Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

A Fidesz betámadta az útdíjat kritizáló polgármestert

A Fidesz szerint másfél millió forintos, háromhavi jutalmat osztott magának a budaörsi polgármester. Szerintük a városi tévével még egy riportot is forgattatott hobbijáról, a vitorlásázról. Wittinghofot azóta támadja vehemensen a Fidesz, hogy a polgármester élesen kritizálta a kormány által idén bevezetett új autópálya-díjazást.

A Fidesz szerint másfél millió forint közpénzzel jutalmazta magát Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester, mielőtt magánemberként, a saját hajójával elindult az idei Kékszalag vitorlásversenyen. A Fidesz sajtóosztályán dolgozók szerint az a tény, hogy előbb kapta meg a jutalmat, majd utána ment vitorlázni, automatikusan azt jelenti, hogy a jutalomból ment vitorlázni, sőt "a vitorlázásra vette fel a pénzt".

Azt is állítják, hogy Wittinghoff a balatoni verseny előtt a város által finanszírozott televízióval csináltatott élménybeszámolót hobbijáról. Mindeközben Budaörsön megszorítások voltak – írja a Fidesz.

A kormánypárt budaörsi szervezete azóta támadja vehemensen a tavaly nagy fölénnyel hatodjára is polgármesterré választott Wittinghoffot, hogy az év elején hevesen kikelt a kormány által bevezetett új útdíjfizetési rendszer ellen amiatt, hogy az túlterheltté teszi a városán átvezető ingyenes utat.

Létszámhiány a MÁV-nál

A vasutasok drámai létszámhiánya már a közlekedés biztonságát veszélyezteti – hívta fel a figyelmet a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

A tájékoztatás szerint a szakszervezet a szombati vasutasnap alkalmából levélben követeli a kormánytól és a MÁV Zrt. vezetésétől, hogy kezdjenek azonnal egyeztetést a munkavállalók képviselőivel a szakmából való elvándorlás megállítására, tegyenek lépéseket azon juttatások és vívmányok – egyebek mellett a korkedvezményes, korengedményes nyugdíjrendszer – visszaszerzéséért, amik vonzóbbá teszik a pályát.

Követeléseik között szerepel a béremelés, vasutas életpálya-modell és olyan bértarifa-táblázat kidolgozása, amely elősegíti a munkavállalók vasúthoz való kötődését.

A VSZ közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy a vasutasoknak gyakorlatilag évente "ésszerűtlenül szigorú" KTI (Közlekedéstudományi Intézet) vizsgán kell megfelelniük, ha meg akarják tartani a beosztásukat. A rendszer üzleti alapon működik, a munkáltatónak minden egyes vizsgáért 17 ezer forintot kell fizetnie a KTI-nek – írják, hozzátéve, hogy a rendszer átdolgozását javasolják.

A szakszervezet a közlemény szerint elvárja továbbá egy egészségügyi monitoring rendszer kialakítását és alkalmazását, és az egészségre ártalmas, valamint veszélyes munkakörökben dolgozó kollégáknál a napi munkaidő csökkentését.

Mint írják, a vasutasokat felháborítja, hogy a kormány és a tulajdonos is "ölbe tett kézzel nézi", hogyan értékelődik le fokozatosan, de egyre biztosabban az egykor irigyelt hivatás, és hogy erre az embert próbáló munkára ma már "lasszóval is alig lehet munkavállalót fogni".

Leleplezték Orbánék bevett módszerét

Az ellenzék éles kritikája mellett tárgyalta meg az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosítását a Ház hétfőn. Az MSZP szeirnt a Fidesz simét talált egy bűnbakot, egy társadalmi csoportot, amelyet ellenségnek titulál.

Schiffer András (LMP) szerint az előterjesztés elfogadásával az ország megtagadja majd a segítő kezet azoktól, akik szétbombázott országból érkezve keresnek menedéket. Politikai színjátéknak nevezte a kormány megoldási javaslatát, „Habony Árpád által megkreált színdarabnak”.

Ismertetése szerint mivel a probléma szoros összefüggésben áll a Közel-Kelet és Észak-Afrika történéseivel, fel kell tenni a kérdést: az a kül- és biztonságpolitikai stratégia, amelyet Magyarország, de az unió és a NATO is követ, milyen eredményre vezetett? Felkészült-e arra Európa, mivel jár, ha korábban szilárd államalakulatok vesznek a semmibe?

Üldözendőnek nevezte a kormány propagandáját, és bírálta azt is, hogy a kérdésben egymilliárd forintot fordított konzultációra a kabinet. A kapacitások fejlesztését szorgalmazta, bírálva, hogy a menekültügyi büdzsé mindössze 15 ezreléke az éves költségvetésnek.

Cáfolta az eljárások elhúzódásával riogatókat is, állítása szerint Európában az egyik legrövidebb időt nálunk vesznek ezek igénybe.

Továbbra is világos magyarázatot várt a dublini rendelet felmondására és az abból való visszakozásra, de hangsúlyozta azt is: létezhet átmenet a zárt tábor és a szabad mozgás biztosítása között, ez lenne a megoldás jelenleg.

Szabó Tímea a javaslat visszavonását követelte

Szabó Tímea, a PM független képviselője a javaslat visszavonását követelte. Szerinte a kormány hazug módon állítja be úgy a diskurzust, mintha lennének bevándorláspártiak és azt ellenzők. Itt csupán arról van szó: támogatják-e a menekülőket. Úgy ítélte meg: kerítésre nem dobható ki 36 milliárd forint.

Rámutatott arra is: a bevándorlási hivatal szerint a menedékkérők 90 százaléka háborús övezetből érkezik. Jogsértőnek tartotta, hogy elvehetik az ide érkezők pénzét vagy munkára köteleznék őket.

Szelényi Zsuzsanna: Az ide érkezők 90 százaléka elhagyja az országot

Szelényi Zsuzsanna, az Együttben politizáló független képviselő arra mutatott rá: aki ide érkezők 90 százaléka három héten belül elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, az emberek átmeneti ellátását kell megoldani – indítványozta. Élesen bírálta a kerítés építését, amely szerinte csak időlegesen csökkentené az ide érkezők számát.

MSZP: Idegenellenességet szítani gazemberség

Bárándy Gergely szerint a migráció valós probléma az unióban és Magyarországon egyaránt, aki másként gondolja, téved. Az a törekvés, ami szembe állítja a bevándorláspártiakat és az azt elutasítókat, nem más, mint az emberek egymásnak uszítása. Idegenellenességet szítani gazemberség – jelentette ki.
Kiemelte: senki nem kívánja kitárni a kapukat, válogatás nélkül mindenkit beengedni és hagyni, hogy letelepedjen.

Szerinte a gazdasági bevándorló fogalma nem létezik, ez a Fidesz által kreált fogalom, ami az uszító-politikájuk része. Nem azt mondják, hogy ez nem probléma, de ma létezik egy legalább ekkora, vagy még ennél is nagyobb probléma, az, hogy több százezren vándoroltak ki az unió országaiba, illetve az Egyesület Államokba a jobb megélhetés reményében – mondta.

Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz bevett módszere, hogy talál egy bűnbakot, egy társadalmi csoportot, akit ellenségnek titulál. Ilyenek voltak korábban a korán nyugdíjba vonuló rendvédelmisek, a külföldi karvalytőke, a multinacionális vállalatok vagy éppen a fogyatékkal élők. „Most pedig a migránsok ilyenek, remélem a zsidók nem kerülnek majd sorra” – fogalmazott.

A bűnbakkeresés a diktatúrák bevett módszere – jegyezte meg a szocialista politikus, és szintén uszító retorikának nevezte a Fidesz vezérszónokainak felszólalását.

Rövid- és hosszú távú megoldásokra van szükség, de ez nem a vasfüggöny – jelentette ki. Kitért a költségvetéshez benyújtott módosító javaslataikra, amelyek a rendőrség megerősítését vagy azt célozták, hogy Btk-ban az embercsempészést szigorúbb büntetéssel sújtsák. Azt kérte, a magyar kormány gondolkodjon európai módon, s a migráció kérdését így kezeljék, a szolidaritást ne adják fel.

Orbán szerint valakik „hozzák” a menekülteket Magyarországra

Azt állítja Orál Viktor (a brüsszeli európai csúcsra érkezve), hogy Magyarországra nem hozni kellene a bevándorlókat, hanem elvinni őket.

Metál Zoltán az M1 aktuális csatornán hétfőn elmondta: korábban kezdeményezték a rendőrségnél, hogy szülessen állásfoglalás a taxisok számára migránsok szállításával kapcsolatban, ez márciusban megtörtént.
   
A hivatalos állásfoglalás arról szól, hogy illegális migráns nem szállítható az Európai Unió határain belül, még Magyarország területén sem, de ha vizsgálni kellene az utas hovatartozását, nagy gondban lennének a sofőrök - tette hozzá.
   
A taxisoknak arra szól a hatósági engedélyük, hogy egy adott pontból egy másikba elvigyék az utasokat, faji, vallási és egyéb hovatartozás miatt nem tagadhatják meg a fuvart - mondta a taxis szövetség elnöke.

Ezzel szemben a tény az, hogy a bevándorlókat nem hozza senki (hacsak nem az embercsempészekre gondolt Orbán), és nem is kell, hogy elvigyék őket, mert mennek ők maguktól is. Azonkívül jórészt nem bevándorlók, hanem többnyire menekültek vagy menekülők. Őket hová vigyék?

Halálos módszert használhatnak a mentők

A mentők által végzett mesterséges légútbiztosításnál használt izombénító orvosságok alkalmazása hozzájárult legalább öt beteg halálához – ez derül ki abból a szakértői jelentésből, amely az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának megbízásából készült.

Kritikus megállapítások szerepelnek abban a szakértői jelentésben, amely a mentőszolgálat vezetőjének kérésére azt vizsgálta, hogy milyen szerepe volt nyolc beteg szívmegállásában egy újonnan bevezetett, kötelezően alkalmazandó légút-biztosítási technikának, az RSI-nek. A nyolc beteg közül ötöt nem sikerült újraéleszteni: életüket vesztették a beavatkozás után.

Az eljárásban olyan injekciót adnak a lélegeztetésre szoruló betegnek, amely leállítja a spontán légzését azért, hogy megkönnyítse az orvos vagy a mentőtiszt számára a mesterséges lélegeztetéséhez szükséges tubus behelyezését.

Ezt az eljárást az OMSZ éppen azért vezette be, hogy a korábbinál biztonságosabban segítse a beteg lélegeztetését. Ám a módszert a 2013. októberi bevezetése óta számos mentős vitatja, mert kevésbé ítélik biztonságosnak, mint a korábbi technikákat. Hogy az eljárás ellen tiltakozó gyakorló mentősök aggodalma nem teljesen alaptalan, az is bizonyítja: az eljárásrenddel kapcsolatban az OMSZ főigazgatója maga is szakértői véleményt kért, megjelölve nyolc esetet, amikor az RSI alkalmazása után leállt a betegek keringése. Ez a nyolc alighanem csak a töredéke a kritikus eseteknek, hiszen megkérdezett forrásaink mindegyike tudott olyan betegről, aki meghalt az RSI alkalmazása után, de esete nem szerepelt a vizsgáltak között.

Az OMSZ vezetője arra várt választ, okozhatta-e az RSI alkalmazása a betegek halálát. Bár azt a két szakértő – Lászik András egyetemi adjunktus, igazságügyi orvos szakértő és Pénzes István professzor – a lapunk birtokában lévő jelentés szerint leszögezi, hogy pontosabb véleményt adhattak volna, ha rendelkezésükre állnak boncjegyzőkönyvek is, ám azt kimondták: az izombénító szerek alkalmazása minden valószínűség szerint hozzájárult a betegek halálához. Hibaként említik, hogy például az alkalmazott gyógyszerek adagja és kombinációja a vizsgált esetekben nem volt kellően átgondolt. Azt ugyanis az érintett betegek a mentősök beavatkozásakor jóval nagyobb dózisban kapták, mint az a műtétek előtti altatásnál a gyakorlat. Ez a nagyobb adag pedig minden valószínűség szerint hozzájárulhatott a betegek halálához – írják.

Az izombénító szer hatását erősíti és meg is nyújthatja, ha altatáshoz használatos készítménnyel kombinálják, ennek velejárója szívritmuszavar lehet. Végül a szakértők megállapítják: nem vitatható az OMSZ vezetőinek jó szándéka, hogy egységes eljárásrendet akarnak bevezetni a mentésben, ám ezek az esetek egyértelműen jelzik, a kivitelezés problémás. „Annyi felelősséggel leszögezhető – áll a jelentésben –, hogy amennyiben az új módszert tapasztalatlan, kellő gyakorlattal nem rendelkezők végezték, a nem standardizált gyakorlat alkalmazásával elkerülhetők lettek volna a keringésleállások.”

Lapunk szerette volna megszólaltatni a nyolc esetet vizsgáló szakértőket, ám nyilatkozataikat az OMSZ főigazgatójának engedélyéhez kötötték, s úgy tudjuk, nem kaptak engedélyt a beszélgetésre. A halálesetekkel kapcsolatos kérdéseinkre az OMSZ-tól sem kaptunk választ. Arra voltunk kíváncsiak: a főigazgató mióta ismeri a szakértők véleményét, és azóta mit tett a hasonló esetek elkerüléséért? 

Az OMSZ jogi lépésre készül

Az Országos Mentőszolgálat kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben tudatta: jogi lépéseket kíván tenni a Népszabadság ellen cikkünk miatt. Az Országos Mentőszolgálat közleménye azonban attól tartózkodik, hogy pontosan megjelölje a cikk mely állítását vitatja tényszerűen. Ahogy, arról sem ad információt, hogy cikkünk megjelentése előtti megkeresésünkre miért nem reagáltak a szakértői jelentés eredményeivel kapcsolatos kérdéseinkre. A betegek biztonsága és a mentésbe vetett bizalom megőrzése okán változatlanul érdeklődünk aziránt, hogy miért kérte az OMSZ főigazgatója ezt a szakértői vizsgálatot, ha nem merült fel kétely az eljárás biztonságos kivitelezésével kapcsolatban? Miért kérték a szakértői vizsgálatot, ha annak megállapításaiból nem következtek vezetői döntések? Miért nem járulnak hozzá a szakértői jelentés nyilvános közléséhez?

Nem jártunk több szerencsével a gyógyszerbiztonságért felelős hatóságnál, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnél sem. Ott azt szerettük volna – egyebek mellett – megtudni, hogy miután a beteg altatásához használatos egyik gyógyszer leirata szerint a készítmény kifejezetten ellenjavallt magas vérnyomásos, illetve fejsérült, agyvérzéses betegeknél, miközben az emberek sokszor épp ilyen kórképekkel szorulnak mentésre, milyen felhatalmazás birtokában adhatják be mégis ezt a gyógyszert a mentősök a rászorulónak. Azt a választ kaptuk: kompetenciakérdésben nem illetékesek. Az egyéb szakmai kérdésekről, mint azt megtudtuk, tavasz óta egyeztetnek az Országos Mentőszolgálattal.

Azt Matkó Ida aneszteziológus-főorvostól, a Szószóló Betegjogi Alapítvány elnökétől tudjuk: az RSI-vel kapcsolatos aggályokról több szakmai megbeszélés is volt már az OMSZ vezetőivel. Ennek eredményeképpen, tudomása szerint, kivették az új szakmai eljárásrendből az RSI-vel kapcsolatban a minden esetben kötelező és kizárólagos szavakat, azaz a mentőorvos, ha úgy ítéli meg, dönthet más légútbiztosítási technika mellett.

Lapunknak mentőorvosok azt mondták: ez a választási lehetőség viszont nem illeti meg a mentőtiszteket, nekik minden esetben továbbra is kötelező az eljárás. A mentősök eddigi panaszaik ismeretében valószínűleg élni is fognak az RSI visszautasításának lehetőségével. Ők már másfél éve jelezték: kevésbé biztonságosnak gondolják a korábban alkalmazott eljárásoknál. Voltak olyan mentősök, akik meg is tagadták az alkalmazását. Az már korábban kiderült, hogy a légzés leállításához alkalmazott izombénító szerek közül egy például nincs is hivatalosan forgalomban Magyarországon. A mentősök kifogásolták, hogy nincs olyan készítmény a mentőautókban, amellyel baj esetén visszafordítható lenne a folyamat.

Amikor a tavasszal egy betegbiztonsági konferencián mentősök és intenzív terápiás orvosok jelezték az eljárással és az alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos aggályaikat, az OMSZ orvos igazgatója, Temesvári Péter azzal zárta le a kínos vitát, hogy „a gyógyszerhatósági leiratokból (alkalmazási útmutatóból) kiindulni nem nagyon okos gondolat, mert a sürgősségi alkalmazásra azok nem adnak jó választ”. Közben alapszabály, hogy a gyógyszerek leiratának betartása mindenkire nézve kötelező.

 

Készül a kormány az új kampányra

Közbeszerzést írt ki az Emmi a Csalad.hu weboldal létrehozására és fejlesztésére, írja a Napi.hu. Az oldalon tematikus portált indítanak, ami a kormány új, őszi kampányának meghirdetésekor indul el.

Ahogy azt június végén megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök felkéri az illetékes minisztereket, Lázár Jánost és Balog Zoltánt, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökét, hogy készítsék elő a kormány új kampányát és augusztus 31.-ig kössék is meg az ahhoz szükséges szerződéseket. Az új kormányzati kampány témája a

családbarát közgondolkodás erősítése, a családbarát szemléletformálás, és a családpolitikai eredményekről való tájékoztatás.

Az Indexhez korábban olyan információk jutottak el, miszerint a kormány „családvédő″ óriásplakátokkal fog előrukkolni, illetve, hogy a hagyományos családmodellt védő, melegellenes felhangú kampányra készülhet. Kormányzati forrásaink ezt azonban határozottan tagadták, mint mondták, a kormány családpolitikai intézkedéseinek népszerűsítése lesz a cél.

A Napi.hu szerint az Emmi által meghirdetett közbeszerzés nyertesének lesz a feladata a a portál arculati és informatikai kialakítása, alapadatokkal való feltöltése, majd a teljesítést követően 12 hónap szupport szolgáltatás biztosítása.

 

Czomba: A menekültek számára csupán egy lehetőség a közmunka

Nem veszélyezteti a magyar közfoglalkoztatást az a törvénymódosítás, amely szerint a menedékkérelmük elbírálásának ideje alatt Magyarországon tartózkodó menekültek is végezhetnek közmunkát – erről Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár beszélt az ATV Start című műsorában.

Az államtitkár elmondta, a közmunka a menekültek számára is csupán egy lehetőség, amit egyébként már a jelenlegi jogszabályok is biztosítanak. Czomba Sándor szerint 2014-hez képest 2018-ra mintegy négyszázezerrel több ember számára tudnak közmunkát biztosítani, de az államtitkár reményei szerint közülük legalább kétszázezren a versenyszférában tudnak majd elhelyezkedni. Ez azért is lenne fontos – mutatott rá Czomba Sándor -, mert havonta 70-80 ezer betöltetlen állás van a versenyszférában, ami részben a fizikai távolságnak (nyugati munkaerőigény/keleti munkanélküliség), részben pedig annak köszönhető, hogy mind Kelet-, mind Nyugat-Magyarországon óriási problémák vannak a szakemberellátottságban.

Mindenesetre a távolságbeli problémák megoldásához szükség van olyan bérlakás-programokra, amelyek a tartós ott tartózkodás lehetőségét biztosítják, ám ez is csupán tüneti kezelés, a végső megoldás ugyanis az lenne, hogy a munkahelyeket vigyük azokba a térségekbe, ahol nagy a munkanélküliség – tette hozzá az államtitkár, aki a migránsok munkavállalásával kapcsolatban elmondta, Magyarország szívesen fogadja azokat a harmadik országból, tehát nem uniós tagállamból érkező munkavállalókat azokon a területeken, ahol nincs elég magyar munkaerő. Tavaly egyébként 14 ezren kértek munkavállalási engedélyt Magyarországon – jegyezte meg az államtitkár.

 

Elkezdik az aláírásgyűjtést az Orbán-ellenes civilek

Négy népszavazási kérdést már átengedett a Kúria, július közepén elkezdik gyűjteni az aláírást az Orbán-kormány ellen tüntető civilek. A tankötelezettség korhatárának emeléséről, a kötelező kamarai tagdíjról, a gyermekétkeztetés ingyenességéről és a képviselők nyugdíjáról szólnak a kérdések. De a vasárnapi boltbezárást sem adják fel a benyújtók.

19 + 9 kérdésben kezdeményeztek eddig népszavazást azok az Orbán-ellenes tüntetők, aki nemrég Új Magyar Köztársaság néven egyesületbe is tömörültek. A sok benyújtott kérdés meghozta gyümölcsét, bár a találati arány azért nem túl fényes: csak néhány kérdést engedett át a Nemzeti Választási Bizottság.

Most újabb fejleményt árult el az Indexnek Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztársaság ügyvivője, az Együtt önkormányzati képviselője: négy kérdést már jogerősen átengedett a Kúria, egyet még vizsgál. Ez azt jelenti, hogy

négy kérdésben jövő héten, július közepén elindul az aláírásgyűjtés.

Az egyesület, illetve az őt támogató szervezetek, például a Szolidaritás aktivistái Budapesten és több nagyvárosban mennek utcára az ívekkel. Kérdés persze, hogy a következő kérdések mennyire mozgatják meg a kormányellenes szavazókat:

  • a tankötelezettség 18 évre emelése,
  • a kötelező kamarai tagdíj eltörlése,
  • a politikusok nyugdíjának szüneteltetése képviselőségük idején,
  • a gyermekétkeztetés ingyenessége.

A Kúria még vizsgálja, hogy arról lehet-e népszavazás, hogy a kórházi várólisták legfeljebb hat hónaposak legyenek. 200 ezer aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy megtartsák a népszavazást, ott pedig az összes választópolgár több mint felének igen szavazata kell a sikerhez (több mint 4 millió tehát).

A vasárnapi boltbezárást is benyújtotta

Vajda Zoltán nyújtotta be múlt héten azt a kérdést is a vasárnapi boltbezárás megszüntetéséről, amely várhatóan az NVB elé kerül az MSZP kérdése helyett. Ez így szól:

Egyetért-e Ön azzal, hogy törvény ne korlátozza a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet nyitvatartási idejét?

Vajda azt mondta, hogy azért nyújtotta be, mert kedd este, amikor az MSZP már beharangozta a saját népszavazási kezdeményezésének sikerét, még nem látta a Kúria honlapján az előző kérdés elutasítását. És másnap reggel ezért benyújtotta a sajátját. A kérdésről, mint mondta, korábban a VOSZ-szal is egyeztetett, így reméli, hogy az NVB átengedi. "Hab lenne a tortán", ha az előző kérdések mellett erről is lehetne szavazni. Persze lehet, hogy az NVB azzal indokkal utasítja el, hogy túl tág kört érint a kérdés, hiszen a parlament eszerint semennyire nem szólhatna bele a boltok nyitvatartásába (például ünnepnapokon sem).

Arról, hogy az MSZP megtámadja bíróságon a saját kérdése elutasítását, Vajda azt mondta, hogy reméli, hogy az MSZP-nek az ügy a fontos, és nem az, hogy a saját kérdésüket tegyék fel.

Megint nekimegy a vasárnapi boltzár népszavazásának az MSZP

Az MSZP kedden változatlan formában benyújtotta az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának eltörlését célzó népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Irodának (NVI), így szerintük a kérdést most már biztosan a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé kell utalni majd.

A szocialisták lépését a kezdeményezést beadó Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes jelentette be újságíróknak, a választási iroda budapesti épületéből kilépve.

Kiemelte, az MSZP teljesen biztos abban, hogy hamarosan népszavazást lehet majd tartani a vasárnapi zárva tartásról. A szocialisták akár már ősszel elkezdhetik az aláírásgyűjtést, amennyiben a választási bizottság átengedi az MSZP teljesen törvényes kezdeményezését – mondta Lukács Zoltán.

Szervezett embercsempészet zajlik a szerb-magyar határon

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában beszélt a kialakult helyzetről. Elmondta, a szerb rendőrök nem akadályozzák a migránsokat.

Ebben a helyzetben szerinte Magyarországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, mert ez a tömeg nem állítható meg.

A szakember saját, a szerb-magyar határon szerzett tapasztalatairól számolt be a műsorban.

Elmondta: egy éjszakai, a határsáv szerb oldalán tett látogatásakor azt látta, hogy másfél óra alatt, 100-120 fős csoportokban, mintegy ezren keltek át a határon. A migránsok mozgását modern mobiltelefonok használatával koordinálták az embercsempészek – közölte, megjegyezve: a szerb rendőrség nem akadályozza a mozgásukat.

„Kézzel, lábbal, szívvel, szájjal” – ceglédi menekültsegítő aktivisták mesélnek

Az egész ország reagál az egyre erősödő menekültválságra – vannak felháborító esetek, de szerencsére rengeteg pozitív példáról is be tudunk számolni. Egy nagyon szépre Cegléden leltünk.

Cegléd csak a harmadik legnagyobb város Pest megyében, de nagy jelentősége van a magyarországi menekültpolitika menedzselésében. A déli határon átkelő menedékkérők ugyanis Röszke és Szeged érintésével általában Debrecenbe kerülnek táborba. Szeged irányából pedig Ceglédnél kell átszállniuk a debreceni vonatra.

„Két család azt sem tudta, hogyan köszönje meg, hogy váltattunk nekik forintot, és Pestre irányítottuk őket, mert ott vártak rájuk a többiek.” Ezt két civil önkéntes mondta el a hvg.hu-nak, akik a ceglédi pályaudvaron segítik a menedékkérők boldogulását. A Migration Aid aktivistáit a szegediek értesítik, amikor a menekültek elindulnak, ők pedig „leszedik” őket a vonatról. (A menekülteket segítő civil csoportnak már több mint 2800 tagja van a Facebookon – a szerk.).

Sokszor másfél órát is kell várniuk az érkező vonatra, ami – főleg ebben a nagy melegben – megterhelő lehet. „Korábban saját pénzből vettünk vizet, ételt, és mindenféle alapvető holmit, amelyek feltétlenül szükségesek a hosszú utazás után.” Átkísérik a menedékkérőket a másik peronra, felteszik őket a vonatra, majd lejelentik Debrecennek, hogy hányan érkeznek oda. Eddig úgy 5-600 embernek segítettek.

Cegléd hallgat

Ha a kedves olvasó úgy véli, mindebben semmi különös nincs, téved. A párnak elég rossz tapasztalatban volt már része – a ceglédi pályaudvarnál ugyanis pont olyan taxisok állnak lesben a fáradt, kimerült, türelmetlen menedékkérőkre, akikről már egyszer írtunk. Ők a nagy zsákmányt látják a menekültekben, ezért az üzlet tönkretevőiként tekintenek a párra. „Az egyik taxis megvádolt azzal, hogy mi lebeszéljük a menekülteket arról, hogy taxival menjenek, így ők elesnek egy csomó pénztől. Sajnos nagyon kihasználják őket és elveszik a pénzüket. Az egyik taxis magánkívül volt, olyannyira, hogy szombaton a rendőrségre kellett beszólni, mert fel akarta gyújtani a kocsinkat is. Mikor a taxisokhoz közel osztottuk a vizet meg az ételt az embereknek, egyiküknek teljesen elgurult a gyógyszere, elmondott mindennek minket – csak azért, mert segítettünk a rászorulóknak”.

Sajnos az aktivisták nem sok jót tapasztaltak a fideszes vezetésű Cegléd vonatkozásában sem – pedig ismerik a várost, mert évekig éltek itt. "Az emberek itt inkább magukkal foglalkoznak, a Facebookon is sokan támadják a menekülteket támogatókat,  egymást érik a rasszista beszólások. A gyúlölködésnek a szeretetlenség az oka" – mondja egyikük, aki azonban azt is elmesélte, hogy az elmúlt másfél napban már kaptak civilektől vizet, kéztörlőt, egy zöldségestől sok-sok gyümölcsöt, uborkát és egyéb élelmiszert. És valaki adott 3000 forintot. "Csak Cegléd önkormányzata nem mozdult még meg, a rendőrség sem segít semmiben."

„Mam, allavju”

Számos helyen olvasható, hogy nem mindig könnyű kommunikálni a szír, afgán, afrikai menekültekkel. A ceglédi segítők alapfokon beszélnek angolul, „valaha tanultam – ami megmaradt, azt használom, meg kézzel, lábbal, szívvel, szájjal. Megértenek. Ha nagy a gáz, mindig jön valami váratlan segítség.”

A menekültek pedig hálásak, minden törődésnek nagyon örülnek. „A szemükből sugárzik a hála, olyanokat mondanak, hogy „mam, allavju”. Egy kisfiú pedig átöleli a lábam és rám néz a nagy barna szerető szemével. Kell ennél több?”

Mint arról beszámoltunk, Szeged után Budapesten is sorra alakulnak a civil segítő szervezetek, miközben a segélyszervezetek közül is egyre többen mozdulnak. Emellett az EU 8 millió euróval segíti Magyarországot a menekültválságban.

 

 

 

 

 

Hőség? Ugyan, a klímás buszok a garázsban aszalódnak

Több tucat klímás busz áll a BKK alvállalkozójának a telephelyén a kánikulában, mert költségtakarékossági okokból visszarakták a helyükre a régi BKV-buszokat.

Információink szerint Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója tárgyalást kezdeményezett a VT-Arriva vezetőségével arról, hogyan lehetne felhasználni a cég költségtakarékosság miatt leállított klímás buszait a fővárosban legalább a kánikula idejére.

Az év elején ugyanis költségtakarékossági okokból olyan döntés született, hogy a VT-Arriva buszainak egy részét (a szolgáltatási szerződésben meghatározott buszokon felüli opciós mennyiséget, 60-70 járművet) a BKK nem veszi idén igénybe, hanem a BKV olcsóbb üzemeltetésű, de régebbi buszai járnak helyettük. 

A BKK vezetése tisztában volt azzal, hogy ez ront ugyan a szolgáltatás minőségén, de több tízmillió forint megtakarítást jelent éves szinten. Az viszont, hogy hőségriadó idején is a garázsban pihenjenek a klímás buszok, már a BKK-vezetésnek sem tetszik, ezért kezdeményezik, hogy a kánikula idejére visszaálljanak a VT-Arriva klímás buszai.

Egy átlagos hétköznap mintegy 1300 busz közlekedik Budapesten, ebből a 780-800 alacsonypadlós, klímával felszerelt jármű. Az alacsonypadlós járművek felét a BKV buszai teszik ki, a másik felét az alvállalkozók adják, azaz mintegy 500 kevésbé korszerű, BKV-s busz jár a kánikulában, jelentős részt régi Ikarus buszok. Ez utóbbiakból lehetne a frekventáltabb járatokon 60-70, más becslések szerint mintegy 100 buszt légkondicionált buszra cserélni, ha a BKK kihasználná az alvállalkozó opcionális lehetőségeit – legalább a kánikula idejére.

Frissítés: A BKK kedd délután fél háromkor közleményt adott ki, mely szerint szerdától több légkondis busz áll forgalomba a hőségriadóra tekintettel. A több egész pontosan 29-et jelent, és minderre Tarlós István megbízásából kerül sor. A hőségriadónak ugyanakkor szerda este egy hidegfront vet véget, ami miatt akár 10 fokot is csökkenhet a hőmérésklet. Arról sajnos nem szól a közlemény, hogy csütörtökön elindul-e a 29 légkondis busz.

 

 

 

 

Elképesztő arányú veszteség Szijjártó Kereskedőházánál

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 427 millió forintos forgalmat produkált, de közben csaknem 2,4 milliárd forintos veszteséget hozott össze.

A kereskedőházakat elvileg azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjai legyenek. Először a keleti, majd a déli nyitás jegyében 2013 óta összesen 29 kereskedőházat nyitottak a világ számos országában.

Az MNKH Zrt. 2014-es mérlege szerint azonban a cég katasztrofálisan gazdálkodott. Az MSZP-s Tóth Bertalan keddi tájékoztatója szerint ötször annyi veszteséget termelt, mint amennyit forgalmazott, így valóságos pénztemetővé vált.

A zrt. mérlege szerint a veszteség azért lehetett ekkora, mert az elmúlt évben 739 millió forintot fordítottak például szakértőkre, a 90 alkalmazott bérköltsége pedig 668 millió volt.

A kereskedőház jelentős összeget költött utazásokra is, egy év alatt 86 millió ment erre a célra, de a 281 milliós hirdetési keret egymaga is több, mint a teljes forgalom fele.

Az MSZP szerint ezzel a mérleggel eljött a „redőnyhúzás ideje”, azonnal fel kell számolni a céget, amelynek egy 72 milliós kínai gyapjúszállítmány volt a legnagyobb tavalyi üzlete. 

A Magyar Nemzeti Kereskedőházról már eddig is tudható volt, hogy jelentős állami pénzeket nyelt el. A Quaestor-botrány idején például az derült ki, hogy a cég alapítása után a 9 milliárd forintos tőkéje a brókercéghez került. A 100 százalék állami tulajdonban működő cég azonban néhány év alatt felélte a pénz egy részét. Idén márciusban, a Quaestor bedőlésekor már csak 3,8 milliárd forint volt meg az indulótőkéből. Szerencsére ezt az összeget az MNKH még időben, a csőd bejelentése előtti órákban kimentette Tarsoly Csaba brókercégéből.

Tízmilliárdos segítség

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. nem a veszteségeket kell nézni, hiszen több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítette a magyar kis- és középvállalkozásokat. A tavalyi üzleti eredményt nagyban befolyásolta, hogy 2014-ben 20 kereskedőház nyílt világszerte, és sikeres üzleteket bonyolítottak többek közt Kínával, Oroszországgal, Szerbiával, Azerbajdzsánnal és Vietnammal is, mely ügyletek gyapjúexportot, szivattyúkivitelt és vegyes élelmiszerportfoliók külpiacra juttatását jelentik elsősorban.

Az MNKH állami feladatot lát el, szolgáltat, eredményessége nem csak a saját számain mérhető le, hanem az általa segített magyar vállalkozások külpiacokon elért sikerein is.

Példaként említendők a Dél-Koreába és Kazahsztánba szervezett miniszterelnöki utak és a hozzájuk kapcsolódó, összesen közel 200 hazai cég képviselőjével megvalósuló üzleti fórumok. A résztvevő magyar kkv-k a dél-koreai utat követően közel 23 milliárd forint értékben, a kazahsztáni utat követően közel 37 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket.

 

Hemzseg a KDNP ötleteitől az ország

A mikropárt egészpályás letámadással veti bele magát azokba az ügyekbe, amelyek a Fideszt vagy nem érdeklik, vagy úgy gondolják, jót tesz a dolognak, ha van benne egy kis kereszténydemokrata szál. Ezeket szedtük össze, és még az is kiderül, hogy mi közük van az ősszel induló kampányhoz.

Az egész azzal kezdődött, hogy Orbán Viktor belengette a halálbüntetés ötletét még tavasszal, majd rögtön utána érkezett a bevándorlás-ellenesség is. A kettő között annyi történt, hogy a koalíciós partner KDNP szembement Orbánnal, élből ellenezték a halálbüntetést. Egész Európa is egyébként, de ez kevésbé érdekelte a kormányfőt.

Titokzatos tanácsadójáról nemrég írtuk meg, mi alapján szervezi a kampányait, Finkelsteinnek kell egy ellenségkép, ő a negatív kampány nagymestere, a gyilkosok pedig kézenfekvő ellenségkép. Ahogy a bevándorlók is. A KDNP-frakció mellett dolgozó beszélgetőpartnerünktől megtudtuk, a kampánycsapat nagyjából egyszerre dobta be a két témát a Fidesz-KDNP-nek, megszondáztatták, melyik mögé sorakoznak fel inkább. A kereszténydemokraták nagyon ellenkeztek a halálbüntetéssel kapcsolatban, így lett a bevándorlás-ellenesség és az azt övező plakátkampány.

„Nem akartunk halálbüntetéses plakátokat látni az utcákon. Abból óriási botrány lett volna. Ebbe beleállt a KDNP is” – ismerte el forrásunk.

Amit akar, átnyom a KDNP. Vagy átengedi a Fidesz

Mielőtt rátérnénk az őszre várható családbarát kampányra – kifejtjük, mit jelent, illetve mit lehet róla tudni eddig –, röviden ismertetjük, hogy milyen témákat tolt eddig a KDNP. Elöljáróban csak annyit, legtöbbször a megosztó és rizikós témákat kapták meg, de a saját kezdeményezéseikkel sem arattak osztatlan sikert.

Az új alkotmány, az Alaptörvény elfogadásakor a pártnak több kívánsága is volt. Már a legeleje, a preambulumul szolgáló Nemzeti Hitvallás is KDNP-s találmány, benne a Himnusz első sorával és a kereszténységet kihangsúlyozó mondatokkal. De az Alapvetések K. cikke is erős KDNP-s nyomásra született, első bekezdése szerint

„Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.”

Nem közoktatás, köznevelés. Nem vasárnapi zárva tartás, szabad vasárnap

A közoktatás is a szívügyük, amit ők inkább köznevelésnek neveznek, az apró koalíciós társnak köszönhető a kötelező hittan vagy erkölcstan, ez a KDNP-s Hoffmann Rózsa terve volt, akkor még oktatási államtitkárként.

Elérkeztünk a KDNP legmegosztóbb ötletéhez, a vasárnapi boltzárhoz, ami már rég nem is ötlet.

„Kínosan ügyelnek rá a párton belül, hogy még véletlenül se vasárnapi zárva tartásnak hívják, hanem szabad vasárnapnak, minden hivatalos megszólalás egyik legfőbb alapelve ez” – mondta a Hír24-nek egy másik, a párt ügyeire rálátó forrásunk.

A mikropárt a mai napig kitart mellette, hiába lesz a CBA-ból és a Coop-ból is piac, így trükközve ki a tiltást, hiába nem szeretik az emberek, a KDNP tántoríthatatlan. „Erre nagyon büszkék. Olyan ez nekik, mint a családi ezüstkészlet, ki lehet tenni a vitrinbe, lehet – sőt, kell is – mutogatni” – teszi hozzá.

Az Emmi az ő fészkük

A KDNP fő vezérlőelve a család, ahogy arra fentebb is utaltunk, így nem csoda, hogy jelentős közük van az ősszel induló kampányhoz. Bár voltak olyan híresztelések, hogy az őszi is a mostani menekülteshez hasonló, uszító kampány lesz (itt elsősorban a homoszexuális-ellenesség merült fel), de később kiderült, ez egy szelíd hangvételű, informatív dolog lesz.

Megírtuk korábban, az új kormányzati kampány előkészítésére Orbán Viktor az illetékes minisztereket, Lázár Jánost és Balog Zoltánt, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnökét kérte fel. A kormányhatározat szerint az új kampány témája a „családbarát közgondolkodás erősítése, a családbarát szemléletformálás és a családpolitikai eredményekről való tájékoztatás”.

Később annyi plusz információ derült még ki, hogy Balog miniszter szerint „annyiféle családtámogatást ad a kormány, hogy az érintettek sokszor nem is tudják, mi jár nekik”, ebben adnának eligazítást.

Novák Katalin családügyi államtitkár elmondta: a kampány másik célja a szemléletformálás, de hangsúlyozta: nem valamivel szemben, hanem a család mellett foglalnak állást. Ezzel megerősítette, hogy nem lesz meleg-ellenes propaganda. A szülők, a testvér és a nagyszülők szerepét is hangsúlyozzák majd, valamint a demográfiai válságra is reflektálnak – cél, hogy a vágyott, illetve tervezett gyermekek megszülessenek.

Úgy tudjuk, a kampány egyik fő alakítói a kdnp-sek lesznek, ami nem véletlen, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma erős kereszténydemokrata bázisnak számít a tárcák között. Információink szerint a plakátok mellett tv- és rádióhirdetések is várhatóak, de felmerült egy a nemzeti konzultációhoz hasonló levél szétküldése is, csak most nem elsősorban kérdeznének, meg is válaszolnák a feltett kérdéseket, bár ennek a megvalósulása erősen kérdéses.

Egy a jelszó: konszolidálódni

Orbán Viktor a nyár elején adott egy terjedelmes interjút a házi lappá alakult Napi Gazdaságnak, erről bővebben itt írtunk, ami most fontos, hogy akkor úgy fogalmazott:

„Nem lehet mindig az erő nyelvén beszélni. Nem lehet állandóan hadba hívni, segítségért mozgósítani egy egész országot. Világossá kell tenni, hogy a küzdelem nem öncélú, hanem a kiegyensúlyozott, derűs és sikeres Magyarországért folyik.”

Ez ugyan közel sem igaz a most futó, uszító kampányra, de úgy látszik, Orbán nyugalomra vágyik, kiadta a jelszót, konszolidáció. Vagyis a közelgő, a családbarát kormányt bemutatni igyekvő kampány igazi win-win szituáció lehet: nyugalmat és szavazatot is hozhat egyszerre a Fidesznek.

Bejöhet? Kétséges

Egyetlen buktatója van csak a tervezett intézkedéseknek. Nem hatnak a kormány családbarát intézkedései. Hiába hirdeti magát így a kormány, hiába a családi adókedvezmény, a rugalmas gyed, a pénzajándék a friss házasok számára. Ezek elvileg mind a demográfiai növekedést szolgálná, mégsem lehet pénzen venni a gyerekvállalási kedvet, mint azt nemzetközi példák is mutatják. Korábban a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője, Keveházi Katalin az „Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma” című programra emlékeztetett, amit 2012-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium hirdetett meg. Már a címből világosan látszik, hogy a kormány gyermekek születését akarja ösztönözni – mondta akkor a szakértő.

„A Fidesz sok dologban profi, a pozitív üzenetek átadásában nem annyira. Megpróbálnak megütni egy békésebb hangot a családbarát jelzővel, így három évvel a választások előtt, aztán pedig úgyis jönnek az újabb lejáratások"– összegezte az őszi várható eseményeket egy Emmi-s forrásunk.

A KDNP saját név alatt most egyébként a nyugdíjasokat „megkopasztó" termékbemutatóknak ment neki.

Európa robbanni fog, ez csak a kezdet

A vén kontinens számára kezelhetetlen mennyiségű teher, ha tetszik, kosz gyűlt össze, amelyhez túlságosan kicsi már az abrosz. Ha jobbra húzzák a terítőt, balról lóg ki, ha balra, akkor jobbról látszik. A politikusok és a közgazdászok meg húzkodják is rendületlenül, mutogatva az ellenkező oldalra. Más megközelítésből:  a hellén helyzetnél értek össze Európa évek óta gör(ö)getett problémái: a politikai és a gazdasági egyaránt.

A gazdasági vetület a 2008 előtti időkre nyúlik vissza, amely eltérő mértékben, de minden európai országra, legfőképp a déli perifériára volt jellemző: a hitelből építkező, korrupciót és alacsony hatékonyságot elfedő buborék gazdaságok rövid tündöklése.

A politikai elitek szó szerint lekenyerezték a népet, (értsd: a szavazókat), amikor fenntarthatatlan jóléti szolgáltatásokkal, ígéretekkel vásárolták meg a voksokat. 

A bankpiaci versenyt nem terelték szabályozott, ésszerű mederbe (más szegmenseket sem), a rövid távú növekedési harc mindent felülírt. Az EU vezetői elnézték a Maastricht-i kritériumok áthágását, a saját belső politikai egyensúly fenntartása miatt nem volt érdekük a konfliktusok kezdeményezése. Főleg nem a fájdalmas és vihart kavaró döntések vállalása.

Az elszaladóban lévő költségvetéseket a Lehman-csőd hozta felszínre és gyorsította be. A megoldást főleg az állam szerepének növelésében, bankok, vállalatok, országok kisegítésében, a terheket európai adófizetők közötti szétterítésében látták. Ezt sajnos az eurózóna második , 2011-es válsághullámakor tökéletesen meg is valósították. Egyúttal a valutaövezet addig valamelyest koherensnek mondható maradék pilléreit is kirúgták a helyükből.

A pánik csillapodása és a problémák felszíni kezelése az akkor már dübörgő, innen hallatszó amerikai pénznyomdának és az Európai Központi Bank sürgősségi hitelezésének volt köszönhető. (A mesterséges pénzbőség mindent megvetetett a piaci szereplőkkel, tavaly májusban még az öt éves görög állampapírokat is!) A rendszer egészséges tisztulása ez alkalommal is meghiúsult. Hitelből mentettek hiteleket.

2012-2013-ra az előirányzott összeurópai megszorítások (bér- és nyugdíjcsökkentések, jóléti kiadások megnyirbálása, adóemelések stb.) ugyan részben segítették a költségvetési hiányok jelentős csökkentését, de ezzel együtt is csak fél, vagy negyedoldalas lett a válságkezelés.

Elmaradt az európai intézményrendszer bürokrácia-mentesítése, az adópolitikák összehangolása, az offshore tőkemozgások és korrupció elleni hatékony közös fellépés, és a valószínűleg brutális szinten szükséges újraelosztás, adott esetben ultra progresszív adózás bevezetése. Európa nemzetközi versenyképessége nem javult, az amúgy is gyenge globális növekedési környezetben a bővülés vérszegény maradt, ha volt is egyáltalán.

Mindezek következménye a GDP-arányos adósságok másfélszereződése, 2013 óta 90 százalék fölött ragadt szintje, amely az Atyaúristennek sem akar csökkenni, sőt.

Az eurózóna GDP-arányos adóssága 2006-tól (Forrás: tradingeconomics, eurostat)

Könnyű álmot ígér

A 30 éve növekvő jövedelmi egyenlőtlenséget az elvonások perspektíva nélkülisége és a növekedés hiánya kiélezte, sőt egyre inkább fokozta. A társadalomban újra megjelent a változtatás iránti igény, amely politikai síkon tör előre meglovagolva a populista hullámokat is.

A görög példán keresztül nagyon leegyszerűsítve: a görögök többsége nem szeretne további kemény, hosszú távú megszorításokat (ezt ígérte a Sziriza), csak adósság-elengedést és eurót. 

Túl lenni a nehezén, miközben az csak most következik.

Már nagyon látszanak a törésvonalak

A vezető európai politikusok pedig képtelenek a realitásokat megvillantó, konstruktív javaslatra, komoly adósság elengedésre.

Az arcvesztést elkerülendő a saját szavazóinak a korábban elkövetett politikai baklövéseket nem, kizárólagosan a görög felelősséget emlegetik. Természetesen valamilyen szempontból mindkét fél álláspontja érthető, és akár még újabb időhúzó megegyezés is születhet átmeneti mentőcsomaggal.

Viszont onnantól kezdve, hogy felszínre került a fundamentum, a gazdasági, politikai törésvonalak végigfuthatnak Európán: Észak és dél, gazdag és szegény, öreg és fiatal, merev jobb- és populista baloldal, a szorosabb integráció és a nagyobb szabadságfokot támogató hívek, valamint az állam és a versenyszféra szereplői között.

A konfliktusok kiéleződésével így szépen lassan a görög probléma maga érdemtelenné is válik; ha elsüllyed Athén Atlantiszként, ha nem. A szimbóluma viszont Lehmanná teljesedhet ki. Mivel a politikai víziók összezavarodása mellett a gazdasági aknák is robbanni fognak.

Ugyanis a görög bankrendszer mellett a teljes periféria finanszírozása is mesterséges lélegeztető gépen van, csak az oxigénpalackot közvetlenül a befektetők tartják.

Az Európai Központi Bank eszközvásárlása irreális szintekre torzította a kockázatvállalást, ezért tudnak az adósságok 1-2 százalékos hozam mellett megújulni. Amíg erre az alacsony infláció, és a szereplők bizalma teret biztosít. Ahogy azonban a szerencsés tényezők, a kapacitás többlet, technológia-fejlődés, tavalyi olajárcsökkenés hatásai futnak ki a rendszerből, úgy tér vissza közénk a fogyasztói árszint-növekedés. A befektetők pedig nem biztos, hogy megvárják, amíg mindez jéghideg valósággá is válik, mint ahogy már jóval a Sziriza hatalomra kerülése előtt megvonták az átmeneti bizalmat a görög finanszírozással kapcsolatban. Akár lesz hellén mentőcsomag, akár nem, innen minden egyes lépés drágítja az eurózóna finanszírozását.

Európa a 2008-as és 2011-es köröket futhatja újra, csak most már nem edzőcipőben szabadon, hanem súlyos téglákkal megrakva nehezített pályán fölfelé szembe szélben.

Videó: Deutsch megmagyarázta, miért jár kevesebb pénz a parasportolóknak

Azért, mert ez a kevesebb is több, mint a fogyatékkal élő sportolók mostani támogatása. Videoriportunkban kormánypárti képviselőket, a paralimpiai bizottság frissen kinevezett elnökét, valamit magát Deutsch Tamást is megkérdeztük arról, miért adnának az ép sportolók jutalmazásához képest 70 százalékos támogatást a parasportolóknak. Deutsch egyik kedvenc kínai közmondását is megosztotta a hvg.hu-val.

Deutsch Tamás, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) alelnöke a múlt héten a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta, hogy "nem híve az egyenlősdinek", illetve hogy rossz megoldás volt Gyurcsány részéről, amikor az épek és a fogyatékosok eredményességét ugyanolyan mértékben jutalmazta.

Szerinte "az az arány volt normális megközelítés, amikor a londoni olimpia után az épek 100 százalékához képest a fogyatékosok jutalma 70 százalék volt". Jelenleg 50 százalékot kapnak a fogyatékkal élő sportolók az épekhez képest.

A fenti gondolatokról kormánypárti képviselők véleményére voltunk kíváncsiak, valamint az MPB új elnökét, Szabó Lászlót és magát Deutsch Tamást is megkérdeztük. Bár hangsúlyozta, hogy félreértették, amiket mondott, most már legkevesebb 70 százalékos juttatásról beszélt, és a növelés további lépéseit is jó megoldásnak tartja.

Egyenlősdi kontra egyenjogúság kérdésében azonban az interjú végére csak tovább nőtt a zűrzavar.

 

Zombor: Jelentős az elmaradás az egészségügyre fordított közkiadásoknál

A köztévében ilyet ritkán látni: beismert egy hibát a Fidesz államtitkára

Magyarországnak jelentős elmaradása van az egészségügyre fordított közkiadásoknál és az egészségügyi béreknél – mondta az egészségügyért felelős államtitkár az M1 hétfő esti műsorában. Az is kiderült, hogy jövőre biztosan megépül az új budapesti kórház.

Zombor Gábort azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyár elején közzétett jelentését figyelembe véve a kormány értékeli saját munkáját, ehhez pedig javaslatokat és véleményeket kér be a szaktárcáktól.

Az államtitkár elmondta: az egészségügyi stratégia januári kidolgozásakor figyelembe vették az OECD korábbi megállapításait, ennek megfelelően fogadtak el éppen hétfőn az alapellátást erősítő törvényt a parlamentben. Emellett intézkedtek az egynapos ellátások bővítéséről és a népegészségügyi programok erősítéséről is – sorolta.

Az országnak azonban komoly elmaradása van az egészségügyre fordítandó közkiadásoknál és a béreknél, ezeknél az utolsó helyen áll – utalt Zombor Gábor az OECD megállapítására. A jelentés szerint bár Magyarország egészségügyi közkiadásai egy százalékponttal, 10,8 százalékra nőttek 2009 és 2012 között, ez az arány még így is jelentősen a kelet-közép-európai országok 14,8 és a 34 országot magában foglaló OECD 14,6 százalékos átlaga alatt van. Hozzátette: július elsejétől történt egy béremelés az egészségügyben, és azon dolgoznak, hogy ez jövőre is folytatódjon.

A tervezett új fővárosi kórházzal kapcsolatban az államtitkár azt mondta: a 2016-os költségvetés jelentős összeget hagyott jóvá a tervezésére, így az már biztos, hogy az intézmény megépül. A helyszínről még nem született kormánydöntés – tette hozzá.

 

20 milliót kapott a rossz bicikliút miatt

Székesfehérvár — Örökre megnyomorította Perusza Zoltánt (48) egy életveszélyesen megépített kerékpárút, amely egyenesen betonárokba vezette a gyanútlan kerekezőt.

A sikeres vállalkozót és boldog családapát testileg és lelkileg is összetörte a baleset, felesége elhagyta, és vállalkozását csaknem a semmiből kell újjáépítenie. Elégtételt nem, csak segítséget adhat az a mintegy 20 millió forint, amit a bíróság kártérítésként megítélt Zoltánnak. Igaz, mielőtt a nyeregbe pattant, Zoltán legurított egy fröccsöt a barátaival, biciklijén pedig nem volt világítás – a helyi önkormányzat a perben ezzel próbálta Zoltánra hárítani a felelősséget. A jogerős ítélet szerint azonban a kerékpárút alapból olyan veszélyes, hogy nem oszt, nem szoroz, ha kivilágított biciklivel teker-e az ember egy pohár fröccs után, így ezeket nem is vizsgálták az eljárásban. Az ítélet szerint épp elég az, hogy Zoltánon kívül még négyen törték össze magukat ugyanott, más időpontokban.

A bicikliútról első ránézésre látszik, hogy rossz. Az egyenes út ugyanis teljesen váratlanul megtörik, jobbra kanyarodik, egyenesen tovább a vízelvezető árok húzódik. Aki nem veszi észre a kanyart, és teker tovább, beleszáll az árokba.

– Semmilyen tábla nem figyelmeztet, sötétben pedig egyáltalán nem számít rá az ember – mondta Zoltán, aki aznap este a vihar elől sietett haza. Miután bezuhant a betonárokba, már le sem tudott kászálódni az összetört bicikliről, nem bírt megmozdulni.

– Nem kívánom senkinek azt, amikor az orvosok közölték, hogy soha nem tudok majd lábra állni. Egy év után hazajöhettem, a kétéves gyermekem nem ismert meg, félt tőlem, a feleségem pedig két év után elhagyott. Itt maradtam ebben a házban, Öcsi (9) kutyámmal. Mindez a rosszul megtervezett kerékpárút miatt – összegezte Zoltán az életében történt változásokat. A férfi mégsem omlott össze, elkezdte újraépíteni vállalkozását, tavaly pedig kerekes székkel végigtekerte a Budapest félmaratont.

– Persze visszacsinálnék mindent, ha lehetne. Ez a 20 millió forint nem adja vissza a korábbi boldogságomat.

Behajtót küldtek rájuk

A tárgyaláson az önkormányzat jogi képviselője azzal védekezett: a bicikliút „tervezési sebessége” 20 km/óra. Erre azonban semmi nem figyelmeztette a közlekedőket. A szabályok szerint városon belül 40 km/órás sebességgel lehet kerékpárral hajtani. Az elvesztett per után az önkormányzat nem akart önként fizetni: a végrehajtó inkasszózta a számlájukat.

Kötelező előírások

A biciklistának járművezetésre alkalmas állapotban kell lennie, és ismerni kell a KRESZ-t. A kerékpár kötelező tartozékai a két küllőprizma az első keréken, fehér vagy sárga első lámpa, csengő, két fék, piros fényű hátsólámpa, piros színű hátsó fényvisszaverő, és a bringásnak lakott területen kívül fényvisszaverő ruházatot kell viselnie. Tavaly óta alkoholos állapotban is lehet tekerni, a rendőr dönti el, veszélyes-e a bringás.

 

Így uszítanak hamisított fotóval a melegek ellen a Budapest Pride előtt

Két bőrtangás férfi két kisfiút visz magával a Pride-on, ez Kulka és Alföldi családmodellje, na de hol van ilyenkor a gyerekvédelem?! Kamu fotóval hergelnek a Facebookon.

Alig startolt el a 2015-ös Budapest Pride fesztivál, a szőrös végbélnyílásra gerjedő melegekről értekező DK-s politikus nyilatkozatától a Városligetben felakasztott szivárványos bábuig rögtön megindult az ilyenkor szokásos homofób uszítás is. A fentiekhez képest talán kevésbé kirívó példa, de mégis nagyon jól mutatja az ilyen hecckampányok működésének természetét az a kép, mely már több mint ezer megosztásnál jár a Facebookon. 

A képen két bőrtangás férfi látható a melegfelvonuláson két kisfiúval, egyikük a baloldali férfi nyakában ül, másikuk szivárványos zászlót lenget. A szituációból úgy tűnik, mintha a kisgyerekeket a két férfi nevelné, és még előttük is ebben az erotikus öltözékben mutatkoznak.

A jelenet alatt a „Kulka és Alföldi családmodellje! NEM KÉRÜNK BELŐLE!!” felirat szerepel, a képet megosztó Soha többé Liberális + Baloldalt csoport adminja pedig ezzel a kommenttel egészítette ki: „Annyi a hozzáfűzni valóm:- Szívesen láttam volna a közelben egy GYERMEKVÉDELMIS Igazolványt lobogtató személyt!”

A hozzászólók persze őrjöngenek, a visszafogottabbak csak aggódnak a gyerekekért, a többiek férgeznek, börtönt, golyót, lágert, gázkamrát követelnek, nagyjából ezen a színvonalon:

  • Undorító csótányok! Eltaposni a férgeket!
  • Szibériába kell küldeni a két szőröshátút!
  • Ha a Te apád így sétáltatott volna, vajon mit szóltál volna hozzá? Ezt büntetni kellene gyermekek megrontása címén! UNDORÍTÓ!!!
  • Undorító!!!! Hogy lehet ilyet megengedni, megint utánozzuk a beteg amcsikat! Mi lesz abból a szegény ártatlan két kisgyerekről
  • NA EZ A KÉP TELJESEN KIVERI A BIZTOSÍTÉKOT NÁLAM!!!!!!!!!!
  • Különbek zuhantak alá a Taigetoszról! Eljön még az Igazság pillanata s lesz sírás jajveszékelés!
  • Ez a két kisgyerek mit keres ott köztük? Csatlakozom az előttem szólóhoz, hogy itt a gyermek védelmisek hol az anyjukban vannak?????

A helyzet az, hogy a fotóról már első ránézésre is látszik, manipuláció, ráadásul annak is gyenge:

Nagyjából félperces Google-kereséssel kiderül: a fotó eredetije 2011-es, és egyetlen gyerek sincs rajta. Helyettük a két férfi egy szivárványos zászlót visz magával:

És természetesen még csak nem is a Budapest Pride-on készült, hanem Párizsban. (Persze már az is szemet szúrhat, hogy Magyarországon a melegek nem fogadhatnak örökbe gyereket, már csak ezért sem túl valószínű, hogy egy meleg magyar pár idehaza apa-fiú szituációt sugalló helyzetben vonuljon kisfiúkkal.) 

A manipulációt a megosztott fotó alatt többen is leleplezik, van, aki egyenesen a náci propagandához hasonlítja ezt. Akad olyan homofób hozzászóló is, akit ez sem hoz zavarba:

Igaz, hogy a kép manipulált, de az eredeti is nagyon ocsmány!

 

Így segítenek valójában szegediek a menekülteknek

Az Introblog.hu csinált videót arról, hogy mi is történik valójában a szegedi pályaudvaron, hogyan segítenek a szegedi civilek a városba érkező migránsokon.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV