Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Nem méri tovább az Orbáni nyomort a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megszüntette a létminimum számítását – ez derült ki az MTI híréből.

Mindezt azért, mert az szerintük nem mutatja jól a szegénységet. A tavalyi kiadvány szerint havi 253 ezer forint volt a két felnőttből és két gyermekből álló háztartás létminimuma, így a magyar háztartásoknak több mint 35 százaléka él a létminimum alatt.

Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese szerint szakmai szempontból a módszer nem alkalmas a szegénység mérésére, mivel nem is a létminimumot mutatja, hanem a szerény megélhetés szintjét.

Helyette inkább olyan mutatót szeretne, amely jobban koncentrál azokra a társadalmi csoportokra, amelyek mélyszegénységben élnek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) közleménye szerint a mutató megszüntetése politikai döntés volt – írja az MTI.

A tájékoztatás szerint a MASZSZ megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a szerdán közölt 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő.

A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege.

A szakszervezet közleményében azt követeli, hogy maradjon meg a létminimum számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez – teszik hozzá a tájékoztatásban.

 

 

 

 

 

Orbán: Veszedelmes időket élünk

A magyar reformátusok ismerik a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához és megtartásához vezető utat – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten.

A miniszterelnök a Generális Konvent fővárosi találkozója alkalmából, a Kálvin téri református templomban tartott szerda esti istentiszteleten azt mondta: „az a feladat méretett ki ránk, hogy megtaláljuk az utat”, amely a magyarság megmaradásához és megtartásához vezet a Kárpát-medencében. „A magyar reformátusok ismerik ezt az utat. Erről tanúskodik a történelmünk” – hangsúlyozta Orbán Viktor köszöntőbeszédében.

Veszedelmes időket élünk

A kormányfő úgy fogalmazott: „veszedelmes, mindannyiunk erejét próbára tévő időket élünk”. Szavai szerint bár Európa ma a népvándorlás hullámaival és a görög pénzügyi vitákkal van elfoglalva, Ukrajna keleti felén most is ropognak a fegyverek, Kárpátalján számtalan magyar család él máról holnapra, miközben közösségük férfijai még mindig attól tartanak, hogy harcolniuk kell egy olyan háborúban, amiben nem látják saját érdekeiket. „Erdélyben a kommunizmus legsötétebb időszakát idézve indítottak hadjáratot a magyar reformátusok ellen” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a számtalanszor feltett kérdés ismét súlyos értelmet nyer: milyen jövő vár a magyar nemzetre a Kárpát-medencében? A válasz ugyanaz, mint az elmúlt évszázadokban: megmaradni és megtartani – mondta, majd úgy folytatta: „megmaradni és megtartani olyan háborúk közepette, amelyeknek kirobbanásához vajmi kevés közünk van, és amelyek által semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk”.

Keresztyénnek és magyarnak

Orbán Viktor felidézte, a 16. században a protestáns prédikátorok azzal a küldetéssel járták a török hódoltság alá vetett vidékek falvait, hogy megtartsák az ott élőket „keresztyénnek és magyarnak”. Így történhetett, hogy ami Mohácsnál katonailag és politikailag elveszett, azt kulturális és lelki értelemben visszahódította Genf, Sárospatak és Debrecen – mondta, hozzátéve: így történhetett továbbá, hogy 2009-ben – emlékezve arra a kötelességre, amellyel a mai és a jövőbeni magyar reformátusok nemzetük iránt tartoznak – a magyar református egyháznak „a különböző országokba szaggatott részei” közös alkotmányt fogadtak el.

„Amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja” – jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta, hat évvel ezelőtt tehát „öt évszázad kötelékei és abroncsai nyertek megerősítést, amelyek segítségével a magyar reformátusok teljesítve történelmi hivatásukat ma is összefogják az erdélyi magyarságot a Dunántúlival, a Felvidékit a Dunamellékivel, a Tiszántúlit a Kárpátaljaival, a Tiszáninnenit a Délvidékivel és a tengerentúlival”.

Segítsék a nemzetet!

Orbán Viktor kijelentette: „Magyarország felelős vezetői ma azt kérik Önöktől, hogy amint az elmúlt fél évezredben, úgy a következő évtizedekben is segítsék a nemzetet”. „Álljunk ki közösen Kárpátaljáért, ahol szociális katasztrófa fenyeget, és álljunk ki közösen Erdélyért!” – szólított fel a kormányfő, aki köszönetet is mondott azért, hogy bajba jutott magyar családok ezreinek sikerült segíteni Kárpátalján.

„Legyünk és maradjuk is tovább egymás munka- és szolgatársai, hogy együttes erővel küzdhessünk a magyarság megmaradásért és megtartásért a Kárpát-medencében” – zárta beszédét Orbán Viktor. A Generális Konvent – a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete – kétnapos fővárosi ülésének első napján tartott istentiszteleten Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Százmilliókat utaztak el egy év alatt az állami gecik!

A kormány által közzétett dokumentumokból érdekes adatok derültek ki. Ebben a miniszterek, államtitkárok és helyettes államtitkárok utazásai szerepelnek.

Becsey Zsolt, a fejlesztési minisztérium helyettes államtitkára például 334 ezer forintért repült Hollandiába, Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára pedig 504 ezerért járta meg Luxemburgot – olvasható a Népszabadság cikkében.

Az utazások pontos részletei és paraméterei nem ismertek, de a Népszabadság cikkéből kiderül, az egyik nagy légitársaságnál, a KLM-nél már másnapi indulással található 300 ezer forintnál is kevesebbért, business-osztályon jegy Amszterdamba, ugyanennyiért pedig Luxemburgba is el lehet repülni.

Európán belül az államtitkároknak és helyetteseiknek turistajegyet térít az állam, csak a minisztereknek jár a nagyobb komfortfokozat az utazás során, tehát nem kellene kiemelt osztályon repülniük.

Érdekes még Perényi Zsigmond helyettes államtitkára egyik útja is, egy kétnapos brüsszeli túrája félmilliónál is többe került, a 265 ezres repjegy mellett 163 ezerért szállt meg egy éjszakára. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként államtitkárainak 450, helyetteseiknek 300 eurót engedélyez szállásra, ez a szám a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál 300 és 200 euró.

Összesen a kormány egy év alatt 398 millió forintot költött a minisztériumi vezetők utazásaira, ebből 225 milliót repülőjegyre, 34 milliót szállásköltségre, a maradék a napidíjak és egyéb költségek. De a lista nem teljes, nem tartalmazza ugyanis Orbán útjait, és Szijjártó külügyminiszter sem latin-amerikai körútját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újraindult a politikusok álláshalmozása

A kormány újra megnyitja az utat az álláshalmozások előtt a képviselői számára – írja a Blikk.

A lap cikke szerint 19 kormánypárti politikust nevezett ki megyei fejlesztési biztosnak a Lázár János vezette Miniszterelnökség.

Többen közülük korábban megyei közgyűlési elnökök vagy megyei jogú városok polgármesterei, alpolgármesterei voltak a képviselőség mellett, azonban ettől a ciklustól összeférhetetlenné váltak ezek a pozíciók. Most azonban lényegében hasonló feladatokat láthatnak el az új pozícióval: a fejlesztési projekteket kell koordinálniuk.

Eredetileg díjazás nélkül tették volna a dolgukat, de kinevezésük után tíz nappal már módosították is a vonatkozó jogszabályt, ezért most már akár havi 748 ezer forintos helyettes államtitkári illetmény is járhat nekik.

Három fideszes képviselő tűnik az ügy legnagyobb nyertesének, hiszen Ágh Péter, Manninger Jenő és Nyitrai Zsolt a fizetését másodállásban további 224 ezer forinttal egészítheti ki, ami azt jelenti, hogy közel egymillió forintot vihetnek haza – írja a Blikk.

Vannak olyan politikusok is, akik nem jutottak be a parlamentbe, de nem kellett sokáig szomorkodniuk. Ilyen például Lipők Sándor, aki tavaly nem lett képviselő, ezért mostantól a maximumot, havi 748 ezer forintot kap majd. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mentőst bírságoltak a közterületesek Budapesten

Döbbenetes: egy szolgálatot teljesítő mentőtiszti autót bírságolt meg 25 ezer forintra Budapesten a közterület-felügyelet.

Mindig úgy parkolok, hogy ne akadályozzam a forgalmat. De próbálok a házhoz közel megállni, hiszen sosem tudjuk, bent éppen milyen komoly beavatkozásra van szükség – mondja a Borsnak a mentős, akinek autójára mégis egy 25 ezer forintos bírságot szabtak ki. Ez egy napi 12 órát hajtó mentőnek háromnapi üzemanyagra elég.

A mentősök egy idős embert láttak el egy újlipótvárosi társasházban. Odalent viszont kellemetlen meglepetés fogadta őket.

– Fél méterre álltunk meg a zebrától a KRESZ-ben előírt öt méter helyett. De nálunk életmentő a gyorsaság – magyarázza a neve elhallgatását kérő, az egyik magánmentő-szolgálatnál dolgozó mentős. A mentőtiszti személygépkocsin jól látszott, hogy mentőautóról van szó: fel van csíkozva, rajta a mentősök jelképével, az ötágú Konstantin-kereszttel és villogóval. A közterületesek arra hivatkoztak, hogy parkolás közben a kék villogó nem volt bekapcsolva.

A kiszabott bírság összege 25 ezer forint volt, ha nem fizeti be, a rendőrség veszi át az ügyet

A Bors megkereste a XIII. kerületi közterület-felügyeletet, ahonnan egyelőre nem kaptunk választ. Úgy tudjuk, a konkrét esetben a közterületesek hét fényképet készítettek a villogóról, de a villogás egyik képen sem látszott. Ám olyan villanócsöves testről van szó, ami véletlenszerűen villan, tehát nem könnyű megörökíteni. Ha a 25 ezret nem fizeti be 30 napon belül, az ügyet szabálysértési eljárásként a rendőrség viszi tovább.

Ők méltányosságból eltekinthetnek a bírságtól. Ha viszont nem a mentős mellé állnak, akkor automatikusan ötvenezret kell befizetnie a szakápolónak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nőhet a szakorvosok minimálbére

Havonta mintegy nettó 270 ezer forint lehet a fiatal szakorvosok minimálbére 2016. január 1-jétől – közölte Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az MTI szerint a köztévében.

Zombor arról beszélt, hogy gond volt, hogy a rezidenseknek a szakvizsga letétele után már nem járt ösztöndíj, emiatt jelentősen csökkent a fizetésük. Ez nemcsak kellemetlen lehet a friss szakorvosnak, de jelentős bérfeszültséget is szülhetett, hiszen egy totális kezdő ilyen rezidensösztöndíjakkal többet kereshetett, mint egy sokkal felkészültebb szakorvos.

Ezt orvosolná az a rendelkezés, amely 2016. január 1-jétől legalább öt évig havi 151 ezer forint plusztámogatást biztosít a fiatal szakorvosoknak. Ez azt jelenti, hogy körülbelül havi nettó 270 ezer forint lesz a szakorvosi minimálbér. Párhuzamosan a rezidenseket oktató orvosok havi bére is nő, ők rezidensenként 50 ezer forintot kapnak majd.

Emellett az állam a rezidensképzés teljes költségét magára vállalja júliustól, vagyis nem a kórházaknak kell a rezidensek bérét és a képzés költségeit fizetniük, ami éves szinten mintegy négymilliárd forint. Ez az összeg a kórházaknál marad majd, így például jövedelempótlásra is fordíthatják- mondta. Utóbbi állításához az elképesztően alulfinanszírozott egészségügyben azért azt is hozzá lehet tenni, hogy fura lenne, ha olyan országban ezt gyorsan kifizetnék bérekre, ahol sokszor komoly eszközhiány is van, például Makita barkácsfúróval fúrunk koponyát vagy simán csak koszos a kórház.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár trafikembere vette meg a Fidesz-közeli napilapot

Sánta János neve ismerős lehet a trafiktörvény kapcsán, ugyanis részben ő írta ezt számítógépéről. Ráadásul szintén ő vált annak egyik nagy kedvezményezettjévé a Continental Dohányipari csoport elnökeként. Sántáról azt is tudni: Lázár János legszűkebb környezetéhez sorolják, mindketten hódmezővásárhelyiek. Most az üzletember beszállt a médiába is.

Amennyiben igazak a valasz.hu értesülései, Sánta János vette meg Liszkay Gábortól a Napi Gazdaság kiadójának 49 százaléknyi üzletrészét. Emlékeztetőül: Liszkay volt a Magyar Nemzet főszerkesztője, aki az ominózus G-napon többedmagával felállt és otthagyta Simicska Lajos médiabirodalmát, majd pár hónappal később megvette a Napi Gazdaságot.

Sánta egyébként a Heti Válasznak korábban tagadta, hogy különösebben nagy barátságban állna a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel:

Bármennyire mondogatják, hogy micsoda nagy barátság van köztünk, ez nincs így. Se rokoni szál, se közös vadászat nem köt össze minket. Mivel hódmezővásárhelyi cég vagyunk, amikor Lázár János polgármester lett, az összes többi helyi vállalathoz hasonlóan hozzánk is ellátogatott. Innen az ismeretség.

A Válasz.hu azt is kiemelte: míg a Napi Gazdaságnál ezek szerint Lázár köreihez hű újság alakul, Habony Árpádék eközben lelkesen építik a Modern Media Group Zrt.-vel saját külön kis sajtóbirodalmukat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hende: Nem érkezett amerikai kérés nehézfegyverek telepítésére

Magyarország nem kapott olyan megkeresést az Egyesült Államoktól, hogy Washington Magyarországra is telepíthessen nehézfegyvereket – közölte szerdán Brüsszelben, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozását követően Hende Csaba védelmi miniszter.

A tárcavezető elmondta, hogy ezzel kapcsolatban amerikai kollégája hat országot említett a miniszteri tanácskozáson, a balti országokat, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát.

A nemzetközi sajtó a múlt héten cikkezett arról, hogy az Egyesült Államok nehézfegyvereket telepítene a NATO keleti részére. Nevük mellőzését kérő NATO-diplomaták rámutattak, hogy az amerikaiak eredeti terve az volt, hogy az egyre gyakoribb gyakorlatok miatt folyamatosan hoznának ilyen eszközöket Európába, rotációs jelleggel. Ezt az elképzelést változtatták meg úgy, hogy ezek az erők tartósan Kelet-Európában maradhatnának.

Hende Csaba arról számolt be magyar újságíróknak, hogy a védelmi miniszterek azt értékelték, hogyan teljesülnek a tavaly szeptemberi walesi NATO-csúcson hozott döntések, s elégedetten állapították meg, hogy a vártnál is jobbak az eredmények.

"Gyorsabban és messzebbre jutottunk, mint bárki gondolta volna" – hangoztatta Hende, kifejtve, hogy jelentősen nőtt a NATO gyorsreagálású erőinek létszáma, s azóta megszületett a döntés az előretolt integrációs egységek létrehozásáról, amilyen később Magyarországon és Szlovákiában is létrejöhet. Ez utóbbiról ősszel születhet döntés.

A miniszterek a védelmi kiadások alakulását is áttekintették, s Hende Csaba ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a változás tekintetében Magyarország a legjobbak között szerepel, miután idén 2014-hez képest 8 százalékkal, jövőre pedig további 22 százalékkal bővülnek a védelmi kiadások. A miniszter elmondta, hogy ebben jelentős tétel a katonák illetményének emelése, amely július 1-jétől 30, január 1-jétől 5, majd évente további 5-5 százalékos béremelést jelent.

2019-re a magyar katonák átlagosan másfélszer annyit fognak keresni, mint most – foglalta össze Hende.

A miniszter elmondta azt is, hogy mind a helikopter-beszerzést, mind a balesetet szenvedett Gripenek pótlását tekintve tart a munka.

"Egyértelmű, hogy szükségünk van szállítóhelikopterekre, ugyanúgy, mint a Gripen harci repülőgépeink képességeire" – húzta alá a miniszter, hozzátéve: ezen a héten svéd és amerikai segítséggel a légi utántöltést gyakorolják, amire 2003 óta adott a lehetőség, de eddig nem valósult meg, viszont szükség lesz rá. Ugyanis Magyarország a két gép kiesése ellenére sem másítja meg korábban tett vállalását, s szeptembertől ellátja Gripenjeivel a balti országok légterének felügyeletét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy tovább növelik majd a reagáló erők létszámát, felgyorsul a politikai és katonai döntéshozatal, és új tervezési koncepcióról is döntés született, és a hat előretolt integrációs egység kialakítását és összetételét is véglegesítették a miniszterek. Ezek nagyjából 40 főből állnak majd, elsőként a balti országok mellett Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban jönnek majd létre, hogy segítsék a tervezést, a gyakorlatozást és az esetleges odavezénylendő NATO-erők fogadását.

A főtitkár arra is kitért, hogy a szövetség szorosan figyelemmel kíséri Oroszország intézkedéseit.

"Hadd legyek világos: nem akarunk konfrontációt. Nem akarunk új fegyverkezési versenyt. Szeretnénk garantálni nemzeteink biztonságát. Felkészültnek kell lennünk a több irányból érkező számos kihívással szemben" – hangoztatta a norvég politikus.

A Walesben vállalt védelmi kiadásnöveléssel kapcsolatban a főtitkár "vegyes képről" beszélt, azt mondta: történt némi előrelépés, de többre van szükség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szijjártó: másik határra is épülhet kerítés

A magyar-szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez 6,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kormány – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter a szerdai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón, a Parlamentben.

Szijjártó Péter a bevándorlás ügyében nyomatékosította: Magyarország maradéktalanul betartja az EU-s jogszabályokat, egyúttal egyeztetéseket kezdeményez az illegális bevándorlásról EU-s vezetőkkel. Azt is mondta: a kormány a jövőben minden határszakaszon, ahol a törvénysértő bevándorlás megakadályozására nincs más hatékony mód, az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogja alkalmazni.

Szijjártó Péter nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, maradéktalanul megfelel minden EU-s kötelezettségének, "semmilyen EU-s jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincsen szó, ilyen döntés nem született".

Kifejtette: Magyarországra idén 61 ezer illegális bevándorló érkezett, közülük 60 922-en Szerbia felől. Ez az elképesztő illegális bevándorlási nyomás – szavai szerint – súlyos technikai és kapacitásbeli problémákat okoz Magyarországnak, hiszen a bevándorlással foglalkozó összes munkatárs a déli határnál teljesít szolgálatot. Teszik ezt annak érdekében, hogy Magyarország meg tudjon felelni minden európai uniós előírásnak, köztük a dublini követelményeknek, és regisztráljanak minden bevándorlót, aki Magyarország területére érkezik – mondta.

Magyarországon minden erejével azon van, hogy ezt a súlyos technikai, kapacitásbeli problémát a lehető leghamarabb orvosolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos összes uniós aspektusnak megfeleljen – jelentette ki a miniszter.

A kormány arról értesült – folytatta –, hogy Ausztria és tíz más EU-s ország illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. "Mi ezzel nem értünk egyet", mert ezek az illegális bevándorlók nem Magyarországon, hanem Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket – mondta.

A kormány szerdai ülésén utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzen haladéktalan konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III-mal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről, a külgazdasági és külügyminiszternek pedig az EU külügyi főképviselőjével kell konzultálnia a nyugat-balkáni illegális bevándorlási nyomás mielőbbi hatékony kezeléséhez szükséges és lehetséges uniós lépésekről.

Szijjártó Péter tudatta továbbá, hogy a magyar-szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez, az anyagbeszerzéshez 6,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kabinet. "Az a célunk, hogy az állam maga építse meg az ideiglenes biztonsági határzárat", ezért a kivitelezésre a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a honvédelmi tárca képviselőiből munkacsoport jön létre – tájékoztatott, hozzátéve, hogy a mérnöki előkészítés már folyamatban van.

Közölte azt is: az ideiglenes biztonsági határzár mielőbbi megépítéséhez szükséges törvénymódosítások ügyében a kormány arra kérte a Fidesz-KDNP-frakciót, alakítson ki "parlamenti egyetértést" a jogszabály-módosítások mihamarabbi országgyűlési megtárgyalása érdekében.

A jövőre vonatkozóan a külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: "minden határszakaszon, ahol a törvénysértő (...) bevándorlás megakadályozására nincsen más hatékony mód, ott az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogjuk alkalmazni".

Szijjártó Péter azt is mondta, hogy a magyar-szerb határon létesítendő határzár nem kétoldalú kérdés, az nem Szerbiáról szól. "Magyarország és Szerbia együttműködése és kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, kiegyensúlyozottak és hatékonyak, mint most" – hangsúlyozta, megerősítve, hogy a jövő szerdai magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón ez a kérdés is szerepelni fog, de a szükséges tájékoztatást már most szerdán megadja szerb kollégájának telefonon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Készenléti rendőrökkel vonultak a Szegedet elárasztó menekülttömeg ellen

Több száz határsértőt fogtak el a Tisza árterében, Szeged határában szerdán. Az elfogottak között sok a kisgyermek – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.

A szegedi rendőrök mellett a készenléti rendőrség is nagy erőkkel vonult a helyszínre. A határsértők egy részét már elfogták, és folyamatosan viszik el őket a buszok.

A rendőrség lezárta a város felé vezető utakat és a töltést is. A Délmagyar arról számolt be, a rend őrei csatárláncban figyelik a környéket. Közben állítólag elkezdett esni az eső és a migránsok hangosan skandálják, hogy el akarnak menni. Ugyanis jelenleg a rendőrök feltartóztatják őket és így áznak. A lap úgy becsüli, legalább 200-300 emberről van szó.

Frissítés: Az Index úgy tudja, a menekültek közül többen rosszul lettek, de a kiérkező mentők senkit nem vittek el a helyszínről. 

Frissítés 2: A rendőrség rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt a történtekről. Az MTI így írt erről:

Csongrád megyében szerdán délután 4 óráig 781 határsértőt fogtak el a rendőrök – közölte a megyei főkapitányság szóvivője. Szenti Szabolcs ismertetése szerint a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője fokozott ellenőrzést rendelt el Szeged területén és a vonzáskörzetében. A rendőrség a polgárőrséget is bevonta az ellenőrzésbe.

Az intézkedésre azért volt szükség, mert reggel Szeged több pontjáról is lakossági bejelentés érkezett a rendőrség ügyeletére arról, hogy határsértőket látnak a városban – tudatta az őrnagy.

A rendőrség a határsértők ellen idegenrendészeti eljárást kezdeményezett. Az elfogottakat egy Röszke melletti hangárba viszik, itt rögzítik adataikat, enni, inni kapnak, majd 24 órán belül tovább továbbszállítják őket az ország más részeire – közölte a szóvivő. Hozzátette: jelenleg az épület befogadóképessége elegendő az elfogottak fogadására. (...)

A rendőrök csatárláncban felállva a belváros irányából a határ felé haladva lépésről-lépésre vizsgálták át az erdőt, miközben a töltést és az azon keresztül vezető utakat is egyenruhások zárták le. Itt több száz határsértőt találtak, köztük sok gyereket és néhány hónapos csecsemőket is. Az elfogottak között akadtak sérültek, volt olyan férfi, aki két mankóval sántikált, őket a mentőszolgálat munkatársai látták el.

Ezzel egy időben a városban is ellenőrizték a járőrök a járműveket, embercsempészeket és határsértőket szállító taxikat is megállítottak – derült ki a rendőrök rádiójából hallatszó beszélgetésekből.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kurva drágán szállította a lámpákat a Tiborcz által is résztulajdonolt cég

Sok városban kapott közvilágítási munkát az a cég, amelyből nemrég szállt ki Orbán Viktor veje. A Direkt36 most azt derítette ki, hogy a lámpák kirívóan sokba kerültek.

Budapesten az Árpád fejedelem útján a Margit híd és a Zsigmond tér közötti szakaszon új LED-es lámpák világítanak, de ilyen márkájú, típusú és technikailag szinte teljesen azonos lámpákat szereltek fel tavaly a keszthelyi Csapás úton a helyi bevásárlóközpontok közelében.

Azt írják, míg az előbbinek 139 085 forintba került, az utóbbiért 217 805 forintot kellett fizetnie a városnak. A különbség abból adódik, hogy Budapesten közvetlenül a gyártótól érkeztek a világítótestek, Keszthelyen a közvilágítás korszerűsítésével megbízott cég, az egészen a közelmúltig a miniszterelnök veje, Tiborcz István által résztulajdonolt Elios Innovatív Zrt. szállította a lámpákat.

A kutatómunka eredményeként kimutathatóvá vált, hogy az Elios olyan árat kapott a lámpákért a munkái során, amelyek más projektekhez képest kirívóan magasak voltak. Ez az árkülönbség több tízmillió forinttal – illetve legalább egy esetben akár százmilliókkal – dobta meg az egyes beruházások költségét. A számlát minden esetben közpénzből – azon belül is túlnyomórészt EU-s forrásból – állták – olvasható a cikkben.

A cég az árképzésükről általánosságban annyit közöltek, hogy “az ajánlatokat a szakmában elismert munkatársaink kizárólag szakmai alapon állítják össze”.

Közben a Párbeszéd Magyarországért (PM) bejelentette, hogy különösen nagy kárt okozó csalás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen a közvilágítási rendszerekre vonatkozó projektekkel összefüggésben. Mindezt azért, mert az önkormányzatok "döbbenetesen drága" közvilágítási rendszereket vásároltak Tiborcz Istvánnak, Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cégétől úgy, hogy a drága technológiát semmi sem indokolja. A PM azonnali KEHI-vizsgálatot követel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerb külügyminiszter: "Azt hittem, hogy a berlini fal már ledőlt"

A szerb külügyminiszter az Európai Uniónak el kell döntenie, támogatja-e a "falépítést", vagy sem, ők minden esetre ellenzik a magyar-szerb határon építendő kerítést.

Szerbia ellenzi, hogy a magyar-szerb határon kerítés épüljön – hangsúlyozta csütörtökön Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszter, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak el kell döntenie, támogatja-e a "falépítést", vagy sem. A szerb diplomácia vezetője görög kollégájával, Nikosz Kociasszal közös sajtótájékoztatóján kifejtette: "itt az ideje, hogy az EU tisztázza: a falak Európája a múlt vagy a jövő". Hozzátette: "azt hittem, hogy a berlini fal már ledőlt". 

Ivica Dacic ugyanakkor kiemelte, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata továbbra is jó, a migránsok kérdése pedig nem Szerbiáé, Magyarországé vagy Görögországé, hanem Európáé. Szerinte Európának meg kell mutatnia, hogy a balkáni térséget az EU részeként éli-e meg, vagy egy falakkal határolt területként. "Nem szeretném kommentálni, hogy ezt a múltban hogy hívták" – fogalmazott a szerb külügyminiszter. 

Kiemelte, hogy Szerbia áldozata ennek a helyzetnek, és Európa nem mutatott kellő megértést, amikor Belgrád felhívta a figyelmet a lehetséges problémára, és nem is biztosított pénzügyi segítséget a hatékonyabb határvédelemre. 

Emlékeztetett arra, hogy belügyminiszterként (2008 és 2014 között) többször is találkozott osztrák és magyar kollégájával, és már akkor felvetette a zöldhatár közös ellenőrzésének ötletét, valamint az elektronikus ellenőrzést, Szerbiának azonban nem volt erre pénze. "Most pedig falaink vannak" – jegyezte meg Ivica Dacic. 

Nikosz Kociasz görög külügyminiszter arról beszélt, hogy egész Európának együtt kell dolgoznia a probléma megoldásán, és ehhez pénzre van szükség. Szerinte "ha minden úgy marad a Balkánon, ahogy ma van, akkor a balkáni társadalmak idegengyűlölővé fognak válni, és a jobboldal felé fordulnak". Hozzátette: azt várja, hogy az EU tagországai készséget mutassanak a probléma megoldására, "ahelyett, hogy kerítéseket emelnének". 

Dragan Gligoric, a szerbiai határőrség vezetőjének helyettese csütörtökön a belgrádi Pink Televízióban elmondta: az év eleje óta mintegy 32 ezren kértek menedéket Szerbiában, ebből 11 200-an az utóbbi 25 napban. Hozzáfűzte, hogy a macedón-szerb határt naponta mintegy ezren lépik át illegálisan. Kiemelte, hogy a határőrség az idén eddig 20 ezer illegális határátlépést akadályozott meg, míg a 2014-es év első felében csak 3 ezer ilyen próbálkozást lepleztek le.

 

 

 

 

 

 

 

Az orrunk előtt születik még egy oligarcha

Az állam eleinte rá akarta tenni a kezét a dohány-nagykereskedelemre, de aztán inkább úgy döntöttek, hogy lényegében ingyen egy körhöz folyjon az innen elérhető összes pénz, még rá is tettek a lapáttal. Lázár János szerint a többi cég egyszerűen túl hülye volt és nem kellett nekik az ingyenpénz. De az egész történetben talán a századvéges Lánczi Tamás szerepe az egyik legérdekesebb.  

Biztosan mindenki emlékszik még Lázár János trafiktörvényére, amikor az egyik hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János írt egy törvényt, lényegében saját magára, aztán szétnyerték magukat trafikokkal a pályázaton, majd két és félszeresére növelte a kormány a hatósági áras hasznukat, aztán a gyerekek érdekében bezáratták a túl jól menő trafikokat úgy, hogy iskolák mellett azért mégiscsak lehessen cigit árulni, aztán az NGM adóstratégái hirtelen kitaláltak egy olyan egyszerű különadót, ami csak a versenytársakat bünteti

Nos, mindennek még közel sincs vége, mert most új szakaszba léptünk. Ennek az oka az lehet, hogy a fent körülírt érdekcsoport még nem volt ott a dohánypiac minden szegletében, és most úgy fest, hogy ezen okvetlenül változtatni kellett. A cigaretta és más dohánytermékek nagykereskedelme ugyanis még nagyon szűken véve is összesen 5-6 milliárdot hozó iparág, amit jellemzően a gyártók megcsináltak maguknak. Azaz elvitték a cigarettát a raktárukból a trafikosokhoz, és ez a szolgáltatás beleszámított a cigi árába.

Csakhogy még tavaly év végén kitalálta kormány, hogy ezt a pénzt államosítaná, a hivatalos indoklás szerint továbbra is védve a gyerekek érdekét.  Pontosabban még nem tudták, hogy ezen belül mit akarnak majd, ezért három lehetőséget adtak meg:

  • vagy átveszi a kormány az egész üzletet és csinál egy teljesen állami nagykercéget, aki kiszállítja semlegesen minden dohánycég áruját mindenkinek;  
  • vagy a kormány rámutat majd egy cégre, akit különösen megbízhatónak érez, és nekik adja az egészet;
  • vagy  meghirdet egy pályázatot, aminek a győztese mindent visz.

Egyből kilőtték volna a két legnagyobbat

Ha az állam nem tartja magánál a dohánynagyker-bizniszt, akkor a koncessziót csak olyan cég kaphatta volna a törvény szerint, amely „legalább 15 éve dohány-nagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre".

Ezzel úgy tűnt, mintha egyből partvonalon kívülre akarnák a két legnagyobb magyarországi dohánycéget, hiszen a BAT-nak volt azóta egy 300 milliós büntetése, a Phillip Morrisnak pedig éppenséggel pont húszmilliós. A szereplők azért inkább vártak, hogy mi is lesz pontosan majd a pályázatban, ha végül az lesz. Azt ugyanis lehetett sejteni, hogy az államigazgatás minden szintjén jelentős humántőkehiánnyal küzdő állam nem biztos, hogy mégis maga akar új logisztikai vállalkozásba fogni drágán és kétséges színvonalon.

Ráadásul a szabályozás szerint a fentebb említett 5-6 milliárdnál is nagyobb lehet a szerencsés győztes haszna, mivel azt szabták meg, hogy a trafikoknak 15 napon belül kell fizetniük a megrendelt termékeket, a gyártók felé viszont csak 60 nap múlva kell fizetnie a dohány ellenértékét az új nagykereskedő trafikellátónak. Ez egy nagyjából 400 milliárdos forgalmú piacon azt jelenti, hogy rengeteg pénz fog parkolni folyamatosan a trafikellátónál, aminek – befektetve a közvetlen profiton túl – további jelentős összeg ütheti a markát. Ezért szórnak a becslések évi 5-15 milliárd forint között az új trafikellátó lehetséges hasznáról. 

Ez azért rengeteg és nagyon biztos pénz

Az iparági szereplők vártak, hogy akkor hogyan dönt majd a kormány, aztán egyszerre csak kiderült, hogy már döntöttek is, egészen egyedi módon. Kihirdették pályázati győztesnek a BAT-ot és Sánta János másik cégét, a Tabán Trafikot egy közös koncesszión keresztül.

A vicc az, hogy véletlenül elfelejtették nyilvánosan is meghirdetni a pályázatot, így szintén véletlenül csak ez a két cég tudott arról, hogy – hivatalosan legalábbis – csak úgy el kell küldeniük egy ajánlatot a kormánynak, és akkor feltehetően nyernek. Ezt sejthették is, hiszen a sokmilliárdos hasznokhoz képest pofátlanul alacsony koncessziós díjat ígértek az államnak: idén tízmilliót fognak befizetni, utána évekig százmilliót, majd 2021-től szintén jelképes 600 milliót, miközben a nagykereskedelem teljes profitja az ölükbe hull. 

Ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal magyarázta, hogy

a többi dohánycég nem látta meg a lehetőséget.

A hoppon maradt cégek közül azonban a legnagyobbak, a Philip Morris, az Imperial és a JTI most közös közleményben állították, nem is tudhattak arról, hogy december óta pályázni lehetett.

A Tabán Trafik Sánta János cége, a Continental nevű dohánygyáruk nagykereskedője. Azonban eddig olyan jelentéktelenül kicsik voltak a piacon, hogy elképzelhető, egyedül nem is tudták volna megoldani a logisztikát, ezért kellett bevenni egy nagyobb céget.

A külön szállításnak is volt bőven előnye, már azon túl, hogy olcsóbban csinálták

A nagy dohánygyártók közel tíz éve a kereskedelemben megszokott nagykereskedelmi rendszer helyett saját disztribúciós hálózat kialakítása mellett döntöttek. A logika az volt egy volt dohányipari középvezető szerint, hogy ha minden boltba saját maguk viszik az árut, akkor pontosabban le lehet követni az adott bolt igényét, jobban biztosítva, hogy véletlenül se alakuljon ki áruhiány. Továbbá abban bízva, hogy jobban tudják érvényesíteni a személyes kapcsolatot, mintha egy nagykereskedő száz másik termékkel együtt lerakodja az övéket is. Ez összességében nem hatékony egyensúly, hiszen egy nagyker is el tudná látni az összes hazai trafikot is, de azt is jelzi, hogy mennyire oda kellett figyelniük a trafikosra, azaz az értékesítőre.

Bevették a másik havert időben

Hogy miért pont a BAT lett a Tabán Trafikkal együtt az évi 5-15 milliárdos jövedelem boldog tulajdonosa, arra talán jel lehet, hogy  Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvéget vezető Lánczi András fia, a Századvég vezető elemzője március elején a BAT dohánycég felügyelőbizottsági tagja lett. 

Felívelő pálya

Lánczit nemcsak az elemzői tevékenysége tette ismertté, hanem nemzetközi tevékenysége is. Ő lett az ügyvezetője Orbán Viktor miniszterelnök stratégiai főtanácsadója, Habony Árpád és a Fidesz–KDNP politikai tanácsadója, Arthur J. Finkelstein Londonban bejegyzett közös cégének, a Danube Business Consulting Ltd.-nek. Lánczi emellett az MTVA hivatásos bloggere is havi félmillió forint körüli honoráriummal.

Az ifjabbik Lánczi a századvéges vezető elemzésein kívül emellett volt tanára, Navracsics mellett volt a minisztériumban helyettes államtitkár, illetve kültagja volt még egy kis bt.-nek is a Népszabadság szerint.  

Szakmai alkalmasságát nehéz lenne megkérdőjelezni, az ELTE-n politológiát végzett Lánczi szerint ugyanis azért látott benne hirtelen fantáziát a dohánycég, mert ő például egészségesen él. Az is igaz persze, hogy magát egyébként „elismert szakember"-ként írja le, valamilyen, nem megnevezett területen. 

A BAT azt mondta, hogy ők nem kommentálják a felügyelőbizottsági tagjaik kinevezésének okát, aztán kommentálták azzal, hogy Lánczinak nincs köze semmihez és nem is volt, de különösen nincs köze ahhoz, hogy utána iszonyatos bizniszt nyertek titokban.  Ők is simán leírták, hogy nekik egészséges emberek kellenek a vállalati adatokra rálátó felügyelőbizottságban, akik „rálátnak a hazai társadalmi folyamatokra", de szerintük az is fontos, hogy kellő „szakértelemmel rendelkezzenek a szabályozott piacok működésében". 

Az új rendszer drágább lesz 

„Versenyellenesnek tartjuk, tőlünk elveszik az ellátás lehetőségét, ami pluszköltséget jelent úgy, hogy el is kell bocsátanunk rengeteg embert" – mondta Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco igazgatója a többi kárvallott nevében is. Azért lesz nekik pluszköltség, mert az új ellátó sokkal drágábban fogja intézni a kiszállítást, az új, rögzített árrés 13 százalék lesz a cigarettára és 15 százalék a dohányra. „Mi lényegesen olcsóbban csináltuk ezt eddig” – magyarázta Dezső.

Önmagában az nem lenne hülyeség, ha csak egy cég végezné a kiskerek ellátását, azonban ez úgy lenne versenysemleges, ha az iparági cégek szabad akaratukból állapodhatnának meg arról, hogy mennyiért és hogyan végezzék ezt a munkát, mondta Dezső. Most viszont rákényszerítik a cégeket, hogy a versenytársaik vigyék ki a termékeket elég drágán.  

Az ellátónak annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hoznia egy raktárat és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.

Stratégiai cég lett

Megkérdeztük a BAT-ot is, hogy honnan tudtak a titkos pályázati lehetőségről, ők keresték-e meg a Continental cégét, vagy fordítva történt, illetve hogy számíthatunk-e további teljesen tapasztalatlan emberre a vezetésük környékén. Ők nem válaszoltak üzleti titok miatt, de szerintük ez egy érthető és nyilvános pályázat volt, és „viccesnek” tartják, hogy a többiek ezt nem így érezték. Lánczi Tamásnál a közleményükre hivatkoztak (lásd a feljebb a keretes írást). 

Orbán Viktor a múlt hét végén „nemzetstratégiai fontosságúvá” nyilvánította a BAT–Tabán Trafik közös trafikellátójának indulását.

Ez azért kifejezetten hasznos a jól helyezkedő BAT-nak és Sánta Jánoséknak, mert így már nem kell a Gazdasági Versenyhivatal beleegyezését kérni a dologhoz, nem gond az se, ha versenytorzító. A törvényben mentesítették a trafikellátót az iparűzési adó alól is.

A koncessziót 20 évre nyerték meg, ami az elenyésző költségeket tekintve azt jelenti, hogy itt már tényleg nagyon nehéz lesz elszúrni, hogy milliárdokat kaszáljanak zéró erőfeszítéssel a szerencsés győztesek.

Rájuk ígértek sokszorosan

Igen ám, de most szerdán rájuk ígért a többi dohánycég, az Imperial Tobacco, a JTI és a Philip Morris összefogva, szintén a semmiből, már bőven a titkolt pályázat után. A 10, 100 vagy 600 millió helyett hatmilliárdot kínálnak évente az államnak.

Egészen pontosan azt írják, hogy „a három vállalat az ajánlatában évente lépcsőzetesen növekvő, 6 milliárd forintig terjedő koncessziós díjat vállal, tekintettel arra, hogy egyrészt a kijelölt ellátó – a jogszabályban meghatározott feltételek alapján – várhatóan nagyon magas nyereséget érhet el, mely ezen vállalatok becslései szerint akár az évi 16 milliárd forintot is elérheti, másrészt a kormány a koncessziót 20 évre adja meg, és ezzel hosszú távú kiszámíthatóságot helyez kilátásba.

A koncessziós díj ezen összege tükrözi az ehhez hasonló koncessziók valós piaci értékét, azon vállalatok becsült jövedelmezőségi szintje alapján, melyek hasonló kiskereskedelmi logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak Spanyolországban, Olaszországban, vagy Franciaországban. Ha nyílt ajánlattétel lenne meghirdetve erre a tevékenységre, a piac ennek a szintnek megfelelően határozná meg a koncesszió értékét" – írják a közleményükben.

Kicsit megbolygathatja ez a leosztást, mert ha tényleg ilyen bemondásra mennek a dolgok már a dohányiparban, akkor nem kizárt, hogy még foglalkoznak is az ajánlattal. Persze ha csak a Tabán Trafiknak és a BAT-nak kellett egy brutális üzletet csinálni, akkor nyilván nem, hiszen a jól sikerült pályázat a váratlan eredményhirdetéssel pár napja már lezárult. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az évszázad kifogása miatt nem indít eljárást Matolcsy ellen az ügyészség

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja, hogy nem indul eljárás Matolcsy György ellen, miközben a jegybankelnök az ügyészség szerint is hamis vagyonnyilatkozatot adott le – mondta Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Emlékeztetett arra, hogy a DK április 24-én jelentette fel okirathamisítás miatt Matolcsy Györgyöt és Gerhardt Ferencet, mivel miközben a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke "milliós fizetéseket kapnak alapítványaiktól", ezeket a jövedelmeket nem tűntették fel a vagyonnyilatkozatukban.

A politikus közlése szerint az V. és XIII. kerületi ügyészség frissen megküldött válaszában elismerte, hogy Matolcsy György hamis vagyonnyilatkozatot adott le, amivel megszegte a hatályos magyar jogszabályokat, de mégsem indítanak ellene eljárást.

"Kétségtelen tény, hogy az alapítványoktól származó jövedelem adóköteles jövedelem, ekként pedig a vagyonnyilatkozatban feltüntetendő, így a bűncselekmény objektív tényállási elemei, elkövetési magatartás, elkövetési tárgy megállapíthatóak, a feljelentett cselekmény tényállásszerű" – idézett az ügyészség határozatából Gréczy Zsolt.

A hatóság szerint – idézett tovább a szövegből – "a feljelentésből kitűnik, hogy a feljelentett személyek a tiszteletdíjjal közvetlen kapcsolatba nem kerültek, az összegek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg. Így arra következtetni, hogy a valótlan adatok szolgáltatását tudatuk átfogta volna nem lehet. A szándékosság hiányában pedig a cselekmény nem bűncselekmény".

A DK szóvivője úgy összegzett, hogy az ügyészség szerint Matolcsy György hamis vagyonnyilatkozatot adott le, de a "tudata alkalmatlan arra", hogy egyszerű jogszabályokat értelmezni tudjon, ezért nem lehet felelősségre vonni. Gréczy Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a törvények nem ismerete nem mentesít azok alól.

A DK elfogadhatatlannak tartja az "arcpirítóan cinikus" elutasítást, ezért felügyeleti panasszal él – jelezte.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mészáros Lőrinc elbukott egy negyedmilliárdos tendert

345,6 millió forint értékben hirdetett meg közbeszerzést az Északdunántúli Vízmű Zrt. a Kocs és Nagyparnakpuszta ivóvízminőség javító projekt kiviteli terveinek elkészítésére – írja az Mfor.hu.

Az érdekesség nem is ez, hanem az, hogy az elmúlt időszakot nézve meglepő dolog történt. A munkát ugyanis - noha indult a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége is a közbeszerzése – a Duviép 2000 Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte el egy 260,2 millió forintos ajánlattal – olvasható a lap cikkében.

Mészáros Lőrinc idén már nyert el jelentősebb összegű közbeszerzést, egy közel 10 milliárd forintos gáterősítési munkákra vonatkozó kiírást.

Ezen a tenderen még csak a második legolcsóbb ajánlat sem az övék volt, ebben megelőzte őket a DHH-15 Konzorcium, de még ők is 18 millióval drágábban csinálták volna meg, mint a győztes. 

A 260,2 millió forintos ajánlat a lap szerint a munkák becsült értékétől 27 százalékkal marad el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kósa Lajos hogy belegabalyodik a népcsoportokba!

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke bevándorlótémában beszélt szerdán a rendészeti bizottság ülésén.

Az RTL Klub által közzétett felvételen a politikusnak eléggé meggyűlik a baja a Ruandában élő törzsek, a hutuk és a tuszik nevével.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szeged határából jelentjük: helyi fiatalok is benne vannak az embercsempészetben

Mint ahogy arról tegnap beszámoltunk, Szeged határában nagy a jövés-menés, leginkább menekültek érkeznek. Tegnap délután négyig 781 embert regisztráltak a rendőrök. 

Tudósítónk a csütörtök hajnali óráktól Szeged környékén követte az eseményeket. Reggel fél hétkor már tucatjával látta Szeged Gyálarét városrészén a migránsokat, akik 2-4 fős csoportokban sétálgattak. Néhol a helyiekkel beszélgettek, akik közül volt, aki megmutatta nekik, merre menjenek tovább. 

Bármelyik utcába benézek, menekülteket látok. Tíz perc alatt kéttucatnyi emberrel találkoztam 

– jelentette tudósítónk, aki szerint eddig két rendőrfurgont látott a helyszínen. Rendészeti források egyébként azt tanácsolják a lakosságnak, hogy ne vegyék fel autóval a menekülteket, mert az már embercsempészetnek minősül. 

Közben a tudósítónk látta, ahogy egy öttagú, Közel-Keletről érkezett családdal szemben intézkednek a rendőrök. Mint mondta, az anya rosszul volt, ezért a mentők látták el, akik angolul beszéltek vele. Három kisgyerekkel jött át a határon, ők pokrócokat kaptak, és beültették őket a rendőrautóba. Mint kollégánk fogalmazott: „nagyon emberségesek voltak a rendőrök”. 

Azt is mondta, hogy a hajnali órákban egyelőre nincs nagyobb mozgás a Tisza töltésénél, ahol tegnap rendőrlánc állt fel, hogy szervezetten fogadják a menekülteket. Kollégánk reggel hétig csak pár rendőrautót látott, viszont a város felett hajnal óta helikopter köröz. 

A reggeli órákban intenzív volt a forgalom Ásotthalomnál is, ahol nyolc óra körül 30-40 ember várta, hogy rendőrségi kisbuszokban elszállítsák őket a menekülteket fogadó táborokba. 

Tudósítónk fél nyolc körül találkozott Szeged külvárosában egy német újságíróval, aki Thesszalonikinél csatlakozott egy palesztin férfihez, aki az Iszlám Állam elől menekült Szíriából. Mint mondta az újságíró, 

kilenc óra alatt értek át a határ szerb oldaláról a magyarra,

ezért csapzottak, fáradtak voltak. A városban az egyik első dolog, ami fogadta őket, egy rendőri igazoltatás volt, miközben éppen kollégánkkal beszélgettek. Elsőre továbbengedték a párt, de később a palesztin férfit mégis rendőrautóba ültették. A német újságírót nem fogták el, de közölték vele, hogy hiába uniós állampolgár, akár öt év letöltendőt is kaphat, amiért segédkezett egy illegális bevándorlónak átjutni a határon. Az újságíró mondta, hogy nem adja fel, a rendőrautóban is követi a férfit, mindenképpen szeretné dokumentálni az útját. 

Miközben korábban kollégánk az újságíróval és a palesztin férfival beszélt, a rendőrök kissé ingerülten tudósítónk kameráját is el akarták venni, hogy visszanézzék a felvételeket. Arról kérdezgették, hogy miért van egyedül, majd amikor az igazolványát vette elő a zsebéből, arról kezdték faggatni, hogy

miért remeg a keze?! 

Tudósítónk erre elárulta, hogy neki mindig remeg. Szerinte azért bánhattak vele ennyire marconán az egyenruhások, mert embercsempésznek nézték. „Egy kombi Skodával vagyok, ilyesmi szokott lenni az embercsempészeknek is, akik ráadásul mindig egyedül hozzák a menekülteket, hogy minél többen férjenek be melléjük" – mondta helyszíni tudósítónk, akinek később a rendőr elárulta, azért ilyen feszültek, mert tegnap reggel óta nem aludtak. 

Reggel találkoztunk a szennyvíztelep mellett lakó úrral is, aki arról beszélt, hogy ott van a gócpont, ahol a napraforgótáblák között akár napokig is bujkálnak. Tegnap azért volt nagy razzia a környéken, hogy kiszedjék a menekülteket a búvóhelyről, állítólag ez nagyjából sikerült is. 

Tudósítónk megtudta, hogy tegnap két embercsempészt is elkaptak, az ő autóik az egyik környező utcában várják, hogy elszállítsák őket a rendőrök. 

Nagy biznisz a szegedi fiataloknak

Megtudtuk a város szélén lakóktól, hogy a menekültek a helyi, magyar fiatalok segítségével jutnak át a határon. Úgy nevezik őket a városban, hogy sétáltatók. Azt csinálják, hogy a szerb oldalon találkoznak a menekültekkel, akikkel átsétálnak a kitaposott ösvényeken. Attól függően, hogy hányan vannak, milyen útvonalon jönnek, mennyire rizikós a helyzet

100-150 eurót is elkérnek egy 30-60 perces sétáért.

A határ magyar oldalára érve, megmutatják a menekülteknek az embercsempészek autóit, majd visszasétálnak a szerb oldalra, ahol az autójukba ülve, legálisan jönnek vissza Magyarországra. Ha ez tényleg így van, akkor furcsa, hogy nem szúr szemet a határőröknek, hogy néhányan naponta többször járnak át Szerbiába egy kis friss levegőt szívni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Németh Szilárd: az üldözötteket továbbra is fogadja Magyarország

Azokat a menekülteket, akiket valamilyen oknál fogva üldöznek vagy nagyon komoly háborús helyzet alakult ki az országukban, továbbra is fogadja Magyarország, hiszen ők az életüket mentik – mondta Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő az M1 aktuális csatornán szerdán.

Hozzátette: akiknél azonban a fő motiváció gazdasági eredetű, akik a jobb élet érdekében indulnak el, azok nem menekültek.

Németh Szilárd úgy fogalmazott: a most zajló bevándorlás már gyakorlatilag egy népvándorlás, hiszen több millióan indultak el Európa felé. Ezt a problémát csak úgy lehet megoldani, ha az Európai Unió határán kívül állítják meg őket, ennek érdekében az unió határát meg kell erősíteni, illetve azokat az állapotokat kell megszüntetni, amelyek ezt a jelenséget előidézik – fűzte hozzá.

A politikus kiemelte: Magyarország egyedül képtelen kezelni a helyzetet, ezért jön létre a déli műszaki határzár – amely csak a zöldhatárt érinti –, és ezért jelentette be kedden Magyarország, hogy nem fogad vissza senkit, mert az ország megtelt és nincs több kapacitás.

A határzárral kapcsolatban megjegyezte, más európai uniós országok is fontolgatnak hasonló lépéseket vagy már meg is lépték, az Olaszországgal határos országok például már lezárták a határaikat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Burkolt díjemelés: helyjegy kell az expressz vonatokra

A siófoki vasútállomás információsa érdeklődésünkre megerősítette, hogy nemigen tudunk helyjegy nélkül expresszvonattal Budapestre jutni.

Helyjegyet kell váltani gyakorlatilag minden, a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatra, új elnevezésük szerint expresszekre; a sebesvonathoz meg pótjegy kell, azaz úgy drágult a vonatközlekedés, hogy a tarifa változatlan maradt. Felháborodott olvasók hívták fel a figyelmünket a nyári menetrend belépésétől érvényes változásra, többen is felvetették: arról nem volt szó, hogy a déli parti vasút-korszerűsítéssel ez a burkolt díjemelés is együtt jár. Egyik siófoki diák utas úgy számolt: egy pesti út oda-vissza 1600 forintjába került, mostantól egy ezrest hozzátehet az 500 forintos pótjegy miatt.

Kérdeztük a vasúttársaságot, de egyelőre nem kaptunk választ. A siófoki vasútállomás információsa azonban szerdán érdeklődésünkre megerősítette, hogy nemigen tudunk helyjegy nélkül expresszvonattal Budapestre jutni. Vigasztalásul a hölgy hozzátette: legalább biztos lesz az ülőhelyünk a nyáron gyakorta zsúfolt vonaton.
Nem tudni, a MÁV-nak ez az ügyesen titkolt (a legtöbb utas csak a jegyváltáskor szembesül a hely- és pótjegyváltási kötelezettséggel) húzása már annak az új szemléletnek a része-e, amiről Dorner Lajos, a Balaton Fejlesztési Tanács szakértője beszélt szerdán a balatoni közösségi közlekedés jelenét és jövőjét taglaló siófoki konferencián. – Már a Déli-pályaudvaron kezdődhessen a nyaralás, ehhez a Balatont kiemelt szolgáltatásként kell megjelenítenie a vasúttársaságnak – így a szakember. – Vagyis ne csak pusztán eljuttatni akarja a nyaralót a Balaton partjára. Ez persze újfajta gondolkodást igényel, miközben az egyik cél a közösségi közlekedés fejlesztésével az, hogy minél többen válasszák a vonatot az autó helyett.

Dorner Lajos szerint a déli vasút korszerűsítésének októberre befejeződő első üteme csak a kezdet, reményeik szerint 2016 elején elindulhat a folytatás is a déli parton, a Fonyód-Kaposvár vonal felújításával együtt, mely „drasztikus menetidő-csökkenéssel járhat együtt”. Bejelentette azt is, hogy az ország legmodernebb utastájékoztató rendszere épül ki rövidesen a Balatonnál, melyben együtt jelennek meg a vonatokkal, buszokkal és hajókkal kapcsolatos információk. A hosszabb távú jövő pedig az egységes tarifa-, bérlet- és jegyrendszer kialakítása, vagyis ha a nyaraló bérletet vált, azzal a vonat után buszra is szállhasson, sőt, akár hajóra is. – Ne azzal foglalkozzon a turista, hogy miképpen tud eljutni a régióban egyik helyről a másikra – tette hozzá Dorner Lajos. – Ehhez persze a vonat- és buszközlekedés összehangolásán túl sűrű(bb) menetrend is kell.
No és például az, hogy a Balatont körbe lehessen vonatozni – ennek első lépcsője lehet az északi parti vonal villamosítása.

Száz éve már működött

Vonatról hajóra szállva a Déli-pályaudvarról Balatonfüredre lehetett jutni a Déliben váltott jeggyel már száz évvel ezelőtt is – idézte a múltat Dorner Lajos, vagyis már akkor is egységesen kezelték a balatoni régiót. Ezért is tervezik most a Balatoni Közlekedési Szövetség létrehozását, hogy legyen egy csapat, amelyik a régió közösségi közlekedését koordinálja.

Kisvasutat Buzsákig

A Balatonnál 160-nal sosem fognak száguldani a vonatok, de a 120-as tempó elérendő – magyarázta Dorner Lajos a siófoki konferencián. Arról is beszélt: a déli vasút korszerűsítésének második ütemében a balatonfenyvesi kisvasutat „beviszik” a fenyvesi állomásra; ma még meglehetősen kihasználatlan, ezért lenne fontos, hogy Buzsákig meg tudják hosszabbítani a kisvasút útvonalát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A TV2-nek 14 milliós büntetésbe fáj az Éden Hotel-botrány

Elkaszálta a Médiatanács a TV2-t az Éden Hotel című műsor szexuális közeledést bemutató, nagy botrányt kiváltó jelenete miatt. Ekkor történt, hogy az egyik női szereplőt férfi játékostársa erőszakos módon próbált rávenni arra, hogy lefeküdjön vele. A csatornának 14 millió forintos bírságot kell fizetnie érte – írta meg a hvg.hu.

A büntetés nem merül ki ennyiben: emellett arra is kötelezik a TV2, hogy a jogsértésekről szóló közleményt három napon belül tegyék közzé az Éden Hotel egykori műsorra tűzési időpontjában sugárzott műsorszámban legalább két alkalommal, és a TV2 honlapjának nyitóoldalán legalább egy héten át folyamatosan.

A Médiatanács döntését azzal indokolta, hogy a csatorna a jelenet bemutatásával megsértette az emberi méltósághoz való jogot, valamint a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tilalmazó rendelkezéseket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kocsis Máté megszólalt a "buzeránsozásról"

Nagy port kavart Ungár Klára Facebook-bejegyzése, melyben lemelegezte Kocsis Mátét és Szájer Józsefet. Kocsis ezt kikérte magának és azt mondta egy riportban: "nem vagyok buzeráns". A 444 megkérdezte a fideszes politikust, szerinte nem volt-e tiszteletlenség ilyet mondani.

A VIII. kerület polgármestere azt válaszolta, inkább az a tiszteletlenség, hogy házas családapa létére ilyet mond róla egy magát liberálisnak valló politikus.

A lap arról is beszámolt, hogy az interjú után Kocsis még odajött hozzájuk, és elmondta, rengeteg gyűlölködő levelet kap a családja azóta, hogy Ungár Klára megvádolta, és ez alaposan felzaklatta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hende: 50 milliárddal költünk többet 2016-ban a védelemre

A tavaly szeptemberi walesi és a jövő évi varsói csúcs között „félúton” értékelték a walesi döntések megvalósítását – mondta el Hende Csaba a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásait követően. A miniszter közölte: a biztonsági környezetet kelet és dél irányából egyszerre érkező kihívások határozzák meg, a szövetségnek pedig minden irányból késznek kell lennie ezek kezelésére.

A miniszter elmondta: döntés született arról, hogy duplájára növelik a NATO reagáló erőinek létszámát, megkezdték az előretolt integrációs törzselemek telepítését a keleti tagállamokba, amilyen a tervek szerint Magyarországon is lesz a NATO-erők mozgását és fogadását elősegítendő és felgyorsítandó. Emellett döntöttek a politikai, katonai döntéshozatal felgyorsításáról és áttekintették a védelmi költségvetéseket.

50 milliárddal költünk többet 2016-ban a védelemre

Hende emlékeztetett, hogy Magyarország védelmi kiadásai idén több mint 8 százalékkal növekednek, jövőre pedig további 22 százalékkal, amit mintegy 50 milliárd forintot jelent. A miniszter közölte: Magyarország kiemelt hozzájáruló a szövetség műveleteiben és dobogós a műveletekre fordított pénz tekintetében; továbbá kiemelkedő helyet foglal el a parancsnoki struktúra feltöltésében, és a nyár folyamán kvótáit fel is tölti. Magyarország ezeken túlmenően az első európai NATO-tagállam, amely hosszabb időre küldött csapatokat a Baltikumba, és az elsők között van a képességek megerősítéséhez való szárazföldi hozzájárulásban.

„Hazánk NATO-ban nyújtott teljesítménye kifejezetten jó” – vélekedett a tárcavezető, utalva arra, hogy Magyarország azok között van, akik hatékonyan költik el forrásaikat.

„Sok pénzből könnyű, kevés pénzből sokkal nehezebb jó eredményeket elérni" – hangsúlyozta Hende Csaba.
A miniszter elmondta: a szövetség jó úton jár, levonta a megfelelő következtetéseket az ukrajnai háborúból, és Varsóra már agilisabb és erősebb szövetségként készül.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a NATO hozzáállását két fogalompárnak kell uralnia: a védelem és párbeszéd, valamint az erő és egyensúly, vagyis párbeszédet kell folytatni mindenkivel a béke érdekében, valamint erőt kell mutatni, de fenn kell tartani az egyensúlyt.

A minszki megállapodások megvalósításáról is tárgyaltak

Csütörtökön a szövetségesek az ukrán védelmi miniszterrel egyeztettek. Eszmecserét folytattak a minszki megállapodások megvalósításáról és Ukrajna további támogatásáról. Itt Hende megerősítette, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint ahhoz való jogát, hogy maga döntsön geopolitikai orientációjáról. A miniszter kiemelte: szilárd meggyőződése, hogy a konfliktusnak nincs katonai megoldása, hosszú távú stabilitás csak felelős párbeszéddel érhető el, átfogó reformokkal, és az emberi jogok, köztük a nemzeti és etnikai kisebbségek, különösen a magyar közösség jogainak tiszteletben tartásával. A tárcavezető tudatta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Ukrajnát, sebesülteket lát el a Honvád Kórházban, és a jövőben egy orvos ezredes is segíti majd az ukrán katonai egészségügyi rendszer átalakítását.

A NATO-országok védelmi miniszterei az afgán kormány képviselőivel is egyeztettek. Hende Csaba elmondta, hogy a NATO elkötelezett, hogy 2016 végéig folytatja a jelenlegi, „Eltökélt támogatás” nevű műveletét.

„Az afgán biztonsági szektor fejlődik, a hadsereg és a rendőri erők sikeresen helytállnak a harci helyzetekben, a NATO által nyújtott támogató tevékenységre a következő években is szükség lesz” – húzta alá a miniszter, később azt is hozzátéve: Afganisztánt nyilvánvalóan nem lehet magára hagyni.

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV