Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Az adóhatóság hibázott, eltiporhatta az egyik legnagyobb húsgyárat?

Az adóhatóság is sáros az LMP szerint, hogy bedőlt az egyik legnagyobb húsüzem, a kapuvári húsgyár. A bíróság hatályon kívül helyezte a NAV sok százmilliós adóhiányt állító határozatát. A Kapuvári Hús Zrt. belerokkant, részben ebbe az ügye is.

Az LMP szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is felelős a kapuvári húsüzem csődjéért. Lengyel Szilvia, a párt vidékfejlesztési szakszóvivője közleményében a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság napokban hozott döntésére hivatkozva azt írta: a kapuvári húsüzem csődjében jelentős szerepet játszhatott, hogy a NAV jogtalanul állapított meg a cégnél több százmillió forintos adóhátralékot.

"Az LMP szerint a kormány felelőssége, hogy az adóhatóság valódi okok és következmények nélkül büntethet meg és tehet tönkre vállalkozásokat" - közölte Lengyel Szilvia, aki szerint az adóhatóságnak sokkal inkább a hálózatos áfacsalások felszámolásával kellene foglalkoznia, nem pedig magyar vállalkozások "alaptalan vegzálásával".

Az ügy

Egy hete jogerősen hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a NAV-ot, amely a jelenleg felszámolás alatt álló Kapuvári Hús Zrt.-nél több százmillió forintos adóhiányt állapított meg – közölte a Győri Törvényszék szóvivője múlt csütörtökön az MTI-vel. (A Kapuvári Hús Zrt.-vel foglalkozó cikkeinket itt találja összegyűjtve.)

Foltányi Árpád, a Kapuvári Hús Zrt. volt gazdasági igazgatója elmondta, hogy a bíróság a határozattal nemcsak neki, hanem a gyár volt dolgozóinak is "erkölcsi elégtételt szolgáltatott", mert bizonyítást nyert, hogy törvényesen dolgoztak. Emellett reményét fejezte ki, hogy a dolgozók elmaradt, mintegy 100 millió forintos bére kormányzati segítséggel végre rendeződni fog.

A Győri Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint a közigazgatási perben az első fokon eljárt adóhatóság a Kapuvári Hús Zrt. terhére 2011-re vonatkozóan visszamenőleg több mint 854 millió forint adóhiányt állapított meg (személyi jövedelemadó, áfa és eho), amely után 638 millió 745 ezer forint adóbírságot szabott ki 167 millió 542 ezer forint késedelmi pótlékkal és 500 ezer forint mulasztási bírsággal.

A NAV határozata szerint a Kapuvári Hús Zrt. és egyik beszerzési partnere között nem volt tényleges gazdasági tevékenység, a vállalat befizetései fiktívek voltak, a beszerzések közösségi beszerzésnek minősültek, így a Kapuvári Hús Zrt.-nek fizetendő áfája keletkezett. Emellett a NAV szerint az egyéni vállalkozóval kötött ügyletek láncértékesítésnek minősültek. A NAV az egyéni vállalkozóval kötött beszerzéseket közösségen belüli beszerzésnek tekintette

A Kapuvári Hús Zrt. fellebbezett az első fokú határozat ellen. A NAV másodfokon 652,4 millióra csökkentette a megállapított áfa-különbözetet, és 475 millióra mérsékelte a bírságot a 124,5 millió forintos késedelmi pótlék mellett.

A másodfokú eljárás a korábbi megállapítást részben tisztázatlannak tartotta, mert nem volt bizonyítható, hogy a befogadott számlák hitelesek-e, vagy láncügyről volt szó. Álláspontjuk szerint a Kapuvári Hús Zrt. adólevonási joga a vizsgált számlák tekintetében nem tagadható meg.

Az adóhatósági határozat ellen a Kapuvári Hús Zrt. a határozat megváltoztatását, hatályon kívül helyezését, új vizsgálat lefolytatását, valamint az adóbírság és a késedelmi pótlék hatályon kívül helyezését kérte. Indoklásuk szerint a NAV a Kapuvári Hús Zrt. gazdasági tevékenységét meghatározó tényleges és releváns tényeket, körülményeket figyelmen kívül hagyta, olyan megállapításai voltak, amelyeket nem támasztott alá.

A NAV a 2012. január 1 és október 3. közötti időszak bevallásait is megvizsgálta, és ezeknél - másodfokon - 57 milliós adóhiányt állapított meg, amely után 110 millió forint adóbírságot, 6,2 millió forint késedelmi pótlékot és 500 ezer forint mulasztási bírságot szabott ki. A Kapuvári Hús Zrt. ezzel a határozattal szemben is fellebbezett, a bíróság a kereseti kérelmeket egy eljárásban bírálta el.

A bíróság megítélése szerint nem volt bizonyított, hogy a Kapuvári Hús Zrt. és partnerei között nem jött létre gazdasági tevékenység, nem támasztották alá a fiktív árubeszerzés tényét és az egyéni vállalkozó, valamint a felperes érdekeltségi körébe tartozó két kft. árubeszerzésére tett eltérő adóhatósági megállapításokat.

 

 

Emberek, beszélnünk kell Állam bácsiról!

Ez történt a gazdaságban az év 20. hetében
Mi történt a magyar gazdaságban a héten? Kik örülhetttek a legjobban, és mik voltak a legnagyobb bukták? Röviden összeszedtük, hogy képben legyen, de az sem utolsó, hogy kevésbé tudják majd varázsgombával és pulzáló mágnessel befolyásolni, ha végigolvassa ezt a cikket. Heti gazdaság.

Mi volt a három legfontosabb téma a héten?

  • A jegybank 0,15 százalékponttal csökkentette az alapkamatot kedden, így jelenleg már 1,65 százalék az irányadó kamat. A piac nagyjából ekkora vágást várt, és a jegybank egyre nyíltabban beszél arról, hogy ezúttal akár a piac által várt 1,5 százaléknál is lejjebb lesz a mostani kamatcsökkentő ciklus alja. A forint egyébként jól viselte a vágást.
  • Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke egy interjúban arról beszélt, hogy az ÁSZ vizsgálataiból az derült ki, hogy állami cégek tragikusan sok pénzt pazarolnak el, ami akár tízmilliárdba is kerülhet az adózóknak. Domokos szerint az állami cégekben sokkal erősebben kéne alkalmazni a versenyszférában megszokott alapelveket, de az állami szervek részéről is megújulás kell, hogy hatékonyabb legyen a felügyelet.
  • A rendőrök feloldották a Buda-Cash Brókerháznál vezetett értékpapírszámlák zárolását, ezzel pedig megkezdődhet a károsultak kifizetése. Szintén brókerügy, hogy május végével távozik a Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója, Farkas Péter. Farkas konfliktusos időszak után hagyja ott a Bevát, a szervezet a kártalanítások kapcsán került vitába a jegybankkal, de a dolog végül Matolcsyék szája íze szerint rendeződött.

Kik voltak a legnagyobb nyertesek?

  • Orbán Viktor legidősebb lányának férje, Tiborcz István, akiről csütörtökön először az derült ki, hogy minden olyan cégét eladta, ami közbeszerzéseken indult vagy indulhatott volna. Aztán az is kiderült, hogy a Várkert-bazár és a Bálna építőjének, Paár Attilának adta el a Green Investment & Solutions Kft.-t, amin keresztül a gyanúsan túl sok közbeszerzést elnyerő Eliosban volt tulajdona. Egyébként azt a céget, amin keresztül a keszthelyi kikötőt vette, már korábban eladta. És hogy miért nyertes?  Mert a cégbíróságra leadott iratok alapján úgy tűnik, a cég eladása előtt még vastag osztalékot tudott kivenni a vállalkozásból.
  • Demján Sándor üzletfelei, akiket az építőipari cégének, az Arcadomnak a csődje nagyon rosszul érintene, de a vállalkozó magánpénzből menti ki őket.
  • És a csütörtök, illetve a péntek, ami pedig a vasárnapi zárva tartást nyerte meg. 20 százalékkal többet vásárolnak ugyanis ezeken a napokon a boltokban Magyarországon a rendelet életbe lépése óta, de még szombatonként is 18 százalékkal nagyobb a forgalom.

És a legnagyobb bukták?

  • Az például elég nagy bukás, hogy ha a dolgok nem változnak, még 15 évig bírja a magyar nyugdíjrendszer. 2060-ra ugyanis kétmillióval kevesebb járulékfizetőnek kellene eltartania közel 400 ezerrel több nyugdíjast, mint most, de csak 2030-ig lesz a jelenlegi formájában finanszírozható a rendszer.
  • Azt viszont már rövid távon is megérezhetjük, hogy 4,5 százalékkal estek a beruházások (csak a volumenük, tehát a növekedés azért még megmaradt) a tavalyi első negyedévhez képest az év első három hónapjában. Miért?  Mert jóval kevesebb az uniós pénz, mint eddig, az egyik legfontosabb magyar iparág, a feldolgozóipar stagnált, minden más viszont visszaesett. Ha ez így marad, a pedig a növekedésen is látszódni fog.
  • A ruhaboltok pedig a legnagyobb vesztesek a boltok közül: az utóbbi négy évben sorra dőlnek ki, ez a folyamat az utolsó évben pörgött fel leginkább.

A tőzsdén a Mol papírjai buktak igazán nagyot, ehhez képest a Magyar Telekom visszaesése szinte láthatatlan. Egyébként a Richter, az OTP és a BUX alapján az egész tőzsde jó hetet zárt.

20. heti záró 19. heti záró
BUX 22 387 22 190
OTP 5700 5640
Mol 14 715 15 000
Richter 4600 4555
Magyar Telekom 416 420

Mi akadt a hatóságok hálójába?

  • A múlt hétvégén először az uberes sofőrök, de a cég regionális vezetőjétől azt tudtuk meg, hogy nem terveznek kivonulni, sőt igyekszenek a kormánnyal tárgyalva elérni, hogy az autómegosztásra épülő üzletmodellt, mint az Uber és a Wundercar, a taxiscégekre vonatkozótól eltérő rendeletben szabályozzák.
  • A Varga gyógygombákat áruló cég, amit azért meszeltek el, mert úgy reklámozták a gombájukat, hogy az bármennyire is képes meggyógyítani az embert, miközben egyáltalán nem.
  • És a pulzáló mágneses matracokat hirdető cég is. A matrac a varázsgombához hasonlóan semmit nem gyógyít. A GVH hatmillióra bírságolta a Varosetta Kft.-t.
  • De azért arról se feledkezzünk meg, hogy a NAV hamis legót fogott Miskolc belvárosában, illetve húsos bűnözőket is lebuktattak, akik 400 millió forintnyi áfát nem fizettek be.

Mindeközben külföldön:

És ezt se hagyja ki:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar "fasiszta falusi diktátoron" akadtak ki a németek

A Die Zeit című német liberális hetilap egy Érpatakról szóló dokumentumfilmmel kapcsolatban közölt kommentárt az online kiadásában.

Klaus Harpprecht Az EU-nak végre fel kell lépnie az Orbán-rezsimmel szemben című írásában kiemelte, hogy "sehol nem sértik az európai alapértékeket annyira szándékosan és állandóan, mint Magyarországon".

Kifejtette: alig telik el hét a magyarországi roma kisebbség elleni újabb "diszkriminációról", vagy Orbán Viktor egy újabb "provokációjáról" szóló riasztó hír nélkül, így "rejtély", hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy az Európai Tanács "türelme miért nem fogyott el már régen", hiszen "a legnagyobb higgadtsággal meg kell állapítani", hogy Magyarországon "nap mint nap" megsértik az EU erkölcsi alapját képező emberi jogokat.

A szerző a WDR regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság A falusi diktátor – fegyelmezés és rend az új Magyarországon című érpataki dokumentumfilmjével kapcsolatban egyebek között hangsúlyozta, hogy "Orbán miniszterelnök és kormányának tagjai ujjukat sem mozdítják a fasiszta falusi zsarnokok feltartóztatásáért".

Úgy vélte, "elviselhetetlen, hogy egy uniós tagországban megtűrnek kvázi-fasiszta falusi diktátorokat, akik nap mint nap megsértik a roma kisebbség jogait". Hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak vizsgálnia kell, "eljött-e az idő" egy büntetőeljárásra, vagy egy kizárási eljárásra, a kereszténydemokratáknak pedig az Európai Parlamentben "végre fel kell mondaniuk" az együttműködést a Fidesszel, "ezzel a félig autoriter, már csak részlegesen demokratikus csapattal".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az LMP nyilvánosan osztaná ki Fazekas Sándort

Nyilvános vitára hívja a földművelésügyi minisztert Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője: nem fogják hagyni, hogy a minisztérium "alaptalan és hazug vádaskodása" elterelje a figyelmet a lényegről, a kormány "elhibázott és káros agrárpolitikájáról".

A politikus kezdeményezéséről az LMP vasárnap közleményben tájékoztatta az MTI-t. Ebben azt írták: Fazekas Sándor sokadszorra sem adott magyarázatot arra, hogy a kormány miért csak beszél a kisgazdálkodók támogatásáról.

A miniszter szerintük válaszadás helyett "hazug vádakkal támadta meg Sallai R. Benedeket". Emlékeztetnek: a Földművelésügyi Minisztérium azt állítja, hogy Sallai R. Benedeknek azért nincs joga kritizálni a kormányzati birtokpolitikát, mert ő maga is haszonélvezője földbérlőként.

A képviselő szívesen válaszol minden kérdésre, de továbbra is inkább a birokpolitikáról szeretne beszélni – írták. Hozzátették: "a kormány leggyengébb láncszemeként működő" tárca mindent elkövet, hogy ne kelljen a Földet a gazdáknak programról és a területalapú támogatásokról beszélnie, sem arról, "megfelel-e agrárminiszternek olyan ember, aki azt sem tudja, hogy a saját megyéjében hány birka van".

Az LMP vitatja, hogy a kisbirtokosok erősödnének. Azt írták: az agrártámogatások többsége milliárdosokhoz és alacsony foglalkoztatási hatású üzemekhez kerül, de azoknak szerintük a "fideszes haveri kör is fontos haszonélvezője".

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Visszaestek a beruházások

Azt, hogy egy ország hosszabb távon milyen növekedési, foglalkoztatási helyzetben lesz, hogyan alakul mondjuk a nettó export és a különféle gazdasági egyensúlyi mutatók, nagymértékben az határozza meg, hogy sok vagy kevés beruházás van épp folyamatban - hosszú távon ugyanis ezek hozhatják el a fejlődést, a felzárkózást. A KSH első negyedéves statisztikái szerint nálunk a sok örömteli makromutató ellenére éppen szerencsétlenül alakul ez a dolog: 4,5 százalékkal estek a beruházások a tavalyi első negyedévhez képest.

Miért?

Uniós pénz kevesebb jön, mint a választási évben - tavaly éves átlagban is jó nagy ugrás volt a mutatóban -, tehát nagyjából borítékolható volt a visszarendeződés. A feldolgozóipar, aminek egyébként a legnagyobb súlya van, stagnált, minden más azonban visszaesett. Például a szállítás, raktározás volumene 8,3 százalékkal csökkent, mert visszaestek a vasút- és autópálya építések, de kevesebb az oktatásba és az egészségügybe jutó forrás is - előbbiben 26 százalékkal, utóbbi területen 29 százalékkal esett vissza a mutató. 

A kisebb súlyt képviselő gazdasági ágak közül óriásit, 32 százalékot csökkentek a beruházások például a pénzügyi, biztosítási tevékenységeknél. 

A nemzetgazdasági beruházások teljesítménye

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Heisler: Erő helyett figyelem, ezt kérjük Magyarországtól

Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet - hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán.

Heisler András a városból és környékéről elhurcolt zsidóság előtt tisztelgő megemlékezésen azt mondta: soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy a xenofóbiát.
   
Az antiszemitizmussal kapcsolatban hangsúlyozott miniszterelnöki zéró tolerancia nem egyeztethető össze sem a kocsmai, sem az intellektuális zsidózással, de "az ország zsidó polgárait kifosztó, jogaikat eltipró, tömeggyilkosságokban bűnrészes, vagy csak egyszerűen antiszemita gondolkodású egykori közéleti személyek politikai elismerésével sem" - mondta. A Mazsihisz elnöke hozzátette: a zéró tolerancia "nem tűri meg Hóman Bálintnak, Horthy kultuszminiszterének, a jogfosztás emblematikus alakjának akadémiai rehabilitációját sem".
    
A Fővárosi Törvényszék perújítási eljárásban március 6-án bűncselekmény hiányában felmentette fel Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól, egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket.
   
Hóman Bálint 1918-ban lett az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1929-ben pedig rendes tagja, az MTA 1945-ben kizárta a tagjai közül.
   
Lovász László, az akadémia elnöke a Népszabadságban nemrég megjelent, Hóman Bálint esetleges akadémiai rehabilitációjára vonatkozó felvetésre, mely szerint "sokan tartanak Hóman Bálint akadémiai rehabilitációjától, mondván, ez is a lappangó fasizmus előretörésének jele, hiszen egy háborús bűnösként elítélt, szakmailag ugyan kiváló, ám emberileg gyenge, a zsidótörvények előkészítésében aktív szerepet vállalt és Szálasiékkal a végsőkig kitartott embert helyeznének vissza jogaiba", azt válaszolta: "a szakmai és emberi szempontok valóban ellentmondanak. Úgy látom, ettől a vitától előbb-utóbb nem lehet elzárkózni. Hajdan Glatz Ferenc és Kosáry Domokos is támogatta a rehabilitációt, és mert informálisan egyes tagok már felvetették, meg kell vizsgálnunk, ma is fennáll-e a kizárás indoka. A magam részéről egyértelművé teszem, ha e javaslatot az akadémikusok egy része benyújtja és szavazunk erről, az Akadémiának akkor is teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte említett elvektől".
   
Heisler András vasárnapi nagykanizsai beszédében emlékeztetett, hogy a második világháború idején 450 ezer embert vagoníroztak be Magyarországon, és talán sehol a világon nem sikerült azóta sem "e soha meg nem bocsájtható logisztikai feladatot ilyen hatékonysággal végrehajtani".     
   
Felidézte az egyik alföldi településen az 1900-as évek elején élt Schwarz Sándor történetét, aki 70 hold földön mintagazdaságot alakított ki, a környék gazdái, tanárok és diákok tanultak tőle, elismerték a munkásai. A zsidótörvények miatt azonban mindenét elvették, és ez a dráma a "zsidóság kirablásának történetét modellezi".
   
"Előbb csak antiszemita közbeszéd, majd a numerus clausus, aztán a zsidó vallású egyetemisták hallgatói arányának hatszázalékos maximumát Hóman Bálint kultuszminiszter kiterjesztette a középiskolásokra is". Ezután, szintén Hóman törvényjavaslata alapján, a zsidó diákok szegregálását írták elő - sorolta.
   
A holokauszt a huszadik század legsötétebb időszaka, az egész emberiség szégyene, a zsidók módszeres kisemmizése pedig a század "legnagyobb és legaljasabb rablásának története" - mondta Heisler András.
   
A Mazsihisz elnöke azt szorgalmazta, hogy a zsidóság és a kereszténység gazdag közös lelki öröksége és a huszadik századi tragédia fájdalma "vezessen új kapcsolatokra zsidók és keresztények között." Új jövőt kell építeni, amelyben "ne legyenek zsidóellenes érzelmek a keresztényekben és keresztényellenes érzelmek a zsidókban". "Erő helyett figyelem, ezt kérjük Magyarországtól" - emelte ki Heisler András.
   
Az évtizedek óta használaton kívül, csak alkalmi rendezvényekre megnyitott nagykanizsai zsinagógában tartott megemlékezésen Tasnádi Endréné Weisz Éva túlélőként két felnőtt unokájával közösen olvasta fel gyermekkori visszaemlékezését. Megemlítette, hogy 2700 embert hurcoltak el Nagykanizsáról és környékéről, de csak nagyon kevesen térhettek haza a lágerekből.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Folyamatosan panaszkodnak a magyar szabályozásra a külföldi cégek

Új eljárás indulhat Magyarország ellen, méghozzá most az egyik legfurcsábban kitalált válságadónk miatt. A Lázár János barátait, a Continental céget éppenséggel remek helyzetbe hozó dohányipari különadó ez.

Az új adó gyakorlatilag egyetlen cégméretnek biztosít jelentős versenyelőnyt nem csak a nála nagyobb, de a nála kisebb cégekkel szemben is.

Az eljárás várható elindításáról Elżbieta Bieńkowska, az EB belső piacért felelős tagja beszélt a Világgazdaságnak. Elmondta még, hogy "nem szeretnénk, ha úgy tűnne, automatikusan indítjuk az újabb és újabb eljárásokat, ám tény, a külföldi cégek hátrányosabb megítélésével kapcsolatos panaszok folyamatossá váltak, ami általánosságban rontja az ország megítélését Európában."

Szerinte a roamingdíjak megszüntetéséről még hosszú csatározások várhatók, ahogy az Uber szabályozásáról és a németországi minimálbérről is még sokat fognak egyeztetni. És elvileg szeretnének egy olyan listát, ami összehasonlíthatóvá tenné, hogy az egyes országokban mekkora az egyes ágazatokat érintő összteher.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ápolókkal dulakodott, megsérült egy nő a Szent Imre Kórházban

Az ápolók megüthettek egy súlyos beteg, pszichiátrián, zárt osztályon kezelt nőt a budapesti Szent Imre Kórházban – hangzott el a TV2 híradójában.

A családtagok fotókat is csináltak és azt mondják, más betegekkel is így bánnak, miközben a főorvos szerint a közveszélyes beteg támadt az ápolókra és miközben megfékezték, megsérülhetett. Mindkét fél feljelentést tett.

 

 

Szentmise Orbán szülinapjára (Paródia)

Sikerült bejutni Orbán születésnapi szentmiséjére

 

 

Szeretetkör és köcsögözés - így tüntettek az "Orbán-mise" ellen

Fura indulatok nyilvánultak meg, amikor pár tucat tüntető igyekezett gyűlt össze a templomnál, ahol hálaadó misét mutattak be Orbán Viktor születésnapján.

 

 

"Orbán Viktorért mindennap imádkozunk"

Ma van a miniszterelnök születésnapja. Egy fővárosi kápolnában vasárnap délelőtt e jeles alkalomból imádkoztak Orbán Viktorért. Katz riporter is elment az eseményre.

 

 

Soha nem akarok olyan szülinapot, mint amilyen Orbán Viktoré

A miniszterelnök egy hálaadó szentmisét kapott születésnapjára, de a fanatikus orbánisták ünnepét igyekeztek elrontani a még fanatikusabb tüntetők. Forgatni sajnos nem lehetett a templomon belül.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust”

Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet – hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán.

Heisler András a városból és környékéről elhurcolt zsidóság előtt tisztelegve tartott megemlékezésen azt mondta: soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy a xenofóbiát.

Az antiszemitizmussal kapcsolatban hangsúlyozott miniszterelnöki zéró tolerancia nem egyeztethető össze sem a kocsmai, sem az intellektuális zsidózással, de „az ország zsidó polgárait kifosztó, jogaikat eltipró, tömeggyilkosságokban bűnrészes, vagy csak egyszerűen antiszemita gondolkodású egykori közéleti személyek politikai elismerésével sem” – fogalmazott. A Mazsihisz elnöke hozzátette: a zéró tolerancia „nem tűri meg Hóman Bálintnak, Horthy kultuszminiszterének, a jogfosztás emblematikus alakjának akadémiai rehabilitációját sem”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megbukott a nemzeti konzultáció gyűlöletkampánya

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megbukott a nemzeti konzultáció, mivel az eddig visszaküldött kérdőívek száma alapján a "Fidesz mindenre elszánt hívei" is semmibe veszik ezt a "gyűlöletkampányt".

Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője ezt arra reagálva mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján, hogy korábban Kovács Zoltán kormányszóvivő bejelentette, mostantól interneten is kitölthetők a nemzeti konzultációs kérdőívek, amelyekből eddig 200 ezret küldtek vissza az állampolgárok.

A DK szerint a kormány "gyűlöletet kelt a nyomorult sorsú bevándorlókkal szemben", ezért felszólítják a kabinetet, hogy a konzultációra szánt pénzeket inkább a bevándorlók megsegítésére fordítsa. Az emberi érzéseknek, az irgalomnak és a felebaráti szeretetnek is ez a parancsa – mondta a szóvivő, aki szerint az interneten beküldött kérdőíveknek sem hisznek majd, mert azokat még könnyebb meghamisítani.

Gréczy Zsolt emellett bejelentette, nem támogatják az Együtt bevándorlás kérdésében kezdeményezett népszavazási javaslatát. "Felesleges ötmilliárd forintot kidobni az ablakon, ennyibe kerül ugyanis egy népszavazás" – mondta.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja csütörtökön jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez hét, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációban szereplő kérdésről.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kovács Zoltán: Ha Csádban van probléma, ott kell kezelni

Online is kitölthető a nemzeti konzultáció a bevándorlásról, derült ki Kovács Zoltán kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján vasárnap. Kovács szerint bár van olyan országrész, ahova még nem jutottak el a kérdőívek, az előzetes adatok szerint eddig 200 ezren küldték őket vissza. Arra a kérdésre, hogy azért nyitnak-e online felületet, mert túl kevésnek tartják ezt a számot, azt mondta,

Július 1-jéig pontosan egy hónap van hátra, arányait tekintve rendben vagyunk.

Elhangzott még, hogy a következő napokban tájékoztató kampányt indítanak a magyar kormány álláspontjáról. Előzetesen annyit árult el az alapelvekről, hogy „mindenképpen tiszteletben kell tartani az adott kormány kultúráját, a törvényeket”, és nem veszélyeztethetik a bevándorlók a magyar emberek munkahelyét.

Kiderült még, hogy

  • tudják, hogy nem tudományos kutatás módszertana alapján zajlik a felmérés, de
  • ennek ellenére hivatkozni fognak az eredményére kül- és belföldön egyaránt, és
  • az internetes felületen (nemzetikonzultacio.kormany.hu) az adatok védelmére nagyon odafigyelnek,
  • viszont azt nem tudják megakadályozni, hogy valaki kétszer vegyen részt (online és offline), de bíznak a magyarok jóhiszeműségében.

Mivel a konzultáció a megszokott rávezetős kérdésekkel operál, máris borítékolhatónak tartják, hogy az eredmények alapján a magyar kormány képviselni fogja tudni azt az áláspontot, hogy „az a kvótarendszer, amit az Európai Bizottság a tagállamok elé tárt, nem elfogadható Magyarország számára”.

Kovács: 56-tal ezt ne mossák össze

A kormányszóvivő szerint a média előszeretettel mossa össze a menekülteket a "gazdasági bevándorlókkal". Azt pedig egyenesen kikérte magának, hogy a magyar határt átlépő migránsokat az 56-os magyar menekültekhez hasonlítsák. (Igaz is, nem szovjet, hanem tálib leszámolásra számíthatnak például az Afganisztánból menekülők, a szírek pedig lassan már maguk sem tudják követni, éppen milyenre.)

Kovács emlékeztetett: május végéig 45 ezer fölött van a menedékkérelmet benyújtók aránya, az év végére akár a 100 ezret is elérheti. Valójában ezeknek az embereknek több mint 90 százaléka amint teheti, továbbáll Nyugat-Európába. A szabály azonban az, hogy ha ott elkapják őket, Magyarországon kell elbírálni menedékkérelmüket, ha itt kapták el őket először. Magyarországra földrajzi elhelyezkedése miatt arányaiban sok menedékkérő érkezik, "az események nagyon gyors fellépésért kiáltanak" – hangsúlyozta a szóvivő. Mint mondta, a hosszú hétvége alatt tobb mint 1000 illegális határátlépőt fogtak el.

Kovács szerint a magyarok, akik külföldön vállalnak munkát, jelentős mértékben hazajönnek, ráadásul sokuk küld haza pénzt, ezért a szóvivő szerint rájuk úgy tekintenek, mintha itthon dolgoznának (ha nem volt meg még, ehhez jó tudni, hogy a fideszesek szerint nincs kivándorlás, a magyarok szerint a kivándorlás viszont sokkal nagyobb gond, mint a bevándorlás). A szóvivő elmondta: 

A forrásánál kell kezelni a problémát, ha Csádban, Maliban, Eritreában van probléma, ott kell kezelni.

ENSZ: Rávezető kérdések

Bár a kormány kommunikációjában egyértelműen nekiment migránsoknak, nem minden magyar xenofób, voltak, akik papírhajót hajtogattak a nemzeti konzultációs kérdőívekből. A demonstráción Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő a tüntetésen azt mondta: a vitát, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök rá akar "kényszeríteni" Magyarországra és az Európai Unióra, és amelynek része a nemzeti konzultációnak nevezett "uszító irat" is, már régen lefolytatták Európában.

Az nem megy, hogy belépünk egy előnyöket biztosító klubba, aztán megpróbáljuk megpuccsolni a klub alapszabályát

– mondta, hozzátéve, hogy az ilyen bunkó klubtagok előbb-utóbb az ajtón kívül találják magukat. Barna Margit, a MigSzol aktivistája emlékeztetett: a nemzeti konzultáció 900 millió forintba került, az összeg - tette hozzá - körülbelül a fele annak, amelyet az állam évente az egész menekültügyre költ.

A rendezvényt szervező csoport azt akarja, hogy ne csak a menekülteknek, hanem a melegeknek és a leszbikusoknak se kelljen félniük Magyarországon. Követeléseik között szerepel továbbá az oktatás és az egészségügy fejlesztése. Nemrég az is kiderült, hiába kampányolnak vele, súlyos következményekkel járna, ha a kormány bezáratná a debreceni menekülttábort, ahonnak helyszíni riportunkat itt találják, a táborban uralkodó körülményekről itt írtunk.

Perverznek nevezték

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is felemelte a szavát az idegengyűlölet egyre gyakoribb magyarországi megnyilvánulásai ellen: aggodalmasnak nevezték, hogy a nemzeti konzultáció „rávezető jellegű kérdéseiben” a menekülteket veszélyforrásként tüntesse fel.

Példaként említették, hogy a nagy költséget felemésztő konzultáció kilencedik kérdése azt sugallja, hogy Magyarországnak lehetőséget kellene kapnia, hogy a határait nem szabályosan átlépő embereket a lehető leghamarabb hazaküldje. Ezzel szemben a Magyarországra érkezők között, bárhogy lépjenek is az országba, számos menekült van, akinek az élete a saját hazájában veszélyben forog.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció intoleranciát szít, a brüsszeli Szakszervezeti Konföderáció egyenesen perverznek nevezte, hazai társadalomkutatók szerint pedig minden, csak nem konzultáció.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kemény kérdéseket kap a kormány hétfőn

Az Országgyűlés ezúttal hétfőn fejezi be kéthetes ülését, a képviselők – a márciusban kialakított új munkarendnek megfelelően – kérdéseket, azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak.

Az ülésnap 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket a kormányhoz címzett kérdések és azonnali kérdések követnek. A parlament honlapján elérhető információk alapján a fideszes Mengyi Roland arról kérdezi a külgazdasági és külügyminisztert, hogy miként segítheti Miskolc fejlődését egy szingapúri beruházás keretében épülő új gyár.

A szocialista Korózs Lajos az emberi erőforrások miniszterétől vár választ arra, hogy miért csökken jövőre a kábítószer-megelőzésre fordított költségvetési forrás. „Hány embernek kell még bekattannia, hogy Önök észbe kapjanak?”– írja az ellenzéki politikus kérdésének címében.

A jobbikos Lukács László szintén Balog Zoltánhoz fordulva azt kérdezi, hogy a „félbehagyott” sportkórház lesz-e az új budapesti nagy kórház, míg az LMP-s Szél Bernadett és Schmuck Erzsébet közös kérdésének címe: „Ki fizeti a rezsiháború veszteségeit?”

Az ülés második hetében ezúttal sem tartanak vitákat, illetve nem lesznek határozathozatalok sem.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ma három új polgármestert választanak az országban

Három településen tartanak ma időközi polgármester-választást: Nyírkátán, Szúcs községben és Udvariban.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírkátán azért kellett időközi önkormányzati választást kiírni, mert a község tavaly októberben megválasztott vezetője, Jeney Sándor (Fidesz-KDNP) februárban elhunyt. Kerekes Imre, a Nyírcsászári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a választásra jogosult 1 489 szavazó két szavazókörben adhatja le voksát, a helyi általános iskolában. A tisztségért három jelölt indul: Lakatos Sándor Attila (független), Nyeste András (Munkáspárt) és Oláhné Kocsis Margit (Fidesz-KDNP).

A Heves megyei Szúcs községben az eddigi vezető, Egyed Zsigmond (független) február 28-i hatállyal lemondott tisztségéről, ott emiatt lesz vasárnap időközi polgármester-választás. Benkár József, a település jegyzője az MTI-nek elmondta, négy jelölt közül lehet választani: Németh Zoltán a Munkáspárt színeiben méretteti meg magát, míg Kökény Béla, Gombár Józsefné és Tóth Tamás Lászlóné függetlenként indul. A településen 333 választásra jogosult ember él. Beszámolónkat Szúcs bizarr politikai klímájáról itt olvashatja.

A Tolna megyei Udvariban pedig azért tartanak időközi önkormányzati választást, mert tavaly októberben nem sikerült polgármestert választani, az egyetlen jelölt ugyanis a voksolás előtt nem sokkal visszalépett. A településen így időközi polgármester-választást tűztek ki, azonban a február 8-ára kitűzött voksolás is elmaradt, mert senki nem jelentkezett a tisztségre. A helyi választási bizottság ezek után újabb időközi választást írt ki, május 31-ére. Tokainé Mézes Mária, a helyi választási iroda vezetője az MTI-nek elmondta: a választáson Peszt Attila független ügyvivő polgármester és Szabó Katalin független jelölt indul, a 333 lakosú településen 284 választó voksolhat.

Szavazni reggel hattól este hét óráig lehet. A polgármester-választáson az a jelölt nyer, aki - a megjelent szavazók számától függetlenül - a legtöbb voksot kapja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincs magyar politikus az Oroszországból kitiltottak között

Oroszország 89, a politikáját bíráló politikust, közéleti személyiséget, valamint katonai és titkosszolgálati tisztségviselőket kitiltott az országból.

A finn közszolgálati rádió nyilvánosságra hozta a listát, amelyen 18 lengyel, 9 brit, 8 svéd, 8 észt, 7 litván, 7 német, 5 lett, 5 román, 4 francia, 4 cseh, 4 dán, 3 holland, 2 belga, 2 spanyol, 1 bolgár, 1 finn és 1 görög személy neve szerepel.

Több európai szóvivő megalapozatlannak és önkényesnek nevezte a „feketelistát”, amelyet hivatalosan soha nem tettek közzé.

A német kormány magyarázatot és felvilágosítást kér Moszkvától a listán szereplő német politikai személyiségekkel kapcsolatosan. A német külügyminisztérium szerint az érintetteknek joguk van tudni, hogy milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba.

Mint ismeretes, még márciusban az Izvesztyija azt állította, hogy 15 magyar állampolgár – köztük egy volt kormányfő is – szerepel a kitiltottak listáján. Most kiderült, Magyarországról senki sem érintett.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megnyílt a föld Zalában: óriási kráter keletkezett a falu mellett

Elképesztő természeti jelenséget fotózott a Zala megyei Gelsesziget közelében az MTI riportere.

Egy repceföldön hatalmas kráter keletkezett. A félelmetes gödör több mint 80 méter hosszú, helyenként 7 méter széles és ugyanilyen mély.

Szakemberek szerint a gödör egy földalatti vízmosás miatt keletkezett a sok földmunkától fellazult földben.

A helyiek szerint a kráter bár lassan, de folyamatosan mélyül és tágul.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Halálra késeltek egy nőt Pápa belvárosában

Megöltek egy nőt vasárnap délután Pápa belvárosában, a rendőrök néhány percen belül elfogták egy férfit, akit a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak – közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletes sajtószóvivője az MTI-vel.

Frankó Marianna elmondta: egy 27 éves kállói nőt késeltek meg, a helyszínen belehalt sérüléseibe. Az állampolgári bejelentésre érkező pápai rendőrök néhány percen belül elfogták a gyanúsított férfit.

A szóvivő közölte, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható 35 éves, szintén kállói férfit előállították a Pápai Rendőrkapitányságra, ahol tart a kihallgatása.

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
 
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
MAGYARÍTÁSOK
Magyaritások

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV