Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Egyhetes babát szakít el anyjától az állam, mert hajléktalan

Egy hete szülte meg kislányát Erzsébet. Miután a nő elvált, nem volt elég magas a jövedelme és szociális bérlakást sem kapott, így hajléktalanszállóra került. Emiatt most elveszik tőle a babát, pedig a gyermekvédelmi törvény szerint a szülők szegénysége miatt nem lehetne anyát és gyerekét elszakítani- írta a Kettős Mérce.

A Város Mindenkié aktivistái felkarolták Erzsébet ügyét, de hiába: az anyaotthonok elutasították kérelmét, mondván, hogy túlságosan telítettek.

A gyámhivatali ügyintéző azt mondta, ha Erzsébet lakáshelyzete 30 nap alatt megoldódik, talán visszakaphatja a gyermekét, de ez a lehetőség biztosan nem fog szerepelni a gyerek elvételéről szóló határozatban. Igaz, az is lehetséges, hogy az anyaotthont el sem fogadják megoldásként.

Erzsébet attól tart, ha kiemelik a kislányát, akkor minden esélye elvész az anyaotthonra, enélkül pedig biztosan nem fogják visszaadni gyermekét. Ráadásul így GYES-re és családi pótlékra sem lesz jogosult, tehát teljes mértékben kizárt, hogy piaci áru albérletet fenntartson és lakhatását rendezze. Munkát pedig hiába vállalna, egy kisbaba ellátása mellett nem tudna dolgozni.

Erzsébet gyermeke hétfőn fog vidéki nevelőszülőkhöz kerülni.

 

 

 

 

"Templomba mentünk, nyitás hétfőn" – újabb üzenet a KDNP-nek

Bármennyire is szeretné a Fidesz és a KDNP, nem úgy tűnik, mintha a magyarok megbarátkoztak volna a vasárnapi zárva tartással. Ezúttal a Kettős Mérce Facebook-oldala közölt képet, amely mindent elmond az emberek dühéről.

 

 

 

 

 

Bíróság elé áll a vak komondoros seggfej!

Fülöpháza - Élettársa megbocsátott, sőt lassan már a lagzin is túl vannak, Balogh Józsefnek (51) jövő héten mégis bíróság elé kell állnia, amiért összeverte párját.

A volt fideszes országgyűlési képviselő élettársa, S. Terézia még 2013. április végén súlyos sérülésekkel került a kórházba. Balogh a család vak komondorára fogta a brutális zúzódásokat, azt állította, az asszony a vén kutyában botlott meg, ez okozta a sérüléseket. Később azonban kiderült, hogy nem az eb volt a hibás, a politikusnak járt el a keze.

A botrány miatt a férfit a Fidesz-frakció a képviselői mandátumának visszaadására szólította fel, ám ő inkább kilépett a legnagyobb kormánypárti képviselőcsoportból, és független képviselőként dolgozik tovább.

A politikus tavaly októberben kérelmet nyújtott be, hogy közvetítői eljárásban tehesse jóvá a bűncselekményt.

Ezzel megúszta volna a büntetőeljárást, azonban a bíróság elutasította a kérését. Az ügyészség felfüggesztett börtönt kért a fülöpházi polgármesterre.

 

 

 

 

 

Az emberek csalódtak a forintosításban

Az MSZP szerint az emberek csalódtak a forintosításban, mert a fele sem igaz annak, amit a Fidesz ígért a devizahitelek kapcsán. 

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke vasárnap a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: családok százezrei kapták meg nemrégiben az értesítést devizatartozásaikról és hátralévő törlesztőrészleteikről.

Egy friss online felmérés szerint a családok kétharmada csalódott a levél kézhezvétele után – tette hozzá.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a csalódottság döntő oka az, hogy az árfolyamveszteség jóval nagyobb volt a várhatónál; a Fidesz felkorbácsolta a várakozásokat, az elmúlt hónapokban folyamatosan 20-30 százalékos hiteltörlesztő-csökkentésről beszéltek, mára kiderült, hogy ennek a fele sem igaz.

Az MSZP korábban is azt javasolta, hogy a 2010-es árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket, ma is ez az álláspontunk – mondta Burány Sándor, hozzátéve, a szocialista párt véleménye szerint a felelős a kormány, "az a kormány, amely 2010 tavasza óta folyamatosan gyengíti a forintot".

 

 

 

 

 

Kokó is elhagyta a süllyedő orbáni naszádot

Régi megfigyelés az, hogy a hajó süllyedésének, megroggyanásának egyik legbiztosabb jele, hogy a bordázat finom neszeire érzékeny élőlények csendben, de biztosan távoznak. Annyira, hogy ez a népi bölcsességek egyikévé vált az évszázadok során. Képletesen is alkalmazott módon. Az egyes hatalmi, igazgatási, gazdasági szervezetek omlására vonatkoztatva.

A Fidesz esetében az elsők közt menekülő Tölgyessy Péter elindulása a damaszkuszi úton alighanem egyfajta rajtpisztolyként dörrent némelyek fejében. Mert alighanem kényelmesebb még időben alkalmazni a rugalmas elszakadás művészetét, mint utólag magyarázkodni. Állítván, hogy ott sem volt sosem. Figyelmeztetésként ott vannak az MSZMP egykori káderei. S az a görcsölés, amellyel próbálják feledtetni, hogy nem csak a spenótnak nem álltak ellen, de még az óvóbácsiról is lenyalták a szmötyit. A másodhasznosításút is. Csontig. Esetleg lengőbordáig. Orbán Viktor elsüllyedését sejteti az öröklési találgatásokon kívül az is, hogy egyre többen, egyre bátrabban szólnak be. Azok közül is, akiknek első erőfeszítése alighanem a nyelv kihúzása a fenekéből annyira, hogy meg tudjanak szólalni. Az említett egykori SZDSZ-es parafakorong csak az első ellebegő hívek egyike lehetett. Aki megadta az említett jelet: köpönyeget fordíts.

Még akkor is, ha a pillanatnyi elfordulások még óvatosak. Még látható a visszavonulási útvonal biztosításának az igénye. Ahogy a korábban mindenféle eseményen az orbáni slepphez tartozó Tőkés László is csak az értetlenségének adott hangot. Igaz, abban az értelemben, hogy Orbán Viktor nemzetpolitikáját nem érti. Felróva a vezérnek, hogy kit támogatott és kit nem a romániai választásokkal kapcsolatban. Mely bírálatban nyilván az is súlyt kapott a püspöknél, hogy nem azt, akit ő gondolt támogatandónak. De a bírálatban természetesen ott van a visszavonulás lehetősége. Elvégre, ha Orbán és a Fidesz konszolidálja a hatalmát, akkor majd csak meg fogja érteni Tőkés is a nemzetpolitikáját. Ha pedig véletlenül a Jobbikkal fog koalícióra lépni a Fidesz, akkor Tőkés még mindig elmehet támogatásáért egyházának a Horthy-fétist avató lelkészéhez. Megmagyarázva, hogy azért nem értette Orbánt mert az nem volt elég szélsőjobbos.

De a hazai médiában mégsem Tőkés László, akinek a köpönyeg-lebbentését a nagyobb visszhang kísérte. Egy, a Fidesz környékén annak idején felbukkant bokszoló is úgy gondolta, hogy ideje elmagyarázni a hülyéknek: ő aztán sosem volt fideszes. Kovács „Kokó” István ezt a Hír TV-ben gondolta szétkürtölni. Ez pedig alapvetően vérciki. Sokkal cikibb, mint akár Tölgyessy, akár Tőkés esetében. Kokó ugyanis sikeres sportember volt. S mint ilyen sokaknak, és pártfüggetlenül, példakép, A sport a közképben mégis csak a tisztességről, a tisztességes versenyről, az őszinte teljesítményekről, és általában az önmeghatározottságról szól. De legalább is erről, ezekről kellene szólni. Valamint a gerincről. A sportolókat tehát körbeveszi egyfajta nimbusz. Még akkor is, ha sok botrányhőssé lett sportoló próbálja ezt rombolni. Nem véletlen tehát, hogy a politikusok is szeretnének ebből olykor részesülni. Ahogy a sportoló, mintegy másodállásban, ember is. Nyugodtan meg lehet a maga párt-kötődése, személyes meggyőződése.

Így lehet, hogy annak idején sokan meglepődtek azon, amikor némelyikük elköteleződött egyes politikusok mellett, de a közélet láthatóan napirendre tért felettük. Még azt követően is, hogy annak idején az elhíresült, „kétmilliós” röpgyűlésen, a Kossuth téren segítettek Orbán Viktornak, hogy hatalmon levő politikusként ünnepeltethesse magát. Márpedig a sportolók közül, ott és akkor, Kovács „Kokó” István is ott állt. A Fideszt támogatva. A részleges, de a Fidesz mellett nyilvánvalóan tapsoló tribün-névsor az MNO akkori írása szerint:
„Számos neves közéleti személyiség, olimpiai bajnok, zenész, színész vett rész a Kossuth téri nagygyűlésen. Mások mellett Bessenyei Péter, Bánffy György, Balázs Péter, Buzánszky Jenő, Csapó Gábor, Cseke Péter, Cseh Tamás, Csukás István, Egerszegi Krisztina, Fábry Sándor, az Edda együttes tagjai, Grosics Gyula, Güttler Károly, Gyarmati Dezső, Gyurkovics Tibor, Homonyik Sándor, Kerényi Imre, Kóbor János, Kovács Kokó István, Kovács Ákos, Kovács P. József, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Mészöly Kálmán, Nemcsák Károly, Pitti Katalin, Reviczky Gábor, Sasvári Sándor, Schmidt Pál, Szabad György, Szandi, Usztics Mátyás és Varga Miklós.”

Kokó sem utoljára ott mutatkozott Orbán Viktor társaságában. Azt mondani tehát, hogy „ő aztán soha”, igazán sportemberhez méltatlan gesztus. Mondhatta volna azt, hogy megvezették, kiábrándult, csalódott. Talán még el is hinné a többség. Míg ez a megoldás igazi kiütést mért Kokó egykori múltjára. Kár volt érte.

Miközben persze olvasgatjuk majd a későbbi híreket. A damaszkuszi úton megnövekedő rágcsálóforgalom jelzéseként valószínűleg még jó pár hirtelen megvilágosodott orbanista fog jelentkezni. Azzal, hogy ő sem volt ott. S különben is, a másik vonalon beszélt vidékről, amikor a jelen Fidesz-vezérrel fényképezték. A végén pedig, a selfie-k mintájára, majd elkezdődhet az önkiretusálások kora. Az embereké, akik ott sem voltak. A saját bevallásuk szerint.

 

 

 

 

 

 

Hiába áztak a gyerekek Putnokon Balog Zoltán beszéde alatt, nem épül az uszoda

A leendő tanuszoda alapkövét Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter helyezte el Putnokon. Ez egyike azoknak a tanuszodáknak, amiknek az építését a választási kampányban jelentette be Orbán Viktor.

A Népszabadság most azt írja, egyelőre hiába volt minden, hiába tűrték hősiesen a gyerekek az esőt, miközben Balog Zoltán egy esernyő alól mondta a beszédet, az építkezés nem indult meg.

És máshol sem állnak jól a dolgok, pedig 2014 decemberére már tizenegy ilyen uszodának állnia kellett volna. Tokajban például légsátorral fedett medencének kéne lennie, de a tavaly ősszel megválasztott független polgármester, Posta György még csak terveket sem látott arról, hogy hogyan kezdődne az építkezés. 

A lap szerint a projekt Balog Zoltántól Seszták Mihályhoz került, sőt, a 150 milliós keretösszeg is duplázódott. Eddig mégsem épült semmi.

 

 

 

 

 

Kifizette a Paralimpiai szövetség az elnök végtörlesztését

Gömöri Zsolt és a vezetés másik három tagja nem tudta volna kifizetni a végtörlesztést, így váratlan helyről kaptak segítséget.

A Magyar Paralimpiai Szövetség azért segített nekik a végtörlesztésben, mert idézzük:

"nem tudtak volna megfelelően a munkájukra koncentrálni, ha ez nem történik meg."

Az RTL Klub által készített riportban az is elhangzik, hogy nem állami pénzből történt a kifizetés, hanem a szponzoriból.

 

 

 

 

Kövér Laci nagyon megdicsérte a magyar kisebbségi politikát

Kövér László szerint jó lenne, ha más országokban "az lenne a minimum, amit mi tudunk nyújtani a kisebbségeknek". A házelnök vasárnap a Dunának, a közmédia nemzetiségi napi műsorfolyamában nyilatkozva ezt azzal indokolta, hogy az európai országok többségében még annyi jogosítványuk sincs a kisebbségeknek, mint a magyar Országgyűlésben.

A közmédia kezdeményezésére vasárnap a rádió- és televíziós csatornákon – a Dunán, a Duna Worldön, az M1-en, az M2-n, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádióban – a Magyarországon élő 13 nemzetiség szokásait, hagyományait mutatják be.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Dunának adott interjújában jelezte, mindenképpen támogatja, hogy a közmédia egy évben legalább egyszer kiemelten foglalkozzon a Magyarországon élő nemzetiségekkel, ráirányítsa a figyelmet a tizenhárom nemzetiség kultúrájára.

Kérdésre azt mondta, ha az Országgyűlésben lévő nemzetiségi szószólók vagy bizottságuk előterjeszt ilyen kezdeményezést, a parlamentben is lehet majd egy ilyen nap.

Kövér László kiemelte: a nemzetiségek parlamenti képviselete ügyében Magyarország két évtizeden keresztül volt alkotmányos mulasztásban, a kétharmados többség kellett ahhoz, hogy a képviselet megvalósuljon.

Elmondta, a szószólóság megszerzése gyakorlatilag automatikus volt, a tizenhárom nemzetiségből kilencnél ugyanakkor matematikailag eleve elérhetetlen volt az önálló, teljes értékű parlamenti képviselet megszerzése. A házelnök szerint túl rövid idő telt el ahhoz, hogy elemezni lehessen, bevált-e a jelenlegi rendszer.

A parlamentbe került szószólók még "próbálják kitaposni maguknak a nem járt ösvényt" – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: a szószólók az elmúlt időszakban több kezdeményezéssel is éltek, és nemcsak nemzetiségi tárgyú törvényekben, hanem például a költségvetési törvénnyel kapcsolatban is.

 

 

 

 

Tudod, miért lehet fontos a halálbüntetés Orbán Viktornak? Hogy kivégezhesse a trafikgondot!

Emlékszik még valaki, hogyan jött elő a halálbüntetés?

Április 22-én halálra késeltek egy 20 éves nőt egy kaposvári trafikban. A 19 éves tettes 22 ezer forintot rabolt el az üzletből. A gyilkosság nagy felháborodást keltett, a fiatal nő értelmetlen halála sokakat megérintett.

Nagyon hamar előkerült a fóliakérdés. A trafiktörvény kimondja, hogy a trafikokat kívülről nézve ne lehessen látni cigarettásdobozt. Vagyis a törvény lényegében megtiltja, hogy be lehessen kívülről látni a boltba. (A másik megoldás az lenne, hogy az áru a boltban belülről se legyen látható, ez azonban teljesen életszerűtlen).

A trafikosoknak készült arculati kézikönyv fóliázást vagy sötétített kirakatüveget mutat be követendő példákként az üzletek tulajdonosainak (a törvény erre vonatkozó részéről a Mandiner írt alapos cikket).

Nagyon hamar cikkek sora jelent meg arról, hogy a trafiktörvény árutakarásra vonatkozó része mennyire veszélyes. Trafikosok nyilatkoztak, hogy ez kész felhívás a rablásokra. Előkerültek statisztikák, hogy  milyen sok trafikot rabolnak ki, és ez vélhetően összefügg azzal, hogy a trafikoknál sokkal kisebb a kockázat, hiszen az utcáról nem látszik, hogy rablás van.

Már-már népmozgalom indult. Néhány trafikos önkényesen bejelentette, hogy leveszi a fóliát. Kezdett kínossá válni megint a trafiktörvény, ahogy az már futott néhány igen kínos kört: a megszavazásakor, a trafikok kiosztásakor, és amikor tavaly az USA magyarországi képviselője az állami korrupció egyik közismert példájának nevezte a trafiktörvényt. És odáig is eljutottunk, hogy Lázár János egy sajtótájékoztatón megígérje, esetleg felülvizsgálják a fóliázási kötelezettséget. (A trafiktörvényt Lázár János nyújtotta be az előző ciklusban.)

A gyilkossági ügyből az lett, hogy a kormány magyarázkodni kényszerült, és a fideszes törvényhozók felelőtlensége napi témává vált.

Lázár április 23-án mondta, hogy ő maga kezdeményezi majd a sötétítési kényszer eltörlését esetleg. Orbán Viktor 28-án mondta először, hogy a kaposvári gyilkosság után napirendre kellene venni a halálbüntetés ügyét: „Nagyon sokan vannak, akik azt hisszük, hogy ha van halálbüntetés, illetve egyes bűncselekmények halálbüntetéssel való fenyegetettsége létezik, akkor nagyobb biztonságban vagyunk.”

Azóta rengeteg cikk, vita gerjedt ebből, és a kormányfő is napirenden tartja a kérdést, utoljára május 8-án beszélt róla a Kossuth Rádióban.

Nemzetközi botrány lett, elítélte az ötletet az Európai Parlament elnöke, az Európai Bizottság előző elnöke és a mostani bizottság elnök-helyettese is.

Itthon naponta többször jelennek meg publicisztikák, szakértők sora szólalt már meg, minden párt közleményt és sajtótájékoztatót tartott.

A Jobbik miatt hozta volna elő Orbán?

A halálbüntetés felvetéséről szóló elemzések jellemzően két dologra jutottak: egyrészt arra, hogy a Fidesz már megint a Jobbik kottájából olvas, és lehet-e ennek politikai haszna számukra, főleg Tapolca után. Hiszen a halálbüntetés visszaállítását az utóbbi években a Jobbik követelte (még sokkal régebben pedig Horn Gyula emlékezett meg róla meleg szavakkal).

A másik nagy konklúzió ez volt: az egész téma csak blöff, hiszen nyilvánvaló, hogy az EU-ban tilos a halálbüntetés, és Orbán Viktor is megerősítette, hogy csak akkor lenne mód a bevezetésére, ha az EU törvényei megváltoznának. Erre viszont semmi esély.

Akik pedig a két szempontot összekötötték, azok rájöhettek, hogy a második megállapítás érvényteleníti az elsőt. Hiszen ha úgyse lehet bevezetni, akkor a Jobbik vitorlájából nem lehet kifogni a szelet azzal, hogy a témára ráerősítenek, aztán nem csinálnak semmit se. Az erre vevő közönségnek inkább tűnik bénának a kormány a végén, mintsem olyan szimpatikusnak, mint a hóhér után kiáltó Jobbik.

Akkor minek?

A Google hírkeresője az elmúlt egy hónapból mintegy 90 cikket talál a „fólia” szóra. A „halálbüntetés” viszont ugyanebből az időszakból legalább 250 cikkben szerepel. Ráadásul a „fólia”, „fóliázás”, „trafik kirakata”, „trafik elsötétítése” témában a cikkek túlnyomó része áprilisban készült, májusra a téma lepörgött. 28-a óta viszont egyenletesen sűrű a halálbüntetés témája.

Lehet, hogy a téma felvetésének értelmét nem ott kell keresni, hogy miért lett jobb a Fidesznek attól, hogy a pártelnök-miniszterelnök útjára engedte ezt a szellemet. Hanem talán ott kell keresni az értelmét, hogy lehetett-e volna sokkal rosszabb a Fidesznek, ha hagyja, hogy a kaposvári gyilkosság nyomán ne változzon a cikkek és a hétköznapi beszélgetések témája.

Még az is lehet, hogy valamennyi kárt így is okoz a pártnak a halálbüntetés felvetése. De akkorát biztosan nem, mintha a fóliázási ügy tovább dagadt volna, és tényleg kikényszerítette volna a közvélemény, hogy meg kelljen változtatni a törvényt.

Lázár 23-i revíziós ajánlata óta a törvény módosításának lehetősége még egy hétig volt téma. Májusban a fideszesek már nem beszéltek róla, legfeljebb olyan értelemben, hogy kimondottan a fóliázás eddig sem volt kötelező, tehát a nyavalygás ezen értelmetlen.

Úgy néz ki, hogy nem kell meghátrálni és elismerni, hogy nem lett tökéletes a trafiktörvény. Inkább beszéljenek az emberek az akasztásról, mint arról, hogy át kellett írni egy fiatal nő halála miatt az egyébként is kínos törvényt

 

 

 

KO Kokó

Azt mondja Kovács Kokó István, hogy ő soha nem volt fideszes. Az olimpiai bajnok bokszoló a kormány kritikájában bátorodó Hír TV műsorában lett igen bátor. Nem volt tükör kezében, pedig belenézhetett volna.

„A balliberális média előszeretettel állított be engem Fidesz-közeli embernek a 2002-es színvallomásom után, miközben én soha nem voltam Fidesz-közeli ember. Értékeket és elveket vallottam, ami nagyon sokszor egybeesett a Fidesz értékeivel és elveivel” …”Lássuk be, hogy az elmúlt hat évben rengeteg ember csalódott a Fidesz kommunikációjában, attitűdjében… az a sok-sok böszmeség, ami megtörtént itt az elmúlt hat év alatt… ” – mondta a Civil Kaszinóban Kovács István.
 
Kovács Kokó István az a kőbányai fickó, akit olimpiai és világbajnok ökölvívóként szeretett és ismert el a világ a magyar rajongókkal együtt.
 
Számomra vannak olyan művészek, sportolók, nagy tekintélyű tudós emberek, akiknek munkásságát elismerem ugyan, de nem szimpatikusak, egy lépést sem tennék értük, hogy lássam, halljam őket.
 
Ennyi. Kovács István is ennyi. Kibírjuk.
 
Függetlenül hitétől, elveitől, pártba szerelmesedésétől. Valami érzelmi X-faktor hiányzik belőle, amiért – hiába nagy sportoló –  nem lágyította meg soha a szívemet.
 
Mindegy is. Ő az, aki páratlan sportpályafutása után is feltalálta magát civilként, összebokszolt annyit, hogy nyugodt, biztos életet élhessen.
 
Mégis ő választotta, hogy közéleti sündörgő is lett, ő választotta Orbán Viktor és a fideszesek társaságát. Nagy kincs volt a jobboldalon a híres bokszoló, sok-sok sportbarát példaképe – lehetett vele villogni, lehetett rá hivatkozni.
 
Ennek ára volt. 
Már Orbán első kormányzása idején a Boxutca éttermének 2002-es megnyitásához 25 millió forint vissza nem térítendő segítséget kapott a Széchenyi program keretében.
 
Persze, nem volt fideszes. 
 
- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem segített, de én alapvetően vendéglátós vagyok, nem pedig ismert ember. Nekem ez a mindenem, rengeteg energiát fektettem abba, hogy ez az étterem működjön – magyarázkodott álszerényen, hihetetlenül.
 
Négy éve a Magyar Olimpiai Bizottság Kovács Istvánt delegálta a közmédiumok társadalmi felügyeletét ellátó Közszolgálati Testületbe. Ugyan, formálja már a magyar nép ízlését, ha őt megáldotta az Isten a néptanítói szereppel is.
 
Kovács István a MOB elnöke szeretett volna lenni. Az álom nem jött össze, hiába futkosott Schmitt Pálhoz, ő sem volt elég ahhoz – vagy nem is igyekezett -, hogy a Borkai-Gyulai-Czene triót legyűrje. Ők voltak az erősebbek, a nyalakodóbbak, ők látszottak a jobb Fidesz-elvtársaknak.
 
Megjegyzem, normális, független ember nem pályázott volna az elnökségre, hiszen teljesen nyilvánvaló volt, hogy oda (is) Orbán embere kell. 
 
Szegény Kokó nem fideszesként ezt nem tudhatta. Nem is tört meg a lendülete.  
 
Kárpótlásul műsort kapott a királyi televízióban. Az Út Londonba című olimpiai magazinműsorban kéthetente Londonból jelentkezett, megmutatni az olimpiai előkészületeket. Dunát lehet rekeszteni sportriporterekkel, a színvonalat most hagyjuk, ám Kovács lett a legalkalmasabb arra, hogy Londonba futkosson. Véletlenül választották őt – nem Fidesz szimpatizánsként kapott jó kis állást.
 
Tapsikolt Orbán kampánytribünjein – nyilván beépített szocialistaként.
 
Szerepelt azon a sportolók nevét tartalmazó listán, amit Kubatov kérésére állított össze Rátonyi Gábor volt fideszes zuglói polgármester. Lista az orbáni szabadságharc csatáiba küldhető sportolókról.
 
Kovács nem is értette, miért baj ez. „Egyértelmű, hogy vannak ilyen VIP-névsorok, ahogy nyilván a nem velük szimpatizáló hírességeket is számon tartják a pártok, ez demokráciában természetes” – mondta az Origónak 2013-ban az egykori ökölvívó.
 
Az pedig bizonyára véletlen – vagy a rossz májam -, hogy 2002-ben Orbán választási nagygyűlésén ott virított díszletként a tribünön, és még ebben az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át a közjogi méltóságoktól.
 
Kitüntetett figyelem – innen is, onnan is.
 
Ha jól emlékszem, fideszes utcai plakáton is mosolygott, mert hogy a válságnak vége, 2013 már a mi évünk lesz, hirdette. Értelmes emberként simán hazudott, hiszen tudnia, látnia kellett (volna), hova lökte az országot a Nagy Ámító, de nem fideszesként megvakult és elfelejtette kőbányai csóróságát.
 
Hallatlan tehetségével az állami tévében, a Hír TV-ben, a Lánchíd rádióban szórt mindig is tücsköt-bogarat a Fideszre. Ugye? Mert neki semmi köze a párthoz. Ma már ki kéne curikkolni közülük. Mindenáron. 
 
Sz…ba lépett a levegő, Kokó?
 
Világhír a sportban, egzisztencia, népszerűség – mindez megadatott Kovácsnak, hajlok arra, ennél több kellett, hihette, a párthűség az Orbán-barátság pozíciót és megélhetést hoz majd.
 
Jól számította, hozott.
 
Profi bokszlóként 22 győzelmet aratott, 11-szer KO-val, 1 vereséget kellett elviselnie, KO-val. Pazar sportteljesítménye nem múlik el, de a világ egyéb dicsőségeiben hitt dolgai megkérdőjelezik a sportoló ember jellemét.
 
Kokó knockoutolta magát. Az évek óta tartó, hosszú, utólag megtagadott menetnek vége.
 
Na de ki győzött?

 

 

 

Behódolás, alkalmazkodás mindenekfelett, ez vitt ki a Fideszből

Szelényi Zsuzsanna 1994-ben, a konzervatív fordulat miatt kilépett a Fideszből, hogy aztán húsz év kihagyással és egy sikeres civil karrier után újból beszálljon a politikába: tavaly ő örökölte meg az azóta teljesen visszavonult Bajnai Gordon mandátumát. Azt mondja, az ellen küzd, ami egykori pártjából lett, vagyis amit a Fidesz manapság képvisel. A nagy kenus hírében álló Szelényivel a Római-parton beszélgettünk abból az alkalomból, hogy május 2-án huszonöt éve alakult meg az első szabadon választott parlament. Folytatás.......

 

 

 

 

Orbán: mindig ügyetlenek voltunk

Most is vannak ügyetlenségek, de még így sokkal jobbak vagyunk, mint a talajtvesztett Európa. Szabadságból meg már így is éppen elég van, nem kell több.

 

 

A lenyugvó NAV-nak is van ereje?

Vida Ildikó távozását már eldöntötték, a kormánnyal immár a nyilvánosság előtt folyó alkudozásának az a tétje, hogy békében távozhat-e, előveszik-e később őt valamilyen intézkedése miatt a „vidátlanított” adóhivatal érájában – értesült a HVG.

Bénultság, kivárás jellemzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai részlegét, csak a bűnügyi részlegen teszik a dolgukat folyamatosan – ecsetelte a HVG-nek a hivatalon belüli hangulatot a NAV dolgaira közelről rálátó forrás. Más csatornákon olyan, a kivárást megmagyarázó információk jutottak el lapunkhoz, melyek szerint hetek óta megy a NAV-elnöki casting. Ma ugyanis már szinte mindenki készpénznek veszi a lapunkban korábban felvázolt forgatókönyvet (HVG, 2015. március 28.). E szerint a Simicska Lajos emberének elkönyvelt, a tavaly őszi kitiltási botrányban a közvetlen felettesét, Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és a kormányfőt, Orbán Viktort is magyarázkodásra késztető jelenlegi NAV-elnök, Vida Ildikó ideje kitelt, távozásának az előkészületei zajlanak. 

 Sokatmondó, hogy bár a kormány tárgyalta a Vida nevével fémjelzett adóhatósági életpályamodellt és béremelési javaslatokat, azokra Orbán nem bólintott rá. De a NAV-elnök küszöbönálló menesztésével hozható összefüggésbe az is, hogy – amint arról a hvg.hu beszámolt – március elején távozott az adóhatóságtól Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a bátyja, akit gyakorlatilag „kimenekítettek” a nagy változások előtt álló hivatalból. A jogász végzettségű Tiborcz Péter 2014 nyarán került, nagy meglepetésre, informatikai fejlesztési főosztályvezetőként a NAV-hoz.

Vida elmozdításához a muníciót az Állami Számvevőszék szolgáltatná, mely március közepén kritizálta a NAV működését, többek között a kiemelt adózói kör adóztatásának és ellenőrzésének gyakorlatát és az ellenőrzéseket támogató informatikai rendszer szabályozottságát. Az ÁSZ április közepéig adott időt az adóhivatal első emberének, hogy letegyen az asztalra egy intézkedési tervet. Ezt ő meg is tette – legalábbis a saját közleménye szerint, melyet Vida egy nappal az után hozott nyilvánosságra, hogy a Népszabadság már azt állította: elképzelhető, hogy a nyáron már nem ő fogja vezetni az adóhatóságot.

Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy az ÁSZ nem talált kivetnivalót a NAV javaslataiban. A számvevők több mint egy hete nem válaszolnak arra a kérdésünkre, hogy Domokos László elnök kielégítőnek tartja-e Vida levelét és intézkedési tervét. Ha ugyanis nem, akkor fegyelmi, súlyos esetben akár büntetőeljárást is indíthatna.

Úgy tudni, Orbánék még nem találták meg Vida utódját. Ha volt is kiszemelt, akit a kormányfő is elfogadott volna, az nem vállalta, ezért a szereplőválogatás még tart. Több potenciális jelöltről is lehet hallani. Az egyik verzió szerint kívülről, akár a négy legnagyobb – angolul Big Fourként emlegetett – adótanácsadó cég egyikéből jöhetne az új arculatú hivatal új elnöke. De nem kizárt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumból kerül ki a következő NAV-elnök, ha így lenne, az Varga tárcavezető befolyásának erősödését is jelentené. De az adóhivatalon belülről sem kizárt a pótlás.

Ám a jelek szerint Vida nem adja könnyen a bőrét. Az atv.hu „Simicska bizalmasai közé tartozó forrása” azt mondta, hogy „a miniszterelnök nem is tévedhetne nagyobbat, Ildikó nem távozik magától”. Vidának számos ütőkártyája lehet, az általa irányított szervezet sokakról sok mindent tudhat, megannyi kínos ügyet képes feldobni. Az egyik adut épp a napokban játszhatta ki – legalábbis ez a narratíva is életképes, ha a hvg.hu által feltárt áfacsalási ügyre gondolunk. Bő két hete a NAV egy cukorkereskedelemmel foglalkozó vállalkozói láncolatot fülelt le: a bűnszervezetet 1,2 milliárd forint áfa elcsalásával gyanúsítja, 11 személyt előzetes letartóztatásba is helyeztek. Köztük Mikóczy Zoltánt, a magyar lóként versenyeztetett Overdose gazdáját is, akinek egyik cégébe a jobboldalhoz sorolt prominens magyar vállalatok (a CIG Pannónia, a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest, az OTP Bank, a Mol és a Simicska–Nyerges-féle vállalatbirodalom ékkövének számító Közgép) vásárolták be magukat még a 2010-es parlamenti választások előtt egy hónappal, amikor biztosra lehetett venni a Fidesz győzelmét – most pedig ők igyekeznek eltolni maguktól Mikóczyt.

De nem csak az elnök talpára kötnének útilaput. Információink szerint a kormány – bár hivatalosan eddig nem ismerték el – sorcserére készül a NAV-nál. Az adószakmai elnökhelyettes, Csillag Dezsőné közel van a nyugdíjhoz, ráadásul neve a tavaly őszi kitiltási botrányban is felmerült. De nem csak emiatt áll rosszul a szénája. Forrásaink arra emlékeztetnek, hogy Csillagné régi vágású adóhivatalnok, a legújabb informatikai eszközök, az ügyfélbarátabb, szolgáltató jellegű adóhivatali működés – melyre a kormány állítólag szeretné átkalibrálni a NAV-ot – nem igazán passzolnak az ő kvalitásaihoz. Ha teljesen más imázst építene fel a kormány a NAV-nak, akkor nem csak az elnökhelyettesi szintig hatolna le a vérfrissítés.

 

 

 

 

 

Ha bevándorlási célországgá válunk, mindenki érezni fogja hatásait

Bicske korábbi fideszes polgármestere szerint ha Magyarország a bevándorlók számára tranzitországból célországgá válik, annak nehézségeit nemcsak a befogadó állomásoknak otthont adó települések lakói, hanem mindenki a saját bőrén fogja érezni. Tessely Zoltán vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a témában tartandó nemzeti konzultáció fontosságára hívta fel a figyelmet. 

A térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, egyetértenek azzal, hogy az unióban a problémákat közösen kell megoldani, ugyanakkor szerinte ilyen ügyekben az egyes országok sajátosságainak figyelembe vétele mellett "szabad és kell önálló, egyedi megoldásokat keresni és azokat alkalmazni".

Közölte, továbbra is kiállnak amellett, hogy a valóban veszélyben lévőkön segíteni kell, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: nekik sem érdekük, hogy a gazdasági bevándorlók elvonják a figyelmet előlük.

Az egyik befogadó állomásnak otthont adó Bicske volt polgármestere arra is figyelmeztetett, hogy az év végére százezer fölé emelkedhet a menedékjogi kérelmet benyújtók száma Magyarországon.

 

 

 

 

 

Orbán bukásra ítélte az országot az energetikai árversenyben

A lengyel energetikai csoport szerint az idei első negyedévben Magyarországon volt a legnagyobb az áram nagykereskedelmi ára, amin minden jel szerint a miniszterelnök megvalósuló paksi álma sem fog változtatni, így szinte már biztos, hogy az elkövetkezendő évtizedekben nem az olcsó energia lesz a magyar vállalkozások versenyképességi előnye.

A lengyel energetikai csoport (PGE) jelentése szerint az év első három hónapjában az áram nagykereskedelmi piaci ára Dániában volt a legalacsonyabb, 118,05 zloty (8900 forint) megawattóránként, ezt követte Csehország 10 150 forinttal, Finnország (10175 Forinttal) és Svédország.

Lengyelország a középmezőnyben végzett átlag 11, 038 forintos árral, amíg a csúcsot Magyarország tartotta a maga 12620 forintos megawattóránkénti árával – adta hírül a napi.hu. A német piacon az átlagár az előző évihez képest 4 százalékkal csökkent a szél- és a napenergia hasznosításának köszönhetően, és ugyanennyivel lett olcsóbb a skandináv országokban a vízi erőművek miatt. Korábban beszámoltunk róla, hogy az Orbán álmaként dédelgetett nukleáris energiából származó olcsó energia elképzelését a gyakorlat megcáfolni látszik: egy brit energetikai tanácsadó, Mike Parr az energetikai termelőegységek működési költség-összehasonlítását végző tanulmányában ugyanis arra jutott, hogy egyes szélenergia-termelő platformok áramtermelése már most olcsóbb, mint például az Egyesült Királyságban 2023-ra felépíteni szándékozott atomerőműé.

A világ legnagyobb off- (és on)shore erőműgyártója, a Siemens bő egy éve még hivatalosan arról értekezett egy frankfurti szakmai fórumon, hogy 2020 körülre várják, hogy a szélerőművek termelte energia ára pariban legyen az összes többi energiatermelő technológiával, Mike Parr azonban most arra jutott, hogy ez a helyzet tulajdonképpen már előállt.

 

 

 

 

 

Orbániában épül a nyomoralapú társadalom!

Bár úgy tűnt, megszűnik a Tárki által a rendszerváltás óta minden második évben megjelentett Társadalmi Riport, mégis sikerült kiadni a legfrissebb részt, a Társadalmi Riport 2014-et. Az 1990 óta folyamatosan végzett kutatásokra a kormány már a 2012-ben sem adott forrásokat, de egy német alapítvány segítségével még sikerült folytatni a sorozatot. Végül magánadományok segítségével készült el a 2014-es riport.

Ez már önmagában is vérlázító, annak tudatában pedig különösen, hogy mennyire értelmetlenül és korrupt módon költi el a kormány adóforintjainkat. A tényekre alapozott politikacsinálás visszaszorítása és a független társadalomtudományi kutatások megfojtásának szándéka is jól mutatja a hazai viszonyokat.

A kutatások alapján az derül ki, hogy komoly egzisztenciális válság van kibontakozóban Magyarországon. Egyre jobban marad le Magyarország régiós versenytársaitól jövedelemszintben és szegénységi arányban. A társadalom szerkezete pedig egy fenék nehéz piramishoz kezd hasonlítani. A szakképzetlenek aránya nő, miközben a középosztály egyre szűkül.

A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi összehasonlításban

Elég beszédes grafikon az alábbi. Látható, hogy a visegrádi országokhoz képest hátrább csúsztunk a vizsgált időszakban, és relatív pozíciónk sem változott Ausztriához képest. 2003-ban a háztartások egy főre jutó bruttó jövedelmének tekintetében Szlovákia és Lengyelország még mögöttünk állt: a leglátványosabban fejlődő szlovákok 2007-ben előztek le minket, a lengyelek két évvel később. 

2003-ban a magyar jövedelemszint 1500 euróval volt magasabb a szlováknál, 2012-ben 1900 euróval alacsonyabb annál. Ez a mutató 2003-ban  osztrákénak 51, 2012-ben pedig 52 százaléka volt, így érdemben az osztrák jövedelemszinthez sem közeledtünk. 

Szegénység alakulása nemzetközi összehasonlításban

A következő grafikon a szegénység alakulásával foglalkozik. A magyar mutató 2005 és 2008 között csökkent, majd jelentős növekedésnek indult: magasan "vezet" a visegrádi országokhoz képest. 2013-ban Csehországban a szegénységi mutató 14,6 százalék volt, ami 18,9 százalékponttal alacsonyabb a magyarénál.

Szembetűnő, hogy a visegrádi országok közül csak Magyarországon emelkedett a szegények aránya, a többi ország képes volt gátat szabni a szegénység növekedésének, sőt sikerült csökkenteni a szegények számát (legnagyobb mértékben a lengyeleknél (19,5), majd a szlovákoknál (12,2) és végül a cseheknél 5 százalékponttal). 

Szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett háztartás jelentése:  
3 elemű komplex indikátor. Tartalma:
Jövedelmi szegénység: érintettek a szegénységi küszöb alatt élnek
Súlyos anyagi depriváció: 4 tétel hiányzik egy kilencelemű listáról amely az anyagi javakat és lehetőségeket méri.
Alacsony munkaintenzitású háztartás: ott élő munkaképes korú felnőttek munkával töltött ideje kevesebb mint egyötöde a lehetséges munkával töltött időnek. 

Sőt, a kép még ennél is borúsabb. Bár 2005 és 2008 között csökkent a veszélyeztetett háztartások száma, 2009 óta viszont nálunk a legtöbb a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett háztartás az egész Európai Unióban. A régióban minden ország mérsékelte ennek a csoportnak az arányát, miközben Magyarországon nőtt a veszélyeztettek aránya. 

Vásárlóerő és a váratlan kiadások

Ide kívánkozik egy korábbi blogunkból egy másik ábra is. Vásárlóerőben és a váratlan kiadásokra jutó források tekintetében sem állunk túl jól. Az Eurostat alapján a legrosszabb adattal rendelkezünk a váratlan kiadásokkal kapcsolatban:  a teljes népesség több mint 74 százaléka nem rendelkezik megtakarítással (az uniós átlag 40 százalék).

A vásárlóerő pedig a visegrádi négyek közül szintúgy az utolsó. A most csatlakozott Horvátországgal egy szinten található. Az uniós vásárlóerő átlagának mindössze a felét teszi ki a magyar adat.

Bővülő középosztály helyett szétszakadó társadalom

Jól mutatja a társadalom szétszakadását a magyar társadalom osztályszerkezetét ábrázoló egyre inkább fenék nehézzé váló piramis. A kormányzat által korábban hangoztatott cél, az alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között. 

A válság óta a szegénységben élők száma folyamatosan emelkedett Magyarországon, 2010-2014 között pedig tovább romlott a helyzet. Ez egyszerűen azzal magyarázható, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája egyáltalán nem kedvezett a szegénységben élőknek, sőt, az adóátalakítások és a megszorítások inkább őket érintették negatívan, mint a felső tizedet. 

Közfoglaltoztatás

Nem titok, hogy a közmunkaprogram leginkább az alacsony iskolai végzettségűeknek jelenthet mentőövet, a közmunkások ötven százaléka ebből a körből kerül ki. Sokatmondó adat, hogy a közfoglalkoztatás utáni fél évben az esetek kilencven százalékában nem tud a volt közfoglalkoztatott visszailleszkedni az elsődleges munkaerőpiacra.

A közmunka egyértelműen nem jelent megoldást a leginkább sérülékeny alsóbb társadalmi osztályok számára, hiszen a fizetésük még a létminimum összegét sem éri el. Fenntartása ráadásul közpénzből történik, így tulajdonképpen még mindig a többi munkavállaló tartja el az adójából a közmunkásokat, akiknek foglalkoztatását relatív drágán oldja meg az állam. 

A 2014-es Társadalmi Riportról alább látható egy közel félórás összefoglaló videó, a kötet tanulmányai pedig letölthetőek a Tárki honlapjáról.

 

 

 

 

 

 

 

Zugpártok csapolták meg az államkasszát

Százmilliókat dobott ki a költségvetés tavaly zugpártok kampánytámogatására. A szabálytalanul felhasznált pénzek visszaszerzésére alig van remény.

A 2010-es választási győzelmüket második rendszerváltásnak minősítő kormánypártoknak egyvalamiben biztosan igazuk van: legutóbb 1989–1990 fordulóján volt akkora zűrzavar a pártpénzek körül, mint a tavalyi választási szuperévben. Az okok persze teljesen mások. Negyedszázada a tapasztalatlanságot használták ki a trükközők – például hogy bemondott taglétszám alapján fizettek nekik az államkasszából –, míg 2014-ben a zárt alakzatban menetelő Fidesz–KDNP előre megfontolt szándékkal idézte elő a helyzetet, hogy az indulási feltételek lazításával megoszthassa az amúgy is elaprózott politikai konkurenseit.

 Ezzel kettős célt ért el. Egyrészt egybeterelte a baloldalt, amely így kevesebb kampánytámogatást kapott, mint ha a pártjai külön-külön indultak volna (persze ez utóbbival kockáztatták volna, hogy némelyikük nem éri el az 5 százalékos listás küszöböt). Másrészt szaporította az indulók számát, noha a pénzosztási rendszerről ordított, hogy társadalmi befolyás nélküli fantomszervezetek fognak tíz-, sőt százmilliókhoz jutni. A Bajnai-pártot a névfoglalásban megelőző Együtt 2014 például 14 085 listás voksot kapott, és ezzel 0,28 százalékot ért el – mindezt 170,25 millió forint állami támogatással. Az Összefogás nevezetű – a baloldali szövetséget idéző – tömörülés még ennyit sem könyvelhetett el: pusztán 6552 voks jutott neki (0,13 százalék). Ennek az alakulatnak a kampányára 355,5 millió forintot utalt ki az államkassza. Majdnem 350 millióval kalkulálhatott a korábbi MSZP-s, de már az Orbán-kormánynak dolgozó Szili Katalin csapata, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt is – amely 10 969 listás voksot kapart össze. Igaz, ezek a pártok – mint ábránkból is kiderül – jellemzően nem használták fel az állami támogatás teljes összegét.

Azzal összevetve, hogy például a DK 92 milliót költött az országgyűlési kampányra, különösen nagyok ezek az összegek. Közelebbről nézve még inkább: a Gyurcsány-pártnál a legnagyobb tétel (42 millió forint) – mint a május végi határidő előtt benyújtott pártmérlegből kiderül – a robocallkampány volt, amivel telefonon buzdították a baloldal lehetséges híveit a voksolásra, a kicsik pedig az eszközbeszerzéstől a benzinpénzig szórták a forintokat. Elvileg az államkassza a törpepártoknak 2014 tavaszán kiutalt pénz egy részét visszaszerezhetné – mert azok egyéni jelöltjei a voksok 2 százalékát sem tudták megszerezni –, de a miniszervezetek aligha tudnak fizetni. Az Együtt 2014 például perre ment a kincstárral, vitatva annak döntését a visszafizetési kötelezettségről, az FKGP és az MDF-utód pedig részletfizetési kedvezményt kért. Egyes szervezetek – például az Összefogás Párt – nem is reagáltak a kincstári határozatra.

Ha ezekből a tételekből visszacsordogál is valami a költségvetésbe, a büntetésekből aligha. A felvett, de fel nem használt és vissza nem vitt ajánlóívek miatt összesen majd 2 milliárd forint bírságot szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság. De nem nehéz kitalálni, hogy például a csúcstartó, a Vas megyei Nagymizdóra bejegyzett Keresztény Magyarok Szövetségén nem tud közel 700 milliót behajtani az adóhivatal.

Némi haszna mégis volt a pénzszóró rendszernek. A bőkezű állami apanázs miatt a komoly politikai erők sem kényszerültek arra, hogy gyanús forrásokból egészítsék ki a kampánykasszát. Még a hitelfelvétel is ritka volt, de a Fidesz–KDNP-lista mögött például állt 200 millió forint kölcsön, az önkormányzati választásra pedig a Magyar Liberális Párt vett fel 30 milliót, amit a neki járó éves állami támogatásból törlesztett. Igaz, parlamenti pártok is rászorultak a – sokszor a vezetőiktől kapott – magánadományokra. A DK 39 milliójából 16 millió Gyurcsány Ferenctől, 1,4 millió Varju Lászlótól származott tavaly, de például Bodnár Zoltán is áldozott a tavaszi kampány előtt egymilliót a liberálisokra. A Fidesz-kasszába befolyt 414 millió forint támogatásból is sok volt az 1-2 milliós tétel, részint politikusoktól, de például Kasza Tibor nevén 10 millió, Boldizsár Sándorén 8 millió forint szerepel. Az ismertebb közszereplők közül Papcsák Ferenc 3,3 milliót költött a vezető kormánypártra, amely 200 millió forint tagdíjat is begyűjtött.

Nagy kérdés, hogy a kampánypénzrendszer miként fog változni. Az államkassza megcsapolásának nyilván véget kell vetni, s elérni, hogy némi társadalmi támogatottság legyen a közpénzzel finanszírozott indulók mögött, fantompártok ne verhessenek el demokrácia címén százmilliókat. Gyors változtatásra azonban a már most nyilvánvaló trükközések ellenére sem lehet számítani: a Fidesz valószínűleg a következő voksolás előtt kirajzolódó aktuális érdekeinek megfelelően igazít majd a szabályokon.

 

 

 

 

Orbán ámokfutásától saját emberei is elhatárolódnak

Tisztázza a Fidesz, hogy kinek az álláspontját képviselik menekült ügyben és az erről szóló nemzeti konzultációban: a kormányfőét, vagy a "vele élesen ellentétes nézetet képviselő" munkatársaiét – szólította fel a pártot a Demokratikus Koalíció.

A DK azt írta, Orbán saját emberei szerint is hazudik. Az ENSZ bírálata után Hende Csaba honvédelmi miniszter és Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök is leleplezte a kormányfőt – állították.

Ugyanis Hende a napokban közölte, hogy "a menekültek nagy része nem bevándorolni akar hozzánk. Magyarország tranzitország. Nálunk praktikusan nem marad senki – nem a magyar szociális ellátórendszer vonzza a menekülteket, hanem a svéd meg a német."

Pokorni  pedig elmondta:

Azt tudom, hogy a közvélemény számára csak kis mértékben meghatározó a bevándorlás problémája. (...) ahogy '56 után, amikor magyarokat százezer szám fogadtak be Európában; tehetünk-e mást, mint hogy az elfogadás, a humanizmus oldalára állunk? Tartok tőle, hogy a nemzeti konzultáció eszközével ezt a problémát nem is tudjuk érdemben kezelni.

Ezért a Demokratikus Koalíció úgy véli:

Orbán ámokfutásától egyre inkább a saját emberei is elhatárolódnak. Itt az ideje, hogy a kormánypárt ez egyszer az emberek érdekeit képviselje a kibicsaklott gondolkodású miniszterelnök helyett.

 

 

 

 

 

Nagy bajban a Tesco

Megkezdték telkeik, ingatlanjaik eladását, de akár mobilszolgáltatást nyújtó részlegüket is értékesítenék.

Hatalmas a nyomás a Tescón, a kiskereskedelmi lánc tavaly a vállalat alapítása óta nem látott mértékű veszteséget ért el, ráadásul mindenütt éles éles versenyhelyzettel szembesül – írja a portolio.hu. Ezért a menedzsment lépéskényszerben van.

A Tesco az elmúlt hónapokban elkezdte értékesíteni azokat az eszközeit, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a kiskereskedelmi tevékenységhez. Elkezdi eladni azokat a telkeket, amelyeket még nagyrészt a válság előtt vásárolt meg azért, hogy az azokon felépített üzletein keresztül terjeszkedjen.

Most úgy tűnik, a mobilszolgáltatásától is megválna a kiskereskedelmi lánc, a Financial Times információi szerint a Tesco az elmúlt napokban bankokkal tárgyalt arról, hogyan tudná értékesíteni a brit Tesco Mobile-t.

A Tesco árfolyama a 2008-as csúcsokhoz képest tavaly év végéig közel 70 százalékot esett, az elmúlt hónapokban azonban a befektetők elkezdték árazni az esetleges fordulatot a cégnél, a tavaly év végi mélypont óta közel 40 százalékkal került feljebb az árfolyam.

 

 

 

 

 

Drónfelvétel a felcsúti Mészáros-ranchről

A levegőből is jól látszik, rövid idő alatt mekkora utat tett meg a gázszerelőből lett milliárdos, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. Exkluzív videó az Átlátszón a Good Drones Lab jóvoltából a felcsúti Mészáros-uradalomról.

Hosszú ideje dolgozunk azon, hogy fényt derítsünk az újabb és újabb furcsaságokra Orbán Viktor miniszterelnök szülőfaluja, Felcsút körül. Írtunk már Mészáros Lőrinc és Lévai Anikó földjeiről, a 600 millió forint EU-s pályázati pénzből megépíteni szándékozott kisvasútról, és a vasútállomás mellé tervezett csónakázótóról is.

Mészáros Lőrinc üstökösként tündököl

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Talpalatnyi föld III.: Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

“Szarok rá hogy más mit mond” – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú

Kétszázmilliós megbízás Mészáros Lőrinc cégének a PFLA-hoz csatolt Alcsúti Arborétumban

Íme Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata

Mészáros Lőrinc első cége nem volt sikeres

Felcsútról és környékéről most egy kisfilmen dolgozunk, melynek első trailereként közzétettük az íróasztalnál és hivatalokban dokumentumhegyek között, valamint a faluban és környékén, majd számítógépes vizualizációval töltött sok-sok munkaóra eredményének egy apró részletét: egy drónfelvételt Mészáros Lőrinc felcsúti uradalmáról.


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       

 

MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel