Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Szijjártó: négy méter magas kerítéssel zárják le a szerb-magyar határt

A kormány utasítást adott a belügyminiszternek a magyar-szerb határ fizikai lezárására – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten a kormány ülése.

A kerítés hossza 175 kilométer lesz, magassága pedig négy méter az Index cikke szerint. Szijjártó hozzátette, hogy a bevándorlási nyomás az uniós országok közül Magyarországot érinti a legsúlyosabban.

A lap hozzáteszi, hogy ez a döntés semmilyen nemzetközi jogi szabályt nem sért. Magyarországra az év első hónapjában 54 ezer illegális határátlépő jött. Az év végére ez a szám akár 120 ezret is elérheti, szemben a 2014-es, nem egészen 40 ezres adattal.

Szijjártó Péter tudatta: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a térségben élő gazdák között felméréseket végeztek, és ők is rendkívül súlyos problémaként említették a bevándorlók vonulását az adott határ menti területeken.

A magyar és a szerb kormány július elején találkozik majd, ott tárgyalnak erről.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szükséges lépésnek nevezte a kormány döntését, hogy Pintér Sándor belügyminisztert arra utasították, tegye meg az előkészületeket a szerb-magyar határ négy méter magas kerítéssel való lezárására.

 A szakértő szerint szükséges lépés volt

Nógrádi György az M1 aktuális csatornának logikusnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentését. A szakértő felidézte, hogy a G7-es csúcstalálkozó előtt a németek ideiglenesen lezárták Németország déli és keleti határát. Ennek nyomán egy nap alatt lebukott 6600 ember, akinek nem volt semmilyen engedélye a schengeni határokon belüli tartózkodásra, és kábítószercsempészek is fogtak – fejtette ki.

Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is – mondta Nógrádi György, aki szerint a magyar kormány szerdai bejelentésében sincs "semmi különös". A szakértő úgy fogalmazott: "a lényeg, hogy ezt meg kellett csinálni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögország, Olaszország, a szárazföldön Magyarország". Hozzátette: az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, "mintha otthon lenne", átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskedelem fő iránya lett a Belgrád-Pozsony-Budapest-Prága útvonal.

Ez a lépés szükséges volt – jegyezte meg, hozzátéve: ebben az esetben a morál és a politika ütközik, de egy kormánynak a politikát kell választania.

Be lehet fogadni száz, kétszáz vagy akár ötezer embert, de milliókat lehetetlen. Ezt az emberáradatot, fel kell tartóztatni – mondta a szakértő.

Ausztriában egy napja bejelentették, hogy nem adnak ki több menekültengedélyt, pár órája a bajor pénzügyminiszter azt mondta: "Európának nincs szüksége menekültekre", hajnalban a televíziós hírek arról szóltak, hogy a menekültek miatt a görög szigeteken nem lehet nyaralni – emlékeztetett Nógrádi György.

Azt mondta: a kormány döntése arról szól, hogy egyeztetünk Szerbiával, amelynek a belügyminisztere is bejelentette korábban, hogy hasonló intézkedést terveznek a szerb-macedón határon.

Nógrádi György szerint a jelenlegi technikával ez a fal a teljes szerb-magyar határszakasz 175 kilométeres hosszában "pillanatok alatt felhúzható". Ettől kezdve a szerbek feladata lesz, hogy a macedón határt lezárva megakadályozzák a menekültek bejutását.

A magyar kormánynak az a feladata, hogy Magyarországot, a magyar embereket védje – hangsúlyozta.

 

 

 

Meg is született az internetes népművészet első reakciója a kerítésépítésre

Ami szépen ötvözi a kormány két erőteljes kampányát, a régi rezsicsökkentőset és a mostani menekültelleneset, és mindezt a megfelelő térbe helyezi. Ha ön is látott hasonló műveket, a linket írja meg, és mi megírjuk.

Július 1-jétől megszabhatják, mennyi pénzt tarthat magánál egy rendőr, illetve magával viheti-e mobiltelefonját - derül ki Pintér Sándor belügyminiszter rendeletéből, amelyet a legfrissebb Magyar Közlönyben hoztak nyilvánosságra.

A rendőrök mellett a terrorelhárítókra, a katasztrófavédőkre, a büntetés-végrehajtás alkalmazottaira és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársaira is vonatkozik a fenti határozat.

A rendelet értelmében az országos parancsnok, a főigazgató vagy az állományparancsnok megtilthatja, hogy beosztottja 10 ezer forintnál több készpénzt, illetve bankkártyát tartson magánál szolgálatban. Ha megtiltják, a rendőr (tűzoltó, terrorelháríró stb.) köteles a vagyontárgyat, a bankkártyát vagy a pénzt a szolgálat felvételekor egy erre szolgáló páncélszekrényben elhelyezni. Amikor végzett, visszakapja a dolgait.

Ugyanígy megtilthatja a parancsnok, hogy beosztottja mobiltelefont tartson magánál. Kivéve, ha erre valamilyen nyomós oka van, ez esetben ugyanis írásbeli kérvényt nyújthat be, amit akár kedvezően is elbírálhatnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kerítésépítés: tudatos lehetett Orbánék döntése

A cselekvés mezejére lépett a kormány a szerb-magyar hátárra tervezett négy méter magas kerítés megépítésével – állapították meg az Origo által megkérdezett politikai elemzők. Szerintük is fontos lenne egy közös uniós álláspont kialakítása a migránsok ügyében. 

Miközben az elmúlt hetekben folyamatosan radikalizálódott a kormányzati retorika a migránsokkal kapcsolatban, egyre erősebbeket kellett mondani, aminek a mostani bejelentés az egyik kifutása – mondta el az Origónak Reiner Roland. A Republikon Intézet elemzője szerint a kormányzat egyik stratégiája, hogy kreál egy ellenfelet, amivel szemben meghatározhatja a politikáját. 

Nem lesz pozitív megítélés

A bevándorlás esetében a fő probléma, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége nem találkozik migránsokkal,  így az ellenük való félelemkeltés egy fiktív térben zajlik. A kormányzati plakátkampányban sem véletlenül jelenik meg a munkahelyek elvesztésével való riogatás, mivel az mindenki nyelvére könnyen lefordítható. A döntésről egyébként az Origo is megkérdezi olvasóit, itt szavazhat

A kormány döntését segíthette az is, hogy a Századvég kedden publikálta jelentését, amely szerint az emberek jelentős többsége egyetértett az ellenzék által vitatott plakátkampány állításaival. Olyannyira, hogy a baloldali szavazók sem fordultak markánsan ellene.

Nem biztos, hogy az EU-ban lelkesednek érte

A politikai szakértő nem számít kedvező nemzetközi fogadtatásra a kormányzati határzárról. Szerinte nem lehet a migránsok kérdését tagállami döntésekkel orvosolni, közös uniós szabályozás kialakítására lenne szükség.

Tematizáció

A kormányzatnak sikerült visszavennie a politikai napirend feletti irányítást a migránsok témájának a kezelésével – vélekedett portálunknak Fodor Csaba. A kérdést sikerült tematizálnia a kabinetnek, de az is igaz, hogy súlyos magyar és európai problémáról van szó.

Fodor Csaba elmondta, a kabinet mostani lépése fontos eleme annak, hogy a cselekvés mellett a kérdést továbbra is a napirenden tartsa.  Az elemző szerint emellett olyan jogi megoldásra van szükség a menekültek kezelésére, ami egy harmadik biztonságos országból érkezők számára nem teszi lehetővé a menekültkérelem beadását.

Üdvözöl a Fidesz

A Fidesz szerint a kormány az egyetlen felelős döntést hozta meg ma. Úgy látják, Európa más országai is egyre szigorúbb lépéseket tesznek, ezért Magyarországnak is cselekednie kellett.  Ausztria, Németország és Franciaország lezárja belső határait a bevándorlók előtt, Ausztria és Németország 15 ezer bevándorló visszaküldéséről döntött Magyarországra, és hazánkba a hónap végéig a 60 ezret is meghaladhatja az illegális bevándorlók száma. 

A Nézőpont Intézet elemzője szerint egyáltalán nem precedens nélküli a kormány mostani lépése, mivel az Európai Unióban más országok (Bulgária, Spanyolország) is hozott hasonló intézkedéseket. Egy szuverén államnak joga van ahhoz, hogy a saját határa mentén védelmi lépéseket tegyen, ha azt úgy gondolja.

Július 1-jén ismertetik

Mint arról az Origo is beszámolt, négy méter magas kerítéssel zárná le a kormány a szerb-magyar határszakaszt. A szerbekkel július 1-jén, kormányközi csúcstalálkozón ismertetik a részleteket. Az új vasfüggöny felhúzása Szijjártó Péter külügyminiszter szerint nem sért nemzetközi jogot, máshol is van példa hasonlóra. 

Gyagyás Tódi előre szólt

Először a Fidesz frakcióvezetője vetette fel másfél hete, hogy le kellene zárni Magyarország déli határát. Rogán Antal akkor azt is elmondta, törvényt alkotnának arról, hogy aki biztonságos tranzitországon, például Görögországon, Szerbián át érkezik Magyarországra, az ne kaphasson politikai menedékjogot.

Jobbikos ötletet vettek elő

Mint arról az Origo is beszámolt, a határzár ügyében jobbikos ötletet karolt fel és adott el sajátjaként a Fidesz, amikor Rogán Antal a menekülthullám megállítása érdekében a déli határszakasz lezárásáról beszélt. A magyar-szerb határszakasz valójában most is zárt, sőt szigorúan őrzött, hiszen ez az Európai Unió schengeni övezetének déli határa.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kósa: Magyarország nem fogadhatja be a világ összes illegális bevándorlóját

Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés rendészeti bizottságának elnöke szerda reggel a TV2 Mokka című műsorában.

"Ezt az áradatot le kell fékezni, különben nagyon komoly problémánk lesz" – mondta. Hozzátette, hogy az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket be kell engedni, az illegális bevándorlókat viszont vissza kell toloncolni abba a biztonságos harmadik országba, amelyen keresztül ide vezetett az útjuk. Aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét – közölte.

"Óriási a nyomás, ötmillióan vannak úton Európába illegálisan, ezeknek töredéke politikai menekült, akit be kell engedni" – fogalmazott a politikus.

A kormányzatnak az a szándéka, hogy "saját törvényeinknek érvényt szerezzen saját országunkban"; a fizikai határzár kiépítése "nem látszik szükségesnek, végső esetben ezt is lehet csinálni" – mondta Kósa Lajos.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Magyarország kevesebbet költ a menekültekre, mint a készülő felcsúti kisvasútra"

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint az Orbán-kormány "csúcsra járatja az idegengyűlöletet", le akarják zárni a déli határokat és vasfüggönyt húznak az országra – mondta a párt szóvivője szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján..

Gréczy Zsolt arról beszélt, hogy az emberek félelmére apelláló kampány tele van hazugságokkal, mert hazugság, hogy a menekültek özönlenének Magyarországra, hogy a szállásuk, élelmezésük és orvosi ellátásuk költségeit az adófizetők állják. Hangsúlyozta, hogy az EU már 3,5 milliárd forintot utalt át erre a célra, miközben Magyarország saját büdzséjéből kevesebbet költ a problémára, mint a készülő felcsúti kisvasútra.

A Demokratikus Koalíció azt kérdezi Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminisztertől, mennyibe kerül a "szögesdrót felhúzása", a határon "állomásozó erők" szállása, élelmezése, felfegyverzése – sorolta. Arra is kíváncsi volt, hogy vezetnek-e áramot a drótokba, a határon dolgozók kapnak-e lőparancsot, illetve tervezik-e a határzár későbbi kibővítését Románia és Ukrajna irányába is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyári szünetben is ingyenbenzin jár a politikusoknak

Nem kímélik autóikat honatyáink a benzinkártya kiosztása óta, számos parlamenti képviselő messze kétszázezer forint felett tankol egy-egy hónapban.

Sőt a vezetési kedv a nyári szabadságok idején sem lankad, tavaly augusztusban például 110 honatya több mint 9 millió forintért tankolt a személyre szóló benzinkártyával – derült ki az Országgyűlés havonkénti benzinkártya-nyilvántartásából, amelyet megküldtek a Blikknek.

A nyári rekorder Ágh Péter (Fidesz) 237 ezer forintot költött benzinre tavaly augusztusban, pedig ez idő alatt a parlament nem ülésezett. Egyébként harminc felett van azok száma, akiknek százezer forintnál több benzinpénzre volt szüksége a tikkasztó nyári melegben. Mindeközben például az óvónőknek a nyári időszakban még a tízezer forintos bérlettámogatásukról is le kell mondaniuk.

A honatyák a névre szóló kártyájukkal kizárólag saját maguk, és a megadott rendszámú autóba tankolhatnak az Országgyűlés keretének terhére, mégpedig azokban a hónapokban is, amikor a parlament nem ülésezik. Összesen 136 honatya kért benzinkártyát.

A Blikk megkérdezte Ágh Pétert, miként gyűlt össze annyi intéznivaló a nyár kellős közepén, hogy bő kétszázezer forintot volt kénytelen üzemanyagra költeni. – Vas megyei választókerületemhez Budapesttől több száz kilométerre 70 falu és 7 város tartozik. A településekről érkező meghívásoknak minden esetben igyekszem eleget tenni. Tagja vagyok a törvényalkotási bizottságnak, amely hetente több alkalommal is ülésezik, és emiatt fővárosi jelenlétre van szükség – válaszolta a honatya. Ám szerinte még így is az üzemanyagkártyán felül havi minimum 40-50 ezer forintnyi üzemanyagköltséget saját maga fizet, hogy minden kötelezettségének eleget tudjon tenni.

Hasonlóan nyilatkozott megkeresésünkre Legény Zsolt is. – Tudom, hogy soknak tűnik, de higgye el, a hónap vége felé már a saját pénzemből tankolom az autómat – mondta a szocialista képviselő. – Egy héten minimum kétszer jövök Budapestre, ami nagyjából 280 kilométer, egy hónapban 6-8 utazás vár rám. Amikor a parlamenti munka szünetel, attól a frakció még ülésezik, a beadványokkal is van bőven munka, ezt is csak Budapesten lehet elvégezni, s persze emellett a választási körzetemhez tartozó településeket is igyekszem felkeresni – tette hozzá.

Az abszolút tankolási csúcstartó Tilki Attila (Fidesz), ő például 2014 decemberében 291 ezer forintért tankolt, ami 360 forintos benzinárral és 8 literes átlagfogyasztással számolva mintegy tízezer kilométeres futást jelent. Tekintve, hogy a parlament szempontjából a május csonka hónap volt az ünnepek miatt, ez napi 300–350 kilométeres futást feltételez, ami egy profi sofőrnek is becsületére válna.

– Nagyon jó érveket kell felhoznia annak a képviselőnek, aki meg akarja magyarázni, miért tankol havonta 200-300 ezer forintért, ami nagyjából a választóinak a havi fizetése – vélekedett Kiszelly Zoltán politológus, aki úgy vélte, takarékosságra, valamint a hivatali utak és privát utazások szétválasztására késztetheti a honatyákat ezeknek a listáknak a nyilvánosságra kerülése.

Ennyit mennek a sofőrök

Az egyik legnagyobb budapesti taxistársaságnál elmondták: sofőrjeik havonta körülbelül 3000 kilométert autóznak. A 7-es busz Budapesten nagyjából 55 perc alatt teszi meg a két végállomás közötti mintegy 20 kilométeres távot. Napi 8 órás folyamatos vezetés mellett 25 munkanap alatt 4000 kilométer is összejöhet. Egy átlag magyar autós pedig a felmérések szerint havi 1300 kilométert tesz az autójába.

Ők tankoltak legtöbbet augusztusban

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Fidesz adópolitikája továbbra is a gazdagokat segíti

A Fidesz adópolitikája továbbra is a gazdagokat segíti – jelentette ki Schiffer András, az LMP társelnöke kedden Szombathelyen, a városháza előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A politikus arra reagált, hogy az Országgyűlés kedden elfogadta a jövő évre érvényes adótörvényeket.

Hozzáfűzte: szemben azzal, amit a Fidesz kommunikál, a helyzet az, hogy az Orbán-kormány a gazdagok adóját csökkentette újra, szemben az LMP az adótörvények vitájában kifejtett alternatívájával, ami valódi adócsökkentést jelenthetett volna.

A Fidesz 2016-ra olyan adócsökkentést fogadtatott el, amelynek érvényesülésével egy államtitkár 10 ezer forinttal visz többet haza, egy ápolónő havi jövedelme viszont mindössze ezer forinttal emelkedik – jelentette ki Schiffer András.

Az LMP társelnök-frakcióvezetője elmondta: pártjuk az adótörvények vitájában háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését szorgalmazta, amelynél a minimálbért nulla, a minimálbér és az átlagbér közötti jövedelmeket 12 százalékos, az átlagbért meghaladó jövedelmeket pedig 24 százalékos adó terhelte volna.

Kijelentette: amennyiben elfogadták volna a javaslatukat, az átlagbér nettója elérhette volna a 202 ezer forintot.

Szólt arról is, hogy az LMP javaslatában egy 6-6,5 százalékos járulékcsökkentés is szerepelt, ami elsősorban a kezdő mikro- és kisvállalkozások számára hozhatott volna könnyebbséget, továbbá nem csupán a sertéshús áfáját csökkentették volna öt százalékra, hanem a helyben termelt élelmiszerekét és a közösségi közlekedését is.

Schiffer András hangsúlyozta: pártjuk radikálisabb adócsökkentést szeretett volna, olyan háromkulcsos adórendszert, amely a minimálbérből és átlagbérből élők tömegeit segíti és közben kimondja azt is, hogy fizessenek többet a gazdagok.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A geci-kormány „rabszolgakölcsönzőt” csinál a közmunkaprogramból

A Demokratikus Koalíció (DK) elfogadhatatlannak tartja a belügyminiszter módosító javaslatát, amelynek alapján szerintük semmi akadálya nem lesz annak, hogy „rabszolgaként béreljék” a közfoglalkoztatottakat, és így a polgármesterek olcsó munkaerőhöz juttassák a fideszes vállalkozókat.

Gréczy Zsolt, a párt szóvivője az MTI-nek kedden küldött közleményében azt írta: a belügyminiszter által benyújtott törvénymódosító javaslat azt tartalmazza, hogy „az agráriumot elfoglalt oligarchák” napi 500 forintért kérhetnek majd közmunkást a polgármesteren keresztül. Hozzátette, ha egy közmunkás nem akar az utasításnak eleget téve például a felcsúti fideszes polgármester, „Mészáros Lőrinc birtokán dolgozni”, akkor három hónapra kizárják a közmunkaprogramról.
A DK szerint „a közmunkaprogram nem szólhat arról, hogy a fideszes kiskirályok jobbágyként dolgoztathassák nyomott áron a munka nélkül maradt, de becsületesen dolgozni akaró embereket”.

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, illetve a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg.

A Belügyminisztérium által az MTI-hez múlt csütörtökön eljuttatott közleményben kiemelték: a javaslat tovább erősíti azt a kormányzati szándékot, hogy biztosított legyen a közfoglalkoztatás lehetősége azok számára, akik munkavégzésre képesek és hajlandók, azonban az elsődleges munkaerőpiacon átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Balog Seggfej Zoltán nem válaszolt a Hír TV kérdésére

Az üldözött keresztényekért gyújtottak gyertyát Budapesten, a sétát kormányhoz közelálló civil szervezetek hirdették meg, az egyik szervező a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület volt.

Ez a szervezet, amelynek felkérésére Orbán Viktor rendre évet értékel, az egyesület elnöke pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A résztvevők a Kálvin téri református templom elől indultak, érintették a Deák téri evangélikus templomot, ahonnan a Szent István-bazilikához vonultak.

Balog Zoltán, aki civilben református lelkész, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miniszterként miként egyezteti össze a gyertyagyújtást a kormány bevándorláspolitikájával.

– Nem.
– Mint szervező, mint egyik szervezője?
– Én nem vagyok szervező.
– De elnöke annak a szervezetnek.
– Igen, de nem vagyok szervező, és tudja a válaszomat. Az a helyzet, amíg az önök tulajdonosa az, aki megsértette a miniszterelnököt, aki jó barátom, addig önöknek nem tudok nyilatkozni. Nagyon sajnálom!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mit titkol Hende Csaba?

Az MSZP választ vár arra, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter miért nem hajlandó megosztani az Országgyűlés szakbizottságával azokat az információkat, amiket a kormányülésen ismertetett a Gripen vadászrepülőgépeket ért sorozatos balesetek ügyében. 

A szocialista Demeter Márta szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte, az MSZP kedden hivatalosan is kezdeményezte, hogy az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága hallgassa meg Hende Csaba minisztert a magyar Gripeneket ért sorozatos balesetek és meghibásodások hátteréről. A tárca vezetője azonban nem jelent meg az ülésen, a bizottság fideszes többsége pedig leszavazta a Gripenek ügyének napirendre vételét.

A szocialista országgyűlési képviselő közleményében feltette a kérdést: Hende Csaba miért nem vállalja fel, hogy zárt bizottsági ülésen válaszolja meg a legalapvetőbb kérdéseket? Nevezetesen, hogy az ilyenkor szokásos eljárásrendnek megfelelően mindent megtettek, illetve megtesznek-e a hasonló esetek elkerülése, a pilóták és a gépek biztonsága érdekében. Esetleg titkolnivalója van Hende Csabának, ezért maradt távol a mai bizottsági ülésről? – firtatta.

Az ellenzéki politikus szerint a honvédelmi miniszternek arról is számot kell adnia, hogy az utóbbi időszak balesetei és meghibásodásai összefüggésben állnak-e az elmúlt öt év megszorító intézkedéseivel, amelynek során 250 milliárd forintot vontak ki a honvédelemből, megnövekedett a fluktuáció és óriásira nőtt a létszámhiány.

A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépének pilótája múlt szerdán Kecskeméten kiképzési repülésre szállt fel. Nem sokkal később "deklarált vészhelyzetet" jelentett, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így "félállásban" maradt. A pilóta végül hasraszállást hajtott végre a repülőgéppel a kecskeméti kifutópályán. Mivel a manőver során a gép balra kitört a betonon, a pilóta a protokollnak megfelelően katapultált.

A magyar légierő egy másik Gripen vadászgépe május 19-én Csehországban túlfutott a leszállópályáján, a pilóták katapultáltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kishantos: érvénytelen az új földbérleti szerződés

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének. A Kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék. Folytatás.....

 

 

 

 

 

 

 

Orbán: Nokedli dal. Új animációs klip

Zoltán Erika Tiszta őrület számának parodizált változata.

Adobe magyarítások és reklám videók készítése:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy szerb politikus már beszólt Orbánéknak a kerítés miatt

Rossz üzenet, nem szolidáris és nincs sok értelme Orbánék kerítésének a határon a szerb parlament egyik ellenzéki bizottsági elnöke szerint. A szerb internet egy része nagyjából egy kúszónövényes, aknásított kerítést látna szívesen, a másik rész meg ’56-ot emlegeti.

Nem jó üzenet sem az Európai Uniónak, sem a szomszédos országok népeinek, hogy Magyarország négy méter magas kerítést húzna fel a szerb határ mentén – mondta a szerb parlament európai integrációért felelős bizottságának elnöke a Tanjugnak, miután Szijjártó Péter bejelentette a határzárat szerdán.

Aleksandar Senić szerint a kerítések, akárhol is építsék őket az európai kontinensen, nem fogják megakadályozni a menekülteket, hogy belépjenek az EU területére.

A szerb politikus szerint a szolidaritás az EU egyik alapvető elve, és a magyar bejelentés nem az európai népek közötti szolidaritás szimbóluma. Senić az ellenzéki Szociáldemokrata Párt tagja, ami azért lehet fontos ebben az esetben, mert a nyilatkozat nem a szerb kormánypártok álláspontját jelzi.

Röhög a szerb net

A szerb kommentelők kreatív ötletekkel fogadták az abszurd magyar ötletet (főleg a B92 kommentjeiből szemezgettünk). Egyikük szerint felér egy Monty Python-jelenettel a kerítésünk, és röhejes, ha valaki azt gondolja nálunk, hogy ez megakadályozza majd a menekülteket, hogy bejussanak  az országba.

Az egyik kedvencünk egy szabadkai kommentelő bejegyzése:

Rendben, csinálják, de ültessenek mellé kúszónövényt, hogy ne legyen csúnya, és egy kicsit fékezze az északi szelet, ami itt Szabadkán felveri a port. De virágos legyen.

De van olyan is, aki azt kéri, hogy minden 10 méteren legyen egy korinthoszi oszlop is, úgy mégiscsak szebb lenne.

Felhánytorgatják ’56-ot

A magyarok úgy tűnik, elfelejtették, hogyan menekültek a saját határaikon át a kommunizmus idején. Innen senki nem küldte őket vissza, nem is akadályozta meg, hogy átjöjjenek, ellenkezőleg, segített nekik

– írta egy kommentelő, és nincs egyedül, nagyjából ugyanez egy másik verzióban:

Micsoda idióta ez az Orbán. Senki nem küldi a magyarokhoz a menekülteket, ők maguk döntenek úgy, hogy odamennek, ahol úgy gondolják, jobb. Ha Magyarország nem az EU-ban lenne, nem mennének… Megkérdezném Orbánt, mi lett volna, ha így reagáltunk volna, és kerítést húztunk volna fel Magyarországgal szemben 1956-ban?

Felvilágosult megfogalmazásban:

A határok teljes lezárása eszement ötlet. Nem volt elég a sztálinizmus idején?

Persze vannak szerb Orbán-rajongók is

Bravó Orbán! Ez az ember a példaképem. Küldd vissza a parazitákat, ahonnan jöttek, aztán harcoljanak ott a saját jövőjükért és a jobb életért…

– írja valaki az idegengyűlölő szárnyról, egy másik meg inkább aknamezőt ajánl Orbánéknak, mert egy ilyen kerítést szerinte könnyen át lehet vágni. Egy harmadik technikai javaslat, hogy áramot is vezessenek a kerítésbe.

Beszólás a NATO-bombázásért, nagy ívű következtetéssel

Ti átengedtétek a repülőket annak idején, mi meg most átengedjük a menekülteket, akiket ugyanazok a repülők üldöztek el a saját országaikból

– írja a szerb kommentelő, összemosva, hogy a szíriai és az iraki menekülteknek inkább az Iszlám Állam jelenti a halálos veszélyt, a szövetséges repülők pedig az Iszlám Államot bombázzák.

Aztán vannak az önkritikusok

A legrosszabb lenne ebben a helyzetben a magyarokat kritizálni. Csak azt mutatja, mennyire rosszul szervezettek a szerb hatóságok és súlytalan az állam.

Vannak, akik úgy szereznék vissza Koszovót, hogy megvárnák, míg kiürül

A Koszovó-Metohijából érkező, albán nemzetiségű menekülteknek szendvicset, vizet és menetjegyet kell adni Nyugat-Európába, még a szállítást is biztosítani kell nekik, és el kell magyarázni, hogyan kérjenek menedéket. Szépen bocsássuk útjára mindegyiket és mindenki boldog lesz. Az albánok azért, mert elmentek onnan, ahol nem volt jó nekik, Németország és a többiek, mert közelebb lehetnek az albánokhoz, akiket annyira szeretnek és támogatnak, nekünk pedig hagyják itt Koszovó-Metohiját…

És akiknek tetszik az ötlet, építenének sajátot is

Néhány kommentelő általában jónak tart egy ilyen megoldást, és például a mexikói határon felhúzott amerikai kerítéssel példálóznak. Másokból feltörnek a nemzeti érzelmek és sérelmek:

Mi ilyet álmunkban sem csinálhatnánk, mert egyből ultrafasiszták lennénk. Nekünk a koszovói helyzet miatt nincs lehetőségünk megállítani a menekülteket délről. Miért nem állítják meg őket a koszovóiak?

De van olyan is, aki egyszerűen elkérné Orbánéktól a drótot és abból húzná fel a szerb kerítést délen.

Egy másik már a határokat is rajzolgatná:

A következő a mi kerítésünk lesz Albániával és Görögországgal szemben.

Ez vagy hiányos földrajzi tudás vagy expanziós törekvés, Szerbia ugyanis (már) egyik országgal sem határos.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

BBC: Falat emelünk a migráció ellen, miközben több tízezren emigrálnak Angliába

A külföldi sajtónak is van véleménye a „magyar nagyfalról”, amivel a migránsoktól védené az országot Szijjártó Péter.

A Reuter szerint a hidegháborús állapotokat idézi, többek között a berlini falat, mely egykor nyugat és kelet határát jelentette, és elzárta Magyarországot a kapitalista államoktól. A lap úgy véli, az EU nem fog örülni a határzárnak, ahogyan az emberi jogvédő csoportok sem.

Az AP News nem kommentálja bővebben Szijjártó beszédét, de felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország biztonságossá nyilvánítana minden EU-tag és tagjelölt országot, hogy ne kelljen befogadnia a rajtuk keresztül érkező menekülteket, holott az Európai Unió szerint bizonyos országok, például Görögország és Szerbia nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával a menekültek befogadásához.

A Telegraph ismerteti az elmúlt évek bevándorlási statisztikáit és összekapcsolja a kerítésépítést a kormány bevándorlóellenes kampányával. Megjegyzik, hogy épp a kampány közepén érkezett a bejelentés, melynek során „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!” feliratú óriásplakátokkal tapétázták ki az országot.

A BBC rátapintott a lényegre, amelyről a kormány időnként hajlamos megfeledkezni. Amellett, hogy a britek legnagyobb közszolgálati médiuma felhánytorgatja a plakátkampányt és a terrorizmusra is rákérdező nemzeti konzultációt, valamint szóba hozza, hogy az ENSZ kénytelen volt ellenkampányt indítani a sikeresen beintegrálódott migránsok bemutatásával, kiemeli, hogy mindeközben több tízezer ember hagyja el Magyarországot, hogy az Egyesült Királyságban telepedjen le. Tehát a BBC kitapintotta a nemzeti paradoxont: hogyan lehet a szigetországot elárasztó emigrációs epicentrum Európa legbevándorlóellenesebb országa?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A politikai menedékjog szűkítéséről tárgyal a parlament

Az Országgyűlés ma fejezi be első nyári rendkívüli ülését, összesen nyolc kormányoldali előterjesztés tárgyalásával. Általános vitát tartanak például a politikai menedékjog magyarországi igényelhetőségének csökkentéséről, továbbá a 3-as metró rekonstrukciójának felgyorsításáról és a Demokratikus Koalíció (DK) állami támogatásának felfüggeszthetőségéről.

A Ház ülése reggel 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd elsőként a menedékjogról szóló törvénymódosítás általános vitája kezdődhet, amelyet három fideszes képviselő, Rogán Antal, Kósa Lajos és Németh Szilárd jegyez. A kormánypárti politikusok előterjesztésükkel felhatalmazást adnának a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját. Indoklásuk szerint ennek célja, hogy akik ilyen, biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot.

Szintén fideszes képviselők kezdeményezésére tárgyalhatják azt a javaslatot, amely felgyorsítaná a 3-as metró rekonstrukciójával és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmével összefüggő fővárosi feladatok. Az indítvány a vasúthatósági engedélyezési eljárások kivételével az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőt állapítanának meg, és rövidülne a tervezés jóváhagyása során a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozattételi ideje is.

Általános vitát tarthatnak a bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló fideszes előterjesztésről is, amely az Országgyűlés nevében a kormánnyal vizsgáltatná meg, hogy felfüggeszthető-e a DK állami támogatása.

Az ülésnap további részében az önkormányzati, a közfoglalkoztatási és a sporttörvény módosítása is terítékre kerül.

A kabinet várhatóan több rendkívüli ülést is kezdeményez a következő hetekben, hiszen korábban nyárra ígérte a jövő évi büdzsé elfogadását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiabálás a Parlamentben: Bevándorlóellenes kampánnyal tereli el a figyelmet a Fidesz

Parázs vita: az MSZP-s politikus szerint a kormány a bevándorlóellenes kampánnyal próbálja elterelni a figyelmet az egészségügy, oktatásügy és a kivándorlás tragédiájáról.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője és L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára között alakult ki a hangos szóváltás a napirend előtt az Országgyűlésben. A szocialista képviselő szerint a bevándorlóellenes hangulatkeltést használja a Fidesz arra, hogy elhárítsa a felelősségét, valamint félelmet és gyűlöletet keltsen a létminimum alatt élőkban, akik számára a megélhetés és a munkahelyek hiánya komoly probléma. Harangozó kiemelte, hogy nem a bevándorlók, hanem a Fidesz okozza a nyomort Magyarországon, nem a bevándorlók miatt nem kapnak vérvételre időpontot, vagy várnak évekig az emberek egy műtétre.

A politikus élesen bírálta az oktatáspolitikát is, melyet az elitista, feudális és barbár szavakkal illetett, és amely a középkorba taszítja az országot. Harangozó kitért arra, hogy a kormány képtelen itthon tartani a fiatalokat, és ha ez így megy tovább, hamarosan ők fognak könyörögni azért a bevándorlóknak, hogy idejöjjenek és hajlandóak legyenek éhbérért dolgozni, amíg a kormánypártok zavartalanul lopnak. Harangozó Tamás szerint a korrupció az egyetlen kohéziós erő a kormányban.

L. Simon, aki „demagógcunaminak” titulálta a szocialista képviselő beszédét, visszautasította Harangozó vádjait, és azt mondta, egyetlen előnye lenne, ha visszarepülnénk a középkorba, hogy „azt az ötvenéves dicsőséges szocializmust és kommunizmust, amit önök a nyakunkra hoztak, azt legalább megúsznánk”. Hozzátette: az „önök soraiban” a pártállam vezetői ülnek, az MSZP annak a pártnak az utódpártja, amely a diktatúrát működtette.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Harrach: a bevándorlók között terroristák lapulnak meg

Harrach Péter szerint Európa rövidesen nem lesz Európa, ha a távoli országokból érkezők bevándorlása folytatódik. A KDNP-s politikus kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában bírálta az unió bevándorlással kapcsolatos politikáját.

Harrach Péter arról beszélt, hogy a távoli kultúrák nem képesek integrálódni Európában, a multikulturális társadalom pedig megbukott. Azt mondta, nem érti az "ultraliberális döntéshozókat", azokat, akik a korlátlan bevándorlás hívei.
   
A KDNP-s képviselő szerint a jelenlegi súlyos helyzetben két fontos alapelvnek együtt kell érvényt szerezni. Egyrészt ki kell mondani, hogy - az európai kultúráért és a magyar emberekért felelősséget érezve - nem engedhető meg, hogy tömegek vándoroljanak be Magyarországra és Európába. Másrészt legalább ilyen hangsúllyal ki kell mondani azt is, hogy "a segítségre szoruló emberen segítenünk kell". Az üldözöttek és a gazdasági bevándorlók között azonban különbséget kell tenni.
   
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlók között "bűnözők és terroristák lapulnak meg", akik veszélyeztetik az emberek életét és biztonságát. A KDNP szerint a hosszú távú megoldás az - mondta -, ha a szülőföldön maradáshoz megadnak minden segítséget.
   
Harrach Péter szerint az unió vezetéséről nem lehet elmondani, hogy hatékony lenne. Úgy fogalmazott, "erős kifejezés, ha azt mondom, hogy az unió impotens, de lényegében erről van szó". Szerinte a menekültügyben határozott lépésekre van szükség, és ezt szorgalmazza Magyarország is. Azt mondta, a helyzet menekültügyben súlyos, ezért reméli, hogy rövidesen megváltoztatják az uniós szabályozást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hiába büszkélkedik Orbán, ha közben a gyerekek 40 százaléka szegény

Riadót fújnak a jótékonysági szervezetek a magyarországi gyermekszegénység miatt – hangzott el az Euronews magyarországi helyzetet bemutató riportjában.

A Tudományos Akadémia és az Eurostat szerint 2014-ben Magyarországon minden tíz, hétévesnél fiatalabb gyerek közül négy a szegénységi küszöb alatt élt. Ezen belül az érintettek egyharmada roma, a szociális ellátás szintje viszont a 2008-as szinten mozog.

Herczog Mária, az Eurochild magyar tagozatának vezetője úgy látja, hogy egyre többen egyre kevesebb támogatást kapnak az államtól. A hangulat mind inkább a szegények ellen fordul, ami kapóra jön a segélyezés visszafogását célzó döntésekhez.

A riport bemutat egy családot, amely átszámítva összesen havi ötven eurót tud fordítani négy ember élelmezésére.

A Gyermekélelmezési Alapítvány, amely négyezer apróságnak ad enni országszerte, azt tapasztalta, hogy az emberek többsége szégyelli a szegénységét. Az éhezés visszaveti a kicsiket a tanulásban.

A riport kitér arra, hogy a magyar gazdaság az első negyedévben 3,5 százalékos növekedést jelentett. Orbán Viktor azzal érvel, hogy a külföldi bírálók immár a magyar sikerek titkát tanulmányozzák. Közben az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem 9,5 millió eurónak megfelelő összeget irányzott elő a nyárra, a szegény gyerekek táplálására.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csak köztévét enged nézni a főigazgató a balatonfüredi kórházban

A balatonfüredi Állami Szívkórházban külön főigazgatói utasítást ragasztottak ki, méghozzá arról, hogy melyik társalgóban, melyik csatornát lehet nézni TV-n – írja a 444.hu.

Nincsenek könnyű helyzetben a Barátok közt, vagy Tények rajongók, ugyanis sem az RTL Klub, sem pedig a TV2 adását nem lehet nézni. Viszont bárki láthatja az M1, a Duna Tv és a Duna World műsorait.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megnyílt a föld Lázár János lába alatt

"A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk" - erről is beszélt egy kormányzati döntés okán Lázár János azon a múlt heti vidéki szakmai fórumon, amelyről az Origo is beszámolt, és ahol a Miniszterelnökséget vezető miniszter más témákban is kritikusan szólt az Orbán-kormány munkájáról.

Kínosan érezte magát Lázár János miniszter amiatt, hogy a kormány egy külföldi cég lobbizása eredményeként sajátos feltételeket teremtő szabályozást fogadott el.

Pofátlanságot csináltak

Lázár János nem is titkolja, hogy "a jogszabályokon keresztül érdekcsoportok érvényesítik a saját maguk szempontjait". A miniszter erről az Együtt politikusa, Berkecz Balázs blogbejegyzése szerint azon a múlt heti szekszárdi fórumon beszélt, amelyen más témákban is bírálta a kormányzati munkát.

Sörgyár, Kádár, fehér magyarok

Az adóbevallás még inkább sörgyár, mint söralátét méretű, még mindig a posztkádári, érdekkijáró kultúra dívik, és bár az individualizált Nyugaton jobb a pénz, itthon komfortosabb - mondta a fórumon Lázár János, aki szerint a "fehér magyarok" külföldön többet keresnek, mint a románok. A Miniszterelnökség szerint a fórum önkritikus és jó hangulatú volt.

Ezúttal Lázár János arra célzott, hogy amikor valaki megkérdezte tőle, miért hozott a Fidesz-kormány olyan szabályt, hogy csak két meghatározott típusból lehet kéményt építeni ebben az országban, akkor utánanézett, és kiderült, hogy két külföldi cég érte ezt el a jogalkotásban.

A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk.  Ez 2011-12-ben történt. Pontosan ezen a jogszabályi szinten történnek izgalmas dolgok adott esetben, amire már mindenki legyint, mert a miniszter sohasem olvassa el, amikor aláírja" - tette hozzá.

Ki kell szórni az EU-s pénzt

Beszédének újabb, nyilvánosságra került részlete szerint Lázár János a szekszárdi fórumon érdekes dolgokat árult el az EU-s pénzek elköltéséről is. "Ma Magyarországon annál nagyobb kárt okozni, mint hogy nem az épül, amit akarnánk, hanem az épül, amit az európai uniós források lehetővé tesznek, ennél nagyobb kárt okozni nem is nagyon lehetne" - mondta.

"Tehát az utolsó két évben kell a forrásnak majdnem felét kitolni, hogy ne vesszen kárba. Ez nyilvánvalóan kapkodáshoz vezet. De még egyelőre senki nem tudja, hogy a most összecsapott beruházásoknak mi lesz majd a következményük  a következő 2-3 évben, mennyit kell majd javítani".

Lázár János elismerte: "Ezt most nagyon elkapkodtuk. Most az volt a legfontosabb feladat, hogy a pénz ki legyen tolva, de a következő 7 évben nem ezt szeretnénk." Azt is mondta, hogy "mindenre van pénz, csak arra nem, amit meg akarunk csinálni, nem az előkészítésére, nem a kivitelezésére, hanem a pénznek a beszerzésére, vagy a pénznek a lenyúlására, beszéljünk világosan."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintér szerint 75 ezren kapnak több fizetést júliustól

A hivatásos állományba tartozóknak és a rendészeti szervek civil dolgozóinak, összesen mintegy 75 ezer embernek nő az illetménye, illetve a fizetése júliustól – erősítette meg Pintér Sándor belügyminiszter a tárca irányítása alá tartozó rendészeti szervek parancsnokainak állományértekezletén szerdán.

A miniszter ismertette: a beosztotti, tiszthelyettesi, tiszti állománynak átlagosan 30 százalékkal nő a fizetése. A parancsnoki állomány 15-25 százalék közötti fizetésemelésben részesül. A teljes állomány 2016 és 2019 január elseje között további 5-5 százalék átlagos évi fizetésemelést kap. A hivatásos rendvédelmi szervek közalkalmazottainak is emelkedik a fizetése júliustól 5 százalékkal, majd jövő januártól újabb 5 százalékkal.

Pintér Sándor hangsúlyozta: 45 éves hivatásos pályafutása alatt az első Fidesz-kormány után ez a második nagymértékű fizetésemelése a hivatásos állománynak, de ez a legnagyobb mértékű. Abban is különbözik a korábbitól, hogy ez egy új életpályát is jelent.

Leszögezte: az illetményemelés az állománnyal szemben elvárásokkal is együtt jár, de lehetőségeket is jelent mind az újonnan felszerelőknek, mind pedig az előmenetelt tekintve a szolgálatot teljesítőknek.

Az új rendszer új elvekre épül – hangsúlyozta, hozzátéve: a magas szintű elvárásokhoz megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülés kötődik. Emlékeztetett: a hivatásos állomány esküje is rögzíti, hogy akár az életük kockáztatásával is teljesítik a szolgálatot, ezt ismeri el a törvény, amikor kiemeli őket a kormánytisztviselők közül.

A miniszter rögzítette: a jogszabály három alappillére a tudás, a tapasztalat és a teljesítmény. A tudásról szólva azt mondta: ez már a felszereléskor alapkövetelmény, de az elvárás egészen a nyugdíjba vonulásig terjed. Hozzátette: a törvény folyamatos továbbképzést ír elő, amelyet az állomány tagjainak négyéves ciklusokban kell teljesíteniük. Ez kiegészül a rendfokozati vizsgával, esetenként szakvizsgával, illetve aki vezető kíván lenni, vezetői vizsgával. Megemlítette: arról is gondoskodnak, hogy a vezetők ne fásuljanak bele a munkába, ezért kétszer öt évig lehet valaki vezető ugyanabban a beosztásban. Aki elveszíti vezetői lendületét, azt vagy képzéssel, áthelyezéssel orvosolják, vagy adott esetben, amennyiben teljesítménye nem az elvárt színvonalú alacsonyabb beosztásba helyezik – vetítette előre.

A tapasztalatról szólva azt mondta: minden eddiginél jobban elismerik a hosszú szakmai pályát. A korpótlék újraszabályozásával az a szolgálati idővel exponenciálisan nő majd. Pintér Sándor szerint ez szolgálja majd, hogy érdemes legyen minél tovább a hivatásos állományban maradni.

A miniszter szerint a teljesítmény az elvégzett munka minőségétől, mennyiségétől és eredményességétől függ majd. Nem csak az egyéni, de a szervezeti teljesítményt is mérni fogják, mert ahogy Pintér Sándor fogalmazott: "egy rossz csapatban nincs jó teljesítmény egyénileg sem, jó teljesítmény csak győztes csapatban van".

Hangsúlyozta: az eredmény megjelenik az előmeneteli lehetőségeknél és a többletdíjazásban is. Az előmenetelről szólva külön ismertette a rendfokozati és a beosztási rendszer párhuzamát, amelynek lényege, hogy a rendfokozat a beosztással együtt jár: új elem, hogyha valaki visszalép a pályáján, akkor a rendfokozatában is visszalép. Pintér Sándor párhuzamként említette, hogy minden hajón csak egy kapitány van, így a hivatásos állományban is minden egység élén egy parancsnok lehet és "nem állhatnak tábornokok a kapuban".

Az életpályamodellt rögzítő törvénnyel, valamint az ahhoz kapcsolódó rendeletekkel kapcsolatban azt mondta: meggyőződése, hogy alapos munkát végeztek. Megkérdezték az állományt, közülük 18 ezren juttatták el javaslataikat, ezekből emelték ki a szolgálatot teljesítők által leginkább fontosnak tartott elemeket. Jogászi egyeztetéseket követően a parlamenti pártokkal is tárgyaltak. A miniszter szerint jól mutatja a jogszabály támogatottságát, hogy a parlamentben mindössze három képviselő szavazott rá nemmel.

Kitért arra, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy az életpályamodellt csak januártól vezessék be, hogy kényelmesebben fel lehessen rá készülni, az ő javaslatára azonban már júliustól hatályba lép az új szabályozás, mert azt a jelenlegi parancsnoki állománnyal végre lehet hajtani.

Pintér Sándor a parancsnokoknak elvárásként fogalmazta meg, hogy teljes egészében tanulják meg az új törvényt, valamint a hozzá kapcsolódó rendeleteket annak érdekében, hogy készség szinten is alkalmazni tudják. Azt mondta: 45 éves szolgálati tapasztalata alapján az évtizedek során kialakult szervezeti hierarchiát nem lehet negatív vélemények nélkül megbolygatni, erre a parancsnokoknak fel kell készülniük és az állomány tagjainak választ kell tudniuk adni a felmerülő kérdésekre.

A pénz, az elhatározás és a jogszabályok megvannak – szögezte le a miniszter. Hozzátette: a jelenlegi parancsnoki gárdán múlik, hogy eredményes lesz-e a kivitelezés. Majd azt mondta: bízik a parancsnokok felkészültségében, a sikeres munkavégzésben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Andy Vajna az online kaszinón is kaszálhat

A fideszes Bánki Erik kedden este benyújtotta azt a módosítót a parlamentnek, hogy csak azoknak engedélyeznék az online kaszinók működtetését, akiknek van már magyar kaszinókoncessziójuk – írja a 444.hu.

A lap megjegyzi, hogy ilyen mindössze két embernek van: Andy Vajnának és Szima Gábornak, a debreceni focicsapat elnökének.

Az online kaszinót üzemeltető a módosító szerint kell, hogy figyelje a játékosok IP-címét és NAV-nak is hozzáférést kell biztosítania a szerverekhez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Feloszlatták és újjászervezik a szombathelyi Fideszt

Erről Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szombathely országgyűlési képviselője, választókerületi elnök a Vas Népe megyei napilapnak adott, szerdán megjelent interjújában beszélt.

A politikus közölte: a feloszlatásra azért volt szükség, mert a helyi Fidesz-szervezetben uralkodó állapotok veszélyeztették a párt 2018-as választási esélyeit.

"Miközben soha nem látott mértékben fejlődik Szombathely, a városlakók azt találgatják, hogy igazak-e a mendemondák egyes emberekről (...), azért volt szükség az új lendületvételre, mert a találgatásokkal teli ügyek a szombathelyi polgárokat is zavarták" – fogalmazott. Hende Csaba az interjúban nem nevezte meg az "ügyeket".

A miniszter kitért arra, hogy a Fidesz-szervezet felfüggesztését még tavaly nyáron indítványozta a párt országos választmányának elnökségénél. Az önkormányzati választásra való felkészülést ennek megfelelően nem a korábbi vezetés irányította, hanem ő maga vállalt irányító szerepet a kampányban.

Megjegyezte: az már az önkormányzati választásokon is látható volt, hogy tisztességes, elismert emberek erősítették a Fidesz helyi csapatát, akik kiváló eredményeket értek el az egyéni választókörzetükben.

Az "ügyekben" érintett politikusok befolyása azonban továbbra is megmaradt, ezért a szervezet működése ellehetetlenült, a helyi elnökséget sem lehetett megválasztani. Ezért kellett a helyi szervezetet feloszlatni, lezárni a korábbi évek negatív jelenségeit és nekilátni az újjászervezésnek – jelentette ki.

Tájékoztatása szerint a legkésőbb őszre zárulhat le a folyamat, amely után már egy megújult, megerősödött új vezetéssel vághatnak neki a következő politikai szezonnak.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV