Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Nem elég a támogatás – nincs pénze gyógyszerére a súlyosan vesebeteg pécsi nőnek

Tolvajkormány jobban teljesít!

Súlyosan vesebeteg a 30 éves pécsi Czakó Zsuzsanna, ám nincsen pénze kiváltani gyógyszereit. Napi ötször kell katétert használnia, ezt még támogatja is az egészségbiztató, ám a további tízféle gyógyszert, amit emellett szednie kell, már nem mind – derült ki az RTL Klub híradójából.

Ugyanis sok gyógyszert kivettek a közgyógyellátási keretből, ami egyébként évek óta nem emelkedett, 12 ezer forint. A nő a lakáshoz van kötve, dolgozni nem tud, rokkantnyugdíjas édesanyja szokott kölcsönkérni vagy tárgyaikat zálogba adni, hogy fizessék az orvosságokat.

A betegjogi képviselő szerint a jelenlegi rendszer a szegényeket sújtja.

 

 

 

 

Geci Orbán sunyi embernek nevezte sunyi Vona Gábort

A kormányfőt a Jobbik és az LMP vezetője is kérdezte az azonnali kérdések órájában a parlamentben. A Jobbik elnöke a brókerbotrányról beszélt, és azt kérdezte, hogy fideszes képviselők vagy családtagjaik mentettek-e ki pénzt brókercégtől. A miniszterelnök emiatt sunyi embernek nevezte.

Folytatás.........

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az áfacsalók nem olvasnak plakátokat

Az illegális bevándorlók egyáltalán nem veszélyeztetik a magyar parasztok munkáját Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint, aki azt se tartaná jó ötletnek, hogy az áfacsalóknak óriásplakátokon üzenjenek. Bár a tárcáját nem kerülték el a botrányok, Fazekas szerint jó munkát végeztek. A Kiss Szilárd bukott agrárattaséra vonatkozó kérdéseinket a miniszter az államtitok mögé bújva kerülte meg. Interjú.

Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktor meglátogatja az összes minisztériumot, és értékeli a tárcák munkáját. Itt járt már? Értékelte már az ön munkáját?

Ilyen konkrét egyeztetés még nem volt, de a közelmúltban már jó néhány alkalommal foglalkozott a miniszterelnök úr a kormány és a tárcák teljesítményével, és szerintem az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatai önmagukért beszélnek.

Valóban, arról már beszélt a kormányfő, hogy a minisztereivel elégedett, de arra is utalt, hogy vannak olyan államtitkárok, akikkel nem. Számít arra, hogy lesz olyan államtitkár ennél a tárcánál, akinek mennie kell?

A miniszterelnök úr nem tért ki arra, hogy az Földművelésügyi Minisztériumnál személyi változások lennének. Én nem akarok találgatni. Úgy látom, hogy a kollégáim nagyon szorgalmasan dolgoznak.

Nem is olyan régen fideszes, kormányzati körökben biztosra vették, hogy ön lehet az egyik vesztese a kormányátalakításnak. Volt olyan időszak, amikor ön is érezte, hogy rezeg a léc?

Nem. Egy pillanatig sem tekintettem komolynak ezeket a sajtópletykákat. Az ellenzék nap mint nap követeli valamelyik miniszter lemondását.

De annak a híre, hogy önt meneszteni fogják, a kormányközeli Napi Gazdaságban jelent meg először. Ez az információ volt az újjáalakult Napi Gazdaság első nagy dobása.

Inkább kis dobásnak tekintem. Nyilván mindenki, aki dolgozik, követhet el hibákat, ez most szerintem a sajtóra is érvényes. Ott is emberek dolgoznak, tévedtek.

Pedig volt egy forró hónapja a brókerbotrány idején.

Én nem éreztem semmilyen forró hónapot.

Pedig amikor a brókerbotrány idején derült ki, hogy állami pénzek vannak a bebukott cégeknél, sokaknak kellett magyarázkodni. Végül az is kiderült, hogy 400 millió forintos veszteség érte az ön tárcáját is.

Azért ahhoz hozzátartozik, hogy akkor a TIG vezetése egy határozott tiltás ellenére fektetett be 400 millió forintot, ugyanis mi 2013-ban jeleztük, hogy nem lehet befektetni pénzt.

Miért? Jöttek, és kérdezték, hogy be lehet-e fektetni?

Nem. Volt egy ellenőrzés, és ennek kapcsán kaptak egy írásos jelzést , hogy nem lehet ilyen befektetést tenni.

Tehát akkor is csinálták már?

Nem tudtunk arról, hogy ilyen pénzlekötés van a TIG-nél, de ezt korábban nem is tiltotta semmi. Azt azonban komoly hibának tartom, hogy nem informált bennünket erről a cég vezetése.

De akkor mi alapján kaptak figyelmeztetést?

A jogi szabályozókat tekintette át a tárca, és akkor értesítettük őket. Az államháztartási törvényben megjelent erről egy tiltás, amit mint önálló intézménynek a TIG-nek is alkalmaznia kellett volna. Erre a tiltásra hívtuk fel a figyelmüket.

Úgy érzi, hogy indokolatlanul támadták önt emiatt? Hiszen végső soron ön vezeti ezt a minisztériumot, közvetve a tárca alá tartozó intézményeket, így ön felel azokért az emberekért is, akik a tiltás ellenére ilyet meglépnek.

Ha egyszer megtiltjuk valakinek, hogy mit ne csináljon, és mégis csinálja, egy vezető, egy felnőtt, nagykorú ember, akkor a cselekedeteiért az illető felelős, nem? Mi azért vagyunk felelősek, hogy utasításokat adjunk, számon kérjünk, és ha valaki valamilyen hibát elkövet, akkor felelősségre vonjuk. Ez meg is történt.

Milyen jogcímen jelentették fel őket?

Büntetőfeljelentés van ellenük hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Volt egy másik botrány is, ami közelről érintette a tárcát. Kiss Szilárd egykori agrárattasé letartóztatása.

Annak az ügynek semmi köze a minisztériumhoz.

De Kiss Szilárdnak volt köze, agrárattasé, majd miniszteri megbízott is volt.

Majd a bíró megmondja, hogy követett-e el bűncselekményt.

Nem erre vonatkozik a kérdésünk. Kiss Szilárd úgy maradhatott pozícióban a tárcánál, hogy a titkosszolgálati átvilágítása kockázatokat tárt fel. Miután az ön tudomására jutott, hogy Kiss Szilárddal kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatokat tárt fel, miért nem érdeklődött a részletekről Pintér Sándornál? Miért nem kereste fel a belügyminisztert?

