Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Lecsapott a vihar Budapestre

Budapestre háromnegyed öt körül érkezett meg az a vihar, ami addig Nyugat-Magyarországon tombolt.

A fővárosban is folyamatosan riasztják a tűzoltókat

A fővárosban számos riasztást kaptak a tűzoltók a heves zivatarok okozta fennakadások miatt.

Kolozsi Péter elmondta: jellemzően kidőlt fák, megrongálódott épületek miatt kérték a tűzoltók segítségét. Sok helyen a heves esőzések miatt az utakon hömpölyög a víz, emiatt áll, vagy csak lépésben halad a forgalom.

A katasztrófavédelem azt kéri, hogy aki teheti, maradjon otthon. Az útközben lévőknek pedig azt ajánlják, hogy biztonságos helyen parkoljanak le.

Az MTI helyszínről származó információi szerint a XIX. kerületi Wekerletelepen több mellékutca járhatatlan. A Határ út XIX. kerületi részén jelenleg egy-egy sávban haladnak a járművek, mert kidőlt fák és villanyoszlop akadályozza a közlekedést. A József Attila telepen is több fa kidőlt a viharos szél miatt.

A BKK Facebook-oldalán közölte, hogy a Csepeli (7-es) HÉV nem közlekedik, mert fa dőlt a felsővezetékre, az 52-es villamos helyett pótlóbusz jár a Nagysándor József utca és Pesterzsébet, Pacsirtatelep között, a 88-as, a 140-es, a 140B, a 172-es és a 272-es autóbusz a külső végállomások felé rövidített útvonalon közlekedik fakidőlés miatt. A Libegő sem jár.

Az 1-es villamos helyett a Közvágóhíd és a Puskás Ferenc Stadion között, a 3-as helyett az Ecseri út és a Gubacsi út között, a 47-es helyett Újbuda-központ és a Városház tér, a 41-es helyett pedig szintén Újbuda-központ és a Kamaraerdei Ifjúsági Park között pótlóbusz jár.

Fennakadások vannak a 77-es, 78-as, a 81-es és a 82-es trolibusz vonalán is.

Az Időkép fotóján látszik, hogy kidőlt egy fa a Dózsa György úton.

De nem csak ott.

A hvg.hu olvasója egy összedőlt házról küldött fotót, Kelenföldről.

Még nincs is kész a tanulmány, ami alapján megszavazták az olimpiát

A kormány és a Jobbik nemrég megszavazta, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpiára. 

A döntést egyetlen magvalósíthatósági tanulmány igazolta volna, a budapesti olimpiarendezésről a PricewaterhouseCoopers (PwC) készített a hivatalos hírek szerint egy 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt. Amit azonban azonnal titkosítottak, és csak egy 100 oldalas vezetői összefoglalóból ismerhetőek meg részletek valamennyire. Külön érdekes, hogy miről vitatkozhattak érdemben a parlamentben, ha a kormányon kívül senki nem tudhatott semmilyen érdemi számítást.

A MOB is nagyon titkolná

A MOB elzárkózott a hatástanulmány nyilvánosságra hozásától. Pataki Márton, az Együtt politikusa hiába kérte, Borkai Zsolt MOB-elnök azzal a cseles érvvel hárította el a kérést, hogy a hatástanulmány nem adat, így az adatkérésre vonatkozó szabályoknak sem kell megfelelni.

Az elég durva lenne, ha egy hatástanulmány nem tartalmazna adatot, de szerencsére ez csak egy nyilvánvaló hülyeség, előbb-utóbb úgyis ki kell adniuk. Csak úgy látszik, hogy minden eszközzel húzni kell az időt.

Ezt mi is nagyon érdekesnek találtuk, és ha már több ezer milliárd forintot kívánunk elkölteni erre a tanulmányra hivatkozva, akkor megpróbáltuk kikérni a megrendelőtől, a Miniszterelnökségtől a titkos papírt közérdekű adatigényléssel. 

Sajnos hiába, most megjött a Miniszterelnökség válasza, amiből kiderül, hogy ami alapján elvileg döntött Budapest és a parlament, az még nincs is kész.

Megkérdeztük a tanulmányt készítő PwC-t is, hogy szerintük kész van-e a tanulmány. Azt válaszolták, hogy teljesen elkészült, de csak a megrendelő adhatja ki.

A döntést megalapozó egyetlen tanulmány megismerése azért lenne igen fontos, mert az elmúlt 50 évben talán egy kivételével nem tudni olyan olimpiáról, amit gazdaságilag megérte volna megrendezni, már ha egyes kivételezettek korrupcióból eredő hasznait nem számoljuk külön.

Hivatalosan jelölődtünk

Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hivatalosan is benyújtotta szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti rendezésének pályázatára, írja közleményében a MOB.

Los Angeles, a speciális

1984-ben Los Angeles rendezte a nyári olimpiát, és egyes számítások szerint ott végül sikerült pluszba hozni a rendezvényt. Ez az az olimpia egyébként, amit a szovjet blokk döntő részével együtt mi is bojkottáltunk.

A szűken véve négymilliós, peremterületeivel együtt 12 milliós Los Angeles egyedüli pályázó volt az akkori olimpiára, mert az előző, moszkvai olimpiai a szokásos buktáknál is lényegesen nagyobb anyagi katasztrófája után senki nem akarta megrendezni azt. Ezért ott Los Angeles diktált szinte minden rendezési feltételt, nem a NOB. Ráadásul tele volt gigantikus sportcsarnokokkal a környék, összesen két új nagy létesítményt kellett felhúzni, azokat viszont magánpénzből csinálták meg.  

Általában a pályázatoknál az a trükk, amivel otthon eladják a gazdaságilag katasztrofálisan indokolatlan gigaberuházásokat, hogy háromfelé bontják az olimpia költségeit. 

Az első kategóriába azok a beruházások kerülnek, amiket amúgy is megvalósítanának az olimpiáig, ilyen lehet mondjuk a fonódó villamoshálózat. A második kategória, ami megépülne, de valamikor a jövőben, és ezeket szinte csak előre kell hozni, ilyen lehet mondjuk a négyes metró meghosszabbítása. A harmadik kategória, ami soha nem kellene nekünk, ha nem lenne muszáj az olimpia, plusz maga a 2x2 hét rendezési költsége – utóbbi szinte elenyésző az előbbiekhez képest.

Úgy szokás átvinni az olimpiai programokat, hogy minden durva költséget a második kategóriába sorolnak, mintha mindenképp akarnánk építeni egy 50 ezres baseballstadiont vagy kajakszlalompályát mesterséges dombbal, csak később. Itt sem alaptalan ilyesmit várni, hiszen a költségek kétharmadát az első két kategóriába tette a PwC, amivel aztán nagyvonalúan nem is foglalkoztak tovább. Így jön ki nekik az, hogy ha kizárólag az olimpia rendezési költségeit, tehát az összes felmerülő költség egyharmadát kivonjuk az elérhető összes haszonból, akkor lehet pluszos a dolog.  

Mindez ráadásul csak akkor, ha értelmes tervek alapján és iszonyatosan precízen összehangolva gyakorlatilag az egész ország az olimpiára készül a megelőző 4-5 évben. És akkor még naivan nem számoltunk a korrupció miatti várható pluszkiadásokkal,  amik az utóbbi időben egyre jellemzőbbek ránk.  Egyébként csak az 10 milliárd forint lesz, hogy maketteket, videókat és pályázati anyagokat gyártunk majd az olimpiára pályázó kormányzati csapatunknak.

Mindenesetre amíg nem nyilvános a megvalósíthatósági tanulmány, addig csak olyan bejelentéseket várhatunk, amikről nem lehet eldönteni, hogy gúny vagy komoly.

Frissítés: A MOB közben jelzett, hogy kész van a tanulmány, és azt a parlamenti szavazaás előtt elküldték a frakcióval bíró pártok frakcióvezetőinek is. Ezért visszaírtunk a Minszterelnökségnek, hogy ha MOB szerint is kész van tanulmány, akkor legyenek szívesek mégiscsak ideadni, ha már erre tennék fel évekre az ország sorsát.

A MOB-tól is elmondták, hogy a tanulmányba bele lehet nézni náluk, de csak teljes titoktartás mellett, szóval elmondani vagy leírni bármit abból nem lehet. Azért, mert szerintük Budapestet versenyhátrányba hozhatná az, ha teljesen más környezetben lévő, teljesen más adottságokkal és nyilvánvalóan mindenben más fejlesztési tervvel bíró pályázó városok megismernék az előzetes átalakítási terveinket és árainkat nagy vonalakban.

Szóval az az álláspont, hogy ha feltesszük, hogy előbbi igaz, akkor ha a rivális Boston odaküld egy magyarul tudó embert személyesen megnézni a tanulmányunkat, az majd nem mondhatja el amit olvasott a bostoni pályázatíró csapatnak.

Megnézhetik magukat

Jó lesz vigyáznia a kormánynak, mert ha korrupt módon fogják szervezni az olimpiai előkészületeket, akkor elveszíthetik az egyik fajsúlyos támogatójukat

Rengeteg helyen csap le a NAV

Elindult az adóhatóság nyári, országos ellenőrzéssorozata, az akcióban az adóellenőrök és a pénzügyőrök a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, budapesti vendéglátóhelyeken, strandokon, nyári fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, idegenvezetőknél és taxisoknál vizsgálódhatnak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai tájékoztatása szerint az idén is megjelennek a NAV munkatársai a belvárosi vendéglátóhelyeken, szórakozóhelyeken, a Sziget Fesztiválon, a Hungaroringen, a budapesti, illetve Pest megyei rendezvényeken, munkaidőn kívül és hétvégén is.

Az egész nyáron át tartó ellenőrzéssorozatban kiemelt figyelmet kapnak a szállásadók. Az ellenőrzések kiterjednek az elektronikus kereskedelemre, az online szálláshely-hirdetésekre, valamint a szépségipari szolgáltatásokra is.

A NAV szakemberei egyebek mellett azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e szabályos bizonylatot, online pénztárgépeiket megfelelően használják-e, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat – különös tekintettel a nyári szezonban munkát végző diákokra –, a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat.

A közlemény szerint valamennyi szektorban forgalomszámlálásra is lehet számítani, amikor a NAV munkatársai a helyszínen kísérik figyelemmel a bevételek bizonylatolását, és az adatokat összevetik az online pénztárgépek által szolgáltatott adatokkal. A kirívó eltérések a kiszabott bírságon túl további vizsgálatokat vonnak maguk után.

Mennyit ér ezentúl Habony Árpád titka?

Korrupció és pazarlás leleplezésére használják a leggyakrabban, de nem csak arra jó a közérdekű adatigénylés. Így ismertük meg például a gólyatábori botrány miatt kizárt HÖK-vezető felívelő karrierjét, Habony Árpád parlamenti belépőjének forrását és az ország egyik legjobb állását is. Sok sztorit köszönhettünk eddig a most jócskán megnehezített adatigénylésnek: összegyűjtöttünk néhányat.

Mire ment el a sok 1 millió?

A K-Monitornak a TASZ jogi segítségével sikerült kiperelnie a Magyar Államkincstártól a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelöltek elszámolásait az 1 millió forintos költségvetési támogatások felhasználásáról. A hatóságok a számlaösszesítőket szkennelt pdf-eken adták ki. Ebben a formában nem igazán lehet velük mit kezdeni, ezért az Átlátszó, a K-Monitor, a Transparency International és a TASZ önkéntesek segítséget kéri a dokumentumok digitalizálásában. Aki ráér, beszállhat: július 9-én délután négykor állnak neki, és a tervek szerint tízre végeznének. Az eseményhez itt lehet csatlakozni.

Hétfőn az infószabadságot komolyan akadályozó törvénymódosítást fogadott el a parlament, miután a Fidesznek elege lett abból, hogy össze-vissza kérdezősködünk. Összeszedtünk pár példát, hogy mi mindenre volt jó az elmúlt pár évben a közérdekű adatigénylés, az eszköz, amit mostantól –- az anonim igénylés megszűnésével és a fizetőssé válással – sokkal nehezebben lehet majd használni.

Mi is változik?

  • Megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége. Eddig bárki, bármilyen email-címről beadhatott kérdéseket, és mostanáig nem kellett attól tartania senkinek, hogy a kérdezősködésből baja lehet.
  • Az adatigénylőnek előre kell fizetnie, és nemcsak az adatszolgáltatás technikai költségeit (pl. másolásnál a papír árát) fizettethetik meg vele, mint eddig, hanem az élőmunka-ráfordítás költségeit is. Egyelőre nem tudni, mennyi lesz az állami óradíj.
  • A szerzői jogilag védett adatok, dokumentumok esetében nem lesz mód másolásra, csak betekintésre. Ez nagyon meg fogja nehezíteni például azt, hogy sok pénzért vásárolt hosszas tanulmányokról el lehessen dönteni, megérték-e a rájuk fordított közpénzt.

Közérdekű adatigénylés nélkül nem tudnánk például a következő dolgokat sem.

Mennyit keresnek az állami cégek csúcsvezetői és a rektorok?

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t kellett beperelni azért, hogy megismerhessük az állami tulajdonban lévő vállalatok vezető beosztású tisztségviselőinek bérét. Az ügy 2008-ban kezdődött, 2009-ig kellett várni az adatokra, az ügyben a Blikk és az Index is perelt. Elég szép összegek kerültek végül nyilvánosságra.

Ma már az MNV Zrt. honlapján kint vannak az aktuális számok, a cég saját vezérigazgatójának például most havi 2 millió forint az alapbére. A rektorok fizetéséért Bodoky Tamás újságíró és a TASZ indított próbapert, 2010 májusában született precedens értékű jogerős döntés arról, hogy ezek bizony közérdekű adatok, és ki kell őket adni. Ekkor kiderült, hogy akkoriban majdnem 3,5 milliót kapott a legjobban kereső rektor.

Hol indult be a gólyatábori botrány miatt kizárt ELTE HÖK-vezető karrierje? 

Egy gyermekvédelemmel is foglalkozó minisztériumi háttérintézménynél. Az Átlátszó Oktatás bloggere, volt kollégánk közérdekű adatigényléséből derült ki nemrég, hogy az Emmi fennhatósága alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 2015 februárjától személyi asszisztensi munkakörben, határozatlan idejű szerződéssel felvette kormánytisztviselőnek Bubla Áront.

Őt az ELTE ÁJK fegyelmi bizottsága korábban azért sújtotta a legsúlyosabb büntetéssel, kizárással, mert a vizsgálat szerint elhallgatta az általa szervezett táborban elkövetett szexuális erőszakot, és nem nyújtott megfelelő segítséget az áldozatnak. Miután az Emminek kérdéseket tettünk fel az üggyel kapcsolatban, vizsgálat indult, végül Balog Zoltán személyesen rúgatta ki.

Honnan van Habonynak parlamenti belépője?

Január óta tudjuk , hogy Habony Árpádnak szakértői belépője van a Parlamentbe, amelyet a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezdeményezésére kapott. Ezt a választ az Országgyűlés Hivatala egy magánszemély által indított közérdekű adatigénylésre adta. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János korábban azt mondta, nincs hivatalos viszonya a tanácsadóval, „ismeretségi alapon” szoktak konzultálni. 

Olvasással is lehet havi 600 ezret keresni?

Igen, persze nem mindenkinek. 2013-ban kikérte az Index , mit csinálnak havi 600–900 ezer forintért Orbán Viktornak azok a főtanácsadói, akik nincsenek reflektorfényben. A miniszterelnöki megbízottak szerződéseit és teljesítési igazolásait átnézve kiderült, hogy Tellér Gyula az előző egy évben ezzel foglalkozott: Párizsban és Bécsben beszerzett könyveket olvasott, három ázsiai országba elkísérte Orbán Viktort, és rajta tartotta a szemét a politikai folyamatokon.

Mennyi pénzt tapsoltak el a Marslakókra? 

Nagyon hosszúra nyúlt pereskedés lett abból, hogy az Átlátszó kíváncsi volt az óriásit bukó sorozat közérdekű adataira. 2013-ban három jogerősen megnyert per és egy büntetőfeljelentés után (az Átlatszó feljelentette a rendőrségen az MTVA-t közérdekű adatok eltitkolásának bűncselekménye miatt) az MTVA elküldte az alvállalkozói szerződéseit az Átlátszónak. A tényfeltáró portálon átböngészhető, beszkennelt számlák szerint a Marslakók elkészítéséért összesen bruttó 1,14 milliárd forint értékben állított ki számlát az MTVA-nak a Marslakók Produkciós Kft. A rendőrség éppen kedden fogta el az adatigénylési ügyben érintett volt MTVA-dolgozót.

Fércműért adtak 6 és fél milliót Gyurcsány emberei?

Az Origo írta meg 2007-ben, hogy a a Miniszterelnöki Hivatal évekkel azelőtt elavult információkat tartalmazó, értelmetlen mondatokkal és helyesírási hibákkal teli tanulmányt vásárolt ennyi pénzért, a szerző pedig ráadásul egy olyan cég volt, amelynek egy targoncákat áruló kecskeméti férfi volt a tulajdonosa. Az illető azt állította, neki nincs is köze a tanulmányhoz.

Az ügybe belebukott az akkori miniszterelnök kabinetfőnök-helyettese: távozásra kényszerült, amiért átvette azt a hibáktól hemzsegő tanulmányt. A botrányt egyébként az a Pethő András tárta fel, aki később Lázár János luxusútjai részleteiért indított pert még az Origo munkatársaként, és – ahogy már a Direkt36-nak írta meg –, idén márciusban jogerősen meg is nyerte azt.

Mekkora profit van a gázbizniszen?

Miután Tóth Bertalan szocialista képviselő még márciusban jogerősen pert nyert az MVM Partner ellen, az állami cégnek ki kellett adnia az utóbbi évek összes gázszerződését. Így kiderült például, hogy több tízmilliárd forintnál is nagyobb haszna lehetett a MET Holding svájci cégének azon az üzleten, amelyet az állami MVM Partnerrel folytatott évekig.

Mennyire elfogultak voltak a pszichiátrián zajló szexuális bűncselekmények ügyében lefolytatott vizsgálatok?

Félelmetesen. Most már jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy igenis történt szexuális bántalmazás a kiskunhalasi pszichiátriai intézetben. Az egykori ápolót 2013-ban a Kecskeméti Törvényszék 6,5 év fegyházbüntetéssel sújtotta gondozás alatt álló személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt. Az ügyben korábban négy különböző vizsgálat is arra jutott, hogy valószínűleg nem voltak szexuális visszaélések.

Az Origo még 2010-ben betekintést kért a pszichiátriai otthon fenntartójától, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattól ezeknek a vizsgálatoknak dokumentumaiba. Kiderült, hogy az intézet belső vizsgálata legalább annyit foglalkozott a visszaéléseket bejelentőkkel, mint magukkal a visszaélésekkel. A kérdések megfogalmazása sokszor árulkodott arról, hogy a kérdező az ápolók ártatlanságáról van meggyőződve. "Volt-e valami olyan, ami félreérthető volt, és ebbe az irányba vitt el, hogy úgy tűnt, mintha ezek a dolgok megtörténtek volna?" –- kérdezték például az egyik olyan férfitól, akinek a bejelentés szerint köze volt a visszaélésekhez.

De mi van Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatában? 

2013-ban a 444 kezdett érdeklődni a felcsúti polgármester közérdekből nyilvános vagyonnyilatkozata után. Pert voltak kénytelenek indítani a Transparency International jogsegélyszolgálatának ügyvédje segítségével, a per elhúzódott. Végül a döntő tárgyalás előtt egy nappal, amikor úgy nézett ki, hogy a 444 nyerhet, váratlanul nyilvánosságra hozták a polgármester összes addigi vagyonnyilatkozatát.

A milliárdos nemrég egy kicsit izgulhatott amiatt, hogy kihagyta az Index által megtalált oroszországi cégét a legutóbbi vagyonnyilatkozatából, de a rendőrség arra jutott, hogy ez véletlen volt, és elutasították a felcsúti polgármester ügyében tett feljelentést.

 

Készül a kormány az új kampányra

Közbeszerzést írt ki az Emmi a Csalad.hu weboldal létrehozására és fejlesztésére, írja a Napi.hu. Az oldalon tematikus portált indítanak, ami a kormány új, őszi kampányának meghirdetésekor indul el.

Ahogy azt június végén megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök felkéri az illetékes minisztereket, Lázár Jánost és Balog Zoltánt, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökét, hogy készítsék elő a kormány új kampányát és augusztus 31.-ig kössék is meg az ahhoz szükséges szerződéseket. Az új kormányzati kampány témája a

családbarát közgondolkodás erősítése, a családbarát szemléletformálás, és a családpolitikai eredményekről való tájékoztatás.

Az Indexhez korábban olyan információk jutottak el, miszerint a kormány „családvédő″ óriásplakátokkal fog előrukkolni, illetve, hogy a hagyományos családmodellt védő, melegellenes felhangú kampányra készülhet. Kormányzati forrásaink ezt azonban határozottan tagadták, mint mondták, a kormány családpolitikai intézkedéseinek népszerűsítése lesz a cél.

A Napi.hu szerint az Emmi által meghirdetett közbeszerzés nyertesének lesz a feladata a a portál arculati és informatikai kialakítása, alapadatokkal való feltöltése, majd a teljesítést követően 12 hónap szupport szolgáltatás biztosítása.

 

Czomba: A menekültek számára csupán egy lehetőség a közmunka

Nem veszélyezteti a magyar közfoglalkoztatást az a törvénymódosítás, amely szerint a menedékkérelmük elbírálásának ideje alatt Magyarországon tartózkodó menekültek is végezhetnek közmunkát – erről Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár beszélt az ATV Start című műsorában.

Az államtitkár elmondta, a közmunka a menekültek számára is csupán egy lehetőség, amit egyébként már a jelenlegi jogszabályok is biztosítanak. Czomba Sándor szerint 2014-hez képest 2018-ra mintegy négyszázezerrel több ember számára tudnak közmunkát biztosítani, de az államtitkár reményei szerint közülük legalább kétszázezren a versenyszférában tudnak majd elhelyezkedni. Ez azért is lenne fontos – mutatott rá Czomba Sándor -, mert havonta 70-80 ezer betöltetlen állás van a versenyszférában, ami részben a fizikai távolságnak (nyugati munkaerőigény/keleti munkanélküliség), részben pedig annak köszönhető, hogy mind Kelet-, mind Nyugat-Magyarországon óriási problémák vannak a szakemberellátottságban.

Mindenesetre a távolságbeli problémák megoldásához szükség van olyan bérlakás-programokra, amelyek a tartós ott tartózkodás lehetőségét biztosítják, ám ez is csupán tüneti kezelés, a végső megoldás ugyanis az lenne, hogy a munkahelyeket vigyük azokba a térségekbe, ahol nagy a munkanélküliség – tette hozzá az államtitkár, aki a migránsok munkavállalásával kapcsolatban elmondta, Magyarország szívesen fogadja azokat a harmadik országból, tehát nem uniós tagállamból érkező munkavállalókat azokon a területeken, ahol nincs elég magyar munkaerő. Tavaly egyébként 14 ezren kértek munkavállalási engedélyt Magyarországon – jegyezte meg az államtitkár.

„Kézzel, lábbal, szívvel, szájjal” – ceglédi menekültsegítő aktivisták mesélnek

Az egész ország reagál az egyre erősödő menekültválságra – vannak felháborító esetek, de szerencsére rengeteg pozitív példáról is be tudunk számolni. Egy nagyon szépre Cegléden leltünk.

Cegléd csak a harmadik legnagyobb város Pest megyében, de nagy jelentősége van a magyarországi menekültpolitika menedzselésében. A déli határon átkelő menedékkérők ugyanis Röszke és Szeged érintésével általában Debrecenbe kerülnek táborba. Szeged irányából pedig Ceglédnél kell átszállniuk a debreceni vonatra.

„Két család azt sem tudta, hogyan köszönje meg, hogy váltattunk nekik forintot, és Pestre irányítottuk őket, mert ott vártak rájuk a többiek.” Ezt két civil önkéntes mondta el a hvg.hu-nak, akik a ceglédi pályaudvaron segítik a menedékkérők boldogulását. A Migration Aid aktivistáit a szegediek értesítik, amikor a menekültek elindulnak, ők pedig „leszedik” őket a vonatról. (A menekülteket segítő civil csoportnak már több mint 2800 tagja van a Facebookon – a szerk.).

Sokszor másfél órát is kell várniuk az érkező vonatra, ami – főleg ebben a nagy melegben – megterhelő lehet. „Korábban saját pénzből vettünk vizet, ételt, és mindenféle alapvető holmit, amelyek feltétlenül szükségesek a hosszú utazás után.” Átkísérik a menedékkérőket a másik peronra, felteszik őket a vonatra, majd lejelentik Debrecennek, hogy hányan érkeznek oda. Eddig úgy 5-600 embernek segítettek.

Cegléd hallgat

Ha a kedves olvasó úgy véli, mindebben semmi különös nincs, téved. A párnak elég rossz tapasztalatban volt már része – a ceglédi pályaudvarnál ugyanis pont olyan taxisok állnak lesben a fáradt, kimerült, türelmetlen menedékkérőkre, akikről már egyszer írtunk. Ők a nagy zsákmányt látják a menekültekben, ezért az üzlet tönkretevőiként tekintenek a párra. „Az egyik taxis megvádolt azzal, hogy mi lebeszéljük a menekülteket arról, hogy taxival menjenek, így ők elesnek egy csomó pénztől. Sajnos nagyon kihasználják őket és elveszik a pénzüket. Az egyik taxis magánkívül volt, olyannyira, hogy szombaton a rendőrségre kellett beszólni, mert fel akarta gyújtani a kocsinkat is. Mikor a taxisokhoz közel osztottuk a vizet meg az ételt az embereknek, egyiküknek teljesen elgurult a gyógyszere, elmondott mindennek minket – csak azért, mert segítettünk a rászorulóknak”.

Sajnos az aktivisták nem sok jót tapasztaltak a fideszes vezetésű Cegléd vonatkozásában sem – pedig ismerik a várost, mert évekig éltek itt. "Az emberek itt inkább magukkal foglalkoznak, a Facebookon is sokan támadják a menekülteket támogatókat,  egymást érik a rasszista beszólások. A gyúlölködésnek a szeretetlenség az oka" – mondja egyikük, aki azonban azt is elmesélte, hogy az elmúlt másfél napban már kaptak civilektől vizet, kéztörlőt, egy zöldségestől sok-sok gyümölcsöt, uborkát és egyéb élelmiszert. És valaki adott 3000 forintot. "Csak Cegléd önkormányzata nem mozdult még meg, a rendőrség sem segít semmiben."

„Mam, allavju”

Számos helyen olvasható, hogy nem mindig könnyű kommunikálni a szír, afgán, afrikai menekültekkel. A ceglédi segítők alapfokon beszélnek angolul, „valaha tanultam – ami megmaradt, azt használom, meg kézzel, lábbal, szívvel, szájjal. Megértenek. Ha nagy a gáz, mindig jön valami váratlan segítség.”

A menekültek pedig hálásak, minden törődésnek nagyon örülnek. „A szemükből sugárzik a hála, olyanokat mondanak, hogy „mam, allavju”. Egy kisfiú pedig átöleli a lábam és rám néz a nagy barna szerető szemével. Kell ennél több?”

Mint arról beszámoltunk, Szeged után Budapesten is sorra alakulnak a civil segítő szervezetek, miközben a segélyszervezetek közül is egyre többen mozdulnak. Emellett az EU 8 millió euróval segíti Magyarországot a menekültválságban.

 

 

 

 

 

Állandó befogadóállomás lehet Nagyfán

Nagyfa-Algyő - Úgy tudjuk, az ideiglenes tábor állandó befogadóállomássá alakítását tervezik Nagyfán: akár 90 napig itt maradhatnának a menekültstátuszért folyamodók. Az elmúlt fél évben az algyőiek nem találkoztak határsértőkkel a nagyközségben.

Információink szerint fontolgatja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), hogy a nagyfai ideiglenes barakk-menekülttábort állandóan üzemelő befogadóállomássá alakítsa át. Értesülésünket a BÁH sajtóosztályán nem cáfolták.

Azt írták: az ügyben konkrét döntés még nem született. Nagyfán először 2013 nyarán nyílt ideiglenes állomás. Az algyőiek tartottak az onnan szabadon ki- és bejáró menekültektől, többek között a nagyközségben feltűnő ismeretlenektől féltették gyerekeiket, ezért a probléma megbeszélésére lakossági fórumot kellett összehívni, amelyen a rendőrség szakemberei is részt vettek.

A tábor 2013 októberében zárt be, majd idén januárban a „rendkívüli migrációs problémák" miatt újra megnyílt: 300 fő befogadására alkalmas. A BÁH sajtóosztályán már januárban közölték: addig tartják nyitva, amíg azt a migrációs helyzet megköveteli. Nagyfa most is nyitott állomásként működik, az itt elhelyezett menedékkérők elhagyhatják az intézményt, ki- és belépésüket az állomás nyilvántartásában rögzítik. A határsértőket a rendőrség szállítja a befogadóállomásra, ahol jelenleg csak néhány napot tartózkodhatnak, majd tovább kell utazniuk az ország állandóan üzemelő befogadóállomásaira: Debrecenbe, Bicskére és Vámosszabadiba.

Egyetlen komoly változás történne Nagyfa átminősítése után: azok a menekültstátuszért folyamodó határsértők, akik először nyújtanak be Magyarországon nemzetközi védelem iránti kérelmet, valamint ügyükben jogerős döntést még nem hoztak a hatóságok, azok itt várhatnák meg az eljárás végét – ez maximum 90 nap alatt történik meg. Mivel Nagyfa még csak ideiglenes besorolású állomás, a rendőrségnek komoly problémát okoz, hogy az innen eltávozó, menekültkérelemért folyamodó határsértők nagy része nem jelentkezik a másik három állandó állomáson, hanem megpróbálja Nyugat felé folytatni útját. Ha Nagyfán állandó befogadóállomás lenne, a migránsok nem „tűnhetnének el" Nagyfa és a másik három település között.

Molnár Áron algyői polgármester az újranyitáskor azt mondta: félő, hogy a tábor a jövőben folyamatosan is üzemelhet majd.

– Az elmúlt fél évben egyetlen migránssal sem találkoztunk Algyőn. Ez elsősorban éppen annak volt köszönhető, hogy a határsértők csak néhány napot töltöttek Nagyfán. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arról tájékoztatták az önkormányzatot, hogy a tábor befogadóképességét megnövelik. Ha állandó befogadóállomássá minősítenék Nagyfát, biztosan megjelennének a menekültek a nagyközségben. Ezt vetítik előre a debreceni menekülttábor környékén történtek is. Amennyiben ez bekövetkezik, ismét lakossági fórumot hívok össze az ügyben – mondta.

 

 

 

 

Nézzd csak, hogy menekülnek a geci politikusok egy fontos kérdés elől!

Miután a parlament megszavazta azt a kormányjavaslatot, hogy pénzt kérjenek a közérdekű adatigénylések után, a Transparency International jogi képviselője próbálta megtudni: miért? Erre jutott.

Olimpia: Budapest elküldte pályázati szándékát

Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elküldte a 2024-es olimpiára és paralimpiára vonatkozó pályázati szándéknyilatkozatát Lausanne-ba a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz (NOB) Tarlós István főpolgármesternek és Borkai Zsoltnak, a MOB elnökének aláírásával.

A Thomas Bachnak, a NOB elnökének címzett "közös szándéknyilatkozatban" az áll, hogy Budapest és a MOB a fővárosi önkormányzat és a MOB közgyűléseinek "egybehangzó döntése alapján, Magyarország Országgyűlése és a magyar kormány támogatásával" hivatalosan is bejelenti a szándékát a XXXIII. olimpia és a XVII. paralimpia megrendezésére.
   
"Meggyőződésünk, hogy a budapesti pályázat a válasz a NOB Agenda 2020 reformprogramjára, pályázati szándékunk teljes összhangban van a NOB gazdaságos olimpia koncepciójával. Egyben üdvözöljük, hogy a NOB a takarékosabb és fenntarthatóbb olimpiarendezés irányába indul, megtörve ezzel a legnagyobb és leggazdagabb országok olimpiai rendezési monopóliumát" - olvasható a dokumentumban.
   
A levél szerint "demokratikus gondolat" az ötkarikás játékok rendezéséhez való hozzáférés bővítése, így vissza lehet térni az olimpiai eszme eredetéhez, valaha ugyanis a Budapestnél kisebb Antwerpen, Stockholm és Helsinki is rendezhetett nyári játékokat.

"A mi olimpiai matematikánk egyértelmű: Agenda 2020 = Budapest 2024" - áll a nyilatkozatban, amely kitér arra is, hogy Magyarország az egyetlen az ötkarikás játékok 10 legeredményesebb nemzete közül, amely még nem rendezhetett olimpiát.
   
A 2024-es játékok házigazdájáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg, Róma és Párizs jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért.

600 millióból fényezi magát a tolvajkormány

Tájékoztató kampányt indít a kormány, hogy nyilvánvalóvá tegye, a magyar reformok működnek, Magyarország jól döntött, amikor 2010-ben saját utat választott – közölte a kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Kovács Zoltán azt mondta: a következő napokban kezdődő és szeptember végéig tartó kampányban egyebek mellett család- és adópolitikai intézkedéseket akarnak bemutatni például plakátokon, a sajtóban és internetes felületeken.

A tájékoztató kampányra nettó 600 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésére – tudatta.

Megbüntették a kilakoltatás ellen tiltakozó aktivistákat

A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletében csökkentette ugyan a rendőrségi határozatban foglalt pénzbírságok összegét, de egy aktivistát így is 10 ezer forintra büntettek azért, mert tavaly novemberben akadályozták egy hárogyerekes anya kilakoltatását Kőbányán, írja a Népszabadság.

A Város Mindenkié csoport az ellen tiltakozott, hogy a kilakoltatási moratórium előtt egy héttel az önkormányzat egy mindössze 35 ezer forintos tartozás halmozódása miatt elhelyezés nélkül kirakta az utcára a három gyerekét egyedül nevelő Petrohai Melindát. A rendőrök kényszert alkalmazva szereztek érvényt az önkormányzat határozatának, az ellenszegülő aktivistákat pedig feljelentették.

A napilap szerint az aktivisták ellen szabálysértési eljárás indult. A bíró végül csak Szívós István Lászlót bírságolta meg, három aktivistát pedig figyelmeztetésben részesített. Egyikük, Misetics Bálint nem ismerte el a szabálysértést, mint a lapnak elmondta,

amit tettünk, nem tipikus bűneset, nélkülözi az egyéni érdeket, a polgári engedetlenség hagyományaihoz kapcsolódik, bennünket pedig a törvényesség és a jogállamiság iránti elkötelezettség vezérelt. Amikor elálltuk a végrehajtó útját, a szabálysértési törvénynél magasabb szintű erkölcsi szabályokat és az ország nemzetközi szintű vállalásait vettük alapul. Ez nem lehet veszélyes a társadalomra.

Az aktivistákat védő Pelle Andrea szerint az AVM-esek egy embertelen, bár bizonyos szempontból törvényes eljárás végrehajtását akadályozták, túlzónak érzi a kirótt pénzbírságot, szerinte elég lett volna a figyelmeztetés.

 

Sokkoló körülmények a tököli börtönben

Emberhez méltatlan körülmények között tartják a fiatalkorú fogvatartottakat a tököli Büntetés-végrehajtási Intézetben – írta a Magyar Nemzet szerdán Székely László ombudsman jelentése alapján.

Székely László helyszíni vizsgálatának első napján 762 fogvatartott tartózkodott a börtönben, ez közel 95 százalékos telítettséget jelentett, és közülük csak 158-an voltak fiatalkorúak, ami a jelentés szerint ellentmond az intézet eredeti funkciójának.

A jelentés megállapította, hogy a magánzárkák nagyon kicsik, a fogvatartottak mozgástere nem éri el a jogszabályban meghatározott 6 négyzetmétert. A helyiségekben gyenge volt a világítás, a leromlott állapotú vécéknek nem volt fedelük, a falból balesetveszélyes csaptelepek álltak ki.

Több helyiségben a falakon és a mennyezeten testváladék nyomait lehetett látni, többen panaszkodtak arról, hogy csótányok és poloskák tanyáznak a cellákban – írta a lap.

Székely László szerint a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházának épületében található szállítózárkában – ahova az ország többi intézetéből érkeznek a rabok – a foglyok egészségtelen körülmények között várakoznak és erőszaknak vannak kitéve.

Az ombudsmani interjúk során kiderült, hogy a személyzet egyes tagjai bántalmazzák az elítélteket. Többen társaiktól szenvedtek el erőszakot, de gyakoriak a rasszista és szexista megjegyzések is.

Székely László az őrök brutalitása kapcsán rámutatott arra, hogy a személyi állomány kiválasztási folyamatában kiemelt hangsúlyt kell kapnia a pályázó személyi és pszichológiai alkalmasságának. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a súlyosan leterhelt dolgozók tagjainál már megjelentek a börtönstresszre utaló jelek is – írta a Magyar Nemzet.

 

6,6 milliárdot csoportosít át a kormány a kerítésre

Mintegy 6,6 milliárd forintot csoportosít át az állam a határzár létrehozására – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb, keddi számában. 

A közlönyben megjelent kormányhatározatban úgy fogalmaznak, hogy a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár fizikai létrehozása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból csoportosítanak át pontosan 6,56 milliárd forintot.

Az összeget a büntetés-végrehajtási szervezetnél felmerülő költségek finanszírozására csoportosítják át.

Az összeggel 2016 március 31-ig kell elszámolnia a belügyminiszternek.

Az Országgyűlés hétfői ülésén módosította az államhatárról szóló törvényt a határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.

 

Van az a pénz, amiért nem zavarnak a bevándorlók

Miközben a kormány hadat üzent a növekvő illegális bevándorlás ellen, addig – úgy látszik – a pénzes külföldieket kifejezetten igyekszik hazánkba csábítani – legalábbis ez derül ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) Magyar Nemzetnek megküldött adataiból.

A hivatal tájékoztatása szerint a letelepedési magyar államkötvények értékesítésének 2013. decemberi megkezdése óta eltelt szűk másfél esztendőben 6800 tartózkodási kérelem érkezett a BÁH-hoz, és május 31-ig 6663 külföldi meg is kapta az ideiglenes engedélyt.

Ebből 2518 fő az, aki letelepedési államkötvény-vásárlás útján szerzett jogot az itt tartózkodásra, további 4145 személy kapta meg családegyesítés jogcíme alatt az engedélyt.

A hat hónapos tartózkodást biztosító dokumentum csak egy technikai eljárás, ugyanis ennek birtokában adhatja be a külföldi befektető a „véglegesnek” tekinthető letelepedési engedély iránti kérelmet, amit gyorsított eljárásban bírálnak el.

A parlamenti választásokon való voksolást leszámítva szinte teljes értékű állampolgárságot jelentő nemzeti letelepedési engedélyt 2015. június 22-ig családegyesítéssel együtt 2813 külföldi kérvényezte, amelyből 1792 kérelmet jóvá is hagyott a hivatal.

Az unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet, illetve egyfajta elismervényt kap.

 

 

Illatos út: 180 napot kaptak a 2300 tonna hulladék elszállítására

Eredményes volt az a közbeszerzési eljárás, amelyet a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén lévő hordók elszállítására írtak ki - mondta a Pest megyei kormánymegbízott, Tarnai Richárd szerdán az M1-nek.

Tarnai Richárd közölte, a céggel a szerződést kedden kötötték meg, a munkára 180 nap áll rendelkezésre, írja az MTI. A legolcsóbb, de a szakmai feltételeknek mindenben megfelelő pályázatot fogadták el - mondta, hozzátéve, az előkészítő munkákat a cég már a jövő héten megkezdi, két hét múlva pedig már a hordók tényleges szállítása kezdődhet meg.

A kormánymegbízott hozzátette: a hordókat belföldi és külföldi hulladékégetőbe szállítják majd.

A Miniszterelnökség szerdán közleményben adott hírt arról, hogy a közbeszerzésen nyertes cég a Palota Környezetvédelmi Kft. A vállalat 1 milliárd 580 ezer forintos árért gondoskodik az Illatos úti telephelyen található, mintegy 2300 tonnányi veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról.

A kivitelezési munkálatok során a vállalkozónak mind a környezetvédelmi, mind a vonatkozó munkavédelmi és egyéb jogszabályoknak való megfelelést biztosítania kell - írták.

Április 28-án előzetes laboreredmények kimutatták, hogy különböző veszélyes anyagok jelenléte a talajban megközelíti az egészségügyi határértéket. Ezt a kormány felé jelezték, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter április végén jelentette be, hogy azonnali helyszíni vizsgálatot rendelt el a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén.

A Miniszterelnökség május 19-i közleménye szerint a legveszélyesebbnek ítélt 991 hordóban DNBS-hulladékok (dinitro-benzoesav), anyalúgok, savak (például kénsav), különböző szilárd és folyékony veszélyes hulladékok vannak. A szakszerűtlen és jogszerűtlen tárolás következményeként a hordók egy részében lévő veszélyes hulladékok közvetlenül érintkezhettek a talajjal vagy a levegővel, így a hulladékok szennyezőforrást jelentettek a felszín alatti közegekre.

Június elején szállították el a közvetlen környezeti veszélyt jelentő több mint 1000 hordót a telephelyről. Ezzel lezárult a területrendezés első fázisa, amely során mintegy 110 tonna hulladékot vittek el egy hónap alatt.

A Budapesti Vegyiművek alapítása óta eltelt 139 év során számtalan különböző típusú szerves és szervetlen vegyi anyagok gyártásával foglalkozott (például klór, sósav, hypo, különféle enyvek, műtrágyák, ásványi sók és különböző típusú növényvédőszerek).

Halálos módszert használhatnak a mentők

A mentők által végzett mesterséges légútbiztosításnál használt izombénító orvosságok alkalmazása hozzájárult legalább öt beteg halálához – ez derül ki abból a szakértői jelentésből, amely az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának megbízásából készült.

Kritikus megállapítások szerepelnek abban a szakértői jelentésben, amely a mentőszolgálat vezetőjének kérésére azt vizsgálta, hogy milyen szerepe volt nyolc beteg szívmegállásában egy újonnan bevezetett, kötelezően alkalmazandó légút-biztosítási technikának, az RSI-nek. A nyolc beteg közül ötöt nem sikerült újraéleszteni: életüket vesztették a beavatkozás után.

Az eljárásban olyan injekciót adnak a lélegeztetésre szoruló betegnek, amely leállítja a spontán légzését azért, hogy megkönnyítse az orvos vagy a mentőtiszt számára a mesterséges lélegeztetéséhez szükséges tubus behelyezését.

Ezt az eljárást az OMSZ éppen azért vezette be, hogy a korábbinál biztonságosabban segítse a beteg lélegeztetését. Ám a módszert a 2013. októberi bevezetése óta számos mentős vitatja, mert kevésbé ítélik biztonságosnak, mint a korábbi technikákat. Hogy az eljárás ellen tiltakozó gyakorló mentősök aggodalma nem teljesen alaptalan, az is bizonyítja: az eljárásrenddel kapcsolatban az OMSZ főigazgatója maga is szakértői véleményt kért, megjelölve nyolc esetet, amikor az RSI alkalmazása után leállt a betegek keringése. Ez a nyolc alighanem csak a töredéke a kritikus eseteknek, hiszen megkérdezett forrásaink mindegyike tudott olyan betegről, aki meghalt az RSI alkalmazása után, de esete nem szerepelt a vizsgáltak között.

Az OMSZ vezetője arra várt választ, okozhatta-e az RSI alkalmazása a betegek halálát. Bár azt a két szakértő – Lászik András egyetemi adjunktus, igazságügyi orvos szakértő és Pénzes István professzor – a lapunk birtokában lévő jelentés szerint leszögezi, hogy pontosabb véleményt adhattak volna, ha rendelkezésükre állnak boncjegyzőkönyvek is, ám azt kimondták: az izombénító szerek alkalmazása minden valószínűség szerint hozzájárult a betegek halálához. Hibaként említik, hogy például az alkalmazott gyógyszerek adagja és kombinációja a vizsgált esetekben nem volt kellően átgondolt. Azt ugyanis az érintett betegek a mentősök beavatkozásakor jóval nagyobb dózisban kapták, mint az a műtétek előtti altatásnál a gyakorlat. Ez a nagyobb adag pedig minden valószínűség szerint hozzájárulhatott a betegek halálához – írják.

Az izombénító szer hatását erősíti és meg is nyújthatja, ha altatáshoz használatos készítménnyel kombinálják, ennek velejárója szívritmuszavar lehet. Végül a szakértők megállapítják: nem vitatható az OMSZ vezetőinek jó szándéka, hogy egységes eljárásrendet akarnak bevezetni a mentésben, ám ezek az esetek egyértelműen jelzik, a kivitelezés problémás. „Annyi felelősséggel leszögezhető – áll a jelentésben –, hogy amennyiben az új módszert tapasztalatlan, kellő gyakorlattal nem rendelkezők végezték, a nem standardizált gyakorlat alkalmazásával elkerülhetők lettek volna a keringésleállások.”

Lapunk szerette volna megszólaltatni a nyolc esetet vizsgáló szakértőket, ám nyilatkozataikat az OMSZ főigazgatójának engedélyéhez kötötték, s úgy tudjuk, nem kaptak engedélyt a beszélgetésre. A halálesetekkel kapcsolatos kérdéseinkre az OMSZ-tól sem kaptunk választ. Arra voltunk kíváncsiak: a főigazgató mióta ismeri a szakértők véleményét, és azóta mit tett a hasonló esetek elkerüléséért? 

Az OMSZ jogi lépésre készül

Az Országos Mentőszolgálat kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben tudatta: jogi lépéseket kíván tenni a Népszabadság ellen cikkünk miatt. Az Országos Mentőszolgálat közleménye azonban attól tartózkodik, hogy pontosan megjelölje a cikk mely állítását vitatja tényszerűen. Ahogy, arról sem ad információt, hogy cikkünk megjelentése előtti megkeresésünkre miért nem reagáltak a szakértői jelentés eredményeivel kapcsolatos kérdéseinkre. A betegek biztonsága és a mentésbe vetett bizalom megőrzése okán változatlanul érdeklődünk aziránt, hogy miért kérte az OMSZ főigazgatója ezt a szakértői vizsgálatot, ha nem merült fel kétely az eljárás biztonságos kivitelezésével kapcsolatban? Miért kérték a szakértői vizsgálatot, ha annak megállapításaiból nem következtek vezetői döntések? Miért nem járulnak hozzá a szakértői jelentés nyilvános közléséhez?

Nem jártunk több szerencsével a gyógyszerbiztonságért felelős hatóságnál, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél sem. Ott azt szerettük volna – egyebek mellett – megtudni, hogy miután a beteg altatásához használatos egyik gyógyszer leirata szerint a készítmény kifejezetten ellenjavallt magas vérnyomásos, illetve fejsérült, agyvérzéses betegeknél, miközben az emberek sokszor épp ilyen kórképekkel szorulnak mentésre, milyen felhatalmazás birtokában adhatják be mégis ezt a gyógyszert a mentősök a rászorulónak. Azt a választ kaptuk: kompetenciakérdésben nem illetékesek. Az egyéb szakmai kérdésekről, mint azt megtudtuk, tavasz óta egyeztetnek az Országos Mentőszolgálattal.

Azt Matkó Ida aneszteziológus-főorvostól, a Szószóló Betegjogi Alapítvány elnökétől tudjuk: az RSI-vel kapcsolatos aggályokról több szakmai megbeszélés is volt már az OMSZ vezetőivel. Ennek eredményeképpen, tudomása szerint, kivették az új szakmai eljárásrendből az RSI-vel kapcsolatban a minden esetben kötelező és kizárólagos szavakat, azaz a mentőorvos, ha úgy ítéli meg, dönthet más légútbiztosítási technika mellett.

Lapunknak mentőorvosok azt mondták: ez a választási lehetőség viszont nem illeti meg a mentőtiszteket, nekik minden esetben továbbra is kötelező az eljárás. A mentősök eddigi panaszaik ismeretében valószínűleg élni is fognak az RSI visszautasításának lehetőségével. Ők már másfél éve jelezték: kevésbé biztonságosnak gondolják a korábban alkalmazott eljárásoknál. Voltak olyan mentősök, akik meg is tagadták az alkalmazását. Az már korábban kiderült, hogy a légzés leállításához alkalmazott izombénító szerek közül egy például nincs is hivatalosan forgalomban Magyarországon. A mentősök kifogásolták, hogy nincs olyan készítmény a mentőautókban, amellyel baj esetén visszafordítható lenne a folyamat.

Amikor a tavasszal egy betegbiztonsági konferencián mentősök és intenzív terápiás orvosok jelezték az eljárással és az alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos aggályaikat, az OMSZ orvos igazgatója, Temesvári Péter azzal zárta le a kínos vitát, hogy „a gyógyszerhatósági leiratokból (alkalmazási útmutatóból) kiindulni nem nagyon okos gondolat, mert a sürgősségi alkalmazásra azok nem adnak jó választ”. Közben alapszabály, hogy a gyógyszerek leiratának betartása mindenkire nézve kötelező.

Elkezdik az aláírásgyűjtést az Orbán-ellenes civilek

Négy népszavazási kérdést már átengedett a Kúria, július közepén elkezdik gyűjteni az aláírást az Orbán-kormány ellen tüntető civilek. A tankötelezettség korhatárának emeléséről, a kötelező kamarai tagdíjról, a gyermekétkeztetés ingyenességéről és a képviselők nyugdíjáról szólnak a kérdések. De a vasárnapi boltbezárást sem adják fel a benyújtók.

19 + 9 kérdésben kezdeményeztek eddig népszavazást azok az Orbán-ellenes tüntetők, aki nemrég Új Magyar Köztársaság néven egyesületbe is tömörültek. A sok benyújtott kérdés meghozta gyümölcsét, bár a találati arány azért nem túl fényes: csak néhány kérdést engedett át a Nemzeti Választási Bizottság.

Most újabb fejleményt árult el az Indexnek Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság ügyvivője, az Együtt önkormányzati képviselője: négy kérdést már jogerősen átengedett a Kúria, egyet még vizsgál. Ez azt jelenti, hogy

négy kérdésben jövő héten, július közepén elindul az aláírásgyűjtés.

Az egyesület, illetve az őt támogató szervezetek, például a Szolidaritás aktivistái Budapesten és több nagyvárosban mennek utcára az ívekkel. Kérdés persze, hogy a következő kérdések mennyire mozgatják meg a kormányellenes szavazókat:

  • a tankötelezettség 18 évre emelése,
  • a kötelező kamarai tagdíj eltörlése,
  • a politikusok nyugdíjának szüneteltetése képviselőségük idején,
  • a gyermekétkeztetés ingyenessége.

A Kúria még vizsgálja, hogy arról lehet-e népszavazás, hogy a kórházi várólisták legfeljebb hat hónaposak legyenek. 200 ezer aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy megtartsák a népszavazást, ott pedig az összes választópolgár több mint felének igen szavazata kell a sikerhez (több mint 4 millió tehát).

A vasárnapi boltbezárást is benyújtotta

Vajda Zoltán nyújtotta be múlt héten azt a kérdést is a vasárnapi boltbezárás megszüntetéséről, amely várhatóan az NVB elé kerül az MSZP kérdése helyett. Ez így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?

Vajda azt mondta, hogy azért nyújtotta be, mert kedd este, amikor az MSZP már beharangozta a saját népszavazási kezdeményezésének sikerét, még nem látta a Kúria honlapján az előző kérdés elutasítását. És másnap reggel ezért benyújtotta a sajátját. A kérdésről, mint mondta, korábban a VOSZ-szal is egyeztetett, így reméli, hogy az NVB átengedi. "Hab lenne a tortán", ha az előző kérdések mellett erről is lehetne szavazni. Persze lehet, hogy az NVB azzal indokkal utasítja el, hogy túl tág kört érint a kérdés, hiszen a parlament eszerint semennyire nem szólhatna bele a boltok nyitvatartásába (például ünnepnapokon sem).

Arról, hogy az MSZP megtámadja bíróságon a saját kérdése elutasítását, Vajda azt mondta, hogy reméli, hogy az MSZP-nek az ügy a fontos, és nem az, hogy a saját kérdésüket tegyék fel.

Szervezett embercsempészet zajlik a szerb-magyar határon

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában beszélt a kialakult helyzetről. Elmondta, a szerb rendőrök nem akadályozzák a migránsokat.

Ebben a helyzetben szerinte Magyarországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, mert ez a tömeg nem állítható meg.

A szakember saját, a szerb-magyar határon szerzett tapasztalatairól számolt be a műsorban.

Elmondta: egy éjszakai, a határsáv szerb oldalán tett látogatásakor azt látta, hogy másfél óra alatt, 100-120 fős csoportokban, mintegy ezren keltek át a határon. A migránsok mozgását modern mobiltelefonok használatával koordinálták az embercsempészek – közölte, megjegyezve: a szerb rendőrség nem akadályozza a mozgásukat.

Mintha berágott volna a CBA a trükköző boltokra

A boltok vasárnapi nyitva tartására vonatkozó jogszabály betartására szólította fel a tagoka a CBA Kereskedelmi Kft. mint a CBA franchise rendszergazdája, egyben jelezte, hogy a törvényt megszegőket kizárják a hálózatból.

A CBA Kereskedelmi Kft. szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a tagok figyelmét, hogy minden franchise tagtól elvárják a jogkövető magatartást. Mindenki érdeke, hogy a vasárnapi pihenőnap biztosításával javítani tudják a munkavállalók életminőségét és biztosítsák a családok együttlétét – fogalmaznak a közleményben.

Azokat a franchise partnereket, akik nem a jogszabálynak megfelelően járnak el, azonnali hatállyal kizárják a franchise hálózatból – írta a CBA Kereskedelmi Kft.

A CBA az elmúlt napokban az üzlethálózatot érintő, vasárnapi nyitva tartásra vonatkozó híradásokkal kapcsolatban adta ki a közleményt.

Több lap is beszámolt arról, hogy egy balatoni CBA piaccá nyilváníttatta magát az önkormányzatnál – mert a piacok nyitva lehetnek vasárnap is –, miután előcsarnokában termelői piacot nyitott, ahol azonban csak egyetlen termelő árult málnát.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV