Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Ősszel biztos megvédi a tolvajkormány a magyarokat a bevándorlóktól

Az Európai Unió (EU) már nem tud megküzdeni a bevándorlás problémájával, ezért Magyarországnak ősszel mindenképpen fel kell lépnie ebben az ügyben – mondta Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tuzson Bence azt mondta: az EU olyan elvet szeretne rögzíteni, amely szerint lakosság- és GDP-arányosan osztanák el a "gazdasági bevándorlókat". A Fidesz ellenzi ezt az elvet, mert "ettől nem lesz kevesebb bevándorló", a kormánypárt szerint nem itt kell keresni a megoldást.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy több ország sem ért egyet ezzel az elvvel, közöttük említette Csehországot, Szlovákiát és Franciaországot.

Ha az unió nem képes megvédeni a magyar embereket, illetve a többi tagállam lakosait, akkor nemzeti hatáskörbe kell adni ezt a kérdést, a Fidesz ezt kezdeményezi – közölte.

Úgy fogalmazott: szemmel látható, hogy az EU most már nem tud megküzdeni ezzel a problémával, azt gondolják, hogy kezdeményezni kell a magyar szabályozást, és Magyarországnak az ősz folyamán mindenképpen fel kell lépnie ebben az ügyben.

Tuzson Bence emlékeztetett arra, hogy tavaly egész évben mintegy 42 700 menekült érkezett az országba, míg idén eddig már többen, és arra is, hogy nagy részük gazdasági bevándorló, mivel Koszovóból jönnek, amely nem háború sújtotta ország.

Az Európai Bizottság konkrét javaslatokat terjesztett elő múlt szerdán a két héttel korábban közzétett "migrációs menetrend" – vagyis a bevándorlási problémakör átfogó uniós kezelési koncepciójának – megvalósításáért. Magyarország e szerint Olaszországból 496, Görögországból 331 embert lenne köteles befogadni az úgynevezett áthelyezés keretében, továbbá a kívülről az unióba történő áttelepítés során 307 menekült érkezhetne az országba a következő két évben.

 

 

KDNP: "A többségnek pihenni illik vasárnap"

Most, hogy már két hónapja nem vásárolhat vasárnap a magyar, felkereste az Index a KDNP-seket, akik a videót elnézve eddig csak jót hallottak az általuk csak "szabad vasárnapnak" emlegetett boltzárról. Az már csak hab a tortán, hogy Hoffmann Rózsa szerint vasárnap egyébként is "pihenni illik".

Ha Ön a kereskedelemben dolgozik és megosztaná a nyilvánossággal, hogy hogyan hatott az életére a vasárnapi zárva tartás, írja meg nekünk az attihusz@gmail.com címre!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Európa türelme Orbánnal a végéhez közeledik

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap a halálbüntetés körüli vitáról, a Handelsblatt című üzleti lap pedig a halálbüntetés és a menekültek ellátása körüli vitáról közölt kommentárt kedden.

A FAZ Orbán provokációja címmel közölte Nikolas Busse kommentárját, amely szerint talán a halálbüntetés tilalma az az alapérték, amelynek tisztelete a leginkább megkülönbözteti Európát a világ többi részétől. A szerző hozzátette, hogy az EU még az Alapjogi Chartába is felvette a halálbüntetés megszüntetését. Kiemelte: "az, hogy Orbán magyar miniszterelnök megkérdőjelezte ezt az európai társadalmi szerződést, ismét megmutatta, hogy milyen különös utakon jár ma a korábbi szabadságharcos".

Amikor Magyarország csatlakozott az Európa Tanácshoz, a halálbüntetés megszüntetése volt egyike azon lépéseknek, amelyekkel a kommunizmus alól felszabadult országok visszatértek Európába. "Ezért helyes az utalás Berlin és Brüsszel részéről arra, hogy a büntetés visszaállítása az EU-ból való kizárást vonná maga után" – írta a FAZ szerzője, hozzátéve, hogy Orbán "természetesen" nem engedi, hogy idáig fajuljon a helyzet, mert "hazai céljaihoz elég neki a provokáció".

A Handelsblatt Orbán kirohanása címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, amely szerint Orbán Viktor "szívesen engedi szabadjára populista és nacionalista hajlamait", ha ez "belpolitikailag hasznos", a halálbüntetés ügyében viszont "túlfeszítette a húrt".

Az Európai Bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a halálbüntetés körüli vitában tett kijelentésével kapcsolatban kiemelte, hogy most először fordult elő, hogy egy bizottsági elnök kizárással fenyegetett meg egy tagországot, és megjegyezte, hogy Juncker határozott fellépése "tiszteletet érdemel". Hozzátette, hogy Angela Merkel német kancellár "növekvő aggodalommal szemléli magyar kollégája kiszámíthatatlan kirohanásait".

Az EU-ba irányuló menekülthullámmal és a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban kifejtette, hogy a menekültek egyre feszítőbb gondjának "szolidáris és humánus" kezelése az EU előtt álló nagy kihívások közé tartozik, és ebben a helyzetben "Európának nincs szüksége kútmérgezőkre Budapestről".

Siebenhaar a belpolitikai helyzettel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Orbán igyekszik "jobbról előzni" ellenfeleit az olyan ötletekkel, mint a halálbüntetés. Kiemelte: "Európa türelme Orbánnal a végéhez közeledik" a "növekvő despotizmus, a fenyegető idegenellenesség és a hiányzó szolidaritás" miatt, a kormányfő azonban "nem értette meg", hogy új helyzet alakult ki. "A tapasztalt budapesti harcos azt gondolja, hogy csak egy látszatküzdelemről van szó, amelyből fényes győzelemmel kerülhet ki, de ezúttal hatalmasat tévedhet" – írta a Handelsblatt szerzője.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sorban állnak a mentők, hogy átadják a betegeket

Kígyózó sorban álltak a mentőkocsik az egyik fővárosi kórház toxikológiai osztálya előtt.

A pechesebbek két óra, a szerencsésebbek viszont akár már 50 perc várakozás után átadhatták a mentőautóban fekvő beteget az ügyeletes orvosnak. A péntek esti látvány forrásunk szerint teljesen megszokott – legalábbis a mentőknek. A budapesti toxikológiákon és a sürgősségi osztályokon ugyanis szinte állandóan egymást „tapossák" a mentőegységek, hogy végre betolhassák a kórházba a beteget, és indulhassanak a következőhöz.

– Amíg nem adod át, és nincs róla papírod, nem is riaszthatnak más beteghez, vagyis arra az időre teljesen kiesel a körforgásból – kezdte forrásunk, aki szerint így még nehezebb versenyt futni az idővel. – Sokszor a kórházaknak sincsen elég kapacitásuk: nincs elég orvos és ápoló, aki át tudná venni tőlünk a beteget. Nagyon értékes perceket veszítünk minden egyes ilyen sorban állással, a kiesett időt pedig nehéz behozni.

De nem csak a mentők vívnak szélmalomharcot. Bár a túlterhelt orvosok a legjobb tudásuk szerint próbálnak segíteni mindenkin, az emberhiány miatt gyakran összecsapnak a fejük felett a hullámok, ez történhetett a múlt hétvégén is.

– A sok beteg miatt gyorsan kell dolgozni, egyszerre több beteget is kell kezelni. Ha hibázunk, rajtunk csattan az ostor. Nincs mit tenni, hisz nincs elég ember, nincs kit segítségül hívni – vázolta korábban a reménytelen helyzetet egy neve elhallgatását kérő, sürgősségi osztályon dolgozó orvos. – Ezeken az osztályokon hatalmas a doktorokon a felelősség. Nem ritka, hogy kezdőként is szabad kezet adnak az embernek, aki tapasztalt kolléga felügyelete nélkül látja el a dolgát.

A Facebookra feltöltött képet mára több mint ezren osztották meg.

– Többek között ezért sem érünk oda mindenkihez időben – reagált a mentőket ért támadásra forrásunk, aki péntek este 11 mentőkocsit számolt össze a kórház előtt.

Kerestük az Országos Mentőszolgálatot, hogy megtudjuk, milyen hatásai lehetnek a mentésre egy-egy ilyen éjszakának, hogyan próbálnak még jobban összedolgozni a kórházakkal; válaszukig türelmünket kérték. Kérdéseinket az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz is eljuttattuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintér szerint nőtt a terrorfenyegetettség, de Önöket nem érinti

Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége, de nem lett olyan mértékű, hogy befolyásolná az állampolgárok mindennapi életét – mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden.

A belügyminiszter Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök kérdésére válaszolva kifejtette: a rendvédelmi szervek, például a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelemmel kísérik a terrorkockázat változását, és "kezelik". Mindez azonban nem indokolja az állampolgárok külön képzését, mivel a fenyegetettség nem olyan mértékű, hogy befolyásolná mindennapi életüket.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány megfelelően kezeli a kérdést, "senki nem vesz részt pánikkeltésben", de összefogás kell, hogy elfogadják az emberek azt is, ha rendkívüli eszközök alkalmazása szükséges.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hogyan lehet lebontatni Orbán maffiaállamát?

A demokratikus közbeszédben konszenzus alakult ki az Orbán-rezsim természetének leírásáról: Magyarországon ma maffia vagy oligarchikus rendszer uralkodik, vagyis egy bűnszervezet ejtette foglyul hazánkat. Ám ahelyett, hogy ezen rendszer teljes felszámolásának a lehetőségéről, stratégiájáról és megvalósításának módjáról beszélnénk, ma szinte kizárólag arról folyik széles körű közéleti vita, hogy hogyan tudna a demokratikus ellenzék kormányváltást elérni.

Előválasztásról, a demokratikus pártok együttműködésének módjáról, a pártok és civilek kapcsolatáról, a leendő ellenzéki vezér személyéről, közpolitikai és -jogi tervekről és programokról gondolkodik szinte mindenki. Márpedig a kormányváltás célja nem egyenlő a maffiaállam felszámolásának, vagyis a bűnös rendszer leváltásának és a liberális jogállam rehabilitációjának céljával. Úgy is mondhatnánk, hogy miközben a demokraták a rendszer betegségéről helyesen állítanak fel diagnózist, addig a gyógymódot egy teljesen más bajra keresik. Ugyanis sima kormányváltásról csak az beszél, aki nagyjából a fennálló politikai-uralmi rendszer keretei között pusztán pozíció- vagy hatalomváltást szeretne elérni, de nem akar a maffiaállam felrobbantásával – vagyis demokratikus forradalom megvalósításával – bajlódni. Márpedig egyszerű kormányváltással lényegében semmi sem változna; az oligarchikus viszonyok legfeljebb némileg átrendeződnének, ám természetükben egy jottányit sem módosulnának.

Ennek oka nem más, mint annak belátása, hogy a maffiaállam huszonöt év alatt alakult ki, s nem 2010-ben jött létre. A NER csupán egy két és fél évtizedes folyamat része, eddigi csúcspontja, amely újrarajzolta a bűnszervezet belső erőviszonyait, erőforrás áramlási útvonalait, s minden korábbinál szilárdabbá vált, így sokkal cinikusabban, könyörtelenebbül és hatékonyabban tudja érvényesíteni akaratát. Hogy ez mennyire igaz, arra bizonyíték a rendszer puszta léte. Minden kormánynak lehetősége lett volna fölszámolni a rendszerszintű korrupciót, de nem tette. Volt, aki nem tudta (ti. Antall József), mert a rendszerváltoztatás millió kihívása miatt a teljes összeomlás megelőzése, valamint a demokrácia és piacgazdaság alapjainak lefektetése volt a feladata, volt, aki őszinte kísérletet tett rá (ti. Gyurcsány Ferenc), ám javarészt a saját pártja maffiózói elgáncsolták. De a kormányok és azok vezetőinek túlnyomó többsége mindvégig a „pártnak lopni nem bűn” elvét követték. S hogy védjék magukat és az övéiket, zokszó nélkül kiegyeztek az ellenféllel is. De nem csak velük, hanem választott pozíciókat vagy kormányzati tisztségeket soha nem vállaló, ám az ország napi irányításában tényleges szerepet betöltő üzletemberekkel is. Ők együtt felosztották maguk között a közjavakat, és 2010-ig az „élni és élni hagyni” elv alapján működtették, építették a maffiaállamot. Ehhez nem kevés kisebb poszton lévő tisztviselő asszisztált hallgatással, megalkuvással, félrenézéssel.

Nem tudom elképzelni, hogy egy demokratának lehet-e más ambíciója, mint ennek a velejéig szennyes bűnszövetkezetnek a teljes felszámolása. Márpedig ha ez a küldetésünk, akkor nem gondolhatjuk komolyan, hogy a szuper nagykoalícióban évtizedek óta elkövetett, az egymás zsarolására épülő rendszert egyszerű kormányváltással el lehetne takarítani. Az Élet és Irodalom 2015. május 8-ai számában javaslatot tettem arra, hogy milyen forgatókönyvvel lehetne célhoz érni. Háromféle reakció volt erre az írásra. Egyrészt némelyek csitítgatnak engem attól való félelmükben, hogy túl sok olyan demokratát is hírbe lehet hozni egy-egy oligarchával, akiknek vannak jövőre vonatkozó politikai terveik, így a jelen rendszer teljes körű feltérképezésére és nyilvános megbélyegzésére úgymond „mindenki rámenne”. A másik kritikai visszajelzés volt, mely szerint „előbb kerüljünk kormányra, majd azután felszámoljuk a maffiaállamot”. A harmadik jellemző magatartás arról tanúskodik, hogy egyes ellenzékiek próbálnak beavatkozni a Fidesz belső viszonyaiba, egyes ottani figurákat erősítendő, másokat gyengítendő, így remélve kedvező változást elérni. Egyik reakciót sem tartom reálisnak és elfogadhatónak.

Az első esetben, aki maga is oligarcha vagy annak járszalagjára van fűzve, értelemszerűen nem válhat a leendő demokratikus köztársaság építőjévé. Annak nyilván nincs mitől tartania, aki a rendszerváltozás óta a közélet ilyen vagy olyan szintjén tevékenykedett és általában kötött kompromisszumokat, hiszen mindannyian itt éltünk, nincs olyan harminc évnél idősebb ember, aki semmilyen kompromisszumot soha ne kötött volna. Ám aki közpénzekkel nem élt vissza sem a maga közvetlen, sem mások javára, aki bűncselekményekre utaló bizonyítékokat nem rejtegetett haszonszerzés céljából, aki legalább kísérletet tett a becstelen viszonyok felszámolására, továbbá kész teljes nyíltsággal beszélni a múltról és szembenézni saját pályájával, esélyt kell, hogy kapjon. Mert nincs egy alternatív politikai osztály, amelyik átvehetné az ország irányítását, s a semmilyen érdemi politikai-közéleti tapasztalattal nem rendelkező emberek éppen tapasztalatlanságuk miatt egymagukban még nem alkalmasak a maffiaállam felszámolására, a demokrácia helyreállítására és megvédésére, valamint az ország kormányzására. Jó esetben naivak, rosszabb esetben rosszindulatúak azok, akik azt feltételezik, hogy a maffiaállam kiépítésében társ tetteseket is soraik közt tudó egynémely jelenlegi demokratikus erő változatlan személyi összetétellel vállalkozna a mai viszonyok gyökeres megváltoztatására. Ahogy életszerűtlen és ostobaság volna azt hinni, hogy egy maffiózót meg lehet szép szóval kérni arra, hogy hagyjon fel a bűnözéssel, adja vissza a lopott holmit, sőt váljon a demokrácia lángpallosú harcosává, s ennek a szelíd felszólításnak a hirtelen megtért rögvest eleget is tenne. Erre nem lehet számítani, ezért nem kínálkozik más megoldás, mint amit a Forgatókönyvben leírtam.

A második kritikára adható válasz a fentiekből következik. Hogyan feltételezhetjük, hogy a magukat a demokraták soraiban a jogállam híveinek hazudó, ám a maffiaállam hosszú évek alatt történő kialakításában komoly szerepet vállaló emberek segítenék a jelen rendszer felszámolását akkor, ha a következő választásokra készülő ellenzéki együttműködés vezetői és képviselő-jelöltjei lennének? Nem pont az-e a küldetésük, hogy beépített emberként minden erejükkel akadályozzák az oligarchák lebukását, a tisztakezű kormányzás létrejöttét? Az ő jelenlétük a leendő kormányban és a mögötte álló parlamenti többségben éppen azt garantálná, hogy a maffiaállam – a Fidesszel és a politikával formális kapcsolatban nem álló oligarchákkal újra kötött alkukkal, más erőforrás elosztási arányokkal stb. – tovább éljen. Éppen ezért képtelenség a maffiaállam felszámolása elkezdésének feladatát a kormányváltás utánra halasztani. Semmilyen más realitása nincs a rendszerszintű változások előidézésének, mint hogy a leendő kormányváltó demokrata többség olyan megállapodást köt a választások előtt, amelyből kizárja a saját soraikban ma még akár meghatározó szereppel bíró, az oligarchikus rendszer fenntartásában érdekelt embereket. Biztos, hogy a különféle pártokat ez emberfeletti kihívás elé állítja, mert ehhez át kell lépniük saját árnyékukat: a vezetőknek és döntéshozatali testületek tagjainak önmaguk tükörképébe és egymás szemébe kell nézniük, s csak azokat szabad demokratának nevezniük, akik őszintén érdekeltek a bűnszervezet eltakarításában.

Harmadsorban demokrata politikus nem gondolhatja komolyan, hogy jelen erőtlenségében képes érdemben befolyást gyakorolni a bűnszövetkezet egyik legfőbb támaszát jelentő Fidesz belső viszonyaira. Maffiát csak azzal arányos, de inkább azt felülmúló erővel lehet kezelni, vele csak erőből lehet tárgyalni. Vádalkut csak az erősebb köthet, gesztust csak a nagyobb hatalommal bíró gyakorolhat; ilyen helyzetbe is eljuthatunk, sőt ebbe a helyzetbe kell kerülnünk, erre is utaltam a már említett ÉS-cikkben. Egy-egy „jónak” kikiáltott, tisztességesnek maszkírozott fideszes vezető külső támogatása ma a legjobb indulattal is a kiegyezés látszatát kelti. És mivel nincsenek vezető kormánypárti pozícióban „jó” vagy „tisztességes” emberek (ahogy egy maffiában sincsenek), ezért bárki ilyennek mondott egyén segítése kiegyezéssel ér fel. A maffiával való kiegyezés pedig egyenlő a demokratikus viszonyok újraalkotásának esélyéről való lemondással, vagyis a jogállam elárulásával. A mai magyar viszonyok olyanok, hogy nem lehet nem sarkosan fogalmazni: mindenkinek el kell döntenie, hogy a maffiózókat, vagy a demokratákat választja-e, mert két kibékíthetetlen értékrendszert egyszerre, egy időben nem lehet szolgálni. Elképzelhető persze, hogy valamely prominens fideszes a közeli jövőben a demokrácia oldalára áll, mintegy „megtér”. Ez azonban az ő döntése, amely egyértelműen, a közvélemény számára jól érzékelhető módon, a saját és korábbi elvtársai cselekedeteivel való nyilvános szembenézéssel kell, hogy kezdődjön. Amíg ez nem történik meg, illetve amíg a demokraták nem nyernek erőt, becsületes ember nem alkudozik az oligarchákkal.

Mindebből az következik, hogy a választásokig előttünk álló időszakban a különféle pártokban és más demokratikus szervezetekben tevékenykedőknek, valamint független szakembereknek, ha kell, egyenként kell megtalálniuk egymást. A puszta pártlojalitás itt nem elegendő, mert könnyen lehet, hogy többen azok közül, akiket barátainknak hittünk, nem lesznek szövetségeseink a maffiaállam lebontásában és a demokrácia újbóli felépítésében. Olyan képviselő-jelölteket kell választani, olyan szakpolitikusokkal és aktivistákkal kell összekapaszkodni, akik ha egy-egy közpolitikai kérdésben vitáznak is egymással, mégis bátran és felkészülten, s ha kell ravaszan alkotnak betonfal keménységű koalíciót a nagy erőt képviselő, hazánkat kifosztó bűnözőkkel szemben.

A megoldás tehát elvben pofonegyszerű: liberális jogállamot, tisztakezű kormányzást csak olyanok építhetnek, akiknek elvei és tettei összhangban vannak egymással. S mivel kívülről senki nem kényszerít bennünket arra, hogy ne úgy rendezzük be az életünket ebben a kicsiny és csodálatos országban, ahogy mi akarjuk, nincs kibúvónk: ha összefogunk, akkor azért győzünk, mert mi úgy döntöttünk, s ha elbukunk, akkor azért bukunk, mert túl gyengék vagy gyávák voltunk ahhoz, hogy szembenézzünk saját közelmúltunkkal, s akár a föld alól is előkerítsük a szövetségeseket nagy vállalkozásunkhoz. Márpedig tőlünk csupán ennek a közös akaratnak az egyértelmű kifejezését, hiteles vezetőket és kemény munkát vár a társadalom. A magyar emberek túlnyomó többsége nem véletlenül reményvesztett, csalódott és kiábrándult. Szívszorító azt hallani, hogy a legtöbben most sem várnak mást tőlünk, közéleti szereplőktől, mint újabb megalkuvást, még több mocskos üzletet és további elkótyavetyélt éveket. Nem ezt érdemlik, nem ezt érdemeljük!

Szerző:

Kerék-Bárczy Szabolcs közgazdász, a Demokratikus Koalíció politikusa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az EU ismét beintett Lázárék Altus-panaszára

Az Altus-ügyben nem közeledett egymáshoz a kormány és az Európai Bizottság álláspontja – közölte kedden Brüsszelben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután megbeszélést folytatott Walter Deffaa regionális politikáért felelős uniós főigazgatóval.

A tárcavezető azt hangoztatta: a kormány számára elfogadhatatlan, hogy az Altus vezette konzorcium 5 millió eurós megbízást kapjon magyarországi pályázatok felülvizsgálatára, monitoringjára, és ennek a döntésnek a felülvizsgálatát kéri.

Lázár János arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bizottság a pályázat odaítélésekor nem vizsgálta az összeférhetetlenséget és az elfogultságot, erről az Altusnak pusztán levélben, önként kellett nyilatkoznia.

"Véleményem szerint az Európai Bizottság nem járt el kellő körültekintéssel, és súlyos hibát követett el, amikor ezt a nyilatkozatot elfogadta" – hangsúlyozta a miniszter, elmondva azt is, hogy mindezzel Walter Deffaa nem értett egyet, s határozottan visszautasította az állításokat.

A tárcavezető tudatta, hogy betekintést kért a pályázat minden dokumentumába, s azt kérte a főigazgatótól, hogy az iratokat hozzák nyilvánosságra, de ezt a bizottság egyelőre nem teszi meg, a főigazgató egyelőre úgy reagált, hogy erről egyeztetnie kell a bizottság jogászaival.

"Úgy tudom, hogy ezeknek az adatoknak és információknak a megismeréséhez minden választópolgárnak, így a kormánynak is joga kell, hogy legyen" – húzta alá Lázár János, reményének adva hangot, hogy a bizottság, amely kényesen ügyel az uniós pénzek magyarországi felhasználására, magával szemben sem alkalmaz kevésbé szigorú szabályokat.

"Az első kifizetett eurócenttel tiltott pártfinanszírozás valósul meg" – hangoztatta véleményét Lázár János, rámutatva, hogy az Altus tulajdonosa, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenleg parlamenti képviselő jelentős pénzügyi támogatást nyújt az általa vezetett Demokratikus Koalíciónak (DK). Ha az Altusnak adnak pénzt, akkor Gyurcsány Ferencnek adnak pénzt, ha neki adnak pénzt, a DK-nak adnak támogatást – világított rá a miniszter, aki szerint erre ugyanakkor Deffaa "nem volt nyitott", s írásbeli előterjesztést kért, amelyet Lázár szerdán be is fog nyújtani. Lázár János megjegyezte, hogy ha ugyanez egy fideszes politikusról derülne ki, az is tiltott pártfinanszírozásnak minősülne.

"Az ügy alkalmas arra, hogy megmérgezze az egyébként konstruktív és nagyon hasznos együttműködést a regionális főigazgatósággal" – hangsúlyozta Lázár János, aki szerint ez sem a kormánynak, sem Brüsszelnek nem érdeke.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az a lehetőség is fennáll, hogy Gyurcsány Ferenc és az Altus visszalép a megbízástól, s lemond az 5 millió euróról, ezzel nagyon megkönnyítené a kormány és a bizottság helyzetét egyaránt.

"Nagy bölcsességről és a haza iránti elkötelezettségről tenne tanúbizonyságot a Miniszterelnök Úr" – fogalmazott a tárcavezető.

Eközben a DK közleményben hozott nyilvánosságra egy levelet, amelyet a keltezés szerint még május elején küldött Lázár Jánosnak Walter Deffaa. Ebben a főigazgató azt írja, hogy az Altus vezette konzorcium pályázata a három legjobb árú ajánlat között volt, nyílt versenyben nyerték el a megbízást, amely sem auditálási feladatokat, sem másmilyen ellenőrzési feladatokat nem tartalmaz.

A levélből az derül ki, hogy a konzorcium minden tagjának nyilatkoznia kellett arról, hogy nem áll fenn sem összeférhetetlenség, sem más olyan szempont, amely a pályázatból való kizárását vonná maga után.

Ez azt is előírja, hogy a konzorcium résztvevőinek értesíteniük kell Brüsszelt minden olyan helyzetről, amely összeférhetetlenséget eredményez, vagy összeférhetetlenség fennállásához vezethet. "Mindazonáltal szem előtt tartva a tényt, hogy a tanulmány készítése elsősorban adatok gyűjtésére szorítkozik, nem jelent politikai véleményalkotást, ilyen jellegű összeférhetetlenség nem merülhet fel a tanulmány elkészítése során. Nem tudjuk elfogadni azon felvetését, miszerint a Bizottság nem tartotta tiszteletben a politikai semlegesség elvét" – válaszolta május elején Lázár Jánosnak a levél szerint Deffaa, aki aggodalmának ad hangot a szerződéssel kapcsolatos információk eltorzítása miatt, mert az a levél szerint nem egyetlen tagállam finanszírozási szabályainak auditálására, hanem 28 ország programjairól való adatgyűjtésre vonatkozik.

 

 

 

 

 

 

 

 

"Hazudott a fideszes lakájmédia" – lemondatnák Lázárt és Csepreghyt

A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólítja fel Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Csepreghy Nándor államtitkárt, mert az ellenzéki párt szerint egy hónapon keresztül hazudtak az Altus-megbízás ügyében.

Gréczy Zsolt, a DK szóvivője keddi budapesti sajtótájékoztatóján álláspontjukat Walter Deffaa, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatója Lázár Jánosnak küldött válaszlevelére alapozta.

Úgy fogalmazott: lebukott Orbán Viktor, Lázár János, Csepreghy Nándor, Deutsch Tamás, Pelczné Gáll Ildikó, és "hazudott a fideszes lakájmédia."

Gréczy Zsolt azt mondta: a válaszlevelet május 5-én kapta meg a magyar kormány, azaz egy hónapon keresztül hazudtak. Megjegyezte, a levél ügyében a DK alelnöke, Varju László országgyűlési képviselő először személyesen ment be a Miniszterelnökségre, de nem kapta meg. Ezután levélben kérte a dokumentumot, de válasz nem érkezett.

Gréczy Zsolt közlése szerint a főigazgató levele egyértelmű és mindent cáfol, amit ez ügyben a Fidesz és a kormány valaha kijelentett.

A szóvivő idézve a levélből kifejtette: azt állította a kormány, hogy az Altus vezette konzorcium ellenőrzi az uniós pénzek elköltését, de a levél ezt cáfolja.

Azt is cáfolja – folytatta – hogy az Altus a 1,5 milliárdos pályázatot egyedül nyerte el, illetve, hogy összeférhetetlenség áll fenn Gyurcsány Ferenc DK-elnök személyes részvétele miatt. Szintén cáfolja a levél, hogy bármiféle tiltott vagy törvénytelen pártfinanszírozás valósult volna meg – jelentette ki Gréczy Zsolt.

Közölte: az Altus-szal a bizottság a szolgáltatói keretszerződést 2015. március 26-án írta alá, és ez a szerződés – a főigazgató levele szerint – nem tartalmazza az uniós források felhasználásának ellenőrzését vagy a felhasználás auditját Magyarországon, vagy más uniós tagállamban.

A felhívásra 11 pályázat érkezett, az Altus vezette konzorcium beadványa a három legjobb árral bíró ajánlat között volt, ők nyújtották a legjobb minőséget a legalacsonyabb áron – idézte a főigazgató levelét a szóvivő, akinek szavai szerint a tanulmány nem irányul külön, egy tagállam elemzésére.

A bizottság ugyanakkor nyitott arra, hogy a releváns részeket elküldjék a készülő tanulmányból annak befejezése előtt – jelezte.

Gréczy Zsolt – tovább idézve a levélből – arra is kitért, hogy a tanulmány készítése elsősorban adatok gyűjtésére vonatkozik, így nem jelent politikai véleményalkotást, ilyen jellegű összeférhetetlenség nem merül fel a tanulmány elkészítése során, és nem tudják elfogadni Lázár János azon felvetését, hogy a bizottság nem tartotta tiszteletben a politikai semlegesség elvét az ügyben.

A szóvivő – aki szerint a főigazgató gyakorlatilag helyreigazításra szólította fel Lázár Jánost – reményét fejezte ki, hogy a bocsánatkérés a délután folyamán megtörténik.

 

 

 

 

 

 

 

Százmilliókat szedhetett ki a cégéből Garancsi István

880 millió forint osztalékot fizetett a Market Építő Zrt. a tulajdonosoknak. A cég jobban teljesít, mióta Garancsi István a cég többségi tulajdonosa – derül ki az RTL Klub Híradójából.

Egy év alatt ugyanis az árbevételét 11 milliárd forinttal növelte, nyereségét pedig megduplázta.

 

 

 

 

 

 

 

Nyomoznak az uszító jobbikosok miatt

Nyilas propagandaanyagokat közölt Facebook-oldalán a Jobbik jékei szervezete, az ügyben közösség elleni uszítás miatt indult nyomozás. Korábban a párt üllési szervezete által terjesztett újság holokauszttagadó cikke miatt indult eljárás, miközben a pártelnök szerint az ilyesminek nincs helye a Jobbikban.

Magyar nem lesz zsidó szolga - ilyen és hasonló, a "cigány és zsidó terror" elleni harcról szóló bejegyzések, korabeli nyilas propagandaplakátok és a tiltott önkényuralmi jelképnek számító nyilaskereszt is felbukkant a jékei Jobbik Facebook-oldalán. Bár az antiszemita és nyilas tartalmakat azóta eltávolították az oldalról, azok miatt a kisvárdai járási ügyészség nyomozást rendelt el.

Nem ért oda a cukiságkampány

Nem jutott el a jelek szerint még minden alapszervezethez a magát konzervatív néppártként szívesen láttató Jobbik központi politikai rányvonala, valamint a kiskutyákkal fotózkodó Vona Gábor pártelnök intelme, miszerint cigányellenes vagy antiszemita jobbikosoknak nincs helye a pártban.

Úgy tűnik, hiába üzente meg a pártelnök, hogy antiszemitáknak nincs helye a Jobbikban

Legalábbis ezt bizonyítják a jékei Jobbik Facebook-oldalára májusban feltöltött, de már eltávolított bejegyzések, fényképek és hozzászólások, amelyek miatt május végén állampolgári bejelentésre a kisvárdai járási ügyészség nyomozást rendelt el közösség elleni uszítás bűntettének gyanúja miatt. A jékei Jobbik Facebook-oldalán megjelent bejegyzéseket korábban a Kettősmérce blog tette közzé.

Nyomozás a Jobbik-elnök ellen

Nem csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hanem a Csongrád megyei Üllés településen is nyomozás indult még tavaly ősszel két Jobbik-tag, köztük az üllési szervezet elnöke ellen. Abban az ügyben a Tett és Védelem Alapítvány tett feljelentést az üllési Jobbik által terjesztett, Árpád Népe című kiadvány holokauszttagadó cikke miatt.

Hasonló tartalmakra bukkant egyébként az Origo Szabó Károly Komló jobbikos szervező - a tavaly őszi önkormányzati választáson a párt képviselőjelöltje - Facebook oldalán is, aki például a nyilasok által a Dunába lőtt zsidóknak emléket állító cipőkről készült képet osztott meg tavaly év végén azzal a felirattal, hogy „Tradicionális zsidó szilveszteri mulatság a téli dunai pancsolás".

Vona megismételte: nincs helyük

Mindezek a jelenségek azért érdekesek, mert Vona Gábor pártelnök éppen nemrég, a párt hétvégi kongresszusán ismételte meg: "Aki náci romantikára vágyik, (...) annak nincs helye ebben a pártban, az eltévesztette a házszámot".

 

 

VÉSZVILLOGÓ A TAJ KÁRTYA KÖRÜL

Egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a társadalombiztosítási kártyánkat kérik. Ennek hiányában nem kaphatunk szolgáltatást, csak súlyos esetben, ha például baleset ér minket, vagy életmentő műtétet hajtanak végre rajtunk, stb. A háziorvos, ha emberségből ellát minket, a gyógyszerekért viszont, már a teljes árat kell megfizetni a patikában. A sürgős ellátások esetében is a számlát utólag rendezni kell. Már a NAV is nyilvántartja tartozásként 2008 óta, ha nem fizetjük a havi fix összegű egészségügyi hozzájárulást. A TAJ szám beütésével azonnal meggyőződhet a szolgáltató annak érvényességéről, illetve érvénytelenségéről. A rendszer négy lámpaszínt jelezhet: pirosat, zöldet, barnát, illetve kéket.

Ha a lámpa színe barna, vagy kék színt mutat, akkor térítésmentes ellátás nem nyújtható. A kék lámpaszín azoknál gyullad fel, akik külföldi, EGT tagállamban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal. Ez azt jelenti, hogy külföldön vállalnak munkát, és ott fizetnek járulékot, adót. A barna színű lámpa pedig azoknál gyullad ki, akik külföldön telepedtek le, és ezt a magyar hatóságoknál be is jelentették. A piros lámpaszín azt jelzi, hogy az érintettnek van TAJ száma, de rendezetlen a jogviszonya.

A rokkantsági ellátórendszert 2012.január 1-től gyökeresen átalakították. Az új komplex minősítés szigorával több tízezer beteg kikerült az ellátórendszerből. Ez éves szinten a betegek kb. 10-15%-a. Ők azok (kb.30-40 ezer fő), akik össz - szervezeti károsodása nem éri el a 40% mértéket - önkormányzati igazolással szociális alapon – kérhetik a fizetés alóli mentességet a NAV-nál. Munkanélküliség, vagy 18 éves kor felett a tanulói jogviszony megszűnését követően passzív jogon még 45 napig él a TAJ kártya érvényessége. Az érvényesség lejárata után viszont a fizetési kötelezettségünk elkezdődik.

A problémára egy 2 évvel ezelőtti cikk már felhívta a figyelmet, főleg az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantakat érintve és azok kiszolgáltatottságát bemutatva.

Most viszont már a külföldön munkát vállalók, vagy kitelepedő családok pénztárcáját is érinti a dolog. Ha nem fizetik a (jelenleg) havi fix 6.930,- Ft/hó egészségügyi hozzájárulást, akkor - Magyarországra hazatérve - nem tudják csak fizetősen igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást. A rendszer ezek szerint, már bejáratottan működik. Meglepetés ne érjen senkit, bárki számára a vészvillogót is bekapcsolhatják. Ha valaki hosszú évekig nem fizet, akár a végrehajtó is becsengethet hozzá, mindent vihet a tartozás erejéig, amit csak talál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Túl jól spórolsz? Viszlát, segély!

Harmadik hónapja már Ózdon is az új, helyben kitalált rendszer szerint járnak a segélyek. A lakásfenntartási támogatás feltételei szigorúbbak lettek, mióta az önkormányzat szabad kezet kapott eldönteni, kinek adja. Olyan szigorúak, hogy ha egy harmincpárezres nyugdíjból tengődő idős ember csak fél napokat fűt és alig világít, hogy spóroljon az árammal, akkor elvágja magát a tűzifasegélytől. Janiczak Dávid, a jobbikos polgármester korábban közleményt adott ki arról, hogy „a szociális hálón élőknek” már nem élhető város Ózd. A túl jól spórolókkal kiszúró rendelkezéssel viszont szerinte is baj van, módosítani tervezik.

Ózd egyik kertvárosi részén áll egy ház, ahol telente december közepén kezdenek el fűteni, akkor is csak a nap egyik felében, a villany akkor ég, ha nagyon muszáj, és a vizet kútról húzzák. A kertben virágok nőnek, a szobában az egyik fiókban gyűlik egy paksaméta az ország vezetőinek, minisztereknek címzett megírt, de még fel nem adott levelekből.

Aki itt él, büszke arra, hogy nem igaz rá semmi, amit a tipikus segélyezettről gondolnak a városban: évtizedeket végigdolgozott, és még csak nem is cigány. Egyedül élő nyugdíjasként borzasztóan kevés a jövedelme, havi 40 ezer forint alatt van, innen nézve még a Zsiga Marcell miatt elhíresült havi 47 ezer is elérhetetlenül messze van.

A márciustól élő ózdi segélyrendelet értelmében semmiféle támogatás nem jár neki az önkormányzattól ahhoz, hogy fizetni tudja a számláit, vagy fűteni tudjon. A helyi szabály szerint annak jut Ózdon lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás, legfeljebb havi 4000 forint, aki mindhárom feltételnek megfelel:

  1. Se neki, se családjának nincs vagyona (a szociális törvény szerint a segélyjogosultság vizsgálatánál nem számít vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett benne lakik).
  2. Az egy főre jutó havi jövedelem a háztartásban megfelelően alacsony, nem éri el a nyugdíjminimum 150, illetve egyedül élőnél 220 százalékát (42750 és 62700 forint).
  3. A lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás összjövedelmének a 30 százalékát eléri vagy meghaladja.

Ez azt jelenti, hogy Ózdon egy magányos nyugdíjas mondjuk havi 40 ezer forintos nyugdíjával nem is reménykedhet ilyen segélyben, ha a rezsije nem éri el a 40 ezer forint 30 százalékát, vagyis a 12 ezer forintot. A rendelet így lényegében a spórolás ellen ösztönöz. Vegyünk egy példát: ha valaki a 40 ezres nyugdíjából próbál kijönni, és 10 ezer forint a rezsije, jobban jár, ha feltornázza azt 12 ezer forintra, mert így megkaphatja a 4 ezer forintos segítséget, a saját szűkös jövedelméből tehát csak 8 ezret kell költenie.

Ezen a 30 százalékos küszöbön bukott el a segélykérelme a kertvárosi ház idősödő lakójának. Egyszerűen túl jól spórol, nem elég magas a rezsije.

A régi, tavaszig működő rendszerben még nem lett volna kérdés, hogy jár neki lakásfenntartási támogatás. A segélyrendszer március elsejétől alakult át gyökeresen, akkortól került az önkormányzatok kezébe a jog, hogy saját belátásuk szerint döntsenek egyes, addig központi kritériumok szerint járó segélyfajtákról. Így lett a lakásfenntartási támogatás nevű segélyből is egyfajta teszt arra: mi lesz a rászorulókkal, ha szabad kezet kapnak az önkormányzatok, és kedvük szerint dönthetik el, egyáltalán adnak-e ilyet bárkinek, és ha igen, milyen feltételekkel.

Pár éve még, amikor közel félmillió ember átlagosan havi 3700 forintot kapott ezen a címen, a szociális törvényben rögzített központi képletet használták mindenhol. Nem volt olyan megkötés, hogy a rezsinek mekkorának kell lennie. A központi képlet alapján az ózdi nyugdíjasnak is járt volna 2500 forintnyi segély.

Azt ígérik: nem marad így

Az ózdi polgármestertől, Janiczak Dávidtól kapott adatok alapján kevesen jártak olyan rosszul, mint ő: március elseje óta összesen 130 db kérelem érkezett a hivatalhoz lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás iránt, és ezek túlnyomó többsége, közel 90 százaléka kedvező elbírálást nyert.

A polgármester szerint egyébként az új segélyezési rendszer működésének igazságosságát az eltelt idő rövidsége miatt „bizonyossággal megállapítani még nem lehet”, ehhez hosszabb időre van szükség, a rendelet hatásait pedig folyamatosan monitoringozni kell.

Rákérdeztünk, mi volt az oka a 30 százalékos küszöb bevezetésének, és felmerült-e, hogy ez a rendelkezés lényegében azokat bünteti, akik spórolni próbálnak. Janiczak válasza szerint

az önkormányzat szűkös költségvetése miatt szükség volt egy értékhatár megállapítására, de két hónap gyakorlati tapasztalatait összegezve már látható, hogy ezen változtatni szükséges.

A polgármester hozzátette: a szakemberek már vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ezt a problémát rendeletmódosítással hogyan lehet orvosolni úgy, hogy az állampolgárok érdekei más területen se sérüljenek.

Az adós oldja meg egyedül

Az ózdi képviselő-testület a február 19-i ülésen 14 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg az új, helyi segélyrendeletet. A rendelet gondot fordít és pénzt szán olyan egyedi problémákra, mint például ha egy fejenként 37050 forint alatt élő családban szemüvegre lesz szüksége a gyereknek, ha valakit súlyos közlekedési baleset ér, vagy ha a vér szerinti szülőknek nincs pénze elutazni meglátogatni a nevelőszülőkhöz adott gyerekeiket.

Nyoma sincs benne viszont annak a segélyfajtának, amelyet a szakemberek a magyarországi szociális munka nagyon kevés sikertörténete egyikének tartottak. Az úgynevezett adósságkezelési szolgáltatás az eladósodottság, mondjuk rezsitartozás miatt veszélybe került embereknek nyújtott segítséget, és nemcsak pénzről szólt, hanem például előrefizetős mérőórák beszereléséről, tanácsadásról is, de a legnagyobb előnye az volt, hogy behozott embereket, családokat a szociális munka látókörébe.

Régen is csak a 40 ezresnél nagyobb városoknak volt kötelező ilyet működtetni (tehát a 34 ezres Ózdon például nem), most már viszont sehol sem az. Az új ózdi segélyrendeletbe most kifejezetten ez került bele: „Települési, rendkívüli települési, és a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás elmaradt tartozás vagy díjhátralék kiegyenlítésére nem adható.”

A polgármester ennek a döntésnek a hátterét az Indexnek azzal magyarázta: az elmaradt tartozás vagy díjhátralék kiegyenlítésére több éven át nyújtott az önkormányzat támogatást, de ennek szerinte kedvezőtlen, társadalmat megosztó hatásai voltak. Janiczak szerint az előző években volt rá példa, hogy szemétdíjhátralékra adott az önkormányzat átmeneti segélyt, és ezután az ügyfelek fizetési hajlandósága csökkent, mert arra számítottak, hogy a folyamatosan halmozódó hátralékot az önkormányzat úgyis kifizeti majd. „Ez a tendencia azonban – joggal – keltett visszatetszést a társadalom jelentős közüzemi szolgáltatásokat fizető rétegében, mert ezt igazságtalannak érezték” – írta.

Nekik Ózd már nem élhető

A jobbikos polgármester korábbi szavai alapján az ózdi segélyrendelet egyik célja: elriasztani a városból azokat, akik segélyt kérhetnének.

… itt a szociális rendeletünkben olyan szinten vannak korlátozva a szociális juttatások, hogy azoknak, akik a szociális hálón élnek, ettől az évtől Ózd már nem egy élhető és főként nem egy vonzó város. Akik itt élnek a szociális juttatásokon, ők is azon gondolkodnak, hogy mely más településre próbáljanak meg elköltözni, ahol sokkalta nagyobb támogatásban részesülhetnek, mert vannak ilyenek az országban

– írta Janiczak Dávid még áprilisban egy közleményben, amelyben arra az alaptalan „pánikkeltési akcióra” reagált, miszerint Miskolcról romák költöznének Ózdra.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a segélyezési rendszer teljes átalakításának egyik indoka az volt, hogy a települések választott vezetői ismerik leginkább a rászorulók nehézségeit, speciális igényeit. „A település vezetői egy közösség jólétéért vállalnak felelősséget, így érdekük, hogy ne induljanak be visszafordíthatatlan társadalmi folyamatok, a lakosok elegendő forrással rendelkezzenek a létfenntartásukhoz, hiszen ennek hiányában növekedne a társadalmi elégedetlenség” – írta a tárca sajtóosztálya az Indexnek februárban, nem sokkal az új rendszer életbe lépése előtt, amikor azt kérdeztük, szerintük mi teszi érdekeltté a méltányos segélyezésben az önkormányzatokat.

Az ózdi segélyrendelet egyébként rögtön az első paragrafusban azzal indít, hogy a képviselő-testület a szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át. Vagyis alapvetően Janiczak az, aki első fokon igent vagy nemet mond a segélykérelmekre.

Janiczak szerint ez egy régtől bevett gyakorlat, és éppen a kérelmezők érdekét szolgálja: így gyorsabb és gördülékenyebb az ügyintézés, nem kell megvárni egy-egy testületi ülést. Azt írta az Indexnek: a gyakorlatban ez a folyamat úgy történik, hogy a támogatások megítélésének a lehetőségét a helyi szociális rendeletben foglalt feltételek alapján – attól nem eltérve – a szociális területen dolgozó szakemberek készítik elő a polgármester számára.

Szavazni nem megy többet már

A segélyrendelet bizonyos értelemben párja Ózd új, törvényességi alapon nemrég megtámadott bérlakásrendeletének. Azt is azért kritizálták az őszi vereség óta széthullott, szociális ügyekben egyébként a Jobbikkal együtt szavazó ózdi Fideszből, mert túl nagy hatáskört ad a polgármesternek.

Így nyomasztó, de egyáltalán nem furcsa, hogy a nyugdíjas ember, akiről írtunk, nem szeretett volna névvel szerepelni a cikkben. A Jobbikra szavazott ősszel, de most „báránybőrbe bújt farkasnak” tartja a polgármestert, és azt mondja: többé nem megy el szavazni már senkire.

Megmutatta a kérvényét, de azt kérte, ne fotózzuk le se azt, se a házát. Se kívül, se belül. Ne írjuk le se a nyugdíjának, se a rezsijének a pontos összegét. Se azt, hogy mi volt a munkája, amíg meg nem betegedett. A kertjének egyetlen részletéről megengedte, hogy fotót készítsünk, de a kép elkészülte után rögtön nekiállt átrendezni a tárgyakat itt is, nehogy valaki ráismerhessen. Mielőtt tovább kopogtatott volna jogorvoslatért, valaki a városvezetésről mégis beavatkozott, és végül 1 köbméter fa megérkezett hozzá, ez úgy két hétre lesz majd elég télen. Nem akarta elárulni, pontosan ki és hogyan intézte ezt el, attól fél, hogy ettől is beazonosíthatóvá válna. A gyerekei is Ózdon élnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kövér Laci lehet az új köztársasági elnök

Amennyiben Áder János nem vállal még egy ciklust a Sándor-palotában, Kövér László házelnök lehet a Fidesz–KDNP államfőjelöltje 2017 tavaszán Orbán Viktor szándékai szerint – tájékoztatták a Népszabadságot vezető fideszes politikusok.

A Kövér László lehetséges előmenetelét említő forrásaink ugyanakkor hangsúlyozták, Orbán Viktor még semmilyen konkrét javaslatot nem fogalmazott meg a köztársaságielnök-választást illetően, és a Fidesz egyetlen testülete sem tárgyalt az ügyről. A kérdés azért vált mégis aktuálissá, mert a miniszterelnök a múlt héten Székesfehérváron egy újságírói kérdésre válaszolva egyértelművé tette: nem államfő, hanem miniszterelnök szeretne lenni a következő ciklusban is. „Nulla alatt van annak az esélye, hogy köztársasági elnök legyek” – fogalmazott.

Már megírtuk, ha tavaly áprilisban fel is vetette szűk körben, milyen hatása lenne, ha esetleg közvetlen választás nélkül, parlamenti döntéssel váltaná Áder Jánost az elnöki pozícióban, ma nincsenek meg egy félprezidenciális elnöki hatalom megteremtésének a feltételei, mivel már nincs kétharmados, alkotmányozó többsége a Fidesz–KDNP-nek. (Ha ellenzéki oldalról tudnának is plusz támogató szavazatokat szerezni, a titkos szavazás miatt nagy lenne a kockázata az esetleges kiszavazásnak.)

Megerősített információnk szerint Áder János 2012-ben azzal a feltétellel mondott igent Orbán Viktor felkérésére, hogy csak öt évre, azaz egy ciklusra vállalja az államfőséget. Már akkor, a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál lemondása után tartotta magát az a verzió is, hogy a miniszterelnök Kövér Lászlót alkalmasnak tartaná köztársasági elnöknek. A Fidesz választmányi elnöke viszont 2012 tavaszán Áder Jánost javasolta maga helyett. De minden nyilatkozatában hozzátette azt is: „Nem az a fajta vagyok, aki elugrik a felelősségvállalás elől, ha az a kollektív bölcselet, hogy valamilyen pozícióra én vagyok a legalkalmasabb személy”.

Egy másik fideszes politikus hétfő délután figyelmeztetett, 2017 tavasza még messze van, két év leforgása alatt születhet más forgatókönyv is. De tudomása szerint az ősszel dőlhetnek el személyi kérdések. Az egyértelmű, hogy a Fidesz-vezetésben a szeptemberi tisztújító kongresszus meghatározza a politikusi pályaíveket. (Orbán Viktor például azt szeretné, ha már szeptemberben döntene a kongresszus a 2018-as miniszterelnök-jelöltségéről is – írta a Hvg.hu a múlt héten.)

Forrásunk bizonyosnak nevezte, hogy Rogán Antal őszinte, amikor arról nyilatkozik, szívesen maradna frakcióvezető. A kormányfő viszont állítólag ragaszkodik hozzá, hogy miniszterelnöki kabinetfőnök legyen. Még akkor is, ha kezelnie kell a „Lázár-szindrómát”, azaz körültekintően kell változtatnia a szuperminisztere és a Rogán közötti erőegyensúlyon. Volt, aki logikusnak nevezte, hogy Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnökként a Fidesz ügyvezető alelnöke is legyen. Ez esetben Kósa Lajos, aki jelenleg e tisztséget betölti, „sima” alelnök lenne. Arra egyelőre Orbán Viktor környezetében sem ismerik a választ, hogy a volt debreceni polgármester később a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, vagy Kövér László­ államfővé választása esetén házelnök lenne-e.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veszteséges az állami közműcég

Az Elmű-ÉMÁSZ lakossági áram üzletága mellett a cégcsoport hálózati üzletrészéből is tulajdonrészt szerezne a magyar állam. Felsman Balázs energiapolitikai szakértő szerint miután egy törvényekkel és rendeletekkel szabályozott piacról van szó, a tulajdonosváltás a fogyasztók számára nemigen lesz érezhető, a hálózati üzletágban megvásárolni tervezett kisebbségi tulajdonrész azonban nem tűnik jó befektetésnek.

A menedzsment jogok ugyanis a többségi partnernél maradnak, vagyis az államnak nemigen lesz beleszólása a döntésekbe – fejtette ki az ATV Startban a volt energetikai államtitkár, aki szerint az Elmű-ÉMÁSZ hálózati üzletrészének kisebbségi tulajdonrésze mintegy 150-170 milliárdjába kerülhet az államnak.

Amely egyébként már tavaly óta veszteséges, a különböző üzletrészek felvásárlása, illetve a rezsicsökkentés terhei miatt ugyanis az állami közműcég a két évvel ezelőtti 32 milliárdos hozamhoz képest tavaly már 8 milliárd mínusszal zárt – mondta el a szakértő, aki szerint rövidtávon ez a tendencia aligha fog változni. Ami az újabb államosítás finanszírozását illeti, Felsman szerint az ehhez szükséges forrásokat nagy valószínűséggel az MFB fogja majd biztosítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kósa: Ha valaki nem jogosult menedékkérelemre, vissza kell küldeni

Kósa Lajos a legkomolyabb biztonsági problémának nevezte a menekültáradatot, szerinte megszűnt az a tendencia, hogy a menekültek többsége koszovói albán lenne, számuk visszaesett, helyette a közel-keleti és észak-afrikai térségből érkezők száma nőtt meg.

Tarthatatlannak nevezte a menekültügyi helyzetet Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke kedden, miután a testület meghallgatta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját. A kormánypárti politikus sajtótájékoztatóján a legkomolyabb biztonsági problémának nevezte a menekültáradatot, s úgy vélte, hogy nyomás csökkenése nem várható, az a tárcavezető által ismertetett adatok alapján nőni fog. 

Kósa Lajos szerint lélekszámra vetítve és GDP-arányosan is Magyarország kapja Európában a második legnagyobb menekülthullámot, ezt a problémát nem lehet szőnyeg alá söpörni, ezt kezelni kell. Felidézte: 2012-ben még 2500 körül volt a menekültek száma, 2013-ban 18 ezer, tavaly több mint 42 ezer, idén év végére pedig a 100 ezret is meghaladja, vagyis a növekedés negyvenszeres. Hozzátette: az illegális határátlépők 98 százalékát elfogják, azonosító adatokat vesznek tőlük és nyílt befogadó állomásokon helyezik el őket, ahonnan szabadon távozhatnak. 

Kósa Lajos ismertette: megszűnt az a tendencia, hogy a menekültek többsége koszovói albán lenne, számuk visszaesett, helyette a közel-keleti és észak-afrikai térségből érkezők száma nőtt meg. 

A politikus számítása szerint mivel az ellátásuk fejenként 4 300 forintba kerül naponta, átlagosan 3 napot számolva egy emberre csak az érintettek ellátása másfél milliárd forintba kerül az idei évben, amihez hozzáadódik, hogy a rendőrségnek is eddig már egymilliárd forintos pluszkiadást jelentettek.     

Kifejtette azt is: ha valaki nem jogosult menedékkérelemre, oda kell visszaküldeni, ahonnan jött. A mintegy 50 ezer menekültből 49 ezer Szerbia felől érkezik, a két ország közt fennálló egyezmény alapján a szerb fél napi 30 fő visszavételét vállalja. Kósa Lajos szerint ha mostantól egyetlen menekült sem érkezne, akkor az eddig érkezett, azóta már Európa különböző országaiba továbbutazók visszaadása 14 évig tartana. Ugyanakkor kilátástalannak nevezte, hogy a menekültek száma érdemben csökkenjen. 

Kósa Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a német és osztrák hatóságok eközben felgyorsították a visszaküldési folyamatot: elsőként azt vizsgálják, hogy melyik ország hatóságai vették fel elsőként az Európai Unióban az illető adatait és oda küldik vissza. Míg 2013-ban Németország 800 ilyen végzést hozott, addig idén május végéig már 14 ezret. Kósa Lajos szerint arra kell készülni, hogy tömegesen küldik vissza az embereket, akiknek az ellátása Magyarország feladata lesz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán: egy multikulturális Európából nincs visszaút

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyarok mindig is úgy tekintettek a német egységre mint saját függetlenségük, szabadságuk garanciájára.

A kormányfő erről kedden, a 85 éves Helmut Kohl volt német kancellár tiszteletére szervezett konferencián beszélt, a Pesti Vigadóban.

Orbán Viktor a volt német kancellár munkásságát méltatva hangsúlyozta: Helmut Kohl nyitotta ki Európa újraegyesítésének lehetőségét, az Európai Unió bővítési politikáját.

Arról is beszélt, hogy ma egy modern kori népvándorlás zajlik, amellyel Európa civilizációs arculata alakulhat át, márpedig ha ez bekövetkezik, az "visszacsinálhatatlan".

Azért kell a népvándorlás és a bevándorlás kérdésével komolyan foglalkozni, mert egy multikulturális Európából nincs visszaút se a keresztény Európához, se a nemzeti kultúrák világához – mondta a kormányfő kedden a 85 éves Helmut Kohl volt német kancellár tiszteletére – a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung által – szervezett nemzetközi konferencián, a Pesti Vigadóban.

Orbán Viktor beszédében kitért a halálbüntetésre is, kijelentve, hogy az nem vezethető be, Magyarországnak nincs is ilyen szándéka.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A férfi, aki beírta minden idők kommentjét Orbán Viktor Facebookjára

Sikerült megszólaltatnia az Indexnek azt a férfit, aki fogta és egyetlen kommentjével megrázta az országot.

Szinte mindenki foglalkozott azzal a hozzászólással, hogy szívesen venne a miniszterelnök születésnapjára ajándékot, de sajnos a boltok zárva vannak vasárnap.

A komment, amikor elkezdődött a cunami, ezer lájknál járt, ami mostanra már a 22 ezret is elérte. 

Ahogy András mondja, vasárnap délután írt ki az üzenetet, este már az 500. lájkra ittak Deákon a haverokkal. Nagyjából kétszáz üzenetet kapott, negatív nem volt benne, a hozzászólásoknál viszont kapott rendesen, hiszen volt komcsi és hülyegyerek is. Azt mondja, leírta az emberiség kommentjét és nem tudja, mi jöhet majd ezek után.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán lecserél pár államtitkárt

Államtitkárokat cserél le miniszterelnök – írta a keddi Napi Gazdaság.

A szerdán megjelenő interjúban maga Orbán Viktor beszél arról, hogy egyetlen miniszter leváltását sem érzi időszerűnek, de június 6-tól a miniszterekkel értékelni fogják az elmúlt egy évet, a kormány munkáját, és külön az államtitkárok tevékenységét. "Ezen a szinten nekem is vannak javaslataim, és a miniszterektől is kaptam olyan jelzéseket, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy az államtitkárok között lesznek cserék" – mondta Orbán Viktor.

Érdekesség, hogy az elmúlt öt évben mindössze egyetlen nagyobb tolvaj váltás volt a kormányban, méghozzá 2012 nyarán.

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fidesz betörésgátlóval ajándékozza meg a miskolci nyugdíjasokat

Személyi riasztót kap minden, a nyugdíjasokat támogató Salkaházi-programba tartozó 60 év feletti miskolci lakos, a közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának tagjai pedig képviselői keretükből úgynevezett riasztó ajtóéket adnak a nyugdíjasoknak, hogy még biztonságosabb legyenek a mindennapok számukra is – mondta Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester hétfőn sajtótájékoztatón.

Kifejtette: a városvezetés "mindig is vallotta, hogy a hétköznapi, normális életvitel (...) alapja az, hogy nyugodt, és biztonságos városban éljenek gyermekeink, szüleink, nagyszüleink; 2010-től mindent igyekeztünk megtenni, hogy Miskolc közbiztonsági rendjét először helyreállítsuk, aztán megtartsuk, s most eljött annak az ideje, hogy tovább szilárdítsuk".

A személyi riasztók segítenek abban, hogy a bajba került idősek azonnal értesíteni tudják környezetüket – közölte Kriza Ákos. Hozzátette: a támadót ez a berendezés elriasztja, a környezet figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, a riasztó ék pedig a betörések esetén nyújt védelmet.

Összességében 34 ezer személyi riasztót és több mint 11 ezer ajtóéket adnak át a nyugdíjasoknak, ennek költsége csaknem 23 millió forint.

"Véleményünk az, hogy megéri a befektetés, hiszen minden egyes bűncselekmény megakadályozása potenciálisan egy emberélet megóvását jelenti, nem mellesleg a polgárok anyagi biztonságát is óvjuk" – mondta a polgármester.

Kriza Ákos kitért arra is, hogy az önkormányzat a városrendészek számát öt év alatt megháromszorozta, a rendőri járőrözést a városban megerősítették, új, a köztereket megfigyelő kamerarendszert építettek ki, amit további 500-600 kamerával bővítenek a következő években.

Miskolc közbiztonságának javulásáról szólva a polgármester egyebek mellett azt mondta: míg 2007-ben 175, tavaly 75 rablás volt Miskolcon, ugyanakkor hozzátette: "a "számok nem nyugtatnak meg, ha mi magunk nem érezzük azt, hogy Miskolc valóban biztonságos város, vagyis biztonságos otthonunk".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megfeledkeztek Andy Vajna átvilágításáról

Andrew G. Vajna kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágítása folyamatban van – válaszolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az LMP-s Szél Bernadett írásbeli kérdésére.

A Népszabadság azt írja, hogy feszített tempójúnak semmiképp sem nevezhető az ellenőrzés, hiszen a producer 2011 óta lát el kormányzati megbízást.

Az LMP társelnöke azért érdeklődött Vajna átvilágításáról, mert információja szerint elmaradt a filmiparfejlesztés felelősének átvilágítása. Szél szerint ráadásul "a producer érdekeltségei mögött terebélyes, offshore-vállalkozásokkal teletűzdelt cégháló található, ami megkérdőjelezi, hogy a kormánybiztos megfelel-e a szükséges biztonsági feltételeknek". Ismert, hogy a producer főként a kaszinóbizniszben érdekelt, öt fővárosi játékterem üzemeltetésére nyert jogot.

Vajnát 2011. január 1-jével nevezte ki a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak Orbán Viktor. Az egy évre szóló megbízást lejártakor határozatlan idejűre változtatták. 

Bár a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény – amire Szél hivatkozik – csak 2014 januárja óta sorolja fel tételesen, kiket kell átvilágítani, a kormánybiztosok ellenőrzése korábban is kötelező volt. 2011-ben egy közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet írta elő a legszigorúbb, C típusú átvilágítást a kormánybiztosoknak - írta a Népszabadság.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyot rúg Orbánba a válasz a készülő kormánypropagandára

A kormány bejelentette vasárnap: mostantól interneten is kitölthető a bevándorlókról szóló nemzeti konzultáció, illetve a következő napokban egy, a konzultáció témakörével kapcsolatos tájékoztató kampány is elindul. Az Index egy olvasója már el is küldte a lapnak a készülő óriásplakátok tervét, amin az a felirat fog szerepelni: "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját". Az internet pedig már válaszolt is erre.

Köztudott, hogy Orbán Viktor elképesztően imádja a futballt, ahogy az is, hogy a kedvenc csapata a Videoton. Ezért különösen fájhat neki a Hírcsárda fricskája:

A képen ugyanis az áthúzott játékosok a Videoton nem magyar származású játékosai, akik a kormány logikája szerint "gazdasági bevándorlóknak" számítanak és csak foglalják a helyet a magyar munkavállalók elől.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV