Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Magyar állami pénzből épülne kórház Erdélyben

Intenzív és sürgősségi osztállyal is rendelkező kórház építését tervezi Erdélyben a magyar kormány Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint.

Erre azért van szükség, mert a romániai magyarok sokszor a magyar egészségügyi ellátást veszik igénybe a román helyett, azért is, mert Romániában alig van már magyar orvos és ápoló, ezért a határon túliak alig tudják megértetni a panaszaikat – mondta el a Magyar Nemzetnek.

Az erdélyi kórház Romániával együtt, de magyar állami finanszírozásból működne.

A bejelentés annak fényében meglepő, hogy Zombor egy tegnapi konferencián elismerte: az Európai Unióban az egészségügyre fordított GDP-arányos költés még mindig Magyarországon a legalacsonyabb, az egészségügyi dolgozók bére az európai uniós átlag alatt van.

 

 

Gyagyás Tódi szomszédja nyerte a 300 millió forintos közbeszerzést

A HG 360 reklámügynökségé lett a bevándorlás-ellenes kampány. A 300 millió forintos közbeszerzést elnyerő cég ügyvezetője és tulajdonosa, Csetényi Csaba Rogán Antal szomszédja.

A hírt Kovács Zoltán kormányszóvivő megerősítette a borsonline.hu-nak. Csetényi ügynöksége tavaly is kapott több kormányzati megbízást, ő maga, a testvére és az üzlettársa pedig összesen kilenc trafikengedélyt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán: Sok helyen félnek az iszlámtól, de Magyarország nem ilyen ország

Orbán Viktor az egyiptomi elnökkel folytatott megbeszéléseket Budapesten. A magyar kormányfő azt mondta: Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti.

Új fejezet nyílt a magyar-egyiptomi kapcsolatok történetében - mondta az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfővel folytatott pénteki budapesti megbeszélése után Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a most kötött megállapodások lendületbe hozzák a két ország gazdasági, politikai kapcsolatait. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette: a tárgyaláson szó volt arról, hogy Magyarország mit tehet hozzá Egyiptom országépítéséhez, gazdaságfejlesztéséhez, és sikerült is megtalálni az együttműködési formákat.

Egyiptom és Magyarország gazdasági kapcsolatrendszere nem új keletű, túlélt mindenfajta politikai rendszert, "a mi jelenlétünk Egyiptomban mindig is erős volt" - mondta a kormányfő, külön kiemelve a katonai együttműködést. Közölte, hogy megnyitottak egy százfős ösztöndíjkeretet egyiptomi diákoknak. Emellett üdvözölte, hogy az egyiptomi rádió és televízió sikeres együttműködést alakított ki a magyar közszolgálati médiával.

Arról is beszélt, hogy Európában ma sok helyen félnek az iszlámtól, sőt van, ahol ellenségnek tekintik. Magyarország azonban nem ilyen ország, Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, "az iszlámról is a tisztelet hangján beszélünk" - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök hozzátette, "mi hiszünk a kulturális diverzitásban", a kultúrák közötti különbözőséget tiszteletben kell tartani, ezért amikor egy másik kultúrához tartozó országról van szó, "mindig a tisztelet hangján beszélünk". Egyáltalán nem biztos - folytatta -, hogy azok a társadalomszervezési módszerek, amelyek a nyugati világban eredményesek, a világ más civilizációiban is azok lehetnek. "Ennek az eldöntése nem a mi dolgunk, ezért mi nem vagyunk demokráciatanárok. Ennek az eldöntése minden nép saját ügye" - fogalmazott Orbán Viktor, örömét fejezve ki, hogy az egyiptomi nép a saját útját járja, amelynek sikeréért szurkol. Hangsúlyozta továbbá: Egyiptom különleges ország, mert nélküle nincs stabilitás az arab térségben, és miután a modern világban összeszűkültek a távolságok, az is kijelenthető, hogy Európában sincs stabilitás stabil Egyiptom nélkül.

A hivatalos budapesti látogatáson tartózkodó egyiptomi elnök sajtónyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy Magyarország vegyen részt Egyiptom fejlesztésében, erősítsék az ipari és kereskedelmi kapcsolatokat, és kérte, hogy a magyarok álljanak ki országa mellett az Európai Unióban, ismertessék az európaiak előtt az egyiptomi vezetés eredményeit.

Budapesti tárgyalásait Abdel-Fattáh esz-Szíszi gyümölcsözőnek nevezte, majd ő is emlékeztetett, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatok régóta folyamatosak. Megköszönte egyúttal a munkát a magyar katonáknak, akik mintegy húsz évig szolgáltak a Sínai-félszigeten. Az Orbán Viktorral folytatott egyeztetésen - mint elmondta - beszélt az egyiptomi álláspontról a terrorizmus elleni harcban, a líbiai konfliktus megoldási lehetőségeiről, valamint a szíriai és az iraki konfliktusról is. "A tárgyalásokon látszódott az egyetértés a két ország között", az álláspontok gyakran azonosak - tette hozzá az államfő.

A tájékoztató előtt Orbán Viktor és Abdel-Fattáh esz-Szíszi aláírt egy közös nyilatkozatot, ezt megelőzően pedig a jelenlétükben még két egyezményt hagytak jóvá a két ország képviselői. Aláírtak egy vasúti együttműködési szándéknyilatkozatot - amely 700 vasúti kocsi megrendeléséről szól - és egy egyetértési nyilatkozatot a két ország belügyminisztériuma közötti együttműködésről.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi: Egyiptom talányos erős embere

Abdelfattah al-Szíszit világ akkor ismerte meg, amikor Mohamed Murszi iszlamista elnök a hadsereg főparancsnokává nevezte ki, hogy aztán 2013 július 3-án meg is döntse Egyiptom első demokratikusan megválasztott államfőjének hatalmát.

Karakterét alapvetően befolyásolhatta, hogy Kairó Gamalíja negyedében született, amely nemcsak szűk sikátorairól, régi mecsetjeiről, kávézóiról és boltjairól ismert, de ott található a világ legrégebbinek tartott bazárja, a Khan el-Khalili is. A keleti forgatag része a tábornok apja által alapított családi üzlet, az al-Sziszi shop is, ahol fából és gyöngyből megmunkált emléktárgyakat árulnak. A történelmet, a jogot, a hazafias zenét és a pontos munkát szerető apa ízlése mindhárom fia karrierjét meghatározta: egyikük az üzletet vitte tovább, a másik bíró lett, a harmadik pedig a katonai pályát választotta.

Rendszeretete miatt már gyerekként is a „tábornok” becenevet aggatták esz-Szíszire. Az egyiptomi katonai akadémia elvégzése után egyre feljebb jutott a ranglétrán. Viszonylag fiatal kora miatt egyetlen izraeli–arab háborúban sem vett részt. Első komoly beosztása egy gépesített gyalogoshadosztály vezetése volt, majd az északi katonai zóna parancsnoka lett, ahonnan a katonai hírszerzés élére került. A fegyveres erők legfelső tanácsába a legifjabb tagként került be, és amikor tavaly augusztusban a hadsereg parancsnoka lett, megkapta a valódi tábornoki rangot is.

Esz-Szíszi mélyen vallásos és konzervatív, gyerekként szívesen tanult Korán-idézeteket. Az őt három fiúval és két lánnyal megajándékozó felesége gyakran viseli az arcot teljesen eltakaró nikábot. Állítólag családi kapcsolatok is fűzik a Muszlim Testvériség egy-két vezetőjéhez, a mozgalom iránti szimpátiája sem volt ismeretlen, így sokan úgy tartották, hogy az iszlamista elnök embere. Annál is inkább, mivel általános meglepetésre immár főparancsnokként engedélyezte, hogy az iszlamisták is mehessenek a tiszti akadémiára, holott addig a kadétok politikamentessége kötelező volt.

1992-ben Nagy-Britannia parancsnoki akadémiáján, 2006-ban pedig az amerikai hadsereg pennsylvaniai vezérkari akadémiáján is tanult. Amerikai tanárai úgy emlékeztek rá, mint aki rendszeresen járt mecsetbe, a muszlim hallgatók egyfajta imámjaként lépett fel. A kurzuson írt Demokrácia a Közel-Keleten című tanulmányában azt fejtegette, hogy a térségben a vallás szerepe jóval erősebb, mint a keresztény világban, és számon kérte a Nyugaton, amiért nem fogadta el a neki nem tetsző palesztin Hamász 2006-os választási győzelmét.

Ezek után valóban meglepő, hogy az egyiptomi iszlamisták megdöntésében kulcsszerepet játszott, amit ő maga hazafias cselekedetként értékel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ámítás friss fogalmai

Végtelenül unalmas, rutinszerű „munkamegosztás”: Orbán Viktor elmondja soron következő beszédét, vagyis lényegében ki tudja, hányadszor elismétli javarészt ugyanazokat a valótlan állításokat, amelyekkel évek óta lankadatlanul traktálja a „magyar embereket”, majd a szövegelemző kommentárok leltárba veszik a tények legkirívóbb meghamisításait.

A média néhány nap leforgása alatt menetrendszerűen megtelik a miniszterelnök szónoki ámokfutásának kritikai feldolgozásával; publicisztikák, glosszák és blogok hosszú sora megint egyszer tételesen bizonyítja, hogy az orbáni propaganda milyen gátlástalanul próbálja félrevezetni mindazokat, akiknek szüntelenül – úgymond – az érdekeit védi: „a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő embereket”.

Tudjuk, túl kellene már lépnünk ezen a monoton, reménytelenül ismétlődő gyakorlaton, hiszen méltatlan kényszerűség újra meg újra kimutatni, hogy az első számú közszolga alkalomról alkalomra változatlanul szemérmetlen hazugságok tömkelegéből gyúrja össze aktuális mondandóját. Egyre kínosabb és persze felháborítóbb, mennyi súlyos, érdemi kérdésre ad oly elszántan hiteltelen, a sokszorosan igazolt adatokat, felméréseket és vizsgálatokat fölényesen negligáló válaszokat; vagy éppen visszamenőleg mennyire torzítva ábrázol egykori, ma már történelmi jelentőségű eseményeket. Minduntalan rá kell döbbennünk az Orbán-beszédekből mértéktelenül áradó, nyomasztó politikai cinizmusra – és ez nem csupán elkeserítő, hanem sokkal rosszabb érzés: mert a mélységes ürességbe nézünk.

Ezért értelmetlen ezúttal is összegereblyézni mindazokat a tárgyszerűen cáfolható kijelentéseket, amelyeket legutóbb a Várban tett Orbán Viktor, egy olyan, konferenciának nevezett rendezvényen, amit valójában csak azért szerveztek meg, hogy alig néhány héttel szokásos évértékelője után ismét a kamerák elé léphessen. Persze az ürügyet a Polgári Magyarországért Alapítvány – vagyis a kormánypárt saját intézménye – kínálta fel; a miniszterelnök „meghívására” a jelek szerint azért volt szükség, hogy szokásához híven, övéi szűkebb, odaadó hallgatósága körében, de a közszolgálati televízió jóvoltából mégis nagyobb nyilvánosság előtt vehesse kezelésbe az elbizonytalanodott tábort. Tehát mindazokat, akiket már hosszú ideje sikerrel manipulál ugyan, de akik mostanában – ahogy egymást követik a mind kiábrándítóbb kormányzati anomáliák – józanodni kezdenek.

Csak hát a bizalom visszaszerzésének kényes feladata éppen ezért kecsegtet kevés sikerrel. Hiszen akiket a rezsim viselt dolgai beoltottak a kétkedés szérumával, azok egy ideje immúnissá váltak a folyamatosan felmelegített csúsztatásokra, a félrevezető számokra és az átfestett valóság egyéb vírusaira. Ők már mindennapi tapasztalataikra, újonnan szerzett információikra hagyatkoznak, nem az aggálytalan, agresszív agymosásra. De hát Orbán kényszerpályára került; most kellene megállítania választói táborának erózióját, sőt fanatikus hívei ennél is többet várnak tőle. Attól félnek, hogy ha nem képes mielőbb visszaszerezni a már levált, részint a Jobbikhoz, részint a bizonytalanokhoz csapódó százezreket, akkor a Fideszt a következő egy-két évben már a szétesés réme fenyegetheti.

Vagyis a vezér kénytelen újrajátszani a régi lemezeket, és bár a keverőpulton matathat valamicskét, állítgathat a hangszínen, a dinamikán meg a szűrőkön, de aligha adhat mást, csak mi a rendszer lényege. Persze úgy kell tennie, mintha küszöbön volna új irányok, új koncepciók és új eszközök eljövetele, és ehhez erőlködve keresi is az ámítás friss fogalmait. Először azonban – biztos, ami biztos – még ráerősít az alapvető hazugságokra, azokra a toposzokra, amiket már jól bejáratott az elmúlt öt évben. Kezdi az adóreform felmagasztalásával – ez volt „a siker rejtett forrása”, mondja rezzenéstelenül, mert máig is „igazságos és eredményes” –, és a plafon csak azért nem szakad le, mert a szónok ezúttal történetesen egy udvaron beszél. Majd következik Matolcsy György mennybemenesztése, akinek a devizahitelek remekül időzített forintosítását köszönhetjük; nélküle – úgymond – a törlesztőrészletek átlagosan hetven százalékkal emelkedtek volna. Arról persze nem esik szó, hogy ha „a legkreatívabb közgazdász” unortodoxiája nem rontja le szisztematikusan a forint árfolyamát, a törlesztések sem ugranak az égbe. És Orbán a „szikár tények és az egyenes beszéd jegyében” nem átallja századszor is leszögezni, hogy 2010-ben 7 százalékos államháztartási hiánnyal vette át a kormányrudat – holott a minden mértékadó fórumon visszaigazolt adat 3,8 volt, és éppen ő próbálta hasztalanul megkapni Barroso és Merkel hozzájárulását ahhoz, hogy 7 százalékra emelhesse a hiánycélt. Ezzel összefüggésben következik a mese Magyarország „tátongó lékkel” evickélő, „kilátástalanságban fuldokló” hajójáról, amit a „Jóistennek hála” az Orbán-kormány ragadott ki az árból. Ezt a hamis narratívát természetesen Bajnai konszolidációs eredményének eltagadására dolgozták ki, nehogy belezavarjon a Fidesz házilag eszkábált teremtésmítoszába, a megmentett ország apologetikájába. És így tovább, az utóbbi évek minden, elegyesen felidézett mozzanata sajátos „átértelmezésben” kerül terítékre, miközben a sorozatos botrányok mély csendbe vesznek.

Végtére azért mégiscsak eljutunk a politikai innovációig – a publikum erre várt, a mentőövre, amelybe a kormánypárt kommunikációja ezentúl bízvást belekapaszkodhat. És láthatóan Orbán is átérzi önnön szavai horderejét, amint bejelenti, hogy a „romeltakarítás” után „új szakaszba” lépünk: a szigorú erkölcsiségben gyökerező polgári berendezkedés „bekopog az emberekhez”. Ezentúl „az emberek mindennapi boldogulása” lesz a kitüntetett cél; „gondjuk, bajuk enyhítése”, a polgári „életminőség” megteremtése. Mindennek értelmében – noha az ország ezután sem nélkülözheti az erős vezetést – ma már nem az erő a legfontosabb. „Mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem. Odafigyelés az emberekre, odafigyelés a mindennapi életre.”

Ezt az újsütetű, megejtőnek szánt krédót némelyek máris hajlanak a politikai konszolidáció jeleként értékelni. Pedig csupán félrevezető locsogás, a Fidesz közhelyes nemzeti jókívánságainak még csak nem is a leleményesebb fajtájából. Micsoda kormányzás az, amelyik öt év minden szinten végrehajtott, eltökélt demokrácia- és jogállamrombolása után, korrupciós skandalumokkal terhelten egyszer csak ráébred, hogy oda kellene figyelnie a mindennapi életre meg az emberek boldogulására? Ennek a törekvésnek eleddig éppen az ellenkezőjét tapasztalta a társadalom megannyi csoportja – és legkivált azt, hogy egy hűbéri klientúra boldogulásán kívül Orbánék eddig semmi másra nem figyeltek oda.

Ha pedig ettől kezdve csakugyan figyelni akarnának, a miniszterelnök kezdetnek mindjárt bejelenthette volna egy sor ostoba, kártékony törvény és rendelkezés eltörlését. A közintézmények és hivatalok függetlenségének helyreállítását. Az európai alkotmányosság normáinak érvényre juttatását. De hát eszükben sincs jóvátenni semmit; hazudozás lesz továbbra is, mint eddig, és legfeljebb látszatkorrekciók. Hiszen a most „önkritikus” Orbán jellemző módon egyetlen hibát nevezett meg, a netadó szerencsétlen ötletét. Ám mi volt az mindahhoz képest, amit az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a kultúra és a gazdaság ellen elkövettek? Az úgynevezett új szakaszról szóló ditirambusok valójában egy álságos fedőszöveg elemei; arra valók, hogy a kurzus szelektív emlékezetű híveinek megkönnyítse elfelejteni a kormányzás hitványságait.

Ám öt év felhalmozott szennyesét már nem lehet képmutató frázisokkal kimosni a társadalmi memóriából.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha nagy pénz van az asztalon, azt egy fideszes haver viheti

Korrupciókutatók megvizsgálták a kormány kommunikációs közbeszerzéseit, és nem örültek az eredményeknek. A kommunikáció eleve egy ideális iparág a lopáshoz, de ilyen erős összefüggésekre valószínűleg kevesen számítottak.

Nemrég egy brüsszeli parkolóházban döbbentem rá végleg és visszavonhatatlanul, hogy a világon többfajta kapitalizmus is létezik.

Ezzel régi igazságot pedzeget az Orbán-kormány volt PHARE-minisztere. Szerencsés helyzetben vagyunk ugyanakkor, hiszen vannak olyanok, akik ezt meg is mérik.  

Haveri kapitalizmus

A Korrupciókutató Központ és a Kreatív online egy elég koncentrált piacon, a médiapiacon vizsgálta azt, hogy a „haveri kapitalizmus” (crony capitalism) mennyiben érvényesülhet Magyarországon.  

Megnézték például, hogy a haverok, azaz a kormány mellett politikailag elkötelezett cégtulajdonosok mennyivel kezdenek el több közbeszerzést nyerni a kommunikációs közbeszerzéseken, mint a többi cég. Azt is vizsgálták, hogy a nyertes cégek pártkötődése összefügghetett-e olyasmivel, hogy a nyertes közbeszerzéseiknél eleve korlátozták a versenyt valahogy. 

Ideális a lopáshoz

A különféle kommunikációs szolgáltatások piaca több okból is kedvez a haveri kapitalizmusnak. Egyrészt a kommunikációs szolgáltatások árai nagyon nehezen összehasonlíthatók, mert sokfélék lehetnek, így nehéz megmondani, hogy valamit túl drágán vettek-e. De néha még azt is, hogy egyáltalán történt-e bármi érdemi munka az adott pénzért. Másrészt a piac szerkezete is segít, kevés vevő van – köztük is a legnagyobb az állam nálunk –, és az eladói oldal is elég koncentrált, több nagy szereplő van.

Ráadásul a politikai küzdelemben is jól jön, hiszen például az állami hirdetések aránya az újságoknál átlagosan 10 százalék körüli, de elérheti a 40 százalékot is. Ez rettenetesen sok, így lehet erősebben noszogatni az újságokat, tévéket, hogy minél pozitívabb színben tüntessék fel a mindenkori kormányt. Hiszen ellenkező esetben nemcsak elveszik ezt a sok pénzt, hanem a versenytársnak adják. 

A kutatók 2009 januárja és 2014 májusa közti közbeszerzéseket vizsgáltak, összesen 1119-et, elsősorban a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető adatok alapján. Ezeket azonban még ki kellett egészíteni néhány olyan ismertebb közbeszerzéssel is, amiket furcsa módon eltüntettek a Közbeszerzési Hatóság oldaláról, vagy valamiért soha nem is tettek fel oda. Az összes szerződés összege 67 milliárd forint volt.

A másik fontos kérdés az elemzéshez a kormányközeli cégek azonosítása. Itt elég vékony lehet a jég, ezért a kutatáshoz csak a legnyilvánvalóbb kapcsolatokat tételezték fel, ahol az adott cég tulajdonosa most is a Fidesz politikusa, volt politikusa vagy a pártvezetés tanácsadója vagy a pártvezetéshez régóta közel álló vállalkozó (mint például akkor még Simicska Lajos). 

Az elemzés során nem vették figyelembe azokat a cégeket, amelyek tulajdonosi kapcsolatokon keresztül ugyan nem kötődnek Fidesz közeli személyekhez, de amelyek – szakértők és a Kantar Média kimutatásai szerint – feltehetően különalkukon keresztül az általuk közbeszerzéseken megnyert összegeket a piacra jellemző átlagos értéknél nagyobb mértékben költik el Fidesz-közeli sajtótermékekben. 

Várhegyi Attila

Bár a többi név ismerős lehet mindenkinek, Várhegyi Attila a korábbi ügyei miatt mostanában inkább a háttérből, a Prestige Médián keresztül irányító fideszes erős ember.

Várhegyi nagy öreg, a Fidesz volt választmányi tagja, az első Fidesz-kormány idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának volt államtitkára. Szolnok volt polgármesterét 2002 őszén a Pest Megyei Bíróság másodfokú ítéletében bűnösnek találta folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben és egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint félmillió forint megfizetésére ítélte. Fidesz közeli cégekhez átjátszott értékes telkekkel és a Fidesz illegális pénzelésével bukott le. Utána már csak a Fidesz alkalmazottjaként maradt pártigazgató, majd kampányigazgató, de mára már a Prestige Médiának szenteli a tudását.

Ezek után az jött ki, hogy a Fidesz-közeli cégek az összes vizsgált 1119 közbeszerzésből mindössze 83-at nyertek meg, ami 7,4 százalékos arány, de értékben ennél messze magasabb súlyú megrendeléshez jutottak. A 1119 közbeszerzésen összesen elköltött 67 milliárd forintból ugyanis 26 milliárd forint értékben nyertek el, azaz a teljes közbeszerzési piac 39 százalékát vitték el 2009–2014 között. 

Ezek szerint a Fidesz-közeli cégek jellemzően a nagy közbeszerzéseket nyerték.

Az egy közbeszerzésen nyert átlagos szerződéses összeg a Fidesz-közeli cégek esetében 328 millió forint volt, míg a Fideszhez nem kötődők esetében csak 44 millió forint, írja a tanulmány.

Jól látszik, hogy eléggé felpörgött ez a módszer, 2014 elejére már az összes médiaköltés négyötöde Fidesz-közeli cégekhez ment. Itt azt sejtik a kutatók, hogy nem a Fidesz-közeli cégek váltak egyre magasabb minőségű szolgáltatóvá a többiekhez képest, hanem hogy politikai szempontok totálisan eluralkodtak a közpénzből vett kommunikációs szolgáltatások piacán.

De hogy bundázzák meg a közbeszerzéseket? 

Ha azt szeretnék elérni, hogy az ismerőseik nyerjenek állami pénzeket, akkor ahhoz fontos az is, hogy a közbeszerzéseknél csökkentsék a versenyt, különben kevesebbet lehetne kaszálni az egészen. 

A korrupciókutatók ezért csináltak egy versenyerősség-mutatót, amiben olyasmiket néztek, hogy hányan adtak le egyáltalán ajánlatot az adott közbeszerzésre, nyílt volt-e pályázat vagy meghívásos, mekkora volt az értéke, és hogy milyen erős lehetett az árverseny. 

Az látszik az adatokból, hogy a közbeszerzéseknél a verseny erőssége a Fidesz-kormány alatt nagyot csökkent,  általában a gyengülő verseny jellemezte az elmúlt éveket.

Az külön baj, hogy a Fidesz-közeli cégeknél csökken igazán a verseny. A tanulmány megállapítja, hogy versenyerősség rendszerszerű és számottevő eltérése csak és kifejezetten a legnagyobb közbeszerzések esetében látható: ekkor jelentős különbség mutatható ki a Fidesz-közeli cégek és a többi cég által nyert közbeszerzések között. Ahol „Fidesz-közeli” cégek nyertek, számottevően gyengébb volt a nagy közbeszerzéseknél a verseny, mint ott, ahol a többi cég nyert. Ráadásul ez a nagy értékű projekteknél hatványozottan igaz volt. 

Még egy hatásuk van az ilyen jellegű baráti kifizetéseknek, mégpedig az, hogy túlbiztosítják magukat. Ha el akarják kerülni, hogy a verseny hiányából valaki más profitáljon, akkor sok egyéb közbeszerzésnél is csökkenteni kell a versenyt. Ami így ott is aláássa a piacgazdaságot, ahol nem is feltétlenül akarnak kifizetni valamilyen ismerős céget.

A verseny nagymértékű korlátozása mellett elköltött összegeken belül a Fidesz-közeli cégek szerepe szinte elsöprő. 2009–2014 között 31 milliárd forintot, vagyis a kommunikációs szolgáltatások piaca költésének majdnem felét költötték el piackorlátozó módon (itt ez a versenyindex, a CSI értéke 0,37 alatti volt). Ezen összeg több mint fele, 16,3 milliárd forint került Fidesz-közeli cégekhez.

Vagyis a haveri kapitalizmus közvetlenül a piacon elköltött pénzek közel negyedét határozta meg a mérés szerint.

Minderre mostantól még az jön rá, hogy teljesen központosították az állami kommunikációs költéseket, Nobilis Márton vezető pedig bejelentette, hogy azt szeretné, ha mindig csak ugyanaz a három ügynökség versenyezne a pénzeikért, úgymond belső tendereken. Első körben 25 milliárd forint közpénzt adnának így ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Öröklődik a devizahitel

Akkor lehet megszabadulni tőle, ha minden más örökségünkről is lemondunk

Sokan tudhatták rosszul, ezért a magyar közjegyzői kamara kiadott egy közleményt arról, hogy minden más hitelhez hasonlóan a devizahitel is öröklődik.

Egyféleképpen lehet lemondani a megörökölt devizahitelről, ha minden más, adott személytől jövő örökségünkről is lemondunk. Az semmiképp nem jöhet létre, hogy valaki a tartozást visszautasítja, de a vagyonra igényt tart, idézi a közleményt az MTI.

Ha visszautasítjuk a devizahiteles örökséget, akkor a sorban következő örökös játszhatja el ugyanezt. Az utolsó helyen pedig az állam áll, aki viszont már nem utasíthatja vissza az egészet. Így az adófizetők közös pénzéből fizetik ki a tartozást, és az államra száll az örökség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Legyen meg kocsira, lakásra" - erről álmodik a magyar szakmunkás

Csaba régóta dédelgetett álma, hogy szélerőműveken dolgozzon. Tisztában van vele, hogy ez kemény munka, de nagyon csábító a magas fizetés, meg az is, hogy néhány év alatt így tényleg megalapozhatná az életét. Csaba egy a 62 diák közül, akik a Siemens duális képzésében sajátíthatják el az ipari gépészet alapjait. Négy fiatalt kérdeztünk meg, hogy látják jövőjüket magyar szakmunkásként.

"A nagyapám is mérnök és az ő apja is mérnök volt" - meséli Csaba. Ő is egyike azoknak a huszonéves tanulóknak, akik már érettségi után jelentkeztek a Siemenshez. A gimiben nem igazán érdekelte a matek és a fizika, eszébe sem jutott volna mérnöknek tanulni, pedig sok minden adott volt e pályához. Végül a Siemensnél kötött ki, és úgy érzi, most jó helyen van, végre kezdhet valamit az életével.

Félmilliárdot is megér a jól képzett szakmunkás

A német óriásvállalat 2012-ben indította el a duális képzést a gödöllői Madách Imre Szakközépiskolával együttmüködve. Nem véletlenül, ugyanis a hazai szakképzés évek óta nagy bajban van, ezt jól tükrözi a a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2015-ös konjunktúrajelentés is, amiből az olvasható ki, hogy a Magyarországon működő német vállalatok egyre elégedetlenebbek a szakképzés teljesítményével, mert nehéz megfelelően képzett szakmunkást találni a munkaerőpiacon. A probléma akkora, hogy a Siemens 600 millió forintot sem sajnált az új képzési központ megépítésére; a vadiúj tanműhelyben a legmodernebb gépeken gyakorolhatnak a cég tanulói. Stipkovits Zsuzsa, a cég duális szakképzésért felelős vezetője szerint az állami szakképzés nem képes elég jól képzett munkaerőt képezni. “Felborult az egészséges egyensúly az érettségizettek és a szakiskolát végzettek között” - magyarázza, ezért a cégnek a bő félmilliárd forintos tanműhely-beruházás is megérte.

A szakmunkásképzés a kormány egyik vesszőparipája; Orbán Viktor és a szakképzésért felelős államtitkár is előszeretettel hangoztatják, hogy túl sok a diplomás és kevés a szakmunkás - a 2012 őszén bevezetett duális szakképzés is ezt a problémát hivatott orvosolni. Csakhogy ez így nem igaz, inkább azzal van a baj, hogy csak minden ötödik szakmunkás tud elhelyezkedni a szakmájában, azaz sokkal inkább minőségi, mintsem mennyiségi problémák vannak a hazai szakképzéssel. Az etalonnak tartott német duális képzéshez képest - amelynek eredményeit saját szemünkkel láttuk, amikor németországi gyárakban vezettek körbe minket - viszont még nagy lemaradásban van a magyar rendszer. A hazai vállalatoknál alig folyik képzési tevékenység, és lényegesen kevesebb cég működtet tanműhelyt, körülbelül 5 százalékuk, mert a tanoncok képzése és a tanműhelyek üzemeltetése nem olcsó mulatság. Ez azt jelenti, hogy a diákok többsége alighanem továbbra is az iskolai tanműhelyekben szerez majd gyakorlatot. Ezzel viszont az a baj, hogy a szakiskolák felszereltsége messze elmarad az elvárttól.

Az is problémát jelenthet, hogy Magyarországon már a 14-15 éves diákok is bekerülhetnek a duális rendszerbe, így ezek a fiatalok kevesebb általános jellegű oktatásban részesülnek a szakképzés előtt, mint német társaik. Pedig a szakiskoláknál már most is gondot jelent, hogy alapvető tudásbeli hiányosságai vannak a diákoknak. Az sem könnyíti meg a tanulók dolgát, hogy emiatt nagyon fiatalon kell dönteniük arról, hogy milyen foglalkozást szeretnének választani, és esetleg azt egy életen át űzni.

Ezzel szemben Németországban legalább 9-10 évet tanulnak a diákok, míg elkezdenek a cégeknél dolgozni és sokan csak érettségi után választják a szakképzést. Arról már nem is beszélve, hogy egy jól képzett magyar szakmunkás társadalmi megbecsültsége messze elmarad német kollégájától.

“Itt van kedvünk dolgozni”

A német hátterű Siemens Gizella utca központjának egyik eldugott sarkában bújik meg a tavaly átadott képzési központ. Turbinák és transzformátorok óriási tervrajzát festették a falakra, ez a látvány fogadja a Siemens képzési központjába lépőket. Az előcsarnokból nyíló műhelyben katonás rendben sorakoznak a munkaasztok és a marógépek. Kék kezeslábasba öltözve jönnek-mennek a tanulók a műhelyben, többen dolgoznak a hegesztőkabinokban. Két sorban 8-8 munkaállomás sorakozik, egy munkaállomáson - munkavédelmi okból - ketten dolgoznak, így egyszerre akár 32 tanuló is gyakorolhat. A terem végében egy csoport a hangosan csattogó fémvágónál sajátítja el a szakmai alapjait. Feltűnő a tisztaság és a rendezettség, sehol egy rozsda- vagy olajfolt. Nem ilyennek képzelnénk egy műhelyt, ahol nap, mint nap fémmel dolgoznak. A szelektív hulladékgyűjtőn már meg sem lepődik az ember.

“Nézz körbe, itt minden igényes és tiszta, van elég hely dolgozni. Egy iskola tanműhelye azért nem így néz ki” - magyarázta laza magabiztossággal ottjártunkkor Csaba. “Itt olyan a légkör, hogy van kedvünk dolgozni” - szól közbe az osztálytárs, Laci, aki külföldi lehetőségek miatt jött a céghez. Ő mesélte, hogy a bátyja szakácsként több nyarat Németországban töltött, neki bejött, ezért kipróbálná a kinti életet. Meg “szeretném bejárni a világot” - vallja be már-már szégyenlősen.

Duális képzés magyar módra

A duális képzés úgy néz ki, hogy 2 napot a szakközépben töltenek, ott kizárólag az elméletettel foglalkoznak, a másik három napon pedig gyakorlati oktatáson vesznek részt a vállalatnál. Jelenleg hegesztőket és ipari gépészeket képeznek, de a következő tanévtől a gépi forgácsolás is elindul. A képzés másik sajátossága, hogy tanulók havi juttatást is kapnak, ami elhanyagolhatónak tűnik, bruttó 19 ezer forintot, de ez a jegyeik alapján változhat, a felső határ 31 ezer. Plusz étkezési hozzájárulást kapnak - amikor a Siemensnél vannak, a cég napi ezer forintig állja az ebédet.

Egy átlagos nap reggel 7-kor kezdődik. András veresegyházi, ő 5 órakor kel, hogy időben beérjen a busszal. Ha új anyagot tanulnak, először az elméletet nézik át, csak utána mennek le a műhelybe. A reszelés mindennek az alapja, így ehhez még a helyes testtartást is megtanítják nekik. Csak később jön az esztergálás és a hegesztés, de heti két alkalommal kötelező nyelvoktatás is van; most németet tanulnak, később jön az angol. A hét második felében a Madáchba járnak, ahol nincsenek közismeretei tárgyak, csak a szakma.

Csak az érettségidből nem fogsz megélni

A 21 éves András, aki eredetileg trombitálni tanult, több évnyi útkeresés után kötött ki a Siemensnél. Miután rájött, hogy a zenélés “hobbinak jó lesz”, de abból nem fog megélni, vendéglátózott, majd beült egy fuvarozó cég kamionjának sofőrülésébe, és hetekig járta Franciaországot, Spanyolországot és Angliát. Volt 14 ezer kilométert levezetett hónapja is. Jól keresett, de egyre iszonyúbb honvágy gyötörte. Végül úgy döntött: kiszáll és nem fog tovább külföldön dolgozni. Idejét érezte annak is, hogy kitanuljon végre egy szakmát, mert “egy  érettségivel találhatsz munkát, de nem fogsz megélni”- mondta. Látszott rajta, hogy megedzették a viszontagságos évek. A gödöllői Madách Imre szakközépben érdeklődött először, ott meséltek neki a siemenses programról is. Az ipari gépészet hiányszakmának számít, ez győzte meg. “Választhattam volna az autószerelést, de abból van elég” - tette hozzá. Alig múlt húsz, de tudja, mit akar az élettől.

Későn nőtt be a feje lágya Attilának is, aki a  Siemens előtt még a színpadépítéssel is megpróbálkozott. Aztán belátta: az semmire nem életbiztosítás, hogy “néhány hónapig jól élsz, aztán télen meg éhen halhatsz”. Eredetileg eletrotechnikusnak tanult, de most belőle is ipari gépész lesz. Amolyan jolly joker az ipari gépész, mindenhez értenek egy kicsit, ezért bármelyik gyárban és munkakörben bevethetőek. Teljesen véletlenül, egy újsághirdetést látott meg, így került ide. Az tetszik neki a leginkább, hogy itt a nulláról hozhat létre valamit. Meg hogy nemcsak a száraz elméletet tanulják, mint az előző sulijában. Vagyis, hogy az egész pont, hogy  “nem olyan, mint egy másodfokú egyenlet, aminek most se látom az értelmét” - magyarázta nevetve.

Most a diploma a trendi, mára megszűnt a szakmunkák presztízse - így látják, és ezt tapasztalják a diákok. “Egyből butának nézik az embert, mert azt hiszik, hogy a szakmunkások sima gépetetők” - vagyis olyan betanított munkások, akik napi 8 órában a szalag mellett állnak egy gyárban. “Hát nem így van, mert mi fogjuk életben tartani  a gépeket” - érvelt öntudatosan Attila.

A dzsungelbe is elmennének, ha megfizetik

Az évfolyamon a szélerőműves munka a sláger, mindenki arra hajt, hogy majd két év múlva bekerüljön a Siemens elitcsapatába. Pedig ez nem veszélytelen meló, sokszor nagy magasságban és zord körülmények között dolgoznak: a dzsungel közepén vagy egy óceáni olajfúrótornyon kell beüzemelni egy erőművet. Akinek tériszonya van, jobb, ha más hivatást választ. A felvételi követelmények is kőkemények, csak a legjobbakat veszik fel a csapatba: az angol nyelvtudás elengedhetetlen, de az ipari alpinizmust is ki kell tanulniuk. Ezt a munkát nem lehet sokáig csinálni, tudják ezt a diákok is, de úgy vannak vele, hogy “csinálod egy ideig és utána be tudod indítani az életed.” Csabának is ez az álma, és a nehézségek sem riasztják el, mert a fizetés miatt megéri. Nem rossz - válaszolja sejtelmesen, amikor a pénzről kérdeztem. Főleg ez motiválja: “legyen meg kocsira, lakásra.”

Élet a szakképzésben

Akárki nem kerülthet be a Siemenshez, az nem biztosíték, hogy valaki bejut a gödöllői szakiskolába. A németek népszerűek, az idei kétszeres túljelentkezés ellenére is csak 45 tanulót vettek fel. A válogató része egy, főleg matek és fizika kérdésekből álló írásbeli teszt, ami visszatekintve nem volt nehezebb mint az érettségi. De ezt még egy személyes elbeszélgetés is követi, ahol leginkább arra kínáncsiak, hogyan képzelik el a jövőjüket a fiatalok.

A 2 éves képzés végén szakvizsgáznak; élesben kell legyártaniuk egy munkadarabot a megadott tervrajzok alapján, de a vizsga teljesítéséhez az elméleti kérdésekre is jól kell válaszolniuk. Az első évfolyam tavaly végzett, 11-en vizsgáztak le hegesztésből. Közülük heten azóta is a Siemensnél dolgoznak, a többieket a partnercégekhez vettél fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kitörli a kétharmados passzusokat a Fidesz több módosításból

Több törvénymódosítási javaslaton is úgy változtatna az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hogy azok a sarkalatos passzusok elhagyásával, egyszerű többséggel is elfogadhatók legyenek.

A kiemelt közlekedési beruházások gyorsítását célzó, az uniós megfeleltetést célzó nem peres eljárásról és igazságügyről szóló, valamint a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésére irányuló törvénymódosítások is megszavazhatók lennének akár kizárólag a kormányoldal támogatásával.

Az uniós megfeleltetést célzó nem peres eljárásról szóló törvénymódosításból a sarkalatos passzusok törlése miatt kikerülnének a többi között a bírák jogállását, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállását, valamint az ügyészséget érintő módosítások egyes részei.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő szerint még maradt az előterjesztésben kétharmadot igénylő passzus, így azok egyszerű többséggel történő elfogadása elmondása szerint közjogi érvénytelenséget von majd maga után. Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a kifogásolt passzusok egyszerű többséggel is elfogadhatók.

 

 

 

 

Saját pályázatán nyert a fideszes polgármester

A jászberényi polgármester, volt fideszes országgyűlési képviselő Szabó Tamás nyerte meg az általa kiírt lakásbérleti pályázatot.

A Népszabadság idézi az egyik fideszes önkormányzati képviselő, Juhász Dávid ezt bíráló levelét, amelyet a polgármesternek írt, még a döntés meghozatala előtt, és eljuttatott a frakció tagjainak is.

„Ezt a levelet azért írom, mert szerintem nem szerencsés egy általad polgármesteri hatáskörben kiírt lakásbérleti pályázaton elindulni, majd jobb anyagi helyzetedből szinte automatikusan következően véletlenül picit jobb ajánlattal nyerned” – áll a levélben.

A levél szerint a humánerőforrás bizottság zárt ülésen döntött a lakásra beadott két pályázatról, és azzal választotta ki nyertesnek a polgármesterét, hogy a másik pályázónál - egy háromgyermekes család szerette volna még megkapni a bérleti lehetőséget - egy hónappal több bérleti díj előzetes megfizetését vállalta.

A levél írója felvetette, hogy a polgármester esetleg az önkormányzat által biztosított kedvező feltételekkel meg is akarja vásárolni az ingatlant.

A lap megkeresésére, amelyben azt tudakolták, hogy miért volt szüksége a polgármesternek az ingatlanra, és nem tartja-e etikátlannak, hogy polgármesterként ő nyerte el a bérleti jogot, illetve tervezi-e, hogy él elővásárlási jogával, a polgármester mindössze annyit közölt: a lakás a vagyonleltár szerint nincs értékesítésre kijelölt státuszban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lófej Simonnak most egy uszoda hiányzik

"27-28 ezer ember él a környéken. Gárdony járási székhely, megérdemlünk hát egy uszodát is, legyen az akár Gárdonyban, akár Velencén" – írja L. Simon László kormánybiztos a Fejér Megyei Hírlapban megjelent, Sportolási lehetőségeink című írásában.

Ha a fogadóirodák elfogadnának téteket arra, hogy lesz-e még ebben a kormányciklusban uszodája a járásnak, én most elég nagy összeget mernék kockáztatni. L. Simon ugyan nem említi, de a borászata, panziója melletti mellékutat – természetesen a Volán-buszok és a környéki agrárvállalkozások érdekében! – hamarosan 800 millió forintért újítja fel az állam.

De lássuk, miként érvel a kormánybiztos:

  • "a Velencei hegységben jól érzik magukat a kerékpárosok",
  • "már dolgoznak a sukorói evezős és kajak-kenupálya környezetének fejlesztési tervén",
  • "joggal vetődött fel a Velencei Kerékpáros Kompetencia Központ újabb egységének avatóünnepségén, hogy a hazai triatlon versenyek, amatőr és profi rendezvények legjobb helyszíne épen a Velencei tónál lehet",
  • "a lovassportok szerelmesei is egyre több színvonalas tókörnyéki lovardát fedezhetnek fel",
  • "reméljük a horgászturizmus is méltó helyére kerül",
  • "a Velencei-tavi Vízi Sportiskola agárdi telepének felújítása hamarosan elkészül",
  • és "hamarosan megkezdődhet az agárdi iskola melletti új csarnok építése is".

Ezek után teljesen logikusan adódik a következtetés:

"Megérdemlünk tehát egy uszodát is."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kirúgások jönnek az ország egyik legnagyobb húsipari cégénél

Bár a cég számláját a bank továbbra is zárolja, a dolgozók a június 10-én esedékes fizetésüket úgy tűnik időben megkapják majd. A rendeléseket még a készlet erejéig vesznek fel és teljesítik is azokat, bár új nyersanyagot már nem vásárol a cég.

Csoportos létszámleépítést jelentettek be a törökszentmiklósi Surjány-Hús Kft-nél, a döntés több mint 200 dolgozót érint - közölte a cég korábbi ügyvezetője, jelenlegi tanácsadója az MTI-vel pénteken. (A csődvédelembe menekült cégről bővebben itt olvashat!)

Tóth Tibor elmondta : a munkaviszony megszüntetésére a csoportos létszámleépítés bejelentésétől számított 30 napot követően kerülhet csak sor, ennyi idő áll rendelkezésre, hogy az egyeztetések során sikerüljön megmenteni a céget. Megjegyezte, hogy tárgyalnak az egyes részlegek bérbeadásáról is.    

Bár a cég számláját a bank továbbra is zárolja, a dolgozók a június 10-én esedékes fizetésüket úgy tűnik időben megkapják majd. Hozzátette: az áramot sikerült "megmenteni", viszont a közműszámla-tartozás miatt a szolgáltató kikapcsolta a gázt a vállalatnál. Ennek ellenére rendeléseket még a készlet erejéig vesznek fel és teljesítik is azokat, bár új nyersanyagot már nem vásárol a cég - jegyezte meg.    

A cégnél a felszámolói és csődbiztosi feladatokat Buga Tamás, a Kelet-Holding Gazdasági Tanácsadó Zrt. munkatársa látja el, ő a cég új ügyvezetője - közölte Tóth Tibor.

Korábban az ügyvezető a társaság csődjét a Figyelőnek azzal magyarázta, hogy a Surjány-Hús nem tudja felvenni a versenyt a feketegazdaságban tevékenykedő cégekkel, az adót nem fizető piaci szereplőkkel, kiszolgáltatott a multiknak és nem tud versenyezni a szlovák, cseh, lengyel "csodaárú" termékekkel. Vagyis törvényszerűen el kell buknia - fogalmazott. A Surjány-Hús Kft. 1992 óta foglalkozik sertésvágással, húsfeldolgozással, húskészítmények gyártásával, húsáru kis- és nagykereskedelmével. Jász-Nagykun-Szolnok megye legjelentősebb húsipari cége, a térség egyik meghatározó munkáltatója - olvasható a cég honlapján. Három évvel ezelőtt adták át a nettó 1,3 milliárd forintból elkészült új utóérlelő és szárazáru üzemét.

A nyilvános cégadatok szerint a társaság 2013-ban az előző évi, több mint 14,5 milliárd forint után 11,14 milliárd forint árbevételt ért el, ebből mintegy 306 milió származott exportból. Az adózott eredménye 2012-ről 2013-ra 241 millióról 190 millió forintra csökkent. Kötelezettségeinek értéke 2013 végén meghaladták az 5,2 milliárd forintot, saját tőkéje 2,8 milliárd forintot tett ki.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Bízom benne, hogy a NAV elnöke ezért vizsgálatot indít"

Komolyan felháborodott az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium egy minap nagy hullámokat vert ügy miatt, amelyben felmerült, hogy a NAV közrejátszhatott a Kapuvári Hús bedőlésében. Az LMP szerint sáros az adóhatóság az egyik legnagyobb húsgyár tönkremenetelében, miután egy bírósági ítéletből az derült ki számukra, hogy a NAV jogtalanul állapított meg sok százmilliós adóhiányt a Kapuvári Húsnál. A húsüzem volt képviselője a hvg.hu-nak azt mondta: felesleges kiemelni egyet a cég csődjének okai közül, de az eljárást ki kellene vizsgálni, mert szakmai szempontokat nélkülöző és arrogáns volt. A NAV szerint nem ők döntötték be a céget.

Egy hete felkapta a sajtó a Kapuvári Hús Zrt. ügyét, miután kiderült: a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az elmúlt hetekben kimondta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem alátámasztottan állapított meg a – ma már felszámolás alatt álló – cégnél több százmillió forintos adóhátralékot és -bírságot. A bíróság szerint nem volt bizonyított az adóhivatal feltevése, ezért új eljárásra kötelezte az adóhatóságot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hevesen reagált és indulatos közleményben tiltakozott a feltételezés ellen, hogy a NAV tette tönkre a vállalatot. A tárca ehelyett azt hangsúlyozta, a cég a ki nem fizetett tartozások miatt ment tönkre. Ezzel védekezett a NAV is, miután megkérdeztük, mit lép a bíróság ítéletére.

A NAV közleménye szerint a cég tartozása több mint tízmilliárd forint, és a bíróság azért rendelte el a felszámolását 2012 végén, mert a társaság egyik beszállítója megelégelte a várakozást 600 milliós követelésére. Az 1924 óta működő kapuvári húsüzem az egyik legnagyobb húsipari cég volt, fenn volt az 500 legnagyobb magyarországi vállalat toplistáján, majd 2012 szeptemberében leállt, közvetlenül az után, hogy a NAV milliárdos összegben zárolta a vagyonát.

A NAV által említett beszállító az Alföldi Sertésértékesítő Szövetkezet volt, amely a NAV szerint 2012 áprilisában kezdeményezte a felszámolást. A húsüzem 200 dolgozója veszítette el a munkáját, az üzemet működtető cégek felszámolása azóta is tart.

Az adóhatóság állítása szerint az üzleti partnerek, beszállítók kintlévősége több mint 3,6 milliárd forint. Öt pénzintézet pedig csaknem 3,4 milliárd forintra vár.

Nem könnyített a helyzeten a NAV

A NAV közleményének megjelenése előtt megkerestük a Kapuvári Hús Zrt. volt gazdasági igazgatóját, Foltányi Árpádot, aki arra a kérdésre, hogy a NAV adta-e meg a kegyelemdöfést a Kapuvárinak, azt mondta: azok a kijelentések csúsztak át a sajtóban ilyen hangzatos címekké, amelyek felvetették a NAV felelősségét is.

Azt a volt igazgató is elismerte, hogy a Kapuvári Hús Zrt.-nek valóban nagy adósságállománya volt, mint ahogyan az összeomlás szélén álló többi nagy húsipari cégnek is – amelyeket pár hónappal a Kapuvári bedőlése után az állam, az önkormányzatokon keresztül, milliárdokkal mentett meg. (Állami mentőövvel, milliárdos apanázsokkal tartották életben például a pápai, a gyulai vagy a kaposvári Kométa húsüzemet.)

Kapuvár felszámolásának alapja a húsipar általános válsága, s több okra vezethető vissza, hogy nem tudott csatlakozni az állami mentőprogramhoz. Felesleges ebből döntőnek kikiáltani egy okot. Az adóhatóság megnehezítette az életünket abban az időszakban, ami biztosan nem segített – mondta Foltányi Árpád.

Annak idején Román Gyula, a cég volt tulajdonosa sokkal keményebben nyilatkozott a NAV-eljárásról a HVG-nek. Azt mondta:

a Kapuvári Hús Zrt. pénzügyi, piaci helyzetét jól ismerem, határozottan állítom, hogy a cég 2011 novemberében, de még 2012 májusában sem volt csődhelyzetben. Július 1-jén két nagy hitele lejárt, ám minden remény megvolt arra, hogy ezeket ki lehet váltani, és a termelés változatlan szinten folyik tovább. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 6-án másfél milliárd forint értékben zárolta a cég vagyonát. (HVG 2012/39 09. 29.  76–77. oldal)

Foltányi Árpád viszont a nemzetgazdasági tárca NAV-ot védő közleményét érthetőnek tartotta, annyit jegyzett meg ezzel kapcsolatban, hogy szimpatikusabb volt neki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, aki hétfőn a parlamentben azt mondta, a kormányt is megdöbbentette a bíróság ítélete. (Bár Nagy azt is mondta az MTI tudósítása szerint, hogy a kormánynak nem volt szerepe a cég ellehetetlenülésében.)

Mivel az ítéletet még nem kapta meg, az ügy szakmai részleteiről későbbre ígért nyilatkozatot Foltányi. A bíróság döntéséről viszont azt mondta, hogy ez

a Kapuvári Hús Zrt. volt dolgozóinak erkölcsi, neki pedig szakmai elégtétel is, hiszen a bíróság megállapította, hogy az áfabevallásaik rendben voltak. Három éve nem ezt lehetett olvasni róluk a sajtóban.

Szakmaiatlan és arrogáns volt a hatóság?

A volt gazdasági igazgató azt is elmondta, hogy bár évtizedek óta dolgozik a szakmában, sok adóhatósági vizsgálatot megélt, de olyan eljárással soha nem találkozott, mint a Kapuvári Hússal kapcsolatos NAV-vizsgálat során. Ahogy meséli, a Kiemelt Adózók Igazgatósága 2011 őszén a helyszínen kezdte vizsgálni a Kapuvári Hús Zrt.-t, a revizorok 3 hónapig vizsgálódtak. Foltányi Árpád elmondása szerint akkor még úgy tűnt, minden rendben van, jele sem volt annak, hogy hatalmas összegű adóhiányt és bírságot fog kiszabni a hatóság. Ezután a NAV további dokumentumokat kért be, és végül 2012 márciusa környékén közölték velük, hogy több mint 1,2 milliárd forint adóhátralék és bírság megfizetésére kötelezik a céget.

Hiába érveltünk volna az igazunk mellett a kifogásolt ügyletekkel kapcsolatban, nem érdekelte őket a véleményünk – mondta a volt gazdasági igazgató.

Ma is úgy ítéli meg, hogy az eljárás szakmai szempontokat nélkülöző és arrogáns volt. Hangsúlyozta, hogy ez nem vonatkozik a helyszínen vizsgálódó revizorokra, ők szakmailag felkészültek voltak, azt érezte, hogy a későbbiekben változott meg a hatóság viszonyulása a társasághoz.

Duplán számolt a NAV?

A NAV részéről az például tényleg nem tűnik szakmailag precíznek, hogy csaknem megfelezte az először megállapított adóhiányt és a bírságot, ahogyan a győri bíróság ítéletéről szóló hírben az olvasható. A húsüzem gazdasági igazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, azért kellett csökkentenie a NAV-nak az összeget, mert kétszer számítottak fel jogtalanul levont áfát ugyanarra a gazdasági eseményre. Emellett volt olyan megállapítás, amellyel kapcsolatban arra kellett felhívniuk az adóhatóság figyelmét, hogy korábban az egyik megyei igazgatóságuk az általuk fiktívnek tartott partnert megvizsgálta, és nem tett megállapítást.

Ami az arroganciát illeti, Foltányi elismerte, hogy ez persze szubjektív érzés, viszont a tisztesség úgy kívánja, hogy elmondja: a Kiemelt Adózók Igazgatóságának másik főosztálya – szigorúan betartva a törvényes feltételeket – figyelembe vette a vállalat nehéz helyzetét, és másfél éven át engedélyezte a halasztott járulékfizetést a munkabérek után, ami komoly segítséget nyújtott a likviditásuk menedzseléséhez.

Rákérdeztünk a NAV-nál, az elmarasztaló bírósági ítélet után ők is szakmaiatlannak látják-e a hatóság munkáját ebben az ügyben. A bíróság ítéletéről szóló MTI-hír szerint figyelmen kívül hagyták a Kapuvári Hús gazdasági tevékenységét meghatározó tényleges és releváns tényeket, körülményeket, és olyan megállapításaik voltak, amelyeket nem támasztottak alá.

Válaszként értékelhető, hogy a hatóság a Kapuvári Hús ügyével kapcsolatban azt írta

a megállapított adóhiány és következményeinek nagy része már jogerős követelés, másik részének ügyében a hivatal új eljárást indított. Az erre vonatkozó bírósági döntés nem a NAV által megállapított adóhiány tényét vitatja, hanem a bizonyítás kiterjesztését írja elő.

A NAV szerint az államot megillető, eddig megállapított adóhiány a szankciókkal együtt 2,9 milliárd forint. Egyúttal közölte azt is, hogy a cég egyes vezetői ellen büntetőeljárást indítottak nagy értékű költségvetési csalás megalapozott gyanújával.

Kivizsgálhatnák az ügyet

Az persze már nem sokat változtatna a felszámolás alatt álló Kapuvári Hús helyzetén, ha a NAV elismerné, hogy hibázott, és új eljárást folytatna le. A cég volt gazdasági igazgatója szerint viszont nincs is szükség a hiba elismerésére, hiszen jogerős bírósági ítélet mondja ki, nem volt bizonyított, amit állítottak, vagyis hogy fiktív árubeszerzés történt, és nem támasztották alá az ezzel kapcsolatos megállapításokat. Az ügy Foltányi Árpád szerint már nem a Kapuvári Hús Zrt.-ről, hanem az adóhivatal működéséről szól:

ezt ki kell vizsgálni a NAV-on belül, és megállapítani, hogy ebben az esetben kik és miért úgy jártak el, ahogyan eljártak – mondta.

De hozzátette, azt nem állíthatja, hogy valakik a NAV-on belül nem a szabályok szerint végezték a munkájukat.

Azt gondolom, minden bürokratikus szervezetnek szükségszerűen vannak vadhajtásai. De a szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy ezeket lenyesegesse. Különösen egy ekkora hatalommal felruházott hivatal esetén. Azért van szükség vizsgálatra, hogy kiderüljön, a hatóság a szabályok szerint működött-e ebben az ügyben. Bízom benne, hogy a NAV elnöke ezért vizsgálatot indít. Amennyiben igénylik, szívesen elmondom, hogy vizsgált félként mit tapasztaltam az eljárás során.

Megkérdeztük a NAV-tól azt is, hogy kivizsgálja-e az ügyet, de erre nem kaptunk választ.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hullaszag terjengett a János kórházban

A Blikk úgy tudja, majdnem egy hete elromlott a hűtőberendezés a János kórház patológiáján azokban a kamrákban, ahol a kórházban elhunytak holttestét tárolják. Közben megjött a kánikula, de a hűtőkamrát még mindig nem javították meg, sőt, nem is tudni, mikor érkeznek a szerelők. Nevük elhallgatását kérő kórházi dolgozók azt állítják,

27 fok van a hullaházban, és rettenetes szag terjeng az épületben.

Erős Mónika osztályvezető főorvos nyilatkozata azonban árnyalja az apokaliptikus beszámolókat. Szerinte amikor észlelték a hibát,

az elromlott kamrákban tárolt 11 holttestből 9-et más hűtőkamrákba tettek át, kettőt pedig átadtak a temetkezési vállalatnak.

Az osztályvezetőnek csütörtök estére ígérték a szerelők, hogy befejezik a szervizelést, de a javítás a speciális alkatrészigény és az ellenőrzés miatt elhúzódott. 

Nyulasi Tibor főorvos péntek délelőtt az Indexnek azt mondta: a problémát az okozta, hogy múlt hétvégén egy olyan elhunytat vittek be a kórházba, akit több nap után fedeztek fel otthonában. Ehhez jött, hogy az összesen 80 holttest tárolására alkalmas hűtőkamra egyik rendszere elromlott. A főorvos szerint így valóban előfordulhatott, hogy átmenetileg érezni lehetett a szagot. Az elromlott kamrát kiürítették, megtisztították, fertőtlenítették, kiszellőztették, és azóta meg is szerelték, mondta az Indexnek Nyulasi Tibor.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán már a látszatra sem ad menekültügyben

Mind elvakultabb kampányt folytat a kormány menekültügyben, gyakorlatilag teljesen összemosva a bevándorlás- és a menekültkérdést. A xenofób hangvételű nemzeti konzultáció egyes kérdései egyértelműen sértik a menekültügyben hatályos ENSZ-dokumentumokat. Orbán azonban nem tágít.

A Fidesz nemrég még a keményen dolgozó kisemberek mantráját zengte minden szinten, ma már a bevándorlóveszedelem folyik a csapból is. Orbán Viktor a látszatra sem ad, péntek reggeli szokásos rádióinterjújában arról beszélt, hogy az illegális bevándorlók, mire ideérnek, mind gazdasági bevándorlók lesznek. A Napi Gazdaság-nak adott interjújában pedig kerek perec kimondta: "Mi nem akarunk megszabadulni senkitől, akik velünk élnek, csak nem akarunk ide beengedni másokat."

Kósa Lajos a TV2 Mokka című műsorában odáig ment, hogy az EU semmivel sem segít minket a megnövekedett menekültáradat kezelésében (miközben 3,5 milliárd forint érkezik az unióból csak 2015-ben). Miközben pedig gazdasági bevándorlókról beszélnek, Magyarországra csak tavaly 6800 szír és 5000 iraki állampolgár is érkezett, akiket nem lehet gazdasági menekültnek tekinteni. A kormány Dániához és Nagy-Britanniához hasonlóan kiléphetne az uniós közös bevándorlási alapelvek rendszeréből (ezt hívják opt-out eljárásnak), és azt csinálhatna, ami neki tetszik – de ekkor elesne a Kósa szerint amúgy nem létező EU-s forrásoktól.

Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője is az orbáni retorikát visszahangozta pár nappal ezelőtt: szerinte, ha az EU nem képes megnyugtatóan rendezni a menekültkérdést, nemzeti hatáskörbe kell visszaadni az intézését. A kvótarendszerről azt mondta, hogy az a „gazdasági menekültek” újraelosztását jelenti.

Tudatos fogalomzavar

Úgy tűnik, a kormány tudatosan mossa össze a menekültügyet és a kvótarendszert a bevándorlók kérdésével, hírhedt plakátjai pedig már a xenofóbia példái. Ha Orbán nem akar ide beengedni másokat, nemcsak az EU alapokmányát, a Lisszaboni Szerződést sérti meg, hanem olyan alapvető ENSZ-dokumentumokat, mint az 1951-es Genfi Menekültügyi Egyezmény.

Az EU kvótarendszere egyáltalán nem a „gazdasági menekülteket” érinti – a kormány azokat hívja így, akik nem a polgárháborúból akarnak megszabadulni, hanem „csupán” jobban szeretnének élni. Az EU azokon a menekülteken tervez kvótarendszerrel segíteni, akik a földi pokolból menekülnek, akiket otthonukban üldöznek – leginkább a szíriaiakon és az eritreaiakon.

Jelenleg a 2011-ben kirobbant szíriai polgárháború miatt a szomszédos országokban négymillió menekült él menekülttáborokban (Libanonban 1,2 millió, Törökországban 1,7-1,8 millió, Jordániában, Irakban, Egyiptomban pedig további százezrek). Ez hatalmas teher mind anyagiakban, mind szervezésben, szakembergárdában az érintett országoknak. A nemzetközi közösség az anyagi terheken is csak az igényektől messze elmaradó módon tud könnyíteni, de a szervezési-menedzselési kérdések kezelése még inkább az adott befogadó országokra és a menekülteket segítő nemzetközi szervezetekre marad, mondta a hvg.hu-nak Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője. Ezekben a menekülttáborokban (illetve azokon kívül, hajléktalanként) rengeteg olyan ember él, akik nem kapnak megfelelő ellátást: sérültek, betegek, traumatizáltak - emberek, akiknek kiirtották a családját, nők, akik elvesztették a családfőt, és magukra maradtak a gyerekeikkel. Ezeknek a kiszolgáltatott, fokozottan védendő embereknek is segítség kell. Elsősorban ezek az emberek az alanyai az EU áttelepítési (resettlement) terveinek. Ennek keretében a 28 EU-s tagország 40 ezer embert fogadna be (nemcsak szíriaiakat, más menekülteket is). Ez csepp a tengerben, és nyilván azokat érinti, akiket bármiféle morális megfontolásból be kell fogadni egy fejlett, európai, egyébként is ENSZ-tagállam országnak.

Hasítunk, de nekünk a kevés is sok

Egy-egy ország kvóták szerint fogadná be a menekültet, amelyet a következő szempontrendszer alapján állítanának össze: a népesség mérete 40%-ban, a gazdaság ereje 40%-ban, a munkanélküliségi ráta 10%-ban, a menedékkérők iránti múltbéli elkötelezettség 10%-ban. Orbán Viktor legutóbb az ötéves országértékelő beszédében dicsérte egekig a magyar gazdaság teljesítményét, de a halálbüntetéses-bevándorlós konzultációs EP-vitaülésen is eldicsekedett a jó eredményekkel. A hivatalos álláspont szerint az EU éllovasai vagyunk mind a munkanélküliség, mind a hiány, mind a növekedés területén elért eredményeink alapján. Ha a kormány komolyan venné a saját eredményeit és az EU-t, akkor Magyarországnál alig van alkalmasabb ország, hogy befogadja az egyébként nem nagyszámú menekültet. Az Európai Bizottság (EB) Jean-Claude Juncker javaslata nyomán 6000 eurót fizetne azok után, akiket egy ország befogad, erre 240 millió euró keret áll rendelkezésre.

Az európai államok sem egységesek a kérdés kezelésében: Németország, Franciaország és Spanyolország is kritizálta a százalékokat, Spanyolország szerint a munkanélküliséget hangsúlyosabban kéne figyelembe venni, a németek és franciák szerint pedig a dublini rendszert kéne továbbra is alapvetésnek kezelni, mely szerint a menekültekkel ott foglalkozzanak, és ott helyezzék el őket, ahol belépnek az EU területére. Ugyanez a két nagy EU-s ország a menekültek áttelepítését is csak különleges helyzetben engedélyezné.

Magyarországra 1135 menekült érkezne, miután az uniós országok kormányfőit tömörítő Európai Tanács valamikor júliusban elfogadja a kvótarendszert – minimum 55%-os igen szavazattal.

Áthelyezés

Létezik egy másik terv is, ez azokat a menedékkérőket érinti, akik önerőből továbbállnak a válságzónákból, és az EU határait ostromolják leginkább a Földközi-tengeren és a Balkánon keresztül. Ez is százezres teher, Olaszországba 170 ezer ilyen menekült érkezett tavaly, az idén eléri ez a szám a 200 ezret, Németországban tavaly több mint 200 ezer ember folyamodott menekültstátuszért. Ezek az emberek így-úgy megérkeznek az EU-ba, ahol egységes az eljárás: a menekültstátuszért folyamodók kérelmét el kell bírálni.

Ez a folyamat olyannyira megnövekedett terheket ró a befogadó országokra, hogy ezt is elosztanák a kevéssé terhelt országok között – például Csehországban tavaly mindössze mintegy 1155, Szlovéniában 385, Portugáliában 445 menekültkérelmet kellett elbírálni. Ez lenne az áthelyezés (relocation) ötlete. A tervek jelenlegi állása szerint ebben a munkamegosztásban Magyarországnak 11 ezer menekültkérelem elbírálása jutna.

Hogy ezt technikailag hogy lehet kivitelezni, még nem ismeretes. A menekültügyi eljárásban a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy őt hazájában üldözik politikai, vallási nézetei, szexuális orientációja miatt, avagy veszélyben van az élete. Ezt interjúkkal szokták vizsgálni, ahol a kérelmezőnek érvelnie is kell – ezért nehéz elképzelni, hogy az aktáját a távollétében el tudják bírálni. Tízezreket mozgatni Európa-szerte a menekülteljárás miatt pedig elég nehezen kivitelezhető ötletnek tűnik.

A kormány törvénysértéshez kéri egyetértésünket

A politikai menekültek befogadását amúgy a 2007-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 78.3 cikke írja elő, és az általunk is ratifikált genfi egyezmény azt is kimondja, hogy a menekültet tilos hazájába vagy harmadik olyan országba visszatoloncolni, ahol üldöztetés éri, vagy az élete veszélyben van. Ez ügyben nincs mérlegelésnek helye. Azaz a bevándorlásügyi nemzeti konzultáció kérdőívének 9. kérdése  (Egyetért-e Ön azzal a véleménnyel, hogy a magyar határt törvénytelenül átlépő bevándorlókat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell fordítani a saját hazájukba?) olyan gyakorlathoz kéri a magyar állampolgárok beleegyezését, amely ellentmond a Genfi Konvenciónak. „Felszólítjuk az ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményét aláíró Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, amelyet saját elhatározásából ismert el kötelezőnek magára nézve. Magyarország egyszerűen nem küldhet vissza embereket olyan országokba, ahol az életüket veszély fenyegetheti” mondta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR budapesti székhelyű Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

A probléma a nyakunkon van: ahogy Magyarországon is tetőzik a menekültprobléma (tavaly 42 ezer menekült érkezett, az idén már most majdnem 50 ezer), úgy sújtja például Olaszországot is, ahol Lampedusa szigeten már lassan betelnek a temetők, mert ott adnak végső nyughelyet az áthajózásban elhunyt menekülteknek. Ellentétben Orbánnal, az olasz kormány képviselője annak ellenére üdvözli az elvet, amelynek szellemében az unió megteszi az első lépéseket, hogy a kevésbé érintett tagországok részéről ez összességében jelképes teherátvállalás. Ugyanez az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az álláspontja is.

Magyarországon eközben a kormány menekültellenes plakátokkal készül betetőzni a bevándorlásügyi konzultációnak nevezett hangulatkeltést. Orbán Viktor összemossa a menekülteket a bevándorlókkal és a terrorizmussal, ami már az UNHCR ingerküszöbét is elérte. A szervezet május 8-án közzétett nyilatkozatában elítéli a konzultációs kérdőívet, „Mély aggodalommal tölt el bennünket, ahogyan a magyar kormány egyre erőteljesebben rágalmazza azokat az embereket, akik Szíriából, Afganisztánból, Irakból és más háborús övezetekből menekültek el, és akiknek kétségbeesett szükségük van biztonságra és védelemre Magyarországon" - mondta Vihé. A szervezet úgy látja, a kérdéssor szándékosan keveri a menekülteket és menedékkérőket az úgynevezett gazdasági bevándorlókkal, miközben tévesen hibáztatja a menekülteket számos állítólagosan Magyarországra és Európára leselkedő veszély miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felajánlja maradék élelmiszereit a Tesco

Véget vet a felesleges pazarlásnak a világ egyik legnagyobb élelmiszerüzlet-lánca. Azokat az ételeket, amiket eddig egyszerűen kidobtak, mostantól jótékony célra fogják felajánlani.

Meglepő, ám egyáltalán nem vitatható döntésre szánta el magát a Tesco üzletlánc. A cég elnök-vezérigazgatója, Dave Lewis ugyanis bejelentetette, hogy hamarosan véget vetnek a meg nem vásárolt élelmiszereik megsemmisítésének, és amit eddig feleslegesen kidobtak, azt most a rászorulók között osztják majd szét.

A tavalyi évben nagy-brtanniai Tescok összesen 55400 tonna élelmiszert dobtak ki, pedig ezekből 30000 tonna még bőven fogyasztható lett volna. A cég lépését egyébként az is erősíti, hogy a múlt hónapban Franciaországban elfogadtak egy olyan törvényt, ami megakadályozná a szupermarketek öncélú élelmiszermegsemmisítését.

A cég elsősorban nélkülöző családokat, hajléktalanokat szeretne támogatni.

– Tudjuk, hogy helyes dolgot teszünk azzal, hogy megtaláltuk, hogyan lehet a felesleges, már hivatalosan nem árusítható termékekkel másokon segíteni. Ki dobna ki olyan ételt, amit még maga is szívesen megenne? Reméljük, hogy a példánkat más cégek is követik majd. – idézi a Huffington Post a Tesco vezérét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán logikai bakugrással varázsolna minden politikai menekültből megélhetési bevándorlót

Egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be – hangoztatta a bevándorlással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A bevándorlásról szóló európai uniós szabályokat kritizálva a kormányfő úgy fogalmazott: "ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna".

Álláspontja szerint vagy vissza kell venni nemzeti hatáskörbe a kérdést, vagy meg kell változtatni a közös európai szabályokat, hogy azok ésszerűek legyenek.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire Magyarországra érnek, már nem politikai menekültek, mert nem olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni.

A kormányfő más ügyekre is kitért: azt mondta, az építésügyi szabályrendszer átláthatatlan, megkeseríti az emberek életét, ezért egy radikális adminisztrációs csökkentést kell végrehajtani.

Az adóeljárás területén szintén jobbításra van szükség – közölte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összeférhetetlen pozíciókat tölthet be a Belváros alpolgármestere

Jeneiné Rubovszky Csilla, Belváros-Lipótváros alpolgármestere március óta miniszteri biztos is a fejlesztési minisztériumnál, ez a két pozíció azonban a hatályos törvények szerint összeférhetetlen – közölte az Együtt pénteken az MTI-vel.

Tudatták: Juhász Péter önkormányzati képviselő, az Együtt alelnöke írt az V. kerület polgármesterének, Szentgyörgyvölgyi Péternek és az érintettnek, hogy azonnal intézkedjenek a jogsértő állapot megszüntetéséről.

Juhász Péter az önkormányzati törvényre hivatkozva azt írta, az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől – jelen esetben március 1-jétől – számított harminc napon belül köteles megszüntetni, ez azonban Jeneiné Rubovszky Csilla esetében elmaradt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Életet mentett egy rendőr és egy kalauz a szolnoki vasútállomáson

Rosszul lett egy férfi a szolnoki vasútállomás peronján, de egy épp ott tartózkodó rendőr és a kalauz közösen végül megmentették a férfi életét.

A Szolnoki Rendőrkapitányság körzeti megbízottja, Ivánfi Róbert rendőr zászlós a szabadnapján éppen a szolnoki vasútállomáson tartózkodott, amikor kora reggel körüli időben az egyik peronon felfigyelt egy férfire, aki kezében egy gyermekkel az egyik vonathoz sietett.

A fiatalember a szerelvényhez érve letette az öt éves kislányt, majd hirtelen térdre rogyott és összeesett. A rendőr a helyszínen jelen lévő jegyvizsgálóval és egy másik járókelővel azonnal a magatehetetlen férfi segítségére sietett, és felhívták a mentőszolgálatot is.

A rendőr és segítői a mentődiszpécser útmutatásait követve ellenőrizték az eszméletlenül fekvő fiatal pulzusát és légzését. A rendőr a gyenge életjeleket mutató férfi mellé térdelt és a telefonon elhangzó utasítást követve szívmasszázst alkalmazott, egészen addig, amíg a mentőszolgálat munkatársai ki nem értek a helyszínre. A rosszul lett fegyverneki férfit kórházba vitték.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság interjút is készített az életet mentő rendőrrel:

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

 

12 év fegyház a nevelt lányát megerőszakoló smasszernek

A most 38 éves Gy. István volt bv-alkalmazottat szexuális erőszak, gyermekpornográfia és lőfegyverrel való visszaélés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság. A kislányt nyolcéves korától, nyolc éven keresztül zaklatta a nevelőapa, aki tetteit mobiltelefonon részletesen dokumentálta is. Az ítélet nem jogerős.

Tizenkét év fegyházbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék pénteken első fokon azt a korábban a büntetés-végrehajtásnál (bv) főtörzsőrmesterként szolgáló férfit, aki rendszeresen molesztálta a nevelt lányát - közölte a törvényszék.

A most 38 éves Gy. Istvánt szexuális erőszak, gyermekpornográfia és lőfegyverrel való visszaélés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság. Mellékbüntetésként 10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint megszüntették szülői felügyeleti jogát. 

Az ítélet nem jogerős, mert a védő enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fellebbezett - tette hozzá a szóvivő.

A vádirat szerint Gy. István 2000-ben létesített élettársi kapcsolatot egy nővel, akivel együtt nevelték az asszony előző házasságában született, akkor 3 éves kislányát. Később a pár házasságot kötött, a férfi pedig örökbe fogadta a lányt.

A gyermekkel a vádlott 2005-től (a kislány 8 éves korától) kezdett fajtalankodni, minden lehetőséget kihasznált, hogy szexuálisan erőszakoskodjon vele, miközben a telefonjával számos pornográf felvételt is készített ezekről az esetekről. Az egyebek mellett kérleléssel, utasítással és fenyegetéssel kikényszerített utolsó ilyen alkalom 2013. november 9-én volt, két nappal később a férfit őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték.

Mivel a volt főtörzsőrmesternél a házkutatáskor egy engedély nélkül tartott, flóbert típusú pisztolyt is találtak, lőfegyverrel való visszaéléssel is megvádolták.      

A pert zárt ajtók mögött folytatták le.

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbánék megint nagyot mondtak a gazdasági bevándorlókról

Tudja, hány szerb és albán vette el magyarok munkáját tavaly? Tudja, mekkora a baj a gazdasági bevándorlással, ha minden EU-n kívülről jött gazdasági bevándorlót számba veszünk? És, hogy kiktől kell a leginkább tartania? Benéztünk a kormány bevándorlóellenes kampánya mögé, és átbogarásztuk a statisztikai adatokat. Folyt..........

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV