Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Itt egy visszautasíthatatlan állásajánlat

Rabszolgakölcsönzés, röghöz kötés, parancsuralom, állami robot – ilyesmi dolgok jutottak eszébe az ellenzéki pártoknak a közfoglalkoztatást módosító törvényjavaslatról, amiről most tárgyalnak a parlamentben, de nem biztos, hogy ennyire fekete-fehér a dolog. Az új tervek lényege röviden az, hogy kiközvetítenék a közmunkásokat idénymunkára, és ha visszautasítják, kizárják őket a közmunkából is. A kormány szerint csak piaci munkához segítik az embereket és megakadályozzák a trükközést, a döntés ellenzői szerint pedig, bár lehet benne némi pozitívum, inkább rossz az új irány.

A múlt héten nagyot durrant a hír, hogy a kormány 

  • lehetővé akarja tenni, hogy a gazdák és a munkáltatók nyári idénymunkára kölcsönkérhessék a közmunkásokat az önkormányzatoktól,
  • és ki akarja zárni a közmunkaprogramból azokat, akik felmondanak a munkahelyükön.  

A visszautasíthatatlan állásajánlat

Ha a tervekből valóság lesz, akkor az első pont alapján bármelyik közmunkás pillanatok alatt mondjuk egy répaültetvényen találhatja magát idénymunkásként, a második pont miatt pedig ugyan felmondhat – mert mondjuk nem bírják a fárasztó fizikai melót –, de akkor nemcsak a fizetését bukja, hanem a közmunkarendszerből is kiírja magát, tehát a kvázi munkanélküli segélytől is elesik.

Ezek alapján, akinek nagyon kell a pénz, az úgysem fog felmondani.

Elméletileg lenne még egy kiskapu – az idénymunka visszautasítása –, de a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett tervezet ezt is előrelátóan bezárja: 

Aki visszautasítja az idénymunkát, az 3 hónapra kizárja magát a közmunkából, ezzel pedig szintén elesik a segélyként kapott pénztől.

Ha a törvénymódosítót elfogadják, minden közfoglalkoztatott, aki mondjuk szíve szerint elkerülné a keményebb földmunkát vagy a gyümölcsszedést, egész nyáron retteghet, hogy a helyi polgármester ne épp őt jelölje ki ilyesmi feladatokra. 

Ha valakit mégis kijelölnek 

Pintér módosítója azt is tartalmazza, hogy a járási foglalkoztatási hivatalnak vagy az önkormányzatnak hogyan kell levezényelnie ezt az egészet:

  1. Ha egy gazdánál mondjuk meggyet kell szüretelni, akkor ahelyett, hogy maga keresne napszámosokat, csak szól a helyi polgármesternek, hogy mennyi ember kell neki.
  2. A polgármester megmondja a gazdának, hogy kik lennének alkalmasak erre a munkára a közmunkások közül, vagyis nagyjából kijelöli, hogy kit küld ki napszámra.
  3. Ezután szól a járási foglalkoztatási szervnek, a közmunkások adminisztrátorának, hogy kik mennek meggyet szedni közmunka helyett, a szerv pedig az idénymunka idejére felmenti a őket a közmunka vagy a rendelkezésre állás alól.

A közmunkásnak tényleg elég kevés szerepe lenne ebben az egészben, gyakorlatilag azon kívül, hogy azt mondja, „igen, köszönöm”, nemigen marad választása, ha szeretne valamiből megélni. Egyébként a munkáskölcsönzésről már régebben is beszélt a kormány, az viszont, ahogy a parlamentben most tárgyalt módosító szerint ezt megcsinálnák, kicsit talán inkább a feudalizmusra, mint egy piacgazdaságra emlékeztet.

Nem lenne csodaszer, de nem is méreg 

A javaslat indoklása szerint a lépésre főként azért lenne szükség, mert az állam így segítené összekötni a munkaadókat és a munkavállalókat, akik gyakran nem találnak egymásra, ha mezőgazdasági munkáról van szó.

Ha ez igaz, akkor a piaci megoldás nyilván az idénymunka vonzóbbá tétele lenne magasabb fizetéssel, munkakönyvvel, minőségi munkásszállásokkal vagy sok ingyenes napközbeni hűsítővel és hasonlókkal. Ha kevés az idénymunkás és nagy rájuk a kereslet, akkor a feljavított munkakörülmények több embert vonzanának a területre, ami elég hamar helyreállítaná a munkakínálatot is valószínűleg, idővel pedig beállhatna valamiféle egyensúly a mostaninál talán kicsit jobb körülményeket biztosítva a munkásoknak. A parancsszó, a közmunkások kikényszerítése a földekre napszámban azt jelzi, hogy a kormány nem igen hisz ebben ebben a megoldásban.

A kormányzat másik kimondott célja az egésszel, hogy piaci munkához segítse azokat, akik képtelenek kitörni a közmunka világából.

Ez egyébként ténylegesen valós probléma: a statisztikák szerint az évek múlásával egyre kevesebben tudnak közfoglalkoztatottból valódi hozzáadott értéket termelő – piaci igényeket kielégítő – foglalkoztatottá válni. Ezt alátámasztja a Defacto korábbi elemzése is. 

A gond, hogy az idénymunka nem olyasmi, ami komolyabb hozzáadott értéket termelne, és lényegéből adódóan még csak nem is állandó, szóval az ábrázolt problémában sem ez hozná el a trendfordulót. 

  • Az érintett munkásokat az egész még kiszolgáltatottabbá tenné, mert innentől nem tárgyalhatnának a bérükről, és nem maradna semmilyen alkuerejük, ami Bálint Mónika, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért szervezője szerint a munka törvénykönyvével is ellentétes lehet.
  • Mivel nem is utasíthatnák vissza az ajánlatot, a gazdák biztosan nem fizetnének többet a törvény szerinti minimumnál, ami most óránként 518 forint
  • Molnár György, az MTA Közgazdaságtudományi intézetének főmunkatársa szerint a tervezet mindenképpen beavatkozik a piacba, hiszen arra a kevés, államtól független munkahelyre is ráteszi a kezét, ami a fejletlen régiókban megvan. A közmunkások ugyanis kiszorítanák a mostani idénymunkások egy részét a rendszerből. 
  • Az a lehetőség pedig valószínűleg megszűnik, hogy valaki mondjuk hat óra közmunka mellett még elmenjen napszámba, ami az így dolgozó közmunkások bérét csökkentené.

Az utolsó pont egyébként már szinte átvezet az elképzelés előnyös hatásaihoz, merthogy a sok hátulütő mellett ilyenek is vannak, és egyébként nem is elhanyagolhatók. 

  • Sok munkaadó pont arról panaszkodott korábban, hogy nehéz alacsonyan fizetett idénymunkára embert találni, mert sokan inkább maradnak a közmunkában napi hat órát és dolgoznak még mellette, természetesen feketén, és általában nagyon rossz munkakörülmények között, amit egy ilyen lépéssel vissza lehetne szorítani.
  • A másik legnagyobb előny pedig az lenne, hogy az idénymunkára kötelezett közmunkásokat az ún. egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint kellene alkalmazniuk a gazdáknak, amiben a törvény szerint a közfoglalkoztatási bérnél magasabb, a minimálbér legalább 85 százalékának megfelelő bért kell fizetni. Ezért elvileg azok a közmunkások, akik nem alkalmazták a hat óra közmunka+feketézés kombinációt, ezzel az opcióval jobban járnának. És a munkaadóknak is jobb lenne ez, mert a foglalkoztatás így sokkal olcsóbb. 

Molnár ezek miatt összességében  úgy gondolja, lesznek olyan települések, ahol pozitív hatásai lesznek a tervezett változtatásnak.   

Lehet ilyesmit, csak nem biztos, hogy így kellene

Ami viszont első ránézésre kicsit fölöslegessé teszi ezt az egészet, az az, hogy

már most is van lehetőség arra, hogy a közmunkások nyáron három hónapra felmentést kérjenek a közfoglalkoztatásból, hogy elmehessenek idénymunkára, amit sok helyen meg is engedtek,

ha az érintettek ezt papírral bizonyították. Bálint Mónika szerint ez a rendszer sok önkormányzatban jól működik, és a közmunkások viszonylag sok pénzt – legalábbis a közmunkásbérnél többet – tudnak így keresni nyaranta, ráadásul piaci alapon.

Egyébként az sem egészen új ötlet, hogy idénymunkára kölcsönadnák a közmunkásokat, ugyanis korábban is volt már hasonló. 2011 végéig termelő cégeknél dolgozhattak a közmunkások, ami az MTA kutatásai szerint jó hatással volt a foglalkoztatásra: ha a közmunkás jól dolgozott és jó kapcsolatot épített ki az adott céggel, akkor jó eséllyel felvették teljes állásba is. Ez a rendszer már megfordíthatná a közmunkások piaci elhelyezkedésének romló tendenciáját.

Ez a rendszer viszont 2011-ben valamiért megszűnt, a most tárgyalt módosítónak pedig ugye azért nem lesz ilyen hatása, mert ahogy már jeleztük is, alapból csak alkalmi munkáról van szó, nem állandó álláslehetőségről. 

Homályos magyarázat 

Hogy erre miért van pontosan szükség, arra a kormánynak csak nagyon fura magyarázatai vannak. Kovács Zoltán kormányszóvivő pontosan azt mondta erről az M1 Híradójának, hogy azért kell szankcionálni, hogy valaki felmondjon a munkahelyén, mert nem akarják, hogy

ha valaki egy piaci alapú, jól működő és stabil munkahelyet talál, csak azért próbáljon visszajönni a közfoglalkoztatás rendszerébe, mert mondjuk trükközni akar ezzel.

Hogy pontosan hogyan lehet trükközni ezzel, azt nem nagyon tudni. Megkérdeztük a kormányszóvivőt, hogy milyen trükközésekről tud a kormány, de eddig sajnos nem kaptunk választ. 

Bálint Mónika sem érti, mire gondolhat itt a kormányszóvivő, ő nem tud olyanokról, akik, ha van egy jó munkahelyük, vissza akarnának menni a közfoglalkoztatásba. Azzal pedig szerinte inkább a munkaadók, köztük sokszor közintézmények trükköznek, hogy közalkalmazottakat kirúgnak, majd közmunkás fizetésért visszafoglalkoztatnak. Ez ellen 2013-ig volt rendelkezés, de Bálint tudomása szerint már nincs, és bár a kormány korábban ígérgette, hogy ez ellen tesznek valamit, láthatóan inkább a munkások büntetésével van elfoglalva, amikor módosítani kell a közmunka rendszerén.

A Közmunkás Mozgalom szerint az elhelyezkedést az ilyen büntető lépések helyett az segítené, ha a közmunkásokat álláskeresőként tartanák számon, és a foglakoztatási szervek adnának nekik állásajánlatokat. Bálint Mónika szerint Réthy Pál közfoglalkoztatásért felelős BM-államtitkár tett is erre való utalásokat nekik, de eddig a gyakorlatban nem történt semmi, valószínűleg azért, mert akkor a statisztikákban álláskeresőként jelennének meg a közmunkások, így nem lehetne a foglalkoztatási számokat javítani.

 

 

 

 

 

Utat és sportcsarnokot ígért az elmebeteg!

Az M70-es út bővítését is magában foglaló fejlesztési programot jelentett be Orbán Viktor Nagykanizsán. A miniszterelnök megállapodást is aláírt erről Dénes Sándor Fidesz-KDNP-s polgármesterrel.

A kormányfő - miután a Modern városok program részeként együttműködési megállapodást írt alá Dénes Sándor Fidesz-KDNP-s polgármesterrel - kifejtette: a fejlesztési program részeként új ipari területet hoznak létre a városban.

A kormányfő arról is beszélt, hogy 2018-ig kétszer két sávosra bővítik a szlovén határhoz vezető M70-es utat, és megépítik a Nagykanizsát elkerülő út első ütemét. Emellett felépül egy háromezer ember befogadására alkalmas sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy 50 méteres fedett uszoda.

Orbán Viktor azt is közölte, megállapodtak a Mura-vidék fejlesztésének programjáról is, aminek része egyebek mellett egy kerékpárútrendszer kiépítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A felnőttfilmesek is látnak kapcsolatot Magyarország és a szexipar között

“Nem kell ahhoz pornósnak lenni, hogy szopásra legyél ítélve. Ebben az országban mindennapi tapasztalat, hogy bárhogyan is ficánkolsz, a végén úgyis a szerszám rossz végére kerülsz” – mondta a Hír24 kérdésére Jr. BigCarlo, egykori pornócsillag.

Orbán Viktor a GLOBSEC biztonságpolitikai konferenciáján hozta az érdekes hasonlatot a felnőttfilmek és az épülő új Magyarország között. Az oldal annak járt utána, hogy meg lehet-e fogalmazni, hogy mi az a pornó és hogyan látják a „rokon szakma” egykori munkásai a kapcsolatot a politikával.

A miniszterelnök szerint megfoghatatlan filmműfaj sajátosságait vizsgáló szakember szerint a pornónak feszes szabályrendszere van. A pornó olyan mint a western, elég egyetlen pillantást vetnünk a képernyőre, egy-két snittből rájövünk, milyen filmről van szó. Vannak bizonyos tematikus elemek, amelyek egyértelműen eligazítják a nézőt, míg egy thrillernél egy sötét sikátor vagy egy forgótáras pisztoly képéről nem ugrik be azonnal, hogy mit látunk – írja a Hír24, majd folytatja a műfaj általános definíciójával:

A pornó olyan film, amelynek egyetlen célja van: egy autoerotikus biológiai program beindítása, más erotikus tematikájú alkotásoktól a nemi szervek, illetve az aktus explicit ábrázolása különbözteti meg.

Az idézett pornószínész a konstans „szopásra” olyan példákat hoz, mint a nem létező vagy nagyon drága parkolóhelyek, a dugók, az aránytalan adózás vagy az egészségügy sajátosságai.

A pornó legalább fizet, ott tudod, hogy miért csinálod

– summázza véleményét Jr. BigCarlo.

Aleska Diamond (a.k.a. Sáfrány Emese), aki szintén megjárta a pornóipart, eltérő véleményen van, szerinte nem hasonlítható a pornóhoz valami, amiben káosz uralkodik.

Talán csak a felületesség a kapcsolódási pont. A pornó is csak a felszínt, a testeket mutatja, hogy a színészek közben mit éreznek, gondolnak, az nem tudja meg a néző. A politikusok is csak a felszínre, a látszatra adnak, hogy a valóság mi, arról fogalmunk sincs

– idézi a lap az egykori pornósztár bölcsességeit, aki nem zárkózik el attól sem, hogy egyszer kipróbálja magát a politikában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán a menekültekkel befogta a fideszes fanyalgók száját

Több hónapnyi kísérletezés után a Fideszben megtalálták azt a kampányfegyvert, mely végre jól sült el – így látják a párt vezetői a bevándorlók elleni kampányt. Orbán Viktor és kommunikációs tanácsadói triumfáltak, ám úgy tudjuk, ennek ára van: a miniszterelnök legyűrte a házon belüli fanyalgókat, folytatja karcos politikáját, a sokak által vágyott konszolidáció ismét elmarad.

Ismét a Fidesz diktálja a tempót, mindenki arra figyel, amit a kormány és a kormánypárt mond, ráadásul mindezt egy olyan témával érték el, mely a miniszterelnököt hosszú évek óta foglalkoztatja, és már az Európai Unióban is kezdeményező szerepet játszhat – így értékelte a hvg.hu-nak több fideszes és kormányzati forrás a bevándorlóellenes kampányt, illetve a magyar–szerb határra tervezett kerítés ötletét. Sőt, még azt is megkockáztatták: Orbán ezzel a politikájával az európai mainstreamet képviseli, és kitört az elszigeteltségből.

Pedig forrásaink szerint a kormányfő által a Charlie Hebdo munkatársai ellen elkövetett januári merénylet után bedobott ötletről sokáig úgy tűnt, egy lesz azon kommunikációs húzások közül, melyek sikertelennek bizonyultak. Mint arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Orbán által tavaly nyár végén újjászervezett kommunikációs stáb mindent megpróbált, hogy ismét „uralni tudja a pillanatot”, de nem jártak sikerrel, két időközi választást is elveszítettek. Több esetben – részben a Fideszen belüli ellenkezés, részben a társadalom tiltakozása miatt – vissza kellett táncolniuk, például az újságíróknak és az iskolásnak kötelezővé teendő drogteszt is süllyesztőbe került, holott a Habony Árpád irányította kommunikációs stáb kezdetben ezt is hatékony „politikai terméknek” vélte.

A „pajzs-effektus”

„Nézze meg az RTL Híradót, sokat foglalkoznak a kerítésépítéssel, s még ha bírálják is a sajtóban a terveket, ez is nekünk kedvez, mert az emberek látják, mi folyik Európa déli határainál, a magyarok pedig alapvetően tartanak a migránsoktól” – mondta egy magas rangú fideszes forrás, aki szerint az is figyelemre méltó, hogy a híradásokban hátrébb sorolták a vasárnapi boltzár problémáját vagy az utóbbi időben kipattant korrupciógyanús ügyeket.

Bár forrásaink elismerik, hogy még nem sikerült visszakapaszkodni a tavalyi választások idején mért népszerűségi szintre, de a Fideszben bíznak benne, hogy a kampánnyal a párt „megindult kifelé a gödörből”. Pedig információnk szerint egy hónappal ezelőtt – főleg a vasárnapi zárva tartás elrendelése után – még olyan, belső használatra készült méréseket elemeztek, melyek a közhangulat  gyökeres megváltozását mutatták. Akkor úgy tűnt, Orbán nem fogja megúszni irányváltás nélkül, kénytelen lesz visszavenni a radikalizmusából. Mint arról korábban a hvg.hu beszámolt, még az a Kövér László is elégedetlen volt az irányvonallal, aki az elmúlt 30 évben mindig kiállt a pártelnök mellett.

Most viszont még Habony – illetve az amerikai tanácsadó, Arthur Finkelstein – párton belüli kritikusai is úgy látják, hiába is fanyalogtak a negatív kampányok spin doctorai ellen, ismét bejöttek a számításaik. Ráadásul újra tervszerűen, olajozottan működik a fideszes és a kormányzati kommunikációs gépezet, amit korábban személyi ellentétek is megosztottak. Bejött megint az a módszer, amit a Habony-stábban „pajzs-effektusként” neveznek. Ennek az a lényege, hogy olyan témákat kell találni, amelyek egyrészt hangos ellenzéki tiltakozást váltanak ki, másrészt valóban rezonálnak a társadalom többségének szorongásaira. Majd az ellenzéki „támadások” hatására a fideszes tábor összezár, mint egy falanxban: behúzódnak a pajzsok mögé, és együttes erővel harcolnak.

Forrásaink határozottan állítják, nem rögtönzés folyt, hanem előre terveztek. Így bekalkulálták azt is, hogy az ellenzék tiltakozó akciókat indít majd – részben ez is befolyásolta, hogy a plakátokra a Jobbik nézeteire hajazó mondatok kerültek. Egy magas rangú kormányzati forrás szerint abban nem voltak biztosak, hogy az MSZP fog-e lépni, ugyanis voltak információik arról, hogy ők is készítenek belső méréseket, és látják a saját szavazóik reakcióját. Arra viszont számítottak, hogy a szocialistákkal versengő kisebb pártok – a DK, az Együtt vagy a PM – lépnek. A kormányban ezeknek a reakcióknak tudják be, hogy a döcögő nemzeti konzultáció lendületet kapott, és most már 800 ezer felett van a visszaküldött kérdőívek száma. Mindenesetre júniusban mind a kormánynak dolgozó Századvég, mind a Medián növekedést mért a Fidesznek: miután május második felében a Nézőpont még stagnálást állapított meg a teljes népesség körében, a tendencia egyértelműnek tűnik.

Orbán bevenné Európát

Ugyanakkor azért is örömittas a pártvezetés, mert a bevándorlásellenes kampánnyal egy olyan üggyel „tematizálják” a közbeszédet, ami 2006 óta Orbán Viktor egyik „mániája”.

Mint arról korábban beszámoltunk, a miniszterelnök jó ideje úgy gondol magára, mint aki jól látja Európa problémáit, radikális javaslataival pedig évekkel a többi kormány- és államfő előtt jár, kimond olyasmiket, melyekre kollégái nem vállalkoznak. A Fidesz elnöke kilenc évvel ezelőtt fogalmazta meg először a migrációval szembeni nézeteit, és azóta szinte szó szerint ismételgeti akkori mondatait. 2006 decemberében kifejtette, hogy „sürgősen meg kell állítani az illegális bevándorlást, amely maga alá temethet jó néhány országot”. Szerinte „a bevándorlás nem lehet Európa jövője: ezen az úton nem lehet megoldani a demográfiai problémákat”.

Most úgy látja, a kontinens felé indult afrikai és közel-keleti tömegektől félve Európa vezetői „levetkőzik a politikai korrektséget”, elutasítják a multikulturalizmust, és adott a lehetőség ahhoz, hogy az EU „keresztény kultúrájú” maradjon. Forrásaink szerint Orbán abban bízik, ez akár Európa irányvonalát is megváltoztathatja, és ő ebben kezdeményező szerepet játszhat több hónapos elszigeteltség és elutasítás után. Szerintük erre utal, hogy az Európai Tanácsban ma már olyan radikális megoldások is felmerülnek bevándorlásügyben, amelyek pár hónapja még elképzelhetetlenek voltak. (A menedékkérők kvóta alapján történő elosztása láthatóan nagy ellenállásba ütközik, a dublini elveknek megfelelő kitoloncolással pedig az a probléma, hogy annak az országnak az intézményrendszerét terhelnék meg, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba. Ezért is gondolkoznak többen is EU-n kívüli fogadóállomások kialakításáról, illetve a határok lezárásáról – a szerk.)

Orbán közben a hazai politikában is „levegőhöz” jutott. Információink szerint a sikeresnek ítélt, és sok energiát felemésztő kampány miatt egyelőre nem lesz korrekció, csúszik a Fidesz néhány vezetője, tekintélyes politikusa által kért „konszolidáció”. Orbán ennek egyébként sem híve, tavaly egy frakcióülésen ki is jelentette, magát a szót sem szereti, mert nem fedi „radikális” politikája lényegét. Nem tudni, mi lesz például azzal a konferenciával, melyet a jövő hétre terveztek, és amely a kormány többéves terveivel foglalkozott volna, hiszen a közös szerb–magyar kormányülésre helyezik majd a hangsúlyt. Van viszont olyan fideszes politikus, aki szerint az irányváltás elmaradása hosszú távon még gondokat fog okozni, ugyanis a "pillanat uralása" szerinte nem oldja meg az egészségügy vagy az oktatás problémáit, melyben egyszerűen nem születnek döntések.

Üzentek a csempészeknek és az EU-nak

Azt egyébként, hogy a bevándorlásellenesség nemcsak kampányfogás vagy „kommunikációs húzás”, hanem valós, fenyegető probléma, minden forrás aláhúzta. Állítólag a kormányzati apparátus – Németh Szilárd fideszes képviselő egyenesen titkosszolgálati jelentésekről beszélt – előre jelezte, hogy rövid időn belül a déli államok mellett Magyarország lesz az egyik fő útvonala az embercsempész bandáknak. Az EU-ból pedig Orbánék egyértelmű jelzéseket kaptak, hogy Németország és Ausztria vissza akarja küldeni a migránsokat abba az uniós országba, ahol először kértek menedékjogot. Mivel a kormányban úgy számoltak, hogy ez több tízezer embert jelenthet, úgy döntöttek, a legradikálisabb módszert fogják bevetni: fizikai értelemben akadályozzák meg, hogy a bevándorlók Magyarország területére léphessenek, tekintet nélkül arra, hogy háborús menekültek vagy gazdasági migránsok.

Magyarán a kormány abba az irányba tereli a kérdés rendezését, hogy a migránsok be se tudjanak lépni az ország területére, és így ne kérhessenek menekültjogi státuszt. (Ami egyébként sérti az ENSZ menekültügyi szabályait – a szerk.) Ahogy ezt kormányzati politikusok sajtótájékoztatóikon többször kifejtették, mindenkit törvénysértőnek titulálnak, aki zöld határon próbálkozik, letartóztatják őket, majd visszatoloncolják Szerbiába. Ha majd megpróbálják megkerülni a kerítést Románia vagy Horvátország felől, akkor ebbe a két országba küldik vissza őket, ugyanis ezek uniós államok, és biztonságos országnak számítanak. Ezzel nem titkoltan az is a cél, hogy „provokálják Európát”, és rávegyék arra, hogy segítsen kezelni a problémát Szerbiában, a Balkánon, nyújtson anyagi támogatást, illetve hogy az EU vegyen részt a határain kívüli konfliktusok rendezésében, támogassa anyagilag azokat az országokat, ahonnan a migránsok érkeznek. Egy magas rangú forrás azt is kifejtette, az erős plakátokkal és a kerítésépítéssel az is volt a cél, hogy a hazai médián kívül a nemzetközi sajtó is felkapja az ügyet, és eljusson az „üzenet” a címzettekhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Együtt vadászik majd az illegális migránsokra a szerb és a magyar rendőrség

Az illegális migráció elleni közös határrendészeti és bűnügyi fellépésről állapodott meg a szerb és a magyar rendőrség vezetője hétfőn Szegeden.

Papp Károly magyar országos rendőrfőkapitány a megbeszélést követően elmondta, a jövő héttől négy mobil hőkamera és húsz magyar rendőr teljesít szolgálatot Szerbiában, a macedón határon.

Az embercsempészés elleni fellépés érdekében a magyar, a szerb, valamint az osztrák rendőrség közös nyomozócsoportot hoz létre – közölte az altábornagy, miután a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon találkozott Milorad Veljoviccsal, a szerbiai rendőrség igazgatójával.

A főkapitány emlékeztetett: az egyeztetések rendszeresek a magyar és a szerb rendőri vezetés között, az év első hónapjaiban meghozott közös intézkedések is eredményesek voltak, a német és az osztrák társszervekkel együtt sikerült a Koszovóból érkező határsértők számát jelentősen csökkenteni.

Papp Károly elmondta, az illegális migráció erősödése miatt a készenléti rendőrség és más megyei kapitányságok állományából egységeket vezényeltek a határ térségébe, és amennyiben a helyzet úgy alakul, létszámuk növelhető. A rendőrök nemcsak gyalogos és gépkocsis járőrözést végeznek; lovas és kutyás egységek teljesítenek szolgálatot a határ közelében, és helikopteres légifelderítést is végeznek.

A határrendészeti feladatok mellett a térségben élők szubjektív biztonságérzetének szinten tartására is érkeztek rendőrök a határ közelébe – tudatta az altábornagy.

Milorad Veljovic hangsúlyozta, a szerb kormány és rendőrség komolyan veszi az illegális migráció problémáját, és erőfeszítéseket tesz a jelenség visszaszorítása érdekében. A magyar és a szerb fél egyetértésre jutott abban, hogy az illegális migráció nem csupán a két ország problémája, hanem egész Európáé, sőt a kontinens határain is túlmutat – tette hozzá.

Az igazgató közölte, naponta mintegy ezer ember próbál meg Macedóniából és Bulgáriából Szerbiába jutni, majd onnan Magyarországra, illetve tovább. Ezért fontos a macedón határszakasz őrizetének megerősítése, amibe a szerb és magyar mellett osztrák és talán német rendőrök is részt vesznek majd.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem fogod elhinni, miért Habony emberét akarták a dohánybizniszbe

A századvéges Lánczi Tamást – aki Habony Árpád új cégének ügyvezetője is – kinevezték a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. felügyelő bizottsági tagjának március elsejétől. Ez az a vállalat, amelyik a Tabán Trafikkal közösen megkapta a dohány-nagykereskedelem becslések szerint 5-12 milliárd forintos verseny- és rizikómentes profitot ígérő monopoljogát. Most a BAT elárulta a NOL-nak, miért Lánczit akarták a bizottságukba.

Az alábbit közölték a tagok kiválasztásáról:

olyan elismert szakembereket kerestek, akik egészséges életmódot folytatnak, nem dohányoznak, átlátják a hazai társadalmi folyamatokat, szakértelemmel rendelkeznek a szabályozott piacok működésében, ugyanakkor nincs dohányipari előéletük.

Állítólag Lánczi neve már tavaly is képbe került, de akkor még nem járt le az előző felügyelőbizottsági tagok mandátuma. Azt tagadták, hogy a kinevezésnek bármi köze lenne a napokban elnyert trafikellátói pályázat sikeréhez. Sőt, azt is kifejtették: a BAT és a trafikok ellátására létrehozandó új cég egymástól teljesen elkülönül, s utóbbiban az fb-tagok semmilyen szerephez nem jutnak, annak működésére sem látnak rá – írta az újság.

Így Láncziéknak csak "normál felügyeleti hatásköre" lesz, operatív vagy stratégiai döntések meghozatalában nem vesznek majd részt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így kerülheti el, hogy a NAV pénzmosással vádolja

Közel tízezer bejelentés érkezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt az adóhatósághoz tavaly. Az adozona.hu összeszedte, hogy hogyan kerülhető el, hogy a NAV pénzmosónak nézze az átlagos állampolgárokat.

- könnyen gyanús lehet, ha valaki magánszemélyként rendszeresen pénzt fizet be lakossági számlájára, majd a befizetett összegeket különböző, jellemzően külföldi székhelyű gazdasági társaságoknak utalja tovább

- különös figyelmet fordít a NAV az Európai Unióba ki- és beáramló készpénzforgalomra, így fokozottabban ellenőrzik a repülőteret, illetve Röszkét és Záhonyt. Tehát aki 10 ezer euró vagy annál több értékű készpénzt vagy készpénzhelyettesítő eszközt vinne magával, az a vámhatóságnak köteles erről írásban nyilatkozatot tenni

- a banki széfszolgáltatást már önmagában is kockázati tényezőként kezeli az adóhatóság Pénzmosás Elleni Információs Irodája, mivel a banki szolgáltatónak nincs tudomása az ott elhelyezett tárgyak értékéről vagy forrásáról

A további gyanús jeleket – mert bőven akadnak még – itt olvashatja el.

 

 

 

 

 

 

40 napon át menekültek 3 hetes csecsemőjükkel – a határszélről

A szerb-magyar határ a migránsok, önkéntes határvadászok, mezőőrök és határrendészek földje. Embereké, akik otthont keresnek és embereké, akik az otthonukat féltik. A Hír24 riportere Ásotthalmon és Röszkén járt. 

 

 

 

 

 

 

Orbán szórakoztatja a bevándorlókat

Orbán, Kósa és Lázár előadást tartott egy menekülttáborban!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadta a jövő évi költségvetést a parlament

Elfogadta a jövő évi költségvetést keddi, rendkívüli ülésén a parlament, a 2016-os büdzsét a kormány az adócsökkentés költségvetésének nevezte.

A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban jóváhagyott büdzsére 119 kormánypárti képviselő szavazott igennel, a 63 nemleges voks mindegyike az ellenzéktől származott.

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2016-os bevételi főösszegét 15 800 milliárd 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 16 561 milliárd 999,1 millió forintban, hiányát pedig 761 milliárd 634,5 millió forintban állapította meg.

Az államháztartás 2016. december 31-re tervezett adóssága – 303,7 forint/euró, 289,4 forint/svájci frank és 276,3 forint/amerikai dollár árfolyam mellett – 25 898,5 milliárd forint. A következő év utolsó napján az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 73,3 százalékát teszi ki. Figyelembe véve, hogy 2015 utolsó napján várhatóan 74,3 százalékon áll majd az államadósság-mutató, a 2016 végére várt mutató eleget tesz az alaptörvényben foglalt csökkenési követelménynek – rögzítették a törvényben.

A lakossági befizetéseken belül a személyi jövedelemadó (szja) a legnagyobb tétel, ebből 1658,4 milliárd forint a bevételi előirányzat, ami közel 19 milliárd forinttal magasabb az ideinél. Az szja körében fontos változás, hogy 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökken az adó kulcsa, a kétgyermekes családok kedvezményének mértéke pedig 2016-tól gyermekenként a jelenlegi havi 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik (2019-ig fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára nő).

A gazdálkodó szervezetektől 2016-ban 1277,3 milliárd forint, az idei évre előirányzottnál 28,6 milliárd forinttal kevesebb, a lakosságtól pedig 1828,5 milliárd forint, az idénre tervezettnél közel 22 milliárd forinttal több bevételre számít a kormány a törvény szerint. Továbbra is a fogyasztáshoz kapcsolt adókból, azon belül is az általános forgalmi adóból (áfa) jut a legnagyobb bevételhez a büdzsé. Áfából 3351,850 milliárd forint bevételt irányoztak elő.

Jövőre tovább nő a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya, amelyekből a kormány jövőre közel 4611,7 milliárd forint – az idei előirányzatnál 215 milliárd forinttal több – bevételt vár. Ezen belül az áfából származó bevétel 179,5 milliárd forinttal nő az ideihez képest. Utóbbi alakulásában szerepet játszik, hogy jövőre az adócsalások elleni küzdelem folytatásaként a szolgáltató szektorok jelentős részére kiterjesztik az online pénztárgépek kötelező használatát. A sertés tőkehúsok áfakulcsa 2016. január 1-jével 5 százalékra csökken.

A társasági adóból 400,5 milliárdot, a 2015-re tervezettnél 59 milliárd forinttal többet, irányoz elő a törvény. A jövedéki adóból származó bevétel 38,7 milliárd forinttal 952,2 milliárd forintra emelkedik.

A pénzügyi szervezetek különadójából 79,2 milliárd forint bevételt tervez 2016-ban a kormány, 65 milliárddal kevesebbet a 2015-ös 144,2 milliárd forintos elvárásnál. A bankadó csökkentése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás alapján a hitelezés bővítésének elősegítését célozza. A bankadó alapja a 2014. évi korrigált mérlegfőösszegre módosul.

Korábbi közlések szerint 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökken.

A távközlési szektor különadói nem csökkennek érdemben. A távközlési adó jövő évi előirányzata 56 milliárd forint, közel azonos az idei 56,4 milliárd forinttal. A közműadóból 52,2 milliárd forint bevétel várható 2016-ban, szemben az idei 54 milliárd forintos előirányzattal. A reklámadóból 10,9 milliárd forint költségvetési bevételt tervez a kormány az idei 6,6 milliárd forint után.

Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forint kiadást terveztek be, és rendelkezésre áll külön Országvédelmi Alap is, ennek kiadásaira 70 milliárd forintot irányoztak elő.

2016-ban összesen 5,5 milliárd euró (1685 milliárd forint) összegű devizaadósság visszafizetése esedékes, ez több mint kétszerese a 2015-ös devizalejáratoknak. Ebből 1,7 milliárd euró (520 milliárd forint) összegű nemzetközi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) belföldi devizakötvény, 1,5 milliárd euró (460 milliárd forint) az Európai Bizottságtól még 2008-2009-ben felvett hitel és 0,8 milliárd euró (245 milliárd forint) egyéb – projektfinanszírozó – hitel.

Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra mintegy 1401 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ami a GDP 4,0 százaléka.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

További kamatcsökkentésről beszél az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa szerint az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat – olvasható a jegybank honlapján a kamatdöntés után közzétett állásfoglalásban.

A monetáris tanács ezt a júniusi inflációs jelentés előrejelzésének ismeretében, a középtávú inflációs kilátások átfogó áttekintését követően állapította meg.

A tanács 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.

A testület szerint az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a monetáris tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét, és tekintettel van a pénzügyi stabilitási megfontolásokra – olvasható az indoklásban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jövő héten jön az új lakástámogatási rendszer, ezek a megváltozott szabályok

Július 1-jétől indul az új szocpol. A CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) váltja a LÉT-et. A lakástámogatási rendszer ezeken a változásokon esett át.

A támogatás minimum összege 500 ezer forint, a maximum 3,25 millió, ami függ a gyermekek számától, a lakás méretétől és az energiahatékonyságtól. A 3,25 milliót azok kaphatják meg, akiknek 4 gyermekük van és 100-160 négyzetméteres, alacsony energiafogyasztású lakást vesznek vagy építenek – írja a Hír24.

Megszabták a használt lakások vételárának maximumát is. Budapesten 35, dunántúli megyeszékhelyen 28, alföldi és észak-magyarországi megyeszékhelyen pedig 25 millió forintért vehetünk lakást. Kistelepüléseken 16 millióig igényelhetjük a támogatást használt ingatlan esetében.

Új lakásoknál a négyzetméterárat állapítják meg, energiahatékonyságtól függően 300 vagy 350 ezer forintban. Ha CSOK-kal támogatva vettünk lakást, utána 10 évig nem adhatjuk el, pontosabban ha eladjuk, akkor át kell vinnünk másik ingatlanra, vagy vissza kell fizetnünk. Az átvitelre vásárlás esetén 1 évünk, építésnél 3 évünk van az előző ingatlan eladásától számítva, ez alatt az időszak alatt a támogatás összegét kincstári számlán letétbe kell helyeznünk – olvasható a portálon. A CSOK felvételének ügyintézését a bankok fogják végezni. A támogatást a hitelező bank teljes egészében önerőként fogadja el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már bizonyított – ilyen kerítést építenek a déli határra

"A déli határszakaszra tervezett NATO-kerítés olyan, mint amilyet Afganisztánban is használtunk a katonai objektumok védelmére" – jelentette ki Geörg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Szinte feldönthetetlen, és körbe van tekerve NATO-dróttal, ami a szögesdrótnak egy továbbfejlesztett változata – idézte Spöttle szavait a Hirado.hu.

A betonlapokon nyugvó, nagyon masszív fémből épített kerítést azért tartja jó ötletnek megépíteni, mert naponta átlagosan 350 illegális menekült lépi át a határt, számuk az év végéig elérheti az egymilliót. Nagy részüknél fennáll a veszély, hogy Magyarországra toloncolják őket vissza, és két-három évig a magyar kormánynak kell gondoskodni róluk, míg véget nem ér esetükben az eljárási procedúra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem menekül, aki külföldön szabálytalankodik

Július 1-jén lép hatályba a szabálysértési törvénynek az a módosítása, amely szerint a magyar gépjárművel külföldön elkövetett szabálysértés esetén – az ottani hatóság megkeresésére – meg kell adni a magyar üzemben tartó adatait.

A külföldi szabálysértési hatóság – a gépjármű rendszámának és gyártmányának megküldésével – annak a személynek a járműnyilvántartásban rögzített adatait kérheti, aki a cselekmény elkövetésekor a gépjármű üzemben tartója volt. A kérelmet a magyar legfőbb ügyésznek kell küldeni, az pedig továbbítja a központi közúti közlekedési nyilvántartó szervnek. Ez utóbbi 15 napon belül megküldi a kért adatokat a legfőbb ügyésznek, ő továbbítja a megkereső külföldi hatóságnak.

A közúti nyilvántartási törvény is módosul július 1-jén. Akkortól új szervezetek is automatikusan kereshetnek a nyilvántartásban. A jogszabályban az áll, hogy a közúti közlekedés szabályainak megsértésével összefüggő közigazgatási bírságolási eljárás során – a rendőrség és a katasztrófavédelmi hatóság mellett – mások is jogosultak a nyilvántartásban való automatikus keresésre. Az új két jogosult az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos díj ellenőrzésre feljogosított, valamint az úthasználati díj ellenőrzésére kijelölt szervezet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már teherautóval is hozzák a menekülteket

Közel hatvan afgánt és szírt próbáltak Magyarországon át Nyugatra vinni a hétfőn elfogott embercsempészek. Szegedet is elárasztották a menekültek.

Három külföldi embercsempészt is elfogott hétfőn a rendőrség: Gyálon és Mosonmagyaróváron két ukrán és egy bolgár férfit kaptak el, akik szír és afgán utasokat szállítottak illegálisan. 

Teherautóikban 59 menekült szorongott,  úti okmányok nélkül. 

A rendőrök átadták őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársainak. A külföldi szállítókat embercsempészettel gyanúsítják – mint kiderült, egyikük 

ejenként 450 eurót kért a Németországba tervezett fuvarért 

a menekültektől. 

Beindult az üzlet

Az utóbbi időben jelentősen nőtt az elfogott külföldi embercsempészek száma. Az elmúlt két hétben csak Fejér megyében három fuvarost értek tetten, gyorsított eljárás során elítélték őket, és felfüggesztett börtönbüntetés mellett kiutasították őket az országból.

Naponta százak jönnek

Sokan érkeznek azonban segítség nélkül is Magyarországra: vasárnap összesen 760, hétfőn 659 menekültet állítottak meg a szerb–magyar határon, többségüket Csongrád megyében.

Szegeden is megjelentek

Szeged térségében gyakorlatilag folyamatos az áramlás. Az AFP képriportot készített a dél-magyarországi helyzetről. 

Munkatársuk kedden afrikai és afgán menekültek nagyobb csoportjait fotózta a zöldhatáron. 

Volt, akit feltartóztattak, ám a fényképek tanúsága szerint sokaknak sikerült eljutniuk városba, és vonatra is szálltak a helyi pályaudvaron. 

Újabb vasfüggöny

Mint arról az Origo is beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június 17-én jelentette be, hogy a kormány egy négy méter magas kerítést kíván a szerb–magyar határon felépíteni, hogy így állítsák meg az egyre nagyobb migránsáradatot. 

Egyelőre úgy tűnik, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus 1-jéig kell előteremtenie a forrásokat a kerítés megépítéséhez. 

Mindenhova egy rendőrt?

Lázár János szerint a határzár egyetlen alternatívája az lehetne, ha harmincméterenként egy rendőrt állítanának a 175 kilométeres szakaszon, de ez sem kerülne kevesebbe a 20-25 milliárd forintos költségvetésűre becsült kerítésnél. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint senki sem várhatja tőlünk, 

hogy 150 ezer ember végigcsörtessen az országon, 

hogy aztán a többi ország visszatoloncolja őket”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oroszok is beszállhatnak a kerítés építésébe

Esélytelennek tűnik, hogy csupán a honvédség és a rendőrség emberei valósítsák meg a déli határra tervezett kerítés-projektet. A 175 kilométer hosszú és négy méter magas kerítést le is kell gyártatni valakivel – írja az Index. Van két hazai cég, ami járatos a határzárak kialakításában, jelenleg Türkmenisztánban dolgoznak a világ egyik legnagyobb, ezer kilométer hosszú egybefüggő vasfüggönyének felhúzásán. A megbízást márciusban a keleti nyitás sikerének könyvelte el a magyar külügy.

A két cég közül az egyiknek, az Umirsnek, két orosz tulajdonosa is van Szilágyi Zoltán mellett, Vlagyimir Savenkov és Andrej Kliujev. Utóbbi az Umirs cég elnöke, amely Oroszország meghatározó biztonságtechnikai vállalkozása, az orosz belügyminisztériumnak, a határőrségnek és a Gazpromnak is szállít.

A kérdés, hogy NATO tagország építtethet-e orosz érdekeltségű céggel olyan projekten, ami „NATO-kompatibilis” védelmet telepít. Annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági bizottság egyik tagja az Indexnek azt felelte, hogy ez teljességgel kizárt, a cég honlapján már szerepel a referenciák között egy magyar katonai objektum.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tízmilliókat sikkaszthattak Demján alapítványának pénzéből

Az Értékek Karitatív Egyesület elnöke, és volt férje a gyanú szerint a Demján Sándor Alapítványtól kapott támogatásokat osztotta tovább hátrányos helyzetű gyermekeknek, 36 millió forint azonban eltűnt a felvett összegből. A nyomozás most vádemelési javaslattal zárult, döntés még nincs.

Vádemelési javaslattal zárult a nyomozás abban az ügyben, melynek szereplői a Demján Sándor Alapítványtól rászoruló gyermekek segítésére felvett támogatásból sikkaszthattak 36 millió forintot – értesült a Magyar Nemzet.

Keddi számában a lap felidézi: a nyomozás szerint a bűncselekményt az Értékek Karitatív Egyesület elnöke, B. Edina, valamint volt ügyvéd férje, M. Albert Tamás követte el. Az egyesület a Demján Sándor Alapítványtól kapott támogatásokat osztotta tovább 26 Nyírbátor környéki és 5 partiumi, illetve erdélyi település hátrányos helyzetű gyermekeinek, 36 millió forint azonban eltűnt a felvett összegből – áll a Magyar Nemzet cikkében.

Borsodi-Buss Emese, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség helyettes szóvivője a lap érdeklődésére megerősítette, hogy a nyomozás vádemelési javaslattal zárult, közölte azonban, hogy az ügyben még nem született döntés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A főváros támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpiára

A Fővárosi Közgyűlés keddi ülésén úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára.

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.
    
A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot - az Országgyűlés támogató döntését követően - a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének.
    
Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-ás Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el. Az indítványt támogatta a Fidesz, a Jobbik, az MSZP és a PM.
    
A határozat szerint 2016. február 29-ig kell a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszteni a pályázat alapját képező területfelhasználási, városszerkezeti és helyszínkiválasztási javaslatot, valamint az olimpiarendezés esetén szükséges város-, létesítmény- és közlekedéstervezési, beruházási, fejlesztési feladatok, intézkedések alapvető meghatározását.
    
A Fővárosi Közgyűlés felkéri az Országgyűlést, hogy döntésével támogassa Budapest és a MOB pályázási szándékát.
    
Borkai Zsolt, a MOB elnöke a napirend vitája előtt a szándéknyilatkozat benyújtásának támogatását kérte a Fővárosi Közgyűléstől. Azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés megadhatja a lehetőséget, hogy az álmok teljesüljenek. Borkai Zsolt szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda2020 reformprogramjával vége a drága olimpiáknak.
    
Fürjes Balázs, kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos kijelentette: a sikeres pályázat feltétele az összefogás és a valódi egység. Budapest és Magyarország számára az olimpia jó lehetőség - tette hozzá. Közölte, az olimpiai pályázatról még nincs kormányzati álláspont, azt utolsóként alakítják majd ki.
    
Fürjes Balázs a megrendezés kockázatai között említette a korrupciót és ennek kapcsán úgy fogalmazott: "az olimpiát leginkább a butaság és a tisztességtelenség teheti tönkre".
    
A magyar olimpikonok nevében Nagy Tímea, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó arról beszélt, hogy minden sportoló álma, hogy részt vegyen az olimpián, és, ha Magyarországon olimpia lesz, az maga a csoda.
    
A vitában Tokody Marcell, a Jobbik képviselője Budapest nemzetközi hírneve szempontjából fontosnak nevezte az olimpiát, amit ezért elvi alapon támogatnak is. Ugyanakkor szerinte nagyon sok kockázati tényező van, amire eddig nem kaptak megnyugtató válaszokat. Példaként említette, a költségek megítélését, a közlekedési problémákat, valamint a létesítmények későbbi hasznosíthatóságát.
    
A DK képviselője, Gy. Németh Erzsébet azt mondta, jelenleg sem Budapest, sem Magyarország gazdasági helyzete nem engedi meg az olimpia rendezését.
    
Horváth Csaba szocialista képviselő a sikeres pályázat garanciájaként kezdeményezte, hogy ellenzéki delegáltak is kerülhessenek az olimpiai bizottságba. "Álmodjunk közösen, ahogy eddig" - mondta, majd hozzátette, bízik a sikeres pályázatban.
    
Csárdi Antal, az LMP képviselője életszerűtlennek nevezte az olimpiarendezés gondolatát, ugyanis szerinte azt a londoni játékok tizenötödéből szeretnék megrendezni, amit irreálisnak tart.
    
Karácsony Gergely, a PM zuglói polgármestere azt mondta, elsősorban a korrupció jelent súlyos kockázatot a magyar olimpiára, amellett, hogy Magyarország szegény országként most sem tud eleget költeni például az egészségügyre, oktatásra. Megjegyezte azonban, hogy ennek ellenére a véleménye az igen felé hajlik, hiszen nagy lehetőséget is lát a pályázatban.
    
Kocsis Máté, a Fidesz álláspontját ismertetve elmondta, Magyarország képes lenne zökkenőmentesen lebonyolítani egy olimpiát, ami Budapest mellett több vidéki nagyvárosnak is kedvezne. A kormánypárti politikus köszönetet mondott azon ellenzéki képviselőknek, akik - mint fogalmazott - a napi pártpolitikai kérdéseken felülemelkedve támogatják a kandidálást.
    
A vita végén Tarlós István főpolgármester azt mondta, szerény, rokonszenves összefogásra van szükség a siker érdekében. Budapest csak nyertese lehet az olimpiának, hiszen a játékok a város infrastruktúrájának fejlesztését is eredményezi majd - fejtette ki, majd kiemelte, a magyar sportolók is megérdemelnek egy hazai olimpiát, hiszen az újkori történelemben ők hozták a legnagyobb dicsőséget az országnak.
    
Az ülésen több olimpikon is megjelent, köztük Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, volt köztársasági elnök, valamint Kárpáti György, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, akit 80. születésnapján köszöntöttek.
    
A testület döntését tapssal fogadták a jelenlévők.
    
A MOB a február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét, majd június 10-i közgyűlésen arról határozott, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását.
    
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV