Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Széles Gábor egy náci lap rasszista cikkét osztotta meg a Facebookon

A Magyar Hírlap tulajdonosa a Nemzeti Arcvonal egyik posztját rakta ki, amiből kiderül, hogy a "primitív kannibálok" bevándorlását a nemzetközi zsidóság finanszírozza.

http://nemzetiarcvonal.net/2015/06/12/kik-allnak-a-menekultaradat-hattereben/

Posted by Széles Gábor Hivatalos oldala on 2015. június 14.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy miből telik a "primitív kannibálok" európai utazására. Ezzel üti fel a posztját a nemzeti arcvonal nevű szélsojobbos lap. Aztán gyorsan meg is válaszolják: információk szerint a nemzetközi zsidósághoz köthető, szélsőséges cionista szervezetek állnak a háttérben.

"Ők pénzelik a kannibálokat, a szaracén hordákat. Ezek a szervezetek többségükben a magukat felsőbbrendűeknek képzelő, zsidók kezeiben összpontosulnak. Az emberiség gondolkodó része gyűjtőnevükön szabadkőműveseknek nevezi őket és a mostani, modern népvándorlást is hozzájuk köti. Céljuk pedig nem más, mint létrehozni Európában egy multikulti társadalmat, ahol a fehér géniusz háttérbe szorul vagy teljesen megsemmisül. A cionista érdekcsoportok és fedőszervezeteik pedig nem ismernek nehézségeket világhódító terveik véghezvitelében" - írja a poszt. 

 

Széles Gábor jobboldali gazdagember ezt a cikket osztotta meg a Facebookon hétfő reggel. Egy olyan cikket, amiben ez áll:

"Az európai országokat pedig lerohanják a vadállatok, akik alig várják, hogy fehér nőkkel és gyermekekkel közösüljenek és szétszaggassák a még meglévő, társadalmi normákat. Kannibál-invázió 2015-ben, nem a filmvásznon, hanem élőben, a fehér emberek leigázására. Miközben az említett szabadkőműves hálózat, emberjogi aktivistái arról hazudoznak, hogy ezek is emberek, a meglévő, európai bűnözési statisztikák ismeretében kijelenthetjük: ezek bélpoklos ösztönlények, barbár paraziták, akiknek semmi keresnivalója nincsen az öreg kontinensen!"

Talán most egy kicsit sikerült túltolni az igazodást a bevándorlóellenes retorikához. 

 

 

 

 

 

A kormányt nem olyan fából faragták, hogy engedjen a rezsidémonnak

A kormány mindent megtesz egyik legfontosabb intézkedése, a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséért – jelentette ki a kormányszóvivő hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Kovács Zoltán ezt azt követően nyomatékosította, hogy a hvg.hu hétfőn közzétett cikke szerint Trócsányi László igazságügyi miniszter május 8-i keltezéssel arról írt az uniós energetikai biztosnak, hogy a kormány olyan lépéseket tervez, amelyek eredményeként leáll a rezsicsökkentés, sőt a honlap szerint a levélben leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán nem kerülhető el a gáz és az áram drágulása.

A kormányszóvivő tájékoztatóján emlékeztetett: februárban az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az úgynevezett harmadik energiacsomag vállalásaival kapcsolatban. Ezeket egyébként szinte egyetlen európai országnak sem sikerült maradéktalanul átültetnie – tette hozzá.

A magyar kormány intenzív tárgyalásokat folytat az ügyben az EU-val, és kellő időben részletes tájékoztatást ad majd, de bármi történik is, a kabinet szándéka a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése – közölte Kovács Zoltán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A "rezsiigazságot" követelik a Fidesztől

A Demokratikus Koalíció (DK) felszólítja a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra Trócsányi László igazságügyi miniszternek az uniós energetikai biztosnak írt, rezsicsökkentéssel kapcsolatos levelét. Az állampolgároknak joguk van tudni, hogy milyen változások várhatóak az energiaárakban, a kormány nem titkolhatja el a tárgyalások részleteit – közölte Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, európai parlamenti képviselő hétfőn az MTI-vel.

Mint írta, sajtóinformációk szerint Trócsányi László az uniós energetikai biztosnak, Miguel Arias Canete-nek írt levelet arról, hogy a magyar kormány hajlandó lehet engedni az EU-nak a rezsicsökkentés ügyében.

Brüsszel régóta bírálja a versenyellenes és az uniós szabályokkal ellentétes rezsicsökkentést, amely ugyan választási győzelmet hozott a Fidesznek 2014-ben, de csődközeli helyzetbe juttatta a magyar közműcégeket, és nem nyújtott érdemi segítséget a legszegényebb háztartásoknak – vélekedett a képviselő.

Molnár Csaba emlékeztetett: a DK már korábban felhívta a figyelmet "a rezsihazugság tarthatatlanságára és annak igazságtalan mivoltára". A DK ezért dolgozta ki a Megélhetést! Biztonságot! programjának Rezsiigazságot nevű pontját, amely a leginkább rászorulóknak nyújtana minimális segítséget, miközben az átlagfogyasztók sem fizetnének többet, és a közműcégek sem kerülnének veszélybe – magyarázta.

A hvg.hu hétfőn közzétett cikke szerint Trócsányi László május 8-i keltezéssel arról írt az uniós energetikai biztosnak, hogy a kormány olyan lépéseket tervez, amelyek eredményeként leáll a rezsicsökkentés, sőt a honlap szerint a levélben leírt, kilátásba helyezett lépések nyomán nem kerülhető el a gáz és az áram drágulása. A levélben nem ígér konkrét időpontot a kormány az intézkedések megtételére, de a megfogalmazás és az EU-val való tárgyalás arra utal, hogy nem évek múlva lépné meg ezeket, hanem a közelebbi jövőben – írta a hvg.hu. Hozzátették: a levél meglétét az igazságügyi tárca gyakorlatilag elismerte, de annak tartalmáról nem kívánt nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy a „levél egy, a magyar Kormány és az Európai Bizottság között folyamatban lévő, nem nyilvános eljárás része”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A kormánynak javasoljuk: mondjanak gyakrabban igazat"

Nem hisz a PM a Belügyminisztériumnak, ezért kész az "igazságpróbára". EP-képviselőjük, Jávor Benedek közérdekű adatigénylés keretében kikéri a márciusban a paksi vezetőtől ellopott pendrive-okon lévő "nem titkos" atomadatokat.  Mint írták:  "a 30 évre mindent titkosító kormány szerint nincsenek minősített adatok az egyik paksi vezetőtől ellopott adathordozókon. Ez az év vicce is lehetne, ha nem lenne inkább tragikomikus".

A párt közleményében azt fejtegette:

Három hónapja kiemelt ügyként nyomoznak a márciusban egy paksi vezető autójából ellopott laptop és adathordozók után. A BM azt állítja: nincsenek minősített információk az eltulajdonított eszközökön. Sajnos a belügyi tárca titkosságra vonatkozó állítását nem lehet komolyan venni: az atomtörvény legutóbbi módosításával a bővítésre vonatkozó összes dokumentumot és adatot titkosították, amit a bíróságok az eddigi adatigénylési ügyekben akár visszamenőleg is érvényesnek tekintettek.

A PM közleményét azzal zárta, a kormánynak előzetesen azt javasolják: ha nem akarnak állandóan a saját korábbi hazugságaikba akadni, mondjanak gyakrabban igazat – nem csak az atomerőmű-bővítésről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Semjén Zsoltnak fogalma sincs, miről beszél

Nem minden iszlám hátterű ember terrorista, de buddhista hátterű terroristát még nem láttunk

− idézte egyetértőleg Schöpflin Györgyöt Semjén Zsolt a KDNP mai sajtótájékoztatóján. Hogy pontosan milyen asszociációk mentén jutott a miniszterelnök-helyettes a buddhistákig, azt csak tippelni tudjuk. Talán valami olyasmire gondolt, hogy mekkora pech, hogy hozzánk pont Szíriából meg Afganisztánból jönnek sokan, mert a muszlimok között sok a terrorista, és nem Indiából meg Mianmarból, mert ott, a Himalája tövének eldugott kolostoraiban, a színes ruhákban mormogó szerzetesek között egy sincs, pedig őket aztán tényleg annyira, de annyira szívesen befogadná a KDNP.

A gond csak az, hogy buddhista vagy legalábbis magukat annak valló, a nemzetközi fogalmak szerint terroristának minősülő emberek nagyon is léteznek, legfeljebb Semjén Zsolt nem hallott még róluk.

A buddhista többségű Mianmarból a muszlim rohingják jobb híján a tengeren át próbálnak menekülni az őket érő diszkrimináció és terror elől. Csak az utóbbi hetekben, csak az Indexen legalább 10 cikk foglalkozott ezzel, a Time magazin pedig már két éve a címlapon számolt be a muzulmánellenes erőszakot szító buddhista szerzetesekről. De persze nem elképzelhetetlen, hogy minderről Semjén Zsolt még nem értesült.

Az viszont már elég különös lenne, ha az 1995-ös szaringázos, 13 halálos áldozatot követelő tokiói metrótámadásról se hallott volna, amit a buddhista gyökerű Aum Sinrikjo szekta hajtott végre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Semjén álságos, Magyarország-ellenes baloldali propagandára panaszkodott

Semjén Zsolt szerint a baloldal felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandát folytat, amikor meg akarja akadályozni, hogy a kormány megvédje a magyar embereket a kontroll nélküli bevándorlók tömegétől.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón úgy értékelt: a baloldal kétszeresen felelőtlenül és álságosan viselkedik. 2004-ben a külhoni magyarok kettős állampolgársága ellen lépett fel, most pedig ugyanez a baloldal ismét felelőtlen, Magyarország-ellenes propagandával akarja megakadályozni a veszélyes migránsok elleni fellépést.

Semjén Zsolt ugyanakkor azt mondta: abban nincs és nem is lehet vita, hogy az emberiesség nevében hozzá kell járulnia minden civilizált országnak ahhoz, hogy akik akár gazdasági, akár politikai okokból kényszerülnek menekülni, azok emberi életet élhessenek a saját szülőföldjükön.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Veszélyben a légi misszió?

A két magyar Gripen balesete után újabb súlyos repülésbiztonsági kockázatok leselkednek a magyar vadászpilótákra a megkésett, s erőltetett baltikumi missziós felkészülés során – tudta meg lapunk. Nem minden feltétel adott ugyanis a vállalt feladat sikeres teljesítéséhez. Ez derül ki a forrásainktól kapott információkból, továbbá Hende Csaba hét végén megjelent, az MTI-nek, a Napi Gazdaságnak és a Magyar Hírlapnak adott interjúiból. A honvédelmi miniszter magyarázataiba ugyanis többször hiba csúszott, illetőleg a tényeket a valóságosnál sokkal kedvezőbb megvilágításba helyezte a Gripen-balesetekkel kapcsolatban. A miniszternek egyébként rendkívüli beszámolót is kell tartania szerdán Orbán Viktor számára a témában, miután rövid időn belül hazánk elvesztette a légierő egyhetedét, három pilóta élete veszélybe került, az anyagi kár pedig optimista becslések alapján is elérheti a húszmilliárd forintot.

Információink szerint nem igaz például az, hogy a múlt heti balesetben jól működött a katapultülés, hiszen annak ilyen nehéz körülmények között (nulla magasság, oldalsó csúszás) is hibátlanul kellene menteni a pilótát. A tökéletesen le nem vált ülés nyolcvankilós pluszteher volt az ejtőernyőn, amely közvetlenül a pilóta alatt himbálódzott, és a csigolyatörések előidézője is ez lehetett. Úgy tudjuk, ha a pilóta a futómű-meghibásodás miatt nem a kényszerleszállást választja, hanem nagyobb magasságban katapultál, ez a meghibásodás akár tragédiába is torkollhatott volna.

A mintegy kétszeres teherrel süllyedő ejtőernyő ugyanis olyan függőleges sebességre is felgyorsulhatott volna, ami becsapódáskor az emberi szervezet számára már nem viselhető el. A brit gyártó katapultülései ugyan a legelterjedtebbek a világon, de kisebb-nagyobb hibák, tökéletlen működések előfordulhatnak, például karbantartási hiányosságok miatt. Értesülésünk szerint a mentési folyamat nem volt százszázalékos a csehországi eset két katapultált pilótája közül egyik esetében sem.

De van egy hírhedtebb eset is a Gripen-ülések történetében: 2007-ben egy svéd Gripen azért veszett oda, mert az áttervezett katapultkart egy manőver közben működésbe hozta a pilóta combján felfújódó túlterhelés elleni nadrág. Bár a hibát gyorsan korrigálták, ekkor ragasztotta rá a svéd sajtó a Gripenre, hogy „néha megszabadul pilótájától". A magyar eseteknél pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy maguk az ülések nem új beszerzésként kerültek a honvédséghez 2006–2007-ben. Eredetileg ugyanis azokhoz a Gripenekhez vette őket a gyártó, melyeket a kilencvenes évek második felében adtak át a svéd légierőnek. Ezeket átépítve készültek el aztán a magyar „öszvér" Gripenek, melyekben régebbi fődarabokat is felhasználtak, például a katapultüléseket is. Így fordulhat elő, hogy a magyar gépek mentőrendszere közel húszéves, miközben a gépek hivatalosan csak most érik el a tízéves kort.

Nagy a bizonytalanság a hazai Gripen-pilótaközösségben

A lapunknak nyilatkozók közül többen azt is kifogásolták, hogy amikor a baráti médiumoknak a tárcavezető az érintett pilóták tapasztaltságát hangsúlyozta, nem tért ki arra, hogy ez abszolút és nem aktuális értelemben értendő. A repülésben ez utóbbi számít, azaz akármennyi össztapasztalata legyen is egy pilótának, a lényeg az, hogy egy adott időszakon belül mennyit repült, és a tudása naprakész. Ez a kérdés különböző okok miatt ugyan, de mind a caslavi, mind a kecskeméti eseményekben fontos szempont lehet. Arról sem esett szó Hende Csaba nyilatkozataiban, hogy a versenyképtelen anyagi és alacsony szakmai megbecsültség miatt nagy a bizonytalanság a hazai Gripen-pilótaközösségben. Mint azt korábban megírtuk, körülbelül egyharmaduk tervezi a kiválást a civil repülésbe, ahol például fapados légitársaságoknál többszörös fizetést kaphatnak. A morált a vezetői beosztásokban lévőknél az utóbbi időben különösen lerontották a szakmailag nem kompetens, repülőszakmában nem járatos elöljárókkal folytatott szélmalomharcok is.

A miniszter a panaszok jogosságát kisebbítendő, a pilóták és a repülőműszakiak átlag bruttó fizetéseivel is előhozakodott, ám információink szerint nem a meglévő személyi állomány illetményeinek átlagát, hanem a kategóriaátlagot közölte, ami jóval több a valóságosnál. Hende hétvégi nyilatkozataiban felvillantotta azt is, hogy javaslatára biztosították a munkaerő-piaci pótlék kifizetésének lehetőségét is, ám országgyűlési forrásból úgy tudjuk, ezt egészen a balesetekig csak minimális mértékben kívánták érvényesíteni a repülők számára. Ez az eszköz hozzáértők szerint csak akkor veheti elejét a kecskeméti repülőműszakiak elvándorlásának, ha önmagában eléri a havi nettó százezer forintos nagyságrendet a júliustól megígért alapilletmény-növelésen felül. Ha ez elmarad, újabb szakemberek cserélhetik fel a Gripen-üzemeltetést erőművi gázturbinák vagy autók gyártására, szélerőművek telepítésére jól menő multicégeknél, amint az az elmúlt évek meghatározó jelensége volt Kecskeméten. Nem véletlen, hogy az érintett műszaki alakulatnál kritikus szintet ér el a létszámhiány.

Mindez – a korlátozott üzemanyag-biztosítással együtt – az elmúlt években a legfőbb akadálya volt, hogy ledolgozzák a repülési órákban a szocialista kormányok alatt felhalmozott tetemes lemaradást. Ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson a Gripen-bérletre eddig kifizetett pénzének (közel kétszázmilliárd forint) időarányos repült óra ellenértékéhez, a 2012-es szerződésmódosítás után évente 2400 órát kellett volna repülni a gépekkel. Interjúiban Hende Csaba ehhez képest büszkén említette 1800 órát meghaladó teljesítményével a 2013-as és 2014-es éveket.

Nem csak a pénz számít

Arról pedig a miniszter nyilatkozataiban egyáltalán nem esett szó, hogy a megtartó erő nem csak pénzkérdés. A honvédségben ma szakmai-morális téren egyszerűen nincs elismerve, hogy békeidőben a repülőszakmára nehezedik a legnagyobb felelősség: egy apró hibán életek és tízmilliárdos technika elvesztése múlhat. 2011 óta az a filozófia érvényesül, hogy „a katona az katona", ami tökéletesen ellentétes a modern technológia megkívánta szakmai elmélyültséggel, ami a modern haderőknek mindig is jellemzőjük volt.

Az interjúkban még számos olyan eredményt is magáénak tulajdonít a honvédelmi tárca vezetője, amelyek nem, vagy csak részben igazak, illetve a tények túlzóan pozitív beállítása. Ilyen az a mondat, hogy az elmúlt negyven (!) évben a magyar vadászpilótáknak nem volt lehetőségük levegő-levegő éleslövészetre (a valóságban több tucat ilyen alkalom volt), vagy hogy a térségben csak nekünk vannak a harci gépek és helikopterek számára a földön célokat kijelölő úgynevezett előretolt repülésirányítóink (JTAC), miközben ez lényegében minden környező országban létezik.

A Gripen-pilóták sisakjainak ellátása éjjellátó szemüvegekkel (NVG) még nem történt meg, a biztonságos használatukhoz szükséges kiképzés pedig (ami a szeptembertől kezdődő baltikumi misszió, a BAP egyik feltétele) behozhatatlannak tűnő késésben van. Forrásaink rámutattak: ez nemcsak harci képességbeli kérdés (éjjel ezekkel kellene azonosítani a NATO-légteret megközelítő-megsértő orosz gépeket), hanem repülésbiztonsági is. Félő, hogy presztízsokokból úgy küldik ki a magyar pilótákat Litvániába, hogy erőltetett ütemben, frissen megszerzett tudásukat azonnal éles riasztások során, idegen közegben, közismerten rossz őszi-téli időjárási viszonyok között kell alkalmazniuk. A kockázat rendkívüli, hiszen a készültségi kötelékrepüléseknél, elfogásoknál fokozott az ütközésveszély, az NVG-vel pedig nagyban leszűkül a pilóták látómezeje.

Hende Csaba a Napi Gazdaságban azt is közölte, hogy a kormány 3,5 milliárd forintot biztosított „föld-levegő precíziós bombákra", ami sem tartalmában, sem az alkalmazott terminológiájában nem helyes kijelentés. Helyes szóhasználattal élve a levegő-föld fegyverzethez tartozó irányított bombákról van szó, amelyeket eddig sem a szocialista, sem a Fidesz-kormányoknak nem sikerült beszereznie, annak ellenére, hogy a szerződést 2003-ban részben azért módosították, s azért került sor a már említett „öszvér" átépítésre, hogy gépeink képessé váljanak ezek hordozására. A kormány valóban adott tavaly a honvédelemnek többletfinanszírozást, hogy a Gripenek elláthassák a visegrádi harccsoport közeli légi támogatási feladatait (V4 EUBG CAS) 2016 első fél évében, ám ennek csak egy részét fordíthatják a bombákra. Ennél sokkal fontosabb, hogy a beszerzés információink szerint még mindig nem történt meg. Ezt az is alátámasztja, hogy vonatkozó kérdéseinkre tavaly ősz óta nem válaszol a Honvédelmi Minisztérium, s egyszer a kabinetfőnök megüzente, hogy „ez nem aktuális téma, viszont lenne más, amiről írni kellene". A repülőkiképzésben járatos forrásaink szerint abszurd, hogy alig fél évvel a misszió kezdete előtt még mindig nincsenek itt a bombák, és nem kezdődött el a kiképzés velük, következésképp nem is dobhatnak ilyet a Gripen-pilóták a gyakorlótéren. Mivel csak amerikai gyártmányú eszközökről (GBU-12 lézeres, és GBU-49-es lézeres és GPS-irányítású bombákról) lehet szó, megkérdeztünk amerikai forrásokat is, de ők sem tudnak arról, hogy az üzlet megköttetett volna.

Mindez megerősíti azokat a bennfentes véleményeket, miszerint valójában csak presztízskérdés volt a feladat elvállalása visegrádi és amerikai partnereink felé, nem tudatos képességépítés, illetve egy súlyos mulasztás pótlása, amire a szakmai előterjesztés eredetileg törekedett. Eszerint a döntéshozó úgy gondolkodik, hogy elég lesz „alibiből" néhány tucat bombát vásárolni, mivel „úgyse fogják lehívni a felajánlásunkat". Ha pedig – eddig példátlan módon – mégis bevetnék a 2016 első fél évében készültségben álló uniós harccsoportot, a kormány még mindig bevezethet olyan „nemzeti korlátozásokat", melyek elejét veszik annak, hogy a Gripeneket éles helyzetben a szövetségesek rendelkezésére bocsássuk.

Forrásaink mindazonáltal úgy vélik: a miniszter által adott nyilatkozatok tartalmi tévedései nem minden esetben tekinthetők tudatos, önigazolást szolgáló kommunikációs lépéseknek. Többször inkább azt tükrözik, hogy a szigorú hierarchia által kötött alárendeltek egzisztenciális félelemtől vezérelve tartózkodnak az őszinte jelentéstételtől. Ez a néphadsereg, majd a honvédség működését hosszú évtizedek óta kísérő jelenség – mondták beszélgetőpartnereink.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Róma fenyeget: az EU-ra szabadítja a menekültáradatot

Ha Európa nem vállal szolidaritást a menekültügy kezelésében, akkor Olaszország előáll a B-tervvel, ami fájdalmas lesz az EU-ra nézve – hogy az olasz kormányfő mit értett a B-terv alatt, azt nem részletezte, de Matteo Renzi vasárnapi szavai jól jelzik, hogy Olaszország türelme fogytán van, nem kíván egyedül megbirkózni az egyre növekvő menekültáradattal, amely Afrika partjaitól indulva a Földközi-tengeren keresztül éri el.

Az év első öt hónapjában 57 ezer menekült jutott olasz területre. A lélekvesztő hajókon idén 1750 ember veszett a tengerbe, ebből nyolcszázan egyetlen balesetben áprilisban.

2014 eleje óta 220 ezer menekült jött Olaszországba.

A tavalyi, 170 ezres összlétszám csaknem háromszorosa a 2013-as adatnak. 2014-ben a menekültek több mint háromnegyede Líbiánál hagyta el az afrikai partokat. a menekültek nagy része Eritreából, Szíriából és Nyugat-Afrikából származott.

Hamar szilárdul a légiesült határ

Rómánál az volt az utolsó csepp a menekülttengerben, hogy Ausztria, Franciaország és az EU-n kívüli, de a shcengeni egyezményt aláíró Svájc is növelte a biztonsági készültséget határainál, hogy útját állja az Olaszországból északabbra igyekvő menekülteknek. Emiatt egyre nagyobb tömegekben gyűlnek az olasz vasúti pályaudvarokon a továbbvándorolni szándékozók.

Még az egyik római pályaudvar mellett is ideiglenes menekülttábort hozott létre a Vöröskereszt és az önkormányzat azoknak, akik épp az ország északi szomszédainak lépése miatt rekedtek Olaszországban. Mások a határig jutottak, de onnan visszafordították őket a francia, osztrák és svájci hatóságok.

Sejthető, hogy mi a B-terv

Még tovább hergeli az olasz kormányt az is, hogy az EU-s szomszédok a már átjutottakat is visszatoloncolná a dublini rendeletre hivatkozva, amely szerint abban a tagországban kell menekültkérelemért folyamodnia a menekültnek, ahová az adott személy az EU területére lépett. Ez érthetően az EU külső határainál fekvő déli, délkeleti államokat sújtja.

Olaszország esetében a visszatoloncolás azt jelentené, hogy 25 ezer embert kellene északról visszafogadnia – épp annyit, amennyit Magyarországnak is vissza kellene fogadnia Németországból és Ausztriából az EU-s szabályozásnak megfelelően. A magyar és a szintén erősen érintett görög kormány épp ezért szintén ellenzi a dublini rendelet jelenlegi formáját.

Ha Renzi nem is részletezte, több nyilatkozatból már összerakható, mi is lehet Olaszország B-terve, ha nem kapna az EU-tól segítséget a menekültkérdés kezeléséhez.

„Ezek az emberek tovább akarnak menni, Olaszország számukra tranzitország” – mondta hétfőn az olasz belügyminiszter, aki szerint a francia határőrizet szigorítása „Európa arculcsapása”.

„Nem fedhetem fel a B-tervet, de ha az EU nem lesz konstruktív, akkor egy nagyon más Olaszországgal fogja magát szembetalálni. Nem békélhetünk meg Európa önzésével.” Angelino Alfano nyilatkozata és Renzo szavai arról, hogy Európának fájni fog az olasz döntés arra utal, hogy

Róma zöld utat adhat a migránsoknak, schengeni vízumot nyomva a kezükbe.

Ez persze aláásná a dublini rendszert, de Olaszországnak épp ez a célja, hiszen az a rendelet a legutóbbi módosítás után is aránytalanul osztja meg a feladatot a határmenti országok és az EU belső tagjai között. Róma méltányosabb tehermegosztást követel és azt, hogy az EU-n kívül jöjjenek létre menekülttáborok – ez egyébként összhangban van a magyar kormány követelésével is.

„Olaszországnak nincs más választása, mint betartani a szabályokat” – figyelmeztetett ugyanakkor a francia belügyminiszter. Bernard Cazeneuve szerint tehát marad a dublini rendszer, amelynek megfelelően tavaly is 15 ezer menekültet küldtek vissza Olaszországba.

Franciaország egyébként az Eurostat 2014-es adatai szerint a menekültkérelmek 83 százalékát elutasítja – írta a The Local francia kiadása. A 17 százaléknyi pozitívan elbírált kérelemmel szemben Németország 26, Nagy-Britannia 38 százaléknak, míg Olaszország a kérelmezők 64 százaléknak adta meg a menekültstátuszt.

A migránselleneseknek jól jön a migráns

A bevándorlás keltette feszültség nem csak az EU-tagokkal szemben, de Olaszország északi és déli része között is érződik, tovább növelve a déli országrésszel szemben amúgy is nagyobb távolságtartást követelő Északi Liga erejét. Amikor a végletekig túlterhelt, mindössze 25 négyzetkilométeres Lampedusa szigetén vagy a szicíliai táborokban lévő menekültek egyenletesebb elosztását próbálták megvalósítani Olaszországon belül, akkor az északi tartományok nyílt elutasítással feleltek.

„Nálunk nincsen egyetlen hely sem”  – közölte Roberto Maroni. A lombardiai kormányzó válasza az Északi Liga tagjaként nem volt meglepő. Szintén a liga színeiben nyilatkozott ugyanígy a Veneto régió kormányzója, Luca Zaia.

A konzervatívok szerint a menekültek megmentése is csak erősíti a migránsáradatot, ezért a legjobb lenne már induláskor megállítani az embercsempészek hajóit és el is süllyeszteni – persze a menekültek nélkül.

Viselje az EU a líbiai következményeket

Az embercsempészekkel szembeni összehangolt EU-s, akár katonai fellépéshez azonban együttműködésre volna szükség Líbiával is, már ha lenne az országot kézben tartó vezetés. Ugyanez kéne ahhoz is, hogy teljesüljön Olaszország másik követelése és az EU Líbiában hozzon létre menekülttáborokat.

Moammar Kadhafi rezsimjének megdöntése óta azonban csak részterületeket uraló szerveződések vannak, a káoszt nem sikerült felszámolni. Kadhafi diktatórikus rendszere korábban gátat jelentett a szervezett embercsempészek előtt, sőt, az olajbevételeiből viszonylag jól élő, alig ötmilliós lakosú Líbia maga is célország volt a Csádból, Eritreából vagy a Szomáliából induló menekülteknek.

Ha már az EU beavatkozott négy éve a NATO-n keresztül a líbiai harcokba, lényegében katonai támogatást nyújtva a levegőből a Kadhafi ellen felkelt erőknek, akkor felelősséget is kell vállalnia az ott kialakult káoszért – érvelt Renzi, aki mindenképpen kompromisszumra akarja kényszeríteni Brüsszelt a június 24-én kezdődő EU-csúcson.

A héten Milánóba, a világkiállításra utazik a francia elnök és a brit kormányfő is, akikkel Renzi külön is megvitatná a menekültkérdést, és tárgyalna arról az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel és Angela Merkel német kancellárral is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kövér ködösít a nemzetállamról

Hogy mi van?

Nemzetállam csak Trianon után jött létre, de az a Magyarország már nem a „történelmi”.

Azt állítja Kövér László,
az Országgyűlés elnöke (Kétpón, a Történelmi Magyarország Emlékpark átadási ünnepségén), hogy bátor és bölcs tett emlékparkot elnevezni a történelmi Magyarországról egy olyan korban, amelyben sokan azt szeretnék, hogy a nemzetállamok léte, így Magyarországé is véget érjen.

Ezzel szemben a tény az,
hogy se nem bátor, se nem bölcs, mert a történelmi Magyarország nem volt nemzetállam. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának majdnem fele volt más nemzetiségű. Nemzetállam csak Trianon után jött létre, de az a Magyarország már nem a „történelmi”, megszüntetni pedig még a nemzetáruló komcsik és liberálisok sem akarják. Ezt előbb-utóbb talán Kövér László is felismeri. Csak egy kis bátorság kell hozzá, és némi bölcsesség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiderült, eddig hányan konzultáltak nemzetileg Orbánnal

Eddig 610 ezren küldték vissza a bevándorlásról szóló kérdőívet a nemzeti konzultáció keretében, úgy tűnik, a kampány eljutott az emberekhez, elérte a kívánt hatását – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna műsorában hétfőn.

Kovács Zoltán kifejtette: az számít, hogy minél többen küldjék vissza a kitöltött kérdőíveket. E tekintetben "jól állunk", az elmúlt időben volt olyan nap, amikor több mint 45 ezer kérdőívet küldtek vissza az emberek. Az elmúlt napok híreiből is látható, hogy egyáltalán nem mellékes témáról van szó, hanem olyan összeurópai kérdésről, amellyel minden európai országnak szembe kell néznie – vélekedett.

Közölte, hogy folyamatosan zajlik a visszaküldött kérdőívek elektronikus feldolgozása, a beérkezéstől függően 100-150 ezerrel marad el a napi feldolgozottsági arány. Azért gyorsították fel a feldolgozást, hogy az Európai Tanács hónap végén tartandó ülésekor legyenek olyan támpontok a magyar politikának, az országot képviselő szakértőknek és miniszterelnöknek, amelyek alapján el tudják mondani, hogyan vélekednek a magyarok ezekről a kérdésekről – tette hozzá.

Kiemelte, úgy tűnik, az arányok nem nagyon változnak, a tendenciák hasonlóak, mint félmillió kérdőív feldolgozásakor voltak, vagyis az emberek elsöprő többsége, több mint 80 százaléka szerint mind az EU, mind pedig Magyarország részéről keményebb, határozottabb fellépésre van szükség.

Kovács Zoltán hangsúlyozta: olyan ügyről van szó, amely az EU és az ország sorsát közép- és hosszú távon is meghatározza. Tíz- és százezrek vannak folyamatosan úton, lépnek be az unió területére, és minden tagállamban "egyre nagyobb fejfájást okoz", hogy mit kezdjenek ezekkel az emberekkel.

Úgy véli, az EU "ma gyakorlatilag védtelen", ellenőrizetlenül áramlanak be az illegális bevándorlók az unió területére, és ezzel az áradattal nehéz bármit is kezdeni. Új európai uniós szabályokra van szükség, és a tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy gazdasági bevándorlókat beengednek-e a területükre – mondta a kormányszóvivő.

Arról is beszélt, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az EU minden tagállamában szinte napról napra változik a helyzet, és biztos, hogy a helyzet nem lesz könnyebb a következő időszakban. Mintegy félmillióan állnak készenlétben a mediterrán térségben, hogy elinduljanak az EU irányába. Ha az unió keményebben lép fel a tengereken, fel fog erősödni a szárazföldi utak jelentősége, és Magyarország ezek mentén fekszik, így ez az országot is biztosan érinteni fogja – közölte Kovács Zoltán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Három ügyben nyomoznak az Országos Roma Önkormányzatnál

Három ügyet egyesítve nyomoz a NAV az Országos Roma Önkormányzat részvételével zajló a Híd a munka világába című program forrásainak felhasználásával kapcsolatban, írta hétfőn a Népszabadság, amit az MTI idéz. 

A lapnak nyilatkozó Sárközi Alexandra ezredes, a NAV bűnügyi szóvivője elmondta: "a nyomozás elrendelése óta további két ügy érkezett a rendőrségtől a Híd a munka világába projekttel kapcsolatban". Ezeket az ügyeket a folyamatban lévő nyomozással egyesítették.

Közölte, "a pénzügyi nyomozók házkutatásokat, lefoglalásokat hajtanak végre, tanúkihallgatások történnek". A nyomozás érdekeire hivatkozva Sárközi Alexandra azt nem mondta el, hogy hol tartottak házkutatásokat.

Birkás László, a projekt szóvivője azt közölte a lappal, hogy az eljárásnak nincs hatása a program működésére.

 

 

 

Így legyen ötöse a lottón: igen, ő építteti a felcsúti kisvasutat

A Miniszterelnökségtől kérdeztük, van-e már eredménye az Európai Uniós forrásokat is felhasználó 600 milliós pályázatnak, amelyből kisvasút épűl Felcsútra. Orbán hivatala arról tájékoztatott: a nyertes nem más, mint Mészáros Lőrinc alapítványa, a miniszterelnök kedvenc fociakadémiáját üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány. 

Egyetlen pályázóként a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát is működtető, Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte meg azt a 600 millió forintot, amelyből kisvasút épülhet Felcsútra. Áprilisban még csak annyit lehetett tudni, hogy a felhívásra egy szervezet adott be ajánlatot, azt nem mondta meg a Miniszterelnökség, hogy melyik.

A nyertes májusra lett meg, a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ekkor kötöttek szerződést a miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát üzemeltető A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvánnyal. Az alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc

A támogatás 600 millió forint.

2013-ban kezdődött

A kormány 2013-ban döntött úgy, hogy egy határozattal kiemelt beruházássá nyilvánítja a kisvasutat, egyben elkülönít rá 600 millió forint, részben uniós fejlesztési forrást. A vonatkozó tendert az uniós Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) belül kellett kiírni, melynek célja eredetileg Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye fejlesztése volt. Erre kaptunk összesen 200 milliárd forintot az EU-tól.

Az Átlátszó idén márciusban írta meg, hogy megjelent az a felhívás, amelynek nyertese kisvasutat építtethet Felcsútra (tehát itt még nem a kivitelezőkről, hanem a projektgazdákról van szó). A tenderre március 20-áig lehetett jelentkezni. A felhívás szövegéből ugyanakkor az már a kezdetektől tudható volt, hogy azon csak egy pályázat futhat be. A dokumentumban egészen pontosan az állt:

A támogatott projektjavaslatok várható száma: 1 db.

A kisvasút az akadémia régi álma volt, Szöllősi György korábbi kommunikációs igazgató 2013 tavaszán az Indexnek mondta azt:

“A beruházás tervét évek óta dédelgetjük, de most jutottunk a konkrét kivitelezés előkészítéséig.”

Szöllősi akkor még bizonytalan volt, hogy “tisztán önerőből” valósítanák meg a beruházást vagy sem. A probléma a 600 millió forintról szóló kormányhatározattal fél évvel később megoldódott. 

Nem öncélú beruházás

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a kormány részben az unió pénzét felhasználva közreműködött abban, hogy a miniszterelnök kedvenc fociakadémiája Felcsúton, a miniszterelnök hétvégi házának helyszínén minimális önerőből megvalósíthasson egy régóta vágyott beruházást, a Miniszterelnökség szerint szó nincs ilyesmiről. Mint korábban lapunknak írták:

“Adott esetben úgyszintén kiemelt projektként az ország számos szegletében került már sor uniós támogatással kisvasút fejlesztésre a Közép-Dunántúli régió mellett a Közép-Magyarországi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi régióban is”

Szerintük a 2007-2013-as programozási időszaknak 6 hasonló pályázata volt.

“A felcsúti kisvasút-fejlesztés illeszkedik ebbe a koncepcióba; a fejlesztést lehetővé tevő pályázati felhívás célrendszere teljes egészében összecseng a korábbi, hasonló pályázati kiírások célrendszerével. Tehát nem öncélú turisztikai fejlesztésről van szó, ellenkezőleg inkább elvárás, hogy a projekt a régió meglevő turisztikai adottságaival összhangban, azokra építve valósuljon meg” - írták.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig korábban úgy érvelt: ő nem tud olyan jogszabályról, amelyik Magyarország 3200 településéből bármelyiknek is megtiltaná, hogy kapjon fejlesztési forrást.

A korábban megvalósított hasonló pályázatok egyébként a következők:

  1. „Márianosztra – Nagyirtás közötti kisvasút turisztikai célú helyreállítása”,
  2. „A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút fejlesztése”,
  3. „A Lillafüredi Állami Erdei Vasút ökoturisztikai fejlesztése”,
  4. „Kisvasutak turisztikai célú fejlesztése a Börzsönyben”,
  5. „Értékek találkozása” – „ZSUZSI” Vasúttal a természetbe”
  6. „Daruvonulás Hortobágyon” "A Hortobágy-halastavi kisvasút továbbfejlesztése és új ökoturisztikai attrakciók létrehozása”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az utolsó lekapcsolja a villanyt: a Tigáz is bedobja a törölközőt

Kivonul a lakossági gázpiacról a Tigáz is. Ezzel minden lakossági fogyasztó az államé lesz.

A lakossági gázpiacon az utolsó állva maradt versenycég, a Tigáz is úgy döntött, kivonul erről a – rezsicsökkentés miatt nekik is veszteséget termelő – szegmensből. A jövőben a cég nem kívánja az egyetemes szolgáltatást folytatni – praktikusan főként a lakosságot kiszolgálni.

A cég közleményében ezt írják: "a Tigáz Zrt. hivatalos kérelemmel fordult a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, hogy vonja vissza a Tigáz Zrt. egyetemes gázszolgáltatói engedélyét." (A lépés a szabadpiaci ügyfeleket, tehát praktikusan a vállalkozásokat nem érinti.)

A rezsicsökkentés elüldöz mindenkit

Az elmúlt hetekben sorra jelentették be a gázszolgáltatók, hogy a lakossági üzletágból kivonulnak. A GDF Suez, az E.On, a Telekom, most a Tigáz. Az ok, kimondva-kimondatlanul: a rezsicsökkentéssel masszív veszteséget sózott a nyakukba az Orbán-kormány. A Tigáz is erre utal közleményében: "a Tigáz e döntése része annak a folyamatnak, amely célja a Társaság üzleti tevékenységét összehangolni a szabályzási környezettel és csökkenteni az üzleti tevékenységét érintő kedvezőtlen hatásokat."

Az árampiacon is megvan az első dobbantó: az Elmü-Émásszal szándéknyilatkozatot kötött a kormány a lakossági áramüzletág megvásárlásáról. Ha nyélbe is ütik az üzletet, akkor a fél országot árammal is az állami rezsicég fogja ellátni.

Egyszer csak az államé lesznek

Ha az energiahivatal elfogadja a cég kérelmét (eddig nem volt arra példa, hogy más cégnél ne tette volna meg), akkor minden háztartást az állami rezsicég, az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) fog ellátni gázzal.

Az embereknek elvileg semmi dolguk. A Tigáz átadja, az állami rezsicég átveszi őket, átvétel-átadáskor leolvassák a gázórát, addig a Tigáztól kapják a gázt, utána az ENKSZ-től. Azonban sokáig tart, mire mindenki az állami cégé lesz, akár egy-két évbe is beletelhet, hiszen most minden magáncég minden lakossági ügyfelét át kell adni az állami vállalathoz. (A folyamatról bővebben itt írtunk.)

Pedig a rezsicsökkentés feladásán töri a fejét a kormány

A Tigáz mostani lépése az időzítés miatt furcsa. Épp ma ismertettük azt a levelet, amelyet a kormány Brüsszelnek küldött, és amelyben kilátásba helyezi a gázszolgáltatóknak veszteséget jelentő erőltetett rezsicsökkentési harc végét. (A levél létezését a rezsibiztos, Németh Szilárd lényegében elismerte egy elszólásával.)

Tájékoztatnak mindenről

Az átadás-átvétel időszaka alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók részére a gázszolgáltatás és az ügyfélkiszolgálás minősége folyamatos és zavartalan lesz. A Tigáz ügyfeleinek jelen pillanatban semmi teendőjük nincs a szolgáltatóváltást illetően. A szolgáltatóváltással kapcsolatos teendőkről, változásokról a megszokott formában, időben és teljes körűen tájékoztatja fogyasztóit a Tigáz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már a "fideszes játszóterek" nyomában az EU csalás elleni hivatala

Az unió csalás elleni hivatala tavaly megállapította, hogy az egyik pályázati konstrukcióban magyar részről rendszeresek a visszaélések: a játszóterek építését feltűnően sok helyen túlszámlázták. Míg az uniós átlagár 20 százalékos túllépését az EU még nem tekinti csalásnak, ezeknél az eseteknél többnyire már 35 százalékokról volt szó.

A NOL.hu szerint az így épült játszótereket sokan egyszerűen "fideszesként" emlegetik. A túlszámlázás visszafizetése miatt ugyanakkor nem kell aggódnia a településeknek, úgy tűnik, az állam átvállalja helyettük. A lap úgy sejti, hogy például az áprilisi Magyar Közlönyben megjelent 1,789 milliárd forintos támogatás „egyes önkormányzatok számára működőképességük megőrzése érdekében" akár erre is elmehet. A találgatás oka, hogy nem részletezték, hogy pontosan mire megy majd el ez a pénz annál a 140 helyhatóságnál, aki kapja.

Az LMP-s Sallai R. Benedek úgy nyilatkozott a NOL-nak: sokak közreműködése és „félrenézése" kellhetett a csalásnak látszó ügyletekhez: a teljesítési igazolásokat az önkormányzatok aláírták, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőrei felkeresték a helyszíneket, az utalásokat a hivatalban is jóváhagyták, mindenki mindent rendben talált. Ezért a párt beperelte az MVH-t az adatokért, és a legfőbb ügyészhez is kérdést intézett a nyomozással kapcsolatban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tolvajkormány vesztésre áll a cigarettával szemben

Hiábavalónak tűnnek a kormány eddigi dohányzásellenes intézkedései: egyre drágább a cigaretta, és egyre kevesebb helyen lehet rágyújtani.

rendszeresen dohányzók aránya, a fiatalok között pedig többen cigarettáznak, mint hat éve, írta a Népszabadság. 

Ugyan a hivatalos adatok szerint visszaesett a forgalom, valójában inkább megnőtt a feketepiac és jól járnak a csempészek. A lap meg nem nevezett piackutatókra alapozva azt írja, hogy a feketepiac részesedése tíz százalék fölé nőtt, ami 50 milliárd körüli forgalmat jelent. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Náci vagyok, vállalom! Vona meg a barátom

A Jobbik két éve tart szélsőjobbról középre, hogy minél több embert megszólíthasson. Ennek egyik záloga, hogy leválasztják magukról azokat az elemeket, amelyek miatt őket náci pártnak tartják. Legalábbis szómágiával és a fiatalos brand építésével ezt a látszatot akarják kelteni, de a valóságban ezer szállal kötődnek olykor vállaltan náci „civil szervezetekhez”. Bemutatjuk az exrendőrökből, exkommandósokból álló, a soraiban jobbikos politikusokat is tudó Betyársereget, Magyarország talán legveszélyesebb alakulatát, amelynek többek között azért örülnek a Jobbikban, mert úgy érzik, ők megtehetik azt, amit a párt már nem.

Mi a náci? Ez egy nagyon érdekes kérdés. Van faji öntudatom, van nemzeti öntudatom, szociálisan érzékeny vagyok, egy bizonyos formában vallom a fajok közti hierarchiát, autokratikus rendszerben gondolkodom. Ha a liberálisok szemében ez nácinak számít, akkor én náci vagyok.

– mondta az Indexnek Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. Tyirityán nem nyilatkozott még nekünk, sem más mainstream médiának. Büszkén vallja, hogy a cigányok kevesebbet érnek, mint az árja magyarok, Adolf Hitler népirtását pedig saját megfogalmazása szerint alternatív nézőpontból közelíti meg.

A Jobbik két éve tart középre, 2015 nyarán már szinte unalmas velük kapcsolatban cukiságkampányról beszélni, ugyanakkor a párt értelmiségi-fizikális holdudvarában továbbra is ott vannak azok a neonáci szervezetek, amelyeket a néppártiságra hajtó Vonáék nemcsak megtűrnek, hanem rokonszenvvel tekintenek rájuk, támogatnak. Ez pedig némiképp árnyalja azt a képet, amit a Jobbik mindenképpen kommunikálni szeretne magáról: hogy sokszínű, fiatalos, és legfőképpen már nem olyan habzó szájjal zsidózó-cigányozó, mint volt pár éve.

De vajon mekkora a különbség a píár és a valóság között? Ennek megértéséhez most részletesen bemutatjuk a Jobbikkal ezer szálon összefonódott Betyársereget, Magyarország talán legveszélyesebb civil szervezetét.

A munkásságukról leginkább azt érdemes tudni, hogy legalább 30-40 fős bandába verődve, meghívásos alapon járják az ország településeit. Interneten keresztül bárki megrendelheti őket, és mint egy jogsegélyszolgálat, ha úgy érzik, hogy az adott faluban a rendőrség nem végzi jól a dolgát, nem lép fel kellő hatékonysággal az általában cigány származású vélt vagy valós bűnözőkkel szemben, akkor megjelennek. Fizikai atrocitásig ritkán merészkednek, az ő módszerük inkább a megfélemlítés. Persze mindig hozzáteszik, hogy csak az fél, akinek félnivalója van.

Ha kíváncsi, milyen, amikor a Betyársereg megszáll egy települést, és egy átlagos magyar falu szociokulturális közegében hogyan csapódik le, amikor megjelenik 30 kigyúrt maszkos ember, hogy erőt mutassanak, akkor olvassa el ezt a cikket >>>

 

Majd akkor szóljanak, ha már folyik a vér

Két cigány család viszálya durvult el, miután az egyik családfőt kommandósok vitték el uzsorázás miatt. Aztán összekaptak a szélsőjobbos földesúrral, aki hívta a neonácikat. A rendőrség tehetetlen. A vidéki Magyarország problémái egy faluba sűrítve, amiről valószínűleg nem is hallott eddig. Tovább

Gyurcsány a hibás

A Betyársereg 2008-ban alakult, mert „elkezdtek kételkedni a rendszer demokratikus mivoltában, és valahogy szembe akartak szállni a a fennállóval”. Azt mondják, azért, mert kellett a tüntető tömegen belül egy olyan szerveződés, aminek „erős arculata van”, képzett, és az utcai harcokból szakavatottabban ki tudja venni a részét. A Betyársereg tagjai már a 2006-os eseményekkor is ott voltak a frontvonalban, igaz, akkor még leginkább Tyirityán nélkül.

A Betyársereg vezetője 2006 őszén szabadult az ország legszigorúbban őrzött fegyházából, Sátoraljaújhelyről. Egy év nyolc hónapot ült rasszista indíttatásból elkövetett súlyos testi sértés miatt.

Azt állítja, politikai elítélt volt: „Akkoriban a Vér és Becsület nevű szervezet vezető aktivistája voltam, belekeveredtem egy cigány fiatal megverésébe, de abban a formában nem követtem el azokat a dolgokat, amik miatt aztán lecsuktak."

Tyirityán ma már meglepő visszafogottsággal beszél a kezdeti időkről: „Túlzó gondolatok szülték a Betyársereget. 2008-ban túldimenzionáltuk, túlmisztifikáltuk a forradalmi hangulatot, de mostanra megtalálta a helyét a szervezet, ami leginkább egy patrióta sportmozgalom. A sport pedig a honvédelem előszobája.”

A Betyárseregben valóban fontos a sport, a fizikum. A tagok folyamatosan edzenek, karbantartják a testüket, nem ereszthetnek le. Félévente korosztályonként fizikai állapotfelmérésen vesznek részt, aki nem üti meg a szintet, kihullik. Hogy miért van szükség arra, hogy a Betyársereg tagjai tökéletes fizikai állapotban legyenek, Tyirityán azt mondja, hogy

a Betyársereg alapvetően egy sportklub.

Több tag aktívan versenyzik, van, aki nemrég nyert kempó-világbajnokságot, más meg utcai harcban lett Európa legjobbja. Tyirityán szerint a sikeres sporteredmények ahhoz is hozzájárultak, hogy a szomszédos országokban megszűntek a magyarverések: „Nemrég Dózsa György szülővárosában vertük el a román bajnokot. Ez ott helyben sokat számít, tudják, hogy a magyarokkal vigyázni kell.”

Persze ez elég abszurd feltételezés, ő sem biztos benne, hogy így van. De reméli.

Zsoldosok a halálfejes maszkok mögött

Konkrét számot nem akart mondani Tyirityán, csak annyit, hogy a Betyárseregnek nagyjából kétszáz tagja van. Kétszáz ember még sem sok Magyarországon, de ha úgy nézzük, hogy ők mind leszerelt rendőrök, katonák, zsoldosok, titkosszolgálati tisztek és egyéb erőszakszervezetek korábbi tagjai, akkor már más a helyzet.

Kétszáz olyan emberről van szó, akik ha arról lenne szó, szervezetten és fegyelmezetten tudnak mozogni egy utcai harci szituációban, és profi fegyverhasználók.

Nem véletlen, hogy 24 órás megfigyelés alatt állnak. Ezt rendőrségi forrásaink és Tyirityán is megerősítették. Emellett a hatóságoknak két beépített emberük van a Betyárseregben: egy rendőr és egy TEK-es. Tyirityán azt mondja, tudja, hogy vannak náluk beépített emberek, próbálkoznak is kiszűrni őket, de ez szinte lehetetlen. Úgyhogy inkább megpróbálnak együtt élni velük. A Tyirityán mellett ülő, a beszélgetés alatt csak ritkán megszólaló Gábor szerint

az féljen, akinek van félnivalója. Nekünk nincsen, mi nem csinálunk semmi olyat, amit törvénytelen.

Ezzel legfeljebb elméleti síkon lehet vitatkozni, ugyanis a rendőrség hivatalból vagy feljelentés alapján még egy vizsgálatot sem folytatott a Betyársereg ellen. Az más kérdés, hogy a gyöngyöspatai masírozás után a parlament éppen azért szavazta meg, hogy a tiltott közbiztonsági tevékenység szervezése és végzése tényállásként bekerüljön a Btk.-ba meg a Ptk.-ba, hogy ne ismétlődhessen meg az akkori szituáció. Az, hogy nem rendészeti szervek megszálljanak egy települést, és ott igazságosztósdit játsszanak. 

Pedig a Betyársereg ezt csinálja, csak valamivel visszafogottabban, mint Gyöngyöspatán. A beszélgetés alatt Tyirityán többször is említette, hogy feszegetik a szólásszabadság határait, de a törvényesség keretein belül maradva. Legutóbbi akciójuk során hónapokig állomásoztak Szúcson, voltak, akik szerint megfélemlítették a cigányokat, voltak, akik szerint meg nem. Az viszont biztos, hogy Tyirityánék sikeresnek értékelték az akciót.

Szúcson az történt, hogy egy helyi vállalkozó azt állította, hogy egy cigány család lopja a fáját, a rendőrség pedig nem tesz semmit. Megérkezett a Betyársereg, onnantól kezdve a rendőrség 24 órás megfigyelés alá helyezte a falut, a vállalkozó pedig nem panaszkodott többet, mert szerinte a rendőri készültség miatt „a cigány nem tudott tovább lopni”.

Mi csak a jelenlétünkkel felhívjuk a figyelmet egy problémára, aztán átadjuk a terepet a rendőrségnek. Eszünk ágában sincs rendészeti szerepet betölteni.

És vajon Tyirityán el tud képzelni olyan állapotot, hogy okafogyottá váljon a Betyársereg léte?

„Igen, ha olyan kormányzat kerül hatalomra, amelyik ellátja azt a szerepet, amit a Betyársereg betölt” – hangzott a válasz. 

Együtt 2018: Jobbik + Hatvannégy Vármegye & Betyársereg

Miközben a jobboldali értékekről beszélgetünk, megkérdezem, vannak-e olyan tagjaik, akik a Fideszt támogatják. Erre Tyirityán csak nevetett, majd később megjegyezte, hogy azért a Fideszt „nyilvánvalóan” nem támadják, mégiscsak egy alomból jönnek.

De természetesen a párt, amit mindenben támogatnak, az a Jobbik.

A Jobbik és a Betyársereg 2009-ben együttműködési megállapodást kötött, de ez csak annyit jelent, hogy „támogatjuk egymást, részt veszünk egymás rendezvényein”, de pénzt nem kapnak tőlük. Bár a Betyársereg közvetlenül valóban nem kap pénzt a Jobbiktól, a párt alapítványa tavaly közel 40 millió forinttal támogatta a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, aminek a vezetője Toroczkai László, aki lényegében életre hívta a sereget, megrajzolta a logóját, majd átadta Tyirityánnak. Toroczkai ma Ásotthalom polgármestere a Jobbik színeiben.

Nem volt mindig felhőtlen a viszony a Jobbik és a Betyársereg között. Tyirityán 2009-ben egy gyulai rendezvényen megütötte Novák Elődöt, mire akkor a párt úgy reagált, hogy meg akarta tiltani a kettős tagságot, mondván, a Betyársereg tevékenysége nem illeszkedik a Jobbik arculatába. Egy darabig Vona is beleállt a konfliktusba, de aztán elsimult az ellentét, és mint a pártelnök nyilatkozta nemrég: a Betyársereg fontos szervezet, amely informálisan együttműködik a Jobbikkal. Hogy egész pontosan milyen ez az együttműködés, arról Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke beszélt korábban egy szekszárdi fórumon:

Sajnos, így lavírozni kell néha olyan területre, amikor azt mondjuk, hogy a szélesebb rétegek megszólítása érdekében a fogalmazáson, bizonyos dolgok megfogalmazásában vigyázunk arra, hogy ne sértsünk meg adott esetben egy csoportot.

– mondta az Országgyűlés egyik alelnöke. Sneider így folytatta: „Ezt tudomásul kell venni, kell egy munkamegosztás. Azért jó, hogy van egy Betyársereg, azért jó, hogy van a Hatvannégy Vármegye, mert ők megtehetik azt, amit én nem tehetek meg bent a parlamentben, mert nekem arra kell figyelnem, hogy az egyszerű helyi polgár is, akiben mondjuk semmi nemzeti érzés nincsen, mégis azt mondja, hogy szimpatikus ez a Jobbik, rá fogok szavazni. Nem könnyű dolog."

TEK-es, betyár két jó barát, vígan üti egymás arcát

A Betyársereg és a Jobbik tagsága között számos összefonódás van, például Szabó Attila, aki Vecsésen önkormányzati képviselő, de a többség nem tölt be politikai funkciót, csak tagja a pártnak is. Ami azért is érdekes, mert Vona Gábor többször nyilvánvalóvá tette, hogy egyesével fogja lenyesegetni a Jobbik vadhajtásait, ugyanis az új irányvonal szerint a pártban nincs helye nyílt cigányozásnak, zsidózásnak. Legalábbis a mainstream médiában ezt mondja, hogy hihetőbb legyen a Jobbik arculatváltása.

Az az arculatváltás, amelyik a magát náci szervezetként definiáló Betyárseregnek is nagyon bejön:

Normális dolognak tartom az arculatváltást, örülök annak, hogy a Jobbik a közérthető és gyakorlati formáját keresi a jobboldali értékrend megvalósításának. A jobboldal fogalmait a második világháború után démonizálták, de most a Jobbik megmutathatja, hogy lehet ezt életképesen is csinálni.

Hogy a vadhajtások alatt Vona például a Betyárseregre is gondolhatott, Tyirityán azt mondja, hogy nagyon sok dologban nem értenek egyet Vonával, ennek ellenére nagyon jó barátok: „Ő egy nagyon tehetséges politikus, aki mögött spirituális erő is van. Ha pedig támogatnom kell egy politikai erőt, az nyilvánvalóan a Jobbik.” Hogy Tyirityán miért tart ki töretlenül az onnan nézve már-már liberálisba hajló (lásd erről a cikkünk: Vona Gábor a béke hírnökének tartja magát) Vona mellett, azt maga Vona válaszolta meg pár hónapja a Betyársereg honlapjának adott interjújában. A lényeg: ha a Jobbik hatalomra kerül, mindenki teszi majd a dolgát, Vona pedig nem fogja gátolni ebben a Betyársereget.

Tyirityán azt mondja, egyre népszerűbb a Betyársereg, ami már országosan is mérhető. „Nagyon sok rendvédelmi dolgozó szimpatizál velünk, például a rendőrségen belül is. A TEK-et is sportoló fiatalok alkotják, akikben megvan a rend iránti szimpátia. Az értékrendünk azonos a rendvédelmi dolgozókéval. Tűzoltóknál, de még a vám- és pénzügyőröknél is népszerűek vagyunk.”

Mint mondta, erre nincsenek bizonyítékai, de az exrendőr, exkommandós tagok természetesen most aktív rendőr, kommandós kapcsolatokkal is rendelkeznek. Informális kapcsolataik tehát minden fegyveres szervezettel vannak. Korábban írtunk arról, hogy a TEK-be is beépülhettek. Tyirityán szerint beépülésről nincs szó, legfeljebb fordítva, de a különböző rendezvényeken találkoznak egymással a betyárseregesek meg a TEK-esek, „a ringben pedig komoly sportbarátságok szövődnek”.

Valami probléma lehet származásilag

A Betyársereg népszerűségét nehéz egzakt számokkal megmutatni, az ország kisebb településein járva azt tapasztaljuk, hogy sokan hallottak róluk, és nem úgy közelítik meg a kérdést, mint mondjuk Budapesten. Szúcson például egy cigány származású lány mondta, hogy „nekem nem jön be ez a fajgyűlölet, de azért örülök, hogy itt vannak, mert azóta Gulyásék nem szólnak be olyanokat, hogy megbaszlak, kurva”.

A Betyársereg nyíltan rasszista szervezet, ebből a szempontból lehetséges nézetkülönbség Tyirityán és Vona között. A pártelnök ugyanis újabban már verbálisan nem tesz különbséget cigány és nem cigány származású emberek között, hanem azt hangoztatja, hogy hasznosság és becsületesség függvénye, kihez hogy viszonyulnak.

Ezzel szemben Tyirityán gondolatai a témáról a következők:

A Betyárseregnek nem lehet cigány tagja. Alapvetően van egy rassztudatunk. Ez nem ad rá lehetőséget, hogy más identitáshoz tartozó személy a Betyárseregbe kerüljön. Ez nem gyűlöletalapú kirekesztés, ez egyszerű szegregáció, amit vallunk. A cigányok menjenek a cigány önvédelmi szervezetekbe.

Na és hogyan lehet megállapítani, ki a cigány és ki nem az?

A magyarság is egy elég érdekesen összetett fajtajelleggel bíró náció. A kun típusú emberek teljesen kreol bőrűek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében nagyon erős a Betyársereg, és ott van egy-két kun beütésű fiú közöttünk, hogy első ránézésre, azt mondanád, hogy bassza meg, itt valami probléma van származásilag.

Hogy Tyirityán gondolataiban mennyire tesz alá-fölérendeltségi viszonyt a rasszok között, azt legegyszerűbben talán az érzékelteti, hogy beszélgetésünkkor többször elhangzott a cigány szinonimájaként a majom kifejezés.

Adolf Hitlerrel és Bayer Zsolttal az ember elembertelenedése ellen

Ha azt gondolná bárki, hogy az a legkeményebb, ahogy a cigányságról beszélnek, akkor még lehet fokozni. Tyirityán azt mondja, hogy ő már nem áll le vitatkozni arról, náci-e vagy sem. Egy biztos, van egy történelemszemlélete, ami a „II. világháborút alternatív megközelítésbe helyezi”.

A Betyársereg vezetőjét legutóbb meggyanúsították, hogy ők szervezik az Adolf Hitler-emléktúrát. Tyirityán ezt kikérte magának, mondván, nem ők szervezték, csupán megkérte őket egy ismerőse, hogy népszerűsítse, ők pedig eleget tettek a kérésnek. „Miért ne reklámoznám? Egy demokratikus berendezkedésű országban teljesen normális, hogy valaki Hitler személyét más irányból közelíti meg.” Nem akartam belemenni, hogy mit gondol pontosan Hitlerről, odáig jutottunk, hogy meghatározó történelmi szereplőnek tartja, amit mindenki máshogy értékel.

„Egy liberális demokráciának nem az a lényege, hogy gyűlölöm, amit mondasz, de bármit megtennék azért, hogy mondhasd?„ – tette fel a kérdést.

Mire visszakérdeztem: ha ő autokratikus rendszerben gondolkodik, akkor miért ragaszkodik annyira a liberális demokrácia alapértékeihez? Talán ennyire tetszik neki ez a berendezkedés? A válasz: „Nem tudom 100 százalékosan azt mondani, hogy a liberális demokrácia jó, de ha már ebben élünk, akkor ragaszkodjunk ennek a szabályaihoz."

Meglepő válasz valakitől, akinél szinte senki sem áll távolabb az országban a demokratikus és a liberális értékektől. Még Vona Gábor sem, aki csak annyit mondott magáról, hogy „nem vagyok demokrata”. Hogy Tyirityán mennyire nem demokrata, azt a következő, fenyegetéssel felérő anekdotája érzékelteti: 

Fel akartuk lépni az ember elembertelenedése ellen. A Bayer Zsolt mondott egy nagyon jó példát erre,

azt, hogy sajnos annyira kezd katasztrofálissá válni a közállapot Európában és Magyarországon is, hogy eszébe jutott Bergman Kígyótojás című filme. A weimari köztársaság idején játszódik. Az iszonyatosan dekadens művészi formák a homoszexualitással meg mindennel együtt, egy berlini kabaréban fulladoznak bele a mocsokba-takonyba ezek a deviáns emberek, és a germán ősvallást parodizálják. És akkor megjelenik ott pár SS-legény, és bemennek és intelligens brutalitással szarrá verik a tulajdonost. Azt mondja Bayer, hogy erre a szintre nem szabad eljutni. És tényleg nem szabad eljutni. Már pedig ez az embertípus, hidd el, hogy már létezik. És hidd el, ki fogja nyilvánítani a nemtetszését a társadalmi problémákkal szemben."

Mielőtt bárki megijedne, hogy akkor mondjuk kétszáz exkommandós megjelenik a Pride-on, és intelligens brutalitással szarrá verik a fél társaságot, meg lehet nyugodni, Tyirityán a közelébe sem fog menni. Azt mondja, ma már túlságosan súlyos büntetőjogi kategóriába esik, ha „felpofoznak egy buzeránst”, úgyhogy ő most leginkább azzal tiltakozik, hogy nem megy oda.

Félelem a halálfejes maszkok mögött

Ha együtt masíroznak valahol a Betyársereg tagjai, többségük maszkot visel. Tyirityán szerint részben azért, mert van egy „pszichikai elrettentő ereje”. Másrészt viszont a társadalom nem túl toleráns velük szemben, azt mondja, sok embernek kerül veszélybe a munkahelye, ha kiderül, hogy ebben a szervezetben bármilyen szerepet vállal. A vezér szerint volt, akit biztonsági cégből rúgtak ki a „betyársága” miatt, volt, aki sportolt, de nem kapott tovább támogatást, és volt olyan is, akinek egy multitól rakták ki a szűrét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tarlós elképesztő stílusban szólt vissza egy DK-s képviselőnek

Gy. Németh Erzsébet, a DK önkormányzati képviselője szombaton azt mondta Tarlós Istvánról: az ő alkalmatlansága és kegyvesztettsége vezetett ahhoz, hogy a kormány rátette a kezét a budapesti fejlesztésekre is és személyes felelőssége, hogy mennyi pénz tűnik el emiatt "fideszes zsebekben". Budapest főpolgármestere a viszontválaszra úgy tűnik, hogy rápihent a hétvégén, de most elővette "szebbik" stílusát és nem kímélte az ellenzéki politikust.

Íme Tarlós válasza változtatás nélkül:

Eddig sem feltételeztem, hogy Gy. Németh Erzsébetet egyszer az Akadémia tiszteletbeli tagjaként köszönthetem, de amit az M3-as metró- és a csillaghegyi árvízvédelmi törvényről nyilatkozott, az egyenesen a mély sötétség.

Túl azon, hogy a törvény tartalma nem az, amit Gy. Német halandzsál, de az előterjesztést magam kértem. A szövegezését Gulyás Gergely a Fővárosi Önkormányzat munkatársaival közösen készítette.

Maga a törvény csupán az engedélyezési eljárások egyszerűsítését célozza, és szó sincs arról, hogy a projektek felügyeletét az állam venné át.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Brutális menekültrohammal néznek szembe a kamionosok

Bejárja a világot a felvétel, amelyen az látható: több tucat menekült próbál felkapaszkodni egy kamionra Angliában, Calais-nál. A videó egy turistabuszból készült és azzal nyugtatja az idegenvezető az utasokat: nem kell pánikolni, mert minden ajtót bezártak. 

Mindeközben őrizetbe vettek a brit hatóságok egy magyar kamionost embercsempészet gyanújával. A BBC hétfői beszámolója szerint a kamion Hollandiából érkezett kompon a kelet-angliai Killingholme kikötőjébe. A brit határőrség felnyitotta a rakteret, ahol 51 illegális bevándorlót talált.

A Grimsby Telegraph című regionális online hírportál szerint albán állampolgárok próbáltak Angliába jutni a magyar kamionnal. Az albánokat – akik között egy várandós nő is volt – kórházba szállították, a magyar kamionsofőrt pedig őrizetbe vették illegális bevándorlás elősegítésének gyanújával.

A hírportál rendőrségi forrásai szerint nem szúrópróbaszerű ellenőrzésről volt szó; a brit határőrizet előzetes információk alapján állította meg a magyar kamiont.

A határőrizeti hatóság térségi parancsnoka, Mark Robinson a hírportálnak kijelentette: azt gyanítja, hogy a mostani és az elmúlt hetek hasonló incidensei mögött egy szervezett bűnözői csoport áll. Hozzátette: a kelet-angliai kikötőkbe korábban is érkeztek illegális bevándorlók, de nem annyian, mint mostanában.

Június első hetében hatvannyolc embert, köztük két várandós nőt találtak a brit határőrök lengyel kamionok rakterében a délkelet-angliai Harwich kikötőjében. A négy lengyel kamion szintén Hollandiából érkezett komppal.

Tavaly augusztusban a Harwich közelében működő Tilbury kikötőkomplexumban – a Londont kiszolgáló fő tengeri kikötőben – 35 embert találtak egy konténerben, amely Belgiumból érkezett; egyikük meghalt. Ebben a csoportban, amely zömmel afgánokból állt, gyerekek is voltak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyre jobban megy az "új Közgépnek"

A MÁV-tól nettó 14 milliárd forintért kapott vasútfejlesztési munkát konzorciumtársával a Duna Aszfalt Kft., az új magyar építőipari sikercég – közölte a napi.hu.

A Duna Aszfalt Kft.és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. alkotta konzorcium nyerte meg a 80-as számú vasútvonal Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád közötti, mintegy 36 kilométeres szakaszának felújítására kiírt közbeszerzést nettó 13,98 milliárd forintos ajánlattal – olvasható a napi.hu cikkében.

A portál szerint a Duna Aszfalt eddig főként út- és közműépítéssel, környezetvédelmi és vízügyi projektekkel foglalkozott. A társaság a beszámoló szerint látványos fejlődést produkált az elmúlt néhány évben, a 2011-es 18,7 milliárd forintos nettó árbevétele 2012-re 28,1 milliárdra, 2013-ra 54 milliárdra nőtt, de a forgalom tavaly ugrott meg igazán, 86,5 milliárd forintra.

Adózott eredményük a 2011-es 406 millióról 2013-ra 3,8 milliárdra, majd 2014-re 7,37 milliárdra hízott. Két tulajdonosa, Szíjj László és Varga Károly 2013-ban 1,8 milliárd, 2014-ben pedig 5,6 milliárd forintos osztalékkal gazdagodott – közölte a napi.hu.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Volt NAV-osztályvezető ellen emeltek vádat

Kilencvenmillió forintos áfacsalásban vehetett részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt osztályvezetője, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt hivatali vesztegetés elfogadása, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt – tájékoztatta a főügyész hétfőn az MTI-t.

Keresztes Imre közleménye szerint a kiemelt jelentőségű, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az adóhatóság egyik regionális igazgatósága áfaellenőrzési osztályának volt vezetője és kilenc társa ellen nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak bizonyos cégek megszerzésében, hogy tényleges gazdasági tevékenységet nem végezve, a nevükben fiktív, visszaigénylésre jogosító áfabevallásokat nyújtsanak be az adóhatósághoz, és a kiutalt összegekből részesedjenek. Megállapodásuk lényegi eleme volt, hogy a megszerzett gazdasági társaságok székhelye a NAV azon igazgatóság illetékességi területére essen, ahol az osztályvezető dolgozott. Ha nem így volt, akkor közvetítőkön, illetve a gazdasági társaságok ügyvezetőin keresztül a cégek székhelyét megváltoztatták.

A vád szerint az osztályvezető segített a cégek kiválasztásában, ellenőrizte az adatait az adóigazgatási nyilvántartásokban, egyeztette társaival a bevallások benyújtásának időpontját, a bennük szerepeltetett összegeket és a bevallás esetleges ellenőrzésével kapcsolatos teendőket.

A főügyészség a NAV volt osztályvezetőjét folytatólagosan, vezető beosztású személy által, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, emellett bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint bűnsegédként hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.

Az állami költségvetésnek okozott csaknem kilencvenmillió forintos vagyoni hátrányból lefoglalással mintegy 23 millió forint megtérült. Ha az adóhatóság kiutalta volna a további fiktív áfabevallásokban feltüntetett összegeket, akkor az állami költségvetésben még 60 millió forint vagyoni hátrány keletkezett volna.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV