Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Bővítésre és használt lakásra is lehet költeni az új szocpolt

A lakásépítési, illetve -vásárlási kedvezmény néven futó, vissza nem térítendő állami támogatás július elsejével átalakul: a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) meglévő használt lakás bővítésére, valamit használt lakás vásárlására is felhasználható a továbbiakban.

A kormány március végén módosította így a lakásépítési támogatásról szóló rendeletét, amely júliustól hatályos.

A rendelet a támogatás nagyságát az építési költséghez, a vételárhoz, valamint a lakás energetikai besorolásához köti, és ezt finomítja tovább a családban lévő gyermekek számával, valamint a lakás nagyságával.

Az épített, illetve vásárolt új lakásnál a nettó - áfa és telekár nélküli - vételár nem lehet több négyzetméterenként 300 ezer forintnál, ha pedig alacsony energiafogyasztású a lakás, akkor 350 ezer forint a limit. Használt lakás vásárlásakor a vételár maximuma szintén csak 350 ezer forint lehet négyzetméterenként, de a lakásnak legalább komfortosnak kell lennie. Bővítésnél is a fajlagos költség 350 ezer forint lehet legfeljebb négyzetméterenként, és itt is feltétel, hogy a bővítéssel legalább komfortossá váljon a lakás.

Fontos kritérium a lakás energetikai jellemzője is: a lakás energetikai besorolása nem lehet rosszabb "B"-osztálynál - a besorolás rendszere hasonló, mint a háztartási gépeknél. Amennyiben utólag kiderül, hogy ez nem teljesült, akkor vissza kell fizetni a támogatást. Ha valaki ennél jobb követelményt vállalt, de csak rosszabbat teljesített - ez sem lehet azonban "C" vagy még rosszabb - akkor a különbségre járó CSOK-ot kell visszafizetni.

A támogatás rendszerét érthetőbbé teszi néhány példa: egy gyermek esetén az 55 négyzetméternél nagyobb lakásra a CSOK 600 ezer forint. Két gyermek esetén a 65-85 négyzetméteres lakásra 1 millió forint jár. Három gyermeknél és egy 75-90 négyzetméter közötti lakásnál a támogatás 1,5 millió forint. Négy vagy több gyermekkel költözőknél egy 100 négyzetméternél nagyobb lakásra más 2,5 millió forint támogatás jár.

Mindez a "B" energiaosztályú lakásokra igaz. Amennyiben "A" kategóriás a lakás, akkor az előbbi támogatásokat meg kell szorozni 1,1-del, "A+" kategória esetén 1,2 míg alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3 a szorzó.

A támogatás feltétele ugyanakkor, hogy a vételár ne haladja meg Budapesten a 35 millió, a közép-magyarországi városokban pedig 28 millió forintot. A dunántúli megyeszékhelyeken 28 millió, a többi megyeszékhelyen 25 millió, az egyéb településeken pedig 16-23 millió forint lehet a maximális vételár.

 

 

 

 

 

 

Boldogan aláztak meg menekülteket a rendőrök

Embertelen rendőri túlkapásról számolt be egy szegedi lakos, aki minden nap fut a közeli ártér melletti töltésen, ahol nap mint nap szemtanúja a menekültek érkezésének. A megdöbbentő eset kapcsán levélben fordult a Vöröskereszthez, valamint a szegedi polgármesterhez, Botka Lászlóhoz, hogy valamit tegyenek a menekültek védelme és ellátása érdekében. A levélíró szerint a civil összefogáson a sor.

A szegedi polgár (név és elérhetőség a szerkesztőságben - szerk.) az alábbi levélben számolt be az elképesztő esetről, majd néhány gondolatot és javaslatot is megosztott a címzett Vöröskereszttel.
"Tisztelt Vöröskereszt!

Az aktuális menekültüggyel kapcsolatban fordulok Önökhöz es szeretnék ezzel kapcsolatban néhány információt megosztani, valamint konstruktív javaslatokat tenni.
Szegedi lakos révén napi szinten találkozom menekültekkel. Mivel minden nap futok a szegedi töltésen, éppen ott, ahol a menekültek áramlanak be, így ez a találkozás legtöbbször közvetlen személyes élmény, mely a jelen megkeresésemnek talán elegendő hitelességet is biztosít.

Számos esetben kérnek menekültek tőlem segítséget, hogy hol találnak taxit es merre menjenek. Többször láttam az erdőben megfáradt es kimerült családokat asszonyokkal es gyerekekkel, és frusztrált a tehetetlenség, ahogy csak nézzük őket es nem sokat teszünk értük. Ma reggel viszont történt valami, ami még erre is rátett egy lapáttal.
A töltésen kb. 10-15 fős, férfiakból álló csoport szólított meg. Vizet kértek maguknak és az erdőben hátrahagyott asszonyaiknak es gyerekeiknek. Pénzt akartak átadni nekem, hogy hozzak nekik vizet a boltból, mivel őket nem szolgálják ki. Mikor kiderült, hogy akár 100-an is lehetnek az erdőben, nyilvánvalóvá vált, hogy ezt ezen a szinten már nem lehet kezelni. Amíg velük beszélgettem, hirtelen fülsiketítő zajra lettem figyelmes. Tőlünk kb. 150 m-re, a vasúti alagút irányában lévő másik,  20-30 fős menekült csoport hirtelen felénk, a töltés felé kezdett el rohanni. A zaj valójában egy hangosbemondó üvöltése volt, amiből artikulálatlan hangon valami "polizia, polizia, polizia!" szavakat lehetett kivenni, de meg nem mondom milyen nyelven. Pár pillanat múlva feltűnt egy fehér Mercedes rendőrautó, amely mint őrült száguldott a menekülő tömeg fele, kvázi bele a tömegbe.
A jármű becslésem szerint 40-50 km/h-val száguldhatott a keskeny, rossz minőségű murvás úton a töltés irányába, ahol én is álltam a kb. 10 fős társasággal. Ekkor az én társaságom is rémülten szétrebbent és bemenekült az erdőbe. Férfiasan bevallom, én is megrémültem, mert ilyet még nem láttam, hogy egy rendőrautó ilyen agresszíven, hang- es fényjelek kíséretében egy békés tömeg irányába száguldjon úgy, hogy pár méterrel előtte rohannak az emberek. (Ha ott valaki elesik, a jármű keresztülhajt rajta!) Hirtelen én sem tudtam, hogy hová ugorjak, mivel pár méterrel mellettem blokkolva állt meg a rendőrautó. Az ajtói - mint az amerikai filmeken - kivágódtak, de legnagyobb meglepetésemre hangos röhögések közepette ugrottak ki a rend "határozott" es "szakszerű" őrei.

Nem tudtam megállni, hogy ne vonjam őket rögtön kérdőre, hogy mégis hogy képzelik ezt a fellépést egy békés, menedéket kereső tömeggel szemben, melyre a rangidősnek tűnő válasza egyszerűen csak ennyi volt: "Ezekkel csak így lehet", majd röhögött tovább. A szerencsétlen menekültek akkorra már az ártér bokrai mögött voltak, de az erdőből kihallatszott a gyerekek sírása es az asszonyok rémült kiabálása. A rendőr válaszát nem hagytam annyiban. és felhívtam a figyelmét, hogy óneki itt nem így kellene fellépni ezekkel az emberekkel szemben, mire ő rögtön megfenyegetett, hogy hagyjam intézkedni es különben is azonnal megbüntethetne 50 ezer Ft-ra, mivel a velem lévó kutya - akivel futok - nincs megkötve.
Lajtoskocsi és szeméttároló
A levél szerzője szerint a rendőrség „nagyon nincs csúcson szakszerűség, arányosság és emberségesség terén”, és mivel ebben a szituációban a rendőrök hárman voltak, ő meg csak egyedül, esélye sem volt panaszt tenni. A szegedi levélíró szerint hasonló esetek miatt civil kontrollra volna szükség, például a Vöröskereszt munkatársainak ott kellene lenniük a helyszíneken. „Ezek az emberek ugyanis nem bűnözők. Nem arrogáns es komplexusokban szenvedő, kezelésre szoruló rendőrökre, hanem humánus es emberi segítségre volna szükségük.” Egy friss példát is említ: Olaszországban a menekülteket civil segítők és nem hadseregnyi rendőr fogadja. „A menekülteknek egyszerű dolgokra, vízre volt szükségük, pénzük is lett volna rá, de esélyük sem volt kapni, mivel elmondásuk szerint ki sem szolgálták őket.”
Javasolja továbbá a Vöröskeresztnek, hogy gondoskodjon lajtoskocsiról. Elmondása szerint pénzük is lenne az embereknek, vettek volna vizet is, de a boltban nem szolgálják ki őket. A levélíró szerint érdemes lenne kitenni a lajtoskocsik mellé szeméttárolókat is. Emiatt érdeklődött a Szegedi Környezetgazdálkodó Rt-nél is, ahol kiderült, hogy nekik lajtoskocsijuk is van.
„Szerintem elég pozitív gesztus lenne, ha a kihelyezett szeméttárolók mellé leraknának 1-1 lajtoskocsit is, rajtuk arab felirattal (pl. "Isten hozta Önöket az EU-ban. Mi igyekszunk segíteni Önöknek, de cserébe mi is elvárjuk, hogy ne szemeteljenek!") Talán más lenne a menekültek hozzáállása is, mint amikor rögtön kriminalizáljuk őket.”

A rendőrség reakcióját itt olvashatod.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jogtalanul nyert pályázatot a fideszes L. Simon ismerőse

27 hektár állami földet nyert Kishantoson L. Simon László államtitkár egyik alkalmazottja. Vízi Dániel az államtitkár cégének pályázatírója volt. A minisztériumban úgy vélik, minden a legnagyobb rendben történt, nincs semmi látnivaló...

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ több mint 400 hektáron művelt földet biogazdaságként két évtizeden át. Szerződésük lejártakor azonban hiába pályáztak újra, egyetlen hektárt sem nyertek – hangzott el az RTL Klub híradójában.

Nemrég jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a volt ökogazdasági területből 27 hektárt elnyerő Mező Vidék Bt. földbérleti szerződése érvénytelen. Az ítélet szerint el sem indulhattak volna a pályázaton, mert nem feleltek meg a feltételeknek. A cég korábban építőiparral foglalkozott, ráadásul egy másik megyében.

A cég tulajdonosa az a Vízi Dániel, aki korábban fideszes önkormányzati képviselőjelöltként indult a választáson, és üzleti kapcsolatban áll L. Simon László államtitkárral. Vízi pályázatíróként dolgozott az államtitkár egyik cégének. L. Simon korábban sem tagadta, hogy állami megrendelésekkel általában saját ismerőseit bízza meg, mondván, bennük megbízik.

A Földművelésügyi Minisztérium szerint L. Simon László és Vízi Dániel ismeretségének nincs köze ahhoz, hogy a Mező Vidék Bt. nyerte a pályázatot (amin el sem indulhatott volna). A cég egyébként 1,8 millió forint területalapú támogatást vett fel.

„Protekciósok, korrupció, összefonódások” – foglalta össze Lengyel Szilvia, az LMP vidékfejlesztési szóvivője, aki szerint ez az ügy csak kis léptékű, sajnos ennél jóval nagyobb horderejű ügyekben is hasonlót tapasztalni.

A kishantosi földekkel kapcsolatban több per még folyamatban van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A fán rohad a magyar meggy

A nagyobb szövetkezetek és gazdák pénteken úgy döntöttek, hogy elhalasztják a meggy leszüretelését, miután a felvásárlók 55 forintos induló meggyárat ígértek. Az 55 forint a döntő többségnek elég kevés, szerintük 100 forint körüli az átlagos önköltségi áruk. Ez a meggy egyébként nagyrészt német nyelvterületre megy, döntően konzervként. Azt is mondják a konzervgyárak, hogy az ottani csökkenő kereslet a ludas. Csak ebből a termelők szerint nem látszik semmi, a konzevrmeggy ára nem csökkent. Ha nem jön megállapodás, az viszont mindenkinek rossz, mert jön az eső, és megrohad a fán a termés.

Igen komoly csatározások mennek épp a magyar meggypiacon. Rengeteg, különböző típusú és birtokméretű termelő vitázik a kevés felvásárlóval, hogy mennyi legyen a meggy felvásárlási ára. Utóbbiak elsőre 55 forintot ajánlottak induló árnak, a termelők szerint viszont az önköltségi áruk 100 forint körül van, és 50-60 forintért egyszerűen nem adják el nekik, akkor inkább bukjon mindenki. Az induló ár általában a legmagasabb, ennél a betakarítás végére 20-40 forinttal alacsonyabb ár szokott kialakulni.

A helyzet megértéséhez fontos ismerni a piac bonyolult szerkezetét. Az országban átlagosan nagyjából 60-70 ezer tonna meggy terem egy évben, amelyet jellemzően családi gazdaságok termelnek. A meggytermelés nagyjából 1000 család megélhetését szolgálja. Az elmaradott szabolcsi régióban sok embernek az évben az első keresetét biztosítja a meggybetakarítás idénymunkája. Ha pedig leszedik a meggyet, az hamar megromlik, szinte azonnal el kell vinni a feldolgozás helyére, hűtőházban sem bír ki sokat.

Milliárdokon megy vita

Magyarországon körülbelül 16 ezer hektár meggyültetvényt ápolnak a gazdák, az éves termés 50 és 90 ezer tonna között változik - utóbbi a tavalyi, korábban nem látott csúcsév termése. Ha átlagosan mondjuk 60 ezer tonnáról beszélünk, a termés jó részének 40-50 forintos változásáról megy most az alkudozás, akkor az is milliárdokat jelent forintban.  

Az ültetvények színvonala nagyon változó, de az országos átlag igen alacsony: 4-6 tonna hektáronként. Ehhez képest a legjobban termő 3-4 ezer hektárnyi ültetvény jól termő évben 12-18 tonnás hektáronkénti termésre is képes. 

A fő termesztési körzetek közé Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tartoznak, de az ország minden táján vannak ültetvények. Most összesen több mint 20 ezer tonnányit termelő csoport fogott össze, hogy közösen alkudjanak ki magasabb árakat.

Az ültetvények telepítését az állam is segítette, hogy növelje a magas munkanélküliséggel sújtott, leszakadó régiókban a foglalkoztatást.

Döntően konzervmeggy lesz belőle

A meggyet leginkább konzervgyáraknak, kisebb mennyiségben fagyasztóüzemeknek, vagy export étkezési meggynek adják el. A konzervmeggy nagyjából 80 százaléka megy Németországba és Ausztriába. Meggybefőttet gyártani pedig magyar meggyből különösen jól lehet, sőt igazából más országokban kinemesített fajták egyáltalán nem vagy sokkal kevésbé alkalmasak erre. A konzervgyártók néhány nagykereskedőnek adják el termékeiket, amelyet ők továbbértékesítenek a nagy szupermarket láncoknak. A meggytermelők és a végső fogyasztók között tehát nincs közvetlen kapcsolat, ezért a piac aszimmetrikusan működik, ahol sem az előállítók, sem a vevők nincsenek döntő erőfölényben.

A piac az elmúlt évekig hektikusan, de alapvetően jól működött, a termés mennyisége határozta meg, hogy a meggyet mennyiért lehet a feldolgozóknak eladni, a tavalyi évtől azonban bekeményítettek a nagykereskedők és az ő nyomásukra a konzervgyárak is - magyarázta egy termelő. Az biztos, hogy az érintett konzervgyárak esetén összesen 3-4 nagy szereplőről van szó, ami a kartellezést, a tiltott közös ármegállapodást segítheti.

A tavalyi évben a konzervgyárak már májusban jelezték, hogy a meggy ára alacsony lesz, mert szakértőik szerint kiugróan magas termés várható és a legnagyobb exportot felszívó Németországban csökken a konzerv meggy ára. A rekord termés mellett kialakuló alacsony ár mellett a gazdák nullszaldó körüli eredményeket értek el és sokszor alig tudták beszállítani, annyira tele voltak a hazai feldolgozók. 

A tavalyihoz képest most a termelők szerint várhatóan harmadával kevesebb termés várható, tehát az árnak is emelkednie kellene.

Önköltségi ár

Az, hogy mennyibe kerül megtermelni egy kiló meggyet rengeteg dologtól függ, a száz forintot nekünk a nagyobb termelők átlagos önköltségi árának mondták. De például nagyobb területen hatékonyabban, olcsóbban lehet termelni, függ az eszközöktől, az öntözéstől, a különböző növényvédelmi szerek beszerzési lehetőségeitől és még egy sereg mástól is. Szóval a kisebb termelők önköltsége akár másfélszeres is lehet. 

Bekeményíthettek a nagykereskedők

A felvásárlók arra hivatkoznak, hogy így állapodtak meg előre konzervük német vásárlóival. Azaz, a termelők szerint a piaci és éghajlati körülményeket teljesen figyelmen kívül hagyva előre megegyeztek a német nagykereskedőkkel, ennek a kockázatát pedig nem ők szeretnék egyedül viselni.

Mivel ugyanaz a néhány német nagykereskedő vásárolja meg konzerveiket, ezért a gyárak ugyanazokat az árakat határozták meg a termelők számára. A gazdák így kényszerhelyzetben vannak, mert minden vevőjük egységesen a bekerülési költségük alatti árat akar adni. 

Mivel az alacsonyabb idei termésmennyiséget a magasabb árak nem kompenzálják (a meggyár negyedével, a termés várhatóan harmadával lesz kevesebb), a termelők árbevétele a tavalyinak nagyjából a fele lehet. Ebben a helyzetben marad a tiltakozás - mondja az előbbi termelő.

Pedig a gazdák 2013-ban átlagosan 250 forintot kaptak egy kiló meggyért, 2014-ben pedig ennek a harmadát sem, most pedig már az ötödére gondoltak volna a konzervgyárak. 

A németek bezzeg jól járnak

"Mindebből a német és osztrák háztartások mit sem érzékelnek. Ha igaz lett volna, hogy a meggybefőtt iránti kereslet drasztikusan csökken, akkor valószínűleg annak ára is lejjebb ment volna. Tavaly óta azonban nem látni, hogy a fogyasztói árak különösebben csökkentek volna, akcióktól is függően, de 1,3 euró körül mozog legalább egy éve az ár német nyelvterületen" - panaszkodott egy érintett.  

"Azért dolgozzunk, hogy a német nagykereskedők minden korábbinál nagyobbat kaszáljanak?" -mondta egy másik. "Az, hogy a szezon előtt rosszul állapodtak meg a konzervgyárak, és most összefogva ilyen nyomott árakat sóznának ránk, az elfogadhatatlan nekünk." 

Megkerestünk több magyarországi érintett konzervgyárost, de ők azt ígérték, hogy a mai aktuális ártárgyalások után szeretnének nyilatkozni. 

Ha nincs megállapodás, az biztos, hogy mindenkinek rossz, ugyanis már szüretelni kéne. A fán meg rohadó meggyel pedig biztos, hogy mindenki veszít.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem a szegénység tűnik el, csak egy mutató

Sokan politikai nyomást láttak a KSH döntése mögött, amikor bejelentették, nem adják ki többet a létminimumról szóló kiadványt, mert igazából nincs túl sok értelme. Pedig a mutató felett tényleg kicsit eljárt az idő, és még ha kínos is lehetett a kormánynak azt hallani, hogy az ország több mint harmada a létminimum alatt él, a statisztika megszűnésével nem csak a szegénység nem tűnik el, a szegénységet mutató mérőszámok sem. Más statisztikák szerint pedig szintén elég pocsék a helyzet.

Kisebb botrányt kavart a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bejelentése, miszerint többet nem adja ki a létminimumról szóló kiadványát mivel az nem ad elég jó képet a szegénységről. Az ellenzéki pártok és egyes kutatók a KSH függetlenségének megdőlését látták a lépés mögött, azt feltételezve, hogy a hivatal szakemberei a kormány nyomására hagyják el ezt a statisztikát.

A KSH azonban állítja, kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek úgy, hogy ebben a formában nem jelentetik meg többet a kiadványt. Az adat alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon, más uniós országban nem is számolnak ilyet. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték.

A létminimum alatt

Tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és közel 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke. Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartásnál ugyanez havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál pedig durván 190 ezer forint volt.

Így pedig a magyar háztartások több mint 35 százaléka élt a létminimum alatt.

Elég rosszul hangzik, még akkor is, ha a KSH szerint a létminimum valójában inkább a tisztes, szerény megélhetés szintjét jelöli, mint a szegénységét.

A 2014-es, utolsó kiadvány bemutatóján a hivatal elnökhelyettese, Németh Zsolt is próbálta hangsúlyozni, Magyarország uniós viszonylatban szegénynek számít, nem ezt a tényt szeretnék elfedni. A problémájuk az, hogy a létminimumról szóló kiadvány nem igazán ezt mutatja be. Szívesebben használnának a létminimum helyett olyan mutatót, amely a valóban nélkülöző, legnehezebb helyzetben lévő rétegre koncentrál.

Ki a szegény?

Na de ki a szegény egyáltalán, ha nem az, aki egyedülállóként havi 80-90 ezerből próbál meg kijönni? Az, aki a többségnél jóval kevesebbet keres? Aki kevesebbet engedhet meg magának, mint mások?

Vagy van a szegénységnek valami abszolút meghatározása? Külső szempontok, amelyek ha nem teljesülnek, valaki szegények közé tartozik? Vagy az a szegény, aki annak érzi magát?

Nem mennénk most bele a szegénység értelmezésének iskoláiba, maradjunk annyiban, hogy a szegénységnek nincs univerzális, mindenki által elfogadott definíciója, és az életszínvonal mérésére is számos mérőszámot használnak.

Vannak jövedelemalapú, anyagi deprivációs mutatók, a létminimumhoz, társadalmi minimumhoz kötődő mutatószámok, a kirekesztődés különböző területeit átfogó indikátorok, illetve a szegénység szubjektív vetületét előtérbe helyező megközelítések. A létminimum pedig a szegénység abszolút megközelítései közé tartozik, vagyis

az életkörülmények alapján határoz meg egy minimumértéket, és ragadja meg a társadalmi különbségeket.

A KSH 1991 óta évente közli a létminimum értékét. Ez a küszöbérték egy olyan összeg, amely a hivatal megfogalmazása szerint  „a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő szükségletek kielégítését” biztosítja.

Kicsit leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy a statisztikusok megnéznek egy családot, amely az élelmiszer-tudomány által megállapított egészséges élelmiszert megfelelő mennyiségben meg tudja venni, majd hozzáadják azt az összeget, amelyet az ilyen családok szoktak lakásra, ruhára, rezsire, egyebekre költeni. Ebből az egészből pedig kijön egy összeg, amit létminimumként határoznak meg, értéke különböző összetételű háztartásoknál eltérő.

dennap egy alma

A magyarországi létminimum-számítás az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. Az élelmiszer-normatíva alapja az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által összeállított élelmiszerkosár, mely az egészséges táplálkozás jellemzői mellett figyelembe veszi az életkori sajátosságokat is.

A létminimum élelmiszerkosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel mellett fedezi a megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet. (Többek között napi 81 g fehérjét, ezen belül 32 g állati fehérjét, 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat, 60 mg C-vitamint.)

2013-ban ez például így nézett ki egy felnőttnél.

A teljes összeg havonta 24 099 forint volt akkori árakon, a KSH pedig úgy számolt, hogy egy felnőttnek ennyi élelmiszer már elegendő egy szerény megélhetéshez. 14 éves kor alatt ez az érték 18 749 forint, a hatvan évnél idősebbeknél 21 255 forint.

Persze élelmiszeren kívül még egy sor egyéb dologra szükség van az élethez, ezeknek a kiadásoknak azonban a tételes számbavételére a KSH gyakorlati akadályok miatt nem tesz kísérletet. A létminimum értékét inkább úgy határozzák meg, hogy megnézik, hogy azok a családok, amelyek nagyjából annyit költenek élelmiszerre, mint az OÉTI által meghatározott normatíva, mennyit költenek más dolgokra.

Itt is kiszűrnek még olyanokat, akik torzítanák a mintát: például autót, lakást vettek a felmérés idején, nagyon alacsony vagy nagyon magas a jövedelmük, majd az egészből vonnak egy havi átlagot. Ez a módszertan talán nem tökéletes, de nem is légből kapott, arra épít, hogy az élelmiszer-fogyasztás és az egyéb kiadások között meghatározott összefüggés áll fenn.

Egy négytagú, kétgyermekes családban tehát a létminimum összege durván 63 ezer forintra jön ki havonta egy főre. Hívhatjuk ezt szegénység helyett „a szerény megélhetés szintjének” is, de az a tény, hogy a háztartások 35 százaléka ezt a szintet nem éri el, elkeserítő. Akkor is, ha ezek után majd nem mérik.

Viszont lehet máshogy is

Azért nem kell igazán kétségbe esni, a létminimumérték kidobásával ugyanis nem a szegénységkutatás szűnik meg. Egy sor másik mutató van még, amely alkalmas arra, hogy megmutassa, hogyan alakulnak a magyar társadalmi viszonyok. És ezek többsége még nemzetközi összehasonlításokban is jobban használható.

Csak hogy az egyik legismertebbet említsük, az Európai Unió egy összetett mutatót dolgozott ki, amely a lehető legtágabban határozza meg a szegénységet. Ez három tényező együttes vizsgálatát foglalja magában, a jövedelemhiányon kívül, amelyet a hétköznapokban talán leggyakrabban azonosítanak a szegénységgel, számba veszik az anyagilag elérhető javak körét, és még a munkaerőpiaccal való kapcsolatot is.

  • Jövedelmi szegénynek az tekinthető, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 67 800 forint volt. Ennél kevesebb pénzből 1,4 millió ember élt az országban.
  • Ugyanebben az évben 900 ezer embert érintett a nagyon alacsony munkaintenzitás. Azokban a háztartásokban élők tartoznak ide, amelyekben a munkaképes korú háztartástagok az előző évben a lehetséges munkaidejüknek legfeljebb ötödét töltötték munkával.
  • És 2,3 millió embert érint a súlyos anyagi depriváció. Ezt úgy állapítják, meg, hogy meghatároznak bizonyos fogyasztási tételeket, és az alapján sorolják be az embereket, hogy különböző dolgokból melyek azok, amelyeket nem vagy nem elég gyakran engedhetnek meg maguknak. Akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik, súlyosan depriváltnak számít.

Ki a súlyosan deprivált?

A statisztikákban súlyos nélkülözésnek számít az, ha valakire az alábbi kilenc tételből legalább négy igaz: (1) nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, (2) nem tud rendesen fűteni, (3) nincs pénze váratlan kiadásokra, (4) nem tud rendszeresen húst enni, (5) nincs pénze egy hét üdülésre (6), nincs autója, (7) nincs mosógépe (8) nincs tévéje, (9) nincs telefonja.

Az ilyen emberek aránya Magyarországon elég nagyot nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, 2013-ban már 26,8 százalék volt, 2014-re durván 24 százalékra csökkent. Összehasonlításul: az uniós átlag 2013-ban 9,6 százalék volt, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

Azok pedig, akikre azt mondják, hogy ki vannak téve „a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának”, a fenti három fő dimenzió közül legalább egyben érintettek.

Magyarországon a lakosság 31,1 százaléka, több mint 3 millió ember esett ebbe a kategóriába.

Ez alacsonyabb, mint a 2013-as 33,5 százalék, de magasabb, mint a válság előtti 30 százalék. És amúgy már majdnem annyi, mint amennyi a létminimum alá szorult.

Azok pedig, akiket egyszerre érint mindhárom kategória, 461 ezren vannak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyugi, lesz szabad strand a Balatonon

„A Nemzetgazdasági Minisztérium az utóbbi napokban a sajtóban megjelent híresztelésekkel kapcsolatban a következőket tartja fontosnak leszögezni: a tárca nem tervezi sem az idegenforgalmi adó, sem annak állami kiegészítésének megszüntetését” – derül ki az NGM közleményéből.

Jelenleg a a kormány minden egyes idegenforgalmi adóból bejövő forint után másfél forint támogatást ad az önkormányzatoknak. Ebből a pénzből a Balaton körüli önkormányzatok például ingyenparkolókat és szabad strandokat tartanak fent.

A témával először foglalkozó RTL Klub helyszíni riportjából az derült ki, hogy a kormány azért tervezte az állami kiegészítés megszüntetését, mert több településen nem fejlesztésekre, hanem például falunap szervezésére költötték a pénzt. Glattfelder Béla, az NGM államtitkára ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a tervről egyeztetni akartak az érintett önkormányzatokkal. A közleményből nem derül ki, hogy volt-e egyeztetés, mindenesetre az ügy így jelen állás szerint tárgytalan.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar rendőrök indultak a szerb-macedón határra

Magyar rendőrök indultak a szerb-macedón határra, az egység vasárnap reggel lépett át a röszkei átkelőnél – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint első ütemben – havi váltásban – tíz rendőr, négy mobil hőkamerával ellátott járművel, valamint egy terepjáróval indult el a szerb-macedón határra. Feladatuk a szerb rendőrökkel való közös szolgálatellátás, a Magyarország felé tartó illegális migránsok feltartóztatása.

Papp Károly magyar országos rendőrfőkapitány Milorad Veljovic szerb rendőrségi főigazgatóval hétfőn Szegeden állapodott meg abban, hogy a februárihoz hasonló széleskörű együttműködésre van szükség az illegális migráció elleni fellépés érdekében.

Az elmúlt napokban az embercsempész csoportok és bűnszervezetek felszámolására közös magyar-osztrák-szerb nyomozócsoport is alakult.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyre többet tudunk Orbán kerítéséről

Június elején még fideszes vezetők sem tudták elképzelni, hogy szóba kerüljön egyáltalán egy kerítés felhúzása a szerb–magyar határon. Mostanra viszont már azt is eldöntötték, hogy hány magántulajdonos földjén fog húzódni a kerítés. Mikor épül? Mennyiből? Meddig lesz szükség rá? Összeszedtünk mindent, amit eddig tudunk a kerítésről.

Bő két héttel ezelőtt még arról beszéltek vezető fideszesek, hogy szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznánk a szerb–magyar határon (Rogán Antal, június 9.). Múlt héten aztán kiderült, hogy a kormány mégiscsak kerítéssel akarja távol tartani az illegális bevándorlókat.

Találgatta is mindenki a pálfordulás okait, Lázár János azzal magyarázta, hogy egy hétvége alatt súlyosbodott ennyit a helyzet. Olyan elméletek is előkerültek, hogy a kormány ezzel csak az EU-s vezetőket vagy a szerbeket akarta lépéskényszerbe hozni, esetleg más országokat akart megelőzni egy fizikai határzár bejelentésével.

Ezen a héten világos kiderült: a kormány nem blöffölt, tényleg elkezdték előkészíteni a kerítés felhúzását. A kabinet annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy még a jövő heti szerb–magyar kormányülést sem várta meg a részletek eldöntésével. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök már jelezte, hogy nem ért egyet a kerítéssel, de diplomáciai szempontból elegánsabb lett volna megvárni ezt az ülést a részletek kidolgozása és ismertetése előtt.

Pintér Sándor belügyminiszter egy hét alatt letette a kormány asztalára a jelentést, hogyan építhető fel 175 kilométeren ez a négyméteres kerítés. Több kérdést is feltettünk a Belügyminisztériumnak, de a tárca a tegnapi Kormányinfón elhangzottaknál többet nem kívánt közölni a tervekről. Összeszedtük, mit is tudunk eddig a kerítésről.

1. Hol épül a kerítés?

A 4 méter magas kerítés a 175 kilométeres szerb–magyar határon épül meg. A térképen látható, hogy a főként egyenes szakaszokból álló határ szinte teljesen sík terepen fut. A földek nagy része itt mezőgazdasági művelés alatt áll. Kevés természetes akadály van ezen a területen. Egy rövid szakaszon a Gyálai-Holt Tisza és a Tisza a természetes határ a két ország között. A kerítés megépítéséhez a határvonaltól tízméteres mélységben akarja igénybe venni a területet az állam. Ez összesen 5 hektárnyi területet jelent majd. Itt 1200 telek tulajdonosa az állam, 2300 föld pedig magántulajdonban van. Ezeket a földeket kisajátítják, és az állam kártérítést fizet a tulajdonosoknak a földhasználatért.

2. Mikor épül?

Lázár János a csütörtöki Kormányinfón elismerte, hogy azt még pontosan nem tudja megmondani, mikor kezdik el építeni a kerítést, és mikor épül fel teljesen. A mérési munkák azonban már javában zajlanak. A Délmagyar számolt be múlt héten arról, hogy elkezdték a geodéziai méréseket a magyar–szerb zöldhatáron. A röszkei Szántó Kovács János utca végében felállított mérőállomásról a határjeleket a lehető legpontosabban meghatározzák, illetve azt ellenőrzik, hogy a határkövek a helyükön vannak-e.

3. Mennyiből épül?

Miután pontosan nem tudni, milyen kerítés épül, a költségekről is csak nagyvonalú becslések vannak. Lázár János nemrég 20-25 milliárd forintra becsülte a költségeket. A kormány első lépésben már döntött 6,5 milliárd forint elkülönítéséről, ami az anyagbeszerzéséhez szükséges. Varga Mihálynak augusztus 1-jéig kell gondoskodnia a további költségek előteremtéséről. Ezt a pénzt a költségvetés általános tartalékából különítik el, amelynek 60 százaléka az év második felétől, azaz július 1-jétől használható fel. A költségekbe nemcsak az építést kell beleszámolni, hanem a 2300 magántulajdonú telek tulajdonosainak kártalanítását is.

4. Hogy fog kinézni a kerítés?

Egy ilyen kerítésnél két fontos szempont van:

  1. ne lehessen könnyen átvágni,
  2. ne lehessen könnyen átmászni rajta. 

Biztos, hogy ebben az esetben kerítés alatt nem a szomszéd veteményeskertjét elválasztó egyszerű dróthálóra kell gondolni, az ugyanis aligha tart vissza bárkit. A börtönökben úgynevezett expandált lemezből készült, nagyon erős kerítéseket alkalmaznak, amelyeket panelekből lehet megépíteni. Ezeknek néha olyan kicsik a rései, hogy még az ember ujjai sem férnek be közé, így nem is lehet belekapaszkodni a mászáshoz. Ez a kerítés azonban elég drága lenne.

Sokszor szó esett a NATO-kerítésről vagy NATO-drótról, ami a tekercsben futó szögesdrótot jelenti. Ennek megközelítése, átmászása és átvágása igencsak nehéz művelet. NATO-drótot általában a drótkerítések aljára és tetejére szoktak tenni, de a bolgár–török határon ilyen tekercsekből áll szinte az egész kerítés.

5. Ki építi?

Bár két, vasfüggönyépítésben igencsak járatos magyar cég is van, az eddigi nyilatkozatok alapján az állam maga akarja megoldani ezt a feladatot. A kerítést valószínűleg a honvédség és a rendőrség fogja telepíteni. A Blikk szerint a kerítés elkészítésében rabok is részt vehetnek. Ők nem a terepen dolgoznának, mert az őrzésük sokba kerülne, hanem az elemek hegesztésébe vonhatják be őket. A kormány munkacsoportot hoz létre, hogyan lehet megoldani a dolgot. Azt az Index is kíváncsian figyeli majd, melyik cégtől szerzik be a kerítéshez szükséges oszlopokat és dróthálót. 

6. Hogy ellenőrzik a kerítést?

A kerítés önmagában kevés a teljes határőrizethez. Egyes szakaszokon kamerákat is kell telepíteni, és ahogy eddig, ezután is alkalmazni kell az éjjel-nappali hőkamerás felügyeletet. A kerítés folyamatos készenlétet is igényel. Ha valahol átjutnak rajta, rövid időn belül oda kell érniük a határrendészeknek. Azt csak csendben jegyezzük meg, hogy a rendőrség a zöldhatáron kerítés nélkül is elfogta az illegális határátlépők 97 százalékát. 

7. Mi kell a felhúzásához?

A pénz mellett törvénymódosítások is szükségesek a kerítés építéséhez, fenntartásához és ellenőrzéséhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a kormányülés szünetében nem nevezte meg pontosan, milyen jogszabályokra gondol. De a kormány felkérte a Fidesz- és a KDNP-frakciót, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy még a nyáron, újabb rendkívülis üléseken gyorsítva fogadhatják el ezeket a módosításokat.

8. Mi történik azzal, aki átmászik a kerítésen?

A kerítés magyar területen fog húzódni, vagyis az a menekült, aki a kerítés tövébe ér, már magyar földön lesz. Giró-Szász András kommunikációs államtitkár azt mondta: a menekülteket simán visszafordíthatják Szerbiába. Épp azért módosítja most a törvényt a parlament, hogy kimondja: Szerbia a menekültek számára biztonságos ország. Ha pedig egy migráns átmászik a kerítésen, vagy átvágja azt, esetleg alatta akar átkúszni, törvénysértést követ el, a magyar hatóságok így eljárást indíthatnak ellene tiltott határátlépés miatt. Ha a bolgár–török határon álló kerítéshez hasonló szerkezetet építünk szögesdróttekercsekből, akkor eleve nem lehet majd felmászni az építményre.

9. Nehezebb lesz beutazni Magyarországra?

A kormány azt ígéri, hogy újabb legális határátkelőket nyit a 175 kilométeres szerb–magyar határon. Aki nem biztonságos országból érkezik, az ezeken a pontokon is beléphet, és menedékjogot kérhet. Más kérdés, hogy ha például Észak-Irakból egy jazidi menekült eljut a magyar–szerb határig, annak a magyar kormány álláspontja szerint több biztonságos országon keresztül, így Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián át kellett jönnie, így a befogadása nem a mi feladatunk.

10. Meddig van szükség a kerítésre?

A kormány következetesen ideiglenes kerítésről beszél, amelynek célja az éppen most felfutó menekültáradat megakadályozása. Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn a parlamenti meghallgatásán azt mondta: belátható időn belül megszűnhet a kerítés. Trócsányi szerint „most néhány hónapról van szó, amit meg kell oldani”, de ha nem lesz rá indok, a kerítést értelmetlen lesz fenntartani. Ehhez képest elég nagy ráfordításnak tűnik a rendszer telepítésének 20-25 milliárd forintos költsége. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Győzedelmeskedik Orbán gulyás-populizmusa?

Egyre nagyobb a migrációs nyomás, de a határok lezárása nem jelenthet tartós megoldást. Meg kell őrizni a tisztességet és
a humanizmust. Ám a terhek igazságos elosztása várat magára. Ha Brüsszel nem tud zöldágra vergődni ez ügyben, pusztító kiszorítási verseny kezdődik, mármint, hogy ki reteszelje el a
leggyorsabban a határokat az unión belül, előbb titokban, aztán teljesen nyíltan.

Az osztrák lap úgy kommentálja a brüsszeli EU-csúcs kimenetelét a menekültek ügyében, hogy az unióban ismét az ököljog uralkodik, győzedelmeskedik Orbán gulyás-populizmusa.
Márpedig ez vereség az emberség, a humanizmus számára.

A magyar politikus hétfő este a feltűnést kerülve díszvendégként ott ült a schönbrunni kastély téli kertjében, az első sorban,
hogy megünnepelje Schüssel volt kancellár 70. születésnapját. Utána, már Budapesten, olajat öntött a tűzre: közölte, hogy Magyarország nem enged be és nem fogad vissza menekülteket.

Azóta Brüsszel nyomására már valamelyest visszatáncolt, de a politikus gulyás-populizmusa az egész közösségben szalonképessé válik. A menekültek igazságos elosztása helyett az
állítólag szolidáris békeunióban az erősebb ököljoga vette át az irányítást. Azzal fenyeget, hogy évtizedekre visszaveti az EU-t – ha nem szakítja szét.

Egyre nagyobb a migrációs nyomás, de a határok lezárása nem jelenthet tartós megoldást. Meg kell őrizni a tisztességet és
a humanizmust. Ám a terhek igazságos elosztása várat magára. Ha Brüsszel nem tud zöldágra vergődni ez ügyben, pusztító kiszorítási verseny kezdődik, mármint, hogy ki reteszelje el a
leggyorsabban a határokat az unión belül, előbb titokban, aztán teljesen nyíltan.

 

 

 

 

 

 

 

 

A tolvajkormány "trendivé" tenné a hazaköltözést külföldről

Nyílt napot szerveznek a külföldön élő magyaroknak a Gyere haza fiatal! program keretében Londonban, az eseményen több magyar munkáltató is megjelenik – mondta Pákozdi Szabolcs, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna délutáni műsorában szombaton.

Elmondása szerint a kint élők legnagyobb félelme a hazatéréssel kapcsolatban az, hogy lesz-e itthon munkájuk, és biztosított-e a lakhatásuk. A program ebben akar segíteni, és olyan munkáltatókat keresnek meg, akik nyelveket beszélő, képzett munkatársakat keresnek. Hozzátette: a kísérleti fázisban egyelőre a diplomásokat, vagy a hiányszakmákban elhelyezkedőket célozták meg.

A nyílt napra több száz állásajánlattal érkeznek, interjúra is lehetőség lesz a helyszínen, elsősorban IT-s, pénzügyi, mérnöki és szolgáltató szektorbeli munkalehetőségek vannak.

Pákozdi Szabolcs úgy fogalmazott: "trendivé" lehet tenni a hazaköltözést is, de jó lehetőségeket kell kínálni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bekeményített a MÁV, éjjel kizárta a menekülteket az állomásról

Csütörtökön még engedélyezte, pénteken már fertőzés veszélyre hivatkozva elutasította a MÁV vezetése azt, hogy a Bevándorlási Hivatalból igazolással távozó, de a befogadó állomások felé induló vonatokat lekéső menekültek a szegedi vasútállomás épületében töltsék az éjszakát. A Szegeden rekedt migránsokat segítő civilek példája azonban ragadós volt, a korábbi segélyakciót látva többen a környékről csatlakoztak ahhoz.

Míg csütörtökön a szegedi civileknek sikerült elérniük, hogy a több tucat, a befogadó állomások felé irányított menekült, köztük csecsemők is a vasútállomáson töltsék el az éjszakát, pénteken nem tudták meggyőzni a vasút vezetőségét arról, hogy nem csupán az időjárás viszontagságainak vannak kitéve a családok a szabad ég alatt, hanem a kiszolgáltatottságukat kihasználóknak is.

Az egyik szír házaspárt, akik gyerekeikkel igyekeztek az állomásra, nem messze az épülettől egy banda megtámadta, elszedték minden értéktárgyukat, miközben késsel fenyegetőztek, amivel az asszony kezét meg is sértették. Mivel az asszony kisebb sokkot kapott, a családfő tudta elmesélni egy helyi aktivistának közvetlenül a történtek után, aki erről beszámolt a járőröknek, akik egyébként segédkeztek az éjszakai nyitva tartás hivatalos kérelmezésében. Hivatalos bejelentést, főként nyelvi nehézségek miatt ugyan nem tudtak tenni, de a civilek felhívták a rendőrök figyelmét arra, hogy a menekültek mennyire kiszolgáltatottá válnak arra a pár órára, amíg a reggeli vonat elindulására, a szabad ég alatt várakoznak.

A hvg.hu is beszámolt arról, hogy bűnözői csoportok arra szakosodtak rövid idő alatt, hogy a támogatásra szoruló migráns családokat valamilyen módon lehúzzák. A vasútállomáson, annak bezárása előtt találkoztunk olyan szír fiatallal, aki segítséget kért egy magánszemélytől vásárolt sim kártya beüzemelésében, ám kiderült, a kódot beütve sem működik a készülék, ráadásul a sim kártyát 1500 forint helyett 10000 forintért vásárolta.

Mindezek ellenére péntekről szombatra virradó éjszakára a MÁV nem adott engedélyt arra, hogy a hajnali négy óra harminchatkor induló vonatra a több tucat menekült az épületben várakozzanak, így éjfél után nem sokkal az épület előtt várták a hajnalt.

Fertőzésveszély?

Szegeden jobboldali politikusok több ízben hangsúlyozták, hogy a migránsok jelenléte veszélyeket rejt magában, például betegségeket terjeszthetnek. Pénteken a Csongrád Megyei Kormányhivatal egy közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy járványügyi intézkedésekre ugyan nincs szükség, de azok, akik érintkeztek a migránsokkal, illetve azok az ártérben hagyott ruháival, járjanak el körültekintően.

A közleményben főként a zöldhatáron érkezők maguk mögött hagyott holmijára utalnak, amelyeket az úgynevezett lomisok begyűjtenek, s annak eladásával próbálkoznak. Információink szerint a menekültek elfogásuk után a regisztrációjukat követően az idegenrendészeti meghallgatásra kerülnek, ahol már vannak egészségügyi pontok, s az átmeneti szállásokon felcser és orvos is van szolgálatban.

A vasútállomáson találkoztunk olyan férfival, akinek gyermekét a gyermekklinikára szállították, így valószínűsíthetően keresztül mentek orvosi vizsgálaton. Ilyen szempontból a civilek nehezen tudták értelmezni a MÁV vezetésének a fertőzés veszélyre való hivatkozását, amikor elutasította annak lehetőségét, hogy a menekültek az épületben töltsék el az éjszakát.

A példa azért ragadós

A néhány civil csütörtöki akcióján felbuzdulva jelent meg egy környéken lakó három gyermekes család, akik szintén hoztak némi élelmiszert a menekülteknek.

„Már régóta látjuk szerencsétleneket, sajnáltuk is őket, de valahogy nem jutott az eszünkbe, hogy akár segíthetünk is a lehetőségeinkhez mérten. Tegnap láttuk ezeket a fiatalokat, hogy hozzák az enni és innivalót, így gondoltuk, mi is hozzá tesszük a magunkét” – magyarázta az asszony, aki egész családjával jött el és hozott néhány kenyeret.

Az állomásra érkező járőrök, miután kiderült, hogy nem tölthetik bent az éjszakát a családok, azt felajánlották, hogy-amennyiben arra van igény - kérésre szereznek be vizet és élelmet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megkapta a kegyelemdöfést Paks II.

Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (és így az adófizetőknek) a projektbe - ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub legújabb előadásán ("Paksról komolyan") mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.

Az egész Paks II. projekt értelmét kérdőjelezik meg, az egész kormányzati érvelésnek mondanak ellent annak a közgazdasági modellnek az eredményei, amelyet az új, oroszokkal közösen építendő paksi atomerőműről szervezett előadássorozat keddi állomásán mutatott be Felsmann Balázs volt energetikai szakállamtitkár.

Ezermilliárdok az adófizetőktől, vagy 75 százalékos áramdrágulás

A kormány ugyan a számításait elküldte Brüsszelnek, de az nem nyilvános, a mostani modellnek viszont épp az adja a jelentőségét, hogy látni lehet, mit hoz a jövő, ha Paks II. valóban megépül. A kormányzati kommunikáció arra épít, azért erőltetik az egész projektet, mert ezzel "olcsó áramhoz juttatja majd a fogyasztókat", és azt állítják, hogy Európában az egyik legolcsóbb áramot tudja majd kínálni az ország a vállalatoknak is. A kormány azt is sugallja, hogy ha az erőmű megépül, az  2026-tól termeli majd az áramot, és utána már egy fillér állami pénzt sem kell beletenni a működtetésbe, mert csak a felépítés emészt fel 12 milliárd eurót – amiből 2,5 milliárdot a magyar fél áll, a többire az oroszok hitele biztosítja a fedezetet. Ez utóbbit pedig majd a magyar állam törleszti.

Ezzel szemben mellbevágó eredményekre jutott a modellszámítás. Az Energiaklub közlése szerint az erőműtársaságnak a működés éveiben egyfelől folyamatosan ki kellene termelnie az orosz hitel adósságszolgálatából adódó pénzügyi kötelezettségeket, másrészt viszont bizonyos mértékű nyereséget is biztosítania kellene a beruházónak (aki ez esetben a magyar állam). Ezen elvárások mellett az erőműtársaságnak számos olyan számviteli előírást is teljesítenie kell, amelyek meghatározzák, hogy adott bevételek és kiadások mellett az egyes években addicionális tőkepótlásra és/vagy hitelfelvételre szorul-e a vállalat. E paraméterek várható alakulását modellezték a kutatók, több forgatókönyvet megvizsgálva.

Mindenek előtt szögezzük azonban le, hogy az Európai Unió azt prognosztizálja: a 2020-as évek közepéig az áram világpiaci ára emelkedik, a mostaninál 2026-ban 23 százalékkal lesz drágább az áram. Onnan kezdve aztán lassú, de folyamatos árcsökkenés a valószínű.

A modell ezt is szem előtt tartva, három lehetséges forgatókönyvet vázol:

  • Ha nem lesz tartós nagykereskedelmi áramár-emelkedés, vagyis ha az EU szakértői mellélőnek, akkor a Paks II. projekt nem térül meg. Sőt, akár 12,4-18,6 milliárd eurós (mai árfolyamon 3800-5700 milliárd forintos) plusz tőkejuttatásra lesz szükség ahhoz – a felvett orosz hitel visszafizetésén felül! –, hogy a paksi atomerőművet működtető társaság működőképes maradjon.
    A cég működését a 2050-es évek elejéig csak folyamatos tőkejuttatásokkal lehet fenntartani, ami 2025-35 között a magyar adófizetőknek átlagosan évi 210-250 milliárd forintjába kerülhet, az azt követő évtizedben pedig éves átlagban 140-160 milliárdjába, hogy még a működés 3. évtizedében is évi 41-75 milliárd forint átlagos tőkepótlásra tartson igényt.
  • Ha az Európai Bizottság prognózisa teljesül, és 2026-ig durván negyedével emelkedik az áram ára, akkor a Paks II. projekt megtérüléséhez a tulajdonos magyar államnak 6-10,5 milliárd euró (1850-3200 forint) közötti többletfinanszírozással kell segítenie a rendszer működőképességének fenntartását. Ez azt jelenti, hogy az erőmű működésének első évtizedében az adófizetők évente 140-190 milliárd forinttal, a következő évtizedben pedig évi átlag 50-117 milliárd forinttal kell "kisegítenie" az erőművet.
  • A kormányzati nyilatkozatokban szereplő "biztosított megtérülés" onnantól áll fenn, ha az erőmű egész, 60 éves élettartama alatt az áramárak a jelenlegit legalább 75 százalékkal meghaladják, és Paks II. 60 éven keresztül legalább 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik.

Mindebből a tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy "magas a valószínűsége annak, hogy a Paksra tervezett új erőmű nem fogja tudni elérni az önálló piaci működéséhez szükséges értékesítési árakat, és tartósan állami támogatásra szorul".

Tiltott lehet az állami támogatás

Felsmann modellszámításait időszerűvé teszi, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban úgy döntött, engedélyezi a briteknek, hogy az új atomerőművük (Hinkley Point C) által termelt áramot fix áron, vagyis állami támogatással üzemeltessék. A magyar kormányzati alapállás azonban ma az, hogy Paks II. nem igényel állami szubvenciót. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatos kijelentése egyértelmű: az „elvégzett elemzések azt mutatják, hogy nincsen szükség állami tőketámogatásra ahhoz, hogy a megtérülés feltételei biztosítva legyenek” (írta 2014. október 22-én egy interpellációban adott válaszában).

Ha nincs állami támogatás (amit Brüsszel alapból tilosnak mond ki), akkor viszont a társaságnak önfenntartó módon kellene működnie. Ez piaci alapon azt jelenti, hogy az állam a veszteségeit nem pótolhatja vissza, nem kaphat (legalábbis rendszeresen nem kaphat) állami tőkepótlást. Az ugyanis folyamatos piactorzítást eredményezne, és tiltott állami támogatást jelentene.

Húsz interaktív paraméter

A Felsmann által bemutatott vállalatgazdálkodási modell előrejelzései a teljes beruházási (2015-2025) és működési (2026-2085) időszakra kiterjednek. A modellben – mely időközben felkerült az Energiaklub honlapjára, és így bárki által elérhetővé és kipróbálhatóvá válik – a pénzügyi kimutatások előrejelzéséhez számos paramétert határoztak meg, melyekre vonatkozóan érzékenységvizsgálatok készíthetők.

A részletes tanulmányban (mely a módszertant is részletezi) elsődlegesen az erőmű által elérhető nagykereskedelmi (értékesítési) ár és a várható kapacitáskihasználtság megtérülésre gyakorolt hatására vonatkozóan mutathatók be forgatókönyvek, de a számítási modell számos további tényező hatáselemzésére is lehetőséget biztosít. A modell összességében húsz olyan paramétert tartalmaz, amelyek változtatásával szimulációk végezhetők a várható megtérülésre és a finanszírozhatóságra.

Felsmann tanulmánya ezek alapján kimondja: amennyiben Paks II. működőképessége tartósan csak úgy tartható fenn, hogy a társaság állami tulajdonosa pótlólagos tőkejuttatásként biztosítja az erőmű működőképességéhez szükséges forrásokat, úgy ez egyértelműen olyan szelektív előnyt nyújt a társaságnak más áramtermelőkkel szemben, mely dotáció az EU-ban könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Árulkodó dokumentumok

Az új paksi atomerőmű körül, bár eddig is voltak szép számmal, egyre csak gyűlnek a kérdőjelek. Hétfőn Jávor Benedek Európa Parlamenti képviselő (PM) osztott meg a blogján három tanulmányt (az egyik az állami energiaóriáshoz, az MVM-hez köthető, a másik kettő a Magyar Tudományos Akadémia berkeiben készült). Ezek alapján tálalta azt az ellenzéki képviselő, hogy létezhetnek kormányzati célú hatástanulmányok az új nukleáris erőmű építésének megalapozásához, de azok olyan alacsony színvonalúak, illetve annyi problémát tartalmazhatnak, hogy nem véletlen, hogy nem hozták azokat nyilvánosságra. Az MVM Paks II. Zrt. később reagált a Jávor által közöltekre, a cég szerint félrevezető információk jelentek a paksi bővítésről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sok dohány

A dohány irtózatosan fontos dolog. Egyenesen nemzetstratégiai jelentőségű. Naná, hogy megbízható – mondhatni „közeli” – kezekben a helye.

Így is lett ez a hírhedett trafikújraosztás ügyében. Előbb egy kis piacbuherálással állami monopóliummá vált a dohánytermékek kiskereskedelme. Ezután pedig, a sajtóban is pertraktált ügyekből következtethetően jószerével a helyi Fidesz-irodákban osztották el a trafik koncessziókat. Elvégre ott tudják igazán, ki a „jó elvtárs”.

Sokak szerint mérföldkő volt ez az eset. Mert hogy ennyire nyíltan, arcátlanul, a látszatra sem adva még nem zajlott a haverok helyzetbe hozása hatalmi eszközökkel. Ráadásul úgy, hogy ezt az umbuldát „a keményen dolgozó kisember” is átlátta. Mert a MET szintű lenyúlások azért túl vannak az átlagember befogadási horizontján. De azt, hogy ki és miért kapja a trafikot, azt mindenki értette. Így azt is, hogy sokakat ekként fosztottak meg az egzisztenciájuktól. A dohány másoknak jutott, ők meg szívtak.

És mérföldkőnek számított ez az eset azért is, mert a nép nem sokkal később – e vérforraló botrány tudatában – ismét simán megválasztotta a Fideszt. Akkor ez is belefér, sőt ennél több is – vonhatták le a következtetést a hatalom újrázó birtokosai.

Úgyhogy most még pár tízmilliárdot irányítanak a haveri zsebek felé, ezúttal egy újabb korszakalkotó találmány, a központi dohányellátó révén. Teszik mindezt nagyjából egy időben azzal, hogy már az EU is kezd ejnyebejnyézni a trafiktörvény kapcsán.

Persze a fideszkorifeusok, beleállva a szabadságharcos hadovába, már rutinból pattintják le az akadékoskodó brüsszeli bürokratákat. Mert azok valójában a nemzetközi dohánylobbi kijáró emberei, akiket csak az dühít, hogy itt nálunk elfüstölték a multik profitját.

Hozzáteszem, ehhez a felfuvalkodott süketeléshez némi alapot szolgáltatott a biztos asszony is, már ha tényleg azt mondta, amit. Mármint, hogy a protekcionista újraelosztás során a nemzetközi dohánycégektől „máshová kerültek a szerződések és gazdasági előnyök”. Na és? Ugyan miféle érv ez?

Naná, hogy ezt a szerencsétlen mondatot a magyar illetékesek arra használták, hogy elfedjék, azért az uniós bírálat pontosan arról szólt: ez az egész mutyi annyira bűzlött, hogy már az Európai Bizottság illetékeseinek is facsarta az orrát. Éppen azt kifogásolták, hogy nincs még egy uniós ország, ahol ilyen pofátlan hatalmi segédlettel játszanák a haverok kezére a dohányt.

Hát szép történet is volt, ahogy a lézerblokkolók nagy kedvelőjének „nem barátja” ennen számítógépén szövegezte az idevágó törvényt, majd besöpört pár tucat trafikot. Akkor úgy hittem, csak némi álszerénység tartotta vissza az illetékeseket attól, hogy beleírják a törvénybe: az összes trafik „nem barátnak” jár. De mostanra kiderült: másról van szó. Minek elaprózni a bulit, vesződni a sok bolttal, amikor egyben megkaphatja az egész dohányellátót. A 16 milliárdos bizniszt.

Amiért évi 10 milliós koncessziós díjat kell fizetni, míg majd eljutnak 600 millióig, ami a várható haszon tükrében így is aprópénz. Ki van ez találva.

Ráadásul ugye kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűnek van kikiáltva a bolt, úgyhogy a Gazdasági Versenyhivatal fújhatja, pedig még narancsszínű szemüvegen keresztül is volna mit vizsgálni versenytorzítás ügyben.

Nem tudom, ennél szemérmetlenebbül tele lehet-e tömni a haverok zsebét úgy, hogy jól levesszük az államot. (Igaz, ha befolyna a pénz, vélhetőleg stadiont építenének belőle.)

De hogy a történet kerek legyen: az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország beígért évi 6 milliárd koncessziós díjat, mert nekik megért volna ennyit az üzlet.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mivel fogja visszadobni az ajánlatot. Mert hogy el fogják hajtani a konzorciumot, az tuti volt.

Nos, nem akarnám részletezni a heurisztika gyöngyszemének is nevezhető érvelést, de azért azt megjegyezném, szinte egyedülálló, ahogyan egy kormányzati intézmény a nyilvánosság előtt minden skrupulus nélkül totál hülyét csinál magából. És jószerével még büszke is rá. Nem kell a 6 milliárd, mert már van 10 milliónk.

Így fest, amikor NER-biztos módon az egész államgépezet arra van kondicionálva, hogy a csókosok gigahasznát vigyázza.

És megtehetik. Mert nincs, aki megakadályozza őket ebben. Tessék csak megnézni a közvélemény kutatások pillanatnyi eredményét!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Kínos, zavaros” – Orbán ezt nem teszi zsebre

Orbán Viktor egykor radikálisan liberális volt, manapság gyújtó hatású beszédeket tart a bevándorlás ellen, és a magyar katonai államcsínykísérleteket méltatja – írja a Spiegel. Orbán ideje péntek reggelenként jön el a Magyar Rádióban, a kormányfő ilyenkor 25 percen át zavartalanul fejtegetheti, mit gondol a dolgokról.

A lap szerint ezekben a nyilatkozatokban hónapok óta szinte csak a menekültekről és bevándorlókról esik szó. A politikus esküszik, hogy a külföldiek veszélyt jelentenek országa és Európa számára. A kontinensnek vége, ha nem zárja be a határait és nem ragaszkodik keresztény gyökereihez. Magyarországnak pedig magyarnak kell maradnia. Mostanában Orbán olyan beszédekkel véteti magát észre, amelyek hol félelmet keltenek, hol zavarosak, gyakran pedig kínosak. Lásd, amikor a katonai diktátorokat dicsérte, vagy amikor a meleg közösséget figyelmeztette, hogy az csak ne ugráljon. Legutóbb pedig a pornográfiához hasonlította az általa megindított megújulási folyamatot. Isten hozott Orbán világában!

Igényt tart arra, hogy politikailag inkorrekt legyen egy általa istentelennek tartott Európában, amelyet szerinte a balliberálisok uralnak. A szóvivők nem győzik helyreigazítani a szavait. Viszont a plakátkampány nem idegenellenes uszítás: csupán Európát igyekszik afelé terelni, hogy Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában kell megoldani a menekültproblémát. Bírálói megoszlanak az ügyben, miként kell értékelni a megnyilvánulásait. Kéri László szerint a miniszterelnököt már jó ideje nem kell komolyan venni. Tamás Gáspár Miklós úgy látja, hogy Orbán következetesen a szabadság és egyenlőség ellen foglal állást. Gondolatvilága a régi, katolikus-korporatív szélsőjobbhoz áll közel.

A politikus nagy utat tett meg 1989 óta. Számára manapság a legfontosabb szavak: rend, hagyomány, család, házasság, a munka- és közösségtudat. Egyre többen szégyenkeznek Magyarországon Orbán Viktor miatt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jön a nyögdíjemelés!

1,6 százalékkal nőnek a nyugdíjak jövőre - jelentette be a napokban Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter. Számításaink szerint lesz olyan, aki mindössze 800 forinttal kap majd többet - luxusnyugdíjasoknak azonban szép összeget jelent az emelés.

A tervek szerint a nyugdíjak 1,6 százalékkal nőnek jövőre. A nyugdíjak az inflációs előrejelzésnek megfelelően nőhetnek (tehát gyakorlatilag annyival, amekkora inflációval számol a kormány jövőre - az elemzők inkább 2 százalékra teszik).

Magyarországon a jelenlegi szabályok értelmében a nyugdíjakat minden év január hónapjától az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Ezt hívjuk inflációkövető emelésnek. (Az infláció a pénz vásárlóerejének romlását jelenti).

Az átlagos öregségi nyugdíj összege 117 ezer forint volt az idei év elején. Ez tehát azt jelenti, hogy az átlagos nyugdíj mintegy 2 ezer forinttal fog nőni.

A nyugdíjasok többségének (54%) folyósított ellátás összege még a 117 ezer forintos átlagot sem éri el: több mint 1 millióan vannak, akiknek 50 és 99 ezer forint közötti nyugdíjból kell havonta megélniük.

Ha valakinek 50 ezer forint a nyugdíja, valószínűleg mérsékelten örül annak, hogy jövőre 800 forinttal kap többet. Ma Magyarországon a nyugdíjrekorder 1 308 565 forintot kap havonta - tudta meg a Pénzcentrum az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF). (Általában magas nyugdíjhoz azok juthatnak, akik az életpályájuk alatt rendszerint magas jövedelemmel voltak bejelentve, és a nyugdíjkorhatárhoz képest jóval később például 75-80 évesen mentek nyugdíjba.)

Számításaink szerint a csúcsnyugdíjas az emelés után 1 329 502 forintot kaphat majd havonta.


Nagy különbség van az átlagnyugdíjaknál az ország leggazdagabb és legszegényebb régiói között

Hatalmas különbségeket találunk a átlagnyugdíjakban az egyes megyék közt: 34 ezer forinttal kapnak többet a nyugdíjasok - átlagosan - Budapesten, mint Szabolcsban.

Mint az az alábbi - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján készült - térképen is látszik, Budapesten az átlagos öregségi nyugdíj 137 124 forint havonta. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 103 105 forintot kapnak átlagosan a nyugdíjasok. Hasonlóan alacsony összeget kapnak az idősek Békésben (103 867 forint) és Bács-Kiskunban (103 667).

A fővárosi csúcsnyugdíjhoz a legközelebb a Komárom-Esztergom megyei nyugdíjasok állnak: nekik átlagosan 119 830 forintot visz a postás (vagy ennyit utalnak bankszámlájukra).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az öreg kontinens: "500 év sem kell hozzá, és kihal a magyarság"

Az elöregedés nem egyforma erővel sújtja Európa különböző régióit. A fejlettebb északi és nyugati országokban viszonylag magasabb születésszámhoz magasabb bevándorlás párosul. Ugyanakkor a kevésbé fejlett, kelet- és dél-európai régiókat többnyire alacsonyabb termékenység és a fiatalok elvándorlása jellemzi. Nőnek a területi egyenlőtlenségek, a zsúfolt és elnéptelenedő régiók egy-egy országon belül is megtalálhatók, csak kérdés, hogy milyen arányban. A Hetek cikke.

Átlagos évi népességnövekedés százalékos változása 2001-2011 között

Nyugaton Írország, Franciaország, Nagy-Britannia, a Benelux államok, délen Észak-Olaszország, keleten Lengyelország, Csehország, Szlovákia – ezek azok az európai területek, ahol a népesség növekszik. Kifejezetten csökkenő tendencia látható viszont Spanyolország nyugati részén, Kelet-Németországban, a balti országokban, továbbá a Balkánon is, beleértve Magyarországot és Ausztria keleti részét is. Európa demográfiai térképe középtávon nem sokat változik, ezt támasztja alá az a térkép is, amit a 2001–2011 közötti európai népesedési tendenciákról tett közzé nemrég a német Szövetségi Városügyi, Építészeti és Területfejlesztési Kutatási Intézet (BBSR).

A térképre pillantva az is rögtön látható, hogy különösen nagy vonzáskörzetet jelentenek bizonyos nagyvárosok, a fővárosok pedig kiemelkedő csomópontok: többek között London, Berlin, Prága, Belgrád vagy Budapest is.


Fővárosunk mondhatni az egyetlen növekedési régió hazánk térképén.

A népesség fogyását vagy növekedését számos tényező befolyásolja, mindenekelőtt a születések és a halálozások száma, a családösszetétel változása, valamint a migráció. Mindent egybevéve a kutatók szerint Európa népességfogyását ma már elsősorban a bevándorlás akadályozza meg.

A nagyarányú bevándorlás ellenére is egyre több a csökkenő népességű európai város és régió. A népességfogyás, illetve az öregedés nem egyformán sújtja Európa különböző részeit, ami tovább növeli az amúgy is jelentős területi egyenlőtlenségeket.


Általában a termékenység és a beáramló migráció szintje viszonylag magasabb a fejlettebb régiókban, a kevésbé fejlettekben viszont túlnyomórészt alacsony a születésszám, és sok a fiatal elvándorló.

Közép- és Délkelet-Európa sajátossága, hogy léteznek kevésbé fejlett régiók is, melyekre magas termékenységi ráta és a kisebbségek nagy aránya jellemző – derül ki a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által tavaly kiadott Demográfiai Kézikönyvből, amely a régiós különbségek okait vizsgálja, és amelynek adatai egybecsengenek a BBSR adataival.

A növekedés motorja

Az elmúlt évtizedekben az EU népessége folyamatosan növekedett, 2010-ben átlépte az 500 milliós küszöbértéket. Csakhogy ez nem a magas születésszámnak volt köszönhető, mivel uniós átlagban 1,6 (ma 1,55) a termékenységi arányszám, ami az egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyerekszámot mutatja. Ez azt jelenti, hogy


a növekedés leginkább a bevándorlásnak, másrészt az élettartam kitolódásának, azaz a lakosság elöregedésének köszönhető.

Az EU népességnövekedésének kétharmadát a migráció teszi ki a Demográfiai Kézikönyv szerint. Jellemzően a periférián lévő, gyéren lakott területek vesztenek a népességükből, míg a nagyvárosi régiók és regionális központok még mindig vonzóak – ez többnyire igaz mind európai, mind országokon belüli viszonylatban is.

Az ezredfordulót követően a népességcsökkenéssel küzdő uniós régiók aránya 30 százalékra emelkedett, és a 65 év feletti korosztály magas arányával rendelkező régiók száma is megnőtt. Az összes tagállam számos régiójában tapasztalható egy állandó, visszafogott ütemű népességszám-csökkenés, de a legtöbb új EU-tagállamra és Németország keleti részére a fokozódó kivándorlással súlyosbított alacsonyabb születésszám a jellemző – állapítják meg a szerzők. Észtországban és Magyarországon a még pozitív vándorlási mérleg – ami azt jelenti, hogy több a be-, mint a kivándorló – sem képes ellensúlyozni a természetes fogyást, azaz azt, hogy a halálozások száma jócskán meghaladja a születésekét.

A születésszám egész Európában jó ideje elmarad a reprodukciós szinttől.

A legmagasabb termékenységi arányszám sokáig Írországra volt jellemző: 2009-ben még 2,07 volt, azóta visszaesett 1,96-ra. Az élen 2013-ban Franciaország (1,99), Írország (1,96) és Svédország (1,89) állt. Az unió 28 tagországában a teljes termékenységi arányszám 1,55 volt, nálunk 1,35, ami a következő évben, 2014-ben a KSH adatai szerint 1,41-re emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben 2811-gyel több gyermek született, mint 2013-ban – igaz, ez utóbbi adat a 2011-es, negatív rekorddal vetekedett. Pozitív hír, hogy az abortuszok száma tavaly az eddigi legalacsonyabb, 32 700 volt. A legtöbb, 207 ezer abortuszt 1969-ben végezték, azóta folyamatosan csökken a tendencia.

Európa térképén a termékenységi ráták egy-egy észak és nyugat, illetve dél és kelet között húzódó választóvonal mentén szóródnak: míg az észak- és nyugat-európai országok zömében a ráta 1,7 feletti, addig Kelet- és Dél-Európában 1,3–1,5 közötti. Az átalakuló gazdaságú országok termékenysége – Litvánia és Szlovénia kivételével – az uniós átlag (1,55) alatt volt.

Gyerek nélkül nincs versenyképesség

Jelentősen befolyásolja a népesedési viszonyokat a lakosság elöregedése, azaz a várható élettartam növekedése is, ami az EU-27 tagállamában 2009-ben a nők esetében 82 év, a férfiaknál 76 év volt. Viszont továbbra is jelentős szakadék áll fenn Kelet és Nyugat között, és ez a megosztottság különösen a férfiakat érinti, akik várhatóan 65-70 évig élnek a nyolc közép- és kelet-európai tagállamban, az EU-15 tagállamainak átlagos 76 évéhez képest – állapítják meg a Demográfiai Kézikönyv szerzői. A társadalom öregedése különösen szembeötlő Németországban, ahol

a munkaképes korú népesség 3 százalékkal csökkent 2000 óta, míg az idősek (65+) száma 22 százalékkal emelkedett. 

Az európai korfa már nem egy piramisra, hanem egy hógolyóra hasonlít. A legfiatalabb, 20 év alatti generációk egyre kevesebben vannak. Ők alkotják a szülők jövőbeni, egyre kisebb generációit, akik egyre kevesebb gyermeket fognak világra hozni. Így az európai népességre, amely már most is idősebb, mint a világ legtöbb országáé, a további elidősödés vár. „Ez veszélyeztetheti az európai versenyképességet, mivel a munkaképes korú népesség növekedése a világ egyéb részein várhatóan folytatódni fog” – figyelmeztetnek a szakértők.

A népességszám Európa nyugati felében inkább nő vagy stagnál, míg a keleti, déli felén inkább csökken, bár ezen belül is nagyok a régiós eltérések. Az elöregedés a különböző fejlettségű régiókat különbözőképpen érinti, a területi egyenlőtlenségek várhatóan növekedni fognak. Magyarországgal kapcsolatban a szerzők kiemelik az alacsony termékenységet és a hosszú távú népesség-visszaesést – egyes számítások szerint


a mostani ütemben 500 év sem kell hozzá, és kihal a magyarság

 –, a mérsékelt vándorlási mérleget, a városokból a várostérség irányába mutató decentralizációt, az alacsony várható élettartamot és a magas férfihalandóságot.

Üdítő kivételek

Makroszinten létezik egy növekvő népességű régiókból álló övezet is Észak-Itáliától Nyugat-Ausztrián át Dél-Németországig. Az említett régiókban magasabb az egy főre jutó GDP aránya, és magasabb a rendelkezésre álló bevételek nagysága a többi közép-európai régióhoz viszonyítva. Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovéniában és Magyarországon azok a régiók, melyek nagyobb nemzeti és regionális városi központok körül vannak, növekednek, miközben magának a városi központnak a népessége csökkenhet.


„Európán belül a legtöbb migrációs mozgást gazdasági tényezők eredményezik. Ez a fajta migráció általában az aktív korúakat érinti, így képes ellensúlyozni az elöregedést és a népességcsökkenést a gazdaságilag vonzó városokban és régiókban. Másrészt viszont a kivándorlással sújtott országok helyzetét rontja, nem csupán demográfiai értelemben”

 – figyelmeztetnek a szakemberek.

Közép- és Délkelet-Európa specifikumaként vannak kevésbé fejlettebb régiók is magas termékenységi arányszámmal, nagyarányú kisebbségi lakossággal –áll a kézikönyvben. Szlovákiában északon és keleten is találhatók növekedő népességű régiók a fiatalabb korösszetétel és a magasabb arányú termékenység következtében, ahol felülreprezentáltak a romák. „Az említett régiók kedvezőbb demográfiai helyzetét nagymértékben nehezítik a gazdasági problémák, melyek magas fokú inaktivitást és munkanélküliségi arányt eredményeznek a népességen belül” – olvasható a Demográfiai Kézikönyvben.

Általában a városi régiók rendelkeznek alacsonyabb termékenységi mutatókkal, míg a vidéki régiók magasabbal, de Közép-Európa helyzete komplex. A szakértők szerint az elmúlt évek csekély emelkedése mögött az „időzítési hatás”, a késleltetett gyermekvállalás hatása áll. A legmagasabb szüléskori átlagéletkorral az olasz (31,4 év), a német (30,4 év) és a szlovén (30,1 év ) nők rendelkeznek a vizsgált térségben. Uniós összehasonlításban a szülő nők átlagos életkora 2013-ban – az összes születés figyelembevételével – hazánkban 29,5 év volt, uniós átlagban ennél kissé magasabb (30,3 év). A KSH szerint 2010 óta a 30 éves és ennél idősebb nők hozták világra a csecsemők több mint felét, 2014-ben 54 százalékát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem kapta meg doktoriját, mert nem volt hajlandó az alaptörvényre felesküdni

Minden követelményt teljesített az ELTE-n, mégsem kaphatja meg doktori címét Kende Judit pszichológus. Az ok: nem volt hajlandó letenni az alaptörvényt is tartalmazó doktori esküt – derült ki az RTL Klub híradójából.

Kende azt mesélte, az avatást megelőzően tudta meg, hogy mire kéne felesküdnie, ám mivel az alaptörvény több passzusával sem ért egyet, ezért ezt nem tette meg. A pszichológus többek közt azt sérelmezi, hogy a törvények sértik a hajléktalanok, illetve az azonos nemű párkapcsolatban élők jogait.

Korábban az ellenzéki pártok közül a DK és az Együtt is trükközött a képviselői esküvel, hiszen ha nem tették volna le, nem ülhettek volna be a parlamentbe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Magyarország nem áll készen egy olimpia megrendezésére"

Magyarország nem áll készen egy olimpia megrendezésére – állítja a DK közleményében. A párt úgy véli, nincs rá pénz, de ha lenne, azt az egészségügyre, a szegénység felszámolására kellene fordítani, nem pedig "reménytelen esélyű pályázatra".

Pontosan tudja a kormány, hogy nincsen esélye Budapestnek, főleg annak tükrében, hogy azóta bejelentkezett a rendezési jogért Párizs, Boston, Hamburg és Róma. Ha valami csoda folytán Budapest kapná a rendezés jogát, Magyarország – ahogy Görögország is – tönkre menne. A költségeket alábecsüli (770 milliárd) a várható bevételt pedig felültervezi (1100 milliárd) a kormány. Fürjes Balázs kormánybiztos a rendezés három kockázati tényezője közül kiemelte a korrupciót. Beismerésnek tekintjük, hogy korrupt Orbán-kormány biztosa ilyet mond.

- írta a párt és reményüket fejezték ki, hogy az MSZP és a PM újra átgondolja, és nem fogja támogatni a rendezést. Amennyiben lesz parlamenti szavazás, a DK képviselői nemmel fognak szavazni – közölték.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Robogunk a diktatúrába: ezután kétszer is meggondolja, mit kérdez az államtól

A kormány újabb nagy lépést tenne az átláthatóság lebontása felé, és több ponton jelentősen korlátozná a hozzáférésünket a közadatokhoz. Az alapvető alkotmányos jogaink forognak kockán.

Fizetőssé tenné az adatigénylést a kormány – szúrta ki a 444.hu a parlament honlapján. A közérdekű adatigénylést szabályozó törvényhez Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be módosító javaslatot. Ha egy ilyen szabály bekerülne a törvénybe, az újabb nagy lépés lenne az átláthatóság és a demokrácia lebontása felé, ugyanis egy ilyen szabály jelentősen korlátozza majd a hozzáférésünket azokhoz az adatokhoz, amelyekből például kiderülhet, hogy mire és hogyan használja fel az állam a pénzünket.

Eddig csak akkor kellett fizetni az adatigénylőnek, ha az általa kért adatszolgáltatóshoz az adatszolgáltatónak sokat kell másolnia. Ezeket a másolási költségeket lehet behajtani az adatigénylőn. A módosító szerint a jövőben minden, az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban felmerülő költséget be lehet hajtani. Ezt az adatszolgáltató szabja majd meg.

Szabó Máté Dánielt, a TASZ szakmai igazgatója a 444.hu-nak azt mondta, a módosítás alapvető alkotmányos aggályokat szül, hiszen az információszabadság biztosítása minden állami szerv feladata, nem lehet áthárítani ennek költségeit az igénylőre.

A TASZ igazgatója észrevett még egy korlátozást: azokat a közérdekű adatokat, amik szerzői jogi védelem alá esnek, a jövőben csak megmutatnák az adatigénylőnek, nem készíthet róluk másolatot. Magyarán csökken a lehetősége annak, hogy elemezzük az adatokat.

A kormánytól nemrég a Vs.hu újságírója sikeresen kiperelte a Századvégtől közpénzért rendelt tanulmányokat, és a perben a kormány hiába hivatkozott szerzői jogra. A törvénymódosítás után már sikeresen védekezhet a bíróságokon ezzel.

És ez még nem minden. További nagy lépés az átláthatóság lerombolása felé, hogy a módosító alapján lényegében bármilyen adatot előkészítő adatnak lehet minősíteni, amit nem kell kiadniuk az állami szerveknek.

De még ezzel sincs vége. A módosító szerint nem lehet majd adatot kérni anonim módon.

Mindemellett változtatnak az adatigénylések elutasítására használható indokokon is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Orbánt maffiózókra figyelmeztető Facebook-poszt miatt a Legfőbb Ügyészséghez fordulnak

A Jobbik a Legfőbb Ügyészséghez fordul Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő egyik Facebook-bejegyzése miatt, mivel szerintük a politikusnak információi lehetnek korrupciógyanús ügyekről, de szerintük a képviselő nem tett feljelentést.

Szilágyi György, a Jobbik képviselője szombati, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Tiffán Zsolt a közösségi portálon azt írta: "amúgy tudjuk, kik osztják az észt a megyében közülünk. Összesen két emberről van szó. Pedig nem egy pártban vannak, mégis ők osztják le a lóvét. Ha kell, a sajátjaikra törnek, csak azért, hogy mások semmit se tehessenek. Viktor! Vedd már észre! Ezek maffiózók!"

A jobbikos politikus ezzel kapcsolatban azt írta, Tiffán Zsolt a beidézett bejegyzése alapján nagy valószínűséggel tudomással bír olyan bűncselekményekről, amelyekkel kapcsolatban mint hivatalos személyt feljelentési kötelezettség terhel, ennek elmulasztása bűncselekmény.

Mivel nem tudnak arról, hogy ezt Tiffán Zsolt megtette volna, kezdeményezték a legfőbb ügyésznél a felmerült cselekmények feltárását, valamint a fideszes országgyűlési képviselő felelősségének megvizsgálását is – olvasható a közleményben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd megfulladt 100 menekült egy kisteherautóban

Százhat embert zsúfolt egy kisteherautóba egy embercsempész, az afgán, szír és iráni állampolgárok majdnem megfulladtak a sofőr által Mórahalmon hagyott járműben – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken az MTI-t. Szenti Szabolcs közölte, a járműbe zsúfolt emberek közül többen fuldokolni kezdtek, ezért a többiek hangosan dörömböltek és ki akartak jutni a raktérből.

A sofőr ettől vélhetően megijedt és pénteken hajnalban a teherautót Mórahalmon, az István király úton hátrahagyva elmenekült. A határsértők végül ki tudták feszíteni az ajtót. A kiérkező rendőrök 106 embert fogtak el, köztük nőket és gyermekeket. Elmondásuk szerint fejenként 1500 eurót kért tőlük az embercsempész azért, hogy Ausztriába vigye őket – ismertette a részleteket az őrnagy. 

A rendőrség embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az elfogottak ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV