Ez tényleg a vég: már kocsmába se jár a magyar

Nemrég derült ki, hogy az utóbbi félévben felszámolták a vendéglátással és italszolgáltatással foglalkozó cégek 4 százalékát. Kicsit utánanéztünk, és kiderült, hogy amíg Budapesten szárnyal az iparág, a vidéki városokban és településeken sorra szűnnek meg a kocsmák. Munkaerőhiány, online pénztárgép, cigistop és játékgéphiány: ezek miatt lehetnek most óriási bukóban a vidéki kocsmák.

23 éve nyitottunk, középosztályt megcélozva. Működött, nem lettünk gazdagok, éltünk. Soha nem volt nyerőgépünk, amíg lehetett, volt flipper, azután az se. Bp. peremkerület, kezdett elveszni a középosztály, elköltözött, meghalt, illetve aki maradt, az lecsúszott anyagilag. Jött a cigistop, na ez olyan okosság, hogy na. Isznak a kis közértek előtt a «falon», és cigizhetnek is. Végnapjait éli a bolt, már kényszervállalkozás. Sajnálom, szerettük

– ez a szabadversnek is beillő levél egyike azoknak, amit azután kaptunk, hogy arra kértük olvasóinkat, írják le, ha tudnak valamit arról, hogy mi lehet az oka, hogy az elmúlt fél év alatt felszámolták az országban vendéglátással és italszolgáltatással foglalkozó cégek négy százalékát.

A kocsmák bezárási hulláma ugyanakkor nem most kezdődött, és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz) illetve a Századvég gazdaságkutató intézet közös, nem publikus tanulmányából az is kiderül, hogy nemcsak a kocsmák helyzete romlott az utóbbi pár évben jelentősen, hanem az egész vendéglátóipar gyengélkedett. Miközben a vendéglátóipari vállalkozásoknak egyre csökkent a magyar gazdaságon belüli súlya, a cégek évről évre kevesebb embert foglalkoztattak, csökkent az árbevételük, és minden évben bőven mínuszosan jöttek ki.

Bukóban az iparág, Budapest bírja a legjobban

Ez a teljesítmény az iparágban működő cégek számán is meglátszik: amíg 2010 elején még 5706 aktív cég foglalkozott italszolgáltatással az országban, addig 2015 szeptemberében már csak 5516, miközben 2012 közepén még volt olyan időszak, amikor 6610 bejegyzett cég volt az országban. 

Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az iparág hanyatlását Budapest érzi meg a legkevésbé, bár itt is lejtmenetben van a kocsmabiznisz. Bár az utóbbi években itt is egyre kevesebb cég van, még mindig több a kocsma, mint 2010-ben. A fővárosban folyamatosan jönnek létre és szűnnek meg helyek, a minőségi szolgáltatásokra, ha jó helyen üti fel a fejét, továbbra is igény van. Ez nem mondható el a vidéki és a megyei jogú városokban található kocsmákról: a megyei jogú városokban négy, vidéken pedig csaknem 11 százalékkal kevesebb cég van most, mint 2010-ben.

A munkaerő nyugatra, a csalók csődbe mennek

A bezárási hullám tehát már évek óta tart, az utóbbi fél év fejleményei talán inkább egy hosszabb távú folyamat végét jelentik. "Ha egy helyen több intézmény van, az már árverseny, de a költségeket kitermelni úgy nem lehet, előbb-utóbb valaki bedobja a törülközőt. Feltételezem, hogy a bezárt vállalkozások már jó ideje veszteségesek voltak, kényszerből még próbálkoztak, kifulladtak" - mondta az egyik forrásunk. Az olvasók és az iparágra rálátó forrásaink tapasztalatai alapján azt lehet mondani, hogy a bezárási hullám okai nem egyértelműek, de mindenki több dolgot is megemlített.

  • Az online kasszák miatt kevésbé lehet trükközni

  • Nincs már játékgép a kocsmákban

  • Nem lehet benn dohányozni

  • Nem lehet cigarettát venni

  • Az egész gazdálkodási helyzet labilis

  • Nehéz munkaerőt találni

Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára szerint az egész iparágra jellemző, hogy a "gazdálkodási helyzet labilis", tehát nagyon kiszámíthatatlan az üzlet, viszont a magas áfa se könnyíti meg az iparágban tevékenykedők dolgát. A főtitkár a munkaerőhiányt is emlegette: mivel sokan beszélnek nyelveket, egész egyszerűen elmennek nyugatra, ahol ugyanazért a munkáért a többszörösét keresik meg annak a pénznek, amit Magyarországon kaphatnának.

Böröcz azt is megemlítette, hogy az online pénztárgépek bevezetése fehérítette az iparágat, így sok korábban csak trükközéssel túlélő cég is kieshetett az utóbbi években a versenyből.

Játékgép nélkül bukta a kocsma

Egy olvasónk, aki évekig játékgépes cégnél dolgozott szervizesként, azt írta, a tulajdonosok tapasztalatai alapján biztosan állíthatja, hogy a nyerőgépek kocsmákból való kitiltása rengeteg embert vitt ki a kocsmákból. Szerinte - és ezt több másik forrásunk is megemlítette - az egyik legfőbb ok a lakosság elszegényedése.

"Egyszerűen nem engedhetik meg az emberek maguknak, hogy a kocsmában költsenek. Van egy igen komoly réteg, a fiatalabbak, akik elmentek külföldre. Ők ritkán ittak, de akkor rengeteget. A 35-50-es korosztály inkább otthon issza meg amit akar. Egy réteg maradt meg, jellemzően 50 felett, aki egész nap képes a kocsmában ülni.

De nekik igen kifinomult módszereik vannak arra, hogy lehet egy délelőttöt eltölteni egy pohár sör és egy feles társaságában

– mesélte.

A cigieladás és a dohányzás kocsmákból való kitiltásának hatásaival kapcsolatban már nem értettek egyet a forrásaink: „A dohányzás kitiltása nem befolyásolt semmit. Kint cigiztek. Igaz, semmivel sem kevesebbet, de legalább a környékbeliek agyára mentek.”

„Egyedül az árusítás lehetőségének megvonása volt zavaró, de azon nem volt annyi bevétel, hogy bárkit is a padlóra küldjön” - írta az egyik olvasónk, egy másik szerint viszont sokkal nagyobb pofon volt a cigistop a kocsmáknak. "Ha egy kocsmában nem dohányozhatnak, inkább otthon isznak és szívnak.  A maradék, aki ott maradt, de kiült a kocsmateraszra, a nemdohányzókat üldözi el onnan a bűzével. Szerinte a nemzeti dohányboltok lettek az új kocsmák. "Ott isznak a vidéki trafikok előtt és játékgépezés helyett sorsjegyet kapirgálnak naphosszat" - írta.

 

 

 
 
Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 
 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV