Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Talán mégis együtt maradhat a hajléktalan anyuka egyhetes babájával

Olvasói felajánlásoknak hála, sikerült ideiglenes lakást találni annak az anyukának, akitől el akarták venni egy hete született kislányát, mert hajléktalan – értesült a Kettős Mérce.

A gyámügy ennek hatására beleegyezett, hogy visszavonják az elvételi határozatot. Így már csak a környezettanulmányon múlik, hogy Erzsébet és a baba végleg együtt tudnak-e maradni. Erről döntés leghamarabb holnap születik a huppa.hu szerint.

Erzsébet története kapcsán szerkesztőségünkbe is érkeztek felajánlások, amiket ezúton is köszönünk olvasóinknak. Ha Önnek vagy ismerősének van hasonló története és szívesen megosztaná másokkal, írja meg nekünk. Levelét várjuk a attihusz@gmail.com címre.

 

 

 

 

Csúcsra ért a Magyarországot elhagyni vágyók száma

Még soha annyian nem akartak kivándorolni Magyarországról, mint 2015 áprilisában – derült ki a Tárki felméréséből.

Az 1997-ig alacsony, úgynevezett "halmozott migrációs potenciál" a rövid távú munkavállalás növekedése miatt gyorsan nőtt 2005-ig, majd – a rövid távú munkavállalási tervek visszaesése miatt – kissé mérséklődött 2010-re, mikor is megválasztották az Orbán-kormányt.

Ám 2010 és 2012 között a migrációs potenciál ismét megnőtt, utána 2014-ig valamelyest csökkent. Míg tavaly óta újból nagyobb lett a külföldi munkavállalást tervezők aránya, addig a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja: 10%-ot.

A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint – százalékban kifejezve

A leggyakoribb célországok 2015-ben is azok maradtak, amelyek korábban is voltak: elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. Ám az is látható, hogy a három ország összsúlya csökkent: tehát a magyarok egyre szívesebben próbálnak szerencsét más helyeken is.

A migrációs szándék iránya a tervezett migráció időtávja szerint 2010-ben és 2015-ben – százalékban kifejezve

A kivándorlás leginkább a férfiakat, a munkanélküliek, a fiatalokat, a szavazási hajlandóságot nem mutatókat, a bérelt lakásban élőket és a roma származásúakat foglalkoztatja.

 

 

 

 

 

Itt a tolvajkormány újabb kettős beszéde?

Orbán Viktor lényegében már egy éve a legtöbb nyilatkozatában, interjújában megfogalmazza: a ciklus végére (2018-2019-re) szeretnék elérni a teljes foglalkoztatottságot.

Mindez 3 százalékos vagy annál kisebb munkanélküliségi rátát jelentene, ami  a nemzetgazdasági tárcához köthető konvergenciaprogram alapján ez egyáltalán nem tűnik megvalósíthatónak – írja az Mfor.hu.

A nemzetgazdasági tárca ugyanis 5,5 százalékos munkanélküliségi rátát tart elérhetőnek.

A lap megjegyzi, hogy van egy lehetőség arra, hogy a számokban látható ellentétet feloldjuk. A hazai és a Brüsszel irányába történő kommunikáció merőben eltér egymástól. Míg a hazai választóknak hangzatos célnak tűnik és eltökéltséget sugározhat a ciklus végére belengetett 3 százalékos munkanélküliség, a brüsszeli hivatalnokok szemében könnyen tűnhet egy túlzottan optimista, ingatag lábakon álló vállalásnak. Éppen ezért ebben is konzervatív becsléssel éltek – olvasható a lap cikkében.

 

 

 

 

 

Gyagyás miniszterelnöki kabinetfőnök lehet

Rogán Antal lehet a miniszterelnök politikai kabinetfőnöke – írja a Népszabadság. A lépés indoka az, hogy Orbán Viktor így akarja erősíteni a „népközeli politikai kormányzást”.

Rogán a tervek szerint nem mond le a parlamenti gazdasági bizottsági elnöki posztjáról, de a baloldali lap információi szerint jelenleg úgy fest, hogy a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetői pozíciójából távoznia kell majd. Orbán a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának zárt tanácskozásán „jó aktornak” nevezte a korábbi belvárosi polgármestert, aki a kormányfő szerint „nem felejtett el »politikusan« kommunikálni, és a kormányzati szakpolitikai döntéseket is jól el tudja magyarázni a nyilvánosság előtt”.

Rogáné lehet a jelenleg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tárcájához tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal is. A Népszabadság informátorai szerint ez a váltás azért lenne logikus, mert Orbán a Fidesz őszi tisztújító kongresszusára a jobboldali médiabirodalmat „teljes harckészültségben” szeretné látni. Ez pedig könnyen kivitelezhető lenne, ha Rogán Orbán kabinetfőnökeként az összes állami reklámköltés felett diszponálhatna. Ráadásul a jelenlegi frakcióvezető jó viszonyt ápol Habony Árpáddal, aki egy új jobboldali médiabirodalom elindításában érdekelt. Mindezek mellett a lap forrásai még azt sem tartják kizártnak, hogy Rogán Lázár helyét átvéve alelnök lehet a Fideszben.

 

 

 

 

 

Részeg betegszállítók elejtették a halottat a berettyóújfalui kórházban

Alvó beteget hittek halottnak részeg betegszállítók a berettyóújfalui kórházban – számolt be az RTL Klub híradója.

A két férfi olyan ittas volt, hogy a holttest helyett egy beteget próbáltak hordágyra tenni és elvinni a kórteremből. Miután kiderült a tévedés, a holttestet próbálták felemelni, de nem ment, és elejtették.

A beteghordókat még aznap hajnalban megszondáztatták, majd azonnal felfüggesztették, és belső vizsgálatot indítottak ellenük.

 

 

 

 

 

Most majd együtt fizetjük a rizsacsökkentést

Az állam az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-vel átveszi a lakossági gázfogyasztókat a multicégektől, velük együtt pedig lényegében átveszi a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is – írja az Index

Így aztán az is fizet a gázért például, aki nem is azzal fűt, vagy nem is használ. Ami eddig a külföldi multik zsebére ment, mostantól az állam állja majd.

A kormány szerint az átvállalásra azért van szükség, mivel így tudják csak továbbra is megfizethető áron garantálni a gázt. Viszont a közben adódó milliárdos lyukakat a költségvetésből kell foltozni – olvasható az Index cikkében.

A 600 ezer lakossági ügyfelet ellátó Főgázt az állam már korábban megvette, a 750 ezres ügyfélkörrel rendelkező GDF Suez és a 650 ezres E.On pedig egyből visszaadta a lakossági szolgáltatásra szóló engedélyét. Az 1,2 millió embert kiszolgáló Tigáz is napokon belül dönthet. Megvárják a kötelező felajánlásról szóló jogszabály végrehajtási rendeletét és ha úgy látják, nem lesz jó üzlet szolgáltatni, feladhatják a piacot.

Nem világos, mi történik majd akkor, ha a gáz a piacon újra drágulni kezd, a veszteségek pedig az egekbe szöknek, hiszen eddig árat csak a "kizsákmányoló multik" emeltek. A mostani egyelőre szerencsés helyzet, hiszen a gáz ára alacsony, a veszteség problémájával csak később kell foglalkozniuk.

 

 

 

 

Súlyos teher a kereskedőknek a reklámadó

Súlyos teher a kereskedőknek a reklámadó, mivel jelentős hányada, közvetlenül vagy közvetve, a fogyasztási cikk kereskedelmet terheli – közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hétfőn az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a fogyasztási cikk piac rendkívül árérzékeny, így a kereskedők és a beszállító gyártók számára alapvető piaci követelmény az áremelések fékezése.

Az OKSZ emlékeztet: vállalkozói oldalról a költséggazdálkodás körültekintő üzletpolitikát követel. A fogyasztási cikk piac érintett szereplőinek túlnyomó része eddig a reklámadó 1 százalékos kulcsa után adózott, a tervezett 5,3 százalékos kulcs pedig ötszörös emelés, miközben az 500 millió forintig nulla kulcsos adóalap csökkentése 100 millió forintra durva adónövekedést okoz – közölték.

Az OKSZ szerint az érintett kis- és középvállalkozói körben a növekedés mértéke ennek akár a tízszerese is lehet. Ez kezelhetetlen, kigazdálkodhatatlan költségnövekedés – állítja az OKSZ.

A szervezet közlése alapján súlyos feszültség forrása az is, hogy az adómentesség tervezett 100 millió forintos új határa egyidejűleg az adó kiterjesztését jelenti újabb adóalanyokra, a kis- és középvállalkozói körre.

Az OKSZ úgy véli, a kereskedelem számára nagy probléma a saját célú reklám adóztatása is. Ez az a fajta reklám, amikor a kereskedő a saját termékét saját maga reklámozza, például szórólapokon, üzletben elhelyezett feliratokon. A kereskedelmi kis- és középvállalkozások nagyobb részt ezt a reklámlehetőséget használják.

Az OKSZ szerint a reklámtevékenység elválaszthatatlan bármely gazdálkodó szervezet tevékenységétől, és elengedhetetlen a magyar vállalkozások piaci helyzetének megtartásához, erősítéséhez. A kis- és középvállalkozások számára a túlélés egyik eszköze a saját célú reklám – állítja az OKSZ.

Közölték: a reklámadóról szóló törvény hatályos szövege az 500 millió forint összegben meghatározott adómentes határral a gyakorlatban biztosította, hogy elsősorban a kis- és közepes termelők, szolgáltatók, kereskedők saját célú reklámköltése után ne keletkezzen adóteher.

Az OKSZ mindezért kezdeményezte a saját célú reklám adóztatásának megszüntetését, illetve javasolja az 500 milliós adómentes sáv megtartását is.

 

 

 

 

 

Orbán Kurdisztánnal barátkozik

Nagy az esély arra, hogy Kurdisztán modern, korszerű, hatékony és sikeres régió legyen, amellyel Magyarország szoros együttműködést folytathat – közölte Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

A kormányfő az Országházban fogadta Maszúd Barzanit, az iraki kurdisztáni régió elnökét, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: különösen fontos e térség stabilitása, de nemcsak az ott élőknek, hanem a Nyugatnak, Európának is, és ez magyarázza az egyértelmű magyar hozzájárulást az Iszlám Állam elleni harchoz.

Orbán Viktor felidézte: a magyar parlament alig egy hónapja úgy döntött, hogy katonákat is küld abba a régióba, e művelet előkészítése zajlik, a tisztek már kinn vannak. A parlament jó döntést hozott, hiszen tenni is kell a nyugati értékekért, és "Magyarország a nyugati identitásának fontos részeként tekint" erre a küldetésre – fogalmazott. Hozzátette: azokból a katonákból állítják össze az egységeket, akik jelentkeznek a szolgálatra, és azt várják el tőlük, hogy munkájukkal elismerést vívjanak ki Magyarország iránt.

A miniszterelnök kifejtette: ahhoz, hogy az Európában egyre erőteljesebben jelentkező bevándorlási nyomást kezelni lehessen, stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az Iszlám Állam "átfogó fenyegetést és destabilizációs tényezőt jelent", ezért Európának támogatnia kell minden béketörekvést, amelynek célja a terrorszervezetek felszámolása – magyarázta. Megjegyezte: emellett a térség gazdasági stabilitása is fontos.

Orbán Viktor a magyar-kurd kapcsolatokat illetően emlékeztetett: tavaly novemberben egyetértési nyilatkozatot írtak alá, és megnyitották az erbíli főkonzulátust. Magyarország mindig támogatta a szunnita és a kurd közösség teljes körű bevonását a politikai párbeszédbe – emelte ki.

Arról is beszélt, hogy a kurdokat mindig nagy tisztelet és megbecsülés övezte a magyarok körében, a magyar ugyanis sokat szenvedett nép, amely szimpátiával fordul a hasonlóan gyötrelmes múltú népek felé.

A miniszterelnök azt mondta: a mai világban senki sem tudja pontosan megmondani, hogy miként kell megreformálni az államokat ahhoz, hogy helytálljanak a versenyben, mennyire kell centralizáltnak, decentralizáltnak lenniük, milyen mértékű autonómiákra, központi hatalomra van szükség – ezek ma mind nyitott kérdések. Így Kurdisztán előnyt kovácsolhat abból, hogy nincs olyan történelmi állam, amely nehezítené a gyors és hatékony szervezet kialakítását – közölte.

A kormányfő a magyar-kurd gazdasági együttműködéssel kapcsolatban üdvözölte, hogy a Mol a legnehezebb és legkockázatosabb időszakban sem vonult ki, és ma a két nép közötti együttműködés zászlóshajója lett. Kitért továbbá arra is, hogy jelenleg harminc kurd fiatal tanul Magyarországon állami ösztöndíjjal.

Maszúd Barzani hangsúlyozta: nagyra értékeli, hogy a budapesti parlament jóváhagyta a magyar kontingens tevékenységét Kurdisztánban. Hozzátette: a magyar katonák barátok között, biztonságban lesznek Kurdisztánban.

Azt mondta, vannak területek, amelyeken eredményesen működhet együtt Magyarország és Kurdisztán. Úgy vélte, a Mol nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, hogy akkor is a régióban maradt, amikor nagy fenyegetés alatt állt a terület.

Maszúd Barzani közölte: a kurdok a térség legbrutálisabb terrorszervezete, az Iszlám Állam támadásának célpontjává váltak, de ellenállásuknak és koalíciós barátaik segítségének köszönhetően "megtörték az Iszlám Állam gerincét". Még nincs vége a veszélynek, bár a terrorszervezet nagy vereséget szenvedett el, és remélhetőleg a közeljövőben már a végső csapást mérhetik rá – vélekedett.

A kurdisztáni régió elnöke kérdésre arról is beszélt, hogy az iraki kormányzatnak be kell tartania a régióval kötött megállapodást az olajexporttal kapcsolatban, vagyis Kurdisztánnak meg kell kapnia a neki járó részesedést, hogy ki tudja fizetni az olajvállalatokat. Ugyanakkor az is megoldás lehet, hogy Kurdisztán közvetlenül értékesíti az olajat, és akkor biztosan ki tudják fizetni a cégeket – magyarázta.

 

 

 

 

Megaláztak a bécsi reptéren egy magyar cigány kutatót

Egy Kanadába készülő kutatót nem engedtek felszállni a repülőgépére, megalázták, és üvöltöztek vele a reptéren – számolt be a hvg.hu.

Éva azért készült a 2008 óta vízummentes Kanadába, hogy az oda emigrált romák generációinak a kapcsolatairól készítsen felmérést. Az Austrian Airlines és az osztrák reptér munkatársai az útlevélvizsgálat után mégis félrevonták őt.

A lap azt írja, a beszélgetés átment kvázi kihallgatásba, próbálták megtudni hova és miért megy. Telefonon bekapcsolódtak a kanadai bevándorlási hivatal munkatársai és állításuk szerint felhívták a neki szállást adó torontói személyt, aki később azt mondta, ő nem látott hívást a telefonján.

A lap szerint a baj az volt, hogy illegális bevándorlónak, vagy potenciális menedékkérőnek nézték Évát. Olyan személynek, aki vissza akar élni a kanadai beutazással. Éva ugyanis roma.

Miután elengedték, nagy nehézségek árán Éva férjének sikerült visszakérni a bőröndöket, az osztrák kísérő közben hangosan szidni kezdte a nőt a zsúfolt reptéren, miközben a kint álló autó miatt meg is büntették őket. A nő elmondta, soha nem érezte ilyen megalázottnak magát.

Éva most pert fontolgat a légitársaság ellen, jogi képviseletét a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) látja el, amely az Európai Fogyasztói Központ békéltető testületéhez fordul – céljuk sérelmi díj kifizettetése. Az esetről nem készült jegyzőkönyv, Évát annyira megdöbbentette a folyamat, hogy nem is jutott eszébe ezt követelni – olvasható a hvg.hu cikkében.

 

 

 

 

Rekordmennyiségű cég szűnik meg Orbániában

Áprilisban ismét rekordot döntött a megszűnő cégek száma Magyarországon, ebben a hónapban 4641 céget törölt a cégbíróság, így az év első négy hónapjában már 17 259 vállalkozás szűnt meg Magyarországon, és a trend határozottan növekvő - közölte az Opten céginformációs szolgáltató hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint tavaly havi átlagban 3400 cég szűnt meg, ehhez képest idén eddig minden hónapban több mint 4000. Az első négy hónapban közzétett törlések száma 17 259-re emelkedett a 2014-es év azonos időszaki 12 648-hoz képest, ami 35 százalékos növekedés.
   
Az egyértelműen növekvő tendencia alapján szinte biztos, hogy az év végéig legalább 50 ezer társaság tűnik el a magyar gazdaságból - hívta fel a figyelmet az Opten Kft.
   
Az év eddig eltelt részében tovább csökkent a felszámolás után törölt cégek aránya. Ezek a társaságok jellemzően adósságukkal vagy valamilyen más szerződésben vállalt kötelezettségük megszegésével okoztak gondot más működő vállalkozásoknak. A többiek esetében a tulajdonosok döntöttek a megszűnésről, vagy hatósági kezdeményezésre kerültek kényszertörlés vagy bírósági törlés alá.
   
„A gazdasági értelemben nem aktív társaságok megszűnése összességében inkább kedvező, semmint kedvezőtlen jelenség" – mondta el véleményét a közleményben Tóth Tamás, az Opten igazgatója. Hozzátette, ugyan a működő cégek száma a csúcsot jelentő 604 ezerről másfél év alatt fokozatosan 580 ezerre csökkent, azonban véleménye szerint a még mindig jellemző szétaprózott tulajdonosi szerkezet jelenthet kockázatot.
   
Tóth Tamás úgy vélte, hogy a trendet a vállalkozói kultúra és az üzleti etika hosszú távú fejlesztésével lehetne megfordítani.
   
A céginformációs szolgáltató közleményében rámutatott, hogy a 2010-es évek elején sokszor 4000 új cég is megjelent a rendszerben egyetlen hónapban, tavaly október óta azonban a cégalapítások száma havi 2100 és 2500 között ingadozik.
   
A vizsgálatot lefolytató cég a megváltozott tendenciát a kormányzati szigorítással és a cégbíróság határozott fellépésével indokolta.

 

 

 

 

 

Mi lenne velünk egy Jobbik-kormány alatt? - videó

Miután a párt kormányra készül, megpróbáltuk kideríteni, mire lehet számítani egy Jobbik-kormány idején. Mi lenne Paks 2-vel? Nyitva lennének-e a boltok vasárnap? Az népi önrendelkezés harcosaiként kiállnának-e Tibetért? Mi lenne a Szabadság téri emlékművekkel?

 

 

Orbán elmebeteg!

Eddig próbáltuk megérteni a miniszterelnököt. Eddig azt gondoltuk, csak a túlsó politikai póluson áll, de neki is megvan a - szerintünk téves - világszemlélete. Hogy a beszéde ugyan innen nézve őrült, de van benne rendszer. Pénteki rádióinterjúja után viszont ki kell mondanunk: csak az őrült beszéd maradt, minden logika és politikai morál eltűnt belőle. Az ország egy politikai ámokfutó kezében van.

Orbán Viktor annyira saját elhivatott hatalmának, nagyságának rabja és áldozata lett, hogy önmagán kívül már nem lát, nem hall meg senkit. Most két kérdésen rágódik: a menekülteken és a halálbüntetés "napirenden tartásán". Ami a migránsokat illeti, elkobozná az embercsempészek hajóit, hogy senki ne tudjon útra kelni, nemzetállami sáncok mögé bújik az európai köztérről, onnan tárgyal (helyesen) Szerbiával és Koszovóval, de közben azzal riogat, mi lesz, ha ugyancsak nemzetállami keretek között Ausztria és Németország úgy dönt: nem fogad be több migránst. Ha ez a veszély, akkor vajon, miért nem összeurópai megoldásra törekszik?

Már a migránsüggyel (az unió szerint a "nemzeti konzultációnak az emberi természet leggyűlöletesebb részét előszedő pszichológiai terrorizmusával") is magára haragította az EU-t, hanem itt van még a halálbüntetés is. Amelyet egy hete még "csak" napirenden akart tartani. Most meg...

Mindig is tágra nyílt szemekkel figyeltük, ahogyan a kormányfő rezdüléstelen hazudtolja meg önmagát. De most a skizofrénia határát súrolja. Alig egy hete még azt mondta Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, Magyarország minden európai törvényt, szerződést kötelezőnek tart magára. Tegnap viszont azt nyilatkozta: ha a törvénytisztelő emberek megvédése nem megy másképp, akkor be kell vezetni. "A kérdés politikai megközelítése, hogy mi olyan európai közvéleményt akarunk kialakítani, hogy a halálbüntetés újra nemzeti jogkör legyen." Mi más volna ez, mint az európai értékrend bomlasztása? A ráció itt talajt veszt. A kormányfő azt kérdezi: mit tennének, ha a gyereküket ölnék meg? Túl azon, hogy egy politikai vezető feladata nem az, hogy a tömeg érzelmeit vakon kövesse, micsoda aljasság ilyet kérdezni? Mit lehet erre felelni?

Orbán közben elfeledkezett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének múlt heti szavairól: ha a halálbüntetés bevezetése volna a szándéka, akkor harc lesz. Mi lesz, ha tényleg harc lesz? Ha a falak nagy tologatása közben most az egyszer Orbán tempót tévesztett? Ha most tényleg az európai margóra rakják az országot. Mit fogunk kezdeni ezzel a kitagadott, pénztelen zárványországgal egy valóságos gazdasági szükségállapotban.

Ha öntelt meghasadtságában a kormányfő felelőtlen, az még nem teszi semmissé azok felelősségét, akik nemcsak nézik, hanem látják is, mi történik itt valójában. "Az embereket", akik bedőlnek az értelem nélküli érzelmi zsarolásnak leváltani nem lehet. Ám egy ponton túl semmi nem akadályozhatja a látókat abban, hogy szembeszálljanak a kormányfővel. A gazdasági elitnek, a holdudvarnak és magának a Fidesznek is el kell döntenie, meddig óhajtja még követni ámokfutásában a hatalmába belezavarodott vezért, aki hétről-hétre csinál hülyét saját híveiből is.

A demokratikus ellenzéknek pedig éppen egy pillanata van még, hogy elgondolkodjon. Marad mozdulatlan, napi step-door nyikorgásaival ücsörög a parlamentben, képviselői esküjével a szájában, mint az orbáni NER alkatrésze, vagy abbahagyja a siránkozást, és az ország érdekében kivonul a Házból, magára hagyva ezt a mocskos hatalmat. "Labdaházba" vonul és ki sem mozdul onnan a IV. Köztársaság hajnaláig.

 

 

 

 

 

Gyere ide, takarodj! - Orbán és az Unió

Május 9-én az Európai Unió tagállamai (így Magyarország is) az Európai Unió elődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek a létrehozását ünneplik. Orbán Viktor a jeles napot arra használta fel, hogy újfent kemény szavakkal támadja az Uniót. A magyar miniszterelnök szerint  Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszer-vitát vív, amelyek aligha csillapodnak majd. Emiatt néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának. Ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a Kelet dolgozik.

Miközben a kormányfő egy konferencián kritizált, Csepreghy Nándor a Margitszigeten tartott ünnepségen dicsért. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára azt mondta, hogy „számtalan eredményt” hozott hazánk uniós tagsága, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb nettó haszonélvezője. Csepreghy szerint Magyarország és az EU kapcsolata kiállta az idő próbáját, a válságok csak megerősítették azt. Folytatás.....

 

 

 

 

 

 

Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek Orbán, Lázár és Mészáros ellen

A Demokratikus Koalíció vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál Orbán Viktor, Lázár János és Mészáros Lőrinc "magyar állampolgárokkal" szemben – jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt alelnöke.

Vadai Ágnes közölte: pártjukat rendkívüli módon érdekelné, hogyan gazdagodott meg olyan mértékben Orbán Viktor miniszterelnök, amit a fizetése nem indokol – közölte. A párt arra is kíváncsi, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter miből fizette ki 23 millió forintos csehországi "vadászatát" és miként vett egy hetvenmillió forintos budai lakást, úgy hogy a miniszteri és a képviselői fizetéseinek mértéke ezt nem indokolta.

A DK azt is tudni szeretné, hogy Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere miként felejthetett el minden következmény nélkül egymilliárd forintot beírni a vagyonnyilatkozatába és hogy lett az egyszerű gázszerelőből az ország egyik legnagyobb "milliárdos oligarchája" – fogalmazott.

Miközben a NAV a "keményen dolgozó embereket folyamatosan vegzálja", a politikai nagyhalakat az elmúlt években futni hagyta, de a DK reméli, hogy most lefolytatják az általuk kezdeményezett vizsgálatokat – közölte.

Egy kormányváltás után nemcsak a fideszes és a KDNP-s politikusok követhetetlen és igazolatlan vagyonosodását, hanem az adóhivatalt is független szakértőkkel kell átvilágíttatni – hangzott el.

 

 

 

 

 

A Fidesz szerint a szocialisták verték át a családokat a devizahitelbe taszítással

A Fidesz szerint a szocialisták vertek át és tettek tönkre több mint egymillió családot azzal, hogy kormányzásuk alatt devizahitelbe taszították őket és hagyták, hogy a bankok rátegyék kezüket otthonaikra. 

A kormánypárt országgyűlési frakciója ezt vasárnap arra reagálva közölte az MTI-vel, hogy Burány Sándor, a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke napközben azt mondta, az emberek csalódtak a forintosításban, mert a fele sem igaz annak, amit a Fidesz ígért a devizahitelek ügyében.

A Fidesz ezzel szemben kiemelte, a 2010-es kormányváltás óta intézkedések sorozata védi a bajba jutott devizahiteleseket: az árfolyamgát, a végtörlesztés, a nemzeti eszközkezelő, a kilakoltatási moratórium mind megakadályozta, hogy családok tízezrei elveszítsék otthonaikat.

A bankok elszámoltatásával és a forintosítással több mint ezermilliárd forintot kap vissza 1,3 millió család – fejtik ki, hozzátéve, csökkennek a törlesztőrészletek és a devizahitelesek 40 százalékának több mint 25 százalékkal csökkenhet a tőketartozása.

 

 

 

 

Megvan a magyar drogellenes stratégia

Várhatóan még ebben a hónapban a kormány elé kerül a Nemzeti Drogellenes Stratégia szakpolitkai programja, amely a legsürgetőbb, a 2015-2016. évekre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza – írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselőnek adott írásos válasza alapján az intézkedési csomag többek közt érinti a prevenciós programokat, az ellátórendszer fejlesztését és a drogrehabilitációban dolgozó szakemberek továbbképzését is – számol be a lap.

Azt is hozzátette: csak ebben a hónapban 155 millió forint keretösszegben írtak ki pályázatot a kábítószerprobléma megelőzésére, kezelésére, többek közt iskolai prevencióra.

 

 

 

 

 

Ami fáj a kormánynak, azt a parlament napirendre se tűzi

Az Együtt szerint a parlament nem tűzi napirendre azokat a kezdeményezéseket, ami "fáj" a kormánynak".

A párt politikusa, Szelényi Zsuzsanna hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált így, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága hétfőn folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva elutasította a brókerbotrányok vizsgálatára javasolt parlamenti bizottságok létrehozását.

A független képviselő szerint – mivel a paritásos testület nem áll fel – nem lehet megtudni, hogy milyen felelőssége van az ügyben a PSZÁF-nak, Matolcsy György jegybankelnöknek, a bankfelügyeletnek, illetve Polt Péter legfőbb ügyésznek, milyen politikai felelősséget visel Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter.

 

 

 

 

 

Az árfolyamgátas adósoknak sem növekedhet a törlesztésük

Egyetlen árfolyamgátasnak sem lehet magasabb a törlesztő részlete, mint a 2015 januári törlesztése volt, e tekintetben a törvény egyértelműen fogalmaz – mondta Binder István a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

A devizaadósság forintosítása után az adósoknak általában – mint korábban is szó volt róla – átlagosan 15-25 százalékkal kisebb lett a törlesztő részlete – hangsúlyozta a szóvivő.

Kifejtette, az árfolyamgátasok eleve nagyon jól jártak annak idején és most is külön szabály vonatkozik rájuk. Az állam egy nagyon nagy összegű kamatot elengedett, illetve a bankszektor magára vállalt, most pedig az elszámolás és forintosítás során gyakorlatilag a gyűjtőszámla szinte minden árfolyamgátas esetében eltűnt. Ezt követően viszont az eddigi 180 forintos helyett 256 forintos svájci frank árfolyamon kellene törleszteni. Ezért gondoskodott arról a jogalkotó, hogy a törlesztő részlet ne emelkedjen és egy külön szabállyal rendelkezett arról, hogy az elszámolás előtti utolsó hónap, 2015 januári törlesztő részlethez képest nem emelkedhet a törlesztés – hangsúlyozta Binder István.

Elmondta, az MNB, a hozzá beérkezett jelzések alapján vizsgálódni kezdett, megnézte néhány panaszos értesítőjét és valójában csak arról volt szó, hogy a hitelintézetek nagyon meg akartak felelni az elszámolási értesítőre vonatkozó szabályoknak és beírtak egy olyan sort, amely azt is megmutatta, hogy piaci alapon mennyivel növekedne a törlesztő részlet, ha nem lenne az a bizonyos januárra vonatkozó külön szabály. Csak utána szövegesen írták oda, "hogy ez önökre, kedves fogyasztók, nem vonatkozik, mert van az a szabály, amely januártól egy fix törlesztést ad az önök számára" – fogalmazott a felügyeleti szóvivő.

Binder István abban az esetben javasolta, hogy az ügyfelek menjenek a bankjukhoz és első körben kérdezzék meg pontosan miről van szó, ha esetleg ez a szöveges értesítés mégsem volna a táblázat alatt, tehát a bank nem hívná fel a figyelmüket arra, hogy valójában nem nő a törlesztő részletük.

Az elszámolási értesítő kézhezvételét követő 30 napon belül lehet a hitelintézethez menni, ez a további jogi eljárások feltétele – emlékeztetett. Lehetőség van arra is, hogy az ügyfél részletes elszámolási értesítőt kérjen, és akkor azt a banknak öt munkanap alatt ki kell adnia. Ha bank nem ad választ, akkor az MNB-nél a pénzügyi békéltető testülethez kell fordulni, és ha itt sem születik megfelelő jogorvoslat, akkor nincs elzárva a bírói út sem – mondta az aktuális csatornán sugárzott interjúban az MNB szóvivője.

Eddig kevés panasz érkezett, gördülékenyen meg az elszámolás – tette hozzá. A Magyar Nemzeti Bank április 30-ig összesen 200 megkeresést kezelt, jegyezte meg.

 

 

 

 

 

Nem lesznek brókerbotrányos vizsgálóbizottságok a parlamentben

Folyamatban lévő büntetőeljárás miatt elutasította a parlament igazságügyi bizottsága hétfőn a brókerbotrányok vizsgálatára javasolt bizottságok létrehozását.

Ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy jöjjön létre vizsgálóbizottság a felügyeleti szabályozás, másrészt annak vizsgálatára, hová tűntek el a pénzek és milyen kormánypárti felelősök vannak.

A vitában az Együtt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna azt mondta: az Országgyűlés csak a károsultak kárpótlásával foglalkozott, ezért szükséges, hogy egy paritásos bizottság vizsgálja, hová lettek az eltűnt 100 milliárdok, hol hibázhatott a pénzügyi felügyelet és az ügyészség megfelelően járt-e el. Az ellenzéki politikus a költségvetési bizottság vonatkozó albizottságát alkalmatlannak minősítette a feladatra.

Budai Gyula, a bizottság fideszes alelnöke szóvá tette, hogy Szelényi Zsuzsanna is tagja az albizottságnak, így saját munkájáról is véleményt mondott. Kitért arra, hogy a mostani ellenzék egyebek mellett a Postabank- és a Kulcsár-ügyeknél nem lépett fel ilyen módon. A nyomozóhatóság feladata, hogy felderítse a csalást, hűtlen kezelést – mondta.

A szintén fideszes Vas Imre koncepciózusnak minősítette, hogy a vizsgálóbizottság csak kormánypárti felelősséget vizsgált volna, és úgy vélte: a felvetett kérdések azonnali kérdések, interpellációk formájában tisztázhatók.

A jobbikos Apáti István a bizottság létrehozása mellett érvelt. Bírálta Orbán Viktor miniszterelnök és Tarsoly Csaba Quaestor-elnök kapcsolatát, szerinte a kormány "szőnyeg alá akarja söpörni" a problémát.

Az MSZP-s Teleki László azt a véleményét hangoztatta, hogy a vizsgálat visszaadná a pénzügyi rendszerbe vetett társadalmi hitet.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt: a jogszabályi környezet és a felügyelet hiányosságainak feltárása a Fidesznek is érdeke.

Mindkét parlamenti vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételét 4 igen és 7 nem szavazattal utasították el.

 

 

 

 

Lófej Simon: csak megfelelő körültekintéssel lehet hozzányúlni a budai Várhoz

Noha a budai Vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni – hangsúlyozta a rekonstrukciót célzó Nemzeti Hauszmann Tervről rendezett építészeti konferencia megnyitó beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László kiemelte: nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad. A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot azonban csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni – tette hozzá a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara által szervezett kétnapos konferencián.

A megnyitót követő előadásában az államtitkár felidézte: a Nemzeti Hauszmann Tervet tavaly indította útjára a kormány elsősorban a budai Várpalotára koncentrálva, de azóta kiderült, hogy a Várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben áttekinteni többek között a barlangrendszer, a Polgárváros és a közlekedési hálózat problémáit is.

A jelenleg meglévő palotaépület nagy részét kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen – közölte, hozzátéve: nem új elképzelésről van szó, hiszen már a szocialista kormányzat is erről szóló kormányhatározatot adott ki.

L. Simon László beszámolója szerint noha a Nemzeti Hauszmann Terv súlypontja a Palotanegyed rekonstrukciója, közben zajlik a karmelita kolostor felújítása, és sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynél a jövőben el kell dönteni, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építsenek rá még egy szintet, esetleg az 1945 előtti állapotot visszaállítva.

A Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására – jelentette be. A téren 2016-ra készül el egy új mélygarázs, fölé épül vissza a Lovarda, amellé az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület, és még idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is – számolt be. Mint hozzátette, mindezt komoly ásatások előzik meg, az egykori szárazárkot bemutathatóvá is teszik majd a föld alatt.

A Polgárvárosban a kerület erőfeszítéseinek köszönhetően sok homlokzat újul meg – jegyezte meg az államtitkár, aki szerint nem szabad megfeledkezni az állami épületekről sem. Tervbe vették például a Magyar Nemzeti Levéltár bővítését, és a nemrég magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik be a Hauszmann Terv bemutató központját.

Az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására 400 millió forintot szán a kormány, sor kerülhet a Hunyadi- és Csikós-udvar rendbetételére, de a remények szerint még ebben a kormányzati ciklusban meg tud valósulni a palota Szent István-termének rekonstrukciója is – közölte. L. Simon László szólt arról a kezdeményezésről is, amely a Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagóga ismételt feltárását javasolja; elmondása szerint erre a kormány részéről megvan a nyitottság.

L. Simon László kormánybiztosként irányította a Várkert Bazár rekonstrukcióját, amelyről elmondta: szép példája annak, hogy milyen az, mikor egy műemléket úgy újítanak fel, hogy az megfeleljen a 21. század kihívásainak.

A Palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése egyértelműen megkérdőjelezhető, a háború utáni rekonstrukció és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború – vélekedett az államtitkár, aki szerint meg kell találni a finom egyensúlyt: rekonstruálni kell, ami hitelesen helyreállítható, de megjelenhet a kortárs építészet is, amennyiben funkcionálisan és esztétikailag illeszkedik a történelmi épületegyütteshez.

"A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann Terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a Palotaegyüttest" – fogalmazott L. Simon László.

 

 

 

 

 

Hatmilliárdért levelezett velünk a köcsög Orbán!

Manipulatívat drágán, egymilliárdért vagy haszontalant olcsón, pár millióért – kétféle nemzeti konzultációból is választhat hamarosan a magyar. Az olcsóbb, netadós konzultáció sajátossága, hogy a netadó még csak fel sem merül benne kérdésként, a drágább, a bevándorlásról szóló pedig a kormányszóvivő szerint is politikai célzatú. 

Másfél felcsúti stadion építésére elegendő pénz, több mint hatmilliárd forint ment el eddig nemzeti konzultációkra. Az immár bevallottan a kormány saját politikai céljainak alátámasztására rendezett ál-közvéleménykutatások figyelmen kívül hagyják a szakmai előírásokat, ráadásul elrendelésük, lebonyolításuk és a válaszok kiértékelése egyaránt átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Folytatás.......


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel