Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Tovább háborog Európa Orbán "manipulatív" konzultációján

A bevándorlásról indított nemzeti konzultációról írt csütörtökön a La Stampa című olasz napilap Orbán megkérdezi a magyarokat: "Tudod, hogy ellopják tőled a munkát?" címmel. A Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali liberális napilap kommentárja szerint a nemzeti konzultációval a kormány hadat üzen a menekülteknek és a bevándorlóknak, és terrorizmussal ijesztgeti a lakosságot.

Az olasz újság szerint a 12 kérdés "manipulatív". A La Stampa hangsúlyozta, hogy az egykoron a vasfüggöny túloldalán levő országok között Magyarországon a legmagasabb a menekültkérelmek száma.

"Az évek óta tartó xenofób szlogenek kezdik éreztetni hatásukat" – tette hozzá a torinói lap a Tárki nemrégen kiadott közvélemény-kutatását idézve, miszerint Magyarországon "rekordot döntött az idegengyűlölet".

A Gazeta Wyborcza szerkesztője, Michal Kokot szerint az előző nemzeti konzultációk célja az volt, hogy legitimizálják a kormány lépéseit. Így volt ez azoknak az alkotmánymódosításoknak az esetében is, amelyek kibővítették a kormány jogköreit, és korlátozták az Alkotmánybíróság és a pénzügyi intézmények ellenőrző szerepét – írta. Szerinte Orbán Viktor most is a közvélemény támogatását akarja ilyen módon megnyerni Brüsszel menekültügyi politikájával szemben.

A szerző elismeri, hogy Budapest az utóbbi időben valóban hatalmas bevándorlási hullámmal kénytelen szembenézni, és bár a menekültek többsége tranzitországnak tekinti Magyarországot, a magyar hatóságok nagyon félnek attól, hogy Ausztria és Németország visszaállítja a határőrizetet a menekültáradat feltartóztatására.

Magyar elemzőkre hivatkozva Kokot úgy véli: Orbán Viktor a menekültkérdést felhasználva a Jobbik választóit próbálja megnyerni. Úgy látja, hogy a magyaroknál "soha nem látott méreteket öltött az idegenellenesség". Ezt a Tárki közvélemény-kutató intézet adataival támasztja alá, melyek szerint a lakosság 46 százaléka ellenséges a külföldiekkel szemben.

 

 

 

 

 

Kirúgott közalkalmazottakat vesznek vissza közmunkásként a Klik-nél

Folyamatosan csökken a közalkalmazottak száma, a közmunkásoké viszont meredeken nő a Klik-hez tartozó oktatási intézményeknél – írja a Világgazdaság.

A lap azt írja, noha  2014 decemberében még csak 2378, idén áprilisban már 4421 közmunkást foglalkoztatott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – ez 86 százalékos növekedést jelent négy hónap alatt. Ez év elején valamivel több mint 134 ezer közalkalmazottat foglalkoztatott a Klik, számuk egy évvel korábban még 143 ezer volt.

A Világgazdaság érdeklődésére elmondták: főleg takarítókat, karbantartókat, portásokat, adminisztrátorokat, pedagógiai asszisztenseket és szabadidő-szervezőket alkalmaznak ebben a formában.

Érdemes tudni, hogy a közmunkásként alkalmazottak bére csak a minimálbérek 75-85 százalékát érik el, ráadásul a közfoglalkoztatók jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe.

 

 

 

 

 

 

Az EU-nak is szemet szúrt a felcsúti kisvasút

Bicskétől a stadionon át az alcsúti arborétumig robogna Orbán mesevonata. Kérdés, miért akarna bárki felülni rá.

Az EU figyelmét is felkeltette a felcsúti kisvasút – írja a Figyelő. Már a német köztévé is beszámolt arról, hogy bizarr látvány a négyezres stadion a feleakkora településen, ráadásul a miniszterelnök háza mellett. A nosztalgia-kisvasút terve pedig végképp azt jelzi, hogy Magyarország elfordult az európai politikai normáktól.

A kisvonat a semmin menne keresztül: elindulna Bicskéről, megállna a fociakadémián és Felcsút túlsó felén, majd az alcsúti arborétumnál. A helyi lakosoktól messze van a tervezett nyomvonal, turisztikai szempontból sem lenne túl kihasznált a vonal. Ennek ellenére hétezernél több utast vizionálnak - naponta.

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős sajtóképviselete a lap érdeklődésére megerősítette, hogy szemet szúrt a projekt. A vizsgálat során a forgalmi adatokra vonatkozó becsléseket nehéz lesz megmagyarázni, ahogy azt is, hogy hogyan segítené ez a beruházás a közép-dunántúli régió turisztikai fejlesztését.

A projektek kiválasztása teljes mértékben a tagállamok felelőssége – ezt mondták az Európai Bizottságnál, de hozzátették, hogy az utóellenőrzések során, a pályáztatás körülményeire hivatkozva még elvehetik a pénzt.

 

 

 

 

 

Adósságcsapda űzi a magyar családot Angliáig

Egy neve elhallgatását kérő olvasónk mesélte el, hogyan kényszerültek fiai Angliába a család devizahitele miatt. Zoltán hét éve felvett 6 millió 700 ezer forintnyi svájci frank alapú hitelt. Ma a jóváírást követően még mindig 11 millió 250 ezer forinttal tartozik úgy, hogy az elmúlt években folyamatosan törlesztett körülbelül havi 80 ezer forintot. Szerinte, ha igaz lenne, amit a Fidesz szóvivője állít – a 192 forintnak megfelelő forintosítás – akkor most csak 8 millió 755 ezer forint lenne a tartozása.

Zoltán mindkét fia ma már Angliában dolgozik – ahogy fogalmaz: „természetesen nem kalandvágyból”. Hanem azért, hogy a szüleiknek legyen hol lakniuk, a bank ne vigye el a házukat.

Egyik gyermeke sem a szakmájában helyezkedett el kint. A nagyobbik, 23 éves fiú felszolgáló Bristolban, átlagosan 1200 fontot keres havonta túlórák nélkül, ami magyar viszonylatban 480 ezer forintot jelent neki. Eredetileg itthon, a Corvinus Egyetemen szeretett volna tanulni, de a családnak erre nem lett volna pénze. Ma már viszont esze ágában sincs haza jönni, teljes mértékben Angliában tervezi az életét, ott is akar családot alapítani. Mindössze évente 4-6 hétre jön haza.

A kisebbik, 20 éves fiú gazdálkodni szeretet volna, azonban ahhoz föld, ismeretség és megfelelő anyagi háttér kellett volna Zoltán szerint.

De nem vagyunk fideszesek, erre nem volt esélyünk sem

- tette hozzá.

Így ehelyett a fiú egy angliai közepes méretű étteremben lett szakács. Nagyon szeret ott dolgozni, havonta átlag 1600 fontot keres, ami nagyjából 640 ezer forintnak felel meg. Ő még nem döntötte el, hogy később haza akar-e jönni. Zoltán becslése szerint fiai 4-5-szörösét keresik meg annak Angliában, mint amit itthon tudnának.

És hogy mi lesz az itthon maradottak jövője? Olvasónktól a hitel miatt felesége válni készül, ezután pedig fiaihoz költözik Bristolba. Zoltán pedig, ha "kiszabadul az adósrabszolgaságból", erősen fontolóra veszi, hogy utánuk menjen.

 

 

 

 

 

Magyarországról fog vitatkozni Brüsszel

Az Európai Parlament (EP) jövő heti strasbourgi plenáris ülésén, kedd este vitát folytat a magyarországi helyzetről – közölte szerdán az EP sajtószolgálata. Az erről szóló döntés az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán, az úgynevezett elnökök brüsszeli értekezletén született a nap folyamán.

"Sajnos megint az európai értékek rombolásáról és a (bevándorlással kapcsolatos) nemzeti konzultációról" lesz szó a vitában – mondta a hír kapcsán Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Szerinte a konzultációs kérdőív "álságos, igaztalan, és provokációs szándékkal született".

A jövő heti plenáris vitára tűzésnek az az előzménye, hogy múlt csütörtökön az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) vitát folytatott arról, milyen jogi következményekkel járna, ha "valamely uniós tagállam" úgy döntene, hogy újra bevezeti az EU joga által egyértelműen tilalmazott halálbüntetést.

A vita végkövetkeztetése az volt, hogy egy ilyen lépés kiváltaná az európai alapértékek súlyos megsértése miatt a szóban forgó tagállam elleni eljárást az alapszerződés 7. cikke értelmében. Egy ilyen eljárás eredményeként akár az érintett tagállam egyes tagsági jogait – így például szavazati jogát – is fel lehetne függeszteni.

A LIBE-vitában azonban nem csupán a halálbüntetés "napirenden tartásáról" volt szó, hanem a migrációs probléma uniós kezelésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatos, elutasító jellegű magyar kormányzati álláspontról, annak megnyilvánulásairól is.

Egy európai bizottsági forrás a minap az MTI-nek azt mondta: Brüsszelben a halálbüntetés eshetőségének a lebegtetését nem tekintik komoly fenyegetésnek abban az értelemben, hogy alapvetően belpolitikai motivációkat sejtenek mögötte, a jogi helyzet pedig kristálytiszta. A migrációs ügyben elfoglalt magyar álláspont azonban ennél nagyobb aggodalmat vált ki uniós körökben, mert az idegenellenesség nem példa nélkül álló jelenség az EU-ban, hanem valós, létező populista körök igyekeznek hangot adni ennek az álláspontnak – vélekedett az említett forrás.

A jövő keddi plenáris Magyarország-vitának nem szűkítették le a témakörét, az ülésen "a magyarországi helyzetről" lesz szó. Armin Machmer, Martin Schulz EP-elnök szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy elhangzik majd az uniós tagországokat megtestesítő Tanácsnak, valamint az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményének, "az uniós jog legfőbb őrének", az Európai Bizottságnak az állásfoglalása is. A vita végén azonban nem lesz határozattervezet, amiről szavaznának a képviselők – tette hozzá Machmer.

Rebecca Harms és Philippe Lamberts, a zöldpárti EP-frakció két társelnöke ez utóbbi elemmel kapcsolatban közölte: a zöldek azt javasolták, hogy fogadjanak el EP-határozatot is, de ezt az EP jobbközép, néppárti frakciója, valamint a szociáldemokrata frakció is elvetette. Harms és Lamberts szerint a néppártiak és szociáldemokraták ezt "koalíciós érdekből" tették, és ezzel "felülírták az emberi jogokat és a demokráciát". A szociáldemokraták mindenesetre – jegyezték meg a zöldpárti társelnökök – nem a határozathozatal teljes elutasításának az álláspontjára helyezkedtek, hanem csupán halasztást tartottak szükségesnek.

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre inkább eltávolodik a közös európai értékektől. Orbán támogatja a halálbüntetés bevezetését, és olyan referendumot hirdet meg a menekültpolitika terén, amely a rasszizmust és az idegengyűlöletet szítja" – írta közleményében Harms és Lamberts, "túlságosan toleránsnak" minősítve e tekintetben a néppárti és a szociáldemokrata frakciót.

 

 

 

 

 

Szántásban menekült a véresre vert Terike Balogh elől

Horrorisztikus részletekről számoltak be a tanúk Balogh József korábbi fideszes országgyűlési képviselő két évvel ezelőtti asszonyveréséről – írja a Blikk.hu.

Fülöpháza jelenlegi polgármestere elismerte, kétszer úgy ütötte meg az asszonyt, hogy annak az orr- és járomcsontja is eltört.

A Blikk tudósítója látta azt a fotót, amely az asszonyról készült a verekedést követően: a nő orrából dőlt a vér, állán át a ruhájára folyt, ujjnyi csíkokban már rászáradt.

Mint kiderült, Terike csak azért tudott elmenekülni, mert Balogh az őket szétválasztani igyekvő, nevelt fiát is leütötte. Eközben a nő egy kilométeren keresztül futott a szántásban, s meg sem állt R. Lászlóék házáig, aki vallomást tett a bíróságon.

 

 

 

 

 

 

Lázár megszabadul Simicska embereitől Pakson

Lázár János lecseréli a paksi atomerőmű vezetőségét. Habár hivatalosan a hatékonyság növelésével indokolták a döntést, miszerint nemzetközi menedzsmentre bízzák a feladatot, sokkal inkább a zsíros állások „simicskátlanításáról” lehet szó – írta a NOL.hu.

Ugyanis a kormány ­egyre inkább gazdasági holdudvara kifizetőhelyeként tekint Paksra: az atomerőmű éves szinten hatmilliárd forintot költ kommunikációra, a bővítési beruházásban pedig jelentős szerepet szán az „udvari beszállítóknak”. – írták. Belső informátoruk elmondása alapján „Magyarországnak csak egy nukleáris elitje van”, amely jelenleg nem élvezi Orbán Viktor bizalmát, mivel Simicska Lajos köreihez tartozó emberekből áll.

Az erőmű szakmai vezetése számos ponton nem ért egyet a paksi bővítés terveivel: sem a nyílt vízhűtéses megoldással, sem a közel tíz éven át előkészített nemzetközi tender elhagyásával, sem a régi és az új reaktorok együtt működtetésével. Egy atomreaktor teljes szakmai vezérkarát elég nagy felelőtlenség volna csak úgy, pusztán politikai okokból lecserélni, hiszen a szakmai tudás ebben az iparágban elengedhetetlen. Lázárék ezért keresik külföldön, fejvadászokon keresztül azt a „nemzetközi menedzsmentet”, akik pótolni tudják a hazai vezetőket.

A Paksi Atomerőmű Zrt. lefejezése ellen még azok is tiltakoznak, akik alapvetően támogatják a beruházást. Az Energiapolitika 2000 Társulat, amely Bencsik János fideszes képviselő szerint a nemzeti érzelmű energetikai szakértőket tömöríti, a napokban adta ki tiltakozó állásfoglalását és aggodalmukat fejezték ki annak láttán, hogy a szakmai érdekek egyre inkább háttérbe szorulnak.

 

 

 

 

 

A leggazdagabb magyarok

Továbbra is Csányi Sándor, az OTP bank vezére, a Mol alelnöke a leggazdagabb magyar a Napi.hu gazdasági hírportál gondozásában megjelent, "A 100 leggazdagabb" című kiadvány szerint.

Csányi Sándor tavaly újabb 15 milliárddal, 165 milliárd forintra gyarapította vagyonát, így 2011 óta megszakítás nélkül ötödször lett a leggazdagabb magyar – írta a Napi.hu az MTI-nek elküldött közleményében.

Az OTP Bank első emberét Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa követi 160 milliárd forinttal, míg a harmadik helyre a Fotex-csoport főtulajdonosa, Várszegi Gábor került, akinek vagyona 115 milliárd forintra nőtt. A dobogó közvetlen közelében helyezkedik el két egykori listavezető is: Demján Sándor (93 milliárd forint) és Széles Gábor (92 milliárd forint). A tavalyi bronzérmes, az online erotikus szolgáltatásokból meggazdagodott Gattyán György vagyona viszont egy adóhivatali vizsgálathoz kapcsolódó zárolás miatt egy év alatt 135 milliárdról 90 milliárd forintra csökkent – ez idén a hatodik helyre volt elég.

A leggazdagabb magyarok ranglistája átrendeződött 2014-hez képest. Tíz olyan üzletember van a listán, akik 2014-ben még nem szerepeltek a legmódosabbak között, miközben a "belépési küszöb" a tavalyi 5,3 milliárd forintról 6 milliárdra emelkedett.

Az átrendeződés jele az is, hogy az előző évek legjelentősebb állami megrendeléseit megszerző vállalkozók mellett megjelentek a "trónkövetelők" is. Az előbbi kategóriát Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fémjelzi – az előbbi a 10. helyen áll 73 milliárd forintos vagyonnal, az utóbbi pedig a 24. helyen 26,3 milliárddal. Az utóbbi kategóriában a Duna Aszfalt két tulajdonosát, Szíjj Lászlót és Varga Károlyt (29-30. hely) is megtalálni – vagyonuk 23-23 milliárd forintra tehető. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyona az idei becslés szerint 8,4 milliárd forintra duzzadt – ez a 86. helyre volt elegendő.

Az újak között szerepel Emőri Gábor (32. hely) és a Kertész testvérek (23. hely), akik az elektronikus útdíjrendszer magyar verziójával értek el kiugróan nagy sikert, továbbá a MET Zrt. gázkereskedő cég negyedét birtokló Lakatos Benjamin (72. hely) és a Wizz Air sikeres londoni részvénykibocsátása nyomán a 61. helyre "katapultált" Váradi József – emelte ki a Napi.hu.

A 2015-ös listán szereplők összvagyona megközelítette a 2600 milliárd forintot – ez 160 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit. A 6,6 százalékos gyarapodás jócskán felülmúlta a KSH által mért mínusz 0,2 százalékos 2014-es fogyasztói árindexet, azaz reálértéken csaknem hét százalékkal nőtt a magyar mágnások vagyona a tavalyi hatszázalékos gyarapodás után.

A 100 leggazdagabb magyart rangsoroló kiadvány az idén másodszor készített szigorúan szubjektív listát – Befolyás-barométer címmel – az ország legbefolyásosabb embereiről. Ezt a rangsort továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök vezeti Csányi Sándor előtt, míg a harmadik helyen Simicska Lajost Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter váltotta fel.

A kétféle rangsort az indokolja, hogy a vagyon nagysága nem feltétlenül jár azonos mértékű befolyással és fordítva: vannak olyan befolyásos emberek, akik vélhetően nem rendelkeznek tízmilliárdokban mérhető vagyonnal, mégis jelentős hatást gyakorolhatnak Magyarország gazdasági és társadalmi életére – írta a Napi.hu.

A 2015-ös A 100 leggazdagabb kiadvány lifestyle részében egyebek mellett exkluzív írások olvashatók a borba fektető magyar milliárdosokról, a jövő autóiról, a magyarországi kastélypiac helyzetéről, a műkereskedelemről, a privátbanki piacról, valamint a stílusos pénzköltésről.

 

 

 

 

 

 

A Mol kihasználja a vasárnapi boltbezárás kiskapuit

A vasárnapi boltbezárással eddig is jól járó benzinkutak az eddiginél is többet szakíthatnak a törvénynek hála. Az új szabályozás bevezetése óta ugyanis a piaci igényt felismerve alaposan bővítették a kínálatot a kutak boltjaiban – írta az Index.

A Mol 170 helyen körülbelül száz új terméket kínál, köztük alapvető élelmiszereket és pékárukat is.

Lars Höglund, a Mol kiskereskedelmi ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta, hogy megjelent a kutakon egy új vevőréteg, nekik szeretnének kedvezni azzal, hogy Fresh Corner néven egy új, önálló márkát indítanak el. A koncepció szerint kisbolti áron lehet majd lebonyolítani a mindennapi bevásárlást a töltőállomásokon.

Egyelőre tíz helyen kezdik el tesztelni a kisbolttá avanzsált kutak ötletét, ha beválik, akkor hamarosan a legtöbb Mol benzinkútnál vasárnap is el lehet majd intézni a bevásárlást.

 

 

 

 

 

A parasportolók félnek, de leváltanák elnöküket

Parasportolók kérik a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének a leváltását. Mint ismert, Gömöri Zsolt hárommilliós támogatást kapott az MPB-től, hogy kifizethesse hitele végtörlesztését. Bár ezt Gömöri tegnap visszafizette, de hangsúlyozta: ő csak élt a lehetőséggel, ami miatt szerinte most durva politikai támadások érik.

Az elnöknek egyébként havi 1,5 milliós a fizetése, sőt, állítólag a Balaton Reál Kft. – amelynek ő az egyik tulajdonosa – még üzleti kapcsolatban is áll az MPB-vel.

A parasportolók úgy érzik, meg vannak félemlítve, ezért nevüket nem vállalva egy közleményt juttattak el az Indexhez:

Mi, Magyarország paralimpiai bajnokai, paralimpikonjai, parasportolói, az alábbi nyilatkozatot tesszük:

Az évek óta etikátlanul működő MPB elnök és a vezetés, az elmúlt napokban kiderült erkölcsi visszásságok, valamint a paralimpiai mozgalom rossz hírbe hozása miatt azonnal követeljük az alábbi pontok teljesítését:

1. Az elnök, az elnökség, valamint a felügyelőbizottság mondjon le, ha nem, rendkívüli közgyűlés összehívását kérjük.

2. A MOB vegye át az MPB ideiglenes irányítását az új elnökség felállításáig

3. Kérjük, az Ügyészség az Állami Számvevőszék és a MOB indítson azonnali vizsgálatot

4. Követeljük, hogy az elnök és az elnökségi tagok társadalmi munkában végezzék az MPB tisztségükben betöltött szerepüket

5. Minden sportági szakszövetség határolódjon el a jelenlegi MPB elnök és elnökség tevékenységétől

6. Követeljük, hogy az MPB működése átlátható, nyílt legyen, valamint visszamenőleg, személyes és anyagi felelősséget vállaljon a jelenlegi MPB elnök és elnökség

7. Kérjük a parasportot támogató Magyar kormány, a Miniszterelnök úr, és a Köztársasági Elnök úr segítségét, hogy a jövőben biztosítsa a fogyatékkal élő sportolók felkészülését és versenyekre való kijutását.

8. A szövetségi kapitányok, edzők, szakemberek és sportolók részesüljenek anyagi megbecsülésben. Megfélemlítve, kiszolgáltatva tengetjük napjainkat, nem mondhattuk el véleményünket, mi ennek ellenére megtesszük most, és megtesszük ezt egyenként vagy közösen”

 

 

 

 

 

Mama kedvence most a NATO-t akarja megreformálni

A NATO-nak jelentős változtatásokat kell végrehajtania ahhoz, hogy meg tudjon felelni az utóbbi időben kialakult új biztonsági kihívásoknak, amelyek egyszerre keleti és déli irányból érik a szövetséget.

A NATO-nak jelentős változtatásokat kell végrehajtania ahhoz, hogy meg tudjon felelni az utóbbi időben kialakult új biztonsági kihívásoknak, amelyek egyszerre keleti és déli irányból érik a szövetséget.

Erről ma nyilatkozott telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter, aki a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán vett részt a törökországi Antalyában.

 

 

Szerencsétlen barmok!

Lassan ki kéne találni, hogy vetünk véget az önkormányzati ámokfutásoknak.

Miután nemrégiben megemlékeztünk Érpatak polgármesterének izgalmas, ámde kissé elszabadult társadalmi modelljéről, amelynek keretében a rend- és munkapárti gömbösizmus inkorporálta a leghagyományosabb feudalizmust, vessünk egy pillantást Ózdra, amelynek szintén jobbikos polgármestere immár a 21. század technológiáival folytatja a kiszolgáltatottak megalázását, kontrollját.

A Népszabadság információi szerint Janiczak Dávid félmillió forint értékben videókamerák és egyéb megfigyelő eszközök, valamint memóriakártyák beszerzését kezdeményezte az önkormányzatnál. A cél a közmunkások közmunkájának hatékonyabb megfigyelése, elvégre ki ne szeretné a lógósok vagy a közlapátok és -gereblyék rendszerszerű eltulajdonítóinak azonnali eltávolítását?

Az ilyen alakok kiszűrése nyilván úgy történik majd, hogy odaballag az illetőhöz egy önkormányzati felügyelő, aki előtte a hiperben kamerázta és vegzálta a vevőket, számon kéri rajta a tíz perccel hosszabb pisiszünetet, majd az élénk tagadásra előkapja a kis kézikameráját: nézzed, ember, ez te vagy, ott cigizel a közparkban. Felvettük. Éspedig, ha hinni lehet a polgármesternek, pedagógiai céllal: "a legtöbb multinacionális cégnél elterjedt gyakorlat, hogy felvétel készül munka közben a dolgozókról, így a közmunkásokat, akiket vissza akarnak vezetni a rendes munka világába, így szoktatják hozzá ehhez a szituációhoz".

Helyreigazítás: nem, a legtöbb multinál nincs ilyen gyakorlat. Nem, vagy csak egészen spéci szakmákban készül felvétel a dolgozókról, és az sem megregulázó-népnevelő céllal.

Kedvencünk egyébként a polgármester által úgyszintén megigényelt két darab, 36 ezer forint összértékű szemüvegkamera, amivel "akkor is tud felvételt készíteni az ezzel megbízott szakember, ha mind a két keze foglalt, például azért, mert motoron vagy biciklin közlekedik". A közmunkásokat tehát köztéri kamerák és mozgó járművek rejtett kamerái is figyelik majd, aki ennél kevesebbel is beéri, az annyit is ér.

"Ferenc pápától szeretne áldást kérni Ózdra, s míg a Fidesz számára a félelem a társadalmi összetartó erő, ő a szeretetet tekinti annak" – idézte nemrég a Le Monde az ózdi polgármestert. A szeretet vezérli nyilvánvalóan, amikor totalitárius VV-házat csinál a városából, és a szeretet vezérli, amikor szakmányban ontja a cigányellenes kommentárjait; és egész biztosan a szeretet vezérelte kabinetfőnökét is, amikor kirakta a Facebookra, hogy géppisztollyal menne végig a cigánysoron.

A mi kérdésünk viszont továbbra is az: hiába nyilvánvaló, hogy az egész ózdi bekamerázás úgy jogellenes, ahogy van, ki, melyik állam-, ill. közigazgatási szerv fogja megakadályozni a szabadon választott önkormányzati őrültek ámokfutását, napi játszadozását kiszolgáltatott, nyomorgó emberekkel? És főleg: ki viszi át, fogában tartva, a jogállamot a túlsó partra?

 

 

 

 

 

A polgármester szerint a munkát figyelik, nem a közmunkást

Ózd jobbikos polgármesterének közlése szerint nem a közfoglalkoztatottakat, hanem a munkájukat figyelik meg kamerával, s ez összhangban van az adatvédelmi biztos korábbi irányelveivel.

Janiczak Dávid csütörtöki közleményében azt írta, hogy az elvégzett munkát szeretnék dokumentálni, ami ellen eddig egyetlen érintett sem emelt kifogást. A polgármester kitért arra is, hogy a munkafelügyelők akkor is be fogják kapcsolni a kamerákat, ha egyes közfoglalkoztatottak fizikai retorziót helyeznének kilátásba.

„Korábban a terrorizált munkafelügyelők kérték a munkaszerződésük felbontását, a jövőben a terrorizálók fogják, ha nem is kérni, de megkapni méltó büntetésüket" – fogalmazott Janiczak Dávid.

Minden szem a közmunkán?

Korábban a Népszabadság írt arról, hogy Ózd önkormányzata olyan kamerákat szerzett be, amelyek lehetővé teszik a közmunkások folyamatos megfigyelését. A lapnak az adatvédelmi hatóság elnöke azt mondta: ha Ózdon valóban felvételeket készítenek a közmunkásokról, az bizonyosan jogellenes adatkezelésnek tekinthető. Péterfalvi Attila vizsgálatot helyezett kilátásba.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője egy más témájú csütörtöki sajtótájékoztatón kérdésre „kézivezérelt pártkatonának" nevezte Péterfalvi Attilát és úgy értékelt: a kamerakérdés eldőlt azzal, hogy mennyi kiosztott szerszám, eszköz eltűnik a munka során. Állnak minden vizsgálat elé – jelezte a szóvivő, aki helyesnek tartja Janiczak Dávid döntését.

 

 

 

 

 

 

Süddeutsche Zeitung: Orbán, a „kvótagyilkos”

A Süddeutsche Zeitung müncheni lap Kvótagyilkos címmel foglalkozik azzal, hogy a menekültek ügyében Orbán Viktor mindenki másnál élesebb agitál a bevándorlók elosztása ellen, amiben a kommunista múlt is szerepet játszik. De manapság alighanem csak ő nevezi kéjutazásnak a menekülést Európába.

Múlt pénteki rádióinterjúját a stábja gyorsan szétküldte, hogy a világ megtudja: Magyarország ebben a kérdésben nem hajlandó úgy táncolni, ahogyan az EU fütyül.

Hogy főleg a kelet-európai államok utasítják el hangosan Brüsszel elképzelését, annak részben gazdasági tényezői vannak: a menedékkérők ellátása költséges, bár a régió keleti felében a növekedési adatok sokszor jobbak, mint a franciáknál vagy a spanyoloknál. Az izgalom oka, hogy például a magyaroknál különösen sokan lépték át illegálisan a határt, csakhogy az érintettek közül nagyon kevesen maradnak nálunk, a legtöbben tovább vándorolnak Nyugatra.

Viszont a kvótarendszer hosszú távon több menekültet jelentene számunkra, nem kevesebbet. Ezt pedig Orbán nem akarja elfogadni. Arra hivatkozik, mint más kelet-európai politikusok: ilyesmit nem lehet elvárni a lakosságtól.

Nála ennél a pontnál egészen egyértelműen keveredik az idegenellenes, illetve a paternalista és populista hang. A magyarázat az, hogy egész Európában, így a fiatal, még nem stabil demokráciákban a vezető jobboldali és jobbos-populista vezetők mozgósítják a választókat és az érzelmeket. Ehhez felhasználják a múlt történelmi-kulturális terhét, nevezetesen azt, hogy ezek az országok évtizedeken át el voltak vágva a külvilágtól, és még ma sem könnyű számukra, hogy idegenek éljenek náluk.

Az olyan szélsőséges pártok pedig, mint a Jobbik, a romákkal és a migránsokkal szembeni általános elutasítást lovagolják meg, hogy a bezárkózást és az etnikailag tiszta társadalmat hirdessék.

Orbán kevésbé radikálisan érvel, de ő is a „nép hangjára” játszik. Közben szándékosan keveri az olyan fogalmakat, mint a gazdasági menekült, terrorista, menedékkérő, legális és illegális bevándorló. A csapásirány: a menekültek 90 százaléka a zöld határon át érkezik, és ez ellen fel kell lépni, amihez meg kell akadályozni a Brüsszel által tervezett irreális szabályozást. Ehhez szolgál eszközül a manipulatív kérdőív. Miközben a magyar szabályok már most is szigorúbbak, mint másutt.

 

 

 

 

 

 

Habony Londonban is céget alapított

Londonban alapított céget Habony Árpád még márciusban – derítette ki az RTL Klub híradója. A cégnek Orbán tanácsadója csak 50%-ban tulajdonosa, a a másik felét az amerikai Arthur J. Finkelstein birtokolja, aki szintén egy ismert politikai tanácsadó és korábban a Fidesz kampányait is segítette.

A cég alaptőkéje 2500 font, tehát megközelítőleg 1 millió forint. A csatornának a magyar ügyvezetőt sikerült elérni, aki azt mondta, nem ismeri személyesen Habony Árpádot, sőt, még sosem találkoztak, de ezen felül nem kívánt nyilatkozni. A férfi egyébként több mint egy tucat másik angliai cégben is betöltött már igazgatói pozíciót.

Habony egyébként nemrégiben vett részt egy másik cégkissé nehézkesre sikerülő – alapításában is, amelyet az új jobboldali médiabirodalom bázisának szánnak.

 

 

 

 

 

 

A tolvajkormány terve "felzabálja az ország jövőjét"

Az Együtt szerint a jövő évi költségvetés "felzabálja az ország jövőjét", az oligarchakormányzást, valamint a hatalmas állami bürokráciát szolgálja.

Egy polgári ország vezetője éljen úgy, mint egy polgár, és ne úgy, mint egy király

- jelentette ki Szelényi Zsuzsanna, a párt független országgyűlési képviselője szerdán, a Kossuth téren tartott sajtótájékoztatóján, ahol bírálta a többi közt a miniszterelnök várba költözését, a futball jelentős forrásait, valamint azt, hogy a kabinet sok milliárd forintot költ a paksi beruházásra.

Drámainak ítélte, hogy újabb 40 milliárd forint jut a közfoglalkoztatásra, ezek helyett szerinte az oktatásra, az egészségügyre és valód munkahelyek teremtésére kellene nagyobb forrást biztosítani.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a 2016-os költségvetés parlamenti benyújtásakor arról számolt be, hogy az adócsökkentés költségvetése lesz a jövő évi büdzsé, a hiány 761,6 milliárd forint lesz, míg az államadósság a GDP 73,3 százalékra csökkenhet jövő év végére.

 

 

 

 

 

 

Elkaszálta a Kúria a Miskolc elhagyásáért pénzt ajánló rendeletet

A nyomortelep-felszámolási akció részeként a városi önkormányzat a szociális bérlakásuk elhagyását vállaló, egyébként rendesen fizető embereknek járó 1,5-2 millió forint kifizetését ahhoz kötötte, hogy elköltözzenek Miskolcról, és legalább öt évig vissza se jöjjenek. A kormányhivatal után most a Kúria is törvénysértőnek találta a rendelkezést, és megsemmisítette. Eddig csak egyetlen olyan családról tudni, amely ilyen feltételekkel költözött el Miskolcról. A telepfelszámolás ettől még megy tovább.

A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a Kúria önkormányzati tanácsának április 28-án hozott döntése Miskolc városának nagy botrányt kavart rendeletéről. A Kúria kimondta: törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő
megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön. A Kúria a miskolci lakásbérleti rendeletnek erről szóló bekezdését megsemmisítette. A döntés ellen nem lehet jogorvoslatot kérni.

A lelépési pénzről szóló miskolci rendeletet tavaly május 8-án szavazták meg. A rendelet lényege az volt, hogy Miskolc 1,5 és 2 millió forinti összeget fizet az önkormányzati bérlakások elhagyásáért azoknak a bérlőknek, akik elköltöznek Miskolcról, és legalább öt évig vissza sem mennek.

Ahogy többször megírtuk: a pénzbeli kárpótlásféleségről szóló alku csak olyan lakókkal jön szóba, akik jó bérlők voltak, rendesen fizettek, érvényes szerződésük volt. A nyomortelepek többi lakójával a miskolci önkormányzatnak nem kellett egyezkednie, mert akinek tartozása gyűlt össze, aki megsérti a közösségi együttélés önkormányzat diktálta szabályait, azt egyezkedés, segítség és pénz nélkül utcára tehetik, ha végigjárják a hivatalos utat: bérleti szerződés felmondása, jogcím nélküli használóvá nyilvánítás, bírósági végrehajtás, kilakoltatás.

Csak egyetlen családnál alkalmazták

Így nem meglepő, amit csütörtökön, egy évvel a rendelet megszületése után a miskolci önkormányzat sajtószóvivőjétől, Koczák Szilviától megtudtunk: összesen egyetlen olyan család volt, amely a bérlakása elhagyásáért kapott pénzért vállalta az elköltözést Miskolcról.

Ettől függetlenül a miskolci rendelet dominót indított el. Több borsodi település is rögtön fogadkozni kezdett: megakadályozzák, hogy hozzájuk költözzenek ezek az emberek. Sorra születtek is az ezt célzó, segély-és közmunkamegvonással operáló rendeletek, amelyek a megyei kormányhivatal megállapítása szerint egyébként alkotmánysértők.

A miskolci önkormányzat közgyűlése legközelebb május 21-én ülésezik. Az önkormányzat szóvivője az Index kérdésére csütörtökön közölte: 

Miskolc Város Önkormányzata tudomásul veszi a Kúria döntését és meg fogja a tenni a szükséges intézkedéseket.  

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal már tavaly ősszel indítványozta, hogy Miskolc vizsgálja felül és módosítsa a lakásbérleti rendeletnek ezt a problémás bekezdését. Az önkormányzat azonban december 18-i ülésén úgy döntött, hogy nem enged a rendeletből, és elutasítja a kormányhivatal indítványát. Ezért szintet lépett a törvényességi felügyeleti eljárás, és a kormányhivatal a Kúria elé vitte az ügyet.

A Kúria döntésének indoklása

  • Nyilvánvaló, hogy a támadott szabályozás alapvetően a szociális helyzet alapján rászorulókat érinti. Az önkormányzat maga is arra utalt magyarázatként a Kúriának küldött állásfoglalásában, hogy az EU támogatásával az önkormányzat kötelezettséget vállalt az avult, szegregátumokat képező telepek (nyomortelepek) felszámolására.
  • A rendelkezés megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, diszkriminálja, hátrányosan megkülönbözteti a rossz szociális helyzetben lévő embereket.
  • A település elhagyására kötelezés sértheti a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, a magán-, a családi élet, az otthonhoz és a kapcsolattartáshoz való jogot is.
  • A szabályozásnak tárgyilagos megítélés szerint nincs – a hatályos magyar jogrendszer alapjogi standardjai szerint – elfogadható indoka.
  • A Kúriát nem győzte meg az önkormányzat azzal sem, hogy szerintük a bérlő szabad akaratából költözik a városon kívülre. Hiába hivatkozott az önkormányzat a tulajdonhoz való jogára is. A Kúria az alkotmánybírósági gyakorlatra hivatkozott, amely szerint a szociális kötöttségek a tulajdonosi autonómia korlátozását messzemenőleg lehetővé teszik, és ez fokozottan igaz az önkormányzati tulajdonra mint köztulajdonra.

A rendelet miatt eredetileg a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) fordult a kormányhivatalhoz. A Kúria döntésének nagyon örülnek, mondta az Indexnek Amman Zsuzsa, a  NEKI ügyvédje. Ők is úgy tudják, hogy ezidáig csak egyetlen családnál alkalmazták a most megsemmisített rendelkezést, a NEKI inkább olyan miskolciakkal került kapcsolatba, akiket az önkormányzat megpróbált rábeszélni a kiköltözésre, de ők nem akartak falura menni.

Az ügyvéd szerint az az egy család, amely érintett, a Kúria döntése nyomán töröltetheti az elidegenítési és terhelési tilalmat a másik településen vett házról, és azzal azután már azt kezd, amit akar, ha szeretné, eladhatja, és akár Miskolcra is visszaköltözhet.

Az önkormányzat értelmezése szerint azonban erre az egy esetre nincs hatással a Kúria döntése, mert a megsemmisített rendelkezés csak a Kúria határozatának Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

A telepfelszámolás megy tovább

A Fidesz-KDNP miskolci képviselőcsoportja közleményt adott ki csütörtökön, a boon.hu-n jelent meg, és eszerint a Kúria döntésének nincs semmilyen hatása a nyomortelep-felszámolási programra.

A kutya tehát megint ugat, a nyomortelep-felszámolási program karavánja pedig lendületesen halad Miskolcon.

- írták a Jobbikra utalva, a Jobbik képviselője ugyanis úgy értelmezte a döntést, hogy jogilag is megbukott a Fidesz telepfelszámolása.

 

 

 

 

 

 

Naponta csökkent egyet a kormány a bürokrácián

Bürokráciacsökkentő programot indít a kormány: első körben 360 könnyítést vezetnek be, de van még másik 640 további ötletük is az egyszerűbb, könnyebb ügyintézésre. A járási hivatalokban dolgozó mintegy 35 ezer közszolga jövő év júliusától Lázár János szerint "jelentős" béremelést kap. 

Bürokráciacsökkenő programot indít a kormány – jelentette be a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is elmondta, hogy jövőre országszerte az állami hivatali apparátusban dolgozó mintegy 35 ezer közszolga fizetését emelik, erre 25 milliárd forintot szánnak.

A járási hivatalokban dolgozó tisztségviselőktől ezernél több javaslat érkezett Lázár János buzdítására arra, hogyan lehetne az állampolgárok számára egyszerűbbé tenni a hivatalos ügyek intézését. A javaslatokból 360-at Lázár szerint "azonnal bevezetnek" egy bürokráciacsökkentő program részeként.

A javaslatok maradék kétharmadát is megvalósítják később. Elhangzott: egyszerűsítenek építési hatósági, engedélyezési, foglalkozatásra vonatkozó eljárásokat.

Fizetésemelést kapnak a közszolgák 

Lakossági konzultáció is indul a kormányhivatalokban, ahol észrevételeket tehetnek e témában az állampolgárok – tette hozzá a miniszter. Arról is beszélt, hogy 2016-ban az állami eljárások díjtételét 10 milliárd forinttal csökkenti a kormány, tehát olcsóbbak lesznek bizonyos hivatalos eljárások díjai, de konkrét példákat egyelőre nem említett.

Jövő év júliusától az ezen a területen dolgozó közszolgák béremeléséről is döntött a kormány – derült ki. Az érintett mintegy 35 ezer, nem vezető beosztású munkatárs Lázár szerint „jelentős" mértékű béremelést kap, ez abban a fél évben 25 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek.

Lázár: Szó sem lehet bevándorlási kvótáról

A szociális ágazatban dolgozók jövőre is kapnak bérpótlékot, de az életpályamodellről egyelőre nem lehet beszélni, mivel pontosan meg kell nézni, hogy a magyar államnak hány ilyen dolgozóra van szüksége – mondta Lázár.

A Miniszterelnökség vezetője szerint Magyarország határozottan ellenzi az uniós kvótarendszer tervezetét. A kormány határozottan ellenzi, és megakadályozza az EB tervezetét, ez nem így lesz, ide nem fog jönni senki – tette hozzá. A nemzeti konzultáció esetleges felfüggesztésére vonatkozó kérdést visszautasította, kiemelve: érdemes megkérdezni az embereket, hogy mit gondolnak a kérdésről.

Zsizsegés

Az állami hirdetésekről azt mondta, a 25 milliárdos összeg messze alatta marad a korábbi évek összegeinek. Lázár szerint megpróbálnak ésszerűen gazdálkodni. Nagy zsizsegés van a piacon.

Ma be kell nyújtani a reklámadóról szóló javaslatot, de a 100 milliós küszöb túl magas, mert az EB megtámadta.

Sok mindennek kinézhetek, de hogy válságban lennénk, azt nem hiszem – reagált Schmidt Mária kijelentésére a Miniszterelnökség vezetője. Van egy nagyon fontos elvem a Sorsok Háza ügyében, mégpedig, hogy az csak a magyarországi zsidóság közreműködésével lehetséges. A jó dolgokat Orbán Viktor találja ki, a rosszakat én – utalt a kormányzati munkamegosztásra Lázár János. 

Nincs stratégia

Az Origo kérdésére Lázár János azt mondta, érthető, hogy Tarlós meg akarja változtatni a fővárosi közlekedést. Még nincs kész az ország következő hétéves közlekedési koncepciója, a kormány sem tárgyalt róla – tette hozzá. Nincs egységes stratégiája az országnak, ez nagy adóssága az elmúlt 25 évnek, de most ilyen típusú kérdésekkel szeretnénk foglalkozni. A kormány kész támogatni a fővárosi közlekedést, de érthető, hogy a miniszter szeretné tudni, hogy hová megy a pénz. 

 

 

 

 

 

 

 

Lemondott a Népszabadság balesetet okozó főszerkesztője

Lemondott a Népszabadság főszerkesztői posztjáról Murányi Marcell. A Népszabadság főszerkesztője a sajtóból tudta meg, hogy a baleset után több nappal meghalt az a kerékpáros, akit még március 30-án sodort el a fővárosi Rottenbiller utca és István utca kereszteződésében. 

Közleményben jelentette be lemondását Murányi Marcell. A Népszabadság főszerkesztője lépését azzal indokolta, hogy a sajtóból tudta meg, meghalt az a férfi, „aki abban a balesetben sérült meg, amelynek részese voltam”.

Gyanúsítottként hallgatták ki

A főszerkesztőről a Napi Gazdaság írta meg, hogy március 30-án a budapesti Rottenbiller és István utca kereszteződésében elsodort egy kerékpárost, majd segítségnyújtás nélkül továbbhajtott.

Murányi Marcellt a Budapesti Rendőr-főkapitányság segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével gyanúsította meg. Az csak csütörtök reggel derült ki a Ripost online bulvármagazin írásából, hogy az elsodort kerékpáros életét vesztette. 

A Budapesti Rendőr-főkapitányság az Origónak megerősítette, hogy a biciklis a baleset után több nappal meghalt. A rendőrség most azt vizsgálja, hogy a halála összefüggésben lehet-e a balesettel. 

Furcsa hangot hallott

A főszerkesztő szerdán közleményt adott ki, amelyben elismerte felelősségét, de a gázolást és a tudatos cserbenhagyást cáfolta.

„Autómmal a külső sávból egy lelassult trolit kikerülve, majd onnan jobbra kanyarodva úgy sodortam el egy kerékpárost, hogy azt akkor nem észleltem. Mindössze egy furcsa hangot hallottam, aminek nem tulajdonítottam jelentőséget. Hazaérve láttam meg az autóm jobb oldalán, a második ajtó hátsó részénél egy nagyjából 25 centiméter hosszú karcolást. Ekkor azonnal visszamentem a kereszteződéshez, ahol már helyszíneltek a rendőrök, és jelentkeztem náluk” – írta.

A főszerkesztő állítása szerint a két időpont között mindössze annyi idő telt el, amíg haza-, illetve visszatért, azaz körülbelül 20-25 perc.

Mélységesen megrendített

Murányi Marcell a felelősségét a kihallgatáson elismerte, hiszen – mint írta – az eset megtörtént, viszont úgy gondolja, nem történt tudatos cserbenhagyás, és nem gázolt.

„Az ügy mélységesen megrendített, szeretném kifejezni együttérzésemet a baleset sérültjének” – tette hozzá a főszerkesztő, aki a közlemény megírásának idejében nem tudta, hogy a férfi azóta elhunyt. 

Tájékoztatta a vezetőséget

A balesetről közleményt adott ki a Népszabadság kiadója, a Mediaworks Zrt. is. Ebben azt írták, Murányi Marcell a balesetet követő napon személyesen tájékoztatta az esetről a lap és a kiadó vezetőségét. 

"Mindaddig, amíg a balesettel kapcsolatos hivatalos vizsgálatok és eljárások le nem zárulnak, a médiavállalat az ügyet a továbbiakban nem kívánja kommentálni" – írták.

Murányi Marcell tavaly augusztus óta volt a Népszabadság főszerkesztője, előtte nyolc évig a Blikk első embere volt. 

 

 

 

 

 

 

Hiába a bűvészkedés, nézői felét vesztette az M1 híradója

Hiába próbálja az MTVA sikertörténetként eladni a köztelevízió átalakítását, a nézettségi mutatók mást mondanak. Míg a nagy váltás előtt az M1 esti fél nyolcas híradóját 332 ezren nézték, két hónappal később ez a szám kevesebb, mint a felére, 151 ezerre csökkent – írta a NOL.hu.

A Duna TV híradója ennél is gyengébben teljesít: 124 ezren nézik esténként. Eközben az RTL Klub és a TV2 híradóit 600-700 ezer ember követi figyelemmel esténként.

Az átalakítással még így is leginkább a Duna TV járt jól: a korábbi három helyett hét százalékra nőtt a közönségaránya. Ezzel pedig nagyobb a nézettsége, mint az M1-nek a koncepcióváltás előtt. A csatornára az M1-ről átköltöztetett műsorok népszerűek: a Kékfény, a Magyarország, szeretlek!, a Szálka, avagy Bagi és Nacsa megakad a torkán, a Szerencse Szombat, a Gasztroangyal és a Forma–1-es közvetítés. Viszont a 800 millióért készíttetett Kossuthkifli című sorozat gyakorlatilag megbukott: alig pár rész után elvesztette nézői felét.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel