Egyre sürgetőbb az E-hulladék probléma

Évente mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik a világban, ha a mostani növekedési trendek maradnak, az előrejelzések szerint, 2017-re már a 65 millió tonnát is eléri majd ez a mennyiség, ami kb. annyi, mintha kétszáz Empire State Buildinget pakolnánk egymásra. Már csak az a kérdés, mihez kezdünk vele?

A világ E-hulladékának nagy részét jelenleg a Föld legnagyobb elektronikai temetőibe, a kínai Guiyuba és a ghánai Agbogbloshie-be szállítják, gyakran illegálisan. A számítógépek és a mobiltelefonok nagy részét itt darabokra szedik, kinyerik belőlük a hasznosítható alkotóelemeket és eladják ezeket, ami pedig nem kell, az a hatalmas szemétlerakókon végzi. Közben azonban mind a környezet, mind az emberek egészsége súlyosan károsodik.

A világ E-hulladék fővárosa

A kínai Guiyut csak a világ E-hulladék fővárosaként emlegetik, ahová 4000 tonna E-hulladék érkezik, óránként! A településen több mint 60 ezer ember foglalkozik a hulladék feldolgozásával, a munkások többsége azonban mindenféle védőeszköz nélkül bontja alkotóelemeire a számítógépeket, laptopokat, mobiltelefonokat. A vezetékeket és egyéb műanyaggal borított alkatrészeket elégetik, hogy kinyerjék belőlük a még hasznosítható fémeket, például a rezet. A folyóparton veszélyes savakba áztatják a mikrochipeket, hogy így jussanak hozzá az azokban található aranyhoz. Mindezek persze súlyos következményekkel járnak. Az egykori rizstermesztő vidéken ma már olyan szennyezett a talaj, hogy semmit nem lehet termelni, és az ivóvizet is máshonnan kell ideszállítani. A levegő dioxin-szintje a világon itt a legmagasabb, a lakosok 90%-nak van valamilyen idegrendszeri problémája és a gyerekek 80%-a szenved ólommérgezésben.

Guiyu-ban gyerekek 80%-a szenved ólommérgezésben

Rengeteg ritka fém tárolódik az E-hulladékokban

A világ E-hulladékának csak körülbelül 15%-át hasznosítják újra, a többi szemétlerakókon végzi. Mindeközben számos ritka, az elektronikai eszközökben használt fémből viszont már hiány mutatkozik. Mindkét problémára megoldást jelenthetne, ha feleslegessé vált elektronikai eszközök újrahasznosítása sokkal hatékonyabban és nagyobb arányban történne meg, de etikus és környezetbarát módon.

Az Enviromental Protection Agency számításai szerint 1 millió mobiltelefon szétbontásával 18 kg  aranyat, 200 kg ezüstöt, 7 kg palládiumot és 7500 kg rezet lehetne kinyerni. Jelenleg azonban úgy állunk, hogy E-hulladék formájában annyi réz tárolódik a szeméttelepeken, ami a bányászott mennyiség harmadának felel meg.

Fair telefon

Az amerikai vásárlók naponta annyi mobiltelefontól szabadulnak meg, amennyivel 50 futballpályát lehetne befedni. Teszik ezt azért, hogy szebbet, jobbat, okosabbat vegyenek helyette.

A holland székhelyű Fairphone nevű cég egész más stratégiában gondolkodik. Már a készülékek tervezésekor szembe mennek a mai trendekkel. Nem az a céljuk, hogy az emberek rövid időn belül eldobják telefonjukat, és újat vegyenek, inkább arra törekszenek, hogy okostelefonjaik hosszú életűek és szükség esetén javíthatóak legyenek. A cég az E-hulladék-kezelés terén is a tettek mezejére lépett. Telefonjaik 325 Eurós árából 3 Eurót arra fordítanak, hogy Ghánában használt telefonokat gyűjtsenek össze. A készülékeket aztán Európába szállítják, ahol megfelelő körülmények között szétbontják azokat, a kinyerhető és újra felhasználható rezet és egyéb fémeket pedig saját telefonjaikba építik be.

A Fairphone Afrikában készített rövid videóját itt nézheti meg:

Iszlám Állam: ettől retteg mindenki

Első hallásra rémisztőnek tűnhet, hogy szövetségre lépett a világ két legerősebb iszlamista szélsőséges csoportja, az afrikai Boko Haram és a közel-keleti Iszlám Állam. Azonban jelenleg mindkét szervezet szorongatott helyzetben van az ellenük indult kiterjedt hadműveletek miatt, és a köztük lévő jelentős földrajzi távolság is kétségessé teszi, hogy valóban komoly gyakorlati következményei lehetnek a frigynek - írja az AP hírügynökség.

A Nigéria északkeleti részén 2009 óta harcoló, s ott az utóbbi időben egy Belgium nagyságú területet elfoglaló Boko Haram múlt szombaton fogadott hűséget az Iszlám Államnak (IÁ), amely ellenőrzése alatt tartja Irak és Szíria jelentős részét, és ezeken a területeken tavaly kikiáltott egy „kalifátust”. Az Iszlám Állam önjelölt kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi hamar elfogadta a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó hűségesküt, pedig az IÁ általában hosszabb gondolkodási idő után szokta befogadni a csatlakozni vágyó szervezeteket.

Ugyanakkor a két csoport hivatalos szövetségre lépése egy olyan időszakban történt, amikor mind a Boko Haramnak, mind az IÁ-nak súlyos vesztségeket kellett elkönyvelnie. Az IÁ ellen az iraki Tikrítnél indítottak jelentős hadműveletet az iraki fegyveres erők és síita milíciák 30 ezer fő részvételével, miközben az Egyesült Államok vezette nemzetközi terrorellenes koalíció folyamatos légicsapásokkal gyengíti a dzsihadistákat Irakban és Szíriában. A Boko Harammal szemben pedig Nigéria, Csád, Kamerun és Niger hadseregei fogtak össze, és 8700 katonát állítottak ki a szervezet elleni harcra a Csád-tó vidékén.

Szakértők megosztottak azt illetően, hogy a Boko Haram hűségesküje mekkora hatással lehet a harctéren. Rita Katz, az iszlamista szervezeteket figyelő, SITE Intelligence Group nevű amerikai ügynökség igazgatója úgy értékelte, hogy „a Boko Haram most egy helyi dzsihadista csoportból az Iszlám Állam egy jelentős szárnyává vált. A Boko Haram kiterjedt észak-afrikai hálózata révén az IÁ egy lépéssel közelebb került terve megvalósításához, vagyis egy nagy iszlám kalifátus létrehozásához, a Boko Haram pedig az IÁ infrastruktúrája, eszközei és katonai képességei révén könnyebben fog terjeszkedni Észak-Afrikában.”

Az együttműködést azonban nagyban nehezíti, hogy a két csoport egymástól mintegy 3200 kilométerre vív dzsihádot. Anthony Goldman, a londoni PM Consulting cég vezetője szerint esetleg az IÁ líbiai szárnya jelentheti a kapcsot a két csoport között: ezen elképzelés szerint a nigériai szélsőségesek logisztikai segítséget és harcosokat kaphatnának a líbiai sejttől.

Jakkie Cilliers, a dél-afrikai Institute for Security Studies igazgatója viszont úgy vélte, valószínűtlen „bármiféle szervezeti kapcsolat” létrejötte a két csoport között. Ezek a mozgalmak egymásra próbálnak licitálni a radikalizáció és a félelemkeltés terén, és a bejelentésnek nagyobb a füstje, mint a lángja – mondta.

J. Peter Pham, az Atlantic Council washingtoni agytröszt Afrika-kutatóközpontjának vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy a Boko Haram elleni katonai fellépésnek nyújtandó esetleges nyugati támogatás egyre vonzóbbá teheti ezt a harcot az iszlamista szélsőségesek számára. „A (potenciális) harcosoknak egyre nehezebb lesz eljutniuk Szíriába vagy Irakba, ezért ehelyett úgy dönthetnek, hogy inkább Északkelet-Nigériába mennek (harcolni)”, és ezzel egyúttal nemzetközivé teszik az ottani konfliktust – mondta.

Mindazonáltal a Boko Haram hűségesküje a nigériai kormányt is arra sarkallhatja, hogy nagyobb támogatásért folyamodjon az Egyesült Államokhoz és más országokhoz - mondta Anthony Goldman.

Franciaország már közölte, hogy növeli a Száhel-övezetben állomásozó csapatainak számát, bár Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter azt is leszögezte, hogy nem akarnak részt venni a Boko Haram elleni harcokban. A héten egy dél-afrikai zsoldos is életét vesztette a Nigériai északkeleti részén meg nem erősített médiajelentések szerint, ami arra enged következtetni, hogy a tudottnál is több résztvevője van a konfliktusnak.

 

 

A világ a magyarok verekedős nemzeti ünnepéről írt

A világsajtó ismét Magyarországgal foglalkozott – számolt be róla a 168 óra Online. Az amerikai Washington Post arról írt, Orbán Viktor hívei összecsaptak tiltakozók maroknyi csoportjával március 15-én. Emellett azt is kiemelték, Orbán az elmúlt években unortodox lépésekhez folyamodott és beszédében saját külön útját dicsérte. Eközben az ellenzék népszavazást akar tartani, hogy ezzel teremtsék meg az új magyar köztársaságot. Az amerikai lap arra is kitért, a paksi bővítés Orbán legújabb viszálya az EU-val.

A francia hírügynökség, az AFP is foglalkozott március 15-tel. Ők azt emelték ki, hogy míg Orbán mellett 2 ezren tüntettek, ellene 6 ezren vonultak fel. Felidézték, 2010 óta a Fidesz-KDNP átfogó változtatásokat hajtott végre, amelyek bírálói kritikái szerint megnyirbálták a demokratikus jogokat. Az egyik ellentüntetőt is megszólaltatták, aki szerint az orbáni rendszer eltorzult, igazságtalan, hiányos a demokrácia, és gondok vannak a sajtószabadsággal is. Ezzel szemben Orbán beszédében azokat ostorozta, akik szerinte a magyar szuverenitást fenyegetik.

A Frankfurter Rundschau című német lap arról számolt be, több ezren tiltakoztak a magyar jobboldali-konzervatív kormány ellen. Idézték Parti Nagy Lajos felszólalását, mely szerint az Orbán-kormány öt éve alatt összeomlott a jogállam, tönkre ment az ország demokratikus immunrendszere. Lattmann Tamás bejelentéséről is írtak, amiből kiderült, az ellenzék 19 kérdésből álló népszavazással bontaná le az orbáni rendszert.

 

Sok a sugárzó vaddisznó Bajorországban

Csaknem harminc évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig nagyon sok a radioaktív vaddisznó Bajorországban.

A vadhús a kilogrammonként megengedett 600 becquereles (a radioaktivitás mértékegysége) határérték több mint tízszeresét is átlépheti - derült ki a bajor környezetvédelmi minisztérium válaszából, melyet a német parlament zöld pártjának kérdésére adott.

Augsburg térségében 2013-ban a 612 mintának csaknem a fele lépte túl a megengedett határértéket. Abban a tizenkét régióban, melyeket 1986 tavaszán a legnagyobb mértékben ért a Csernobil-felhő, 1332 minta lépte túl a határértéket.

A kilogrammonként 600 becquerel feletti terheltségű vadhús Németországban nem kerülhet forgalomba.

Norvég kutatók nemrég arra hívták föl a figyelmet, hogy a globális felmelegedés újra útnak indíthatja az 1986-os csernobili katasztrófa nyomán a környező erdőkbe került sugárszennyeződést. 

 

Tíz napja nem tudjuk, hol van Putyin

Március 5-én láthatta a közvélemény utoljára Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét, azóta pedig semmi hír nincs róla. Talán beteg? Született egy zabigyereke? Puccs volt Moszkvában, és leváltották? Elment átszabatni az arcát? Elment bulizni? Alszik?

Szombaton egy cikkben gyűjtöttük össze a különböző összeesküvés-elméleteket, és a cikk végén megemlítettük, hogy több helyen is felbukkant az a hír, hogy a Kreml megkérte a külföldi újságírókat: semmiképp se utazzanak haza a hétvégén Oroszországból, máskülönben le fognak maradni egy fontos eseményről.

 

Nagyon érdekli már az Európa Tanácsot a magyar korrupció

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) által létrehozott korrupcióellenes intézmény (Államok Csoportja a Korrupció Ellen, GRECO) pénteken arra emlékeztette Magyarországot, hogy e hónap végéig választ vár azokra a kérdéseire, amelyek a korrupció elleni fellépés terén megfogalmazott ajánlások megvalósítására vonatkoznak – részben a büntetendő cselekmények tekintetében, nagyobbrészt azonban a pártfinanszírozás átláthatóságával kapcsolatban.

A GRECO ismertette Magyarországról szóló, tavaly júniusban elfogadott jelentését, amelyben azt állapította meg, hogy a Magyarországról szóló "megfelelőségi jelentésben" foglalt tizenöt ajánlás közül hatot Magyarország kielégítő módon megvalósított, illetve kielégítő módon kezelt. A fennmaradó ajánlások közül négyet részben, ötöt egyáltalán nem valósított meg. A jelentés szövegét az ET brüsszeli irodája küldte meg az MTI-nek.

A jelentés szerint a büntetendő cselekmények tekintetében négy ajánlásnak kielégítő mértékben lett foganatja, egy ötödiket azonban csak részben valósítottak meg. Ez utóbbit illetően a GRECO sürgette a magyar hatóságokat, hogy mihamarabb zárják le a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének a ratifikálását, és ezzel tegyék teljessé a szóban forgó ajánlás megvalósítását.

Ami a pártfinanszírozás átláthatóságát illeti, e vonatkozásban a GRECO szerint rosszabb a helyzet: két ajánlás valósult meg kielégítő módon, három ajánlás részlegesen, öt viszont egyáltalán nem.

"A politikai pártok nyilvántartásai tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében meghozott – a Megfelelőségi jelentésben is elismert – intézkedések mellett, a függőben lévő ajánlásokat illetően csupán kisebb előrelépés tapasztalható. Ez különösen elkeserítő annak tükrében, hogy a pártokról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény néhány része módosításra került" – olvasható a jelentésben.

A fentiekre tekintettel a GRECO felkérte a magyar felet, hogy a csak részben vagy egyáltalán nem megvalósított ajánlások ügyében legkésőbb 2015. március 31-ig adjon további tájékoztatást.

 

Készültségbe helyeztek 38 ezer orosz katonát

Putyin parancsára a hadrafoghatóság ellenőrzésére teljes készültségbe helyezték az orosz északi flottát – jelentette be az orosz védelmi miniszter. Mindeközben még mindig nem tudni, hogy hová tűnt Vlagyimir Putyin.

 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások
Hun TV
 

Fel