Ön értesült arról, hogy kockázatokat tárt fel az átvilágítás?

Persze. Egyrészt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának több tagja is nyilvánosan elmondta ezt, tehát hivatalos, másrészt Pintér Sándor sem tagadta, amikor egyszer erről kérdeztük. Akkor derült ki az is, hogy ön nem beszélt erről az ügyről a belügyminiszterrel. Szóba került Kiss Szilárd ügye bármelyik kormányülésen?

Kormányülésen? A kormányülésen a kormány a kormányzással foglalkozik. Egyébként látták önök az átvilágítást?

Nem, de az átvilágítás eredményéről tudunk.

De az átvilágítást nem látták. Én láttam, és mivel államtitkot képez, ezért erről többet nem kívánok mondani.

Mit gondol, miniszterként követett el hibákat?

Mi a legjobb tudásunk és elkötelezettségünk szerint dolgozunk, és nincsen olyan terület, ahol ne lennének vitatható vagy vitatott döntések, de én meghagyom az ellenzéknek azt, hogy kritizáljon minket. Én úgy látom, hogy az adott helyzetekből mindig a lehető legjobbat igyekeztünk kihozni. Az elmúlt négy évben 42 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ennyivel termel most többet a mezőgazdaság 2010-hez képest.

Jó, akkor térjünk át a mezőgazdaságra! Visszatérő kritika, hogy az áfacsökkentésből a fogyasztók nem sokat érzékelnek, de a gazdák sem, mert az ebből származó haszon a kereskedőknél csapódik le.

Amikor az MSZP csökkentette az áfát, először volt egy áresés, majd a kereskedők a kereslet-kínálat alapján beárazták a termékeket, így végül a lakosság az áfacsökkentésből túl sokat nem látott. A sertéshús egy vezértermék az élelmiszerláncoknál. A kereskedelem képviselői „letették a nagyesküt” a szakmai egyeztetéseken, hogy nekik érdekük az, hogy lent tartsák a sertéshús árát, ha lemegy róla az áfa. Azt, hogy később a sertéshús ára miként alakul, nem lehet egykönnyen megjósolni. De az biztos, hogy az áfacsökkentés visszaszorítja a feketegazdaságot, ami a gazdák érdeke is. Az a probléma ugyanis, hogy a magyar sertéstartók áfás termékeket, például takarmányt vásárolnak, befizetik a közterheket az alkalmazottaik után, tehát egy legális sávban dolgoznak, és ehhez képest van egy olyan illegális import, ahol áfát csalnak. Akik feketén hoznak be terméket az országba, azok kikerülik az adózást, és tönkreteszik az ágazatot. Ez különösen a feldolgozókat sújtja, de a termékpálya többi szereplőjét is. De ötszázalékos áfánál már nem éri meg csalni, inkább befizetik az adót.

A sertéshús áfáját csökkentették. Várható, hogy más termékek áfáját is csökkentik? Például a baromfiét?

Együtt dolgozunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal ezen, de az országnak egy olyan anyagi helyzetben kell lennie, hogy máshol is adót tudjon csökkenteni. Most ki kell értékelnünk az ötszázalékos sertés, hasított félsertés áfájának a csökkentését. A sertés tőkehús esetében lesz áfacsökkentés. 

Mi az oka annak, hogy az importhús olcsóbb, mint a magyar?

Az, hogy nincs rajta áfa, illetve nem fizetik be. Egyébként nem lenne olcsóbb. Ahol tartják a disznót, előállítják a húst, ott se fizetnek utána adót, hanem megy exportra. Aztán feketén érkezik be az országba. Egyébként a magyar sertéstartók versenyképesek, állják a sarat a dánokkal, a hollandokkal, a lengyelekkel.

Nem gondolt arra a tárca, hogy a feketézőknek is óriásplakáton üzenjen? „Ha Magyarországra jössz, fizetned kell áfát!” – lehetne ez a plakát szövege.

Szerintem, aki így hoz be feketén húst, az nem olvasná el ezeket a plakátokat, de ha igen, az sem befolyásolná őket. Mindig volt élelmiszer-feketekereskedelem, és mindig lesz is. A kérdés csak az, hogy ez a feketézés mekkora méretű. Az ekáer rendszer azért hatékonyan dolgozik már jó pár hónapja, segíti az ágazat tisztulását.

Országszerte ki vannak téve azok a kormányzat által készíttetett plakátok, amelyek azt a félelmet erősítik, miszerint az (illegális) bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit. Az agráriumban hol vannak azok a területek, ahol ez reális veszély?

Nem életszerű, hogy a határon törvénytelenül behatolók – bárhol a világon – azonnal munkára jelentkeznének. Ha a kormány most nem gátolná meg a tömeges bevándorlást, akkor a letelepedők később komolyan veszélyeztethetnék a magyar polgárok munkahelyeit. Jelenleg az a gond, hogy az illegálisan érkező menekültek nagy károkat okoznak a déli határ térségében. Megnehezítik a gazdák életét, zaklatják a földműveseket. Bejárnak a tanyákba, megrongálják azokat. Csoportokban járnak, ruháikat eldobálják, szemetelnek. A terményeken átgázolnak, a zöldséget és gyümölcsöt leszedik, letapossák. A fóliasátrakat kivágják, a kerítéseket pedig kibontják. Viselkedésükkel megriasztják a lakosságot.

Erről eddig a hivatalos kommunikációban nem esett szó. Akkor miért azt sulykolja a kormányzat, hogy a magyarok munkája a bevándorlók miatt veszélyben van?

Azért, mert nem egy napra gondolkodunk előre. De melyik, plakáton lévő mondattal nem ért Ön egyet?

A feketén dolgozó, a nyelvet nem beszélő illegális bevándorlók nyilván az agráriumban jelennek meg kétkezi munkásként először, és nem például az ügyvédek munkahelyeit veszélyeztetik.

Mint már említettem, a jövőben ez komoly nehézségeket okozhat. Ha nagyszámú idegen kultúrájú népességet fogadnánk be, az rossz hatással lenne a magyar mezőgazdaság eltartóképességére. Az olcsó, feketén dolgozó munkaerő elvehetné a magyar emberek kenyerét. 

Kormányzati szinten hirdették meg a magyar birtokrendszer átalakítását, a nagybirtok arányát akarják csökkenteni a kisbirtok javára. Hol tart most ez a folyamat?

Ez megkezdődött. A legfontosabb a földtörvény, ami ezt a célt szolgálja. Ez 1200 hektárban határozza meg a haszonbérelhető területet egy cég vagy gazda részére. Ebben korábban nem számított bele a bérelhető állami terület, ami 2500 hektár volt. Ez azt jelenti, hogy akinek ennél több földje van, és lejár egy haszonbérlete, akkor azt nem tudja meghosszabbítani, helyette más haszonbérlő lép be, akinek nyilván kevesebb földje van. A területalapú agrártámogatásnál is megvan az 1200-as határ, illetve ha állattenyésztéssel foglalkozik valaki, akkor 1800 hektárig vehet fel agrártámogatást. Emellett van a Földet a gazdáknak program, ahol eddig közel 300 ezer hektár földet adtunk át 7500 földhaszonbérlőnek. Volt 53 olyan nagy földhasználó, aki 500 hektár fölött bérelt összesen 85 ezer hektárt. Ezen a területen most 1500 haszonbérlő van. Az átlag birtokméret 55 hektár körül van.

Ez azt jelenti, hogy 2020-ra, mondjuk Simicska Lajos vagy Csányi Sándor elveszítik az érdekeltségeibe tartozó földek egy jelentős részét?

Nem emelnék ki egyetlen nevet sem.

Pedig ők a kulcsfigurák.

A kormánynak az a célja, hogy a földhasználók 80 százaléka családi gazdálkodó legyen, ugyanakkor nem akarjuk a nagybirtokokat sem teljesen felszámolni. Már van mért adatunk arról, hogy néhány év alatt mi változott. Magyarországon mintegy ötmillió hektár a művelt terület. Ennek a használata 2010-ben úgy nézett ki, hogy 50 százalék volt a családi, illetve kis-közepes földhasználók aránya, míg 45 százaléka volt a nagy földhasználók kezében. Most már 54 százalék a családi gazdálkodók kezében van, és ennek arányában csökkentek a nagybirtokok is. Nagyjából egy évtized alatt alakul át szerintem teljesen a birtokszerkezet.

Nem érzi úgy, hogy ez az egész átalakítás most azért lett ilyen fontos, mert egy éve háború van Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és a milliárdost minden gazdasági területről próbálják kiszorítani?

A Földet a gazdáknak programot már négy évvel ezelőtt elkezdtük kidolgozni, és a földtörvény is egy évig volt parlamenti és társadalmi vitán. Tehát ezek a döntések már korábban megszülettek. A 80-20%-os arányt több mint 2 éve már bejelentettük.

Az elmúlt időszakban volt bármilyen, akár informális befolyása az agrártárcára Simicska Lajosnak vagy Nyerges Zsoltnak?

Nem volt.

Nem is beszélt soha Simicska Lajossal?

Hát, szerintem néhányszor találkoztam vele életemben.

És beszéltek földügyekről vagy bármi olyan témáról, ami a minisztériumot érinti?

Nem.

Az úgynevezett oligarchák közül mások sem akartak nyomást gyakorolni a tárcára?

Lehet, hogy próbáltak, de én nem érzékelem. Én egy karcagi, nyakas kun ember vagyok. Próbáljon valaki rám nyomást gyakorolni. Ha megvan egy feladat, amit el kell végezni, akkor próbálkozhatnak.

Most mennyi az átlagos birtoknagyság, és ön szerint mekkorának kellene lenni az ideális magyar földbirtoknak?

49-50 hektár az átlagos területméret, amit egy gazdálkodó nyer manapság. Ezért is hívtuk fel a figyelmet az LMP-s Sallai Róbert Benedekre, aki családtagjaival vagy érdekeltségeivel – annak ellenére, hogy pártja kisgazdaságpárti – 2300 hektárra pályázott, és családja és érdekköre nyert is 236 hektárt, ami egy családi gazdaság mérete. Ebből is látszik, hogy a tárca munkája eredményes, mert nem tudott 2300 hektárt megszerezni a helyi gazdák elől. Pontos országos birtokátlagot azért nem lehet mondani, mert a teljes spektrumba beleszámolják az 1000 négyzetméteres zártkertet és a 20 000 hektáros nagybirtokot is. Az adat megvan a Statisztikai Hivatalnál. A zártkertek, szőlők lefele viszik az átlagot.

De a kormányzat szeme előtt milyen birtok képe lebeg?

A földtörvény mutatja, hogy mit tartunk ideálisnak. Egy személy tulajdonában 300 hektár lehet, és ezt a 300 hektárt beszámítva, 1200 hektárt bérelhet. Ezek lehetnek az optimális maximum számok, de ezt majd az idő megmutatja.

A nemzeti parkokkal kapcsolatban született most egy alkotmánybírósági (AB) döntés, ami visszadobta a módosított földtörvényt. Ha ez a formátum nem elfogadható, akkor mi lesz helyette?

Azért pontosítsunk! Nem a nemzeti parkok földjeiről szólt ez a törvénymódosítás, hanem a magyar állam földjeiről. Nem a módosított földtörvényt dobta vissza az AB, hanem az egységes állami földvagyon-gazdálkodás megteremtéséhez szükséges törvénymódosításokat. A nemzeti park vagyonkezelő. Nagyrészt műbalhé volt, ami kialakult, mert a magyar állam olyan területeken is biztosíthatja a természetvédelmet, ami mondjuk egy magánszemély tulajdonában áll. Tudomásul vesszük az Alkotmánybíróság döntését, úgyhogy jelenleg nem tervezünk semmiféle változtatást.

De teljesen letettek róla, vagy csak pihentetik a dolgot?

Elmondtam: jelenleg nem tervezünk semmiféle változtatást. Egyébként ez döntően egy adminisztratív jellegű változás lett volna, hogy a nemzeti parkok földjeinél is a Nemzeti Földalap legyen a vagyonkezelő, az az intézmény, amely az állami földek tulajdonosi joggyakorlója. 

Itt az volt az ellenérv, hogy ezek a földek biztosították a tíz nemzeti park bevételeit.

Lehet, hogy akik emiatt sírtak, azok a könnyeiktől nem látták a törvénytervezetet. Az ugyanis benne volt a törvény szövegében, hogy a nemzeti parkok működéséhez szükséges forrást a kormány biztosítja. Azaz a bérleti díjak utáni bevételt ugyanúgy megkapták volna a nemzeti parkok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jávor: a titkos tanulmányok alapján katasztrofális hatású lesz Paks 2

Jávor Benedek arról számolt be, évek óta birkózik a Paks2-t megalapozó tanulmányok megismerhetősége érdekében. Volt, hogy szigorúan zárt adatszobában mutogattak neki az interneten nyilvánossá tett, illetve teljesen érdektelen dokumentumokat, de a bíróságon is ellenálltak a valódi megalapozó tanulmányok nyilvánosságra hozatalának, illetve részben a létezésüket is eltagadták – fejtette ki blogján a PM politikusa.

Ugyanakkor a napokban a hozzá eljutott néhány dokumentum alapján Jávor szerint biztosan állítható: léteznek megvalósíthatósági tanulmányok, ezeket azonban nem véletlenül tartják titokban.Ugyanis a politikus úgy véli, nyilvánvalóvá válik belőlük, hogy részben vállalhatatlanul alacsony színvonalúak, elemi kérdésekre nem térnek ki, amit viszont tartalmaznak, az alapján Paks2 katasztrofális hatású lesz mind a hazai villamosenergia rendszerre, Paks1 jövedelmezőségére, és a Duna hőháztartására nézve.

Jávor az alábbit közölte a hozzá eljutott dokumentumok kapcsán, amelyeket fel is töltött blogjára:

Az első anyag egy MVM-es belső feljegyzés, amely az "aktualizált megvalósíthatósági tanulmányt" véleményezi. E szerint ez a tanulmány elemi hibákat, hiányosságokat tartalmaz és rég idejétmúlt előfeltevésekből indul ki. Nincs megfelelően modellezve az új erőmű rendszerbe illeszthetősége, így nagy valószínűséggel Paks1-et szorítja ki a termelésből, súlyosan veszélyeztetve annak jövedelmezőségét. A költségek durván alulbecsültek (számos járulékos beruházás költségeit nem tartalmazzák), illetve nem foglalkoznak az uniós jognak való megfelelőség kérdésével.

A másik két dokumentum akadémiai körökben készült hatáselemzéseket tartalmaz. A hűtővízellátás lehetőségeiről készült tanulmány szerint az új erőmű tervezésekor megismétlik a korábbi hibákat, a várható hőterhelés komoly élővilágvédelmi problémákat vethet fel, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks2 tervezett magas (95%-os) kihasználtáságát akadályozza, így viszont az időszakos leállások miatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik.

Végül a harmadik elemzés az új atomerőmű rendszerbe illeszthetőségéről szól. Ez azt támasztja alá, hogy Paks2 jórészt Paks1-et fogja kiszorítani a termelésből, ezáltal súlyos veszteségbe fordítja majd a jelenlegi erőművet. Szükségessé válhat egy szivattyús energiatározó létesítése a hatások tompítására, ennek költségei azonban sehol sem jelennek meg a tervekben. Ezeket a hatásokat azonban a megvalósíthatósági tanulmány sehol sem modellezi, így mindaz, amire az új két blokkos erőművet alapozzák, teljesen légből kapott, semmilyen ok nincs, hogy valósnak fogadjuk el.

Mindezek fényében biztosan állíthatjuk: a kormány teljesen hamis adatokra alapozza az új erőmű létesítését, és a hivatalos propagandával szemben a belső szakmai közvélemény is pontosan tudja, hogy Orbánék egy rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt mellett köteleződtek el, amely szétfeszítheti és veszélyeztetheti az egész magyar villamosenergia rendszert. Ki-ki állapítsa meg maga, hogy egy kormány, amely ilyen módon belevág egy ilyen, a magyar GDP 10 százalékára rúgó beruházásba, az milyen minősítést érdemel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elhallgatja az adatokat a The Economist?

Levelet írt Matolcsy György a brit The Economist főszerkesztőjének – tudta meg lapunk. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kifogásolja, hogy a kedvezővé vált magyar makrogazdasági mutatókat a korábbiakkal ellentétben a lap valamilyen okból már nem teszi közzé.

„Egyrészt mint lapjuk több évtizede rendszeres olvasója, másrészt mint aktív gazdaságpolitikai szakember szeretnék elégedetlenségemnek hangot adni” – áll abban a levélben, amelyet Matolcsy György írt a brit The Economist főszerkesztőjének. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy fogalmaz, kiemelt érdeklődéssel követi az újság egyes országok, régiók makrogazdasági és pénzpiaci folyama­tait bemutató, széleskörű tényadatok felhasználásával készített elemzéseit. Ezeknek a cikkeknek az értelmezésében fontos segítséget jelentenek a folyóirat végén található összefoglaló táblázatok, amelyek két oldalba tömörítve számos alapvető információval látják el az olvasókat.

„Épp ezen táblázataik kapcsán ugyanakkor meglepődve tapasztaltam, hogy korábbi gyakorlatukkal szemben az április 25-én megjelent számuk óta a Magyarországra vonatkozó makrogazdasági indikátorok kimaradtak” – olvasható a levélben. Matolcsy György emlékeztet arra, hogy a magyar gazdaságot a világgazdasági válság 2008-es elmélyülése rendkívül sérülékeny állapotban érte. A 2010-ben megalakult a magyar kormány átfogó stabilizációs és reformprogramba kezdett, melynek célja a gazdaság finanszírozási helyzetének helyreállítása és a felzárkózás újraindítása volt. Az MNB elnöke megemlíti, hogy az intézkedések számos, nem hagyományosnak tekinthető lépéseket is tartalmaztak, szinte folyamatosan a nemzetközi érdeklődés homlokterében álltak. A magyarországi politikai, pénzügyi, gazdasági és társadalmi eseményeket az utóbbi években a lap több alkalommal is hosszabb cikkben elemezte. Ezekhez kiegészítésként a kiadvány végén szerepeltettek olyan összefoglaló táblázatokat is, amelyek Magyarországot összehasonlíthatóvá tették a többi országgal.

Matolcsy György szerint az egyre dinamikusabbá váló gazdasági növekedés, a határozottan és tartósan javuló külső és belső egyensúlyi mutatók, a trendszerűen csökkenő adósságráták és a stabilan alacsony infláció mind-mind arra utalnak, hogy a Magyarországon alkalmazott válságkezelési eszközök sikeresek voltak. Ezt már a hazai és nemzetközi elemzők széles köre is elismeri. Az MNB elnöke szerint ezért is érthetetlen, hogy a lap már nem ismerteti ezeket az adatokat, miközben például a több szempontból hazánkhoz hasonlítható cseh gazdaságét igen.

„Az adatok elhagyása hátrányosan érinti a magyar gazdaság megítélését. Ráadásul annak időzítése azt a látszatot kelti, mintha a The Economist a magyar gazdaságpolitikának a múltban kétségtelenül meglévő problémáit igazoló adatokat még igen, de az elmúlt évek sikereit igazoló adatait már nem kívánná az olvasók számára is elérhetővé tenni” – írja Matolcsy György. Szerinte ezzel szűkül annak a lehetősége, hogy a hazánkban jelenlévő vagy épp a jövőbeni befektetésekben gondolkodó üzleti szereplők nyomon követhessék a magyar gazdaság folyamatainak alakulását. Ezért az MNB elnöke arra kéri a főszerkesztőt, hogy a jövőben újra szerepeltesse a magyar adatokat a lapban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szégyellem a munkám, elhagyom a közszférát, mihelyt lehet

Igaza van Lázár Jánosnak, tényleg riasztó állapotban van az államigazgatás, a bürokrácia belülről kész káosz, az inkompetens vezetők elől és az értelmetlen elvárások miatt menekülne, ki merre lát. De az ügyintézők is rengeteg bajt, visszásságot jeleztek. Bár egymást érték az államreformok, azok eredménye nem látszik. Itt a Lázár-konzultáció eredménye.

"Riasztó állapotban van az állam", a rendszer nagy, mozgásképtelen, elnehezült, túlszabályozott, bonyolultan adózunk, az állami ügyintézés pedig akadályokat állít az emberek elé – mondta Lázár János egy szekszárdi szakmai fórumon. Egyúttal jelezte azt is, ahhoz, hogy ezeket orvosolni tudja, információra van szüksége.

A nyilatkozattal Lázár lényegében beismerte, hogy az Orbán-kormány az elmúlt öt évben az állam átalakításában kudarcot vallott. Pedig már a 2010-es kormányprogram is a bürokráciacsökkentést tűzte ki célul, és azóta szünet nélkül folyik az átalakítás. Megtörtént az önkormányzati rendszer és a területi közigazgatás átszabása, a kormányhivatalok kialakítása, a járási rendszer létrehozása, az iskolák és egészségügy államosítása. Ezzel együtt zajlott a közigazgatás újabb és újabb fejlesztése, amelynek során a Jó Állam Fórumon bárki kifejthette javaslatait. Érkezett is közel négyezer ötlet, a kormány azt írja, foglalkozott is vele, de a kezdeményezésről sokat elárul, hogy a honlap csupán pár hónapig volt elérhető 2012-ben, azóta ez a kép fogadja a konstruktív állampolgárt:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elhallgatott Orbán a Facebookon

Hetek óta nem frissült Orbán Viktor Facebook-oldala, míg korábban naponta születtek bejegyzések. Az utolsó posztja június 4-én, a nemzeti összetartozás Trianonra emlékező napján íródott, amikor is a miniszterelnök ennek alkalmából egy Ismerős Arcok számot posztolt.

A Blikk ezért megkérdezte Kaminski Fannyt, a kormányfő Facebook-oldalának kezelőjét – aki egyébként Habony árpád exe –, hogy mi az oka a hallgatásnak.

A miniszterelnök folyamatosan figyelemmel kíséri az oldalát. Minden esetben akkor szokott posztolni, ha azt fontosnak tartja. Évente nagyságrendileg 300-350 poszt szerepel Orbán Viktor Facebook-oldalán, amelyek a portál jellegéből fakadóan nem egyforma időközönként jelennek meg. Így előfordulhatnak időszakok, amikor ritkábban posztol, illetve olyanok is, amikor gyakrabban. Mindez az eseményektől függ

- mondta Kaminski.

Az újság ugyanakkor kiemeli: Orbán utolsó bejegyzéseire elég sok – sokszor nyomdafestéket nem tűrő – kritika érezett a kommentekben.

Egyébként még mindig a miniszterelnök a legnépszerűbb a közösségi oldalon: 337 ezer követőnél tart. Utána Vona Gábor Jobbik-elnök jön 255 ezer lájkkal, majd  Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke 218 ezerre. Gyurcsány Ferencet, a DK vezetőjét pedig 109 ezren kedvelték.

 

 

 

 

 

 

Varga: Nincs felmentés a balatoni boltosoknak

A nyári szezonban sem kaphatnak felmentést a vasárnapi zárva tartás alól a balatoni boltosok – ez derült ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter állásfoglalásából, amelyről a Népszava hétfői száma ír.

A Balatoni Szövetség kérte a minisztert, hogy a nyári főszezonban nyitva lehessen valamennyi üzlet, de a tárca csak ősszel dönt a vasárnapi boltzárral kapcsolatos szabályok esetleges módosításáról, úgyhogy ebben a szezonban már úgy marad minden, ahogy van.

A lap szerint még alig indult meg a balatoni főidény, de már világosan látszanak a döntés kedvezőtlen hatásai, például a tó menti üzletekben szombaton korábban nem tapasztalt mértékű a zsúfoltság, délutánra pedig az alapvető áruk elfogynak. A vasárnap nyitva tartó kis boltokban friss húsárut nem lehet kapni, és egyre több vásárló panaszkodik arra, hogy ezekben az üzletekben gyakorlattá vált a csak a hét utolsó napján alkalmazott áremelés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Eddig kétezren bukták az állásukat a vasárnapi zárva tartás miatt

Mióta bevezette a kormány a vasárnapi zárva tartást, több mint kétezren veszítették el az állásukat a KSH adatai alapján – írta a blokkk.com.

A tendencia már áprilisban is megfigyelhető volt: februárhoz képest a kiskereskedelemben, áprilisban 2421-gyel dolgoztak kevesebben teljes és részmunkaidős foglalkoztatást is számba véve.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne lennének még betöltetlen állások, de ha még fel is vettek alkalmazottakat, összességében a fentebbi számmal csökkent a dolgozók létszáma.

A KSH statisztikája egyébként a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki. Tehát ha egy igazán kis bolt, amelynek 4 vagy annál kevesebb alkalmazottja van, március közepét követően már éjszaka nem nyitott ki és elbocsátott emiatt egy alkalmazottat, az már nincs benne a hivatalos statisztikában, ahogy az sem, ha esetleg új embert alkalmaztak. Igaz, előbbi valószínűbb, hiszen ha ki is nyit vasárnap egy kisbolt, akármilyen alkalmazott nem dolgozhat benne, csak a tulajdonos vagy a családtagja.

Ráadásul az is kiderült: áprilisban a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak – az elmúlt 5 évben ilyen mértékű túlmunkára nem volt példa.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Habony embere pozíciót kapott a milliárdos dohányüzletben

Habony Árpád londoni cégének ügyvezetőjével erősített a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A Századvég vezető elemzőjeként is ismert Lánczi Tamás márciusban lett felügyelőbizottsági tag a multi magyar leányában. E cég a múlt héten nyilvános pályáztatás nélkül, nevetségesen csekély koncessziós díjért kapta meg a dohány-nagykereskedelem milliárdokat hozó monopoljogát.

Mielőtt elnyerte volna a dohánynagykereskedelem monopoljogát, szorosabbra fűzte a szálakat a British American Tobacco (BAT) a kormányoldallal: a cégbírósági iratokból kiderül, hogy Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvéget vezető Lánczi András fia, a Századvég vezető elemzője március elején a dohánycég felügyelőbizottsági tagja lett.

Lánczit nemcsak az elemzői tevékenysége tette ismertté, hanem nemzetközi tevékenysége is. Ő lett az ügyvezetője Orbán Viktor miniszterelnök stratégiai főtanácsadója, Habony Árpád és a Fidesz–KDNP politikai tanácsadója, Arthur J. Finkelstein Londonban bejegyzett közös cégének, a Danube Business Consulting Ltd.-nek.

Míg Lánczinak e tevékenysége talán magyarázható, az már nehezen értelmezhető, hogy a politikai elemző – aki egyúttal az MTVA hivatásos bloggere, s lapértesülések szerint munkásságát havi félmillió forint körüli összeggel honorálja az idén 80 milliárd forint közpénzből gazdálkodó állami médiamogul – egy dohánygyártó cég ellenőrző testületében is helyet kap. Lánczit aligha eddigi üzleti tapasztalata miatt választották be az 1902-ben alapított, a londoni tőzsdén jegyzett cég magyar leányának felügyelőbizottságába.

Eddig a Századvégen kívül kizárólag a közigazgatásban dolgozott – egy ideig volt tanára, Navracsics Tibor mellett a helyettes államtitkárságig vitte –, s cégbírósági adatok szerint korábban egyetlen, elhanyagolható forgalmú bt.-nek volt a kültagja.

A BAT-nak viszont jól jöhetett az a kormányközeli kapocs, amely Lánczinak megvan. Legalábbis ezt erősíti, hogy a multicég a kormányközelinek tudott Continental leányvállalatával, a Tabán Trafik Zrt.-vel közösen megkapta a dohány-nagykereskedelem jogát, mesés feltételekkel.

Piaci szakemberek 5–12 milliárd forint közé taksálják a „nemzeti trafikellátó” várható hasznát, hiszen nem lesznek versenytársai, a kormánytöbbség mentesítette az iparűzési adó fizetése alól, a koncessziós díj pedig nevetséges: idén mindössze 10, jövőre 100 millió forintot kell kifizetnie a két dohánygyártó közös vállalkozásának, és csak 2021-től ketyeg a bomba üzlethez képest jelképesnek ható, évi 600 milliós koncessziós díj.

A tavaly 526 milliárdos forgalmú dohánypiacon a nagykereskedelmi monopóliumot a Seszták Miklós vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyszerűen odaadta a BAT–Continental párosnak. Amely persze adott ajánlatot, ám egyedüliként. A dohánycégek hónapok óta arra vártak ugyanis, hogy a kormány közölje, mi módon fogja odaadni a monopóliumot – a törvény szerint az állam saját cégének, vagy nyilvános pályázaton, vagy ajánlattétel alapján adhatta ki a jogot. A gyártók és a forgalmazók még kérdezték is a szaktárcát, melyik szerint jár majd el, de Seszták Miklós és a hetente tájékoztatókat tartó Lázár János is hallgatott a kérdésről.

A múlt héten pedig azt közölték, hogy egy korábbi ajánlat alapján a BAT–Tabán konzorcium nyert. Majd még enyhítettek kicsit az évi hatszázmilliós koncessziós díjon. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter érvelése szerint most azt a verziót kellene elhinnünk, hogy a meseszerű üzletet az állammal a BAT–Continental ajánlata úgy nyerte el, hogy mindeközben a többi dohánycég nem látta meg a lehetőséget.

A hoppon maradt dohánycégek közül a Philip Morris, az Imperial és a JTI is közös közleményben tudatta, nem is tudtak arról, hogy december óta pályázni lehetett, máskülönben nem kérdezték volna a szaktárcát minduntalan a kijelölés módjáról.

Ettől még persze ajánlatot adhattak volna be, ahogy a BAT–Continental is tette mintegy önszorgalomból. A történtek fényében már érthető lapunk korábbi információja is, miszerint a Continental Zrt. már május elején üzletkötőket keresett az ország egész területére, lényegében azonnali jelentkezési határidővel.

A cégnél ezt azzal magyarázták, hogy a leendő állami trafikellátó kiszolgálásához toborozzák a munkaerőt. A győztesnek kihirdetett konzorcium előtt végül egyetlen probléma állt: a kormány által kiagyalt rendszer súlyosan sérti a versenyjogot, hiszen a többi céget lényegében alárendelik a kiskereskedelmi piac 34 százalékát ellenőrző BAT–Continental duónak. De erre is volt megoldás: Orbán Viktor a múlt hét végén „nemzetstratégiai fontosságúvá” nyilvánította a trafikellátó indulását. Így már megkerülhető a versenytörvény, hiszen nem kell a Gazdasági Versenyhivatal beleegyezését kérni a fúzióhoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hullazsákokban tiltakoztak a parlament előtt

A kormány bevándorlókkal kapcsolatos politikája ellen tiltakozott az Amnesty International a parlament előtt a menekültek világnapja alkalmából. A szervezet aktivistái a figyelemfelkeltés céljából hullazsákokba feküdtek a Kossuth téren, amiről a Blog Televízió készített tudósítást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Zoltán: nem lesz tűzparancs a magyar-szerb kerítésnél

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint már május óta figyelmeztet a kormány, hogy a menekülthelyzet napról napra romlik és a belügyminiszterek múlt keddi csúcstalálkozója után nyilvánvaló lett, hogy fellépésre van szükség – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Kovács elismerte, a határzár nem szünteti meg a problémát, ahhoz valóban közös fellépés szükséges, de a jelenlegi helyzet kezelésére „nem volt más választásuk” és folyamatosan egyeztetnek a szerb vezetéssel. A kormányszóvivő úgy véli, a kerítést heteken belül sikerül majd megépíteni.

Arra a felvetésre pedig, hogy lesz-e tűzparancs, azt felelete "szó sincs ilyesmiről", ez "alaptalan és rosszindulatú spekuláció".

Kovács a nemzeti konzultációról pedig azt mondta: már 750 ezren küldték vissza eddig és 30 ezer online válasz született. Miután a visszaküldés határideje július elseje, ezért újabb óriásplakátokat már nem terveznek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Irénke néni miatt bepanaszolták a TV2-t a médiahatóságnál

Elképesztő riportot forgatott a TV2 pénteken a bevándorlókról. Mint megírtuk, riporterük, Váczi Gergő egy röszkei "önkéntes határvadásszal", a 70 éves Irénkével üldözte a menekülteket a bokorban. Ez kicsapta a biztosítékot több helyen is – többek közt Papp Réka Kinga civil aktivistánál, aki emiatt panaszt tett a Nemzeti Médiahatóságnál.

Papp ezt írta Facebook-oldalára:

Rókaként bujkáló migránsok, életveszélyben lévő falusi kisiskolások, kamuhegy, idegengyűlölet. Ma reggel panaszt tettem a TV2 ellen a pénteki Irénke nénis riport miatt.

Az egy dolog, hogy újságíró-szakmailag minősíthetetlenül pocsék a riport, (...) de meggyőződésem szerint bőven törvénysértő is. Kíváncsi vagyok, betartatják-e a saját szabályaikat.

A panasz teljes szövege itt olvasható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Betiltatnák a kormányzati propagandát

Az LMP törvényben tiltaná a kormányzati propagandát és a köztulajdonban álló monopolcégek reklámozását.

Erről szóló javaslatukat ismertetve Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján burkolt pártfinanszírozásnak nevezte a kormányzati propagandát. Úgy fogalmazott, nincs helye annak, hogy közpénzből finanszírozzák különböző pártok "marhaságainak" óriásplakáton való megjelentetését.

A frakcióvezető a korrupció egyik fő forrásának és közgazdaságilag értelmezhetetlen kategóriának ítélte, amikor senkivel sem versengő állami cégek, mint a Paksi Atomerőmű vagy az MVM a "médiapiacot torzítva" fordít hatalmas pénzeket reklámra.

Schiffer András szerint a kormányzati, önkormányzati kommunikációnak kizárólag akkor van helye, ha az állampolgárok jogainak gyakorlásához vagy kötelezettségeik teljesítéséhez kapcsolódó információkat közölnek általa. Éppen ezért kívánták a jövő évi büdzsében az erre a célra megjelölt kétmilliárd forintot a tizedére csökkenteni – emlékeztetett –, a fennmaradó forrást pedig a korrupció elleni küzdelemre költeni.

Schiffer András kérdésre válaszolva globális problémának nevezte a bevándorlás kérdését, hangsúlyozva: Magyarországra katasztrofális hatással lehet, ha minden európai ország önállóan kívánja megoldani a kérdést.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb nem megszorítás: megszűntethetik a balatoni szabadstrandokat?

Idén már nem kapják meg a sok idegenforgalmi adót beszedő települések az állami támogatást. A bevételkiesést máshol kell kigazdálkodniuk.

Az állam másfél forint kiegészítést juttat a kúrtaxa (idegenforgalmi adó) minden egyes beszedett forintja után a helyhatóságoknak. A 2015. évi költségvetésről szóló törvény az idei évben is biztosítja ezt a helyi önkormányzatok számára. A jogszabály támogatáscsökkentésekről rendelkező melléklete alapján azonban 2015-ben először az ezen a címen kifizetett összegek is bekerültek azon támogatások körébe, amelyek csökkennek a település nagyobb iparűzési adóerő-képessége esetén – olvasható a sonline.hu-n.

A Magyar TDM Szövetség felmérései szerint a települések 2015-ben összességében mintegy egymilliárd forint fejlesztésre, működésre és marketingre fordítható forrástól esnek el a kúrtaxa-kiegészítés elvonása miatt. Az RTL Klub Híradó szerint az így kiesett bevételt előfordulhat, hogy az idegenforgalmi adó növelésével, a parkolás drágulásával vagy akár a szabadstrandok megszüntetésével kompenzálják majd a települések.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Európai Bizottság bontsa fel a szerződését az Altus Zrt.-vel!

A Fidelitas azt várja az Európai Bizottságtól, hogy bontsa fel a szerződését a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tulajdonát képező Altus Zrt.-vel, és fizettesse vissza a céggel az eddig felhasznált összeget – mondta Böröcz László elnök vasárnapi fővárosi sajtótájékoztatóján.

Böröcz László a cég Szalay utcai irodája előtt tartott tájékoztatón hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy az Altus vezette konzorcium által elnyert 1,5 milliárd forintos pályázati összeggel közvetetten a volt miniszterelnök pártját finanszírozzák. Véleménye szerint Gyurcsány Ferenc korábban is „trükkök százaival élt”, és valószínűleg „ilyen ügyeskedéssel szerezte meg ezt a pénzt is, és át is tudja folyatni a Demokratikus Koalíció kasszájába”. Kérdés, hogy ez „leesett-e” az Európai Bizottságnak – vetette fel, hozzátéve: ha nem, az szomorú, ha igen, az még szomorúbb.

Az ifjúsági szervezet vezetője ismét felhívta a figyelmet Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártja elnökének, korábbi bolgár miniszterelnöknek az esetére, aki elmondása szerint hasonló ügybe keveredett, amikor a felesége cége nyert el egy uniós megbízást. Neki vissza kellett fizetnie a teljes összeget – emelte ki.

Böröcz László eg,y a Fidelitas által az Új Széchenyi Terv-projektek tábláinak mintájára készített molinó előtt tartotta tájékoztatóját. A táblán az Új Gyurcsány Terv felirat és „A Gyurcsány párt finanszírozása” projektcím szerepelt, a kivitelezés ideje mellett pedig a 2014-2016-os időszak állt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anyuci kedvence menekültügyi konferenciát akar Budapesten

Magyarország azt kezdeményezi, hogy a migráció ügyében ne csupán a máltai fővárosban tartsanak idén ősszel nemzetközi konferenciát a földközi-tengeri helyzet áttekintése végett, hanem rendezzenek Budapesten is csúcsértekezletet, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat - közölte Szijjártó Péter hétfőn Luxembourgban. 

A külgazdasági és külügyminiszter az EU-országok külügyminiszteri értekezletén vesz részt. A tanácskozás közben magyar újságíróknak elmondta: a migrációs témakör megvitatása során ő maga felhívta a figyelmet arra, hogy idén a legtöbb menekült az EU-országok közül Magyarországra érkezett. Szóvá tette, hogy az unió mindeddig kizárólag a földközi-tengeri menekültáradatra összpontosít, és semmilyen figyelmet nem szentelt a Magyarországot súlyosan érintő nyugat-balkáni útvonalnak.

Migrációs útvonalak

"Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség" - mondta. Adatai szerint Magyarországra idén eddig 50 ezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer.

A nyugat-balkáni migrációs útvonalról Szijjártó Péter elmondta, hogy azt most már elsősorban nem magukból a nyugat-balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak.

A magyar miniszter szerint az EU eddig nem vette komolyan és nem kezelte súlyán a nyugat-balkáni bevándorlási nyomást, és "ezen a helyzeten azonnal változtatni kell".

Migrációs nyomás

A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy az ősszel - és nem az ősz végén - Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

A magyar külügyi tárca vezetője szerint a miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a most csütörtök-pénteken Brüsszelben tartandó EU-csúcs következtetései közé.

A hétfői luxembourgi tanácskozáson a külügyminiszterek meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről.

Fel kell lépni

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie a főként Líbiában tevékenykedő embercsempészek ellen. A külügyminiszterei május 18-án - római főhadiszállással - életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, most pedig döntöttek az első műveleti szakasz megindításáról, amely egyelőre légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.

Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál - lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt - katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, e felhatalmazáshoz viszont - a jelenlegi uralkodó álláspont szerint - líbiai segítségkérésre lenne szükség.

Hírszerzés és tájékozódás 

Szijjártó a magyar újságíróknak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ-felhatalmazás mindeddig nem érkezett meg. Elégtelennek mondta, hogy hogy a művelet egyelőre hírszerzésre és tájékozódásra korlátozódik.

"Minél előbb sort kellene keríteni arra, hogy az embercsempészek eszközeit, vagyis a csónakjaikat (...) megsemmisítsük" - tette hozzá. Támogatásáról biztosította azt a megközelítést, hogy az EU területén kívül kell keresni a megoldást a bevándorlási nyomás jelentette problémára.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Németh: Brüsszel teljesen alkalmatlan a népvándorlás kezelésére

Meghaladta a 60 ezret a magyar határt illegálisan átlépők száma, döntő többségük a szerb határszakaszon érkezett - közölte Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus úgy fogalmazott: egy új - gazdasági természetű - népvándorlás indult el Európa felé elsősorban Afrikából és a Közel-Kelet irányából, Magyarországra ugyanakkor - az éves adatokat nézve - a legnagyobb számban még mindig Koszovóból érkeztek illegális bevándorlók. Idén eddig, vasárnap estig a magyar határt 60 082-en lépték át illegálisan, 99 százalékuk a szerb szakaszon - közölte.
   
Németh Szilárd ezt úgy értékelte: egész Európában Magyarországra irányul a legnagyobb nyomás, márpedig Magyarország nincs olyan helyzetben, hogy illegális bevándorlók ekkora tömegével együtt tudjon élni. Ezért döntött a kormány a műszaki határzár mellett, amit a kormánypárti frakció támogat - mondta a fideszes képviselő.
   
Megjegyezte: ezzel nemcsak Magyarországot védik, hanem Európa polgárait is. "Az osztrákok és a németek is üdvözölték, hogy a schengeni határon megállítjuk a menekülteket". Ők is nemzeti hatáskörben hoznak döntéseket a kérdésben, mert "a brüsszeli bürokrácia teljes egészében alkalmatlan az új népvándorlásnak a kezelésére" - tette hozzá.
   
Németh Szilárd tájékoztatott arról is, hogy a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációban eddig 763 ezer levél érkezett vissza, az interneten pedig több mint 42 ezren töltötték ki a kérdőívet. Úgy számolnak - folytatta -, hogy a július 1-jei válaszadási határidőig 900 ezer fölé emelkedhet a konzultációban részt vevők száma. Az eddig feldolgozott kérdőívek alapján továbbra is 80 százalék feletti a szigorúbb fellépés támogatóinak aránya - mondta.
   
Arra a felvetésre, hogy a magyar-szerb határon építendő kerítést esetleg Románia felől kerülik majd ki a bevándorlók, a kormánypárt képviselője úgy reagált: Románia uniós tagállam, bár nem tagja a schengeni zónának, és szerinte Románia mindent meg fog tenni azért, hogy megvédje a határait, és hogy bekerülhessen a schengeni övezetbe. Szerinte nem elképzelhető, hogy Románia felől nagy tömegekben érkeznének majd.
   
A Fidesz politikusát arról is kérdezték, hogy az MSZP számításai szerint a MET Zrt. 150 milliárd forintot "kaszált" a kormány által jogszabályban biztosított gázkereskedelmi rendszerrel, miközben 4,1 milliárd forint volt a magyar állam haszna. A szocialista Tóth Bertalan azt is mondta, hogy a kormány a rezsicsökkentés által havi 3000 forinttal "eltakarta" az emberek szemét, holott ezen felül további 10 százalékkal, azaz évente további 10 ezer forinttal is lehetett volna csökkenteni a gáz és a távhő árát.
   
Németh Szilárd erre úgy reagált: "az elvtársak álláspontja" hiteltelen, cinikus és hazug, mert amikor kormányon voltak, "az egekbe emelkedtek" az energiaárak.
   
A MET egy teljesen átlátható, sikeres magáncég, amelyhez semmi köze nincs a kormánynak - tette hozzá, közölve továbbá, hogy a MET-nek semmi köze a rezsicsökkentéshez. Kijelentette végül: "amíg Fidesz-kormány van, addig nem lesz rezsiemelkedés".

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV