen 130 milliárd forintot fordítanak sertéshúsra, vagyis a kormány mostani intézkedése 20-25 milliárd forintos segítséget jelent az embereknek. Megjegyezte, a Fidesz szerint át kell gondolni, hogy a későbbiekben milyen élelmiszerekre lehet kiterjeszteni az ötszázalékos áfakulcsot.

Kiemelte a kétgyermekes családok adókedvezményének kiterjesztését is, ez – mint mondta – 350 ezer családnak 15 milliárd forintos jövedelemtöbbletet biztosít. A szóvivő kitért arra is, hogy a kormány 2019-ig meg szeretné duplázni a kétgyermekes családok adókedvezményét, ennek első lépéseként jövőre 20 ezer forintról 25 ezer forintra emelkedik az igénybe vehető kedvezmény mértéke.

A Fidesz-frakció szóvivője a kedvezmények eredményeire példaként említette, hogy a két átlagkeresővel rendelkező, gyermektelen családok havi 4700 forinttal, vagyis évente 56 ezer forinttal vihetnek haza többet, míg a két gyermeket nevelő, minimálbérből élő családok havi 7100, évi 85 ezer forinttal keresnek többet. Az ugyancsak két gyermeket nevelő, de átlagkeresetű családok jövedelme pedig havonta több mint 9 ezer forinttal emelkedhet.

Tuzson Bence emellett fontos könnyítésnek nevezte az emberek kiadásainak a kisebb adók és illetékek megszüntetéséből származó, 10 milliárd forintos mérséklését, ami a kabinet hosszú távú közigazgatási rezsicsökkentési programjának része.

A szóvivő úgy fogalmazott, a Fidesz a családok pártján áll és a korábbi szocialista kormányokkal ellentétben nem gondolkozik megszorító csomagokban.

 

 

 

 

 

 

 

Turkálóban veszik a munkaruhát a műtősnők

Embertelen körülmények között dolgoznak a miskolci kórház műtősnői. Ariella és Éva mégis szereti munkáját, nem akarnak váltani.

Ariella és Éva is ott volt kedden a Hősök terén, ahol az egészségügyben dolgozók tüntettek azért, hogy a kormány változtasson az ágazatban jelenleg uralkodó állapotokon.

– Évtizedek óta dolgozom műtôsnőként, tapasztalatból mondom, elérkeztünk ahhoz a kritikus ponthoz, ami már a munkavégzésünket veszélyezteti – mondta Éva a Borsnak. Kedden táblával a nyakában vonult.

– Senki nem akarja elhinni amikor mesélem, hogy már munkaruhát sem kapunk a kórházban, úgy vesszük saját pénzen a turkálóban. Annyira méltatlan az egész, én szégyellem, hogy ilyen körülmények között dolgozom – panaszkodott Éva.

– Már a vécépapírt is nekünk kell vinni, nemcsak a betegek, hanem a saját részünkre is – tette hozzá Éva kolléganője, Ariella.

– Az sem titok már, hogy a gyógyszerek nagy részét, a betegnek kell hozniuk, mert a kórházban egyszerűen nincs. A fizetésünk pedig annyira kevés, hogy mindkettőnknek még két állást kell elvállalnunk azért, hogy megéljünk. Hangsúlyozom: nem jól, csak meg – mondta.

Ennek ellenére a két műtősnőnek meg sem fordult a fejében, hogy pályát váltson.
– Ez egy hivatás, nem lehet lecserélni, mint egy régi ruhát. Imádjuk a munkánkat. Amikor belépünk a kórházba, igazából elfelejtjük az összes gondunkat, és csak a gyógyítás és a betegek léteznek – mondta Ariella. 

 

 

 

 

 

 

Ősztől jöhet a családi csőd

Már az ősz folyamán hatályba léphetnek a családi csődvédelem főbb szabályai, elsőként szeptembertől a jelzáloghitel-adósok szűkebb köre élhet a lehetőséggel, jövő szeptembertől pedig már minden elmaradással küzdő család előtt megnyílik az adósságcsapdából kivezető út – számol be hétfői cikkében a Napi Gazdaság. 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a hét közepén terjeszti az Országgyűlés elé a családi csődvédelemről szóló javaslatát – mondta a lapnak Rétvári Bence, a párt alelnöke. Hozzátette: az elképzelések szerint a javaslatról még a tavaszi ülésszakban döntés születik.

A hatályba lépés kettéválasztását elsősorban a bajban lévő állampolgárok tartozásainak jelenlegi összetétele indokolta. Azok, akiknek az otthona banki vagy más hátralék miatt veszélybe került, sürgős segítségre szorulnak, esetükben azonnali segítségre van szükség – mondta Rétvári Bence.

A politikus kiemelte: a családi csődvédelem intézménye az önkéntesség elve alapján működik majd. A család csak akkor élhet a lehetőséggel, ha tartozásának együttes értéke nem haladja meg a vagyon, a jövedelem kétszeresét. A magánszemélyek mindenféle tartozás leküzdésére igénybe vehetik a csődvédelmet. Ez a lehetőség azok előtt is nyitva áll majd, akiknek az ügyében már megindult a végrehajtás. A procedúrába bekapcsolódhatnak a kezesek, az adóstársak és más kötelezettek is.

A bírói döntés meghatározza majd, hogy a magánszemély, a család különféle bevételeit miképpen kell felosztani a hitelezők között. Amennyiben az adós öt éven keresztül betartja a megállapodásban, a bírói határozatban foglaltakat, akkor a folyamat végén mentesülhet adósságainak bizonyos részétől.

 

 

 

 

 

 

3,9 milliárd közpénzt kaszált a fideszes geci politikus

BUDAPEST – Óriási összegeket kapott az államtól a kormánypárti politikus cége az elmúlt hét évben. A Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. 3,8 milliárd forint uniós és magyar agrártámogatáshoz jutott hozzá 2007 és 2015 között; igazgatóságának elnöke Farkas Sándor fideszes képviselő, akinek 37 százalékos tulajdonrésze van a cégben.

Ám ez még nem a számla végösszege, az eléri a 3,9 milliárdot. Ugyanis a befolyásos politikus egy másik érdekeltsége is tízmilliókat kapott a költségvetési törvény jóvoltából, amelyet fegyelmezett kormánypárti honatya révén ő is megszavazott – szúrta ki a Blikk. Az idei évi büdzsében Farkas lovaslétesítményének fejlesztése is szerepelt a támogatott beruházások között: a fábiánsebestyéni Kinizsi Parknak 44,5 millióhoz jutott.

– A beruházáshoz kapcsolódó 2014. évre tervezett fejlesztések megvalósultak, a 2015. évre biztosított támogatás fedezi a beruházás befejezéséhez szükséges forrásokat – olvasható a törvényjavaslat indoklásában.
A Kinizsi Park fontos volt a kormánynak, 2013 novemberében már kormányhatározat született fejlesztési finanszírozásáról. De Farkasék már 2012-ben is kaptak állami pénzt rá.

Az Új Széchenyi Terv révén a feleségével több-ségi tulajdonukban lévő Fábiánsebestyéni Lovas-Turizmus Kft. 50 milliót nyert egy lovasturisztikai sportkomplexum létrehozására.

– Idén szeptemberben rendezik meg a kettesfogathajtó-világbajnokságot, az ehhez szükséges új akadályok és le-látók kialakításához kaptunk pénz – magyarázta a támogatás okát Farkas a Blikknek.

– Az agrártámogatásokat pedig több mint 3000 hektáros földterület után kaptunk, illetve egy világszínvonalú szarvasmarhatelep kialakításáért.

Az állami milliárdok mellett állami földeket is kapott a politikus cége. Mint arról decemberben beszámoltunk, tavaly 151,5 hektár állami birtokot kapott pályázat nélkül a Kinizsi 2000, amely után a területalapú támogatás a tízmillió forintot is meghaladja.

 

 

 

 

 

 

Orbán Viktor vállalkozók tízezreit csapta arcul

Embertelennek nevezte a pedagógusok munkáját segítő iskolai alkalmazottak közmunkás bérbesorolásban történő visszafoglalkoztatását a DK szóvivője.

Gréczy Zsolt az ATV Startban azt mondta, az anyagi veszteségen túl morálisan is szétveri a családokat, ha a Klik az elbocsájtást követően ugyanabban a munkakörben, de közmunkás fizetésért foglalkoztatja tovább az alkalmazottakat.

Gréczy emlékeztetett, a közmunkaprogramot még a Gyurcsány-kormány indította Út a munkába néven, felismerve azt a társadalmi igényt, miszerint még mindig jobb, ha valaki közérdekű munkát végez, mint ha egyáltalán nem dolgozik. Arról viszont nem volt szó, hogy éhbérért kell majd dolgozniuk embereknek – tette hozzá.

A DK szóvivője a korrupció egyértelmű beismerésének nevezte, hogy Orbán Viktor egy nyilatkozatában igazat adott a korábbi amerikai nagykövetnek, aki könyvében azt írta, Orbán a fejlesztési miniszterrel dönti el, hogy mely pályázatok nyerhetnek. Orbán ezzel vállalkozók tízezreit csapta arcul, akik mindeddig abban a hitben éltek, hogy az általuk benyújtott pályázat versenyképes – fogalmazott a szóvivő, aki elmondta, a DK feljelentést tesz Orbán Viktor ellen.

 

 

 

 

 

 

Megbénult a Raiffeisen, nem lehet pénzt felvenni

Leállt hétfő délután a Raiffeisen netbankja, az ATM-ek sem működnek – írja a Pénzcentrum. Állítólag 1-2 órán belül helyreállítják a rendszert.

A Pénzcentrum információi szerint kora délután óta elérhetetlen a Raiffesien Bank DirektNet szolgáltatása, a telefonos ügyfélszolgálat is korlátozottan működik.

Nem működnek a raiffeisenes bankjegyautomaták sem, az ügyfelek a bankfiókokban sem tudnak egyelőre pénzt felvenni.

A hvg.hu munkatársa azt tapasztalta, hogy raiffeisenes kártyával más bank ATM-éből sem lehet pénzt felvenni.

A pénzintézet honlapján azt a tájékoztatást tették közzé, hogy egyes szolgáltatási rendszereik technikai okok miatt nem működnek, ilyen például az ATM készpénzfelvétel, valamint a számlaműveletekhez kapcsolódó szolgáltatások. Dolgoznak a hiba elhárításán, mely 1-2 órán belül várható.

A Raiffeisen netbankja délután fél 5 előtt pár perccel még nem volt elérhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mai napra tervezett utalásaikat az ügyfelek valószínűleg már nem tudják ezen az úton végrehajtani.

Késő délután frissítették a leállásról szóló közleményt a Raiffeisen Bank oldalán. Továbbra is arra hivatkoztak, hogy technikai okok miatt a bank szolgáltatásai nem elérhetőek, beleértve az ATM készpénzfelvételt, a bankkártyás vásárlásokat és az internetbankot. A fiókok zárva tartanak. Az ATM készpénzfelvét és a bankkártyás vásárlás várhatóan kora este állhat helyre, az online banki felület este indulhat újra. A Raiffeisen Bank elnézést kér a kellemetlenségért – zárul a közlemény.

 

 

 

 

 

 

„Bojkott Magyarország ellen”: a muszlim vezető tagadja saját levelét

A Magyar Iszlám Közösség elnöke megdöbbent azon a sajtóhíren, miszerint levelet írt volna az EMMI-nek az „állami szintű iszlamofóbia” és a debreceni mecsetépítés kapcsán tapasztalt ellenállás miatt. Megszereztük a levelet.

Pénteken írtuk meg, hogy egy a Török Vallásügyi Minisztérium Youtube oldalán közzétett videó szerint óriási mecset-komplexum épülhet Budapesten. Az Index értesülései szerint a projektet a török Aktar Design Studió tervezi. A lap a tervekről megtudta: a mecset egy az egyben koppintja a Szinán pasa által tervezett isztambuli Szulejmán-mecsetet. A Vigyázó blog információi szerint a mecset Kőbányán épülhet fel. Kovács Róbert kőbányai polgármester az Indexnek elismerte, hogy a török nagykövetség érdeklődött a terület iránt, és 2014 végén személyesen is megkeresték. A kérdéses terület azonban nem a kerület, hanem a főváros tulajdona.

Az atv.hu megkeresésére a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója, Szűcs-Somlyó Mária hétfőn közölte: a Főváros a kérdésben sem engedélyezési, sem döntési kompetenciával nem rendelkezik.

A hírrel kapcsolatban az is napvilágra került, hogy a Magyar Iszlám Közösség elnöke, Bolek Zoltán május elején levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, és kijelentette, a Muszlim Világligához és az Egyesült Arab Emirátusok kormányához fordul, ha nem épülhet meg a debreceni mecsetjük.

A Magyar Iszlám Közösség elnöksége péntek este közleményben reagált a hírre. A főbb állításaik:

1, A budapesti nagymecset terve a Török Vallásügyi Minisztériumtól származik, a terv nem a Magyar Iszlám Közösségé, a mecsetet nem mi, hanem a török állam kívánja megépíteni.
2, Debrecenben nem akarunk mecsetet építeni, hiszen az már megvan, megvettük az épületet és ottani hittestvéreink használatba is vették. Az épület átalakítására és felújítására később kerül sor.
3, Kijelentjük, hogy eddig nem készítettünk negatív jelentést a magyarországi muszlimok helyzetéről, mindezidáig azt jeleztük, hogy helyzetünk jobb több szemszögből is, mint a nyugat-európai muszlimoknak, hiszen eddig nem volt számottevő iszlámellenesség.

Az atv.hu megkeresésére Bolek Zoltán hétfő délelőtt egy óra türelmet kért, azt azonban sikerült megkérdeznünk, hogy igaz-e a hír, miszerint levelet írt az Emberi Erőforrás Minisztériumának, és igaz-e, hogy a levélben azt írta, hogy a Világliga felajánlotta, gazdasági bojkottot hirdet Magyarország ellen.

Bolek azt mondta:

„Nem tudom, hogy ezt honnan veszik, keressék meg az információs forrást, nem akarom ezt kommentálni, én is megdöbbentem rajta.”

Egy órával később Bolek már azt közölte, nem nyilatkozik lapunknak.

Az atv.hu megszerezte Bolek levelét, amely tehát létezik, és amelyben valóban szó esik a bojkottról. „Információnk szerint a szociális államtitkárságnál végzett munka során, mely az intézményeinket érinti, felmerült a gyanú az iszlamofóbiára, mely ilyen téren bizony állami szintűnek tekinthető. Legalábbis a tárca tekintetében. Intézményeink ellehetetlenítéséről van szó, hogy ezek megszűnjenek” – írta az EMMI-nek Bolek.

Majd a folytatásban közölte, minderről már tájékoztatta külföldi partnereit, és „a Világliga és mások felajánlották Magyarország gazdasági bojkottra való felhívásának közzé tételét.”

(A Muszlim Világliga az iszlám szalafista irányzatának legfontosabb fóruma, elsősorban a szaúd-arábiai kormány finanszírozza működését. Fő küldetésének tekinti, hogy „anyagi forrásokat gyűjtsön mecsetek építéséhez és iszlám intézmények támogatásához”, valamint „felszólítsa a személyeket, közösségeket és államokat a sária törvényeinek követésére”. A 2001 szeptember 11-ei terrortámadások után amerikai nyomozók átvizsgálták a Világliga New York-i irodáit és egyik munkatársukat, Abdul Rahman Al-Amoundit terrorcsoportok finanszírozása miatt 23 éves börtönbüntetésre ítélték.)

Újabb ellentmondás, hogy miközben a Magyar Iszlám Közösség pénteki közleményében azt írják, „eddig nem készítettünk negatív jelentést a magyarországi muszlimok helyzetéről, mindezidáig azt jeleztük, hogy helyzetünk jobb több szemszögből is, mint a nyugat-európai muszlimoknak, hiszen eddig nem volt számottevő iszlámellenesség”, az EMMI-nek írt másfél héttel ezelőtti levélben Bolek kijelentette: „A héten készen lesz a jelzett beszámolónk a helyzetünkről, bizonyítékokkal alátámasztva, mely angol és arab nyelven lesz elküldve azokhoz a szervezetekhez és külföldi médiákhoz, akik érdeklődnek a hazai helyzet kapcsán. A debreceni mecset ügyében is komoly ellenállást, hátráltatást tapasztaltunk bizonyos városi ügyintézőknél, holott az már a kizárólagos birtokunkban van, az Emirátusi Minisztériumot is erről külön kell tájékoztatnunk.”

Vasárnap a miniszterelnök is megszólalt a Kőbányára tervezett mecsetről. Azt mondta, Magyarországon sok fizetős, javarészt vallásos külföldi diák van, akik nem tudják hol gyakorolni vallásukat. Ők elég komoly összegeket fizetnek, van olyan vidéki egyetemi város, amelyet jószerivel az arab világból érkező diákok tartanak fönn – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy hivatalosan még nem tárgyaltak a mecsetről, de foglalkozni kell vele.

 

 

 

 

 

 

Meg kell mondania, miről tárgyalt Lázár a rejtélyes utazásain

A Fővárosi Törvényszék hétfői ítélete szerint a Miniszterelnökségnek részleteket kell közölnie a hivatalt vezető Lázár János több olyan külföldi tárgyalásáról, amelyekről eddig csak nagyon kevés információt tettek közzé – írja a Direkt36.hu.

A lap újságírója indított pert, aminek tárgya két 2013-as tárgyalás volt: az egyik Svájcban, a másik Olaszországban zajlott.

A bíróság most azt mondta ki, hogy a Miniszterelnökségnek közölnie kell, hogy Lázár kivel folytatott tárgyalásokat az utazások során, hogy ki és miért kezdeményezte ezeket a megbeszéléseket, és hogy mi volt a témájuk.

Ezek a tárgyalások azon utazások során zajlottak, amelyek korábban a magas hotelszámlákról híresültek el.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel