Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Orbán tesó nem véd meg!

Iratokat foglalt le a NAV az Országos Roma Önkormányzat Dohány utcai székházában a szervezetnél zajló költségvetési csalás ügyével összefüggésben. A hatósági intézkedés tényét a NAV bűnügyi szóvivője is megerősítette. 

Miközben az Országos Roma Önkormányzat kihelyezett közgyűlést tart a Szabolcs megyei Kisvárdán, a szervezet fővárosi, Dohány utca 76. alatti székházában a NAV Bűnügyi adónyomozói iratlefoglalást és házkutatást tartottak - értesült a RomNet.

A hatósági intézkedés tényét az ORÖ több képviselője is megerősítette, akik elmondásuk szerint a központi irodában dolgozó, illetve ott tartózkodó alkalmazottaktól értesültek a reggeli órákban kezdődött akcióról. Az után, hogy az ORÖ épületéből iratmappákkal távozott három ember a gépkocsijukba ülve elment, feltehetően az ott dolgozók közül többen is kijöttek az épületből, de nyilatkozni nem akartak, információt nem kívántak adni. 

Csalás gyanúja miatt is nyomoznak

Sárközi Alexandra alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szóvivője megerősítette, hogy a NAV pénzügyi nyomozói nyomozati intézkedést tartottak az ORÖ Dohány utcai székházában reggel, de mint közölte, csak iratokat foglaltak le, házkutatást nem tartottak.

A szóvivő azt is közölte, hogy az ORÖ „Híd a munka világába” programmal kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség rendelt el nyomozás költségvetési csalás gyanúja miatt, és a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán zajlik a nyomozás. A nyomozás határideje augusztus 4., de az szükség esetén hosszabbítható – tette hozzá.

 

 

 

 

 

Egyetlen tehernövelés a 2016-os adócsomagban

A nyugdíjas vállalkozások és az állástalanok egy része többet kell hogy fizessen azért, hogy legyen egészségbiztosítása. A kamatadó is 15 százalékra apad, ugyanúgy, ahogyan a bérek utáni személyi jövedelemadó. Jön a növekedési adóhitel.

A már unalomig ismételt jövő évi adólépéseken túl van egy-két, eddig el nem mondott intézkedés a 2016-os adócsomagban. És egyetlen tehernövelés.

Magánszemélyek

Az egyetlen tehernövelés: az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6930 forintról 7050 forintra nő. (Az inflációnak megfelelően emelik.) Ezt azok fizetik, akiktől amúgy nem vonnak le egészségbiztosítási járulékot, ezért ha nem fizetnék ezt a havi 7 ezer forintos elvonást, akkor nem lennének jogosultak egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Például a nyugdíjas vállalkozók, akik nincsenek munkaviszonyban. És az a munkanélküli, aki nem kap álláskeresési támogatást és más egyéb szociális támogatást sem.

A személyi jövedelemadó kulcsa a mostani 16-ról 15 százalékra apad, közben korrigálják a családi adókedvezmény összegét mindenhol. (Ezek eredőjeként a havonként megspórolt adó a családi adókedvezménnyel változatlan marad.) A kétgyerekeseknél a gyerekenkénti havi adókedvezmény 10 ezerről 12 500 forintra nő.

A kamatadó is 15 százalékra mérséklődik.

Az áfánál a sertés tőkehús (magyarán a hentesnél, boltban megvett sertéshús) adókulcsa 27-ről 5 százalékra változik.

Vállalkozások

Jön a növekedési adóhitel. Ennek lényege, hogy ha jól megy a cégnek, egyre több profitot termel, akkor elhúzhatja az adó egy részének befizetését. Ha a megelőző évi adóalapot meghaladja az adóév adóalapja, akkor a különbség utáni adót a következő két év során elég befizetni.

A közműadónál is engedményt tesz a kormány. Az új nyomvonalon létesített közművezetékek, valamint a kifejezetten gyors (100 Mbps sebességű) szélessávú internet-szolgáltatás nyújtására alkalmassá tett vezetékek (vezetékszakaszok) után az adófizetési kötelezettség az üzembehelyezésüket követő 5 évvel később kezdődik.

A bankadónál az adóalap a 2009-es mérlegfőösszeg helyett a 2014. végi lesz, az adókulcs pedig jövőre az eddigi 0,53 százalék helyett jövőre 0,31, rá egy évre 0,21 százalék lesz.

A dohánycégeket terhelő átmeneti hozzájárulást állandó teherré teszik.

A háziorvosok, gyerekorvosok, fogorvosok számára a helyi önkormányzat az iparűzési adóból adhat kedvezményt.

Előírják, hogy a játékkaszinók játékadójának 3 százalékát játékosvédelmi vagy karitatív célra kell fordítani. „E rendelkezés alkalmazásában játékosvédelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.”

 

 

 

 

 

 

 

Gyorsít a tolvajkormány a budavári beruházások tempóján

A Budai Vár rekonstrukciós terveivel összefüggésben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított a kormány több beruházást: az egykori lovarda, a főőrségi épület, valamint a Stöckl-lépcső is gyorsított közigazgatási eljárásban épülhet újjá.

A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított több, budavári épületrekonstrukcióval kapcsolatos közigazgatási eljárást – jelent meg a csütörtöki Magyar Közlönyben.

Ezek között van a Budavári Palotához kapcsolódó egykori lovarda rekonstrukciója, valamint az ahhoz tartozó kiszolgáló épület megépítése, a Budavári Palota épületegyütteshez kapcsolódó főőrségi épület újjáépítése, valamint a lovardát a Budavári Palota udvarával összekötő Stöckl-lépcső újjáépítése.

A kormányrendeletnek köszönhetően felgyorsulnak azok a közigazgatási eljárások, melyek elvégzése a beruházás megindításához és végrehajtásához szükségesek. De nem lefolytatni építészeti-műszaki tervpályázati eljárást, nem kell beszerezni az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, nincs szükség településképi véleményezési eljárásra sem, és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. Vagyis az összes olyan eljárás alól kiveszi a beruházást a rendelet, amely azt ellenőrizné, hogy a főváros városképébe az egyes projektek mennyire illenek bele.

 

 

 

 

 

L. Simon: Szellemi karanténba ne akarjon már zárni!

Habony Árpád médiaügyeiről halvány fogalma sincs, arról sem tud, hogy Rogán Antalnak adnák a kormányzati kommunikációs gigaközpont felügyeletét – mondta L. Simon László a Mandínernek. Viszont elismeri, hogy az általa beadott törvénytervezeten nem ő dolgozott, és azt is elmondja, hogy nem támogatja a halálbüntetést.

Bár nem szokott Lázár Jánossal arról beszélgetni, hogy akar-e az miniszterelnök lenni, de nem érez szembenállást a miniszterelnök és a miniszterelnökséget vezető miniszter között, inkább összhangot – ezt mondta a Mandiner.hu-nak adott interjúban L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon nemrég olyan nyilatkozatot tett, hogy azért is szükség van a Várban a nagy partitérre, mert túl zsúfolt rendezvényeket lehet csak tartani. Az interjút készítő Stumpf András ezt az urizálással hozta összefüggésbe, de az államtitkár szerint ez lényeges probléma, mert jelenleg nincs olyan állami reprezentációs tér, amelyben 300 ember összejöhet, és konferenciaturizmusra sem vagyunk így jók. Arra a kérdésre, hogy minek foglalkozik a konferenciaturizmussal, amikor nem az ő hatásköre, L. Simon kikérte magának, azt kérdve: "Nem szólalhatok meg olyan kérdésekben, amelyeknek nem én vagyok a szakpolitikusa? Szellemi karanténba azért ne akarjon már zárni!"

Beszélt arról a nevezetes interjúról is, amikor az általa beadott reklámadótörvény ismeretéből az RTL Klub kamerái előtt bukott meg, és azt állítja, hogy oka van annak, hogy akkor úgy belezavarodott, de erről csak a majdani emlékirataiban lebbenti fel a fátylat. Azt azért elismerte, hogy tényleg nem ő írta a reklámadótörvényt, szerinte ez természetes, hiszen jogászok hada dolgozik a kodifikáción.

Azt mondta, meglepődve olvasta a sajtóban a minap, hogy a Miniszterelnökségtől Rogán Antalhoz kerül majd a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, arra pedig nem volt ideje, hogy megkérdezze erről főnökét, Lázár Jánost. Azzal sincs nagyon tisztában a Mandínernek adott interjú alapján, hogy Habony Árpád milyen médiabirodalmat épít, azt éreztette, hogy erről semmit nem is olvasott, és a miniszterelnöki tanácsadóval egyébként sem ivott még meg egy kávét sem soha.

Az is kiderül az interjúból, hogy L. Simon nem támogatja a halálbüntetést, szerinte keresztény ember ne legyen ennek a pártján.

 

 

 

 

 

 

Orbán Viktor ablaka alá építettek egy várat

Nagyjából 30-40 tüntető ment el csütörtök délután a fővárosi Kossuth térre, hogy az egyetemek autonómiájáért szervezett tüntetésen kartondobozokból felépítsék az "Oktatási Autonómia Várát". A felsőoktatás újabb tervezett átalakítása ellen akartak így tiltakozni.

 

 

 

 

 

 

A tolvaj kormány 500 milliárdot dob ki az ablakon

Az LMP úgy látja: kormány jövőre sem javít a dolgozók helyzetén, és mintegy 500 milliárd forintot dob ki az ablakon.

Szél Bernadett társelnök pénteki sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a 2016-os büdzsében a közfoglalkoztatás kiadásai 340 milliárd forintra növekedhetnek, ez a foglalkoztatási forma ugyanis szerinte növeli a dolgozói szegénységet. A politikus felszólította Pintér Sándor belügyminisztert, tekintse át a közfoglalkoztatást, és ha tapasztal, szüntesse meg a jogellenes gyakorlatot, például azt, hogy a közalkalmazotti státuszból elküldötteket később jelentősen alacsonyabb bérért, közfoglalkoztatottként alkalmazzák.

A képviselő a büdzsé felesleges kiadásai közé sorolta a Paks II. beruházásra jövőre szánt 113 milliárd forintot, a stadionépítésekre és sportlétesítmények fejlesztésére fordítandó mintegy 58 milliárdot, de a Liget Projekt és az Eximbank támogatását, valamint a kiemelt közúti projektek 160 milliárdját is. Mint mondta, ezek helyett pártja az oktatást, az egészségügyet és a valódi, magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozását segítené.

Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője nemcsak az alacsony béreket és a magasabb jövedelműek preferálását kifogásolta, hanem azt is, hogy a kisvállalatok mintegy 1 milliárd forintnyi adókedvezményt kapnak összesen, míg a nagyvállalatok és multik mintegy 200 milliárd forintnyit.

Hozzátette: az LMP a minimál- vagy átlagbért keresők adóját csökkentené. A minimálbér személyi jövedelemadóját (szja) nulla kulcsban határoznák meg, e felett az átlagbérig 12 százalékkal adóztatnának, míg az átlagbér felett 24 százalékos szja-t vetnének ki, emellett 6,5 százalékkal csökkentenék a járulékokat. Ezzel havi húszezer forintot hagynának a minimálbéresek és mintegy 36 ezer forintot az átlagbért keresőknél – fűzte hozzá.

 

 

 

 

 

 

„Szégyenérzet nélkül, az orrunk előtt” hordják ki a pénzt

Saját sleppjüket finanszírozzák a belvárosi fideszes képviselők a civileknek szánt pénzekből Juhász Péter szerint. Az Együtt politikusa ezért szétosztja saját képviselői keretét az érdemi tevékenységet végző szervezetek között. Az V. kerületi önkormányzat egyebek mellett olyan „civil” szervezetet is támogat, amelynek célja a lakosság és a fideszes képviselők közötti kapcsolattartás elősegítése.

„Hihetetlen, ahogy szégyenérzet nélkül, az orrunk előtt finanszírozzák pártjaikat a belvárosi képviselők a civileknek szánt pénzekből.

Ahelyett, hogy valóban hasznos és mindenki számára fontos munkát végző pártoktól független civileket támogatnának, saját sleppjüknek játsszák ki a pénzeket” – írja Juhász Péter.

Az Együtt képviselője szerint az önkormányzat által kiosztható 45 millióból legalább 30-at olyan „civilek” kaptak, akik pártirodákba vannak bejelentve, önkormányzati képviselők az elnökeik, és pártokért dolgoznak.

Ezzel szemben az érdemi munkát, valós tevékenységet végző civil szervezetek filléreket kapnak. Juhász Péter szerette volna elérni, hogy az önkormányzati támogatások pályázataiból kizárják a pártokhoz köthető szervezeteket, ám leszavazták.

Juhász évi 300 ezer forintos szabadon felhasználható képviselői kerettel rendelkezik, és ezek után úgy döntött, kiosztja három, arra érdemes szervezet között. Az Együtt képviselője az Oltalom Karitatív Egyesületnek, az EB_OVO Közhasznú Egyesületnek és a
Piros Orr Bohócdoktorok Alapítványnak egyaránt 100 ezer forintot adott.

Juhász Péter egy listát is közzétett arról, hogy milyen pártokhoz kötődő szervezetek kaptak milliós támogatást a belvárosi keretből:

Élő Belváros Polgári Egyesület

Célja (idézet a bírósági bejegyzésből): A Belváros-Lipótvárosi Polgárok és a Fidesz Magyar Polgári Párt Belvárosi Lipótvárosi önkormányzati képviselőcsoportja közötti közvetlen kapcsolattartás elősegítése.

Elnyert támogatás: 4.100.000.-

Fiatalok az Összefogásért Egyesület

Képviselője: Mátyus Bálint, önkormányzati képviselő, (Fidesz KDNP)

Elnyert támogatás: 3.400.000.-

Összefogással a Belvárosért Polgári Egyesület

Képviselője: Orbánné Galambos Ildikó, az önkormányzat jegyzői titkárságának bizottsági ügyintézője

Elnyert támogatás: 3.900.000.-

Sikeres Belvárosért Egyesület

Képviselője: Bródy Gábor, MSZP-s képviselőjelölt volt, a helyi pártszervezet elnökségi tagja.

Elnyert támogatás: 2.300.000.-

Belvárosi Kisgazda Polgári Egyesület

Képviselője: Dr. Bartal Sándor, volt önkormányzati képviselő és tanácsnok, (Fidesz -KDNP)

Elnyert támogatás: 2.000.000.-

Belvárosi Arany-Kereszt Egyesület

Képviselője: Tesics Krisztina, aki az önkormányzat saját cégeinek, a Segítő Kezek az Aktív Évekért Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának, és a Váci utca Bevásárló utca Nonprofit Kft Felügyelő Bizottsági Fidesz-KDNP által delegált tagja volt.

Elnyert támogatás: 2.000.000.-

 

 

 

 

 

 

Elbukott Orbán szabadságharca: ezer helyett 71.810 forintot fizethet az otthoni pálinkafőző

Előbb volt az ingyenes otthoni pálikafőzés jogának meghirdetése, majd lett rajta 1000 forint átalános adó, de Brüsszel köti az ebet a karóhoz. A kötelességszegési eljárás zajlik, a kormány titokban egyezetet(ne).

Az agrárszektor beszámolója szerint a kormány teljes titokban tárgyal Brüsszellel arról, milyen szabályozás lépjen életbe a házi pálinkafőzésre. Az Európai Bizottság februárban ugyanis kötelezettségszegési eljárást indított az égetett szeszekre kivetett ezer forintos éves jövedéki adó miatt.

Iparági források a portálnak úgy nyilatkoztak, hogy az lehetne a heylzet kezelése érdekében jó megodás, ha az EB elvárásainak megfelelően a kormány minden pálinkára 50 százalékos adókulcsot vezetne be. Ez azért volna jó irány, mert a legális magyar pálinkapiacot is megerősítené.

A kötelezettségszegési eljárás azért indult, mert Brüsszel szerint az nem felel meg az uniós szabályozásnak, hogy Magyarország a házi pálinkafőzésre ezer forintos éves jövedéki átalányadót vezetett be. Az uniós regula szerint a tagállamoknak egy normál, illetve egy kedvezményes adókulcsot lehet alkalmazniuk, mely nem lehet kisebb a normál jövedéki adó 50 százalékánál. Az EB felszólító levele a kormány számára február végén megérkezett, arra a napokban az Igazságügyi Minisztérium (IM) válaszolt. A részletek azonban nem ismertek. Az erről érdeklődő agárászektor.hu-t a tárca arról értesítette, hogy várhatóan további egyeztetésekre kerül majd sor.

A portál számításai szerint az eu-s normáknak is megfelelő szabályozás azt jelentené, hogy az otthoni pálinkafőzés  (86 liter 50 fokos éves mennyiségre számoltan) ezer forint helyett 71.810 forint adóvonzattal járna, viszont vélhetően jelentősen, félliterenként akár 500 forinttal is csökkentené a legális szeszipari termékek árát.

 

 

 

 

 

 

Tarlós Pityu: Még látványosabb fejlesztések jönnek

Az eddiginél is látványosabb fejlesztések valósulhatnak meg 2020-ig Budapesten európai uniós támogatással - erről Tarlós István főpolgármester beszélt az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában pénteken.

Olyan uniós támogatású projektek valósulhatnak meg a következő években, amelyek közszolgáltatási vagy idegenforgalmi szempontból fontosak - mondta Tarlós István.

Ezek között említette például az 1-es villamos meghosszabbítását Kelenföldig, illetve a vonal északi végének fejlesztését, az újpalotai villamosvonal kiépítését, a 3-as metró felújítását, a Kelenföld és Őrmező között megvalósítandó intermodális fejlesztéseket, a Fővárosi Állat- és Növénykert felújítását, valamint egy új hulladékhasznosító megépítését.

Tiszta haszon az olimpia

Tarlós István beszélt arról is, hogy szerinte a 2024-es olimpia megrendezéséből "csak hasznunk lehet". Azt mondta, Budapest fel tud készülni az olimpiára, nagyon sok, a nyári játékok megrendezéséhez is szükséges, közlekedés- és infrastrukturális fejlesztés valósulhat meg 2020-ig.

A főpolgármester a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy a BKV a biztonságos működéséhez szükséges forrásokat megkapja az államtól.

Húszmilliárd a Margit hídra

Arra reagálva, hogy a Népszabadság pénteki számában arról írt, a Margit híd felújítására vonatkozó projekt 12 milliárdról "menetközben bruttó 30 milliárd forintra duzzadt", Tarlós István kijelentette: "ez nem igaz", húszmilliárd forint a számla, és ez nem menetközben duzzadt meg, hanem 2009-ben erre kötöttek szerződést.

Februárra kész a Széll Kálmán tér

A Széll Kálmán tér felújításával kapcsolatban azt mondta, hogy a számlák nyilvánosak lesznek, a közbeszerzést a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) készítette elő és bonyolította le, és "valóban a legjobb ajánlatot fogadták el".

Tarlós István közölte, a budai fonódó villamoshálózat időre elkészül. Szeptemberben a Széll Kálmán téri ágon elindulhat a közlekedés, és februárra a beruházás egésze befejeződik - tette hozzá.

 

 

 

 

 

E-kártya váltja a személyit

Döntött a kormány az e-kártya bevezetéséről – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. 

Lázár János jelezte, hogy a kormány szerdai – 12 órán át tartó ülésen hozott – döntése értelmében felmenő rendszerben vezetik be az új okmányt, amely összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat. Az e-kártya alkalmas lesz elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra – tette hozzá.

A kártya bevezetését idén megkezdik, ingyenesen vagy méltányos áron biztosítják majd azt az embereknek – mondta a tárcavezető, célként megjelölve, hogy egy okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni.

Bejelentette azt is, hogy jövő év július 1-jével 35 ezer, a közigazgatásban nem vezető beosztásban dolgozó ember bérét emelik, erre jövőre 25 milliárd forint forrást fordítanak.

A miniszter tájékoztatása szerint a kormány döntött arról is, hogy a közigazgatási eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkentik. Kitért arra, hogy a járási hivatalok, kamarák több mint ezer javaslata alapján jelentősen egyszerűsítenek építési engedélyezési és építésügyi szakhatósági eljárásokat, az öregségi nyugdíj megállapítási eljárásokat, a nők kedvezményes nyugdíj megállapítása iránti eljárást, valamint a foglalkoztatással összefüggő támogatási formákra vonatkozó eljárásokat. Hozzátette: szeretnének egy lakossági konzultációt is megnyitni a kormányhivatalok segítségével a bürokrácia csökkentéséről.

Lázár János – arra utalva, hogy egy Nógrád megyei kistelepülés mintegy 21 millió forint megtakarítást gyémántokban helyezett el – jelezte, hogy megtárgyalták, hogyan lehetne az átmeneti vagy tartós állami és önkormányzati pénzösszegek biztonságosan lekötni. Ezt a továbbiakban törvényben szabályozzák.

Alapvető célként jelölte meg, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják. "A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani" – jelentette ki.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy 60 polgármester törvénytelenül megemeltette bérét 30 százalékkal, ezen ügyekben az érintett kormányhivataloknak kell eljárni.

Közölte azt is, hogy a Belügyminisztérium javaslatot tesz 990 kistelepülési polgármester bérének kiegészítésére. Ebben azok részesülhetnek, akik részt vesznek a közfoglalkoztatás szervezésében.

A miniszter szavai szerint újra létrejöhet a Kincstári Jogügyi Igazgatóság, amely az államot képviseli a hazai és nemzetközi peres eljárásokban. Erre a szerdai kormányülésen tett javaslatot Trócsányi László igazságügyi miniszter. Közölte, hogy speciális, ritka nemzetközi ügyek kivételével nem lesz több ügyvédi megbízás: állami alkalmazottak lesznek az állam ügyvédei. A rendszert 2016-ban kell felépíteni – tette hozzá a tárcavezető, jelezve, hogy korábban volt, amikor 10 milliárd forint értékben bíztak meg kormányok ügyvédeket.

Jelezte azt is, hogy az igazságügyi miniszter javaslatot tett egy új közigazgatási rendtartás bevezetésére. Ez azt jelenti, hogy 2017. január 1-jétől Magyarországnak új közigazgatási eljárási jogszabály-csomagja lesz – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy önállóan kívánják megvalósítani a közigazgatási bíráskodást, s a jogszabály garanciát jelent majd az embereknek arra, hogy legfeljebb két hónapon belül lezárul az ügyük. Egyértelmű, világos felelősségviszonyok lesznek, meglesz a jogorvoslati lehetőség és gyorsulnak, egyszerűsödnek az eljárások – összegezte.

A jövő heti kormányülésen az igazságügyi miniszter jelentést tesz a büntető törvénykönyv 2010 utáni szigorításának következményeiről, köztük arról is, hogy míg öt éve 12-13 ezren töltötték büntetésüket valamely erre szolgáló intézményben, jelenleg mintegy 18 ezren. Trócsányi László az ezzel kapcsolatos teendőkről is javaslatot tesz – fűzte hozzá Lázár János.

A tárcavezetőt kérdezték a bevándorlási kvótáról is. Kijelentette: szó sem lehet arról, hogy Magyarország kvóta alapján fogadjon be bevándorlókat. Mint mondta, a kormány ellenzi az Európai Bizottság vonatkozó javaslatát, a visszaosztásban érintett menekültek "nem ide akartak jönni".

A tárcavezető vitatta a bizottság kvótaszámításra vonatkozó adatait, utalva arra, hogy 2012-ben 2700 menedékkérelem érkezett Magyarországra, míg idén már három hónap alatt 43 ezer. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ehhez azt tette hozzá, hogy az Európai Bizottság számai egy 20 ezres bázison alapulnak, ugyanakkor az Unió területére tavaly érkezett bevándorlók száma félmillió.

A nemzeti konzultáció esetleges felfüggesztésére vonatkozó kérdést Lázár János visszautasította, kiemelve: érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.

A miniszter beszélt arról is, hogy egységes és végiggondolt család- és egészségpolitikai intézkedésekkel tovább javíthatók a demográfiai mutatók. Lázár János, aki új kormányzati intézkedéseket tartott szükségesnek, szólt a szűrővizsgálatok fontosságáról, amellyel, mint mondta 3-5 ezer ember élete menthető meg évente. Beszámolt az eddigi intézkedések pozitív hatásairól is, a többi közt arról, hogy húsz hónapja folyamatosan nő a születésszám, de emellett csökken a halálozások száma is.

 

 

 

 

 

"Inkább eszünk" – Csapdában a kutatótanárok

Nemzetközileg is versenyképes felsőoktatást akar a kormány, miközben az oktatók bére megalázó, a kutatói előmenetelhez pedig hiányoznak az alapvető feltételek. Most a kormány még több órát taníttatna a tanársegédekkel és az adjunktusokkal, de az egyetemi-főiskolai oktatók életpályamodellje, úgy néz ki, kifelejtődött a 2016-os költségvetési törvényjavaslatból.

 

 „Ha nem lenne gyerekem, nettó 152 ezer forint lenne a fizetésem, így 167 ezer” – magyarázza a hvg.hu-nak egy főiskolai docens, aki közel 30 éve oktat. „A kutatói előmenetelhez publikálni kell, és konferenciákra is kell járni, hogy ismerjenek, sőt nem árt, ha néhány szakmai szövetségnek is a tagja vagy. Mindez horribilis összegekbe kerül. Én nemrégiben lemondtam a tagságról, mert úgy döntöttem, hogy inkább eszünk.”

Mint mondja, egy bölcsésztanulmányt 2-3 hónapos munkával lehet összehozni, de közben tanítani és az utóbbi időben rengeteget adminisztrálni is kell. A felsőoktatási tervezetben az is szerepel, hogy az oktatói és kutatói munka arányát a 80-20 százalék környékére szeretnék eltolni: ez szinte ellehetetlenítené a kutatómunkát, ami rossz lenne a diákoknak, és az intézménynek is, melynek a nemzetközi megítélése jelentős részben a kutatótanárok kiválóságától függ.

Az adjunktus és a betanított munkás 

A felsőoktatási államtitkár az év elején még arról beszélt, elismerve, hogy főként az alacsonyabb tudományos fokozatokkal rendelkező oktatók bére alacsony, hogy 2016-ban várhatóan emelni fogják a felsőoktatási béreket. A jelenlegi felsőoktatási törvény tervezetében a bérrendezésnek még csak nyomai sem fedezhetők fel, de az elkészült 2016-os költségvetési törvényjavaslatban sem található erre forrás.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete folyamatosan jelen van a tárcával jelenleg is zajló egyeztetéseken, ezzel kapcsolatosan május 5-én ezt írták honlapjukon: „Csak beszélünk róla, csak húzzuk az időt. Közben különböző ágazatokban elkészül az életpályamodell, hatályba lép a béremelés. A felsőoktatás ráér. Csak az ország jövője függ tőle.” Tavaly a felsőoktatásban dolgozó kb. 46 ezer munkavállalónak garantált havi nettó átlagbére 162 ezer forint volt (nagyjából bruttó 200 ezer forint), beleértve az akadémikusokat is. „Ma egy adjunktusnak a nettó bére annyi, mint egy jobb multinál egy betanított munkásé” – írja a szakszervezet, amely a jelenlegi bérszámítást átrendezné. Az egyetemi tanári fizetés bruttó 437 ezer forint, ennek 70 százaléka a docensi, 50 az adjunktusi és 40 a tanársegédi bér, e helyett a 85, 70, 60 százalékos sávok bevezetését javasolják. (A főiskolai-egyetemi átlagbérekről itt olvashat.)

Tüntetés

„Mentsük meg a felsőoktatást” – ezzel a címmel indult aláírásgyűjtés az interneten. A petíció nyolc pontban foglalja össze a követeléseket, amelyek főként a felsőoktatás autonómiájának megőrzéséről szólnak, de szó esik a nevetséges bérekről, és az oktatók leterheltségéről is. A petíció szerzői csütörtökön a Kossuth téren újra tüntetnek, melyről a hvg.hu is tudósít.

„Azért oktathatok, mert kutatok”

Agyrémnek nevezi Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem bölcsész oktatója, hogy a felsőoktatási törvénytervezet szerint az oktatói és kutatói munka arányát a 80-20 százalékos sávba tolnák. Szerinte az egyetem éppen a kutatói munka alapjaira épül, az oktatók a kutatási eredmények átadására hivatottak. „Az nem úgy van, hogy tanítok, aztán ha van egy kis időm, akkor kutatgatok.” Arról nem is beszélve, hogy az egyetemi előmenetel alapfeltétele éppen a tudományos munka, amelyhez publikációk megjelentetésére, konferenciákon való részvételre van szükség.

A szegedi bölcsészkaron kutatásra fordítható források igen szűkösek. Egy konferencián való részvétel nem olcsó mulatság, nagy a szórás, de egy valamire való tanácskozáson való részvétel akár 200 fontba is belekerülhet. Ráadásul a részvételi díjakat egyes nemzetközi szakmai szervezetek aszerint határozzák meg, hogy a küldő ország GDP-je mekkora, így Magyarország a legtöbbet fizető egyes kategóriájú csoportba kerül, miközben az oktatói fizetések éppen a harmadik kategóriába kerülő országokéval azonos szintű. (A besorolás azt sem veszi figyelembe, hogy a GDP hány százalékát fordítják a felsőoktatásra.)

Pályázat rövid határidővel

Így aztán arról is mesélnek az oktatók, hogy időnként a nyugat-európai kollégák dobják össze a közép-kelet-európaiak költségeit, vagy éppen kuncsorogni kell, hogy szerezzenek szállást, amiért esetleg nem kell fizetni. Alkalmasint rendelkezésre állnak pályázati források ilyen célra, de ezekre akkor lehet jelentkezni, ha a kutató jelentkezését már elfogadták egy konferenciára, az esetek egy részében utólagos fizetés van, és akadnak, akik nem tudják „előfinanszírozni” a részvételt. Azok, akik tagjai az adott nemzetközi szakmai szövetségnek, kedvezménnyel vehetnek részt a szakterület konferenciáin – ám ennek éves tagdíját sem tudja sok oktató kifizetni.

A természettudományi karon is úgy látják, hogy pályázati források nélkül nem finanszírozható a tudományos előmenetel, de az itt dolgozók szerint náluk legalább léteznek források, csak éppen korlátozottak. Egy TÁMOP-os pályázat nyitva áll, de csak fél évig. Ezután viszont egy fillér nincs, márpedig a tudományos tanácskozások időpontjait nem a magyar pályázatok futamidejéhez szabják. Azt karoktól függetlenül problémának látják az oktatók, hogy az óraszámok emelésével egyre inkább háttérbe szorul a kutatói munka, ami viszont az egész intézmény minősítésére hatással lehet.

Nálunk úgy néz ki, hogy egy tanársegéd minimum 16, legfeljebb 19 órát tart, docens 12-14-et – magyarázza egy főiskolai docens. „Ha konferenciára akarunk menni, akkor 3 lehetőség van: vagy kifizetjük zsebből, vagy a tanszék, esetleg az intézet hozzájárul, ami nagyrészt a főnök jóindulatától függ, mert iszonyat kevés a pénz, nem tudnak 100-200 ezret szánni egy jobb konferenciára. Tulajdonképpen két munkát végzünk, hiszen kutatás, publikálás és konferencia-előadások nélkül simán kirúgnak.”

Két munkát végeznek egy fizetésért

„Tarthatatlan a helyzet – mondja Lele Mária, a SZTE FDSZ elnöke. „Főként a tanársegédek, adjunktusok kerültek csapdába, hiszen a jelenlegi óraszámok és bérek mellett szinte lehetetlen a tudományos előmenetel, aminek hiányában akár meg is válhatnak tőlük. Arról nem is beszélve, hogy gyakran azért, hogy egyáltalán megéljenek a fizetésükből, egy csomó pluszmunkát kell vállalniuk, ami sem az oktatást, sem a kutatói munkát nem segítik. Az egyetemünkön már évek óta nincs cafetéria juttatás, időnként a maradványból osztunk szét valamennyit a rászorulóknak, de nyelvpótlékot sem fizetnek már az intézményben.”

A héten a parlament elé kerülő felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban Palkovics László államtitkár azt mondta, hogy bár az egyetemi tanárok és docensek óraszámaihoz nem nyúlnak hozzá, az adjunktusoknak és a tanársegédeknek többet kell majd tanítaniuk. Tehát pont azoknak, akik eddig is 14-16 órát tartottak egy héten, a béreik messze elmaradnak az átlagkeresetektől, és még valójában tudományos pályájuk elején tartanak.

 

 

 

 

 

Bajnaival magyarázza a felcsúti kisvasutat a kormány

A felcsúti kisvasúttal kapcsolatban – a híresztelésekkel ellentétben – ellenőrzési vizsgálat nincs folyamatban – reagált ma a kormány közleményében a Figyelő tegnapi értesülésére, mely szerint az EU nyomoz a projekt után.

Ebben többek közt arról is írtak:

A turisztikai fejlesztések között már korábban is számos esetben helyet kaptak a felcsúti kisvasút fejlesztéséhez hasonló beruházások. Ilyen fejlesztésként indult Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008 júniusában tett bejelentése nyomán a Szob-Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának második üteme is. Magyarországon 21 kisvasút közlekedik, összesen 380 km hosszan.

Így szerintük a felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba.

A fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírásokkal. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó. Ellenkezőleg, inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg. A felcsúti kisvasút nem új nyomvonalon valósul meg, hiszen a terület egy részén korábban is volt vasútvonal. (...) A távlati cél a vasúti közlekedés, ezen belül a keskeny nyomtávolságú vasutak (kisvasutak), mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakosság széles körében

 

 

 

 

Az Orbán-kormány rabszolgatartó társadalmat akar

A Demokratikus Koalíció (DK) törvényben tiltaná meg, hogy a közszférában dolgozókat "embertelen és igazságtalan" módon közmunkásként foglalkoztassák vissza a korábbinál lényegesen kisebb jövedelemmel.

Erről Borka-Szász Tamás, az ellenzéki párt elnökségi tagja, szociális munkacsoportjának vezetője beszélt pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A DK politikusa úgy fogalmazott, az Orbán-kormány "rabszolgatartó társadalmat szeretne bevezetni", amit a közmunkásként történő visszafoglalkoztatás mellett az is mutat, hogy az elmúlt öt évben a közmunkások alig tíz százaléka tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

Borka-Szász Tamás kiemelte továbbá, pártja – a minimálbér létminimumra történő emelése mellett – azt is szeretné elérni, hogy a közmunkások is a minimálbérnek megfelelő órabért kaphassák. Amennyiben az állam ezt nem tudja napi 8 órában fizetni, akkor a közmunkásokat 4-6 órában kellene foglalkoztatni, ami arányaiban béremelést jelentene az érintetteknek – fejtette ki az ellenzéki politikus.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője hozzátette, az országnak szüksége van a közmunkaprogramra, de azt szerinte olyan formában kellene működtetni, ahogy a Gyurcsány-kormány bevezette Út a munkába program néven. Az a korábbi rendszer ugyanis a közmunkásokat a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez segítette, szemben a jelenlegivel, amely a közmunkát a teljes állással rendelkezőkre is igyekszik kiterjeszteni – húzta alá a szóvivő.

 

 

 

 

 

Fazekas Sándor szemetet szed

Fazekas Sándor miniszter is nejlonzacskót ragadott és szemetet szedett a TeSzedd! szemétszedő akció megnyitóján Poroszlón. Sőt, a miniszter egy csónakból hálóval is szedte a szemetet a Tisza-tavon.

A földművelésügyi miniszter nyitotta meg az ötödik országos TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért szemétgyűjtő akciót pénteken a Heves megyei Poroszlón.

Fazekas Sándor azt mondta, a jelentkezők száma azt mutatja, hogy felelősnek érezzük magunkat a környezetünkért.

Az Európai Bizottság által meghirdetett, Európa legnagyobb önkéntes mozgalmának számító Let’s Clean Up Europe! (Tisztítsuk meg Európát!) nemzetközi szemétgyűjtő programban a vasárnapig tartó TeSzedd! akcióval Magyarországról vesznek részt a legtöbben. Tavaly mintegy 160 ezren gyűjtötték a szemetet, az idén 115 ezer jelentkezőt regisztráltak, de a szervezők a csaknem 1600 helyszínen 170 ezer résztvevőre számítanak. 

 

 

 

 

 

 

Haláltusáját vívja az ország egyik legnagyobb húsipari cége

Csődvédelembe menekült az ország egyik legnagyobb, igaz, kevésbé ismert húsipari vállalkozása, a Surjány Hús Kft. Egy olyan magyar cég sorsa forog kockán, amely több mint 600 dolgozót foglalkoztat, de egy éve még 1000 felett volt az alkalmazottainak száma. 21 éve működik, rendre nyereséget termel, és elég furcsa körülmények között roggyant meg. Az állam az elmúlt években több nagy húsipari nagyágyút is kisegített, milliárdokat tolt be a szektorba, az uniós szabályok megkerülésével eltorzította a piaci viszonyokat, de ez a vállalkozás nem kapott segítséget. Sőt, a nehéz helyzetet éppen az okozhatta, hogy hitelkérelme mögül kifaroltatták az állami garanciát. Az a hír járja a piacon, hogy a távolban feltűnik Mészáros Lőrinc.

Csődeljárást kért maga ellen az ország egyik legjelentősebb húsipari cége, a több mint 20 éve működő, törökszentmiklósi központú Surjány Hús Kft. A társaságról már napokkal korábban keringtek azok a hírek, hogy nem tudja tartani  magát, számláit zárolták a bankok, és így nem tudott fizetni az üzleti partnereinek. A cég történetében első ízben fordult elő, hogy a dolgozók nem kapták meg a fizetésüket. A menedzsment az utolsó pillanatig egyeztetett az üzleti és banki partnereivel, de nem talált megoldást a gondjaira.

Tóth Tibor tulajdonos ügyvezető e héten a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy a bukás törvényszerű volt. A csőd nem a cég végét jelenti, hanem azt, hogy átmenetileg nem kell kifizetnie a számláit, a csődbiztos pedig különféle pénzügytechnikai megoldásokkal megpróbálhatja megoldani a szorult helyzetet.

A második legnagyobb húsipari cég elsüllyed?

A vállalkozás cégbírósági adatai egyébként nem utalnak arra, hogy különösebb problémákkal küzdött volna az éves árbevétel az utóbbi években stabilan 11-16 milliárd forint között mozgott, az üzemi szintű eredmény 260-500 millió forint között volt, az adózás utáni profit pedig rendre 200 millió forint körül alakult. A Surjány Hús és az annak, illetve a cégvezetőnek a tulajdonában álló Alföldi-Hús Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. együtt egy éve még 1100 főt foglalkoztatott, ez alapján lényegében az ország második legnagyobb húsipari cégének számított, mára 500 körülire apadt a dolgozói létszáma.

Piaci forrásaink szerint a társaság azért sodródott nehéz helyzetbe, mert hitelét az Erste Bank nem hosszabbította meg, túl kockázatosnak ítélte a kölcsön nyújtását. Ez pedig azért következett be, mert a Surjány Húsnak tavaly még volt ígérete arra (egy kormányrendelet is megjelent tavaly májusban), hogy állami garanciával vehet fel hitelt, ám ez a kockázatvállalás az állam részéről a gyakorlatban végül elmaradt. Amikor hosszas várakozás után világossá vált, hogy az állam nem áll be a cég mögé, a bank is kihátrált, mert a húsipart nagyon kockázatos területnek tartja. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt években a nagy húsos cégek sora került a tönk szélére, és több esetben csak az állami segítségnek köszönhető, hogy ezek nem dőltek be.

A Pápai Hús 1913 Kft. például 2013 júliusában menekült csődvédelembe, és az állam többször is a hóna alá nyúlt, milliárdokat ölt a cégbe, mert a patinás üzem bedőlése nem csak az alkalmazottakat, hanem az élőállat-beszállítókat is nehéz helyzetbe hozta volna. A csődegyezség csak tavaly januárban született meg, de a hitelezők a követeléseik majdnem felét így is elvesztették a hosszúra nyúló kalandban.

A kaposvári Kométa 99 Zrt. jelentős állami tőkeinjekciókkal maradt csak életben, ha ez nem lett volna valószínűleg már rég összeomlott volna. Ez a cég papíron sokkal sebezhetőbbnek tűnt, mint most a Surjány Hús, hiszen a megmentése előtti években többmilliárdos mínuszokat volt kénytelen elkönyvelni a mérlegében.

A kormány is – közvetve – benne lehet a bukásban

A magyar húsipar már évek óta nagyon kockázatos terep, a kormány az egyik mélypontnak tekinthető 2012-es év végén döntött úgy, hogy hatalmas összegekkel ment meg néhány csőd szélére sodródott nagy múltú húsüzemet. Kaposvár akkoriban 3,5 milliárd forintot kapott a költségvetésből a Kométa megmentésére, Pápa 1,5 milliárdot a Pápai Hús életben tartására, Gyula pedig 1,8 milliárdot a Gyulai Húskombinátra. Az uniós versenyszabályok tiltják, hogy az állam veszteséges cégeknek nyújtson támogatást, ezért a pénzeket „papíron” az érintett városok kapták meg. Az azonban mindenki előtt világos volt, hogy a pénzeket az önkormányzatok mire kapták.

Törökszentmiklós azonban nem jutott támogatáshoz, és agrárpiaci forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy közvetetten pont ez volt az egyik fő oka annak, hogy a Surjány Hús működése veszélybe került. Az állami milliárdokból megmentett nagy szereplők ugyanis könnyebben megengedhették maguknak, hogy gyilkos árversenybe kényszerítsék azokat, akiket nem mentett meg a kormány. Annál is inkább megtehették ezt, mert a megsegített üzemek pénzügyi számai néha egyáltalán nem mutattak érdemi javulást, azaz tovább termelődtek a mínuszok.

Egyelőre nem világos, hogy egy papíron ilyen jó pénzügyi mutatókkal rendelkező cég miért nem kaphat hitelt állami garancia nélkül, de az sem érthető, hogy ha erre szükség volt, és látszott a garanciaadási szándék, akkor az végül miért hiúsult meg. Mivel a történetben sok a bizonytalanság, és a piacon egyébként is nagy a feszültség, a Surjány Hússal kapcsolatban is sokan tudni vélik az igazi kiváltó okokat. Forrásaink szerint a szimpla kereskedelmi hitel nyújtásától könnyen visszatáncolhatott a bank, mert a cégnek csak papíron létezik olyan mértékű vagyona, amely szükséges a kölcsönhöz. Az Erste Bank azonban nem kívánta kommentálni az ügyet.

Az állam kihátrálása nyomán a piacon azonnal terjedni kezdett az a pletyka, hogy a cég vágóhídjai Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester húsipari vállalkozása számára jól jönnének, az akciónak pedig az lenne a lényege, hogy a csődbe kényszerített társaság vételi ára értelemszerűen tartalmazhatna némi „diszkontot”. A Mészáros Lőrinchez tartozó Búzakalász 66 Kft.-t, illetve a Bakony Hús Kft.-t is szerettük volna ez ügyben megkérdezni, de megkeresésünkre nem reagáltak, vezetői pedig elérhetetlennek bizonyultak.

 

 

 

 

 

Így gazdagodtak az Orbán körüli emberek

Milliárdokkal nőtt azoknak a multimilliárdos vállalkozóknak a vagyona, akik a Puskás arénában, a fehérvári, illetve a felcsúti stadion díszpáholyában együtt tűntek fel a miniszterelnökkel – számol be a Bors.

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester egy év alatt 700 millió forinttal gazdagodott, a miniszterelnök barátja 8,4 milliárdos vagyonával a lista 86. helyét szerezte meg. Garancsi István a Videoton tulajdonosaként 19 milliárdos vagyonával az ország 36. leggazdagabb embere – bár tavaly még csak a 48. volt. Egy év alatt 5,3 milliárd forinttal gazdagodott.

De van új név is a listán. Ő Szíjj Lászlóé, akinek építőipari vállalkozása a lap szerint sorra nyeri az állami megrendeléseket a kegyvesztetté vált Simicska-érdekeltség Közgép elől. Szíjj 23 milliárdos vagyonnal debütált a rangsorban.

Simicska Lajos elsőre rögtön a 10. helyre került 73 milliárd forinttal, azonban tényleges vagyonát nehéz megítélni. A Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub elnöke, Simicska üzlettársa, Nyerges zsolt a 24. helyet szerezte meg 26,3 milliárd forinttal – olvasható a lapban.

 

 

 

 

 

 

Elvitték a rendőrök a pesti parkban letelepedő afgánokat

Hét embert vittek be a rendőrök azok közül az afgán menekültek közül, akik a ferencvárosi Nehru parkban táboroztak le.

Rászálltak a rendőrök csütörtökön azokra a menekültekre, akik a IX. kerületben a Nehru parkban táboroztak le. Róluk korábban az Origo.hu is közölt összeállítást éppen csütörtökön kora délután. Az újságírónak akkor elmondták, hogy két hónapon át vándoroltak, amíg Budapestre értek, és azt mondják, itt legalább nem bántják őket, ahogyan a bolgár rendőrök tették például.

Csütörtökön délután a rendőrök aztán igazoltatni kezdték a csapatot, és hét embert el is vittek az idegenrendészeti szabályok megsértése miatt. Az Origo úgy tudja, bevittek egy nyolcéves kislányt is.

 

 

 

 

 

 

Csúsztat a menekültekről a kormányközeli intézet

Jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság javaslatai alapján – írja a kormányközeli Alapjogokért Központ, csakhogy ez nem igaz.

A Fidesz-közeli Alapjogokért Központ szerint jelentősen nőhet a menekültek száma Magyarországon az Európai Bizottság migrációs javaslata alapján.

Az Európai Bizottság 20 ezer menekült befogadását irányozta elő a következő két évben, vagyis 2017-ig, az uniós szolidaritásvállalás miatt pedig úgy akarják irányítani a menekülteket, hogy minden tagállam a gazdasági erejéhez mérten vegye ki a részét a menekültek befogadásából.

Az Európa Bizottság tervezete szerint ennek értelmében Magyarországra a befogadandó 20 ezer menekült mindössze 1,53 százaléka jutna, vagyis összesen 307 menekültet kellene ellátni.

A kormányközeli intézet azonban - amelynek véleménye talán nem független attól, hogy Orbán Viktor eleve a kvótarendszer ellen foglalt állást – úgy számolt, hogy Magyarországnak az Európába érkező össz-menekültszámból kellene 1,53 százalékot befogadnia, és szerintük ez 3000 fő.

Van egy másik kvóta is, a tagországok között szétterítenék magukat a menekültügyi kérelmeket is, amelyből Magyarországra például tavaly 43 ezer érkezett. Ahogyan a Mandiner szerzője rámutat, ebben az esetben 1,79 százalékot kellene vállalnia Magyarországnak, amely viszont ebben az esetben 11 ezer menedékkérelmet jelent, amely lényegében a negyede a tavalyi menedékkérelmeknek.

Az Alapjogokért Központ kiegészítése

A tanulmányt jegyző Alapjogokért Központ szerint a Mandiner hamis színben tüntette a tényeket. 

Azok a számok és kvóták, amelyekkel az Európai Bizottság javaslata kalkulál, valójában nem csak egyszerűen azokról szól, akik harmadik országokból érkezőkként valamelyik tagállamban menekültügyi kérelmet nyújtanak be, hanem olyan személyekről, akik nagy valószínűséggel jogosultak a nemzetközi védelemre, tehát a menekültstátuszuk elismerésére.

A tanulmány szerzőjének értelmezésemben  a Bizottság valóban két külön mechanizmust javasol: az egyik egy "relocation mechanism" (áthelyezési mechanizmus), a másik egy "resettlement mechanism" (letelepítési mechanizmus). Az elsőnél a Magyarországra jutó kulcs ~1,8 százalék, a másodiknál ~1,5 százalék.

Az áthelyezési mechanizmus a Bizottság dokumentumai alapján azokra a menekültstátusz-kérelmet előterjesztő személyekre vonatkozna, akik már az EU területén vannak. A letelepítési mechanizmus "próbaprojektje" pedig egyelőre 20 ezer olyan kérelmezőre, akik majd érkeznek valamelyik EU-s tagállamba a jövőben.

Mivel ez csak egy bizottsági javaslat, ezért mi nem "kell befogadni" kifejezést használták, hanem szándékosan "kellene", illetve "kellett volna" kifejezéseket, tekintettel arra, hogy ennek még semmilyen jogi kötőereje nincs. De ha a tervek szerint megvalósulna, akkor pl. 2014-es adatokból kiindulva nem a 625 ezer EU-s összkérelmezői létszámból érdemes kiindulni, hanem abból a 185 ezerből, akik meg is kapták a menekültstátuszt - tekintettel arra, hogy a Bizottság nem egyszerűen kérelmezőkről, hanem nemzetközi védelemre nyilvánvalóan rászorulókról beszél.

Ezekből kiindulva például ha az említett eljárásokat már 2014-ben is alkalmazni kellett volna és azt mondjuk, hogy 185 ezer olyan kérelmező érkezett az EU-ba, aki meg is kapta a menekültstátuszt (tehát nyilvánvalóan jogosult volt nemzetközi védelemre), akkor az áthelyezési mechanizmus alapján - feltételezve, hogy a Bizottság javaslata alapján valóra válna az ún. "mandatory and automatically-triggered relocation system" - Magyarországnak a nemzetközi védelemre jogosult 185 ezer fő 1,8 százalékát, azaz kb. 3300 főt kellett volna befogadnia - írták.

 

 

 

 

 

 

Seggfej Orbánra, kiakadt Azerbajdzsán

Hiába kilincsel anyuci kedvence az EU-nál az azeriek gázszállításának érdekében és hiába engedtük el a baltás gyilkosukat, úgy tűnik, mégis sikerült vérig sértenünk Azerbajdzsánt. Erre utal legalábbis budapesti nagykövetségük legújabb sajtóközleménye.

Az alábbival indítják nyilatkozatukat:

A Magyarországon élő azeri közösség, valamint az Azerbajdzsáni Köztársaság Budapesti Nagykövetsége sajnálattal szerzett tudomást arról, hogy Veszprémben 2015. május 8-án egy új örmény emlékmű – hacskár kereszteskő – felállítására került sor.

Álláspontjukat ki is fejtik:

A magyar földön felállított örmény emlékművön található felirat állítása szerint az 1988-1990 évek során örmény népirtás történt Szumgait azerbajdzsáni városban. Ez felettébb furcsa! Milyen örmény népirtásról lehet szó, ha Azerbajdzsán területének 20% a mai napig örmény megszállás alatt van? Ha ezekről a területekről a legkegyetlenebb módon, egy átfogó etnikai tisztogatás következtében elüldöztek több mint egy millió azeri nemzetiségű embert? (...) Azonban, mindettől eltekintve, Azerbajdzsán a hegyi-karabahi konfliktus békés elrendezését szorgalmazza. Sosem tettük és a jövőben sem szándékunk a népünk tragédiájából propaganda-showt csinálni és visszaélve egy harmadik nép bizalmával, valótlan koholmányokat igazságként feltüntetni.

Közleményüket azzal zárták, sajnálják, hogy a veszprémi városi hatóságok döntéshozatalkor "a hazugságokon alapuló örmény propaganda védőügyvédjének szerepét választották", károsan hatva ezáltal Azerbajdzsán imázsára.

 

 

 

 

 

 

Már egy éve külön kategória a trafikmutyibűncselekmény!

A kaposvári gyilkosság példa nélküli a trafikboltos bűncselekmények körében, viszont a lopások, betöréses lopások és rablások száma igencsak megugrott a nemzeti dohányboltokban az elmúlt időkben, derül ki azokból az adatokból, melyeket a hvg.hu kért ki az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

Mivel szakértők szerint nem szerencsés, hogy a trafikokba nem lehet belátni, és ez szerepet játszhatott az április 22-i kaposvári trafikosgyilkosságban is, a hvg.hu még korábban kikérte az Országos Rendőr-főkapitányságtól a nemzeti dohányboltokban elkövetett bűncselekmények adatait.

A rendőrség csütörtöki válaszából kiderül, a nemzeti dohánybolt, mint elkövetési helyszín.tavaly április elsején került be az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika rendszerébe.  Az adatok alapján mintegy 230 alkalommal követtek el bűntettet trafikok ellen, az esetek fele betöréses lopás volt; rablás mintegy ötven történt. Hetente átlagosan nyolc-kilenc dohánybolti bűnügy növelte a rendőrség munkáját.

2014. első negyedévét követően 161 lopást és betöréses lopást követtek el a trafikokban, továbbá 14 esetben raboltak onnan különböző összegeket. Idén az első négy hónap alatt már fele annyi lopás és rablás történt, mint tavaly az egész évben. Az erőszakos úton történt pénzszerzéses esetek száma is megugrott, 22 esetet regisztráltak. (A kaposvéri gyilkosság elkövetője is készpénzt akart, 22 ezer forintot vitt el.)

Gyógyszerek és benzinkutak

Azonban nemcsak a nemzeti dohányboltok számítanak kedvenc célpontnak, hanem a benzinkutak és a gyógyszertárak is. Az ORFK-tól kikért adatok alapján 2014-ben 356, 2013-ban 395, 2012-ben 489, 2011-ben pedig 576 lopás és betöréses lopás történt a benzinkutakknál. Az itt lekövetett rablások száma az elmúlt két évben 10 alatt volt.

A gyógyszertárak esetében idén eddig 30, tavaly 60, 2013-ban 87, 2012-ben 91, 2011-ben 107 lopást és betöréses lopást regisztráltak. Ahogy benzinkutat, patikát sem raboltak ki még az idén, tavaly pedig csak egy ilyen eset volt.

Az ORFK közlése szerint egyetlen esetben történt személyi sérülés egy rablás során, a kaposvárihoz hasonló tragédia nem volt. Miközben a rablások száma csökken, az elkövetések egyre nagyobb aránya kötődik dohányboltokhoz. Tavaly szinte csak onnan szereztek zsákmányt.

Bár a rendőrség a trafikos bűncselekményeket csak 2014-től kezeli külön kategóriaként, rövid kereséssel találni az egy évvel korábban életbe lépett trafiktörvény utáni bűntetteket. Így 2013. októberben számolt be a rendőrség egy szolnoki nemzeti dohánybolti rablásról, amelynek az elkövetőjét kevesebb, mint négy óra alatt elfogták. Emellett egy 2013 karácsonyi esetet is kidobott a kereső program, akkor a főváros IX. kerületében, a Mester utcában egy férfi késsel akart kirabolni egy trafikot.

 

 

 

 

 

 

Orbán: A bátrak megeszik a gyávákat

Letették a Dagály Uszoda alapkövét. A létesítményt 2017-re, a budapesti vizes vb-re kell befejezni. Beszédében a kormányfő azt mondta, hálás az ellenzéknek.

"Nem a pénz a legfontosabb a mai világban, hanem a bizalom” - kezdte messziről Orbán Viktor a Dagály strandon épülő uszoda alapkőletételén tartott beszédét.

Az uszodának 2017-re kell elkészülnie, ekkor rendezik majd meg a budapesti vízi vb-t.

Vannak olyanok, akik többre tartják a pénzt, de szerintünk a bizalom a legfontosabb - fogalmazott a kormányfő, aki hálás a nemzetközi Úszószövetség bizalmáért, és nem is ok nélkül. Amikor Mexikó bedobta a törülközőt, Magyarország beugrott a mélyvízbe. Most két évünk van arra, amit mások négy év alatt építenek fel. Sokan kárognak persze, hogy ez lehetetlen, de Orbán Viktor szerint az ilyen embereknek nem való a mai világ.

A bátrak megeszik a gyávákat

Manapság a bátrak megeszik a gyávákat. Manapság az a nyerő, akinek nem remeg meg a térde a lehetetlen szó hallatán. De a magyar amúgy is bátor nép volt mindig. Erre az a legjobb bizonyíték, hogy kikecmeregtünk a válságból - véli a kormányfő. Az uszoda alapköve egyben startkő is. Úgy kell elrugaszkodnunk tőle, mint ahogy az úszóink szoktak.

Orbán hálás az ellenzéknek

Kiderült, hogy amikor a sportról beszélünk, akkor nem is a sportról beszélünk, hanem a fiatalokról. Orbán szerint nem könnyű a fiatalokat jól nevelni, és az 

„egyetlen biztos nevelési módszer, ami megtanít helytállni, az a sport.”

Magyarország szégyene azt is elmondta, hogy

  • Budapest eddig még csak történelmi város volt, de most már sporttörténelmi is lesz;
  • ez egy olyan verseny lesz, amin az egész ország nyer;
  • ma már nem az van, hogy a nagy hal megeszi a kishalat, hanem az, hogy a gyors hal megeszi a lassú halat; és
  • hálás az ellenzéknek.

Ők is megszavazták ugyanis azt a törvénymódosítást, ami elgördítette az akadályokat a vb-rendezés gyors előrehozása elől.

Keménytől Egerszegiig

A miniszterelnök a Dagály strandon ideiglenesen felállított sátortáborban vezette fel az alapkőletételt. A hideg szél miatt a sátor nem nyújtott kellő védelmet a szemerkélő esőtől. A korlátok mögé szorított újságírók fázósan húzták össze a dzsekijüket, a fotósok morcosan törölgették a lencséjükről a vízcseppeket, miközben ide-oda manővereztek a talpalatnyi zsúfolt zónában.

A sátor többi részén a FINA, a kormány és az önkormányzatok tagjai mellett a magyar vízisportélet színe-java is ott volt Kemény Dénestől Egerszegi Krisztináig.

Beugróként szervezi Budapest a vébét

A jelenlegi Dagály fürdő területén 2017. március 31-re felépítendő, 18 ezer férőhelyes Dagály Uszodaközpont a 2017-es vizes világbajnokság fő helyszíne lesz. Magyarország eredetileg a 2021-es vb rendezési jogát nyerte el, de miután kiderült, hogy Guadalajara visszalép a 2017-es esemény megrendezésétől, idén márciusban eldőlt: a mexikói város helyett Budapest lesz a beugró. Orbán Viktor és Julio C. Maglione, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) elnöke április 16-án írta alá erről a megállapodást. A vb programjában az úszás mellett műugrás, műúszás, vízilabda és nyíltvízi úszás szerepel, utóbbi versenyeit Balatonfüreden tartják majd.

Siker, siker, siker

Nem tudta kivonni magát a beszéd hatása alól Tóth József, a leendő uszodának otthont adó XIII. kerület polgármestere. Erre utal, hogy percenként többször is használta a siker szót. Szerinte az egész projekt sikerre van ítélve, mert a régi római időkben Transzaquincum erődítménye állt a helyén.

Az is bizakodásra adhat okot, hogy ez a kerület adja a legtöbb olimpiai érmest (mi nem teljesen értjük az összefüggést), hogy a kerületet kelet-nyugati "ökofolyam" öleli a Rákos-patak miatt, és hogy a kerületnél képesek keményen, de harmonikusan együttműködni a kormánnyal.

5 milliárd néző

Budapest "egy színekben focizik a kormánnyal", így könnyen együttműködhetnek a vizes vébé kapcsán - kaptuk meg a sportképzavart Tarlós Istvántól. Tarlós szerint 5 milliárd ember fogja nézni a magyarországi világbajnokságot, szóval túlzás nélkül rajtunk lesz a világ szeme. Budapest addigra készen áll majd, a rendezésben pedig nem lesz hiba. Ebben teljesen biztos a főpolgármester. A lényeg, hogy emelkedjünk felül az ideológiákon, és fogjunk össze.

Kész van már?

Gyárfás Tamás, az úszószövetség elnöke biztosított mindenkit, naponta hívja majd a kormányhivatalt, hogy "mikor lesz már kész", a FINA elnöke, Julio Maglione pedig úgy véli, ez lesz minden idők legjobb vizes vébéje.

A ceremónia közben láttunk egy kisfilmet, amint az uszoda virtuális makettje körül forgott a kamera ókori hőseposzokhoz illő zenére. A virtuális épület mellett a virtuális kis magyar zászlót kitartóan fújta a virtuális szél. Az alapkövet egy időkapszula társaságában rendben elhelyezték. Kósa Lajos, a szervezőbizottság elnöke eljött ugyan, de nem mondott beszédet.

Óra indul. 800 nap van hátra a vizes vb-ig.

 

 

 

 

Tízmilliós autót is kapott a paralimpiai bizottság elnöke

A végtörlesztési hárommillión felül

A paralimpiai sportolók tegnap petíciót írtak, amelyben felszólították az elnökséget, hogy mondjon le. A nyilatkozatot akkor nem írták alá, mert – állításuk szerint – féltek a következményektől. Az elnökség a helyén maradt, ezért a versenyzők egy része úgy döntött, ma már vállalják arcukat, és személyesen adják át az elnöknek a petíciót.

A paralimpiai ezüstérmes vívó, Dani Gyöngyi szerint az elnök tőlük vette el a pénzt, miközben a sportolók napi gondokkal küzdenek.

Gömöri Zsoltról a múlt héten derítette ki az RTL Klub híradója, hogy 2012-ben hárommillió forintot kapott a paralimpiai bizottságtól, hogy kifizesse devizahitelét. Abban az évben összesen 8,4 milliót kapott a fizetésével együtt, de 17,5 milliós jutalmat is felvett a jó londoni paralimpiai eredményekért.

A botrány kirobbanása után pár nappal végül úgy döntött, visszaadja a végtörlesztésre kapott pénzt. Közben azonban az is kiderült, hogy a paralimpiai bizottság 2010 és 2014 között épp az elnök cégétől bérelt autót összesen 2,9 millió forintért. Az autót 2014 elején ellopták, ezért a paralimpiai bizottság hárommillió forint kártérítést adott Gömöri Zsolt Kft.-jének. Az elnök cége úgy kapott hárommillió forint fájdalomdíjat, hogy a rendőrségi jegyzőkönyv szerint a lopási kár ennek pont a fele, másfél millió volt.

Az RTL Híradó birtokába jutott másik dokumentum szerint 2014-ben a paralimpiai bizottság csaknem tízmillió forintért vett egy autót is.

Gömöri Zsolt ma megismételte: megvárja a felügyelő bizottság vizsgálatát a korábbi évek gazdálkodásáról, egyeztet az elnökséggel, és utána dönt arról, hogy marad vagy távozik.

 

 

 

 

DK: erőszakkal próbáltak meg elhallgattatni egy ellenzéki politikust

Rendkívüli közleményt adott ki a DK, melyben azt állítják, Mezőkövesden ma zaklatták az egyik önkormányzati képviselőjüket.

Az alábbit írta a párt:

Szűcs Erika Megyei Önkormányzati képviselő sajtótájékoztatót tartott a mezőkövesdi futballklub bejáratánál. Elmondta véleményét és javaslatait arról a látványberuházásról, amit a futballklub 400 millió forintos állami támogatásból fog megvalósítani.

A sajtótájékoztató közben megjelent a futballklub egyik alkalmazottja – Tállai András államtitkár rokona. A sajtótájékoztatót követően indulatos hangnemben kérte számon a képviselő asszonyt – mondván milyen jogon használja a klubház előtti, egyébként valószínűsíthetően közterületet – majd idegesen, támadólag és követelőzően lépett fel a sajtótájékoztatóról felvételt készítő Varga Gergő DK-s aktivistával szemben. Az államtitkár rokona csak többszöri felszólításra volt hajlandó elengedni azt a kamerát, amelyet a DK-s aktivistától próbált erőszakkal elvenni.

A DK közleményét azzal zárta, sajnálja, hogy a "maffiakormány haszonélvezői állampárti magabiztossággal próbálják elhallgattatni az ellenzéki véleményeket". A párt továbbá elvárja Tállai András államtitkár rokonától,hogy azonnali hatállyal és nyilvánosan kérjen bocsánatot a megtámadott DK-soktól az állítólagos incidens miatt. 

 

 

 

 

Benkő: Budapesthez Felcsút közelebb van Budapestnél

SzarNehéz lehet az udvari muzsikusok élete. Különösen, ha nem beszélnek egymással, és mégis meg akarják magyarázni a bizonyítványt. Ebbe a kályhacsőbe szorult bele a jelek szerint az Omega együttes is. Melynek felcsúti kálváriája azzal kezdődött, hogy a basszusgitárosuk lemondta a jelenlétét.

Erre persze lehetett volna azt mondani, hogy Mihály Tamás így gondolja, de azért csak fellépünk a vezérnek világot jelentő stadionban. A 2002-ben az orbáni színpadon tapsoló Kóbor János mást gondolt. Szinte a dalok jó részét szerző tag koncert-lemondását követő napon megmagyarázta, hogy az építész-szíve viszi Felcsútra. Mert már a korábbi látogatására is így emlékszik: „Diplomás építészmérnök vagyok, és nem is a meccs, hanem leginkább Makovecz Imre miatt mentem, akinek a tervei alapján készült a stadion”. S most mindenki fojtsa el a mosolyát, akiben olyan kérdések merülnének fel: vajon rá mernék-e bízni a házuk megtervezését Kóbor János diplomás építészmérnökre? Amitől még persze nyilván egyéni és szubjektív véleménye lehet bárkinek a felcsúti stadionról. Akinek tetszik, tessen. Akinek meg nem tetszik, annak engedtessék ez is meg. Ameddig ezért a véleményért nem jár azonnali megkövezés. Tehát Kóbor Jánosnak, a magánembernek nyugodtan tetszhet az a stadion. Ez azonban mit sem von le abból, hogy a stadion léte egyfajta hatalmi szimbólummá vált, és ott fellépni politikai gesztus a hatalom felé. Ez nem biztos, hogy jól van így, de attól még nem lesz másként. Akinek nem tetszik, az elmehet a vezérhez panaszra. Akinek talán nem lett volna kötelező a kertje végébe stadiont építtetni. Ha van két krajcárért politikai érzéke és demokratizmusa.

A május elején megjelent Kóbor-szöveget, elhelyezve oda, ahova való, egyébként el is feledhettük volna. Ha a történetnek itt vége. Még akkor is, ha a Kóbor 2002-es tapsonctársa, Kokó fel is kavarta kicsit az udvartartás körüli állóvizet. Azonban bekövetkezett az, amire a bevezetőben céloztam. Az Omega felcsúti fellépésre ácsingózó tagjai elfelejtettek egyeztetni a témában. S ez megbosszulta magát. Megjelent ugyanis egy interjú Benkő Lászlóval, a billentyűssel. Aki aztán új megvilágításba helyezte a fellépést a Pancho Arénában. Benkő szerint sem a politika játssza a fő szerepet, de nem is stadion szépsége. Praktikus okai vannak kérem, akárki megtudhassa. Mégpedig a geográfiai praktikum, ami szerint kihagyhatatlan, mert „Közel van Budapesthez”. Illetve azért is, mert, „ha ugyanis Győrbe vagy Debrecenbe visszük a bulit, akkor az egy vidéki koncert lesz”. Világos tehát. A nyugati határszélhez közelebbi és vélhetőleg népesebb Győr egy kis vidéki porfészek. Ahogy Debrecen sem több egy lesajnált vidéki kócerájnál. Bezzeg Felcsút! Az igen. Szinte a világ közepe. De vidéknek aztán nem vidék. Hiszen a Vezér is ott született. Hogy is lehetne vidék!

Nos, e helyről szeretném Benkő Lászlóval, a billentyűssel megosztani a Magyarország földrajzával kapcsolatos hatalmas titkot: Budapesthez Budapest van legközelebb. Ha tényleg ezen múlik, miért nem a fővárosban van a koncert? S különben is. Mi a fenének kell megmagyarázni? Nem lenne egyszerűbb bejelenteni: „elmegyünk kérem segget nyalni, mert félünk, hogy Pataki ránk küldi az UFÓ-kat”. A nagy kérdés nem az, hogy miért megy az Omega Felcsútra. Ez sejthető. De miért kell mindenkit hülyének nézni?


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel