Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Elképesztő árakon utaznak az állami ingyenélők

A kormány közzétette, hogy mennyiért és hova utaztak a Miniszterelnökség államtitkárai és helyettes államtitkárai. A számok rémisztőek.

2014. június 6-a és 2015. május 20-a között rengeteg hivatalos úton vettek részt a Miniszterelnökség vezetői, ezek közül talán Brüsszel volt a leggyakoribb célpont.

A listán olyan tételek szerepelnek, mint Sonkodi Balázs államtitkár 503.700 forintos luxemburgi útja. Sonkodi Balázs Berlinbe sem volt képes félmillió forint alatt elrepülni, ami már csak azért is furcsa, mert külön vadászni kell az olyan jegyekre, mint amilyen az övé volt, ami a magyar adófizetőknek 512.500 forintba került.

Szalay-Bobrovinczky Vince helyettes államtitkár Németországba több mint 360 ezerért, Belgiumba pedig több mint 280 ezerért utazott.

Eget verő napidíjak

Latorcai Csaba helyettes államtitkár egy franciaországi útja során csaknem 70 ezres napidíjat kapott, és szintén a listáról tudjuk, hogy Brüsszelbe akár 378.500 forintért is el lehet repülni, ha valaki elég ügyes, és időben megtalálja a létező legdrágább jegyet. Ez Perényi Sigismund Péter helyettes államtitkár munkatársainak sikerült is.

Szintén Perényi Sigismund Péter nevéhez fűződik az a 2015. március 5-én lebonyolított egynapos út is, amiért 303.700 forintot fizettek. A közzétett táblázatban egyébként egyáltalán nem számít kirívó adatnak a 2-300 ezres európai repjegyár, ezekből rengeteget találtunk. A napi 20-60 ezres napidíjakért sem kell sokáig böngészni a táblázatot. 

 

 

Milliókat keresett másodállásban az OKF-főigazgató

Tollár Tibor a katasztrófavédelem főigazgatója csaknem 11 millió forintot keresett  mellékállásaival az elmúlt négy évben.

Az Origo azt írja, három cégben is tisztséget viselt havi fizetésért – a Belügyminisztérium kitart amellett, hogy ezek a megbízások jogszerűek voltak. Mostanra mindegyik másodállásáról lemondott.

Különböző cégek igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági munkájáért havi 50-150 ezer forintot kapott a lap szerint.

Tollár április közepén lett az OKF főigazgatója, de még az előléptetése előtt kiderül, hogy évek óta igazgatósági elnöke az állami tulajdonú BM Heros Zrt.-nek. Bár erről akkor lemondott, a Lánglovagok portál kiderítette, a tábornok másik két, a katasztrófavédelemhez még ennyire sem köthető gazdasági társaságnál is vállalt megbízatást.

Pintér Sándor belügyminiszter az Origónak azt válaszolta, hogy Tollár Tibor "a betöltött tisztségei után szabályosan vette fel javadalmazásait", megbízásai pedig nem voltak összeférhetetlenek az OKF-nél betöltött főállásával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Matolcsyék kisöpörnék a megmaradt devizahiteleket is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése értelmében a jegybank készen áll arra, hogy a bankok és az egyéb érintett pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a fennmaradt lakossági gépjármű-, személyi és egyéb devizahitel-állomány forintosításához szükséges 1,1 milliárd euró összegű devizát – írta közleményében az MNB.

A jegybanki devizaeladási programmal a lakossági jelzáloghitelek forintosításához hasonlóan biztosítható, hogy a konverziós folyamat ezúttal is rendezetten és a forint árfolyamára, valamint a pénzügyi rendszer stabilitására gyakorolt érdemi hatás nélkül menjen végbe – közölte az MNB.

Hozzátették, hogy a devizaalapú gépjármű- és személyi-hitelállomány egyrészről árfolyamkockázatot jelent az érintett mintegy 250 ezer háztartás számára, másrészről ezek a hiteladósok a devizahitelükön felül egyéb, jellemzően már forintosított jelzáloghitellel is rendelkeznek.

A monetáris tanács az érintett hitelek forintosítására 1,1 milliárd eurós maximális keretet szabott meg, mivel a bankoknál és egyéb pénzügyi szolgáltatóknál ekkora lakossági devizahitel-állomány maradt a deviza-jelzáloghitelek forintosítását követően a 2015. első negyedéves adatok alapján.

Az MNB a kapcsolódó jegybanki devizaeladási eszközt nemcsak közvetlenül a jegybanki partnerkör, hanem közvetve, a partnerkörbe tartozó intézményeken keresztül, az ilyen hitelállománnyal rendelkező pénzügyi szolgáltatók teljes körének rendelkezésére bocsátja.

A jegybank kész arra, hogy feltétel nélkül, azonnal a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsássa a konverzióhoz szükséges devizát, de lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek legfeljebb egy éven át az MNB-nél tartsák a megvásárolt összeget.

Az MNB szerint a bőséges devizatartalék-többletből adódóan a jegybank devizaeladási programja mellett is biztosított a hosszú távú devizatartalék-megfelelés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán szerint sikeresebbek az országok, ahol nem vezették be az eurót

Magyarország saját devizán alapuló stabil pénzügyi rendszere is vonzó lehet az arab világból érkező befektetőknek – hangsúlyozta Orbán Viktor az Arab Bankok Szövetségének éves keddi közgyűlésén Budapesten. A miniszterelnök egyben leszögezte, hogy ez nem is változik, Magyarország nem fog kétes csatlakozási kalandokba bocsátkozni a következő időszakban.

"Azt látjuk, hogy Európában azok a sikeresebb országok, amelyek nem részei az eurózónának" – mondta. Magyarország ezért meg fogja őrizni stabilitását a saját pénznemén keresztül, nincs napirenden a csatlakozás az euróövezethez – jelentette ki a miniszterelnök.

Az arab befektetők figyelmébe ajánlotta a miniszterelnök az ingatlanszektort, a turizmust, az egészségipart, a vízgazdálkodást, az energiaszektort, valamint az agrár- és élelmiszeripari lehetőségeket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ismét Brüsszelbe készül Magyarország szégyene

Az Európai Unió és a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közössége csúcstalálkozójára Brüsszelbe utazik Orbán Viktor - közölte az MTI-vel kedden Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

A kétnapos esemény keretében a kormányfő várhatóan kétoldalú tárgyalásokat is folytat közép- és dél-amerikai országok vezetőivel, de sor kerül a visegrádi országok - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - miniszterelnökeinek szokásos külön egyeztetésére is  - tette hozzá a sajtófőnök.
   
Az EU-Latin-Amerika csúcstalálkozót a két régió közötti kapcsolatok élénkítése, illetve a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés jegyében rendezik meg az Európai Unió központjában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dől a pénz a bevándorlós ellenplakátokra

Az MKKP és a Vastagbőr kezdett gyűjtést és terveik szerint 3 millió forintot szednének össze 50 óriásplakátra, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot a kormány bevándorló ellenes plakátjaiért.

A VS arról számolt be, hogy az embereknek nagyon tetszik az ötlet, a legfrissebb adatok szerint már 5,9 millió forint össze is jött – néhány óra alatt. Kovács Gergely, az MKKP elnöke elmondta, az adakozók általában pár ezer forintot utaltak és most úgy néz ki, nem is fogják két hétig gyűjteni a pénzt.

"Úgy gondoljuk, hogy a kötelességünk is megmutatni a világnak és magunknak, hogy attól még mert egy ilyen kormányunk lett, mi nem vagyunk ennyire primitívek. Illetve különösen zavaró, hogy Magyarországon, ahol a bevándorlásnál jóval nagyobb probléma a társadalmi szolidaritás majdnem teljes hiánya, az állam arra költi a pénzünk, hogy minél jobban gyűlöljük egymást. Ez ellen szeretnénk tenni"

- mondják.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pintértől kérik, hogy ne őrizze a rendőrség a plakátokat napi 24 órában

Az Együtt felszólította a belügyminisztert, hogy hozza nyilvánosságra, ki döntött arról, hogy a rendőrség műveleti osztályának kell megfigyelnie a kormány bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs plakátjait. Azt is kérték, hogy a rendőrséget ne használják politikai célokra, a plakátokat pedig ne őrizzék napi 24 órában.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja felszólította Pintér Sándor belügyminisztert, hozza nyilvánosságra, ki döntött arról, hogy a rendőrség műveleti osztályának kell megfigyelnie a kormány bevándorlásról szóló nemzeti konzultációs plakátjait – ezt a párt alelnöke mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Pápa Levente azt mondta, az előállított aktivistáiknak átadott jegyzőkönyvekből kiderül, szombatról vasárnapra virradóra három csapatnyi rendőr operatívan figyelte azokat a plakátokat, amelyekről feltételezték, hogy megrongálhatják őket. Ez egy előre kitervelt rendőrségi akció volt – jelentette ki. Felháborítónak nevezte, hogy a megfigyelést a "régi politikai rendőrség módszereit idézve" hajtották végre, miközben kijelentette: "az állampolgárok politikai véleménynyilvánításának egy titkosszolgálati megfigyeléséről van szó".

Pápa Levente arra is felszólította a belügyminisztert, hogy a rendőrséget ne használják tovább politikai célokra, a plakátokat ne őrizzék napi 24 órában, a rendőrök pedig a közbiztonság, a vagyon és az állampolgári jogok védelmével foglalkozzanak. Visszautalt arra is, hogy az aktivistáikkal szemben intézkedő rendőrök azt mondták, éppen egy késeléses esethez riasztották volna őket. A politikus úgy fogalmazott: a rendfenntartók a plakátok őrzése miatt nem tudták ellátni a munkájukat.

Kérdésre válaszolva "szemenszedett hazugságnak" nevezte Balog Zoltán, az az emberi erőforrások miniszterének állítást, hogy a plakátrongálások miatt nem rendeltek el operatív megfigyelést. Hangsúlyozta, ennek ellenkezőjét bizonyítják az aktivistáiknak átadott hivatalos jegyzőkönyvek is. Egyúttal feltette a kérdést, mi a különbség aközött, hogy a "normális, demokrata emberek" letépik a "gyűlöletkeltő, uszító plakátokat" és aközött, hogy a Fidesz politikusai 2007 januárjában elbontották a Parlament előtt felhúzott kordont.

A kormány bevándorlóellenes óriásplakátjai pénteken jelentek meg a közterületeken, szombatra virradóra pedig elkezdődött a plakátok megrongálása: lefestése, átfestése, letépése. A hétvégén aztán hat Együtt-aktivista ellen indult eljárás, az előállítási jegyzőkönyvből pedig az derült ki, hogy „a rendőrség operatívan figyelteti a városban a nemzeti konzultációs plakátokat”. A plakátőrzési feladatokat a BRFK Kiemelt Ügyek Főosztálya látja el, de úgy, hogy a rendőröknek az akció során úgy kell viselkedniük, hogy „rendőri mivoltuk rejtve maradjon”.

Pápa Levente már akkor közölte: közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz, amellyel azt próbálja kideríteni, hogy mennyibe kerül naponta az adófizetőknek az, hogy “a rendőrség éjjel-nappal őrzi ezeket a szégyenteljes plakátokat".

Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke hétfőn azt mondta: vasárnap éjjel ő is részt vett egy plakát megrongálásában, de nem azzal a csoporttal, amelynek tagjait előállították a rendőrök.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csak blöff a fideszes vasfüggöny a déli határon

Ha nem is vasfüggönnyel, de lezárná a déli határszakaszt a Fidesz, így állná útját az úgynevezett menekülthullámnak. Pedig nagy részüket muszáj beengedni, nem toloncolhatják vissza őket Szerbiába. Az Origónak nyilatkozó szakember cáfolta a kormánypárti indokot, hogy nem őrzik eléggé a déli határt, ahogyan azt is, hogy a bevándorlók elvennék a magyarok munkáját.

Konkrét elképzelések nélkül ötletelt a Fidesz, amikor Rogán Antal frakcióvezető bedobta a déli, szerbiai határszakasz védelmének szigorításáról szóló javaslatát, és úgy tűnik, nem tesz mást Kósa Lajos alelnök sem, amikor a menekültek Szerbiába visszatoloncolásában látja a megoldást.

Az Origónak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy nem a szögesdrót és a falak hoznak megoldást a modern kori népvándorlás problémájára. A belügyi tárca, és a kormányszóvivő eközben hallgat, nem közölnek részleteket. A Fidesz-frakció viszont év végére 100 ezer menekültet becsül.

Ötlet, konkrétumok nélkül

Jobbikos ötletet karolt fel és adott el sajátjaként a Fidesz, amikor Rogán Antal a menekülthullám megállítása érdekében a déli határszakasz lezárásáról beszélt. A frakcióvezető a kormánypártok szavajárásával "megélhetési bevándorlók"-at emlegetett, akiket "nem tud befogadni Európa". Az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert elvetette.

A megoldást a Kossuth Rádiónak nyilatkozó Rogán abban látta, hogy törvényi eszközökkel lezárják a határt. Csakhogy a 164 kilométeres magyar-szerb határszakasz valójában most is zárt, sőt szigorúan őrzött, hiszen ez az Európai Unió schengeni övezetének déli határa.

Hogy miként képzelik a lezárást, a törvényt, gondolkodnak-e technikai zárásban - szögesdrót, esetleg fal - arra cikkünk megjelenéséig sem a Belügyminisztérium, sem a kormányszóvivő, sem pedig a Fidesz-frakció nem válaszolt az Origónak.

A szerb határ menti Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László volt amúgy az, aki már az év elején felvetette az Origónak egy fal építésének ötletét. Most is válaszolt kérdéseinkre, és elárulta: nem bánja, ha el is lopta az ötletét a Fidesz, csak védjék meg a határokat, mert az illegális migrációt tartja a legnagyobb fenyegetésnek.

A falak nem hoznak békét

"A falak nem hoznak békét, sem tartós megoldást" - mondta az Origo kérdésére Tarjányi Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz ötlete a határzárra „nem jó üzenet" az uniós tagságra törekvő Szerbiának. Úgy vélte, sem az élőerős határvédelem szigorítása, sem a vasfüggöny, főleg egy fal nem sokat ér a létező és komoly problémát jelentő "modern kori népvándorlással" szemben.

Az illegális határátlépés visszaszorítására a világon több helyen építettek falakat - emlékeztetett Tarjányi, aki az Egyesült Államok és Mexikó határát, illetve a gázai övezetet hozta fel példaként.

Hozzátette, hogy ezeknek a mesterséges "akadályoknak" nem csak a megépítése, de a fenntartása is borzasztóan drága, miközben időről időre alagutakat ásnak alattuk, így jutnak át a menekültek a túloldalra, tehát a falak hatékonysága is megkérdőjelezhető.

Melós, de hatékony a tárgyalás

A déli határzárhoz hasonló, példaként emlegetett, a török-bolgár határon felhúzott védelmi rendszerről Tarjányi Péter azt mondta, éppen most készül egy jelentés annak hatékonyságáról, és az ismeretei szerint kitér arra, hogy nem önmagában a jelzőrendszer hozott eredményt, hanem a diplomáciai-politikai erőfeszítések.

Tarjányi ezért a drága és diplomáciailag is nehezen magyarázható technikai határzár kiépítése helyett inkább azt javasolná a magyar kormánynak, hogy aktívabban használja ki a diplomáciai-politikai mozgásteret ebben a kérdésben. Úgy vélte, Belgráddal együttműködve inkább az embercsempész-tevékenységet kellene Szerbiában "mélységében megakadályozni", ami "olcsóbb, bár melósabb".

Elképzelhető a szögesdrót is

A határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást a menekültáradat megfékezésére - jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1-en hétfőn. A szakember közölte: amióta a bolgár-török határon felhúzták a szögesdrót kerítést, radikálisan csökkent Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az Európai Unió területére. Megjegyezte: nem véletlenül az egyik legfontosabb kérdés a G7 bajorországi tanácskozásán a bevándorlás.

Bevállalnák az EU-s eljárást is?

Rogán Antal kedden végül elárulta, milyen törvényi eszközökkel tervezik lezárni a határt. A Napi Gazdaságnak a Fidesz-frakcióvezető azt mondta, a módosító javaslatban szeretnék "visszaállítani a 2012 előtti állapotot a határszakaszon, amikor az idegenrendészeti őrizet működött, vagyis őrizetbe vehették a tiltott határátlépőket".

Ez egyébként ugyanaz, amit Orbán Viktor miniszterelnök már korábban felvetett, arra hivatkozva, hogy 2012 előtt azonnal őrizetbe lehetett venni a tiltott határátlépőket. Ez valóban így volt, csakhogy az Európai Bizottság megállapította, hogy ez a gyakorlat nem jogszerű, így Magyarországnak fel kellett hagynia vele.

Orbán szerint elszabadult a pokol

Erről mondta azt Orbán Viktor május végén Brüsszelben, hogy "2012-ben az Európai Unió egy kötelezettségszegési eljárással fenyegetett meg bennünket, és rákényszerített, hogy változtassuk meg ezt az eljárást, és azt mondták, hogy aki átlépi a határt törvényellenesen, de azt mondja magáról, hogy ő politikai menekült, azt nem szabad őrizetbe venni."

A miniszterelnök szerint "ekkor elszabadult a pokol". Úgy fogalmazott, "Magyarországot ellepték, tízezrével lepték el azok az emberek, akik átlépik a határt törvénytelenül, azt állítják magukról, hogy politikai menekültek, de mindannyian tudjuk, hogy nem azok, hanem megélhetési bevándorlók". Ha viszont Magyarország ismét bevezeti az őrizetet, akkor egy kötelezettségszegési eljárást kockáztat.

Kósa csak nem engedné be őket

Rogán Antal egyébként kedden jelezte, szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznának fel, bár erre az Európai Unió Bulgária és Törökország között adott engedélyt - utalt a Tarjányi Péter által is említett bolgár-török határszakaszon létesített jelzőrendszerre. Vaskerítésről szó sincs - erről beszélt kedden Rogán párttársa, Kósa Lajos is, aki szerint "egyszerűen nem fogjuk beengedni" a menekülteket.

Megtévesztik az embereket

Az Origónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint, akik a határok megerősítéséről beszélnek, azok meg akarják téveszteni az embereket. Nagy Boldizsár szerint ugyanis a kérdéses határszakasz a schengeni övezet külső határa, amire nagyon szigorú uniós szabályok és szabványok vonatkoznak. Ezeket Magyarország az EU e célt szolgáló támogatásainak felhasználásával eddig is teljesítette, tehát nincs mit szigorítani, mert szinte minden illegális határátlépőt elfognak most is, mondta Nagy Boldizsár.

Ha azt mondja a Fidesz, hogy ennek ellenére erősíteni kívánja a schengeni határ védelmét, azzal Nagy Boldizsár szerint valójában azt mondja, hogy a mostani ellenőrzés nem megfelelő, ami viszont nem lehet igaz, hiszen minden évben jelentik az EU-nak, hogy teljesíti Magyarország az előírásokat, ők pedig minden évben elfogadják. Hazugságba kényszeríti ezzel magát a kormány, ha ezt a kommunikációs fordulatot átveszi - figyelmeztet a szakértő.

A menekültstátusz nem kegy

Persze - tette hozzá Nagy Boldizsár - lehet azt mondani, hogy még jobban szeretnénk ellenőrizni a határt, de akkor joggal merül fel a kérdés, hogy milyen célból tennénk ezt. Ha valaki menekültként érkezik a határra - akár illegálisan, a zöldhatáron, akár legálisan, a határátkelőn -, és bizonyítható, hogy például az eritreai kegyetlen rezsim elől az életét mentve menekül, akkor menekültként mindenképpen be kell őt engedni, és megvizsgálni, hogy tényleg veszély fenyegeti-e azzal, ha visszaküldik oda - mondta a nemzetközi jogász.

Mint mondta, ha ez így van, akkor el kell ismerni a menekültstátuszát. "Nem menekültstátuszt adunk neki, mert az nem egy kegy, hanem elismerjük a menekültstátuszát, a kettő között óriási a különbség" - mondta.

Menekültté valakit a tényszerű életkörülményei tesznek, az állam csak arról dönthet, hogy a tények megfelelnek-e a normatív követelményeknek, és ha igen, akkor az állam a menekültstátusz elismerésével eleget tesz annak a morális kötelezettségének, amit a genfi egyezmény rögzít.

Szerbiába nem küldhetők

Mindegy, milyen erősen védjük a határt, ha valaki közli, hogy menekült, akkor a magyar törvények értelmében előzetes eljárást kell lefolytatni, és ki kell deríteni, melyik tagállam illetékes a kérelmező ügyében, ez a dublini eljárás - mondta Nagy Boldizsár. Az előzetes eljárás vezethet arra, hogy van egy biztonságos harmadik ország, ahová a kérelmező mehetne.

Ezen eljárás idejére mindenképp be kell engedni a menekültet, és az sem mindegy, melyik ez a harmadik, biztonságos ország, mert például Szerbia nem ilyen a szakember szerint. Görögország sem dublini célország, hiszen az Európai Bizottság most tett arra javaslatot, hogy 20 ezer kérelmezőt vegyen át tőlük a többi tagállam - emlékeztetett a szakember.

A jogász szerint Szerbiába sem küldhetők vissza a menekültek, "ott ugyanis a rendőrök hol kifosztják őket, hol megverik, hol mind a kettő".

A szakember szerint a bevándorlók 80 százaléka valóban olyan országból érkezik - Szíria, Irak, Afganisztán -, ahonnan az érkezők 90 százalékánál jogos a menekültstátusz igénylése. A megalapozatlan igénylőket pedig úgyis el fogják utasítani, ehhez nem kell szögesdrót a határra, csak a folyamatot gyorsítandó több ügyintézőt kell alkalmazni - mondta Nagy Boldizsár.

Nem veszik el a munkát

A szakember kitért arra: ha valaki menekültstátuszt kap Magyarországon, akkor itt marad, de ettől nem fogja feltétlenül elvenni a magyarok munkáját. A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal statisztikái szerint 14000 munkavállalási engedély van Magyarországon nem EU-s állampolgárok birtokában, ami a foglalkoztatottak 0,3 százaléka, és évek óta csökken ez a szám.

A négymilliónál több magyarországi munkavállalónak csak 0,3 százaléka nem EU-s állampolgár.

A statisztikáknak tehát ellentmondanak a kormánypárti politikusok nyilatkozatai, amelyekben a magyar munkahelyeket a bevándorlóktól féltik, de a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációhoz kapcsolódó, botrányt kavaró tájékoztató kampány is, amelyben óriásplakáton üzenik, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Üzenet Orbánnak: A plakát magyar nyelvű, a bevándorló külföldi, te meg hülye vagy!

Az a legszebb ebben a bevándorlók ellen szóló plakát kampányban, pont az nem tudja elolvasni, aki miatt teleszórták vele a városok tereit. Az is nagyon fogcsikorgató ebben az egészben amiről szólnak, meg ami a mondanivalója a nemzeti szavazóknak, de az egészet értelmetlenné teszi az az egyszerű tény, aki most erre menekül a háború és egyéb rémségek elől, az nem valószínű anyaországának oktatásában a magyar nyelvet vette volna fel tantárgynak azért, mert egyszer majd menekülni fog onnan.

Végül is nem valószínű, hogy a Fidesz elme roggyant propagandistáinak az az egyszerű tény el sem ért volna a agytekervényeik sötét zugába, egy gazdasági menekült el sem tudja majd elolvasni az ellene szóló plakátot. Ők ezt belföldi hangulatkeltésre szánták, hiszen annyi botrány, korrupció, lopás, értelmetlen pénzszórás történt a házuk táján, kell valami rágós gumicsont, amivel elfoglalja magát a tébolyult kormányzásukat már öt éve szenvedő választó. Nehéz lenne találni olyan távoli országból érkező nincstelen, kiéhezett, rongyos, remény vesztett, fáradtan bandukoló menekültet, aki a városok utcáin keresztül haladva megkérdezné az őt vezető embercsempészt, ugyan már mi van azon a szép kék falragaszra írva, őt az most annyira érdekli. Azt pedig még nehezebb lenne elképzelni, miután megértette a plakát tartalmát, magába száll, visszafordul, és hazakullog a gazdasági reménytelenségbe ahonnan jött, vagy a háború kellős közepébe, ami elöl a puszta életét mentette.

De Orbán Viktornak most nagyon fontos itthon kicsit visszaszerezzen elveszített támogatásából, és megtépázott tekintélyéből. Na meg harcolni is akart már egy kicsit, az utolsó csatáiban elég rendesen szét lett rúgva a segge. Internet adó, kitiltási botrány, QAESTOR, Tiborcz Pista, M4-es építése, köztévé, ezek mind vesztett csaták, amelyek csak úgy vitték a közpénzt, és a jó hírüket. Az európai fronton bekövetkezett vereségeket is ide lehet sorolni. Ezért kellett egy új szabadságharc, ami miatt tovább lehet majd folytatni a stadionok építését. Ehhez keresett magának most egy ellenséget, aki a jól bevált recept szerint nem is nagyon létezik. Viszont ezért legyőzhető, és közpénzt lehet rá költeni, amiből a család megáll a saját lábán, és a haverok is jól járnak. Pont kapóra jött neki a megindult menekültáradat. Azt a tényt azonban ezzel kapcsolatban sikeresen igyekszik elhallgatni, ezen menekültek nem az adóemelések földjére igyekeznek, ahol a hazai állampolgárok is a közmunka, vagy a külföldi mosogatás közül választhatnak ha dolgozni szeretnének, és meg is akarnak élni az érte kapott bérből. Ezek a szerencsétlen földönfutók olyan helyre igyekeznek, amiről azt hallatták van munka, meg lehet élni, biztonságban van a családjuk, nem sanyargatják őket, létezik a jog, van erkölcs, a politikusok nem korruptak, segítenek nekik a lehetőségeik függvényében. Tündérország turulmadarak által fészkelt kilátástalanságáról még csak nem is hallottak. Ezen a földön nem is akarnak még csak lassítani sem azon a tempón amivel a számukra megfelelő ország felé tartanak. Számukra Orbán Viktor bandájának a létezése nem mond semmit, azt sem tudják ki a fene a kis geci. Persze ha még megismernék a hazugságait is, akkor meg végképp nem maradnának itt egy percet sem, annyira az otthoni állapotot idézné bennük a nemzeti együttműködés rendszere. Hiszen pont ez elől menekülnek gazdasági téren. A háborús menekült meg békét akar, neki egy kicsit sem hiányzik még a szóbeli szabadságharc sem, annak minden valótlanságával együtt.

Orbán Viktor azonban jól érzi magát, sőt, kitűnően van. Újra talált magának elfoglaltságot, amivel félre lehet vezetni az általa eddig is lenézett keményen dolgozó kisembert. Vagy lemondott már Vida Ildikó? Esetleg tudjuk már ki, és miért van kitiltva a USA területéről? Miből is él Habony Árpád? Mi van brókerbotránnyal? Volt ott bennfentes kereskedelem? És Paks? Kell még az a nemzetnek? Lázár János kinek osztja a támogatásokat? Vett már a gyereke újabb házat? Szíjjártó Péter családi összefogással megvásárolt házának kész a felújítása? Rogán Antal háza ezen a héten mennyivel tágult? Andy Vajna kapott-e a héten újabb milliárdokat? Mészáros Lőrinc vajon mennyit nyert az elmúlt hetekben egy újabb pályázaton? Csak néhány kérdés az elmúlt hetek botrányaiból, és akkor a még Orbán Viktor szerencsés szűkebb családjáról nem is esett szó. Azok már mennyire állnak saját lábon, és kikötőben?

Azok a plakátok, undorítóak, felháborítóak, és semmi szükség rájuk. Ahogy a rendőri védelemre sem, amivel óvják őket. A konzultáció is értelmetlen ebben az ügyben. Sokkal fontosabb lenne a Fidesz és Orbán Viktor egyenes magyarázata abban a sok tisztázatlan ügyben, amiről mindenki tudja mocskos nagy közpénzek áramlanak magán zsebekbe. Erre a magyarázatot ettől a gerinctelen bandától nem is lehet elvárni, azt ki kell verni belőlük, ahogy az eddig szerzett jogtalan vagyont is vissza kell majd tőlük szerezni, ha végre betelik már az a bizonyos pohár. És nem csak beszél róla az, akinek már elege van Orbán Viktor rendszeréből, hanem tesz is azért megfossza őt a hatalmától. Az nem igaz, nincs rajta kívül más lehetőség, és az sem igaz, új erőnek kell jönni, mert az még tiszta. Arra kell emlékezni, ki hogy élt akár tíz évvel ezelőtt, és hogy él most. BANDITA.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kósa Lajos elárulta, mit jelenthet a határzár

Kósa Lajos arra reagált, hogy szombaton kiderült, a Fidesz-frakció a menekültellenes politikai vonalat folytatva lezárná a déli határszakaszt. 

Nem lesz vaskerítés a határon,"egyszerűen nem fogjuk őket beengedni" – mondta a bevándorlással összefüggésben Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Napi Gazdaságnak.

A lap keddi számában idézte az országgyűlési képviselőt, aki a déli határ védelmének szigorításáról kifejtette: a javaslat arról szól, hogy Magyarország Szerbiát egy biztonságos harmadik országnak tekinti. Ha valakit fenyegetettség ér abban az országban, ahol lakik és Szerbiába megy, akkor ott kell neki menedékjogot kérnie. Szerbiában ugyanis senkinek nem fenyegetik az életét – mondta a politikus.

Kósa szerint ha valaki Szerbia felől jön Magyarországra, már nem lehet menekült, csak illegális határátlépő. A magyar hatóságok tehát mindenféle vizsgálat nélkül Szerbiába visszatoloncolhatják, mert Magyarország nem jogosult a menekültkérelmét elbírálni.

Az alelnök arra is emlékeztetett:

az illegális határátlépők 99 százalékát a magyar határőrizeti szervek elfogják, de a jelenlegi jogszabály szerint nem lehet megakadályozni, hogy Magyarország területére lépjenek.

Már be is nyújtotta a Fidesz a menedékjogi törvény módosítását

Benyújtotta a Fidesz kedden a parlamentnek a menedékjogi törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amely felhatalmazást adna a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg az úgynevezett biztonságos harmadik országok listáját.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke az előterjesztés indoklásában azt írta: a szabályozás célja, hogy akik ilyen, biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarországra, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot.

"Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország" – fogalmaztak a Fidesz politikusai.

Szerintük az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyáron elfogadni, mert nyárra újabb menekülthullám várható, Ausztriában pedig júliustól szigorodik a szabályozás, "vagyis az onnan kiszoruló bevándorlók is Magyarországon fognak lecsapódni".

Kósa Lajos kedd délután sajtótájékoztatót is tartott törvénymódosítási javaslatukról, amely alapján – mint akkor elmondta – a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ átlépését.

A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

 

 

 

G Orbán: Magyarország nyitott, barátságos ország

Magyarország nyitott és barátságos ország, ahol nincsenek akadályok a befektetések előtt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az Arab Bankok Szövetségének éves közgyűlésén.

A külföldi befektetők munkahelyeket teremtenek Magyarországon, ezért a barátaink – mondta a kormányfő. Hozzátette, Magyarországon kiemelkedően jó a közbiztonság, emellett megvan "a tisztelet kultúrája", miközben a világnak ezen a felén kezd eltűnni a tisztelet.

Magyarországon azonban mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezett emberekre sem úgy tekintenek, mint akik fenyegetést jelentenek, hanem egy fejlett civilizáció képviselőiként, "és nem szégyellünk időnként tanulni is tőlük" – fogalmazott a miniszterelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak azok az országok lehetnek sikeresek amelyek nyitottak, együttműködőek, barátságokat, kapcsolatokat építenek ki távoli országokkal is. Az arab világgal való politikai és gazdasági együttműködés a mi sikerünk egyik záloga is – mondta.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Így tűnt el 465 ezer rokkantnyugdíjas Magyarországon

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakításakor, 2012 januárjában a korhatár alatti, illetve a korhatárt betöltött rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok, valamint rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülők száma meghaladta a 870 ezret. Ez a szám 2015 januárjára 405 ezerre olvadt - derül ki Rétvári Bence államtitkár képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és felülvizsgálatáról érdeklődő Kórozs Lajos MSZP-s képviselő kérdésére Rétvári Bence kifejtette, nincs szó arról, hogy a kormány célkeresztbe állítja és bűnbakká teszi a megváltozott munkaképességűeket, ám mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy előre léphessen az életben. Kiemelt célunk a foglalkoztatás növelése, azt szeretnénk, ha minél több megváltozott munkaképességű ember kapna lehetőséget, hogy a segély helyett munkából éljen - írta az államtitkár válaszában.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere átalakításával az egészségkárosodáson alapuló ellátások egységes, átlátható rendszere jött létre, amelyben a foglalkoztathatósági szempontok markánsabban érvényesülnek, és hangsúlyos szerepet kap a foglalkozási rehabilitáció - olvasható a dokumentumban.

Rétvári összegzéséből kiderül, az átalakításkor (2012. januárjában) 870 ezeren részesültek ellátásban, 2015-ben 405 ezren, közülük a korbetöltötté vált rokkantsági ellátásban részesülők száma meghaladta a 44 ezret. A felülvizsgálattal érintett személyek közül majd tízezren a felhívás ellenére nem nyilatkoztak, 466-an pedig nem kértek komplex minősítést, így ebben a körben a nyilatkozatok alapján 10 255 fő ellátása szűnt meg.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011. decemberében a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak átlagos összege teljes ellátás esetén 72 888 forint volt, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai esetén ez az összeg 30 299 forint.

Az új ellátórendszer bevezetése óta mintegy 64 ezer kérelmet utasítottak el, minden ötödiket azért mert hiányzott a szükséges biztosításban töltött idő. A megállapított ellátásokat alapvetően az állapotjavulás miatt szüntették meg, illetve nyugdíjkorhatárt betöltő érintett kérésére. A 2014-ben elvégzett felülvizsgálatok során az esetek 6 százalékában az állapotjavulás kizárta az ellátásra való jogosultságot.

A rehabilitációs hatóságokkal kötelezően, vagy önkéntesen együttműködő megváltozott munkaképességű személyek száma országosan jelenleg meghaladja az 52 ezret . A korábbi évek adatait figyelembe véve több mint 30 ezren rehabilitációs célú munkaközvetítés eredményképpen helyezkedtek el.

A felülvizsgálat folyamatos, a kormány igyekszik a vizsgálati hátralékokat mielőbb felszámolni - írja Rétvári. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) további orvosszakértőket von be, a felülvizsgálatok száma az elmúlt hónapokban több, mint 20 százalékkal nőtt.

Az NRSZH-nál jelenleg országosan 7 működési helyen 100 fő, ebből 26 orvosszakértő látja el a szakértői feladatokat, emellett a szervezetnek széleskörű szociális és rehabilitációs feladatköre van. A rehabilitációs ügyviteli szakrendszer kiépítésére 500 millió forintot költöttek uniós forrásból

Ügyintézésre, komplex minősítés esetén, 60 nap a határidő, de lehet több is, ha az ügyintézési időbe be nem számító vizsgálatokat is végeznek. A 2015. április 1-jével megvalósult kormányhivatali integráció is gyorsítja az ügyintézést. A kérelem elbírálásához jellemzően egy személyes megjelenésre van szükség.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nehogy a cigányoké legyen a kidobott ruha

Kiakasztotta a rasszista-mérőt egy debreceni ingatlanos cég jótékonysági felhívása

Szokatlan módját választotta egy debreceni ingatlanközvetítő a jótékonysági felhívásnak. A külföldi diákok számára lakásokat kínáló cég angolul cigányozott egyik Facebook-bejegyzésében – ráadásul nyelvtanilag helytelenül. A kép – mely nem örvendett osztatlan sikernek – azóta lekerült az oldalról.

Éjjel fedeztünk fel egy érdekes képet a Facebookon: e szerint a GreatForest Rentals nevű ingatlanközvetítő cég (mely láthatóan a külföldi diákokra szakosodott) az alábbi bejegyzéssel igyekezett felhívni ügyfelei figyelmét a jótékonykodásra:

A történet több szempontból is sántít, hiszen a rasszista sztereotípiák megerősítése eléggé nyilvánvaló ezen a képen („Ne dobd ki a használt holmijaidat a hajléktalanoknak és a cigányoknak!”). Arról nem is beszélve, hogy a cigány szót angolul egyes számban két ipszilonnal írjuk, míg többes számban az „-ies” végződés a megfelelő formula, vagyis a kérdéses szó helyesen leírva: gypsy (egyes számban), gypsies (többes számban).

A bejegyzés a külföldi hallgatók körében egyértelműen negatív hangokat váltott ki: bár mindössze két hozzászólás található a kép mellett, egyik sem dicséri meg a céget a feliratért. A két komment magyarra fordítva:

„Azt mondjátok, hogy a hajléktalanok és a cigányok nem rászorulók?”

„Tehát alapvetően a hajléktalanok és a cigányok nem emberek? Pusztán a bőrük színe és a jelenlegi pozíciójuk miatt?”

Az említett bejegyzés a reggeli órákra lekerült az oldalról, így a további következményeket, hozzászólásokat már nem tudjuk nyomon követni. Mindenesetre kíváncsian várjuk, ezek után hányan kopogtatnak majd a GreatForest Rentals ajtaján, hogy megmentsék használt holmijaikat a hajléktalanok és a cigányok elől.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyagyás kikelt magából, mert megint elbukott a kétharmad

Az ellenzék összefogott és leszavazta azt a kétharmados többséget igénylő javaslatot, ami megerősítette volna a jegybank pénzügyi felügyeleti hatáskörét. Varga Mihály és Rogán Antal is megdöbbent.

A kétharmad nem számít – mondta Orbán Viktor, miután a veszprémi választás után elvesztette a Fidesz–KDNP a kétharmadot a parlamentben. Úgy tűnik, mégis számít, azóta ugyanis rendre elbukják a kétharmados szavazásokat.

Kedden is ugyanez történt, amikor a jegybank megerősítéséről szóló, a pénzügyi közvetítőrendszerről szóló módosításkor az ellenzék összezárt, leszavazta a kétharmadot igénylő passzust. A Varga Mihály által jegyzett javaslatot a brókerügyek miatt nyújtották be, arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank legalább háromévente átfogó vizsgálatot végezne például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél.

A javaslat a 198 jelenlévőből 131 szavazatot kapott, ami 66,16 százalék. Ha még egy ellenzéki hiányzott volna Lukács Zoltánon (MSZP) kívül, már nincs gondja a kormánynak. Már a megyei könyvtárakról szóló, mérsékelten izgalmas módosító javaslat (melyhez a vagyontörvény módosítása miatt részben kellett a kétharmad) is csak úgy ment át 139 igennel, hogy az LMP és a függetlenek közül Kész Zoltán, Szelényi Zsuzsa (Együtt) és Szabó Timea (PM) is megszavazta.

Varga Mihály az elbukott szavazással kapcsolatban megdöbbentőnek nevezte az ellenzék döntését, és a zárószavazás elhalasztását kérte. Rogán Antal pedig az ülésteremben kelt ki magából. Az ellenzéknek címezve azt mondta:

"A brókerek megvették az ellenzéket?"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A CÖF nekiment a Kétfarkúak ellenplakát-kampányának

A Fidesz álciviljei sérelmezik, hogy elsöprő siker a Kétfarkú Kutya Párt akciója, amely során ellenplakát-kampánnyal akarják bebizonyítani, hogy nem minden magyar "olyan primitív, mint a kormány". Ezért a CÖF-CÖKA igazán szórakoztató közleményben támadta meg a kezdeményezést. Íme!

A CÖF-CÖKA szerint a modernkori népvándorlás meghatározó elemére, a gazdasági migrációra adható magyar válasz nem pártpolitikai kompetencia. A hiteles választ a megoldást illetően csakis a magyar civil állampolgárok fogalmazhatják meg.

Ezért van szükség a népi konzultáció eredményére, majd aztán a javasolt állásfoglalások melletti gyors intézkedésekre.

(...) A baloldal ezek szerint ott folytatja, ahol korábban abbahagyta. Külföldi pénzből indítanak lejárató kampányt a demokratikusan megválasztott magyar kormány ellen.

Felszólítjuk a Kutyapártot, hogy hozza nyilvánosságra, hogy melyek azok a külföldi szereplők, akik újra civilnek álcázott mozgalmak mögé bújva hergelik a magyar társadalmat. 

Ideje lenne észrevenni, hogy a lakájpénzből fenntartott ál-civil szervezetek ál-szolidáris akciói egyre jobban bosszantják a magyarság érdekeit szem előtt tartó polgárokat. A zsoldos pénzből fellépők a társadalmi támogatottság hiányában vandalizmussal irányítják magukra a figyelmet. Azzal dicsekednek, hogy dől hozzájuk a pénz. Egy biztos, rövidesen Guinness rekord dől meg, mert két farokra ennyi pénzt két marokkal az emberiség történetében még soha nem adományoztak.

Felhívnánk arra is a figyelmet, hogy Szigetvári Viktor mind a mai napig nem hozta nyilvánosságra, milyen külföldi forrásokból finanszírozta politikai alapítványát.

Itt az ideje, hogy a baloldali, civilnek álcázott mozgalmak magukra nézve is kötelezővé tegyék az átláthatóságot.

Rossz ómen az ellenzéki plakátháborút folytatóknak, hogy az MSZP volt elnöke, Mesterházy Attila éppen a mai napon vesztett jogerősen pert a CÖF-el szemben általa indított plakátperben.

Frissítés: A Kétfarkúaknak már sikerült is méltó módon reagálniuk a CÖF panaszára:

Felszólítjuk a CÖF-öt, hogy rövidebben szólítson fel minket, mert ilyen hosszú szöveget nem fogunk elolvasni!

- írták Facebook-oldalukon.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még ma benyújtja a Fidesz a "határzárról" szóló törvényjavaslatot

Rogán Antalék még kedden benyújtják azt a törvénymódosító javaslatot a parlamentnek, amelyben visszaállítanák az idegenrendészeti őrizetet, amellyel őrizetbe vehetik ka tiltott határátlépőket.

A Fidesz benyújtja kedden a déli határszakasszal kapcsolatos módosító javaslatot az Országgyűlésnek - erről Rogán Antal, a párt frakcióvezetője beszélt a Napi Gazdaságnak. Rogán Antal a lap online kiadásában megjelent cikk szerint elmondta: a módosító javaslat azt tartalmazza majd, hogy "szeretnék visszaállítani a 2012 előtti állapotot a határszakaszon, amikor az idegenrendészeti őrizet működött, vagyis őrizetbe vehették a tiltott határátlépőket". A kormánypárti politikus kiemelte: szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznának fel a szakaszon, bár erre az Európai Unió Bulgária és Törökország között engedélyt adott - olvasható.

A napilap kedden írt arról is, hogy a legfrissebb adatok szerint eddig 420 ezer, bevándorlásról szóló, kitöltött konzultációs kérdőív érkezett vissza postán a kormányhoz. Ezenfelül 15 ezren az interneten válaszoltak a kérdésekre. Úgy tudják, a 200 ezer feldolgozott kérdőív eredményeiből "világosan látszik, hogy a magyar állampolgárok több mint nyolcvan százaléka szigorítaná a bevándorlással kapcsolatos törvényeket" - olvasható, bár ez a következtetés nyilvánvalóan nem származhat a kérdőívekből, legfeljebb az, hogy a kormány vitatott kezdeményezését válaszra méltató polgárok közül szigorítanának többen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hülye Rózsi: A bevándorlók a kép alapján is érthetik a plakátot

A plakát nem csak a szövegé, hanem a kép alapján is érthető – mondta Hoffmann Rózsa, mikor arról kérdezték, miért magyarul üzennek a bevándorlóknak.

Míg Turi-Kovács Béla szerint a kormány által kihelyezett plakátok egyértelműen a magyaroknak szólnak, Pócs János úgy véli, Magyarországon az ideiglenesen itt tartózkodóknak is kell érteniük magyarul. Hoffmann Rózsa is úgy gondolja, hogy a bevándorlóknak érteniük kell a plakátok üzenetét, mert azt a kép is egyértelművé teszi. Láthatóan meglepődött, mikor megtudta: az óriásplakátokon csak szöveg van. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ECRI: a magyarországi menekülttáborokban nagyon rosszak a körülmények

A magyarországi menekültbefogadó állomásokon nagyon rosszak a körülmények, durva a bánásmód, nincs elég mód jogi segítség vagy civil társadalmi támogatás igénybe vételére - állapítja meg nem-kormányzati szervezetektől kapott tájékoztatás alapján a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága, az ECRI által frissen közzétett jelentés.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2013 januárjában kedvezően változott a menekültügyi törvény, és a menekültekkel szemben addig főszabály szerint alkalmazott őrizetbe vételre már csak kivételes jelleggel került sor. Ez növelte a menekültek beáramlását: a 2012-es 2157 fővel szemben 2013-ban már 18900-an adtak be menedékkérelmet Magyarországon. "A fogadó létesítmények túlzsúfoltak lettek, a higiénia és a biztonság gyors romlásnak indult" - olvasható a jelentésben.

Az ECRI olyan tájékoztatást kapott, hogy a menedékkérők mintegy 22 százalékát fosztják meg személyi szabadságától. Az Európa Tanács szakértői nagyon aggasztónak találják, hogy a zárt menekültbefogadó állomásokra gyermekekkel érkező családok is kerülnek. Beszámolók szerint - olvasható a jelentésben - önkényességre utal annak eldöntési módja, hogy ki kerülhet a nyitott befogadó központba és kit helyeznek el a zárt részlegen. Ez utóbbi helyeken nem ritka a fizikai, illetve verbális bántalmazás - írja az ECRI.

A dokumentum kitér arra, hogy néhány létesítményben éhségsztrájkra és tiltakozó megmozdulásra is sor került. Az Európai Bizottság 2013 októberében kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, és azóta folyik a vita a magyar hatóságokkal - áll az ECRI-jelentésben. Az ET szakértői csoportja azt indítványozza Magyarországnak, hogy csak végső esetben alkalmazza a menekültek őrizetben tartását, és lehetőleg nyitott befogadó állomásokon helyezze el az érkezetteket, különösképpen a családokat.

"Sok magyar örülne, ha ilyen színvonalú ellátást kapna"

Az atv.hu tudósítója a napokban járt Vámosszabadiban, a menekülttábornál. A menekültbefogadó állomás a falutól mintegy 2-3 kilométerre fekszik, körülbelül 250 menekültet szállásolnak itt el. A táborból bármikor kimehetnek, naponta ötször autóbusszal be is szállítják őket Győr városába. A menekülttáborban négyszintes, újszerű panelházban alakították ki az apartmanokat, melyek kétszobásak, fürdővel, WC-vel, televízióval felszereltek. Egy szobában jellemzően 5-en laknak, a családokat együtt tartják. „Sok magyar család örülne, ha olyan színvonalú ellátásban részesülne, mint a tábor lakói”- mondta az atv.hu tudósítójának az egyik ott dolgozó. A menekültek a gyógyszereket ingyen kapják, valamint orvosi ellátást is sokszor gyorsabban kapnak, mint az átlagos magyar állampolgárok. A táborban jelenleg 20 iskoláskorú gyermek tartózkodik, az ő számukra minden nap külön tanár érkezik az állomásra. Beköltözéskor a menekülteknek be kell mutatni készpénzüket, hogy utólag senki ne mondhassa alaptalanul, hogy kirabolták, az ott dolgozók elmondása szerint volt olyan afgán állampolgár, aki két lakás tette ki az asztalra, így nem mondható, hogy csak nélkülözők jönnek. Az egyik szíriai menekült azt mondta munkatársunknak, hogy nagyon jó ellátást kaptak és a magyarok rendkívül kedvesek. A menekültekkel összefüggő bűncselekményekre Vámosszabadiban eddig nem került sor.

Az ECRI országjelentése nem csupán a menekültügyről szól, hanem kitér egyéb jelenségekre is.

Megállapítja, hogy egy radikális jobboldali párt nyíltan fellép romaellenes, homofób és idegenellenes gyűlöletbeszéddel. A gyűlöletbeszéd azonban - teszi hozzá - nem korlátozódik a szélsőséges pártokra és csoportokra, hanem máshol is előfordul a politikai spektrumon belül, és néhány alkalommal a hatóságok adósak maradtak azzal, hogy megszólaljanak az ilyen gyűlöletbeszéddel szemben. Ennek eredményeként a romákra, zsidókra, melegekre és menedékkérőkre tett becsmérlő kijelentések "közhellyé váltak a közbeszédben". A média egy része nyíltan rasszista tartalmakat terjeszt az ECRI szerint.

A jelentés a romaellenes rasszista erőszakot az egyik legsúlyosabb magyarországi problémának nevezi. Felidézi, hogy félkatonai csoportok szerveztek felvonulásokat és törvénytelen őrjáratokat a roma közösség megfélemlítése érdekében. A Budapest Pride neonáci csoportok homofób támadásainak célpontja lett. Az utóbbi időben migránsok, menedékkérők lettek rasszista erőszak elszenvedői - írja az ECRI. A dokumentum összeállítói szerint a romák társadalmi befogadását célzó stratégia eddig kevés eredményt ért el, és nem képes kiküszöbölni a szegregációt az oktatásban.

Frissítve:

Az ATV Híradó megkeresésére Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: „Minden egy irányba mutat: a bevándorlás súlyos problémákat okoz. De nem csak az elhelyezés és az abból fakadó költségek miatt. Több más szempontból is súlyos terhet és problémát  jelentenek a befogadó országok gazdasága és társadalma számára, ide sorolva a munkavállalást, illegális cselekményeket, adminisztratív és rendészeti kapacitásigényt és a kulturális feszültségeket is. Utoljára Ausztria jelentette be, hogy már laktanyákat kénytelen felhasználni az illegális bevándorlók elhelyezésére, de hosszú távon ez sem fenntartható, ezért már az is felmerült, hogy tömegesen visszaküldik Magyarországra a Magyarországon keresztül érkezett bevándorlókat”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ne ítélj…

…hogy ne ítéltessél, mondja a Biblia, és tény, hogy a Nagykanizsai Járásbíróság faramuci helyzetbe került a minap. Történt pedig, hogy az egyik írnoka a saját hatáskörébe vette a másodfokú bírói tanács feladatkörét, és nekiállt ítéletet hozni. Hányszor tehette, nem tudjuk, az illetékesek szerint csak egy alkalommal, de ezek után felmerül az állampolgárban a kérdés: mennyire bízhatunk meg a bíróságokban?

Persze, a kérdés csacska. A bíróság ítéletében kötelesek vagyunk megbízni, ez a jogrendszer alapja. De mi is történt? Két éve volt, egy bolondos áprilisi napon, amint az MTI beszámol róla:

Több bírósági ítéletet is hamisított ügyészségi megkeresések miatt egy ügyben a Nagykanizsai Járásbíróság írnoka, aki ellen a napokban emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Pirger Csaba közölte: a Nagykanizsai Városi Ügyészség 2012 áprilisában fellebbezést nyújtott be egy két nappal korábban hozott, egy férfi bűnösségét megállapító ítélet ellen, de az írnok nem csatolta ezt az iratot az aktához. A bíróságon 2005 óta dolgozó 47 éves nő az ügyészség későbbi megkereséseire több hamis ítéletet készített és más bírósági iratokat is hamisított, hogy leplezze a hibáját.

Miután az áprilisi fellebbezés sorsáról az ügyészség nem kapott értesítést, júniusban írásban kért tájékoztatást a bíróságról. A leírói munkakörben dolgozó bírósági írnok válaszként egy hamis, indoklás nélküli ítéletet készített, amire még azt is felvezette, hogy az még májusban jogerőssé vált.

Az ügyészség írásban jelezte, hogy a fellebbezése miatt nem válhatott jogerőssé az ítélet, mire az írnok az eredeti iratokat is eltüntette.

Ezután a Zalaegerszegi Törvényszék nevére egy újabb hamis ítéletet kreált, amely szerint másodfokon is jóváhagyták a korábbi ítéletet.
Az iratok eltüntetését az írnok azzal próbálta leplezni, hogy hamis megkeresést készített, amely szerint az ügy aktáit a Marcali Járásbíróság elkérte, illetve arra is dokumentumot hamisított, hogy a papírokat a nagykanizsai bíróság meg is küldte.

H-né N. Andreát az ügyészség folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja, és ügyében próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

Hát, ez bizony kemény, mint a vídia és Tarzan sarka egyszerre. Ezt meg hogyan bírta elkövetni a szépreményű és tanult írnokhölgy? Hiszen a másodfokú bírói tanács mégis három főből áll, valamelyiküknek csak feltűnhetett volna, hogy ő nem hozott semmiféle ítéletet… no, de míg az ügyészség nem kérte a fellebbezést, ezzel a jelek szerint nem nagyon foglalkoztak. Pedig hát illusztris bírónő volt az írnok közvetlen főnöke: Schábné dr. Proszonyák Éva, aki nem mellesleg a jog komoly elméleti szakértője. Sőt, „Az ítélkezéshez nem jog kell, hanem ok” című tanulmányában nagyon érdekes tételt fogalmazott meg, remélem nem pont akkoriban, mert annak kissé pikáns lenne az akusztikája:

A bírói szerep egyik leglényegesebb összetevője a tárgyilagosság, a részrehajlás hiánya, vagyis az, hogy a vitázó felek mindegyikének az állításait és érveit egyaránt nyitottan fogadja. Ez büntetőügyekben nem egyszerű feladat, hiszen a bírónál van a nyomozás iratait tartalmazó dosszié. Nem kevesebbről, mint arról kell tehát meggyőzni a vádlottat, hogy minden látszat ellenére a szavainak ugyanolyan súlyt tulajdonít, mint a vádiraténak, még akkor is, ha ő – tárgyalási jogai gyakorlása közben – a kezén vezetőszáras bilincset, a lábán pedig lábbilincset visel.

Ez azért, remélem, érvényes a saját írnokára is, akinek a másodfokú tárgyalását épp a minap tartották Kaposváron. Lássuk tehát a Blog TV jóvoltából először a védőbeszédet:

Hát, meg kell a szívnek szakadni, kérem a csipkés zsebkendőmet és a repülősót. A vádlott nehéz körülmények között morzsolgatja küzdelmes napjait, ezért mentességért folyamodik – vagyunk így a körülményekkel még egy páran ebben a lángoktól öleltben. Csak a többség mégsem hamisít másodfokú ítéleteket. Nem értem, miért nem, lehetne ez virágzó iparág, akár hungarikum is – de mégsem tesszük. Nos, azért a bíróság igazságos verdiktet hozott:

Akkor viszont ennyi az annyi. Egy év tíz hónap, két év próbaidőre felfüggesztve. Ami nem is tűnik soknak, ahhoz képest, hogy a vádlott a legszentebb dologhoz babrált hozzá, a jogállam alapjához – a bírósági ítélet hiteléhez. Ha ezentúl elkövet az ember valami apróságot – ír valamit, ami valakinek nem tetszik, átmegy pirosban a zebrán vagy bliccel a villamoson – és elítélik érte, honnét lehessen tudni, hogy azt az ítéletet bíró hozta vagy csak az írnok unatkozott? (Mellesleg, azért derült ki egyáltalán, hogy hamis papírt küldött el, mert gyanúsan gyors volt: nyolc nap alatt hozta meg a másodfokú döntést, amihez a rendes magyar bíróságoknak hónapokra van szüksége). No, de megkérdeztük erről dr. Vadócz Attilát is, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivőjét, aki nem mellesleg maga is bíró:

Tiszta sor: ilyen nem volt, nincs és nem is lesz, elvben legalábbis, kételkedésre nincs okunk – hát, nagyon remélem. Mert ha mégis kételkedni kezdünk, még fellázad fél Sopronkőhida, és újratárgyalást követel. De egyáltalán, honnét tudjuk, hogy csak egy ügyről volt szó, amiben az elítélt elkövette a négy rendbeli okirathamisítást, és nem többről? Ennyi erővel lehetne negyven ügy is, főleg, ha a hölgy ipar- és üzletszerűen űzte a praxist, amiről ugyan nincs tudomásunk, de mégis, hátha? Lehetne ez jóval több is. Évek óta dolgozott ebben a bizalmi munkakörben. No, megkérdeztük erről a Zalaegerszegi Törvényszéket is, íme a sajtószóvivő, Dr. Beznicza Árpád válasza, nem tanulság nélkül való:

Tisztelt Szele Tamás Úr!

A Zalaegerszegi Törvényszékre eljuttatott elektronikus levelében foglaltak alapján az alábbi válaszokat tudjuk adni a kérdéseire:

– Származott-e a cselekményből az elítéltnek bármiféle haszna?
Sem a Nagykanizsai Járásbíróság (korábban:Nagykanizsai Városi Bíróság) egykori írnokának, sem a szóban forgó ügy lopás vétségével vádolt vádlottjának nem származott haszna az ügyből. Az írnokként dolgozó vádlott magatartása egy általa elkövetett ügyviteli mulasztás leplezésére szolgált. (Részletek alant.)

– Hány ítélet vált mindezidáig kétségessé a kialakult helyzet miatt?
Az írnoki visszaélés egyetlen büntetőügyet érintett – melyben az I. fokú bíróság lopás vétsége miatt 180 óra közérdekű munkát szabott ki -, s abban az írnok egy szabályszerűen hozott, valós elsőfokú ítéletet látott el hamis jogerősítési záradékkal és egy hamis másodfokú határozatot, valamint két egyéb, megküldés iránti kérelemmel kapcsolatos iratot készített. (Utóbbiakat azért, hogy az akta más bírósághoz való megküldésének látszatát keltse, ugyanis csak a az ún. pótboríték volt fellelhető a bíróságon.) A meghozott, kihirdetett I. fokú ítélet nem vált „semmissé”, a későbbi, további eljárást ”szimuláló” az írnok által hamisított iratok viszont természetesen érvénytelenek. (Ezek egyébként a vádlottra nézve az ügyészi fellebbezés visszavonásával azonos helyzetet eredményeztek volna.)

– Mennyi időbe, pénzbe és energiába kerülhet majd az érintett ügyek újratárgyalása, és egyáltalán sor kerül-e erre?
Egyetlen ügyről van szó, s újratárgyalásra semmilyen szinten nem volt szükség, ugyanis a Nagykanizsai Járásbíróság elnöke az ügy felderítésekor a szükséges iratokat előírásszerűen pótoltatta, s az elsőfokú ítélet elleni ügyészi fellebbezést elbírálás végett felterjesztette a másodfokú bírósághoz. A főügyészség azonban visszavonta a városi ügyészség fellebbezését, ezért másodfokú ítélet az ügyben nem született, a fellebbezés visszavonásával elsőfokú ítélet jogerőssé vált.

Az ügyben a fellebbezést ( miután 3 nap gondolkodási időt tartott fenn) az ügyész nyújtotta be. E fellebbezést – melyet a lajstromiroda az írnoknak adott át, mivel az ügyirat a jegyzőkönyv leírása végett nála volt – az írnok az iratokhoz nem csatolta, az eljáró bírónak nem mutatta be, ezért a bíró a fellebbezés tényéről nem is tudott.
Az írnok cselekménye az eljárásban résztvevők jogaira nem hatott ki: az elsőfokú ítéletet a vádlott tudomásul vette, a rá kiszabott büntetést elfogadta. A hamisított iratokból csak egyet – az I. fokú ítéletet jogerősítő végzést – adott ki az írnok, s azt is kizárólag az ügyészségnek. (Ennek alapján – mivel fellebbezett – észlelte az ügyészség a jogerősítő végzés aggályos voltát.)

– Az újratárgyalások a Kúria vagy a másodfokú bíróság hatáskörébe esnek?
A jelen ügy esetében nem beszélhetünk újratárgyalásról. Szabályszerű I. fokú ítélet született az
ügyben, s az az ügyészi fellebbezés visszavonása folytán az jogerőre is emelkedett.

– Előfordult-e hasonló eset máshol, másokkal is? Ha igen, milyen ítélet született az ügyben?
Hasonló eset a Nagykanizsai Járásbíróságon, illetve Zala megyében nem fordult elő.

Más megyékről nem tudunk nyilatkozni.

– Megkérdőjelezhető-e ilyen alapon a magyar ítélkezés jogi mechanizmusa?
Véleményünk szerint nem. Ebből az egyetlen ügyből téves lenne bármiféle tendenciát vagy szélesebb körű következtetést levonni. Természetszerűleg a társadalomban mindenki – elviekben – elkövethet hamisítást. A bírósági rendszerben azonban – mint a példa mutatja – eredményesen ezt nem lehet megtenni, s józan ítélőképességgel rendelkező bírósági dolgozó nem is tesz ilyet. Az időközben a bíróságokon bevezetett számítógépes határidő figyelő rendszer egyébként ma már a hasonló cselekményt időben kiszűrné.

– Indult-e vizsgálat az ügyben érintett Schábné dr. Proszonyák Éva bírónő ellen, aki felelős lett volna az alá beosztott írnok tevékenységének ellenőrzéséért?
Az érintetteket a Nagykanizsai Járásbíróság elnöke meghallgatta. A bírót a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke jelentéstételre kötelezte. Az ebben foglaltakat az elnök elfogadta, mivel a leírtak és az azok révén feltárt körülmények az írnok egyedüli felelősségét támasztották alá. Mindezek fényében sem az ügyben érintett bíró, sem az iktatást végző irodavezető ellen nem indult fegyelmi eljárás, mert egyértelműen megállapítható volt, hogy az írnoknál volt az ügyben beérkezett fellebbezés, amelyet az írnok nem mutatott be a bírónak.
Ugyanakkor a törvényszék elnöke a bíró figyelmét felhívta, hogy az írnoki munkát a jövőben ellenőrizze.

– Milyen módon derült fény az elkövetésre; ellenőrzés, belső vizsgálat vagy külső szereplő jelzése útján?
Az ügyben fellebbezést benyújtó Nagykanizsai Városi Ügyészség jelezte a bíróságnak, hogy a fellebbezés folytán az I. fokú ítélet nem emelkedhetett jogerőre, és tájékoztatást kért. Az ügyészség átirata alapján került sor a belső vizsgálatra, amely feltárta a visszásságot.

– Az ügyfelek, akik megkapták a manipulált ítéleteket vagy határozatokat, kaptak-e bármiféle kompenzációt? Kaptak-e egyáltalán ily módon érvénytelennek tekinthető határozatot? Milyen módon tájékoztatták az érintett ügyfeleket a kialakult helyzetről?
A vádlott nem kapott manipulált ítéletet vagy határozatot (csak az ügyészség a jogerő valótlan megállapításáról). A vádlott „sérelme” annyiban áll, hogy a szabályszerű I. fokú ítéletet több mint egy év elteltével kapta kézhez.
Az ügyészség a történtekről a bíróság elnökének feljelentéséből szerezhetett tudomást.

– Megtudhatjuk-e milyen ügyekről bizonyosodott be, hogy a vádlott érvénytelen, hamis döntést hozott bennük? Első sorban nem a konkrét ügyek felől szeretnék érdeklődni, inkább csak a természetük iránt – ezek büntetőügyek, gazdasági ügyek, netán polgári ügyek?
Egyetlen büntetőügyről – az írnok csak a büntető ügyszakban dolgozott – van szó, melyben lopás vétsége volt a vád.

Kérdéseihez az alábbi kiegészítést fűznénk:

A fentiekből kitűnik – és az eljáró Kaposvári Járásbíróság, illetve a Kaposvári Törvényszék is azt állapította meg -, hogy a vádlott magatartása egy általa elkövetett ügyviteli mulasztás leplezésére szolgált. Az ügyészség által benyújtott fellebbezést az írnok elfelejtette bemutatni a bírónak, és amikor a jogerős határozatot kereste az ügyészség, a jogerő hamisításával próbálta menteni magát. Az írnok ellen a törvényben foglaltaknak megfelelően fegyelmi eljárás indult, amelyet a büntetőeljárás idejére, a jogerős döntésig fel kellett függeszteni. Mivel időközben az írnok felmondott, ezért – a vonatkozó jogszabályi előírás értelmében – a fegyelmi eljárásban a jogerős büntető határozat után nem szabható ki fegyelmi büntetés , csak a fegyelmi felelősség fennállta kérdésében kell dönteni.

Az eset abszurdnak mondható: az ügyészi fellebbezés bemutatása elmaradása – amely ügyviteli mulasztás csupán – leplezése végett készített hamis iratokat, követett el (tkp. értelmetlenül) bűncselekményt az írnok. Magatartása teljesen ésszerűtlen volt: számolnia kellett volna azzal, hogy a fellebbezést a bíróság érkeztette, lajstromozta, és hogy azt az ügyészség is számon tartja, tehát – logikusan gondolkodva – cselekménye lelepleződésében biztosnak kellett volna lennie. /Ezzel szemben az ügyviteli mulasztás a legrosszabb esetben sem eredményezhetett volna többet, mint fegyelmi büntetést./

Üdvözlettel:

Dr. Beznicza Árpád
sajtószóvivő
Zalaegerszegi Törvényszék

Hát, ejnye-bejnye… mint jogkövető magyar állampolgár, köteles vagyok ennek minden szavát elhinni, biztos, hogy igaz is, de azért közelebb érzem ezt az esetet egy Grimm-meséhez, mint a valósághoz. Mert mi is a baj? Az ügyészség visszavonta a saját fellebbezését, nyilván azért, hogy az írnokért felelős bíró ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, és ugye, azt nem gondoljuk, hogy egy írnok szabályszegése, mulasztása rögtön ott kezdődik, hogy három másodfokú bíró aláírásával másodfokú határozatot hoz, majd másik bíróság hamisított megkeresését színlelve eltünteti az aktát? Aztán a törvényszék elnöke a bíró figyelmét felhívta, hogy az írnoki munkát a jövőben ellenőrizze. Hát, talán korábban is illett volna – tudom, hogy az ilyesmi kivédhetetlen, de egyszerűen képtelen vagyok elhinni, miszerint ezt a dolgot minden feltűnés nélkül el lehetett követni. Ha igen, most átmegyek a Keletibe, és hazahozok a felső ingzsebemben egy korszerűbb mozdonyt, hátha azt sem veszik észre. És egyáltalán, hogy történt ez? Az elsőfokú határozatot az ügyészség megfellebbezi, majd az írnok hamisít egy másodfokú határozatot, az ügyészség jelzi, hogy nem lehet ilyen gyorsan jogerős az elsőfokú határozat, majd a főügyészség visszavonja a fellebbezést? Hol vannak az eljárási határidők? Tisztelettel: van egy időgépük vagy egyszerűen csak eltorzult a mátrix? Az már csak hab a tortán, hogy a bíró nem kereste az ítéletet, és az írnoknőt nem elbocsátották, hanem felmondott.

Ezek szerint tulajdonképpen nem is történt semmi.

Nincs itt semmi látnivaló, oszoljunk.

Vagy egyszerűen az történt, hogy az illetékes bíróságon mindenki azt csinált akkoriban, amit éppen akart, feltéve, hogy nem énekelt hangosan afgán néphimnuszokat, és nem kente be kocsikenőccsel a kilincset – ki tudja, egy ügyről van-e szó vagy többről, ki tudja, milyenekről – a hivatalos álláspont szerint megnyugodhatunk, csak egy kázus volt ilyen dubiózus. Hát, reméljük.

Az írnok felmondott, elítélték, felfüggesztették, senkinek nem lett semmi baja, csak nekem jut eszembe a vicc Kohn bácsiról, aki rajtakapja a feleségét Grünnel a diványon. „És mit tettél, mondd?” – kérdi tőle a barátja, Krausz. „Kidobtam!” „Az asszonyt? A Grünt? Mindkettőt?” „Nem. A díványt…”

Na, most is itt tartunk. Kidobtuk a díványt, nincsen semmi baj. Lehet tovább haladni.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV