Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Az idénymunkából is közmunkát csinálna a kormány

Pár napja mindenki azon gondolkodott, hogy vajon mi értelme van Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatának, amiben három hónapra kizárnák a közmunkából (és így a segélyezésből is) azt, aki úgy lett munkanélküli, hogy felmondott a munkahelyén vagy közös megegyezéssel távozott. És meg is van a válasz:

Azért, hogy a polgármesterek jobban ki tudják közvetítetni a közmunkásokat a gazdáknak.

Vs.hu-nál olvasták át alaposan a törvénymódosító javaslatot, amiből kiderül, hogy mi is ennek az egésznek az értelme. A közfoglalkoztatás egyik újítása lenne, hogy ha egy gazda idénymunkára embereket keres, akkor elég, ha szól az önkormányzatnak, hogy küldjenek ki neki közmunkásokat, akiket a polgármester kiválaszt, majd "egyszerűsített foglalkoztatás" keretében átpasszol neki annyi embert, amennyit kér. Ez a gazdának jó, mert nem kell bajlódnia a munkáskereséssel és csak 500 forint közterhet kell fizetnie. 

És hogy jön az egészhez az, hogy kizárják a közmunkából, aki felmond? Hát úgy, hogy

akinek esetleg nem tetszik, hogy kiközvetítették egy gazdához epret szedni, az ne akarjon már rögtön felmondani,

mert akkor nem kap segélyt meg nem lesz nagyon lehetősége mást csinálni, hiszen a közmunkaprogramból kiesik három hónapra. Az sem opció, hogy alapból nem fogadja el a felkínált munkát, mert akkor is elesik a segélytől és a közmunkától. 

Szóval nagyjából az történik, hogy a kormány még azt a kevés "piaci" álláslehetőséget, ami elérhető a vidéki munkanélküliek számára, azt is közmunkává alakítja, a legszegényebbeket pedig megfosztja a választás lehetőségétől. Innentől a rendszer inkább emlékeztet egy robotra kirendelt zsellérre az 1700-as évekből, mint egy modern munkavállalóra.

 

 

 

Megszavazták: több pénz megy stadionra, 1,3 milliárdból kutatják majd a nemzetstratégiát

A parlament költségvetési bizottsága elfogadta a 2016. évi költségvetés összegző módosító javaslatait, amelyek 121 milliárdról 133 milliárd forintra emelték a beruházási alap összegét, írta az MTI.

Az alapból kikerült a Liget Budapest projekt - 19,1 milliárdról 12,8 milliárd forintra csökkenő - költsége, illetve az MNV Zrt. ingatlan-beruházási pénze, de bekerült a Ludovika Campus 12,5 milliárdos beruházása és 3,7 milliárdról 4,5 milliárd forintra emelkedett a kiemelt egyesületek stadionfejlesztésének a támogatása.

A beruházási alapban szereplő tételek forrása a költségvetésben nem részletezett vagyonértékesítés. Így az alapból kikerült fejlesztések akkor is elindíthatóak, hogy nincs is semmilyen vagyonértékesítés.

Az összegző módosító javaslatban a bevételi főösszeg 15 789 milliárd forintról 15 800 milliárd forintra, míg a kiadási főösszeg 16 551 milliárdról 16 561 milliárd forintra emelkedik. A hiány viszont változatlan, 761 milliárd forint marad.

  • A módosított tételek közül a jövő évi költségvetés Országgyűlés fejezetében 200 milliárd forinttal többet - összesen 808 milliárdot - kap a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a hivatala.
  • A Miniszterelnökség fejezeten belül a Nemzetstratégiai Kutató Intézet 300 millióval többhöz, összesen 1,3 milliárd forinthoz jut.
  • A Miniszterelnökség személyi juttatásokra 2,2 milliárddal többet, 9 milliárd forintot fordíthat. A megyei- és járási kormányhivataloknál 3,4 milliárddal nőnek a személyi kiadások, így a végső összeg 106,3 milliárd forint.
  • A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben a balatoni fejlesztési feladatokra 220 millió forintot lehet fordítani a módosítás után, szemben az eredeti 99 millió forinttal.
  • Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó közgyűjtemények támogatása 6,2 milliárd forinttal növekszik és 18,4 milliárdot tesz ki.
  • A művészeti intézmények 1 milliárddal többhöz, 11,6 milliárd forinthoz jutnak. Az első világháború centenáriumi megemlékezésére nem volt forrás ennél a tárcánál, a módosítás 1 milliárd forintot irányoz elő erre a célra.
  • Ugyancsak ennél a tárcánál szerepel a Liget Budapest projekt előkészítése, amelynek a támogatása 19,1 milliárdról 12,8 milliárd forintra csökken.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szombathelyen már kikerültek az első ellenplakátok

Alternatív szövegű rejtélyes ellenplakátok jelentek meg Szombathelyen a bevándorlásellenes plakátok konkurenciájaként.

Szombathelyen csütörtökön este kikerültek a bevándorlásellenes plakátok első ellenplakátjai - írja a Nyugat.hu.

Az első plakát "Ha Magyarországra jössz, nem tudnál hozni egy épeszű miniszterelnököt?" szöveggel a Rohonci úton, a szombathelyi Haladás-focipálya kerítésére került ki, még csütörtök este azonban két másik plakát is megjelent a városban, a cipőgyárnál.

Az egyik plakátnak ugyanaz volt a szövege, mint az elsőnek, míg a másik "Ha Magyarországon élsz, legalább Te is tölts ki egy nemzeti konzultációs ívet, mielőtt kimész Ausztriába dolgozni...léccci" szöveggel jelent meg.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ki készítette az ellenplakátokat, és fizetett-e az óriásplakáthelyért, vagy csak egyszerűen kitette őket, de korábban a Kétfarkú Kutya Párt rendezett adománygyűjtést azért, hogy ellenplakátokat helyezhessen ki. A szervezet csütörtöki Facebook-bejegyzése szerint eddig 26 millió forint gyűlt össze a plakátokra.

Az első bevándorlásellenes, nemzeti konzultációval kapcsolatos plakátok múlt hét pénteken kerültek ki az utcára, azóta azonban civil aktivisták folyamatosan megrongálják, lefestik vagy letépik a kihelyezett óriásplakátokat. A rendőrség már több, a plakátok rongálásában részt vevő aktivistát is elfogott, akik ellen szabálysértési eljárás indult, de volt, akik ellen bűncselekmény miatt indítottak eljárást.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majdnem 2 milliót keres Matolcsy kastélyüzemeltetője

Csaknem havi két millió forintért felügyeli a jegybank kastélyát az MNB erre létrehozott cégének vezetője – tudta meg az RTL Híradó. Müller Dániel András felesége is jegybankban dolgozik, a kommunikációs osztályon. Matolcsy György jegybankelnök idén az infláción felüli béremelést irányzott elő a dolgozóknak.

A jegybank tiszaroffi üdülő- és konferenciaközpontjánál a helyiek szerint nagy a forgalom. A kastélyból a magas falak és bokrok miatt nem sokat lehet látni.

Tavaly 415 millió forintért vette meg a kastélyt az MNB, továbbképzéseket és kihelyezett testületi üléseket is tartanak ott. Azt mondják, hogy egy év alatt csaknem 50 munkahelyet hoztak létre a faluban.

Az üzemeltetéshez alapított társaság a cégadatok szerint 42 embert foglalkoztat. Az MNB Jóléti Humán Szolgáltató Kft-t tavaly jegyezték be 50 milliós törzstőkével, vezetője december óta Müller Dániel András, aki havi bruttó 1 millió 900 ezer forintot keres.

Az RTL Híradó telefonon érte el Müller Dániel Andrást, de ő nem akart nyilatkozni.

A vezető felesége a jegybank kommunikációs osztályán dolgozik, és már a nemzetgazdasági tárcánál is Matolcsy György munkatársa volt.

Az MNB-ben nemcsak a dolgozók pihenésére figyelnek: idén az infláció felett, 5 százalékkal emelték a béreket.

Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna személyzeti vezetőként majdnem 5 milliót keres havonta – emlékeztettek a hírműsorban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Házkutatást tartottak a paralimpiai botránnyal kapcsolatban

Iratokat és adathordozókat foglaltak le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a paralimpiai bizottsággal kapcsolatban indult nyomozás keretében csütörtökön – hangzott el a Hír TV Híradójában.

A műsorban Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője elmondta: csütörtökön több helyszínen is házkutatást tartottak, iratokat és adathordozókat foglaltak le.

Az ügyben több tanút is kihallgattak már, gyanúsított egyelőre nincs – tették hozzá.

Felidézték: Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság elnöke az egyik munkatársának írt felmondólevélben ismerte be, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően fizették ki a többmilliós végtörlesztését.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) vezetésével kapcsolatos botrány május elején robbant ki, amikor kiderült, hogy Gömöri Zsolt elnök 2012-ben hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a bizottságtól hitele végtörlesztésére. A szervezetet emellett visszaélésekkel, törvénytelenséggel vádolták meg, a többi között vezetői indokolatlan utazásaival kapcsolatban.

Az MPB felügyelőbizottsága mindent rendben talált a nyilvánosságra került ügyekben. Május 28-án azonban a bizottság bejelentette lemondását. Ugyanazon a napon Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is arra utalt nyilatkozatában, hogy Gömöri Zsoltnak le kellene mondania.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője június 2-án tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen az MPB elnökét érintő feljelentések alapján, hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt. Másnap az ORFK azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe utalta az ügyet. A hatóság az üggyel összefüggésben érkezett valamennyi feljelentést egy eljárás keretében vizsgálja – tették hozzá.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Visszatámadnak a hipermarketek

Kényes levelet küldött a nagy áruházláncokat tömörítő EuroCommerce vezetője, Kenneth Bengtsson a magyarországi állapotokról az Európai Bizottságnak. A dokumentum megemlíti a plázastopot, a nagy láncokra egyoldalúan kivetett büntetőadót és a nemrég elfogadott szabályt, amely szerint két év veszteséges működés után az áruházláncoknak kötelezően le kell majd húzni a rolót az országban.

Bengtsson a bizottsági elnöknek, Jean-Claude Junckernek írott levelében egyebek mellett azt állítja, hogy „a magyar kormány arra kényszeríti a tagállami kereskedőket, hogy elhagyják Magyarországot és feladják az ottani beruházásaikat”. A lapunk által brüsszeli forrásokból megszerzett írásban a szakmai szervezet arról is említést tesz: az Orbán-kormány döntéseiből kitűnik, hogy középtávú stratégiai célja a külföldi befektetők kiszorítása a magyar kiskereskedelmi piacról.

Márpedig ez az EuroCommerce szerint nem fair, tekintettel arra, hogy a nemzetközi áruházláncok az elmúlt tíz évben kétezermilliárd forintot fektettek be az országba, a beruházásaik nyomán 50 ezer munkahely és több mint kétmillió négyzetméter, modern kiskereskedelmi eladótér jött létre.

Az utóbbi években az Orbán-kormány a külföldi láncokat egyoldalúan sújtó, mindenfajta konzultáció nélkül, egyik napról a másikra bevezetett rendelkezései a levélíró szerint aláásták a jogállamiságba vetett hitet, a magyar üzleti klíma jelentősen romlott, a piac kiszámíthatatlanná vált, a szektor szereplőinek egyre nehezebbé vált a növekedés és a munkahelyteremtés Magyarországon.

A levél megemlíti a plázastopot, a nagy láncokra egyoldalúan kivetett büntetőadót és a nemrég elfogadott szabályt, amely szerint két év veszteséges működés után az áruházláncoknak kötelezően le kell majd húzni a rolót az országban. Az áruházláncokat sújtó különadókról szólva a levél megemlékezik arról, hogy ez ugyan elvileg minden céget érint – s ezért az Európai Bíróság nem ítélte el a jogszabályt –,

valójában csak az egységes tulajdonban lévő multiknak kellett azt kifizetni, mivel a kabinet sávosan vetette ki az adót, a széttagolt, franchise tulajdonban lévő hazai láncok rendre kiestek így az érdemi adófizetés alól.

Juncker nevében Daniel Calléja Crespo belső piaci főigazgató válaszolt a panaszokra. E szerint folyamatosan vizsgálják a magyar kiskereskedelmi szektort érintő változásokat. Calléja megerősítette: tisztában vannak azzal, hogy egyes változások hátrányosabban érintik a nemzetközi vállalkozásokat, mint a magyarokat. A bizottság jelenleg is vizsgálja ezt a szempontot, és „együtt dolgoznak a magyar hatóságokkal a helyzet megoldásában”. Emellett azt is mérlegeli, hogy a közösség szabályai alapján milyen ellenlépéseket tehet az unió. (Hogy az esetleges  ellenlépések mennyire fogják feszélyezni Orbán és Juncker viszonyát, az még nyitott kérdés, de a kép politikus bensőséges kapcsolatban áll egymással. Állítása szerint nemrég ennek a bensőségességnek adta a tanújelét  Juncker is a „Hello, diktátor” kiszólással.)

Orbán Viktor miniszterelnök sem titkolja már túlzottan, hogy

az energia- és bankszférához hasonlóan a kiskereskedelem területén is meg akarja változtatni a tulajdonviszonyokat.

Korábban számos pletyka keringett arról, hogy bizalmasai között a miniszterelnök fennhangon a „magyar hipermarket” szükségességéről értekezett.

Ugyanakkor a nagy hipermarketek itteni képviselői rendre az együttműködést keresték a kormánnyal. A piacvezető Tesco stratégiai partnerséget kötött, de más láncok is beálltak a kormány, illetve Orbán egyes törekvései mellé, nagy multiláncok vezetői is feltünedeztek a hazai politikai-gazdasági élet egyik félhivatalos döntéshozatali helyszínének számító felcsúti arénában.

Nemrégiben Orbán világossá tette, hogy a láncoknak tett néhány gesztus ellenére a szándékai nem változtak. A Napi Gazdaságnak adott interjújában a kiskereskedelmet, ezen belül az élelmiszer-kereskedelmet említette, ahol a hazai résztulajdon arányát akarják növelni, mivel a hazai vállalkozások jobb helyzetbe hozása az ország szuverenitását erősíti. „Távol van még a cél” – fogalmazott Orbán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Miért kapják a tízmilliárdos bónuszukat az olajcégek vezetői?

Elképesztő összegeket fordítottak új olajlelőhelyek feltárására és kiaknázására a világ vezető olajcégei az elmúlt években. Globális felmelegedés ide vagy oda, a cégvezetők saját részvényeseik és a szélesebb közvélemény nyomása ellenére is hülyék lennének más irányt diktálni, hiszen egy-egy ilyen beruházás levezényléséért több tízmillió dolláros jutalomban részesülnek. A Guardian megkérdezte a cégeket etikátlan jutalmazási rendszereikről, akik természetesen kitérő válaszokat adtak, de vajon elvárhatjuk-e bármelyik piaci szereplőtől, hogy saját vesztére önmérsékletet tanúsítson, ha egyébként nem kötelezi erre semmi? Sok múlhatna az idén decemberben esedékes párizsi klímakonferencián, de az eddigiekből kiindulva nem túl rózsásak a kilátások.

Az öt legnagyobb olajvállalat (név szerint a Shell, az ExxonMobil, a Bp, a Total és a Chevron) elképzelhetetlenül sok pénzt költött új olajmezők feltárására az elmúlt 9 év leforgása alatt. 

A teljes összeg 1 000 000 000 000 dollár, a magyar gazdaság mostani méretének nyolc-kilencszerese.

A számok ráadásul évről évre nőnek. Míg 2004-ben összesen 70,8 milliárd dollárnyi pénz ment kitermeléssel kapcsolatos befektetésekre, ez az összeg 2013-ra már 165,3 milliárdra dagadt. A tavalyi, alacsonyabb olajárak miatt 2014-ben ugyanez „csak” 147,4 milliárd volt, de ez valójában nem a tendencia fordulása, csak a szektor reakcióját mutatja a váratlan árzuhanásra, az aktuális világpiaci árral számolva ugyanis bizonyos drága beruházásokat aktuálisan nem érte meg finanszírozni.

Összehasonlításképpen: az öt olajóriás 2014-es költései még a visszaeséssel együtt is 3,5-szeresét teszik ki annak az összegnek, amit a világ öt legnagyobb gyógyszeripari cége kutatás-fejlesztésre szánt tavaly. De ha az olajágazaton belül akarunk maradni, a 147,4 milliárd dollár ezzel a mércével mérve is brutális összeg, a cégek saját piaci összértékének 14 százaléka.

Ennek kapcsán a Guardian utánajárt, hogyan honorálják a cégek a nagy stratégiai beruházások beindítását. Kiderült, hogy a vezetők megdöbbentő összegű bónuszokat tesznek zsebre. Ez sokak szemét azért szúrja, mert általában környezeti szempontból katasztrofális projektek nyélbe ütéséről van szó.

Ki ne rúgna még egyet a bolygóba pármillió dollárért?

  • A Shell vezérigazgatója szerény 32 millió dolláros (több mint 9 milliárd forintos) bónuszt kapott azért, mert olyan projekteket hozott tető alá, mint a Mexikói öböl, a Dél-Kínai tenger, vagy a Guineai öböl mélytengeri lelőhelyei fölött egy kilométerrel úszó olajkutak megépítése. A BP-főnök 15 millió dolláros (több mint 4 milliárd forintos) jutalomban részesült északi tengeri, angolai, azerbajdzsáni, kanadai beruházásaiért. 

A BP a kanadai Sunrise projekt keretében hatalmas mennyiségű olajhomokot tervez a felszínre hozni, ami óriási ellenállást váltott ki a helyi és nemzetközi szinten. Az olajhomok az egyik legpiszkosabb olajforrás, amelynek már a kitermelése és felhasználhatóvá tétele is felér egy ökológiai katasztrófával: bányászata óriási talajmozgatással jár, amelyet gyakran kísér erdőirtás.

  • A munkálatok során nagy mennyiségű szennyező anyag jut a talajba és a természetes vizekbe, ráadásul az olajhomok esetében az olaj elválasztása a felesleges elemektől kifejezetten energiaigényes folyamat, ami szintén erős ellenérv a környezetvédők kezében.
  • Az Exxon-vezért szolid 33 millió dollárral (ami közel 10 milliárd forintnak felel meg) kínálták meg hasonló projektek levezényléséért. Ők a Kara tengeren, Oroszország sarkvidéki részén, és Kanadában terjeszkednek – a kanadai Kearl programban egyébként szintén olajhomokot bányásznak. 
  • A Chevron első emberének 26 millió dollárral köszönte meg a vállalat, hogy irányításával megépítették a világ egyik legmélyebbre nyúló fúrótornyát a Mexikói öbölben. A Jack/St Malo néven futó objektum hatezer méterrel a tengerfenék alatt fekvő olajkészletekig képes lenyúlni, és onnan a Chevron reményei szerint még legalább harminc évig lesz mit a felszínre hozni.

Ennek alapján az az érdekes helyzet látszik kirajzolódni, hogy hiába esik annyi szó róla, a környezetvédelem ügye teljesen súlytalannak tűnik, és rossz pontokra fókuszál: az apró ügyeket a fejlett világban már mindenhol sikerült leszabályozni, de az igazán fajsúlyos kérdésekben tehetetlenek vagyunk. Kicsit kifacsart példával élve arról van szó, hogy ha véletlenül rálépünk egy szarvasbogárra, akkor tízezer forintra megbüntethetnek,

azt viszont semmi nem tiltja, hogy bizonyos vállalatok a bolygót a teljes ökológiai és klimatikus összeomlás felé taszító projekteket valósítsanak meg.

Sőt, azt sem, hogy az ezekért felelős emberek akkora összegű jutalmakat kapjanak, amennyi pénzről mások egy életen át álmodni sem mernek.

De kinek éri meg ezt a rengeteg pénzt gigaberuházásokba és magas vezetői bónuszokba pumpálni, és miért?

A Southfork Ranchen túl

A világon a könnyen kitermelhető olaj egyre kevesebb. Ez nem jelenti azt, hogy ne rendelkeznénk még mindig hatalmas fosszilis energiakészlettel, csakhogy ennek felszínre hozása több szempontból is aggályos, és valószínűleg hosszútávon nem szolgálja az emberiség érdekét. A rövidtávú piaci logika korlátlan érvényesülése miatt azonban a cégek jelenleg előre menekülnek.

Az olajat nyilván akkor éri meg kitermelni, ha az eladásából származó profit meghaladja a beruházásra fordított összeget. Ez egyrészt a kitermelés költségitől, másrészt az olaj árától és az olaj iránti kereslettől függ. A költségekkel kapcsolatban egyvalami biztos: csökkenni már nem fognak. Elmúltak azok az idők, amikor Jockey Ewing bárhol belebökött a texasi földbe, előtört a kőolaj.

Ami maradt, azok főleg nehezen hozzáférhető, leggyakrabban mélytengeri vagy sarkvidéki lelőhelyek, amelyek kiaknázásához hatalmas technológiai és mérnöki bravúrok kellenek, viszont még így, a legdrágább technológiákat alkalmazva sem biztonságosak vagy ártalmatlanok ökológiai szempontból.

Az ártényező pedig lutri: az utóbbi időszak sokak számára meglepő árzuhanásának tükrében úgy fest, hogy korántsem tekinthetjük biztosan kalkulálhatónak az olaj árát, illetve annak folyamatosan növekedését. A napokban felröppent hírek szerint a közeljövőben az új kitermelési technikák térnyerése miatt újabb meredek olajárzuhanásra számíthatunk. Ennek ellenére a nagy cégek bizakodóak: a BP a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzései alapján úgy számol, hogy 2035-ig a világ energiaigénye 40 százalékkal nőni fog, és a fogyasztás 60 százalékát még mindig fosszilis tüzelőanyagok teszik majd ki, ezért szükség van ezekre a drága és környezetkárosító beruházásokra.

Az már egy másik kérdés, hogy miért kellene a befolyásunkon kívül eső, változtathatatlan természeti jelenségként tekintenünk az energiaigény növekedésére, amikor 2014-ben először sikerült elérni, hogy nőjön a világgazdaság, miközben a szén-dioxid kibocsájtásunk stagnált. Az IEA szerint ez Kína és az OECD-országok változóban lévő energiafogyasztási mintáival magyarázható - könnyen lehet, hogy megfelelő politikai ösztönzéssel ezt a folyamatot fel is gyorsíthatnánk.

Globális környezetpolitika: kifogyott a benzin?

Az államok leginkább a kitermelés költségeire tudnának hatni, például úgy, hogy a környezetkárosító beruházásokat vastagon megadóztatják, akár annyira, hogy egyáltalán ne érje meg őket kivitelezni. Ehhez azonban a mostaninál sokkal magasabb szintű együttműködésre és akaratra lenne szükség. A globális környezetpolitika néhány évtizeddel ezelőtt hatalmas lendülettel indult útjára, de a kezdeti részsikerek után sajnos csikorogva megállt. Az 1990-es évek világmegváltó hangulatából kibontakozó felbuzdulásban egy sor nemzetközi konferenciát tartottak a klímáról és a környezetről, amelyeken szép elveket és vállalásokat fogalmaztak meg a résztvevő országok (már amelyik hajlandó volt erre, az Egyesült Államok például nem írta alá a Kiotói jegyzőkönyvet).

Csak aztán sajnos hamar kiderült, hogy az ígéreteket szinte senki nem tartja be, a kétezres évekre pedig a nemzetközi környezetpolitika lendülete teljesen kifulladt. Ennek végső bizonyítéka a totális kudarccal záródó 2009-es Koppenhágai konferencia volt, amelyen végül semmi érdemlegesben nem sikerült megállapodni klímaügyben.

A következő hasonló esemény (COP21) idén decemberben lesz Párizsban, amelyen a tervek szerint végre tényleg aláírnak majd egy klímaegyezményt az országok vezetői. Sajnos az eddigiek alapján nem tűnik valószínűnek, hogy világrengető változásokra számíthatunk a párizsi találkozó után: ironikus módon a legutóbb pont az üzleti szektor fogalmazta meg kételyeit a megegyezéssel kapcsolatban a május végi, szintén Párizsban tartott Business and Climate konferencián. Az eseményen több, mint ezer vállalatvezető vett részt, akik szorosabb együttműködést sürgettek a kormányzati és az üzleti szféra között, mert Koppenhága óta

úgy látják, hogy a politkusok nem képesek hatékonyan fellépni az ügyben.

Egyre forróbb a helyzet

Pedig valamit most már tényleg lépni kellene, mivel nem sok jóra számíthatunk, ha a maradék rendelkezésre álló olajat is kitermeljük és elégetjük. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) már 2011-ben arra figyelmeztetett, hogy a világ fosszilis tüzelőanyag-készletének a kétharmadát nem szabad felhasználnunk, ha nem akarjuk, hogy visszafordíthatatlan, egymást erősítő változások induljanak meg a Föld éghajlatában.

Léteznek ugyan klímaszkeptikusok, akik vagy az egész éghajlatváltozást, vagy csak az emberi tevékenység ebben játszott szerepét kérdőjelezik meg (legutóbb az ausztrál miniszterelnök főtanácsadója égette magát ilyen kinyilatkoztatásokkal), a tudományos fősodorban azonban ma már mindkét dolgot tényként kezelik. Az ipari forradalom óta az üvegházhatásért jelentős részben felelős szén-dioxid légköri koncentrációja olyan nagy mértékben nőtt, amit már nem lehet mással magyarázni, és az elmúlt száz évben a világ átlaghőmérséklete is közel 1 Celsius-fokot emelkedett.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a 2100-ra átlagosan akár 6 fokkal is melegebb lehet a Földön: ehhez fogható hőmérséklet-növekedés legutóbb ötezer évre elnyújtva következett be, most viszont erre számíthatunk száz év leforgása alatt, és biztosak lehetünk benne, hogy ennek drasztikus következményei lesznek. Nagyon nem mindegy tehát, hogyan alakult az energiapiac mostanáig, és mi várható a következő években.

Akiket még a saját részvényeseik sem érdekelnek

Ha az államok eddig meglehetősen tehetetlennek is bizonyultak környezeti ügyekben, a világ jövőjéért aggódó egyre szélesebb réteg civil ellenállására még mindig lehet számítani bizonyos mértékig. Érdekes fejlemény, hogy a nagy olajvállalatok egyes részvényescsoportjainál már fel-felmerül az igény, hogy beleszólhassanak a környezeti szempontból aggályos beruházásokba.

Persze ez nem sokat ér, ha a vállalatok egyébként tesznek rá, hogy mit akarnak a résztulajdonosaik.

Az amerikai Értékpapír-kereskedelmi Bizottság márciusban utasította el az ExxonMobile részvényeseinek arra irányuló kérelmét, hogy beleszólhassanak, hogy a vállalat hajtson-e végre további kockázatos, a világot a klímakatasztrófa felé taszító beruházásokat. A döntés azért volt meglepő, mert nem sokkal korábban a Chevron egy részvényescsoportjának nagyon hasonló indítványának viszont zöld utat adtak. Persze ez önmagában még nem jelent sikert: a Chevron aktivistáinak előterjesztését, miszerint az új kitermelőhelyekbe fektetendő pénzt inkább csorgassák vissza a részvényeseknek, a cégvezetés lesöpörte a múlt szerdai éves találkozójukon. A vezetőség az ügy kapcsán szárazon ezt nyilatkozta:

Ez olyan, mintha azt kérnék, hogy a vállalat függessze fel a befektetést a saját üzletágában.

Ha őszinték akarunk lenni, igazából nem is hibáztathatjuk őket ezért, hiszen ha a szektorban elsőként vennének vissza, azzal olyan versenyhátrányt szenvednének, ami felérne egy öngyilkossággal. A helyzet tehát mégiscsak az, hogy központi szabályozás nélkül, amikor ugyanolyan feltételeket követel meg minden szereplőtől, az aktivizmus nem sokat ér.

Olajozott mellébeszélés

A Guardian a biztonság kedvéért azért megkérdezte a cégeket, szerintük etikus-e egy olyan cégvezetői jutalmazási rendszer, amely az ökológiai válság elmélyítésében szerepet játszó fejlesztések alapján osztja ki ezeket a hatalmas bónuszokat. A Chevron és a Shell válaszukban persze kikerülték az egyértelmű állásfoglalást, szerintük a jutalmakat a vállalat és a részvényesek hosszútávú stratégiai érdekeinek képviseletéért adják, a többi cég pedig egyáltalán nem is válaszolt a megkeresésre. Ugyanakkor az egyre nagyobb nemzetközi nyomás hatására a BP és a Shell beleegyeztek, hogy jövőre részletesebb információkkal szolgálnak a nyilvánosságnak a jutalmazási rendszerük működéséről.

Nehéz elképzelni, de hamarosan talán nem is az lesz a legfontosabb, hogy a mostani piacvezetők miket lépnek: az utóbbi évek fejleménye, hogy olyan hatalmas, államilag pénzelt és irányított vállalatok szállnak be irdatlan összegekkel és beruházásokkal az olajbizniszbe, mint például a brazil Petrobras vagy a kínai PetroChina, de Irán, Venezuela, Oroszország, Szaúd-Arábia és Malajzia sem marad ki a buliból.

Ha ezek a szereplők is belelendülnek, akkor az öt nyugati óriáscég most hatalmasnak tűnő költségvetése valószínűleg el fog halványulni mellettük - a kérdés már csak az, hogy létrejöhet-e ennek ellenében olyan, hatékonyan betartatható nemzetközi keretegyezmény, amely képes az egyes országok és nagyvállalatok egyéni érdekeit háttérbe szorítva egy környezetbarátabb energiarendszer felé terelni a világot. Decemberben meglátjuk, a világ vezetőinek sikerül-e fölülmúlniuk a várakozásokat. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Székelyudvarhely is kioktatta a kormányt vendégszeretetből

Újabb átköltés ekézi a kormány bevándorlás-ellenes gyűlöletkampányát. Ezúttal Székelyudvarhely mutatta meg, hogyan kéne fogadnia az újonnan érkezőket. "Ha Székelyudvarhelyre jössz, szívesen látunk" – áll a felirat a plakáton. A kép tumblr-en bukkant fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Romániában közben már a sört is olcsóbban csapolják

Elfogadta a román képviselőház az élelmiszerek áfacsökkentésére vonatkozó azon sürgősségi kormányrendelet módosítását, amellyel júliustól 9 százalékra csökkentik a csapolt sör áfáját is.

A jogszabály elfogadásával akár 12 százalékkal is csökkenhet a csapolt sör ára, a módosító javaslatot benyújtó Adrian Merka képviselő szerint az államháztartás kieső bevételeit a megnövekedett fogyasztás fogja fedezni. A módosító javaslat szerint az áfacsökkentés szigorúan csak a vendéglátóhelyekben, sörcsapoló berendezésekkel kimért sörök esetében lesz alkalmazható. Mint ismeretes, júniustól 9 százalékra csökkentették minden élelmiszer és alkoholmentes ital áfáját – írja a Pénzcsinálók.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nyílt levélben kérik számon az oktatást Orbánon

Az Együtt nyílt levélben kér választ Orbán Viktor kormányfőtől az oktatás átalakítására vonatkozó kormányzati tervekkel kapcsolatban.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott levélben megkérdezik, igaz-e, hogy egyes településeken, illetve térségekben egy kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés; igaz-e, hogy a vegyes iskolák (gimnázium és szakiskola egyben) egy része a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába kerül; folytatódik-e tartósan a gimnáziumi képzések azokban a vegyes iskolákban, amelyek a tárcához kerülnek, illetve amelyeket megosztanak.

Az ellenzéki párt – amely a tanév lezárultára hivatkozva 48 órán belüli választ kért – arról is érdeklődik, hogy a kormány tovább csökkenti-e a felsőoktatásba és a gimnáziumi képzésbe bekerülő diákok arányát, valamint növeli-e a szakiskolai nevelésben részesülők arányát, "szemben a versenyképes gazdaságszerkezet és munkaerő-kínálat szükségleteivel".

 

 

Nincs, aki felszedje a krumpliját? Igényeljen közmunkást!

Pintér Sándor friss javaslata szerint szervezetten vezényelnék át a közmunkásokat mezőgazdasági idénymunkára a helyi gazdálkodók vállalkozásaihoz. Visszautasítani, felmondani sem nagyon lehet majd.

Várhatóan nagyon sok vitát vált még ki az a törvénymódosítást, amit kedden nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter. A közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírná, hogy három hónapra ki kell zárni a közmunkából azt, akinek „egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg”. Magyarul, ha valaki felmond a munkahelyén, három hónapig nem mehet közmunkára.

Ez nem azokra nézve lehet hátrányos, akiknek már régebb óta van rendes, bejelentett munkájuk, és úgy döntenek, nem tudják tovább elviselni a főnöküket. Ők nyilván nem azért távoznak egy munkahelyről, hogy közmunkásnak álljanak, ráadásul ha legalább egy éve be voltak jelentve, amúgy is jár nekik 90 napig a munkanélküli segély, hivatalos nevén álláskeresési járadék (ennek maximális összege havonta 105 ezer forint).

A Pintér-féle törvénymódosítás nem róluk szól. A további paragrafusokból derül ki, hogy kikre nézve lehet nagyon hátrányos a kitiltás a közfoglalkoztatásból: azokra, akiket a közmunka helyett lényegében szervezetten átküldenek szezonális mezőgazdasági munkára, úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ennek lényege, hogy a munkaadó napi 500 forinttal letudhatja a közterheket).

A javaslat szerint ugyanis az a gazdálkodó, aki május és október közt embereket venne fel, nem a piac elé áll ki a kisbusszal, és kiabál, hogy eperszedőket keres, hanem a helyi polgármesternek jelenti majd be munkaerőigényét. A polgármester kiválasztja a megfelelő közmunkásokat, majd a listát leadja a járási hivatalnak, amely szól a közmunkás foglalkoztatójának, hogy mentse fel a „munkavégzési és rendelkezésre állási” kötelezettsége alól.

A közmunkásnak pedig nem sok választása marad. A közfoglalkoztatási törvény szerint három hónapra ki kell zárni a munkából (így a segélyezésből is), ha nem fogadja el a neki felkínált munkát. A most benyújtott módosító szerint pedig azt sem teheti meg, hogy felmond néhány nap után: hiába rosszak a munkakörülmények, ha lelép, három hónapra elveszítheti a közmunkát is, azaz a megélhetését.

A javaslat az indoklás szerint lehetőséget kíván biztosítani, hogy „a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson az egyszerűsített foglalkoztatás keretében”, de beismeri azt is, hogy a mezőgazdasági vállalkozók érdekeit is szolgálja: „könnyíti az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánó munkáltatók szezonális munkaerőigényének kielégítését”. Korábban kormánypárti politikusok a parlamentben is gyakran beszéltek arról, hogy az ország bizonyos területein a gazdák már nem kapnak napszámost az idénymunkákra.

A javaslatot más előterjesztések mellett, a jövő héten, június 16-17-én rendkívüli ülésen kezdheti meg tárgyalni a parlament – derül ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kísérőleveléből.

Az ellenzéki pártok közül elsőként a Párbeszéd Magyarországért (PM) reagált a törvényjavaslatra. Közleményükben azt írják: az Orbán-kormány „kommunista tervgazdálkodással biztosítana munkaerőt a baráti magánvállalkozások számára”. A PM szerint normális országokban az emelkedő bér biztosítja a szükséges munkaerőt, Magyarországon viszont kötelezővé tennék, hogy a haverok magángazdaságai és magánvállalkozásai nyomott bérek mellett jussanak munkásokhoz.

Az LMP szerint is „erkölcstelen, káros és diszkriminatív” Pintér előterjesztése. Az ellenzéki párt szerint a javaslatból kiderül, hogy a miniszternek fogalma sincs a munkaerőpiac működéséről, vagy szándékosan büntet mindenkit, aki a munkájából próbál megélni. A tervezett lépés rugalmatlanabbá tenné a munkaerőpiacot, és elzárja az előbbre jutás útjait, hiszen a rossz munkahelyek így könnyen csapdába ejthetik a kiszolgáltatott dolgozókat.

A Belügyminisztérium közleménye szerint a törvényjavaslat nem kívánja röghöz kötni a munkavállalókat, hiszen a munkaviszony továbbra is a munkavállaló és a munkáltató megegyezése alapján jön létre. Egy másik, a parlament előtt lévő törvényjavaslatra hivatkozva azt írják: attól függően mentik fel a közmunkást a munkavégzés alól, hogy „tesz-e írásbeli nyilatkozatot”. A BM is hivatkozik viszont a jelenleg is hatályos törvényre, amely szerint a felajánlott megfelelő munkahely el nem fogadását kizárással szankcionálják. A lényeg a tárca szerint, hogy „csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"Felcsútra milyen óriásplakátot tegyünk ki?" – Már 30 milliónál jár a Kétfarkú gyűjtése

Már 30 millió forint körüli összeget gyűjtött össze az emberektől a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog a kormány bevándorlásellenes plakátkampánya ellen indítandó akciójukra.

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Na és Felcsútra milyen óriásplakátot tegyünk ki szerintetek? – tette fel a kérdést az ellen-plakátkampányra hétfő dél óta gyűjtő Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Facebookon pénteken. Közölték azt is, hogy már 30 millió forint körüli összeget sikerült összegyűjteniük adományokból.

Az akciót a Vastagbőr bloggal együtt indították, az eredeti terv az volt, hogy 50 plakátot helyeznek ki a kormány bevándorlásellenes plakátkampányára reagálva, ehhez 3 millió forintra volt szükségük, ám ez az összeg mindössze 7 óra leforgása alatt összegyűlt, majd másnapra megháromszorozódott, és azóta is egyre csak nő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán végre elárulta, kinek szólnak a "barátságos" óriásplakátok

Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint elsősorban az embercsempészekhez szól a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampánya, amelynek célja, hogy minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük.

Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak – szögezte le a kormányfő a Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában.

Kijelentette, az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy a bevándorlás veszélyes, az "életszerűtlen" elméletet képviselő politikai erők azonban hangosabbak. Orbán Viktor a liberális értelmiség akcióit egy rendkívül kicsi, de hangos kisebbség képviseletének tekinti, amely azonban "teljesen szemben áll az élettapasztalattal".

A kormányfő úgy értékeli, a plakátok megfogalmazása inkább enyhének mondható. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország; nem azt mondja, hogy ide nem lehet jönni, hanem azt, hogy be kell tartani a törvényeket – mondta Orbán Viktor.

 A miniszterelnök arról is beszélt: a kormány jövő szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban. Minden lehetőséget végigvesznek, ide értve a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a szerb és a magyar kabinet július elején tart kormány-csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.

Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket

– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de azon kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A kormány legnagyobb mai sikere egyetlen infografikán

A keret 100 millió forint. A tét 300 ezer külföldön dolgozó magyar. Az eredményt nem fogják kitalálni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ma jelentette be, mennyire volt sikeres a "Gyere haza, fiatal!"-program. Készítettünk egy infografikát, amivel segítünk megérteni a számokat.

És tényleg.

Sie Gábor két év londoni munka után úgy döntött, hazatér dolgozni.

Köszönjük a támogatást, Gábor!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ausztriában: nekimennek a magyar munkavállalóknak

Akárcsak az EU több országában, nyugati szomszédunknál is lefáradt és megrendült a politikai centrum. Ez markánsan fogja befolyásolni Bécs hozzáállását az euróövezet további integrációjához és a Görögország további megsegítéséhez. A keleti tartományokban dolgozó magyar munkavállalók is megérezhetik a változásokat.

Ma utcára vonul a Haydn városának tekintett kismartoni (Eisenstadt, Burgenland) polgárok egy csoportja, hogy nemtetszésének adjon hangot egy politikai fejlemény miatt. A demonstráció szervezői Burgenland szégyenéről beszélnek. Koalíciós tárgyalásokat kezdett ugyanis a burgenlandi tartományi kormány megalakításáról az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a populista Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), és az új kormány még ebben a hónapban felállhat. A választási kampányban már mindkét politikai erő az átmeneti határellenőrzés visszaállításáért és a magyar munkavállalók ellen kampányolt és most a terveik szerint koalícióra is lépnek.

Politikai földrengés a keleti tartományokban

A két héttel ezelőtti tartományi választásokon az euroszkeptikus FPÖ két keleti tartományban is komoly sikereket ért el. A vendégmunkásokkal kapcsolatban egyenesen „tatárjárásról” beszéltek a párt aktivistái. Stájerországban az FPÖ a szavazatok 26%-át, míg Burgenlandban a 15%-át hozták el, jelentősen felzárkózva a hagyományos nagy pártok mögé.

Itt is megrendült a politikai centrum

Akárcsak az EU több országában, nyugati szomszédunknál is lefáradt és megrendült a politikai centrum. A gazdaság nem muzsikál már fényesen 2008 óta, az átlagpolgár pedig felelőst keres. A politikai centrum ezért markánsan jobbra tolódott Európában az utóbbi hét évben. Magyarországon, Angliában, Lengyelországban, Hollandiában, Svédországban és Franciaországban is komoly nyomást gyakorolnak a populista szélső-jobboldali pártok a centrista jobb- és baloldali kormányokra.

Werner Faymann osztrák kancellár és SPÖ elnök tehetetlen a burgenlandi fejleményekkel kapcsolatban. Csak annyit tud kipréselni magából, hogy egy ilyen összeborulásra szövetségi szinten nem fog sorra kerülni. Ezt viszont a választók egyre nagyobb hányada nem így látja: a legfrissebb felmérések szerint 39% prefereálja az FPÖ bevonását a bécsi kormányzatba.

A politikai földrengéssel felérő két tartományi választás csupán nyitánya volt a választási szuperévnek a sógoroknál. Őszig még három tartományi választás jön, köztük Bécsben is. Ausztriában három év múlva lesznek általános választások. A jelenlegi felmérések szerint jelenleg 28%-os támogatottságával az FPÖ legnépszerűbb párt az országban. Több megfigyelő már egyenesen kétli, hogy a jelenlegi nagykoalíciós kormányzat kihúzza ezt a ciklust.

Európai kihatások

Az eurószkeptikus FPÖ sikere a bécsi kormányzatot nyomás alá helyezheti, hogy az eurózóna további integrációját - legalábbis nyilvánosan - már ne támogassa. Egy esetleges további hitelcsomag Görögország számára szintén a politikai veszélyzónába került Bécsben és esetleg a nyári turista-szezonban adhatja azt el a kormány a lakosságnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tudomásul vette a magyar állam, hogy fizetnie kell a túlzsúfolt börtönök miatt

Véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) azon ítélete, amelyben összesen 84 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot azon hat magyar fogvatartott keresete nyomán, akik a túlzsúfolt magyar börtönök miatt emeltek panaszt. Azt, hogy a magyar állam nem kért felülvizsgálatot, az Igazságügyi Minisztérium közölte a hvg.hu megkeresésére.

Nem kért felülvizsgálatot a magyar állam az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) három hónappal ezelőtti, március 10-i ítélete ellen, amelyben – mint arról a hvg.hu is beszámolt,
hat magyar fogvatartott ügyében kimondták, hogy túlzsúfolt cellákban vannak elhelyezve, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát.

A panaszosok által felhozott börtönkörülmények

A kérelmezők esetében a börtönök nem érték el a minimális 4 négyzetmétert, mivel egyikük Baracskán egy 30 négyzetméteres cellában töltötte büntetését 16 másik társával együtt, így csupán 1,76 négyzetméter mozgástér jutott egy főre – részletezték az ítéletet az Arsboni jogi folyóíratban. A második kérelmező a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet körülményeit sérelmezte. Elmondása szerint a 9 négyzetméteres, szellőzés nélküli, a nappalitól függönnyel elválasztott wc-s cellán négyen osztoztak, amely alapján 2,25 m2 jutott egy-egy rabra.

A harmadik kérelmező három büntetés-végrehajtási intézettel szemben nyújtotta be kérelemét: elsőként a Hajdú-Bihar megyei börtönben előzetes letartóztatása idején négyen osztoztak egy 10 négyzetméteres cellán, így csak 2,5 négyzetméter jutott minden egyes rabnak. A másik két büntetés-végrehajtási intézetben hasonló körülmények mellett éltek a rabok, azonban ott még a wc és a cella megfelelő elszeparálása sem történt meg. A további panaszosokra Márianosztrán 2,86 négyzetméter, a Pálhalmai börtönben pedig 1,5-2,2 négyzetméter közötti tér, illetve a szegedi börtönben 2,67 négyzetméter jutott.

A nem megfelelő higiéniai körülmények a lakótér és a wc nem megfelelő elszeparálását, kellő számú mosdó hiányát, illetőleg a szabad levegőn törvény által meghatározott ideig való tartózkodás akadályozását jelentette az elítéltek számára. A legkirívóbb eset Baracskán történt, ahol a fogvatartott magánelzárása alatt nem volt elengedő víznyomás a zárkában, így sem a wc öblítésére sem pedig kézmosásra nem volt lehetősége, amely következtében az elzárás ideje alatt orvosi ellátásra, később pszichiátriai kezelésre szorult.

Pilot eljárás a rendszerszintű probléma miatt

A hat rabnak összesen összesen több mint 84 ezer euró (kb. 25,7 millió forint) kártérítést kell fizetnie a magyar államnak, valamint a perköltséget is állnia kell. Magyarország esetében ez az első úgynevezett pilot-eljárás volt, amelyet akkor alkalmaz a strasbourgi bíróság, ha hosszú ideje meglévő, rendszerszintű problémáról van szó, ami miatt nagyon sokan fordulnak a bírósághoz ugyanazzal a panasszal. Az ítélet éppen ezért kimondta azt is, hogy hazánknak az ítélet jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül menetrendet kell kidolgoznia, hogy milyen módon szünteti meg az egyezményt sértő állapotokat, illetve milyen intézkedésekkel tervezi megakadályozni a további jogsértést, illetve kárpótolni a túlzsúfoltság kárvallottait.

Nos, az Igazságügyi Minisztérium (IM) arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy a Varga és társai kontra Magyarország ügyben a magyar állam nem kért felülvizsgálatot a bíróságtól. Hozzátették, hogy arról nem rendelkeznek információval, hogy a kérelmezőknek van-e ilyen beadványa. „Ha egyik fél sem kéri a felülvizsgálatot, az ítélet idén június 10-én véglegessé válik, amelyről a Bíróság tájékoztatja a feleket.” A megítélt kártérítéseket a véglegessé válástól három hónapon belül fizethetik ki – jegyezték meg az IM részéről.

Akár több ezren is kártérítést kaphatnak az államtól

A pernyertesek egyikének jogi képviselője Magyar Gábor ügyvéd, aki a hvg.hu kérésére érdeklődött a strasbourgi bíróságnál arról, hogy a kérelmezők bármelyikétől érkezett-e be felülvizsgálattal kapcsolatos beadvány, és úgy tájékoztatták, hogy június 11-ig nem érkezett be ilyen kérelem. Az ügyvéd úgy vélte, hogy nem is lenne logikus egy ilyen lépés a panaszosok részéről, hiszen ők nyertek, az állam pedig nem tudott volna időhúzásra játszani, mert szerintem a felülvizsgálati kérelmet nem engedték volna tovább” – mondta Magyar Gábor. Beszámolt még arról is, hogy csak ő és ügyvédi irodabeli kollégái 216, zsúfolt börtönviszonyokkal kapcsolatos panaszt adtak be még március 10-e előtt, azt követően pedig még kétezer fogvatartott fordult hozzájuk, hogy képviseljék az érdekeiket.

Az első fokú ítélet kihirdetése után a Magyar Helsinki Bizottság közleményben reagált. Mint írták, a strasbourgi bíróság hosszú ideje meglévő, rendszerszintű problémáról hozott ítéletet. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar állam megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy másfélszer annyi fogvatartottat helyez el a börtönökben, mint ahány férőhely rendelkezésre áll. A magyar kormány börtönöket épít, igyekszik elosztani a fogvatartottakat az ország 31 büntetés-végrehajtási intézete között. Mindez azonban Strasbourg szerint sem jelent megoldást, hiszen értelmetlenül szigorodik a büntetőpolitika, indokolatlanul tartanak előzetes letartóztatásban ezreket – kommentálta a hírt a Helsinki Bizottság.

A hvg.hu két héttel ezelőtt számolt be arról a kutatásról, amely azt vizsgálta, hogy a szigorúbb büntetőpolitika kialakítása, a szabadságvesztések növekedése milyen hatással lesz a börtönköltségekre. Ezt a Budapest Intézet nézte meg, igaz, nem a kormány, hanem egy civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére. A kutatás számításai azt mutatják, hogy jelentős kiadásokkal jár a kapacitások bővítése, és hogy különösen fontos lenne például az előzetes letartóztatásban lévők számának drasztikus csökkentésével a fogvatartottak számának mérséklése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"A második brókercsalót engedi el a fideszes ügyészség""

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint rövid időn belül a második brókercsalót engedi el a "fideszes ügyészség".

Varju László, a párt alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján sajtóhírekre utalva azt kérdezte: mi lehet a kezében a Buda-Cash egykori cégvezetőjének, ami miatt megriadtak a vád alá helyezésétől? Hogy lehet, hogy nem kattan a bilincs a Buda-Cash alapítójának karján?

Varju László utalt Orbán Viktor miniszterelnök korábbi kijelentésére, aki szerinte egyértelműen kimondta a cégvezető felelősségét, és hozzátette: a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is többször hangsúlyozta a vezetői felelősséget az ügyben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Som Lajos: Besúgóvá tettek engem is a kommunisták

Révész Sándorról és Nagy Feróról is jelentenie kellett Som Lajosnak az átkosban. A basszusgitárost a hetvenes években szervezték be.

Érthető okokból a legtöbben titkolják, sőt tagadják is, hogy a szocializmusban besúgók voltak. Bár a régi rendszernek már két és fél évtizede vége, Som Lajos is csak most merte elárulni, hogy III/III-as ügynök volt. A Best magazin hasábjain arról mesél, hogy egy díjkiosztó rendezvény után az otthonában keresték meg a nyomozók, mert az esti fellépés alkalmával Som az egyik nagy slágerükbe belejátszotta a Himnusz részleteit. Ünnepivé akarta tenni a hangulatot, a közönség őrjöngött is, a rendőröknek azonban nem tetszett ez a mutatvány.

A Pallasz Hotel 216-os szobájába vitték a basszusgitárost, ahol a tudomására adták, hogy onnantól kezdve mindenről jelentenie kell, amit államellenesnek vél. Som három nap gondolkodási időt kért, de sokan másokhoz hasonlóan neki sem volt igazán választása. Végül édesapja mondta azt, hogy írjon alá, különben soha többet nem mehetnek külföldre a zenekarral.

Som azt állítja, a zenekar tagjai a kezdetektől fogva tudták, hogy mivel kénytelen foglalkozni, nem akarta őket átverni, még úgy sem, hogy Révész Sándorról is jelentenie kellett. Révész fedőneve egyébként Pacsirta volt. Som amúgy nem végezte elég lelkesen a munkáját, jelentései nem voltak elég részletesek, ezért megpróbálták megfélemlíteni. Ez volt az a bizonyos 1982-es letartóztatása, amikor azzal vádolták meg, hogy aranyat próbált meg átcsempészni a határon. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A KDNP is megsürgette a Biszku-pert

Szülessen minél előbb jogerős ítélet, történjen gyors igazságszolgáltatás Biszku Béla ügyében! – szorgalmazták a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek és Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke pénteken egy, a Kúria épülete előtt tartott sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: a KDNP úgy gondolja, az áldozatoknak sohasem lehet kevesebb joga, mint a tetteseknek; az igazságszolgáltatás rendszerének mindig az áldozatok helyzetéből kell kiindulnia.

A KDNP alelnöke rámutatott: akik a rendszerváltás óta várják, hogy a tetteseket megnevezzék és igazságérzetükben minden a helyére kerüljön, csalódással vették tudomásul, hogy azt az elkövetőt, aki egyfajta szimbóluma is volt a kommunista rendszernek, másodfokon nem elítélték, hanem új eljárásra utasították az elsőfokú bíróságot. Három év után ugyanott vannak az áldozatok hozzátartozói és az áldozatok, mint ahol 1990-ben voltak, nem történt meg a történelemmel való szembenézés, az igazságtétel a bíróságon – mondta. Azt látták – tette hozzá –, hogy a bírósági döntésnél mintha több szólt volna a tettes jogairól, mint az áldozatokéról.

Kiemelte: bíznak benne, hogy az igazságszolgáltatás az áldozatok jogvédelme érdekében minél előbb ítéletet fog hozni, ennek a jogi alapját az elmúlt öt évben megteremtették, az eljárás három évvel ezelőtt így elindulhatott.

Rétvári Bence hozzátette: Biszku Béla sem ezelőtt, sem az eljárás alatt elnézést nem kért, nem követte meg azokat a tíz- és százezreket, akiket a kommunista rendszer Magyarországon 1956 előtt, alatt vagy a forradalom után megnyomorított. A bíróságnak kell igazságot szolgáltatni – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, közölve: a jelenlévő szervezetekkel közösen szeretnék kérni, hogy a jog talaján állva minél hamarabb szülessen ítélet ebben az ügyben.

Rétvári Bence felolvasta a Recski Szövetség levelét, amelyben többi között azt írták: a recski kényszermunkatábor már elhunyt és még élő valamennyi áldozata nevében soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást, teljes körű igazságtételt és minél előbbi ítéletet szorgalmaznak.

Eötvös Péter, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke úgy fogalmazott: szeretnék, ha az igazságtétel a megfelelő helyre kerülne. Megjegyezte: Magyarország az egyetlen volt kommunista ország, ahol egyetlen egykori pártállami vezetőt sem ítéltek el. Ez nagyon sajátságos fényt vet a magyar igazságszolgáltatásra – összegzett.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások szervezetének elnöke azt mondta: 1956 előtt több mint másfél millió embert megnyomorítottak, tönkre tettek, Recskre vittek, börtönbe zártak. Közülük sokakat 1956 után újra elítéltek – idézte fel, hozzátéve: Biszku Béla 1957-ben nehezményezte, hogy enyhék a forradalom utáni ítéletek, és kevés a kivégzés. Felháborítónak tartják, hogy 25 évvel rendszerváltoztatás után a magyar bíróságok nem képesek igazságot szolgáltatni deklaráltan háborús bűnösök tekintetében – mondta, hozzátéve: azt kérik, a magyar igazságszolgáltatás ne jogot, hanem igazságot szolgáltasson, soron kívül.

Az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége nevében Csigás Zoltán alelnök azt mondta: szomorú, hogy az igazságszolgáltatás ennyi idei húzta az ítéletet, már a rendszerváltáskor meg kellett volna történnie a felelősségre vonásnak. Szintén azt kérte, a törvényszék szolgáltasson minél előbb igazságot. Sántha Gábor elnök szerint kettős mérce van, minél előbb ítéletet várnak, mert Biszku Béla az utolsó emblematikus figura, és nagy szerepe játszott a rengeteg áldozatban.

A sajtótájékoztatón részt vett Szatmáry László, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége elnöke is.

A Fővárosi Ítélőtábla június 1-jei másodfokú végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a háborús bűntettel megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében. Álláspontja szerint az elsőfokú döntés annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni.

A vád szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában, és felelős a karhatalom által leadott, halálos áldozatokat követelő sortüzekért; a fővárosi Nyugati pályaudvarnál és Salgótarjánban lőttek fegyvertelen polgárokra 1956-ban. Tavaly májusban a Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát, aki bűnösségét mindvégig tagadta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Német sajtó: Orbán kampánya "mérgezi a politikai légkört"

Az ARD német országos közszolgálati televízió a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampányáról közölt beszámolót a hírportálján. Az Orbán kampánya a menekültek ellen – Integráció magyar módra című összeállításban kiemelték, hogy a kormány "populista kampányt" folytat, amellyel "mérgezi a politikai légkört".

Hozzátették, hogy a plakátok egy "bevándorlásellenes kampány" részét képezik, amellyel a kormány a menedékkérők számának erős emelkedésére reagál.

Az ARD tudósítója, Till Rüger úgy véli, hogy a kormány "nyilvánvalóan" a Fidesz választói támogatottságának csökkenéséből "profitáló" párt, a "szélsőjobboldali" Jobbik "témáit akarja elvenni" a kampánnyal, amellyel azonban "Magyarország még inkább elszigetelődik az EU-ban".

A Neue Zürcher Zeitung svájci napilap „Nyers kritika Orbán Viktornak” címmel közölt írást pénteki számában. A cikk úgy ítéli meg, hogy az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata „keményen megbírálja” a magyar kormányt, bár Brüsszel lehetőségei korlátozottak arra nézve, hogy az EU-tagállamokban érzékelhető, jogállami szempontból problémás tendenciákkal szemben fellépjen.

A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök újra és újra összekülönbözik az EU-val. „Jogállamilag megkérdőjelezhető törvényekkel és vitatott ötletekkel – mint a legutóbbi, a médiában hatásosan elindított vita a halálbüntetés bevezetéséről – provokál dühös válaszokat Brüsszelben” – fogalmazott a Neue Zürcher Zeitung.

A svájci újság szerint azt, hogy Orbán a demokráciáról és a jogállamiságról alkotott „önfejű” elképzeléseit megtűrik az Európai Néppárt (EPP) soraiban, a frakción belül is sokan vitatják. Túlsúlyban van azonban az a felfogás, hogy a közös néppárti frakció jelentette kapcsolat által a kormányfők hatást gyakorolhatnak Orbánra, és megakadályozhatják, hogy „a magyar miniszterelnök teljesen Vlagyimir Putyin orosz elnök felé forduljon”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy bukás: 200 ezer néző hagyta faképnél az M1 Híradóját

Három hónap alatt 332 ezerről 116 ezerre csökkent az egykor vezető hírműsor, az M1 fél nyolcas fő híradójának nézőszáma.

Három hónapja indult a megújult M1, ami a fő hírcsatorna lett a közmédiában. A Népszabadság pénteki cikkében azt írja, hogy ezalatt a negyedév alatt lényegében összeomlott a fél nyolcas fő híradó nézettsége, pedig ez a műsor korábban az állami média húzóműsorainak egyike volt.

A március 15-i héten a híradót még átlagosan 332 ezren nézték, három hétre rá 187 ezren, május közepén 151 ezren, június első hetében pedig már csak 116 ezren – írja a lap, tehát: három hónap alatt több mint 200 ezer néző hagyta el az M1 híradóját.

Az M1 híradójától elpártolók nem jelentek meg a Duna TV-n, az ottani esti híradó mindössze 129 ezer fős heti átlagnézettséget ért el. A lap megjegyzi, hogy nyáron általában az összes televízió nézettsége csökken, de az RTL Klub és a TV2 esti hírműsorainak 600-800 ezres közönsége van még így is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

El akarják távolítani a szombathelyi ellenkampány plakátokat

Közleményt adott ki a szombathelyi Haladás VSE azzal kapcsolatban, hogy Szombathelyen megjelent egy plakát, ami a kormány bevándorlásellenes kampányának mutat fricskát.

Az érintett reklámfelület kihasználására még 2006-ban kötött szerződést a Haladás VSE korábbi vezetése a Nyugat Rádióval – írják. 

A barter megállapodás értelmében a Nyugat Rádió vállalta, hogy rendszeresen beszámol a HVSE sport eseményeiről, cserébe a sportegyesület korábbi vezetése egy plakáthelyet ajánlott fel a Rádiónak. Az eredetileg 13 évre kötött szerződés értelmében a Nyugat Rádiónak nem kell előzetesen tájékoztatnia a sportegyesületet arról, milyen tartalmú plakátot helyez ki az érintett felületre.

A Sportegyesület jelenlegi vezetése el kívánja távolítani a Rohonci úti plakátot. A HVSE számára ugyanis fontos, hogy létesítményeinek kommunikációs felületei összhangban legyenek az egyesület által képviselt célokkal. A hirdetési felületen eddig sem volt, és a jövőben sem kívánnak politikai tartalmú hirdetést vagy plakátot megjelentetni.

Azt is hozzátették, hogy a  Sportegyesület jelenlegi vezetése a korábbi elnökség által kötött szerződést felülvizsgálja.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV