Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Akár a vendéglátásban is dolgozhatnak ezentúl a közmunkások

A mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban vagy akár a vendéglátásban is végezhetnek alkalmi, illetve idénymunkát a közfoglalkoztatottak, akik évi 120 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a köztévében.

A díjazás úgy történik, hogy a mezőgazdasági munkaadó napi 500, míg más alkalmi foglalkoztató napi 1000 forintot von le a foglalkoztatott béréből, azt más adó- illetve járulék nem terheli. Így a nettó járandóság meghaladja a minimálbért - mondta az államtitkár.

Czomba Sándor szerint ilyen alkalmi foglalkoztatás jelenleg is létezik és 3-90 napig tarthat. Most a felső határ tolódik ki egy hónappal.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter május végén számolt be a közfoglalkoztatottakat érintő változásról. A lépést azzal indokolta, hogy az érintettek közül minél többen a piaci foglalkoztatás irányába mozduljanak.

 

 

 

"Újra van besúgás, feljelentés. A Kádár-kort éljük újra" - értékeltük a közoktatást

Balog Zoltán szerint a pedagógusi hivatásnak egyre inkább presztízse van, és úgy véli, az eddigi reformok a minőségi magyar iskolát alapozták meg. Az általunk megkérdezett tanárok azonban nem osztják a sikerjelentést. „Hülyének néztek, ingyen dolgoztattak”, „A helyzet egyelőre kilátástalan” – írták többek között kérdőívünkre. A szülők szerint a gyerekek túlterheltek, nekik pedig egyre többet kell fizetniük az „ingyenes oktatásért”.

Június első vasárnapja a Pedagógusnap, ugyanakkor évek óta nincs mit ünnepelniük a tanároknak, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban többször is épp ilyenkor tüntettek a közoktatási átalakítások ellen. Idén sincs pénz jutalomra, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) idén a jeles nap alkalmából az iskoláknak azt ajánlotta fel, hogy a pedagógusoknak egy szál virágot adnak, illetve oklevelet kaphatnak azok, akiknek tanítványa a jelentősebb tanulmányi versenyeken kiválóan szerepelt. Az ajánlatot több iskola is megalázónak tartotta és visszautasította.

Kiművelt emberfők

Balog Zoltán humánminiszter azt fejtegette, „azt várjuk el magunktól, hogy a magyar oktatás versenyképes és minőségi legyen, és a hazaszeretetre neveljen”, továbbá, hogy „kiművelt emberfő nélkül egy ország nem tud sikeres lenni, és azok maradnak talpon, akiknél az oktatás és a nevelés középpontban van”. Ezekkel a mondatokkal természetesen mindenki egyetért - megtalálhatók voltak valószínűleg évtizedek óta minden oktatáspolitikusi köszöntőben.

Más kérdés azonban az oktatáspolitikai gyakorlat. Balog szerint mindennek eléréséhez a szakmai kontroll, és a hatékony oktatásszervezés szükséges. Nyilván ennek érdekében központosították az egész közoktatást, létrehozva egy mamutintézményt, ami egyre inkább mutatja a működésképtelenségét. (Erre egyébként elvileg már az oktatásvezetés is rájött, és némileg próbálják visszabillenteni a rendszert a helyi, vagy legalább tankerületi döntések felé.)

Beindult továbbá a pedagógus-életpályamodell, amivel átlagban valamivel nőtt ugyan a tanárok bére, ám cserébe irreális követelményeket támasztottak velük szemben a heti 32 órás iskolában eltöltendő munkaidővel. Átalakították az alaptantervet, bevezették (a feltételek hiánya ellenére) a mindennapos testnevelést és az erkölcstan/hittan oktatást, valamint az egész nap az iskolában tartózkodás kötelezettségét (ami mellesleg ebben a formában annyira életszerűtlen, hogy egyfajta polgári engedetlenségként sok iskola talált kiskaput ennek kijátszására ), és még hosszasan lehetne sorolni a megújítás elemeit a tankönyvpiac bedarálásától az iskolavezetői kinevezések abszurdjáig.

Százból ketten mondják, hogy jobb lett

Olvasóinkat arra kértük, hogy egy kérdőív kitöltésével segítsenek értékelni a most véget érő tanévet, számoljanak be arról, hogy tanárként, szülőként vagy diákként hogyan látják a magyar iskolát 2015-ben. A nem reprezentatív, ám sokezer olvasónk (40 százalékuk pedagógus, majdnem ennyi szülő, és 17 százalék diák) által megválaszolt felmérésünkből elkeserítő kép bontakozik ki.

Olvasóink döntő többsége szerint ugyanis nagyon rossz irányba haladnak a dolgok: mintegy 82 százalékuk szerint az előző, decentralizált, az önkormányzati fenntartásra épülő rendszer jobban működött, mint a mai, központosított, KLIK által vezényelt utóda. A válaszadók alig 2 százaléka gondolja ennek az ellenkezőjét, 16 százalék szerint semmi nem változott e téren.

Hosszabb iskola, rövidebb tanév?

Az utóbbi időben két újabb oktatás-megújítási elképzelésről lángolt fel vita. Egyrészt, Pokorni Zoltán javaslatára felmerült, hogy jó lenne 9 évfolyamosra kihúzni az általános iskola időtartamát, hogy legyen elég idő az alapkészségek kifejlesztésére, elsősorban a kezdő (1-6. évfolyam) szakaszban. Másrészt arról is vita folyt, hogy a tanévet kellene meghosszabbítani a nyári szünet terhére, hiszen így a szülőknek kevesebb gondja lenne a nyári gyerekelhelyezéssel.
Rákérdeztünk mindkét témára a kérdőívben. Olvasóink 83 százaléka nem szeretne rövidebb szünetet. Ami a 9 osztályos általános iskolát illeti, ott nem ilyen erős az elutasítás: a válaszadók mintegy fele szerint így jó, ahogy van, nagyjából a harmada szerint viszont ennek igenis lenne létjogosultsága.

Több pénz, sokkal több munka

A pedagógusok 44 százaléka csekély méretű bérnövekedésről számolt be, 22 százalék írta azt, hogy érezhetően nőtt a nettó keresete a pedagógus életpályamodell bevezetésével (ők jellemzően a mesterpedagógus kategóriába soroltak). A többieknek nem nőtt, sőt minden tízedik pedagógusnak még csökkent is a bére. A bércsökkenés okait egy tanár így foglalta össze: „Elvették a nyelvpótlékot, egyéb pótlékokat, cafeteriát, jutalmat, így bár a bérem papíron nőtt, összességében kevesebb jut.” Más ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a nettó bére kevesebb lett, és „az egész rendszer igazságtalan, megalázó, figyelmen kívül hagyja a szakvizsgát, több diplomát”.

A bérnövekedést azonban jelentősen árnyalja, hogy ezzel együtt a tanárok közel 90 százalékának jelentősen nőtt a munkaterhelése is, 10 százalékuk mondta csak, hogy nem változott. A két dolog ráadásul közel sincs egálban: a munkaterhek növekedése a pedagógusok 93 százaléka szerint nincs arányban a fizetésemeléssel. Ahogy egyikőjük írta „hiába növekedett némileg a fizetés, az ingyenes helyettesítések (kb. évi 60 óra), és a megnövelt óraszám miatt az órabér jelentősen csökkent”. Ezt egy kollégája számszerűsíti is: „az óraszám 50%-kal nőtt, a fizetés meg 30%-kal... akkor miről beszélünk?”

„Gyilkos légkör”

A kérdőív egyik legaggasztóbb tapasztalata, hogy a pedagógusok döntő többsége (közel 90 százaléka) úgy nyilatkozott: sokkal rosszabb lett a légkör a tanáriban, az iskolában, jelentősen romlott az iskolai klíma.

Ijesztő leírásokat küldtek többen is: „Gyilkos a légkör, megszűntek még az addig jól működő együttműködések is.” „2011 óta a tantestület megosztott, aki szólni mer a jelen rossz tanügyi hatások ellen, azt a kormányszimpatizánsok lehurrogják. A többi néma csend. Újra van folyosói kézszorítás, besúgás, feljelentés… A Kádár-kort éljük újra. Némi horthysta stichhel.” „ Nagyon rossz a hangulat. A KLIK lassítja és akadályozza a dolgokat, csak egy pénznyelő intézmény. A pedagógust minősítő rendszer megosztja a pedagógusokat, bérfeszültséget okoz.”

„Nem alhat, mint a parlamentben a felnőttek”

A Balog Zoltán által emlegetett „hatékony oktatásszervezés” egyes következményeire is rákérdeztünk. A válaszadók háromnegyede szerint például az új tanórák és a túlzsúfolt alaptanterv következménye az lett, hogy iszonyúan túlterheltek lettek a diákok. (Egyhatoduk véli úgy, hogy pont a megfelelő terhelést kapják, és van 7 százalék, aki szerint még keményebb követelményeket kellene támasztania az iskoláknak.)

"Tragikus! Én tanító néniként, majd sírva fakadok, hogy a 6 éves gyermeket még a 6. órában kell korrepetálnom, mert minden nap 5, időnként 6 tanítási órája van! Egy alsós gyermeknek nem szabadna napi 4 óránál többet tartani! Bűn! Fél 2-kor megebédel, majd 2-kor ül be a napközibe. Ja, és nem alhat, mint a parlamentben a felnőttek” – jegyzi meg egy olvasónk. „Túlterheltek - a jövőjük, a boldogulásuk, a közösség, a társadalom szempontjából irreleváns tudás megszerzése miatt. Meg persze a magas óraszám miatt, amit a hittan, kötelező heti öt testnevelés stb. eredményez” – írja egy másik.

A legtöbben úgy vélik, hogy másfajta követelményekre lenne szükség, nem magolásra, hanem használható tudásra, kompetenciára, önbizalomra, önállóságra, logikus gondolkodásra nevelésre. ”Az egész napos iskola rendszere meg teljes mértékben megköti a kezünket. A gyerek lopott időben,- míg a többi játszik- megy zeneiskolába, 16 óra után fáradtan megy sportolni, táncolni, egyéb elfoglaltságokra. Összességében túlterheltek és borzasztóan fáradtak.”

„Kiélezte a hívő és ateista kérdést”

A szülők és a diákok egyébként is azt gondolják többségében, hogy hiba volt bevezetni a mindennapos testnevelést (hiszen megnöveli a gyerekek óraszámát, ugyanakkor nincs elég tornaterem, ahol normálisan meg lehetne tartani a testnevelésórákat), és nem értenek egyet ebben a formában az erkölcstan/hittan bevezetésével sem, hiszen – mint többen írták - anélkül is lehet – például népmesével, beszélgetésekkel - jóra nevelni. A legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy ha nem volna kötelező, akkor semmi kivetnivalót nem találnának egy ilyen tárgyban. „Akinek eddig is volt igénye a hittan és az erkölcstan iránt, az megtalálta a módját, hogy a gyermeke részt vehessen az ilyen irányú foglakozásokon” – írták. De jellemző vélemény volt az is, hogy „inkább a fontosabb tantárgyak oktatására kellene fordítani az időt, például idegen nyelvekre.” Azt is sokan megjegyezték, hogy a két tárgy közötti választás kiélezte a hívő és ateista kérdést a gyerekek között.

Ami pedig a „hatékonyabb iskolaszervezés” másik oldalát, a tárgyi feltételeket illeti, ott is elkeserítő adatokat kaptunk. A szülők 80 százaléka fizetett valamilyen formában az iskolának, hogy legyen elég papír, kréta, filctoll a tanításhoz. Azaz a legalapvetőbb oktatási feltételek csak akkor teljesülnek, ha a szülők külön pénzzel hozzájárulnak az iskola büdzséjéhez.

A magyar közoktatás deklaráltan „ingyenes” (ha nem számítjuk azt, hogy az adónkból fizetjük), mégis ezek szerint, valamilyen úton-módon pénzbe kerül. A működéshez elengedhetetlen különpénzek beszedése egyébként számos jogszabályt sért, ezért az iskolákat jobb esetben kiskapuk megtalálására (például „alapítványi hozzájárulás”), rosszabb esetben törvénytelenségekre kényszeríti a rendszer.

Egy sok éve dolgozó pedagógus részletesen, hosszan leírva sorolta a panaszait az oktatási rendszerrel, a pedagógusok munkakörülményivel kapcsolatban. Így zárta sorait: „Ha most lenne kisgyerekem, nem engedném ebbe a rendszerbe.  Mert ez a rendszer a diákot megkínozza – a tanár legjobb akarata ellenére is. A helyzet egyelőre kilátástalan. A tanár vagy megszokik vagy megszökik. Én az utóbbit tervezem.”

Arra is kértük, hogy osztáyzattal értékeljék az olvasóink a 2014-2015-ös tanévet. A legtöbben (37 százalék) elégségest, 30 százalék közepest, 19 százalék elégtelent adott. 100-ból három olvasónk szerint megérdemli a jelest.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fidesz libanoni exképviselője: Egyetértek Orbán Viktorral!

Daher Pierre libanoni származású orvos, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője támogatja pártja kemény bevándorlásellenes politikáját. Az edelényi kórházat vezető Daher szerint ő nem bevándorló: a bevándorlók nem tanult emberek, hanem olyanok, akik problémákat okoznak akár két-három generációval a letelepedésük után is.

Orbán Viktorral teljes mértékben egyetértek!

– mondta az Indexnek Daher Pierre, a párt korábbi országgyűlési képviselője, akit a Fidesz bevándorlási politikájáról kérdeztünk.

Ez már csak azért is érdekes, mert Daher Pierre 1960-ban született a libanoni–izraeli határ közelében, keresztény családban. Bejrútban építészmérnöknek tanult, 1981-ben Brüsszelbe ment, orvosi egyetemre. A róla szóló Wikipedia-szócikk szerint 

anyagi problémák miatt 1982-ben Budapestre került,
 

ahol bátyja, Ziad is tanult. 1989-ben végzett a SOTE-n, majd a miskolci kórház sebészetére került.

Libanonból jött, de nem bevándorló...

És hogy egy libanoni bevándorló hogyan érthet egyet Orbán Viktorral? Így:

Én nem vagyok bevándorló. 1982-ben jöttem Magyarországra, itt tanultam, nem vagyok bevándorló. Én itt élek, itt tanultam, pénzt fizettem azért hogy itt tanulhassak

– mondta Daher, aki szerint a Fidesz által használt bevándorlófogalom mást jelent. Többek között azt, hogy menekült vagy politikai menedékkérő. Olyan, aki éhezik, problémája van.

Miért engednénk Magyarországra a bevándorlókat, akikről nem tudjuk, hogy kicsodák? Ezek nem tanult emberek. Ők nem azért jönnek, hogy tanuljanak, vagy fejlesszék az ország gazdasági helyzetét.

– folytatta a fideszes orvos, akitől azt is megtudtuk, libanoniként nemcsak ő nem bevándorló, de szerinte a külföldre távozó többi egykori honfitársa sem az. 

...és a többi libanoni sem bevándorló, csak az állibanoniak!

Daher ugyanis arra a kérdésre, hogy nem zavarja-e, ha mostanában hazájából, Libanonból jön valaki ide, és ilyen fogadtatás várja, azt mondta: Libanonból nem jönnek, vagy csak nagyon kevesen. Szerinte az itt élő libanoniak háromnegyed része orvos, a többi mérnök: Libanont több mint 15 millióan elhagyták, sokan Brazíliába, Argentínába mentek, de szerinte ezek az emberek sem bevándorlók, hanem üzletemberek, orvosok, tanárok, mérnökök.

Azok, akik mostanában libanoninak mondják magukat, egy-két kivétellel nem libanoni származásúak.

– folytatja Daher Pierre, aki szerint a Magyarországra érkezett „valódi libanoniakról" látja a magyar állam, hogy rendes emberek, tanultak, és hogy szükség van rájuk.

Egyik barátja is ötös tanuló volt, főorvos lett. A másik szintén ötös volt, most egyetemen tanít.

Engem nem kényszerítettek, hogy idejöjjek!

Az edelényi kórház vezetője azt azért elismerte, hogy a kormány bevándorlásellenes plakátja („Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”) nem tesz különbséget mondjuk egy jó tanuló és a tanulatlan között. A volt képviselő azonban továbbra is azt hangoztatta, hogy szerinte a bevándorló az, akit előbb-utóbb a magyaroknak kellene ellátniuk.

Daher szerint bevándorlónak lehet nevezni például azokat, akiknek a leszármazottai most mennek vissza Iránba és Szíriába dzsihádistának:

„Miért kellene beengedni olyan embereket, akiknél a harmadik generáció sem tud beilleszkedni. Miért kellene adni neki, ha nem tud illeszkedni? Igaza van Orbán Viktornak, válogatni kell. Nem lehet egy kalapba tenni mindenkit. Én választottam országot, engem nem kényszerített senki, hogy idejöjjek!

Menjenek Franciaországba, Angliába, ők csinálták a cirkuszt az arab országokban. Magyarország maradjon békében, maradjon terrorveszélymentes és Muszlim Testvériség-mentes!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem ilyen egy évre számított Orbán Viktor

Mire emlékezhetünk az Orbán-kormány elmúlt egy évéből? Netadó, útdíj, kitiltási ügy, brókerbotrány, harc Simicskával. Így nem is meglepő, hogy egy év alatt nagyot esett a Fidesz népszerűsége. Orbán is érzi, váltani kell. A feladat azonban nehéz: úgy kell kemény döntéseket hozni, hogy növelje a népszerűséget. Úgy kell konszolidálnia, hogy muszáj jobban harcolnia az ellenfeleivel. Ilyen volt a harmadik Orbán-kormány egy éve.

Nem így képzelte ezt az egy évet a kormányoldal. Orbán Viktor az újabb kétharmados győzelme után tavaly június 6-án alakította meg újabb, harmadik kormányát. Még az ellenzéki térfélen is arról beszéltek, hogy Orbán előtt kényelmes időszak jön: akkora a támogatottsága, hogy gyakorlatilag bármit megtehet.

De az első egy év nem így alakult. Ezt nemcsak a csökkenő népszerűségi adatok, a fideszes választási választási vereségek, illetve a fideszes politikusok, értelmiségiek, publicisták háttérben vagy nyilvánosan elmondott kritikái alapján állíthatjuk.

Maga a miniszterelnök is belátta, hogy most határvonalat kell húznia. 

Május végi ötévértékelőjén kijelentette, hogy lezárja ezt az időszakot, vége az erőpolitizálásnak, és jön a sok fideszes által régóta áhította konszolidációs politika. A Napi Gazdaságnak már arról beszélt szerdán, hogy "végre azzal foglalkozhatunk, amibe belekezdtünk közel 30 éve". És a váltást az is jelzi, hogy júliusban rendkívüli kormányülésen döntenek a hátralévő három év kormányzati politikájáról.

Ilyenek se történtek eddig a Fidesszel

A harmadik Orbán-kormány első évét szívesen értékeltük volna a kormánytagokkal. Az Index megkereste az összes minisztert, ám senki nem kívánt nyilatkozni. Azt kérdeztük, hogy mit tartanak az elmúlt egy év legfontosabb döntésének, legnegatívabb történésének, illetve legnagyobb elmaradásának. Mivel Orbán Viktor június 6-tól egyenként értékeli a miniszterekkel a munkájukat, ez előtt senki nem vállalkozott a nyilvános számvetésre.

Az elmúlt egy évre visszatekintve azonban a miniszterek nélkül is megállapíthatjuk, hogy egymást követték a rendkívüli meglepetések. És itt nem a meghökkentő kormányzati lépésekre kell gondolni. Ellenkezőleg.

Ezúttal távolról sem az Orbán-kormány - életeket, iparágakat, pénzügyi stratégiákat, szakmákat megváltoztató - húzásai uralták a közvéleményt, sokkal inkább az olyan történések, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Ilyenekre gondolhatunk:

  1. Nem egy kormányzati döntésből fakadó botrányok. Rögtön az önkormányzati választások után robbant ki az amerikai kitiltási ügy, és máig nem tudjuk, hogy Vida Ildikó NAV-elnök mellett kiket tiltott ki korrupció miatt az Egyesült Államok. A tavaszt pedig a brókerbotrányok uralták. Különösen a Quaestor-botrány vált kínossá a kormánynak, miután kiderült Tarsoly Csaba és Szíjjártó Péter közeli kapcsolata. Szintén új jelenség volt, hogy több fideszes vezető magánvagyonáról, luxuskörülményeiről derültek ki titkos részletek (Szíjjártó Péter, Kósa Lajos vagy Lázár János háza), de Rogán Antalnak is sokat kellett magyarázkodnia a belvárosi ingatlanügyek miatt. Habony Árpád szerepe és vagyona is sűrű beszédtéma lett.
  2. Tüntetéseket követő kormányzati visszakozás. 2010 és 2014 között is láttunk nem egy ellenzéki tiltakozást. Ezek mind hatástalanok voltak, lett új alaptörvény, új iskolarendszer és nemzeti dohánybolt is. A netadó terve azonban tízezreket vitt ki az utcára, és meghátrálásra késztette Orbán Viktort. Az újév pedig az útdíj körüli botránnyal kezdődött. Fideszes polgármesterek is addig fúrták az új rendszert, míg egy hónap után jelentősen enyhítette a szabályokat a kormány. A nagyszabású felsőoktatási reform is mintha megakadt volna az első diáktüntetések után.
  3. Sorozatos fideszes választási vereségek. Habár 2014-ben három választást is magabiztosan megnyert a Fidesz, tavaly novemberben Újpesten (már a netadós tüntetés után) megfordult a trend. Az MSZP-s jelölt földbe döngölte a fideszes ellenfelét, Veszprémben a baloldal által támogatott független jelölt mosta le a kormánypárti indulót, Tapolcán pedig - minden kormányzati küszködés ellenére - a Jobbik megszerezte első egyéni mandátumát. Lehetett mondani, hogy az időközi választásokból nem kell nagy következtetéseket levonni. Így is van, de nem árt emlékeznünk arra sem, hogy 2010-14 között azért a Fidesz kormányzás közben is mindent megnyert.
  4. Belső fideszes feszültségek. A végére hagytuk, pedig az egyik legfigyelemreméltóbb változás, hogy főleg az elmúlt félévben a nyilvánosság számára is kiderült: a Fideszen belül nincs mindenben összhang, sőt, nagy harcok dúlnak a kulisszák mögött. Gondolhatunk itt arra a nyilatkozatháborúra, amely a "veteránok" és az "urizálók" között zajlottak. Korábban el se tudtuk volna képzelni, hogy Lázár János beszól Pokorni Zoltánnak vagy Kövér Lászlónak, aki visszaszól a miniszternek. Gondolhatunk Lázár János és Rogán Antal rivalizálására, amely az érintettek tagadása ellenére nagyon is létezik. 
  5. Simicska. Valószínűleg a kormányzati munkát leginkább Orbán és Simicska Lajos szakítása rázta meg a legjobban. És nem elsősorban Simicska elképesztő jelzői vagy ügynökvádja a lényeges, hanem hogy a kormányzati "simicskátlanítás" komplett szakterületeken, államtitkárságokon blokkolta a munkát hónapokig. Minisztériumi dolgozók háttérben már beszéltek arról, hogy nehezen tudták követni, hogy kinek a szavát mikor szabad és mikor tilos követni.

Nem úgy sikerültek

Az előbb felsorolt tényezők mind gyengítették a kormányzati munkát, amely amúgy is nehezen indult be a választások után. Az addig teljesen érthető, hogy a három választás miatt (parlamenti, EP, önkormányzati) nem lehetett komoly, kiszámíthatóan érdeksérelmeket okozó változtatásokba belevágni. Látványos azonban, hogy a nagy átalakítások 2014 októbere után sem indultak el nagy elánnal. 

Korábban az Indexnek panaszkodott is egy kormánytag, hogy arra számított, a várható egészségügyi, felsőoktatási vagy közlekedési átalakítások miatt veszít majd a pártja szavazókat. Ehelyett

nem a húsba vágó dolgok miatt fordulnak most sokan ellenünk. 

A kormányzás egyik kudarcát éppen az jelenti, hogy nem a legfontosabb intézkedéseiről, terveiről esett és esik szó nap, mint nap a nyilvánosságban: fejlesztések, adócsökkentés, bürokráciacsökkentés, a nemzeti közműszolgáltató beindítása helyett útdíj, vasárnapi boltbezárás, politikusi vagyonosodás, brókerügy és Habony Árpád a legtöbbet emlegetett téma. Mindenképp újdonság, hogy Orbánék ennyire gyengén tudták meghatározni a napirendet: a bevándorlási konzultációt is csak nagy küszködéssel és csúsztatásokkal tudják a figyelem középpontjában tartani.

Az elmúlt egy év szerintünk fontosabb kormányzati intézkedéseiről azt mondhatjuk, egyelőre nem látszik, mennyire sokat hoz majd a Fidesz konyhájára, a jövőben mennyire hozza vissza a Fidesz támogatottságát.

  • A devizahitelek forintosítása. Talán a legfontosabb lépés, hogy a kormány nem halogatta, és a svájci frank hirtelen drágulása előtt döntött a forintosításról. Orbán erről az ötéves értékelőjén egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány nem bírta volna ki, ha nem teszik meg, és "úrrá lett volna a káosz". Más kérdés, hogy a devizahitelesek ezt most nem így fogják fel. Habár sokak törlesztőrészlete csökkent, nem kevesen vannak az elégedetlenek, akiknek nőtt a törlesztő vagy ugyanannyi maradt. A forintosítás fontos lépés volt tehát, de nem biztos, hogy népszerűbbé tette a kormányt.
  • Egészségügyi átalakítás. Tagadhatatlanul elkezdte Zombor Gábor államtitkár a terület rendezését, ám nemhogy látványos változások nincsenek egyelőre, hanem  még a kezdeti lépések is csúszásban vannak. Nemrég kezdték el rendezni a kórházi adósságokat, és az intézményrendszer átalakítására létrehozott megyei tanácsok sem tették meg mind a javaslataikat áprilisig. Megfelelő bérrendezés sem lesz látszik a közeljövőben, pedig az egyre jobban kiboruló ápolók tüntetései nem javítják a Fidesz támogatottságát. Lázár János egy Kormányinfón ki is fakadt, hogy szívesebben foglalkozna ezzel a kormány, de a az akkor éppen forró Quaestor-ügy elveszi a nyilvánosság figyelmét mindenről.
  • Modern Városok Program.Orbán Viktor tavasszal elkezdte országjárását, amely a megyei jogú városok fejlesztéséről és az országos úthálózat kiépítéséről szól. Az infrastrukturális fejlesztések elindítását nehéz kritizálni, az ellenzék nem is állt bele, hogy nem így kellene költeni a milliárdokat. A programtól nyilván nem lehet gyors eredményt várni, a kérdés, hogy a fejlesztések tényleg elkészülnek-e 2018-ig.
  • Az új költségvetés. Szokatlan, hogy ezúttal nem az ősz, hanem a nyár eleje szól a költségvetésről. Orbán úgy döntött, hogy előrehozza a 2016-os költségvetés vitáját, és ezúttal már júliusban láthatjuk a jövő évi adókulcsokat, pénzügyi kereteket. (Más kérdés, hogy egy módosító indítvánnyal még simán lehet változtatni ősszel.) Egyelőre nem látni, hogy pontosan mi célja volt ezzel Orbánnak: már most akarta kommunikálni az adócsökkentést, vagy ősszel egésze más vitákra akarja fordítani az energiáját. Kétségtelen viszont, hogy a 15 százalékra csökkenő szja, illetve a sertésáfa csökkentése népszerű panel lesz  a kormánypárti politikusok számára.

Tényleg nehéz feladat előtt áll Orbán

Ez a nyár fontos lesz a kormány számára. A kormányfő egyenként értékeli a tárcákat, néhány államtitkár lecserélését is kilátásba helyezte, és akciótervet kért minden miniszterétől. Még nem tudjuk, hogy a július 3-i rendkívüli kormányülés, vagy Rogán Antal egyre valószínűbb miniszterelnöki kabinetfőnökké válása mennyiben változtat majd a kormányzáson. Annyi azonban biztos, hogy Orbán új fejezetet akar nyitni.

Orbán előtt nehéz a feladat. Úgy kell érdeksérelmekkel járó döntéseket hoznia (egészségügyben, oktatásban, MÁV-nál), hogy közben növeli a Fidesz népszerűségét. Úgy kell átalakítani a kormányzati struktúrát, hogy közben enyhíti a fideszes belső feszültséget. Úgy kell konszolidálnia a rendszert, hogy közben harcolnia kell az egyre erősödő Jobbikkal és a baloldallal, ahol a hatalmas vákuumba bármikor berobbanhat valaki.

Az előttünk álló négy év már nem a nagy gondolatok, hanem a nagy tettek korszaka lesz.

Ezt ígérte éppen egy évvel ezelőtt a kormány megalakulásakor Orbán Viktor. A nagy tetteknek egyelőre kevés nyomát láttuk, ez az egy év inkább a nagy belső vitákról és botrányokról szólt. Nagy kérdés, hogy erre az egy évre egyszeri kisiklásként vagy az Orbán-rendszer összeomlásának kezdeteként fogunk emlékezni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ijesztően többen haltak meg idén, mint tavaly: rendszerhiba?

Az első negyedévben jóval többen haltak meg Magyarországon, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban, aminek köze lehet ahhoz is, hogy idén erősebb volt az influenza-járvány, az oltóanyag komponenseit pedig "nem találták el".

Egy 50 éves grafikus télen megfertőződött influenza-vírussal. Katalin (a nevét megváltoztattuk – szerk.) 3-4 nap után háziorvoshoz fordult, mivel az állapota nem javult. A háziorvos az ügyet ismerő forrásunk szerint elbagatellizálta az esetet. Katalin továbbra sem lett jobban, bement a kórházba. Itt már arra panaszkodott, hogy nem kap levegőt, de a beavatkozás ekkor is késlekedett. Végül két nap kórházi ápolás után meghalt. A nőről úgy tudjuk, nem volt semmilyen krónikus betegsége. Abban az orvosok is egyetértenek: szövődményes tüdőgyulladásban ma egyetlen európai nagyvárosban sem szabadna meghalnia senkinek.

Az eset ugyan több hónapos, aktualitást kölcsönöz neki a múlt héten publikált népmozgalmi adat. A KSH gyorsjelentésében olvasható, hogy Magyarországon a halálozások száma az első negyedévben az egy évvel ezelőtti helyzethez képest 15 százalékkal nőtt. Erről még az örökké hűvös KSH is azt mondta, hogy különösen nagy mértékű emelkedés. Január eleje és március vége között 37 823-an haltak meg Magyarországon, a természetes fogyás 15 809 fő volt (ennyivel haltak meg többen, mint ahányan születtek). Ez 4 125-tel több az egy évvel korábbinál.

A mellbevágó adat hátterében a KSH szerint az előző év alacsony bázisértéke, valamint a tetőző influenzajárvány állhat. Erről pedig eszünkbe jutott Katalin esete.

Egy következtetés története

Rákérdeztünk, hogy honnan vannak a KSH-nak adatai a járvány kiterjedtségéről, mire az ÁNTSZ-hez irányítottak minket. A tiszti főorvosi hivataltól megtudtuk, hogy a 2014-15-ös influenzaszezon összefoglaló jelentése még nem készülhetett el, hiszen az influenzafigyelő szolgálat csak május közepén fejezte be a tevékenységét. Mindenesetre az látszik a már rendelkezésre álló adatokból, hogy 2015 harmadik hetétől meredeken emelkedett a megbetegedések száma, ami a hetedik héten tetőzött: ekkor influenza tünetekkel országosan 91 ezer beteg fordult orvoshoz (10 ezer lakos közül 923 fő).  A járvány a 14. hét után lényegében megszűnt – de ilyen látványosan, mint idén, 2014-ben és 2013-ban sem emelkedett a megbetegedések száma

Hogy ki miért hal meg, azt a halál beállta után kiállított halottvizsgálati bizonyítványok alapján rögzíti a KSH, de ennek a feldolgozása időigényes, a gyorsjelentésben a tapasztalatok még nem összegződhetnek. (A 2014-es év haláloki feldolgozása augusztusban készül el, a 2015-ös pedig majd 2016 augusztusára várható.) Influenzajárvány idején egyébként rendszerint az a tapasztalat, hogy megnő az elhalálozások száma. Leginkább a krónikus betegek esnek a járvány áldozatául, de a "halálozás alap oka" a krónikus betegség, általában valamilyen keringési rendszeri betegség, az influenza „csak rásegít”. Az előzetes adatok alapján az év első hónapjának „halálozási többlete” több mint 90 százalékban a 60 éves és idősebb korosztályra esik – itt is a legnagyobb a krónikus betegek száma. Mindenesetre a KSH nem végleges adatokból dolgozott, inkább a meglévőkből következtetett.

Falus vádol

Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint (aki a 2014-es önkormányzati választási kampányban egy ideig közös főpolgármester-jelöltje is volt több ellenzéki pártnak – szerk.) gyenge volt az oltást propagáló országos kampány. Más kérdés, hogy ez mennyiben változtatott volna a helyzeten.

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO ugyanis a statisztikai adatok alapján becsüli meg az influenza védőoltás komponenseit - a szervezet évente kétszer kiad egy ajánlást a gyártóknak, akik ennek alapján legyártják a vakcinákat. Az ajánlásban azokat a vírusvariánsokat nevezik meg, amelyek várhatóan támadni fognak az influenzajárvány idején. Amennyire Falus vissza tudott emlékezni, ezek az ajánlások mindig pontosak voltak, idén azonban nem:  ebben az évben ugyanis az a H3N2 variáns támadott, amely ellen a védőoltás jóval kevésbé volt hatékony.

A gikszer már a járvány amerikai és brit szakaszában nyilvánvalóvá vált, amikor a brit közegészségügyi felmérések alapján a vakcina 3 százalékos védettséget adott. A vírus mutálódási képessége miatt egy ilyen baleset bármikor becsúszhat, most a statisztika alapú tervezés nem működött – szerencsére, vélik szakértők, nem vezetett szokatlanul nagy járványhoz. Falus szerint a kormányzat a vakcina relatíve hatástalanságának kitudódása után reagálhatott volna hatékonyabban is: szerinte sokkal erősebben kellett volna kampányolni a szövődmények kialakítását csökkentő gyógyszereket, illetve azt, hogy akik 4-5 nap után sem javulnak, forduljanak orvoshoz. Erősebben kellett volna felhívnia a figyelmet a fertőtlenítés fontosságára, és akár a tömegrendezvények korlátozása is indokolttá válhatott volna, hisz ezeken az influenza fokozottan terjed. 

Az ÁNTSZ kampányolt

Rákérdeztünk az ÁNTSZ-nél is, hogy a védőoltás relatíve hatástalanságára reagált-e új kampányokkal. A válaszában a hivatal egy olyan februári sajtótájékoztatóra utalt, melyet együtt tartott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Irodájával, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a MÁV Zrt.-vel és a Volánbusz Zrt.-vel – ezen az általános higiénés szabályok fokozott betartására hívták fel a figyelmet. Hasonlóan a spanyol és a francia közegészségügyi hatóságok kommunikációjához az ÁNTSZ szerint erősen propagálták a védőoltáson túlmutató megelőzési módszereket, emellett, folyamatosan nyilatkoztak a sajtónak és használták a közösségi felületeiket is (Facebook, Twitter) az üzeneteik közvetítésére.

Így zajlott az influenza elleni kampány

Az országos tiszti főorvos körlevélben és  szakmai médiumokban is tájékoztatta a háziorvosokat többek közt a védőoltás jelentőségéről, arról, hogy 2014 novemberétől már nem a 65, hanem a 60 éven felülieknek is ingyenes ez a védő intézkedés. Ezek az információk sajtóközlemények útján eljutottak az országos médiumokhoz és az olvasók millióihoz. Decemberben beindult a második kampány a hivatal Facebook-oldalán, amely arról is tudósít, hogy a járvány hogy terjed nyugaton, és mikor érheti el Magyarországot. Végül január-februárban  a hivatal felhívta a figyelmet az antibiotikumok hatástalanságára és a higiéniás szabályok jelentőségére sajtóközlemények útján.

Egy kampány persze lehet bármilyen jó, ha a háziorvos túlterhelt, a kórházak is megfeszítve dolgoznak, és az egészségügyi rendszer nehezen tudja kezelni a hirtelen megnövekedett nyomást.  Katalin esete egyszerre lehet példa a figyelmetlenségre, felületességre és a rendszer túlterheltségére. „A társadalom elvárásai nagyok, mindennap óriási nyomás alatt dolgozunk” – mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Török Katalin háziorvos, aki szerint a meglévő sok munkára jön rá az influenzaszezonban az extra sok megbetegedés, amelyeket szintén körültekintően kell ellátni. Mint a háziorvos utalt rá, nemcsak gyógyítania kell, hanem számos igazolást is neki kell kiadnia: ez utóbbinak a feladatát a rendszer az alapszolgáltatások közé sorolja, és a háziorvosokhoz utalja. Török doktornővel is közvetlenül az elvben délben véget érő rendelés után beszéltünk - fél háromkor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a bejelentés: csak az államnak kell az 1,3 millió gázfogyasztó

Csak az állami Főgáztól érkezett ajánlat az E.On és a GDF Suez ügyfeleinek ellátására - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A rezsihivatal öt munkanapon belül értékeli a benyújtott pályázatot.

Csak az állami Főgáz jelentkezett be a lakossági gázpiacról kiszálló német E.On és francia GDF Suez lakossági ügyfeleiért, bár elvileg az olasz Eni tulajdonában lévő Tigáz is versenybe szállhatott volna értük. A Főgáz pályázatáról öt napon belül dönt a Mekh, amely közölte, a felhasználók folyamatos ellátását, az ellátásbiztonság garantálását tartja szem előtt.

A nemzeti közműszolgáltató ENKSZ, illetve a hozzá tartozó Főgáz máris közölte, felkészült a mintegy 1,3 millió fogyasztó átvételére. A Mekh szerint a felhasználóknak nincs teendőjük a váltással kapcsolatban, a folyamat automatikus lesz, írásbeli szerződés megkötésére nincs is szükség hozzá.

A tájékoztató szerint lehetőség van arra, hogy az átadó és az átvevő szolgáltatók megállapodjanak a felhasználó tartozásából eredő követelés átvevő szolgáltatóra engedményezéséről. Az egyes fogyasztóknak az átadó szolgáltatóval szemben fennálló jogi vitáik, jogilag rendezetlen státusuk nem akadályozza azt, hogy az átadandó felhasználók egésze átkerüljön az új szolgáltatóhoz - tette hozzá a MEKH.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiürülőben a pártkasszák: vegye, vigye!

Mikor vásárol már magának pártot valaki? Csak ez kérdés az elapadó magyar politikai kasszák láttán. Úgy tűnik ugyanis, negyedszázaddal az első szabad választások után a politika visszakerül az úri huncutságok közé.

A közpénzes állásokba juttatottaktól szedett sáp felváltja a tagdíjat a magyar pártoknál. A hivatalosan önkéntes adományoknak nevezett összegek mind jelentősebb része olyanoktól érkezik – parlamenti vagy EP-képviselőktől, önkormányzati vezetőktől –, akik politikai kötelességüknek érzik, hogy extra pénzzel is támogassák a pártot, amelynek segítségével közhatalmi pozícióba jutottak. A többség másfél millió forintnál kisebb summát ad le évente, de az így befolyt támogatás összességében jócskán felülmúlja a tagdíjbevételeket.

Különösen választási években. Még a tagdíjbajnok Fidesz is több mint kétszer annyit szedett össze adományból, mint „pártbélyegért” (lásd táblázatunkat), köztük olyan ismert politikusoktól, mint Nyitrai Zsolt, Papcsák Ferenc vagy Schöpflin György. Az MSZP nagyobb támogatói között volt az egykori pénztárnok Puch László, a képviselő Hiller István vagy Burány Sándor.

A tavaly mindössze 4,3 millió forint tagdíjat, viszont 42 millió forint adományt begyűjtő Jobbik támogatói lajstromán két EP-képviselő áll az élen, Balczó Zoltán és Morvai Krisztina, az előbbi vezet 1,7 millióval, de az utóbbi is egymillió forint felett áldozat az őt Brüsszelbe juttató pártra. A DK listáján is pártemberek állnak élen, sőt az összeg alapján a szervezet Gyurcsány Ferenc politikai vállalkozásának tűnik: a 39 milliós összadományból 16 milliót ő utalt át (a DK ügyéről lásd az Altus-szálak című írásunkat).

Az egy képviselős Magyar Liberális Párt egyik fő támogatója a pártelnök-képviselő Fodor Gábor. A parlamenten kívüli kisebb pártok közül a Modern Magyarországért Mozgalom 218 ezer forintos tagdíjbevételével szemben majd 29 millió forint adomány áll – amiből 7,8 millió Bokros Lajostól (5 millió pedig Bokros Ildikótól) érkezett tavaly a pártkasszába.

A tendencia erősödése azzal járhat, hogy negyedszázaddal az első szabad választások után a politika visszakerül az úri huncutságok közé. A mandátumokért küzdő alakulatok elsősorban állami támogatásból élnek – a Fidesz házi szocialistája, az egykori MSZP-s Szili Katalin új csapata, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt például 99 százalékban közpénzből költött tavaly. De még a nagy pártokat sem a tagjaik tartják fenn – a parlamenti erők többségének nincs a településeket behálózó országos szervezethálózata. A közpénzes megbízatásokért – vagy azok reményében – visszafolyatott forintok így azt sugallják, sok esetben már-már bizonyítják, hogy a pártpolitika belterjes (fő)városi jelenség.

Márpedig sok választás a mai szabályok szerint nincs. A mindenkori kormánypártoknak érdekük az állami támogatás, hiszen ők keresik rajta a legtöbbet, és a mozgásterüket is bővíti, mert gyakorlatilag ők határozzák meg a költségvetésben a pártokra szánt összkeretet. Az is kedvez nekik, hogy általában könnyebben kapnak bankkölcsönt, tehát például a kampányokkor nagyobb korteskerettel számolhatnak. A 1990-es években népszerű pártvállalatok befuccsoltak: nem hoztak annyi pénzt, amennyi politikai kockázatot jelentettek. Az ingatlanvagyont pedig már többségében felélték a politikai erők. Mindez felértékeli a támogatók szerepét, ami viszont azzal a veszéllyel jár, hogy előbb-utóbb a háttérből vásárol valaki pártot magának.

Altus-szálak

Ha kedd, akkor ez Brüsszel: a múlt héten Gyurcsány Ferenc kereste fel, ezen Lázár János célozta meg az EU-központot a belga fővárosban. A DK-elnök megúszta a kérdéseket a cége, az Altus Zrt. uniós megbízatása keltette magyar botrányról, a kancelláriaminiszter viszont éppen azt próbálta elmagyarázni, hogy szerintük miért illegális pártfinanszírozás a Gyurcsány-cégnek adott megrendelés.

A gondos költség-haszon elemzés nem biztos, hogy jó ötletnek tartotta volna az Altus-szerződést, de politikailag necces megbízás még nem törvénytelen. Fő szabályként az adózott jövedelmét bárki szabadon elköltheti, így a provokatív akciókat kedvelő Gyurcsány adhat belőle a pártjának – mint tette 16 millió forinttal tavaly – akkor is, ha ez éppen az Altus osztalékából származott. És ahogy Papcsák Ferenc – akinek az ügyvédi irodája volt a fő jövedelemforrása – a Fidesz-kasszát gyarapította. A számvevők nem is vizsgálják a pártadománypénz forrását, csak akkor büntetik a politikai szervezeteket, ha azok lebuknak, hogy tiltott (például névtelen) támogatást fogadtak el.

A DK-tól törvénnyel elvont állami támogatás veszélyes precedenst teremtene. A Fidesz már nem először élne a pénzfolyósítás felfüggesztésével: 2001-ben megtörtént ez, amikor neki nem tetsző vezérkar állt a KDNP élén. Akkor azonban csak a pénzügyminisztériumi csapot zárta el a belviszály okozta pereskedésre hivatkozva, nem a költségvetési törvényt írta át (végül a 2002-es Fidesz-bukás után a Medgyessy-kormány folytatta a kifizetést a KDNP-nek). Hasonló esett meg az FKGP-vel 1992 nyarán, amikor az Antall-kormány ellenzékének számító Torgyán József vette át a kisgazdák irányítását, és Kupa Mihály pénzügyminiszter rendelt el átmeneti stopot.

A visszamenőleges hatályú törvényhozástól finoman szólva sem idegenkedő vezető kormánypárt ötlete azért is veszélyes, mert innen csak egy lépés lenne a brutálisabb Fidesz-fellépés az ellenzékkel szemben. A költségvetési párttámogatás a legutóbbi választási eredmény alapján jár ugyanis, szigorú, minden pártra egységes számítási mód alapján, vagyis hasonló a jogalapja, mint a mandátumszerzésnek. Ilyen alapon akár az is felmerülhet fideszes fejekben, hogy vegyék el a DK-s képviselők 2014-ben megszerzett parlamenti helyét.

A kormánypárti politikusok kedvenc bokszzsákjának szerepét betöltő Gyurcsány mellett egykori koalíciós partnerét, az SZDSZ-t is szorongatják pénzügyekkel. A már csak papíron létező rendszerváltó párt ugyanis tartozik a Magyar Fejlesztési Banknak az irodahálózatának fejlesztésére 2008-ban felvett kölcsön részleteivel, és ezért a rendőrség vizsgálódik. Mivel jelzáloggal fedezett hitelt egy előző évi törvény alapján minden akkori parlamenti párt felvehetett, valami olyasmit kellene a hatóságoknak bizonyítaniuk, hogy a liberálisok sosem akarták visszafizetni a pénzt, vagy már a hitelfelvételkor tudták, hogy nem lesznek képesek rá. Különben csak úgy jártak, mint sok devizahiteles: a körülmények rosszabbra fordulása (az SZDSZ-nél az állami támogatás 2010. tavaszi megszűnése) miatt már nem tudtak fizetni.

 

 

 

A magyarokat járatja le ez az egész

Csak nemrég kerültek ki az utcákra, úgy tűnik, máris megosztják az embereket a kormány bevándorlók elleni kampányának óriásplakátjai. Szombat reggelre a fővárosi Dagály fürdőnél lévő hirdetéseken lefestették a szövegeket, sőt, az egyik kispárt pénzt ajánlott fel azoknak, akik megrongálják a plakátokat. A hvg.hu tudósítója úgy tapasztalta, hogy a Budapesten kihelyezett hirdetések nagy részét egyelőre nem rongálták meg. Az általa látott plakátok többsége egyébként elérhetetlen magasságban van. A Bécsi úton kérdeztük meg az arra járókat a bevándorlók elleni kampányról.

 

 

 

 

Kétezer forintot kap, aki megrongálja a bevándorlásellenes plakátokat

"Vérdíjat" tűz ki a kormány bevándorlásellenes plakátjaira az Európai Baloldal-MMP2006 nevű párt. Vajnai Attila elnök, aki korábban a Munkáspárt tagja volt, és a vörös csillagos perekről lett országosan ismert, azt mondta az Indexnek:

kétezer forintot kap, aki olvashatatlanná tesz, feliratoz vagy letép egy ilyen óriásplakátot.

A pártelnök azt ígérte, létrehoz egy alapot, amelybe adakozni lehet, és ebből finanszírozza majd az akciót. Ő maga milliós nagyságrenddel tud hozzájárulni az alaphoz, hiszen több ezer eurót ítélt meg neki a vörös csillag-ügyben a Strasbourg-i bíróság, és szerinte nem cél erre fordítani a kártérítést.

Vajnaiék a beküldött fotók alapján ellenőrizni fogják, hogy tényleg feliratozták vagy letépték-e a plakátot, és ezután kaphatja meg a kétezer forintot az elkövető. Vajnai azt ígéri, hogy nem adják át a képeket a rendőrségnek, augusztusban kiállítást rendeznek majd belőlük.

Vajnainak azért támadt ez az ötlete a "politikai vérdíj" kitűzéséről, mert szerinte a kormány kampánya súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat, ezért ez ellen fellépni kötelesség. Vajnai Che Guevarát idézte: "a legszebb szavak a tettek". Ha indul valahol rendőrségi eljárás, Vajnai szerint majd kiderül, hogy ez rongálás, vagy csak "az állampolgári kötelesség teljesítése". 

 

 

 

 

Feljelentést tesz a Fidesz a plakátrongálások miatt

Feljelentést tesz a bevándorlásról szóló plakátok megrongálása kapcsán bűncselekményre felbujtás miatt a Fidesz – közölte Németh Szilárd, a kormánypárt országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.

A kormánypárti politikus sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrség hat embert állított elő plakátrongálás miatt. Egyúttal azt is hangsúlyozta: a Fidesz a lehető leghatározottabban elutasítja ezt a "baloldali agressziót".

Németh Szilárd felszólította Szigetvári Viktort, az Együtt elnökét és párttársait, hogy "ne uszítsák tovább az embereiket ilyen agresszív és törvénytelen cselekedetek elvégzésére". Megvan annak a módja, hogy törvényes eszközökkel fejezzék ki a véleményüket – tette hozzá.

A kormánypárti politikus azt mondta, jól látható, hogy az emberek többsége a konzultációt választja, még akkor is, ha nem a kormány álláspontjával ért egyet. Eddig több mint 400 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet, és 200 ezer feldolgozása után elmondható: az emberek 90 százaléka a kormány által képviselteket támogatja – közölte.

Németh Szilárd arra is felszólította Szigetvári Viktor, hogy számoljon el a Haza és Haladás Alapítvány pénzeivel. "Komoly külföldi pénzekről (...) van szó", és szeretnénk tudni, hogy kik támogatják őket és ezért mit kértek cserébe – mondta Németh Szilárd, aki szerint nyilvánvaló, hogy a külföldi támogatásért cserébe akár külföldi érdekek képviseletét is lehet kérni.

Azt mondta, a plakátrongálás "egy elterelő hadművelet" arról a sok százmillió forintról, amit azért kaptak, hogy "ezt a típusú politikát folytassák Magyarországon".

Az Együtt kedden közölte, hogy mozgalmat szervez a konzultációs óriásplakátok leszaggatására. Az MSZP szombaton közleményben azt írta, "a fröcsögő plakátkampány" üzenetét a polgári ellenállás eszközeivel mindenki úgy semlegesítse, ahogy csak tudja". A DK-nak – hangzott el egy szombati sajtótájékoztatón – nincs ellenére a plakátok megrongálását célzó állampolgári akció.

 

 

 

 

„Oly módon, hogy rendőri mivoltunk rejtve maradjon” – elképesztő olvasmány a plakátrongálásról szóló rendőrségi jegyzőkönyv

Eljutott hozzánk is a rendőrségi jegyzőkönyv arról az akcióról, ami során a hatóságok lecsaptak a nemzet ellenségeire, az idegenellenes plakátokat megrongáló fiatalokra. Az ügyben a BRFK Kiemelt Ügyek Főosztálya járt el, nyilván ki más, szereplők Cserjés 23, Cserjés 24 és Cserjés 27 hívószámú rendőrök. És a jelentés:

A jegyzőkönyvnek ez a legjobb része, amikor a jelentést tevő rendőr összefoglalja, hogyan küldték őket a Városligetbe, hogy őrizzék a plakátot, mivel egy kollégája olvasott erről egy cikket az Indexen.

A plakátügyből vasárnap délutánra politikai ügy is lett, miután a Fidesz feljelentést tett a tettesek ellen. Az Együtt pedig közleményben közölte, hogy kiállnak a plakátrongáló aktivistáik mellett, Szigetvári Viktor társelnök szerint Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök a bevándorlásról szóló, az országot megosztó plakátkampányba azért kezdett, hogy a munkanélküliségről és az oktatási rendszer válságáról elterelje a figyelmet.

Az Együtt alelnöke, Pápa Levente pedig közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz  azt kérdezve, mennyibe kerül naponta az adófizetőknek az, hogy „a rendőrség éjjel-nappal őrzi ezeket a szégyenteljes plakátokat”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Díjmentes a kártyás csekkbefizetés

Nyár végéig igyekeznek minden postára beszerelni POS-terminálokat, és onnantól mindenhol ingyenesen lehet majd bankkártyával is befizetni a csekkeket – jelentette be Németh Lászlóné  a Pénzcentrum szerint. Igazából most júniustól már kártyás vásárlásnak minősül, tehát ingyenes a dolog, csak nem mindenhol elérhető a szolgáltatás. Egyelőre a terminálok fele lehet kész.

Eddig ugyanis készpénzfelvételnek minősült a kártyás csekkbefizetés, így banktól függően akár évente komolyabb összeget is befizethettünk csak erre. Ez egy nagyon régóta húzódó ügy, és elég drága is. A készpénz- és a papíralapú csekkek használata az MNB szerint évente 388 milliárd forintot vesz ki a magyar társadalom zsebéből, ami elég sok, a GDP 1,5 százaléka.   

Itt egy jelenlegi helyzet arról, hogy mely postákon vannak már működő terminálok. De a posta ajánlja a mobilapplikációját is, ahol folyamatosan frissül a lista.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

117 magyar kereskedőházat akarnak Szijjártóék

A kormányzati ciklus végéig a magyar kereskedőházak száma a mostani 29-ről 117-re növekszik, vagyis eléri nagykövetségeink számát – ezt mondta a Népszavának a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági államtitkára. Magyar Levente elismerte, hogy vannak még gyermekbetegségei a rendszernek.

Pénteken tartotta éves közgyűlését a Magyar Külgazdasági Szövetség. A tárca folyamatosan vizsgálja azt, hogy kereskedőházaink tevékenysége kellően hatékony-e, megfelel az előre meghatározott követelményeknek – nyilatkozta Magyar Levente.

Az államtitkár elismerte, hogy tapasztalnak gyermekbetegségeket is. Az üzleti alapon működő kereskedőházak működtetésére mindig a helyi viszonyokat jól ismerő szakembereket, üzletembereket kérnek fel.

Számunkra az orosz piac - az Európai Unión kívüli országok közül - Kína mellett a legfontosabb. Ugyanakkor az Oroszország elleni szankciók miatt az idei első negyedévben 50 százalékkal visszaesett a külkereskedelmi forgalmunk, de a magyar kormány abban reménykedik, hogy előbb-utóbb konszolidálódik a helyzet, bár a legfrissebb ukrajnai hírek nem adnak okot túlzott optimizmusra – mondta az államtitkár.

Ami Kínát illeti, Magyar Levente megemlítette, hogy Svédországnak ugyancsak fontos a távol-keleti birodalommal való gazdasági kapcsolatok élénkítése. A skandináv ország szakemberei is felismerték, hogy a 400 fős külgazdasággal foglalkozó intézményhálózatuk szakembereinek tizede a helyszínen tevékenykedik. Magyarországnak is az a szándéka, hogy Kínában a jelenlegi két kereskedőházból álló jelenlétünket bővítse.

Az államtitkár utalva Sziszi egyiptomi elnök budapesti látogatására megemlítette: nagy eredménynek tekinti, hogy Magyarország ismét fog Ganz-vonatokat eladni a közel-keleti országnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeptemberre derül ki, milyen illetékek csökkennek

Szeptemberre állhat össze a javaslatcsomag, hogy a közigazgatási rezsicsökkentés részeként mely díjakat, illetékeket csökkentsék, illetve szüntessék meg - mondta Belányi Márta, a Miniszterelnökség hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára az M1 szombat reggeli műsorában.

Csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, június 5-től augusztus 6-ig konzultációt tart a kormány arról, hogy mely díjak csökkenjenek, szűnjenek meg. Véleményt mondani személyesen a járási hivatalokban vagy a kormányhivatalok honlapján lehet - tájékoztatott a miniszter, aki a kormány által mérsékelni javasolt díjak közül példaként említette

  • a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylésének költségét,
  • az ellopott gépjármű forgalomból kivonásának díját
  • és az ellopott igazolványok pótlásának összegét. 

2016-ban már 10 milliárd forinttal kevesebb bevételt terveznek a közigazgatási térítési díjak csökkentése, illetve megszüntetése miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sok tízezren kaphatnak vissza a bankoktól tisztességtelenül elvont pénzeket

Az MNB pénteken közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék az elmúlt napokban – nem jogerős döntéseiben – a Magyar Cetelem Bankkal, az AEGON Magyarország Hitel Zrt.-vel és a Borsod Takarék Takarékszövetkezettel szemben is helyt adott az MNB által a pénzügyi intézményekkel szemben indított közérdekű keresetnek.

Mint felidézték: az MNB törvényi felhatalmazás alapján azért adott be közérdekű kereseteket, hogy a bíróság állapítsa meg: a perrel érintett 14 intézmény 2010. november 26-át követően közzétett, forint vagy deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződéseinél, pénzügyi lízingszerződéseinél alkalmazott általános szerződési feltételeiben (vagy a korábban közzétett ÁSZF-ek ezt követő módosításai) az ügyfelekkel szemben hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötések tisztességtelenek, s ezért érvénytelenek. Az érvénytelen kikötésen alapuló egyoldalú emelés miatt a pénzügyi intézményeknek elszámolási kötelezettségük keletkezik valamennyi olyan fogyasztóval szemben, akiknél az adott kikötést alkalmazták.

Binder István az M1 aktuális csatornán azt mondta: a törvény gyorsított eljárást írt elő. Az MNB április 30-ig valamennyi keresetet benyújtotta. A szóvivő szerint június végére valamennyi pénzintézettel szemben indított eljárásban megszülethet az elsőfokú döntés. Ha az ítéletek jogerőssé válnak, az érintett ügyfelek akár augusztus, szeptemberben visszakaphatják a tőlük tisztességtelenül elvont összegeket – fejtette ki Binder István.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legdurvább arcok végül simán megússzák

  • Nagyon tanulságos megnézni, hogy hol tart a kétezres évek egyik legdurvább korrupciós botránya, amiben érthetetlen állami segítséggel, titkosszolgálati szálakkal, robbantásokkal, vesztegetéssel végül több tízmilliárdot húztak le az állampolgárokról.  Azaz az Eclipse-ügy.
  • Mindkét nagy párt igen vastagon érintett az egészben, az elejétől a végéig.
  • A történet hosszú, és sok szála van, de így összegyűjtve igen érdekes, amit ma tényszerűen tudni lehet az egészről. Cikkünk tele lesz linkelve hivatkozásokkal, hogy az is kielégüljön, akit még több részlet érdekel. 

Deák Endre és Püski László alapította az  Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt .-t 2003. április 4-én, a cég főtevékenysége autók eredetiségvizsgálata volt. Korábban volt már egy hasonló nevű autókereskedő cégük, de ez a cégalapítás azért különösen érdekes, mert az iparág szabályozásán épp tíz nappal azelőtt változtatott az állam, hatósági árassá téve több esetben – például egy autó tulajdonosváltásánál  –  a kötelező szolgáltatást.

A tulajokról jó még tudni, hogy Deák Endre tulajdonostársa volt az Eclipse Asset Management nevű cégben Hevesi Tóth Ferencnek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi vezetőjének. Hevesi Tóth egy másik cége pedig az Eclipse Informatikai Rendszerház címére volt bejegyezve, közeli kapcsolatban voltak tehát. 

Veszélytelenek, ártatlanok

Deák Endre nem ismeretlen név Magyarországon, ő volt a vezetője az 1998-ben becsődölt LaSalle brókerháznak. A LaSalle nagyjából ugyanolyan kaliberű és üzleti modellel bíró cég lehetett, mint a most bebukó Hungária. A cég váratlan csődjekor hiába ragadt benn például a Graboplast 2 milliárdja, Deák elsőrendű vádlottként is megúszta a teljes felelősségre vonást.

Hevesi Tóth Ferenc a belügy alá tartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője volt a 90-es években, ez az a szervezet, ami a hírszerzés számára a szükséges technológiát biztosította. 2000-ben a Katonai Ügyészség több tízmilliós gazdasági bűncselekményekkel vádolta meg 1992–1998 közötti munkásságáért, de 2003-ben váratlanul felmentették bűncselekmény hiánya és a társadalomra való veszélyesség hiánya miatti indoklással.

Püski Lászlót állítólag Hevesi Tóthon keresztül ismerte meg Deák Endre, így lett ő is társalapító az Eclipse-nél. Püski a Kádár-rendszerben a kijevi Repülőmérnöki Egyetemen végzett, felesége is a volt Szovjetunióból származik, és éppen azzal gyanúsítják, hogy barátjával, Galambos Lajos volt NBH-igazgatóval Oroszország számára kémkedtek.   

Egyből ömlöttek hozzájuk a milliárdok

Az újonnan alapított Eclipse Zrt. azonnal állami megrendeléshez jutott, rájuk bízták az eredetiségvizsgálathoz szükséges szoftver elkészítését. A közbeszerzés elég nehézkesen haladt, mert háromszor kellett kiírni, a végül győztes Eclipse első, 5,89 milliárd forintos ajánlati ára közben leapadt 3,68 milliárdra. Ugyanakkor azt nem tudjuk, hogy mi zajlott a fordulók közt, mivel az egész közbeszerzést titkosította a nemzetbiztonsági bizottság.

A Belügyminisztérium indoklása szerint azért volt a titkosítás szükséges, mert „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetők minősített adatot képező informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá” . A GVH később egyébként utánanézett az egész iparágnak, és semmilyen olyan okot nem talált, ami a titkosítást indokolhatná. Annyit még lehet tudni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a második, sikertelen közbeszerzés után titkosított minden további közbeszerzést a témában 2005 tavaszán.

Az kiderült még, hogy a szoftvert az Eclipse végül mégis 4,96 milliárd forintért csinálta meg, mivel az állam később, 2007-ben kiegészítette a cég feladatait újabb 1,28 milliárd forintot érő munkával – noha ezeket a kiegészítéseket a GVH teljesen feleslegesnek ítélte később.  

Az árazás azért is tűnik erősen indokolatlannak, mert a hasonló eredetiségvizsgálatokhoz szükséges szoftverfejlesztés és integráció 345 millió forintba került 1999-ben, amit az akkor még működő Közlekedési Főfelügyelet rendelt meg. Abból a beszerzésből a szoftver-rész 80 milliót tett ki.

Az Eclipse még biztosan nyert további szoftverekre vonatkozó titkos közbeszerzéseket 5-6 milliárd forint értékben 2006-ban és 2007-ben a GVH kutatásai szerint. Emellett még szintén titkos közbeszerzéseken keresztül közreműködtek a biometrikus útlevelek kialakításánál, és szállítottak szoftvereket az akkor még állami tulajdonban lévő Budapest Airport Zrt.-nek is.

Nincs nyilvános hivatalos adat arról, hogy 2008-2009 közt milyen ügyleteket bonyolított a cég az állammal, de egy későbbi nyomozás szerint még legalább 6,82 milliárd forintnyi munkát nyertek titkos közbeszerzéseken a Belügyminisztériumtól.

Hogy mit csinálnak?

Az autók eredetiségvizsgálata alatt azt kell érteni, hogy ellenőrzik, hogy az adott kocsi jellemzői és azonosítói egyeznek-e a hivatalos nyilvántartásokban szereplő adatokkal, és hogy ezeket nem próbálták-e meg hamisítani. Ez leginkább egy adategyeztetés, kicsit sem nehéz informatikai feladat.

Az iparág Magyarországon eleve nem azért jött létre, mert bárkinek is szüksége lett volna ilyesmire, hanem egy 1999-es szabályozással. A szabályozás során kötelezővé tették az autók eredetiségvizsgálatát minden egyes tulajdonosváltás után, majd később hatósági árassá is tették a folyamatot, így nem kellett az árban versenyezniük az iparági cégeknek.

Az állam ezt hatékony eszköznek tartotta az autólopások ellen, noha máig nincs bizonyítva, hogy az egész iparágnak bármi érdemi hatása lett volna a jelenségre. A versenyhivatal szerint az iparág olyannyira átláthatatlanul, értelmetlenül és a piaci szereplők érdekei mentén drágán lett kialakítva, hogy egy körözött autó kiszűrése az eredetiségvizsgálattal átlagosan 5 millió forintba került 2008-ig - ez ugye jóval több pénz a ma az utakon futó átlagos autók áránál.

Összesen hat cég volt az iparágban a magyar piacon, akik vezetői régóta ismerték egymást személyesen. Az állam emellett úgy alakította a feltételeket, hogy a szereplők részfolyamatokra specializálódjanak. Így viszont könnyen törvénytelen kartellt tudtak szervezni, amit meg is tettek. A szabályozást megalapozó dokumentumok 2002-re egyszerűen eltűntek a Belügyminisztériumból.

Welcome

Az elvileg informatikai szolgáltatásokban utazó Eclipe honlapja egyébként meglehetősen egyszerű volt, kizárólag annyi tartalom állt rajta fehér alapon fekete betűkkel, hogy „Welcome to the real world..."

Feltűnő volt az is, hogy nemcsak otthonra tartottak luxuskocsit, hanem beszálltak az amatőr autóversenyek egyik legdrágább kategróiájába is.

Olyan híreket is lehetett hallani, hogy még a Hungaroringet is többször kibérelték a magánversenyeikhez.

Egy hajóban Pintérék az MSZP erős embereivel

Az Ecclipse-nél a közbeszerzések két projektmenedzsere közül az egyik Pintér Hajnalka volt, a korábbi és a mostani belügyminiszter, Pintér Sándor lánya. Az Eclipse emellett az irodáját is Pintér Sándor cégétől bérelte.

A cégnek nem csak a Fideszehez lehettek jó kapcsolatai, felügyelőbizottsági tagjuk volt 2005–2006 közt Béres Péter, Lamperth Mónika akkori belügyminiszter főtanácsadója is. De felügyelőbizottsági tagjuk volt Tuller András, az MSZP egyik bizalmasnak mondható ügyvédje is.

Az állam megkövetelte, hogy fizessünk nekik

Ez időben a gépjárműeredetiség-vizsgálat egyre kevésbé jövedelmező üzletté kezdett válni. Pedig nagyjából 7200 forintba került átlagosan egy autó 5 perc alatt elvégezhető eredetiségvizsgálata, Magyarországnak pedig évente több mint 10 milliárd forintos költséget jelentett az egész rendszer.

Viszont egyszerűen nem vitték el a lopott autókat eredetiségvizsgálatra, hiába volt 6-700 vizsgálópont az országban. Ez elég könnyen belátható, hiszen ha valaki tudja, hogy lopott a kocsija, akkor teljesen felesleges macera eredetiségvizsgálatot csináltatnia, ezzel az erővel be is vihetné a rendőrségre. Valószínűleg inkább külföldre vitték az autókat vagy eladták alkatrészként. Közben a rendőrség sokkal olcsóbb és hatékonyabb eljárásokat dolgozott ki a lopott autók kiszűrésére, de a szabályozás ragaszkodott a drága és kevéssé hatékony módszerhez.

2007 májusában kötelezővé tették az eredetiségvizsgálatot az autók műszaki alkalmassági vizsgájánál is, és azoknál az autóknál is, amik nem cseréltek gazdát a megelőző 8 évben. Ez felpörgette az iparág bevételeit, de kevés eredményt hozott, az első hónapban a 15 ezer átvizsgált járműből 20-ról tudták megállapítani, hogy lopott volt. Ezeknél is már rég elévült a bűncselekmény, szóval nem is történt semmi. Egy évre rá az jött ki, hogy a 133 ezer átvizsgált járműből mindössze 110 akadt fenn ezzel a módszerrel.

2009 nyarán új néven átszervezték az egész iparágat, de a belügy alá tartozó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala lett a felelős érte. Az iparág furcsaságairól is ekkoriban, nyár végén jelent meg az első tényfeltáró cikk a Figyelőben, aminek szerzője egyébként azonnal jelezte, hogy ismeretlenek kezdték el követni.

Katzenbachot azóta keresik elvileg

2009 szeptemberében eltűnt az Eclipse egyik fő munkatársa, a korábbi élvonalbeli focista, Katzenbach Imre. Eltűnése előtt azért magához vett 500 millió forintot készpénzben a vállalat számlájáról. Később arra gyanakodtak, hogy ő volt a cég pénzmosási műveleteit irányító egyik legjelentősebb szereplő. A papírjait, kulcsait, autóját viszont otthon hagyta, és azóta se látták. Az eltűnése csak hat hónappal később vált nyilvánossá.

A pénzmosás és számlagyártás arra kellett, hogy még adóznia se kelljen a vállalatnak. A Céginfó adatai szerint a több milliárdos árbevétel ellenére majdhogynem nullszalldósan működött hivatalosan a cég. Egy informatikai cégnél pedig külön furcsa, ha évente többmilliárdos „anyagköltségük” van, valószínűleg ezzel a címszóval sütötték el a fiktív számláikat.  

Az új felelős hivatal 2009. december 22-én azonnali hatállyal megszüntetett minden korábbi szerződést az eredetiség-vizsgálatban érintett cégekkel, noha a választási év, azaz 2010 végéig voltak érvényesek ezek a szerződések. Egy nappal később, tehát karácsony előtt egy nappal kiírtak egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos titkos közbeszerzést, amit nyolc nap múlva az Eclipse nettó 4,95 milliárd forint értékkel, még 2009 szilveszterének napján gyorsan meg is nyert.

Ezzel ők lettek a teljes iparág fővállalkozói öt évre, emellett pedig egy új szoftvert is le kellett gyártaniuk a Belügyminisztériumnak. A kiszorított cégek – az a pár cég, amely eddig közvetlenül szerződhetett az állammal szerte az országban eredetiséget ellenőrizni – azonnal tiltakozó petíciót írtak a Miniszterelnöknek, és a vonatkozó kormányrendelet visszavonását kérték.

Az új, milliárdos rendszer négy nappal később, 2010. január 4-én már működésbe is állt. Csakhogy a rendszert használó cégek észrevették, hogy az elvileg teljesen új szoftver használati útmutatója pontosan azonos a 2007-essel, ezért januárban bejelentést tettek az ügyészségnél, hogy itt már nagyon pofátlan dolgok mennek. Meg jó eséllyel azért is, mert nem bánták volna, ha az új ötmilliárdos szerződésből ők is látnak valamit. 

Az ügyészség február 11-én indított nyomozást pénzmosás és adócsalás miatt, március 10-én pedig az Eclipse hét vezetőjét letartóztatták, miközben kilenc csúcskategóriás sportautót, köztük egy Ferrarit és egy Porschét is lefoglaltak a cégnél. Külön érdekes, hogy így nem is rendőrök tartóztatták le őket, hanem a vámosok, azaz pontosabban a VPOP, adócsalás gyanújára hivatkozva.

A cégnél csak 30 millió forint készpénz és 52 millió forint számlapénz volt, az egyetlen megnevezett gyanúsítottként Deák Endre szerepelt. Találtak a helyszínen 8 milliárd forintnyi fiktív számlát is. Az ügyészség elárulta, hogy 32 bejelentés érkezett az elmúlt hónapokban az Eclipse ellen, különböző szereplőktől. De valamiért kitartottak amellett, hogy csak adócsalás és pénzmosás ügyében nyomoznak. Pintér Hajnalkát, a közbeszerzésekért felelős projektvezetőt eleve kizárták a nyomozásból, még tanúként sem hallgatták ki soha, dacára, hogy elvileg az ő lehallgatott telefonbeszélgetései bizonyítéknak számítottak a nyomozás elrendelésekor. 

Ezután ismeretlen időpontban az egész nyomozást is titkosították.

A börtönből nyilatkozta, hogy nem folyik ellene semmi, és az állam elhitte

Mivel az állam közben nem változtatott a szabályozáson, az iparágnak az Eclipse szoftverét kellett használnia. Ezzel csak annyi baj volt, hogy az állami szerződés miatt a cégnek nyilatkoznia kellett arról, hogy „a működésében nem vesz részt olyan személy", aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. Csak épp minden vezető ellen olyannyira volt eljárás folyamatban, hogy az előzetesben ültek egytől egyig. Viszont minden mehetett tovább, tehát ezt a nyilatkozatot ismeretlen Eclipse-vezető tehette meg a fogdából. 

A nyomozás során ismeretlen időpontban a nyomozást vezető ügyészt leváltották, és több érintett nyomozót is félreállított az állam. Eközben némely érintett nyomozók arról számoltak be név nélkül, hogy a nyilvánvalónak induló ügy bizonyítékait ismeretlen hozzáférők módszeresen meghamisítják.

2011. január 9-én felrobbant egy Eclipse-ügyben érintett számlagyáros építési vállalkozó autója, de senki nem sérült meg. Két héttel később, 22-én az Eclipse egyik korábbi programozójának az autóját robbantották fel ugyanolyan módon, ugyanolyan típusú jugoszláv kézigránáttal.

A vádiratot 2011 decemberében nyújtotta be az ügyészség a bíróságnak, ebben az Eclipse vezetőit 1,3 milliárd forintos adócsalással, pénzmosással és hűtlen kezeléssel vádolták már csak, pedig addigra legalább 15 milliárd forintnyi készpénz is eltűnt az Eclipse-ből. Csak az államtól leakasztott pénz mértékét pedig 20 milliárdra lehetett becsülni. A pénzmosáshoz az Eclipse különböző építési vállalkozók fiktív számláit használhatta fel a cég. Ismeretlen, de rövidebb időszakra letartóztatták a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi vezetőjét, a területért felelős korábbi helyettes államtitkárt, Szilvásy Györgyöt szintén letartóztatták, de őt elvileg más ügyek miatt.

Mi történt az állami felelősökkel? 

Az Eclipse-től milliárdos szolgáltatásokat vásárló egyik állami hivatali vezetőt, Eiselt Györgyöt több mint egy évvel később, 2011. július 12-én hallgatták ki. Végül idén kapott két év felfüggesztettet, úgy, hogy még 14,4 millió forintot vissza kellett adnia. Ez mindössze azoknak a Mercedeseknek csak a pár éves a használati értéke, amiket ajándékba kapott az Eclipse-től, amíg állami vezető volt.  

Ezzel a bíróság szerint némileg „sérült a hivatali személyek befolyástól mentes működésébe vetett bizalom”. Deák Endre vesztegetőként ugyanebben a perben szintén felfüggesztettet kapott.

Eiselt a Nemzeti Közlekedési Hatóság tanácsadójaként és később főigazgatójaként évekig az Eclipse egyik fő megrendelőjének számított. Eiselt Pintér Sándor egyik bizalmas beosztottjának számít, hiszen utóbbi országos rendőrkapitányként 1993-ban nevezte ki Eiseltet a főkapitányi titkárság vezetőjévé. Később ismét együtt dolgoztak az első Orbán-kormány idején, majd a kormányváltás után egy időre máshol dolgozott, de 2007. december 1-jén előbb a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalhoz tért vissza, két héttel később már a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalánál köztisztviselői jogviszonyban elnöki tanácsadó, majd programiroda vezető lett, 2009 augusztusától pedig stratégiai és módszertani főigazgató volt a hatóságnál. 

Az ügy kirobbanásakor helyettes államtitkár volt már az új Belügyminisztériumnál, de erről lemondott, hogy a tárca „hírnevét védje”, és a „gyanú árnyéka se” vetődhessen rá. Viszont lemondása után azonnal kinevezték főosztályvezetőnek Pintér Belügyminisztériumában, ahol nyugdíjig ott is maradt.

A másik fő állami vevő Ignácz István soha nem lett gyanúsított, de még tanúként sem lett kihallgatva sem.

Ignácz is Pintér Sándor közeli beosztottja volt, 1998 és 2002 közt Pest, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendőrkapitányaként. Majd még 2007-ig Pest megyei rendőrfőkapitány maradt, majd az Eclipse másik fő megrendelőjének, a Közigazgatási és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatalának lett az elnöke, már nyugdíjasként.

És az oroszok

Külön érdekes még az a szál, hogy az Eclipse a lenyúlt pénzek szétosztását Püski László Zömök Kft.-jén keresztül végezhette. Ez talán azért sem olyan jó hír, mert ha Püski tényleg Oroszországnak dolgozik (lásd  a legfelső keretes írást), akkor az oroszok mégkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Nem mellékes, hogy az Eclipse egyébként működik tovább azóta is békében, Deák Endre volt LaSalle-os főnöke, egy Sívó Gábor nevű alak és egy másik, offshore tulaj csipeget le belőle évi százmillió körüli összeget. 

Az első körben Deák Endréék tagadnak és ravaszul Pintér Hajnalkára kennék a sarat, aki ugye érinthetetlen.

Az pedig önmagában is nagyon fura, hogy hiába törvényes az adócsaláson kívül szinte minden, elképesztő mennyiségű közpénzt lehet kilopni tőlünk simán, ha elég erős emberek a barátaink mindkét oldalról. És akkor azokról a milliárdokról nem is beszéltünk, amit a lakosság közvetlenül fizetett ki évek során a teljesen felesleges eredetvizsgálatért. Ezeket pedig még vizsgálni se kívánja érdemben senki. 

A titkosított tárgyalások után minden gyanúsítottat felmentettek 2013. január 8-án bizonyíték hiányában. Az ügyészség fellebbezett, aminek helyt adott a Kúria, így az ügy visszakerült a Fővárosi Törvényszékre,  elvileg újrakezdődött a nyomozás, itt tartunk most.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Karácsony Gergely: Zuglónak vannak még ütőkártyái a Liget-vitában

Zuglónak van még néhány eszköze, amellyel megakadályozhatja, hogy a kormány tervei szerint alakítsák át a Városligetet – mondta Karácsony Gergely a Népszavánakk. A lap szombati számában megjelent írás szerint a polgármester nem árulta el, mi van még a tarsolyukban, hogy ne csökkentse a kerület esélyeit, de azt ígérte: várhatóan jövő héten minden kiderül.

A polgármester Baán László miniszteri biztos nyilatkozatára reagált, amely szerint a kormány várhatóan már júniusban dönt a Városligetet családi élményparkká alakító Liget Budapest Projektről, és ezzel a 150 milliárd forint összköltségű projekt minden eleme véglegessé válik.

Karácsony Gergely megismételte: elhibázottnak tartja a projektet. Szerinte rekreációs zöldövezetből nem szabad turistaövezetet csinálni. Ha a kormány szándéka teljesül, és turistaközponttá válik a terület, akkor ott a budapestiek már nem tudnak úgy pihenni, ahogy most – vélte.

A XIV. kerületi képviselő-testület áprilisban határozatban tiltakozott a beruházás ellen – emlékeztetett a lap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az emeletes házon keresztül vezet a kerékpárút Szombathelyen

Meglehetősen furcsa kerékpárút-építés zajlik Szombathelyen. A Nyugat.hu számolt be arról, hogy a Diófa utcán a kerékpárutat úgy építették, hogy az egyik helyen belelógott az egyik négyemeletes ház.

Nehéz elhinni, de a képek szerint tényleg nem zavarta a kivitelezőt, hogy a kerékpárúton egy ház áll.

A lap megkereste a szombathelyi önkormányzatot, amelynek munkatársai a helyszíni szemle után maguk is meggyőződtek arról, hogy az út a házon keresztül vezet. A kivitelezővel és műszaki ellenőrrel a helyszínen egyeztettek, ezek alapján a már elkészült szegélyt ezeken a szakaszokon visszabontják, és a járda nyomvonalát is "elhúzzák" az épületektől.

Az nem derült ki, hogy a  kivitelezőnek  hogy nem tűnt fel a ház az úton. A nyomvonalon lévő fákat ugyanis vizsgálták, és 16 fa kivágására kértek és kaptak engedélyt. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Letépték az idegenellenes plakátot, majd feljelentették magukat a rendőrségen

Újabb propaganda-plakátot szaggattak le – ezúttal a Ferdinánd híd Podmaniczky utca felőli szakaszán. Kalocsai Kinga és Szeles András miután befejezték, összeszedték a szemetet, majd feljelentették saját magukat a VI. kerületi rendőrségen – írta a Kettős Mérce.

Tettüket azzal magyarázták: szerintük a plakát gyűlöletkeltő.

 Ez a kampány gyűlöletet kelt a menekült emberekkel szemben, úgy állítja be őket, mint akik csak rosszat tennének a magyar társadalommal. Ugyanolyan hazug, mocskos és undorító ez a kampány, mint a 22 millió románozás volt

- magyarázták a blognak.

Arról pedig, hogy miért jelentették fel magukat, azt mondták: nem akarnak kibújni a felelősségvállalás alól, de "ez a plakátkampány olyan szinten felháborító, diszkriminatív és bántó, hogy megengedhető az, hogy olyan eszközökhöz nyúljanak, ami szabályt sért".

Azt még nem tudni, hogy milyen büntetést fognak kapni.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV