Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Súlyos állami százmilliók a megbukott focicsapatoknak

Bár nincsenek rendben egyes foci klubok pénzügyei és az MLSZ sem tud nekik licencet adni a következő szezonra, úgy tűnik, ez nem akadályozza meg az államot abban, hogy százmilliókkal támogassa őket a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül – írta az Origo.

Például a licenc nélkül maradt Győrnek, Kecskemétnek és Pápának 240-240 milliót, míg a Pécsnek és a Nyíregyházának 500-500 milliót szán az idei költségvetés. A lap hiába kérdezte meg, hogy a licenc hiánya befolyásolja-e ezt a tervezetet, több napja nem kaptak választ a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.

A költségvetési törvények szerint a székesfehérvári stadionra 13,26 milliárd, a szombathelyi stadionra 9,6 milliárd, a diósgyőri stadionra 7,15 milliárd, míg a budapesti Bozsik Stadionra 2,94 milliárd forintot akar költeni a kormány. Igaz, a szerdai Magyar Közlöny szerint a 2014-es költségvetési maradványok átcsoportosítása során 2,56 milliárd forintot vontak el öt csapat (a Honvéd, a Győr, a Pécs, a Vasas és a Gyirmót) sportlétesítmény-fejlesztésétől, de a Mezőkövesd kapott további 200 millió forintot.

A Nemzeti Stadionfejlesztési Programból a Győri Eto FC is kapott pénzt, holott az nem állami, hanem magántulajdonban volt. Hogy miért juthatott rá mégis állami forrás, arra az Origo nem kapott választ a minisztériumtól.

 

 

 

10 szakma, amivel négyszer annyit kereshet Németországban

Egyre több magyar indul külföldre munkát vállalni, sokan tartósan is valamelyik európai országban képzelik el a jövőjüket. A Tárki legfrissebb kutatása szerint a legkedveltebb úti célok egyike Németország, a Pénzcentrum.hu pedig összeszedte, melyik szakmában milyen fizetésekre számíthatunk.

A több mint négyszeres fizetés mindenképp csábító: Németországban az Eurostat 2015-ös januári adatai szerint a minimálbér bruttó 1473 euró, azaz majdnem 460 ezer forint. A magyar minimálbér átszámítva bruttó 333 euró (105 ezer forint). Németországban, mivel szintén EU-tagállam, nincs szükség vízumra, tartózkodási engedélyre vagy munkavállalói engedélyre.

Az Európai Bizottság munkaerő-piaci portálja, az EURES szerint a tíz legkeresettebb foglalkozás Németországban a júniusi adatok szerint:

  • ápolók
  • beosztott eladók
  • máshová nem sorolható képesítést nem igénylő ipari foglalkozásúak
  • kamion- és teherautó-sofőrök
  • mezőgazdasági és iparigép-szerelők és -karbantartók
  • fémmegmunkálógép-beállítók és -üzemeltetők
  • Víz-, gáz- és csővezeték-szerelők
  • felszolgálók
  • építőipari villanyszerelők és hasonló foglalkozásúak
  • szakácsok

Ezek közül például a PayScale nemzetközi bér-összehasonlító oldal adatai szerint a víz-, gáz és csővezeték-szerelők bruttó éves fizetése 27 744 euró, azaz jóval több mint 8 millió forint. A pincérek órabére bruttó 5 euró, azaz majdnem 1600 forint. Ez negyvenórás munkahéttel számolva 256 ezer forint.

Erre jön a borravaló, ami óránként 400 és 1800 forint között mozog. Így a teljes éves átlagfizetésük nagy szórást mutat: majdnem 2 millió forinttól több mint 7 millió forint is lehet. A szakácsok átlagfizetése egy évben bruttó 16 303 euró, azaz több mint 5 millió forint.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tolvajkormány inkább maga vizsgálná ki, hogy hogyan nyúlják le az EU-s pénzeket

„Magyarország szerint a szubszidiaritás uniós elvének értelmében minél kevésbé központosított módon, tagállami szinten kell folytatni a nyomozásokat az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében”, mondta Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára

Berke az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes főigazgatójával, Paraskevi Michouval folytatott megbeszélést Brüsszelben. Az államtitkár a megbeszélésen elmondta: álláspontjuk szerint az EU-s pénzekkel való visszaélések ügyében nemzeti szinten célszerű eljárni

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Palotába költözhetett Habony Árpi

Orbán Viktor tanácsadója az egyik belvárosi palotába költözött a Cink információi szerint. Korábban arról lehetett hallani, hogy Habony Árpád a Szerb utca 9. szám alatt lakott.

Az épület a belvárosi turistanegyed közepén található, a főváros kevés New York-i stílusú, szépen felújított patinás luxusházainak egyike. A ház tulajdonosának kezében lévő lakásokat jelenleg havi 1500 és 5000 euró közötti áron lehet kibérelni. Az épületben van 100 fős mélygarázs, portaszolgálat, saját fitneszközpont és személyzet is. A házban 87 lakás található, a 40 négyzetméteres garzontól a 210 négyzetméteres penthouse-ig – írta a Cink.

Az üzemeltető kft. árulja és bérbe is adja a lakásokat és a már megvásárolt lakásokat a tulajdonosok általában ki is adják. A lap úgy tudja, Habony Árpád is ilyen módon lakik az épületben. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Durva képek árulkodnak a magyar egészségügy tragikus helyzetéről

"Helyzetképek" címmel album készült Facebookon, amely megdöbbentő képet fest a magyar egészségügyben uralkodó állapotokról.

A készítő az alábbit kérte kollégáitól:

Intézményeikben készítsenek fotókat a leharcolt berendezésekről, műszerekről, épületrészekről stb. Ezeket feltesszük az oldalra, hadd lássa a közvélemény is azokat a munka körülményeket, amelyek a valós állapotokat tükrözik és nem egy kiemelt kirakat intézetben készülnek. Aki nem tudja, különböző okokból ezeket a képeket feltenni az küldje el nekem én közkincsé teszem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szögesdróttal tartanák távol a menekülteket Magyarországtól

A határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást a menekültáradat megfékezésére – jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

A szakember annak kapcsán nyilatkozott a televíziónak, hogy sajtóhírek szerint vizsgálják, "hogyan, milyen törvényi és egyéb eszközzel lehetne lezárni Magyarország déli határát, amely a délről és keletről Európába igyekvő menekültek és migránsok bevett útvonalának egyik legfontosabb állomása".

Nógrádi György közölte: amióta a bolgár-török határon felhúzták a szögesdrótkerítést, radikálisan csökkent a Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az Európai Unió területére. Megjegyezte: nem véletlenül az egyik legfontosabb kérdés a G7 bajorországi tanácskozásán a bevándorlás; most először mondták ki, hogy a bevándorlás megállítása érdekében rendet kell tenni végre Líbiában. Emlékeztetett arra, csak az elmúlt hétvégén 6 ezer embert mentettek ki a Földközi-tengerből, illetve 450-500 ezer ember vár arra Líbiában, hogy átvigyék Európába. Ezzel a tömeggel az Európai Unió már nem tud mit kezdeni – mondta Nógrádi György.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyere haza, fiatal: nem igazán jönnek, de azért sikerről beszélnek

Csábít, csábít a kormány, a célkitűzés ötven fő, erre 100 millió forint van, Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. szerint ez siker, rögtön leírjuk, hogy miért.

Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára korábban arról beszélt, sok fiatal szeretne hazajönni külföldről, ezért a kormány ott segít, ahol tud. A "Gyere haza, fiatal" elnevezésű program sikeres, már közel 600 a regisztráltak száma, a Facebook elérések száma pedig negyvenezer - mondta a politikus. A program célja, hogy segítse a külföldön dolgozó magyar fiatalok hazatérését lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával.

Ez a szám nem a regisztráltaké volt, hanem ahányan megnézték a bejegyzést. A Nemzetgazdasági Minisztérium aznap kiadott egy közleményt, amiben pontosítottak: 581-en regisztráltak eszerint. Czomba a múlt héten már 800 főről beszélt.

Ma pedig arról írtunk, a 444-re hivatkozva, hogy alsó hangon 300 ezer magyar dolgozik a határon túl, és ha a jelenlegi ütemben pörög a program, akkor 40 év alatt tudnának 5000 főt hazacsábítani. A portál azt írta – forrás nélkül –, hogy szerintük 21 komoly érdeklődő van, azaz aki feltöltötte anyagait a rendszerbe és aki részt vett az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) interjúján. A lap számításai szerint ebben az ütemben egy év alatt 126 főt tudnának hazahozni, tehát ha 100 ezer emberünk dolgozik Angliában, akkor 793 év alatt érne be a program.

#siker

Írtunk az OFA-nak, válaszoltak. Nem tartják korrektnek, hogy bő egy hónap után sikertelennek próbálják bélyegezni a programot, arra hivatkozva, hogy nem oldott meg egy negyedszázados problémát, ugyanis szerintük a KSH adatai szerint 350 ezer olyan kivándorolt magyar él a világban, akik 1989 után hagyták el Magyarországot.

„A programra eddig közel 900 fő regisztrálta magát, számuk naponta növekszik. Ilyen rövid idő alatt ezt komoly sikernek gondoljuk, hiszen a részvételhez komoly egzisztenciális döntéseket kell meghozni. (Feltételezhető, hogy korábban a kivándorlásról szóló döntést sem egy hónap alatt hozták meg az érintettek.) Közel egyharmaduk egyelőre nem felel meg a program formai követelményeinek, mert nem az Egyesült Királyságból, hanem más országokból regisztráltak. Az ő programba vonásuk egy későbbi programkibővítés esetén lehetséges.”

A számokról: „eddig 54 fővel történt meg a kapcsolatfelvétel videokonferencia keretében, további 36 fő esetében ez szervezés alatt van. 31 fő esetében már megtörtént a kiközvetítés a leendő munkaadóhoz, a többiek esetében vagy a keresett munkakör pontosítása történik, vagy még a munkaadó programba vonása van folyamatban, vagy pedig már sikeresen elhelyezkedtek a magyarországi munkáltatónál. Első körben azok kiválasztása történt meg, akiknek a képzettsége, végzettsége leginkább megfelel a hazai munkaerőpiac elvárásainak, azaz jellemzően magasan kvalifikáltak és hiányszakmákban rendelkeznek végzettséggel.”

#források

Az eredeti célkitűzése az volt, hogy minimálisan 50 ember jöjjön haza, erre van 100 millió forint. A program kísérleti, amelynek az OFA szerint semmilyen előzménye nincs, így korai lenne értékelni. „Amennyiben a forrásaink elfogynak – az addigi tapasztalatokat átgondolva – a döntéshozó részére javaslatot teszünk az esetleges bővítésre és újabb forrás bevonására.”

Fontos kiemelni szerintük, hogy „több százan regisztráltak, de a programmal kapcsolatban megfigyelhető egy „kivárás”, várják a pozitív híreket, a fejleményeket, a jó példákat”, valamint „a célcsoport elérése és az információ eljuttatása meglehetősen nehéz, tekintettel arra, hogy a kommunikációs eszközök használata meglehetősen korlátozott” – ez utóbbi kicsit zavaros, mert az internet eléggé jó megoldás lehet az információ eljuttatásához.

„Magyar vagyok, az a hazám, ott szeretnék élni, de ez nem lehetséges"

Angliai magyarok oldalunkon már sokszor foglalkoztunk a "Gyere haza, fiatal!" programmal. Több videó riport született a témában. Itt van például Ádám története, aki hat éve él Nagy-Britanniában, az első kilenc hónapban takarított, nyelviskolába járt, mostanra pedig egy magánklinikán helyezkedett el radiográfusként:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A média bekebelezése hiú ábránd

Ezt a harcot elbukja a geci!

Magyar többségi tulajdonú médiáért indít harcot Orbán Viktor, de ez a mai viszonyok között már nehezen értelmezhető fogalom. Emiatt a valódi célja, a média bekebelezése is hiú ábránd.

Bár egyre nehezebb követni a tartalmat az értelmetlen szóvirágokkal díszített populista szólamok között, érdemes figyelni a kormányfő megnyilatkozásait, mert van bennük rendszer. Kiderül például az, melyek az éppen aktuális fő célpontok, milyen újabb területeket akar maga alá seperni, és ezt hogyan akarja elérni. A nacionalista frázisok mellett nem véletlenül beszélt a bankok többségének magyar tulajdonba kerüléséről, majd ugyanerről a közszolgáltatások esetében is. Négy évvel ezelőtt ezt sokan még szónoki szófordulatnak hitték, aztán kiderült, hogy nagyon is megvalósítható szándék volt.

Mára már a bankszféra forgalmának nagyobb része tényleg magyar kézben van, és megtudtuk azt is, mit ért ez alatt Orbán: állami tulajdont, amely addig is a központi akarat engedelmes végrehajtója, amíg később megbízható kezekbe kerül. Ugyanez a folyamat zajlik a közműveknél is, nemsokára legnagyobb részük szintén állami tulajdonban lesz. A külföldi tulajdonosok kiszorítására Orbánék nem túl elegáns, de roppant hatékony eszközt vetettek be: agyonadóztatással vagy kikényszerített árcsökkentéssel kivéreztették a megszerezni kívánt ágazatot, majd pedig a körülményekhez képest gáláns ajánlatokat tettek az anyacégeknek. Ez utóbbiaknak már elegük volt az itteni viszonyokból, és a további veszteségek helyett a biztos bevétel, azaz az eladás mellett döntöttek.

A módszer tehát igen egyszerű: anyagilag ellehetetleníteni a kiszemelt áldozatot, és a lenyúlást adminisztratív lépésekkel, ezek részeként megfelelő törvényekkel és rendeletekkel elősegíteni. Ez, mint láttuk, több ágazatban bevált, és ugyanez a menetrend a régi-új célpont, a média esetén is. Itt az új elem a magyar többség igényének bejelentése, a helyzet azonban sokkal bonyolultabb, mint a többi ágazatban, a probléma már a „média” fogalmának értelmezésével kezdődik.

Ha a hagyományosnak tekinthető médiumokat nézzük, a sajtót, a tévét és a rádiót, a tulajdonosi viszonyok ezeknél általában áttekinthetőek és valóban nagy a külföldi tulajdon aránya, ha a lakossági elérést vesszük figyelembe: mindkét nagy tévécsatorna és a legnézettebb kábelcsatornák nagy része ide tartozik, akárcsak az országos és helyi napilap sajtó döntő többsége. A hetilapoknál is jelentős a külföldi tulajdon aránya, bár többségről a legnagyobb szereplő, a Sanoma magyar kézbe kerülésével már nem beszélhetünk. A rádióknál már más a helyzet, ott a külföldi hátterű adók szerepe marginális. Ugyancsak szinte kizárólag magyar tulajdonban vannak az ingyenes kiadványok, mint például az önkormányzati lapok és hirdetési újságok.

A nem hagyományos, főként a nethez kapcsolódó médiánál sokkal nehezebben áttekinthetőbb a kép. Egyrészt hatalmas a kínálat, másrészt a tulajdonosi háttér sok esetben nehezen feltérképezhető, és nincs is igazán jelentősége. A legjobban ez a közösségi oldalaknál látszik – messze a legnépszerűbb közülük a facebook –, ahol a tartalmat leginkább maguk a felhasználók adják, de kitűnően alkalmasak tudatos üzenetek hatékony továbbítására is.

Éppen a netes lehetőségek révén a médiafogyasztási szokások és ennek nyomán a médiapiac egyre gyorsuló változáson megy keresztül. A döntő elem az, hogy a technológiai robbanás nyomán a médiafogyasztók, leginkább az új nemzedékek nem elégednek meg a passzív befogadással, hanem maguk is aktív részeseivé kívánnak válni. Ma már személyre szabott, a specifikus érdeklődési körüknek megfelelő tartalmakhoz juthatnak, amelyek interaktívak, azaz maguk is szabályozhatják és szerepelhetnek benne. Ez egy teljesen új világ, amely valósággal beszippantja az embert, és aki ehhez szokott, az már nehezebben fogadja el a csupán mások által szerkesztett tartalmakat.

Törvényszerű, hogy mindezek nyomán a hagyományos eszközök szerepe csökken és szerkezetében is átalakul, próbálva alkalmazkodni a változó igényekhez. Azok szenvedik el a legkisebb veszteséget, akik képesek egyedi, máshol nehezebben elérhető tartalmakat adni, vagy főként a szórakoztatásra helyezik a hangsúlyt. Az előbbiek közé tartoznak például a helyi lapok, az utóbbiakhoz a bulvársajtó, valamint a a tévécsatornák kommersz műsorai. Ezek színvonalán lehet élcelődni, de nagy nézettséget csak így tudnak elérni.

El is érkeztünk az átalakulás gazdasági hátteréhez, amely közvetlen összefüggésben van a fogyasztói szokásokkal, azaz leegyszerűsítve azzal, mekkora és milyen közönséget tudnak elérni a médiumok. A hagyományos média itt az elmúlt években egyre inkább hátrányba került, amihez nagy lökést adott a gazdasági válság. A fő bevételi forrás a médiumok többségénél a reklám, a hirdetés. A hirdető viszont odamegy, ahol a leghatékonyabban el tudja érni a maga célcsoportját, azaz ahol egy potenciális fogyasztó elérésének költsége a legalacsonyabb.

Mivel a példányszámok jelentősen csökkentek, a legnagyobb vesztes a nyomtatott sajtó, amelynek előnye és hátránya is, hogy fizetnek érte. Előnye, mert valamennyi alapbevétele van, hátránya viszont, mert az ingyenesen elérhető tartalmak növekvő tömege miatt egyre kevesebben hajlandók fizetni a médiáért. A válság kettős csapást jelentett számukra: még kevesebben tudtak fizetni a lapokért és a cégek is kevesebbet hirdettek. Ez mindenhol a világon, nálunk is megrendítette a sajtó anyagi helyzetét.

A csak a hirdetésekből élő orgánumok szintén nehéz helyzetbe kerültek, azaz a fogyasztói szokások változása nyomán kialakult trendeket a válság felerősítette. Nálunk ez ahhoz vezetett, hogy nem csupán felgyorsult a média átalakulása, de az egész ágazat pénzügyi gondokkal küzd, ami kitűnő terepet ad a külső beavatkozásra. A közhiedelemmel ellentétben a sajtó valódi függetlenségét nem a politikai semlegesség, hanem a nyereséges háttér adja: ha ugyanis pénzügyi segítségre szorul, annak feltételei vannak, akár a tulajdonos, akár bárki más támasztja azokat.

A média gondjait Orbánék igyekeztek a maguk javára fordítani és kedvük szerint befolyásolni. A kevesebb reklámon belül értelemszerűen jócskán megnőtt az állami hirdetések aránya, és ezekből szinte csak a Fideszhez közelállók részesültek, főként Simicska-Nyerges médiabirodalma. A teljes reklámköltés bő negyede az utóbbi években közvetlenül vagy közvetve állami vagy önkormányzati volt! Sikerült is elérni azt, hogy például a két nagy kereskedelmi rádió közül a Fidesznek kedves Class Fm milliárdos nyereségeket produkált, miközben a Neo gyorsan csődbe jutott.

Új helyzetet teremtett Orbán és Simicska háborúja, az utóbbi érdekeltségei az idén már alig kapnak pénzt. A kormányfő hozzá teljesen hű médiát akar, a magyar tulajdon szlogene csak ürügy ehhez. Új birodalom építésébe fogtak, de úgy tűnik, nem értik a változásokat: indíthatnak új ingyenes lapot, internetes portált, megszerezhetnek tévécsatornát, ezekkel csak korlátozott elérésre számíthatnak. Nyomást gyakorolhatnak reklámadóval, a médiaügynökségek ellehetetlenítésével, a médiafogyasztási szokásokat és trendeket nem tudják megváltoztatni. Az emberek többsége – a fiatalok szinte kivétel nélkül – már nem vevők a központilag gyártott és ellenőrzött tartalmakra. Költhetnek tehát újabb tízmilliárdokat médiabirodalomra, oda jutnak, mint a „közmédia”, amely hiába kerül évi 83 milliárdba az adófizetők pénzéből, hatása alig van. A média bekebelezésének orbáni vágya tehát hiú remény, de azért sokba for kerülni nekünk.

 

 

 

Bugyival a fején rabolt trafikot

Kezére zoknit, fejére pedig egy bugyit húzott egy elszánt trafikrabló Veszprémben. Egy éjszaka alatt három dohányboltot rabolt ki. Két rablás között hazament átöltözni, taxit az előfizetéses mobiljáról hívott. 

Egy este alatt három trafikba is betört egy veszprémi férfi a napokban. A trükkös rabló igyekezett alaposan álcázni magát, ezért, hogy a térfigyelő kamerákat kicselezze, két rablás között hazament átöltözni. Nem volt azonban eléggé óvatos, mert taxit a saját nevére szóló előfizetéses mobilról hívott. A harmadik betörés után is taxival menekült a városból.

A rendőrük azonban nem ezen lepődtek meg a legjobban, hanem a férfi álruháján. Fejére egy bugyit, kezeire pedig zoknit húzott, hogy véletlenül se hagyjon ujjlenyomatot.

A Jutasi és a Csolnoky lakótelepen garázdálkodó férfi több százezer forintot zsákmányolt, amit még aznap el is szórakozott a fővárosban. A férfit végül a taxisok segítségével sikerült elkapni. Hogy pontosan hogyan azt elolvashatja az Omegahirek.hu írásában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázárnak közel 300 ezres hotelszobája volt Milánóban

Másfél éve kerültek a figyelem középpontjába Lázár János utazásai, miután a miniszter szállásának költségei más állami vezetőknél jóval magasabbnak bizonyultak. A Miniszterelnökség kezdetben alig akart részleteket közölni, ezért az akkor még Origo, most már a Direkt36 újságírója perre ment velük.

Mint írták, most újabb kérdéssorra kaptak választ a Miniszterelnökségtől: ebből kiderült 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek, tehát majdnem 300 ezer forint. Ez az összeg tartalmazza a szállás megrendelésekor elköltött közbeszerzési díjat is, amely a kimutatás szerint 14 ezer forint volt – közölte a Direkt36. Összehasonlításképp: ebből az árból kijönne egy olasz dizájnerek munkáival dekorált „Deluxe” szoba a Four Seasons hotelben. A szállás mellett "dologi kiadásokra" 458 ezer forintnak megfelelő eurót költöttek. A "dolog kiadás" az utazás során szinte bármilyen egyéb költséget takarhat. Hab a tortán, hogy a kimutatásokban repülőjegy vagy egyéb úti költség nincsenek felsorolva. Ezek az adatok egyébként Lázár más utazásainál sem mindig szerepelnek.

A Miniszterelnökség egyébként utólag változtatott egy 2013 márciusában Svájcba történt utazás elszámolásán: a kétfős delegáció költségeire korábban 481 ezer forintot adtak meg, ezt most viszont 189 ezer forintra módosították, és ebből Lázár szobájának költsége 103 ezer volt. A változtatás oka állítólag, hogy „a szállásköltségtől eltérő tételek, dologi kiadások is a szállásköltség rovatban kerültek feltüntetésre”.

Volt Lázárnak egy harmadik igen drága útja is: 2012 novemberében londoni kiküldetésen volt, amelyen két éjszakára 920 ezer forintra rúgott neki és kísérőjének szállásköltsége. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ebben az esetben nem tudják megmondani, hogy mennyibe került konkrétan Lázár hotelszobája, mert „a delegáció szállásköltsége együttesen került elszámolásra”.

Az utazások tartalmáról egyelőre nem sokat tudni: bár a bíróság kimondta, hogy Lázáréknak nyilvánosságra kell hozniuk ezt, az ítélet még nem jogerős, ugyanis a Miniszterelnökség fellebbezett ellene.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár kurvája

Lerántjuk a leplet: Demcsák Zsuzsa volt Lázár titokzatos londoni útitársa és kurvája – volt férje szerint alkoholista, aki fűvel-fával ágyba bújik

“Van egy ‘közismert személyiség’, egy asszony, akinek férjéről – számos alkalommal – nagyon csúnya dolgok jelentek meg a sajtóban az elmúlt hónapokban. A férfi véleményét eddig nem ismerhette meg a nyilvánosság, a média kizárólag a nő szemszögéből tálalta az eseményeket. A privatkopo.hu most két dokumentumból közöl részleteket, azzal a céllal, hogy az olvasóközönség teljesebb képet kaphasson a történtekről. A személyiségi jogok védelme érdekében az asszony nevét, monogramját, foglalkozását, munkáltatóját, életkorát nem közöljük” – írja a bűnügyi portál.
Nos, bennünket nem hatnak meg az úgynevezett személyiségi jogok, ha kártékony “személyiségekről” van szó (a szóban forgó nőszemély nemcsak a TV2-n mossa az agyakat, 2007-ben kis híján a szemkilövető szóvivője lett), ezért, mint a címből is kiderül, felfedjük a “közismert személyiség” nevét. És nem csak azt.

Demcsák Zsuzsa számtalan szeretője között ugyanis van egy különösen érdekes név, amiről az alábbi szövegekben nem esik szó. Igen, a címből ezt is megtudhatja a kedves olvasó: Lázár “Annyit Is Ér” Jánosunkról van szó, aki minden követ megmozgatott, hogy ne derüljön ki, kivel “hozta össze” a mesés londoni szállodaszámlákat. Először csak titkolózott, aztán, amikor repedezni kezdett a titoktartás fala, inkább visszafizette az egész összeget, csak hogy ne kelljen elárulni, kik voltak az útitársai. Két nevet bedobtak a sajtónak, hogy legyen mit cincálni (összesen három út volt), működött is a figyelemelterelés, majd mielőtt tovább “fokozódott volna a helyzet”, következett az üggyel foglalkozó Origó főszerkesztőjének kirúgása, melyhez Lázárnak – mint azt ő maga is elmondta, és ő sosem hazudik – semmi, de semmi köze nem volt, az ügyről pedig nem esett több szó (“természetesen” hivatalos tájékoztatás formájában sem). Egészen eddig.

Mert ugye az, hogy vadásztárs, meg tolmács, mégsem olyan kínos, mint Demcsák. Márpedig róla van szó, vele hancúrozott a pénzünkből 2012-ben Orbán jelenleg teljhatalmú minisztere, akinek legfőbb célja, hogy tovább erősítse titkosszolgálatának kapcsolatait a CIA-val és a Moszaddal. Talán e célból kívánta a zsidó lelkiséget tanulmányozni Demcsákon, így már valóban munkaútnak tekinthető a kiruccanás…

Sőt, Lázárunk oly tökéletes kémfőnök, hogy már három éve behat(ol)óan készül e szerepére: Demcsák lelkivilágát (és – nem mellékesen – az azt hordozó testet) ugyanis már 2010-től tanulmányozgatta, egészen 2013-ig. Úgy jöttek össze, hogy Demcsák szülei idegenforgalmi beruházással összefüggésben pályáztak állami támogatásra (több százmillió forintról van szó), és kellett egy fideszes “támogató”, aki segít a pályázat kedvező fogadtatásában. A szülők ugyanis régi komcsik, az apuka a Kádár-rendszerben diplomataként tevékenykedett. Így lett “szerelmes” Zsuzsika Janiba… És mit ad Isten, nyert is a pályázat. Így működnek a dolgok kis hazánkban, függetlenül attól, hogy vörös vagy narancsuralom van.

No de térjünk vissza Demcsák többi ügyére és a Privátkopó által közölt szövegekre. Elöljáróban fontosnak tartjuk leszögezni, hogy ezek átvétele semmilyen formában nem jelenti azt, hogy kiállnánk a férj mellett, akinek – a feleségével együtt ápolt – gyanús kapcsolataitól és pénzügyeitől volt hangos a sajtó – egyszerűen csak ezen információkkal lesz kerekebb a fenti történet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Teljes káosz volt a Balatonnál a vasárnapi boltzár miatt

Kaotikus állapotok uralkodtak a Balaton térségében az idei szezon első kánikulai vasárnapján: a bezárt üzletek előtt dühös turisták ezrei fordultak sarkon és illették a legkülönfélébb jelzőkkel a vasárnapi zárva tartást kitaláló kormánypártokat. 

Mint Harangozó Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP Somogy megyei elnöke helyszíni tudósításából kiderült, a térség úgymond ellenzékivé vált, legalábbis egy platformra kerültek a vasárnapi munkavégzés ésszerűtlen korlátozását ellenzőkkel. Az ellenzék megpróbálta a maga javára fordítani a helyzetet, és aktivistái igyekeztek minél több helyszínen tájékoztatni az embereket, hogy kik azok a fideszes és KDNP-s politikusok, akik Magyarország legnagyobb turisztikai károkozásáért felelősek.

Tegnap csak a 200 négyzetméternél kisebb elárusító terű kiskereskedelmi egységek lehettek nyitva a Balatonnál is, de csak akkor, ha a legalább ötödrészben tulajdonos, vagy annak egyenesági rokona állt a pult mögött, megfelelő papírokkal, engedélyekkel felvértezve. A balatoni települések többször kérték, hogy a turisztikailag frekventált helyek kapjanak felmentést, legalább annyira, hogy az alkalmazottak is dolgozhassanak vasárnap, ám kormány mereven elutasította a kezdeményezést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Háromszor gyakrabban rabolják ki a nemzeti trafik szarokat

Háromszor nagyobb eséllyel válik rablás áldozatává a trafikos, mintha bármilyen más kiskereskedelmi üzletben dolgozna - írta a Népszabadság az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adataira hivatkozva.

A már lezárt ügyeket tartalmazó kimutatás szerint az idei első öt hónapjában a Magyarországon működő 6300 trafikra 26 rablás jutott, míg a hozzávetőleg 50 ezer, kisebb méretű, vagyis a rablók célpontjának számító egyéb bolt közül 625-ben volt rablótámadás. 

Pintér Sándor kedden a parlament rendészeti bizottságában arról beszélt, hogy más boltok kirakatát is eltakarják feliratok, a trafikok azért lehetnek vonzóak, mert általában csak egy eladó van és viszonylag sok készpénz az üzletben, azaz a nemzeti dohányboltok biztonsági szempontból a pénzváltókra hasonlítanak.

A megoldás az eladó elá szerelt golyóálló üveg lehet, ezek azonban nagyon drágák. Láthatóan az ugyancsak költséges kamerarendszer sem riasztja el az általában alkalmi rablókat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem épül börtön Bátonyterenyén

Visszavonta börtönépítésre beadott pályázatát Bátonyterenye önkormányzata – a hírt a város honlapján tették közzé hétfőn. Az indoklás szerint azt a földterületet, amelyet korábban börtön építésére ajánlottak fel, egy fémmegmunkáló cégnek adják, hogy több száz új munkahely jöjjön létre a Nógrád megyei városban.

Bátonyterenye önkormányzata nyolc igen és négy nem szavazattal március 27-én döntött arról, hogy földterületet ajánl fel új, legalább 500 személyes börtön megépítésére a Belügyminisztérium felhívására. Térítésmentesen ajánlottak fel a kisterenyei ipari parkban két, közművekkel ellátott, összesen csaknem négyhektárnyi beépítetlen területet, amely igény esetén 588 négyzetméteres önkormányzati területtel bővíthető.

Az ellenzők népszavazást akartak indítani az ügyben, ami végül nem kezdődött el, mert a helyi választási bizottság formai és tartalmi okok miatt kétszer is megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

A város honlapján hétfőn azt közölték: Nagy-Majdon József (Fidesz-KDNP) polgármester visszalépési javaslatát egyhangúlag szavazta meg legutóbbi ülésén a képviselő-testület.

A közlemény szerint a fémmegmunkálással és autóipari alkatrészek gyártásával foglalkozó szentlőrinckátai KÁTA CNC Kft. hamarosan betelepül az ipari területre. 2018-ig folyamatosan bővíti majd gyártókapacitását, és 150-250 új munkahelyet létesít Bátonyterenyén.

A közleményben a polgármester megfogalmazta: bíznak benne, hogy ez a döntés megbékélést hoz a településen, mert azt szeretnék, ha a következő évek a békéről és az építkezésről szólnának.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán kiugrott a BL-döntőre?

Csányi Sándor magán repülőgépén utazott.

A Népszabadság értesülése szerint  Orbán Viktor Berlinbe utazott. A miniszterelnök vélhetőleg azért ment a német fővárosba, mert a helyszínen akarta megnézni a Bajnokok Ligája döntőjét.

Orbán egy Dassault Falcon 900-as típusú magánrepülőgéppel ment a német fővárosba. A Ha-LKN lajstormjelű gépet az OTP Csoporthoz tartozó Air Invest üzemelteti, Csányi Sándor magán repülőgépeként ismerik.

Arról nincs információ, hogy mennyi szotyit vitt magával. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egykori kordonbontók kussoljanak plakátügyben

Mióta Pozsgay Imre lehet az antikommunista Orbán tanácsadója és a CÖF egyik arca, semmin sem kell meglepődnünk. De a normalitás jegyében szögezzük le: a közpénzből kihelyezett gyűlöletkeltő plakátok megrongálása ellen legkevésbé azok emelhetnek szót, akik pár éve a Parlament védelmét szolgáló rendőri kordont bontották el. Ha rendőri kordont szabad bontani politikai tiltakozás jegyében, akkor plakátokat is lehet rongálni. Ahogy akkor Sólyom László fogalmazott: a kordonbontók felelőssége kiterjed a szimbolikus akció társadalmi következményeire is, ugyanis az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat.

Őszintén, nem várok el semmilyen értelmet vagy tisztességet ettől a hatalomtól. Ha valaki azt írhatja az 1956-os forradalomról mint Pozsgay Imre, hogy „Tépett szájú, hasított körmű sok kis senki, háta mögött még több úri bitanggal, megcsinálta az „Első Hazai Nemzeti Forradalmat”, melyet kis híján „Nemzeti Szocialista Forradalomnak” neveztek”, majd 2015-ben lehet a Nagy Imre újratemetésén megdicsőült aktuális miniszterelnök tanácsadója, akkor bármi megtörténhet. De ne feledkezzünk meg arról, hogy ma az a párt beszél súlyos bűncselekményekről az idegenellenes plakátok rongálói kapcsán, amelynek tagjai nyolcvanan elbontották a Parlament védelmét szolgáló kordont 2007-ben. Az ügyészség egykor arra kérte a bíróságot, hogy marasztalja el a kordonbontókat, és a tettet a köztársasági elnök is elítélte. Sólyom László azt mondta, hogy a résztvevők felelőssége kiterjed a szimbolikus akció társadalmi következményeire is, ugyanis az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni.

Ennek ellenére a bíróság az eljárást szankció alkalmazása nélkül szüntette meg. A döntést az alábbiakkal indokolta a Pesti Központi Kerületi Bíróság:

  1. Ami történt, az „oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy emiatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása nem szükséges.”
  2. A cselekményt megvalósító személyeknek szándéka nem a rendőri intézkedés tényleges megakadályozására vagy ellehetetlenítésére irányult, hanem pusztán azzal való egyet nem értésüket jelképezte cselekményük.
  3. A demonstrációnak szánt esemény kifejezetten békés volt és az abban részt vevők törekedtek a károkozás elkerülésére is
  4. A cselekmény társadalomra veszélyességi fokát csökkenti az elkövetés alkalomszerű jellege is.

Melyik szempont nem áll meg vajon a plakátrongálás esetében? Az elkövetés alkalomszerű, békés, az elkövetők a lehető legkisebb kárt okozzák a céljuk elérése érdekében (csak a plakátot rongálják meg, aki letépi, az a szemetet is eltakarítja), a tett pedig egy politikai akcióval való egyet nem értést fejez ki. A két eset közötti eltérés, hogy a plakátrongálások kapcsán nem rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülésről van szó, és nem kerül sor az Országház védelmét ellátó biztosító eszközök felszámolására. Ezt nehezen lehet a mostani plakátrongálók terhére írni ebben az összehasonlításban.

Természetesen nem állítom azt, hogy a kordon elleni fideszes felháborodás nem volt jogos. Ezt négy év jogi eljárás és több bírósági döntés után a BRFK is elismerte. Ez az eltelt négy év egyébként részben Orbánékat igazolta: ha ezen az úton ennyi idő kell az alkotmányellenes helyzet felszámolásához, akkor indokolt más eszközhöz folyamodni. A gond az, hogy 2007-ben nem tudhatta senki, hogy az eljárás négy évig fog tartani. Meg az is, hogy a jogorvoslati eljárást azok a jogvédők szenvedték végig, akiket a mai hatalom idegen ügynöknek nevez, persze ez is csak a Fidesz-újbeszél egyik apró momentuma.

De arról se feledkezzünk meg, hogy a Fidesz képviselőinek lett volna lehetőségük 2007-ben is, azóta is javasolni olyan szabályt, amivel a kordonok elkerülhetők, és persze jogállami úton jogorvoslati eljárásokkal is próbálkozhattak volna. Egyiket sem tették. Ehhez képest a plakátok ellen tiltakozók sem törvényt nem tudnak alkotni, sem eljárást nem tudnak indítani felháborodásuk kifejezésére. Így az ő esetükben - ellentétben az egykori kordonbontókkal - tényleg végső eszköz a jogellenes magatartás, az épp ezért legitim polgári engedetlenség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fogorvosi munkát ajánlottak egy menekültnek

Az Index csinált egy videót arról, hogyan reagálnak a menekültek azoknak a plakátoknak a szövegeire, amit a kormány kihelyezett a közterületekre.

Sokuk nem is értette a dolgot, hiszen nem akarnak itt maradni, tovább szeretnének állni. Viszont megszólaltattak egy férfit, akinek sajnos a nevét nem jegyezték fel, egyedül annyit tudni, hogy már megkapta a menekültstátuszt, de még a debreceni táborban lakik. 

A lap egyik olvasója megkereste őket és azt mondta, szívesen adna neki fogorvosi munkát. Megjegyzik, hogy ez az a munkakör, amit nem is olyan nehéz elvenni a hazai orvosoktól, hiszen rengetegen mentek már ki Németországba és Angliába, hogy ott dolgozzanak tovább.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Megélhetési bevándorló" érkezett a magyar edző helyére Orbán fociakadémiáján

A horvát válogatottal 1998-ban világbajnoki bronzérmes Robert Jarni lett a Puskás Akadémia labdarúgócsapatának vezetőedzője, a szakember hároméves szerződést kötött az első osztályú klubbal.

A felcsúti gárda hétfői sajtótájékoztatóján a játékosként 81-szeres válogatott Jarni köszönetét fejezte ki a stábja iránt tanúsított bizalomért. A Pécstől érkezett tréner hangsúlyozta, hogy megpróbálnak élni a lehetőséggel, tudásukat kamatoztatni és becsületes munkával eredményeket elérni.

Mészáros Lőrinc, a Puskás Akadémia elnöke kiemelte: elégedettek voltak a korábbi edzővel, Benczés Miklóssal, mégis közös megegyezéssel szerződést bontottak, mert úgy érezték, a csapatnak vérfrissítésre van szüksége. Hozzátette: nem szeretnének a következő szezonban a kiesés ellen küzdeni, stabil NB I-es együttest építenének, amely elé az első öt közé kerülést tűzték ki célul.

Az esetet Szabó Tímea, a PM képviselője így kommentálta Facebook-oldalán:

Homokszem került az Orbán-kormány gépezetébe! Egy magyar elől vette el a munkát a felcsúti futballcsapat új bevándorló edzője! (...)

Jól értem, hogy Orbán Viktor focicsapata kirúgott az állásából egy MAGYART egy KÜLFÖLDI kedvéért?? Kíváncsi vagyok, hogy Jarni látta-e Orbán gyűlöletkeltő kampányát, és, hogy mit szól hozzá.

Miniszterelnök úr! Én most innen is üzenem, hogy amikor szemmel láthatólag Önt sem zavarják a bevándorlók, akkor sürgősen fejezze be ezt a mocskos kampányt, ugyanis a magyarok nem akarnak több gyűlöletet ebben az országban! Pontosan tudjuk: sem a múltban, sem a jövőben nem jelentenek a bevándorlók problémát Magyarországnak. Az viszont valóban nagy probléma, hogy a fiatalok tömegével hagyják el Magyarországot! Ezzel csináljon inkább valamit!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kevesebb külföldi hitelezi a magyar államot

Az éves költségvetési hiány uniós transzferekkel csökkentett mértékének, vagyis 500 milliárd forintnak a 80 százalékát már megfinanszírozta a lakosság, nyilatkozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak.

A lap hétfői számában megjelent interjúban Barcza György azt mondta, hogy az első fél évben jól teljesítettek a forintkötvények és kifejezetten jól a lakossági állampapírok, illetve a letelepedési kötvény és a prémium euró-államkötvény. Utóbbi kettőnél 60-70 százalékban teljesült már az éves terv május végéig.

Barcza György szerint az államadósság finanszírozása biztonságos, aminek következtében a kamatszint is alacsonyabb lesz. Ez pedig már a jövő évi költségvetés tervezetében is érvényesül, 75 milliárd forinttal kevesebb a tervezett kamatkiadás.

A vezérigazgató elmondta, május eleje óta a külföldiek által birtokolt kötvényállomány körülbelül 400 milliárd forinttal csökkent, ez az állománynak közel 10 százaléka. A kamatok ennek ellenére a 10 éves lejáraton 3,3-3,5 százalék körül, az ötéves lejáraton pedig 3 százalék körül maradtak - mondta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) attól tart, hogy a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülésével, a profiltisztítással jelentősen csökkenni fog a jövőben a gimnáziumi képzések száma, és sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie.

Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta: a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülése következményeként számtalan, közismereti tárgyat oktató pedagógus lesz kénytelen új állás után nézni. Csökken az érettségihez jutók száma is, előfordulhat, hogy megyei szinten nem lesz gimnáziumi képzés.

Hozzátette, a létrejövő szakgimnáziumokban végző tanulók felsőfokú tanulmányi lehetőségei súlyosan korlátozottak lesznek, a szakközépiskolában végző diákok számára az érettségi megszerzése és a továbbtanulás gyakorlatilag lehetetlenné válik. Nem tudni azt sem, hogy a közismereti tárgyak oktatását a nemzetgazdasági tárca vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) finanszírozza majd, eközben van három és fél hét az új rendszer életbelépéséhez – közölte a PDSZ elnöke.

A Neptun iskola ügyéről azt mondta: információi szerint Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár aláírta a XV. kerületi intézmény megszűnéséről szóló határozatot. A valódi okot nem tudni, több forgatókönyv merült fel – jegyezte meg a szakszervezeti vezető.

Mendrey László – közlése szerint a kormány bevándorlókkal kapcsolatos plakátkampányának minősítésére vonatkozó szándék nélkül – kitért arra is, hogy a pártpolitikának nincs helye a munkahelyeken, különösen az iskolákban. Felszólított arra, hogy vigyék el az óriásplakátok elhelyezésére alkalmas szerkezeteket az iskolák udvaráról, és ezeken a helyeken plakátokat ne rakjanak ki.

Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza azt mondta: bár az országos, tankerületi pedagóguslétszám változásaihoz nem jutnak hozzá, a jogsegélyszolgálat adataiból az látszik, hogy elbocsátások, felmentések szép számmal történtek a Kliknél. A tájékoztatási és együttműködési kötelezettség megsértése miatt a PDSZ bírósághoz fordult – jelezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A legtöbb ember vágyik arra, hogy legyen egy tisztelt vezére"

Az írók ünnepe kapcsán több szerzővel is személyesen találkozhattak az olvasók vasárnap. Parti Nagy Lajos és Nádasdy Ádám nemcsak a könyvekről nyilatkozott az RTL Klub híradójának, hanem arról is, hogyan látják a magyar társadalom állapotát. Nádasdy például azt mondta, úgy látja: a legtöbb ember vágyik arra, hogy legyen egy tisztelt vezére, akire felnézhet és akitől hallhatja az igazságot, de Nyugat felé haladva ez már kínos.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán szerint is le kellene mondania Gömörinek? Megkérdeztük, itt a válasz

Az atv.hu arra volt kíváncsi, mi a kormányfő véleménye a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke körüli botrányokról. Megkérdeztük azt is, hogy a miniszterelnök tényleg elengedné-e a volt ORÖ-elnök, jelenleg miniszterelnöki megbízott Farkas Flórián kezét.

Amennyiben kiderül, hogy a Híd a munka világába program kapcsán törvénytelenségek voltak és Farkas Flórián nem tudja tisztázni szerepét, akkor a kormányfő megvonja tőle a bizalmat- reagált a múlt héten egy LMP-s kérdésre Lázár János a parlamentben.

Kíváncsiak voltunk, vajon Orbán Viktor is így gondolkodik-e a miniszterelnöki megbízott jövőjét illetően, ezért megkerestük a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét. Havasi Bertalantól azt is megkérdeztük, hogy mi lehet az a pont, amikor eljön a kormányfői bizalom megvonásának ideje.

Ha már Farkas Flórián ügyében a kormányfő sajtófőnökéhez fordultunk, rákérdeztünk Gömöri Zsolt személyére is, akivel kapcsolatban Lázár János többször is úgy fogalmazott, hogy távoznia kellene és hasonló véleményen vannak többen a kormányból és a Fideszből is. Havasitól így azt is megkérdeztük, hogy Orbán Viktor álláspontja egyezik-e Lázár Jánoséval az MPB elnökét illetően?

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szűkszavúan válaszolt:

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV