Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hende Csaba sült malaccal pózolt

A nyári uborkaszezonnak hála egészen meglepő képek születnek a politikusok Facebook-oldalán. Múltkor például a fideszes Nyitrai Zsolt kovászos uborkával próbált lájkokat vadászni, most viszont ezt Hende Csabának sikerült überelnie: sült malaccal pózolt a közösségi oldalon. Ha Ön elirigyelte a kompozíciót a honvédelmi minisztertől, máskor ne hagyja ki a pusztacsói falunapokat!

 

 

Van valami feltűnő a felcsúti lisztben

Szuperáron kínálja Mészáros Lőrinc lisztjét az Auchan. Sokak szerint a 98 forintos ár már veszteséget is okozhat, az Auchan szerint viszont csak akcióról van szó. A kormányfő barátjának és az Auchannak nem a Göböli liszt az első nagyszabású üzlete, korábban az áruházlánc összes trafikját a hozzá közel álló vállalkozók nyerték.

Akciós áron kínálja Orbán Viktor barátja cége, a Búzakalász 66 Felcsút Kft. lisztjét az Auchan. A valamikori gázszerelőből 2010 óta rakétasebességgel nemzeti nagyvállalkozóvá emelkedett Mészáros Lőrinc cégének termékét az áruházlánc óbudai hipermarketjében az Auchan saját márkás termékével gyakorlatilag azonos nagyságú felületen láthatják a vásárlók.

Minthogy a Göböli lisztnél a versenytársak – Gyermelyi, Sikér Zrt., Goodmills – termékei jóval drágábbak, jobbára 130 és 170 forint közé estek, a Mészáros-liszt a legjobb vételnek számít, mindössze 98 forintba kerül. Két forinttal többe, mint az áruházlánc saját, Tuti tipp márkájú lisztje.

Az áruházláncnál (és Mészáros Lőrincnél) is érdeklődtünk, hogyan lehet, hogy a lisztjük ilyen jutányos áron kerül az üzletközpont polcaira

Az Auchan szerint a Búzakalász 66 Felcsút Kft. 2013 óta beszállító az áruházláncnál, s a Göböli liszt forgalma nem számottevő, az áruházlánc teljes liszteladásának kevesebb mint öt százaléka. A feltűnően alacsony ár azzal magyarázható, hogy a héten egy másik gyártó termékével együtt akciós volt a Göböli liszt – érveltek az áruháznál. Kérdés, hogy mennyi lesz az akció utáni ár: egy korábbi húsvéti akciós újságban is szerepelt a felcsúti liszt, akkor 105 forintért adták kilogrammját, ami szintén jóval elmaradt a 135 forint körüli piaci átlag fogyasztói ártól.

Iparági vélekedések szerint a mai 45–55 forintos búzaárak mellett az üzletek elvileg 75 és 90 forint közötti áron szerezhetik be a lisztet. (Azért elvileg, mivel a mai piacon is előfordulnak „csodák”: forrásaink találkoztak már 68 forintos átadási áron kínált liszttel is, amiről iparági forrásaink inkább azt sejtették, hogy ott a gyártó valamilyen más, egyéb forrásból származó jövedelme miatt tudott önköltség alá lemenni az átadási árakkal.) Elvileg a 75–90 forintos árra épülne rá a kiskereskedő ár rése, továbbá az adók. A kiskereskedelemben megszokott jelenség, hogy a saját márkás termékeken – különösen a stratégiai árú terméknek tartott liszten – minimális a kereskedő haszna.

Így lehet ez az Auchan kilónként 96 forintért árult Tuti tipp nevű saját márkás lisztjével is.

Azt viszont sem a cégtől, sem pedig a Búzakalász 66 Felcsút Kft. többségi tulajdonosától, Mészáros Lőrinctől nem tudtuk meg, hogy a Göböli liszt esetében az Auchan engedett-e gavallér módjára a saját árréséből, vagy netán a tavaly 3,1 milliárd forintos forgalom mellett 299 millió forintos üzemi veszteséget termelt cég mondott volna le a hasznáról.

Üzletileg egyik sem lenne logikus lépés.

Az biztos, hogy nem először talál egymásra az Auchan és a felcsúti vállalkozói kör.Miként arról annak idején többször is beszámoltunk, annak idején az összes, dohánykereskedelmi szakmában adu ásznak tekintett Auchan-trafikot Mészáros Lőrinchez közelálló személyek kapták meg. Öt trafikot szerzett a névrokon Mészáros László alpolgármester huszonéves fia, másik öt dohánybolt Mészáros Jánosnak, Lőrinc szintén fideszes képviselő testvérének jutott, míg a maradékon Mészáros alvállalkozói, így a felcsúti stadion építési munkálatain dolgozó alcsútdobozi Jére testvérek osztoztak.

Bár az utcai trafikosok nyomására a Fidesz végül tavaly május végén kitiltotta a cigiboltokat a hipermarketekből, az RTL riportja szerint Mészáros Jánosnak így sem kellett minden Auchanból távoznia. Az egyik fővárosi Auchannál és Kecskeméten is maradt üzlete. Bár a törvény hosszan sorolja, hogy az áruház környezetében hol nem lehet trafik, ám Mészárosék végül az áruház raktárépületéből választottak le dohánytrafiknak alkalmas helyet, amiben egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem látott semmi kivetnivalót.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Barakk-árnyak a kerítésdomb alatt

A szerb határra építendő, korántsem olcsó kerítés kapcsán teljesen relevánsnak tekinthető kérdés, amit a DK feszegetett: ki építi majd? Az elmúlt napokban több válasz, több hírmorzsa is kikerült a különböző média-bugyrokból. Az előzmények, és ezek alapján elmondhatjuk, hogy a kígyó körbeért. A gyűrűn belül pedig munkatáborok falai vetnek árnyékot.

Az előzmények tárházából érdemes arra a korántsem előzmények nélküli hírre emlékezni, amely a közmunkát érinti. Arra a javaslatra, amely mentén a belügyi apparátus a közmunkások szabad kiutalásának rendszerét valósíthatja meg. Bár akkor a mezőgazdasági munka állt a Pintér-rabszolgák munkájának homlokterében, már akkor felmerült az, hogy nem csak erről lehet szó. Részben éppen annak a vasfüggöny-nosztalgiának a keretében, mely vasfüggönyt annak idején Horn Gyula és az általa akkor képviselt magyar politika segített letakarítani Európa térképéről. Annak a földrésznek a térképéről, melynek politikai térképe a jelenlegi vezetés számára nem tetszik. S akkor is a „nem tetszik” kategóriába tartozik, ha az ország uniós csatlakozásáról a tárgyalásokat Orbán Viktor első kormányzása alatt indították. Csak ugyebár sokkal csúnyább a menyasszony, ha kiderül: a nászéjszakának vannak következményei, és annak felelősség-tartalma. A felelősség-menyasszony pedig különösen ronda lehet annak a szemében, aki még a saját ötlete nyomán születő parlamenti szavazásokon sem mer részt venni.

De menjünk csak vissza ahhoz a bizonyos falhoz, amely valakinek nyilván rohadt jó üzlet. Ahogy a plakátokat sem nyomtatják ingyen. Az üzleti részhez pedig hozzá tartozik az a munkaerő is, amely szükséges a megvalósításhoz. A vállalkozó haszna pedig nem kis részben attól is függ, hogy milyen olcsón jut hozzá az építőkhöz. Ebből a szempontból a legjobb az ingyen-munka lenne. De most nehéz lenne kommunista szombatokat szervezni. Ezen a néven mindenképpen. Talán majd meghirdetik a nemzeti szombatokat. Nehogy retorikai akadálya legyen a fasizmusig hülyített rasszisták munkára vezénylődésének. Aminek különben meg lenne az az előnye, hogy a kerítés ötletének tapsolóknak nem csak a neten ugatva kellene tennie valamit az ötlet megvalósulásáért. Az is lehet, hogy életükben először megtapasztalnák, hogy egy Samu pont olyan nehéz, amit még éppen meg tud emelni. Aztán verhetné azzal a cölöpöket naphosszat. A nemzeti műszak brigádtagjaitól aztán az éves rendes szabadságuk ilyetén eltöltése után érdeklődnék a kerítésépítés szépségeiről.

De mindez csak vízió. Ráadásul sokkal délibábosabb vízió, mint az, ami pár napja rezgett elő. Eszerint az utóbbi ötlet szerint a kerítés-építés munkálatainak első soraiba közmunkásokat vetnének be. Ezt lehetne ugyan akár sima bulvárkacsának minősíteni, ha nem tudnánk: a kormányhoz közel hápogó bulvárkacsák előbb utóbb komolyan kitollasodnak. Ahogy a Schmitt-botrány is bulvárkacsaként kezdte, és a megtollasodottan bukott köztársasági elnökben ért végett. Aki jelenleg is csaknem negyven közmunkás béréből tengődik. Így, különösen a Pintér Sándor részéről fel-fellobbanó közmunkatáboros ötletek nyomán, egyáltalán nem túlzott az a feltételezés, hogy közmunkásokat vezényel(tet)nek kerítést építeni. Amely építést felügyelni kell. No meg persze a közmunkásokat is. Mert még lazsálni mernek azok a piszkok. A felügyeletre pedig ki más lehetne hivatottabb, mint a fegyveres testületek valamelyike?

A Napi Gazdaságra hivatkozó hír szerint ez a belügyben is eszébe juthatott valakinek. Mert bár a szalagcím arról szól, hogy „Rendőrök és katonák építik majd a kerítést”, a részletek másról is szólnak. Például arról, hogy Pintér Sándor kormányzati házi feladata lett kidolgozni a „kerítés építésének szervezési és technikai részleteit”. A jövő szerdai kormányülésre.  Mely szervezési és technikai részletekbe akár a közmunkások helyszínre szállításának kérdései is bele tartozhatnak. Elvégre nem néhány tíz ember fog kilométer-hosszan bóklászva kavicsokat rugdosni egy sorba a kerítéshez. Oda elég sok ember szállítását, étkeztetését és akár elszállásolását is meg kell oldani. Mely utóbbihoz a szintén hathatós segedelmet adhatnak a katonai műszakisok. Sorozott kiskatonák híján ez ugyan szintén megdobhatja a költségeket, de van az a pénz, ami nem számít.

S nagyjából itt ér körbe a történet. Pintér Sándor beterjeszti a közmunkás-kiutaló törvényjavaslatát. A kormányzat felkéri a kerítés-építés szervezési feladatira. A belügy és hadügy műszakis és emberőrző alakulatai mozgósítása paranccsal megoldható. Ezek a katonák „felkészültek terepszakaszok lezárására, ellenőrző-áteresztő pontok létesítésére, objektumok védelmi feltételeinek javítására és a menekültek kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában való részvételre”. Tehát felkészültek barakk-városok építésére és őrzésére is. Mert akkor, ha a „menekültek kezelésében” járatosak, akkor ebbe a kezelésbe, valószínűleg, az ideiglenes szállás és annak őrizete is beletartozik. A következő lépés talán az lesz, hogy az országból munkaszolgálatra vezényelt közmunkások mellett a határon átkelő menekülteket is befogják a kerítésépítésbe.

Ha pedig a kerítés megvan, akkor lehet elkezdeni homokdombot építeni. Mert sivatagunk ugyan nincs, azért futóhomok talán van egy kevés az országban. Elvégre igazán kár lenne, ha a táborhoz törten összeszokott társaságot csak úgy szélnek eresztenék.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Ez a kampány szíven talált" – a lány, aki most már dacból is itt hagyja az országot

Újabb igen érdekes kép került fel a Külföldi vagyok, elveszem a munkájukat Facebook-oldalra. Melissa nem kér a kormány gyűlölködéséből, így könnyebb szívvel megy el Magyarországról.

Forrás: facebook.com/kulfoldivagyokelveszemamunkajukat

A lány az alábbit írta a kép mellé:

 Három éves koromban költöztünk Magyarországra a nagyszüleimmel. Itt jártam óvodába, általános iskolába és itt végeztem a gimnáziumot is. Amikor úgy döntöttem, hogy lehetőségek és pénz híján Németországban folytatom a tanulmányaim, összeszorult a szívem ugyanis német származásom és állampolgárságom ellenére mindig magyarnak vallottam magam, és büszke voltam magamra, hogy anyanyelvi szinten beszélem a nyelvet – egyedüliként a családomból. De ez a kampány szíven talált, és igen, már dacból is hagyom itt az otthonom, de a barátomtól azért nem válok meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Menekült ≠ bevándorló

A kocsmai beszélgetésekben összefolyik a két fogalom, pedig nem mindenki menekült, aki be- vagy vándorol. Bárki lehet bevándorló, aki úgy dönt, hosszabb ideig külföldre költözik, menekültstátuszt viszont az kérhet, akit hazájában üldöznek. De vajon kik dolgoznak itthon nagyobb arányban, a bevándorlók vagy a rögmagyarok? Hányan vannak, honnan jönnek külföldről ideszakadt honfitársaink?

Sokszor felmerülő érv, hogy a bevándorlás (amit hajlamosak vagyunk messze túlbecsülni) jót tesz az elöregedő fejlett világnak. Magyarország különleges hely bevándorlási szempontból: a legtöbb bevándorló Európán belülről érkezett, döntő többségük határon túli magyar volt (KSH itt + itt; a külföldi állampolgárok nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, de három hónapnál hosszabb ideje Magyarországon élnek; a külföldön születettek magukban foglalják az állampolgárságot szerzőket is).

Néhány érdekesség:

Összességében nagyobb arányban dolgoznak, és járulnak hozzá az ország gazdaságához a bevándorló külföldi állampolgárok, mint a magyar állampolgárok.

Az unión kívülről érkezőknek jóval nagyobb arányban van diplomája, mint az itthon élő magyaroknak és EU-állampolgároknak. A Magyarországon élő külföldi állampolgárok közt jóval nagyobb a fiatalok, munkaképes korúak, foglalkoztatottak és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, mint a magyar állampolgárok között.

2007 és 2012 között például míg a magyar állampolgároknak átlagosan a 49 százaléka dolgozott, addig a Magyarországon élő uniós állampolgároknak az 59,3 százaléka, az unión kívülről („harmadik országból”) érkezőknek pedig a 56,4 százaléka. Azt is megírtuk korábban, hogy az itt élő külföldiek kevesebbet bűnöznek, mint az őshonos magyarok. Az ábra a bevándorló külföldi állampolgárok születési országát mutatja:

A 2011-es népszámlálás szerint a Magyarországon élő Kínában születettek körében 71,9, a vietnamiaknál 70,5 százalék a foglalkoztatottsági arány, ez kiugróan magas – de érdemes megjegyezni, hogy ilyen, vagy ennél magasabb a kivándorló magyarok foglalkoztatottsági aránya is, emelte ki Melegh Attila, a BCE kutatója. Tehát a kivándorló magyarokkal nagyon értékes munkaerő hagyja el az országot. Szintén érdekes, hogy az Afrikában születettek is verik a magyar átlagot a maguk 52 százalékával (igaz, fiatalabbak is a honos és a környező országokból áttelepedő népességnél).

A felsőfokú végzettségben egészen kiemelkednek az Afrikában születettek:

A legtöbb bevándorló azonban nem menekült, a két fogalmat tévedés összemosni. A menekültekről átfogó statiszitikák nincsenek, de annyi biztos, hogy nem olyan magasan képzettek, és nem találnak olyan gyorsan munkahelyet, mint az átlagbevándorló. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol kontraszelekció működik: a legtöbbször aki teheti (vagyis jellemzően a képzettebbek, tehetősebbek, jobb kapcsolatokkal rendelkezők), továbbáll. De ez sem mindenkire igaz: azok az Iszlám Állam elől Ukrajnán át Magyarországra menekülő irakiak, akik történetéről itt írtunk részletesen, egyike fogorvos, másikuk közgazdaságtan-hallgató.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Taxisblokádból is lehetne a szerb határzár

Nem kolbászból lesz az a kerítés

A hét legnagyobb (leghosszabb és legmagasabb) bejelentése mindenképpen az volt, hogy Magyarország kerítést fog építeni a szerb határra a menekültáradat és az illegális bevándorlók ellen: 175 kilométeren keresztül kell négy méteres kerítést felhúzni, Pintér Sándor belügyminiszternek pedig szerdáig van ideje, hogy előkészítse a határzárat. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint Varga Mihálynak egy kicsit több ideje van, neki csak augusztus 1-ig kell kitalálnia, hogy honnan lesz pénz erre a gigaberuházásra, amihez persze előbb azt kellene eldönteni, hogy milyen új vasfüggönyt szeretne építeni a kormány.

Mi már segítettünk egy kicsit a nemzetgazdasági miniszternek, mert megkérdeztünk pár kerítés-szakértőt, hogy milyen opciók lehetnek és azok mennyibe kerülnek. Rapid gyűjtésünk szerint

  • egy sima négy méteres kerítés szögesdróttal méterenként 30 ezer forintba, vagyis az egész 175 kilométeres szakaszon kicsit több mint 5 milliárd forintba kerülne;
  • egy dupla kerítés (kétméteres, mögötte egy négyméteres) 7 milliárdba fájna;
  • egy berlini-falhoz hasonló megoldás, amiben a kerítés mögött pár lépéssel betonfal is van, már 35 milliárdból épülne fel.

Persze ha csak kikötnénk 20 ezer kuvaszt egymástól 10-10 méterre, az csak pár tízmillióba kerülne, bár a folyamatos ugatás lehet, hogy ugyanannyi vagy több diplomáciai konfliktust okozna a szerbek és a magyarok között, mint egy baromi ronda szöges kerítés. (Hogy miből lehetne még építkezni, arra adtunk is pár ötletet az olvasóinkkal együtt, bár ők teljesen megbízhatatlanok, mert nem arra szavaztak a legtöbben, hogy négy méteres uszticsmátyásokkal tartsuk vissza a bevándorlási nyomást.)

Hogy miért ilyen sürgős és mennyire indokolt a fizikai határzár, azt csak Orbán Viktor tudhatja, aki eléggé hülyét is csinált döntéssel Rogán Antalból és Kósa Lajosból. Ha viszont mindenképpen visszafordíthatatlanul a bevándorlás és a menekültkérdés marad a legfontosabb vitatéma a következő hetekben-hónapokban, akkor nem árt tisztába tenni pár dolgot ezzel kapcsolatban.

  • Magyarországon a KSH 2014-es adatai szerint 140 536 bevándorló él, a népességnek ezzel az 1,4 százalékát tették ki és 72 százalékok más európai országokból származik, jó részük a szomszédos országokból átköltözött magyar.
  • A világban tényleg menekültügyi válság van, több mint 59,5 millió ember bolyong a világban, akit elűztek az otthonából. Utoljára a második világháború idején volt ilyen súlyos a helyzet.
  • Az elűzöttek nagy része , 86 százaléka viszont abban a régióban marad, ahol addig élt és csak 14 százalékuk jut el a fejlett országokba.
  • Messze nem az EU-ba érkezik a legtöbb menekült, Törökországba, Pakisztánba és Libanonba is több menekült érkezik, mint az unió 28 tagállamába összesen, az öt legnagyobb befogadó ország (amely között egy nyugati sincs) pedig együtt több mint ötször annyi bevándorlót fogad be, mint az EU.

  • Az EU-ban viszont két év alatt tényleg megduplázódott a menedéket kérők száma.
  • Közülük  Magyarország fogadja be a legkevesebbet az uniós országok között, 2014-ben a nagyjából 5 ezer emberből, aki nem állt tovább menedékkérelme beadása után csak 9,4 százaléknak adott menekült státuszt a magyar hatóság.

Viszont tényleg Magyarországon történt a legtöbb illegális határátlépés tavaly és több bevándorló érkezett ide, mint Görögországba vagy Olaszországba, viszont ennek majdnem a fele az azóta elapadt koszovói áradattal jött.

Még sok hasonló adatot gyűjtöttünk össze itt, ami elég hasznos lesz a következő hetekben, amikor várhatóan elég nagy dolgokat fognak mondani a kormánypárt politikusai arról, hogy miért is kell nekünk mindenképp sok milliárdból keríteni a déli határon.

Most már aztán tényleg kilépnek a görögök...mindjárt...na most...

Az egyik konteó arról, hogy miért is kell nekünk kerítés a szerb határra úgy szól, hogy Orbánék is azzal számolnak, hogy a görög kormány nem fog tudni megállapodni az európai intézményekkel, akiknek tartozik, és csődbe megy, akkor pedig ráereszti az unióra azt a rengeteg menekültet, akiket náluk állítottak meg. Hogy ez mennyire igaz - az, hogy Orbán ezt gondolja, meg az, hogy a görögöknek ez jár a fejében – azt nem tudni, de az biztos, hogy a héten már minden gazdasági elemző, guru, blogger, sőt, még a görög jegybank elnöke is arról beszélt, hogy Görögország napokon belül kizúghat az eurózónából.

A helyzet az, hogy a görög kormánynak a hónap végén vissza kellene fizetnie1,6 milliárd eurót az IMF-nek, az EU-s mentőcsomagból pedig még van 7,2 milliárd, amit nem hívtak le, mert az európai tárgyalópartnerek ezt nem engedték meg. Ahhoz, hogy ezt a pénzt is odaadják, olyan tervet várnak, ami szerintük biztosítja, hogy valamikor visszakapják majd a pénzüket, például, hogy a görög költségvetésnek elég nagy többlete legyen. Ebbe a görög kormány sokáig nem akart belemenni, mert az csak megszorításokkal és szigorral lehetett volna akkora, amekkorát az európaiak vártak (a GDP 1 százaléka körüli), de végül engedtek volna a pénzért, az Eurócsoport viszont nem látta a görög tervekben, hogy ez hogyan fog sikerülni.

A helyzet azért is fura, mert a görög költségvetés ma már stabil, kamatfizetés nélküli úgynevezett elsődleges egyenlege enyhén többletes, tehát a működéshez nem kell hitel, csupán arra van szükségük, hogy a hiteleiket továbbgörgessék. 

Most mégis az a helyzet, hogy az ország fizetésképtelenné válhat hamarosan, ha az Európai Központi Bank nem ad több eurót a görög bankoknak, ekkor tőkekorlátozásokat kellene bevezetni, korlátozhatják a készpénzfelvételt és utalásokat, és be kellene vezetni valami alternatív fizetőeszközt, hogy működjön valamennyire a gazdaság.

Mondjuk a Drachmát, ami az euróval párhuzamosan foroghatna.

Szerdán még a görög jegybank elnöke is arról beszélt, hogy ha nem lesz megállapodás csütörtökön, az ahhoz vezethet, hogy Görögországnak ki kell lépnie az eurózónából, és valószínűleg az egész EU-ból. Na, megállapodás, az nem lett csütörtökön, de jövő héten valószínűleg már történnie kell valaminek, mert a görögöknek még július előtt szüksége lenne a pénzre. Hétfőn rendkívüli ülést tartanak az euróövezet vezetői.

Taxisok vs. internet:0-0

Egy másik, bár hatásában nyilván kisebb konfliktusban is úgy volt, hogy előrelépés lesz, aztán nem lett. Az egész magyar taxis társadalom  a körmét rágva izgult a hét első felében, hogy vajon elkészül-e szerdára a kormány rendelet-tervezete, ami szabályozná az Ubert és a hasonló fuvarmegosztó szolgáltatásokat. Azon is izgulhattak, hogy vajon a taxipiac részének tekinti-e majd a rendelet az Ubert és a Wundercart – aminek nagyon örülnének a taxisok, mert akkor az Ubereseknek is pont annyi szabállyal és engedéllyel kellene bajlódniuk, mint nekik, elvesztve a versenyelőnyüket –, vagy valami teljesen másnak, ami persze az appos cégeknek lenne jó.

Szerdán még egy kis villámtüntetéssel is emlékeztetni akarták a kormányt, hogy november óta szó van a szabályozásról, rendelet meg még mindig nincs, és fél órára 300 taxival elállták az Alkotmány utcát. Úgy látszik, hogy ez a fél óra nem volt elég nyomásgyakorlás, mert kormányrendelet az se szerdán nem lett, se később a héten, Lázár János szerint azért, mert még dolgoznak rajta, hogy olyan szabályozást alkossanak, ami miatt nem indulhat uniós kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

Nemcsak a taxisok veszítenek az üzletükből az online innovációk miatt, az internetes vásárlás miatt a kedvenc ruhaboltjaink is sorra zárják be az üzleteiket. A netes ruha- és cipőeladások kétszer-háromszor olyan gyorsan nőnek, mint az egész ruházati iparág, az egy boltnégyzetméterre eső árbevétel jellemzően folyamatosan csökken. Azért ott még nem tartunk, hogy a nagy láncok, mint a H&M vagy a Zara teljesen bezárják az offline boltjaikat, mert azért élőben ruhát próbálni egyszerűbb és szórakoztatóbb, de a Gap például a héten bejelentette, hogy 200 üzletet bezár, és a többi cég sem iparkodik annyira azon, hogy új boltokat nyisson.

És mi volt még a héten?

Sok minden érdekes, nagyon jó hete volt például azoknak a vállalkozóknak és cégeknek, akiknek a kormány oszt feladatokat és persze vele pénzt:

  • Andy Vajnát és Szima Gábort például az online kaszinók kiskirályaivá akarja tenni egy módosítóval a Fidesz, ami egyben azt is lehetővé tenné, hogy az internetes sportfogadásokból is ők gazdagodjanak tovább.
  • Tovább terjeszkedett az építőiparban a Közgép babérjaira törő Duna Aszfalt, ami most engedélyt kapott a GVH-tól három kisebb cég felvásárlására.
  • A kormány kiválasztotta, hogy melyik lehet az a két dohány nagykereskedő (A British American Tobacco és a Tabán Trafik), akik októbertől a trafikok egyedüli közvetlen ellátói lehetnek, ráadásul mindenféle pályázat és verseny nélkül, ami eléggé felhúzta a többi dohánycéget.

Nem volt olyan jó viszont:

  • A Tigáznak, ami végleg kivonult a lakossági gázellátásból, követve az E.Ont, a GDF Suezt és a Magyar Telekomot;
  • A könyvvizsgálóknak és adótanácsadóknak, akiknek az ellenőrzésére új hivatalt hoz majd létre a Nemzetgazdasági Minisztérium.
  • Baji Csaba MVM-vezérnek, akinek email-ben mondtak föl, mert túl jóban van Simicska Lajossal, később ő is felmondott, végül közös megegyezés lett a dologból.
  • A magyaroknak általában, mert hiába nő a gazdaság, az EU átlagnál még mindig sokkal kevesebbet ér az egy főre jutó GDP.

Összeszedtük még, hogy

  • mennyit keresett Gyurcsány Ferenc, Lázár János, Tuzson Bence és még pár politikus a cégein,
  • és azt is, hogy mennyibe kerül a magyar társadalomnak és a betegeknek maguknak a rák kezelése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csúnyán becsapta a menekülteket egy kamionsofőr

Nagyon viccesnek érezhette magát az a holland kamionsofőr, aki észrevette, hogy menekültek bujkálnak a kamionjában és szépen átverte őket. Ugyanis a férfi, miután felfedezte a két migránst, azt ígérte nekik, hogy elviszi őket Angliába.

Valójában a fuvar viszont csak Franciaországig tartott, ahol is kitette a nőket és azt hazudta, hogy megérkeztek Nagy-Britanniába. Jól látható a LiveLeak-re feltöltött videón a menekültek hatalmas öröme a hír hallatán, majd az, ahogy útnak indulnak mit sem sejtve arról, hogy nem álmaik országába érkeztek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt lesznek Felcsúton ellenplakátok

„Ha Magyarország miniszterelnöke vagy, be kell tartanod a törvényeinket” – ez díszeleg majd azokon az óriásplakátokon, amelyeket a Kétfarkú Kutyapárt helyez el Orbán Viktor szülőfalujában, egykori jó barátja, Simicska Lajos hirdetőfelületein.

A Bors lefotózta a felcsúti főutcán található plakáthelyet, mely most még a VOLT Fesztivált hirdeti, de hamarosan az MKKP plakátja kerül majd rá.

Most pedig a 444.hu jóvoltából megtekinthetjük a másik felcsúti helyszínt is, ami az ellenkonzultációban részt vesz. Íme: 

 

 

 

 

A rászorulóknak nem segít költségvetés

Nem sok jót tudtak elmondani a 2016-os költségvetésről azok a civil szervezetek, amelyek szerdán egy közös sajtótájékoztatón értékelték, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat érintő kérdésekben mit tudnak kiolvasni a számokból. Bár több pénz lesz például lakástámogatásra vagy gyermekétkeztetésre, ezek pont a leginkább rászorulókat nem fogják elérni, sok dolognak, például a szakképzés átalakításnak vagy a pedagógusok átminősítésének pedig nincs igazán nyoma a költségvetésben.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint már maga az is problémás, hogy már most nyáron megszavazzák a költségvetést, fél évvel korábban, mint szokás, mert egy csomó olyan információ még nincs meg, ami szükséges lenne a jó tervezéshez. Nem tudni például, hogy a nemrég átalakított segélyezési rendszer hogyan működik majd, vagy hogy mire lesz elég a KLIK idei pénze. Fél év múlva már okosabb lehetne a Nemzetgazdasági Minisztérium és a tapasztalatokat be tudná építeni a tervezésbe, de így

fennáll a veszélye, hogy áthurcolja a 2015-ös problémáit a következő évre a költségvetés.

A lakhatási kérdésekkel foglalkozó Habitat for Humanity vezetője, Szekér András szerint már negyedik éve csökken a költségvetésben a lakástámogatásokra szánt összeg, erre jövőre 104 milliárdot szánna a kormány. Hogy ez hogyan oszlik meg különböző támogatásokra, azt nem lehet pontosan tudni, de a Habitat szerint a tavalyinál több juthat az alapvetően a középosztályt célzó kamattámogatásokra és egyéb, tulajdonszerzést segítő programokra, miközben az adósságválság kezelésére, bérlakásokra egyre kevesebb marad. Kisebb pénzből kell gazdálkodnia például a Nemzeti Eszközkezelőnek.

Gyermekétkeztetésre 10 milliárd forinttal többet szán a kormány, mint tavaly, összesen 71,74 milliárd forintot, de Kende Ágnes, a Gyerekesély Egyesület munkatársa szerint ez nincs összhangban azzal, hogy mennyivel több pénz kellene az óvodai, bölcsődei és nyári étkeztetés kiterjesztéséhez. Mindháromról beszélt korábban a kormány, különböző számok meg is jelentek, de azokhoz a 10 milliárd extra nem elég, így félő, hogy még ezzel az emeléssel sem lesz elég étel a leghátrányosabb helyzetű gyerekeknek.

Szintén leginkább a hátrányos helyzetű gyerekeket érinti a szakképzési rendszer átalakítása, egész pontosan két hét múlva elvileg már 300 szakiskola és szakközép kerül át a KLIK-től az NGM-hez, ennek viszont Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja szerint gyakorlatilag nincs nyoma a költségvetésben. A NGM költségvetésében egy milliárd forint van megjelölve a szakképzési rendszer átalakításához, pedig már júliustól Varga Mihályék felelnek a tanárok fizetéséért és minden egyéb költségért. Azt sem találta a PDSZ a költségvetésben, hogy a KLIK miből finanszírozza majd a tanári életpályamodellhez tartozó átminősítések utáni béremeléseket.

Egy pozitívumot is kiemeltek a civilek, bár az is olyan, amilyen: az Átlátszó munkatársa, Erdélyi Katalin szerint bár célzottan a korrupció elleni kiadások nincsenek a 2016-os költségvetésben sem, a korrupcióellenes hatóságként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat költségvetése kétmilliárd forinttal bővül. Bár hogy azt mire fogják költeni, azt nem lehet tudni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hétfőn kiderülhet az évek óta rejtegetett gáztitok

Az MSZP hétfőn a honlapján hozza nyilvánosságra a gázkereskedelemmel kapcsolatos információkat, jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese pénteki, MVM előtt tartott sajtótájékoztatóján, miután megkapta a Magyar Villamos Művektől kiperelt dokumentumokat.

Nem mindent kaptak meg?

A politikus még márciusban nyert jogerősen pert abban a közérdekű adatigénylési ügyben, amelyben a bíróság arra kötelezte az MVM-et, hogy adja ki az utóbbi években kötött összes gázszerződését. Tóth Bertalan most elmondta: a jogerős ítéletet után számos dokumentumot kapott, de az iratok többszöri felszólítás ellenére sem teljes körűek.

Ezért ismételten felszólította az MVM-et, hogy adja ki a maradék szerződéseket. Ha ez nem történik meg, büntető feljelentést tesz közérdekű adattal való visszaélés miatt.

Mint arról korábban beszámoltunk, a köztulajdonban lévő MVM-cég a tárgyalásokon azzal próbálta megtagadni a kért adatok nyilvánosságra hozását, hogy azok üzleti titkok, és nem közérdekű adatok, ők eleve nem is minősülnek közfeladatot ellátó szervnek.

Ezt az érvelést azonban a bíróság nem fogadta el, és erre nem csak egy tavalyi alkotmánybírósági határozat adott okot. Hanem az is, hogy korábban maga az MVM Partner is úgy hivatkozott a MET-tel kötött szerződéseire, mint amivel ők az állami vagyont növelték, és hozzájárultak a gáz- és áramárak csökkenéséhez. Ezek pedig értelemszerűen közérdekű, nem pedig üzleti célú dolgok.

Arról már nem is beszélve, hogy ők a kifogásolt MET-es ügyletnél a minisztertől eleve a távhősök megsegítése érdekében kapták a gázt, ezt nehéz lenne nem közfeladatnak tekinteni. Az MVM Partner a perben nem tudta bizonyítani azt sem, hogy versenypiaci stratégiájuk szempontjából aránytalanul nagy kárt okozna az adatok nyilvánosságra kerülése.

Mi ez az egész?

A kiszivárgott szerződésekről elsőként az Index számolt be még 2014 elején. Cikkünkben megírtuk: a fejlesztési miniszter az MVM Partnernek versenyen kívül hozzáférést adott a nyugati irányú gázvezetékhez, hogy a relatíve olcsóbb gázból segítsék a távhős cégeket, a gáz azonban végül ennél kacskaringósabb utat járt be.

A MET Holding svájci cégétől szerezték be a gázt, amit aztán a magyarországi MET-nek adtak el, amely aztán kedvére kereskedhetett vele. És az üzlet éveken keresztül folytatódott, dacára annak, hogy közben egyébként már önmagában a verseny nélküli kapacitásszerzés miatt is kötelezettségszegési eljárás indult az ország ellen.

A MET-ről idővel aztán először kiderült, a tulajdonosok között jelen van az OTP-vezér Csányi Sándorral szoros üzleti kapcsolatban álló Nagy György, és az Orbán Viktorral és Hernádi Zsolt Mol-vezérrel is barátságban lévő Garancsi István. Később pedig az is, hogy rajtuk kívül tulajdonos Ilya Trubnikov, orosz-kanadai üzletember, és Lakatos Benjámin is. Utóbbi a MET egyik menedzsere is egyben.

Utólag a cégek azzal védekeztek, hogy az MVM Partnert a miniszter egy olyan időszakban bízta meg a nagy gázügylettel, amikor az állami cég még nem volt felkészülve a feladatra, és ha maga próbál kereskedni a gázzal a piacon, nagyot bukhatott volna rajta. Ezért adták inkább át az államtól kapott kapacitást a MET-nek, mint nemzetközileg is erős, jó kapcsolatokkal rendelkező profi kereskedőnek.

Sok a kérdés

Az ügyben azonban továbbra is sok a megválaszolatlan kérdés:

  • A miniszter miért tessékelte előre verseny nélkül az állami céget a távhősök megsegítésének ürügyével, ha már a megbízás pillanatában tudható volt, hogy az állami MVM önállóan nem fogja tudni végrehajtani a feladatot, sőt, gondot okoz neki a nagy gázmennyiség.
  • Vagy már eleve azzal számoltak, hogy az MVM Partner az államtól kapott gáz átadaja majd másnak?
  • Állítólag majdnem az E.Onnak adták, nem a MET-nek, mi történt pontosan? Miért nem nyilvános tenderen kerestek vevőt, ha már ideáig jutott a dolog?
  • Miért pont a MET svájci cégétől vásároltak?
  • Tudta-e a miniszter, hogy a gáz egy offshore cégnél landol, amelynek valódi tulajdonosait az eladó állami fél még csak nem is ismerte?
  • A rendszert miért tartották fenn évekig? Milyen áron, milyen feltételekkel vásárolt az MVM a MET svájci cégétől, és milyen feltételekkel adta tovább a gázt a magyar MET-nek?

Mindezekről talán hétfőn többet megtudhatunk. A korábban gázkereskedőként tevékenykedő MET az utóbbi egy évben egyébként egyre aktívabb a magyar energiapiacon, és több új területre is belépett. Megvásárolták az egyik legnagyobb gázos erőművet, beszálltak a villamosenergia-kiskereskedelembe, bejelentették, hogy megveszik a GDF Suez szabadpiaci gázportfolióját, és érdeklődnek további felvásárlások iránt is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Csak azért kellett az úszó-vb, hogy tovább hízzon a Fidesz-holdudvar"

A DK nekiment a Fidesz úszó vb-szervezésének. Mint felidézték, a Fidesz "új Simicskája", Garancsi István építheti bruttó 48 milliárd forintért a 2017-es budapesti úszó-világbajnokság dagály utcai komplexumát. Ugyanakkor a Népszabadság hírei alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már akkor megkötötte a közel 50 milliárd forintos szerződést a Market Építő Zrt-vel, amikor még meg sem született az ezt lehetővé tevő kormányhatározat.

Ez a párt szerint azt jelenti, hogy már akkor tudták, hogy Garancsi építheti az uszodát, amikor még el sem kezdték keresni a pályázókat.

Orbán Viktor és a Fidesz maffiagyülekezete mára eljutott odáig, hogy a legkisebb mértékben sem figyel már a látszatra sem, bárki számára látható kirakatba állítva a milliárdos nagyságrendű korrupciót. Ez akár azt a kérdést is felvetheti, hogy volt-e más célja az úszó-vb megpályázásának a lopáson túl, illetve van-e egyáltalán bármelyik hazai beruházásnak más célja a fideszes oligarchák pénzelésén kívül?

- írták.

A DK azt sejti, az úszó-vb pályáztatásának legújabb fejleménye érdekelni fogja a OLAF-ot, az EU Csalás Elleni Hivatalát is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kamu bombariadó miatt kellett lezárni a Nyugatit

Gyanús csomagot találtak a Nyugati pályaudvaron, ezért a rendőrség ideiglenesen lezárta a csarnokot a vonat- és utasforgalom elől. 

A tűzszerészeti vizsgálat ideje alatt utasok nem tartózkodhatnak a csarnokban. A rendőrségi intézkedés ideje alatt a vonatok a külső vágányokról indulnak és oda is érkeznek. 

A szegedi Intercityről az utasokat leszállították, az a vonatjárat majd csak a vizsgálat befejezése után indulhat el, de egyéb késések is előfordulhatnak. A vasúttársaság a kellemetlenségekért az utasok megértését kéri.

Update!

A rendőrség délután 2-től már engedélyezte a vonat- és utasforgalmat a Nyugatiban. A Tömörkény Intercity Szegedre 25 perces késéssel hagyta el a Nyugatit, a többi vonat a külső vágányokról indult és oda is érkezett, nagyobb fennakadást nem okozott a félórás rendőrségi vizsgálat.

A BRFK közölte: 13 óra 19 perckor érkezett hozzájuk bejelentés, miszerint a Nyugati pályaudvaron az egyik álló vonaton egy szerelőtáskát találtak, amelyben egy lapon "Bumm, a bomba felrobbant!" felirat volt. A csomagból ketyegést hallottak, ezért a  rendőrség munkatársai kiürítették a pályaudvart.  

Ám amikor a Készenléti Rendőrség tűzszerészei megvizsgálták a táska tartalmát , nem találtak benne robbanószert,

csak egy elemes ébresztőóra volt benne.

Akár 5 évet is kaphat a viccelődő

A kamu bombariadó ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság VI. kerületi Rendőrkapitánysága közveszéllyel fenyegetés miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. A Btk. szerint ugyanis:

338. § (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedden eldőlhet, kié lesz a metrótender

Információink szerint június 23-án reggel 9 óráig kell benyújtani válaszát a 3-as vonal metrókocsitenderén induló észt Skinest Rail SA-nak és orosz Metrowagonmashnak a BKV hiánypótlási felhívására.

Az észteknek egy 24 pontos, az oroszoknak pedig egy 29 pontos problémalistára kell választ adniuk. Ám míg az oroszoknak inkább magyarázatokat kell adniuk a beadott ajánlatok részleteiről, az észteknek több fontos dokumentum hiányzik.

A Skinest Rail június 30-ig meg is akarta hosszabbíttatni a beadási határidőt, ám a BKV elutasította, mert válasza szerint „a hiánypótlás jogintézménye nem arra szolgál, hogy az ajánlattevők ennek keretében állítsák össze ajánlataikat”, tudtuk meg.

Az, hogy melyik cég tudta pótolni megfelelően a BKV által kért kiegészítéseket, eldöntheti a 60 milliárdos pályázat végkimenetelét.

Hiánylista, Skinest Rail:

  • hiányoznak egyes műszaki számítások (tervezésnél, meghibásodásnál, sűrített levegős berendezéseknél)
  • hiányoznak műszaki ismertetések (pneumatikus főegységnél, vonatbefolyásoló rendszer, féküzem-vezérlés)
  • hiányoznak műszaki rajzok (forgóvázak, kerékpárok esetében)
  • nincs a vállalt élettartamot igazoló számításhoz blokkvázlat
  • nem mutatták be a feketedoboz funkciót,
  • hiányoznak elemek a karbantartási technológiára vonatkozóan,
  • nincs megadva a működési szofverek verziószáma,
  • részletesebb leírást kell beadni a felújítási rendszertechnikához,
  • a menekülőlétrával kapcsolatos leírás hiányos,
  • nincs alaprajz az ülőhelyekről, a vezetőfülke méreteiről.
  • az ajánlathoz csatolt iratok 28 ponton (közel száz oldalon) nem magyar nyelvűek, fordításukat pótolni kell.

Hiánylista, Metrowagonmash

  • hiányoznak szoftver verziószámok
  • több csatlakozás megfelelőségét be kell mutatni
  • hiányzik a jellegrajzon az ajtók, illetve az utastér legkisebb belmagassága
  • be kell mutatni, hogy a padlómagasság szabályozása hogy teljesíti a követelményeket
  • itt sincs megfelelő alaprajz az ülőhelyekről
  • nem egyértelmű, hogy a forgóvázakon elég fékhenger és féktuskó van
  • nincs jellegrajz a vezetőfülke méreteiről
  • nem egyértelmű, hogy az ülések hogy állnak
  • be kell mutatni a kábelcsatornák tűzgátját, a főfék megfelelő szabályozhatóságát
  • magyarázatot kell adni az oldószelepről
  • meg kell magyarázni, mit ért a cég a terepen szó alatt, valamint a kgs/cm2 mértékegység, a külső fékrugó kifejezés, EPT rövidítés alatt
  • nincs csatolva a légszűrők tisztításának leírása, valamint az, hogy változtatható meg az elszívó áramlási iránya belső füst esetén
  • nincs csatolva oktatási program járművezetők és karbantartók részére
  • az ajánlat négy oldalának magyar fordítását is be kell nyújtani

Tarlós István főpolgármester a tenderről pénteken azt nyilatkozta, hogy két érvényes ajánlat van. Az olcsóbb ajánlatnak rendkívüli kockázatai vannak a referenciakérdésekben is, és például olyan államban akarnak gyártatni, amely bármely napon államcsődöt jelenthet be, de ilyen okokból fél évekre nem tudnak megállni. 

Mint arról beszámoltunk, az észtek pályázatával több gond is volt, a referenciamunkák ukrán és kazah vasúti motorkocsikra vonatkoznak, sőt étkezőkocsifelújítást is felhoznak bennük. Az energiavisszatáplálás mértékét tartalmazó energiahatékonysági jegyzőkönyvet sem tudták időben prezentálni. A főpolgármester pedig arra célzott, hogy a felújítást az ukrán partner Krjukovszkij Vagongyárában végeznék.

Információink szerint a BKV 222 + 42 opcionális metrókocsi felújítását összesen 85 milliárd forintra becsülte. (A 42 darabos opció arra az esetre kell, ha a 3-as vonalat meghosszabbítanák Káposztásmegyerig.)

Az észt Skinest Rail úgy tudjuk, 72 milliárd forintos ajánlatot adott be, míg az orosz Metrowagonmash 9 milliárddal többet kér a munkáért, de mindkét pályázó bennemaradt a keretben. Ezek a pályázat adatai, a közvélemény előtt az opció nélküli verzió ismert, ahol a 222 kocsi felújítására 62 milliárdot tippelt a BKV, szemben az új kocsik árával, amiknek a beszerzési költségét 92 milliárd forintra tették.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem épül meg az M4-es autópálya, gyorsforgalmi út lesz helyette

A péntek délután publikált Magyar Közlöny szerint döntött a kormány: nem építi tovább az M4-es autópályát, hanem 2x2 sávos gyorsforgalmi út lesz helyette. Ez megerősíti, amit június elején Orbán Viktor is bejelentett Szolnokon. Kivéve, hogy akkor arról volt szó, pontosan ugyanazon a nyomvonalon halad majd az út, a kormányhatározat szerint viszont ez nem biztos, hogy így lesz. Néhány hónappal ezelőtt - valószínűleg az Orbán-Simicska-háborútól nem függetlenül - a kormány hazugság árán is, de leállította a beruházást. Uniós kartellgyanút emlegettek, holott az EU sosem támogatta a projektet. 

A 2x2 sávos út értelme, hogy a 2014-től 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban az EU már nem támogat autópályaépítéseket (nem is lenne indokolt Magyarországon), hanem az útépítésre szánt körülbelül 450-600 milliárd forintot gyorsforgalmi utak építésére, felújítására kell költeni. Olyanokra, mint például ez az út is lesz. 

A kormányhatározat szerint a félbe maradt M4 teljes lezárása után két éven belül meg kell kezdeni a munkálatokat, írta az MTI. A projekt lezárását nem részletezi a kormányhatározat, talán nem véletlenül: a Közgép és partnerei pert lebegtettek, de egyelőre nem terelték jogi útra a furcsán leállított beruházást, jelenleg is zajlik az egyezkedés, ki fizet kinek és mennyit. 

A Törökszentmiklós–Fegyvernek szakaszon a kormány szerint indokolt lehet a nyomvonal felülvizsgálata is, és ugyancsak 2x2 sávos gyorsforgalmi út épül autópálya helyett. Szolnokot pedig úgy kívánja bekapcsolni a kormány a gyorsforgalmi úthálózatba, hogy - az M4-es részeként - 2x2 sávos gyorsforgalmi utat kell építeni az M0 autópálya és Abony között.

A kormány arról is határozott, hogy a NIF azonnal kezdje meg a fejlesztésekre vonatkozó közbeszerzési stratégia kidolgozását.

Az M4-es autópályát a Colas - Strabag - Swietelsky - Közgép - A-Híd konzorcium kezdte el építeni, néhány hónappal ezelőttig 70 százalékos készültségig, amikor a kormány viharos sebességgel leállította az építkezést. Iparági feltételezések szerint valószínűleg az érintett cégek építik majd a M4 után épülő gyorsforgalmi utat. Kivéve, hogy a közbeszerzéseken mostanában nem nagyon hasító Közgép helyett bekerülhet egy másik, az utóbbi két évben nagyon felfutó építőipari vállalat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akarjunk-e rövidebb nyári szünetet?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában szakemberek vizsgálják, hogyan lehetne lerövidíteni a nyári szünetet, hogy hosszabb őszi, téli és tavaszi szünetet kapjanak a gyerekek. Bár részletek még nem ismertek, a gyerekek nyári felügyeletébe az iskolákat és a tanárokat is be akarják vonni a drága napközis táborok helyett. Kérdés, hogy ez munkaköri kötelesség vagy túlóra lenne. Európában a németeknél, a hollandoknál, az Egyesült Királyságban és Lichtensteinben csak másfél hónap a nyári vakáció, míg az olaszok, a törökök és a lettek több mint három hónapig pihenhetnek.

Hogyan lehetne a nyári vakáció lerövidítésével hosszabb őszi, téli és tavaszi szüneteket csinálni? - vetette fel kedden az ATV-nek a köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit szerint jó lenne másképpen elosztani a tanítási napokat és a szüneteket, hogy a diákok és a tanárok év közben többet tudjanak pihenni.  Czunyiné Bertalan Judit arról a valós problémáról is beszélt, hogy sok szülő nem tudja megoldani két és fél hónapig a gyerek nyári felügyeletét, a napközis táborok pedig igencsak drágák. 

Szerettünk volna többet megtudni arról, mennyire komolyak ezek az elképzelések, ezért több kérdést is elküldtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Meg akartuk tudni, hány napot kellene elvenni a nyári szünetből, hogy a többi évközi szünet hosszabb lehessen, és ebben az esetben augusztusban mikor kellene elkezdeni az iskolát. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha az iskolákat és a pedagógusokat be akarják vonni a gyerekek nyári felügyeletébe, az nekik milyen pluszterhet (túlóra, munkaidő) jelentene. 

Az Emmi köznevelési államtitkársága kérdéseinkre csak ezt a rövid választ küldte:  

Nem született döntés arról, hogy rövidebb lenne a nyári szünidő. Az államtitkárság szakemberek bevonásával vizsgálja, miként lehet úgy módosítani a tanév szerkezetét, hogy a diákok hasznosan töltsék el a pihenőidőt, a szülőknek minél kisebb anyagi megterhelést jelentsen, hogy biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, s érdekes, a tananyaghoz is kapcsolódó programokon vehessenek részt. 

A magyarországi két és fél hónapos nyári szünet megrövidítése régóta téma. Nézzük meg, milyen érvek szólnak mellette és ellene:

Jó a hosszú nyári szünet

  • Szükség van ennyi pihenésre diáknak és tanárnak
  • Ez a hagyomány, mindenki megszokta
  • Magyarországon meleg a nyár, gyakran már júniusban is kánikula van, az iskolai épületekben pedig nincs légkondicionáló. Úgysem lehetne rendesen tanítani.

Nem jó a hosszú nyári szünet

  • Lehetetlen megoldani ennyi időre a gyerekek felügyeletét.
  • Drágák a nyári napközis táborok
  • Ennyi idő alatt nagyon sokat felejtenek a gyerekek.

Egy az Európai Bizottságnak készült friss jelentés (.pdf) látványosan hasonlítja össze az iskolai szüneteket az egyes tagállamok között. Amint látható, az európai országok felében hivatalosan szeptember elsején kezdődik a tanév, mint nálunk, és Európa legtöbb országában általában valamikor szeptember hónapban indul a tanítás.

Dél Európa mediterrán éghajlatú országaiban (Görögország, Málta, Portugália, Törökország) az iskolakezdés szeptember második felére tolódik. Az észak-európai országokban viszont jellemzően augusztus közepe és vége között már elkezdenek iskolába járni a gyerekek (Dániában, Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Izlandon).

A legtöbb európai országban a nyári szüneten kívül négy időszakban adnak még szünetet: 

  • ősszel
  • karácsonykor/újévkor
  • síszünet/farsang idején
  • tavasz/húsvét idején

Ezeken kívül még a legtöbb országban van 1-10 napos szünet különböző nemzeti és vallási ünnepeken. Több helyen az országon belül, tartományonként és régiónként is vannak különbségek a szünetek időzítésében például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Ausztriában. 

Több országban nem is központilag szabályozzák a szünetek idejét: Norvégiában és Svédországban az önkormányzatok dönthetnek erről, Írországban és az Egyesült Királyságban maguk az iskolák, de a tanítási napok számát központilag szabályozzák.

Csehországban, Franciaországban, Hollandiában Lengyelországban Szlovákiában és Szlovéniában központilag határoznak meg különböző időpontokban szüneteket az egyes országrészekben.

A tanév vége Európában május vége és július második fel között szóródik, de a legtöbb országban június közepén ér véget az iskola. A nyári vakáció hosszúságában nagy különbségek vannak.   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb nem megszorítás: megszűntethetik a balatoni szabadstrandokat?

Idén már nem kapják meg a sok idegenforgalmi adót beszedő települések az állami támogatást. A bevételkiesést máshol kell kigazdálkodniuk.

Az állam másfél forint kiegészítést juttat a kúrtaxa (idegenforgalmi adó) minden egyes beszedett forintja után a helyhatóságoknak. A 2015. évi költségvetésről szóló törvény az idei évben is biztosítja ezt a helyi önkormányzatok számára. A jogszabály támogatáscsökkentésekről rendelkező melléklete alapján azonban 2015-ben először az ezen a címen kifizetett összegek is bekerültek azon támogatások körébe, amelyek csökkennek a település nagyobb iparűzési adóerő-képessége esetén – olvasható a sonline.hu-n.

A Magyar TDM Szövetség felmérései szerint a települések 2015-ben összességében mintegy egymilliárd forint fejlesztésre, működésre és marketingre fordítható forrástól esnek el a kúrtaxa-kiegészítés elvonása miatt. Az RTL Klub Híradó szerint az így kiesett bevételt előfordulhat, hogy az idegenforgalmi adó növelésével, a parkolás drágulásával vagy akár a szabadstrandok megszüntetésével kompenzálják majd a települések.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kész a vádirat az Orbán-imázsvideó főszereplője ellen

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt az ügyészség a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. két vezetője és egy harmadik személy ellen. Egy éve Bocskai Péter az önkormányzati cég ügyvezetője még Orbán Viktor imázsvideójában szerepelt házigazdaként, pedig akkor már rég feljelentés volt ellene.

A Nyíregyházi Járási Ügyészég június 12-én vádiratot nyújtott be a Nyíregyházi Járásbírósághoz három személy, köztük a NYÍRVV Kft. vezetői ellen.

Az ügyészség sajtószóvivő helyettese, Toma Attila arról tájékoztatta a helyi sajtót, hogy a büntetőperben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádolják majd az érintetteket.

Az önkormányzati cégnél lefolytatott vizsgálat eredményeiről Toma nem árult el részleteket, de az már 2012 óta ismert, hogy a NYÍRVV egyik felügyelő bizottsági tagja indította el az ügyet.

Orosz Zoltán 50-100 millió forint közötti összegű fiktív számlázás gyanújával tett feljelentést Bocskai Péter ügyvezető igazgató és Dicső Péter ellen. Orosz korábban azt mondta, hogy az önkormányzati cégnél olyan felújítási munkákat számláztak le és fizettek ki, amelyeket a valóságban nem, vagy nem úgy végeztek el, ahogy azokat a dokumentumokban feltüntették.

Orosz Zoltánt a feljelentés megtétele után több munkatársával együtt kirúgták a cégtől, sőt közben a feljelentés alapjául szolgáló dokumentumok megszerzése miatt a cégvezetők be is perelték, sőt Orosz szerint Nyíregyházán boszorkányüldözés indult ellene.

A városi rendőrségnél megkezdett nyomozást 2014-ben magához vonta a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd augusztusban be is gyanúsította Bocskaiékat.

A nyírségi városban a nagy port felvert ügy ellenére a fideszes városvezetés bizalma máig sem rendült meg a cégvezetésben: NYÍRVV honlapja szerint az ügyvezető továbbra is Bocskai Péter.

Annyira nem, hogy a javában tartó nyomozás ellenére a Bocskai-család tavaly márciusban a Fidesz propagandagépezetébe is bekerült.

A 2014-es országgyűlési választás kampányában Bocskaiéknál készült Orbán Viktorról egy családlátogatós videó. Az erősen szappanoperás hatású videó forgatókönyve szerint miniszterelnöknek Bocskai Fidesz-rajongó fia írt levelet, és hívta meg magukhoz egy személyes látogatásra. A videó szerint Orbán válaszolt is a 16 éves fiú "intelligens levelére", majd a meghívásnak is eleget tett.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV