Fideszes parajelenség: sokkal több adót fizetünk, mégis nő a hiány

Az év első kétharmadában látványosan megugrottak az adóbevételek, ennek ellenére a költségvetés hiánya már meghaladja az egész évre tervezettet. A fő ok az uniós kifizetések részleges felfüggesztése.

Több szempontból is tanulságosak az idei év eddigi gazdasági adatai. Jól látható a növekedés lefékeződése, a tavalyi és az első negyedéves 3,6-3,7 százalékos éves szintű bővülés bő egy százalékkal esett vissza a második negyedévben. Ez ellentétben áll az uniós átlaggal, amely gyorsulást mutat: az éves szintű növekedés a napokban korrigált adat szerint megközelíti a két százalékot, míg tavaly ilyenkor egy százalék körül mozgott. Még látványosabb a lassulásunk a környező országokéhoz képest, ahol a csehek, szlovákok, lengyelek és románok is sokkal jobban teljesítenek, mint mi. Már messze nem vagyunk éllovasok az EU-ban, a növekedési tempónk a középmezőnyre elég.

A kormány a megtorpanást az agrárium gyenge eredményével magyarázza, mivel termelési értéke a tavalyihoz képest nagyjából hatodával csökkent. Ez azonban csak néhány tizedszázalékot jelent, mivel a mezőgazdaság a GDP kevesebb mint négy százalékát adja. A tavalyi kiugró növekedésben jóval nagyobb szerepe volt az agráriumnak, mint a mostani visszaesésben: akkor a termelése a kedvező időjárásnak köszönhetően negyedével nőtt az előző évhez képest, ami önmagában egy százalékkal gyorsította a GDP bővülését. A földművelési tárca vezetője ez év elején felettébb optimistán azt jósolta, hogy az idei termés is kiváló lesz. Ezen az agrárszakemberek jót nevettek, mivel a döntő tényező a tavaszi és nyári időjárás. Sajnos igazuk lett, az aszály és a hőség erősebbnek bizonyult a miniszteri vágyaknál.

Egyoldalú megközelítés azonban a mezőgazdaságra fogni mindent. Az ipar változatlanul húzóerő ugyan, de a megtorpanásban szintén szerepe van, növekedése jóval lassabb, mint tavaly. Júliusban az üteme 3,4 százalékra mérséklődött, ami lehet egyszeri nyári hatás, de elemzők éves szinten is 7 százalék körüli emelkedést prognosztizálnak, ami messze elmarad a tavalyi 10 százalék feletti tempótól. A gépjárműgyártás továbbra is húz, a beruházások megtorpanása viszont fékező tényező, főként az építőiparban.

Havi átlagban az egy magyar állampolgárra eső közterhek 6 ezer forinttal nőttek. Az az állam egyre többet von el az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. Pedig Orbánék annak idején átfogó és nagyarányú adócsökkenést ígértek, és a fideszes propaganda azóta is tehercsökkentésekről papol, figyelmen kívül hagyva a nyilvánvaló tényeket.

Ebben érződik az uniós fejlesztési források fokozatos szűkülése: az előző támogatási ciklus keretei kimerülnek, a mostanié pedig még alig nyíltak meg. A kormány rohamtempóban fizeti ki a pályázati pénzeket, hírek szerint már átléptük a 8000 milliárdos határt, és semmit sem akarunk veszni hagyni. Ez csak úgy lehetséges, hogy megelőlegezték a brüsszeli kifizetéseket, azaz a magyar költségvetésből fedezték a hiányzó összegeket. Ez nagyvonalú gesztus a kormány részéről, a szépséghibája az, hogy ezzel megnőtt a büdzsé hiánya, és augusztusra meghaladta az egész évre tervezettet.

Ez önmagában nem lenne baj, de a hiányzó pénzt állampapír-kibocsátással tudják pótolni, azaz az államadósság nő. Jelentős összegről beszélünk, mert az uniótól idén kapott támogatási pénz 370 milliárddal kevesebb, mint tavaly. Még ez sem nagy probléma, ha Brüsszeltől a hiányzó tételeket megkapjuk, ez azonban korántsem biztos. A pénzcsapok leállításának az oka ugyanis az, hogy számos projektnél kirívó szabálytalanságokat talált az uniós vizsgálat, ezért több program kifizetéseit leállították, autópályák építésére például egyáltalán nem adnak pénzt.

Mint arról már korábban írtunk, összességében több száz milliárdos projektekről van szó, és a kiróható bírságok összege is százmilliárd forintnyi lehet. A részletes vizsgálatok ősszel zárulnak le, és nagy esély van arra, hogy elmarasztalnak minket. Korántsem vehető biztosra tehát, hogy az EU mindent kifizet, amit a magyar költségvetés megelőlegezett, sőt ennek az ellenkezője a valószínű. Kérdés, hogy a kormány erre mit reagál, lenyeli-e a büdzsé a különbözetet, vagy megpróbálja visszaszerezni a kedvezményezettektől.

Egyelőre annyi látszik, hogy a hiány augusztusra 915 milliárd forintra nőtt, szemben az egész évre tervezett 892 milliárddal. Mivel az utolsó negyedévben javulni szokott a büdzsé szaldója, a deficit éves szinten nagyobb lehet ugyan a vártnál, de a GDP 3 százalékánál még így is alacsonyabb lesz, hogy mennyivel, az a gazdaság további teljesítményétől és a uniós pénzek beérkezésétől függ.

A költségvetési hiány megugrása annak ellenére történt, hogy az adóbevételek igencsak jelentősen, 450 milliárd forinttal haladták meg eddig az előző évit. Gyakorlatilag minden adónem, az szja, az áfa, a jövedéki adók, a különadók stb. jóval több bevételt hoztak, mint tavaly, havi átlagban az egy magyar állampolgárra eső közterhek hatezer forinttal nőttek. Az elmúlt években – ha nem is ilyen mértékben – hasonló volt a trend, azaz az állam egyre többet von el az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. Pedig Orbánék annak idején átfogó és nagyarányú adócsökkenést ígértek, és a fideszes propaganda azóta is tehercsökkentésekről papol, figyelmen kívül hagyva a nyilvánvaló tényeket.

 

 

 
 
Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 
 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV