Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A budapesti olimpia nyereségéből venne lélegeztetőgépeket az elmebeteg kormány

A Napi.hu szúrta ki, hogy az Országgyűlés honlapjára felkerült Rogán Antal és Harrach Péter tollából egy határozati javaslat, hogyan is képzelik el a kormánypártok a hazai olimpia megrendezését. 

A legfontosabb, hogy nagyon bizakodóak a politikusok, azt remélik, hogy nyereséges lesz a világverseny. Rövidtávon mindegyik olimpia nyereséges, hosszútávon viszont ráfizetés a rendező országnak. A görög gazdasági válság és a levegőben lógó csőd például nem független a 2004-es athéni játékoktól. 

Mindez cseppet sem zavarja a Fidesz-KDNP-t, akik gondolatban már el is költötték a reménybeli milliárdos profitot. Nem másra, mint az egészségügyre. Hogy azon belül pontosan mire, azt nem írja a határozat, csak hogy "döntően és alapvetően" erre a területre kell összpontosítani a forrásokat. 

Tehát a kormánypártok számítása szerint 2024 után egy még meg sem pályázott eseményből szeretnének majd rendbe tenni az egészségügyet. Eddig ugyanis átfogó javaslat nem merült fel, a jövő évi költségvetésben sem.

 

 

 

 

 

 

500 millió eurós hitelt kap Orbánia

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 500 millió eurós hitelt nyújt Magyarországnak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) meghívójából.

A hitelszerződést Baranyay László, az EIB alelnöke és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn írja alá.

Baranyay László egy áprilisi budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EIB 2014-ben 756 millió euró összegű új hitelszerződést írt alá magyarországi projektek finanszírozására, miközben a folyósítások elérték a 891 millió eurót.

A 2013-ban aláírt hitelszerződések összege 753 millió euró, a folyósításoké 962 millió euró volt. A folyósítások összege az elmúlt két évben meghaladta az aláírt hitelszerződésekét – ismertette akkor az alelnök.

Megemlítette azt is, az EIB-nél arra számítanak, hogy az utóbbiak volumene az idén megduplázódik, a 2014-től kezdődő uniós költségvetési periódus támogatásainak kiegészítő finanszírozására ugyanis 2015-ben kötik meg a szerződéseket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintér: Felértékelődik a rend a forrongó világban

A belügyminiszter szerint forrongás érzékelhető Európa határain, "az újkori népvándorlás" pedig elérte Magyarországot is, ami felértékeli a rend és a társadalmi béke fontosságát. 

Pintér Sándor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vasárnapi tisztavató ünnepségén, a budai Várban azt is elmondta: Magyarország ebben a helyzetben is teljesíti nemzetközi kötelezettségeit és gondoskodik a menekültekről. Sok gazdasági migráns azonban kihasználja a kaotikus helyzetet, és törvénytelenül próbál az unióba jutni – tette hozzá.

Kiemelte, éppen ezért nagy szükség van a rendvédelmi szervek képzettségére, szolgálatkészségére. A hivatásos állománynak egyszerre kell garantálnia az ország biztonságát és minden itt élő jogát – mondta, hozzátéve, a július 1-jétől hatályba lépő törvényváltozások erkölcsileg és anyagilag is növelik a rendvédelmi dolgozók elismerését.

Az új jogszabályban foglalt életpályamodell ugyanis – a tudás, a teljesítmény és a tapasztalat figyelembevételével – folyamatos előmenetelt garantál, az illetményrendszer reformja pedig 2019-ig átlagosan 50 százalékos bérnövekedést biztosít a hivatásos állománynak – fejtette ki a belügyminiszter.

Pintér Sándor hangsúlyozta: a kormány nem változtatta meg azt a 2010-ben megfogalmazott célját, hogy Magyarország Európa legbiztonságosabb országa legyen, ahol ugyanakkor minden törvényszegő "érezze fenyegetve magát".

Csak a rend keretein belül fejlődhet az ország gyorsan, és zárkózhat fel az EU vezető országaihoz – jelentette ki a tárcavezető.

Az ünnepségen 150 végzős hallgató a Szent Korona másolata, a történelmi zászlók és a tábornoki kar előtt tett esküt. Az idei az első olyan tisztavatás, ahol a résztvevők már az NKE rendészeti tudományi karán kezdték meg tanulmányaikat, továbbá most elsőként szereztek oklevelet azok a szakemberek, akik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban dolgozhatnak majd.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagy baj van a Balatonnál

Nem túlzás azt mondani, a Balatonon lényegében vendéglátóipari vészhelyzet van. Nincs elég szakács, cukrász, mert jobb pénzért elmentek az országból – írja a 444.hu.

Több vendéglátós nem tudott kinyitni még a Balatonon, egyszerűen elfogyott a szakképzett munkaerő és a szakácsok hiányoznak leginkább és ugyanez a helyzet az éttermekben is. Ezért előfordulhat, hogy a vendégek nem tudnak éppen ott enni, ahol szeretnének, esetleg nem olyan minőségben, mint ahogy azt elvárnák.

Egy ismertebb hely tulajdonosa azt mondja, Ausztriában átszámítva 5-600 ezer forint egy szakács fizetése, itthon pedig 2-300 ezer forint nettó. Van olyan is, aki arra panaszkodik, hogy még mosogatót is nehezen találnak, pedig ahhoz aztán nem kell semmilyen szakképzettség – olvasható a lap cikkében.

Az egyik megkérdezett vendéglátós a minimálbért kínálja, plusz étkezési lehetőséget és a bérletet, de ez már sokaknak nem elég. Az állásközvetítőnél szinte kinevették, meséli. Azt mondták neki, hogy az emberek nagyobbik részét elvitte a közmunka.

Kovács László, a Vendéglátó Ipartestület elnöke szerint a jó szakemberek elvándorlása – akárcsak több más szakmában – már tart egy ideje, mostanra fogyott el az itthoni tartalék.

A lapnak volt olyan munkaadó is, aki elmesélte, hogyan lesz húsz állásra jelentkezőből jó esetben egy olyan, akit fel lehet venni. Egy másik pedig azt mondta, akadt olyan kezdő felszolgáló is, aki 240 ezer forintos nettó bért kért, megkapta és egy hét után bejelentette, elmegy inkább olyan helyre, ahol nem kell annyit melózni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hende: a honvédelmi közalkalmazottak is többet keresnek júliustól

Nemcsak a katonák, hanem a honvédelmi ágazatban dolgozó közalkalmazottak keresete is emelkedik július elsejétől – jelentette be a honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten.

Hende Csaba a Honvédelmi Minisztériumban tájékoztatta az ágazati érdekvédelmi és érdek-képviseleti szervezetek képviselőit a tárca közalkalmazotti állományának illetményemeléséről. A miniszter kiemelte: reméli, hogy a közalkalmazottak honvédelmi ágazati pótléka méltóképpen kifejezi a kormánynak a katonák mellett dolgozó közalkalmazottak iránti megbecsülését.

Zsiga Imre, a Honvédségi Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: az ágazati közalkalmazottak átlagkeresete az idén januárban mintegy 170 ezer forint volt. Ez két ütemben – először idén júliustól, majd jövő januártól – átlagosan 10 százalékkal emelkedik – közölte a szakszervezeti vezető.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyugi, lesz szabad strand a BalatononTitkolják, miért száguldozott szirénázva Áder János

Annyira gyorsan meg akarta menteni a Földet Áder János, hogy kénytelen volt szirénázva, motoros rendőrökkel felvezetve mennie egy környezetvédelmi konferenciára. Mivel megfelelő indok nélkül még a államfőnek sem illik a forgalmat feltartva, megkülönböztető jelzéssel száguldozni, rákérdeztünk a miértre. A köztársasági elnök hivatala a rendőrségre mutogat, azok meg kínjukban azt találták válaszolni, hogy nekik ez volt kiadva mint szolgálati feladat.

„Szolgálati feladatot hajtott végre a Készenléti Rendőrség. További részletet  a korábbiakon túl a rendőrség nem kíván adni” – ezzel a semmitmondó mondattal kerülte ki az érdemi választ az ORFK, miután több körben próbáltuk megtudni: mégis miért kellett Áder János köztársasági elnöknek motoros rendőrös felvezetéssel, szirénázva száguldozni Budán pár héttel ezelőtt, szabályosan leállítva a forgalmat.

Hogy a megkülönböztető jelzést – és felvezetésnek két motoros rendőrt, illetve még egy pluszautót – használó, lesötétített autóban maga az államfő ült, azt onnan tudjuk, hogy ennyit még hajlandó volt elismerni a rendőrség. Június 11-én ugyanis a reggeli csúcsban autózók tömegéből több munkatársunkat is megakasztott a konvoj. Egyiküket, akinek elsőbbsége lett volna, egy irányító tárcsával stoppolták le, hogy Áder és kísérete nagy sebességgel végigszáguldhasson a Szépvölgyi úton.

Felírtuk a rendszámot és megkérdeztük a rendőrséget, kinek volt ennyire sietős, mire azt a választ kaptuk, hogy a megadott rendszámú autóval az általunk „megjelölt helyen és időpontban a Készenléti Rendőrség Magyarország Köztársasági Elnökét szállította”.

Azt viszont sem a rendőrség, sem pedig Köztársasági Elnöki Hivatal nem hajlandó elárulni, hogy mi tette indokolttá a megkülönböztető jelzés használatát. Főleg, hogy az elnök aznapi programját megtudtuk az MTI-ből: aznap 9.30-tól Szentendrén, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ 25 éves fennállása alkalmából rendezett nemzetközi konferencián vett részt.

Vagyis nem Angela Merkel várta hiába a Sándor Palotába, az Európai Unió sem szakított Magyarországgal, hadüzenet sem jött, szóval bármennyire is a zöldpolitika felé ácsingózik Áder, a konferencia meglehetősen rutin protokollmegjelenésnek tűnik. Arról nem is beszélve, hogy a III. kerületi Szépvölgyi útról motoros rendőrök és szirénázás nélkül is kényelmesen ki lehet érni ennyi idő alatt Szentendrére, ha valami extra dugó nem jön közbe – és ha időben elindul.

Ennek azért van jelentősége, mert még a politikusok sem engedhetik meg maguknak, hogy megfelelő indok nélkül használják a kivételes esetekre engedélyezett jelzéseket. Ennek rendjét a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló kormányrendelet és a „Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos személyek védelmének” rendőrségi feladatairól szóló ORFK-utasítás rendezi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbánék miatt a gyerekcsinálás is rosszabbul teljesít

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint az alacsony magyarországi születésszám miatt jelentős részben az Orbán-kormányt terheli a felelősség – mondta hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Gréczy Zsolt. A párt szóvivője többek között az elhibázott szociálpolitikát, az adópolitikát, a romló egészségügyi ellátást és az elvándorlást jelölte meg okként.

A politikus KSH 2000-2013 közötti időszakot vizsgáló tanulmányából idézve azt mondta, hogy Európai Unió 28 tagállamában 2013-ban közel 5,1 millió újszülött jött világra, ami körülbelül 91 ezerrel kevesebb, mint 2000-ben. Az EU tagországainak felében nőtt a születésszám, a másik felében pedig csökkent – tette hozzá.

Magyarország esetében lesújtó az adatsor – folytatta, hozzátéve, 2000-2013 között 2006-ban, a Gyurcsány-kormány alatt volt a legmagasabb ez a szám, akkor 99 ezer 871 gyermek született. Még a Gyurcsány-kormány utolsó teljes évében, 2008-ban is 99 ezer 149 újszülött jött a világra – emelte ki. A mélypontot a 2011-es és a 2013-as évek jelentették, tavalyelőtt 89 ezer 524 gyermek született, ami közel tízezerrel kevesebb, mint 2008-ban – hangsúlyozta.

A második Orbán-kormány első három éve alatt, 2010-2013 között mindhárom esztendőben kevesebb gyermek született, mint a "sokat bírált nyolc év bármelyikében", 2002-2010 között – emelte ki.

Magyarország az EU-n belül 2000-ben még a huszadik volt a születésszámok alapján, 2013-ban viszont már csak a 25 helyet érte el, csak Olaszországban, Portugáliában és Németországban rosszabb a helyzet – mondta a szóvivő.

A DK olyan programot akar kínálni az ország számára, ami méltó körülményeket biztosít a gyermekvállaláshoz és a családalapításhoz – jelentette ki végül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem a menekültek hozzák be az ebolát!

Bár a menekültek által behordott ritka trópusi kórok alaptalan rémhírek, a migránsok ettől még jelenthetnek komoly közegészségügyi kockázatot. De a legnagyobb probléma jelenleg mégis az, hogy a táborokban nagyon kevés az egészségügyi szakember, és azok is csak minimális rendelési időben vannak jelen, miközben a vizsgálatra és ellátásra várók száma egyre nő, mondta a hvg.hu-nak Szilárd István, aki munkacsoportjával 2007 óta foglalkozik a migráció egészségügyi vonatkozásaival, és rendszeresen monitorozza a hazai fogadóállomásokat.

Az elmúlt két évben több mint tízszeresére nőtt a menekültek és bevándorlók száma, ám mindezt egyáltalán nem követte a menekülttáborok egészségügyi személyzetének fejlesztése,  ráadásul az elvileg kötelező szűrővizsgálatok is késve, és nem teljes körűen valósulnak meg.

Ezek a fő megállapításai annak a magyarországi menekülthelyzetet folyamatosan monitorozó munkacsoportnak, melyet a migrációs egészségügy nemzetközi szinten is elismert szakértője, Szilárd István vezet. A jó hír, hogy rettegett egzotikus betegségek behurcolásától gyakorlatilag nem kell tartanunk.

A turisták veszélyesebbek

A hozzánk érkező menekültek több hónapot, esetenként éveket töltenek utazással, mire a határunkra érnek. Mindez jóval hosszabb, mint ezeknek az akut betegségeknek a lappangási ideje, így az esetleges fertőzés még jóval azelőtt hatalmasodik el áldozatain, hogy Magyarországra, de akár Európába érnének. Így annak a közvélekedésnek, hogy a „menekültek behozzák magukkal az ebolát” semmi alapja nincs.

Paradox módon ebből a szempontból a legális módon az országba érkező turisták sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, ők ugyanis akár 12 óra alatt az országba érhetnek egy súlyosan fertőzött régióból, mondta lapunknak Szilárd István.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a fokozódó menekülthelyzet ne jelentene komoly egészségügyi kockázatot Európa számára. Szilárd erre példaként egy a közelmúltban lezajlott berlini kanyarójárványt említ, amely egy bosnyák kislányhoz volt köthető; a fejlett országokban már-már elfeledett betegség futótűzként terjedt szét a védtelen helyi lakosság körében, több halálos áldozatot követelve.

Rég elfeledett betegségek

Hasonló kanyarójárvány azért nálunk nem fordulhatna elő, miután a kötelező oltási program következtében a lakosság 99 százaléka immunis, tehát ebből a szempontból sokkal jobban állunk, mint a védőoltások tekintetében jóval liberálisabb Németország. A probléma lényege ettől függetlenül ugyanaz: a migránsok saját országuk közegészségügyi helyzetének megfelelő védettséggel és kórtörténettel érkeznek, márpedig rengeteg kiinduló országban egyáltalán nem alakult ki modern közegészségügyi ellátórendszer, míg más országokban, mint például a polgárháború által sújtott Szíriában, szó szerint szétbombázták azt. A menekültek így több esetben elfeledett betegségeket hozhatnak magukkal.

A védőoltással megelőzhető betegségek újbóli megjelenése az Európai Unióban azért is jelent problémát, mert a mai orvosgenerációk praxisuk során nem is találkozhattak ezekkel a kórokkal, így azok felismerése és kezelése jelentős késedelmek és nehézségek árán lehetséges csak. „Egy több száz fő megbetegedését jelentő járvány kitörése – amint az Berlinben történt – súlyosságát, emberveszteségét tekintve  túlszárnyalhat egy terrorista attakot is” – hangsúlyozza Szilárd István, holott „csak” egy elvileg már rég legyőzött betegségről van szó.

Névjegy

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi karán oktató és kutató Dr. Szilárd István a Nemzetközi Migrációs Szervezet egészségügyi programjait vezette 12 évig Európában, majd visszatérve anyaegyetemére, Pécsre, 2007 óta foglalkozik a kollégáival az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából a schengeni határszakasz közegészségügyi helyzetének vizsgálatával. Szakterülete, a migrációs egészségügy pedig világszerte az új alkalmazott tudományágak közé tartozik.

A valódi kockázatok megítélését nehezíti, hogy Magyarországon nem létezik átfogó elektronikus adatbázis a bevándorlók egészségügyi helyzetéről, csupán részleges, papíron rögzített adatsorok érhetőek el – ezek elektronikus rögzítése és egy átfogó adatbázis létrehozása most a pécsi munkacsoport egyik fő célkitűzése. A részleges adatokból kirajzolódó kép mindenesetre elgondolkodtató.

Szűrővizsgálatok helyett plakátok

Miközben a nyilvántartásba vett migránsok elvileg kötelező módon átesnek – többek között – TBC, HIV, szifilisz és hepatitis B szűrésen, a debreceni befogadó állomáson a ténylegesen elvégzett szűrések száma 10 százalék alatt volt 2013-ban és 2014-ben, mondja Marek Erika egyetemi adjunktus, a munkacsoport tagja. Mindez elsősorban az egészségügyi ellátó személyzet túlterheltségének és az óriási fluktuációnak köszönhető, amely fényében könnyen kikövetkeztethető, hogy a jelenlegi helyzet, amikor az érkezők száma is jóval nagyobb, a helyzet biztosan nem javult.

A rendelkezésre álló adatok így biztosan nem reprezentatívnak. Az mégis látható, hogy az adott betegségcsoportokban már kiszűrt fertőzések aránya a körükben magasabb, mint a magyar lakosság körében. Ám ahogy Szilárd István fogalmaz: nem ijesztően magasabb. A szakember a fő problémát inkább a vizsgálatok késedelmében látja: akár több hetet is kell várni egy-egy vizsgálatra, miközben a zárt közösségben az esetleges fertőzések továbbterjedhetnek. Pedig létezik már olyan immuntechnológiai szűrési módszer, amely révén meg lehet állapítani a migránsok védettségi állapotát. De ezt mégsem alkalmazzák, pedig a Pécsi Tudományegyetem immuntechnológiai bázisa szívesen nyújtana ebben segítséget. (A migránsok az esetek többségében együttműködőek a vizsgálatok során, hiszen a kooperáció megtagadása az egészségügyi személyzettel elvileg jogalapot szolgáltathat a kiutasításra is.)

Szakemberhiány

Egyre látványosabb a táborokban a szakemberhiány: májusban például megszűnt a védőnői szolgálat a debreceni befogadóállomáson, ami – figyelembe véve a kisgyerekes családok és terhes asszonyok egyre növekvő számát – teljességgel érthetetlen. Háziorvos is csak naponta két órát rendel az ország legnagyobb menekülttáborban, míg gyerekorvos csupán hetente két alkalommal áll rendelkezésre.

Még rosszabb a helyzet a mentálhigiéné terén, pedig ahogy Marek Erika hangsúlyozza, a rengeteg esetben traumatizált, szülőföldjükön és az út során abúzusok sorát elszenvedett migránsoknak igen nagy szüksége lenne pszichológiai segítségnyújtásra; ehhez képest ilyenre hetente egy alkalommal van lehetőség. A debreceni táborban a januári adatok alapján hivatalosan 770 menedékkérő tartózkodott, ám a pécsi munkacsoport tapasztalatai szerint a terheltség már 150-200 százalékos.

Míg a táborok személyzete alapszinten tisztában van a szükséges egészségügyi előírásokkal, mindez egyáltalán nem mondható el azokról a rendőrökről és rendészekről, akiket egyre nagyobb számban vezényelnek ki a déli határszakaszra a súlyosbodó menekülthelyzet miatt. Ők jelentik a védelem első vonalát, az ő esetükben a legnagyobb a fertőzésnek kitettség, még sincsenek felkészítve arra, hogy hogyan kezeljék az egészségügyi kockázatokat, mondta Szilárd István, aki erre irányuló pozitív kezdeményezéseket eddig csak Csongrád megyében tapasztalt. Az egyetem készített egy felmérést: ez alapján még a táborok személyzete sincs kellően tudatában azokra a kockázatoknak és kihívásoknak, melyek az eltérő egészségügyi kultúrák találkozása és a migránsokra jellemző „betegségmix” jelentenek.

Majd Ausztriából importáljuk

A pécsi munkacsoport jó ideje szorgalmazza már a migráció egészségügyi vonatkozásaival tisztában lévő szakemberek képzését, és a Pécsi Tudományegyetem egy nemzetközi konzorcium élén, Európai Uniós támogatással, az elmúlt évek során ki is dolgozott egy migrációs egészségügyi mesterképzést. A helyzet abszurditását mutatja, hogy bár a munka dandárját magyar szakemberek végezték, a képzést előbb sikerült akkreditáltatni a szomszédos Ausztriában, mint nálunk.

Jelen állás szerint tehát az is elképzelhető, hogy a kritikus szakemberhiányt osztrák segítséggel, képzési együttműködésben kell orvosolnunk. „Sajnos úgy tűnik, hogy az egészségügy nemzetgazdaságon belüli rossz érdekérvényesítése a migráció területén is jelentkezik” – jegyezte meg Szilárd István, aki kollégáival együtt csak abban reménykedhet, hogy a nagyobb baj kitörése előtt észbe kapnak a döntéshozók.

Egy villámkarriert befutott új tudományág

A bevándorlás rövid és hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgáló migrációs egészségügy olyannyira új terület, hogy az Egészségügyi Világszervezet is csupán néhány éve kezdett önállóan foglalkozni vele. A diszciplína arra az alapvető felismerésre épül, hogy a radikálisan eltérő egészség kultúrák találkozása komoly kihívást jelent a befogadó országok egészségügyi ellátórendszere számára, és a bevándorlók folyamatosan növekvő száma megköveteli egy speciális tudásanyag kialakítását és az ezt ismerő szakemberek képzését. A területtel nemzetközi szinten is az elsők között kezdett el foglalkozni Dr. Szilárd István, és az általa vezetett munkacsoport a WHO kiemelt partnere ezen a területen. Ennek részeként Pécsett szerkesztik a szervezet migrációs hírlevelét, és a pécsi szakemberek feladata az Európai Unió egész területére kiterjedő migrációs egészségügyi adatbázis létrehozásában való részvétel is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Európa sötét éjszakája

A mi délceg és diadalmas Orbán Viktorunk élő lángoszlopként jár Európa előtt, és mutatja az utat, az Európai Unió fideszes politikát folytat.

Már kacagok magamon, hogy másfél havonta bejelentem önöknek: kampec, itt a vég, ennél rosszabb már nem jöhet, semmi sincs lejjebb. Dehogy nincs. Elnézést kérek, nyájas olvasók.

A minap Belgrádból utaztam Budapestre. Az összesen két kocsiból álló szerelvényre fölszállt mintegy kétszáz afgán menekült. A vonat valahogy elindult, a menekültek fegyelmezetten és feszülten hallgattak, a fehér utasok ijedten és feszülten néztek ki az ablakon. Szabadkán a szerb határőrség leszállította a menekülteket, akik némán rohantak ki a vasútállomás kapuján. Köztük nyolcvanon fölüli, törékeny asszony, a gondjára bízott három, mintegy ötéves kisgyerekkel, minden holmijuk egyetlen apró, műanyag zacskóban. Neki a mezőnek, az akácosnak, a „zöldhatárnak”. Kelebián fölszállt az állig fölfegyverzett magyarországi határrendőrség (többen voltak, mint a megmaradt pár fehér utas), szimatoló óriás farkaskutyák, csomagokat szétszedő vámosok, hosszú percekig vizsgált útlevelek, „hová utazik?”, a Ceauşescu-korszak hangulata.

Figyelmeztettem magam, hogy ne gyűlölködjem: az elnyomó apparátus fegyveresei is embertársaink, felebarátaink; majd Ferenc pápának leend igaza, lesz bűnbánat, töredelem, megtérés, megigazulás, üdvösség.

Nincs mit mondanom a sokasodó xenofóboknak és rasszistáknak. Minden beszéd fölösleges. Az erkölcsprédikációk idegesítők és haszontalanok.

Egy dologban azonban igazuk van a magyarországi jobboldal közíróinak, elemzőinek, bloggereinek, posztolóinak, kommentelőinek és trolljainak: itt kettős mérce érvényesül. Európa (és a fehér világ) polgári rendszerei csakugyan majdnem olyan undorítók, mint a magyarországi polgári rendszer. (Bár Írországban és Amerikában legális lett a melegházasság. Hurrá!) Kerítések mindenütt vannak, vagy már épülnek. A megalázottakat és megszomorítottakat a Földközi-tengerbe szokás fojtani. Fasisztoid pártok már Ausztriában, Dániában, Franciaországban is a „mainstream” és az „establishment” tagjai, és lámpással is nehezebb annyira tekintélyelvű és idegengyűlölő kormányt találni, mint a francia szocialistákét. A nagy hagyományú brit konzervativizmus ma messze alulmúlja a sokaktól csodált kisgazda színvonalat. Nemcsak a magyarországi egyházak állnak ki az olyan holdra vonító, vértől csöpögő fogú ordasok mellett, mint Prohászka Ottokár, hiszen a román ortodox (görögkeleti) egyház tiltakozik a Vasgárda törvényi elmarasztalása ellen, s a szerb püspökök is ünneplik a csetnik vezér, Draža Mihajlović rehabilitálását (aki persze érzékeny szívű liberális filantróp, ha a nagy tudású Hóman Bálinthoz hasonlítjuk, akit az MTA… de hagyjuk ezt, unom már én is). A szomszédos Burgenlandban a magyar vendégmunkások ellen uszító szociáldemokrata vezetés épp úgy készül összebútorozni a snájdig és fess Heinz Christian Strache (FPÖ) fasisztáival, ahogyan vidéki MSZP-s tényezők szoktak a Jobbikkal (az országos központ halk bégetése mellett). (Wer hat uns verraten? Die Sozialdemokraten!)

Déli határunk mellett már „fociultrák” (ejtsd: neonáci huligánok) vadásznak bevándorlókra. S még azt mondják, hogy Magyarországon nincs életerős civil társadalom, nincs anyagi érdekeltség nélküli, önkéntes aktivizmus. Már hogyne lenne.

Egyetlen erő áll ellen: a Sziriza-kormány, a koalíciós partner ellenében, szocialista és zöld/liberális ellenzéki  voksok segítségével megszavaztatta azt a törvényt, amely automatikusan görög állampolgárságot nyújt a bevándorlók Görögországban született gyerekeinek. De hát ez sajnos apróság.

A mi délceg és diadalmas Orbán Viktorunk élő lángoszlopként jár Európa előtt, és mutatja az utat: minden képmutatás – és a teljes nyugat- és kelet-európai sajtó zajos (mellesleg teljesen indokolt) orbánozása, a radikális jobboldali magyar állam megbélyegzése, stigmatizálása – ellenére világos, hogy az Európai Unió fideszes politikát folytat. Nagy a megkönnyebbülés, hogy a magyarországi és bulgáriai bumburnyákokra lehet fogni: a menekülteknek orruk fokhagymás az európai jóléti rendszertől, ugorjanak a tengerbe, fulladjanak meg, úgy kell nekik, miért üldözik őket. Magyarhoni liberális nemzettestvéreink egy része is iszlamofób érvekkel ront az Iszlám Állam és a tálibok elől menekülőkre, a logika és a jó ízlés nagyobb dicsősége végett. Intellektuálisan kifinomult ujjmutatását híven követi az összeurópai szennysajtó. („Magyarország utat mutat,/követjük a magyar utat!”)

Attól kell tartanunk, hogy az örök nagynénikénknek lesz igaza: mindig a kevesek uralkodtak a sokak fölött, a gazdagok a szegények fölött, az erősek a gyöngék fölött, a férfiak a nők fölött, a fölfegyverzett nemzetek a fegyvertelenek fölött, a kegyetlenek az irgalmas szívűek fölött, úgyhogy vágd le szépen a körmödet, Arankám, vesd be az ágyat, mosd el a teáscsészéket, és ne duzzogj itt nekem.

A peremvidékek vágyálma, az Európai Unió (meg a közszeretetnek örvendő Nemzetközi Valutaalap) éppen most közölte a dologtalan görög néppel, hogy ha nem hajlandó éhezni, akkor éhen fog dögölni. Megvan a hőn óhajtott bankcsőd, omlik a tőzsde, a pénzpiac, Kelet- és Délkelet-Európának fütyültek. Larry Elliott, a The Guardian gazdasági rovatvezetője közli (itt), hogy ez pénzügyi Szarajevó. (Szívemhez legközelebb álló, műveletlen olvasóim kedvéért: Szarajevóban puffantották le Ferenc Ferdinánd főherceget, s evvel kezdődött a világháború 1914-ben, más szóval: itt a piaci fájront – és evvel persze a nagy európai vakáció, amelyben már nem kell többé tanulni és gondolkodni.)

Európa-szerte nagy fölháborodást keltett, hogy a görög miniszterelnök – akinek itt a nevét se tudják leírni (az érvényes magyar helyesírás szerint ugyanis így kell: Alexisz Tsziprasz) – gyönyörű beszédében kihirdette: népszavazásra bocsátja a kérdést, hogy engedelmeskedjék-e a görög nép az aljas európai imperialista diktátumnak, vagy se. (Az EB/EKB/IMF „trojka” most az – ebben az ügyben – minden támogatást megérdemlő román kormányt támadta meg, mert csökkenteni merte az élelmiszerek áfáját; tudni való, hogy a közvetett adók, így elsősorban a forgalmi adó megszüntetése a nemzetközi szociáldemokrácia immár másfél évszázados törekvése; de a „trojka” szerint hadd kopjon föl a romániai lakosok álla, hiszen csak nem akarnak rendesen táplálkozni!... Hallatlan: nem érik be puliszkával és krumplival!...)  Évtizedek óta nem volt ezen a búvalbélelt földrészen demokratikus gesztus: ha végre sort kerítenek rá, akkor demokratáinkat elfogja az irtózat és az émely. Ha demokratáink azt mondják valamire, hogy „populizmus”, csaknem biztosak lehetünk benne, hogy azt értik rajta: „demokrácia”. Hisz a demokráciát mégse utálhatják nyíltan. De tüstént fogják nyíltan is: tessék csak megtekinteni az írásom alatti kommenteket. (De olvassák el azért a Népszava és a Népszabadság tisztességes kommentárját is: az előbbi szerzője Hegyi Gyula, a másiké Vári György. Le a kalappal.)

A józanság, realitásérzék és mérséklet mocskos lobogója alatt ripityára törik az európai gazdaságot, kockáztatják a krachot, majd aztán az áldozat hibáztatásának ismeretes menetrendje szerint beírják a szekundát azoknak a nyomorultaknak, akik vannak oly pimaszok, hogy szeretnének élni. Évek óta hörög a balliberális véleménydiktatúrás törpe minoritás az EU és a Fidesz közötti tragikus ellentétről: most aztán láthatják, hogy a kettő pont egyforma; az ellentét retorikai; mindkettő annyit ér, mint címerében az értelmet jelképező pár rendőrcsizma.

Az egyetlen racionális megközelítés a magyarországi médiákban egy szenzációs, lángelméjű interjú 1991-ből St. Auby Tamással („A férfi tobzódik a hatalomban, a nő sikoltozva és vérben ázva őrjöng”). Mindenkinek hazafias kötelessége azonnal – és lassan, alaposan – elolvasnia.

Szeretném azt mondhatni, hogy azok az európai varacskos disznók, akik ma nem állnak a menekültek és a Sziriza pártján, majd megbánják. Dehogy bánják meg!

Kedves jó europoid, nordikus-dinári génszerkezetű barátaim, nem fordítom le nektek a nagy osztrák konzervatív író mondatát, hiszen a magatok nemzetek fölötti lelkülete és eszélyessége egyenesen előírja a némettudást: „Die Außenwelt ist eine lästige Begleiterscheinung eines unbehaglichen Zustands.” Így szólt Karl Kraus, és milyen jól tette.

A progresszív publicisztika lassacskán három évszázados hagyománya azt diktálná most nekem, hogy fölhívjam önöket, álljanak ellen, tiltakozzanak és lázadjanak. „NEM HAGYJUK!” – szokta ilyenkor üvölteni a magyar baloldali a szokványos-közhelyes tüntetéseken. Dehogynem hagyja, amice. Hagyni fogja, mert képtelen elszakadni az európai fölöttes énjétől. Mert ha nincs önnek ilyes fölöttes énje (superego, Über-Ich), akkor ön csuklani se mer, ez a szomorú tényigazság. Úgyhogy legyél csak rasszista, Arankám, és ne duzzogj itt nekem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Valami nagy balhé van a debreceni menekülttáborban

Zavargás tört ki a debreceni menekülttáborban és a környékén. A Hajdú-Bihari Rendőrfőkapitányság szóvivője szerint állítólag két török férfi verekedett össze, innen szélesedett ki a konfliktus. Körülbelül százan kimentek a táborból, parkoló autókra támadtak, kukákat gyújtottak fel.

A rendőrség ideiglenesen lezárta a 471-es utat, de már újraindult a forgalom. Jelen pillanatban még nagy a rendőri készültség a helyszínen, a Haon.hu tudósítása szerint száz készenléti rendőr néz farkasszemet a tábor bejáratánál tüntető 50-100 migránssal. 

Madai Petra, a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az Indexnek azt mondta, hogy három darab szelektív-hulladékgyűjtő égett a tábor bejárata előtt. A debreceni tűzoltők rövid idő alatt eloltották a tüzet. 

Harhai Zsolt, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatójá azt mondta a Dehir.hu-nak, hogy nincs súlyos sérült. A tudósítások szerint a megtámadott autókban sem keletkezett komolyabb kár. 

A táborban nagy a zsúfoltság, a befogadó állomást 800 emberre tervezték, jelenleg körülbelül 1600-an vannak. Itt általában három hetet töltenek a migránsok, mielőtt tovább mennek. A zsúfoltság miatt többen az udvaron alszanak hálózsákokban és matracokon. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kikapcsolták a villanyt az MSZP székházában

Már a gázt és a villanyt is kikötötték az MSZP üresen kongó budapesti, Jókai utcai székházából – tudta meg a Bors. A párt nem tud túladni az ingatlanon.

Csak egy portás üldögél a valaha nyüzsgő szocialista pártszékház előterében, akinek szinte egyetlen feladata van: a Jászai Mari térnél lévő Képviselői Irodaházba küldi az érdeklődő választópolgárokat. Jelenleg ugyanis az ottani frakcióirodákban dolgozik az MSZP országos vezetése, köztük Tóbiás József pártelnök, a többi parlamenti párt irodáinak szomszédságában. A Jókai utcai székházban dolgozók jelentős részét kirúgták, szinte csak így férnek el az új központban.

A székházból sok bútort elhordtak már a helyi pártszervezetek irodáiba. Sok ottmaradt ingóságra azonban – főleg bútorokra – már kiterjesztették az épületen már meglévő jelzálogot. A székházat ugyanis egymilliárd-százmillió forintos jelzáloghitel terheli. A kölcsönt 2007- ben vették fel svájcifrank-alapon az Erste Banktól. Ez Gyurcsány Ferenc pártelnöksége idején történt, miután eladták a Köztársaság téri pártszékházat. Csakhogy beütött a 2009-es gazdasági válság, elszabadult a frankárfolyam, így megugrott az adósság. Hiába hagyták üresen a lassan amortizálódó ingatlant, a törlesztőrészleteket ugyanúgy fizeti az MSZP.

A Bors információi szerint jelenleg egymilliárd-háromszázmillió forintért árulják a szocialisták a Jókai utcai székházat. Csakhogy az eddig jelentkezők alig a felét fizették volna az ingatlanért. A Magyar Állami Operaház például csak 600 milliót kínált. Az ajánlat érdekessége, hogy az Opera főigazgatója, Ókovács Szilveszter a jobboldali Hír Tv volt műsorvezetője és Orbán Viktor miniszterelnök közeli ismerőse.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bármit tesznek veled a munkahelyen, nem mondhatsz fel akkor sem!

Felébredt Pintér Sándor belügyminiszter és hirtelenjében egy törvénymódosítással állt elő, amivel, mint a közmunka és a közmunkások empatikus ismerője el kívánja lehetetleníteni az orbáni-jobbágyrendszer eddig is szánalmas lehetőségeit.

A beterjesztés módosítaná a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, pedig semmi sem indokolja, hogy ezt bármi kikényszerítené. A Pintér által jegyzett – na persze hogy ő találta ki - javaslat szűkítené azon feltételeket, amelyekkel be lehet kerülni a közmunkába. Egész pontosan: „ha valaki felmond, vagy közös megegyezéssel távozik a munkahelyéről, az nem válik jogosulttá a közmunkára.”

Ezzel a kormány arra próbálhatja ösztönözni az embereket, hogy ne mondjanak fel annak reményében, hogy majd pár hónap közmunkával átvészelhetik azt az időszakot, amíg munkát keresnek. Ezzel törvényi keretek közé emelik az állami szintű zsarolást, amivel a szégyenteljes lehetőségeket is sajnálni kívánják az arra rászorulóknak. Az Index szerint Pintér egyébként azzal indokolta a módosítót, hogy a javaslat célja a munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon történő tartása.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi gyorsjelentése arról tudósít, hogy 2015 áprilisában a 415 ezer álláskereső közül 192,5 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 29,7 százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek (70,3%) pedig szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők több mint fele (53,6%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Indokolni lehet bármivel, de mind tudjuk, hová vezet mindez. A munkáltató azt tehet a melóssal, amit csak akar, az pedig tűr, vagy éhen hal. Hát ide jutottunk!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szijjártó: Nem jókedvünkben építünk kerítést

A menekültkérdés a Magyarország és Európa előtt álló egyik legnagyobb kihívás, mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az országgyűlés hétfőn kezdődő újabb, kétnapos rendkívüli ülésén. Június 29-e, azaz Péter-Pál napja a kuláküldözés emléknapja 2012 óta, emlékeztetett Jakab István, az országgyűlés alelnöke a napirend előtti felszólalások előtt.

Szijjártó Péter külügyminiszter napirend előtti felszólalásában elmondta: Európának a második világháború vége óta egyszerre ennyi gonddal nem kellett megküzdenie: a kontinensen háború zajlik, és a gazdasági problémák mellett itt van minden idők legnagyobb menekülthulláma.

Nem a gyűlöletkeltés a válasz

„Tudnunk kell, hogy egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, ami hosszú távon fennmarad″ – mondta, kiemelve, hogy az EU területén kívül kell megoldást kerülni a kérdésre. Az EU-csúcson elért sikerként értékelte, hogy Görögország és Olaszország azok a frontországok, ahol a menekülteket és a bevándorlási bevándorlókat el kell különíteni – Magyarország tehát külön besorolásba került.

Nem jókedvünkben építünk kerítést

– mondta, hozzátéve, hogy Magyarország mindent megtesz, hogy megállítsa a szerb határon áramló „illegális bevándorlást”. Szintén sikerként értékelte, hogy „polgárjogot nyert az Európai Tanácsban az álláspont”, hogy a migránsok balkáni útvonalát is figyelembe veszik a döntéshozók, nemcsak a Földközi-tengerit. Majd be is lengetett egy Budapest-konferenciát, ahol az érintett vezetők össze tudnak ülni és megvitatni a kérdést.

A menekültkvóták kérdését még nem sikerült véglegesen rendezni – mondta, hozzátéve, 40 ezer főt fogadnak be Olasz- és Görögországból EU-tagállamok önkéntes alapon – Magyarország és Bulgária nem, mert különleges helyzetben vannak.

Az MSZP-s Tóth Bertalan emlékeztetett: a Magyarországra belépő migránsok 90 százaléka már továbbment az országból. „Nem a gyűlöletkeltés a válasz, a kerítés nem fog megoldást adni, hanem fokozza az emberekben a félelmet” – tette hozzá. Arra kérte a képviselőket, hogy tárgyalják meg a szocialisták javaslatát, hogy 22 milliárd forintból inkább erősítsék meg a bevándorlási hivatalt és a határrendészetet.

A KDNP-s Vejkey Imre elmondta: Magyarország jelentős sikere, hogy „az oktrojált menekültügyi kvóta magyar ellenzése támogatásra talált” a múlt heti EU-csúcson. A kormány új szóhasználatát sulykolva hozzátette, meg kell védeni a gazdasági bevándorlók népvándorlásától az országot.

Nem a tünetet kell kezelni

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint a Fidesznek és az MSZP-nek nincs érdemi megoldása a társadalom jelentős kérdéseire. „Akár meg is lehetne a kormányt dicsérni” – mondta, miután „Bulgária mellett különleges bánásmódot harcoltak ki Magyarországnak is”. Gyöngyösi viszont nem érti, hogy ha ez eddig is lehetséges lett volna, hogyhogy más kérdésekben nem kaptunk különleges bánásmódot. A jelenlegi migrációs probléma „valódi okában” Gyöngyösi szerint Magyarország is felelős, nyugati szövetségeseivel együtt.

Schiffer András (LMP) arra emlékeztetett: A Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak életébe nem lehet úgy beavatkozni, hogy a Nyugat nem gondolja végig, mik a következményei a háborús politikának. Az LMP támogatja, hogy Budapest rendezzen egy konferenciát, de szerinte „nem a tünetet, hanem az okokat kell kezelni”. Kiemelte: 2016-ban a magyar büdzsé már nem tartalmaz szinte semmi pénzt nemzetközi fejlesztésre, Magyarország pedig

megtagadja a segítő kezet azoktól is, akik valóban a halál torkából menekülnek.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szerint az ellenzék nem is akart beszélni a menekültkérdésről, de lám, már az egész világ ezzel foglalkozik. Elmondta: a nemzeti konzultációban már több mint egymillió ember vett részt, és a válaszadók több mint 80 százaléka jóval szigorúbb fellépést kért.

Nem befogadni akarjuk a bevándorlókat, hanem le akarjuk zárni a határt a népvándorlás előtt.

– mondta, hozzátéve: „nem azokat a javaslatokat kell támogatni, mint a szocialisták, amik bevándorláspártiak”, nem azon kell dolgozni, hogyan lehet még több embert befogadni.

65 934

„Versengenek a szélsőjobbal, hogy ki tud primitívebb, butább választ adni” egy hosszú távú, Európa jövőjét érintő kérdésre – mondta Tóbiás József (MSZP), aki szerint egy felelős kormánynak felelősen kell cselekednie. Nem a Jobbikkal kéne versenyezni néhány százezer szavazatért, a kerítéssel „saját magunkat zárjuk be” – mondta, felvetve, hogy a 22 milliárdot miért nem költjük minden magyar biztonságára.

Szijjártó Péter válaszában elmondta: „minden párbeszéd üdvözlendő, még ha messziről is indulnak az álláspontok”. Az emberek szabad áramlásáról elmondta: ez „nem a határsértés szabadságára vonatkozik”, a kerítés az utóbbi ellen épül.

A Fidesz emlékeztetett: vasárnap estig 65934 illegális határátlépőt regisztráltak, és 100 bevándorlóból 8-9-nél indokolt a menedékjogkérelem. Rogán Antal arra is kitért, hogy nem egyedülálló a fizikai akadály felállítása. Bulgária továbbépíti a kerítését, és a görög-török határon is van kerítés, és Spanyolország is védi „marokkói városait”, az Egyesült Államok pedig ennél „határozottabb, durvább megoldást” alkalmaz a mexikói határon.

A nemzetközi fejlesztésről Szijjártó Péter azt mondta, fontos, hogy feltételekhez kössék, és az EU-s forrásokat úgy kelljen felhasználni a „távoli országokban”, hogy sem gazdasági, sem politikai okokból nem indulnak majd meg Magyarország és Európa felé.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Áder János újabb törvényt küldött vissza

Formai hiba miatt megfontolásra  visszaküldte a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény módosítását Áder János köztársasági elnök hétfőn az Országgyűlésnek.

Az államfő indoklása szerint a jogszabálynak két azonos számot viselő de eltérő tartalmú rendelkezése van, s ez sérti a normavilágosság követelményét, mivel nem alkalmas arra, hogy hivatkozása esetén a jogalkalmazó egyértelműen megállapítsa az adott paragrafus tartalmát.

Az MFB részesedésszerzésére vonatkozó szabályozását múlt kedden változtatta meg a parlament Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatmilliárdos autóflottát vesz az állam

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó hatmilliárd forint összértékben nyílt közbeszerzésen kíván személykocsikat vásárolni – a felhívás a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Az ajánlatkérő új személygépjárművekre és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra tart igényt. A főigazgatóság a beszerzés időtartamát három évben jelölte meg – amely azonban meghosszabbítható –, a teljes összeget pedig hat részre bontotta.

Ajánlatot olyan cég tehet, amelynek az elmúlt három lezárt üzleti évből legalább kettőben pozitív volt a mérlege, az új személygépjármű-értékesítéséből származott nettó árbevétele pedig elérte a 120-300 millió forintot.

Az ajánlatok beadási határideje augusztus 8-a.

Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 60, a kombinált jármű-, illetve környezetvédelmi jellemzők pedig 20-20 súlyszámmal szerepelnek az értékelésben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fidesz: Kellenek a migrációs táborok, de nem feltétlenül a nagyvárosokban

A Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta: a frakcióban is felmerült az az igény, hogy bár a nemzetközi jogi kötelezettségeknek eleget téve migrációs táboroknak lenniük kell, de ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a nagyvárosokban kell működniük.

Az illegális bevándorlással kapcsolatos belügyminisztériumi (BM) javaslatok a bevándorlás mértékének korlátozását maximálisan szolgálják, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztett intézkedéseket – közölte a kormánypárt frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely kifejtette: Pintér Sándor belügyminiszter javaslatának egyik fő pontja megakadályozná az ismételt menedékkérők Magyarországon maradását azzal, hogy az ismételten menedékjogot kérőket menekültügyi őrizetben tarthatnák, az eljárás pedig gyorsabban lenne lefolytatható. Indoklásul jelezte, sokan úgy élnek vissza a menekültjogi kérelemmel, hogy az elutasítás után néhány napon belül újra kérelmet nyújtanak be. A BM azt is kezdeményezi a szerb-magyar határzárral kapcsolatban – folytatta a fideszes képviselő –, hogy a határvonaltól számított tízméteres sávon belül közérdekű használati jogi illesse meg a magyar államot.

Fontosnak nevezte továbbá azt a BM-javaslatot, amely alapján a menedékkérelmet benyújtóknak lehetőségük lenne részt venni a közmunkaprogramban. A politikus nemmel válaszolt az azt firtató kérdésre, hogy a menekültek elveszik-e majd a közmunkások állásait. A Fidesz-frakció célja, hogy július 6-ig, a parlamenti ülésszak végéig elfogadják a jogszabály-módosítási javaslatot.

Hozzátette: az MSZP-nek a témában tett törvénymódosítási indítványát a Fidesz azért nem támogatja, mert a szocialista frakció "alapállása téves", bevándorlópárti, "mi pedig úgy gondoljuk, hogy a bevándorlás ilyen mértékben egy nemkívánatos jelenség Magyarországon". Ilyen mértékben az európai államok nem tudnak sem eltartani, sem integrálni bevándorlókat – mondta Gulyás Gergely. A magyarországi migrációs táborok jövőjét firtató kérdésre a politikus azt mondta: a Fidesz-frakcióban is felmerült az az igény, hogy bár a nemzetközi jogi kötelezettségeknek eleget téve ilyen táboroknak lenniük kell, de ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a nagyvárosokban kell működniük.

Az információszabadságról szóló törvény tervezett módosításával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt felelte: az alkotmány világosan rögzíti, mire terjed ki a közérdekű adatok köre, "ebben a körben mindenkinek a jövőben is kell, hogy legyen lehetősége közérdekűadat-igénylésre". Ugyanakkor több polgármesternek és hivatalvezetőnek az volt a tapasztalata, hogy "az elmúlt időszakban visszaélésszerűen, tömegesen, kifejezetten a munka megnehezítésének szándékával kérnek adatokat" – fejtette ki, hangsúlyozva: meg kell találni azt a "kényes egyensúlyt", ami a közérdekű adatigényléshez való alkotmányos alapjog és ennek visszaélésszerű gyakorlása között van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Törvényjavaslatban kezdeményezik, hogy Orbániában is házasodhassanak a buzik

A Liberálisok elnöke, a független parlamenti képviselő Fodor Gábor törvényjavaslatban kezdeményezte, hogy a magyar jog is engedélyezze az azonos neműek házasságát.

Fodor Gábor hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a melegek számára megadott jog senki mástól nem vesz el jogokat.

Szerinte az azonos neműek házassága sokaknak, nem csak a meleg közösségeknek, de minden jóérzésű embernek régi követelése Magyarországon. Úgy értékeli, hogy a magyar családi jog és az alaptörvény megkülönböztet, mint ahogy a politika is.

A regisztrált élettársi közösséggel nem jár együtt minden jog, az örökbefogadást vagy a név felvételét például nem teszi lehetővé – felelte egy kérdésre teljes jogegyenlőséget követelve a képviselő.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a múlt héten döntött arról, hogy az azonos nemű pároknak jogukban áll házasságot kötni bárhol az Egyesült Államok területén az amerikai alkotmány értelmében, a szövetségi tagállamok ezt nem tilthatják meg nekik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyon sok változás lehet a menekültügyi eljárásban

A menekültügyi eljárások rövidítésére tett javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlésnek.

A tárcavezető az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépéssel indokolta több jogszabály módosítását. A menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása – elsősorban a Magyarországra nehezedő migrációs nyomásra hivatkozva – tartalmaz olyan módosításokat, amelyekkel lehetőség nyílik a menekültügyi eljárások gyors és hatékony lefolytatására az uniós kereteken belül.

10 méteres sáv

Az államhatárról szóló törvény módosítása pedig közérdekű használati jogot adna a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül. Az előterjesztés szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer pedig 130 százalékosan van túlterhelve. Pintér Sándor azt írta: a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.

Értékelése szerint a jelenlegi jogszabályi környezet módosítása azért szükséges, hogy azokat, akik megalapozott nemzetközi védelmi igénnyel rendelkeznek, minél gyorsabban és hatékonyabban azonosítani lehessen; az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat pedig mielőbb ki lehessen toloncolni az országból.

Pintér Sándor javaslatcsomagjában szerepel az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított tíz méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket „sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. A javaslat ennek megvalósítása érdekében rendelkezik a határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.

Nemzetközi akció az embercsempészet ellen

A délkelet-európai rendőri együttműködési egyezmény (PCCSEE) támogatása mellett június 23-án és 24-én lezajlott, Sirocco elnevezésű akcióban Magyarország, Szlovénia, Ausztria, Románia, Bulgária, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, valamint Albánia bűnügyi szervei vettek részt.

 A tájékoztatás szerint a két nap alatt a nyomozók tizenöt olyan csempészgépjárművet azonosítottak, amelybe illegális bevándorlókat ültettek be Budapesten vagy amely úgynevezett előfutó funkciót töltött be. Az osztrák hatóságok további öt csempészjárművet tartóztattak fel.

 Az embercsempészek között volt egy palesztin állampolgár is, akit előzetes letartóztatásba helyezett a Győri Járásbíróság.

Gondot okoz az azonosításuk

A javaslat korlátozza az ismételt menedékkérők területen maradási jogát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan az, hogy korlátlanul Magyarország területén maradjon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

Összevonnák a két eljárást, és végig őrizetben maradnak a menedékkérők

A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási időtartam lerövidül, és csökkennek a kérelmezőre fordított kiadások. A menekültügyi eljárás a döntés végrehajthatóvá válásáig tartana, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhatna. A hatóság megszüntethetné az eljárást, ha a kérelmező a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze néhány embert érint évente – olvasható az indítványban.

Módosulna a visszatartási idő is, 12 óráról 24 órára emelkedne. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolja. Ugyancsak az eljárást gyorsítaná az a rendelkezés, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatná meg a bíróság.

A Fidesz támogatja

Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes hétfőn kifejtette: az illegális bevándorlással kapcsolatos belügyminisztériumi javaslatok a bevándorlás mértékének korlátozását maximálisan szolgálják, ezért a Fidesz képviselőcsoportja támogatja az előterjesztett intézkedéseket. A közmunkaprogramba való bevonást fontosnak nevezte, ugyanakkor nemmel válaszolt az azt firtató kérdésre, hogy a menekültek elveszik-e majd a közmunkások állásait. A magyarországi migrációs táborok jövőjét firtató kérdésre a politikus azt mondta: a Fidesz-frakcióban is felmerült az, hogy bár a nemzetközi jogi kötelezettségeknek eleget téve ilyen táboroknak lenniük kell, ez nem jelenti azt, hogy ezeknek a nagyvárosokban kell működniük.

Megfizethetnek a károkozásért, közmunkát is vállalhatnak

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály egyebek között azzal egészülne ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatná az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők, illetve a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

Az indítvány lehetőséget teremtene arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár a közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbánék az új brit atomerőműre mutogatnak, de London valódi energiaforradalmáról tudomást sem vesznek

A Paks II. beruházás pénzügyi oldalához a kormány előszeretettel citálja a brit Hinkley Point C finanszírozási modelljét, mely állami támogatással épülhet meg. Arról azonban egy szó sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy az Egyesült Királyságban az atomerőmű méretét és fontosságát többszörösen meghaladja a szélenergiafarmok telepítése és terjedése. Pedig a brit birodalmi nagyság éppen ott éled újjá, ahol talán senki sem számított rá.

A Crown Estate (CE) mint a mindenkori királyi ingatlantulajdonok kezelője és üzleti tanácsadó cége az Egyesült Királyság egyik legismertebb befektetéselemzőjének számít. Mindezt különösen fontos megjegyezni azok után, hogy a "koronabirtokok kezelője" londoni központjában úgy látják, hogy lényegében rakétasebességre gyorsított az utóbbi években a brit tengeri (offshore) szélenergia-termelés, és még évekig nem látni, hogy visszavenne a tempóból. A CE friss jelentésétől azonban nem csak a briteknek, odahaza kell dobniuk egy hátast.

Huub den Rooijen, a CE offshore szélprojektek vezetője megerősítette, hogy "az Egyesült Királyságnak ma több tengeri szélturbinája működik már, mint egész Európának összesen" – beleértve Németországot és Dániát is. Sőt, ez az állomány az évtized végére duplázódik majd, mivel a szektor már most képes produkálni azokat az eredményeket, ami miatt erős a befektetői érdeklődés. Ez a projekt nemcsak biztonságos technológiáról szól, hanem olyanról is, mely folyamatosan azon dolgozik, hogy csökkentse a költségeket.

Már 5 GW a megdöntendő csúcs

Így Nagy-Britannia tengeri szélenergia "flottája" 2014-ben képes volt rekordmennyiségű, összesen 13,4 terawattóra (TWh) energia megtermelésére, ami 3,2 millió háztartás egész éves áramigényének felel meg, és mely 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből adódóan nem túl meglepő az sem, hogy a britek átlépték az 5 GW működési kapacitási határt – miközben további 700 MW építése és installálása jelenleg is zajlik. (Csak viszonyításként: Magyarországon természetesen nincs tengeri szélenergia-termelés, de a szárazföldön is csak 329 MW kapacitás épült eddig. Azok is a még 2006-ban kiadott engedélyek alapján – 2009 óta ugyanis egyetlen szélerőmű sem épült nálunk.)

Ami a költségcsökkentést illeti, a Monitoring Framework 2015 februári jelentésében megerősítette azt a korábbi iparági prognózist, mely szerint a brit offshore szélenergia-termelésben 2020-ra elérhető a 100 font/MWh érték, ahonnan azonban további, fokozatos áresésre lehet számítani, mivel akkor a beruházásokról egyre inkább a lényegesen kisebb költséggel járó üzemeltetésre tevődik át a fókusz. Valamint arra, hogy minden így megtermelt MWh villamos energiával 0,86 tonna szén-dioxid-kibocsás spórolható meg.

Az Egyesült Királyságban jelenleg a tengeri szélenergia-termelés az ország energiamixében 4 százalékot ért el. A megújuló energiákból termelt villamos energia aránya ugyanakkor (részben a felfutó offshore beruházásoknak is köszönhetően) meghaladta a 22 százalékot, ami azt is jelenti, hogy első alkalommal Nagy-Britannia több zöldenergiát használt fel termelésre, mint nukleáris potenciált (utóbbi 19 százalék).

Az új brit atomerőmű, a Hinkley Point C, melyet államilag garantált átvételi árral segíthet meg a brit kormány Brüsszel jóváhagyásával, csak néhány százalékot jelenthet majd a teljes energiamixben a 2020-as évek végére, és lényegében most meglévő kapacitást válthat ki.

A zöldenergia aránya azonban fokozatosan nőni fog, amihez a Crown Estate szerint az is egyre jeletősebb mértékben hozzájárul majd az, hogy pontosabb, "nagyobb felbontású" időjárás-modellezésre térnek át a rendszerek, mellyel nemcsak a további erőművek tervezését és telepítését, de a már meglévők fejlesztését is nagyban segíthetik.

Eközben Magyarországon

Érdemes visszaidézni: amikor két éve Budapesten interjút adott a hvg.hu-nak a brit energia- és klímaügyi miniszter, Edward Davey, ő arról beszélt, hogy a következetesség mellett a minden ésszerű alternatívát megvizsgáló munka adhat megoldást Nagy-Britannia energiaproblémára. Többek közt arra, hogy a magyarországi energiatermelési rendszerhez hasonlóan ők is tele vannak kifutó, leállítás előtt álló erőművekkel, melyeket pótolni kell.

Eközben Magyarországon a kormányzat lényegében "oda se figyel" arra, hogy rendszerszinten hol és hány száz megawattnyi, szélből, napból, megújuló energiából nyerhető energiatermelő beruházás volna installálható a hazai viszonyrendszerbe. Helyette a kormányzati tisztviselők továbbra is a "nem süt a nap, nem fúj a szél" ortodoxiáját mantrázzák, a kormány környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre, 2006 óta nem adtak ki szélturbina-telepítési engedélyt, és helyette nincs más, minthogy az olcsó áram ígéretével 60 évre egy rendkívül kockázatos orosz hitelből finanszírozott atomerőmű-építés, amiről épp a múlt héten derült ki feketén-fehéren, hogy a bő 4000 milliárd forintos építési költségénél akár 5000 milliárd forinttal is többe kerülhet.

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV