Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

1,2 milliárdot kér az Illatos úti szennyezés eltakarítására az agrártárca

Az Illatos úti telephelyen felhalmozott veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítására és a szükséges feladatok elvégzésére 1,18 milliárd forintos igényt terjeszt a kormány elé a Földművelésügyi Minisztérium (FM) – tájékoztatta a szaktárca szerdán az MTI-t.

 

A Budapesti Vegyiművek telephelyén az évek során felhalmozott veszélyes hulladék környezeti kockázatának megszüntetése érdekében gyors és hatékony állami beavatkozásra van szükség – jelezte közleményében a minisztérium.

A helyzet mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében ezzel együtt szükség van arra is, hogy az érintett terület állami felelősségi körbe kerüljön. A kormány ezért megvizsgálja, hogy a felszámolási eljárást milyen módon lehet minél előbb lezárni, szükség esetén törvénymódosítással – hangsúlyozta az FM.

A felszámolási eljárás mielőbbi lezárására azért van szükség, hogy állami felelősségi körbe lehessen vonni a területet, és a kármentesítés is mielőbb megtörténhessen – összegezte közleményében a szaktárca.

Az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán azt mondta, hogy nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél (BVM).

Az államtitkár kitért arra: a céget 1993-ban privatizálták, 2000-től tulajdonosi szerkezete folyamatosan változik, és a társaság 2007 óta felszámolás alatt áll. A vállalathoz több telephely is tartozik Budapesten és a fővároson kívül is, de jellemző, hogy valamennyi környezeti kárral terhelt. A BVM főbb termékei között szerepelt a klór, a kénsav, a hypo, de enyvek, műtrágyák és különféle ásványi sók, valamint növényvédőszerek is.

Az államtitkár úgy vélekedett: a felszámolási eljárás végén sem lesz arra pénz, hogy az Illatos úton a környezeti károkat felszámolják, ezért az államnak is szerepet kell vállalnia ebben. A szaktárca pedig arra készül, hogy az unió jelenlegi költségvetési időszakában a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében fordít pénzt a kárfelszámolásra. Ehhez azonban állami felelősségi körbe kell kerülnie az ügynek, mert magánterületen ilyen állami beavatkozásra nincs mód – közölte.

 

 

 

 

Anyuci kedvencének is bejön a halálbüntetés!

A külgazdasági és külügyminiszter szerint nem egyedülálló vitát folytatni a halálbüntetésről Magyarországon, erre több országban is van példa.

Szijjártó Péter szerdán az M1 aktuális csatornán arra a kérdésre, milyen diplomáciai problémákat vethet fel, hogy Magyarországon szóba került a halálbüntetés napirenden tartása, úgy válaszolt, ez semmilyen nehézséget nem okoz.

Ez olyan vita, amely több országban is folyik, "sok esetben legitimnek minősítik ezt a vitát" – közölte. Hozzáfűzte: nem egyedülálló ez a vita a világon, több ország van, ahol érvényben van ilyen szabályozás vagy vita van arról, hogy legyen-e.

A tárcavezető azt is elmondta, hogy semmilyen reakciót nem kapott a miniszterelnök keddi bejelentése után.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Pécsett jelentette ki, hogy szerinte napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Hozzátette: néhány éve azt hitték, hogy a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezek visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani – hangsúlyozta a kormányfő.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerdán Strasbourgban közölte: telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel a halálbüntetésről szóló kijelentései miatt.

A halálbüntetés napirenden tartásáról európai szinten is konzultációkat kell folytatni, "így a miniszterelnök ezúttal is örömmel áll Schulz elnök úr rendelkezésére" – reagált a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI érdeklődésére.

 

 

 

 

Nem sokáig egészséges a magyar

Nálunk egy nő a születésekor 60,5, egy férfi 59,2 év egészséges élettartamra számíthat. Ezzel Magyarország a 28 országból álló mezőny hátsó harmadában, a huszadik helyen helyezkedik el.

Bár folyamatosan nő az egészségesen várható élettartam Magyarországon, még mindig jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva.

Az Európai Unió tagállamaiban születéskor a leghosszabb egészséges élettartamra a nők Máltán (72,2 év), a férfiak Norvégiában (71,9) számíthatnak, a legrövidebbre pedig a férfiak Észtországban (53,1 év), míg a nők Szlovákiában (53,1 év).

Magyarország a 28 országból álló mezőny hátsó harmadában, a huszadik helyen helyezkedik el. Nálunk egy nő a születésekor 60,5, egy férfi 59,2 év egészséges élettartamra számíthat, vagyis 10-12 évvel rövidebbre, mint a listavezetők.

A szomszédos országok közül azonban csak az osztrákok vannak nálunk jobb helyzetben, megelőzzük a németeket, a románokat, a szlovákokat, a szlovénokat, de még a finneket is – olvasható a lapban.

 

 

 

 

 

GKI: a magyar gazdaságpolitika súlyosan megbukott

Súlyosan megbukott az unortodoxnak nevezett magyar gazdaságpolitika, részleges vagy valódi sikerei ellenére is – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy közgazdasági konferencián szerdán Budapesten.

A Magyar gazdasági kilátások 2015-ben című konferencián, amelyet a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Közgazdasági Tagozata és Tudományos, Innovációs és Felsőoktatási Tagozata rendezett, Vértes András azt mondta: a beruházások Magyarországon 2011-2014 között csak az uniós forrásokból növekedtek, sem nettó hazai tőkefelhalmozás nem történt, sem külföldi tőkebeáramlás nem volt.

Véleménye szerint ennek fő oka a jogbizonytalanság, a gazdasági kiszámíthatatlanság, valamint a párbeszéd hiánya.

A GKI elnöke ugyanakkor az utóbbi évek valódi sikereként értékelte egyebek mellett a túlzottdeficit-eljárás elkerülését, a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását, valamint kiemelte a jegybank alapkamat-csökkentését, amellyel olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása.

 

 

 

 

 

Hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést!

"Csak a gyermekéhezést!"

A KDNP a keresztény elvek alapján következetesen védi az emberi életet, ezért elutasítja a halálbüntetés bevezetését – erősítette meg Rétvári Bence, a párt alelnöke a Válasz.hu-nak. "Hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést" – fogalmazott.

Orbán Viktor a halálbüntetés mellett foglalt állást kedden Pécsen, amikor a kaposvári trafikos gyilkosságról kérdezték Páva Zsolt polgármesterrel közös sajtótájékoztatóján. A kormányfő azt mondta: "elfogadhatatlan, ami történt, és a helyi városvezetésnek a teljes súlyával kell fellépnie". Hozzátette: "bár azt hittük, hogy pontot tettünk a magyar büntető törvénykönyvvel és bűnüldözéssel kapcsolatos kérdésekre, amikor bevezettük a három csapást és a tényleges életfogytiglant, a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani, és tudatni kell, hogy semmitől sem riadunk vissza".

A Kereszténydemokrata Néppárt nevében Rétvári Bence alelnök 2012-ben azzal utasította el az akkor a Jobbiktól érkező felvetést, hogy a halálbüntetést támogató nyilatkozatok „egyértelmű szakítást jelentenek a keresztény értékvilággal”. Rétvári most is leszögezte,

"hívő keresztény politikus nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának".

Nem ő azonban az egyetlen kormányzati tényező, akinek szabályos pálfordulást kellene végrehajtania, ha támogatni akarná a miniszterelnök legújabb ötletét. A szerdai Magyar Nemzetidézi például Trócsányi László igazságügyi minisztert, aki tavalyi tárcavezetői meghallgatásán világossá tette: a halálbüntetés nem állítható vissza, mert ahhoz ki kellene lépni az Európa Tanácsból.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel a halálbüntetésről szóló kijelentései miatt. A kormányfő a miniszterelnöki sajtóirodán keresztül azt üzente, hogy örömmel áll Martin Schulz rendelkezésére.

 

 

 

 

230 éves birtokot vert szét az állam

Az egész város működése veszélybe kerül az átgondolatlan földpályázat miatt. A polgármester szociális katasztrófától tart.

Végérvényesen darabjaira hullik a több mint 230 éves múltra visszatekintő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. az állami földpályázatok miatt – írja a HVG. Az óriáscég másfél év múlva föld nélkül marad, a város elveszti adóbevételei felét és azt sem tudják, mit kezdjenek a munkanélküliekkel. A polgármester szociális katasztrófától tart.

A mezőhegyesiek márciusig abban bíztak, hogy az állami földpályázatokról döntők jobb belátásra térnek és nem zúzzák szét az 1784 óta egyben működő birtokot. A Nemzeti Földalapkezelő azonban megpecsételte a város sorsát: annak ellenére írták alá a nyertesekkel a szerződést, hogy folyamatban van egy per, ami a pályáztatás jogosságát kérdőjelezi meg. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. ugyanis úgy véli: az állam úgy írta ki a pályázatokat, hogy megsértette a cég szerződésben garantált elő-haszonbérleti jogát.

A Nemzeti Földalap olyan területeket vont be a „Földet a gazdáknak” programba, melyek kikerülése az egységes kezelés alól veszélyezteti a birtok műemlékvagyonának megóvását, az UNESCO Világörökség-jelölését, valamint egy európai hírű vetőmaggyártó és egy szarvasmarha-génbank működését. Az 5600 mezőhegyesi negyede azokban a majorokban él, ahol a házakat a Ménesbirtok Zrt-től vásárolhatták meg: ezentúl ha kilépnek a házukból, a küszöbtől már az új birtokosok területei kezdődnek. Több majorban a Ménesbirtok Zrt. biztosítja az ivóvizet is, ez is veszélybe kerülhet.

A polgármester hangsúlyozta: Mezőhegyesen a birtokgazdaság jött létre előbb, és csak azután szerveződött rá a község. Ha az önkormányzatra hárul a vízellátás, az nagyjából 300 millió forintos kiadást jelent.

Az új bérlők többnyire kisebb mezőgazdasági cégek és őstermelők, akiktől biztosan nem folyik be annyi pénz a településhez, mint a ménesbirtoktól. Az új gazdaságokban nem fognak tudni munkahelyet biztosítani a feleslegessé vált munkaerőnek sem.

A nyertesek közt van Figura Ferenc is, akinek pályázatokkal foglalkozó cége van. A végegyházi vállalkozó 2011 és 2013 között 270 millió körüli összeget nyert közbeszerzéseken, többnyire hirdetmény nélküli pályázatokon. Két helyi önkormányzati képviselő, Kerekes György és Magyar Tibor is kap a ménesbirtok földjéből, ahogy az egyik képviselőnő fia is.

 

 

 

 

 

Kiakadtak Orbánék a The Guardian Orbán-cikkén

Kiakadt a kormány a The Guardian Orbán Viktorról szóló cikkén. A brit lap azt írta, hogy a magyar miniszterelnök vissza akarja állítani a halálbüntetést és munkatáborokat akar építeni a bevándorlóknak.

A lap szerint a halálbüntetés ellentétes az uniós joggal, az új nemzeti konzultációról (aminek több kérdését szó szerint idézik) pedig azt írják, ez egy bevándorlásellenes kérdéssor, ami egyenlőségjelet tesz a bevándorlók és a terroristák közé.

A cikk a magyar miniszterelnökről megjegyzi, hogy rendszeresen bírálja az Európai Uniót és példaképnek tartja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A lap megemlíti, hogy Magyarország 1989-ben törölte el a halálbüntetést, az EU vezetői pedig már szerdán arról beszéltek, hogy a halálbüntetés visszaállítása Magyarország uniós jogainak megkurtításával járna – írja az Index.

Kovács Zoltán kormányszóvivő közölte az MTI-vel, hogy valótlanságokat állított a cikk, amiért a kormány lépéseket tesz.

Kovács Zoltán szerint a cikk állításai nemcsak hogy erős csúsztatásokat tartalmaznak, hanem tudatosan félreértelmezik a miniszterelnök szavait.

A kérdést nem a politika „akarja” napirenden tartani – hanem a választók, a magyar emberek teszik ezt, erre reflektált a miniszterelnök is. Ha az emberek beszélnek róla, a politikának is szükségszerű beszélnie róla – hangsúlyozta.

„Ettől még az érvényben lévő szabályokat tiszteletben tartjuk, a nemzetközi szerződésekben vállaltakat természetesen betartjuk” – jelentette ki Kovács Zoltán. (Akkor meg minek hergelni a népet? – a szerk.)

A kormányszóvivő hozzátette: „Nem először fordul elő a lap történetében, hogy hamis, szélsőséges és kirekesztő vádakkal illetik a magyar kormányt, a gyöngyöspatai eseményekkel vagy a közfoglalkoztatással kapcsolatban is tettek már ilyet.” A valótlan állítások miatt minden szükséges lépést megtesznek a The Guardian irányába – tette hozzá.

 

 

 

 

 

Itt vannak Lázár Jani levelei Brüsszelnek

Nyilvánosságra hozták szerdán a kormányzati honlapon azokat a leveleket, amelyekben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottsághoz fordult az Altus Zrt. másfél milliárd forintos megbízása miatt

A kormany.hu oldalon megjelentek szerint Lázár János a helyzet tisztázása érdekében Walter Deffaának, az Európai Bizottság főigazgatójának és Martin Selmayrnek, Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetfőnökének írt levelet.

A miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a brüsszeli bizottság illetékeseitől arra várnak választ, milyen körülmények között, milyen eljárásban választották ki a Gyurcsány Ferenc volt kormányfőhöz, a DK elnökéhez köthető céget az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési programjainak ellenőrzésére.

Az Európai Bizottsághoz címzett levelekben a Miniszterelnökség vezetője azt írta: mivel az Altus tulajdonosa egy aktív ellenzéki politikus, joggal feltételezhető, hogy a cég nem képes objektív és független helyzetértékelésre.

Hozzátette továbbá, hogy a mindössze négy munkavállalót foglalkoztató társaság megbízásának ellenértékét szokatlanul magasnak tartják.

A személyi és pártösszefonódások miatt sokakban felmerülhet a kérdés, hogy nem tiltott pártfinanszírozásról van-e szó az ügyben – fogalmazott a miniszter.

Különösen aggasztónak tartja azt is – folytatta –, hogy az Altus munkavállalói között olyanok is vannak, akik a korábbi időszak fejlesztéspolitikai rendszerének megalkotói és működtetői voltak.

Szerinte a díjazás mértéke és a személyi összefonódások felvetik az Európai Bizottság politikai semlegességének kérdését, és "mindezek a tények együttesen alkalmasak lehetnek arra, hogy a magyar állampolgárokban megingassák a bizottságba vetett hitet".

Az egyik levélben Lázár János azt is írta: a kormánynak ezeknél is súlyosabb aggálya, hogy "a köztudatban élő sajtóhírek szerint a cég több szálon is összekapcsolódott a magyar olajmaffia legsikeresebb és legveszedelmesebb szervezett bűnözői csoportjával".

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek meggyőződése, hogy az Európai Bizottság és Magyarország közös érdeke az objektív alapokon nyugvó, szakmai és teljes mértékben átlátható ellenőrzés.

 

 

 

Terítéken Orbán, Lázár, Habony, Rogán, Vona és a köztévé

És a jelzők: a legtehetségesebb, bunkó, terrorista, cseh kettő néző, nemzetáruló, agitpropos. Csintalan Sándor a Heti Válaszban.

A Lánchíd Rádió műsorvezetője a köztévé műsorvezetőjének megverését áttételesen levezeti abból, ha a felelős pozícióban lévők nem tudják, mit csinálnak. Ezek közé sorolja, ha Lázár János bunkón viselkedik Szél Bernadettel, ha a kormányfő nem rúgja ki páros lábbal azonnal Habonyt, amikor tudomására jut, mit művelt az utcán. A tanácsadó körüli mismásolásról Csintalan azt mondja: ő még olyan zavaradottnak nem látta a miniszterelnökét, mint amikor róla beszélt, „pedig toronymagasan ő a legtehetségesebb politikus az egész mezőnyben”. A helyzet képtelen, amit Orbán is tud. Nem az a kérdés, hogy a közvéleményt meg tudja-e győzni, hanem az, miként fog „a környezetében dolgozó néhány tucat ember szemébe nézni, akik pontosan tudják, hogy amit mond nem igaz? Ők naponta megélik a Habony-féle terrorizmust, Habony jelenlétét, Habony hatalmát.”

Szerinte a miniszterelnöknek kár volt azon törnie a fejét, miként csinál egy nézhetetlen állami médiát, amelyben a megrendelés alapján egy virtuális valóságot kell felépíteni a ’70-es éveket és az MSZMP KB agitprop osztályának szellemét idézve. Az is árulkodó, hogy a Simicska-féle médiaholding sok volt a hatalomnak, „hiszen az orgánumok irányultsága az égadta világon semmit nem változott. Ez konzervatív, jobbközép, kritikai média. De, ha a sajtó nem kritikus, akkor nem is sajtó, hanem hirdetési felület”.

Csintalan több intelligenciát várna a Fidesztől, amelynek a második kormányzati ciklusában akár elvárása is lehetne, hogy a hozzá közel álló sajtó „betöltse az őrkutya szerepét”, kritikus legyen. Szerinte Rogán frakcióvezető és Lázár miniszter nem a Hír TV-t, hanem a cseh kettőt nézi. Nem ők közeledtek a Jobbikhoz, hanem a Széles-féle, most barátinak tekintett Echo Tv, Magyar Hírlap van a Jobbiktól is jobbra. „Vannak ott olyan műsorvezetők, akiktől jobbra már csak a szakadék van”. A Fidesz nem a Magyar Nemzetet, a Lánchíd Rádiót, a Hír Tv-t, hanem a választót bojkottálja, ami kontraproduktív.  

Komoly baj van kommunikációval, aminek az egyik legkirívóbb példája, amikor a főminiszter azzal áll elő, hogy „ha a nyomozás kideríti, hogy volt összefüggés a trafikos gyilkosság és a kirakat fóliázása között, elsőként fog lépni. Mi kell még? Még hány rablás legyen, hogy leessen, itt azonnal le kell tépni a fóliákat? Csintalan ezzel együtt is arra biztatná a választópolgárt, „hogy szavazzon a Fideszre”. Nem azért, mert fél a Jobbiktól, hanem azért, mert belegondolt, hogy a miniszterelnököt Vona Gábornak hívják. Szerinte a radikális párt „a megvalósíthatatlan ígérgetéseivel nemzetáruló, nemzetellenes politikát folytat.”    

Rogán felvetését, hogy a Fidesz-bojkott feloldásáért Simicska esetleg bocsánatot kérhetne Orbántól, kizárja. Szerinte a felvetés is jelzi, hogy a Fidesz-frakcióvezető elképzelhetetlennek tart egy nem kézivezérelt médiát. Ő szomorú is lenne, ha Simicska úr bocsánatot kérne és minden jóra fordulna. Az Orbán-Simicska háború kapcsán emlékeztet rá, nem ők hajtottak végre 180 fokos fordulatot. Hogy mi volt a két egykori barát között korábban, csak ők tudják, de még ha össze is vesztek, az „mennyiben indokolja, hogy minket megpróbáljanak kicsinálni”. Simicska Lajost, ha csak az önző pénzügyi érdekei vezérelnék, egy ilyen balhé után fogja magát, összecsomagol, és a pénzével elvonul a világtól. Ehelyett egy pénzdarálóba szórja a vagyonát”. Tovább részletek a legfrissebb Heti Válaszban.

 

 

 

Ismert nevek a nagy áfacsalási ügyben

Kiskőrösön a fél város ismeri és tisztában is van azzal, hogy a nemrég kirobbant újabb áfacsalási ügyben ki lehet az egyik főszervező – írja a hvg.hu.

Azt már lehetett tudni, hogy Mikóczy Zoltán már előzetes letartóztatásba került, most azonban a hvg.hu azonosította a gyanúsítotti kör egyik, ha nem a központi figuráját.

Kiskőrösön sokan ismerik az M. családot, és azt, mivel foglalkoznak. Azt mesélik róluk, hogy nagy lábon élnek, költekeznek, szép és drága autókkal járnak.  A lap újságírói a helyi kocsmában kérdezősködtek, akik elmondták, hogy cukorral, meg déli gyümölcsökkel üzletelnek, "de közben csalják az adót”.

Megtudták, hogy az 55 éves családfőt (M. Attila Gyulát) és a 27 éves lányát, M. Zsuzsannát is előzetesben tartják, mégpedig ugyanabban az ügyben elkövetett dolgok miatt, amiért Mikóczy is bekerült.

Az, hogy M.-ék és Mikóczy egyszerre kerültek bajba, aligha véletlen, ugyanis több olyan céget találtak a cégadatbázisban, amelyek közös érdekeltségek most, vagy azok voltak nem is olyan régen.

Közben a Solton bejegyzett – amúgy a fő tevékenysége szerint szintén cukor- és édesség-nagykereskedelemben utazó – Pille Ostyasütő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. három tulajdonosából kettőt, Ny. Józsefet és sógorát, B. Árpádot is előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság.

Egyikük ügyvédje az a Futó Barnabás, aki korábban az adóhatóság elnökét, Vida Ildikót képviselte (magánemberként) a kitiltási botrány idején. Futó szerint az ügyvédi etikai törvény szerint azzal szemben nem képviselhet ügyet, aki korábban ügyfele volt. Egyrészt a NAV nem volt ügyfele (hanem Vida magánszemélyként), másrészt nem a NAV ellen képvisel ügyet, hanem védelmet lát el olyan ügyben, amelyben az adóhatóság nyomoz, ezért nem érzi összeférhetetlennek a dolgot.

 

 

 

A fideszes polgármester is beleszólást ígér a pécsieknek az atomtemető ügyébe

A pécsiek véleménye és megkérdezése nélkül nem épülhet a jövőben semmiféle atomhulladék-tároló a Mecsekben – írta Pécs polgármestere az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Páva Zsolt örömének adott hangot, hogy ezt Orbán Viktor is megerősítette kedden, a baranyai megyeszékhelyen tett látogatásán.

"A miniszterelnök világosan és egyértelműen fogalmazott: a majdani tároló ügyében nem a kormány, hanem az emberek döntenek majd" – mutatott rá.

A polgármester hozzátette, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyancsak a városban azt mondta: "huszonhárom éve folyik egy elemző munka, most annyi történt, hogy az állam 2018-ig bezárólag újabb vizsgálatokat rendelt meg", és Pécs nélkül nem lesz döntés.

Páva Zsolt kitért arra, hogy az elmúlt hetekben ellenzéki politikai pártok és különféle csoportosulások megpróbáltak "atomügyet kreálni" Pécsett és ennek érdekében megpróbálták félrevezetni a pécsieket, becsapni az embereket. Hozzáfűzte: úgy tesznek, mintha eldöntött tény lenne a bodai atomhulladék-tároló ügye, miközben egyáltalán nem az. A polgármester ezzel arra utalhatott, hogy a miniszterelnököt pécsi látogatásán dühös tüntetők fogadták.

Páva azt is tudatta, már felvették a kapcsolatot a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-vel annak érdekében, hogy hitelesen tudják tájékoztatni a pécsieket a több mint húsz éve folyó kutatásokról és a jelenlegi, legfrissebb információkról.

Közölte: szeretnének folyamatosan információkat kapni a térségben folyó vizsgálatokról, 2018-ban pedig, amikor lezárul a következő szakasz és minden információ birtokában lesznek a pécsiek, szeretnék megtudni a Pécsett élők véleményét, álláspontját, amelyet közvetíteni fognak a kormánynak.

"Ahogy eddig, úgy ezentúl sem fogunk a pécsiek akaratával ellentétesen, vagy a pécsiek megkérdezése nélkül dönteni" – szögezte le Páva Zsolt.

 

 

 

 

Elzárhatják a pénzcsapot Orbán vejénél

Betartott a Miniszterelnökség Jászberény közvilágítás-korszerűsítési pályázatánál. Versenykorlátozónak tartják, noha Tiborczék több megszólalásig hasonló kiírást elnyertek már.

Könnyű dolga volt az elmúlt másfél évben a miniszterelnök vejének résztulajdonában lévő Elios Innovatív Zrt.-nek: sok helyen úgy írták ki a közvilágítási pályázatokat, hogy azoknak leginkább csak ők tudjanak megfelelni. Ennek azonban vége szakadhat, ráadásul épp a Miniszterelnökség tartott be – írja a Direkt36. Visszaküldték ugyanis Jászberénynek a város közvilágításának korszerűsítéséről szóló pályázat tervezetét épp azzal az indokkal, hogy versenykorlátozó, indokolatlanul szűkíti a versenyt.

A visszadobott tervezet sok helyen szinte szó szerint hasonlít azokhoz a közbeszerzési kiírásokhoz, melyeken az elmúlt hónapokban Tiborcz István cége sorra nyerte a közvilágítás-korszerűsítési megbízásokat. A Miniszterelnökség viszont olyan sok kifogást emelt a jászberényi tervezettel szemben, hogy gyakorlatilag az egészet újra kell írni.

A jászberényi tervezet sem a közbeszerzés alapelveinek, sem az EU által elvárt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének nem felel meg – áll a kifogások között.

Az Elios által elnyert közbeszerzéseknél még a lámpabúrákra fújt festék színkódját is meghatározták, a cégnek viszont leginkább az kedvezett, hogy referenciaként csak LED-es közvilágítás-korszerűsítést fogadtak el, ráadásul olyan nagy összegű referenciát kértek, amivel általában csak Tiborcz cége rendelkezett.

Jászberény esetében a Miniszterelnökség túlzónak találta, hogy a 310 millió forintos közbeszerzéshez 280 millió forintos referenciát várnak el: kérték a várost, hogy csökkentsék ezt. Ráadásul Lázár János már korábban figyelmeztetett arra, hogy a referenciák meghatározásakor nem arra kell törekedni, hogy megegyezzen az adott közbeszerzés tárgyával, hanem arra, hogy meg tudják állapítani belőle a pályázók alkalmasságát.

Az sem tetszett a Miniszterelnökségnek, hogy pontosan meghatározták a felszerelendő lámpák műszaki tulajdonságait, még a típusukat is. Külön felhívták a város figyelmét arra a kormányrendeletre, ami kiköti: nem lehet úgy meghatározni a műszaki feltételeket, hogy azzal egyes gazdasági szereplőket vagy más termékeket kizárjanak.

A város honlapján található jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy több más, az Elios által elnyert beruházáshoz hasonlóan Jászberény uniós pályázatát is a Sistrade Kft. készítette elő. Ennek tulajdonosa Tiborcz István korábbi üzlettársa, Hamar Endre, akinek tavaly áprilisig az Eliosban is volt tulajdonrésze. Korábban az Index írt arról, hogy a rendőrség négy, az Elios által elnyert közbeszerzést vizsgálva nyomozást indított, a tények arra engednek következtetni, hogy a nyomozásban a Sistrade és az Elios kapcsolatát vizsgálják.

 

 

 

 

"Fecnikre tépik" Orbán kérdőívét (FT) - Juncker is megszólalt

Össztüzet zúdít a nemzetközi sajtó Orbán Viktor miniszterelnökre részben a halálbüntetés visszaállításával kapcsolatos kezdeményezése, részben a bevándorlás kérdéseiről készült nemzeti konzultációs kérdőív miatt. Az utóbbival kapcsolatos reakciókat a Financial Times listázza. Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, az Európai Bizottság jogállamiságért is felelős alelnöke, Frans Timmermans, valamint az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa, Nils Muiznieks is megszólalt az ügyben.

Az Európai Parlament képviselőit kihozta a sodrából az Orbán-kormány új nemzeti konzultációs kérdőíve, amely a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket tesz fel Magyarország nyolcmillió állampolgárának. A kérdések arról szólnak, hogy vajon az utca embere egyetért-e azzal, hogy a bevándorlók veszélyeztetik megélhetésüket és terjesztik a terrorizmust - írta a kérdőív fogadtatásáról szóló cikkében a Financial Times (FT).

A nemzeti konzultációban megkérdezik a válaszadókat, hogy egyetértenek-e 12 megállapítással, amelyek összefüggésbe hozzák a bevándorlást az emberek biztonságát és jövedelmét fenyegető veszélyekkel. A kérdőívhez csatolt levél, amelyet a jövő hónapban szintén megkap minden felnőtt magyar állampolgár, világossá teszi, hogy a kormány erre a célra létrehozott központokba zárhatja az illegális bevándorlókat és rábírhatja az új érkezőket, hogy fizessék ki tartózkodásuk költségeit.

Majd megoldjuk magunk

Miután Brüsszel nem tudott megfelelő választ adni a bevándorlás problémájára, Magyarországnak saját útját kell járnia - idézi az FT a kormányfő levelét. Nem fogjuk megengedni, hogy a gazdasági bevándorlók veszélyeztessék a magyarok munkahelyeit és megélhetését. Az Európai Parlament számos képviselője azonban elítélte a kérdőívet. Sophie in 't Veld, holland liberális politikus szerint a konzultáció manipulatív és megvezeti a válaszadókat. Belga párttársa, Louis Michel erkölcsileg elfogadhatatlannak minősítette a szöveget. Az, hogy a bevándorlókat szisztematikusan összekapcsolják a bűnözéssel, a szélsőjobboldali populizmus jellegzetessége, amely ideológiai gyökereiből fakadóan idegengyűlölő - fejtegette a politikus.

A magyarországi fejlemények egybeesnek azzal, hogy az európai vezetők igyekeznek megoldást találni az Afrikából és a Közel-Keletről Európa felé menekülő emberek problémájára, miközben erősödnek a bevándorlóellenes populista pártok, amelyek népszerűsége amúgy is megnőtt a 2008-2009-es pénzügyi világválság nyomán.

Nem értenek egyet

A nyugati sajtó mellett az Európai Parlament képviselői is elítélik Orbán Viktornak azt a felvetését, hogy fel kellene venni a politikai napirendre a halálbüntetés kérdését - emlékeztet az FT. Rebecca Harms, a zöldek frakcióvezető-helyettese úgy véli, ez az ügy újra felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar miniszterelnök újra és újra hajlamos elmozdulni az európai értékektől.

Hátsó szándék?

A közvélemény-kutatásokkal foglalkozó szakértők a kérdőív szakmai torzulásaira hívják fel a figyelmet. Véleményük szerint nem teljesíti az objektív véleménykéréssel kapcsolatos standardokat, manipulálja a bevándorlással kapcsolatos közvéleményt, ahelyett hogy kifejezné azt. Minden kérdés arra irányul, hogy negatív képet fessen a bevándorlásról. Kirívóan kiegyensúlyozatlanok - fejtegeti Scott Blinder, amerikai politológus.

Az a tény, hogy ezt a kérdőívet mindenkinek elküldik ahelyett, hogy a válaszadók véletlenszerűen kiválogatott mintáját kérdeznék meg, arra utal, hogy nem egyszerűen a közvéleményre kíváncsiak, hanem ennél többet akarnak - teszi hozzá a szakértő.

Egy magyar kormánypárti képviselő - az FT tudósításából nem derült ki, hogy kicsoda - azt mondta: a miniszterelnök gondolkodásában összekapcsolódik az ellenőrizetlen bevándorlás és az iszlám extremizmus. A francia Charlie Hebdo szatirikus lap elleni véres terrortámadás megerősítette azt a hitét, hogy ez a két dolog összefügg, illetve azt a véleményét, hogy Nyugat-Európa nem kezeli megfelelően a bevándorlás kérdését.

Az Európai Bizottság alelnöke is megszólalt

Frans Timmermans, jogállamiságért is felelős bizottsági alelnök is nyilatkozott az ügyben szerda délután a társadalmi konzultáció ügyében. Közelményét a Bruxinfo idézte. Eszerint Timmermans kifejti, hogy a társadalmi vita fontos eszköz lehet a kormányok és más állami hatóságok számára olyan politikák kialakításában, amelyek számot tarthatnak a lakosság támogatására. Ebben az értelemben teljességgel a magyar hatóságokra tartozik, hogy konzultálni akarnak-e az emberekkel a bevándorlásról.

Ugyanakkor azt is hozzáteszi: egy elfogult, célirányos, mi több félrevezető kérdéseken és a bevándorlókkal szembeni előítéleten alapuló társadalmi konzultációt aligha lehet tisztességes és objektív kiindulópontnak tekinteni helyes politikák kialakításához. A bevándorlásnak a terrorizmus kontextusába helyezése, a bevándorlóknak a munkahelyekre és az emberek megélhetésére való fenyegetésként való ábrázolása rosszindulatú és egyszerűen téves - ez csak arra jó, hogy a tévképzeteket és az előítéletet táplálja. Ez a társadalom különböző csoportjai közötti szembenállást fogja szítani.

Timmermans szerint szándékosan félrevezető a bevándorlók olyan módon történő ábrázolása, mintha csak terhet jelentenének a gazdaságunkra és a társadalmainkra, anélkül, hogy bármilyen említést is tennénk a hozzájárulásukról. A bizottság alelnöke szerint a bevándorlás által támasztott számos kihívás kezelése során őszintén, nyitottan és kiegyensúlyozottan kell tekinteni a kérdésre. "Nem hunyhatunk szemet a migráció időnként komoly társadalmi kihívásai fölött. De, amikor ezt tesszük, egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenünk az alapvető értékeinket, és a kölcsönös tiszteleten és a minden egyénnel való egyenlő bánásmódon alapuló pluralista és sokszínű társadalom megőrzésének a szükségességét" - hangsúlyozta az Európai Bizottság első elnökhelyettese.

Az Európa Tanács is elítélte Orbánék lépését

Az Európa Tanács emberi jogi főbiztosa rendkívüli mértékben aggódik "a magyar politikai diskurzusban tetten érhető populista trend miatt". A halálbüntetés visszaállításának ötlete, amit a magyar kormányfő felvetett, összeegyeztethetetlen Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Konvenciójában vállalt kötelezettségeivel, és szembe megy azokkal az értékekkel, amelyekért Európa síkra száll - jelentette ki Nils Muiznieks, emberi jogi főbiztos.

Szerinte a bevándorlásról és a terrorizmusról elindított nemzeti konzultáció "egy újabb megnyilvánulása a magyar kormány emberi jogokhoz való negatív hozzáállásának". Közleményében hozzáteszi, hogy a társadalmi konzultációk a demokratikus társadalom fontos elemei, ám a Magyarországon kezdeményezett konzultáció tartalma szerinte elfogadhatatlan. Az ugyanis szerinte szítja az intoleranciát a bevándorlókkal szemben, akiket a magyar társadalomra való veszélyként ábrázolnak.

Juncker: ez nem Orbán döntése!

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a horvát államfővel, Kolinda Grabar-Kitarovic-csal teljesen más témában tartott közös sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéséről szóló kérdésre válaszolva kijelentette: nem akarok egyértelmű dolgokról vitát folytatni.

A halálbüntetés tilalma benne van az Alapjogi chartában, valamint más uniós jogi szabályozásokban. Ez nem Orbán döntése - hangsúlyozta az elnök, aki azt is hozzátette, hogy a magyar miniszterelnöknek azonnal egyértelműen jeleznie kellene, hogy nem célja a halálbüntetés bevezetése. Ha mégis, akkor harc lesz - tette hozzá.

 

 

 

 

Sokkolta az autósokat az elszámolás

Sokkoló meglepetés érte a devizahiteleseket a banki elszámolásában. Akár egymillió forint is lehet az utolsó havi törlesztő az autóhitelesek egy részénél, pedig éppen a részletek csökkenésére számítottak. A tanácstalan ügyfelek az RTL Híradót keresték meg, mert nem értik a bankjuktól kapott kimutatást. A pénzintézet szerint mindent a szerződés alapján számoltak. Az elemző azt mondja, az ügyfelek most szembesülnek azzal, hogy évekkel ezelőtt pontosan mit is írtak alá.

 

 

 

 

 

A K&H szerint kedvet kaptak a fiatalok a lakásvásárláshoz

A fiatalok önállósodási kedve nem változott jelentősen, ám akik elköltöznének a szülőktől, az első lépést saját lakás megszerzésével képzelik el, és a megtakarítási célok között is első helyre lépett a lakásra gyűjtés – derül ki a K&H első negyedéves, pályakezdők elégedettségét mérő jóléti index felméréséből.

A K&H negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdez meg interneten kiküldött kérdőív segítségével. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók, illetve településtípus tekintetében. A válaszadók az élet számukra legfontosabb területeit értékelik aszerint, mennyire elégedettek, és mit várnak a jövőtől. A felmérés eredményeiből a K&H negyedévente teszi közzé a pályakezdők jóléti indexét, amelynek értéke -50 és +50 között mozog.

A K&H szerdán MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a 19-29 éves városi fiatalok 61 százaléka még a szülőkkel együtt él, és kevesebb, mint negyedüknek fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzön. A megkérdezettek közül főleg a nők, az idősebbek és a Budapesten lakók szeretnének önállósodni. A korábbi negyedévekben az elköltözni vágyók számára az albérlet volt a legvalószínűbb megoldás a különköltözésre. Most a válaszadók 40-40 százaléka említette azt, hogy lakásvásárlásban, illetve -bérlésben gondolkozik.

Bár félretett pénze továbbra is csak a fiatalok alig több mint harmadának van, Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese szerint fontos változás figyelhető meg a megtakarítások célját illetően. Míg korábban a takarékoskodók közül legtöbben azt válaszolták, hogy általános tartalékot szeretnének félretenni, most a lakás került az első helyre a megtakarítási célok között. A mérések óta most a legmagasabb azok aránya, akik az önállósodás útját saját lakásban képzelik el, amiben bizonyára nagy szerepe van a kedvező lakáshitel kamatoknak és hitelkonstrukcióknak – mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

Budapesten a lakásvásárlás felé terelheti a fiatalokat az is, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a lakások bérleti díja. Már nem ritka, hogy egy 40 négyzetméteres lakásért havonta akár 100 ezer forintot kell fizetni, de a bérleti díj a belvárostól távolabbi kerületekben is közelíti a 60 ezer forintot. Ezzel szemben egy 5 millió forintos, 20 éves futamidőre igényelt lakáshitel havi törlesztőrészlete (4,4 százalék teljes hiteldíjmutatóval) nem éri el a 31 ezer forintot.

A szülőkkel lakó fiatalok 26 százaléka egyáltalán nem akar még elköltözni a szülői házból, ami az eddigi legmagasabb érték. A megkérdezett fiatalok 12 százaléka tervezi, hogy a következő 3 évben vesz lakást, közülük 22 százalék saját erőből szándékozik ezt megoldani, a többiek kisebb-nagyobb hitelt vennének fel.

A megkérdezettek kisebb körének van csak megtakarítása, de ahol lehetőség van félretenni, ott magasabb összeget tudnak megtakarítani. Az átlagos félretett összeg 698 ezer forint, a budapestiek 1,4 millió forint körüli összeget említettek, a kisvárosokban ennek negyedét, 375 ezer forintot – ismerteti a K&H.

 

 

 

 

 

 

Sokaknak fájni fog a béremelés

Sokaknak nem jön jól a rendvédelmi dolgozók júliusi, átlagosan harminc százalékos fizetésemelése – írja az Origo.

A lap szerint a problémát az eseti pótlékok megszüntetése okozza, mert azt nem pótolja az alapfizetések emelése, így lesznek, akik  több tízezer forinttal kevesebbet vihetnek haza. 

Vannak ugyanis olyan rendvédelmi dolgozók – helikopteres végzettséggel rendelkezők, búvárok - akik helikopteres képzettséggel rendelkezik, az alapfizetése mellett a kiszállásokra kifizetett eseti pótlékokból tudja jelentősen növelni a jövedelmét,  így azok megszüntetése komoly érvágást jelent.

Sokuk a lapnak azt mondta, nem maradnak a testületben, ha nem történik változás az ügyben, illetve orvosolni való problémának nevezték az így növekvő bérfeszültséget is.

 

 

 

 

 

Orbán választása Európa, vagy halál

A halálbüntetés ismételt bevezetésének felvetésével ismét jobboldali-nacionalista keményvonalasnak mutatkozik Orbán Viktor. Ám ha meglépi, akkor Magyarország nem maradhatna tagja az EU-nak – írja a Spiegel.

Például amikor a vitatott törvények ügyében csak erős brüsszeli nyomásra volt hajlandó visszalépni, vagy amikor a többiekkel szembefordulva tavaly Juncker megválasztása ellen foglalt állást.

Egy uniós jobboldali politikus úgy fogalmazott, hogy most azonban új dimenzióba került az ügy, mert itt az EU egyik alapnormájáról van szó. Az osztrák szociáldemokraták egyik strasbourgi képviselője pedig azt kérdezte: tudják egyáltalán az európai jobboldalon, hogy ki van a soraikban?

Mindenesetre, ha a miniszterelnök netán nem is gondolja komolyan az indítványát, és csupán belpolitikai okokból taktikázik, befolyásos európai néppárti vezetők a színfalak mögött az ügy egyértelmű tisztázását sürgetik. Vagy úgy, hogy Orbán elhatárolódik a saját javaslatától, vagy pedig úgy, hogy kiteszik a Fidesz szűrét a konzervatív képviselőcsoportból.

Az osztrák Othmar Karas már tárgyalt ez ügyben Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével. Az EPP-nek 219 mandátuma van Strasbourgban, kizárás esetén ez 12-vel csökkenne. A szociáldemokraták 190 embert küldenek az EP-be.

 

 

 

 

 

Nem ad pénzt az EU a múzeumi negyedre, Orbánnak a vár kell inkább

Repedések mutatkoznak a kormány nagy álmában, a Liget projektben – írja a Figyelő.

A döntés elsősorban pénzügyi. Miután kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a megvalósítására, az egészet a központi költségvetésből kell finanszírozni. Ennek ütemtervét, a megvalósítás szakaszaihoz rendelt pénzeket és feladatokat véglegesítik. „A projekt léket kapott, maga a miniszterelnök sincs meggyőződve arról, hogy úgy és akkora költségvetésel van szükség rá, ahogyan a törvény és a kormányhatározat tartalmazza" – fogalmazott egyik névtelenséget kérő minisztériumi forrásunk. A Múzeum-Liget 158 milliárd forintba kerül, amelyet 2018 márciusáig kell biztosítani – írja a lap.

A Figyelő szerint Orbán Viktort elsősorban nem a szakmapolitikai érvek gondolkoztatták el, hanem az, hogy a Ligettel párhuzamosan zajlik a budai Vár felújítása, ami ugyancsak százmilliárdos tétel. Első körben. A Vár és környezetének megújítása, a város vérkeringésébe kapcsolása húszéves program, és több száz milliárd forintot igényel.

 

 

 

 

Az ilyen nevű ember

Habony Árpád tündöklése és hanyatlása

„Ilyen nevű embert a kormány nem foglalkoztat, nincs rajta a kifizetési listán; minden egyébbel forduljanak a népesség-nyilvántartó hivatalhoz.” Miskolci sajtótájékoztatóján mondta ezt a miniszterelnök, amikor Habony Árpád főtanácsadó státusáról, szerveződő médiabirodalmáról faggatták őt az újságírók. Orbán ma már nem ismeri Habonyt. Vagy nem akarja ismerni.

De ki is az a Habony Árpád, a Fidesz Árpija? Az állítások ellentmondóak és szétfolyóak. „Magyar vállalkozó.” „Politikai tanácsadó.” Háromszoros hazai kendóbajnok, csapatban 1997-ben világbajnok. Ezt úgy-ahogy össze tudnánk rakni. De mikor azt olvassuk, hogy a „2014-es befolyás-barométeren” Magyarország negyedik legbefolyásosabb embere, csodálkozunk. Pedig így van.

Tudjuk, hogy diplomája nincs, ez nem lenne baj. Tudjuk, hogy Pestszentlőrincen született, autószerelőnek szánták, de korán felfedezték rajztudását, s beíratták a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába. Tudjuk, díszítőszobrászként érettségizett estin. De mindebből miért következik, hogy a díszítőszobrász döntsön a választási rendszer egyfordulós jellegéről s a kendóbajnok ötleteihez igazítsák a kormányzati kommunikáció tervezését? Mi történik itt?

A miskolci sajtótájékoztatón Orbán is zavarba jöhetett egy percre, úgy érezte, tisztázni kéne a helyzetet. „Nem tudok mit kezdeni azzal – tört ki –, hogy valaki tanácsadónak képzeli magát vagy az újságok annak nevezik (...) Ezek a kérdések (pedig) a feszkókat növelik.” A dolog egyre zavarosabb. Ki Habony? Ő állította be magát tanácsadónak, mindenben illetékes spin doktornak? Vagy az újságok akarják a miniszterelnökre varrni Habonyt, akinek jelenléte, politikai közelsége Orbánnak egyre kínosabb? Per pillanat a nevét sem ejti ki. Miért tenné, ha nem is ismeri?

Az eligazodást sajnos nem könnyíti meg, hogy Habony különc figura. Elődjével, a korán elhunyt Wermer Andrással ellentétben rejtőzködő alkat. Egy hang nem sok, annyit sem nyilatkozott. Neki nincs Happy End Kft.-je, a költségvetési pénzeket felporszívózó imázscége, megbízási szerződése. Nem tudjuk, miből él. Egyetlen létező cégének, a Színes Tinták Bt.-nek nincs mása, csak hiánya. „Munkanélküli milliárdos” – ironizál a sajtó. „Orbán titokzatos Raszputyinja”, aki bejáratos a legbelsőbb udvarokba. Otthonosan mozog a celebvilágban, vonzódik a luxushoz, a drága autókhoz, s a habonyi stílushoz az is hozzátartozik, hogy néha egyet-egyet összetör. Divatbolond, „ruha Gyuri”, akinek sima, utcai öltözékét az RTL Klub által felkért divattervező 1,8-2 millióra becsülte.

De a Fideszben nem a ruha teszi az embert, hanem a politikai stratégia. Amiből Orbán tanácsadójának, a 2006-os „rosszabbul élünk”-kampány kiagyalójának, a rezsiharc feltalálójának, „az emberek miniszterelnöke”, a makkos cipős, a melírozott imázs kimunkálójának mindig akad egy szekérderéknyi. Orbán, mint mondják, merész ötleteiért becsüli. Főleg az olyanokért, amelyek a miniszterelnök hazardírozó hajlamával, brahista alkatával összevágnak. Habony pontosan érzi az elvárásokat, és időben elő is terjeszti ötleteit. Állítólag ő szállította a „hetvenkét órás ultimátum” forgatókönyvét, ami nem jött be. A katasztrofális kudarcok közé tartozik a 2006-os választási vita, amelyben Orbánnak nem volt szabad a megvetett, morális cenknek tekintett Gyurcsány felé fordulnia. A kamerába nézve monologizált, ami olyan benyomást keltett, mintha félne.

Habony alakját kezdettől pletykák és legendák övezik. A frakcióban sokan csak kalandornak, ügyes beszédű kegyencnek tartják. Eredetileg Deutsch Tamás ajánlotta Orbánnak 2003-ban, mint „ügyes, élénk eszű srácot”, aki sokfelé megfordult, sokat látott.

 

 

 

 

 


 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum

Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
Augusztus
       
Szeptember
         
Október
       
November
         
December
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV
 

 

Fel