Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Biztonságpolitikai szakértő is kiakadt a 4 méteres falon

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő sem rejtette véka alá véleményét a kormány legújabb menekültek ellen szóló húzásával, a szerb-magyar határon épülő, 4 méter magas, 175 kilométer hosszú fallal kapcsolatban.

Tarjányi az alábbi gondolatokat osztotta meg Facebookon:

Lesz kerítés a határon... A belügyminiszter néhány hete azt mondta, hogy az illegális határátlépők 97%-át elfogják és az így érkezőknek esélyük sincs a hatóságokkal szemben...

Kérdésem:akkor minek drótkerítés? Ha az eddigi rendszerek ilyen szinten működtek, miért fogunk sok pénzt arra költeni ami idegenrendészeti szabályozási és rendészeti felderítési módszerekkel elhozná a probléma megoldását "fal" nélkül? Miért építünk olyan valamit, ami megoszt és szétválaszt a szomszédunkkal, Szerbiával kapcsolatban? Miért hisszük azt, hogy ez az intézkedés nem fogja még inkább "felpörgetni" az embercsempész "klánok" üzlet lehetőségeit és a korrupciót?

Pontosan tudom, hogy a migráció gond. A megoldás azonban nem egy "fal" hanem Szerbiával, Bulgáriával, Törökországgal, Horvátországgal, Németországgal közösen az idegenrendészeti szabályozások megváltoztatásával /pl.idegenrendészeti őrizet visszaállítása/ és rendészeti, titkosszolgálati akciókkal megszüntetni az embercsempész csoportok lehetőségeit és gazdasági hátterét. Persze ez nem olyan gyors és látványos mint egy semmiből "kinövő" kerítés és nem is lehet már holnap az eredményt diadalittasan kommunikálni. Egyszerűen, csak a valódi megoldást hozna másfél éven belül... Persze ez utóbbi nagyon-nagyon melós és munkaszagú...Nem is tetszik senkinek...:(

 

 

 

PM: értelmetlen 22 milliárdot a szerb-magyar kerítésbe ölni

A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint a kormány 22 milliárd forintért egy olyan kerítést akar húzni a magyar-szerb határon, ami csak a gyűlöletkeltést szolgálja.

Barabás Richárd, a párt szakszóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet a Kossuth téren tartott úgy fogalmazott, hogy közben a szociális szférában dolgozók bérfejlesztésére alig 1,6 milliárdot, az orvosoknak pedig alig hatmilliárdot akar adni a kabinet.

A ZöldFront Ifjúsági Mozgalom társelnöke arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy fejezze be a "gyűlöletkeltést" és térjen vissza az "ész és a józanság útjára". Szavai szerint nem ér meg még egy ciklust, hogy "évtizedekig tartó sebeket okozz a magyarok lelkén".

Kérdésre válaszolva azt mondta, a menekültprobléma egyáltalán nem olyan súlyos, mint amilyennek a kormány megpróbálja beállítani. Hozzátette, aki azt mondja, hogy "ész nélkül" mindenkit azonnal engedjünk be, az nincs tisztában a valósággal, de ugyanígy nincs tisztában a valósággal, aki kerítést akar húzni a határon. Ki kell alakítani egy olyan európai szintű szabályozást, amely integrálni képes a társadalomba azokat, akik itt szeretnének élni – fogalmazott.

A sajtótájékoztató előtt a PM és a ZöldFront Ifjúsági Mozgalom közel tucatnyi aktivistája kerítésdrótot húzott ki körben a téren és mögé ültek. A drótra többek között "A menekültek 90% nem Európában van.", "Mi lett volna, ha '56-ban az osztrákok is kerítést húznak?" feliratokat és egy Ferenc pápától származó idézetet ragasztottak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szijjártó: Magyarország mindig is befogadta a diktatúrák üldözöttjeit

Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben, az adatok szerint több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban vagy Görögországban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak.

A magyar-szerb határon felállítandó biztonsági kerítésre utalva azt mondta, az unió keresi a konszenzuson alapuló közös megoldást, de Magyarország nem ér rá.

Arról beszélt, hogy a nemzetközi médiában inkább csak a Földközi-tengeren érkező bevándorlókat látni, de arról már kevesebbet beszélnek, hogy Magyarország még nagyobb nyomást kénytelen elviselni. Úgy tűnik, az unió nem akar tudomást venni arról, hogy a nyugat-balkáni útvonalon is tízezrével érkeznek Európába bevándorlók – mondta.

A miniszter szerint ebben a helyzetben evidens, hogy a kormány lépéseket tesz Magyarország, a magyar emberek megvédésére a bevándorlási nyomástól, ezért döntöttek a biztonsági kerítés felállításának előkészítéséről.

Arra hívta fel a figyelmet, a kerítést a zöldhatáron állítják fel, hogy megfékezzék az illegális határátlépést, vagyis legálisan továbbra is be lehet majd lépni a határátkelőhelyeken.

Szijjártó Péter elmondta, szerdán telefonon beszélt a szerb külügyminiszterrel, és jövő szerdán, a belügyminiszter előterjesztésének ismeretében újra tájékoztatni fogja őt a fejleményekről.

A bevándorlás kérdése várhatóan az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán is szóba kerül majd – mondta. Hozzátette: nagyon hangsúlyosan újra fel fogja hívni a figyelmet arra, hogy Európába két útvonalon érkeznek bevándorlók nagy számban.

Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában azt is mondta, hogy a magyar kormány szerint az unión kívül kell kezelni a kérdést. Példaként említette, hogy amikor az unió tárgyalásokat folytat – kereskedelmi kedvezményről, pénzügyi támogatásról, fejlesztési programokról – azokkal az országokkal, ahonnan a bevándorlók nagy számban érkeznek, akkor világossá kell tenni: a pénzt úgy költsék el, hogy ne kényszerítsenek senkit arra, hogy politikai vagy gazdasági okokból el kelljen hagynia az országot.

Arra a kérésre, kommentálja Ferenc pápa mondatát, azt mondta: teljes mértékben egyetért azzal, hogy azokat segíteni kell, akiket otthonuk elhagyására kényszerítenek. Hozzátette: ha az embereknek gazdasági okból kell elhagyniuk otthonukat, akkor az okot kell megszüntetni. Az emberi méltóság megsértését kell megakadályozni, ezeket az országokat segíteni kell abban, hogy egyetlen család se legyen, amelynek gazdasági okból el kell hagynia az otthonát – mondta a miniszter.

Az azonban más kérdés, ha politikai menekültekről van szó, hiszen Magyarország mindig is befogadta őket, mindig menedéket adott azoknak, akiket a diktatúrák elüldöztek – jelentette ki Szijjártó Péter.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A belügy szerint a titkosszolgálat nem segített be a plakátrongálók üldözésébe

A Belügyminisztérium (BM) által felügyelt titkosszolgálatok nem vettek részt a kormány bevándorlásról szóló plakátjainak megrongálásával összefüggő ügyekben – jelentette ki a tárca rendészeti államtitkára csütörtökön az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

Tasnádi László maga kezdeményezte, hogy a nemzeti konzultációs plakátok megrongálásáról nyílt ülés keretében, a sajtó jelenlétében beszélhessenek, miután a rendőrséget több olyan vád érte, hogy titokban, illetve nyíltan figyelték a plakátokat.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány az ülésen kiemelte: a rendőrségnek nincs és nem is volt listája a kihelyezett plakátokról. A rendőrségre érkezett bejelentések, valamint az interneten közzétett képek alapján rendeltek el közterületi ellenőrzéseket. Csütörtök reggel 6 óráig 85 plakátrongálásról érkezett bejelentés, amelyek közül 59 esetben indítottak eljárást – ismertette a főkapitány.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerintem már alig várták odaát, hogy felhúzzák közénk ezt a kerítést

A vajdasági, határ közelében lévő Magyarkanizsa lett a legújabbkori népvándorlás egyik legfontosabb állomása azoknak, akik a Közel-Keletről akarnak az EU-ba jutni, hogy új életet kezdjenek. A 12 ezres, főként magyarok lakta város meglepően nyugodtan viseli az áradatot, néhol még a kávézók, hotelek forgalmát is felpörgetik a menekültek. Sokan azért olyan megértőek velük, mert emlékeznek még a jugoszláv háborúra, amikor maguk is menekülni kényszerültek. Ezért aztán van, még a magyarkanizsai kettős állampolgárok között is olyan, aki rossz szemmel néz a magyar kormány tervére, hogy Szerbia és Magyarország között négy méter magas kerítés állja útját a zöld határon át hömpölygő vándorlásnak. Elvégre ők is a túloldalra kerülnek, meg ha a magyar útlevél birtokában nekik nem is jelent akadályt a határátkelés.

Ti melyik oldalon álltok? Ha nem Orbánén, akkor ne is beszélgessünk! Kell a kerítés

– a magyarkanizsai taxis a Fő tér parkjában gyülekezőkre mutat. Határozott kiállása mégsem jelenti, hogy ellenséges volna az idegenekkel. „Senki nem bánt senkit, békés emberek. Inkább sajnálom őket” - mondta Lajos, majd hamar eljutunk oda, hogy valamilyen háttérhatalom állhat a vándorlás hirtelen megindulása mögött. „Valaki kell, hogy adjon nekik pénzt az útra.”

Méghozzá nem is keveset. A főtéren lévő kávézó és pizzéria jól fut, a műszaki cikkeket árusító bolt sem panaszkodik, megnőtt a telefontöltők forgalma. Taxisként Lajos sem bánná az üzletet, ha nem rajtuk verné el a rendőrség a globális népvándorlást.

30 eurót is megadnak egy 10 eurós útért Horgosig, nem is kérdeznek, csak adják a pénzt. 

Egyszer elvittem pár embert az ottani buszmegállóba, amikor kiszálltunk rám rontottak a rendőrök, bilincsbe vertek, rugdostak. Az autómat meg elvették, mostanáig sem kaptam vissza, pedig semmi illegálisat nem csináltam. Utánam ugyanígy járt még három kollégám is. Azt akarták ránk bizonyítani, hogy embercsempészek vagyunk!”

A taxis szerint nevetséges, hogy neki kéne ellenőriznie, hogy legálisan vannak-e itt a bevándorlók, akik Szíriától legalább négy országon jöttek keresztül és végigutazták Szerbiát is, Belgrádtól például egyszerűen a helyközi buszjáraton.

„Most már nem viszünk senkit Horgos felé, legfeljebb Belgrádba, oda lehet. Van, aki oda megy vissza, mielőtt újra próbálkozik, amikor fennakadt a határon.”

Az áradat januárban indult meg látványosan, akkor még koszovói albánok jöttek. Aztán irániak, irakiak, most pedig mindenki szíriai. Kurd, mohamedán arab vagy keresztény.

„Én már megismerem, hogy ki honnan jött. A legjobb fejek a szíriaiak, de az irániak és az irakiak között voltak nagyképű figurák, akik lekezelően beszéltek, amikor rendeltek, bár ez sem volt jellemző” – hogy mennyire nem, azt talán az is jelzi, hogy a pizzériában dolgozó Laura már azt is megtanulta arabul, hogy „szeretlek”. 

Azért nem mindenki érez így. Állítólag a kávézóba a helyiek már nemigen térnek be, és félő, hogy amikor a migránshullám elapad, akkor sem szoknak vissza. Ettől tartott a tulajdonos felesége is, aki rossz néven vette, hogy a sajtó fényképeket készít a menekültekkel, rossz hírét keltve ezzel a helynek. A kiabálós jelenetnek az kölcsönzött némi pikantériát, hogy a hölgy történetesen ukrán bevándorló volt.

Menekülés hegedűvel

A pincérlány viszont némelyik menekülttel Facebookon máig tartja a kapcsolatot.

Például azzal a kereszténnyel, aki az ő kávézójukban tanította meg muszlim barátját a sörivásra.

„Vicces színészfiú volt, Sam pedig a zeneakadémián tanult hegedűt.” Bizonyságul játszott is a kávézóban, ugyanis a hangszerét is magával cipelte. Azóta már szerencsésen megérkeztek Németországba, a srácok is és a hegedű is. 

Aki azt gondolja, hogy a menekültek csak lerongyolódott elcsigázott emberek lehetnek, nyelvtudás és képzettség nélkül, az téved.

Mahmúd például programozóként tanult Damaszkuszban, amíg nem jött közbe a polgárháború. Ahogy a legtöbb fiatal menekült, ő is tartott attól, hogy idővel besorozzák az Iszlám Állam elleni háborúba. Ő viszont ki akart maradni a két, általa egyaránt elutasított fél közötti harcból, csak az életét szerette volna megmenteni. Egy fivére már Németországban van, de szülei és öccse a fegyveres harcok miatt már nagyon is veszélyes Damaszkuszban. Másfél éve hagyta el Szíriát, Libanonon át, ahonnan repülővel ment Ankarába. Itt tíz hónapot dolgozott, de az csak arra volt elég, hogy ne fogyjon az indulótőkéje.

„Szíriában az egyetem mellett dolgoztam, abból a pénzből ott jól meg tudtam élni, amíg lehetett.” Törökországban már a Google maps műholdas képein tervezte az utat néhány barátjával. Azon nézte meg, hol sétálnak majd át Macedóniába, majd az országot végigbuszozva Szerbiába. (Rendőrök csak Macedóniában húzták le 50 euróra, de gond nélkül tovább engedték.) A törököktől egy alig kétórás illegális hajóúttal jutott Görögországba, ahol nyilvántartásba is vették.

„Egy hetet töltöttünk ott, szobát vettünk ki, Görögország szegény ország, 20 euróból könnyen kaptunk szobát” – Mahmúd ezzel jól rá is cáfolt, arra, hogy gazdasági menekült volna. Beszélgetéskor többször cigarettával kínált. Dohányos, bár szereti a focit, játszik is gyakran „azon a poszton, mint Robben.”

Legálisan nem olcsóbb?

Törökországtól a magyar határig 1200-1500 eurót költöttek a menekültek. „Utálom ezt a szót, de hát mit lehet tenni. Én egyébként jöttem volna legálisan is, egy litván egyetemre is pályáztam, fizettem volna az oktatásért, de közölték, hogy szíriai nem jöhet”. Ezt megerősítette több más menekült is:

mindenki, aki legálisan, elegendő pénzzel próbált vízumhoz jutni, automatikus elutasítással szembesült.

„Pedig ha béke lesz, én vissza akarok menni Damaszkuszba” – igaz, Mahmúd e tekintetben a kisebbség, mert a legtöbben Németországba, Franciaországba, Svédországba, Nagy-Britanniába és Hollandiába akarnak menni, hogy letelepedjenek és idővel áthozzák Törökországban várakozó családjukat. Iszmail üzletvezető volt Damaszkuszban, Juszufnak építési vállalkozása volt kilenc alkalmazottal.

Ők már nem szeretnének visszamenni Szíriába, sem Aszadhoz, sem az Iszlám államhoz. Ahmed sem, akiről azt sem tudják Damaszkuszban maradt szülei, hogy Törökországot is elhagyva Svédország felé ment. Ő még 18 sincs, a terve az, hogy leérettségizik és számítástechnikát tanul, hogy

olyan profi legyen, mint Mahmúd, aki már annyira hacker, hogy végtelenített amerikai mobilszámról tartja a kapcsolatot az otthoniakkal.

Mire Magyarkanizsára értünk, a szíriaiak már értesültek arról, hogy Magyarország vasfüggönyt tervez a szerb-magyar határ teljes hosszára. „De minek? Mi csak át akarunk menni” – mondta mindenki. Épp az átvonulás az, ami miatt Magyarkanizsán általában nem neheztelnek a menekültekre.

Szijjártót már ismerik a migránsok

„Itt mi sem tudunk megélni, nemhogy ők, úgyhogy mielőbb tovább akarnak menni. Ezért sem balhézik itt senki, mind nagyon készséges” – mondta egy nagymama, aki azért bevallotta, hogy a betegségektől fél, amit idehozhatnak a menekültek, ezért jó lenne fertőtleníteni az utcákat.

Két középiskolás lány szerint viszont aggasztó a jelenlétük, félnek is hazamenni esténként. Igaz, még semmiféle atrocitás nem érte őket, de nyomasztónak érzik a migránsok jelenlétét. Még akkor is, ha ők maguk is migránsok szeretnének lenni, elvégre Magyarkanizsa helyett ők is Nyugat-Európában képzelik el a jövőjüket.

A másik gyakori kifogás a parkokban hagyott szemét, ami a várakozók és éjszakázók után marad a főtéren és a Tiszapart felé a töltés mellett. Estére onnan is lassan beszivárognak az útrakelők. Épp akkorra érkeznek a belgrádi busszal jövők is. A rendőröktől nem tart senki, legtöbbjüknek már van rendőrségi papírja, arról, hogy 72 órán belül el kell hagynia az országot. Ha nem sikerül, és ellenőrzik őket, 40 eurós büntetéssel újabb papírt kapnak.

„Sajnálom a gyerekeket, szomorú dolog ez” - mondta egy magyar öregúr. A migránsokkal nincs baja, „van sok fontosabb dolgom is”. Embertelennek tartja a vasfüggöny tervét, szerinte civilizáltabb megoldás kéne.

„Szerintem már alig várták odaát, hogy felhúzzák közénk ezt a kerítést. Ugrásra készen álltak a tervvel” – mondta egy unokájával üldögélő asszony, amint az estével Magyarország felé meginduló csoportokat nézték, akiket épp egy kemény kiállású rendőrnő ellenőrzött, miután az útról a járdára terelte őket. Végül gond nélkül folytathatták útjukat. A városon kívül a Tisza menti bozótosban vonultak, biztos ami biztos.

„Ezt a rendőrnőt is megverték már a helyiek, nagyon szeret hatalmaskodni” - mondta az asszony. Attól nem tart, hogy a kerítés megépülésével az ide áramló migránsok itt rekednek Magyarkanizsán. „Ha nem lehet itt átmenni, majd mennek máshová, ezt nem lehet megállítani. Mi viszont itt maradunk, a kerítés túloldalán. Hiába van magyar útlevelem, akkor is ez az igazság.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyári szünetben is ingyenbenzin jár a politikusoknak

Nem kímélik autóikat honatyáink a benzinkártya kiosztása óta, számos parlamenti képviselő messze kétszázezer forint felett tankol egy-egy hónapban.

Sőt a vezetési kedv a nyári szabadságok idején sem lankad, tavaly augusztusban például 110 honatya több mint 9 millió forintért tankolt a személyre szóló benzinkártyával – derült ki az Országgyűlés havonkénti benzinkártya-nyilvántartásából, amelyet megküldtek a Blikknek.

A nyári rekorder Ágh Péter (Fidesz) 237 ezer forintot költött benzinre tavaly augusztusban, pedig ez idő alatt a parlament nem ülésezett. Egyébként harminc felett van azok száma, akiknek százezer forintnál több benzinpénzre volt szüksége a tikkasztó nyári melegben. Mindeközben például az óvónőknek a nyári időszakban még a tízezer forintos bérlettámogatásukról is le kell mondaniuk.

A honatyák a névre szóló kártyájukkal kizárólag saját maguk, és a megadott rendszámú autóba tankolhatnak az Országgyűlés keretének terhére, mégpedig azokban a hónapokban is, amikor a parlament nem ülésezik. Összesen 136 honatya kért benzinkártyát.

A Blikk megkérdezte Ágh Pétert, miként gyűlt össze annyi intéznivaló a nyár kellős közepén, hogy bő kétszázezer forintot volt kénytelen üzemanyagra költeni. – Vas megyei választókerületemhez Budapesttől több száz kilométerre 70 falu és 7 város tartozik. A településekről érkező meghívásoknak minden esetben igyekszem eleget tenni. Tagja vagyok a törvényalkotási bizottságnak, amely hetente több alkalommal is ülésezik, és emiatt fővárosi jelenlétre van szükség – válaszolta a honatya. Ám szerinte még így is az üzemanyagkártyán felül havi minimum 40-50 ezer forintnyi üzemanyagköltséget saját maga fizet, hogy minden kötelezettségének eleget tudjon tenni.

Hasonlóan nyilatkozott megkeresésünkre Legény Zsolt is. – Tudom, hogy soknak tűnik, de higgye el, a hónap vége felé már a saját pénzemből tankolom az autómat – mondta a szocialista képviselő. – Egy héten minimum kétszer jövök Budapestre, ami nagyjából 280 kilométer, egy hónapban 6-8 utazás vár rám. Amikor a parlamenti munka szünetel, attól a frakció még ülésezik, a beadványokkal is van bőven munka, ezt is csak Budapesten lehet elvégezni, s persze emellett a választási körzetemhez tartozó településeket is igyekszem felkeresni – tette hozzá.

Az abszolút tankolási csúcstartó Tilki Attila (Fidesz), ő például 2014 decemberében 291 ezer forintért tankolt, ami 360 forintos benzinárral és 8 literes átlagfogyasztással számolva mintegy tízezer kilométeres futást jelent. Tekintve, hogy a parlament szempontjából a május csonka hónap volt az ünnepek miatt, ez napi 300–350 kilométeres futást feltételez, ami egy profi sofőrnek is becsületére válna.

– Nagyon jó érveket kell felhoznia annak a képviselőnek, aki meg akarja magyarázni, miért tankol havonta 200-300 ezer forintért, ami nagyjából a választóinak a havi fizetése – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus, aki úgy vélte, takarékosságra, valamint a hivatali utak és privát utazások szétválasztására késztetheti a honatyákat ezeknek a listáknak a nyilvánosságra kerülése.

Ennyit mennek a sofőrök

Az egyik legnagyobb budapesti taxistársaságnál elmondták: sofőrjeik havonta körülbelül 3000 kilométert autóznak. A 7-es busz Budapesten nagyjából 55 perc alatt teszi meg a két végállomás közötti mintegy 20 kilométeres távot. Napi 8 órás folyamatos vezetés mellett 25 munkanap alatt 4000 kilométer is összejöhet. Egy átlag magyar autós pedig a felmérések szerint havi 1300 kilométert tesz az autójába.

Ők tankoltak legtöbbet augusztusban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fidesz adópolitikája továbbra is a gazdagokat segíti

A Fidesz adópolitikája továbbra is a gazdagokat segíti – jelentette ki Schiffer András, az LMP társelnöke kedden Szombathelyen, a városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A politikus arra reagált, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évre érvényes adótörvényeket.

Hozzáfűzte: szemben azzal, amit a Fidesz kommunikál, a helyzet az, hogy az Orbán-kormány a gazdagok adóját csökkentette újra, szemben az LMP az adótörvények vitájában kifejtett alternatívájával, ami valódi adócsökkentést jelenthetett volna.

A Fidesz 2016-ra olyan adócsökkentést fogadtatott el, amelynek érvényesülésével egy államtitkár 10 ezer forinttal visz többet haza, egy ápolónő havi jövedelme viszont mindössze ezer forinttal emelkedik – jelentette ki Schiffer András.

Az LMP társelnök-frakcióvezetője elmondta: pártjuk az adótörvények vitájában háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta, amelynél a minimálbért nulla, a minimálbér és az átlagbér közötti jövedelmeket 12 százalékos, az átlagbért meghaladó jövedelmeket pedig 24 százalékos adó terhelte volna.

Kijelentette: amennyiben elfogadták volna a javaslatukat, az átlagbér nettója elérhette volna a 202 ezer forintot.

Szólt arról is, hogy az LMP javaslatában egy 6-6,5 százalékos járulékcsökkentés is szerepelt, ami elsősorban a kezdő mikro- és kisvállalkozások számára hozhatott volna könnyebbséget, továbbá nem csupán a sertéshús áfáját csökkentették volna öt százalékra, hanem a helyben termelt élelmiszerekét és a közösségi közlekedését is.

Schiffer András hangsúlyozta: pártjuk radikálisabb adócsökkentést szeretett volna, olyan háromkulcsos adórendszert, amely a minimálbérből és átlagbérből élők tömegeit segíti és közben kimondja azt is, hogy fizessenek többet a gazdagok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A geci-kormány „rabszolgakölcsönzőt” csinál a közmunkaprogramból

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja a belügyminiszter módosító javaslatát, amelynek alapján szerintük semmi akadálya nem lesz annak, hogy „rabszolgaként béreljék” a közfoglalkoztatottakat, és így a polgármesterek olcsó munkaerőhöz juttassák a fideszes vállalkozókat.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője az MTI-nek kedden küldött közleményében azt írta: a belügyminiszter által benyújtott törvénymódosító javaslat azt tartalmazza, hogy „az agráriumot elfoglalt oligarchák” napi 500 forintért kérhetnek majd közmunkást a polgármesteren keresztül. Hozzátette, ha egy közmunkás nem akar az utasításnak eleget téve például a felcsúti fideszes polgármester, „Mészáros Lőrinc birtokán dolgozni”, akkor három hónapra kizárják a közmunkaprogramról.
A DK szerint „a közmunkaprogram nem szólhat arról, hogy a fideszes kiskirályok jobbágyként dolgoztathassák nyomott áron a munka nélkül maradt, de becsületesen dolgozni akaró embereket”.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, illetve a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg.

A Belügyminisztérium által az MTI-hez múlt csütörtökön eljuttatott közleményben kiemelték: a javaslat tovább erősíti azt a kormányzati szándékot, hogy biztosított legyen a közfoglalkoztatás lehetősége azok számára, akik munkavégzésre képesek és hajlandók, azonban az elsődleges munkaerőpiacon átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balog Seggfej Zoltán nem válaszolt a Hír TV kérdésére

Az üldözött keresztényekért gyújtottak gyertyát Budapesten, a sétát kormányhoz közelálló civil szervezetek hirdették meg, az egyik szervező a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület volt.

Ez a szervezet, amelynek felkérésére Orbán Viktor rendre évet értékel, az egyesület elnöke pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A résztvevők a Kálvin téri református templom elől indultak, érintették a Deák téri evangélikus templomot, ahonnan a Szent István-bazilikához vonultak.

Balog Zoltán, aki civilben református lelkész, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miniszterként miként egyezteti össze a gyertyagyújtást a kormány bevándorláspolitikájával.

– Nem.
– Mint szervező, mint egyik szervezője?
– Én nem vagyok szervező.
– De elnöke annak a szervezetnek.
– Igen, de nem vagyok szervező, és tudja a válaszomat. Az a helyzet, amíg az önök tulajdonosa az, aki megsértette a miniszterelnököt, aki jó barátom, addig önöknek nem tudok nyilatkozni. Nagyon sajnálom!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit titkol Hende Csaba?

Az MSZP választ vár arra, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter miért nem hajlandó megosztani az Országgyűlés szakbizottságával azokat az információkat, amiket a kormányülésen ismertetett a Gripen vadászrepülőgépeket ért sorozatos balesetek ügyében. 

A szocialista Demeter Márta szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, az MSZP kedden hivatalosan is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága hallgassa meg Hende Csaba minisztert a magyar Gripeneket ért sorozatos balesetek és meghibásodások hátteréről. A tárca vezetője azonban nem jelent meg az ülésen, a bizottság fideszes többsége pedig leszavazta a Gripenek ügyének napirendre vételét.

A szocialista országgyűlési képviselő közleményében feltette a kérdést: Hende Csaba miért nem vállalja fel, hogy zárt bizottsági ülésen válaszolja meg a legalapvetőbb kérdéseket? Nevezetesen, hogy az ilyenkor szokásos eljárásrendnek megfelelően mindent megtettek, illetve megtesznek-e a hasonló esetek elkerülése, a pilóták és a gépek biztonsága érdekében. Esetleg titkolnivalója van Hende Csabának, ezért maradt távol a mai bizottsági ülésről? – firtatta.

Az ellenzéki politikus szerint a honvédelmi miniszternek arról is számot kell adnia, hogy az utóbbi időszak balesetei és meghibásodásai összefüggésben állnak-e az elmúlt öt év megszorító intézkedéseivel, amelynek során 250 milliárd forintot vontak ki a honvédelemből, megnövekedett a fluktuáció és óriásira nőtt a létszámhiány.

A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépének pilótája múlt szerdán Kecskeméten kiképzési repülésre szállt fel. Nem sokkal később "deklarált vészhelyzetet" jelentett, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így "félállásban" maradt. A pilóta végül hasraszállást hajtott végre a repülőgéppel a kecskeméti kifutópályán. Mivel a manőver során a gép balra kitört a betonon, a pilóta a protokollnak megfelelően katapultált.

A magyar légierő egy másik Gripen vadászgépe május 19-én Csehországban túlfutott a leszállópályáján, a pilóták katapultáltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kishantos: érvénytelen az új földbérleti szerződés

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék. Folytatás.....

 

 

 

 

 

 

 

Orbán: Nokedli dal. Új animációs klip

Zoltán Erika Tiszta őrület számának parodizált változata.

Adobe magyarítások és reklám videók készítése:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbántól érdeklődnek: Garancsi vagy Mészáros építi-e a "vasfüggönyt"?

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mert a párt tudni szeretné, hogy ki építheti fel a szerb-magyar határon azt a kerítést, amely lapinformációk szerint 22 milliárd forintba kerül majd – közölte a DK szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Gréczy Zsolt azt mondta, a Fidesz évek óta az "oligarchái pénzelésének szolgálatába állította" a politikát, ezért a DK szerint az is lehetséges, hogy Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa vagy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester fogja felhúzni a "vasfüggönyt" a magyar-szerb határra.

A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. Eszerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.

A "rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről" szóló határozatban a kormány elrendelte a mintegy 175 kilométer hosszúságú magyar–szerb határszakaszon – a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében – egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését – áll a szövegben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Varga Mihálynak nincs sok ideje pénzt szerezni a szerb-magyar kerítésre

Megjelent a kormányhatározat a magyar-szerb zöldhatáron felállítandó biztonsági kerítésről. A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent határozat szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek augusztus elsejéig kell biztosítania az ideiglenes kerítés felállításához szükséges forrásokat.

A "rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről" szóló határozatban a kormány elrendelte a mintegy 175 kilométer hosszúságú magyar–szerb határszakaszon – a zöldhatár átjárhatóságának megszüntetése érdekében – egy négy méter magas ideiglenes kerítés felállításának előkészítését.

A kormány a határozatban a belügyminisztert arra is felhívta, hogy – a bevándorlásról és a terrorizmusról zajló nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével – július elsejéig készítsen előterjesztést az illegális bevándorlás elleni hatékony fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosításokról.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kihúzta a gyufát a kormány a nemzetközi dohánycégeknél

Most lett elegük a nagy cégeknek a kormány nemzeti trafikmutyijaiból. A Japan Tobacco, a Philip Morris és az Imperial Tobacco közös közleményben tiltakozik.

A három dohánycégnél az verte ki a biztosítékot, hogy a kormány a British American Tobaccoból (BAT) és a Continental-csoporthoz tartozó Tabán Trafikból csinált nemzeti trafikellátót nyilvános pályázat nélkül. A közlemény szerint ez diszkriminációnak és illegális állami támogatásnak minősül, ami ellentétes az uniós joggal – írja a Népszabadság.

A kormány döntése súlyosan kivételez azokkal a cégekkel, amelyek Magyarországon gyártják a termékeiket, hiszen innentől fogva ők látják el az ország 6300 trafikját. A kiszorultak javaslatot ugyan tehetnek a trafikoknak, hogy vegyék a termékeiket, de eladni már csak a trafikellátóknak lehet.

Ha mindez nem lenne elég, a hátrányos helyzetbe került vállalatokat arra is kötelezné a kormány, hogy termékeik értékesítésével, árképzésével és készletállománnyal kapcsolatos információkat adjanak át a konkurenseknek.

A három érintett közleményében azt is megemlíti, hogy a nagykereskedelmi koncesszióért mindösszesen 600 millió forintot fizetnek az államnak a nyertes cégek, miközben várhatóan 5-10 milliárd forint hasznot hoz majd nekik a trafikellátás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár keményen beszólt "őszödi beszéde" szivárogtatójának

Levélben vágott vissza Lázár János a szekszárdi fórumon tartott "őszödi beszédét" nyilvánosságra hozó Berkecz Balázsnak, aki az Együtt politikusa. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Berkecz "kispályás" – tudta meg a VS.hu a hozzájuk eljuttatott írásból.

Az interneten megjelent írásai és nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy a fórum témája foglalkoztatta, sőt mélyen érintette Önt, éppen ezért nem értem, miért nem tette fel kérdéseit a fórum keretében személyesen? Ha úgy tetszik, nyíltan

- tette fel a kérdést Lázár Berkecznek.

Ugyanakkor a miniszter visszautasította, hogy a fórum keretében létrejött egyeztetést, valamint a kormány munkáját segítő szakembereket Berkecz „a pártjára jellemző pitiáner, a primitív napi szintű érdekek által vezérelt politikai hecckampány részévé tegye a sajtó nyilvánossága előtt”.

Lázár sorait azzal zárta, ezentúl minden fórumára várja Berkeczet:

A fórumainkra a jövőben is várjuk, munkatársaim gondoskodni fognak arról, hogy minden alkalomra meghívást kapjon. Bízom benne, hogy egyszer akár szemtől szemben is megfogalmazza kérdéseit. Ha úgy tetszik, egyenesen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár szerint a kerítésért Brüsszel a hibás

NATO-kompatibilis lesz és tízmilliárdokba kerül majd a határzár, a beérkezőket pedig megválogatják majd. Lázár János szerint a nemzetközi helyzet fokozódik, a kerítés pedig azért kell, mert Brüsszel csak beszél, de nem cselekszik.

A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar-szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát - mondta Lázár János heti szokásos tájékoztatóján. A Kormányinfó - amit az Origo percről percre tudósított - nagyrészt a bevándorlásról és a kerítésről szólt, de jutott idő Andy Vajnáért aggódni, Gyurcsány Ferencet számon kérni, és akadt néhány kellemetlen perce a lemondott Gömöri Zsoltnak is.

Válogatni, mint 1956-ban

A sikeres bevándorlási politika alapja, hogy az adott ország kiválogassa a beérkező embereket, hasonlóan az 1956-os magyarokhoz - mondta Lázár János a heti Kormányinfó tájékoztatón, ami javarészt a tervezett határzárról és a menekültkérdésről szólt.

Ha valaki menekült, akkor a legális belépőponton is bejöhet, és jár neki a védelem - mondta Lázár. Hozzátette: 200-300 ezer embernek a visszatoloncolása várható Nyugat-Európából Magyarországra. A miniszterelnökséget vezető miniszter azt a téves állítást is megismételte, hogy "az illegális határátlépés bűncselekmény". Valójában nem az, csak szabálysértés.

A kormányülésen 20-25 milliárd forintos becslés hangzott el arra vonatkozóan, mennyibe kerülhet a határzár építése, de Lázár szerint a kormányhatározatban azért nincs pontos összeg, mert ezt a becslést többen is túlzónak tartották.

NATO-kompatibilis lesz

A NATO-szabványoknak megfelelő határvédelmi kerítés építését tervezi a kormány - mondta az MTI tudósítása szerint Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület csütörtöki zárt ülése után.

Az elrettentés a lényeg

Önmagában már egy kerítés léte is elrettentő erejű, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az illegális határátlépések, próbálkozások száma a hatodára-hetedére esik - hangzott el. Kiderült az is, hogy még nem tudni, ki építi fel a kerítést.

Volt már a történelemben példa arra, hogy 120-130 ezer ember átvonult az országon - emlékeztetett Lázár, aki szerint a problémát az okozza, ha a menekültek továbbmennek, akkor csak Magyarországra lehet őket visszatoloncolni, tőlünk tovább már nem küldhetők.

A miniszter nem hallott semmilyen 40 millió euróról, amit az erre a célra kapott volna Magyarország. Az EU sem jogot, sem pénzt, sem pedig megoldást nem ad a helyzet rendezésére - mondta Lázár. Többször megismételte, hogy szerinte "egyetlen eurócentet sem kaptunk" az EU-tól.

Pedig sok pénzt ad az EU

Valójában az unió több módon is támogatja a határőrizetet és az illegális határátlépések megakadályozását. Például helikoptereket finanszírozott, a határőrök képzését is támogatja, sőt a belső tagállamok határrendészeket is küldenek, éppenséggel a szerb-magyar határra. Külső határok alapnak nevezik az e célra elkülönített forrásokat, ide a magyar szervek is rendszeresen pályáznak.

Az EU hosszú évek óta költ erre, sőt már a menekülők hazájában igyekszik megakadályozni, hogy idejöjjenek. Csak érdekességnek itt egy 2006-os példa. Ebben a költségvetési periódusban hasonló nagyságrendben fordítanak pénzeket a külső határ őrzésére (összességében 2,8 milliárd eurót), mint a menekültekre (3,1 milliárd).

Nincs mire várni, egy hétvége alatt 2-3 ezer illegális bevándorló érkezik - állapította meg Lázár, aki szerint a nemzetközi helyzet fokozódása vezetett oda, hogy a kormány elszánta magát a kerítésépítésre, még ha nemrég fideszes politikusok ezt cáfolták is.

Ismételte az őszödi beszédét

A demokrácia velejárója a lobbitevékenység, ez nem magyar sajátosság. Ha vannak ipari és gazdasági érdekek, azok adott esetben szabványok formájában is megjelennek. Vajon azt, hogy az M6-os autópályán hány alagutat kellett építeni, nem veti fel a szabvány árdrágító hatását? - kérdezte Lázár János.

A miniszter ezzel visszautalt az ő őszödi beszédeként elhíresült, az állam működését is bíráló múlt heti szekszárdi fórumon elhangzott mondataira. A fórumról az Origo két cikkben is beszámolt: Lázár őszödi beszéde: sörgyár, Kádár, fehér magyarok és Megnyílt a föld Lázár János lába alatt. Az általa említett, lobbizó cégek ügyében vizsgálat indult - mondta Lázár.

Gömöri, Gyurcsány és Vajna

Gömöri Zsolt paralimpiai elnök lemondásának hamarabb kellett volna megtörténnie, és lesz az ügynek folytatása is - mondta Lázár, utalva arra, hogy az viszont "már a rendőrség dolga". Az Origo azt is megírta, hogy Gömöri az első munkanapján elintézte vitatott hitelét.

Ismét szóba került az Altus-ügy is. Lázár szerint ez "csak most kezdődik igazán", mivel az Európai Bizottság számára is egyre kínosabb lehet az ügy. A politikus reméli, hogy az unió meg tudja vizsgálni, az Altus "pofára kapta-e a pénzt".

Nem Andy Vajna az egyetlen olyan kormánybiztos, akinek elmaradt a nemzetbiztonsági ellenőrzése - ismerte el Lázár János, ám nevet nem árult el. "Izgulunk mind" - tette hozzá Vajna ellenőrzésére utalva. Elismerte, alighanem az ő hibája, hogy elmaradt az ellenőrzés.

Gripen, trafikok és Közgép

A Gripen-balesetekkel összefüggésben Lázár arról biztosított mindenkit, hogy Szlovénia légtérvédelmét és a NATO-kötelezettségeket továbbra is el tudja látni Magyarország, a két kieső gép nélkül is. A svédekkel tárgyalnak arról, kaphat-e az ország egy új kiképzőgépet.

Az állami trafikellátó működése ötezer trafikoscsaládnak jó lesz, "magyar nemzeti érdekeket védünk, nem nemzetközi cégekét" - mondta a trafikellátóról Lázár. Giró-Szász András hozzátette: a trafikok profitja és az állam bevétele is nő, tovább 400 új munkahely jön létre.

A Közgép és mindenki nyerhet Magyarországon, aki jó ajánlatot tesz - mondta más témában Lázár. Elhangzott az is: átnézik a legnagyobb gazdák támogatási pénzeit, és ők - Csányi Sándor, Simicska Lajos és Leisztinger Tamás - "a jövőben nem fognak ennyit kapni."

Konzultáció, főváros, büntetés

Papíron 700 ezernél több, interneten pedig 30 ezer körüli válasz érkezett a bevándorlási nemzeti konzultációs kérdőívekre - válaszolta Giró-Szász András arra a felvetésre, hogy mint az Origo is bizonyította, meghamisítható a válasz, amit internetes felületen lehet leadni.

Elhangzott, hogy 60 milliárd forintnyi kezességet vállal a kabinet a 3-as metró felújítására, de évi 3-5 milliárd forinttal kevesebb pénzt kap a jövőben a BKV. A kormány arról is döntött, hogy 52,3 milliárd forint értékben átveszi a BKV teljes adósságát.

Lázár szóba hozta Magyar László ügyét, akit tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek, de a Kúria új ítélete szerint 40 év múlva szabadulhat. A Kúria nem írhatja fölül a büntető törvénykönyvet, miszerint jogszerű a tényleges életfogytiglani - mondta a miniszter.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán barátjának testvére uniós százmilliókból újít fel egy turistaházat

Garancsi István testvéréhez köthető a cég, amely fel fogja újítani a galyatetői turistaházat. Az Európai Unió 300 millió forintos forrást fog biztosítani ehhez. Az erről szóló közbeszerzést a Magyar Természetjáró Szövetség írta ki, amelynek elnöke maga Garancsi István – értesült az RTL Klub. Garancsi egyébként egy a Figyelőnek adott interjúban azt mondta: "kötélbarátság" fűzi őt Orbán Viktorhoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hiába büszkélkedik Orbán, ha közben a gyerekek 40 százaléka szegény

Riadót fújnak a jótékonysági szervezetek a magyarországi gyermekszegénység miatt – hangzott el az Euronews magyarországi helyzetet bemutató riportjában.

A Tudományos Akadémia és az Eurostat szerint 2014-ben Magyarországon minden tíz, hétévesnél fiatalabb gyerek közül négy a szegénységi küszöb alatt élt. Ezen belül az érintettek egyharmada roma, a szociális ellátás szintje viszont a 2008-as szinten mozog.

Herczog Mária, az Eurochild magyar tagozatának vezetője úgy látja, hogy egyre többen egyre kevesebb támogatást kapnak az államtól. A hangulat mind inkább a szegények ellen fordul, ami kapóra jön a segélyezés visszafogását célzó döntésekhez.

A riport bemutat egy családot, amely átszámítva összesen havi ötven eurót tud fordítani négy ember élelmezésére.

A Gyermekélelmezési Alapítvány, amely négyezer apróságnak ad enni országszerte, azt tapasztalta, hogy az emberek többsége szégyelli a szegénységét. Az éhezés visszaveti a kicsiket a tanulásban.

A riport kitér arra, hogy a magyar gazdaság az első negyedévben 3,5 százalékos növekedést jelentett. Orbán Viktor azzal érvel, hogy a külföldi bírálók immár a magyar sikerek titkát tanulmányozzák. Közben az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem 9,5 millió eurónak megfelelő összeget irányzott elő a nyárra, a szegény gyerekek táplálására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csak köztévét enged nézni a főigazgató a balatonfüredi kórházban

A balatonfüredi Állami Szívkórházban külön főigazgatói utasítást ragasztottak ki, méghozzá arról, hogy melyik társalgóban, melyik csatornát lehet nézni TV-n – írja a 444.hu.

Nincsenek könnyű helyzetben a Barátok közt, vagy Tények rajongók, ugyanis sem az RTL Klub, sem pedig a TV2 adását nem lehet nézni. Viszont bárki láthatja az M1, a Duna Tv és a Duna World műsorait.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megnyílt a föld Lázár János lába alatt

"A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk" - erről is beszélt egy kormányzati döntés okán Lázár János azon a múlt heti vidéki szakmai fórumon, amelyről az Origo is beszámolt, és ahol a Miniszterelnökséget vezető miniszter más témákban is kritikusan szólt az Orbán-kormány munkájáról.

Kínosan érezte magát Lázár János miniszter amiatt, hogy a kormány egy külföldi cég lobbizása eredményeként sajátos feltételeket teremtő szabályozást fogadott el.

Pofátlanságot csináltak

Lázár János nem is titkolja, hogy "a jogszabályokon keresztül érdekcsoportok érvényesítik a saját maguk szempontjait". A miniszter erről az Együtt politikusa, Berkecz Balázs blogbejegyzése szerint azon a múlt heti szekszárdi fórumon beszélt, amelyen más témákban is bírálta a kormányzati munkát.

Sörgyár, Kádár, fehér magyarok

Az adóbevallás még inkább sörgyár, mint söralátét méretű, még mindig a posztkádári, érdekkijáró kultúra dívik, és bár az individualizált Nyugaton jobb a pénz, itthon komfortosabb - mondta a fórumon Lázár János, aki szerint a "fehér magyarok" külföldön többet keresnek, mint a románok. A Miniszterelnökség szerint a fórum önkritikus és jó hangulatú volt.

Ezúttal Lázár János arra célzott, hogy amikor valaki megkérdezte tőle, miért hozott a Fidesz-kormány olyan szabályt, hogy csak két meghatározott típusból lehet kéményt építeni ebben az országban, akkor utánanézett, és kiderült, hogy két külföldi cég érte ezt el a jogalkotásban.

A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk.  Ez 2011-12-ben történt. Pontosan ezen a jogszabályi szinten történnek izgalmas dolgok adott esetben, amire már mindenki legyint, mert a miniszter sohasem olvassa el, amikor aláírja" - tette hozzá.

Ki kell szórni az EU-s pénzt

Beszédének újabb, nyilvánosságra került részlete szerint Lázár János a szekszárdi fórumon érdekes dolgokat árult el az EU-s pénzek elköltéséről is. "Ma Magyarországon annál nagyobb kárt okozni, mint hogy nem az épül, amit akarnánk, hanem az épül, amit az európai uniós források lehetővé tesznek, ennél nagyobb kárt okozni nem is nagyon lehetne" - mondta.

"Tehát az utolsó két évben kell a forrásnak majdnem felét kitolni, hogy ne vesszen kárba. Ez nyilvánvalóan kapkodáshoz vezet. De még egyelőre senki nem tudja, hogy a most összecsapott beruházásoknak mi lesz majd a következményük  a következő 2-3 évben, mennyit kell majd javítani".

Lázár János elismerte: "Ezt most nagyon elkapkodtuk. Most az volt a legfontosabb feladat, hogy a pénz ki legyen tolva, de a következő 7 évben nem ezt szeretnénk." Azt is mondta, hogy "mindenre van pénz, csak arra nem, amit meg akarunk csinálni, nem az előkészítésére, nem a kivitelezésére, hanem a pénznek a beszerzésére, vagy a pénznek a lenyúlására, beszéljünk világosan."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintér szerint 75 ezren kapnak több fizetést júliustól

A hivatásos állományba tartozóknak és a rendészeti szervek civil dolgozóinak, összesen mintegy 75 ezer embernek nő az illetménye, illetve a fizetése júliustól – erősítette meg Pintér Sándor belügyminiszter a tárca irányítása alá tartozó rendészeti szervek parancsnokainak állományértekezletén szerdán.

A miniszter ismertette: a beosztotti, tiszthelyettesi, tiszti állománynak átlagosan 30 százalékkal nő a fizetése. A parancsnoki állomány 15-25 százalék közötti fizetésemelésben részesül. A teljes állomány 2016 és 2019 január elseje között további 5-5 százalék átlagos évi fizetésemelést kap. A hivatásos rendvédelmi szervek közalkalmazottainak is emelkedik a fizetése júliustól 5 százalékkal, majd jövő januártól újabb 5 százalékkal.

Pintér Sándor hangsúlyozta: 45 éves hivatásos pályafutása alatt az első Fidesz-kormány után ez a második nagymértékű fizetésemelése a hivatásos állománynak, de ez a legnagyobb mértékű. Abban is különbözik a korábbitól, hogy ez egy új életpályát is jelent.

Leszögezte: az illetményemelés az állománnyal szemben elvárásokkal is együtt jár, de lehetőségeket is jelent mind az újonnan felszerelőknek, mind pedig az előmenetelt tekintve a szolgálatot teljesítőknek.

Az új rendszer új elvekre épül – hangsúlyozta, hozzátéve: a magas szintű elvárásokhoz megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülés kötődik. Emlékeztetett: a hivatásos állomány esküje is rögzíti, hogy akár az életük kockáztatásával is teljesítik a szolgálatot, ezt ismeri el a törvény, amikor kiemeli őket a kormánytisztviselők közül.

A miniszter rögzítette: a jogszabály három alappillére a tudás, a tapasztalat és a teljesítmény. A tudásról szólva azt mondta: ez már a felszereléskor alapkövetelmény, de az elvárás egészen a nyugdíjba vonulásig terjed. Hozzátette: a törvény folyamatos továbbképzést ír elő, amelyet az állomány tagjainak négyéves ciklusokban kell teljesíteniük. Ez kiegészül a rendfokozati vizsgával, esetenként szakvizsgával, illetve aki vezető kíván lenni, vezetői vizsgával. Megemlítette: arról is gondoskodnak, hogy a vezetők ne fásuljanak bele a munkába, ezért kétszer öt évig lehet valaki vezető ugyanabban a beosztásban. Aki elveszíti vezetői lendületét, azt vagy képzéssel, áthelyezéssel orvosolják, vagy adott esetben, amennyiben teljesítménye nem az elvárt színvonalú alacsonyabb beosztásba helyezik – vetítette előre.

A tapasztalatról szólva azt mondta: minden eddiginél jobban elismerik a hosszú szakmai pályát. A korpótlék újraszabályozásával az a szolgálati idővel exponenciálisan nő majd. Pintér Sándor szerint ez szolgálja majd, hogy érdemes legyen minél tovább a hivatásos állományban maradni.

A miniszter szerint a teljesítmény az elvégzett munka minőségétől, mennyiségétől és eredményességétől függ majd. Nem csak az egyéni, de a szervezeti teljesítményt is mérni fogják, mert ahogy Pintér Sándor fogalmazott: "egy rossz csapatban nincs jó teljesítmény egyénileg sem, jó teljesítmény csak győztes csapatban van".

Hangsúlyozta: az eredmény megjelenik az előmeneteli lehetőségeknél és a többletdíjazásban is. Az előmenetelről szólva külön ismertette a rendfokozati és a beosztási rendszer párhuzamát, amelynek lényege, hogy a rendfokozat a beosztással együtt jár: új elem, hogyha valaki visszalép a pályáján, akkor a rendfokozatában is visszalép. Pintér Sándor párhuzamként említette, hogy minden hajón csak egy kapitány van, így a hivatásos állományban is minden egység élén egy parancsnok lehet és "nem állhatnak tábornokok a kapuban".

Az életpályamodellt rögzítő törvénnyel, valamint az ahhoz kapcsolódó rendeletekkel kapcsolatban azt mondta: meggyőződése, hogy alapos munkát végeztek. Megkérdezték az állományt, közülük 18 ezren juttatták el javaslataikat, ezekből emelték ki a szolgálatot teljesítők által leginkább fontosnak tartott elemeket. Jogászi egyeztetéseket követően a parlamenti pártokkal is tárgyaltak. A miniszter szerint jól mutatja a jogszabály támogatottságát, hogy a parlamentben mindössze három képviselő szavazott rá nemmel.

Kitért arra, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy az életpályamodellt csak januártól vezessék be, hogy kényelmesebben fel lehessen rá készülni, az ő javaslatára azonban már júliustól hatályba lép az új szabályozás, mert azt a jelenlegi parancsnoki állománnyal végre lehet hajtani.

Pintér Sándor a parancsnokoknak elvárásként fogalmazta meg, hogy teljes egészében tanulják meg az új törvényt, valamint a hozzá kapcsolódó rendeleteket annak érdekében, hogy készség szinten is alkalmazni tudják. Azt mondta: 45 éves szolgálati tapasztalata alapján az évtizedek során kialakult szervezeti hierarchiát nem lehet negatív vélemények nélkül megbolygatni, erre a parancsnokoknak fel kell készülniük és az állomány tagjainak választ kell tudniuk adni a felmerülő kérdésekre.

A pénz, az elhatározás és a jogszabályok megvannak – szögezte le a miniszter. Hozzátette: a jelenlegi parancsnoki gárdán múlik, hogy eredményes lesz-e a kivitelezés. Majd azt mondta: bízik a parancsnokok felkészültségében, a sikeres munkavégzésben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Andy Vajna az online kaszinón is kaszálhat

A fideszes Bánki Erik kedden este benyújtotta azt a módosítót a parlamentnek, hogy csak azoknak engedélyeznék az online kaszinók működtetését, akiknek van már magyar kaszinókoncessziójuk – írja a 444.hu.

A lap megjegyzi, hogy ilyen mindössze két embernek van: Andy Vajnának és Szima Gábornak, a debreceni focicsapat elnökének.

Az online kaszinót üzemeltető a módosító szerint kell, hogy figyelje a játékosok IP-címét és NAV-nak is hozzáférést kell biztosítania a szerverekhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feloszlatták és újjászervezik a szombathelyi Fideszt

Erről Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szombathely országgyűlési képviselője, választókerületi elnök a Vas Népe megyei napilapnak adott, szerdán megjelent interjújában beszélt.

A politikus közölte: a feloszlatásra azért volt szükség, mert a helyi Fidesz-szervezetben uralkodó állapotok veszélyeztették a párt 2018-as választási esélyeit.

"Miközben soha nem látott mértékben fejlődik Szombathely, a városlakók azt találgatják, hogy igazak-e a mendemondák egyes emberekről (...), azért volt szükség az új lendületvételre, mert a találgatásokkal teli ügyek a szombathelyi polgárokat is zavarták" – fogalmazott. Hende Csaba az interjúban nem nevezte meg az "ügyeket".

A miniszter kitért arra, hogy a Fidesz-szervezet felfüggesztését még tavaly nyáron indítványozta a párt országos választmányának elnökségénél. Az önkormányzati választásra való felkészülést ennek megfelelően nem a korábbi vezetés irányította, hanem ő maga vállalt irányító szerepet a kampányban.

Megjegyezte: az már az önkormányzati választásokon is látható volt, hogy tisztességes, elismert emberek erősítették a Fidesz helyi csapatát, akik kiváló eredményeket értek el az egyéni választókörzetükben.

Az "ügyekben" érintett politikusok befolyása azonban továbbra is megmaradt, ezért a szervezet működése ellehetetlenült, a helyi elnökséget sem lehetett megválasztani. Ezért kellett a helyi szervezetet feloszlatni, lezárni a korábbi évek negatív jelenségeit és nekilátni az újjászervezésnek – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint a legkésőbb őszre zárulhat le a folyamat, amely után már egy megújult, megerősödött új vezetéssel vághatnak neki a következő politikai szezonnak.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV