Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Lázár napi 280 ezer forintért bérelt autót Zürichben

Minél drágább egy szolgáltatás, annál jobban rontja a memóriát! – írja a Blikk.hu.

A lap értesülései szerint a direct36.hu-t a Miniszterelnökség arról tájékoztatta, hogy 2013-ban, Zürichben 280 ezer forint ment el autóbérlésre. Ám amikor feltették a miniszternek a kérdést, hogy milyen típus bérleti díja került ennyibe, azt válaszolta: „Nem emlékszem, milyen autót béreltünk Zürichben, nem hagyott mély nyomokat bennem." Lázár hozzátette, hogy úgy emlékszik, a szálloda sofőrszolgálata biztosította a gépjárművet.

Lázár János egyébként az autók és a sebesség szerelmese. Nem titkolta, hogy meglehetősen nagy tempóban rója az utakat Audijával, amelyet a Blikknek vásárlásakor meg is mutatott. A lap azt az esetet is felelevenítette, amikor kiderült, hogy szolgálati kocsiján a rendőrségi traffipaxokat semlegesítő lézerblokkolót fedeztek fel. Ezután el is nevezték Lézer Jánosnak.

 

 

Megszüntetnék a trükközést az óvodai átjelentkezéssel

Az Emmi rendeletmódosítással igyekszik bezárni az óvodai átjelentkezéssel való trükközést, ezentúl a gyerek bejelentett lakcímének az életvitelszerű tartózkodásra szolgáló lakcímmel azonosnak kell lennie, és ezt ellenőriznék is.

Szeptember 1-jétől a kormány bezárná azt a kiskaput, amelyet kihasználva a szülők eddig az óvodás korú gyereküket a nekik jobban tetsző intézménybe járatták. Az óvodáztatás előtt sokan egyszerűen átjelentették a gyereküket olyan baráti vagy családi ingatlanba, amely a nekik szimpatikusabb óvoda körzetében van.  

Az Emmi rendeletmódosítása - amelyet a Magyar Közlönyben jelentettek meg - idén ősszel már megszabja, hogy a gyerek lakcímeként feltüntetett ingatlannak azonosnak kell lennie azzal, amelyet otthonául használ, és amely a lakcímnyilvántartásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként szerepel, már beíratkozást megelőzően legalább három hónappal is. (Gyakorlatilag tehát ideiglenesen bejelentett lakcímmel nem játszható ki a rendszer.)

Ha ez nem teljesül, vagy "ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik", akkor az óvodavezetőnek be kell kérnie a szülőtől a területileg illetékes védőnő nyilatkozatát. Ha ez sem történik meg, akkor családlátogatást tehet a szülőknél az óvodavezető, vagy az óvodafenntartó által küldött bizottság. Ha három ilyen kezdeményezésből a szülő egyszer sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy akként veszik, hogy a gyerek valójában nem lakik az adott címen, és megtagadhatják a felvételét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rendőrök és katonák építik majd a kerítést

Nem piaci alapon, vagyis nem magántársaságok bevonásával valósítja meg a kormány a szerb határzárhoz tervezett, 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítés megépítését, hanem állami forrásból, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közreműködésével – értesült a Napi Gazdaság. A honvédségnek és a rendőrségnek is van olyan csoportja, amelynek – a külön tervekben meghatározottak szerint – alapfeladata lehet a válságkezeléssel kapcsolatos munkákban való részvétel. A Magyar Honvédségnél ilyen alakulat a szentesi 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred. Az ezred egyik fő tevékenysége a határbiztosításra kijelölt alegységek tevékenységének műszaki támogatása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szentesi katonák felkészültek terepszakaszok lezárására, ellenőrző-áteresztő pontok létesítésére, objektumok védelmi feltételeinek javítására és a menekültek kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásában való részvételre.

A munka elvégzése rendőrségi részről alapvetően az ORFK Rendészeti Főigazgatósága alárendeltségében működő határrendészeti főosztály feladata lehet. Az építésben a gazdasági főigazgató felügyelete mellett működő műszaki főosztály is közreműködik, ahogy a területileg illetékes Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozó egységek munkatársai is. Az ORFK-n nemzeti koordiná­ciós központ is működik, amely napi 24 órában biztosítja a külső határok ellenőrzésével kapcsolatos koordinációs tevékenységet.

Mint ismert, Pintér Sándor belügyminiszter arra kapott utasítást, hogy a jövő szerdai kormányülésre készítse elő a kerítés építésének szervezési és technikai részleteit. A kormány az erről szóló határozatban a belügyminisztert arra is felhívta, hogy − a bevándorlásról és a terrorizmusról zajló nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével − július elsejéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosításokról.

Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön az Origo.hu kérdésére még úgy nyilatkozott, hogy a honvédség nem vesz részt a déli határra tervezett kerítés építésében, és ilyen felkérés nem is érkezett a tárcához. Egy nappal később azonban, értesüléseink szerint, a helyzet úgy változott, hogy a kabinet döntése értelmében a szaktárcának is közre kell működnie a feladat végrehajtásában. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre rendelkezésre álló 60 milliárd forint tartalék fedezetet nyújthat a magyar−szerb határra tervezett védvonal megépítésére − mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön este az M1 aktuális csatornán. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a nap folyamán erről azt közölte: a kerítés 20-25 milliárd forintba kerülhet, de ezt a kormányülésen többen túlzónak ítélték.Eközben tegnap háromszázhatvan határsértőt fogtak el a rendőrök Csongrád megye déli részén. Ellenük idegenrendészeti eljárás indult. Az országban csütörtökön összesen 413 határsértő került rendőrkézre.

A magyar kormányszóvivő az N1 szerb hírtelevíziónak azt nyilatkozta: minden ellentétes hírrel szemben Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, és tudhattak a kerítésépítés tervéről is. Kovács Zoltán megemlítette, hogy több mint egy éve folyamatos kapcsolatban vannak a szerb hatóságokkal, a bel- és a külügyminiszterrel, illetve a kormányfővel is. Ehhez képest Alekszandar Vucsics úgy nyilatkozott, meglepte és sokkolta a hír. Szerinte nem a falak felépítése a probléma megoldása, ezért a szerb miniszterelnök arra fogja kérni Orbán Viktort, ne építsenek falat a határon. Hangsúlyozta: Szerbia semmiképpen nem fog hasonló falakat építeni a déli határán.

Módosuló jogszabályok.

Több ponton módosítaná a menedékjogról, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokat a Belügyminisztérium; az erre vonatkozó tervezet tegnap jelent meg a kormányzati portálon. A javaslat részletezi, hogy a menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázása érdekében; így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik. A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnének a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással; s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Új elem lenne, hogy az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma esetén az őrizetet más helyszíneken, elkülönítetten is végre lehetne hajtani. A gyorsított eljárásban lehetne dönteni a kérelem megalapozottságáról egyebek mellett akkor, ha a kérelmező olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján, illetve félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozóan. Ugyanez vonatkozik azokra, akik Magyarország területére jogellenesen léptek be, vagy tartózkodásukat jogellenesen hosszabbították meg. A döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot lehet kérni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Minden negyedik magyar rákban hal meg

Tavalyelőtt Magyarországon minden negyedik haláleset oka daganat volt, és annak ellenére, hogy a helyzet kicsit javul, a magyar egészségügy még mindig sokkal rosszabbul áll a rák elleni harcban, mint ahogy a többi uniós tagállam átlagosan. Ráadásul azon kívül, hogy szörnyű betegségről van szó, a ráknak durva költségei is vannak, hiszen méregdrága a gyógyszer és a kezelés. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) ezért rákérdeztük néhány adatra a rák gyakoriságával és költségeivel kapcsolatban, illetve azt is összeszedtük, hogy mit tesz az állam a betegség megelőzéséért.

Magyarországon 2013-ban kicsit több mint minden negyedik halálesetnek rák volt a kiváltó oka, és évente a lakosság 0,33 százaléknál, nagyjából 30 ezer embernél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos megbetegedést. A ráknak bizonyos fajtái annyira gyakoriak és annyira sokan halnak meg ezek miatt, hogy például a mellrákra, a méhnyakrákra, vagy a vastagbélrákra állami szinten is külön odafigyelnek, így ezek „népegészségügyi szempontból jelentős betegségnek” vagy „népbetegségnek” minősülnek.

Ráadásul a helyzet annak ellenére sem túl rózsás, hogy a 2000-es évek második felében lassan csökkenni kezdett a rák okozta halálozások száma. Ezt megelőzően ugyanis az 1970-es évek eleje és az 1990-es évek eleje között majdnem kétszeresére nőtt a 100 ezer főre jutó daganatos halálesetek száma a férfiaknál. A nők körében sokkal kisebb volt az arány, így náluk a csökkenés aránya is kisebb volt a kétezres évek vége felé.

Mindenesetre Magyarországon 2003 óta minden évben 32-34 ezren halnak meg rosszindulatú daganat miatt. És bár a 64 évnél fiatalabbak között egyre kevesebben halnak meg daganat miatt, az elmúlt években még így is sokkal rosszabb volt a helyzet nálunk az EU-s átlagnál:

amíg például 2011-ben Magyarországon 100 ezer főre 128 haláleset jutott, addig az EU más tagállamaiban együttesen összesen 70 volt az átlag.

És az sem kifejezetten megnyugtató, hogy az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszterének adataiból az derül ki, hogy 2003-hoz képest 10 százalékkal nőt a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma 2013-ra. 

A dohányosok szívják meg a legjobban

De pontosan milyen rák keseríti meg a magyarok életét? A teljes lakosságot tekintve, 2013-ban a leggyakrabban diagnosztizált új daganatos megbetegedések

  • 18 százaléka légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata volt,
  • ezt követte a végbél, sigmabél, végbélnyílás (16 százalék),
  • valamint az elsősorban nőket érintő emlő rosszindulatú daganata (11 százalék).

Honnan vannak az adatok?

Az adatokat az Index kérdésére az Emmi a

  • WHO European health for all database (HFA-DB)
  • a Nemzeti Rákregiszter,
  • és a Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázis alapján közölte.

Az adatok nemi alapú bontásából egyébként kiderül, hogy a férfiakat még mindig jobban értinti a rák, mint a nőket: Magyarországon 2013-ban összesen a 33 ezer halott 55 százaléka férfi volt.

És mennyibe kerül mindez?

Mindez egyébként nemcsak azért problémás, mert betegnek lenni az egyik legnagyobb szívás a világon, hanem azért is, mert a betegség sokba kerül az államnak és a betegnek is. Az Emminél rákérdeztünk, hogy nemzetgazdasági szinten mennyi pénz megy el daganatos betegek kezelésére, de a minisztérium azt írta, hogy ezt teljes egészében összeszedni elég nehéz.

Az mindenesetre biztos, hogy az Emmi 2014-ben 168 milliárd forintot költött onkológiai megbetegedések kezelésére, amelynek legnagyobb része a gyógyszerköltség (70 milliárd forint), ezzel hasonló nagyságrendet tett ki az aktív fekvőbeteg ellátás finanszírozása (68 milliárd forint). 

A fennmaradó 20 milliárd forint fedezte a CT- vagy MR-vizsgálatok, az egyéb laborvizsgálatok, a hospice és betegszállítás költségeit

- írta az Emmi, ahonnan azokat az adatokat is megkaptuk, hogy nagyjából évente mennyi pénzt költ az állam rákos betegségek miatt táppénzre. Ebből az derül ki, hogy bár 2010 után kicsit csökkent az ilyen kiadások nagysága, 2014-ben bőven több ment a közösből táppénzre.

Daganatos betegségekkel kapcsolatos táppénzkiadás, millió Ft
2010 2011 2012 2013 2014
3475,8 3134,6 2847,3 3164 3768,7

És mennyi megy gyógyszerekre?

A ráknak óriási hátánya, hogy sajnos csak méregdrága gyógyszerekkel kezelhető: a gyógyszerkutatás fejlődésének köszönhetően ma már szinte minden egyes daganattípus kezelésére a hagyományos kemoterápiák mellett elérhetőek célzott biológiai terápiák is. Míg a hagyományos kemoterápia költsége 200 ezertől egymillió forintig terjedhet betegenként, addig a célzott biológiai terápiák betegenkénti költsége viszont átlagosan 8-10 millió forint között van.

Innen vannak a táppénzes adatok

Ezek voltak az Emmi adatgyűjtésének forrásai: OSAP (Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program) 1514. sz. „Egészségbiztosítási Statisztikai Jelentés” II. lapja: rendszeres adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyekről; a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerveinek adatgyűjtése; a Keresőképtelenségi Monitoring Rendszer (KMR); a Fekvőbeteg-szakellátás havi jelentései a kórházi ápolási esetekről. 

A táppénzes adatok nem tartalmazzák a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kifizetőhelyeinek a hivatásos, valamint a Magyar Honvédség szerződéses állományához tartozók, továbbá a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák statisztikai adatait.

De vannak ennél még drágább gyógyszerek is: például a tüdődaganat és a bőrdaganat kezeléséhez használnak olyan új szereket, amiknek a költsége akár 24-27 millió forintot is kitehetnek betegenként.

Persze az egyes terápiák költsége függ attól is, hogy mennyi ideig sikerül a betegeket kezelni úgy, hogy állapotuk ne romoljon. A legjobb eredményeket a mellrák esetén regisztrálták, ahol a célzott kezelések esetén a kezelési időszak elérheti a 15-16 hónapot is. A gyógyszerköltség ilyenkor átlagosan 9-10 millió forint betegenként.

Sokat segíthet a szűrés

Az állam persze nemcsak a gyógyításra költ, hanem szűrésre is: a szervezett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál 200 millió forint évente csak erre a célra van félretéve, és ezen kívül még uniós forrásokból vannak még források szűrésre.

És hogy milyen konkrét programok vannak? Például már 1500 védőnő végezhet méhnyakszűrést az országban annak a programnak köszönhetően, amit az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala indított 2013 júliusában. A képzések befejezését követően, a napokban százezer magyar nő számára küld méhnyakszűrésre szóló meghívólevet az ÁNTSZ. A projekt másik fő célja, hogy megvizsgálja, hogyan alakítható ki a vastagbélszűrés országos rendszere. Ennek érdekében indult kísérleti program Csongrád megyében.

Ennek a védőnői méhnyakszűrést és vastagbélszűrést támogató projektnek a költsége összesen egymilliárd forint, amihez a forrást részben a magyar kormány, részben az Európai Unió biztosította az Európai Szociális Alapból. Mindezen felül az ÁNTSZ, illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal több más olyan európai uniós projektet is visz, amelynek egy-egy részelemének célja a rákmegelőzés.

Erre figyel az állam

Jelenleg két fajta szűrést végez a magyar egészségügy:

  • az egyik fajta, amikor a páciens felkeresi orvosát, és ha az orvos úgy érzi, hogy erre szükség van, további vizsgálatokra küldi a betegét.
  • A másik pedig a szervezett szűrés. Ezek közül egyébként egyik sem kötelező, a részvétel önkéntes.

A szervezett szűrések úgy működnek, hogy a magukat egészségesnek tartó, de a nemük és az életkoruk alapján veszélyeztetett népességcsoportba tartozó embereket a rendszer meghatározott időközönként behívja szűrésre. Ma Magyarországon emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrés létezik: ebből az első kettőt országosan szűrik, a vastagbélszűrés viszont egyelőre még kísérleti fázisban van, így nem országos a szűrés.

Az emlőszűrés 2001 óta működik országosan. Szűrővizsgálatokat erre akkreditált emlőszűrő állomásokon végeznek, amiből jelenleg Magyarországon 46 van. Mellrákszűrésen a 45 és 65 év közötti nők vehetnek részt kétévente, itt konkrétan 1,4 millió emberről van szó, amiből évek óta 50-60 százalék megy el a szűrésekre.

A méhnyakszűrés 2003 óta országos szintű. Ebben a szűrésben a 25-65 év közötti nők vesznek részt: ők 2,5 millióan vannak, és háromévente hívják őket szűrésre. 2008-ig csak nőgyógyászok végezhettek ilyen szűrést, és ebben az időszakban nagyon kevesen jártak ezekre az ellenőrzésekre: nagyjából csak minden tizedik-huszadik nő vett részt rajtuk. Nemzetközi szinten a jó arány 80-90 százalék. 2008-ban a nemzetközi gyakorlatokat követve elindult a már említett védőnői méhnyakszűrő program, így mára már - a Védőnői Méhnyakszűrő Programokban képzett 285 fő védőnővel együtt -, közel 1500 képzett védőnő végezhet szűrést a saját körzetében.

A védőnői méhnyakszűrés tantárgyként is bekerült a védőnő hallgatók képzésébe, így azok a védőnők, akiket idén vettek fel, már úgy kerülnek majd ki a képzésből, hogy el tudják végezni a méhnyakszűrést is. Az Emmi egyébként úgy érzékeli, hogy szűrésre a méhnyakszűrés iránt a községekben és a városokban is van igény, de ennek ellenére egyelőre a szűrésre hívott nőknek csak a 32 százaléka vesz részt a vizsgálatokon.

A vastagbélszűrést Magyarországon csak modell program formájában végzik, jelenleg négy megyében. Vastagbélszűrésre az 50-70 év közöttiek járnak, és a futó mintaprogramokon az érintettek mintegy 30-40 százaléka vesz részt. Jelenleg éppen készül egy tanulmány, ami azt vizsgálja, hogy ki lehet-e terjeszteni országosan ezt a fajta szűrést, és ha igen, akkor mire van szükség a kiterjesztéshez. A kormány célja mindenesetre a szűrés kiterjesztése.

Mit tervez a kormány?

Az Emminél arra is rákérdeztünk, hogy terveznek-e új fajta szűréseket bevezetni, vagy kiterjeszteni a már meglévő programokat. Azt írták, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárság igyekszik mindent megtenni azért, hogy az alapellátásban nagyobb szerepet kapjon a megelőzés.

"A népegészségügyi szűrések hatásosságának, eredményességének javítása érdekében folyamatban van működésük felülvizsgálata, költségvetési források függvényében további kiterjesztése, valamint egy intézkedési terv összeállítása a lehető legnagyobb átszűrtség és annak folyamatos fenntartása elérésére. Mindez komplex és folyamatos feladat, végrehajtása több területet érintően, több lépcsőben zajlik" - írta az Emmi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nélkülöztek a sértettek, hogy az uzsorásokat kifizessék

Egy uzsorázással és zsarolással gyanúsított házaspárt vett őrizetbe a rendőrség Orosházán - tette közzé a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu-n.

Június 19-én vették őrizetbe a helyi nyomozók az orosházi házaspárt. A 47 éves N. János és felesége a gyanú szerint az elmúlt években egy nőnek és két férfinak adott kölcsön pénzt, majd az átadott összeg többszörösét követelték vissza.

A sértetteket, akik nélkülöztek azért, hogy ki tudják fizetni a tőlük követelt pénzt, fenyegették, megfélemlítették. Az Orosházi Rendőrkapitányság munkatársai N. Jánost és nejét uzsorázással és zsarolással gyanúsítja. A rendőrség kezdeményezi az őrizetben lévő gyanúsítottak előzetes letartóztatását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mégsem lesz kötelező az ujjlenyomatvétel az új személyigazolványokon – a Jobbik saját sikert emleget

A Jobbik saját sikerének tartja, hogy a kormány eredeti szándékával ellentétben nem kötelező, hanem csak választható lesz az ujjlenyomatvétel az új típusú személyigazolványok kiállításakor.

Erről Staudt Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője beszélt szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kiemelte, a Jobbik egyedüli ellenzéki pártként vett részt az új személyigazolványról, más néven e-kártyáról szóló kormányzati törvényjavaslat politikai egyeztetésén, amely szerinte azért jöhetett létre, mert a Fidesz elvesztette kétharmados parlamenti többségét.

Staudt Gábor elmondta, a megbeszéléseken egyrészt azt szerették volna elérni, hogy az új okmány kiállítása ne legyen drágább az állampolgároknak akkor sem, ha az államnak ez többe kerül.

A Jobbik emellett úgy gondolja, hogy a modern technikák alkalmazása nem veszélyeztetheti az emberi szabadságjogokat, ezért a kötelező helyett választható ujjlenyomatvétel bevezetését javasolták, amit a kormány elfogadott – közölte, hozzátéve: reményeik szerint az előterjesztés végleges szövegében is ez a szabályozás marad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt lesznek Felcsúton ellenplakátok

„Ha Magyarország miniszterelnöke vagy, be kell tartanod a törvényeinket” – ez díszeleg majd azokon az óriásplakátokon, amelyeket a Kétfarkú Kutyapárt helyez el Orbán Viktor szülőfalujában, egykori jó barátja, Simicska Lajos hirdetőfelületein.

A Bors lefotózta a felcsúti főutcán található plakáthelyet, mely most még a VOLT Fesztivált hirdeti, de hamarosan az MKKP plakátja kerül majd rá.

Most pedig a 444.hu jóvoltából megtekinthetjük a másik felcsúti helyszínt is, ami az ellenkonzultációban részt vesz. Íme: 

 

 

 

 

Amire a társadalom nagyon hevesen reagál, abból visszalépnek

Kalocsai Kinga a PM tagja, a Zöld Baloldal alelnöke és az LMP aktivistája is volt, ma már civil. Több száz tüntetés szervezésében vett részt, ő szedte le az első plakátokat Szeles András társaságában. Először téptek, aztán önfeljelentettek.

Kalocsai Kinga/Facebook 

Arról, hogy miért épp a nemzeti konzultáció plakátjai verték ki náluk a biztosítékot, a 168 Órának adott interjújában így nyilatkozott:

Mert iszonyatosan gyűlöletkeltő, konkrét társadalmi csoportok ellen irányul. Túltolták, legalább annyira, mint amikor az MSZP a kettős állampolgárság kapcsán románozott. Az is, ez is egyértelmű hazugság. Mit mond a kormány? Hogy a menekültek elveszik a munkánkat, miközben azzal vádolja őket, hogy eltartatnák magukat? Mi van?!

A kritikusok szerint az ellenzék és a civilek megint a kormány kottájából játszanak, újra csak reagálnak. Kalocsai úgy gondolja, ez nem ilyen egyértelmű. Részben valóban gumicsont, hiszen elfelejtődik közben, hogy mi a helyzet a Quaestor-károsultakkal.

Egyrészt az ő érdekükben én nem tudok tenni, ebben az ügyben viszont igen. Másrészt nem gondolom gumicsontnak: ez a propaganda annyira undorító, hogy nem lehet elmenni mellette. Nem igaz, hogy mindenki egyetért vele! Ki kell állnunk azok mellett, akiket támadnak.

Kevés olyan tüntetés van Magyarországon, ami azonnal eléri a célját. Kalocsai Kinga azt tapasztalta, egy tüntetés sikeres, ha az akció hatására a probléma bekerül a köztudatba.

A demonstrációk célja a nyomásgyakorlás és a közvélemény formálása. A kormány olyan, mint a kisgyerek: keresi, hol vannak a határok. Amire a társadalom nagyon hevesen reagál, abból visszalépnek.

Az aktivista úgy véli, a magyar nép csodaváró, azt remélik, hogy jön majd egy miniszterelnök vagy három fiatal, aki megmenti őket. Túl nagyok az elvárások. A plakáttépkedéseket is azért csinálták, hogy megmutassák, két átlagos ember is megteheti, maximum 20 ezer forintra bírságolják őket. Megérti, ha valaki fél a retorzióktól, de hiába várunk a messiásokra.

El kell menni tiltakozni, szavazni, kiállni azért, amit gondolunk. Minél többen vagyunk, annál nagyobb a védettség, és valószínűbb, hogy sikerül az adott ügyet megvédeni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tanyavilág már régen szenved a bevándorlóktól

Már évekkel ezelőtt megindult az illegális bevándorlás a déli régióban.

Ásotthalom alpolgármestere, Fackelmann István a Lánchíd Rádiónak kifejtette: a bevándorlók egyre nagyobb károkat okoznak. A térség lakóinak jelentős hányada tanyákon él, így segítséget sem tud kérni. Fackelmann István szerint egyébként ezen önmagában a készülő határzár sem tud változtatni. A térségben ugyanis jelenleg is van kerítés, igaz, alacsonyabb a tervezettnél. A helyi vadásztársaság mostanra külön lépcsőket helyezett ki, hogy a bevándorlók azon másszanak át, és ne tegyék tönkre a műtárgyakat. A nyilatkozó szerint az ellenőrzés nélküli migránsok közegészségügyi problémát is jelentenek. Nem csak azért, mert rengeteg hulladékot hagynak maguk után a térségben, hanem mert olyan országokból jönnek, ahol járványok vannak. Az alpolgármester szerint éppen ezért a nagyvárosokban, például Szegeden lévő ellenőrzési pontok semmit nem érnek. Ehelyett a szakembereknek a helyszínen kellene felmérniük az állapotokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Válságban a spermapiac: határzárat rendeltek el a külföldi sperma ellen

Válság fenyegeti a magyar spermapiacot. Megtiltotta a felügyelet a betétgyűjtést a Krio spermabanknak. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal arra kötelezte a bankot, hogy azonnal fejezze be a hímivarsejtek gyűjtését. A hatósági döntés miatt most nincs olyan sperma, amelyet a mesterséges megtermékenyítéseknél a meddőségi centrumok fölhasználhatnának. Az idegen spermára szoruló nők várólistára kerülnek – írja a Népszabadság.

A magyarországi mesterséges megtermékenyítésekhez szinte teljes mértékben külföldi mintákat használnak, mert a hazai mintáknak csupán 10 százaléka hasznosítható, a magyar férfiak megtermékenyítő képessége évről évre fokozatosan csökken. Tavaly 152 férfi adott le mintát, az orvosi vizsgálatok végére tízen maradtak, közülük négy kiesett a soron következő újabb egészségügyi vizsgálaton, hárman visszaléptek, még háromnál tart a kivizsgálás, de köztük is van egy olyan, aki valószínűleg alkalmatlan donornak.

A legtöbb spermát a világ egyik legnagyobb spermabankjából, a Nordic Cryobankból importáljuk, ahol nem csak dán férfiak örökítő anyagát őrzik. A mostani sperma-határzár is egy innen származó minta miatt szükséges. Márciusban egy dán ivarsejttel kapcsolatban uniós riasztás érkezett, mert a donorsejt genetikai (enzimhiányos) betegséget hordoz.

Ekkorra azonban már két anyán is elvégezték a sikeres megtermékenyítést a donor spermájának felhasználásával. Az egyik baba már megszületett, ő egészséges, és arra is kevés az esély, hogy a másik anya ikrei örököljék a betegséget, ehhez ugyanis az anyában is meg kell lennie ennek a hibás génnek.

A spermastop következtében a beültetésre váró nők várólistára kerültek, köztük olyanok is, akiknél már megkezdődött a mesterséges megtermékenyítést megelőző hormonkezelés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintér Sándor már 14 éveseket is megtenne polgárőrnek

A fiatal polgárőrökben tudatosítani kell, hogy rend nélkül nincs fejlődés és békés jövő – mondta Pintér Sándor szombaton Komló-Sikondán, a XXI. országos polgárőr napon.

A belügyminiszter köszöntőjében hangoztatta: a bűncselekmények száma jelentősen visszaesett az utóbbi években, 2010-ben még 450 ezer, 2014-ben pedig 350 ezer bűncselekmény történt az országban, a polgárőrök nélkül ezt az eredményt nem lehetett volna elérni.

Kiemelte, hogy a jövőben 14-18 éves korosztály tagjai is lehetnek polgárőrök.

Ne csak védjük, neveljük a fiatalokat, hanem fogadjuk őket sorainkba, készítsük fel a rend szeretetére, tanítsuk meg értékrendünkre

– fogalmazott Pintér Sándor.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ízekre szedte a Velencei Bizottság a magyar médiaszabályozást

A Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ma elfogadta a magyar médiaszabályozásról szóló álláspontját, és több ponton is komoly kiigazításokra tett javaslatot. A magyar szabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni – közölte Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a független alkotmányjogi szakértők plenáris ülésén.

A testület hétfőn adja közre a teljes szöveget, de a lesújtó álláspont a sajtóközleményből is kiolvasható. Eszerint

  • a magyar médiahatóság a miniszterelnökhöz lojális vezetőjének túl nagy a hatalma;
  • nagy a kockázata, hogy a Médiatanács és a közmédia kuratóriuma politikai kinevezettekből áll és nem eléggé független;
  • az állami hirdetésekre fordított keret elköltése átláthatatlan;
  • a kereskedelmi médiát nem lehet kizárni a fizetett politikai hirdetések piacáról;
  • tisztázatlan, ezért önkényes is lehet a média szankcionálásának rendszere;
  • szigorítani az újságírók informátorainak védelmét;
  • túl szigorú a médiában megjelenő, esetleg sértő tartalmak törvényi szabályozása.

A Velencei Bizottság szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (aki a Médiatanács elnöke is) túl nagy a hatalma, és nem elég független: túlságosan függ a miniszterelnöktől. Egységes európai norma hiányában a szervezet nem tett ajánlást új szervezeti modellre, de függetlenebb és plurálisabb összetételű közszolgálati médiakuratórium és Médiatanács felállítását sürgeti.

A Velencei Bizottság szerint tisztázatlan, hogy a Médiatanács mint szabályozó szerv miként szankcionálja a tartalomszolgáltatókat a jogellenesnek ítélt tartalmak közléséért. Ezért kívánatosnak tartják, hogy a Médiatanács dolgozza ki és hozza nyilvánosságra, miként kíván élni jelenleg szabályozatlan hatáskörével. A Bizottság szerint súlyos bírságok kirovását, médiaorgánumok bezárását csak végső esetben szabad elrendelni, és az ilyen döntések nem lehetnek azonnal végrehajthatóak.

A testület kockázatosnak ítéli, hogy a Médiatanács tagjelöltjeit a politikai nézeteik alapján választhatják ki. A Médiatanács függetlenségének erősítése érdekében javasolja, hogy Magyarország (a kormánytöbbség) változtassa meg a tagok kinevezésének rendjét, és például a média, vagy a civil társadalom is delegálhasson tagokat. Ugyanez az ajánlás vonatkozik a közszolgálati média, az MTVA kuratóriumára is.

A Velencei Bizottság szerint az állami hirdetésekre szánt közpénzt csak átlátható, pártatlan szabályok szerint szabadna a médiában elkölteni. A testület arra is kitért, hogy a fizetett politikai hirdetések közléséből nem lehet kizárni a kereskedelmi médiát.

Az alkotmányjogászokból álló bizottság szerint az obszcén kiadványokra vonatkozó korlátozások, a hírnévrontás, az uszítás és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés jogos, ám a jelenlegi szabályozás nem hagy elég teret a közügyek szabad megvitatásának. Ezért a médiaszabályozásban be kell vezetni az arányosság elvét, hogy az újságírók kissé illetlen, provokatív kijelentéseket is tehessenek.

A testület szerint a informátorok védelmének joga nem csak a főállású, hanem a szabadúszó újságírókat is meg kell hogy illesse. A jogszabályokba be kell hogy kerüljön, hogy a névtelenséget kérő források felfedésére csak végső esetben, és csak bíróság kötelezheti az újságírót.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nem épül meg az M4-es autópálya, gyorsforgalmi út lesz helyette

A péntek délután publikált Magyar Közlöny szerint döntött a kormány: nem építi tovább az M4-es autópályát, hanem 2x2 sávos gyorsforgalmi út lesz helyette. Ez megerősíti, amit június elején Orbán Viktor is bejelentett Szolnokon. Kivéve, hogy akkor arról volt szó, pontosan ugyanazon a nyomvonalon halad majd az út, a kormányhatározat szerint viszont ez nem biztos, hogy így lesz. Néhány hónappal ezelőtt - valószínűleg az Orbán-Simicska-háborútól nem függetlenül - a kormány hazugság árán is, de leállította a beruházást. Uniós kartellgyanút emlegettek, holott az EU sosem támogatta a projektet. 

A 2x2 sávos út értelme, hogy a 2014-től 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban az EU már nem támogat autópályaépítéseket (nem is lenne indokolt Magyarországon), hanem az útépítésre szánt körülbelül 450-600 milliárd forintot gyorsforgalmi utak építésére, felújítására kell költeni. Olyanokra, mint például ez az út is lesz. 

A kormányhatározat szerint a félbe maradt M4 teljes lezárása után két éven belül meg kell kezdeni a munkálatokat, írta az MTI. A projekt lezárását nem részletezi a kormányhatározat, talán nem véletlenül: a Közgép és partnerei pert lebegtettek, de egyelőre nem terelték jogi útra a furcsán leállított beruházást, jelenleg is zajlik az egyezkedés, ki fizet kinek és mennyit. 

A Törökszentmiklós–Fegyvernek szakaszon a kormány szerint indokolt lehet a nyomvonal felülvizsgálata is, és ugyancsak 2x2 sávos gyorsforgalmi út épül autópálya helyett. Szolnokot pedig úgy kívánja bekapcsolni a kormány a gyorsforgalmi úthálózatba, hogy - az M4-es részeként - 2x2 sávos gyorsforgalmi utat kell építeni az M0 autópálya és Abony között.

A kormány arról is határozott, hogy a NIF azonnal kezdje meg a fejlesztésekre vonatkozó közbeszerzési stratégia kidolgozását.

Az M4-es autópályát a Colas - Strabag - Swietelsky - Közgép - A-Híd konzorcium kezdte el építeni, néhány hónappal ezelőttig 70 százalékos készültségig, amikor a kormány viharos sebességgel leállította az építkezést. Iparági feltételezések szerint valószínűleg az érintett cégek építik majd a M4 után épülő gyorsforgalmi utat. Kivéve, hogy a közbeszerzéseken mostanában nem nagyon hasító Közgép helyett bekerülhet egy másik, az utóbbi két évben nagyon felfutó építőipari vállalat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Akarjunk-e rövidebb nyári szünetet?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában szakemberek vizsgálják, hogyan lehetne lerövidíteni a nyári szünetet, hogy hosszabb őszi, téli és tavaszi szünetet kapjanak a gyerekek. Bár részletek még nem ismertek, a gyerekek nyári felügyeletébe az iskolákat és a tanárokat is be akarják vonni a drága napközis táborok helyett. Kérdés, hogy ez munkaköri kötelesség vagy túlóra lenne. Európában a németeknél, a hollandoknál, az Egyesült Királyságban és Lichtensteinben csak másfél hónap a nyári vakáció, míg az olaszok, a törökök és a lettek több mint három hónapig pihenhetnek.

Hogyan lehetne a nyári vakáció lerövidítésével hosszabb őszi, téli és tavaszi szüneteket csinálni? - vetette fel kedden az ATV-nek a köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit szerint jó lenne másképpen elosztani a tanítási napokat és a szüneteket, hogy a diákok és a tanárok év közben többet tudjanak pihenni.  Czunyiné Bertalan Judit arról a valós problémáról is beszélt, hogy sok szülő nem tudja megoldani két és fél hónapig a gyerek nyári felügyeletét, a napközis táborok pedig igencsak drágák. 

Szerettünk volna többet megtudni arról, mennyire komolyak ezek az elképzelések, ezért több kérdést is elküldtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Meg akartuk tudni, hány napot kellene elvenni a nyári szünetből, hogy a többi évközi szünet hosszabb lehessen, és ebben az esetben augusztusban mikor kellene elkezdeni az iskolát. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha az iskolákat és a pedagógusokat be akarják vonni a gyerekek nyári felügyeletébe, az nekik milyen pluszterhet (túlóra, munkaidő) jelentene. 

Az Emmi köznevelési államtitkársága kérdéseinkre csak ezt a rövid választ küldte:  

Nem született döntés arról, hogy rövidebb lenne a nyári szünidő. Az államtitkárság szakemberek bevonásával vizsgálja, miként lehet úgy módosítani a tanév szerkezetét, hogy a diákok hasznosan töltsék el a pihenőidőt, a szülőknek minél kisebb anyagi megterhelést jelentsen, hogy biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, s érdekes, a tananyaghoz is kapcsolódó programokon vehessenek részt. 

A magyarországi két és fél hónapos nyári szünet megrövidítése régóta téma. Nézzük meg, milyen érvek szólnak mellette és ellene:

Jó a hosszú nyári szünet

  • Szükség van ennyi pihenésre diáknak és tanárnak
  • Ez a hagyomány, mindenki megszokta
  • Magyarországon meleg a nyár, gyakran már júniusban is kánikula van, az iskolai épületekben pedig nincs légkondicionáló. Úgysem lehetne rendesen tanítani.

Nem jó a hosszú nyári szünet

  • Lehetetlen megoldani ennyi időre a gyerekek felügyeletét.
  • Drágák a nyári napközis táborok
  • Ennyi idő alatt nagyon sokat felejtenek a gyerekek.

Egy az Európai Bizottságnak készült friss jelentés (.pdf) látványosan hasonlítja össze az iskolai szüneteket az egyes tagállamok között. Amint látható, az európai országok felében hivatalosan szeptember elsején kezdődik a tanév, mint nálunk, és Európa legtöbb országában általában valamikor szeptember hónapban indul a tanítás.

Dél Európa mediterrán éghajlatú országaiban (Görögország, Málta, Portugália, Törökország) az iskolakezdés szeptember második felére tolódik. Az észak-európai országokban viszont jellemzően augusztus közepe és vége között már elkezdenek iskolába járni a gyerekek (Dániában, Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Izlandon).

A legtöbb európai országban a nyári szüneten kívül négy időszakban adnak még szünetet: 

  • ősszel
  • karácsonykor/újévkor
  • síszünet/farsang idején
  • tavasz/húsvét idején

Ezeken kívül még a legtöbb országban van 1-10 napos szünet különböző nemzeti és vallási ünnepeken. Több helyen az országon belül, tartományonként és régiónként is vannak különbségek a szünetek időzítésében például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Ausztriában. 

Több országban nem is központilag szabályozzák a szünetek idejét: Norvégiában és Svédországban az önkormányzatok dönthetnek erről, Írországban és az Egyesült Királyságban maguk az iskolák, de a tanítási napok számát központilag szabályozzák.

Csehországban, Franciaországban, Hollandiában Lengyelországban Szlovákiában és Szlovéniában központilag határoznak meg különböző időpontokban szüneteket az egyes országrészekben.

A tanév vége Európában május vége és július második fel között szóródik, de a legtöbb országban június közepén ér véget az iskola. A nyári vakáció hosszúságában nagy különbségek vannak.   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Érvénytelen lehet a sokmilliárdos Orbán-Garancsi üzlet

A PM azt állítja, semmis a 2017-es úszó vb beruházására kötött szerződés, amelyben Garancsi István tudomásuk szerint 48,72 milliárdos ajánlatot tett új uszodakomplexum megépítésére. Ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azelőtt szerződött le az Orbán "kötélbarátjának" tulajdonában lévő Market Építő Zrt.-vel, hogy erre jogosulttá vált volna – írta a párt közleményében.

A Népszabadság információi alapján Orbán új kegyence, Garancsi István cége május 11-én nyerte el a közbeszerzést, 12-én szerződést kötöttek az MNV-vel, és 18-án már le is tették a beruházás alapkövét. A szerződéskötést lehetővé tevő kormányhatározat azonban csak május 26-án jelent meg és vált hatályossá. (...)

A felhatalmazás nélkül kötött Market-MNV szerződés érvénytelen. Ha a kormány és az MV Zrt. nem reagál érdemben, a PM megteszi a szükséges jogi lépéseket.

- jelentették ki.

A párt hangsúlyozta: bár az úszó VB hazai megrendezését támogatják, nem hagyják, hogy korrupció terhelje ezt a beruházást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb nem megszorítás: megszűntethetik a balatoni szabadstrandokat?

Idén már nem kapják meg a sok idegenforgalmi adót beszedő települések az állami támogatást. A bevételkiesést máshol kell kigazdálkodniuk.

Az állam másfél forint kiegészítést juttat a kúrtaxa (idegenforgalmi adó) minden egyes beszedett forintja után a helyhatóságoknak. A 2015. évi költségvetésről szóló törvény az idei évben is biztosítja ezt a helyi önkormányzatok számára. A jogszabály támogatáscsökkentésekről rendelkező melléklete alapján azonban 2015-ben először az ezen a címen kifizetett összegek is bekerültek azon támogatások körébe, amelyek csökkennek a település nagyobb iparűzési adóerő-képessége esetén – olvasható a sonline.hu-n.

A Magyar TDM Szövetség felmérései szerint a települések 2015-ben összességében mintegy egymilliárd forint fejlesztésre, működésre és marketingre fordítható forrástól esnek el a kúrtaxa-kiegészítés elvonása miatt. Az RTL Klub Híradó szerint az így kiesett bevételt előfordulhat, hogy az idegenforgalmi adó növelésével, a parkolás drágulásával vagy akár a szabadstrandok megszüntetésével kompenzálják majd a települések.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kész a vádirat az Orbán-imázsvideó főszereplője ellen

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt az ügyészség a NYÍRVV Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft. két vezetője és egy harmadik személy ellen. Egy éve Bocskai Péter az önkormányzati cég ügyvezetője még Orbán Viktor imázsvideójában szerepelt házigazdaként, pedig akkor már rég feljelentés volt ellene.

A Nyíregyházi Járási Ügyészég június 12-én vádiratot nyújtott be a Nyíregyházi Járásbírósághoz három személy, köztük a NYÍRVV Kft. vezetői ellen.

Az ügyészség sajtószóvivő helyettese, Toma Attila arról tájékoztatta a helyi sajtót, hogy a büntetőperben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádolják majd az érintetteket.

Az önkormányzati cégnél lefolytatott vizsgálat eredményeiről Toma nem árult el részleteket, de az már 2012 óta ismert, hogy a NYÍRVV egyik felügyelő bizottsági tagja indította el az ügyet.

Orosz Zoltán 50-100 millió forint közötti összegű fiktív számlázás gyanújával tett feljelentést Bocskai Péter ügyvezető igazgató és Dicső Péter ellen. Orosz korábban azt mondta, hogy az önkormányzati cégnél olyan felújítási munkákat számláztak le és fizettek ki, amelyeket a valóságban nem, vagy nem úgy végeztek el, ahogy azokat a dokumentumokban feltüntették.

Orosz Zoltánt a feljelentés megtétele után több munkatársával együtt kirúgták a cégtől, sőt közben a feljelentés alapjául szolgáló dokumentumok megszerzése miatt a cégvezetők be is perelték, sőt Orosz szerint Nyíregyházán boszorkányüldözés indult ellene.

A városi rendőrségnél megkezdett nyomozást 2014-ben magához vonta a Nemzeti Nyomozó Iroda, majd augusztusban be is gyanúsította Bocskaiékat.

A nyírségi városban a nagy port felvert ügy ellenére a fideszes városvezetés bizalma máig sem rendült meg a cégvezetésben: NYÍRVV honlapja szerint az ügyvezető továbbra is Bocskai Péter.

Annyira nem, hogy a javában tartó nyomozás ellenére a Bocskai-család tavaly márciusban a Fidesz propagandagépezetébe is bekerült.

A 2014-es országgyűlési választás kampányában Bocskaiéknál készült Orbán Viktorról egy családlátogatós videó. Az erősen szappanoperás hatású videó forgatókönyve szerint miniszterelnöknek Bocskai Fidesz-rajongó fia írt levelet, és hívta meg magukhoz egy személyes látogatásra. A videó szerint Orbán válaszolt is a 16 éves fiú "intelligens levelére", majd a meghívásnak is eleget tett.

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV