Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Pintér Sándort megizzasztották Mészáros Lőrinccel

A rendőrség nem indított nyomozást Mészáros Lőrinc ellen, mert szerintük nem volt gyanús a vagyonnyilatkozata. Ezzel kapcsolatban kérdezte Szabó Tímea, a PM képviselője Pintér Sándor belügyminisztert.

A politikus ezt írta Facebook-oldalán:

Ma megkérdeztem Pintér Sándor belügyminisztert, hogy hogyan lehetséges az, hogy a rendőrség nem találta meg Mészáros Lőrinc oroszországi cégét, amikor az atlatszo.hu egyetemista bloggere fél óra alatt megtalálta azt. Mészárost ugye egy önkormányzati képviselő jelentette fel, mert a 2014-es vagyonnyilatkozatában az előző évihez képest 700 millió forintos betéti megtakarítása 80 millió forinttal csökkent, amellyel Mészáros nem tudott elszámolni. Kiderült, hogy egy oroszországi ’Magyar’ elnevezésű Kft-t nem szerepeltetett a vagyonnyilatkozataiban, annak ellenére, hogy az orosz cégnyilvántartási adatlap szerint – annak 2012. novemberében történt alapítása óta résztulajdonosa.

A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet, mert nem találták meg a cégét(!) Na, erre Pintér Sándor először azt válaszolta nekem, hogy ha nincs vagyon, nem tudnak mit nyomozni, aztán még mondott hasonló jókat, végül közölte, hogy inkább utána néz, hogy mi történt, mert nem ismeri az ügyet, és személyesen megírja nekem, hogy mire jutott. Remélem, hamarosan megjön a belügyminiszter válasza, amiben közli, hogy 1. kirúgták az összes, ebben az ügyben nyomozó alkalmatlan rendőrt, 2. folytatják a nyomozást, hiszen a portál megtalálta a céget, 3. kiderült, hogy Mészáros Lőrincnek miért van Oroszországban cége azzal az agrárattasé, orosz lobbista Kiss Szilárddal, akit januárban letartóztattak, 3. elszámoltatják Magyarország Nagy Gázszerelőjét, a Felcsúti Királyság helytartóját, hazánk 80. leggazdagabb emberét. Izgatottan várom az eredményt.

 

 

Túlköltekezett 2014-ben a KDNP

A Magyar Közlöny mellékletében, a keddi Hivatalos Értesítőben egyszerre jelent meg a KDNP és a Magyar Liberális Párt 2014-es pénzügyi beszámolója. A pártoknak kötelező ilyet leadni, lényegében egy-egy táblázatról van szó, amiből kiderül, milyen bevételekkel és milyen kiadásokkal működtek.

Nézzük először a KDNP legfontosabb számait:

  • Tagdíjbevétel: 8 millió 54 ezer forint
  • Költségvetési támogatás: 185 millió 995 ezer forint
  • Adomány belföldi magánszemélyektől: 12 millió 100 ezer forint (9-en adtak félmilliónál nagyobb összeget, a legtöbbet, 1,8 millió forintot Kovács Lajos)
  • Adomány külföldiektől: 0 forint
  • Összes bevétel: 206 millió 541 ezer forint
  • Összes kiadás: 207 millió 594 ezer forint

És akkor jöjjenek a Magyar Liberális Párt pénzügyei:

  • Tagdíjbevétel: 241 ezer forint
  • Költségvetési támogatás: 50 millió 317 ezer forint
  • Adományok (itt nincs lebontva belföldire és külföldire): 9 millió 344 ezer forint (2-en adtak csak félmilliónál többet, az egyik maga Fodor Gábor, aki 780 ezerrel támogatta a pártját, a másik Bodnár Zoltán, a párt tavalyi főpolgármester-jelöltje, aki 2 milliót szánt az ügyre)
  • Összes bevétel: 60 millió 180 ezer forint
  • Összes kiadás: 100 millió 167 ezer forint

 

 

 

 

 

 

 

 

Így fertőzi meg az országot az idegengyűlölet

Mit csinál az egyszerű magyar ember, amikor azt hallja a kormánytól, hogy a hozzánk érkező külföldiek veszélyeztetik például a munkáját? Tudatja a világgal, mit is gondol.

Persze nem kell műalkotásra, cikkre, vagy bármi egyébre gondolni, hiszen hősünknek elég egyetlen alkoholos filc, meg némi szabad terület, ahova firkálhat.

Mit ad Isten, most éppen a Csepeli HÉV volt a megfelelő hely a kinyilatkoztatásra. Össze is szedte minden bátorságát, előkapta fegyverét és odapörkölt. 

"KIFELÉ A BEVÁNDORLÓ SZEMÉTTEL"

Majd valószínűleg büszkén leszállt, hazafelé a legközelebbi kocsmában bevert egy pofa sört, eldicsekedett napi hőstettével és azzal a tudattal hajtotta párnára a fejét, hogy ma is tett valamit Magyarországért.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kisebb zendülés volt tavaly a debreceni menekülttáborban

Hat, a menekülttábor őreire támadó külföldit ítéltek szerdán felfüggesztett szabadságvesztésre a Debreceni Járásbíróságon. Mivel a hat elítélt egyike sincs meg, nem tudják a hatóságok, hogy hol tartózkodnak, mindegyikük ellen elfogatóparancsot adtak ki.

Távollétükben 1 év 8 hónap – 1 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Járásbíróság azt a hat vádlottat, akik egy évvel ezelőtt rátámadtak a fegyveres őrökre a debreceni menekülttáborban – írta közleményében a Debreceni Törvényszék szóvivője, Tatár Tímea. A vádlottakat a bíróság felbujtóként vagy társtettesként elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak,valamint garázdaság elkövetésében mondta ki bűnösnek, a szabadságvesztés végrehajtását pedig minden vádlott esetében 3 év próbaidőre felfüggesztette.

Tavaly augusztus közepén – mint a hvg.hu is beszámolt róla – a Készenléti Rendőrségtől kértek erősítést a Sámsoni úti debreceni menekülttáborhoz, miután az őrökre rátámadtak.

A rendőrség nem adott tájékoztatást az esetről, de most kiderült, mi történt.

A mintegy 130 őrizetesből ötvenen elkezdek gyülekezni a befogadó központ sétálóudvarán, s azt közölték a dolgozókkal, hogy addig nem mennek vissza a körleteikbe, amíg meg nem mondják nekik, hogy miért vannak még őrizetben.

A hangulat lecsendesítésére a telephelyvezető a napirendtől eltérően engedélyezte az őrizeteseknek a mozgást a körletek és az udvar között – közölte a vádirat alapján a Debreceni Törvényszék szóvivője, Tatár Tímea – még pedig úgy, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság fegyveres biztonsági őrei kettesével engedték át az őrizeteseket az udvar vaskapuján. Éjfél után azonban a menekültek – az éjszaka folyamán többször is – nekifeszültek a kapunak és a földre borították azt. A biztonsági őrök a náluk lévő bilinccsel megpróbálták rögzíteni a vaskaput, de úgy is kidöntötték. A kapu helyére az őrök álltak fel.

Lökés, rugdosódás

Közben az őrizetesek odabent a körleteket a biztonsági zónától elválasztó rácsos ajtót is kinyitották, az egyik menekült pedig a szállás második emeletén egy bottal leütötte a plafonon világító neoncsöveket. Az udvaron az egyik őrizetes buzdítására társai a kapu helyén sorfalat álló őrökre támadtak. Több alkalommal megrúgták, meglökték, ütötték a védőfelszerelést viselő biztonsági őrök pajzsát, sőt az egyik őr védősisakját is leütötték. Azt akarták elérni, hogy tömegesen engedjék át őket a kapun.

Az őrök végül gázspray-t vetettek be, így tudták visszaszorítani a támadást. A rendbontók közül hat emberrel – afgán, gambiai, marokkói és elefántcsontparti állampolgárokkal – szemben indul eljárás csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és garázdaság bűntette miatt. A bíróság szóvivője jelezte közleményében azt is, hogy jelenleg mindegyik terhelttel szemben elfogatóparancs van kiadva.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fordított áfás lesz a diákmunka is

Kedden Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf benyújtotta módosító indítványát, amelynek indoklása szerint Magyarországon évente átlagosan 180-200 ezer tanuló és hallgató vállal valamilyen alkalmi munkát, közülük legalább 130 ezren iskolaszövetkezetekben dolgoznak – írja a Világgazdaság.

Tapasztalati tény, hogy az iskolaszövetkezetek fenntartásához legalább a nettó árbevétel 15 százaléka szükséges. Azaz a szövetkezetek a tagoknak – a diákoknak – legfeljebb a nettó árbevétel 85 százalékát tudják kifizetni. A tervezet most meghatározza számukra a megbízók, megrendelők által kifizetendő minimális szolgáltatási díjat, hogy az iskolaszövetkezeti tagok mindenképpen megkaphassák a rendeletben meghatározott kötelező minimálbért vagy a garantált bérminimumot órabérben megállapítva.

A Meló-Diák hálózatában évente mintegy 30 ezer diák vállal munkát, közülük 7-8 ezren Budapesten. A társaság vállalkozási igazgatója, Marosi Zoltán a lapnak azt mondta, a tervezet elsősorban nem a diákokat védi, hanem a tisztességtelen vállalkozási ár küszöbét határozza meg.

Jelenleg a betanított diákmunka minimálbére óránként bruttó 604 forint, a közbeszerzési pályázatokon azonban nettó 650 forintos ajánlattal is nyernek cégek vagy szövetkezetek. Azaz a vállalkozónak az óránként 46 forintos különbözetből kellene fenntartania magát, ami a szakember szerint képtelenség. Felmerül a gyanú, hogy az adott iskolaszövetkezet valamit nem csinál szabályosan, vagy piacot akar szerezni, ezért valaki finanszírozza kívülről – magyarázta.

Az ötletgazda a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) volt. A szervezet javaslatára került be idéntől a fordított áfakörbe az iskolaszövetkezeti szolgáltatás is. E lépés célja szintén a szektor megtisztítása volt.

Ami az idei szezont illeti, a tanulók ebben az évben is elsősorban egyszerűbb adminisztratív munkákra, gyorséttermi és áruházi ajánlatokra számíthatnak például pénztárosi, árufeltöltő munkakörben. Gyakoriak a promóciós feladatok (hostesskedés, szórólapozás), a nyelvtudást igénylő munkalehetőségek, vidéken pedig a mezőgazdasági idénymunkák is.

Marosi Zoltán szerint a fővárosban jellemzően 25-30 százalékkal több diák dolgozik nyáron, mint az év más hónapjaiban, míg vidéken ez az arány akár 40-45 százalék is lehet. Az órabérek a minimálbér (azaz a 604 forint) szintjéről indulnak, de nyelvismerettel, a cégek szakmai elvárásainak teljesítésével akár 800-1000 forintos vagy ennél magasabb órabér is elérhető.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végre kiderülhet, loptak-e Fazekas emberei

Van egy, a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter alá tartozó kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Nos, az MVH Fazekas által kinevezett vezetőit előzetesbe zárták, mivel először még csak százmillió körüli összeget tettek félre maguknak az uniós pénzekből, 2012-ben, de egy évre rá már nyolcvan ember beszervezésével 1,5 milliárdot gondoltak leakasztani. 

Most kezdődött a perük, azóta egyébként új vezetői vannak a hivatalnak, írja az MTI.

Csak maguknak akartak lopni

Egészen pontosan azt csinálták a vád szerint, hogy mivel ők osztották a területi alapon adott uniós földtámogatást, látták, hogy hol nincs igénylő, pedig a területe alapján igényelhetne támogatást. Ezeket a pénzeket először csak szépen lenyúlták maguknak, nagyjából 120 millió forintot. 

Aztán még többre vágytak, és elkezdtek beszervezni az ismerőseik és munkatársaik közül még névleges igénylőket, hogy azok is lehúzzák még a támogatásokat. Hamar találtak 46 csalásra készséges céget, és 37, a csalásban némi részesedésért részt venni kívánó haverjukat. Így már 1,5 milliárdot utaltak volna maguknak, csak ezt az utalást már megakadályozták a hatóságok, ehelyett az MVH-sok büntetőeljárást kaptak a nyakukba. 

A hivatal két, nem megnevezett korábbi vezetője áll így a bíróság előtt, és még 82 ismerősük. Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette mellett más turpisságokkal is vádolják őket, amiből letöltendő is lehet a végén. A kérdéses időszakban egy Palkovics Péter nevű figura volt a szervezet vezetője.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fejeseknek milliós gálavacsora, szakadt motel a sportolóknak

Több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra a Magyar Paralimpiai Bizottság az Iparművészeti Múzeumot, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd 150 fős gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban – tudta meg a hvg.hu. Közben paralimpikonoknak a pénzhiány miatt olyan külvárosi motelben kellett megszállniuk, ahonnan alig tudtak bejutni kerekesszékeikkel a nemzetközi verseny helyszínére. Az alelnök Deutsch Tamás viszont el volt ájulva a nemrég botrányba keveredett Gömöri Zsolt munkájától, de még Áder János és Balog Zoltán neve is felbukkant a szervezet bírósági aktájában, amit kikértünk és végignyálaztunk.

A paralimpiai mozgalom sok ember elkötelezettségével, ügyszeretetével lett lelkes mozgalomból egy professzionális sportszervezetté. Nem hízelegni szeretnék, de úgy látom, hogy ebben a folyamatban Zsolt munkája nagyon jelentős volt” – ajnározta Deutsch Tamás a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökét, Gömöri Zsoltot, akinek ügyében kedden hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt nyomozás indult. Persze, még jóval a botrány kirobbanása előtt járunk, a lelkes méltatás 2012. december 5-én, a szervezet rendes, ünnepi tisztújító közgyűlésén hangzott el, ahol Deutschot alelnöknek választották, a jegyzőkönyv szerint más jelölt nem is volt.

Szekeres Pál, akkori sportért felelős helyettes államtitkár is úgy érezte, hogy „állami vezetőként” neki is szólnia kell, például a „kezdetekről”, a 1998-2002 közti négy évről, amikor is „Deutsch Tamás szerepét ki kell hangsúlyozni, hiszen akkor tudták beindítani azokat a dolgokat, amelyek alapján működik ma is a paralimpiai mozgalom”. Ezt átkötötte a menetrendszerű elmúltnyolcévezésbe, amikor „ledőltek dolgok, és ezt nehéz visszaépíteni”. De a magyar paralimpiai mozgalom soha nem volt olyan erős és egységes, mint most, amiben „óriási szerepe van Gömöri Zsoltnak és az elnökségnek, akiknek köszöni ezt a munkát és gratulál” – mondta Szekeres is, aki jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumában (EMMI) a fogyatékos emberek társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztos.

Mindezt onnan tudjuk, hogy kikértük a Fővárosi Törvényszéktől a bizottság teljes, hivatalosan nyilvántartott aktáját. A kb. 15 centi vastag iratkupac alapvetően a civil szervezetként kötelező beadandókat tartalmazza, de megérte végigbogarászni, egymás után csodálkoztunk rá a Deutsch szerint „professzionális” működés know-how-jára.

A bíróságnak beadott jegyzőkönyvből derült ki az is, hogy az Iparművészeti Múzeumban, ünnepélyes keretek közt megtartott tisztújító közgyűlést egy gálavacsora is követte, itt adták át az éves elismeréseket, díjakat. Maga az esemény a dokumentumban meglehetősen eldugva, a napirendi pontok közé suvasztva, úgy szerepelt, mint „5. napirendi pont: egyebek (gálavacsora)". Megkerestük az Iparművészeti Múzeumot, amely a kiállítások közti szabad időszakokban adja bérbe termeit, és itt megerősítették, hogy valóban náluk zajlott a rendezvény az általunk megadott időpontban.

„Két program volt, először délután egy 50 fős közgyűlésre bérelték ki a Dísztermet, majd estére a múzeum Üvegcsarnokát a 150 fős vacsorára” – közölték. A rendezvényre a terembérlet díja 820 ezer forint plusz áfa volt, vagyis összesen 1.041.400 forintba került a nem egészen egy napos programnak a helyszíne. Ebben az összegben nem volt benne maga a vacsora, illetve a catering, a biztonsági szolgálat, a parkolás, csak a termeket adták. Ehhez jött még hozzá a takarítás, a ruhatár és a villanyszerelés, amelyet a különleges helyszín miatt a múzeum vállalt, de ezért még külön kellett fizetnie a MPB-nek további 164 ezer forintot. Így összesen csak a helyszín 1,2 millióba került, erről a szerződést Gömöri Zsolt írta alá.

Az MPB bírósági aktája egyéb módon is jól szemlélteti a kontrasztot: világosan látszik, hogy a paralimpiai vezetők régóta pontosan tisztában vannak azzal, mennyire nehéz helyzetben vannak sportolóik, de közben nemcsak egy ilyen ünnepi közgyűlés és vacsora fért bele, hanem segítettek az apparátus tagjainak a devizahiteleik végtörlesztésében, és még kamatmentes hitelt is nyújtottak a dolgozóknak. Az Iparművészeti Múzeumban tartott közgyűlésen maga Gömöri beszélt a jegyzőkönyv szerint arról, hogy milyen súlyos problémák vannak, a sportolók kevés versenyen tudnak részt venni, így viszont „hiányzik a rutin és a mentális felkészülés”. Gyenge a hazai versenyrendszer, a sportegészségügy, a létesítmények akadálymentességének hiánya is akadályozó tényező” – és még hosszan sorolta az elsősorban pénzügyi nehézségeket a közgyűlésen. Aztán jött a gálavacsora az Üvegcsarnokban.

Külvárosi motel jutott a versenyzőknek

A rongyrázónak tűnő ünnepséghez képest megdöbbentően méltatlan körülmények közt kell készülniük és versenyezniük a parasportolóknak – derül ki az aktából. Ebben találtunk egy 2013-as beszámolót, amelynek része  a paralimpiai válogatottnak a sportáganként beadott összefoglalója. Az atlétikai szövetség itt arról ír, hogy az egyik nagy külföldi verseny előtt „az MPB bizonytalan pénzügyi helyzete” miatt a „lehető legolcsóbb szállodát választották egy kis külvárosban, amelynek hátránya volt, hogy nehéz volt bejutni”. „Mivel kevés ország választotta ezt a szállást, a transzfer gyakorlatilag kiszámíthatatlan volt, és sokszor nem olyan busz jött, amire a kerekes székesek fel tudtak volna szállni” – olvasható a részletes beszámolóban. Még azt is megjegyezték, hogy sajnos éjszaka pihenni nem nagyon tudtak, mert a szállodában „az egy éjszakára érkező vendégek hangoskodtak”.

Az atlétika szövetség arról is tájékoztatta az MPB-t, hogy a verseny helyszínén kapott étel kevés volt, ráadásul gyümölcsből csak egy-egy darabot kaptak a versenyzők – ezért az edzők ajánlották fel adagjaikat. De nem csak egyetlen verseny áldatlan körülményeiről van szó: a beszámolóból egyértelműen kiderül, mennyire hátrányból indulnak általában is más országok versenyzőihez képest. Nemzetközi szinten ugyanis megszokott, hogy a paralimpikonok napi két alkalommal edzenek, „igaz, ők megtehetik, mert nem dolgoznak”. Máshol például „a dobók télen is tudnak edzeni, nálunk 5 hónap kényszerszünet van, mert fedett pályára bejutni óriási összeg lenne”, „meleg égövi edzőtáborról pedig csak álmodunk….!!”.

Nyugdíjba megy plusz érdemei vannak, hát ne fizesse vissza a hitelt

Enek tükrében már érthető, miért robbant ki botrány pár héttel ezelőtt azért, mert Gömöri és kollégái vissza nem térítendő támogatást kaphattak a szervezettől, hogy abból törlesszék többmilliós devizahitelüket. Az alelnök Deutsch Tamás megvédte a nyilvánosság előtt a bizottság vezetőjét, mint mondta, a javaslatot ő tette. Ennek ellenére Gömöri nem sokkal később visszafizette az összeget, miközben továbbra is arra hivatkozott, hogy minden szabályszerűen történt, és szükség volt a vissza nem térítendő támogatásra, mert a bizottság munkatársai a devizahitel terhe miatt nem tudtak megfelelően a munkájukra koncentrálni.

Nos, a bírósági akta szerint olyan szervezeti kolléga anyagi támogatására is futotta, akinek a munkavégzését már nem zavarta a törlesztőrészletek miatti szüntelen aggodalom: úgy határoztak, hogy az MPB egyik munkatársa „nyugdíjba vonulására tekintettel” és „az elmúlt időszakban végzett munkája elismeréséül a még fennmaradó lakáshitele erejéig olyan összegű bérkiegészítésben részesül, melynek eredményeként mentesül a még fennmaradt munkáltatói kölcsön megfizetésétől”. A határozatok alapján úgy tűnik, a hölgy rendszeres résztvevője és adminisztrátora volt az MPB vezetői üléseinek, jegyzőkönyvvezetőként.

A botrányt követően elindult rendkívüli célvizsgálatában a felügyelő bizottság megemlíti a nevét, hogy a neki adott kamatmentes kölcsön „az érvényes határozatoknak jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelően történt”. Azt viszont eddig csak a bírósági aktában találtuk meg, hogy ennek egy részét az elnökség határozata alapján – érdemeire tekintettel – nem is kellett visszafizetnie. Az összeg nem szerepel az anyagban, ahogy az sem, pontosan mit kapott ugyancsak az elnökség egyhangú döntése alapján Szerekes Pál helyettes államtitkár egy alkalommal „kiemelkedő sportpályafutása elismeréseképpen”.

„Melegítő szintjén” tudták támogatni a sportolók felkészülését

Eközben az MPB beszámolóiban sorjáznak a panaszok és a problémák, ahogy „az évek óta csökkenő állami támogatások növekvő tendenciát vettek.” „Az állami támogatás a működési kiadásunk jelentős részét – 60 százalékát fedezi – de sajnos ez az érték évről évre csökken, a kiadások pedig nőnek”. Valóban több a kiadás, ha egyik évről a másikra a testület másfélszer annyit költ az irodájára: a működési kiadásokat rögzítő táblázat szerint 2012-ben irodabérletre még 2,7 millió forint fizettek ki, 2013-ban viszont már 4,3 milliót - miközben ugyanott maradtak, a Magyar Sportok Házában.

A financiális nehézségeket azonban Gömöriék a nekik jutó, csökkenő támogatásra vezetik vissza, amely az egyik beszámoló szerint „nagy megterhelést jelentett az amúgy is szűk apparátusnak”, ezért elengedhetetlen a támogatás emelése, hogy „biztosítható legyen a nyugodt szakmai munka”. Ahogy fogalmaznak, a bizottság csak „szoros pénzügyi fegyelemmel, naprakész cash flow-val és hitellel tudta az éves feladatokat teljesíteni” – amiből úgy tűnik, hogy valószínűleg hitelt kellett felvenniük, miközben a munkatársaknak kamatmentes kölcsönöket nyújtottak.

A sportszakmai beszámolóról szóló részben tovább részletezik, mi mindenre nem elég a pénz: „sajnos felszerelések és a felkészülés terén jelentős elmaradásunk van. Központi edzéseket, edzőtáborokat egy-két kivételtől eltekintve nem tudunk biztosítani, felszerelést pedig csak melegítő szintjén”. „A rendszerből 2006 óta hiányzó műhelytámogatást erőn felül igyekeztünk pótolni, ami nem sikerült. Sajnos, egyesületek fejezték be munkájukat” – írják.

A bírósági akta anyagai alapján úgy tűnik, az MPB vezetőinek többször is sikerült közbenjárniuk a támogatások kipótlása érdekében. Bár folyamatosan panaszkodtak a hiányzó összegek miatt, tízmilliós plusztámogatásokat toltak be a szervezethez, elsősorban az Emmiből. De mentek másokhoz is: a szervezet 2013 májusi soros közgyűlésén Gömöri hosszan sorolta, hogyan harcolnak a MOB-bal a nagyobb támogatásért, de nem álltak meg itt, „a rendkívüli kormányzati intézkedésig” mentek. „Áder köztársasági elnök úrral egyeztettünk, aki ígéretéhez híven eljárt az ügyben”, „ahogy „Balog Zoltán miniszterelnök úrral is, aki szintén ígéretet tett. 50 milliós keretet kaptunk” – dicsekedett az elnök.

Gömöri keleti nyitása

Úgy tűnik, a nagypolitika más módon is beszivárgott a parasportra dedikált szervezet életébe, már ha összefüggésbe hozzuk az aktában talált fejleménnyel az Orbán-kormány által meghirdetett keleti nyitással, például az azeri baltás gyilkos 2012-es kiadása után Azerbajdzsánnal elmélyülő kapcsolatokkal. Mindenesetre az egyik 2013-as közhasznúsági beszámolójának „nemzetközi kapcsolatok” részéből az derült ki, hogy Gömöriéknél „az együttműködési szándékát jelezte a Moszkvai Paralimpiai Bizottság, valamint az Azeri Paralimpiai Bizottság”.

A hvg.hu által végignézett bírósági akta számos új kérdést vet fel a bizottság működésével kapcsolatban, ezért egy részletes kérdéssort juttatunk el a bizottságnak. A szervezet szabályzatából az is kiderült, hogy minden elnökségi ülésről hangfelvétel és jegyzőkönyv is készül, ezért kikértük azoknak az üléseknek a hanganyagát, amelyeken az általunk pontosan megadott számú, dolgozóknak támogatást és kamatmentes hitelt lehetővé tevő határozatok születtek.

A végignézett több száz oldalas anyagból számos további érdekesség is kiderült a paralimpiai bizottság elmúlt pár évéről, ezeket cikkünk holnap megjelenő folytatásában olvashatja!

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugyanott építik meg az utat, ahol Simicskáék elkezdték

Meglesz a négysávos összeköttetés Budapest és Szolnok között, és pontosan ugyanazon a nyomvonalon, ahol Simcska Lajosék elkezdték építeni az M4-est. Csak nem autópályaként, hanem autóútként építik meg. Mindent újra kell gondolni, újra kell számolni - mondta Orbán Viktor.

Autóútként építik meg Budapest és Szolnok között az M4-est, amelynek építését néhány héttel ezelőtt állította le a kormány. Orbán Viktor és Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere szerdán jelentette be, hogy meglesz a négysávos összeköttetés a főváros és Szolnok között, "ugyanazon a nyomvonalon, de más műszaki tartalommal" - ahogy Szalay fogalmazott.

Mint arról beszámoltunk, Lázár János és Seszták Miklós miniszterek márciusban elrendelték, hogy azonnal állítsák le az M4-es autópálya építését. A kormány arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság indokolatlannak tartotta a beruházást, és túlzottnak látta az építési költséget. Az EB szerint csak kartellezéssel jöhetett ki a közel 4 milliárdos kilométerenkénti építési költség. Ezért a kormány elállt a beruházástól.

Az M4-est több cég is építette, például a Simicska Lajoshoz köthető Közgép is. Egy 46,7 milliárdos részt nyert meg a Colas-Swietelsky konzorcium, egy 32,5 milliárdosat a Közgép-A-Híd páros, és egy 31,5 milliárdosat a Strabag. 

Most kiderült, hogy "ez az útépítés nem marad torzó", és nem autópályaként, hanem autóútként folytatják a beruházást - jelentette be Orbán és Szalay Ferenc. Arról nem beszéltek, hogy ki építheti, a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy "remélhetőleg ésszerűbb költségekkel" jár majd a beruházás.

Mindent újra kell gondolni, újra kell számolni.

Orbán szerint a jogi szempontok miatt kellett leállítani az építkezést, de politikai szempontból mindig is ragaszkodtak a Budapest-Szolnok négysávos úthoz. Már 1988-ban is azt akarták a helyi fideszesek.

Orbán Viktor emellett bejelentette, hogy a Modern Városok program keretében milyen fejlesztésekről döntöttek:

  • A négysávos Budapest-Szolnok út mellett megépül egy várost elkerülő út. "Megépítjük az északit, meglátjuk, kell-e a délit fejleszteni".
  • 300 hektáros új ipari park kialakítása: "a polgári berendezkedéshez gazdasági erő kell: az ipart kell fejleszteni", a terület vételárát a kormány állja.
  • A Véső úti MÁV-sporttelep fejlesztése.
  • A Művésztelep fejlesztése 1 milliárd forintért.
  • A Tiszaliget, különösen a strandfürdő fejlesztése. A következő évben megkezdik az építkezést, 2018 elejére lezárják.
  • Új kikötő építése, hiszen "Szolnok a Tisza városa". Ez is 1 milliárdba kerül majd.
  • Az országos vízügyi igazgatás Szolnokra költöztetése. Ez még nem biztos, de Orbán nem tartja lehetetlennek. Fontosnak látja továbbra is, hogy az államigazgatás különböző intézményei Budapestről vidékre költözzenek.  
  • "Szolnok vasutas város", a vasútirányítási központ kialakítása.

A sajtótájékoztató újdonsága az volt, hogy korlátozták a kérdések számát. Eddig az újságírók szabadon, a fejlesztések témájáról eltérő kérdéseket is feltehettek (az Index például Habony Árpádról kérdezte a miniszterelnököt, vagy a homofóbia-ellenes világnapra szóló üzenetéről). Ezúttal viszont csak négy kérdésre volt idő, ebből három helyi újságíró a fejlesztések határidejét firtatta, míg az EchoTV a négysávos út részleteit tisztázta. Az Index kérdésére nem maradt idő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbánhoz fordul az orvoskamara

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a miniszterelnökhöz fordult az egészségügy helyzete és az ágazat jövő évre tervezett költségvetése kapcsán - jelentette be a köztestület elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Éger István elmondta, levelükben arról tájékoztatták a kormányfőt, hogy véleményük szerint a jövő évi költségvetés egészségügyre szánt forrásai nem elegendőek, folytatni kell az ágazati béremelést, mert a szakemberek megbecsülésének hiánya és a szakemberhiány elviselhetetlen mértéket ölt, ami már a mindennapi betegellátást veszélyezteti.    

A jövő évi költségvetési javaslat számai "nem sokat ígérnek" - fogalmazott a MOK elnöke, nem vitatva a korábbi uniós fejlesztési pénzekből történő beruházások jelentőségét. A kamara meggyőződése, hogy nem elegendő csak az alapellátás megerősítésére fókuszálni, és nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a szakellátásban dolgozók jövőre semmilyen további juttatásnövelésben nem részesülnek.
    
Éger István azt mondta, a jövő évi büdzséről szóló javaslatban látnak esélyt arra, hogy a korábban befagyasztott úgynevezett mozgóbéreket feloldják, de ez nem "tévesztendő össze egy generális bérfelzárkóztatási programmal, ami még csak fel sem sejlik" a dokumentumban.
    
A köztestület elnöke hozzátette, azért is fordultak Orbán Viktorhoz, mert a mostanra kialakult helyzet olyan módon eszkalálódhat, hogy már messze túlmutat az egészségügyi rendszer problematikáján, mert Magyarország egyéb eredményeit veszélyeztető gondokat okozhat.
    
A kamara utalt arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy sokkal nehezebb gazdasági helyzetben találtak forrást az ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatásra, szerintük a mostani gazdasági helyzetben egy bérrendezés kizárólag politikai döntést igényelne. Éger István hozzátette: látnak erre forrást, hiszen Magyarország jobban teljesít, évről évre jobb GDP-adatokat produkál, és ebből az egészségügyi munkavállalókra eső részt oda kell adni.
    
Összehasonlításként elmondta, a nemzeti össztermék egészségügyre jutó mértékében Magyarország sereghajtó: a V4-ek országaiban ez az arány hat százalék felett van, Magyarországon öt alatt. Éger István szerint, ha csak egy százalékkal nőne az ágazat GDP-arányos részesedése, az 300 milliárd forintot jelentene. Úgy vélte, ennek az összegnek azonban a töredéke is elég lenne, ha ezt évről évre egy kiszámítható béremelésre fordítanák.
    
Hozzátette: az ország gazdasági fejlettségéhez illeszkedő bérek 100 milliárdos tételt jelentenének, de ha a következő években évente 30-30 milliárdot erre szánnának, akkor az alapot teremthetne egy normális egészségügyi bérezés eléréséhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Utcán inni tilos! Siófok rendszabályozná a bulituristákat

Tilos a közterületi szeszesital-fogyasztás – egész évre szól a döntés, de persze a nyári szezon miatt hozta a siófoki képviselő-testület. A nyáréjszakákon legfrekventáltabb városi területre, az úgynevezett szórakozónegyedre vonatkozik a hatálya.

– Évről-évre visszatérő panasz, hogy a fiatalok nem a vendéglátóhelyeken fogyasztják el az alkoholt, hanem megvásárolják a hipermarketben vagy más üzletben, azután üveggel a hónuk alatt vonulnak, később eldobálják, széttörik – vázolta az alapproblémát Kónyáné Zsarnovszky Judit jegyző. Hozzátette: ezen túl már az is ráutaló magatartásnak számít, ha valakinél nem lezárt üveget látnak; a rendőrség és a városőrség is eljárhat vele szemben.

A jegyző reméli, hogy a város takarítása is könnyebb lesz egy-egy nyáréjszaka után, de persze a rendelkezés a Balaton-parti vendéglátósok érdeke is. Csorba Ottó pénzügyi bizottsági elnök is arról beszélt: határozott igényt fogalmaztak meg a siófoki vállalkozók a szezon előtt a közterületi italfogyasztás betiltására. – Egy hétvégén több ezer fiatal korzózik, nem lesz könnyű dolga a városőrségnek – jegyezte meg, miként tanácsnoktársa, Lapos Gábor is erőt kívánt a rendelet betartatásához...

– A buliturizmus kordában tartására is alkalmas lehet – így Lengyel Róbert polgármester. – Külön kérni fogom a rendőrséget, hogy figyeljenek erre, s járjanak el szabálysértés miatt, ha indokolt. Az első lépés lehet ez afelé, hogy a Siófokrara érkező bulituristák megtanulják: mindent azért itt sem lehet...

 

 

A kormány tudja, miért kell a kötelező óvoda és el is mondták

A gyerekek beilleszkedését segíti a hároméves kor felett kötelezővé váló óvoda – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Novák Katalin megjegyezte: a hároméves kornál fiatalabb gyerekek esetében a bölcsőde célja az, hogy a dolgozó szülők elhelyezhessék valahová a kicsit. Emlékeztetett arra is, hogy Európa-szerte a kétkeresős családmodell az elterjedt.

Az államtitkár elmondta, óvodák bővítésére, fejlesztésére, összesen kétezer új férőhely létrehozására 2,5 milliárd forint értékben pályázatot írt ki a nemzetgazdasági tárca; a települések igényeik és tehetősségeik mértékében nyerhetnek el támogatást.

Novák Katalin szavai szerint az új rendszer 10-15 ezerrel növelheti az óvodások számát az új szabályozás bevezetése nyomán. "Férőhelyünk több van, mint amennyi óvodás lesz, a fontos az, és ez a pályázat is pont ezt célozza, hogy ott legyenek férőhelyek, ahol a gyerekek vannak" – fogalmazott az államtitkár.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újra a vak komondorokról lesz szó a parlamentben

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden benyújtott egy határozati javaslatot az országgyűlésnek "a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok
meghatározásáról".

A kétoldalas tervezet első oldala lényegében egy szimbolikus gesztus azok felé, akiknek ez az ügy fontos. Olyan alapvető tételmondatok sorakoznak itt, mint például hogy

  • a kapcsolati erőszak nem tekinthető magánügynek
  • a kapcsolati erőszak aránytalanul érinti a nőket és gyermekeket, és férfiak is válhatnak kapcsolati erőszak áldozataivá
  • a gyermekek szemtanúként is a kapcsolati erőszak áldozatai
  • a kapcsolati erőszak megnyilvánulási formái szélesebb körűek a puszta fizikai erőszaknál.

A tervezet elfogadásával ezeket az állításokat ismerné el, jelentené ki az országgyűlés, amikor úgy dönt, hogy elfogadja a határozatot, és ezzel felkéri a kormányt, hogy intézkedjen a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépés érdekében.

A dokumentum második oldala az úgynevezett nemzeti stratégiai célokat sorolja fel, itt olyan kézenfekvő, általános, és a számonkérhetőség szempontjából óvatosan megfogalmazott célkitűzések szerepelnek, mint például

  • "törekedni kell olyan szolgáltatások biztosítására, amelyek révén megelőzhető, hogy a kapcsolati problémák erőszakhoz vezessenek", vagy
  • "cél a  krízisközpontok és félutas  kiléptető  házak számának lehetőség szerint a
    szükségletekhez  mérten, a megfelelő földrajzi elosztásra figyelemmel történő biztosítása", és
  • "törekedni kell az áldozatokkal, elkövetőkkel foglalkozó vagy potenciálisan kapcsolatba  kerülő szakemberek képzésének folyamatos biztosítására".

A Balog-féle tervezet szerint az országgyűlés arra kérné fel a kormányt, hogy 2016. december 31-éig vizsgálja felül a témában született, jelenleg hatályos kormányzati szintű stratégiákat, és szükség esetén módosítsa azokat. Ezzel egyszerre a régi, 2003-as, családon belüli erőszakról szóló országgyűlési határozatot visszavonnák. Az indoklás szerint azért, mert ennek a "célkitűzései  teljesítettnek tekinthetők".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Íme a legjobb részek a lakájmédia legújabb Orbán-interjújából

Orbán Viktor terjedelmes interjút adott Bayer Zsolt után ezúttal a Napi Gazdaságnak, amely pontosan ugyanannyira kormányközeli. Kiválogattuk belőle a legfontosabb idézeteket a miniszterelnöktől, íme!

Az erőről:

Az erő megvolt, használtuk is, a választók felhatalmazása alapján, de nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni. Nem lehet állandóan hadba hívni, segítségért mozgósítani egy egész országot. Világossá kell tenni, hogy a küzdelem nem öncélú, hanem a kiegyensúlyozott, derűs és sikeres Magyarországért folyik.

A kormányzás irányvonaláról:

Végre azzal foglalkozhatunk, amiért az egészbe belekezdtünk közel harminc éve. Eljött az ideje, megteremtettük az előfeltételeit, jöhet a polgári berendezkedés. Mindenki léphet egyet előre. Kényelmesebb, jólesőbb életkörülményeket teremthetünk azoknak, akik munkából élnek. Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, büszkeség és kiállás önmagunkért.

A politikusi pályáról:

Minden foglalkozásnak vannak előfeltételei, a politikának is. Ez a folyamatos érdekütközések, az összecsapó ambíciók, az eltérő nézetek küzdelmének a világa, és aki ezt nem bírja anélkül, hogy elveszítené a hidegvérét, a jókedvét, a humorát, annak mást kell csinálnia. Nyugodt beletörődéssel figyelem ezeket a körülményeket (...). A népszerűség hol fönn van, hol lenn, az emberek hol egyetértenek velünk, hol nem, a támadások hol erősebbek, hol gyengébbek, de mindig jönnek.

A kormány átalakításáról:

Az ember úgy érzi, hogy jó lenne kissé könnyedebbé tenni az estéjét, jó lenne lelökni a terhet a válláról, és hajlamos a legegyszerűbbnek tűnő utat választani, bevesz valami drogot, vagy megiszik egy egész üveg pálinkát, és legközelebb már nem is veszi észre, hogy automatikusan megint ezt a megoldást választja. A kormányátalakítás a legkönnyebb

A jövőbeli szerepvállalásáról:

Nem leszek köztársasági elnök, nincs szó sem a visszavonulásomról, sem semmilyen esetleges európai szerepvállalásomról, semmiféle utódlási mozgolódás nem zajlik a Fideszben, én pedig egészen biztosan maradok ennél a munkánál, és egészen addig fogom végezni, ameddig a választók felhatalmaznak rá.

Az ellenzékről:

Azt ugyan nem kívánom, hogy legyőzzenek minket a választásokon, de azt igen, hogy magyar nemzeti érdekek alapján álló, a magyar nemzetet kulturálisan, gazdasági érdekeiben és politikai szuverenitásában a nemzetközi térben megtartani akaró baloldala legyen végre az országnak. Úgy tűnik, ez még odébb van, de elismerem, hogy hősies erőfeszítéseket tesznek, hogy rátaláljanak az új önmagukra. Ami a Jobbikot illeti, a Jobbik veszélyes Magyarországra nézve, habár ezt a veszélyt nem szabad eltúlozni. (...) Viszont közös az ellenzékben, hogy akár a baloldalra, akár a Jobbikra bízni az országot ma istenkísértés lenne. 

A bevándorlásról:

Mi nem akarunk megszabadulni senkitől, akik velünk élnek, csak nem akarunk ide beengedni másokat. Magyarország mérete és földrajzi helyzete különösen sérülékennyé tesz minket. Ha a bevándorlás ügyében csak egyszer hibázunk, ha csak egyetlen pillanatra elveszítjük a szív és az ész harmóniáját, akkor itt olyan változások következnek be, amiket utána nem lehet reparálni.

Az euró bevezetéséről:

Magyarország, csakúgy, mint Közép-Európa, ma kivár. Azok a kisebb országok csatlakoztak, elsősorban a balti államok, amelyek mérete eleve kétségessé tette, hogy a saját valuta nagyobb biztonságot jelent-e. Magyarország, Csehország és különösen Lengyelország esetében a saját lábon állás ma versenyképes alternatíva.

Magyarország "feketebárányságáról" az EU-ban:

A példánk, ha félelmet nem is, mert azért Magyarország nem akkora, hogy félni kellene tőle, de izgalmat és irritációt váltott ki az európai elitközpontokban, és emiatt renegát fenyegetést látnak ott, ahol láthatnának sikertörténetet is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vuduszertartással vádolták a hungarocell Orbán-fejjel focizó Dopemant

Tagadta bűnösségét az Orbán-szobor ledöntése kapcsán garázdasággal megvádolt Pityinger László a Budai Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött elsőfokú büntetőper szerdai tárgyalásán.

A vádirat szerint 2013. szeptember 29-én az Együtt–PM és a Szolidaritás Egyesület politikai demonstrációt tartott az I. kerület Clark Ádám téren. Pityinger László, Dopeman néven ismert rapénekes a rendezvény műsorvezetőjeként a kormányt és a kormányfőt trágár stílusban, durva káromkodások közepette bíráló dalt adott elő, mely közben a Himnusz több sorát is elénekelte.

Amikor pedig a rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből elkészített, letakart szobrát leleplezték, a szobor ledőlt, a feje letört és a vádlott elé gurult, mire Pityinger egy alkalommal belerúgott. Az ügyészség szerint a vádlott e két cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.

Tiszteletlen volt Orbán szobrával: 2 év börtön is lehet a vége

A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, minősített esetben – például ha köznyugalmat súlyosan megzavarva, vagy nyilvános rendezvényen követik el –, akár három év is lehet.

Pityinger László a tárgyaláson elmondta, hogy nem kapcsolódik egyetlen szervezethez sem, de „ellenzéki figura”, nyilván ezért kértek fel showmannek.

A trágár kormánykritikába kevert Himnusz-idézetek kapcsán kiemelte: hasonló esetek nyomán korábban már többször is eljárást indítottak ellene a hatóságok nemzeti jelkép megsértése miatt, ám azokat az eljárásokat megszüntették, ezért merte most is elénekelni.

A miniszterelnök hungarocell szobráról letört fej kapcsán elmondta: pillanat szülte fricska volt, hogy lábbal odébb gurítja. Ezt a mozdulatot nem tervezte meg előre, de mikor elé gurult a „tárgy“, a kormányfő kedvenc sportjára gondolva „lábbal megállította, majd odébb passzolta."

A vádlott hangsúlyozta, hogy a véleményét akarta kifejezni, nem állt szándékában erőszak nyilvánítása, vagy annak sugallása, hogy a demokrácia szabályaival ellentétesen elmozdítsák a kormányt.

Pityinger a rendezvényt politikai performansznak minősítette, melynek egyik fontos üzenete, hogy kritizálják a miniszterelnök bálvánnyá válását.

„Ez egy poén volt” – tette hozzá, és megjegyezte azt is: a jelenlévők tetszéssel fogadták a történteket, a rendezvényt biztosító rendőrök nem léptek közbe.

Pityinger László elmondta azt is: a történtek után a sajtóban elnézést kért azoktól, akiknek az ízlését, érzéseit sérthették a történtek.

Sokan vudut láttak

A tárgyaláson meghallgattak több tanút, aki feljelentést tett a demonstrációról a tévében vagy az interneten látottak nyomán. A tanúk többnyire a törvény szavait idézve a látottak miatti megbotránkozásukról, félelmükről számoltak be.

Egy idős balassagyarmati férfi arról beszélt: rosszul esett neki, hogy ilyen Magyarországon megtörténhet. Sok félelem van benne a Rákosi-rendszer és az azt követő időszak miatt, nincs szüksége lelki terrorra, szorongásra, békés országban szeretne élni, nem anarchiában.

A vádbeli események hatására unokája sírva fakadt, kollégái is elborzadtak – tette hozzá.

„Egyszerű, keresztény emberek vagyunk, másként gondolkodunk mint a fővárosiak” – jegyezte meg a tanú, aki többször hangsúlyozta, hogy nem tartozik semmilyen párthoz. Vallomástétele során a tárgyalóban jelen volt egy vele érkező úgynevezett tanúsegítő ügyvéd.

Egy másik középkorú férfi tanúvallomásában szóvá tette, hogy vádbeli demonstráció Sztálin szobrának 1956-os ledöntését idézte, továbbá egy vuduszertartásra emlékeztette, ahogy a magyarokat képviselő miniszterelnök szobrát darabokra szaggatták, ütötték, rúgták, szurkálták.

Mindez a tanút szerint megengedhetetlen, a kommunizmusra, fasizmusra emlékeztető, félelmet ébresztett benne, hogy hová fajulhatnak az események.

Egy harmadik tanú, aki szintén feljelentést tett a vádbeli cselekmények miatt, arról beszélt, hogy a Sztálin szobrának ledöntésére emlékeztető cselekmény azt sugallta, hogy jogos lenne az erőszak a politikai vezetőkkel szemben, a szimbolikus erőszak a hatalom erőszakos megdöntésének képzetét ébresztette benne.

A bíróság tanúként hallgatta meg a demonstráció egyik szervezőjét is, aki arról számolt be, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a Sztálin szobornál 1956-ban történtek mintájára a miniszterelnök hungarocell szobrát leleplezték, ledöntötték, részeit a Terror Házához vitték, ám az nem volt a terv része, hogy Pityinger László belerúg az egyik darabjába.

Bálványimádás

A tanú viccnek minősítette a vádlott elleni eljárást, mert az szerinte egy olyan demonstráció miatt folyik, ahol csupán a jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét akarták kifigurázni.

A bíróság további bizonyítást rendelt el és szeptemberre napolta a szobor ledöntése kapcsán Pityinger László ellen garázdaság vádjával induló büntetőpert.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mire megy a kormány a barátságos hanggal?

A legfrissebb közvélemény-kutatás adatai arról tanúskodnak, hogy ha növekedést nem is hozott a kormány kommunikációs stratégiaváltása, de a további zuhanást sikerült megakadályozni. Elemzőket kérdeztünk arról, milyen fordulatot látnak-e az Orbán-kormány kommunikációjában az elmúlt évekhez képest és mit várnak ezen a területen.

Múlt héten tartotta tízedik Kormányinfo elnevezésű sajtótájékoztatóját Lázár János és Giró-Szász András. A közel két órás esemény újdonság az Orbán-kormány eddigi kommunikációs stratégiájához képest, ugyanis nem csak a kormány döntéseiről tájékoztatják a sajtót, hanem az újságírók szabadon kérdezhetnek is a minisztertől és az államtitkártól, szinte bármilyen témában. Ráadásul az elmúlt években megszokott gyakorlathoz képest az utóbbi hetekben már Orbán Viktor is rendszeresen válaszolt újságírók kérdéseire vidéki sajtótájékoztatóin.

Múlt pénteken a miniszterelnök a kormány öt éves munkájának értékelése során pedig jelezte is az új irányt: „az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz”. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett konferencián a kormányfő kifejtette, hogy mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre".

Még a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási adatainak (lásd a cikk végén) nyilvánosságra kerülése előtt kérdeztünk politikai elemzőket arról, hogy a sajtóra és az emberekre való nagyobb odafigyelés (utóbbi legalábbis ígéret szintjén) jelent-e szemléletváltást a kormányzati kommunikációban és, ha igen, várható-e ettől a kormánypártok népszerűségének az emelkedése.

Nem bújnak el a rázós kérdések elől

G. Fodor Gábor nem gondolja, hogy irányváltásról lenne szó, de jónak tartja azt, hogy „a kormány nyitott az újságírók felé és nem bújik el a rázós kérdések elől sem”. A Századvég stratégiai igazgatója a Kormányinfo elnevezésű sajtótájékoztatóról szólva arról beszélt, hogy nem csak a kormány döntéseiről ad tájékoztatást Lázár János és Giró-Szász András, hanem az újságírók is szabadon kérdezhetnek. G. Fodor úgy véli, fontos, hogy ne csak a kérdéseket lehessen feltenni, hanem azokra érdemi válasz is szülessen. „Szerintem érdemi válaszokat kapnak az újságírók, a Lázár-Giró-Szász tandem jól csinálja, állják a sarat és nem futnak el az olyan kérdések elől sem, amik sokszor a politikai bulvár kategóriájába tartoznak”- mondta az atv.hu-nak az elemző.

Az a lényeg, hogy mi lesz

A kormányzati tanácsadó szerepét is betöltő Századvég stratégiai igazgatója Orbán Viktor pénteki beszédéről azt mondta, hogy az elmúlt öt év a konfliktusok és a komoly kérdések lezárásának időszaka volt, most pedig a kormányfő ígérete szerint a figyelem korszaka jön.  „Nem az a lényeg, mi volt, hanem, hogy mi lesz”- válaszolta röviden G. Fodor arra a kérdésre, hogy a miniszterelnöki kommunikációban látható-e szerinte változás. Hozzátette: „az a fontos, hogy a kormány átgondolja a tevékenységét, és ha kell, képes kiigazítást tenni”.

„Muszáj többet beszélniük”

Ceglédi Zoltán két dolgot lát a kormányzati kommunikáció változása mögött. A politológus szerint az egyik, hogy „a tavaly ősszel elkövetett kommunikációs hibák, a bezárkózás, a kérdésekre nem válaszolás miatt a kommunikáció aktivitásának növelésére van szükség”. Az irányváltás másik okát az elemző abban látja, hogy a kormánypártok „elvesztették a Simicska-déle médiabirodalmat”, ezért „jelentősen csökkent az általuk elért médiafelület nagysága”. Ceglédi úgy fogalmazott, hogy a kormány képviselőinek „muszáj többet beszélni”, ha üzeneteiket el akarják juttatni a társadalom számára.

Nem a szavazók visszaszerzése a cél

Arra a kérdésünkre, hogy milyen eredménye lehet a kommunikáció megváltoztatásának, a politológus - még nem ismerve a Nézőpont Intézet adatait, de azokkal összhangban - úgy válaszolt: a Fidesz szerinte nem arra játszik, hogy újabb szavazókkal gyarapítsa táborát, még csak arra sem, hogy visszaszerezze azokat, akik elpártoltak. „Olyan minimálprogram látszik kirajzolódni, hogy többet ne veszítsünk”- magyarázta Ceglédi. Az elemző a halálbüntetés témájának felvetése és a bevándorlásról szóló vita kapcsán megjegyezte, úgy látja, a nagyobbik kormánypárt azért „próbál meg Jobbik-hangnemben beszélni, hogy a pont ellenkező irányú kommunikációval rendelkező Jobbik ne vigye el több szavazóját”.

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint májusra visszaesett az ellenzéki pártok támogatottsága, a Fidesz-KDNP-é a teljes népesség körében statisztikai értelemben nem változott. Az elemzés szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében 27 százalékos, ami azt jelenti, hogy megtörni látszik a tavaly ősz óta tartó zuhanás. Tavaly még  33-36 százalékot is mértek a kormánypártoknak, februárra ez az érték 21-28 százalékra csökkent. "Az ellenzéki hívek áprilisi lelkesedése" - amelyre a Nézőpont szerint a tapolcai időközi voksolásnak is lehetett hatása - májusra visszaesett. Mint kifejtették: a Jobbikkal 16 százalék szimpatizál, ami 3 százalékponttal kevesebb az áprilisi 19 százaléknál. Az MSZP is 3 százalékpontot veszített, így a párt tábora 7 százalékos. Az LMP támogatottsága 2 százalékpontos csökkenéssel, jelenleg 6 százalékon áll. A DK is 6 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes népesség körében. Az Együtt - amely szintén 1 százalékpontot rontott az előző hónaphoz képest - 2, a PM 1 százalékos táborral rendelkezik. Az egyéb párttámogatók 2 százalékot tesznek ki. Ezzel együtt a rejtőzködők és nem szavazók aránya 23-ról 33 százalékra nőtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Gyáva és sportszerűtlen" – se Gömöri, se Deutsch nem jelentek meg a bizottsági ülésen

Gyáva és sportszerűtlen tettnek nevezte Gömöri Zsoltnak, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökének a távolmaradását a sportért is felelős kulturális bizottság szerdai ülésétől Dúró Dóra, a testület jobbikos elnöke. Kunhalmi Ágnes (MSZP) alelnök mély megdöbbenését fejezte ki a sportvezető cselekedete miatt.

A pénzügyi botrányba keveredett Gömörinek, valamint Deutsch Tamásnak, az MPB alelnökének a bizottság tagjai tettek volna fel kérdéseket a meghallgatáson, Kunhalmi tájékoztatása szerint azonban mindketten levélben jelezték, hogy nem tudnak részt venni az ülésen.

"A bizottság elnökeként rendkívül gyávának és sportszerűtlennek tartom Gömöri Zsolt cselekedetét, aki a legfontosabb megmérettetés előtt már diszkvalifikálta magát" – jelentette ki sajtótájékoztatóján Dúró Dóra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar orvosokat keres Kuvait egy luxuskórházba - itt is hirdetik

Tapasztalt magyar orvosokat is keres a kuvaiti egészségügyi minisztérium egy luxuskórházba - derült ki a Népszabadságban közzétett angol nyelvű hirdetésükből.

Három-kilenc éves szakmai tapasztalattal rendelkező ortopéd orvosoknak ajánl munkát a Népszabadságban megjelent hirdetésében a kuvaiti egészségügyi minisztérium, amely a dél-surrai Shaikh Jaber Al Ahmed Al Sabah Kórházba keres szakembereket, feltehetően nem csak Magyarországon. A jelentkezéseket személyesen lehet benyújtani a budapesti nagykövetségen.

A kórház a minisztérium megbízásából épül, a tervek szerint a 13 emeletes, közel 700 ezer négyzetméteres épületben 1168 kórházi ágy kapna helyet, a parkolójában pedig 4700-nál is több autó férne el.

A beruházással viszont, úgy tűnik, gondok is akadtak, a Kuwait Times című lap januárban például azt írta, az építkezésen dolgozó munkások sztrájkba léptek, mert három hónapja nem fizették ki a bérüket az ingatlanfejlesztők. Az akkori beszámoló szerint az egészségügyi központnak már 2014 végére el kellett volna készülnie.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem várt fordulat: marad a Tigáz

Váratlan fordulat a gázpiacon: kijött a kötelező gázfelajánlásról szóló rendelet az egyetemes szolgáltatóknál, a Tigáz pedig elfogadta a felajánlott gázárat. Korábban az volt a mondás, hogy az olasz tulajdonú cég már csak erre a rendeletre vár, és ha az abban szereplő ár magasabb lesz, mint amennyiért neki megéri gázt venni, a GDP Suezhez és az E.On-hoz hasonlóan ők is itthagyják a magyar lakossági piacot. És akkor már tényleg nem marad senki más, csak az állami rezsicég.

Úgy tudjuk, hogy az árat elfogadták. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy hosszú távon gondolkodnak a magyar lakossági gázpiacon, mindössze annyit, hogy a kivonulásról szóló döntést nem hozták meg, egyelőre nem adják vissza az engedélyüket.

Az 1,2 millió embert kiszolgáló Tigáz az észak-kelet magyarországi, illetve a pest megyei és budapesti fogyasztók egy részét is ellátja, a mostani felállás szerint pedig nem maradt más a piacon rajta kívül csak az állami Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ).

Nagy kérdés, hogy a lakossági gázpiacon utolsóként maradt multi most hirtelen üzleti lehetőséget látott-e meg a gyorsan kiürült magyar piacon, és versenyre kel az állami szereplővel, vagy csak arról van szó, hogy kicsit későbbre halasztották a kivonulást.

A többi cég által leadott csaknem kétmillió ügyfél kezelése jelentős feladatot ad az Energiahivatalnak és az ENKSZ-nek, ésszerű magyarázat lehet akár az is, hogy a Tigáz az adminisztrációs helyzet megkönnyítése érdekében halasztja későbbre a döntést.

A kötelező gázfelajánlásról szóló rendszer 2010. december óta van érvényben Magyarországon, ebben határozzák meg bizonyos időszakonként, hogy a hazai kitermelésű földgázból a lakosságot elltátó, úgynevezett egyetemes gázszolgáltatók mekkora mennyiséget, milyen áron kapnak. A beszerzési ár ezeknél a cégeknél már csak azért is kulcskérdés, mert a lakosságnak egy ideje a fejlesztési miniszter által meghatározott ár felett nem adhatnak el gázt, vagyis áremeléssel nem tudják ellensúlyozni a magasabb beszerzési árat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Klik szerint mindenhol fizettek, a pedagógusok szerint nem

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a kollektív szerződésben foglaltakat betartva, időben, június 2-án átutalta a pedagógusok május havi illetményét – közölte a központ kedden az MTI-vel.

A Klik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke által tett, véleményük szerint a közvélemény félrevezetésére alkalmas nyilatkozatra reagált. Mendrey László május végén úgy nyilatkozott: számos tankerületből kaptak jelzést arról, hogy semmilyen májusra járó járandóság kifizetésére nincs pénz.

A központ közleményében jelezte: az illetmények mellett a május havi béren kívüli juttatásokat átutalták már.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb emelés péntektől: drágább lesz a benzin, mint a gázolaj

Literenként bruttó 3 forinttal drágábban tankolhatnak benzint az autósok péntekről, a gázolaj ára nem változik. A 95-ös benzin literenkénti átlagára 383-384 forintra nő, a gázolajé 382-383 forint marad.

Emeli bruttó 3 forinttal a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült piaci forrásokból szerdán az MTI.

Az emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 383-384 forintra nő, a gázolajé 382-383 forint marad.

A Mol legutóbb május 29-én változtatott az árakon, akkor a 95-ös benzin literenkénti nagykereskedelmi árát bruttó 6 forinttal, a gázolajét pedig 2 forinttal emelte.    

A benzin literenkénti átlagára tavaly szeptember és 2015 január között mintegy 100 forinttal csökkent, az utóbbi három hónapban ugyanakkor fokozatosan 60 forinttal emelkedett.

A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára február eleje óta csaknem 40 forinttal lett magasabb.

A benzinár 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Az autósok 15-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak a kutaknál.

 

 
 

 

 

 

 

 

 

 

Folyamatosan csökkenő munkanélküliséget harsog az NGM

Folyamatosan csökken a munkanélküliség Magyarországon; beértek a kormány által indított programok – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán, az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett adatok kapcsán.

Az Eurostat szerdai közlése szerint áprilisban 9,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a 28 tagországból álló Európai Unióban, a 19 tagállamból álló eurózónában pedig 11,1 százalékos.

Az államtitkár kiemelte, hogy a 7,3 százalékos áprilisi magyar munkanélküliségi ráta uniós összehasonlításban nagyon jó.

A csökkenő munkanélküliség okai között említette a versenyszféra foglalkoztatási igényének bővülését, illetve azokat a programokat, akciókat, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban indított, mint például a munkahelyvédelmi akcióterv, az első munkahely garancia program vagy a fiatalok vállalkozóvá válását segítő intézkedések.

Ezek az eszközök mára beértek, és jelentősen tudták bővíteni a foglalkoztatást a versenyszférában – közölte Czomba Sándor.

A nemzetgazdasági tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet, hogy már több mint két éve az EU átlaga alatt van a magyar munkanélküliség.

Magyarországon 2014. áprilisa és 2015. áprilisa között 0,5 százalékponttal, 7,8 százalékról 7,3 százalékra csökkent a munkanélküliség. Ezzel olyan régi uniós országokat előzött meg, mint Svédország, ahol 7,7, Belgium, ahol 89,5, Finnország, ahol 9,4, illetve Franciaország, ahol 10,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta – emelte ki az NGM, hozzátéve, hogy hat tagállamban nőtt a munkanélküliség szintje az elmúlt egy év alatt.

A minisztérium hangsúlyozta azt is, hogy a magyar fiatalok 19,3 százalékos munkanélkülisége is kedvezőbb a 20,7 százalékos európai átlagnál, miközben Görögországban 50,1, Spanyolországban 49,6, Horvátországban 45,5, Olaszországban pedig 40,9 százalékos ifjúsági munkanélküliséget mért az Eurostat.

Az NGM közleményében úgy fogalmaz: Magyarország nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó teljesítménye a kormány olyan hatékonyan működő foglalkoztatási programjainak is köszönhető, mint például a lakhatási támogatás, a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését támogató pályázat, illetve a segély helyett munkát biztosító közfoglalkoztatási programok.

Mindezek a gazdasági növekedéssel párhuzamosan folyamatosan javítják az ország foglalkoztatási helyzetét – közölte a tárca.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV