Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Tüntetnek az egészségügyi dolgozók

Kedd délután "a romokban levő egészségügy" miatt két felvonulást is tartanak Budapesten. A Clark Ádám tértől és a Hősök terétől is tüntetők indultak el a városon át követeléseiket hangoztatva.

Az atv.hu munkatársai mindkét felvonulás helyszínén ott vannak. A Hősök terén így gyülekeztek a tüntetők a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által meghirdetett demonstrációra, amit a megalázóan alacsony fizetések miatt szerveztek.

A másik tüntetést az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség hirdette meg Értetek, Értünk, Veletek címen.  A több szakszervezetet is tömörítő szövetség a biztonságos betegellátás feltételeinek megteremtését, életpályamodellt, alapilletmény-emelést és a hálapénzrendszer megszüntetését követeli.

Ők a Clark Ádám tértől indultak a Lánchídon át az Arany János utcába, ahol vélhetően este 7-kor  a másik tömeggel is találkoznak.

Mi a különbség az alagút és a fizetés között?

Az alagútból ki lehet jönni, a fizetésből nem.

Ezzel a viccel kezdődött meg a tüntetés, az első felszólaló a példaértékű összefogást dicsérte, miközben a tömeg hangosan éljenzett némi szirénázás kíséretében.

A János kórház egyik ápolója a saját versét olvasta fel Szegény nővér címmel.

A folyamatosan növekvő tömegben lassan 5-600 egészségügyi dolgozó gyűlt össze a Clark Ádám téren.

Felszólalt a tüntetésen egy ápolt is, aki a szolidaritásáról és tiszteletéről biztosította a jelenlévőket. 

A menetelés közben a Lánchidat lezárták, a résztvevők némi retró zene kíséretében békésen vonultak.

 Mindeközben a tüntetők bizakodóak a Hősök terén is, remélve azt, hogy a kormány teljesíteni fogja a 12 pontban összefoglalt követeléseiket.

Babonits Tamásné a Hősök terén kezdődő rendezvény egyik szervezője a legfőbb célkitűzésekről beszélt.

A Hősök terén a mindennapok hőseit köszöntik, akik az ország minden tájáról azért jöttek Budapestre, hogy részt vehessenek a demonstráción.

A rendezvényen Balogh Zoltán kamara elnök is felszólalt, aki a tüntetés céljairól és okairól beszélt:

Irinyi Tamás, Csongrád megyei elnök a "stadionok árnyékában vergődő kivéreztetett egészségügyről" beszélt:

 

 

 

 

 

A Fidesz szerint Gyurcsány inkább a családokat adóztatná

A Fidesz szerint a Demokratikus Koalíció (DK) előbb adóztatná meg a családokat és a munkavállalókat, mint a több százmilliós vagy akár milliárdos bevétellel rendelkező reklámipari szereplőket.

A nagyobbik kormánypárt kedden Gréczy Zsolt DK-szóvivő nyilatkozatára reagálva az MTI-hez eljuttatott közleményben rögzítette: Fidesz támogatja, hogy legyen reklámadó és továbbra is az extraprofittal működő szektorok vállaljanak nagyobb részt a közterhek viselésében. A kormány által tervezett kétkulcsos reklámadó kellőképpen garantálja a hazai kisvállalkozások védelmét és adómentességét.

Mint írták, a DK a reklámadótól eltekintene, de a gyermekesektől elvenné a családi adórendszert, eltörölné a családi kedvezményt és újra legalább duplájára emelné a személyi jövedelemadót. A Fidesz-frakció azonban folytatja a családok és a munkavállalók adócsökkentését és támogatja a reklámadó fenntartását – közölte a nagyobbik kormánypárt.

A Demokratikus Koalícióhoz szóvivője keddi sajtótájékoztatóján jelentette be: a DK-hoz tartozó független képviselők törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy szüntessék meg a reklámadót.

 

 

 

 

 

A paralimpiai bizottság elnöke szerint jogszerű volt támogatása, de azért visszafizette a hárommiliót

Visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett hárommillió forintos támogatást a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) részére a szervezet elnöke, Gömöri Zsolt, aki ezt kedden sajtótájékoztatón jelentette be Budapesten.

A sportvezető közölte: annak ellenére döntött így, hogy szerinte 2012-ben jogszerűen vette fel a vissza nem térítendő támogatást, hiszen ez a lehetőség akkor minden köztisztviselőt megilletett.

Hozzátette, nem tett mást, csak élt a lehetőséggel, és ennek megfelelően hozta meg a döntést a szervezet elnöksége is.

Közölte: az üggyel kapcsolatban durva politikai támadások érték a Magyar Paralimpiai Bizottságot, miközben a szervezet politikamentesen kívánja folytatni a tevékenységét.

Gömöri Zsolt azt mondta, éppen annak érdekében döntött az összeg visszafizetése mellett, hogy a bizottság az érdemi munkára tudjon koncentrálni. Egyben reményét fejezte ki, hogy az MPB iránti érdeklődés akkor is ilyen erőteljes marad, amikor az eredményekről lehet beszámolni.

Kitért arra: az elnökségi döntés szabályosságát bizonyítja, hogy az MPB közgyűlése később egyhangúlag fogadta el az elnökség azon beszámolóját, amelyben fel volt tüntetve a számára kifizetett juttatás is. Ugyancsak elfogadta a testület a 2012. évre vonatkozó, a pénzügyi teljesítésekről szóló felügyelőbizottsági és független könyvvizsgálói jelentést is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az MPB elnökségének azon tagjai, akik hasonló juttatásban részesültek, szintén visszafizették-e a támogatást, Gömöri Zsolt nem adott egyértelmű választ. Csupán annyit mondott, hogy az elnökség tagjainak nem munkáltatója a Magyar Paralimpiai Bizottság.

Korábban kiderült, az MPB elnöksége 2012-ben Deutsch Tamásnak, a szervezet alelnökének a javaslatára ítélte meg Gömöri Zsoltnak a vissza nem térítendő támogatást. Az ügy kipattanását követően az MSZP és a Jobbik is lemondásra szólította fel a bizottság teljes elnökségét, Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást is.

 

 

 

 

 

Ő lehet Vida Ildikó utódja

Gőzerővel keresik Vida Ildikó utódját, s a jelöltek között egy komolyan vehető név is felbukkant – értesült a Népszabadság.

Információik szerint a poszt várományosa a jelenleg a közép-magyar­országi régiót irányító Tamásné Czinege Csilla lehet.

Beszélgettek Hor­váth Andrással, a NAV egykori alkalmazottjával, aki azt mindenképpen valószínűsíti, hogy a hivatal működését jól ismerő belső személy lesz az utód és úgy hallotta, a hölgy neve egyre többször merül fel.

A régióvezető régi motoros, szakmai felkészültségéhez kétség sem fér. Első vezető pozícióját Vida korábbi elnökségének idején kapta, ezt követően az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának vezetője, majd a NAV ­Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóságának főigazgatója lett – olvasható a Népszabadság cikkében.

 

 

 

 

 

Hatalmasat nyit a kormány a pénzcsapon

A kormány azt tervezi, hogy a 2020-ig terjedő uniós költségvetési időszakban 750 milliárd forintot, a korábbi háromszorosát fordítja a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására, mondta Csepreghy Nándor.

A helyettes államtitkár az IQ Kecskemét Ipari Innovációs Központ alapkőletételén vett részt, amely 2,1 milliárd forintos EU-s támogatással épül. A KÉSZ csoport 3 milliárd forintos beruházásával 7480 négyzetméter alapterületen megvalósuló központ olyan nyílt, szellemi és technológiai műhely lesz, amelyet a régió innovációs tevékenységének elősegítése érdekében hoznak létre.

Csepreghy Nándor rámutatott: komoly gond, hogy nagyon sok magyar ötlet külföldi finanszírozással került ki a világpiacra, ezért az abból származó jövedelem és plusz hozzáadott érték is külföldre kerül.    Szavai szerint „gyökeres változásra van szükség”, mert az Európában működő jóléti rendszer csak akkor lesz fenntartható, ha az EU gazdasági működését teljesen új alapokra helyezik.

Hozzátette, az EU 500 millió lakosa a világ lakosságának a 8 százalékát teszi ki, s a 28 tagállamban termelik a világon előállított közjavak 25 százalékát. Ugyanakkor az EU-n belül fizetik ki a világon a szociális juttatások 60 százalékát - közölte. Kitörési pont csak az innováció lehet – fűzte hozzá.

Az államtitkár úgy fogalmazott: ez a beruházás és a hasonló projektek részei annak az együttműködésnek, amelyet a kormány kezdeményezett annak érdekében, hogy az innováció segítségével minél több magyar és Magyarországról származó termékkel találkozzunk a világban.

Az ipari innovációs központ várhatóan még idén megvalósul, és már az első évében 26 új munkahelyet teremt. A központ alapkövét Csepreghy Nándor, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, Lénárt Szabolcs, a kedvezményezett IQ Kecskemét Kft. ügyvezetője, valamint Szalados László, a kivitelező KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója közösen helyezték el.

 

 

 

 

Kibékíthetetlen fideszes belvita a szuperkórház miatt

Az utóbbi időszak legélesebb vitája alakult ki a Fidesz budapesti vezetői, polgármesterei között az új, állami szuperkórház miatt – közölte a napigazdasag.hu.

A portál értesülése szerint egyelőre még abban sincs egyetértés, hogy Budán vagy Pesten kapjon helyet a létesítmény, és az álláspontok annyira távol állnak egymástól, hogy semmi esély a megállapodásra.

A weboldal szerint szerdán a Fidesz budapesti elnökségének szerdai ülésén csapnak össze a több tízmilliárd forintos beruházás ügyében a párt fővárosi politikusai. Ugyanakkor nincs esély arra, hogy az ellenérdekelt polgármesterek engedjenek, mert a hátrálást saját személyes vereségükként értékelnék.

Wintermantel Zsolt IV. kerületi polgármester Újpestet tartja a megfelelő helynek, mert jól megközelíthető és a telek is rendelkezésre áll. Úgy véli, a budai oldalon lévő Lipótmező fejlesztési ötlete zsákutca, mert csak kétszer egysávos út vezet oda. Láng Zsolt II. kerületi polgármester viszont számos fórumon elmondta, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felújítását tartja a megfelelő megoldásnak.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az OPNI negyvenhektáros, ősfás telkét az önkormányzat szabályozási eszközökkel védte meg, előírva, hogy a területet csak egészségügyi célra lehet hasznosítani.

Tarlós István főpolgármester is egy budai kórház mellett foglalt állást, és az egykori OPNI területét nevezte erre a legalkalmasabbnak. Hasonló álláspontot képviselt két hete az Építéstudományi Egyesület egészségügyi szakosztálya által szervezett rendezvényen Zombor Gábor egészségügyi államtitkár is.

Az egészségpolitikus akkor azt mondta: tizenhárom helyszínt vizsgálnak, de egyelőre csak az látszik biztosnak, hogy a kórház Budán épül fel. Helyszínként felmerült a Déli pályaudvar, a Nagyvárad tér, a Megyeri híd környéke, a Kelenföldi pályaudvar melletti üres telek, a Kútvölgyi bővítése és a Sportkórház felújítása – írta a lap.

 

 

 

 

Polt Péter falaz Orbánnak és vejének

A Párbeszéd Magyarországért szerint az ügyészség "falaz" Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak, mert bár több feljelentést is tettek a keszthelyi kikötő megvásárlásának ügyében, mégsem indult eljárás. Erről a párt társelnöke, Szabó Tímea beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Elmondta, előbb a Zala Megyei Kormányhivatalhoz, aztán a Zala Megyei Főügyészséghez, majd a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, de sehol nem indult eljárás az ügyben. A független képviselő szerint látszik, hogy a Legfőbb Ügyészség "nem hajlandó semmilyen állami korrupciós ügyet vizsgálni".

Szabó Tímea felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy "ne falazzon" Orbán Viktornak és vejének, hanem indítson érdemi vizsgálatot a "Fidesz-KDNP-mutyik" ügyében, emellett arra kérte az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg a keszthelyi kikötő eladását. A PM szerint ebben az ügyben felelőtlenül gazdálkodtak az állami vagyonnal – közölte.

 

 

 

 

 

 

Nyugdíjaskori megélhetésén aggódik a magyar

A lakosság mindössze 6 százaléka nem aggódik az időskori megélhetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy nem jár anyagi lemondással a nyugdíjba vonulás. A válaszadók 12 százaléka viszont attól tart, hogy a nyugdíja a jelenlegi jövedelme felét sem éri majd el, és összességében a megkérdezettek 30 százaléka számít minimum 20 százalékos bevételcsökkenésre – derült ki egy a 18-59 éves népesség körében, 1200 fős mintán végzett áprilisi kutatásból.

A megkérdezettek válaszai alapján a lakosság 87 százaléka tervezi a kiadásai visszafogását időskorában. A legtöbben – 30 százalékuk – a ruhavásárláson spórolnának. Közel ugyanennyien költenének kevesebbet étteremre, alkoholos italokra és dohányárura, de a nyaraláson is sokan spórolnának. A válaszadók 20 százaléka kevesebbet költene rezsire, autóhasználatra, illetve elektronikai cikkekre.

Élelmiszer vásárlásait a megkérdezettek 12 százaléka fogná vissza, a gyermekek, unokák támogatásán azonban csak a válaszadók 4 százaléka próbálna takarékoskodni.

A nyugdíj előtt álló felnőtt lakosság 34 százaléka rendelkezik az időskorára szánt tartalékkal, és csak 22 százalékának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amelyhez adókedvezmény is társul.

Annak ellenére, hogy csak tavaly vezették be a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, már a válaszadók 5 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással – áll a közleményben.

 

 

 

 

Most egy német lapnak ment neki a kormányszóvivő

A kormányszóvivő szerint a német Der Spiegel hetilap portálján kedden megjelent, Vona Gábor Jobbik-elnökről szóló portréban "rosszindulatúan, tudatosan, ám egyúttal ellentmondásokkal teli formában próbálja összemosni" a magyar kormány, illetve a Fidesz és a Jobbik célkitűzéseit.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben Kovács Zoltán kiemelte: "az erős csúsztatásokkal és hazugságokkal állításokkal fűszerezett írás – mintegy a brit The Guardian nyomdokaiban – állítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz már évek óta +átveszi+ a Jobbik programját". Hozzátette: a cikk az Európai Unió és tagállamai előtt álló egyik legfontosabb kérdés vitája előtt azt állítja, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívekben a bevándorlók és a menekültek ellen "uszítják" az embereket, "úgy, mint azt különben csak a szélsőjobboldal teszi". A lap továbbá beszámol arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kéri az emberek beleegyezését, hogy "kormánya +bezárathassa+ a menekülteket, +kényszermunkára+ kötelezze őket, és hogy minden további nélkül +kitoloncolhassa+ őket" – áll a közleményben.

A kormányszóvivő kijelentette: a lap nem tájékozódott megfelelően az érintett kérdésekben, a kormányt pedig "elmulasztotta megkérdezni". A Der Spiegelben megjelent "súlyos kijelentések és valótlanságok helyreigazítása érdekében" megteszik a szükséges lépéseket – tette hozzá.

 

 

 

 

A 39 éve ott élő néni nem vehetett lakást – az államtitkár igen

Elkeseredett pécsi néző fordult az RTL Klub híradójához, miután már 39 éve bérli lakását a Levéltártól, de nem engedik neki, hogy megvegye. Az idős néni 1994 óta már 29-szer nyújtotta be igényét a lakásvásárlása, de elutasították, mondván összegzik az ingatlant.

Ehhez képest 2011-ben mégis értékesítettek a házban egy lakást, a vevő pedig Garai Péter volt és édesanyja. Garaiból azóta az uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár lett.

Az Emmi az RTL Klub megkeresésére azt mondta, az ingatlant az önkormányzat nyilvános hirdetés útján adta el. A csatorna az önkormányzatot is kereste, hogy miért adták el az egyik lakást, mikor a másikat nem, de hiába ígértek nekik választ, az nem érkezett meg.

Ha Önnek vagy ismerősének van hasonló története és szívesen megosztaná másokkal, írja meg nekünk. Levelét várjuk a attihusz@gmail.com címre.

 

 

 

 

Ha ez így megy tovább, összeomlik a közoktatás

Egy elég előremutató projektbe kezdett a Magyar Tudományos Akadémia közgazgazdasági intézete. Megpróbálják kideríteni, hogy milyen állapotban van a közoktatás.

Mindezt nem hangzatos politikai szempontok szerint, hanem lehetőségeik szerint a tényekre alapozva. A kutatók rengeteg adatot gyűjtöttek össze az iskolarendszer 2001 és 2013 közötti állapotáról, ezeket értelmezve kikevertek 100 mutatót, amik szerintük eléggé pontosan jellemzik a helyzetet. Ezeket egy kötetbe gyűjtötték, ma bemutatták a nyilvánosságnak, mi meg a könyvből kiválasztottunk tíz fontos ábrát, ezeket most alaposabban is megmutatjuk.  Folytatás...........

 

 

A Fidesz vicsorogva harapdálja a Nyugat kezét, de nem fogja elengedni

Bokros Lajos ezúttal Facebook-oldalán ment neki a Fidesznek. A Moma politikusa "Biztonsági szelepek" című bejegyzésében kritizálta a nagyobbik kormánypártot azért, mert bár folyamatosan az EU-t támadja, mégis annak haszonélvezője.

Bokros az alábbi bejegyzést írta:

Miközben a kormány öt éve szabadságharcot folytat az EU ellen, ráadásul jobbikos sugallatra időnként az unióból való kilépést is meglebegteti (Matolcsy: "van élet az EU-n kívül is"), vigyorogva élvezi azt a helyzetet, ahogy az EU épít nekünk, hogy a kormány rombolhasson. Ámokfutó kormányunk, ami fölösleges és káros intézkedések sorozatával (nyugdíjpénztári vagyon elkobzása, az egészségügy kivéreztetése, a tanszabadság lábbal tiprása, KLIK, dohánymonopólium, vasárnapi zárvatartás, rezsicsökkentés, devizahitelek kiváltása, földbérleti szerződések, stb.) jeleskedik és egyéni meggazdagodásra használja korlátozatlan hatalmát, módfelett örül annak, hogy az EU szolgáltat két fontos biztonsági szelepet, ami éppenhogy alátámasztja a rabló kormány uralmát.

Figyelj, állampolgár! Hazánk évente kap nettó módon (tehát a befizetései teljes visszanyerésén felül) több, mint ezer milliárd (!) forint ajándékot a "hanyatló nyugat" adófizetőinek pénzéből !!!

Ez összesen több, mint amennyit a magyar állam (beleértve az összes önkormányzatot) beruházásokra költ. Ez olyan sok pénz, hogy bőven lehet herdálni, sőt lopni belőle, még akkor is marad a hazai gazdaság üszkösödő gépezetének megolajozására!

Másik biztonsági szelep a kivándorlás. Vedd észre, állampolgár: elment 350 ezer, zömében fiatal és jól képzett honfitársunk, akik már nem Neked fizetik a nyugdíjjárulékot! Azért tudja a kormány alacsonyan tartani a munkanélküliséget, mert a közmunkásokat és külföldre szakadt hazánkfiait ügyes mozdulattal beleszámolja a foglalkoztatottak létszámába. Ez durva csalás, mert a külföldön dolgozók már nem a magyar gazdaságot erősítik, a közmunkások pedig a Te befizetett adóforintjaidból kapnak kegyelem-kenyeret!

Ha nem lenne EU, a fideszes gazdasági "csoda" már rég nem működne. Nem véletlen, hogy a kormány a bevándorlástól fél, a kivándorlástól nem. A Fidesz ugyan vicsorogva harapdálja a táplálékot osztó Nyugat kezét, de biztosak lehetünk benne, hogy sohasem fogja azt elengedni.

Sovány vigasz.

 

 

 

 

 

Potyautasok, élősködők, piócák

Semmi más, mint felsorolás. Adatok, tények, számok. A teljesség igénye nélkül.

Lázár János (Fidesz) havi fizetése: bruttó 1 867 929 forint. Kövér László (Fidesz) 1 731 713 forint. Józsa István (MSZP) 1 218 461 forint.

Egy hölgy - nevezzük Marikának - fiatalon megözvegyült. 28 év ledolgozott munkaviszony után az állandósult fájdalmai és súlyosbodó mozgási nehézségek miatt kivizsgálsára jelentkezett. Kiderült, hogy súlyos, veleszületett és a kor előrehaladtával romló csigolya-elváltozásban szenved. 2004-ben 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála. Rokkantellátást ítéltek meg számára, valamint jogosulttá vált az özvegyi nyugdíjra. Így az összes ellátása 100 ezer forintot tett ki. 2012-ben a felülvizsgálat 51 százalékosra "javította" az állapotát, ekkor még járt az özvegyi nyugdíj. 2014-ben 41 százalékos egészségromlást állapítottak meg nála. Megvonták az özvegyi nyugdíját, a rokkantellátást havi 41.850 forintban állapították meg. Marika már járni sem bír, folyamatos fájdalmai vannak, de szépen gyógyul.

L. Simon László (Fidesz) havi képviselői fizetése bruttó 1 525 423 forint. Gyöngyösi Márton (Jobbik) 897 453 forint. Gúr Nándor (MSZP) 1 320 870 forint. Sallai R. Benedek (LMP) 997 170 forint.

Egy másik hölgy - nevezzük Zsuzsának - 60 éves. Öt gyermeket nevelt fel, két férjet veszített el. Ápolónőként dolgozott 37 éven át, fizette az adókat, járadékokat. A munkája kövekeztében súlyos gerincsérv alakult ki nála, két nyaki és két lumbális sérv. Mellette magasvérnyomás-betegség és súlyos depresszió is "színesíti" a napjait. 2010-ben 50 százalékot meghaladó egészségromlást állapítottak meg nála és így jogosulttá vált az özvegyi nyugdíjra is, a néhány évvel korábban elhunyt férje után. 2013 októberében felülvizsgálatra rendelték be, egy évvel később(!) kapta meg a határozatot. A változatlanul fennálló és súlyosbodó betegsége ellenére visszaminősítették 41 százalékra a rokkantság mértékét. Megvonták az özvegyi nyugdíját és a rokkantellátását drasztikusan csökkentették 38 ezer forintra. Zsuzsa most múlt 60 éves, öregségi nyugdíjra nem jogosult. Zsuzsa jobban teljesít.

Dúró Dóra (Jobbik) havi képviselői fizetése bruttó 997 710 forint. Schiffer András (LMP) 1 296 321 forint. Szijjártó Péter (Fidesz) 1 326 263 forint. Tóbiás József (MSZP) 1 296 321 forint. Vona Gábor (Jobbik) 1 312 162 forint. Soltész Miklós (KDNP) 1 221 363 forint. Rétvári Bence (KDNP)  1 221 363 forint. Mesterházy Attila (MSZP) 748 878 forint.

Egy 53 éves ember (nevezzük Istvánnak) szívrohamot kapott a munkahelyén. Stentet kellett beültetni, a szívműködés kapacitása 30 százalékos volt. 2014. májusban kapta meg a határozatot, miszerint "rehabilitálható". Minimális ellátást kapott, a gyógyszerek költségit sem fedezte. Az állapota romlott, az orvosa transzplantációt javasolt. Fellebbezett, 2014. júniusában C2 rokkantsági kategóriás lett. 2014. decemberére újabb felülvizsgálatra rendelték be, mert élt az orvosokban a gyanú: közben meggyógyult. István 2014. novemberben meghalt. 33 éven át dolgozott, fizette a járulékokat, adókat. István jó állampolgár, nem "potyautazott" tovább.

A politikusi fizetések természetesen az alapilletményeket tartalmazzák. A különféle bizottsági tagságokért járó illetményt, lakhatási támogatást nem. 

Hogy miről szól ez a cikk? Szerinted? 

Forrás: Parlamenti képviselők nyilvános adóbevallásai

             Korhatár Alatti Rokkantak Országos Szervezete

 

 

 

 

 

 

A Fidesz csendben maga mögött hagyta a kisembereket

Észrevétlenül kihátrált a Fidesz a csodafegyvernek szánt kommunikációs paneljük mögül: már nem emlegetik a keményen dolgozó kisembereket, bár továbbra is a középosztály alsó rétegeit akarják megszólítani – írja a VS.hu.

A portál szerint a miniszterelnök kommunikációs stábja sokáig kereste azt a kérdéskört, illetve a hozzá tartozó kifejezést, amivel a tavaly nyárra kifújt rezsicsökkentés helyett a kormánypárt ismét magához vonzhatja az elpártolt vagy elbizonytalanodott szavazókat.

Több tipp után végül úgy döntöttek, hogy a brit konzervatív párt szlogenját, a hardworking people-t, vagyis a „keményen dolgozó emberek”-et honosítják meg.

A miniszterelnök februári évértékelőjében még ebben a formábandobta be az új panelt, pár nappal később azonban keményen dolgozó kisemberré fejlesztették tovább.

A kifejezést Rogán Antal használta sokszor, de a képviselőknek kiadott ukáz alapján más politikusok is puffogtatták – a tapolcai időközi választás kampányában például volt olyan sajtótájékoztató, amelyen a kormánypárti jelölt húsz perc alatt tizenhétszer ismételte meg.

Azóta viszont kikopott a szlogen a fideszes megszólalásokból: kormánypárti nyilatkozatokban már egyáltalán nem kerül elő, a párt május 1-i közleményében is keményen dolgozó emberek napjaként emlegették az ünnepet.

A kisemberezés a VS.hu tapasztalata szerint már az elején visszatetszést keltett a párt több vezetőjében és a képviselők körében is: sokan túl mesterkéltnek, mások túl lekezelőnek találták a kifejezést.

A kiválasztott célcsoport, vagyis az alsó középosztálybeliek megszólítása azonban a hírportál forrásai szerint nem került le a napirendről.

 

 

 

 

 

Poloska, megalázó bér, fertőzésveszély – mit bír ki a mentős?

Stressz, állandó készenlét, rengeteg túlóra, rossz munkaszervezés. Mégis mi tartja a mentősöket szolgálatban? Miért teszik ki magukat napról napra komoly veszélynek, amiért egyébként készenléti pótlék sem jár? Vasárnap volt a mentők napja, kedden az ápolókkal tüntet sok mentős. Rohamkocsisokat kérdeztünk a munkájukról.

Este fél nyolc. Egy nagy budapesti bevásárlóközpont kávézójában várok négy mentősre. Most nincs katasztrófa abból, hogy mind késnek: egyiküknek nem sikerült a kórházban időben átadni egy beteget, a másiknak az utolsó pillanatban még becsúszott egy hívás, de van, aki a szabadnapján jön fel vidékről, hogy találkozzunk. Neki a busza késik.

Ez Magyarország. Amikor leülünk, rögtön azt kérik, hogy nevüket és olyan információt ne írjak le, melyek alapján beazonosíthatóak lennének. Az állásukat féltik. Bár különböző életkorúak, végzettségűek, és különböző szakmai tapasztalattal rendelkeznek, még egy dolog azért közös bennük: elégedetlenek az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működésével, és hiába jelzik a környezetükben az általuk tapasztalt problémákat, szavaik süket fülekre találnak.

Mentők: a fertőző osztály

„Én Budapest egyik legnagyobb állomásán dolgozom és elleptek minket a poloskák. Annyira, hogy nem tudtunk hova leülni, meg lefeküdni, mert teli volt minden velük. Valószínűleg az egyik betegről hordtuk át. De ezt ne úgy képzeld el, hogy egy-két bogár mászott a falon. Csomókban lógtak!” – mondja egyikük. Hetekig könyörögtek, hogy takarítsák ki őket, amire az volt a válasz, hogy „nem fogjuk tudni bebizonyítani, hogy innen vittük haza őket”, és hogy „nem aludni járunk be, minek nekünk ágy”.

Látva megdöbbenésemet, a mentősök arról kezdenek beszélni, hogy egy mentőautóban mennyi fertőzés van. Az, hogy a lélegeztetéshez szükséges tubusok száma nem mindig megfelelő, egy dolog, azt kérnek a kórházból. Egy merev nyakrögzítőt viszont elmondásuk szerint hosszú hónapokig kell használniuk, pedig pár száz, maximum pár ezer forintos tételről lenne szó. Leszedjük a véres nyakú betegről és visszük tovább. Pedig ez olyan, hogy nem tudod rendesen letakarítani, mert a vér beleivódik a szivacsba. Azt még kimosni sem lehet, szóval lefertőtlenítjük, és tesszük fel a következő betegre.

Elmondásuk szerint pokrócot, lepedőt sem tudnak mindig cserélni: egy nap átlagosan öt fekvőbetegre számítanak, a kocsiban mégis csak 1-2 darab van belőlük. Ha egy műszak alatt több olyan beteget szállítanak, aki saját testnedveiben fekszik, „az bizony kifejezetten problémás”.

„Az eszközök folyamatosan rendelkezésre állnak”

Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs igazgatója megkeresésünkre elismerte, két esetben valóban előfordult, hogy poloska jutott a mentőállomás területére, de ezekben az esetekben minden szükséges intézkedést megtettek a probléma orvoslására. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke szerint ez egyszerűen nem igaz, az OMSZ nem tett semmit, az egyik esetben maga Kusper írt levelet a regionális orvos igazgatónak, és kérte az azonnali intézkedést. Végül az ő kérésére rendelték el a mentőállomás fertőtlenítését.

Győrfi a hiányzó eszközökkel kapcsolatban a hvg.hu-nak azt írta, „határozottan kijelenthető, hogy a mentőellátáshoz szükséges eszközök folyamatosan rendelkezésre állnak. Aktuális, valamelyik mentőállomást érintő, átmeneti készlethiányt csak emberi mulasztás okozhat (a fogyást nem detektálták, a pótlást nem rendelték meg).” Erre mind az általunk megkérdezett mentősök, mint pedig Kusper azt mondták, megszokott ez a kommunikáció az OMSZ részéről, melynek lényege, hogy bármi történik, az kizárólag a munkavállaló hibájából adódhat. Ha valami nincs, akkor nincs, és nem azért nincs, mert azt a mentődolgozó nem jelezte– mondta Kusper.

A mentőautón használt eszközöket a mentősöknek egy úgynevezett esetlapon dokumentálniuk kell, amit a szolgálat végén le kell adni az állomásvezetőnek. Ezt továbbítják a központ felé, ahol feldolgozzák ezeket: ha valamiből hiány van, azt a központban pontosan tudják. A MOMSZ elnöke szerint a mentősök pontosan tudják, milyen eszközhiánnyal küszködve dolgozni, így nem fordulhat elő, hogy elmulasszák az adminisztráció erre vonatkozó részét.

„Az OMSZ nem szeretne pereket”

Beszélgetés közben hamar előkerül, hogy a mentősökre sokszor mennyi időt kell várni. „Amikor hallasz olyat, hogy 47 percen keresztül nem érkezett meg a mentőautó, hidd el, nem azért van, mert valahol kávéztak a fiúk. Csak éppen rossz a mentésirányítás, rossz a kikérdezési protokoll.” (A hvg.hu nemrég arról írt, hogybruttó 2,3 milliárd forintból kifejlesztett ultramodern mentésirányítási rendszer (MIR), amely képes a lehető leggyorsabban megtalálni az adott esethez a legközelebbi, az eseményhez legmegfelelőbb mentőkocsit, több határidő-módosítás után sem működik. – szerk.)

A mentősök szerint kis túlzással akkor is ki kell menni egy beteghez, ha feltörte a cipő a lábát, mert „az OMSZ nem szeretne pereket, ezért inkább mindenhova kiküldik az autót”. Január-február tájékán számtalanszor mennek kidobott fenyőfákhoz, mert aki a 104-et hívja, az 5. emeletről csak annyit lát, hogy valami fekszik két kocsi között a földön. De az is gyakran előfordul, hogy egy emberhez napjában többször is ki kell vonulni. Vagy ha nincs elég kocsi, több tíz kilométerről küldenek mentőt, holott már az indulás pillanatában lehet tudni, hogy bármennyire is sietnek, nem fogják életben találni a beteget. „Ilyenkor jellemzően félúton szólnak is, hogy forduljunk vissza. Csak ezzel meg az a baj, hogyha nem híváshoz sietünk, akkor nem használhatjuk a megkülönböztető jelzést: 30-40 kilométerről csúcsforgalomban visszaérni pedig órákba telik.” Ilyen esetekben kiesik egy autó, a 15 perces protokoll szerinti kiszállási idő pedig már nehezen tartható.

További riport a témában: Ez nem a Vészhelyzet - Egy éjszaka a sürgősségin

200 órás munkahónap sem ritka

„Ez olyan szakma, ahol nagyon nagy szükség lenne arra, hogy ki tudjuk magunkat pihenni. Egy hónapban elvileg 14-szer 12 órát kellene dolgoznunk, de most kitalálták, hogy a már meglévő személyzetre plusz autókat állítanak be, ami azt jelenti, hogy még 3-4 plusz napot be kell vállalni havonta, így a 200 órás munkahónap sem ritka. Alig van szabadnapom” – mondja egyikük. Kollégája pedig telefonján mutatja a banktól érkező sms-értesítőket. Fizetési utalások az elmúlt hónapokból: nettó 105-108 ezer forint, és ő még a jobban keresők közé tartozik, mert az átlag bruttóban szokta ezt az összeget megkapni. Az OMSZ éves szinten mindössze 16 ezer forintot biztosít a munkaruhák tisztítására. Ez az összeg talán havi szinten megfelelő lenne: normális esetben minden műszak után szükség lenne mosatásra, van, amikor műszak közben is kellene váltóruha. Ezek híján viszont nagy a fertőzésveszély.

„Gyakran előfordul, hogy nehezen kezelhető drogosokhoz, alkoholistákhoz hívnak ki bennünket. Azt, hogy több generációra visszamenőleg megátkoznak, már észre sem veszem, de amikor leköpnek, csapkodnak, akkor mi van? A rendőröknek és a tűzoltóknak például biztosítanak pszichológust, mi hiába vagyunk ugyanolyan pszichés nyomásnak kitéve, segítséget legfeljebb akkor kapunk, ha mondjuk családirtáshoz kell kivonulni.” Azt mesélik, kicsit jobb lenne a helyzet, ha létezne készenléti pótlék. Ez akkor járna, ha egy adott időszakban átlagban a műszak legalább felét kivonulással, azaz "tengelyen" tölti a munkavállaló. A pótlék körülbelül havi plusz 20 ezer forinttal dobhatná meg a jövedelmüket.

Elsőfokon már nyertek egyet

A készenléti pótlék miatt a mentősök már jó ideje pereskednek. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, az OMSZ annak dacára sem fizet, hogy a mentőzés benne van a tíz legnagyobb megterheléssel járó munkakörben. Három évvel ezelőtt bírósághoz is fordultak. Eddig két elsőfokú ítélet született. Az elsőt tavaly január végén elveszítették a gyulai munkaügyi bíróságon, de mivel a döntés szakértő meghallgatása nélkül született, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Egy másik ügyben viszont a pécsi bíróság kimondta, hogy a mentősöket érő stressz egészségkárosító mértéke akkora, hogy jár a pótlék. A nem jogerős döntés szerint ezt az összeget 2009-től visszamenőleg, kamatostul kellene kifizetni. Egyébként a Fővárosi Munkaügyi Bíróság mellett további 18 megyei bíróságon zajlanak az Országos Mentőszolgálat ellen a pótlékért indított perek.

„Egyszerűbb elmenni egy kukáskocsira”

Nem csoda, hogy évről évre egyre többen mondanak fel. Már mind a négy megkérdezett mentős elgondolkodott azon, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Amikor azt kérdezem, hogy mégis miért csinálják, egyikük azt mondja, katartikus élmény valakit visszahozni az életbe. Az OMSZ szerint a fluktuáció annak köszönhető leginkább, hogy a dolgozók elérik a nyugdíjkorhatárt, illetve vannak, akik főből mellékállású jogviszonyba kerülnek. Ennek ellenére a Mentőszolgálat szerint a fluktuáció az elmúlt időkben mérséklődött.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke, Kusper Zsolt szerint viszont a mentősök között egyre nagyobb az elégedetlenség és a kiábrándultság. „Sokan ott tartanak, hogy egyszerűbb elmenni egy kukáskocsira, mert az nem jár szinte semmi felelősséggel. Körülbelül ugyanennyit fognak keresni úgy, hogy sokkal több szabadidejük lesz és még BKV-bérletet is kapnak.” A mentősök szerint az állomány egyre jobban felhígul. „Sokan csak azért jönnek ide, hogy kicsit kipróbálják magukat, de bármelyik fiatalt megkérdezed, azt mondja, ő nem szeretne hosszú távon maradni, ezért még a szakápolói végzettséget sem akarja megszerezni. A kis mentőautók többségén éppen ezért szinte csak olyanok dolgoznak, akik előző nap gyakorlatilag még a Tescóban árut töltöttek fel, azután másnap már mehetnek a mellkasfájóshoz.”

Kusper Zsoltnak is hasonló tapasztalatai vannak. Szerinte az a probléma, hogy az OMSZ igyekszik gyorsan feltölteni az állományban folyamatosan mutatkozó foghíjakat, és igazi szakmai háttér nélkül – egy gyorstalpaló elvégzésével – alkalmaznak embereket. Akik esetkocsira aztán nem bizonyulnak elég képzettnek, így gyakran szállítókocsira kerülnek vagy a mentésirányításra – a lényeg az, hogy nem tudják pótolni a képzett szakszemélyzetet.

 

 

 

 

 

A Fidesz szerint 192 forintos frankárfolyamot garantál a devizahiteles mentőcsomag

A devizahiteles mentőcsomag összessége azt eredményezi, mintha 192 forintos árfolyamon váltották volna át a svájci frankon felvett devizahiteleket – mondta a Fidesz-frakció szóvivője kedden az M1 aktuális csatorna műsorában.

Tuzson Bence a szocialista Burány Sándor azon kijelentésére reagált, hogy a 2010-es árfolyamon kellett volna forintosítani a devizahiteleket.

A fideszes politikus szerint, ha valaki azt mondja, hogy 2010-es árfolyamon kellett volna rögzíteni a devizahiteleket, tegye hozzá azt is, hogy akkor a mai 1,7 százalék helyett 5,47 százalékon voltak a bankközi forintkamatok.

Szerinte az elszámolólevelek kézhezvételét követően az emberek nem csalódottak, csupán vannak csalódott emberek is, ám mindenki előtt nyitva áll a jogorvoslat lehetősége.

Utóbbiaknak azt javasolta, hogy forduljanak a Pénzügyi Békéltető Testülethez. Hozzátette: fel kell lépni azon bankok ellen, amelyeknél visszaélések tapasztalhatók.

Közölte: a Fidesz-frakció támogatja a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az autóhitelek forintosítására vonatkozó törekvését, és várják az MNB javaslatait.

 

 

 

 

 

Minden harmadik magyarnak van megtakarítása időskorára!?

A nyugdíj előtt álló felnőttlakosság 34 százaléka rendelkezik az időskorára szánt tartalékkal, és csak 22 százalékának van olyan nyugdíjcélú megtakarítása, amelyhez adókedvezmény is társul – közölte a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kedden.

Annak ellenére, hogy csak tavaly vezették be a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, már a válaszadók 5 százaléka rendelkezik ilyen megtakarítással – áll a közleményben.

A 18–59 éves népesség körében 1200 fős mintán az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által áprilisban végzett kutatás kimutatta azt is, hogy a lakosság mindössze 6 százaléka nem aggódik az időskori megélhetés miatt, mivel úgy gondolja, hogy nem jár anyagi lemondással a nyugdíjba vonulás. A válaszadók 12 százaléka attól tart, hogy a nyugdíja a jelenlegi jövedelme felét sem éri majd el, és összességében a megkérdezettek 30 százaléka számít minimum 20 százalékos bevételcsökkenésre.

A kutatásából az is kiderült, hogy a lakosság 87 százaléka tervezi a kiadásai visszafogását időskorára. A legtöbben – 30 százaléknyian – a ruhavásárláson spórolnának. Közel ugyanennyien költenének kevesebbet étteremre, alkoholos italokra és dohányárura, s a nyaraláson is sokan spórolnának. A válaszadók 20 százaléka kevesebbet költene rezsire, autóhasználatra, illetve elektronikai cikkekre. Élelmiszer-vásárlásait a megkérdezettek 12 százaléka fogná vissza, a gyermekek, unokák támogatásán azonban csak a válaszadók 4 százaléka próbálna takarékoskodni – zárul a CIG közleménye.

 

 

 

 

 

 

Szijjártó: Továbbra is az autóipar húzza a nemzetgazdaságot

A külgazdasági tényezők hatékonyan tudják alátámasztani a nemzetgazdaság teljesítményét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón, a délelőtt közzétett külkereskedelmi adatokra reagálva. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság exportja az idén márciusban 12,9 százalékkal 8,3 milliárd euróra nőtt, 2013 áprilisa óta először ismét kétszámjegyű éves növekedést ért el.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország nyitott gazdaságként nem engedheti meg magának, hogy nem használja a külpolitika eszköztárát külgazdasági, és azon keresztül nemzetgazdasági célok elérésére. Ezért döntött úgy a kormány, hogy külgazdaság-orientált külpolitikát folytat – mondta.

A miniszter örvendetesnek nevezte, hogy márciusban csaknem 13 százalékkal nőtt a magyar export egy év alatt, és hogy a külkereskedelmi mérleg aktívuma elérte a 929 millió eurót.

Rámutatott: továbbra is az autóipar húzza a nemzetgazdaságot. Ezért nem véletlen, hogy autóipari vállalatokkal van a legtöbb, 21 stratégiai megállapodása a kormánynak. Ezek a vállalatok 64 ezer embert foglalkoztatnak, és tárgyalások folynak újabb beruházásokról, amelyek nyomán 3800 új munkahely jöhet létre – ismertette.

Az autóipari stratégiai partnerek a megállapodások aláírása óta 9400 munkavállalóval többet alkalmaznak – tette hozzá.

Kiemelte: folyamatosan nő az autóipar teljesítménye, aránya a feldolgozóiparból az idén meghaladta a 30 százalékot, a tavalyi 27 százalék után. Az autóiparra mint komplex gazdaságfejlesztési ágazatra tekint a kormány – jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: ha növekszik az autóipar teljesítménye, akkor a beszállító iparágak is fejlődni tudnak.

A miniszter szerint ahhoz, hogy a rendkívül pozitív külgazdasági tendencia fennmaradjon, tartani kell a versenyt a kutatás-fejlesztési területén, ahol "öldöklő" nemzetközi küzdelem folyik a nagyberuházásokért. Ezért döntött úgy a kormány, hogy a 2014-2020-as uniós támogatási periódusban megduplázza a kutatás-fejlesztésre költehető forrásokat – jelezte.

Hozzátette: az új beruházásokhoz elengedhetetlen, hogy elegendő képzett munkaerő álljon rendelkezésre. A kormány ezért támogatja a felsőoktatási-ipari integrált központok létrehozását, amelyek elsősorban az autóipar köré fognak épülni.

Az exportképes kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számát a jelenlegi 3000-ről 12 ezerre kívánja növelni a kormány, ennek megfelelően az Eximbank igyekszik megduplázni a kiadott exportcélú hitelek mennyiségét – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva szólt arról, hogy az ukrajnai háború továbbra is rendkívül negatívan befolyásolja a magyar kivitelt, az év első két hónapjában Oroszország irányába 36 százalékkal esett vissza a magyar export. A háború hatására a Magyarország számára tradicionális piacnak tekintett Független Államok Közössége irányába is volt exportkiesés – mondta.

Ugyanakkor jelentős növekedés van minden olyan irányba, ahol nincs direkt hatása az oroszországi kivitelnek – jegyezte meg. Az Európai Unióba irányuló kivitel 5 százalékkal, 79 százalékra nőtt az első két hónapban, és növekedett az export Németország irányába is, annak ellenére, hogy már tavaly is rekordot döntött, elérve a 23,2 milliárd eurót – mondta.

 

 

 

 

 

Deutschnak sikerült összehozni a melegek házasodását a halálbüntetéssel

Deutsch Tamás megdöbbentő módon érvelt a kormány által erőltetett halálbüntetésről szóló vita kapcsán. Tegnap este ugyanis az ATV Egyenes beszéd című műsorában párhuzamot vont a homoszexuálisok házasodása és a halálbüntetés kapcsán.

Deutsch arról beszélt, hogy például az Alaptörvényben is az áll, hogy csak férfi és nő házasodhatnak egymással, mégis ettől még vannak érvek ennek megváltoztatására, amiket meg lehet hallgatni. Szerinte hasonló a helyzet a halálbüntetéssel kapcsolatban is. Egyébként úgy véli, az Uniónak érdemes lenne végiggondolnia, hogy nem helyezteti-e nemzetállami hatáskörbe ennek bevezetési jogát.

A miniszterelnök azt mondta, hogy ő életpárti, ebben is egyetértek vele, én a halálbüntetésre nemmel válaszolok

- tette hozzá a fideszes EP-képviselő. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor olyan ember, aki mindig azt mondja, amit gondol.

Deutschot egyébként eredetileg az internetes konzultáció kapcsán hívták be a műsorba. Erről többek közt azt mondta,  csodálkozott, hogy a kormány tevékenységét kritizáló újságírók az ellen ágáltak, hogy egy ilyen komoly témában, mint az internet, miért konzultál a kabinet.

 

 

 

 

 

Ismét kisgyerekeket használtak biodíszletnek egy avatáson

Népviseletbe öltöztetett kislánynak és kisfiúnak kellett tartania azt a szalagot, amit az egyik államtitkár, Rákossy Balázs vágott át egy ülőbútorgyár avatásán Bátonyterenyén – szúrta ki a 444. Senkinek nem lehetett ellenérzése az üggyel kapcsolatban, hiszen az MTI is lehozta a fotót. Pedig mostanában nem sül el jól, mikor kisgyerekekből csinálnak biodíszletet.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel