Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A rendőrség cáfolja, hogy plakátokat figyelne

A magyar rendőrség az Alaptörvényben meghatározott feladatainak ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, politikai célokra nem használják – közölte a Belügyminisztérium az elmúlt napok plakátrongálási ügyeivel kapcsolatban. 

Egyetlen rendőr sem figyelt és nem figyel meg operatívan egyetlen plakátot sem, ugyanakkor a rendőrség eljárást indít minden jogsértés esetén, amelyről tudomást szerez – olvasható a közleményben.

Kiemelték: "a rongálásnak semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz", amit álláspontjuk szerint az is bizonyít, hogy a vasárnap plakátrongálás miatt előállított aktivisták – egy ember kivételével – meghallgatásukkor elismerték, hogy szabálysértést követtek el.

Hozzátették, hogy Pápa Levente, az Együtt – a Korszakváltók Pártjának alelnöke a keddi sajtótájékoztatóján "hazudott: a fővárosban az aktivisták előállításának időpontjában nem történt késelés".

Az Országos Rendőr-főkapitányság a police.hu-n megjelent keddi közleményében kiemelte: a rendőrség nem őriz plakátokat. Azt írták: önmagában azzal, hogy a rendőrök jelen vannak a közterületeken, "a rendőrség a jogszabályok alapján rendelkezésére álló erők és eszközök alkalmazásával eleget tesz az Alaptörvényben rögzített feladatának".

Álláspontjuk szerint "téves következtetésen alapuló hangulatkeltés" úgy beállítani minden olyan esetet, amikor a szolgálati feladatát végrehajtó rendőrt látnak közterületen elhelyezett plakát közelében, hogy a rendőr az adott helyszínen lévő plakátot őrzi.

Pápa Levente keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: az Együtt felszólította Pintér Sándor belügyminisztert, hozza nyilvánosságra, ki döntött arról, hogy a rendőrség műveleti osztályának kell megfigyelnie a kormány bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs plakátjait. Utalt arra is, hogy az aktivistáikkal szemben intézkedő rendőrök azt mondták, éppen egy késeléses esethez riasztották volna őket. A politikus úgy fogalmazott: a rendfenntartók a plakátok őrzése miatt nem tudták ellátni a munkájukat.

Vasárnapra virradóra a kormány több nemzeti konzultációs óriásplakátját is megrongálták, a rendőrség hat ember ellen indított eljárást. Az Együtt védelmet ígért előállított aktivistáinak. A Fidesz azt közölte, hogy felbujtás miatt tesz feljelentést.

 

 

Titokban több Fidesz-KDNP-s is "gyomorforgatónak" tartja az óriásplakátokat

Rogán Antal állítólag hétfőn ismertette az óriásplakátok kapcsán a kormányzati álláspontot, amikor is többek közt olyanokat mondott, hogy nem kell félteni a bevándorlókat – értesült a VS.hu.

A lap forrásai szerint bár a frakcióülésen senki nem mondta ki, de több kormánypárti politikust is kiakasztanak a bevándorlóellenes óriásplakátok. Egy magas rangú KDNP-s úgy nyilatkozott, hogy "hányingere van az egésztől", de akadt olyan is, aki "ízléstelennek" minősítette a kampányt, míg más azt mondta rá: "gyomorforgató". Egy fideszes politikus – bár egyetért azzal, hogy meg kell fékezni a menekültek áradatát – a "23 millió román munkavállalóval riogató szocikhoz" hasonlította pártja legújabb húzását.

Az újság úgy tudja, a képviselőcsoportokat nem tájékoztatták előre a kampányról és a Fidesz elnöksége sem mondhatott véleményt róla.

A bevándorlók elleni küzdelem ötlete mögött viszont nem az áll, hogy a Jobbiktól vegyen el szavazókat a kormány, hanem az, hogy korábban akkor sikerült Orbánnak növelnie a népszerűségét, mikor a válsághelyzetekben erősnek mutatkozott. Például ilyen alkalom volt az árvízi védekezés, a "brüsszeli támadások" vagy a "függetlenségi harc" az IMF-fel – írta a VS.

 

 

 

Felmondott egy munkatárs a menekültellenes kampány ügynökségénél

Pénteken felmondott az egyik munkatárs annál a digitális ügynökségnél, amely médiavásárlóként közreműködött a kormány menekültellenes kampányában.

"Békében váltunk el, megértették, és elfogadták az indokaimat" – írta a Facebookon a budapesti nő, aki a Hamu és Gyémánt cégcsoporthoz tartozó Prisma Digital ügynökségnél a digitális stratégiákkal foglalkozott tavaly május óta.

"Tudjátok a kötődésemet témához: önkéntes voltam az Artemisszió bevándorlókat integráló programjában, rádiózom a Tilosban" – tette hozzá. Azt írta, szabadúszóként folytatja.

 

 

 

Az új bevándorlóellenes reklámok már az EU-t is támadják

Úgy tűnik, a kormány nem érte be a hatalmas közfelháborodást kiváltó óriásplakátokkal, nyomtatott hirdetésekben is lő a bevándorlókra. Az első újsághirdetések hol máshol is jelenhettek volna meg, mint a Fidesz-közeli Napi Gazdaságban.

A hvg.hu képeket is készített a féloldalas reklámokból, amely már nem csak az ismert szlogenekkel bombázza az embereket, hanem részletesebben ki is fejtik a kormány menekültekkel kapcsolatos álláspontját.

Azt írták, miközben 50 ezer illegális határátlépő érkezett idén Magyarországra,

az Európai Unió újabb bevándorlókat telepítene Magyarországra, veszélyeztetve ezzel a magyarok munkahelyét.

Arról is megemlékeztek: csak a pünkösdi hétvégén 1000 tiltott határátlépőt fogott el a rendőrség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Andy Vajna csak az egyik kaszinójával 3 milliárdot kaszált

A Las Vegas Casino egy év alatt szinte megduplázta korábbi nyereségét, így 3 milliárdos nyereséget hozott tulajdonosának, Andy Vajnának.

A pénzt már ki is fizették a filmügyi biztos luxemburgi székhelyű cégének. Vajna – aki korábban 5 kaszinó koncessziós jogát is elnyerte pályáztatás nélkül – nem akart nyilatkozni az RTL Klub híradójának.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2017-re korszerűsítik a felsőoktatást

Időszerű az egyes felsőoktatási szakokhoz tartozó képzési és kimeneti követelmények tartalmi modernizációja - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerdán Budapesten.

Egy évtized után változtatnának

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) által szervezett sajtóbeszélgetésen Maruzsa Zoltán kiemelte: a legtöbb ilyen követelmény már tízéves, ezért mindenképpen szükséges bizonyos új tartalmak bevetése és az elavultak elhagyása.

Sokféle szempontnak kell megfelelni

A felsőoktatási intézmények autonómiájához tartozik, hogy egyes tartalmi kérdésekben határozzanak. Például abban, hogy a szakokon mit szeretnének még tanítani és mit már nem, ugyanakkor a követelmények megújításában az akadémiai és a munkaerő-piaci, gazdasági szempontoknak egyaránt érvényesülniük kell - jelentette ki.

A szakjegyzékkel összhangban

Mindez a képzési szerkezet átalakításának egy újabb fázisa. Tavasszal az új szakjegyzék kiadása volt a feladat, ezzel összhangban kell lennie a képzési és kimeneti követelmények átalakításának - magyarázta.

Év végéig kiderül

Erre az európai képesítési keretrendszerhez csatlakozásból, besorolásból fakadó változások miatt is szükség van - mondta. Mindez rendkívül összetett feladat, de az MRK szakbizottságai megfelelő kompetenciával rendelkeznek az elvégzéséhez. A Budapesti Gazdasági Főiskolán szerdán tartandó egyeztetés is a szakmai felkészülést szolgálja - tette hozzá Maruzsa Zoltán. Közölte: a cél az, hogy az év végig szülessen meg a miniszteri rendelet, amely alapján a változások a 2017-es felvételi eljárásban érvényesülnek majd először.

Minden képzést meg kell vizsgálni

Sándorné Kriszt Éva, az MRK társelnöke, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora hangsúlyozta: minden szakmát, minden képzést meg kell vizsgálni, és meg kell határozni, mit kell tudnia egy adott szakon egy adott képzést végzett hallgatónak.

Harmonizáció szükséges

Az MRK felkérést kapott, hogy vegyen részt az új követelmények kidolgozásában, és ennek eleget is tesz, ugyanis "érdemes és fontos hozzányúlni" e követelményekhez, például szükséges lenne jobban harmonizálni az alap- és mesterszakokat - közölte a társelnök. A rektor úgy látja, kicsit szoros a megjelölt határidő, mert bár egyes szakok esetében egyszerű feladatról van szó, az új szakok esetében nagy munka vár rájuk.

Átcsúszhat 2016-ra 

Maruzsa Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte: mivel csak a 2017-es felvételi eljárásban lépnek érvénybe a változások, "nem tragédia", ha csak a jövő év elején végeznek a munkával, de remélhetőleg tartható lesz a tervezett ütemezés.

Csupán korszerűsítenek

Sándorné Kriszt Éva arra is kitért, hogy az egyes tudományterületekhez tartozó szakbizottságokat megújították, a munka megkezdődött a szakértők bevonásával, a későbbiekben pedig a munkaerőpiac képviselőivel is egyeztetnek. Az MRK társelnöke közölte: nem indokolt és nem célszerű teljesen elölről kezdeni a rendszer felépítését, inkább a korszerűsítésre kell összpontosítani.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ilyen kórházat építene Orbánia Romániában

A látványtervek alapján olyan kórházat építene a magyar kormány Nagyváradon, amelyik egyetlen magyar kórházra sem hasonlít. Közben már elkészült egy félezer oldalas megvalósíthatósági tanulmány is – tájékoztatta az erdon.ro internetes portált Csűry István, az egyházkerület püspöke.

2010-es beiktatása óta dédelgeti a tervet, hogy a Református Egyház az oktatáson kívül az egészségügyi szolgáltatással is bővítse portfólióját. Az ispotálynak szánt 3,5 hektáros telket már meg is vásárolták Nagyvárad határában, a Szatmárnémeti felé vezető országút mentén, szemben a Real bevásárlóközponttal.

Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár június elsején vette át Csűry István kezéből a kórházépítési tervdokumentációt, amit a hírek szerint Orbán Viktor is támogat.

Az épület önmagában úgy hárommilliárd forint körüli összegből jönne ki, további 1,5 milliárd kellene az orvosi műszerek, eszközök, valamint a bútorok beszerzésére. A beruházás fedezetének zömét a magyar államtól várja az egyházkerület, de a berendezés egy részét összekalapozná külföldi kapcsolatai révén – olvasható az Erdon.ro cikkében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Mi lenne, ha ötezret adnék azoknak, akik fényképpel igazolják, hogy felpofoztak egy plakátrongálót?”

Ki az a médiamunkás, Fidesz alapító, aki havi egymillióért uszít Magyarországon? A válasz pofonegyszerű, Bayer Zsolt! A kormányzat egyik legaljasabb és egyben legtehetségesebb szócsöve, ismét sorompóba szállt, hogy védje a védhetetlent. Egy felvetéssel kezdi legutóbbi cikkét -

„Mi lenne, ha ötezret adnék azoknak, akik fényképpel igazolják, hogy felpofoztak egy plakátrongálót?”(Bayer Zsolt)

Teszi mindezt a keresztényi, vasárnapi misés szeretet jegyében, talán végig sem gondolva, hogy írása milyen következményekkel járhat. A Magyar Hírlapban megjelenő írását már szellemesnek sem lehet nevezni, érződik rajta az erőlködés, kínlódás, hogy valahogy megfeleljen a Fidesz agit, prop. osztály elvárásainak, hogy valahogy menteni tudja a menthetőt, a folyamatosan fogyó Fidesz szimpatizánsok előtt. Az is igaz, hogy bármennyire gyenge és hányás szagú az a Bayer írás, ereje, hatása azért még lehet. Talán csak az én „baloldali-liberális csőcselék” fejemben fordul meg a gondolat, mi van abban az esetben, ha pár turbó „magyar”, tényleg eleget tesz a Bayer féle felhívásnak és felpofoz néhány plakátrongálót? Bayer fizetni fog?

Rohadt nagy különbség van a gyűlöletkeltő plakátok leszaggatására való felhívás között és a Bayer által felvetett fizikai erőszakra felhívás között, persze éppen ezért, a havi egymilliót kereső publicista sem teszi ezt nyíltan, csak sunyin, ahogy megszoktuk tőle, feltételes módban!

Pedig Bayer igyekszik megfelelni az elvárásoknak, de a tőle megszokott burkolt zsidózáson kívül nem nagyon tud előrelépni, nem tudja átlépni a saját seggnyaló árnyékán, így választ sem tudd arra adni, hogy valójában kiknek szól a kormány, uszító plakátkampánya.


„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”
„Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!”
„Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”

Három mondat, amit Bayer Zsolt sem tud értelmezni, ezért nem is igyekszik elmagyarázni, hogy ezek a mondatok kiknek szólnak! Mert azért azt ő sem gondolja komolyan, hogy a szír, iráni, iraki, stb. menekültek ezt el tudják olvasni, azt meg ugye kínos lenne leírni, hogy a Fidesz – KDNP kormány üzenete, a határon túli magyaroknak szól! Ugyanis roppant ciki, viszont értelmezhető, hogy a pontosan a Trianoni diktátum megszületésének évfordulójának napján került utcára, a Fidesz – KDNP gyűlöletkeltő plakátja, magyarul, magyaroknak!

Ezek a plakátok ugyanis azoknak a határon túli magyaroknak szólnak, akik cserbenhagyták a Fidesz – KDNP kormányt! Azoknak, akik a 2014 parlamenti választásoknál nem a Fideszre szavaztak és emiatt nincs kétharmad!

Ezt pedig Bayer Zsolt sem tudja megmagyarázni, csak fenyeget az írása végén, kitoloncolással. Mert ő úgy gondolja, hogy aki nem ért egyet ezzel a három mondattal, annak nincs joga Magyarországon élni!

A végén pedig álljon itt Bayer Zsolt felvetése, egy kicsit átalakítva

- Mi lenne, ha ötezret adnék azoknak, akik fényképpel igazolják, hogy felpofozták Bayer Zsoltot? -

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Viktor fiának BL-jegyéről hallgat az UEFA

Orbán Viktor a foci vb után a Bajnokok Ligájának Berlinben megrendezett döntőjére is magával vitte fiát a VIP-páholyba.

Bár a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan arra utalt, Orbán magánemberként vett részt a meccsen, az UEFA szerint miniszterelnökként hívták meg a meccsre. Azt már viszont nem árulta el a szervezet az RTL Klub híradójának, hogy Orbán Gáspár jegyét is ők adták-e.

A csatorna által megkérdezett sportújságíró azt mondta, nagyon ritka, hogy egy politikus magával vigye a családtagját a meccsre, ezt még a szövetségi kapitányok sem szokták megtenni.

A PM írásban fordult Orbán Viktorhoz, hogy megtudja miből fizette fiával közös útját.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezektől olcsón sem kell! – Budapest akkor se építtet Simicskával, ha kétharmad áron csinálja

  • Volt idő, amikor Magyarországon szinte minden építési munkát a Közgép nyert meg.
  • Most más idők járnak, a Közgép alig kap megrendelést.
  • A Közgép ezért most azzal provokál, hogy nagyon olcsón vállalna munkát.
  • Az őrület elkezdődött, de a politika nem hagyja magát!

Orbán Viktor és Simicska Lajos nagyon összevesztek, és ennek vannak következményei is. Például a XXIII. kerületben.

2010 után utat, hidat, vasutat, gátat csak akkor nem a Közgép épített, ha éppen nem akart. Tavaly tavasz óta viszont egyre ritkábban nyert közbeszerzésen Simicska Lajos vállalata, és idén február óta pedig szinte semmilyen munkát sem vihet el. Hogy a közbeszerzések alapja Magyarországon nem a verseny, hanem a politikai elfogultság, azt nagyon pontosan mutatja a Közgép sikereinek és kudarcainak története.

Most egy egészen extrém példán keresztül látszik, hogy mennyire csak az számít, hogy ki van éppen jóban a kormányfővel.

Új taktika: aláígérnek

A Közgép környékéről már régóta terjed, hogy azzal törnek majd borsot a kormány orra alá, hogy nagyon olcsón jelentkeznek be a munkákra. Erről a taktikáról a Figyelő írt először még májusban, és mostanra látszik, hogy komolyan gondolták. Így történt ez a GOH felüljáró felújításával is.

A GOH a Grassalkovich út – Ócsai út – Haraszti út csomópontot jelenti a budapesti XXIII. kerületben, ahol van egy felüljáró. Ennek felújítására írt ki közbeszerzési pályázatot a fővárosi önkormányzat közlekedési társasága, a BKK, még tavaly decemberben.

Február 3-án nyitották ki az ajánlatokat a BKK-nál, és ezekkel a számokkal kellett szembesülniük:

  • Közgép: 430 millió,
  • A-Híd és Strabag: 668 millió,
  • Colas: 679 millió,
  • Swietelsky: 775 millió forintért vállalja a munkát.

Győzött a drágább

60 napja lett volna a BKK-nak, hogy kiválassza a nyertest, de nem sikerült döntést hozniuk, ezért még 60 nappal meghosszabbították a határidőt, hogy végül június 3-án kihirdessék, hogy ki nyert.

A győztes az A-HÍD és a Strabag konzorciuma lett.

A konzorcium azért nyerhetett, mert a legolcsóbb érvényes ajánlatot tette. Ez ugyan 238 millió forinttal több volt, mint amennyiért a Közgép vitte volna a munkát, viszont a Közgépet kizárták. Az ok:

„(…) az ajánlattevő bizonyos egységárai túlzottnak alacsonynak bizonyultak úgy a többi ajánlattevő, mint ugyanezen vállalkozó saját (korábbi) egységáraihoz viszonyítottan”.

Később pedig ezt írja a BKK a döntés hátteréről:

„(…) a legalacsonyabb összegű ajánlatot adó ajánlattevő ára kirívóan alacsonynak minősíthető, mivel a becsült értéktől -37 %-kal tért el”.

A becsült érték az, amit a BKK által felkért tanácsadók számoltak ki, hogy kb. mennyiből lehet egy ilyen munkát megcsinálni. Ezeket a számításokat már az ajánlatok felméréséhez végezték. Az olcsóságon kívül más kifogás nincs a kizárás indoklásában.

Egyébként a BKK által első körben becsült ár, amely a tenderbontáskor derült ki, igen nagyvonalú volt, 921 millió forint. Ez mintegy 150 millióval több volt még a legdrágább ajánlatnál is, és több mint kétszerese volt a Közgép ajánlatának.

Február óta összesen 64 tételre kérdezett rá a BKK a Közgépnél, hogy ellenőrizzék, ezt vagy azt a részét munkának mennyiért csinálnák meg. Végül konkrétan egyikkel sem volt bajuk, hanem általában állapították meg, hogy irreálisan olcsó Simicskáék ajánlata. A közbeszerzési törvény megengedi, hogy a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető ajánlatokat kizárját, ami vonatkozhat az ár aránytalanul alacsony voltára is. A készülő, és őszre várható új közbeszerzési törvényben pedig még nagyobb lesz a mozgástere a kiíróknak, mert az ár helyett a munkahelyteremtés lesz a fő szempont a mérlegeléskor.

A Közgép egyébként nem azzal indokolta a feltűnően alacsony árajánlatát, hogy őrületbe akarja kergetni Tarlós Istvánékat, és kínosan kelljen magyarázkodniuk Orbán Viktornak, hogy miért adtak oda munkát. Azzal sem jöttek, hogy nekik már minden megéri, csak ne álljanak a gépeik parlagon és az embereik kényszerszabadságon. Ehelyett ezzel jöttek elő: a GOH felüljáró éppen csak másfél kilométerre van a Közgép telephelyétől és szerelőcsarnokától. Vagyis szállításra, tárolásra, felvonulásra alig kellene költeniük.

Elvben amúgy nyerhetnének is

Tarlós István főpolgármester négy nappal a közbeszerzés eredményhirdetése előtt az ATV-nek azt mondta, hogy tőle bárki nyerhet munkát Budapesten, akár még Simicska Lajos cége is:

Részletek a beszélgetésből:

Simicska Lajos cégei például nyerhetnek tendert a fővárosban?

(…) Most azon igyekszem, hogy olyan kapukat ne csukjanak be, amiket nem szabad becsukni. Tehát ha Simicska cége a legjobb – egyébként nem tudom pontosan, milyen cégek tartoznak az érdekeltségébe, másrészt nem veszek részt közbeszerzési eljárásokban – szóval engem nem érdekel, ha Simicska cége nyer, ha ő a legjobb, akkor nyerjen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán és a menekültek – újabb nagy átverés lepleződött le

A kormány a migránsok iránti "nyitottabb hozzáállás ösztönzését", a "multikulturalizmus felé történő elmozdulás elősegítését" tervezi, legalábbis a 2014-2020-as időszakra szóló Migrációs Stratégiában ezt fogalmazták meg. Mindez az Európa Tanács frissen nyilvánosságra hozott országjelentéséből derül ki, amelyben súlyos problémák olvashatók roma-, menekült- és melegjogok érvényesülése területén.

A strasbourgi székhelyű, a jogállamiság védelmével foglalkozó Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) ötévente ad ki országspecifikus jelentéseket uniós tagországokról. Most Magyarország is sorra került, immár ötödször, és bár néhány változást pozitívnak értékelt a szervezet, az összkép lesújtó. A nem túl hízelgő véleményt ráadásul úgy alakította ki a bizottság, hogy egy 2014 végéig tartó időszakot értékeltek, és ezek alapján is súlyos problémákra hívták fel a figyelmet – például a menedékkérők, valamint LMBTQ-személyek jogérvényesülésének esetében.

A kutatás lezárásának időpontja azért is fontos, mert a véleményt nem befolyásolta sem a nemzeti konzultáció, sem a debreceni tábor bezárása, sem a déli határzár, sem pedig a plakátkampány ötlete. És csak ezután jött Kocsis Máté buzeránsozása vagy a Pride-ot betiltani akaró Jobbik második számú politikai erővé emelkedése.

Felemás dicséretek

A közel 50 oldalas jelentésben fél oldalt tesznek ki az ECRI által üdvözölt változások. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság átalakítását is jó iránynak tartják. Igaz, a későbbiekben gyakran kitérnek arra, hogy a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek az itt lefektetett elvek.

A gyűlöletbeszéd, valamint a gyűlöletbűnözés elleni fellépés is tetszett az ECRI-nek, de itt is megjegyezték, hogy „a gyűlöletre uszításra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések alkalmazása korlátozott”. Az ötéves periódusban mindössze 201 esetet regisztráltak, amikor a gyűlöletből elkövetés felmerült súlyosbító körülményként.

A független uniós szerv pozitívumként számolt be a Magyar Gárda 2009-es feloszlatásáról, majd ehhez is hozzátették, hogy alig egy hónap múlva megalakulhatott az Új Magyar Gárda a magyar hatóság tétlenkedése mellett.

Tapsoltak a 2013-ban elfogadott, 2014-2020-as időszakra vonatkozó Migrációs Stratégiának is, ami szomorúan vicces az azóta látottak tükrében.

A kormány is cinkos a gyűlöletkeltésben

A jelentés külön kiemeli a Jobbikot, mint olyan „radikális jobboldali populista pártot”, amely nyíltan él „romaellenes, homofób, idegenellenes” retorikával. A „büntetlenség klímáját” kialakító közbeszédért azonban nemcsak a Jobbikot teszik felelőssé, hanem „a gyűlöletbeszéd a teljes politikai palettán megtalálható” az ECRI szerint. Ezt azért tartják aggasztónak, mivel a verbális erőszak könnyen fizikai atrocitásokba torkollhat.

A sebezhető csoportokat illető dehonesztáló megjegyzések a jelentés szerint egyre gyakoribbak, szinte mindennaposak. A közmédiát is azzal vádolják, hogy a védett tulajdonságú csoportokról sztereotíp képet alakítanak ki, ami nagyban hozzájárul az intolerancia szalonképessé válásához.

A jelentés a gárdisták erődemonstrációit, a romagyilkosságokat, vagy a Pride résztvevőit ért támadásokat különösen extrém szélsőségeknek kezeli. De a „szélsőséges, náci csoportok” agressziójában az ECRI szerint cinkosok a kormányzati szervek is, mert nem lépnek fel elég gyorsan és határozottan olyan „puhább” ügyekben, amik szerintük gyűlöletre uszítanak. Ide sorolták Bayer Zsolt cigányokat állatnak nevező publicisztiáját, Kerényi Imre buzilobbizását, Szaniszló Ferenc antiszemita összeesküvés-elméleteit, és a Szaniszlót Táncsics-díjjal kitüntető Balog Zoltánt (aki végül négy napon belül külső nyomásra visszavette a legrangosabb újságírói díjat az Echo Tv-s Szaniszlótól.)

A falvakban rendszeresedett „törvénysértő őrjáratok” természetesen kiakasztották az ECRI-t, de üzenet értékű, hogy többet foglalkozik a jelentés a Fidesz-kormány politikájával. Előkerül a cigány gyerekek értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákba küldése, az oktatás területén megfigyelhető szegregáció, a felzárkóztatási stratégia elhibázottsága, a romák szociális lakásokból történő kiszorítása, a menekültek idegenrendészeti eszközökkel „kezelése”, és a többségitől eltérő nemi irányultságokkal semmilyen szinten nem foglalkozó közoktatás is.

Hiába a hangzatos stratégiák, a cigányok helyzete nem javult

Az ECRI-jelentés legnagyobb hányada a cigánysággal foglalkozik, és általánosságban megállapítja, hogy a hangzatos kormányzati akciótervek és stratégiák ugyan léteznek, de a hatásuk szinte egyáltalán nem érezhető egyelőre.

Az ECRI hangsúlyozza az oktatás fontosságát a cigányság felzárkóztatásában, ezért pozitív fejleménynek tartják, hogy 2015. szeptember 1-jétől minden 3 évesnél idősebb gyermeknek óvodába kell járnia. Azt viszont hozzáteszik, ez akkor lesz hatásos, ha a kötelezővé tétel mellett arról is gondoskodik a kormány, hogy valóban minden kisgyerek eljuthasson óvodába. A 3-5 évesek között ugyanis a nem cigányok 88 százaléka, a cigányoknak viszont csak a 42 százaléka járt rendszeresen óvodába 2014-ben.

Hosszan írnak a szegregált oktatás hátrányairól is, amit egyértelműen összekötnek azzal, hogy az ilyen körülmények között tanulók sokkal rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. A jelentés szerint minden ötödik cigány szegregált iskolába jár, aminél még rosszabbul hangzik, hogy szintén csak 20 százalékuk tesz sikeres érettségit. A tankötelezettség leszállítása 18-ról 16 éves korra pedig rásegít a lemorzsolódásra, és növeli a képzetlen munkaerő nagyságát.

Létezik olyan becslés, amely szerint az értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákba járók 90 százaléka cigány, de a jelentés meglehetősen tág határok között, 20-90 százalék közé saccolja ezt az arányt. A kormány is elismerte, hogy ez a probléma létező, a jelentés függelékében a tesztek megváltoztatása és új eljárásrend kidolgozása is szóba kerül.

Az ECRI rosszallását fejezte ki a cigányok szociális bérlakásokból „kiszorítása” miatt is, szerintük egyértelműen diszkriminációs szándékkal lép fel több önkormányzat ezen a téren. Példaként említik a miskolci számozott utcák esetét, ahol a diósgyőri stadion építkezése miatt kellett sokaknak elhagyniuk a lakásukat. A hivatalos magyar védekezés szerint itt minden a törvényeknek megfelelően zajlik, az önkormányzat csupán „jogalkalmazó”, és azoknak a társadalmi csoportoknak is költözniük kell, akik nem védettek.

2013-ban a kormány a multikulturalizmus felé mozdult volna

A menekültpolitika változásait az ECRI azzal magyarázza, hogy 2012-ről 2013-ra 776 százalékkal nőtt a menedékkérelmet beadók száma (2157-ről 18 900-ra; 2014-ben pedig ez a szám már a 42 ezret is meghaladta.) Mivel ezzel párhuzamosan nem fejlesztették az infrastruktúrát, a táborok állapota gyorsan leromlott, és a túlzsúfolt befogadóállomásokon méltatlan higiéniai és egészségügyi körülmények alakultak ki.

A kormány az ECRI-nak ugyanakkor a menekültek miatti romló közbiztonságról, egészségügyi kockázatokról és a pénzügyi terhek fokozódásáról számolt be, és kérdésesnek találták, hogy a problémák megoldhatóak-e.

A jelentés szerint a befogadóállomásokra eleve önkényesen kerülnek a migránsok, éppen oda, ahol van hely, attól függetlenül, hogy zárt vagy nyitott táborról van-e szó. Így akár gyerekes családok is kerülhetnek idegenrendészeti eljárás alá olyan táborba, ahol a menekülteket szállítás közben megbilincselik vagy vezetőszáron tartják. A kormányzati válasz szerint ilyen intézkedésektől tartózkodnak, és csak a legvégső esetben, más megoldás hiányában fordulhat elő ilyen.

A táborokból kikerültek az ECRI szerint gyakran hajléktalanok lesznek, mert az államtól igényelt pénzbeli támogatások akár hónapokat is csúszhatnak, amit a kormány tagad. A lakhatás megoldása kulcsfontosságú a munkavállalás miatt a menekülteknél is. Sokan egy összegben igénylik ezért a támogatást, hogy abból oldhassák meg ezt a kérdést. A kormány szerint azonban számos esetben másra költik ezt a pénzt, vagy miután megkapták, el is hagyják az országot.

A jelentés arról is ír, hogy nincsenek megfelelő intézkedések, amelyek elősegíthetnék a menekültek beilleszkedését, például már a magyar nyelvi kurzusok is csak opcionálisak. A hivatalos válasz szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2014 végéig több mint 500 beilleszkedési szerződést írt alá migránsokkal, akik így személyre szabott programban vehetnek részt.

Az ECRI lelkesen ír a Migrációs Stratégiáról, amely a 2014-2020-as időszakra fogalmaz meg vállalásokat a kormány részéről. Ebben olyanokat írtak, hogy terveznek „tudatosságnövelő kampányokat”, melyek célja a „nyitottabb hozzáállás ösztönzése a migránsok iránt” és „a multikulturalizmus felé történő elmozdulás elősegítése”.

A melegekről adatok sincsenek

Az ECRI röviden a melegek helyzetére is kitér, melynél alapvető problémának tartja, hogy e közösség méretéről semmilyen adat nem létezik. Pedig ez gyűjthető lenne indokolt esetben, ezek nélkül képtelenség bármilyen programot alkotni a kérdésben.

A jelentés, amellett, hogy a Pride-ot csak kordonok között, és „neonáci csoportok” ellendemonstrációi mellett tarthatják meg, leginkább arról fogalmaz meg elítélő véleményt, hogy hiába vezették be 2007-ben a regisztrált élettárs intézményét, az Alaptörvény miatt nem házasodhatnak a melegek.

Emellett azt is súlyos hiányosságnak tartják, hogy a közoktatás keretei között semmiféle program nincs kidolgozva a melegek elfogadtatására, és kormányzati, állami akciótervvel sem segítik az LMBTQ-közösséget. Márpedig a közbeszédet egyre inkább uralja az intolerancia, és a homofób gyűlöletbeszéd, ami így semmilyen ellensúlyt nem kap.

 

 

 

Ezzel mérheti be és blokkolhatja a mobilokat a NAV

Nettó tizenötmillió forintért vásárolt a NAV egy kisméretű, mobiltelefonokat és azok SIM-kártyáját bemérni képes, frekvenciablokkolásra is alkalmas eszközt, kétmillióért pedig nyomrögzítő anyagokat.

Tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében vásárolt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatala egy kisméretű, taktikai alkalmazásra kifejlesztett IMEI/IMSI bemérő eszközt. (Az IMEI a mobilkészülék, az IMSI pedig a SIM-kártya azonosítója.) A kiírás szerint a rendszernek a bemérő eszköz mellett frekvenciablokkoló készülékből, az ezt irányító készülékből (tablet/PDA/okostelefon és a kezelő szoftver) áll. A szerződés egyszeri adásvételről szól, az átadást megelőzően a telepítésre, üzemben tartásra vonatkozó oktatási kötelezettséggel, és tesztüzemmel. A műszaki átadás része egy budapesti helyszínen két naptári nap tesztüzem lefolytatása, hat fő oktatása.

Két ajánlat érkezett be, a drágábbik, közel nettó húszmillió forintos ajánlatot a debreceni Harmónia 91 Kft. nyújtotta be, az olcsóbbikkal (14,88 millió forint) a budapesti Carinex Kft. nyert.

Az 1993-ban alakult, rendőri, rendvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági eszközök tervezésével és forgalmazásával is foglalkozó Carinex honlapján elérhető információk szerint a cég már beszállítója volt a honvédségnek, rendőrségnek, büntetés-végrehajtásnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Budapest Airportnak, a vám- és pénzügyőrségnek, valamint a Közép-Európai Rendészeti Akadémiának. A Carinex 2014-ben az egy évvel korábbi 1,06 milliárd forint után 0,66 milliárdos nettó árbevételt ért el, a mérleg szerinti eredmény 21,4 millió forintról 5,2 millióra esett, de volt egy 31 milliós osztalékkivét is.

Ismerje meg a közbeszerzéseket, keressen a kiírásokban, legyen a nyertesek között!

A versenyben alulmaradt Harmónia 91 Kft. a cégnévben jelzett évben kezdte meg működését, és szintén tapasztalt honvédségi, rendőrségi, határőrségi, vám- és pénzügyőrségi, valamint bv-beszállítónak számít. A cég a 2014-es évet közel 1,7 milliárd forintra növekvő nettó árbevétel mellett 180,5 milliós mérleg szerinti nyereséget ért el.

A NAV nettó 1,5 millió forint értékben a Fercom Kommunikációs Kft.-től vásárol nyomrögzítő anyagokat, a kétmilliós ajánlatot tevő Milipol Zrt. alulmaradt a tenderen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gigafizetések repkednek Matolcsyéknál

Érzékenyen reagált a jegybank a két százalék alatti inflációra: átlagosan húszszázalékos bérnövekedéssel – írja a Nol.hu.

A lap szerint, ha a jegybanknál a jövedelmekre kifizetett pénztömeg egészét nézzük, az látszik, hogy 2010 elejétől napjainkig ez a kiadás több mint a kétszeresére duzzadt, s meghaladja a havi egymilliárd forintot.

Az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt és még Simor András elnöksége alatt, a pótlékokkal és cafeteriá­val együtt kifizetett havi bértömeg 387,7 millió forint volt. Matolcsy György működésének harmadik hónapjában, azaz júniusban a költségtömeg már 410,1 millióra emelkedett, ám decemberre ugyanez már elérte a 793,8 millió forintot, az elmúlt évben pedig az egymilliárdot is meghaladta – olvasható a Nol.hu cikkében.

2013 decemberének számai szerint a bruttó átlagjövedelem 728 ezer forint volt, ami idén márciusra 870 ezer forintra nőtt, ami közel 20 százalékos bővülés.

Az áprilisi statisztikában egyébként a 95 „cégjegyző" között 32 ember akad, akinek a havi bruttó bére nem haladja meg az egymillió forintot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyenes gerincet vittek Polt Péternek

Műanyag gerinccel kedveskedett a „velejéig korrupt kormány” piszkos ügyeinek feltárását akadályozó legfőbb ügyésznek a PM aktivistája.

Egyenes gerincet vitt Polt Péternek az ügyészség napja alkalmából a Párbeszéd Magyarországért szóvivője. Barabás Richárd szerint ugyanis a legfőbb ügyész az akadálya annak, hogy kivizsgálják a kormány korrupciós ügyeit.

"Tarthatatlan, hogy ebben az országban szinte következmények nélkül ellophatják bárkinek a pénzét és a felelősök kezén sosem kattan a bilincs" - írta Facebook oldalán Barabás, aki egyben a ZöldFront elnöke.

Barabás a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épületében próbálta átadni az egyébként műanyag gerincet a főügyésznek, de nem sikerült bejutnia az épületbe. A  kapuban a biztonsági őrök azzal hessegették el, hogy nincs senki az épületben. Ezek után másodperceken belül kilépett egy talárba öltözött férfi az ajtón. 

- Az ország egyik legnagyobb problémája a korrupció, aminek a feltárását többek között Polt Péter akadályozza

- indokolta az akciót a Népszabadságnak Barabás Richárd. - Szijjártó, Rogán, Habony, Mészáros, Tarsoly, Tiborcz - sorolta a PM-s politikus azokat az ügyeket, amelyek szerinte a legfőbb ügyész miatt nem futnak. Barabás szerint Polt gerince egy fonálféregével vetekszik,ezért gondolta, hogy meglepi egy újjal.

Barabás akcióját némi értetlenkedéssel fogadták a Markó utcánál. "Nem voltak ellenségesek, de egyfajta zavart készültséget érzékeltem a rendőrök részéről, nem tudták mire vélni, hogy valaki egy hatalmas gerincoszloppal jön a Markóba" - mondta Barabás, de megnyugtatta az őröket, hogy békés szándékokkal érkezett.

"Nagyon nem akarták, hogy balhé legyen, de én sem akartam őket szívatni"

- tette hozzá.

Miután nem sikerült bejutnia az épületbe - és Barabás elmondása szerint nem akart szabálysértést elkövetni -, kérdéssel fordult Polt Péterhez: támogatja-e a PM antikorrupciós javaslatát (Jávor Benedek EP-képviselő a napokban jelentette be, hogy korrupcióellenes főügyészséget és megyei ügyészségeket állítanának fel civil ellenőrzéssel, amelyek kizárólagos nyomozati jogkörrel rendelkeznének).

Az ellenzéki politikusnak bevallása szerint nincs illúziója Polt válaszát illetően, "elvégre Orbán Viktor bábjáról beszélünk". Ha a főügyész támogatná a PM javaslatát, azzal elismerné, hogy rosszul végzi a munkáját, de a hallgatása is árulkodó lesz. Viszont már azt is sikernek tartja, ha sikerül az akcióval a közvélemény figyelmét felhívniuk arra, hogy velejéig korrupt a kormány. 

"Ideje Polt Péternek elszámolnia a magyarokkal és saját lelkiismeretével!" - nyilatkozta lapunknak Barabás Richárd.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kósa Lajosék tovább erőltetnék a DK állami támogatásának felfüggesztését

A bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről szóló határozati javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé kedden három fideszes képviselő, akik előterjesztésükkel megvizsgáltatnák a kormánnyal, hogy felfüggeszthető-e a Demokratikus Koalíció (DK) állami támogatása.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, Gulyás Gergely, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke, valamint Tuzson Bence, a párt szóvivője "A bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről és az Európai Unió intézményei iránti bizalom megóvásáról" című indítványukkal kimondatnák az Országgyűléssel: "elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió intézményei a pénzügyi ellenőrzési feladatokat gazdasági társaságokra ruházzák át".

"Az pedig még inkább megdöbbentő, hogy egy országgyűlési képviselő, pártelnök, Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaság, az Altus Zrt. vezette konzorcium lássa el ezeket a feladatokat. Mivel Gyurcsány Ferenc az Altus-ból származó jövedelmét pártjának a támogatására is fordítja, az Európai Bizottság illetékes intézményének döntése felveti a közvetett pártfinanszírozás lehetőségét, sérti a politikai pártok közötti esélyegyenlőséget, megkérdőjelezi az ellenőrzés objektivitását, alkalmas az Európai Unió tekintélyének és az európai polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának aláásására" – fogalmaz a javaslat.

A kormánypárti képviselők ezért azt kezdeményezik, az Országgyűlés a határozati javaslat elfogadásával kérje fel a kormányt az országgyűlési képviselőkre, illetve a politikai pártok finanszírozására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megvizsgálására.

Szeretnék elérni továbbá azt is, hogy a kormány vizsgálja meg azt is, hogy a hatályos uniós és magyar jogszabályokkal, illetve azok módosításával biztosítható-e az ilyen jellegű összeférhetetlenségek megelőzése és szankcionálása.

A határozati javaslat emellett azt is megvizsgáltatná a kabinettel, hogy a "törvényes helyzet helyreállításáig" fel lehet-e függeszteni a "magyar törvények megkerülésével bújtatott pártfinanszírozásban részesülő párt" magyar költségvetési forrásból folyósított támogatását.

A politikusok indítványuk indoklásában emlékeztetnek, az EU intézményei nem avatkozhatnak be a tagállamok napi politikai csatározásaiba, nem folytathatnak olyan tevékenységet, amelyek előnyben részesítenek egy pártot, ugyanis minden ilyen tevékenység aláássa az Európai Unió és intézményeinek hitelességét és demokratikus legitimitását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagy változás lehet a bevándorlóellenes kampány után

A bevándorlóellenes kampány után jöhet az orbáni konszolidáció, amire a miniszterelnök két hete tett ígéretet – mondták a hvg.hu-nak fideszes források.

A lap szerint Orbán Viktor kész korrigálni a Fidesz és a kormány eddigi „háborús” politikáján, ebben pedig Kövér László elégedetlensége is közrejátszott a források szerint.

A Várban mondott beszéd után külön nyomatékosította a stílusváltást a kormánypárti Napi Gazdaságnak is: „mindazt, amit elértünk, már lehet konszolidálni”. Holott tavaly májusban egy frakcióülésen azt kérte a képviselőktől, hogy ne használják a konszolidáció szót.

Kövér László a tavalyi kormányalakítás óta adott interjúiban, ha óvatosan is, de jelezte, nem tud mindenben azonosulni a kormány irányvonalával, igaz, a hvg.hu szerint ezt minden esetben megelőzte egy beszélgetés, tehát nem üzengetés zajlott a sajtóban.

Sőt, egy névtelenséget kérő forrás egyenesen arról beszélt, Kövér jelezte, annyira nem tud azonosulni az iránnyal, hogy fontolgatja visszavonulását. Azt, hogy ez a párt választmányának elnökségi posztját, esetleg a házelnökséget jelentené, nem tudta megmondani.

Az eldurvult bevándorlóellenes kampány ellenére a Fideszben azt mondják, hogy részben Kövér hatására nyáron és ősszel már lesznek kézzel fogható jelei a „konszolidációnak”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már be is nyújtotta a Fidesz a menedékjogi törvény módosítását

Benyújtotta a Fidesz kedden a parlamentnek a menedékjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke az előterjesztés indoklásában azt írta: a szabályozás célja, hogy akik ilyen, biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot.

"Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország" – fogalmaztak a Fidesz politikusai.

Szerintük az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyáron elfogadni, mert nyárra újabb menekülthullám várható, Ausztriában pedig júliustól szigorodik a szabályozás, "vagyis az onnan kiszoruló bevándorlók is Magyarországon fognak lecsapódni".

Kósa Lajos kedd délután sajtótájékoztatót is tartott törvénymódosítási javaslatukról, amely alapján – mint akkor elmondta – a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ átlépését.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tavares 2-nek nevezte a Fidesz a mai lesújtó EP-határozatot

A Fidesz második Tavares-jelentésnek tartja a magyarországi helyzetről szóló, az Európai Parlamentben (EP) szerdán elfogadott javaslatot, de üdvözli, hogy az Európai Néppárt kiállt a magyar kormánypárt mellett – mondta Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő.

"A második Tavares-jelentést (...) úgy sikerült elfogadni, hogy összefogtak a liberálisok, baloldaliak, zöldek, kommunisták", és így többségbe kerültek, hiába a néppárté a legnagyobb frakció az EP-ben – mondta Gulyás Gergely. 

Szerinte viszont nem igazolódott be az "a magyar baloldalon megfogalmazott remény", hogy a néppárt kihátrált volna a Fidesz álláspontja mögül.

Az Orbán Viktor miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentései mellett a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó EP-határozattal összefüggésben a fideszes országgyűlési képviselő megerősítette, a magyar kormány álláspontja világos, "bevándorlásellenes állásponton vagyunk".

Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.

Korábban a többpárti határozat tervezett szövegtervezet elítélte, hogy a miniszterelnök több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, de tudomásul vette, hogy a miniszterelnök tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását. A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzítette, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyezte azonban: az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása.

A többpárti javaslat egyébként nemcsak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélte. "(Az Európai Parlament) nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" – állt a plenáris elé kerülő többpárti tervezetben.

A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Mindezekkel együtt a javaslat szövege finomodott a megszövegezés munkálatai alatt, számos durva és erős jelző kikerült belőle.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ötvenszázalékos béremelés lehetne az egészségügyben

Az orvosok, szakdolgozók és ápolók 50, a többi egészségügyi dolgozó 25 százalékos béremelést kaphatnak jövőre, ha 2016-ban nem csökkenti a kormány 16-ról 15 százalékra a személyi jövedelemadót. Ezt javasolják legalábbis a kormánynak a most egyesületté alakult civilek, akik amúgy népszavazás dömpinggel bontanák le az Orbán-rendszert.

Fejenként, havi 800 forinttal több jövedelmük maradna az embereknek jövőre a kormány személyi jövedelemadó (szja) csökkentési terve miatt, de mivel ez nem olyan hatalmas összeg, hasznosabb lenne lemondani az adócsökkentési politikáról, az így megmaradó pénzt pedig a kormány fordíthatná az egészségügyre - fogalmazta meg javaslatát az Origo kérdésére a Kincses Gyula, a Gyurcsány-kormány volt egészségügyi államtitkára, az Új Magyar Köztársaság Egyesület alapító tagja.

Akár 50 százalékos emelés

A jövő évi, az adócsökkentés költségvetésének nevezett büdzsé egyik fő pontjának, az szja egy százalékpontos csökkentésének visszavonását javasolja a kormánynak Kincses Gyula, aki szerint ezt a pénzt az ágazatban dolgozók béremelésére kell fordítani, így csökkenthető lenne az elvándorlás.

A Varga Mihály által beterjesztett jövő évi költségvetés mintegy 120 milliárd forint kieséssel számol az szja 16-ról 15 százalékra csökkenése miatt. Ez azonban Kincses szerint csak nettó érték, amit a járulékokkal fel kell bruttósítani, és úgy már jelentős az összeg. A gyógyító ellátás mintegy 1000 milliárdos költségvetési keretéből ugyanis nettó 350 milliárd forint a bérköltség.

Ha pedig ehhez képest nettó 120 milliárd forint többlet lenne, az a közvetlen a gyógyításban résztvevők - orvosok, szakdolgozók, ápolók - mintegy 50 százalékos, az ágazat többi dolgozójának pedig átlagosan 25 százalékos béremelését tenné lehetővé Kincses Gyula szerint.

Egyesületté alakuló civilek

Kincses Gyula minderről az Új Magyar Köztársaság Egyesület megalakításáról szóló tájékoztatón beszélt. Ő a március 15-i ellenzéki tüntetésen bemutatkozott "rendszerbontó" civilekből alakult egyesület egyik alapítója.

Mint arról az Origo is beszámolt, ellenzéki civilek március 15-én jelentették be, hogy tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert - korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben.

A tizenkilenc kérdés közül azóta számosat benyújtott a mások mellett Gulyás Balázs, a tavaly év végi, a netadó elleni tüntetések főszervezőjének nevével fémjelzett szervezet, amely most látta elérkezettnek az időt, hogy hivatalos formában tevékenykedjen tovább, és egyesületté alakuljon.

Alapító Fullajtár Andrea színész és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is.

A tucatnyi alapító között van Kincses Gyula és Gulyás Balázs mellett Lattmann Tamás nemzetközi Jogász, Fullajtár Andrea színész, Fülöp Sándor korábbi ombudsman, Király László György volt APEH-elnök, Várhegyi Éva, a Pénzügykutató munkatársa, és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is.

Két kérdés már biztos

A tizenkilencből már öt kérdést is jóváhagyott a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), ám ezekből még csak kettőben indulhat aláírásgyűjtés: a kötelező kamarai tagdíj eltörlését és a tankötelezettségi korhatár 18 évre visszaállítását célzóban.

Másik három kérdés a jogorvoslati lépések miatt még a Kúria előtt van. Ezek a képviselők családtagjainak vagyonnyilatkozatát tenné nyilvánossá, szüneteltetné az öregségi nyugdíj folyósítását az országgyűlési képviselői megbízatás ideje alatt, valamint a kórházi várólisták csökkentéséről szól.

Te elvennél 228 ezer forintot Harrach Pétertől?

Mint arról az Origo beszámolt, a képviselői tiszteletdíj és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósításának tilalmát célzó népszavazási kezdeményezés sikere évente néhány tízmillió forintos megtakarítást jelentene a nyugdíjkasszának, ha a parlamenti képviselők mandátumuk ideje alatt csak képviselői tiszteletdíjukat vehetnék fel, öregségi nyugdíjukról pedig le kellene mondaniuk.
Van olyan kormánypárti politikus, például a KDNP-frakcióvezető Harrach Péter, akinek havi bő 200 ezer forinttal csökkenne a bevétele - igaz, így is maradna bruttó 1,3 milliós képviselői jövedelme. Az Országgyűlés korelnöke, az exkisgazda fideszes Turi-Kovács Béla ha csak átmenetileg is, de szintén elveszítené a nyugdíját. Éppúgy, mint a KDNP-s Rubovszky György vagy az MSZP-s Horváth Imre.

A két kérdésben „heteken belül" megindulhat a támogató aláírások gyűjtése - hangzott el az egyesület tájékoztatóján. Addig még meg kell állapodniuk az őket segítő szervezetekkel, akiket bevonnának a munkába. Kérdésenként 200 ezer érvényes aláírás kell a referendum kiírásához.

Segítenek aláírást gyűjteni

Várhatóan besegít a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Az Autonóm Szakszervezeti Szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Civil Női Kormány nevű civil szervezet mellett a Magyar Szolidaritás Mozgalom is.

Utóbbi elnöke, Székely Sándor a tájékoztatón arról beszélt: azt szeretnék, hogy a népszavazás az Orbán-rendszer elleni kiállásról szólna. Meg lehet buktatni Orbán Viktort, ezért rendszerbontó népszavazás a neve - mondta, hozzátéve: a kormányfő egyre nagyobb teher Magyarországnak.

Négymillió ember voksa kell

Azt a szervezők is elismerték, hogy a népszavazási kérdéseket hitelesítő legalább 200 ezer érvényes aláírás összegyűjtése is nagy munka, de ez még a könnyebbik fele a vállalkozásnak. Ha ugyanis az Országgyűlés kiírja a népszavazást, az csak akkor érvényes, ha a választók legalább 50 százaléka, vagyis 4 millió ember el is megy szavazni.

És még ez sem elég: a referendum csak akkor eredményes is, ha egy kérdésre a négymillió szavazó legalább fele azonos választ ad. Ilyen utoljára 2008-ban fordult elő, amikor a szociális vagy „háromigenes" népszavazáson a részvétel meghaladta az 50 százalékot, és 80 százalékot meghaladó támogatást kapott a kórházi napidíj, a tandíj és a vizitdíj eltörlése is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Habony leigazolta Tibi atyát is Bayer mellé

A Blogstar.hu saját Facebook-oldalán jelentette be a szenzációs hírt, övék a "prosztó pap".

Mi már korábban megjósoltuk, hogy lesz minden, „mint a cirkuszban", szex és Bayer, kinek mi az ízlése. A Blogstar.hu-t április közepén regisztrálták. Az valószínűleg a Habony-féle médiabirodalom része, saját blogot kapott Bayer Zsolt Fidesz-alapító is, aki most plakátol egy sort. 

Mindeközben Tibi atya a mindennapok igazi hőseire koccint, azokra akik köztünk élnek. Ő azokra emeli poharát, akik az este megtalálták az árokban és nem hazavitték, "hanem vissza a krimóba!! A részeges pap emlékeztet rá, hogy nem minden hős visel köpenyt. "Egészségükre, dicsértessék!"

A Tibi atya-mémre felépített cég, a Humbák Művek Kft. marketingese korábban előadást tartott arról, miként lesz egy fiktív karakterből egy agyonlájkolt Facebook-oldal, hogyan lesz egy alkoholista pap a társadalom görbe tükre. Tibi atyát megalkotói saját szórakoztatásukra hozták létre, de ahogy nőtt a rajongótábor, kitalálták, hogy a részeges pap „a társadalomért iszik” és osztja meg gondolatait.

Mély titok övezi, hányan, kik állnak a háttérben. Korábban nem akarták, hogy a média felkapja őket. Marketingesük az előítéletekre építő, cigányozó bejegyzésekről azt mondta: ez a kritikus szemlélete mindannak, amivel a mindennapokban találkozunk. Arra nem adott választ, hogy az előítéleten alapuló poénok hogyan férnek össze a társadalmi felelősségvállalással.

Szinte napra pontosan egy éve a Hír24-nek leleplezte Tibi atyát, a részeges humbákfalvai lelkipásztort. Tibi atya atyja azt mondta, hogy egyetemista fiatalok, kedvenc ételük az ital. Csak pár barátjuk, családjuk tudja, kik ők, de ha kell, akkor bármikor simán letagadják. 

"Az utcáról jön az ihlet. Mi ugye vidékiek vagyunk, és a vidéki alkoholizmus problémája az utcán hever. Mindennapos látvány, ha otthon vagyunk. Ha látunk valamit, a telefonunkba jegyzetelünk. Egyébként a legtöbb poént zuhanyzás közben szoktam kitalálni."

Az elején több pap és kispap is megkereste őket, hogy kigúnyolják a vallást. "Pedig Tibi atyának igazából nincs vallása."  Egy éve az atya atyja azt mondta, szeretnének ebből megélni. "Szerintünk nem fog kifulladni, és a szállóigévé váló bölcsességekből is van még bennük."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az MNB szerint nem sok Polt feleségének havi 5 milliós fizetése

A Magyar Nemzeti Bank közleményben reagált azokra a megjelent hírekre, miszerint a legfőbb ügyész felesége havi bruttó közel 5 millió forintért dolgozik a jegybanknak. Mint írták, szerintük az igazgatók a bankszektorban szokásos fizetéseket kapnak, Matolcsy és az alelnökök pedig még kevesebbet is, mint mások.

Átlátható és igazságos a bérezés a jegybankban, az igazgatók jövedelme megfelel a hazai bankszektorban adott átlagos vezetői javadalmazásnak, az MNB elnöke és alelnökei pedig az egyik legkevesebbet kereső jegybanki vezetők európai viszonylatban - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán azzal kapcsolatban, hogy korábban megjelent, Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásti Mariann havi bruttó 4 millió 950 ezer forintos fizetést kap a jegybanktól. 

A Demokratikus Koalíció az üggyel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kétmillió forintos bérplafon intézményét 2010-ben az Orbán-kormány vezette be, de két év múlva ezt eltörölték. A párt szerint az MNB havi bérköltsége jelenleg több mint havi egymilliárd forint, és ez két és félszer annyi, mint 2010-ben. 

Az MNB ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy valótlan információk jelentek meg a bank dolgozóinak bérezésével kapcsolatban "egyes ellenzéki pártoktól és a hozzájuk kötödő sajtóban", a jegybank igazgatóinak jövedelme ugyanis megfelel a hazai bankszektorban adott átlagos vezetői javadalmazásnak. Hozzátették, az MNB elnökének, alelnökeinek és a monetáris tanács tagjainak jövedelme a bankszektorban szokásos, hasonló beosztásban adott átlagos jövedelmeknek a negyedét-ötödét teszik ki, európai viszonylatban pedig Matolcsy György jegybankelnök és az MNB alelnökei az egyik legkevesebbet kereső jegybanki vezetők európai viszonylatban. 

Az MNB hozzátette, egyébként csökkentették a felsővezetői pozíciók számát, a korábbi igazságtalan bónuszrendszert pedig teljes mértékben megszüntették, így jelenleg a vezetők fizetése 4 százalékkal még kevesebb összeget is tesz ki a 2009-s adatnál. 

"Az MNB visszautasítja a megalapozatlan, pártpolitikai célú nyomásgyakorlást. A jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank a törvényben foglalt feladatai végrehajtása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, döntései meghozatalában független a kormánytól, egyúttal független a pénzpiaci lobbiktól és az ellenzéki pártoktól" - közölte a jegybank. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Volt adóhatósági vezető üti Vida Ildikót a bíróságon

"Én azt vettem észre, hogy a NAV elnöke formai szempontból működik, (...) tehát amit elé tesznek, azt alá is írja" – mondta dr. Vancsura István tanúvallomásában Vida Ildikóról az Átlátszó által feltöltött videó tanulsága szerint.

A pert, amelyben az egykori adóhatósági vezetőnek vallomást kellett tennie múlt pénteken, Dávida Marianna NAV-vezető indította a Népszabadság és a Népszava ellen, miután azt írták róla hogy rajta van az amerikai kitiltási listán.

Az oknyomozó oldal kiemelte: hiába kérte az alperes a bíróságot, hogy tanúként idézze meg Vida Ildikót, ez nem történt meg. Pedig Vida egy korábbi interjúban azt mondta, tudomása van arról, kik szerepelnek a kitiltási listán.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így mond ellent önmagának Orbán Viktor egy héten belül

Egészen vicces képet sikerült Pápa Leventének, az Együtt politikusának feltöltenie Facebook-oldalára. Az Orbán Viktortól származó, egymásnak igencsak ellentmondó idézetek között egy hét sem telt el, mindössze a helyszín változott. A miniszterelnök ugyanis a bevándorlóellenes nézeteit valamiért nem hangoztatta az Arab Bankok Szövetségének éves közgyűlésén, sőt, azt mondta: Magyarország nyitott és barátságos ország.

Pápa egyébként így kommentálta a képet:

Honnan lehet tudni, hogy Orbán Viktor hazudik? Mozog a szája.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV