Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Házkutatásokat tartott a NAV az Országos Roma Önkormányzatnál

Házkutatásokat és lefoglalásokat kezdtek az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részvételével zajló Híd a munka világába program forrásainak felhasználásával kapcsolatban a NAV nyomozói, írta a Magyar Nemzet. Az ügyben több tanút is kihallgattak már, írta a MN alapján az MTI.

A közel ötmilliárd forintból megvalósuló Híd a munka világában roma felzárkóztatási projekt gyanús pénzköltéseiről először az Index számolt be, amely szerint a 2013-ban 75 százalékban uniós forrásokból elindult program nem a célnak megfelelően, a leghátrányosabb helyzetűek érdekében használta fel a pénzeket; többek közt 200 millió forintért vásároltak székházat, valamint 30 millió forintért béreltek hét középkategóriás gépjárművet fél évre.

Az adónyomozók először május közepén jelentek meg a roma szervezet fővárosi Dohány utcai székházában, miután a Fővárosi Főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.

Az Országos Roma Önkormányzat szövevényes ügyeiről szóló cikkeinket itt találja

 

 

Fideszes seggnyalók őriznék a plakátokat

Úgy tűnik, van, akiben nem az kelt felháborodást, hogy a kormány gyűlöletkeltő kampányt folytat nehéz sorsú, kiszolgáltatott emberek ellen, hanem az, hogy az ezt hirdető plakátokat tudjukkik letépkedik. Szerencsére a balliberális métely ellen már alakul az őrző-védő kommandó Facebookon, akik szerint vicces lenne levízágyúzni a plakátrongáló latorokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mostantól jobb, ha kétszer is meggondolja, felmond-e a munkahelyén

Meglepő törvényjavaslattal állt elő Pintér Sándor belügyminiszter. A beterjesztésével módosítaná a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, de úgy, hogy látszólag semmilyen észérv nem diktálná. A Pintér által egyedül jegyzett javaslat szűkítené azon feltételeket, amelyekkel be lehet kerülni a közmunkába. Egész pontosan, 

ha valaki felmond, vagy közös megegyezéssel távozik a munkahelyéről, az nem válik jogosultá a közmunkára.

Ezzel a kormány arra próbálhatja ösztönözni az embereket, hogy ne mondjanak fel annak reményében, hogy majd pár hónap közmunkával átvészelhetik azt az időszakot, amíg munkát keresnek. Ezt ugyan nevezhetjük ösztönzőnek, de találóbb, ha azt mondjuk, hogy ez törvényi szintre emelt zsarolás. Pintér egyébként azzal indokolta a módosítót, hogy 

a javaslat célja a munkavállalók elsődleges munkaerőpiacon történő tartása.

Ha szeretne többet tudni a közmunkáról, olvassa el ezt a cikkünket

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Salgótarján fellázadt a Klik ellen

Salgótarján önkormányzata szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent a város költségvetésének, adta hírül az MTI. A működtetésről való lemondásról szóló határozati javaslatot a nógrádi megyeszékhely közgyűlése kilenc igen szavazattal, öt tartózkodással fogadták el, a Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg az előterjesztést.

Az intézmények működtetésére tavaly 293,4 millió forintot költött a város, ebből mindössze 11,2 millió forint volt az állami hozzájárulás, és jelentős állami forrás az idén sem várható. Ugyanakkor Salgótarján idei költségvetését likviditási hitellel fogadták el úgy, hogy működésre 760 millió forinttal, 11,5 százalékkal kevesebb jut, mint tavaly.

A polgármester a rendkívüli ülésen kifejtette: az oktatás tartalmi részét és az alkalmazottakat teljes egészében államosította a kormány, a működést pedig vegyesen, mert a szakképő iskolákat az állam működteti, a többit az önkormányzatok. Példaként említette, hogy ez olyan helyzeteket okoz, hogy ha egy iskolában kifogy a toner a nyomtatóból, az vetődik fel, hogy a pótlás kinek a feladata: a tartalomhoz kapcsolódik vagy az üzemeltetéshez.

Salgótarján önkormányzata 2013. március 29-én kötötte meg az ingatlanhasználatot és a működtetés részletes feltételeit tartalmazó szerződést a Klik salgótarjáni tankerületével, ez a szerződés szűnne meg szeptember elsejétől.

Dóra Ottó (MSZP) polgármester szerint az önkormányzatnak az a törekvése, hogy kevesebb pénzt fordítson erre a feladatra, de az elfogadott közgyűlési határozatról egy tárcaközi bizottság dönt majd. Az önkormányzat kérelmét elutasíthatják vagy elfogadhatják, utóbbi esetben az önkormányzat hozzájárulási kötelezettségét is megállapíthatják, ami esetleg több is lehet, mint a jelenlegi kiadás. A válasz után újra a közgyűlés elé kerül az ügy.

Ahogy azt korábban megírtuk, 2012-ben, az iskolák államosításakor az általában nagyon nehéz helyzetben lévő, 3000 főnél kisebb településeken az állam vállalta az iskolaépületek működtetését is. A falvak legfeljebb külön nyilatkozhattak arról, hogy van annyi gazdasági erejük és bevételük, amivel továbbra is vállalni tudják az épület fenntartását, esetleg az átlagnál jobb színvonal biztosítását. A 3000 főnél nagyobb településeknek főszabályként maguknak kellett áldozniuk az iskolaépületre és a rezsire. Csak akkor kérhették az államtól, hogy vállalja át ezt a feladatot, ha gazdaságilag nehéz helyzetben vannak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gulyás Gergely egyelőre megmenthette Vida Ildikót

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága – Gulyás Gergely fideszes elnök javaslatára – házszabályellenesnek minősítette és nem tárgyalta csütörtökön azt a módosító javaslatot, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének kinevezési jogát a miniszterelnöktől a nemzetgazdasági miniszterhez indítványozta rendelni. Mint ma megírtuk, sajtóértesülések szerint Varga Mihály ennek segítségével próbálta volna leváltani Vida Ildikót és saját emberét ültetni a NAV-elnöki székbe.

A testület a NAV-ról szóló törvény módosításán úgy változtatna, hogy fenntartaná a pénzügyőrök jelenlegi átvezénylési szabályait – három éven belül hat hónapra vezényelhetők át –, és nem vezetnék be, hogy egy éven belül akár négy hónapra is áthelyezhetők legyenek.

Az adótörvények módosításán is változtatna a törvényalkotási bizottság annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok által oktatási intézményeknek nyújtandó adományok után ne kelljen áfát fizetni. A testület bővítené az önkormányzatok mozgásterét is az adóelőny nyújtásában: a védőnők is részesülhetnének abban a háziorvosok mellett. Megemelnék az adóelőny nyújtásának feltételeként meghatározott adóalap-maximumot is – 10 millió forintról 20 millióra.

Változtatnának a növekedési adóhitellel kapcsolatos szabályokon is, kikötve a többi közt azt, hogy felszámolásban, végelszámolásban résztvevők nem élhetnek vele, de a módosításuk részletezi azt is, hogyan csökkenthető a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összege.

A testület hozzányúlna az előterjesztés különadókat érintő részéhez is: rögzítenék, hogy a hitelintézeteknek hogyan kell meghatározniuk az adóalapot és adómértéket a befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő tevékenységek esetében. Meghatároznák annak szabályait is, hogyan csökkentheti egy pénzintézet a különadóját akkor, ha jelentős vállalkozói kölcsön kihelyezésével járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

A közlekedési törvények korábbi, a gazdasági bizottság által kezdeményezett módosításokon is változtatást kezdeményezett a testület. A módosításból törölnék az irányítótáblákra, azok elhelyezésére, díjazására vonatkozó passzusokat, meghagynák viszont azokat, amelyek szerint a közvilágítási, villany- és telefonoszlopokon a jövőben újra elhelyezhetők reklámtáblák.

Az előterjesztésről vita alakult ki a kormányoldal és a testület MSZP-s alelnöke, Bárándy Gergely között, utóbbi szerint ugyanis alkotmányellenes az, hogy nincs összhang a sarkalatos választási eljárási törvény plakátelhelyezést szabályozó passzusai, és a közlekedési törvényjavaslat ezen részei között. Vas Imre (Fidesz) és Szabó Zsolt, a fejlesztési tárca államtitkára úgy értékelte, hogy nem áll fenn ellentmondás a két jogszabály között.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kaphatnak egy tockost a gyorséttermek

Megszűnhet az idegenforgalmi adó (ifa) és kikerülhetnek a SZÉP-kártyát elfogadó helyek közül a gyorséttermek – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön egy kehidakustányi konferencián.

Glattfelder Béla megfogalmazása szerint felvetődött olyan javaslat, hogy érdemes lenne megszüntetni az eredetileg a helyi turizmus támogatására bevezetett idegenforgalmi adót (ifa) a hozzá járuló állami kiegészítéssel együtt, hiszen az ma már szinte ágazati "különadóvá" vált és csökkenti a turizmusban lévő forrásokat. De továbbra is joguk lenne az önkormányzatoknak erre az ágazatra helyi adót kivetni.

A SZÉP-kártya rendszerének továbbfejlesztése kapcsán pedig arról beszélt az államtitkár, hogy az elfogadók köréből kikerülhetnek a gyorséttermek, mert az eredeti céloknak megfelelően a szálláshelyeknek és a szabadidős tevékenységeknek kellene nagyobb szerepet szánni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az államot szolgálta, az állam cserbenhagyta

Hogyan dolgozná fel, ha leszerződik az államhoz, de a szolgálat alatt annyira megromlik az egészsége, hogy alkalmatlanná válik a munkavégzésre, közben a kormány belenyúl a törvénybe, és eltörli azt a nyugdíjat, amelyet még korábban garantált önnek? Az állam egyszer csak kiteszi a szűrét, és ott áll 42 évesen, munkanélküliként, társadalombiztosítási ellátás nélkül, az ígért járandóságot sem kapja meg, nehezére esik a járás, és valahogy ki kell húznia legalább 23 évet még, mire nyugdíjat kap. Tóth László esete.

Az ország északkeleti csücskében, az egykor szebb időket látott, ma is rendezett, de szegényes Tarpán (a falu határa egyben magyar–ukrán országhatár is) áll Tóth László egyszerű, de egyáltalán nem szegényes háza. A ház frissen festve, előtte igényes fakerítés, rendezett kis kert, a ház mögött pedig egy nagyobb telek aprójószágokkal. A ház tulajdonosának megromlott az egészsége, 38 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála, nehezére esik a járás, mégis szinte nap mint nap a földön kell dolgoznia. Még úgy 23 évig – illetve alighanem még tovább, mert a nyugdíjkorhatárt addigra megemelik. Pedig 60 nap hiányzott neki, hogy ma viszonylagos nyugalomban éljen. Ehelyett még neki kell azért is fizetnie havi 7 ezer forintot, hogyha beteg lesz, egyáltalán ellássa orvos.

„Én vállaltam egy feladatot, ezért ígértek valamit, el is végeztem a munkám – és most semmit sem kapok” – mondja keserűen Tóth László. A most 42 éves férfi 1993-ban szerelt fel a határőrséghez. Járta a határt (porckorongsérvet kapott, később a térde is kiment), dolgozott az útlevél-kezelői fülkében (az első időben még fülke sem volt) klíma és fűtés nélkül, -20 és +40 fokban (egyik éjszakai műszakban rosszul lett, magas vérnyomást diagnosztizáltak nála), napi 10 kilométert gyalogolt benzingőzben a kocsisorok között (ezért is alakult ki nála asztma).

Aki határőrnek ment, abban a tudatban tette – mert erről törvény volt –, hogy ha egészsége megromlik, a szervezete nem bírja a munkát, akkor 25 év szolgálat után nyugdíjra lesz jogosult. (A szolgálati nyugdíj célja az, hogy például a határőröknek átszervezés vagy más okból történő felmentésük következtében elhasznált pszichéjük, avagy fizikumuk esetén is a létfenntartásuk biztosított legyen.) Neki 2011 végén 24 év és 305 nap szolgálati ideje volt, vagyis 60 nap híján volt meg a 25 éve. (Volt, hogy egyes időszakok 1-nél nagyobb szorzóval számolódtak a nyugdíjnál.) Aztán jött az Orbán-kormány, amely 2012 elejétől eltörölte a szolgálati nyugdíjat – de nemcsak a – rendőrségbe beolvadt – határőrségbe belépőkre, hanem mindenki másra, a hosszabb vagy rövidebb ideje már dolgozókra, így Tóth Lászlóra nézve is. Ezért van az, hogy ma Tóth László fájós térddel és gerinccel kell hogy a földből – és egy ideig a szerény végkielégítéséből – megéljen, ahelyett, hogy lenne havi 133 ezer forintos nyugdíja, amelyet az állam törvényben garantált neki. Most testvérével együtt gazdálkodik 19 hektáron őstermelőként.

Tóth László azonban nem hagyta annyiban a dolgot, perre ment a magyar állammal – mert úgy érzi, szerzett jogát elvették tőle –, a Magyar Helsinki Bizottság pedig elvállata, hogy képviseli Tóth Lászlót az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Mint azt Tóth Balázs programvezető a hvg.hu-nak elmondta, a volt határőrnek jó esélyei vannak Strasbourgban, ugyanis nem egyszerűen arról van szó, hogy csökkentették a szerzett jogait, hanem ő teljesen ellátatlan maradt. Tóth Lászlónak rögzített nyugdíja volt, ha ezt szerzett jogként vizsgálja majd a bíróság, akkor a magyar állam intézkedése védhetetlen lesz. „Nehézséget az okozhat, hogy a rögzített nyugdíj annyira atipikus intézmény, hogy valószínűleg nem is létezik máshol” – mondta Tóth Balázs.

A rögzített nyugdíj intézményét 2007-ben vezették be, azt jelenti, hogy megállapítják a nyugdíj összegét, anélkül hogy folyósítanák. „Ezen intézmény lényege az volt, hogy aki rögzített nyugdíjjal rendelkezett, annak a törvény alapján garantált joga volt ahhoz, hogy amikor nyugdíjba megy, akkor a későbbi szabályváltozások ellenére ő a korábbi nyugdíjszabályok szerint teheti meg ezt” – ismertette Tóth Balázs. 2007 és 2011 végén valamennyi, a HSZT (Hivatásos Szolgálati Törvény – ez vonatkozik a rendvédelmi erőkre) alá tartozó, legalább 20 szolgálati évvel rendelkező munkavállalónak rögzítették a nyugdíját, köztük Tóth Lászlóét is. Ezt az akkori honvédelmi miniszter azzal indokolta, hogy a 20 év szolgálati idővel rendelkezők ne menjenek csak azért nyugdíjba, mert később hátrány érné őket a változó nyugdíjszámítás miatt, az állam így tudta elérni, hogy határőrök, rendőrök, tűzoltók, pénzügyőrök, börtönőrök, katonák maradjanak szolgálatban.

A Helsinki Bizottság programvezetője azért is lát esélyt a pozitív elbírálásra Strasbourgban, mert februárban egy rokkantnyugdíjas nyert pert a magyar állammal szemben, ahol szintén szerzett jogok megvonásáról volt szó. Ráadásul a nemzetközi bíróság mércéjével mérve, viszonylag hamar, két éven belül döntöttek. „Mivel feltehetően ez az ügy is érdemi kérdés, bízom benne, hogy születhet két éven belül döntés.”

A szolgálati nyugdíj 2012 eleji eltörlése azokat is érintette, akik már nyugdíjasok voltak akkor, de még nem töltötték be az 57. életévüket. Esetükben a nyugdíjat járandósággá nevezték át, amivel elestek a nyugdíjasokat megillető utazási kedvezményektől (tb-biztosítási jogviszonyuk viszont megmaradt), és a járandóságból 16 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le. Emiatt több mint tízezer panaszos 1260 kérelmet adott be a strasbourgi bírósághoz. De nekik nem áll a zászló, tavaly a bíróság három panaszos keresetét utasította el, mondván, a juttatás voltaképpeni 16 százalékos csökkentése nem jelentett aránytalan terhet az érintetteknek.

A rögzített nyugdíjat a szolgálati nyugdíjjal egy időben eltörölték. Információink szerint 2007-ben 20-25 ezer rendőr nyugdíját rögzítették, emellett voltak még a határőrök, tűzoltók, és a többi rendvédelmis, velük együtt összesen akár 40 ezer embert is érinthetett ez az intézkedés, köztük volt Tóth László is. Bár Tóth egyelőre az egyetlen, aki szembement az állammal, több ezer lehet azoknak a száma, akik az elmúlt vagy a következő években töltik be a 25 szolgálati évet, és egészségi állapotuk miatt alkalmatlanná válnak munkájuk ellátásra. Információnk szerint többségük sorsa a munkáltató jóindulatától függ, és már most is többeket „bújtatnak” a rendszerben, akár úgy is, hogy már csak papíron alkalmasak munkájuk ellátásra.

Az egészben az is faramuci, hogy Tóth egészen idén januárig a rendőrség kötelékébe tartozott. 2013-ban állapítottak meg nála 38 százalékos egészségkárosodást, így alkalmatlanná vált korábbi munkájának ellátásra, tavaly megszüntették a szolgálati jogviszonyát, egy évre tartalékállományba került, ami idén január végén járt le, azóta munkanélküli. Két esztendő alatt nagyot fordult vele a világ: 2013-ban még 138 ezer forintos fizetése volt, tavaly, a tartalékállomány alatt ennek a felét kapta kézhez, ma pedig semmit – 133 ezer forintos nyugdíj helyett. Vagyis közel 27 évet szolgált – de ez mit sem számít, az Orbán-kormány intézkedése miatt legkorábban 23 év múlva kaphat nyugdíjat – hacsak nem szól közbe a strasbourgi bíróság.

Tóthnak Sági Károly az MRK (Magyar Rendvédelmi Kar) etikai bizottságának tagja is segít. Sági elmondta, hogy egy tavalyi MRK-közgyűlésen Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy aki szakmai ártalom vagy munkahelyi baleset miatt válik alkalmatlanná és rögzített nyugdíja van, az nem kerülhet utcára ellátás nélkül. Ez alapján Tóth László ez év februárjában Pintér Sándorhoz fordult, hogy méltányossági alapon kapja meg a szolgálati nyugdíjat, ám kérelmét elutasították. Munkájával kapcsolatban soha semmi kifogás nem volt, összesen hétszer kapott kitüntetést, köztük az egyiket éppen a jelenlegi belügyminisztertől.

A felmentésében az volt az indoklás, hogy egészségi állapota miatt hivatásos szolgálatra alkalmatlan – irodai munkát tudna vállalni, ehhez a képzettsége is megvan –, ugyanakkor állapotának, végzettségének megfelelő munkakört nem tudnak neki biztosítani a hozzá legközelebb eső határátkelőnél, a barabási kirendeltségen.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, hogy mi a protokoll, ha valaki egészségi állapota miatt alkalmatlanná válik korábbi feladatának elvégzésre, de alkalmas például irodai munkára. A minisztérium válasza szerint, amikor valaki, aki hivatásos állományú, és a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlanná válik, akkor a törvényi kötelezettség alapján megpróbálnak részére az adott megyei szervezeten belül másik, az állapotának megfelelő hivatásos beosztást keresni vagy közalkalmazotti, kormánytisztviselői munkakört találni.

A megyében a közelben van még pár határátkelő (pl. Beregsurány, Tiszabecs, Záhony), de Tóth Lászlónak ezeket nem ajánlották fel. Ezek alapján azonban megkérdőjelezhető, hogy Tóth László munkáltatója szabályszerűen járt el, hiszen a hivatalos indoklás szerint csak a barabási határátkelőn kerestek számára betölthető pozíciót. (Csak akkor keresnek másik megyében munkakört a megromlott egészségi állapotú személynek, ha az érintett kifejezetten kéri. Ennek elsődleges oka, hogy egy másik megyébe történő szolgálatvállalás vagy költözéssel vagy ingázással jár, amit az érintettek – a nagyobb távolságok miatt még megyén belül sem szívesen vállalnak.)

A szolgálati nyugdíj eltörlésével más is ugrott. Aki szolgálati nyugdíjat – illetve 2012 elejétől járadékot – kap, ő és a közvetlen családtagjai jogosultak teljes egészségügyi ellátásra a Belügyminisztérium kórházaiban és szanatóriumaiban, van tb-jogosultságuk. „Tőlem ezt is elvették, most én fizetek magam után havi durván 7 ezer forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy kaphassak egészségügyi ellátást.” És ezen felül a szolgálat során megromlott egészsége miatt havi tízezer forintot hagy ott a gyógyszertárban.

25 év alatt elég hullát láttak

Szinte egész Európára jellemző, hogy a fegyveres és rendvédelmi testületeknél dolgozók élveznek valamilyen nyugdíjkedvezményt, ennek oka általában a nagyfokú fizikai és vagy pszichikai megterhelés és a viszonylag – de versenyszférához képest mindenképpen – alacsony fizetések.

Egy volt tűzoltó úgy nyilatkozott nekünk, hogy a 20-25 év vonulás olyan pszichés és fizikai megterhelést jelent, hogy a tűzoltók döntő többsége 45, de legkésőbb 50 éves korára alkalmatlan a vonulásra. Az meg egyenesen nonszensz, hogy valaki 65 éve koráig járjon ki helyszínre. Sokan legalább 50 százalékos rokkanttá válnak, magas az infarktusveszély, hiszen a riasztásra dolgozás nagyon stresszes. „Ilyenkor emelkedik a vérnyomás, nő az adrenalin, és ez van minden egyes munkanap, sok tűzoltó kap 40 évesen infarktus, egyszerűen elkopnak ettől a fokozott igénybevételtől.” Hozzáteszi, huszonöt év alatt ráadásul annyi szerencsétlenséget, halottat, halott gyereket látnak, hogy nem csoda, ha egy idő után nem akarnak többé tűzoltóautót látni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Országos nyelvi felméréssel szívatják a diákokat egy nappal a vakáció előtt

Napok óta kánikula van. Holnap a legtöbb helyen vége az iskolának, a táblákon már az áll, hogy AKÁCIÓ!!! Az általános iskolákban mindenki a ballagásra készül.

Az Oktatási Hivatal nagyon jó érzékkel a mai napra időzítette az országos nyelvi kompetenciafelmérést. Minden hatodikos és éppen a ballagására készülő nyolcadikosnak ma még meg kellett írni egy angol vagy német tesztet. 

A felmérés kétszer harminc perces. A diákoknak az olvasott szöveg és a hallott szöveg értésével kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk. "A feladatlapok kitöltése alatt sem szótár, sem más segédeszköz nem használható" - olvasható az Oktatási Hivatal utasító hangú körlevelében (.pdf).

A kompetenciamérés célja, hogy országos képet adjon a diákok idegen nyelvi tudásáról, és az iskolák is visszajelzést kapjanak, mennyire eredményes náluk a nyelvtanítás. 

Bár a diákok nem kapnak jegyet, egy szülő az Indexnek azt mondta: az időpontválasztás így is súlyosan elhibázott. A diákokat (főleg a nyolcadikosokat) ilyenkor már egyáltalán nem érdekli semmi, így a motiváció teljes hiányában nagy részük feltehetően a valós tudásánál rosszabbul fog teljesíteni (a szülő ezt nem ilyen szépen fogalmazta meg). Kérdés, hogy ebből milyen következtetést fognak majd levonni a kutatást végző szakemberek.

Bonus értelmetlenség, hogy a tanításnak hivatalosan csak június 15-én, azaz hétfőn van vége, amit sok iskolában be is tartanak. "A történelem során először az elballagott diákoknak (papíron) még lesz tanítás" - írta egy olvasónk.

A nyelvi mérés időpontját a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet rögzíti, amely 2014. április 30. óta nyilvános volt, így az iskolák időben felkészülhettek, válaszolta kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).  A tárca szerint a mérést egy-egy tanulási szakasz végére kellett időzíteni, hogy lássák, eléri-e a diákok nyelvtudása nyolcadik végére az A2-es szintet.     

A tárca szerint  nem befolyásolja a diákok hozzállását és motivációját, hogy az iskola befejezése előtt pár nappal végzik a felmérést. A tárca írásos válasza szerint ilyen alapon minden április vége utáni iskolai számonkérés felesleges lenne, legfeljebb csak a bukással való fenyegetőzés hatna a tanulókra, ami természetesen nem igaz. "A kompetenciamérések sok éve rendelkezésre álló eredményei nem ezt mutatják, hanem arról tanúskodnak, hogy a tanulók legnagyobb része május végén is arra törekszik, hogy bármilyen megmérettetésen a képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtsa" - írta az Emmi. 

Mivel a mérés célja elsődlegesen az, hogy az iskolák maguk kapjanak hiteles képet saját nyelvoktatásuk eredményességéről, a megszületett eredményeket a helyi sajátosságok tükrében tudják majd értelmezni. A jövő évi nyelvi kompetenciamérést mindenesetre valamivel jobb időpontban, 2016. május 18-án fogják megtartani. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vége a rizsaharcnak, itt az infláció

A rezsiharc lecsengésével újra megjelent nálunk az infláció, de emiatt nincs ok az aggodalomra. A növekedési tempóban viszont sokan megelőztek minket az EU-ban, miközben a nettó adósságállományunk tovább emelkedett.

A fideszes sikerpropaganda egyik pillére, hogy megszűnt nálunk az infláció, sőt csökkennek az árak. Ez az emberek nagy részének tájékozatlanságára építő állítás több szempontból is félrevezető: egyrészt ilyen alapon az Orbán szerint rosszul működő eurózóna is nagyon sikeres, mert ott sincs infláció, másrészt a hazai statisztikát alapvetően befolyásolja a központilag kierőltetett rezsicsökkentés, a maginfláció ugyanis mindvégig megmaradt. Arról nem is beszélve, hogy a defláció nem siker, hanem komoly veszély a gazdaságra nézve, mert visszafogja a fogyasztást és a beruházást, ezáltal a növekedést is. A hosszú évek óta deflációval küszködő japánok például jenezermilliárdokat költenek arra, hogy valahogy inflációt csiholjanak, és kimozduljanak végre a régóta tartó stagnálásból.

Az infláció megjelenése tehát jó hírnek tekinthető, bár nálunk a magyarázata elsősorban a rezsicsökkentés hatásának részbeni kifutása. Jól mutatja ezt, hogy a vezetékes gáz és a szemétszállítás ára éves szinten már néhány százalékkal emelkedett, miközben az áram és a távfűtés egyelőre még olcsóbb az egy évvel ezelőttinél. A tényleges inflációs folyamatokat jobban jelzi, hogy az élelmiszerek és szolgáltatások ára jóval a 0,5 százalékos átlag felett nőtt, ahogy a központi, piacon kívüli hatások kiszűrése utáni maginfláció is, amely májusban 1,5 százalék volt.

A csaknem egyéves deflációt követően szakértők szerint az infláció fokozatosan gyorsulni fog, az év végére 2 százalék körüli, jövőre pedig 2,5-3 százalék közötti lehet. Tényleges mértéke nagymértékben fog függni a külső hatásoktól, az energiaárak alakulásától, valamint a nemzetközi gazdasági és pénzpiaci trendektől. Ez természetesen igaz a növekedési kilátásainkra is, ahol meghatározó szerepe van a külpiacaink teljesítményének.

Az első negyedéves 3,5 százalékos bővülés is elsősorban az ipari exportnak, ezen belül a járműiparnak köszönhető. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a beruházások üteme lelassult, akárcsak az építőiparé. Ez előre látható volt, és a trend folytatódni is fog, mivel a tavalyi kiugró teljesítmény motorja az előző hétéves periódus uniós forrásainak gyorsított felhasználása volt, azok azonban az idén kifutnak, az új keretek lehívása pedig egyelőre csak kezd megindulni.

A magánszféra beruházásai ezt a kiesést nem tudják pótolni, az unortodoxia teremtette bizonytalan körülmények között a vállalkozások továbbra is óvatosak. Jól jelzi ezt, hogy az MNB kedvező hitelforrásai ellenére a vállalati kölcsönök állománya nem nőtt, azaz hiába lehet 2 százalékos kamattal pénzhez jutni, új beruházásokba kevesen mernek kezdeni. A fogyasztás is csak lassan nő, a kiskereskedelmi forgalom bővülési üteme csökken.

Mindez a GDP alakulásában is megmutatkozik: a hazai bővülés már az első negyedévben sem volt olyan kiugró uniós viszonylatban, mint korábban: éves összehasonlításban már leszorultunk a dobogóról, mert térségünk három országa – a lengyelek, a csehek és a románok – megelőzött, a lassulásunk jeleként viszont az előző negyedévhez viszonyítva az említetteken túl Ciprus, Bulgária, Spanyolország, Szlovénia és Szlovákia is lehagyott minket. Azaz a legutóbb csatlakozott 12 tagország közül heten előttünk vannak. Ennyit a „magyar gazdasági csodáról”. Tegyük hozzá, hogy az eurózóna is némileg gyorsul, 1,5 százalékos bővülése a korábbiakhoz képest nem rossz eredmény.

A növekedési tempónk ezzel együtt elég szép, az viszont hamisan nagyképű állítás, hogy önerőből értük el. Mint fentebb már írtuk, a bővülés motorjai a főként kivitelre termelő külföldi tulajdonú cégek. Az önerőt az is megkérdőjelezi, hogy az állam adósságállománya január óta ezermilliárd forinttal nőtt, és elérte a csaknem 25 ezer milliárdot. Összehasonlításképpen 2013 végén még 22 ezer milliárd, 2010 közepén pedig 20 ezer milliárd volt, azaz reálértékben is folyamatosan emelkedik. GDP arányosan a bruttó adósság alig csökken, a nettó azonban állandóan nő, és már eléri az össztermék 66 százalékát. Ez 10 százalékkal magasabb, mint a 2010-es kormányváltás idején, miközben a GDP ugyancsak tizedét kitevő magán-nyugdíjpénztári vagyont is felhasználták.

Jelenleg a külső feltételek kedvezőek számunkra, részben az uniós konjunktúrának, részben pedig a pénzpiaci viszonyoknak, az olcsó finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően. Komoly kockázati tényező viszont a görög és – kisebb mértékben – az ukrán válság. Szakértők egybehangzó véleménye szerint azon országok között vagyunk, amelyeket egy esetleges görög összeomlás hatásai a legkeményebben érintenének. Még ebben a hónapban várhatóan kiderül, kell-e tartanunk ettől.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezért nem figyelt föl Brüsszel a tolvajkormányra

Brüsszel lassan reagált a magyarországi demokráciában bekövetkezett változásokra, mivel erre egyáltalán nem volt felkészülve – állapították meg a Republikon Intézet csütörtöki konferenciáján. A felszólalók szerint az Orbán-kormány intézkedései eltávolították hazánkat az uniós értékektől. Az ellenzéki politikusok úgy látják, hogy Magyarország problémáit csak belülről lehet megoldani.

Magyarországot a rendszerváltás után az elsőként vették föl a nyugati integrációs intézményekbe – mondta el Kovács László a Republikon Intézet által szervezett, Demokratikus alapelvek megsértése, mit tehet az EU? – című konferencián. Az MSZP volt elnöke szerint hazánk a csatlakozás előtt a belső körhöz tartozott az unióban, de már a második Orbán-kormány előtt látszottak a problémák. 

Kovács: Nem dramatizálták túl

Szerinte a Fidesz-kormányzás egyre kevésbé hasonlít egy többpártrendszerű politikai szisztémára. A volt külügyminiszter elmondta, Brüsszelben is felfigyeltek a magyarországi változásokra, de nem dramatizálták túl. A demokratikus országokban föl sem merülő problémákra nem dolgozott ki intézkedéseket Brüsszel, így több magyarországi eseményre nem tudtak reagálni – hívta föl a figyelmet a volt uniós biztos.

Az EP legújabb határozata arról is szól, hogy az Európai Bizottság határozottan vizsgálja meg a Magyarországon történteket – mondta el Kovács László. Szerinte több konzervatív politikusnak „tele van a hócipője” a hazánkban történtekkel.

„Nincs egységes ideológia”

Bozóki András szerint nincsen nagyon alternatíva a jelenlegi rendszerrel szemben, Magyarország búcsút vett a liberális demokráciától. Az Orbán-kormánynak nincsen egységes ideológiája, igazából az erőpolitika érvényesül – tette hozzá az egyetemi tanár. A jogállamiság megszűnt, vagy csak részben érvényesül Magyarországon, a magántulajdon jelentősége háttérbe szorult – vélekedett az elemző.

A volt kultuszminiszter szerint Polt Péter legfőbb ügyész szelektíven használja a jogköreit, a kormány kriminalizálja a neki nem tetsző társadalmi rétegeket. Bozóki szólt arról is, hogy attól egyedi a mostani helyzet, hogy míg Macedónia vagy Belorusszia nem tagja az uniónak, addig Magyarország igen. Brüsszel lassan reagált a hazai változásokra, a demokrácia íratlan szabályait be nem tartó lépéseket nem tudta jól kezelni – tette hozzá.

Minél közelebb van egy ország Európa központjához, annál kisebb a visszaesés veszélye – mindezt még 2008-ban írták. Ami a meglepetés, hogy ezt mégis meg lehet csinálni – vélekedett Bozóki András. A miniszterelnök nagy trükkje, hogy az uniós forrásokra támaszkodva az EU-val szembemenő rendszert tud megvalósítani.

Demokratikus deficit

Gerald Frost szerint az unióban is nagyon jelentős a demokratikus deficit. A Danube Institute igazgatója úgy látja, az uniós szintű reformok továbbra is a vágyak birodalmába tartoznak. A problémák nem a reformok akadályain múlnak, hanem a fő probléma a demokratikus elszámoltathatóság hiánya - tette hozzá. A szavazók nem fogják ezt az állapotot elviselni. Az egész helyzet kezelését nem lehet elodázni - fejtette ki Gerald Frost.

Alacsony érdeklődés

A Danube Institute igazgatója szólt arról is, hogy a 2014-es európai parlamenti választások is azt bizonyították, hogy az emberek nem érdeklődnek az uniós intézmények iránt. Szlovákiában 17, míg Nagy-Britanniában csak 37 százalék vett részt a voksoláson, és az utóbbi országban a szavazatok többségét a Brit Függetlenségi Párt nyerte el. Gerald Frost szerint nagyon rossz a lisszaboni szerződés, hatásköröket vett el a tagállamoktól.

A Danube Institute igazgatója szólt arról is, hogy bízik benne, hogy Nagy-Britannia az unióban marad majd. A bizonytalanságot növeli, hogy a konzervatív párton belül egyre többen ellenzik az EU-tagságot. Ha igennek szavaz Nagy-Britannia, az csak egy lépés lesz - tette hozzá.

Veszély?

A mostani magyar kormányzás veszélyt jelent az Európai Unióra – jelentette ki Szelényi Zsuzsanna. Az Együtt országgyűlési képviselője szerint az EU és Magyarország viszonya esetében meg kell nézni az uniós válságjelenségeket is. Tud-e felelni az EU azokra a kihívásokra, amik az utóbbi évtizedekben fölmerültek? – tette föl a kérdést a politikus.

Az a kérdés, létre lehet-e hozni olyan konszenzust, amiben az uniós döntéshozók egyetértenek. Szelényi Zsuzsanna nem vár arra, hogy az unió oldja meg Magyarország problémáit. Hazánknak segíthet az unió megváltoztatása is, de a többségnek is úgy kell éreznie, hogy a tagság hasznos.

Volt már eredmény

Szent-Iványi István szerint az uniós kötelezettségszegési eljárást nem szokták jogállami ügyekben alkalmazni, de például a bírák nyugdíjazása esetén gátat szabott a kormányzati cselekvésnek. Az SZDSZ volt európai parlamenti képviselője szót arról is, hogy a hazai elégedetlenség annak szól, hogy a 7-es cikkely nehezen alkalmazható.

Folyik a munka azzal kapcsolatban, hogy pénzügyi szankciók is legyenek egy adott tagállam ellen, de ez is gyerekcipőben jár. Az SZDSZ volt politikusa szerint Orbán Viktort nem az Európai Unió fogja leváltani.

Nem vagyunk fontosak?

Alapvetően a magyarországi demokrácia helyreállításának az ügye a magyar társadalom feladata, az EU ezt a problémát nem fogja megoldani – mondta Bokros Lajos. A Modern Magyarország Mozgalom elnöke szerint nem is lenne jó, ha az EU segítene az Orbán-kormány megbuktatásában, mert így sokan igazolni látnák, hogy Brüsszel egy elnyomó hatalom. A politikus szerint Magyarország azért sem fontos uniós színtéren, mert ennél jóval nagyobb gondok vannak a világban.

 A baloldal korábbi közös főpolgármester-jelöltje élesen bírálta a német politikát, mivel nem fordítanak elég figyelmet a magyar ügyekre. Szerinte a Fidesz abból tanulna csak, ha egy éles politikai üzenetet küldenének neki, ami lehetne éppen az Európai Néppártból való kizárás.

Bokros: Nincs államcsőd

Bokros szerint az Orbán-rendszernek óriási szerencséje van a kedvező külgazdasági helyzet miatt. Úgy látja, azért pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk, mert nincsen befektetés, a deficitet azért tartják 3 százalék alatt, mert ebben nem enged Brüsszel. Nincs államcsődveszély, ezért a külföldi befektetők könnyedén finanszírozzák az országot.

 

 

BBC: Orbán-kakas a magyar szemétdombon

A brit állami hírügynökség, a BBC hosszú elemzést közöl arról, vajon a szélsőségesség fenyegeti-e Magyarország helyét Európában.

A bevezető az unió makacs gondjai között említi, hogy mitévő legyen Oroszországgal, valamint az iszlám veszéllyel, illetve hogy miként viszonyuljon a populista nyomuláshoz, aminek Magyarország a mintapéldája, beleértve a szélsőség előretörését.

A gond mértékét jelzi, hogy Juncker nemrégiben diktátorként üdvözölte Orbán Viktort, ami tükrözi az aggályokat a civil intézmények meggyengítése miatt.

A kormányfő maga érdekes politikai esettanulmány. Úgy tűnik, már messzire került a kommunistaellenes indulástól. Támogatói azt mondják, átvezette az országot a gazdasági válságon, a külföldi befektetők viszont nem kérnek a retorikájából, a hatásvadászatból. Főleg abból nem, hogy összecsap a nagy tőkével. Azon kívül a tömegek még nem tapasztalják, hogy sokkal nagyobb lett volna a fogyasztásuk. Ez meg is látszott a Fidesz vereségén a legutóbbi pótválasztásokon.

A foglakoztatást súlyosbítja az ellentmondásos közmunkaprogram, amely nem sokat segít abban, hogy állást találjanak a versenyszférában. Közben pedig tömegek mennek külföldre dolgozni.

A kormánypárt egy sor húzással igyekszik visszanyerni korábbi népszerűségét és megállítani a Jobbik előretörését. Idetartozik bevándorlási konzultáció és a halálbüntetés visszaállításának meglebegtetése. Ez utóbbinak ugyan nincs reális lehetősége, de Orbán azzal kérkedik, hogy mindezzel garantáltan piszkálja liberális bírálóit. A Fidesz közben ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország áldozat volt a 2. világháborúban.

Sok magyar támogatja a miniszterelnök populista és euroszkeptikus álláspontját. Azt gondolják, hogy Brüsszel nem érti igazán, milyen örökséggel kell megküzdenie az országnak még a kommunista idők hagyatékaként. Azzal érvelnek, hogy az egyenmegoldás és a liberális ortodoxia túlzottan leegyszerűsítő és egydimenziós. Ám ettől még jelentős az unió támogatottsága, ami bizonyosan a brüsszeli pénzekkel függ össze. Csak kérdés, mit kap Brüsszel cserében?

Az Orbán-kormány határozottan nehezményezi az oroszellenes szankciókat. Kiáll a kvótaelképzeléssel szemben. És a halálbüntetés körüli paláver bizonyosan nem az utolsó ilyen összecsapás.

És a Fidesz mögött már ott leselkedik a Jobbik, amelynek nyíltan antiszemita tagjai vannak. A párt kivette részét a romákhoz fűződő viszony megromlásából. Úgy tűnik, a lendület a Jobbikot segíti, és a jelek szerint ahogy közelebb kerül végső céljához, a hatalom meghódításához a párt, úgy igyekszik tiszta képet festeni magáról. A nyilvános retorikában Vona Gábor lecsavarja a hangerőt, az ellenfelek szerint azonban csak cinikus játék az egész, hogy szavazatokat gyűjtsön be. De sokat számít külföldön, hogy a Zsidó Világkongresszus elnöke a Jobbik felemelkedése ellen emelte fel szavát.

Orbán számára valószínűleg fontos ütőkártya, hogy annak idején egész Európa szembefordult Ausztriával, amikor a Haider-féle Szabadságpárt bekerült a koalícióba. A politikus a nacionalista populizmus és a gazdaság kulcságainak állami ellenőrzése révén kakas a szemétdombon, egyelőre legalábbis.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Emmi: A Klik éppen hogy közmunkásokat vesz fel közalkalmazottnak

Bár egyes hírek szerint közmunkásként foglalkoztatja vissza a Klik az egyes kirúgott kisegítőket, a minisztérium szerint ez éppen fordítva történik, bár jelenleg több mint négyezer közfoglalkoztatott dolgozik az intézményfenntartó központnál, a BM pedig vizsgálatot folytat a visszaélések feltárására.

Miután a sajtóban megjelent, hogy több állami intézménynél, köztük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) drasztikusan nőtt a közfoglalkoztatottak száma, ami egyes hírek szerint azt is jelenti, hogy a közalkalmazottakat közmunkásként foglalkoztatják vissza, az LMP-s Szél Bernadett azzal az írásbeli kérdéssel fordult az Emmihez, az NGM-hez és a BM-hez, hogy folytatnak-e bármilyen vizsgálatot a visszaélésekkel kapcsolatban.

Az NGM válaszában kifejtette, hogy jogszabály határozza meg, hogy egyes feladatokat milyen jogállásban lehet ellátni, és ennek nem része a közfoglalkoztatás. A minisztérium szerint az is akadályozza a kirúgást és utána közmunkásként visszafoglalkoztatást, hogy aki a közfoglalkoztatásban munkáltatóként részt akar venni, annak vállalnia kell, hogy az adott munkakörben három hónapon belül nem bocsátottak el senkit.

Az Emmi azt írta, a Kliknél a folyamat éppen fordított, mert már 805 olyan személy dolgozik az intézménynél, aki korábban közmunkásként került oda, oktatók, nevelők viszont nem lehetnek közmunkások. Az Emmi a Klik adatai alapján azonban azt írta, május közepén összesen 4403 közfoglalkoztatott dolgozott az intézménynél, június elsején pedig 4383-an, de őket alapvetően technikai munkakörökben foglalkoztatják, főként takarítóként, adminisztrátorként, ügyintézőként, gyermekfelügyelőként, kisegítő munkásként, karbantartóként, portásként vagy hivatalsegédként.

Hozzáteszik, a Klik mind a technikai, mind a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak esetében ott számít a közfoglalkoztatottak munkájára, ahol a jelzések alapján a megnövekedett terhek miatt több alkalmazott munkájára lenne szükség, és erre az adott intézmény nem rendelkezik elegendő státusszal. "A sajtóban megjelent információk, miszerint a Klik azért küld el közalkalmazottakat, hogy közmunkásként visszafoglalkoztassa őket, tévesek. Ahogy tévesek azok az információk is, mely szerint a közalkalmazottak száma jelentősen csökkent, mert a 142 ezer fő az engedélyezett maximális létszám, míg a 134 ezer a ténylegesen foglalkoztatott közalkalmazottak 2015. év eleji létszáma" – közölték.

A BM ezzel szemben azt írta, megkezdték a törvényellenes gyakorlat adminisztratív feltárását, de egyelőre nem tudni, hogy mikorra lesz ennek a vizsgálatnak eredménye.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Záporoznak vissza a bevándorlásról szóló kérdőívek

Már több mint félmillió kérdőívet küldtek vissza postai úton a kormány bevándorlásról szóló nemzeti konzultációjának keretében – hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtök déli Híradójában.

Azt mondták: az eddig feldolgozott kérdőívekből az derül ki, hogy a válaszadók döntő többsége a jelenleginél szigorúbb szabályokat vár a Magyarországra illegálisan érkezőkkel kapcsolatban, mind az őrizetbe vételt, mind a visszafordítást illetően. A válaszokat július elsejéig várja a kormány – közölték a Híradóban.

Kovács Zoltán kormányszóvivő április 24-én jelentette be, hogy a kormány tizenkét kérdést tesz fel a bevándorláshoz, megélhetési bevándorláshoz, illetve részben a terrorizmushoz kapcsolódó nemzeti konzultációban. A több mint 8 millió kérdőívet május elején kezdték el kézbesíteni, azokat ezúttal is Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) dolgozza majd fel. Május 31-től az interneten is lehetővé tették a nemzeti konzultációs kérdőív megválaszolását.

Kovács Zoltán múlt szombaton azt mondta: az eddigi válaszadók 90 százaléka támogatja, hogy szigorúbb legyen a szabályozás a Magyarországra illegálisan érkezőkkel kapcsolatban mind az őrizetbe vételt, mind a visszafordítást illetően. Azzal pedig a válaszolók több mint 90 százaléka ért egyet, hogy az esetleg felmerülő munkaerő- és népesedési kérdéseket ne bevándorlással, ne a migráció engedélyezésével, hanem családtámogatási eszközökkel oldják meg – tájékoztatott a szóvivő.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Varga végezhet Vidával

A kormányfőtől a nemzetgazdasági miniszterhez kerülne a NAV elnökének kinevezési joga a nemzetgazdasági tárcának egy, a saját törvénymódosító javaslatához benyújtott módosító indítványa szerint. Varga ezzel Vida Ildikó menesztését készítheti elő. Vida utóda a korábban általa menesztett Kovacsics Iván lehet.

Meglehet, végül mégsem csak az amerikai megfigyelési ügy miatt kényszerül távozni hivatalából Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke. A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz közeli forrásaink szerint ebben az is szerepet játszhat, hogy Varga Mihály miniszter „erős ellenszenvvel viseltetik Vida és az ő tevékenysége iránt”. Még 2013 végén az online pénztárgépek körül kirobbant botrány mérgesítette el a viszonyukat.

2014 januárjában a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei megszállták a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt (MKEH), és az egyik nagyobb online pénztárgépeket forgalmazó cég, az Alt Cash Kft. Fogarasi úti telephelyét. Hivatali visszaélés gyanújával indítottak eljárást, kezdetben ismeretlen tettesek ellen, de később két gyanúsítottjuk is lett, amiért a cég annak ellenére kapott forgalmazási engedélyt egy bizonyos pénztárgéptípusra, hogy az nem bizonyult manipulálhatatlannak az előminősítésen.

A cég az első perctől tagadta, hogy szándékosan manipulálhatóvá tette volna a pénztárgépét, amelyből több tízezret már szinte a piacra dobás pillanatában előjegyeztek a vállalkozások. Az Alt Cash ugyanis az egyike volt azon társaságoknak, amelyek a kormánnyal megállapodtak arról, hogy a pénztárgépgyártás elősegítésére kapott támogatás fejében 2013. november 30-ig tízezer pénztárgépet értékesítenek, legfeljebb százezer forintért. Vargának tehát jó oka volt dühösnek lenni, amikor az akkor kiszivárgott hírek szerint a NAV ellenőrei megfúrták a cég államilag támogatott gépeinek piacra dobását. Vida azonban a miniszter dörgedelmei dacára 2014. január elején visszavonta az Alt Cash gépeinek forgalmazási engedélyét.

Hónapokkal később a cég mégis megkapta az engedélyt egy állítólag módosított műszaki tartalmú gépre, ám a piacot addigra már felosztották a versenytársak.

Állítólag az Alt Cash gépe volt az egyetlen, amelynek az engedélyezési eljárásából a NAV szakemberei kimaradtak. Ez magyarázhatja, miért csak utólag szúrták ki a NAV informatikusai a gépet szerintük manipulálhatóvá tevő hibákat.

A rendőrség tavaly augusztusban vádemelési javaslat nélkül zárta le a nyomozást. Csak annyit tudni: bár a nyomozók két személyt is meggyanúsítottak hivatali visszaéléssel, végül bizonyítékok hiányában csendben megszüntették az eljárást.

Időközben Vida menesztette a sajtóban kétes kínai üzleti kapcsolatokkal hírbe hozott helyettesét, Kovacsics Ivánt. Varga rögtön jövedelmező állást kínált Kovacsicsnak a Magyar Turizmus Zrt.-nél, ami bennfentesek szerint egyértelművé tette, hogy nem értett egyet a NAV-elnök döntésével. Forrásaink szerint a június elsején benyújtott indítványával

Varga lényegében Vida menesztése mellett Kovacsics visszatérését is megpróbálja előkészíteni.

A három, már beterjesztett törvényjavaslat módosításához benyújtott módosítóba rejtett kezdeményezés szerint „a NAV elnökének kinevezési és felmentési jogköre a miniszterelnöktől átkerülne a nemzetgazdasági miniszterhez, illetve a NAV elnökhelyetteseit a jövőben a NAV elnöke a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyásával nevezhetné ki, illetve menthetné fel”.

A javaslat írásos indoklása szerint a cél a miniszteri felügyeleti jogkör hatékonyságának növelése. A NAV-hoz közeli forrásaink szerint a hivatalban eddig sem érezték azt, hogy Vargát bármi is gátolta volna felügyeleti jogainak gyakorlásában.

Egy névtelenséget kérő NAV-os így beszélt erről:

„Kénye-kedve szerint ugráltatott minket korábban is, volt, hogy a minisztériumi apparátus helyett kellett a NAV-osoknak dolgozniuk, és abba is beleszólt, hogy mit, mikor és hogyan jelentethetünk meg a sajtóban. Semmiben sem akadályozta a miniszter urat, hogy Orbán Viktor nevezte ki a NAV elnökét, és nem ő".

Vargának a saját törvénymódosító javaslatát módosító indítványa azonban ebben a formában enyhén szólva is házszabályellenes. Nem véletlenül rejtették el több más módosító indítvány közé. A házszabály ugyanis kifejezetten tiltja, hogy olyan szövegrészekhez nyújtsanak be módosító indítványokat, amelyeket az előterjesztő törvénymódosítási javaslata eredetileg nem érint. Márpedig a tárca eredeti, még május közepén beterjesztett módosító indítványaiban nem szerepelt a NAV-elnök kinevezési szabályainak módosítása.

Az előterjesztésről program szerint ma tárgyal a törvényalkotási bizottság. Kérdés, ők mit szólnak vajon a házszabályellenes indítványhoz. Fidesz-közeli források kizártnak tartják, hogy a módosítást Varga ne egyeztette volna előre Orbán Viktorral. Furcsállják azonban, hogy csak a NAV elnökének a kinevezése kerülne eggyel alacsonyabb szintre (a miniszterelnöktől a miniszterhez), miközben a rendőrség, a TEK és a titkosszolgálat első számú vezetőit továbbra is a kormányfő nevezi ki.

Kerestük a témában a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Azt kérték, írásban tegyük fel a kérdéseinket. Ezt még kedden meg is tettük, de választ szerdai lapzártánkig sem kaptunk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elemzés: elképesztő összegek folynak el a közmunkára

Egyre csak nőnek a közfoglalkoztatás költségei, holott a közmunkaprogram nem jelent valódi megoldást a munkanélküliségre. Egy elemzés szerint ebből a pénzből már egy hatékony szolgáltatórendszert is fel lehetett volna építeni.

A közmunka minden összehasonlításban nagyon sokba kerül, ennyi pénzből máshol ezerszer hatékonyabb rendszereket működtetnek – hívja fel a figyelmet a Budapest Intézet legújabb elemzésében.

Mint közölték, az idén a kormány 270 milliárd forintot szán közfoglalkoztatásra, amely csaknem négyszer annyi, mint a 2009-es keret, amikor hasonlóan nagy volt a munkanélküliség. Ez az összeg más, hasonló mértékű tartós munkanélküliségű környező országokhoz képest arányosan is nagyon nagy.

A közfoglalkoztatásban már többen dolgoznak, mint a textiliparban vagy az egészségügyben, sőt, 2015-ben már több közmunkás lesz, mint az állami iskolák pedagógusai, ha ugyanis megvalósul az idénre tervezett létszámnövelés, akkor átlagosan 213 ezren dolgoznak majd közmunkásként, ez pedig azt jelenti, hogy minden negyedik állami alkalmazott közmunkás lesz.

Mindezek ellenére a közmunkaprogram nem képes a munkanélküliség csökkentésére, ugyanis a legfrissebb adatok szerint csak a közmunkások 13 százaléka kerül vissza rendes állásba, és 80 százalékuk újra regisztrált munkanélküli lesz. A közmunka így a Budapest Intézet szerint legfeljebb arra jó, hogy átmenetileg enyhítse a szegénységet, de ezt is rossz hatékonysággal éri el, hiszen a közmunkára nem feltétlenül a rászorultság alapján osztják be a munkanélkülieket, és a munkabér sem függ attól, hogy kinek mekkora családot kell eltartania.

A közmunka emellett azért is költséges, mert a közmunkás bérén túl a munkaszervezők bérét, az eszközök és anyagok költségét is ki kell fizetni. A közmunkások közvetlenül a munkáltatótól kapják a bérüket, amit az állam térít meg az önkormányzatnak, és csak szórványosan ellenőrzi a pénz felhasználását, így a közmunkára szánt pénz viszonylag könnyen felhasználható más célra, az önkormányzati források kiegészítésére, vagy akár magáncélokra, de arra is van példa, hogy a bérköltségeket úgy próbálják lefaragni, hogy elküldik a közalkalmazottat és visszaveszik őket közmunkásként. 

A csökkenő állami támogatások mellett érthető, hogy a helyi önkormányzatok egyre jobban érdekeltek a közmunkaprogramok szervezésében, ami egyre nagyobb kiadásokhoz vezet. Azonban minél többet költünk közmunkára, annál kevesebb forrás jut a hatásosabb programokra, például az átképzésekre, amelyek valódi megoldást nyújthatnának a munkanélküliségre.

A Budapest Intézet szerint a közfoglalkoztatás költségeiből már egy skandináv minőségű, hatékony szolgáltatórendszert is fel lehetne építeni, amelynek költségei a munkanélküliek elhelyezkedésével megtérülnének. A Budapest Intézet arra hívja fel a figyelmet, hogy minden hatodik közmunkás 25 év alatti, így az ő esetükben különösen megérné a képzésekre fordítani a közmunkára szánt összegeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Másfél milliót keres a főváros cégénél a korábbi Quaestor-igazgató

Május 31-ig a Quaestor-csoporttal együtt bedőlt Quaestor Jelzálog Zrt.-nél volt üzleti igazgató Kovács Gábor, aki másnap, június elsejével már új munkahelyén, a tavaly év végén létrehozott fővárosi mamutcégnél, a Budapesti Városigazgatóság Zrt.-nél állt munkába, mint gazdasági igazgató – tudta meg az Index.

Az Origo pedig megnézte, hogy új munkahelyén havi bruttó másfél millió forint – plusz 40 ezer cafetéria – a juttatása. Vezetőként Kovács is kaphat jutalmat, prémiumot: "teljesítménybére" elérheti az alapbére 15 százalékát, vagyis éves szinten a 2,7 millió forintot.

Az Indexnek Sidó Szabolcs, a Városigazgatóság vezetője úgy nyilatkozott, ő hívta a céghez Kovácsot, akit régről ismert és jó szakembernek tart, Kovács Pedig elmondta, hogy a Quaestor Jelzálog önállóan gazdálkodó, nyereséges egység volt a cégcsoporton belül, "a kötvények értékesítésében nem is vehetett részt". 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vasárnap mégsem kell majd eladói szakképesítés

Eddig problémát okozott, ha a vasárnap a pult mögött álló rokonnak nincs szakképesítése. Ezután nem fog.

Szakképesítéssel nem rendelkező is árusíthat a 200 négyzetméter alatti, vasárnap is nyitva tartó egyes típusú üzletekben a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent nemzetgazdasági miniszteri rendelet szerint. A rendelet módosítja az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló korábbi rendeleteket.

Az új szabályozás szerint ha a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény szerint meghatározott üzlet az általános zárva tartási időszakban nyitva tart, akkor ezen időszak alatt egyes meghatározott típusú üzletekben nem kell képesítéssel rendelkeznie az üzletben árusító egyéni vállalkozónak, egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának, valamint a segítő családtagoknak.

Az üzletek, amelyekre – kizárólag vasárnap – nem vonatkoznak a képesítési követelmények: az élelmiszerüzletek (a zöldség és gyümölcs, hal, hús, hentesáru kivételével), a kozmetikai termék és háztartási-vegyi cikk boltok, kertészeticikk-értékesítések, óra- és ékszerüzletek, fotócikküzletek és állateledelboltok.

A módosítás értelmében a jövőben nem lesz kötelező a szakképesítés a szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenységhez, az utazásszervezés és -közvetítéshez, a rendezvényszervezéshez, az utazási irodai ügyintézéshez, az ügyfélszolgálati, információs tevékenységhez és a szabadidő-szervezéshez. A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon, június 17-én lép hatályba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hiába az ombudsmani döntés, Miskolc nem áll le a számozott utcák ellenőrzésével

A miskolci polgármester az ombudsmani döntés ellenére közölte, Miskolcon folytatódnak a hatósági ellenőrzések és a nyomortelepek felszámolása.

Miskolcon folytatódnak az önkormányzati hatósági ellenőrzések mindazon térségekben, amelyekben a lakók egy része jogcím nélkül él, nem fizet a közüzemi szolgáltatásokért, bűncselekményeket követ el, nem gondoskodik megfelelően a gyermekeiről, és jogtalanul vesz fel segélyeket – közölte Kriza Ákos miskolci fideszes polgármestere csütörtökön egy sajtótájékoztatón annak ellenére, hogy az alapvető jogok biztosa a múlt héten kijelentette, alkományellenes a miskolci számozott utcák lakóinak hatósági ellenőrzése.

Kriza Ákos ugyanakkor kijelentette, Miskolcon jogi eszközökkel is lehet eredményt elérni, a nyomortelepek felszámolása, a hatósági ellenőrzések "oda vezettek", hogy megerősödött a miskolciak hite a jogállamban.

Kriza szerint valamennyi közbiztonsági fórum után az a tapasztalat, hogy a városlakók üdvözlik minden egyes nyomortelep felszámolását, és a hatósági ellenőrzéseket. Mint mondta, ezeknek az ellenőrzéseknek bűnmegelőző jellegük van, és segítenek a bűncselekmények felderítésében is.

Kriza Ákos arról is szólt, hogy az ombudsmani jelentésnek van egy olyan része, amellyel egyet lehet érteni, ez azzal foglalkozik, miként lehet a felzárkózást, a felzárkóztatási folyamatot erősíteni. Ugyanakkor a "hatósági ellenőrzések azonnali beszüntetésével nem hogy nem értünk egyet, az ajánlásnak ezt a részét nem is tartjuk be, már csak azért sem, mert látjuk, hogy eredményeket értünk el, 34 ezer miskolci aláírása kötelez minket arra, hogy folytassuk, az eredmények egyre inkább igazolják ezen hatósági ellenőrzések indokoltságát" – hangoztatta a városvezető.

"Mi a joggal élünk, és nem visszaélünk, ugyanakkor használni fogjuk a jogot, hogy Miskolcon a rendet és biztonságot betartsuk" – mondta a polgármester. A csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóval egy idővel Miskolcon megkezdődött egy újabb "nyomortelep", a számozott utcáknak nevezett rész Hatodik utca 1-3. szám alatti épületeinek bontása.

Az ombudsman viszont a múlt hét pénteken ismertetett jelentésében azt írta, a miskolci önkormányzat ellenőrzési gyakorlata jogsértő, az intézkedések során sérül az érintettek tisztességes elbánáshoz való joga, információs önrendelkezési joga, illetve korlátozzák a magánszférájukat is, valamint sérül az egyenlő bánásmód elve is, mert az intézkedések 90 százaléka a szegényeket és romákat érintette.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lázár: Menekültügyben Brüsszel a kormányt igazolja

A kormányt igazolják Lázár János szerint az Európai Bizottság jelentései, mert azok is azt állapítják meg, hogy Magyarország erején felül vállal terhet a bevándorlók kezelésében. A miniszter szerint  az uniós tagállamok hamarosan 15 ezer illegális bevándorlót toloncolnak vissza Magyarországra.

Sokan azzal vádolják a kormányt, hogy ő csinál politikát a bevándorlás problémájából, pedig az Európai Bizottság e témában készült, egyelőre nem nyilvános belső jelentései, elemzései is azt mutatják Lázár János szerint, hogy Magyarországra erején felüli teher hárul az ügyben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó elnevezésű heti sajtótájékoztatón számolt be arról is, hogy a magyar kormány az Európa Tanács június végi ülésén is arról igyekszik majd meggyőzni a tanács tagjait, hogy az ország nem bír el 120-130 ezer illegális bevándorlóval.

Év végéig 120 ezren is jöhetnek

Lázár ennyire becsülte az év végéig illegálisan az országba érkező bevándorlók számát, mivel a friss adatok szerint júniusig 54 ezer ilyen, illegális határátlépő érkezett Magyarországra, ráadásul az Európai Unió tagállamaiból hamarosan 15 ezer illegális bevándorlót toloncolnak vissza Magyarországra. Lázár azt mondta: őket nem tudják elhelyezni, ezért megpróbálják "kitenni" őket.

Elhangzott: több mint 500 ezer nemzeti konzultációs kérdőív érkezett már vissza, és a válaszadók többsége egyetért a kormánnyal. Lázár kitért az ENSZ Budapesten indítandó plakátkampányára is, és jelezte: nem a politikai menekültekkel van a kormánynak baja, hanem az illegális határátlépőkkel és azokkal, akik csak azért akarnak Magyarországra jönni, hogy "jobban éljenek".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Saját magát buktathatta le Gömöri: mégis törvénytelenül kapott milliókat?

Hetek óta hajtogatja Gömöri Zsolt, a paralimpiai bizottság elnöke és Deutsch Tamás alelnök, hogy szabályos volt a szervezet körüli botránysorozatot elindító végtörlesztési támogatás. Még akkor is ezt mondta, amikor visszafizette a pénzt. Csakhogy a hvg.hu birtokába került egy dokumentum, amit maga Gömöri írt alá, és eszerint arra hivatkozva rúgja ki egykori gazdasági igazgatóját: ő tehet arról, hogy a neki és több kollégájának adott többmilliós támogatás szabálytalan volt. A bizottság ezt azzal magyarázta: a pénz banki átutalásának módja volt szabálytalan, és erről ez a gazdasági vezető tehet. De a hiteltörlesztéshez nyújtott támogatásról továbbra is azt állítják, hogy teljesen szabályos volt.

Mióta hetekkel ezelőtt kiderült, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) többmilliós vissza nem térítendő támogatást adott több vezetőnek, munkatársnak devizahiteleik végtörlesztésére, Gömöri Zsolt elnök folyamatosan arra hivatkozik, hogy ez teljesen szabályosan történt. Amikor bejelentette, hogy visszafizeti a végtörlesztésére kapott hárommillió forintot a szervezetnek, akkor is elmondta, hogy nem azért tette, mert ne lett volna a támogatás törvényes. Sőt, az MPB alelnöke, a támogatásra javaslatot tevő Deutsch Tamás is megvédte Gömörit és társait kifejezetten arra hivatkozva, hogy csak éltek a törvényes lehetőséggel, amit munkáltatóként a bizottság lehetővé tett számukra. „Hihetetlenül keveset keresnek, nehéz munkát végeznek, a döntés szabályszerűségét pedig könyvvizsgáló és felügyelőbizottság is ellenőrizte” – magyarázta.

Azonban a hvg.hu birtokába került az MPB ügyeiről kitálaló Kovács Brigittának, a szervezet volt gazdasági vezetőjének azonnali hatályú felmondása, amelyben ennek az ellentéte szerepel. A dokumentumban, amiben több okra hivatkozva azonnali hatállyal kirúgják Kovácsot, az szerepel: „A Felügyelő Bizottság megállapította, hogy a végtörlesztések kifizetése nem a jogszabályoknak megfelelően történt. Az ezzel kapcsolatos összes feladatot Ön látta el”. Vagyis a kifejezetten arra hivatkoznak, hogy valami nem volt szabályos a végtörlesztésnél, és többek közt ezért rúgják ki Kovácsot. A dokumentumon Gömöri Zsolt elnök aláírása szerepel.

Valódi a hvg.hu birtokába került dokumentum – erősítette meg Kovács Brigitta, volt gazdasági igazgató, miután összehasonlította a saját példányával, amelyet nemrég vett át. Felháborítónak tartja, hogy még őt vádolja Gömöri Zsolt a szabálytalan végtörlesztések miatt, mert „nem is volt aláírási joga”. „Ráadásul, ahogy a rendőrségen is elmondtam, én utasításra cselekedtem gazdasági vezetőként” – tette hozzá.

A felmondásból kitűnő ellentmondás miatt megkerestük az MPB sajtószóvivőjét, de nem kívánta kommentálni a felmondásban szereplő hivatkozást, Gömöri Zsolt elnökhöz irányított bennünket. Gömöri Zsoltot és Deutsch Tamást hiába kerestük, végül mégis az MPB reagált egy közleményben. E szerint Kovács Brigitta maga juttatta el a médiának a felmondását, amit nem adhatnak ki, de megerősítették, hogy ez "megegyezik az MPB Irodájában fellehető iktatott, irattári példánnyal”. A felmondásnak „több oka volt, ezek együtt tették meglapozottá, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság azonnali hatályú felmondással váljon meg” tőle.

„A felügyelő bizottság célvizsgálati jelentésben világosan látszik, hogy amit Ön ellentmondásnak lát, az nem az” – közölték a hvg.hu kérdésére. Szerintük ugyanis „az elnöksége által a végtörlesztéssel és a munkáltató kölcsönnel kapcsolatos döntése jogszerű volt”, ezt Kovács Brigitta feladata volt végrehajtani gazdasági vezetőként. Csakhogy ezt ő Gömöri Zsoltnak „rossz helyre, magánszámlájára utalta, mely hibát, szabálytalanságot az MPB elnöke késedelem nélkül korrigálta azzal, hogy a megfelelő számlaszámra, a megfelelő céllal továbbutalta az összeget. Az erről szóló banki igazolást az MPB FB megvizsgálta és rendben találta”.

Megkérdeztük erről Kovács Brigittát, aki állítja: azért Gömöri Zsolt privát számlájára utalt, mert az elnök kifejezetten ezt kérte tőle, mikor jelezte felé, hogy a végtörlesztést a banknak kellene továbbítania. "Erre azt a magyarázatot adta, hogy ő már rendezte a törlesztést, ezért neki menjen a pénz" - mondta a hvg.hu-nak. Szerinte mindezt nagyon egyszerűen lehetne ellenőrizni, ugyanis Gömöri és egy másik vezetőnek volt aláírási joga, így az átutalást is nekik kellett engedélyezniük.

Gömöri tegnap még dicsérte

Az azonnali hatályú kirúgás további indokai közt még azt is felhozzák Kovács Brigittával szemben, hogy megszegte kötelezettségét, amikor a rábízott iratokat elvitte a munkahelyéről és kiszolgáltatta a sajtónak, nem kezelte bizalmasan az MPB-vel kapcsolatos "üzleti és szakmai információkat", illetve olyan magatartást tanúsított, amely "lehetetlenné teszi munkaviszonyának fenntartását", és nem vett részt a költségvetés előkészítésében.

Gömöri Zsolt interjút adott a Mandinernek, amiben szóba került Kovács Brigitta is. Arra a kérdésre, hogy a volt gazdasági vezető állítása szerint az elnök több jutalékot vett fel, mint amennyi járt volna, Gömöri azt mondta: csak azt számlázta le, amire Kovács Brigitta azt mondta, hogy rendezni lehet, a jutalékrendszerről pedig az elnökség hozott egy „szerinte jó” döntést. Válaszában az is szerepelt: „Kovács Brigittával 8-9 évet dolgoztunk együtt, és meggyőződésem, hogy szakmailag rendben volt a munkája”.

Az azonnali hatályú felmondás keltezése május 29-e, egy nappal azután született, hogy a felügyelőbizottság bejelentette: mindent rendben talált a nyilvánosságban megjelent ügyekkel kapcsolatban, de rögtön közölte lemondását is. Az MTI beszámolója szerint a felügyelőbizottság öt vizsgálatot folytatott le: a munkavállalók részére folyósított lakáscélú munkáltatói támogatások körülményeit, a Gömörinek a 2012-es paralimpia után kifizetett 17,5 millió forintos állami jutalmat, a Balaton Reál Kft. és az MPB között létrejött szerződés szerinti gépjármű-kártérítés ügyét, a mexikói sportszakmai látogatást és a Coca-Cola cég által nyújtott támogatás felhasználását vizsgálta, és az „MPB működését rendben találta”.

A testület az MPB elnökségéhez hasonlóan rendkívüli közgyűlés összehívását javasolta, és tájékoztatta a bizottságot, hogy a tagjai lemondtak tisztségükről. A jelentésüket az elnökség egy héttel később fogja tárgyalni, vagyis Kovács felmondása még ez előtt készült el. Gömöri már pár nappal korábban is a volt gazdasági vezetőt vádolta azzal, hogy résztvevő az MPB elleni lejáratási kísérletben, akárcsak Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója, Tamás Henriette Brigitta, az MPB korábbi munkatársa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkárságnak szakértője, Zachár Attila, az MPB közelmúltban megszüntetett erőemelő szakbizottságának korábbi vezetője, valamint Sas Sándor fekvenyomó parasportoló. 

A "jó hírnevük megvédése" érdekében jogi lépéseket tesznek 

A Magyar Paralimpiai Bizottságj egyébként pont ma adott ki újabb közleményt, amelyben arról tájékoztatnak: „megtették a szükséges intézkedéseket az elmúlt hetekben megjelent, valótlanságokat tartalmazó cikkeket megjelentető” médiumokkal szemben. Minden valótlanságokat közlő médium a napokba „megkapja a paralimpiai bizottság által megbízott ügyvédi irodától a felszólítást a helyreigazításra”, a „média túlkapásokkal szemben további jogi eljárások is indulnak – közlik – az MPB jó hírnevének megvédése érdekében”.

A hvg.hu is kapott már levelet Gömöriék ügyvédjétől, miután kikértük a szervezet bíróságnál nyilvántartott aktáját, és beszámoltunk többek közt arról, hogy a bizottság több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra az Iparművészeti Múzeumot, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd 150 fős gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fidesz: a baloldal a bevándorlók pártján áll

A Fidesz szerint Hajdu Nóra és az Együtt csütörtökön újra bebizonyította, amit már eddig is tudtak: a baloldal nem a magyar emberek, hanem a bevándorlók pártján áll. Ezt a nagyobbik kormánypárt közölte az ellenzéki tömörülés csütörtöki sajtótájékoztatójára reagálva az MTI-vel.

Az Együtt szerint az Európai Parlamentben szerdán elfogadott, Magyarországot elítélő határozat súlyos kudarc a Fidesz számára. Hajdu Nóra, a párt elnökségi tagja csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kormánypárt bárhogy is próbálja magyarázni a határozatot, a halálbüntetés visszaállításának meglebegtetését és a bevándorlók ellen folytatott kampányt a jobb- és a baloldalon egyaránt elítélték.



A Fidesz-frakció közölte: az Együtt szerint a bevándorlókra szükség van, mert "Magyarországon rengeteg betöltetlen álláshely van". Felidézték, hogy Szigetvári Viktor, Gyurcsány Ferenc kabinetfőnökeként a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor már 2004-ben is hátat fordított a magyaroknak. Álláspontja ma sem változott: előbb adna munkát a bevándorlóknak, mint honfitársainak - mutatott rá a Fidesz közleményében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pokorniék közpénzből kutatták Orbán alkalmasságát

Pártpreferenciákról, Orbán Viktor teljesítményéről és az ellenzék megítéléséről is rendelt közvélemény-kutatásokat a XII. kerületi önkormányzat az előző években. Az önkormányzat szerint alapvetően a helyi ügyekről rendeltek kutatásokat milliókért, az országos folyamatokról azért kértek kérdéseket, mert csak így tudták helyesen kiértékelni a válaszokat.

A Századvéggel korábban közösen kutató Forsense-től rendelt közvélemény-kutatásokat a XII. kerületi önkormányzat, amely az előző ciklusban nemcsak helyi ügyekről kérdezte a lakókat, hanem országos politikai fejleményekről is, tudta meg az Index.

Tüttő Kata MSZP-s képviselő akadt rá arra a XII. kerület szerződéseit böngészve, hogy a XII. önkormányzat 2010 és 2014 között hét szerződést kötött a Forsense Kft-vel 7,1 millió forint értékben. Tüttő azt mondta az Indexnek, hogy ezekről a kutatásokról nem tudott, így külön ki kellett kérnie az önkormányzattól, amely hivatalosan nem adta ki neki az eredményeket.

Jó oka volt arra az önkormányzatnak, hogy ne ismertesse széles körben a kutatási eredményt. Az Index információja szerint az egyik, 2012. decemberi kutatásban például elsősorban nem helyi ügyekről kérdeztek. Ilyen kérdések szerepeltek például:

  • Hogyan mennek a dolgok az országban?
  • Hogyan értékeli az Orbán-kormány eddigi tevékenységét?
  • Ös szerint alkalmas-e Orbán Viktor a miniszterelnöki poszt betöltésére?
  • Mennyire érzi magához közel a Fideszt/MSZP-t/KDNP-t/LMP-t/Jobbikot/DK-t/Együtt 2014-et/MDF-et/SZDSZ-t/Munkáspártot?
  • Hogy látja, lesz-e ellenzéki összefogás a kerületben/az országban?

A kutatási eredményekből láthatta az önkormányzat vezetése, vagyis a helyi Fidesz, hogy helyben toronymagasan a Fidesz a legnépszerűbb. Ám újdonságot jelenthetett 2012 decemberében, hogy a Bajnai Gordon által indított mozgalom, az Együtt 2014 mennyire népszerű a hegyvidékiek körében. Ráadásul a hegyvidékiek több, mint a negyede már akkor Bajnai Gordont tudta csak elképzelni Orbán kihívójának. 

Ez a reprezentatív kutatás nyilvánvalóan a helyi Fidesz számára – az ellenzékhez képest – helyzeti előnyt jelentett, hiszen így pontosabban látták, mi a XII. kerületiek véleménye nemcsak helyi politikusokról, hanem az országos folyamatokról.

Az önkormányzat elismerte, de

A XII. kerületi önkormányzat elismerte az Indexnek, hogy hét kutatást rendeltek az elmúlt ciklusban a Forsense-től. „A legkevesebb összeg 400 ezer forint volt, a legtöbb pedig egymillió-ötszázötvenezer forint, amit egy kutatásért fizettünk" – írták. A kutatások azonban szerintük nem a pártpreferencia felmérésére vonatkoztak: „a XII. kerület általános helyzetére, megítélésére és a kerülettel kapcsolatos feladatokra, problémákra, programokra fókuszál".

A kérdések között azért szerepelt az önkormányzat szerint több kérdés az országos politikai folyamatokról, mert „háttérváltozóként használva a kerületi problémák és feladatok esetén meg tudjuk azt nézni, hogy egy adott helyi városfejlesztési kérdésben

a véleményeket és szempontokat mennyire befolyásolják vagy torzítják ezek a preferenciák.

Ennek viszont ellentmond, hogy a 2012. decemberi kutatásban például többségében vannak az országos politikára vonatkozó kérdések.

Az önkormányzat szerint a kutatások az alapját jelentik az olyan átfogó kerületi programoknak is, amelyek "az EU különdíjait is elnyerték". De szintén kutatással mérték fel azt az igényt, hogy a kerületiek helyi népszavazást szeretnének a Normafa fejlesztéséről. 

A XII. kerület arra nem válaszolt, hogy ebben a ciklusban rendelt-e ilyen kutatást. De szerintük a kutatások "természetesen bárki számára nyilvánosak voltak, és most is nyilvánosak. Mindenki számára megismerhetőek az eredményei". Ennek ellentmond, hogy a kerület honlapján nem akadtunk rá egyetlen eredményre sem. Tüttő Kata azt mondta, hogy a helyi ellenzék biztosan nem tudott a kutatásokról.

Ezért javasolta azt Pokorni Zoltán fideszes polgármesternek, hogy az elmúlt 8 évben megrendelt összes közvélemény-kutatás eredménye kerüljön fel az önkormányzat honlapjára, illetve hogy minden további kutatás megrendeléséről a képviselő-testület döntsön.

 

 

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV