Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Ki is került az első bevándorlás-ellenes plakát

Miután kiderült, hogy valóság az, amit a nyomdában dolgozó egyik munkás állított és valóban készülnek a bevándorlókat vegzáló plakátok, csak idő kérdése volt, mikor jelennek meg a közterületeken.

Sodaandscotch a Tumblren meg is osztott egy példányt,  a Dagály Strandfürdő közelében. Az Együtt korábban azt mondta, ha valóban lesznek hasonló plakátok, mozgalmat indít azok leszaggatására.

A 444 közben szombat reggel már olyan fotót kapott, amin az látszik, hogy a kihelyezett táblát le is festették. Ahogy írják, mindkettőt, csak az egyik nem volt kivilágítva.

 

 

 

Senki sem állt ott, ahol én álltam

Salgótarjánból éveken keresztül vitték prostituáltnak a lányokat Hollandiába. A családi bűnszervezet annak ellenére működött zavartalanul, hogy a korábban már lecsukták őket ugyanezért. Ismerje meg a családot, akiket helyben senki sem mert bántani, illetve a főstrici családfőt, aki együtt lakott a gyerekeivel, unokáival, dédunokáival, szeretőivel, az általa futtatott prostituáltakkal és azok szüleivel.

Soha nem látott rendőrségi akció rázta meg egy hete Salgótarjánt. A város három különböző pontján összesen kétszáz rendőr csapott le arra a bűnbandára, amelyik lányokat vitt Hollandiába, ahol prostitúcióra kényszerítették őket, a pénzüket elvették, az iparűzési adót pedig nem fizették be.

Az eset különösen azért érdekes, mert négy éven keresztül ment úgy az üzlet, hogy a hazai hatóságok felfigyeltek volna a salgótarjáni minimaffiára. Úgy tudjuk, a hétfői akció is a holland hatóságok nyomozásának eredménye, az ügyet pedig a továbbiakban is a hollandok kezelik elsősorban. A hazai oldal tétlenség azért nagyon furcsa, mert a most elkapott bűnözőket öt évvel ezelőtt már lecsukták, lányok futtatásáért.

A városban pedig mindenki tudta, hogy mivel foglalkoznak: embercsempészet, kábítószercsempészet, prostitúció, uzsorázás.

Ennek ellenére a bűnszervezet zavartalanul működött Salgótarjánban, a leágazásai pedig továbbra is virágoznka. 

A család

A bűnszervezet feje az 52 éves B. Gyula volt. Vele dolgozott a 37 éves fia, akit mindenki Misinek hívott, de senki sem tudta, hogy mi az igazi neve. Az biztos, hogy nem Mihály. Velük dolgozott még a 29 éves unokatestvérük, valamint Misi fia, akit nem vettek őrizetbe, mert kiskorú. Neki is van már két fia. Gyula így kétszeres dédapaként kerülhet ismét börtönbe. Az első elfogása alkalmával egyébként a tavaly elhunyt sztárügyvéd, Bárándy György látta el a védelmüket. "16 millióért eladták a Mercedesüket, abból fizették ki. Meg is lett az eredménye, csak pár hónapot voltak rács mögött. Most pedig Bárándy fia védi őket", mondta nekünk a család egyik ismerőse. 

Mikor arról kérdeztük az embereket, milyennek ismerte B.-éket, kivétel nélkül az volt a válasz, hogy oláh cigányok. Magukat zömében muzsikus cigányként definiáló emberekkel beszéltünk, szinte senki sem vállalta a nevét vagy az arcát, mert félnek B.-ék rokonságának a haragjától. 

Mi nem foglalkozunk oláh cigányokkal, ők sem foglalkoznak velük. Valamiért így alakult ki. Sokat gondolkodtam már azon, miért van ez a különbség, hiszen a cigány, az cigány, nem? Talán arról van szó, hogy az oláh cigányok nagyon összetartóak. Ha bántják őket, harmincan is rámennek két emberre, nem érdekli őket semmi

- foglalta össze a témával kapcsolatos gondolatait egy férfi a Jónás-lakótelepen, ahova még később vissza fogunk térni. 

Perzsaszőnyeg a BMW-n

B.-ék a Kemerovó lakótelepen laknak egy kívülről nem különösebben kirívó házban. Igaz, a rendőrség felvételei megmutatták, nem kellett a szomszédba menniük egy csipetnyi pompáért. A család férfi tagjain kívül nagyon sok nő lakott velük. Mikor meglátogattuk őket, a legkisebb fiú mögött négy nő jött ki az épületből. Egyikük rögtön nekünk akart adni három aranycsészét, de nem kértük. Később kiderült, ő a Gyula "alkalmazásában" lévő egyik lány anyja. Aki szintén velük lakik, mert a családfő mindenkiről gondoskodik.

A nők családban betöltött szerepéről sokat elárul, hogy néhány percnyi feszült szóváltás után a legkisebb fiú csendben elmormolta, hogy "gyerünk befelé", mire minden nő szó nélkül, a mondat közepén megfordult, és követte az utasítást. 

Gyula állítólag sokat törődött a lányok lelkével. Szülinapi zsúrokat tartott nekik, ahol vastag aranyékszerek kaptak ajándékba. Kevés főnök csinál ilyesmit a beosztottjaival. De Gyula több volt egyszerű főnöknél. Két lánynak házakat vett Zagyvarónán, hogy "majd oda tudjanak visszahúzódni, ha arról lesz szó". Zagyvarónán üresen állnak azok a házak, benőtte a kerteket a gaz. Gyulának van egy harmadik háza is a faluban. Ott lakik az egyik szeretője, akitől gyereke is született, de őt már nem vette a nevére. 

Egyik régi szomszédjuk szerint B.-ék átlagosnak tűnő életet éltek. Az persze mindenkinek feltűnt, hogy mennyire érinthetetlenek a városban:

A lábtörlőt nem merem kitenni a kerítésre, mert reggelre lelopnák. Ők meg simán ráterítették a perzsaszőnyeget az udvarban álló BMW-re, ott volt két hétig, senki sem nyúlt hozzá.

Egy másik ismerője szerint Gyula valóságos aranyember volt. "Nem ivott, nem kábítószerezett, nem dohányzott. Szerencsétlenségére nem sokkal előbb szokott vissza a cigire, hogy elfogták"

A madame

A szóbeszéd szerint volt még egy tagja a bandának, akire nem figyeltek fel a hatóságok. Ő P. Gizi, aki a városi pletykák szerint Gyula kerítője volt a Jónás-lakótelepen. Ez Salgótarján leglepukkantabb része, alig van víz és áram, nem túlzás azt mondani, hogy ez a telep úgy ahogy van elrohad. 

Ebben a teljesen kilátástalan nyomornegyedben üdítő jólétben él Gizi. Neki van egyedül autója, egy tökéletes állapotban lévő régebbi típusú Ford kabrió. Az utcán parkol, a tető nincs behúzva, de eszébe sem jut senkinek, hogy elvigye, kárt tegyen benne. Gizi központi figura, mindenki ismeri a környéken. 

"Üzleti kapcsolatban álltam Gyulával. Na és? Amúgy meg mennyit fizettek az informáciért?", kezdődött a feszült hangulatú találkozás Gizivel, amin nem segített, hogy nem fizettünk. Így azt sem árulta el, pontosan milyen üzletet vittek Gyulával, de mikor mondtuk neki, hogy azt beszélik, ő castingolt a terepről lányokat, akiket elvittek Hollandiába, kissé kifakadt: 

Honnan tudná bárki is, mi volt pontosan? Senki sem állt ott, ahol én álltam. 

Ezt a mondatot nehéz máshogy érteni, mint hogy egykor Gizi is Gyula "beosztottja" volt. Persze, ebből még nem következik, hogy később ő hajtotta volna fel a lányokat a "gengsztereknek", ahogy a Jónástelepen beszéltek Gyuláékról. Az viszont kiderült, hogy Gizi éveken keresztül Gyulával élt, mint oly sok nő a környéken. 

Gizi és a környék több lakója is tagadta, hogy a lányokat onnan vitték volna Hollandiába. 

A lányok csak arctalan mellékszereplők

Nagyon érdekelt volna, mit mond egy olyan nő, aki dolgozott már Gyulának. Ha találkoztunk is ilyennel, tagadta, így ehhez nem kerültünk közelebb. A telep egyik lakója annyit elejtett nekünk, hogy menjünk a Bombó bárba, ott minden a témával kapcsolatos kérdésünkre választ fogunk kapni. De kikötötte, nagyon vigyázzunk magunkra. 

A Bombó mulató a belváros szinte közepén van egy irodaház első emeletén. Ott jártunkkor zárva volt a hely, ami egy darabig nem üzemelt, de hamarosan újra nyit. A környező boltosok szerint a Bombóba csak romák járnak. A Bombó egy családnév, a családfő épp Németországban ül kábítószercsempészetért. A Bombó-fiúk közül az egyik lányok futtatásával foglalkozik, többek szerint ez nyílt titok a városban. Azt is mondták, hogy Bombóék Gyuláékhoz hasonlóan szintén oláh cigányok, akik nagyon összetartóak, a két család pedig jó kapcsolatot ápol egymással. 

Az egykori acélgyárnál közmunkásként füvet nyíró Radics János (alias hetes) szerint, egyébként nincs baj a környékkel, nyugodt és csendes minden. Majd hozzátette, egyszer menjünk be sötétedés után a városba, ahol a Bombó is van. Mint mondta sejtelmesen, akkor megtudjuk, hogy is működnek a dolgok Salgótarjánban. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még soha nem volt olyan jó Magyarország és Kína együttműködése, mint most

A tények azt mutatják, hogy korábban sosem volt olyan jó és hatékony Magyarország és Kína együttműködése, mint most – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten.

A tárcavezető Vang Ji kínai külügyminiszterrel tárgyalt, majd az azt követő sajtótájékoztatón kiemelte: a szuverén magyar külpolitikának továbbra is kiemelt célja, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésének kiindulópontja és regionális központja legyen Magyarország.

Szijjártó Péter hangoztatta: rendkívül fontos Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése, amelynek Magyarország továbbra is a zászlóshajója kíván maradni. Ebből a szempontból különösen lényeges a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek felújítása menetrend szerint halad, a kínai, a szerb és a magyar kormány pedig hamarosan Budapesten egyeztet a második félévi tervekről – közölte. Hozzátette: a magyar és a szerb megvalósíthatósági tanulmány elkészült, a kínai kormány ezeket már véleményezte, és június 30-ig kell egységes megvalósíthatósági tanulmányt készíteni ezek alapján.

A külügyminiszter kifejtette: a magyar-kínai gazdasági együttműködés sikerét bizonyítja, hogy tavaly rekordot döntött a Kínába irányuló magyar export, amely 8 százalékos növekedéssel elérte a 2,2 milliárd dolláros értéket. A magyar exportot az élelmiszeripar húzza, ezen ágazatban a Kínába irányuló export az idei év első három hónapjában a hétszeresére nőtt a tavalyi időszakhoz képest, és jelenleg is tárgyalnak a kínai hatóságokkal több élelmiszeripari termék exportengedélyéről – magyarázta.

Arra is kitért, hogy a Magyarországon jelenlévő kínai beruházások összértéke meghaladta a 3,5 milliárd dollárt, és több kínai nagyvállalat regionális központja van az országban.

Szijjártó Péter közölte: a kétoldalú együttműködés fejlesztésének új lendületet ad a Budapest és Peking közötti közvetlen légi járat, amelyet május elsejei indulása óta már több mint négyezer utas vett igénybe. Tavaly Kínából több mint 90 ezer turista érkezett Magyarországra, és az év első három hónapjában 16 százalékkal nőtt a turisták száma – mondta.

Arról is beszámolt, hogy júliusban Budapesten ülésezik a magyar-kínai gazdasági vegyes bizottság.

A két miniszter a sajtótájékoztató előtt egyetértési nyilatkozatot írt alá arról, hogy kormányaik mindent megtesznek a Selyemút gazdasági övezet és a 21. századi tengeri Selyemút létrehozásáért. (A projekt egyrészt Eurázsián, másrészt az óceánon átívelve kötné össze az egykori szárazföldi és tengeri Selyemút által érintett ázsiai, európai és afrikai államokat. A beruházásokat a Kína által létrehozott Selyemút Alap finanszírozná, amelyben Peking már mintegy 40 milliárd dollárt átutalt.)

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter kijelentette: a magyar kormány értékelése szerint ez a világkereskedelem egyik legjelentősebb koncepciója, és a kétoldalú együttműködés jelentőségét és minőségét mutatja, hogy Kína elsőként Magyarországgal kötött megállapodást e projekt megvalósítására

A miniszter elmondta: Magyarország támogatja, hogy minél szorosabb és sikeresebb legyen az együttműködés Kína és az EU között is, és ehhez hozzájárulhatnak a Kína és Magyarország közötti szoros kapcsolatok.

Vang Ji hangsúlyozta: a két ország erőfeszítéseinek nyomán Magyarország és Kína viszonya most van eddigi története legjobb korszakában. Méltatta a magyar kormány keleti nyitás politikáját, egyúttal jelezte, hogy országa jobban nyit a Nyugat felé, és a kétoldalú szilárd bizalomnak köszönhetően Magyarország hídszerepet tölthet be a Kína és az EU közötti kapcsolatépítésben.

Az aláírt megállapodást illetően kifejtette: még szorosabbá válhat Magyarország és Kína együttműködése, új lehetőségek nyílhatnak a kétoldalú kapcsolatokban. A megállapodás példaként szolgálhat más európai országoknak is, és Kína arra biztatja az országokat, hogy csatlakozzanak a Selyemút koncepcióhoz, mert ez helyes és ésszerű döntés – közölte.

A kínai külügyminiszter kitért a magyar-kínai kulturális kapcsolatok jelentőségére is, meglátása szerint ugyanis ezek biztos alapot teremtenek az együttműködés fejlesztéséhez.

Vang Ji felidézte: korábban találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és mint mondta, a vele folytatott eszmecsere megerősítette a két ország közötti kölcsönös bizalmat.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője korábban azt közölte, hogy a találkozón Orbán Viktor a folyamatosan bővülő magyar-kínai politikai és gazdasági együttműködést méltatta. A tanácskozáson a felek megállapodtak abban, hogy folytatják Kína és Magyarország kapcsolatainak fejlesztését, és ennek érdekében hosszú távra szóló, konkrét egyezmények megkötése várható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Polt Péter felesége havi ötmilliót keres az MNB-nél

Fejenként havi bruttó 4 millió 950 ezer forintot keresnek a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatói – derült ki az RTL Klub híradójából.

Hatan vannak, köztük a legfőbb ügyész felesége. Polt-Palásti Mariann korábban az MNB személyzeti igazgatóságát vezette, már akkor is havi kétmillió forintnál magasabb fizetésért.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 és fél kilós óriásbaba született Szegeden

Óriásbaba született Szegeden: Gräfl Gergő 5590 grammal jött világra. Édesanyja természetes úton próbálta megszülni, hiszen senki nem számított rá, hogy ekkora magzatot hord a szíve alatt. A baba teljesen egészséges, ruhatárát viszont máris le kell cserélni.

Sem a család, sem a szülészorvos nem számított rá, hogy a kis Gergő ekkora súllyal érkezik.

Az utolsó, május közepi ultrahangon 3750 grammosnak mérték.

Az orvosom azt mondta, négy kiló feletti baba lesz. De nem tartotta rendkívülinek a méreteit, éppen ezért természetes úton terveztük a szülést is – természetesen végül császár lett

–  mesélte a delmagyar.hu-nak az édesanya, Csáki Anita., aki amikor először meglátta kisfiát, megörült, milyen szép formás. Egyáltalán nem duci. Mivel a hossza is 55 centiméter, eloszlik a súlya.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így néz ki a menekült-ügy testközelből, egy átlagos magyar kisvárosban

Gyakorlatilag poroszkálnak a könyöktámaszos mankóikkal. Kérdezősködnek, próbálják értelmezni a buszmenetrendet. Van aki iránymutatással és hangosan elmondott szavakkal magyarázva segíti őket.

Az elől álló stoppolgat, de határozatlan mozdulattal. És persze hiába is lenne bátor a mozdulat. Jobb így. A boltba megyek a posta felőli oldalon. Átlépek. Csak mert használtam már ilyen gyógyászati segédeszközt – alig vártam, hogy átállhassak a sima tenyeres támaszbotra –, és mert anya szült bennünket. Őket nehezebb helyre. Kérdezem, mi a gond. Mit segíthetek. De kocsim az pont nem volt igazán sose. Mondják, hogy a Técsőt keresik.

Técső. Técső? Elsőre nem értem, egy ezredmásodpercre gondolok a Kárpátalján fekvő városra Husztnak romvárától 30 kilométerre és a Técsői Banda nevű zseniális népzenekarra, akiket éppen Csabdiról ismerek – aztán kiderül, hogy a Tesco-t keresik.

Szemmel láthatóan nem hétvégi nagybevásárlás miatt. Az áruházi járat, vagy bármilyen járat érdekelné őket, mert nagyon lassú haladásuk. Az elől álló stoppol.

Éles fájdalmuk azt hiszem nincs. A magasabb szárazon és csúnyán köhög. Cigit kérnek. Nincs szmokingom. A táborban élnek. Szíriából érkeztek mindketten. Nem rokonok. Sorstársak. Főleg a fehér pólóssal beszélgetünk. Be is mutatkozunk mindkettővel utónévre szorítkozva. A próféta nevét viselőtől kérdezem, mi történt a lábával. Gesztikulálva, angol szavak sorolásával mondja, hogy a ház, amiben éltek, összeomlott bombázáskor. Tekintetét az égnek emelve, tenyerét szemei előtt végighúzva, a szemét lehunyva tartva mutatja és mondja három másodperc alatt, hogy szülei házuk romjai között haltak meg. "Father, Mother, Dead." Szemlehunyásnyi életek.

Kérdezem az utastársáról, hogy ő ugyanabban a házban volt-e. Nem. Ebben maradunk. Kérdezem a település nevét is, nem írom le védelmük miatt, még ez a kép is több a soknál.

Nem muszáj velem senkinek egyetértenie a viszonyításért: de akkor is megbecsülöm, hogy saját falumban – saját lábamon elmehetek kenyérért, hogy aztán vajjal és például birslekvárral kenjük meg a saját hajlékunkban saját asztalunknál például kakaóhoz.

Ez aztán megérne egy nagyívű nemzeti konzultációt x milliárdért, közpénzen.

Még igaz is lenne minden szava...

God bless you!

Izing Antal, a Bicskei-Szó újságírójának jegyzete

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Átrajzolják a szlovák-magyar határt

Nem, nem revízióról, hanem cseréről van szó. Patikamérlegen mért négyzetméterekkel fogunk elszámolni, hogy a jog beérje a gyakorlati változásokat.

A napokban a fél magyar sajtó szemlézte a Bumm.sk cikkét, miszerint Szlovákia és Magyarország területcserére készül. Mindkét oldalon több település érintett az Ipoly partján, de mindösszesen csak 17 hektárról van szó, azaz 0,17 négyzetkilométerről, 170 ezer négyzetméterről egy hatalmas tér átlagában.

Szó sincs "revízióról"

Nyilvánvalóan cseréről van szó, az átadott szlovák területekért épp annyi "magyar földet" csatolnak majd északi szomszédunkhoz. Előtte viszont az egyelőre szlovák szakértői javaslat részleteire még a politikának és természetesen a magyar döntéshozóknak is rá kell bólintaniuk.

Magyarul mondva hazánk egy görönggyel sem lesz nagyobb, se kisebb, a cikkek alatti kommentekben viszont sokan Trianont emlegetik, a többiek pedig nem igazán tudják hova tenni a hírt. A józan hangok - mint minden kommentáradatban - itt is háttérbe szorultak. A Hír24-nek Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa segített rendbe tenni a kérdést.

A mostani csere hasonlít egy korábbihoz, amit az 1999. évi LXXX. törvényben kihirdetett kétoldalú szerződés tett lehetővé. Az Ipoly, a Sajó és a Ronyva, mint határfolyók vízgazdálkodási szabályozása érdekében engedte az államhatár megváltoztatását. Az ilyen szerződésekben a lényeg a "közös államhatár jól láthatósága", illetve "az érintett földterületek használatának feltételeinek" megteremtése.

Akkor, 1999-ben Szlovákiától összesen 2 094 393 négyzetméternyi terület került Magyarországhoz a rajta lévő ingatlanokkal együtt, amiért hazánk pontosan ugyanekkora részt - szintén az esetlegesen ott található építményekkel egyetemben - átengedett a szlovák félnek. Akkor kicseréltünk két négyzetkilométert, most ki fogunk cserélni 0,17-et.

Miért cserélünk?

Még mindig marad a kérdés, miért van erre szükség? Egyrészt mert az Ipoly élő folyó, természetes módon változtatja medrét, másrészt pedig a folyószabályozás is ilyen változást okozhat. Mindkettő könnyen megérthető egy példával. Képzeljünk el egy S betűt, mint a szlovák-magyar határ vonalát. Ez egyben az Ipoly folyó is. Most szabályozzuk a folyót hagyományos módon, és "egyenesítsük ki" kanyarulatait, máris úgy fog kinézni, mint a dollár jele: $ - segít Nagy Boldizsár.

A határ ezzel nem változott, hiszen azt nem a folyó fősodra, hanem pontosan meghatározott földrajzi koordináták jelölik ki. Jóval nehezebb lett viszont azon állami és helyi közigazgatás dolga azáltal, hogy a folyótól immár egy másik ország területe választja el, legyen az bármilyen apró is. Az 1999-es cseréig például ha Balassagyarmat határában, az Ipoly innenső partján, de még szlovák területen történt valami, ott a "magyar rendőr" nem volt illetékes, de a szlovák sem tudott átjönni a folyón.

Vagy vegyünk egy települést, amelynek így már a szomszédos ország területén kellene a védőgátakat építeni, karban tartani. Nem is kell elképzelni, van ilyen. Ha pedig ezek mentén belegondolunk az ott élők mindennapjaiba, értelmet nyer a törvény szövege is: a "közös államhatár jól láthatósága".

Egyértelmű, ezek a területcserék a jogot alakítják a változó valósághoz, a természeti környezethez. Emberek élete válik így könnyebbé mindkét oldalon, ezzel is elősegítve a békés egymás mellett élést és együttműködést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tarsoly Csaba listája lavinát indíthat

Neveket és összegeket is tartalmaz az a kimutatás, amelyet állítólag Tarsoly Csaba, a letartóztatott Quaestor-vezér éveken át vezetett akkurátusan.

Rendőrségi és kormány közeli forrásaink szerint a listából nyomon követhető, kinek, mikor és mennyi „támogatás”, vagyis valójában kenőpénz jutott az elmúlt években.

A Fidesz köreiben beszédtéma egy ideje, hogy Tarsoly Csaba állítólagos listáján magas rangú kormányzati tisztviselő neve és a névhez tartozó százmilliós nagyságrendű összeg is szerepel.

A Vasárnapi Hírek úgy tudja, hogy Tarsoly listáját az ügyészség is ismerheti. A több forrásból megerősített információ szerint a listát a Quaestor-vezérnél tartott házkutatás során találták meg a nyomozók. A papírból nyomon követhető, hogy kinek, mikor és mennyi kenőpénz jutott az elmúlt években. Tarsoly ügyvédje nem tud semmilyen listáról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ennyi pénzből kénytelen élni Varga Mihály, a legszegényebb miniszter

A nemzetgazdasági miniszer tavaly ötödannyit keresett, mint a legjobban fizetett kollégája, az igazságügyi miniszter Trócsányi László – olvasható az Index cikkében.

A kormány oldalára felkerült friss listából szemezgetett a lap és kiderült, hogy Trócsányi összesen 46 millió forintot keresett tavaly, mögötte a második Seszták Miklós fejlesztési tárcavezető, 14 milliót keresett miniszterként, 24,3 milliót más forrásokból.

Pintér belügyminiszternek nem ment annyira jól tavaly, 3,2 milliós fizetése mellett mindössze 3,7 milliós extra jövedelmet ért el. A lista végén Varga Mihály áll: 8,6 milliós összevont adóalapról számolt be.

Lázár Jánosnak 15,3 milliót és külön 5,1 milliót keresett, előbbi a miniszteri fizetése, utóbbi az egyéb forrás, Orbán Viktornak pedig 19,4 millió forint volt az összevont adóalapja.

 

 

Elfelejthetik az idősek az ingyen segítséget

Számos kistelepülésen válhat fizetőssé egy most még ingyenes szociális ellátás, ha a parlament megszavazza az Emmi új tervezetét. Most az önkormányzatokon múlik, kérnek-e pénzt azért a rászorulóktól, hogy legyen valaki, aki kijár az otthonukba segíteni boldogulni a mindennapokban, például takarítani, gyógyszert adagolni, vagy öltözködni. A terv szerint viszont be fognak vezetni egy óránként 285 forintos minimumdíjat. A minisztérium szerint túl sokan kapják ok nélkül ingyen ezt a szolgáltatást.

Újabb hullámban készülnek szigorítani a házi segítségnyújtás nevű szociális ellátás feltételeit. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden nyújtotta be a parlamentnek azt a salátatörvény-tervezetet, amelyben erről is szó van.

A házi segítségnyújtás azoknak a rászoruló, többnyire idős embereknek fontos, akik már nem boldogulnak teljesen egyedül az olyan mindennapi dolgokban, mint például a gyógyszerek pontos szedése, a takarítás, a csekkfeladás, mosakodás vagy főzés, de ha kapnak naponta néhány órányi segítséget az otthonukban, nem kell, hogy beköltözzenek egy intézménybe. A KSH adatai szerint 2013-ban összesen 131 791 ember részesült Magyarországon házi segítségnyújtásban.

A dolog úgy működik, hogy a házi segítségnyújtást a helyi önkormányzat köteles biztosítani annak, aki kéri ezt, és az állapota alapján rászorulónak minősül. Az állam ad erre normatívát, amit az önkormányzat kipótol, ha szükséges, és az pedig helyenként változik, hogy a rászorulótól kérnek-e pénzt vagy sem, ha igen, mennyit.

A rendszeren januárban keményen szigorítottak már, amikor durván megemelték a rászorultsági küszöböt. Akkor a lehetséges igénybevevők körét szűkítették le azzal, hogy a pontrendszer megváltoztatásával a korábbinál rosszabb fizikai-mentális állapotban lévő emberek számára tették csak lehetővé a házi segítségnyújtás igénylését.

A most tervezett újabb megszorítás a pénz felől közelít. Míg eddig az önkormányzatoknak nagyjából szabad keze volt abban, mennyi saját hozzájárulást kérnek a rászorulóktól, most

  • bevezetnének egy minimális térítési díjat, ami óránként az öregségi nyugdíjminimum 1 százaléka, azaz 285 forint lenne
  • többé ingyen nem lenne adható ez a szolgáltatás, csak és kizárólag akkor, ha az érintettnek egyáltalán nincsen semmi jövedelme
  • díjcsökkentésben pedig csak azok reménykedhetnének, akiknek egy bizonyos szint alatti a jövedelme (57 ezer vagy - egyedül élőknél - 71250 forint alatt van)

A hatályos szabályok szerint a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. E szabály ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok az indokolatlan ingyenes szolgáltatásnyújtás. Ennek kiküszöbölése érdekében kerül meghatározásra a  gondozási óradíj  legkisebb összege, valamint az ingyenes szolgáltatásnyújtás és a csökkentett térítési díj fizetésének esetei

- áll a parlament elé kerülő törvénytervezet indoklásában.

A házi segítségnyújtás ideje napi 1, 2, 3 vagy 4 óra lehet.

1 órányi segítség minimum 6270 forintba kerülne havi szinten,

a 4 órás segítség pedig 25 080 forint költséget jelentene. A szigorítás ilyen nagyságrendű pluszköltséget okozhat azoknál, akikhez most még ingyen jár a házhoz a segítség, és a jövedelmük nem annyira alacsony, hogy megpróbálhassanak díjcsökkentést kérni.

Elég változatos, hogy hol mennyi személyi térítési díjat kérnek, de bőven találni olyan - jellemzően kisebb - településeket, ahol jelenleg egyáltalán nem kérnek pénzt a házi segítségnyújtásért. Ilyen például Bököny, Buják, Iváncsa, Szabadegyháza, Harta, Kékcse, Tiszarád, Beszterec. 

A nyúlketrec tehet róla

Az Emmi szerint az igazán rászorulók érdekében, azért van szükség a szigorításra, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint "számos esetben" rossz helyre ment a pénz. Télen Czibere Károly államtitkár kedvenc példája a nyúlketrec-takarítás és a szalmabála-pakolás volt arra, milyen dolgokra folyt el közpénz házi segítségnyújtás címén. Az indoklás most is arra hivatkozik, hogy több esetben tárt fel hatósági ellenőrzés "megkérdőjelezhető tartalmú szolgáltatásnyújtást", amikor az elvégzett tevékenységek "nem a szociális gondozó kompetenciájába tartoznak, hanem sokkal inkább komfortérzet javító vagy egyéb lakossági szolgáltatások".

Nem a drágítás az egyetlen változás a házi segítségnyújtásnál, amit a kormány tervbe vett. Két csoportra osztanák a házi segítségnyújtás címén végzett munkákat. Szociális segítésnek neveznék a szakképzettség nélkül is ellátható dolgokat, például a "lakókörnyezeti higiénia megtartásában", illetve "a háztartási tevénységben való közreműködést". Személyi gondozásnak hívnák azt, amikor az előbbiek mellett gondozási, ápolási feladatokról is szó van. A szociális segítést ezentúl szakképzetlen emberek, egyszerű önkéntesek is végezhetnék, míg a személyi gondozáshoz már megkövetelnék a szociális vagy egészségügyi szakképesítést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Törvényes és szabályszerű" – itt a reagálás a saját pályázatát megnyerő polgármesterre

A jászberényi polgármester, volt fideszes országgyűlési képviselő Szabó Tamás nyerte meg az általa kiírt lakásbérleti pályázatot – írta a Népszabadság. A város önkormányzati kabinetirodája az MTI-hez eljuttatott reagálásában közölte, hogy a polgármester válását követően, lakóingatlan hiányában, mint közfeladatot ellátó személy törvényesen pályázta meg a lakás bérleti jogát.

A lap megkeresésére, amelyben azt tudakolták, hogy miért volt szüksége a polgármesternek az ingatlanra, és nem tartja-e etikátlannak, hogy polgármesterként ő nyerte el a bérleti jogot, illetve tervezi-e, hogy él elővásárlási jogával, a polgármester mindössze annyit közölt: a lakás a vagyonleltár szerint nincs értékesítésre kijelölt státuszban.

A jászberényi önkormányzat kabinetirodája péntek délután közölte, hogy Szabó Tamás polgármester a válását követően, lakóingatlan hiányában a helyi rendeletnek megfelelően, mint önkormányzati közfeladatot ellátó személy – polgármester és a város önkéntes orvosa – pályázta meg egy 84 négyzetméter alapterületű tetőtéri önkormányzati lakás bérleti jogát, a döntéshozatalban nem vett részt.

A kabinetiroda szerint ez törvényes és szabályszerű, az ország számos más településén is törvényesen pályázhat lakásbérletre képviselő-testület tagja. A polgármester a lakást havi 54 ezer forintért, határozott időre bérli, azt soha nem fogja megvenni, mert az értékesítésből az ingatlant kizárták – írták a közleményben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ombudsman: Azonnal állítsák le a miskolci razziákat

Egy évig tartó munka elkészült a miskolci állapotokat, leginkább a legszegényebb romákat sújtó helyi intézkedéseket vizsgáló ombudsmani jelentés. Székely László, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt mondta: az ő működésének legnagyobb társadalmi jelentőségű ügyéről van szó, az aktahalmok mögött ülve a pénteki sajtótájékoztatóan arról anekdotázott, hogy a jelentésbe belefeledkezve véletlenül fennragadt a kisföldalattin, és azt gondolja, öt év múlva az egyetemi hallgatók tanulni fognak a szociográfiai színvonalú munkából.

A vizsgálat egyik témája az volt, hogy miféle razziák zajlanak Miskolcon a legrosszabb helyzetű, szegregált környékeken. Ezeket a csoportos, visszatérő akciókat a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) koordinálja, de benne vannak más szervek, például a gyámügyesek is, és az ellenőrzések mindenre kiterjednek a bérleti szerződésektől kezdve az állattartási szabályok betartásáig, be-benéznek az emberek hűtőjébe, a vécéjébe is. Hogy hogyan zajlik egy ilyen, arról például itt olvashat riportot.

Az ombudsmani jelentés kimondja, hogy

  • Miskolcon megfélemlítő hatású, indok nélküli, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki jogszabályi felhatalmazás nélkül
  • ez sérti a magánszférához, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot (az érintettek sokszor fogalmuk sem volt, ki, mit és miért kér éppen rajtuk számon), valamint az információs önrendelkezési jogot és az egyenlő bánásmód követelményét (a razziák több mint 90 százaléka olyan szegregált környékeken folyt, ahol nagyon szegény, főleg roma emberek élnek)
  • ezeket a razziákat haladéktalanul meg kell szüntetni
  • hatályon kívül kell helyezni a közösségi együttélési szabályokat rögzítő rendeletet (ebben vannak azok a helyben kitalált változatos tilalmak, amelyek alapján bírságolni lehet), amely szintén az eleve kiszolgáltatott emberek magánszférájába avatkozik be.

A vizsgálat másik nagy témája a nyomortelepek kisöprését célzó húzások voltak: a kilakoltatások, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelet, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített, illetve a miskolci rendelet nyomán elindult borsodi kiszorítósdi. Az ombudsman felkérte

  • a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
  • szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tevet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, és vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában
  • a kiszorítósdiban élen járó Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvénysértő rendeleteiket, amelyek segély-és közmunkamegvonással operálva tartanák távol a Miskolcról kiszorult embereket.

Az ombudsmani jelentés nemcsak az önkormányzatoknak adna feladatot.

  • Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra kérik, hogy a kormányhivatalok közreműködésével vizsgálja meg, hol folynak még a miskolcihoz hasonló jellegű razziák, és intézkedjen azok megszüntetéséről.
  • Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének a miskolci nyomortelepek, szegregátumok lakóinak helyzetét kellene megvizsgálnia, majd kidolgoznia egy intézkedési tervet forrásokkal és időtervvel együtt. Balog dolga lenne az is, hogy tegyen az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem személyi feltételeinek megteremtéséért.

Miközben az ombudsman számos jogsértésben elmarasztalta a miskolci önkormányzatot, és

kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat, a jelentés azt is rögzíti, hogy a város magára hagyva, egyedül nem tudja megoldani ezeket a nagyon súlyos problémákat.

"A valós problémamegoldás érdekében elengedhetetlenül szüksége van Miskolcnak az állam szakszerű segítségére, célzott pénzügyi támogatásra, a civil szféra aktív és segítő jelenlétére" - írják az összefoglalóban. A jelentést péntek reggel küldték ki az érintetteknek, összesen 26 címre.

Civilek kezdték

Az ombudsmani hivatal négy civil szervezet beadványai nyomán kezdett vizsgálódni, ezek: Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Európai Roma Jogok Központja, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek. A vizsgálatot közösen folytatta Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hivatal munkatársai a helyszínen is vizsgálódtak, személyesen beszéltek a nyomortelepek lakóival.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbánék lezárnák a déli határt a bevándorlók előtt

A Napi Gazdaság online kiadásában szombaton megjelent információ szerint a nemzeti konzultáció eredményei alapján a Fidesz-frakció még a nyári törvényhozási szünet előtt lépni kíván a bevándorlás ügyében.

Mint írják, már feldolgozták a bevándorlással kapcsolatban rendezett nemzeti konzultáció első százezer visszaérkezett levelét, s a válaszok nagy többsége szerint az emberek szigorú intézkedéseket várnak a kormányzattól. Ezért már vizsgálják, "hogyan, milyen törvényi és egyéb eszközzel lehetne lezárni Magyarország déli határát, amely a délről és keletről Európába igyekvő menekültek és migránsok bevett útvonalának egyik legfontosabb állomása".

A cikk szerint elsősorban a déli határon át érkező bevándorlók száma növekszik ijesztő mértékben: míg tavaly egész évben 43 ezren léptek legálisan vagy illegálisan Magyarország területére, idén májusig több mint 50 ezer bevándorló érkezett, és az év végéig számuk akár a 100 ezret is elérheti.

További aggasztó jelenségként említi a lap, hogy Ausztria és Németország napokon belül megkezdheti 15 ezer, korábban hazánk irányából nyugatra érkező migráns visszatoloncolását Magyarországra, a jelenlegi uniós szabályozás szerint ugyanis a menekülteket és a bevándorlókat abban az országban kell ellátni, amelynek határát átlépve az EU területére érkeztek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemzeti inzultáció

Régóta bosszant, hogy néhány halk kivételtől eltekintve, az újságírók legtöbbje az agitkákban feltett kérdéseken lovagol, ahelyett, hogy az egész módszer álságosságára hívná fel a figyelmet.

Pedig minden, a szakmáját legalább alapszinten uraló zsurnaliszta tudja: egy interjút, ugyanazzal az emberrel, ugyanarról a témáról, pusztán a kérdések variálásával úgy is meg lehet írni, hogy a megszólaló népboldogító zseniként tündököljön. Meg úgy is, hogy az illető szánalmas bohócként, erkölcsi hullaként álljon a közönség előtt. Nem is szólva arról, hogy egyetlen esetben sem tudhattuk meg, végülis hány papír érkezett vissza, melyik szájbarágott választ ixelték a legtöbben. Egy dolog biztos: a szégyenletesen hamis akció alkalmanként 900 millió és 1 milliárd forint közötti összegbe került.

Sokan még meg sem kapták a gyalázatos „bevándorlási” ívet, máris itt az új. Ezúttal talán olcsóbb lesz, mert papíron nem küldik ki, interneten lehet válaszolni. Jogos, hiszen éppen „az állami rezsicsökkentés” a téma. 9 államigazgatási eljárás díjának csökkentéséből négyet lehet javasolni, a tizedik válaszban pedig további javaslatot lehet tenni. Az összegek Az értesítési címmel összefüggő hatósági eljárások 300 forintos illetékétől a legdrágább, Külföldi nyelvvizsga honosítási eljárása 10 ezer forintos díjáig terjed. „Természetesen” nem szerepel a tételek között sem az útlevél kiváltásának illetéke, sem a több tízezer forintba kerülő gépkocsi átírási díj csökkentése.

Az „államigazgatási rezsi” csökkentését is példásan oldotta meg a kormány. Mert vagy tényleg szükségesek a jelenlegi díjak a költségek fedezésére, és akkor a továbbiakban majd az ellenőrizetlen költségvetésből fedezik a hiányt, vagy eddig is egyszerű sarc volt az új és új illetékek, díjak bevezetése, a régiek folyamatos emelése.

Bizonyára lennének jó ötleteik sokaknak az „állami rezsi” csökkentéséről, de én most nem akarom elvenni se a képviselők, se a köztisztviselők a magyar átlaghoz képest kiemelkedően magas juttatásait, csak annyit kérek: dolgozzanak meg a pénzü(n)kért. (Nem közalkalmazottak, mert az más kategória: ők a rendőrök, tűzoltók, orvosok, tanárok, alacsonyabb beosztású hivatalnokok stb.)

Sajnálatos módon eddig egyetlen kormánynak sem sikerült az állami rezsit a maga természetes módján, vagyis az állami szolgáltatások hatékony megszervezésével csökkenteni. A kedvenc példám is majd 25 éves. Kezdetekben volt a gépkocsik és tulajdonosaik azonosítására szolgáló forgalmi. A kilencvenes években rakétasebességgel ívelt fel az autólopások száma – hatalmas igény volt az évtizedekig szabad forgalomban nem kapható gépkocsikra. Özönlött is a sok használt, lopott kocsi az országba, – meg keringett az országon belül. A lopott jószághoz többnyire akkurátusan hamisított forgalmit is adtak.

Mit tett a magyar állam? Nem, nem a tolvajbandák üldözését erősítette meg. Bevezette a törzskönyvet, persze az állampolgár költségén. Mivel törzskönyvet se bonyolultabb hamisítani, mint forgalmit, az autólopások száma csak nem akart csökkenni. Hát jött az eredetvizsgálat – természetesen ismét az állampolgár költségén.

Az autólopások száma végre csökkenésnek indult, bár a harmadik papírt se túl bonyolult legyártani. Nem is emiatt, hanem azért, mert a szervezett bűnözést – a közhiedelemmel ellentétben – nem sötét tekintetű bunkók irányítják. Nem lopnak/lopatnak olyasmit, amihez a reménybeli vevő bármikor hozzájuthat, így még a tolvajlás költségei sem térülnek meg, nem is beszélve a lebukás minimális kockázatáról.
Ám a törzskönyv, meg az eredetvizsgálati kötelezettség maradt. De ez csak a felszín. Nézzük a részleteket. Ha ma valaki Magyarországon egy 10 éves, 1300-as Suzukit akar venni, annak ára állapottól függően 600-800 ezer forint között van. A tranzakció ÁLLAMI REZSIJE a következő:

Vagyonszerzési illeték: 22500 Ft
Új forgalmi engedély: 6000 Ft
Törzskönyv: 6000 Ft
Eredetvizsgálat: 17000 Ft
Összesen: 51500 Ft

De csak örüljön az a kormány jóságának, aki mondjuk a Családi állapot változása miatt történő névváltozással összefüggő okmánycsere során a személyijét, meg a lakcímkártyáját a jelenlegi 2000 forint helyett akár már 1500-ért is megkaphatja. Végülis mekkorát lendített az egészségügyön is, hogy nem kell már 300 forintot fizetni a vizitért. Igaz, egy soron kívüli, sürgősségi diagnózisért 10 ezer forintot kérnek – de mi az ahhoz a háromszázhoz képest, amit a jóságos kormány „adott”?!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Deutsch Tumpika szerint az Altus megtévesztette az Európai Bizottságot

Deutsch Tumpika fideszes seggfeje szerint Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. az általa elnyert uniós pályázat során nyilvánvalóan megtévesztő nyilatkozatot juttatott el az Európai Bizottsághoz.

A politikus pénteki budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a pályázaton az Altus valótlanul állította, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség a társaság esetében. Deutsch Tamás szerint e megtévesztő információnak volt köszönhető, hogy Gyurcsány Ferenc cége nem esett ki a pályázati elbírálás során.

A fideszes EP-képviselő indoklásul hivatkozott a regionális politikáért felelős biztosnak a kérdésére adott írásbeli válaszára, amelyben Corina Cretu azt írta: az Altus által vezetett konzorcium vállalkozásainak vezetői nyilatkozatban igazolták a kizárási kritériumok és az összeférhetetlenség hiányát. E nyilatkozattal – amelynek tartalmát nem vizsgálja a pályázat kiírója – az aláírók egyebek mellett azt jelentették ki, hogy nem merül fel összeférhetetlenség gazdasági, politikai érdekekkel vagy a nemzeti kötődéssel, illetve családi, érzelmi élettel összefüggésben.

Vagyis az Altus azt állította, esetében nem áll fenn sem politikai, sem családi összeférhetetlenség – mondta Deutsch Tamás, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Altus tulajdonosa egy aktív pártpolitikus, Gyurcsány Ferenc, a céget pedig a felesége vezeti.

Jelezte: a jogszabályok szerint nem ítélhető oda egy megbízás olyan pályázónak, aki megtévesztő információt szolgáltat.

A fideszes politikus közölte: mindezek alapján az Európai Néppárt frakciója úgy határozott, hogy ezt "a botrányos ügyet" az EP költségvetési ellenőrző bizottságának napirendjére kell tűzni, amiről június 17-én születhet döntés.

Deutsch Tamás megismételte azt az álláspontját, amely szerint az Altus-ügy felveti a burkolt pártfinanszírozás lehetőségét.

Kérdésre közölte: az Altus szabálytalanságának azzal a következménnyel kell eljárnia, hogy az Európai Bizottság visszavonja a megbízást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatalmas bukás az idegengyűlölő konzultáció

Az ellenzéki pártok reagáltak a kormányszóvivő szombati, a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció kapcsán tartott sajtótájékoztatójára.

Kovács Zoltán közölte, eddig 400 ezren küldték vissza a kérdőívet, amiből több mint 200 ezret már fel is dolgoztak. Ezekből az látszik, hogy a nagy többség határozottabb, keményebb fellépést vár Magyarországtól és az Európai Uniótól bevándorlásügyben.

Erkölcsi bukás a menekültellenes kampány

Az MSZP szerint „hatalmas erkölcsi és anyagi bukás a brókerkormány konzultációs kérdőívnek álcázott menekültellenes, idegengyűlölő kampánya, mivel eddig a választásra jogosultak csupán alig 5 százaléka válaszolt rá”. A szocialista párt közleményében azt írja, 1,3 milliárd forintot dobott ki a kormány „egy embertelen, uszító hangulatkeltésre, amely megalázó minden becsületes, jóérzésű magyar ember számára”. Eközben pedig az ügyet kezelni hivatott Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak mindössze 50 milliós pluszpénzt biztosítanak a következő évre.

Jelezték: az MSZP továbbra is arra kéri a józanul gondolkodó polgárokat, hogy ne válaszoljanak a kérdőívekre, „a fröcsögő plakátkampány üzenetét pedig a polgári ellenállás eszközeivel mindenki úgy semlegesítse, ahogy csak tudja”.

A Fidesz feszültséget kelt

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a Fidesz a bevándorlással kapcsolatos konzultációval és plakátkampánnyal feszültséget kelt, bűnbakot keres. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt elnökségi tagja elmondta, hogy a kormánypárt ezt azért teszi, mert az emberek nem érzik, hogy jobban élnének. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok szerint évről évre csökken a bevándorló és itt maradni szándékozók száma, tavaly egyetlenegy koszovói albán és hatvan szerb vállalt munkát.

A Központi Statisztikai Hivatal adatait idézve a politikus elmondta, hogy a menekültek döntő többsége, akiknek Magyarország tranzitországnak számít, háború sújtotta területről érkezik, vagy olyan országokból, amelyekben politikai, vallási vagy egyéb okok miatt üldözik őket.

Nincs ellenére a DK-nak a plakátrongálás

A plakátkampányt gyalázatosnak és szégyenletesnek nevezte és kijelentette, hogy a DK elhatárolódik ettől, mert tudja, Magyarország ereje a sokszínűségben rejlik, az ország akkor volt erős, amikor befogadó volt. Emlékeztetett, hogy sok magyar ember és család életét mentették meg más országok, amelyek befogadták a menekülő magyarokat. Közölte továbbá, hogy nem a DK szervezi a plakátok megrongálását célzó állampolgári akciót, de nincs ellenére ez a fajta megnyilvánulás.

Szigetváriék szerint közös megoldás kell

Az Együtt szerint a bevándorlás, migráció kérdését közös európai összefogással lehet megoldani – mondta a párt elnöke szombaton a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján. Magyarország nemzeti érdeke az, hogy európai partnereivel közös megoldást találjon – tette hozzá Szigetvári Viktor, valamint sértőnek és megalázónak nevezte, hogy a magyar kormány és a Fidesz jelenleg nem Európában akarja megoldani a kérdést, hanem „hergel és illúziókat kerget”. Közölte: az Együtt elutasít minden olyan illúziót, amely azt képviseli, hogy Magyarország – Európa részeként – sziget lehet, amely mentesülhet a nemzetközi bevándorlási nyomás alól.

A politikus hangsúlyozta: pártja felháborítónak tartja, amit a magyar kormány és a Fidesz a menekültügyben tesz: azért költ adóforintokat egy „lázító” plakátkampányra, hogy elterelje a figyelmet a nyomorról, az egészségügy és az oktatás válságáról. „A Fidesz Magyarországon nem megbeszélni akarja ezt a kérdést 10 millió magyarral, hanem el akarja terelni a figyelmet a rossz kormányzásról, a lopásokról és a széteső szociális rendszerről” – mondta Szigetvári.

„Nem tehetünk mást”

Gianluca Susta, az Európai Demokrata Párt alelnöke, aki meghívottként jelen volt az Együtt tanácsának ülésén, a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a menekültügyet nem lehet manipulációval vagy demagógiával megoldani, ez ugyanis a szolidaritás alapvető kérdése. Hozzátette, hogy egész Európa összefogására van szükség az ügy megoldásához, ezért pártja támogatja a menekültek elosztását az uniós országok között. Az alelnök kijelentette: a menekültek befogadása szükségszerű, ugyanis „nem tehetünk mást”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az MSZP szerint több pénzt kell adni az alacsony keresetűeknek

Több pénzt kellene adni az alacsony keresetűeknek, mert minden, nekik adott forint nemcsak az ő helyzetükön javít, hanem a fogyasztáson keresztül segíti a gazdasági növekedést is – mondta Burány Sándor (MSZP), az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

Burány Sándor hangsúlyozta: az MSZP örül annak, hogy a hazai gazdaság főbb mutatói kedvezően alakulnak, azonban a Központi Statisztikai Hivatal adatainak elemzéséből kiderül, a magyar gazdasági növekedés szerkezete egészségtelen, mert elsősorban az exportra dolgozó multinacionális cégek és a "stadionokat építő" építőipar jó teljesítménye áll a kedvező adatok mögött. Mint mondta, az is kiderül az adatokból, hogy a fogyasztás továbbra is nagyon alacsony és a beruházások is visszaestek.

Hozzátette, a KSH adatai szerint a szolgáltatásban a legtöbb ágazat teljesítménye nemhogy nőtt volna, hanem visszaesett, legnagyobb mértékben a kereskedelem és vendéglátás adatai romlottak.

Világos, hogy nincs elég pénze a magyar embereknek ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásokat igénybe tudják venni – mondta. Emlékeztetett rá: az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint sokkal több cég szűnik meg Magyarországon, mint amennyit alapítanak, a megszűntek többsége pedig kis- és közepes vállalat, amelyek ugyan nem sokat tesznek hozzá a gazdaság teljesítményéhez, de ők foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét ebben a szektorban.

Burány Sándor hangsúlyozta: ezért az MSZP változatlanul azon az állásponton van, hogy több pénzt kell adni az embereknek, elsősorban az alacsony keresetűeknek, ezt, valamint a társadalmi igazságosságot szolgálta adójavaslatuk is, amely az alacsony keresetűek számára 5 és 10 százalékos új adómértékről szólt.

Mint mondta, Magyarországon minél kevesebbet keres valaki, annál inkább elkölti az utolsó fillérig a jövedelmét. Éppen ezért minden egyes fillér, amit az alacsony keresetűek kapnak, nemcsak az ő helyzetükön javít, hanem a fogyasztáson keresztül a gazdasági növekedést is segíti – mondta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Katonai puccsal eltávolítható Orbán?

Érdekes dolgot mondott pénteken Orbán Viktor az egyiptomi elnökkel tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszterelnök elmondta, hogy nem ódzkodik az olyan vezetőktől, akik katonaemberek, mint Abdel Fattah el-Szíszi. 

Itt hangzott el, hogy „jól emlékszünk a magyar történelem számos fordulatára és eseményére, amikor szükség volt arra, hogy a „magunkfajta civilek” helyett (most itt a nyápic szót nem használom) keménykezű, világos, fegyelmezett katonaemberek vegyék át az államélet irányítását.”

Bár korábban megtudtuk, hogy a kormányfő nem szereti a pocakos tábornokokat, de ezúttal nem érheti szó a ház elejét, hiszen el-Szíszi tábornok láthatólag fittebb, mint a mi vezetőnk.

Sarkosan fogalmazva, a demokratikusan megválasztott Murszi elnököt megdöntő el-Szíszi tábornok jókor cselekedett, jót.

Mivel mindannyian jól tudjuk, hogy jelenleg éppen elég nagy bajban van az ország, ezek szerint azzal sem lenne gond, ha a demokratikusan megválasztott Orbán Viktort egy fegyelmezett katonaember váltaná le, fel.

Mint tudjuk Murszit halálraítélték Egyiptomban. Orbán nagy szerencséjére ebben a büntetésben nem lehet része, de ezt csak az Európai Uniónak köszönheti.

Magyarországnak jó tapasztalatai vannak a hadseregből kiemelkedő vezetőkkel, ezt mondta Orbán Viktor, amikor közös sajtótájékoztatót tartott a katonai puccsal hatalomra került egyiptomi elnökkel. Abdel Fatah el-Szíszi tavaly a választásokon is elindult, ahol 95%-ot kapott. Elődjét éppen 2 hete ítélték halálra. A Párbeszéd Magyarországért szerint a magyar miniszterelnök ismét diktátorokkal akarja szorosabbra fűzni a viszonyt. (RTL Klub)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem lesz sztrájk a BKV-nál

Megállapodott az alapbéremelésről és a társasági juttatásokról a BKV menedzsmentje a szakszervezetekkel – közölte a cég.

A hónapok óta tartó bértárgyalás lezárultával elhárult a veszélye annak, hogy a BKV dolgozói sztrájkba kezdjenek.

A megállapodás szerint idén áprilistól

  • a személyi alapbér átlagosan 2,6 százalékkal, fejenként nagyjából 6000 forinttal nő.
  • 105 ezer forintra emelik a jubileumi elismerések és a balesetmentes közlekedésért járó elismerések jutalomalapját.
  • Idén évente 140 ezer forint lesz fejenként a cafeteria keret.

Sztrájkra utoljára 2010-ben került sor, január 12. és 18 között. Az új kollektív szerződés aláírását kikényszerítő hatnapos munkabeszüntetés volt a leghosszabb a BKV történetében.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV