Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Orbánt gúnyolták Simicskával az Omega felcsúti koncertjén

Az Omega tegnap lépett fel a felcsúti stadionban, amiért igencsak sok kritikát kaptak. Ehhez képest olvasóink arról számoltak be: meglepődhetett a közönség, hogy amíg a "Régi csibészek" című klasszikus számukat játszották, addig a fentebb látható Orbán Viktort és Simicska Lajost kiparodizáló videó ment. 

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az együttest is, hogy megkérdezzük, tényleg valódi-e a kép és igaz-e, hogy a videót levetítették a koncerten és ha igen, mit kívántak ezzel üzenni a közönségnek. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Mindenesetre annyit tudni, hogy mikor a paródia először megjelent még márciusban, az Omega frontembere, Kóbor János úgy kommentálta ezt az Origónak: ennyi még belefér, ennyit még a politikusoknak is el kell viselniük.

 

 

 

 

Társadalombiztosítási finanszírozást kap a Dévény-módszer

A jövőben az egészségbiztosító finanszírozza a csecsemők és kisgyermekek a Dévény Anna Alapítvány által alkalmazott Dévény-módszerrel történő kezelését - derült ki a pénteki Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendeletben.

Az egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet értelmében az Egészségbiztosítási Alap terhére vehető igénybe a csecsemők és kisgyermekek egész testre kiterjedő komplex habilitációs kezelése és a szopási problémás csecsemők és beszédproblémás kisgyermekek Dévény-módszerrel történő kezelése.

Az egész testre kiterjedő komplex habilitációs kezelés idegfejlődési zavar, idegrendszeri sérülés esetén a test összes idegvégződésének a Dévény-módszer rendszerében meghatározott módon fejtől az alsó végtagig kézzel történő direkt ingerlése útján történik.

A szopási problémás csecsemők és beszédproblémás kisgyermekek esetében pedig a nyak, a koponya, az arc és a szájüregben elérhető idegvégződéseknek a Dévény-módszer szerinti, kézzel történő direkt ingerlése útján zajlik.

Az eredeti és egyedülálló módszert Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki 1976-tól kezdődően, kettős képzettségének gyakorlati tapasztalatai alapján. A 21 év alatt háromezer kezelt gyereknél - szülési oxigénhiány miatt idegrendszeri károsodásban szenvedő csecsemőknél és különböző típusú mozgássérülési problémával küszködő gyerekeknél - 80 százalékban teljes gyógyulást, 15 százaléknál javulást értek el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Primitív kormánykampányról ír a Die Presse

A vezető osztrák lap, a Die Presse “Orbán ‘primitív’ plakátháborúja” címmel ad hírt arról, hogy a miniszterelnök a menekültek ellen uszíttat, miközben azt fontolgatja, hogy lezárja a szerb határt.

Ha valaki azt gondolja, hogy ezek a hirdetések a jobboldali, radikális Jobbiktól erednek, az téved. Az akciót a Fidesz-kormány éceszgéberei találták ki. A kampány az erősen vitatott nemzeti konzultáció része. A cél pedig az, hogy a hatalom legitimitást kapjon a bevándorlási törvények megszigorításához.

Sok magyart dühít azonban, hogy a kérdések nagy része manipulatív. És az óriásposzterek csak az utolsó cseppet jelentették a pohárban.

Még kormányközeli sajtóorgánumok is rossz szájízzel fogadják a hadjáratot. Olyan jelzőkkel kommentálják: mint ‘primitív’, illetve “emberhez méltatlan”. Kifogásolják azt is, hogy a szöveg magyarul és lekezelő, tegező formában íródott. Emellett értetlenség kíséri, hogy menekülttáboroktól távol is elhelyezték azokat.

Sokan feltételezik ezért, hogy a kabinet igazából a társadalom alantas ösztöneire próbál rájátszani, mert szeretné kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából. Ám eközben nyilvánvalóan nem számít, hogy a Fidesz által felkarolt témáknak nem sok közük van a valósághoz, hiszen Magyarország pl. nem célpont a bevándorlók számára. A halálbüntetés visszaállítása pedig az uniós jogba ütközik – írja a Die Presse.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár János is elmondhatta "őszödi beszédét"

Érdekes történetről számolt be Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja. Állítása szerint Lázár János egy június 8-án tartott szekszárdi építészeti fórumon meglehetősen őszintén beszélt és kritizálta az államot.

A politikus blogján azt írta, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevallotta, "részben túlszabályozás, részben értelmetlen bürokrácia, részben öncélú bürokrácia van Magyarországon". Úgy fejtette ki:

Riasztó állapotban van az állam, nagyságát, mozgásképtelenségét és az elnehezültségét – a magyar szó, hogy elnehezült valaki vagy elnehezült valami jól adja vissza – és azt mondják a mi munkatársaink, illetve azt tanácsolják nekünk, hogy három-négy dologhoz próbáljunk hozzányúlni: az egyik az adóeljárásrend, nem az, hogy mennyi adót kell fizetni, hanem hogyan kell adózni: ugye a söralátéttől most már egy sörgyárig jutottunk, ami szükséges, mert a söralátét olyan messze van, hogy inkább egy sörgyár nagyságú egy alátét adóbevallás. (...) Engem azzal bízott meg a miniszterelnök úr, hogy a rám jellemző hát ööö... vakmerőség – fogalmazzunk egy szalonképes szóval – a rám jellemző vakmerőséggel próbáljak a bürokráciának nekiesni és majdnem már az elhalás állapotába jutottam, mert a minisztériumok semmiféle segítséget nem adtak arra, hogy a rájuk vonatkozó szabályokat hogyan lehetne megváltoztatni, hiszen az a létezésük alapjait veszélyeztetné (...).

De a Fidesz vezető politikusa arra is kitért, "érdekkijáró, posztkádári kultúrában élünk 30 éve." Ám ezt követően jött még csak a java:

Mi a nyugat-európai bérekkel versenyezni a következő 20 esztendőben nem tudunk (...).

(...) általában a magyar képzés jó munkaerőt teremt, ráadásul miután titkolt és látens idegengyűlölet tombol tulajdonképpen mindenhol a világban, ezért szívesebben alkalmaznak fehér magyarokat, mint bárki mást. Az onnan látható, hogy ha valaki magyar útlevéllel vállal Spanyolországban munkát, akkor 100 euróval eleve, vagy 200 euróval eleve többet kap a román állampolgárhoz képest – csak az útlevél alapján – és akkor még nem is fogtak rá jelzőt és nem is nézték meg, tehát más a besorolása, automatikusan.

A jövőről pedig így fogalmazott Lázár:

(...) a következő időszakban nagyon fontos, hogy megpróbáljunk minél több embert érdekeltté tenni a változásban, mert szerintem öt év kormányzás után olyan változásokat kell csinálni, amik strukturális és kulturális változásokat jelentenek. Tehát sokkal mélyebb változásokra van szükség az országban ahhoz, hogy jobb dolgok történjenek, vagy jobb dolgok legyenek, mint az, hogy most jön egy kormány, aztán jön egy másik."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

EU-USA partnerség: lesz magyar "NEM"-koalíció?

A vita a nagy vita miatt elmaradt - ez történt a héten az Európai Parlamentben az EU és az USA közt megkötendő szabadkereskedelmi egyezmény alapelveit rögzíteni hivatott előterjesztéssel. A Brüsszelben működő magyar képviselők döntő többsége ellenzi a megállapodást, főleg azon passzusait, amelyek a beruházó és az állam közötti jogviták rendezését szabályozná. Az összeurópai képlet azonban árnyaltabb: a támogatók az egységesedő piac előnyeivel érvelnek, a kritikusok pedig a multik előretörésétől tartanak.

Nagyobb piac, gyorsabb növekedés, több munkahely kontra globalizációs ártalmak – így összegezhetők az EU és az Egyesült Államok piacának összehangolása mellett és ellen felhozott érvek. Az Európai Bizottság látványos példatárral kecsegteti az üzleti köröket és a választókat, hogy nyújtsanak támogatást a most formálódó szabadkereskedelmi megállapodáshoz. A szakapparátus igazán vonzó távlatokat vázolt fel: a megállapodással 850 milliós piac jön létre, nő Európa kiviteli többlete az Egyesült Államokba, javul a foglalkoztatás, az áruk, szolgáltatások olcsóbbak lesznek, az új termékeket gyorsabban be lehet vezetni a piacra, az előzetes engedélyezés, bevizsgálás ideje lerövidül, egyszerűsödik, és kevesebb ráfordítást igényel. A megállapodásnak globális jelentősége is volna, amennyiben most folynak a tárgyalások a Csendes-óceáni partnerségről; ez egy tucat állam szabadkereskedelmi társulását hozná létre, a nagyok közül például Kanadát, Mexikót, Ausztráliát, Vietnamot csatlakoztatná rá az USA piacára – és viszont (Kínát nem).

A hivatalos nevén Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség, angol rövidítéssel TTIP előnyeiből a bizottsági érvelés alapján mindenki részesedik, nagyok és kicsik, ipari cégek, szolgáltatók, farmerek. No és persze a fogyasztók. Az európai autóipar a vámok eltörlésével hatalmas pótlólagos piachoz juthat az Egyesült Államokban, a szabványok, engedélyezési eljárások egységesítésével ugyanaz a modell kerülhet forgalomba az óceán mindkét partján, az új elektromos gépkocsikat pedig már közös szabályok alapján fejleszthetik ki. Az európai cégek pályázhatnak az USA közbeszerzésein, megnyílik előttük az ottani, eddig zárt légi közlekedési piac, a gyógyszergyártók generikus (a szabadalmi védettség lejárta után „másolható”) készítményeinek forgalomba hozatala könnyebbé, gyorsabbá válik.

A kis- és középvállalkozások a termékekkel kapcsolatos előírások, engedélyek egyszerűsítése és összehangolása révén nagyobb szériákat gyárthatnak. A testápolók, kozmetikumok készítői megússzák készítményeik külön tesztelését az USÁ-ban, a cukrászok sem kénytelenek ott hitelesített gépeket beszerezni. A zöldség- és gyümölcstermelők szintén előnyhöz jutnak a vámcsökkentéssel, az osztrigatenyésztők például azzal, hogy kiiktatódik a kettős engedélyezési eljárás: az EU-ban a kagylót vizsgálják, hogy mentes-e a veszélyes baktériumoktól, az USÁ-ban a vizet tesztelik, mindkét módszer biztonságos, ezért kölcsönösen elfogadják majd egymás vizsgálati eredményeit. És így tovább, a lebontandó, nem vámjellegű akadályoknak se szeri, se száma.

Mérhető GDP-plusszal kerülne ki Magyarország is a TTIP-ből: középtávon 15–20 százalékos exportnövekedést, 0,2–0,3 százalékos GDP-bővülést és 20–30 ezer új munkahelyet lehet remélni tőle. De csak abban az estben, ha megvalósul a teljes vámlebontás: a nem vám jellegű akadályok negyedét megszüntetik, és a közbeszerzésekben való részvételt gátló tényezők felét kiiktatják – derül ki Kutasi Gábor és munkatársai tanulmányából, amely a Külgazdaság című folyóiratban jelent meg; ez a verzió 5–9 milliárd forint beruházási többletet vonzana. Ennél teljesebb liberóra reálisan nem lehet számítani, vélik a szerzők, és könnyen lehet, hogy igazuk lesz.

Az elakadás

Szerdán szavazott is volna az Európai Parlament arról, milyen útmutatásokkal lássa el a tárgyalásokat vezető Cecilia Malmström kereskedelmi biztost a további fordulókra. Bár ezek csupán ajánlások, a biztos nem térhet ki előlük, mert a TTIP-et – ha egyszer összejön – az EP-nek jóvá kell hagynia. És persze mind a 28 tagállam törvényhozásának el kell fogadnia. De olyan mennyiségű módosító indítvány érkezett a Bernd Lange bizottsági elnök nevével fémjelzett előterjesztéshez, hogy a szavazás végül elmaradt. A dokumentum visszakerült az EP kereskedelmi bizottsága elé, újabb tárgyalási körökre, és Martin Schulz parlamenti elnök végül a plenáris vitát is levette napirendről.

Mivel a partnerség jócskán túllép a vámok és más kereskedelmi akadályok lebontásán, és kiterjed a szabályozási, engedélyezési eljárások összehangolására, közös sztenderdek kialakítására, sőt a beruházók és az állami közti jogviták új módi szerinti rendezésére is, híveinek és ellenzőinek példátlan kompromisszumkészséget kellene tanúsítaniuk. Erre nem sok esély mutatkozik. Pedig a brüsszeli apparátus az eddigi viták során több kényes kérdésre igyekezett megnyugtató választ adni, például szó szerint írásba adta, hogy az uniós gmo-szabályozásból nem enged, megvédi Európa kulturális sokszínűségét, fenntartja a vegyi anyagok szigorú európai regisztrációját.

Idén márciusban Malmström és amerikai partnere, Michael Froman közös nyilatkozatban tette közzé azt is, hogy a partnerségi megállapodás nem veszélyezteti az állami közszolgáltatásokat, azok támogatását, és azt sem, hogy a közérdekű célok érdekében a kormányok szabályozóként lépjenek fel, például az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, környezetvédelem, vízellátás területén. Bár ezeket a témaköröket Brüsszel kivette a tárgyalási folyamatból, a génmódosított termények, a hormonkezelt húsáru veszélyeivel, Hollywood dömpingjével, a közszolgáltatások állítólagos privatizációs kényszerével még mindig kiválóan mozgósítani lehet a TTIP ellen.

Magyar kifogások

A formálódó kompromisszumok ellenére a honi politikában a TTIP-nek erős ellenzéke van, ami az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának minap rendezett fórumán is kiviláglott. ”A felfokozott kereskedelem árt az ökoszisztémának” – summázta aggályait Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese, a Jövő nemzedékek szószólója, aki kifejtette, hogy a TTIP elfogadásával az uniós jogrend felülírná a magyar alkotmányt. Példaként az EU és a Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást hozta fel, amelynek passzusai közül azok, amelyek az Európai Unió hatáskörébe tartoznak, ideiglenesen életbe léptek, függetlenül attól, hogy a jogszabályt valamennyi tagállamnak el kell fogadnia.

„A globális tőkehatalom totális háborút indított a nemzetállamok ellen” – fakadt ki a fideszes Bencsik János, amire a Corvinus egyetemi tanára, Kerekes Sándor azzal licitált rá, hogy éppen a globalizáció megfékezésére kellene megfelelő nemzetközi intézményrendszert létrehozni, nem annak előmozdítására. A TTIP-ről rendezett februári parlamenti vitanapon pedig kiderült, hogy az LMP és globalizációellenes civil szövetségesei által képviselt zöld ellenzékhez a Jobbik is csatlakozott. Schiffer András frakcióvezető a „glóbusz kizsákmányolásának kiterjesztését” látta a TTIP-ben, amely a jobbikos Gyöngyösi Márton szerint „gyarmatosításunk és teljes kiszolgáltatottságunk utolsó lépcsőfokát jelenti”.

Az ellentábor a fő veszélyt az állam és a beruházók közti jogviták új rendezési mechanizmusában látja. A partnerségi megállapodás formálói abból indulnak ki, hogy a tőkeáramlás bátorításához jogbiztonságot kell teremteni, olyan környezetet, amely mentes a diszkriminációtól, amelyben az amerikai és az európai cégek tisztességes és egyenlő elbánásban részesülnek egymás piacain, és védelmet élveznek a közvetlen vagy a közvetett kisajátítás ellen; utóbbit például túlzott adóterhekkel is el lehet érni. Ha a befektető és az állam jogvitába keveredik egymással, bírósághoz fordulhatnak, például az adott országban, vagy ha az elfogulatlanság iránt kételyek merülnek fel, akkor nemzetközi választottbíróságtól várhatnak döntést. Vagy mindkettőnél bepróbálkoznak, amire van példa, sőt arra is, hogy a két ítélet egymásnak ellentmondott. Az uniós dokumentumok szerint a tagállamok eddig 1400 kétoldalú kereskedelmi és beruházási megállapodást kötöttek, ezek tartalmazzák a jogviták megoldási módját, Brüsszel pedig törekszik a joggyakorlat egységesítésére. A Lisszaboni Szerződés értelmében a beruházási megállapodásokról az EU nevében az Európai Bizottság tárgyal, ez történik a TTIP esetében is.       

„Egy amerikai cég vajon beperelheti-e Magyarországot, ha a kormány nem engedi meg neki, hogy valamelyik nemzeti park területén hulladéklerakót létesítsen?” – példálózott Szabó Marcel, azt feltételezve, hogy ilyen per esetén sem az amerikai, sem az uniós bírák nem képviselnék a magyar állam érdekeit. A választottbírósági eljárásokkal kapcsolatos előítéletek és aggodalmak miatt, egyebek mellett az EP nyomására, Malmström új javaslattal állt elő: létre kell hozni egy állandó nemzetközi beruházási bíróságot, amely figyelembe veszi az EU és az USA jogrendszerét, szigorú, kodifikált irányelvek alapján, átláthatóan működik, a vitás ügyek eldöntésére a független bírákat nyilvános meghallgatások után kell kiválasztani, és az új mechanizmusban, a mai gyakorlattól eltérően, lehetőség volna fellebbezésre.

„A jog érvényesüljön, ne az ügyvédek akarata” – nyilatkozta Malmström, ami nyilván zene az opponensi füleknek. Az EP egyik javaslata szerint meg kell őrizni az egyes államok szabályozási jogát, meg kell akadályozni, hogy a befektetők „arcátlan követelésekkel” álljanak elő, kártérítési igénnyel csak a beruházás megkezdése után rukkolhatnak ki – vagyis ha a szándék elakad, nem mehetnek perre –, és dönteniük kell, hogy a nemzeti vagy a közösségi bírósághoz fordulnak-e, a kettővel párhuzamosan nem kísérletezhetnek.

A Malmström-féle változatot a magyar EP-képviselők közül egyedül Molnár Csaba támogatja, aki úgy véli, az ügy körül sok a „hisztéria”, és azzal büszkélkedik, hogy közreműködött a kompromisszum kiagyalásában. „A választottbírósági eljárásnak nincs alapja az európai jogrendben” – érvelt Meszerics Tamás LMP-s politikus, aki szerint sok minden zavaros, nem világos például, hogy ki delegálja a bírákat, mit tartalmaznak az irányelvek. ” A szerdai parlamenti ülést megelőzően pedig egyenesen Orbán Viktorra hivatkozva fordult valamennyi magyar EP-képviselőhöz, különös tekintettel a népes Fidesz-csoportra: „Felhívom a néppárti képviselők figyelmét arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a magyar kormány ragaszkodik „az államok szuverén igazságszolgáltatási rendszeréhez”. Ennek fényében különös figyelemmel fogjuk követni, hogy a plenáris ülésen megszavazzák-e a magyar érdekeknek is megfelelő zöld módosító javaslatot, amely egyértelműen az ISDS (a befektető és az állam közti vitarendezési eljárás) szerződésből való kizárására szólít fel.”

Bár a néppárti frakció messze nem egységes, de ott is találhat magának szövetségest Meszerics. „Ha a TTIP-ben a nemzetállamok fölötti vitarendezés benne marad, én biztosan nemmel szavazok” – mondta a fideszes Pelczné Gáll Ildikó. A szocialista Szanyi Tibor pedig azt mondta, őt csak az érdekli, hogy az EU és az USA közti szabad kereskedelem révén „többet fog-e keresni a melós”. A vita elnapolása után kiadott nyilatkozata ennél árnyaltabb volt. „Baloldaliként, szocialistaként, és egyben realistaként felfogom, illetve elviselem, hogy a globális nagytőke mind nagyobb szabadságot követel magának a befektetések és a kereskedelem világában, az élet egyéb dolgait a társadalmakra hagyva. (…) A tőke szabadságának előretörése csak annak függvényében tűrhető, ha garanciák születnek a dolgozói jövedelmek párhuzamos emelkedésére is. Ebbe nem fér bele a magánosított döntéshozás, főleg nem a közjót képviselni hivatott államok és a profitérdekelt cégek között. A demokratikus jogállamok nem engedhetnek semmilyen erre irányuló nyomásnak, tehát kategorikusan elutasítandó az ISDS meghonosítása. (..) Befektetési partnerségre igen, szabadabb kereskedelemre igen, ám a társadalmakkal szembeni tőke-előnyre nem a válaszunk.”

Kormányzati homály

Mint arról e héten a HVG is beszámolt, azt legfeljebb találgatni lehet, hogy a magyar kormány pártolja-e a TTIP-t, és elfogadhatónak tartja-e az Európai Parlament előtt fekvő változatot. Ha a potenciális nyerteseket vesszük sorra a magyar autóipartól azok beszállítóiig és az agráriumig, akkor inkább igen, ha a befektetővédelmi klauzulák szigorát és a kormány kisajátítási hajlamát nézzük, akkor inkább nem lehet a válasz. A tények abban merülnek ki, hogy a megállapodásról készült első háttértanulmányokat a külgazdasági tárca titkosította. A minisztérium a Fenntartható fejlődés bizottsága fórumára a főosztályvezető Nagy Gábort delegálta, aki a TTIP-nek „pozitív hatást” tulajdonítva igyekezett eloszlatni a zöldek és más globalizációellenes szervezetek aggályait. Abban a tekintetben az Európai Bizottság jócskán felülmúlta a magyar kormányt, hogy a Barroso-korszak titkolózása után Jean-Claude Juncker új kurzust vezetett be: Brüsszel rendszeresen közzéteszi tárgyalási álláspontját, és beszámol az ügyek állásáról. A harmadik Orbán-kormány azonban épp úgy leplezi szándékait, mint az elődje tette. Azaz, ő maga.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Itt a déli nyitás: sorra nyílnak a magyar követségek Afrikában

Üzbegisztánban, Etiópiában, a Fülöp-szigeteken, Új-Zélandon, Ghánában és Angolában nyílik, illetve nyílik újra magyar nagykövetség az idén és jövőre.

A kormánynak a Magyar Közlöny pénteki számában közzétett határozata szerint idén október 1-én magyar nagykövetség nyílik a közép-ázsiai Üzbegisztán fővárosában,Taskentben, és szintén október 1-én újranyílik Magyarország etiópiai nagykövetsége Addisz-Abebában.

Jövő március 1-én újranyílik a magyar nagykövetség a Fülöp-szigeteken, Manilában. Ugyancsak jövő március 1-én nyílik magyar nagykövetség Új-Zélandon, Wellingtonban, a külképviselet konzuli kerülete Új-Zéland és a csendes-óceáni szigetvilág egész területére kiterjed majd. A ghánai fővárosban, Accrában ugyancsak jövő március 1-én nyílik újra magyar nagykövetség. 

A kormány határozata szerint Angolában is újra lesz magyar nagykövetség: Luandában szintén jövő március 1-én nyílik újra a magyar külképviselet.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter június elsején jelentette be, hogy Magyarország öt új nagykövetséget nyit másfél éven belül Latin-Amerikában, illetve Fekete-Afrikában. A három afrikai nagykövetségként az angolait, az etiópiait és a ghánait nevezte meg.

Szabó László, a tárca parlamenti államtitkára április végi üzbegisztáni látogatásán közölte, hogy Magyarország 2015 végéig nagykövetség nyitását tervezi Üzbegisztánban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tömegével mentették az embereket a Velencei-tóból

Az elmúlt 24 órában 33 embert mentettek ki a Velencei-tóból a gárdonyi vízi rendőrök – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján vasárnap.

Tájékoztatásuk szerint szombat délelőtt hét, kajakról vízbe esett embert – köztük két gyereket – és egy nádas felé csónakkal sodródó horgászt mentettek ki a tóból.

Szombat délután további 25 embert vittek partra. A kimentettek többsége az erős szél miatt különböző sporteszközökről, vitorlásokról esett a vízbe, illetve sodródott a tavon. Egy esetben úszás során elfáradt embert emeltek hajójukba a rendőrök.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Több tíz méteren leomlott a Déli pályaudvar korlátja

Olvasónk, Endre fülét június 12-én, péntek este 22:40 körül irdatlan zaj ütötte meg kutyasétáltatáskor a Vermezőn. A hang forrásához, a Kosciuszkó Tádé utcához, a Krisztina Pláza mögé már 20-30 másik elzarándokolt a zaj miatt. Itt megdöbbenve látták, hogy több tíz méteres betonkorlát zuhant le a járdára a Déli pályaudvar peronszintjéről. A korlát 50 centi magas és 10 centi széles vasbetonból állt Endre szerint.

A járdaszinten, ahová a betonkorlát zuhant egy rendőrörs, pár kínai üzlet és egy Bubiállomás is található. Napközben nagy tömeg van itt, a sor végén élelmiszerüzlet található, ami este tíz órakor zár, szóval ha egy órával hamarabb esik le a korlát, akkor olvasónk sem tudott volna beszámolni az omlásról.

Az esetről az ATV.hu egy rövid hírben beszámolt, eszerint a rendőrség és a katasztrófavédelem lezárta a területet, hogy egy esetleges újabb omlás senkit se veszélyeztessen. Ebben a kis videóban látszik, hogy nézett ki a helyszín szombaton. 

A Street View-n pedig az látható, hogy ha például 2014 júniusában napközben esett volna le a korlát, akkor jó sok embert eltalált volna:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Újabb frappáns válasz a rendőrségi nemi erőszakos oktatófilmekre

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség Egyenlő-e a Nő című pályázatára készült az az egyperces kisfilm, ami a rendőrség "Tehetsz róla - tehetsz ellene" nemi erőszak megelőzési kampányt parodizálja ki.

Tényleg a nők felelőssége? - Klopfstein László Bálint kisfilmjeHa tetszik, egy lájkkal június 15-én délig szavazhattok is rá az Egyenlő-e a Nő c. pályázat közönségszavazásán.

Posted by Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Hungarian Women's Lobby) on 2015. június 3.

Hatalmas felháborodást keltett tavaly a Baranya megyei rendőrség Tehetsz róla, tehetsz ellene kampánya, amelyben azt sugallták, hogy a kihívóan öltözködő és sokat italozó lányok felelőtlenek, és ezzel akár hozzá is járulhatnak ahhoz, hogy nemi erőszak áldozataivá váljanak.

Klopfstein László Bálint most a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség Egyenlő-e a Nő című pályázatára készített egy 1 perces kisfilmet Tényleg a nők felelőssége? címmel, amelyben a tavalyi rendőrségi videók ellentmondásosságára próbál rávilágítani. 

A videóban egy buliba induló lány készülődését láthatjuk. A lány alapusan felkészül: több bugyit is vesz, leszorítja a melleit, hosszabb ruhába öltözik, leszedi a sminkjét, overállt vesz és önvédelmi fegyvereket is visz magával.

A pályázóknak egyébként a nők és férfiak egyenlősége témában kellett hatásos kisfilmet készíteniük, a kiírásra 28 pályamű érkezett, amelyek itt tekinthetők meg. A filmekre még egy napig lehet szavazni.

 

 

 

 

Süddeutsche: Jobb, ha Orbánék távoznak az EU-ból

Süddeutsche Zeitung Európa jövőjéről tett közzé elemzést, azt taglalva, vajon mindent megengedhet-e magának a magyar, a görög, a román és a londoni kormány? A válasz azt, hogy az Brüsszel idáig tudomásul vette a túlkapásokat, a szabályok és az alapértékek sajátos alkalmazását, mert fél attól, hogy az egész szövetség széteséséhez vezet, ha valamelyik tagállam kiválna.

Most éppen megint nehéz idők járnak a szervezetre, és a bajok belülről, a lényeget fenyegetik. Így pl. Magyarországon az veszély, hogy Orbán Viktor alatt az ország tekintélyelvű, pluralizmusellenes rendszerré alakul át. A miniszterelnök példaképének nevezi Putyint, a magyaroknál igencsak erőteljesen uszítanak a menekültek és a kisebbségek ellen, Orbán – idáig büntetlenül – figyelmen kívül hagyja az alapvető értékeket.

A szervezet a kompromisszumokra épül, a baj csak akkor van, amikor ezek az egyezségek hamisak és az alapot érintik. Megint csak Orbán túllép a Lisszaboni Szerződésben lefektetett értékeken: a pluralizmuson, a diszkriminációmentességen, az igazságosságon, a szolidaritáson.

Így most az fenyeget, hogy szétrohad Európa magja: a valuta, az értékek, a célok. És hamarosan jöhetnek a nemzeti konzervatívok Lengyelországban, valamint Olaszországban is, akik azt mondják majd: amit szabad a magyaroknak, görögöknek, briteknek, azt szabad nekünk is. Ennélfogva szembe kell nézni azzal, hogy egy tagállam adott esetben kiválik, mert a vörös vonalat nem szabad átlépni. Világossá kell tenni a négy ország, köztük a magyarok, valamint a többi tagállam közvéleménye számára is, hogy sajnálatos, ha egy ország elhagyja a 28-akat, de nem katasztrófa.

Viszont bizonyos kormányok és populista pártok ez esetben elvesztenék a zsarolási képességüket. És onnantól kezdve nagyon is megfontolnák, kockáztassák-e a tagság előnyeit, amikor tudják, mekkora a tét. Ugyanakkor erősödne az EU tekintélye, ha felmutatja a saját értékeit és nem tűr el mindent.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kell-e nekünk olimpia?

Most, hogy a MOB megszavazta, pályázunk a 2024-es olimpiára, és Tarlós István is elmosolyodott, sőt Oszkó Péter is olvasott egy jó, a kormány oldal által készített tanulmányt (talán az egyetlent az elmúlt öt évben) az olimpia megrendezéséről, nyugodtan hátra dőlhetünk, loboghatnak a zászlók, minden magyar szíve együtt dobbanhat, és reggeltől estig szólhat a Himnusz.

Lehet ismét aláírást gyűjteni, a „hazaffyak” ünnepelhetnek, előkerülhet az otthon főzött pálesz is. Aki pedig a további gondolkodást, a mélyebb összefüggéseket, a beruházások jövőjét firtatja, az a nemzet ellensége, mondhatni kekec, de simán lehet hazaáruló is.

Számszakilag is világos: ha elköltünk 774 milliárd forintot és ebből 1100 milliárd bevétel lesz, akkor megéri. Ha. A kiadás persze a miénk, a kérdés: kinek a bevétele? Most kiabál be Esterházy papája a tribünről: kinek, hová, miért?

A közelmúltban jelent meg egy könyv, címe: Circus Maximus, szerzője Andrew Zimbalist. Londonban elég nagy vihart kavart sportszakmai berkekben: a könyv ugyanis a FIFA és az olimpiát rendező giga-szervezetek működését és korrupciós gyakorlatát vizsgálja. Lesújtó megállapításokkal. David Cameron persze rögtön bejelentette, az Egyesült Királyság kész megmenteni a legközelebbi világbajnokságot, a stadionok máris készen vannak.)

Nézzük a könyv legsúlyosabb megállapításait. Köztudott, hogy a tavalyi világbajnokságot tüntetések és zavargások előzték meg, Brazília több városában is megmozdulások voltak a hatalmas költségek és a nyomornegyedek mellé épített stadionok ellen. A BBC több riportot is készített az ott élők siralmas helyzetéről. A korábbi világbajnokság helyszínén (Dél-Afrika, 2010) a felépített stadionokból kettőt már ledózeroltak, mert nem tudják használni őket (Mokata és Mbombela).

Qatar viszont 200 milliárd dollár rendezési költséggel számol 2022-re, ez a világ népegészségügyre fordított költségvetésének a fele.

A FIFA és – Orbán Viktor gratulációját követően lemondott – volt vezetője, Sepp Blatter korrupciós ügyeit már vizsgálják a hatóságok, szinte nincs nap, hogy ne derülnének ki újabb disznóságok. A 2018-as és a 2022-es világbajnokságok megrendezése máris veszélybe került, többen bojkottal fenyegetőznek, mások új pályázat kiírását sürgetik. A most 62 éves Zico, a korábbi brazil futballista már bejelentkezett az elnöki posztra.

De mi a közös a már említett szervezetek működési mechanizmusában? Nos, e szervezetek, a sport hagyományai és öröksége, az olimpiai eszme égisze alatt az összes felmerülő költséget kifizettetik a rendező országgal – hosszú távú adósságba kergetve őket –, a reklámból eredő bevételek nagy részét megtartva maguknak, miközben – s talán ez még a korrupciónál is elképesztőbb – szinte semmit nem juttatnak vissza a sportba.

Andrew Zimbalist könyvének talán ez a legsúlyosabb megállapítása. A pénz ugyanis eltűnik a tanácsadók, a beruházók, a kivitelezők és a sporttisztviselők zsebében. Ismerős, ugye?

S akkor Esterházy papája még mindig ugyanazt kiabálja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Piknik lett az Omega felcsúti szuperkoncertjéből

Az MTI képei sem titkolják, mennyire szellős volt a "tömeg." Galéria!

Megjöttek az MTI képei a szombat esti felcsúti Omega Oratóriumról, amely megtöltött egy fél-, vagy inkább negyedházat a Pancho Arénában. Már este is írtunk a vurstlihangulatról, illetve Orbán Viktor fájó hiányáról, mindezt pedig megerősítik a nemzeti hírügynökség képei, amelyek szerint még az első sorokban is lazán elfértek egymás mellett a főleg a környékről érkező rajongók. Íme:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hobbikert-Orbánia

Balog Zoltán bevallotta: a stadionépítés hobbi. Kár, hogy nem a miénk, mégis mi fizetjük, és még erről is hazudik.

„Nézze, milyen országban élne szívesebben? Ahol a miniszterelnök szigorúan betartja a költségvetési szabályokat, de a gazdaság stagnál, romlik, vagy egy olyan országban, ahol a gazdaság virágzik, növekszik, de a miniszterelnök költ a hobbijára?”

Így válaszolt Balog Zoltán miniszter Londonban arra a kérdésre, hogy mégis mekkora türkmén taplóság már, ha egy miniszterelnök stadiont építtet a saját háza mellé, meg ahova még nem szégyell.

Költ a hobbijára. Egyem meg. De inkább egyen meg titeket a balrog, a hobbitokkal együtt.

A miniszterelnök eddig kábé százötven-kétszázmilliárdot hányt bele a hobbijába stadionépítések és a senkit sem érdeklő magyar focicsapatokhoz irányított támogatások formájában. Balog végre kormányoldalról is kimondja, ami eddig is messziről bűzlött: ennek az eszetlen pénzszórásnak nincs célja, nincs értelmes magyarázata azon kívül, hogy Orbán Viktor kedvét leli benne. Sajnos a közoktatás vagy a felsőoktatás például nem érdekli. Ez kellemetlen balszerencse; ha érdekelné, akkor iskolákat meg egyetemeket építene hobbiból.

Nincs már szövegelés arról, hogy a foci jó befektetés, hogy a nemzetközi sikerek majd visszahozzák a pénzt, meg hogy ettől lesz egészségesebb a magyar. Ez a miniszterelnök hobbija, ennyibe kerül, és kész. Akinek nem tetszik, az a stagnáló gazdaság oldalán áll!

A minisztert egyébként nyilván meglepte a kellemetlen kérdés: helyből azt válaszolta, hogy a felcsúti stadion nem közpénzből épült. Természetesen hazudott. Nem világos, hogy hivatása vagy hobbija-e a hazudozás.

Balog egyébként briliánsan, pengeéles elmével találta meg a legszellemesebb választ: a kérdést ugyanis Londonban tették fel neki. Olyanok, akik már döntöttek arról, hogy milyen országban élnének szívesebben, és az egy főre eső stadionok száma ebben nem játszott szerepet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Személyre szabott dugódíjról ötletelnek

„Mi a Vickrey-féle dugódíjat javasoljuk bevezetni, ami azt jelenti, hogy ha sokan akarnak egyfelé járni, akkor döntsön az autós, hogy fizet-e és arra megy, vagy nem fizet, és másfelé veszi az útját, esetleg olyan napszakban jár arra, amikor ingyen is megteheti. A terv a kereslet- kínálat elvének bevezetését jelentené a közlekedésben.” Erről és saját javaslatukról beszélgettünk Vargha Mártonnal, a Levegő Munkacsoport szakértőjével.

– Ki volt az ötletgazda?

– William Vickrey, Nobel-díjas közgazdász professzor 1952-ben javasolta a New Yorki földalattival kapcsolatban, hogy reggel, amikor sokan járnak munkába, legyen drágább a személyszállítás, mert ezzel azokat, akiknek nem muszáj ebben az idősávban utazni, távol lehet tartani a földalatti használatától. Mostanság szakmai körökben Magyarországon, főleg Budapesten is felvetődött ehhez hasonló elgondolás, aminek lényege, hogy a 65 éven felüliek reggel és délután – a csúcsidőkben – ne utazhassanak ingyen a tömegközlekedési eszközökön, mert elveszik a helyet a fizető utasoktól. Utazzanak akkor, amikor nincs a kapacitás teljesen kihasználva.

– Ez az elképzelés számomra több okokból is, például a személyes szabadság durva korlátozása okán elfogadhatatlan.

– Hatvanöt éves elmúltam, számomra viszont mégis elfogadható. Hadd magyarázzam el. Ennek az az értelme, hogy akinek feltétlenül muszáj akkor utazni, az megfizeti a felárat, aki meg ráér, annak ezt nem kell fizetnie. Ez kicsit megváltoztatná az utazási szokásokat. A személyi szabadságot pedig nem érinti, hiszen ez egy szolgáltatás, amit mindenki adott feltételekkel vehet igénybe.

– Továbbra sem győzött meg, mert ez eléggé falanszter-szerű elképzelés, valamint kicsit az őskommunizmusra is hajaz, a „mindenki szükségletei ..” elvet idézve. Számomra az is zavaró, hogy egyetlen rendező elv kor szerint diszkriminál.

– Úgy látszik, ebben nem tudunk közös nevezőre jutni. Térjünk át az autóközlekedésre! Vickrey átdolgozta az elméletét erre is. Ha egy utat a kapacitásához közel terhel a forgalom, ha nagyon közel van a kapacitás végéhez a rajta futó autók száma, akkor akadozik, lelassul a forgalom. Ebben a lelassuló forgalomban az utazók időt veszítenek, és ami nekünk, a Levegő Munkacsoportban talán még ennél is fontosabb: a levegőszennyezés is jelentősen megemelkedik. A dugónak tehát nagyon nagy a társadalmi költsége. Belső társadalmi költsége az, hogy azok, akik arra járnak, a dugóban vesztegelnek, a külső társadalmi költsége pedig a levegőszennyezés. Dugódíjat akkor és ott érdemes bevezetni, ahol nagyon magas a társadalmi költség. A megvalósításához persze technikai eszközök kellenek. Már Vicrey-nek eszébe jutott, hogy építsenek be az autókba egy kis elektronikus berendezést, amivel ki lehet vetni a dugóban veszteglés díját, ám akkor még nem voltak meg ennek a műszaki feltételei. A forgalom sem volt még akkora, hogy érdemes legyen a kérdéssel a gyakorlatban foglalkozni. A dugók a huszadik század utolsó harmadában, negyedében kezdtek kezelhetetlenné válni a nagyvárosokban, ahol korlátos a kapacitás – hiszen házakat nem lehet lebontani, hogy legyen elég úttest –, viszont megnőtt az autók száma. Ekkor kezdődött a gondolkodás, hogy mit lehet tenni a dugók ellen. Közlekedési szakemberek többek között azt találták ki, hogy engedjünk be a megvédeni kívánt területre kevesebb autót. Ennek szellemében jött létre 2003-ban a londoni behajtási díj, ami a belváros egy részébe való bejutást tette fizetőssé.

– Az önök anyagait olvasva úgy látom, hogy a londoni megoldásnak van pozitív hozadéka, de nagyon sok a negatív is.

– A Levegő Munkacsoport készített a londoni behajtási díj bevezetésének tizedik évfordulójára egy tanulmányt, ami az oldalunkról letölthető. Kiderült például, hogy levegőszennyezés tekintetében nem hozta a várt eredményt, de van egy közvetlenebb lelőhely is ahol tájékozódni lehet a fejleményekről. A Transport for London – a londoni közlekedési vállalat – egyik honlapján figyelni lehet közel valós időben a forgalmat. Nyáron a térkép pont a fizetésre kötelezett területeken mutatja a legtöbb dugót. Ennek az az oka, hogy hiába van kevesebb autó, vannak irányok, amerre ezek többsége közlekedik, nem egyenletesen oszlanak el az adott területen, így ha kevesebben vannak is, a frekventált területeken mégis be tudnak ragadni.

– Budapesten 2008-ban vetődött fel a dugódíj bevezetésének gondolata, azóta is folyamatosan megy az ötletelés attól kezdve, hogy az egész főváros legyen egy behajtási övezet, azon át, hogy verjük át az EU-t és csak a látszat kedvéért egy utcácskában vezessük be, egészen addig, hogy tárgyaljuk újra és hagyjuk el. Tenni azonban sem a főváros vezetése, sem a kormány nem tett eddig semmit a bevezetés érdekében, egyszóval a mostanság divatos szófordulattal élve: csak száj – karate van. Ebben a kakofóniában szinte egyetlen nem csak szakmai, de különlegesen érdekes megközelítés az önöké.

– Mi a Vickrey-féle dugódíjat javasoljuk bevezetni, ami azt jelenti, hogy ha sokan akarnak egyfelé járni, akkor döntsön az autós, hogy fizet-e és arra megy, vagy nem fizet, és másfelé veszi az útját, esetleg olyan napszakban jár arra, amikor ingyen is megteheti. A terv a kereslet- kínálat elvének bevezetését jelentené a közlekedésben.

– Ez előre meghatározott, felmérésen alapuló időkorlát lenne?

Talán még nem vagyunk elég érettek ahhoz, hogy elfogadjunk egy valós időben a forgalomhoz igazodó, rugalmas dugódíjat. Mert ha rugalmas, akkor működik a legjobban. Szerintem indításkor statisztikai adatok alapján kell kivetni, miután megfigyeltük az egyes útszakaszokat, kereszteződéseket, hogy mely napszakban érdemes fizettetni az arra járókkal. Igaz, ennek megvan az a hátulütője, amit a sárga lámpánál tapasztalhatunk, hogy mindenki gázt ad, hogy még átférjen. Amikor kezdődik a dugódíjas időszak, akkor az emberek igyekezni fognak átslisszolni egy kicsit előbb.

– Egész Budapest területére érvényes lenne ez a fajta díj?

– Csak a dugóveszélyes helyekre. Viszont ahhoz, hogy ki lehessen vetni napszaktól és konkrét helytől függően, mindenképpen szükség van egy technikai rendszerre, aminek segítségével nyomon követhető, hogy egy autó éppen akkor ott van, ahol pénzt akarunk tőle szedni. Erre ma már létezik a technikai megoldás. Mi úgy látjuk, hogy, ha az autókba bekerül egy fedélzeti eszköz, vagy a sofőr okostelefonjára egy applikáció a dugódíj kivetéséhez, akkor azt érdemes másra is használni. Arra is képes lehet, hogy azért a levegőszennyezésért díjat vessen ki, amit általában okoz az autó. Tudható, hogy Budapesten a statisztikák szerint évente 4000 ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében, amely levegőszennyezésnek jelentős részét az autók bocsájtják ki. Nemcsak a halálozások, hanem a megbetegedések és a velük járó egészségügyi szolgáltatások is pénzbe kerülnek, illő, hogy ezt az autósok megfizessék. Azt mondjuk, hogy olyan alkalmazás kell, ami az autó műszaki állapotától függően fizettet velük a levegőszennyezésért. Minél több utat tesznek meg, annál többet szennyeznek, tehát annál többet kelljen fizetniük.

– Jól értem, hogy az egész város a terep és ezen belül kijelölt szakaszok lesznek?

– Ez egy egyenletes díjtétel, ami a megtett úttól és az autó állapotától függ. Erre rájön a dugódíj-tétel azokban a napszakokban és azokon a helyeken, ahol különben nem férnének el egymástól az autók.

– Az ötletükkel foglalkozik a hivatalosság?

– Mi ezt már sokszor leírtuk, nem tudom, hogy foglalkoznak-e vele. Most tervezünk egy kampányt indítani és megkeresni döntéshozókat, elmagyarázni nekik, hogy az egész mire jó. De van még egy leágazás, amiről nem beszéltem, ez a közút használatának megfizettetése. Az útrendszert mindenféle adókból tartja fenn a város – úgy, ahogy, de ha összekötjük az útfenntartást és az úthasználatot, tehát a finanszírozást azokkal fizettetjük meg, akik használják az utat, akkor tisztább rendszer alakulhat ki. Biztonságosabbá tehető az úthálózat, több pénz juthat a közlekedésre. Amerikában vannak arra vonatkozó számok, hogy az autósoknak évi több, mint 10 milliárd dollárjukba kerül, hogy a gyenge minőségű utak tönkreteszik a futóműveket, lengéscsillapítókat. Nem hiszem, hogy Budapesten ennél jobb lenne a helyzet. Ha a közúthasználatért közvetlenül díjat szed a főváros és ebből rendezett úthálózatot tart fenn, azzal mindenki csak nyer.

– Nem tévedek nagyot, ha azt jósolom, hogy a legutóbb kifejtett gondolatok nagyon sok vitát váltanak majd ki?

Ez olyan kérdés, amiről érdemes vitatkozni, mert – ellentétben a halálbüntetéssel, amit hála Istennek nem szabad bevezetni Magyarországon –, legalább lehet belőle valami.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sajnos müködik a kormány gyűlöletkampánya

Értelmes, felvilágosult és világot látott emberek azon szörnyülködnek vagy legalábbis vitáznak, hogy ki lehetett az az idióta, aki kitalálta, hogy a bevándorlók és menekültek ellen indítson a kormány plakátkampányt, és hogy ez mennyire értelmetlen, buta, demagóg és káros. Aki kicsit is érzékeny az emberi jogokra, a világ dolgaira, aki járt már bármelyik nyugati országban, az a fejét fogva szentségel, hogy ekkora ostobaságot hogy lehetett kitalálni. Jönnek az elemzések, a számok, a külföldi példák, a mémek, az egész ízekre van szedve.

Csakhogy a kampány sajnos zseniális.

Miről is van szó? Ha valakinek nem lenne világos, a plakátok nem a menekülteknek és nem is az embercsempészeknek szólnak. A kormány egyértelműen a fogyatkozó táborát akarja visszahódítani, megerősíteni, és ehhez sikerült egy olyan témát találni, ami szimpatikus az idegengyűlöletre fogékony és az egyre erősödő Jobbik felé kacsintgató szavazóinak. Nem zsidók vagy cigányok ellen hangolnak, de a hatás ugyanolyan: van kit utálni, van kitől félni, van kiről beszélni. Ráadásul egy olyan, szinte alig létező és látható csoport került célkeresztbe, aminek a tagjai erről a kampányról semmit sem tudnak (nem is nekik szól, ugye), nem szavazók, nem fogják tüntetésekkel megbénítani az országot, nem tudnak kárt okozni a kormánynak. És vannak a háborgók, akiknek újra van miért háborogni.

A fővárosból nézve úgy tűnhet, hogy a felháborodás repedéseket fog okozni a kormány népszerűségén. De még ez a háborgás is jól jön a kormánynak. Olyan csoport háborog, ami valószínűleg eddig se volt elvakult Fidesz-hívő, és a jövőben se lett volna az, és bármennyire is hangos a kiborulás, választói, szavazói értelemben nem nagy tömegekről van szó. Viszont a megszólítani kívánt csoport egy része egészen bizonyosan pont a lárma miatt értesül az egész kampányról, és a ricsaj is jó apropó a kormánynak, hogy elhitesse magáról a tájékozódásra nem túlzottan ügyelő rétegekben, hogy a rendet, a biztonságot, a védelmet képviseli.

Nem számít, hogy ostobaságról szól az egész, rengeteg választó nem gondolkodik, nem tájékozódik, csak benyalja a demagógiát. Lehetne azt gondolni, hogy azért az értelmesebb jobbos szavazók azért csak látják, mekkora átverés ez az egész, de mivel egy olyan csoport van célkeresztben, aminek nincs közös halmaza a gondolkodó szavazókkal, pont leszarják. És akkor még egy pont, amiért jól működik ez a kampány. Kerüljön le a Quaestor-ügy a napirendről? Pipa! Senkit ne érdekeljen az éppen elfogadás alatt álló jövő évi költségvetés? Pipa.

Mondom, sajnos tökéletes.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És akkor lemaradtunk az év bizniszéről

Milliárdokat fizethetünk a pénznyerő automaták betiltása miatt, integethetünk az egykulcsos társasági adónak és a szociális temetésnek. Az adócsalóink bezzeg jól járnak, de nem volt rossz éve Andy Vajnának sem. Nem ezt érzi azonban az, akiről kiderül, hogy őt bizony az út mentén hagyták. Ön meg vigyázzon: az államhoz kerülhet, ha gázt használ! A hvg.hu heti, tippelhető gazdasági összefoglalója.

Folytatás..........

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Humanitárius katasztrófát okozna Orbán ötlete Szerbiában

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor miniszterelnök nem is konkrét határzárról beszélt. A szerb menekültügyi segédbiztos közölte, hogy Szerbia felkészült a határ esetleges lezárásával járó nehézségekre.

A szerb belügyminiszter a hét végén úgy fogalmazott: figyelmesen olvasta Orbán Viktor nyilatkozatait, és szerinte a magyar miniszterelnök "egyszer sem mondta, hogy lezárja a határt", és ez a nemzetközi jog értelmében nem is lenne lehetséges.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt arról, hogy a magyar kormány minden lehetőséget végigvesz a bevándorlással kapcsolatban, ide értve a teljes fizikai határzárat is. "Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket" – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de az unión kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat.

Nebojsa Stefanovic elmondta, hogy egész Európának óriási problémát okoznak az egyre nagyobb számban érkező bevándorlók. Hozzátette: az első öt hónapban több bevándorló érkezett Szerbiába, mint tavaly. Ez pedig már gazdasági problémákat is okoz.

Kifejtette, hogy olyan kérdésről van szó, amelyet Szerbia egyedül nem tud megoldani, és mindenképpen együtt kell működnie az Európai Unió más országaival, hiszen a legtöbb illegális bevándorló éppen az EU országaiból – Görögországból és Bulgáriából – érkezik a nyugat-balkáni országba, hogy azon áthaladva ismét az unió területére jusson. Jelezte: a bevándorlók Szerbiát nem célországnak tekintik, csak átutaznak rajta.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter is azt hangsúlyozta néhány napja, hogy a menekültproblémát Szerbia egyedül nem tudja megoldani, azt európai szinten kell rendezni. Mint fogalmazott: "ezt a problémát még az Európai Unió sem tudja megoldani, nemhogy Szerbia". Szerinte hosszú távon nem jelentene megoldást, ha Magyarország az illegális bevándorlókat Szerbiába küldené vissza.

Csikós László szerbiai szociálisügyi államtitkár kedden arról beszélt az MTI-nek, hogy ha Magyarország "hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal" zárná le határait, akkor pillanatnyilag 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben pedig hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni – ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába –, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.

Ivan Gerginov szerb menekültügyi segédbiztos szerint ugyanakkor Szerbia öt menekültközpontjában jelenleg hivatalosan csak 412 ember tartózkodik, a kapacitás azonban megduplázható. Elismerte ugyanakkor, hogy a menekültközpontokban csak azok jelentkeznek, akiknek az EU-ba vezető útjuk során elfogy a pénzük, kirabolják őket vagy megbetegednek.

Szerinte azért okozna nagy problémát Szerbia számára, ha Magyarország lezárná a határt, mert hosszabbá válna a menekültek szerbiai tartózkodása. Mint mondta: néhány évvel ezelőtt a menekültek 5-6 hónapra is Szerbiában rekedtek, mielőtt továbbindultak volna, mára ez az idő 5-6 napra rövidült.

Hozzáfűzte, hogy egy nemzetközi konferencia keretében külföldi szakértők bevonásával dolgoztak ki megoldási lehetőségeket arra az esetre, ha 15 ezer menekült érkezne hirtelen Szerbiába, úgyhogy szerinte az ország felkészült. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia 1995 és 1999 között, a délszláv háborúk után, 850 ezer menekültet fogadott be a volt jugoszláv tagköztársaságokból, tehát nem új és ismeretlen problémával kell most szembesülnie.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közszolgálati egyetemen sem ért mindenki egyet a képzés átalakításával

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen sem ért mindenki egyet azzal, hogy a kormány ebbe az intézménybe vigye át az államtudományi képzéseket - állítja az Új Magyar Köztársaság nevű szervezet.

A kormány egy olyan osztatlan államtudományi képzést hozna létre, amelyre kizárólagosan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) jogosítaná föl.

Lattmann Tamás, az NKE szenátusának választott tagja, a civil tüntetéseket szervező Új Magyar Köztársaság Egyesület (ÚMK) alapító tagja és ügyvivője szerint ugyanis a felvázolt államtudományi képzés kizárólagossága és az újonnan bevezetendő államtudományi doktori cím, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára biztosított monopólium ellehetetlenítheti az egyetemek minőségi oktatásért folytatott versenyét - közölték.

Szerintük még ennél is nagyobb baj, hogy ezzel a lépéssel a kormány ideológiai befolyása és ellenőrzése alá kerülhet a jövő közigazgatása, ahol nem a korszerű államműködtetés, hanem a mindenkori kormánypárthoz való igazodás lenne a fő szempont, ahol kormányhű emberek dönthetnének arról, ki léphet erre a pályára, és ki nem.

"Az Új Magyar Köztársaság Egyesület szolidaritását fejezi ki az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumával, amely nyilatkozatban tiltakozott a kormány törvényjavaslata és az újonnan bevezetendő államtudományi doktori cím ellen, mert meglátása szerint ellehetetlenülhet a jogászképzés" - közölte az ÚMK. A dékánoknak  válaszul a közszolgálati egyetem rektora közölte, ők nem jogászokat, "csak" szakembereket akarnak képezni.

Az ÚMK viszont most arra kéri a közszolgálati egyetem rektorát, fejezze ki szolidaritását a kollégáival, utasítsa vissza azt a kiemelt és versenykorlátozó szerepet, amit a kormány szán az egyetemnek, és kezdeményezzen erről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szenátusában érdemi döntést, addig pedig tartózkodjon az annak nevében való állásfoglalástól. Az egyesület kezdeményezi, hogy a kormány vonja vissza a törvényjavaslatot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hatalmas tűz van Debrecen mellett

Lakóházakat, egy vasútvonalat és egy fenyőerdőt is fenyeget a Debrecen és Nagycsere között, tíz hektáron égő aljnövényzet. 

Körülbelül tíz hektáron ég az aljnövényzet Debrecen és Nagycsere között. A tűz több lakóépületet, egy vasútvonalat és egy fenyőerdőt is veszélyeztet. A foltokban égő terület nagysága a tűzoltók becslése szerint mintegy tíz hektár.

Az oltást nehezíti, hogy az égő területre csak gyalog tudnak bemenni a tűzoltók, és kéziszerszámokkal kell oltaniuk a lángokat – közölte a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. 

 

Tehetségkutató részvénytársaságot gründol a kormány

Határozatban döntött a Kárpát-medencei Tehetségkutató Zrt. létrehozásáról a kormány.

A kormány "egyetért a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, illetve az irodalmi tehetségkutatás támogatásának szükségességével" - olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozatban. 

Ezért a kormány arról rendelkezett, hogy 150 millió forintos alaptőkével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő azonnali hatállyal hozza létre a Kárpát-medencei Tehetségkutatót.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV