Fizetett politikai hírdetés      

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Pintér: Végezzenek kétkezi munkát a menekültek!

Egyedüliként kérdeztük a belügyminisztert az osztrák és szerb kollégájával tartott sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy

  • bőven be tudnánk fogadni háromszor annyi menekültet is, mint amennyien eddig idén jöttek Magyarországra,
  • de nem akarjuk befogadni őket, csak a magyarokat fogadnánk, ha arról lenne szó.
  • Közmunkára fognánk a migránsokat, ami mindenkinek nagyon jó. Főleg nekik, mert megbecsültséget szerezhetnek, és ledolgozhatják a menkültségük költségeit.
  • A debreceni menekülttáborban kitört zavargásokról úgy tudjuk, nem vallási alapú volt a konfliktus, hanem a zsúfoltság miatt tiltakoztak a migránsok. Pintér szerint ez nincs így, de még nem tudja, pontosan hogy volt. 
  • Egyébként pedig ő a legtájékozottabb a témában, de inkább kérdezzük a sajtósát!

 

 

 

Orbán üzent sok százmillió afrikainak

Orbán Viktor miniszterelnök szerint rossz politikával a jelenlegi népvándorlás a többszörösére gerjeszthető, ezért ő – mondta pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában – határozott határvédő politikát képvisel.

A határzárral kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: ezzel „miközben megvédjük Magyarországot, megvédjük az Európai Uniót is”, ami a magyar történelemben nem példa nélküli.

A szerdai szerb–magyar kormányülésről tájékoztatva elmondta, noha Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök sem örült a szerb–magyar határra tervezett kerítésnek, „amit értsünk is meg”, a bevándorlás is olyan kérdés, amelyben a szerbeknek és a magyaroknak érdemes közös álláspont kialakítására törekedni.

Mi lenne velünk migránsok nélkül?

Játsszunk el a gondolattal, hogy nem tematizálja az ország közvéleményét a kormány által most már új népvándorlási hullámnak címkézett menekültkérdés! Képzeletben lebontjuk a belpolitikai rovat köré felhúzott, négy méter magas kerítést. Olvassa el az mno.hu cikkét!

Orbán szerint vannak, akik félnek a jövőtől

Nemzetközi szervezetek, például az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) aggályaira Orbán Viktor úgy reagált: ezek a nemzetközi szervezetek félnek a jövőtől. Nem lesz könnyű a következő néhány év a népvándorlások miatt, de „látjuk a feladatokat, van időrendünk, akcióterveink vannak”, ezeket végre kell hajtani, nem pedig félni a jövőtől – közölte.

Kitért a múlt heti EU-csúcstalálkozóra, ahol az a döntés is született bevándorlásügyben, hogy Magyarország – Bulgária mellett – külön elbírálás alá esik. Magyarországnak ki kellett állnia saját érdekeiért, mert „a mi helyzetünk mindenki másétól különböző”: „mi nem vagyunk frontország (…), mégis Magyarország nehezebb helyzetben van, mint ők, mert a görögök nem fogják meg a saját határaiknál a gazdasági bevándorlókat, és ezek rázúdulnak Magyarországra” – fejtette ki a miniszterelnök.

A magyar kormány azt az álláspontot képviselte Brüsszelben, hogy a bevándorlók szétosztására vonatkozó szabályok, a kvóták Magyarországra nem érvényesek, „ragaszkodunk az önkéntes, saját jogon meghozott döntéshez, és nem vállalunk egyébként ezekből a terhekből, mert ezekből rajtunk már több van, mint másokon” – közölte.

Azt, hogy kit engedünk be a házunkba, az országunkba, a kormányfő a legelemibb önvédelmi kérdésnek tartja, amit csak a magyarok dönthetnek el.

Nincs járványveszély

Magyarországon az egyik legjobb a védőoltási rendszer Európában, ennek köszönhetően hazánkban jelenleg nincs járványveszély az illegális bevándorlók tömegeinek megjelenése miatt. Olvassa el a Magyar Nemzet cikkét!

A multikultiért kaptak a balosok

Beszélt arról is, hogy akik a menekülteket és a megélhetési bevándorlókat nem választják szét, egyszerűen csak idegeneket látnak bennük, és akik szerint az idegen nem veszélyes, hanem szép, és az a jó, ha minél sokszínűbb emberek alkotnak egy társadalmat, azok szerint Magyarország egy jó folyamatot akaszt meg. Hozzátette, általában a nemzetet, a családot kevésbé fontosnak gondoló baloldal szenved leginkább „abban a betegségben, hogy illúziói vannak a bevándorlással kapcsolatban”.

Elindulhat Afrika?

Kifejtette továbbá azt az álláspontját, amely szerint Afrikával ellentétben Európa teljesítmény nélkül is garantálja az ember életben maradását. Ezért ha az Afrikában élők azt a hírt kapják – folytatta –, hogy beengedik őket Európába, és gondoskodnak róluk, akkor nekiindulnak, „és nem százezren”, ennek ugyanis beláthatatlanok „a matematikai dimenziói”, hiszen sok százmillióan élnek Afrikában.

A helyzet rossz kezelése, a rossz európai válasz miatt „ma az a képzet él Afrikában”, hogy Európa elfogadja az ő ideérkezésüket. Ezért világosan meg kell mondani nekik: „nincs esély, vissza fogunk küldeni, ez a kontinens nem lesz a te hazád, van neked saját hazád, ez a mi hazánk, mi építettük fel, szívesen működünk veled együtt, vannak törvényeink, tartsd be, ha ide akarsz jönni, még ennek is megvannak a szabályai, de az lehetetlen, hogy te törvénysértő módon átrohanj a kerítéseinken, a határainkon” – fejtette ki álláspontját a miniszterelnök, ezzel magyarázva határozott határvédő politikáját.

Ott lennénk, ahol a görögök

Orbán Viktort kérdezték a görög válságról is, amelyről szólva azt hangsúlyozta: ha 2010-ben nem jött volna létre példátlan összefogás Magyarországon, és nincs kétharmados parlamenti többsége a kormánynak – amely így nehéz döntéseket tudott meghozni –, akkor ma ugyanott lennénk, mint Görögország. A magyarok azonban létrehoztak egy „teljes, szinte feltétel nélküli összefogást” – mondta, hozzátéve, hogy Görögországban azonban nem az egység volt a válasz a bajból való kilábalásra.

Jelezte ugyanakkor, hogy mélyen együtt érez a görögökkel, és szurkol nekik. „A görögök is tehettek volna többet, és akiknek az lett volna a dolguk, hogy segítsenek rajtuk, azok is lehettek volna kevésbé mohók” – fogalmazott a miniszterelnök.

Büdzsé

Azzal kapcsolatban, hogy a parlament már az év közepén elfogadta a 2016-os költségvetést, Orbán Viktor úgy reagált: példátlan esemény, hogy az ország eljutott a kiszámíthatóságnak arra a szintjére, hogy az év közepén elfogadott büdzséje van. A költségvetésről szólva kiemelte a személyi jövedelemadó csökkentését és a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükséges intézkedéseket. Nincs vesztese a költségvetésnek, mindenki léphet egyet előre – jellemezte a büdzsét.

Kiderült, miért jönnek Magyarországra a menekültek!

Még onnan is bevándorlók jönnek elő, ahol valójában nincsenek. Előbújnak a bokorból, leugranak a háztetőről, kerítések épülnek ellenük Gyulától Szombathelyig mindenütt. A televízióból, az internetről, de még a lakógyűlésen is menekülteket zúdítanak ránk. Ezek a munkánkat elvevő, valahonnan délről érkező emberek sok minden más témát elfednek. Lássuk, miket!

Brókerbotrány Fidesz módra

Emlékszünk még a K&H-botrányra, ahol Kulcsár Attila mintegy 23 milliárd forintot mozgatott jogosulatlanul, a Magyar Nemzeti Bank a február végén lebukott Buda-Cash Brókerháztól 100 milliárd forint, az egy hónappal később fennakadó (először maga ellen öncsődöt kérő) Quaestor Zrt.-től nagyjából 200 milliárd forint értékű értékpapírt kért hiába számon. (A Hungária Értékpapír Zrt. buktája ezekhez képest pármilliárdos tétel.) Nemcsak az merült fel, hogy miképp tudták ezek a cégek hosszú éveken át szabadon folytatni az üzelmeiket, hanem az is, hogy egyes állami intézmények milyen felhatalmazással forgathatták a vagyonukat értékpapírszámlákon, hová tették az abból realizált nyereséget, vagy egyesek (lásd: a Külügyminisztérium háttérintézménye) honnan tudták, hogy ki kell venni a pénzt röviddel a bebukás előtt. Erről persze a fideszes politikusok még a botrány kirobbanását követően nyilatkoztak itt-ott, csak aztán jött más, ami hirtelen elfeledtette velünk az egészet.

Habony nagynéni "szerencséje" az V. kerületi önkormányzattal

Juhász Péter, az Együtt politikusa szerint több tízmilliárd forintnyi ingatlan adott el az V. kerület jóval áron alul. A rendőrség a nyomozást elutasította, ám az ügyészség áprilisban egy konkrét ügyben a határozatot felülbírálta, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanújával mégis elrendelte a nyomozás meghosszabbítását.

Juhász azt a gyakorlatot kifogásolta, miszerint az önkormányzat úgy adott át egy ingatlant egy társaság értékbecslése után egy meghatározott bérlőnek, hogy az rövid időn belül kedvezményes áron megvette, majd a vevő jóval magasabb áron továbbértékesítette. Az ügyészség által vizsgált eset a Károly Krt. 26. szám alatti, Habony Árpád nagynénjének adott el ingatlant.

Terülj-terülj, luxuslakásom!

Rogán Antalról, a Fidesz frakcióvezetőjéről még tavaly derült ki, hogy a luxuslakóparkban lévő lakása nagyobb, mint amennyit bevallott vagyonnyilatkozatában, és hasonló a helyzet egy vidéki nyaralóval is, ami miatt hosszú hónapokig magyarázkodott. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter magas hotelszámlái is elírt állami kiadásnak tűnnek, és már szinte senkit nem érdekelnek. Ahogy senki sem beszél már arról, hogy Szijjártó Péter minisztériumában futsalos, némileg alulképzettnek tűnő csapattársait alkalmazta felelős pozíciókban, vagy hogy maga is - családi segédlettel - tulajdonosa lett egy 167 milliós, fedett medencés luxusháznak - írja Rogánnal kapcsolatos összefoglalójában a HVG.

Tiborczék tízmilliószoros pénzenergiája

A rendőrség mellett immár az OLAF, az Európai Csalásellenes Hivatal is nyomoz az Elios Innovatív Zrt. által megnyert egyes közbeszerzések ügyében. A cégben a tulajdonrészétől nemrég vált meg Orbán Viktor veje, Tiborcz István. Az Elios az önkormányzatok részére kiírt energiatakarékossági fejlesztéseket célzó programnak a nagy nyertese: a cég jogelődjében a Közgép is benne volt, de a kiszállása után ugyanúgy sorra szerezte az önkormányzatoktól a megbízásokat a helyi közvilágítás modernizálására. Mint a Direkt36 nemrég megírta, a cég a piaci árakhoz képest nagyon drágán dolgozott, miközben csak a 2014-es esztendőt nézve összesen 3,8 milliárdnyi közbeszerezést nyert el.

Családi vasárnap KDNP módra

Eredetileg a KDNP nyújtotta be a javaslatot, sokáig sem Orbán, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem állt ki mellette, majd a kormány nemcsak beleállt, hanem még annál is drasztikusabb megoldást javasolt. Jelenleg ott tartunk, ahol tartunk, hiszen a családapa nem vásárolni megy, hanem Andy Vajna kaszinójába, ami vasárnap is non-stop üzemelhet.

Ha nem lesz elég lakás, dobozokban élünk majd

Túlzsúfolt negyedek, komfort nélküli lyukakban tengődő emberek tömegei, szétszakadó városi társadalom, krónikus lakáshiány – nem, ez nem egy 19. századi angol iparváros, vagy egy brazil favella leírása, hanem lassan a világ legfejlettebb városait jellemezhetjük így. Az urbanizáció problémái elől az északi féltekén sem menekülünk, bár Budapesten egyelőre csak kicsiben mutatkoznak meg az aggasztó világtrendek. Ha minden így megy tovább, hol fogunk lakni húsz év múlva?

A világon urbanizációs robbanás zajlik, ami a 21. században éri majd el a csúcspontját:

jelenleg a népesség fele, de 2050-ben várhatóan már a kétharmada fog városokban élni – más kérdés, hogy milyen körülmények között.

A folyamat a globális délen a leginkább feszültségekkel terhelt, de a fejlett világot is húsba vágóan érinti. Ma minden nyolcadik ember tízmilliósnál nagyobb megalopoliszokban él, és arányuk a jövőben tovább nő majd.

Meglepőnek tűnhet, de az egyik legnagyobb probléma Európába és Észak-Amerika nagyvárosaiban is a túl kevés lakás. A munkalehetőségek egyre inkább néhány városba koncentrálódnak, ami természetes módon ezekre a helyekre vonzza az embereket. A legfelkapottabb városokba évente több tízezres számban érkeznek új lakók, amire a döntéshozók nincsenek felkészülve. Nem is csoda, mivel a lakáspolitika nehéz és fokozottan konfliktusos kérdés, a rugalmatlan, agyonszabályozott és a túlságosan szabadjára engedett ingatlanpiac is súlyosbíthatja a helyzetet. A lakáshiány sok helyen már válságos szintre jutott, de egyelőre nem létezik tuti recept a kezelésére. Összeszedtünk néhány várost, ahol igazán eldurvult a helyzet.

Spórolhatsz egy életen át, de az sem elég

Európa egyik legdrágább városa London, ahol lakáshoz jutni is egyre nagyobb kihívás. A népességnövekedés miatt évente negyvenkétezer új lakásra lenne szükség, az ingatlanfejlesztések viszont nem ebbe az irányba történnek, a cégek sokkal inkább azzal vannak elfoglalva, hogy hova húzhatnának fel még néhány felhőkarcolót a Cityben. A szűkösség hatására az ingatlanárak meredeken emelkednek, a város belső zónáiban saját lakást venni egy élet munkájával sem elérhető cél a legtöbbeknek, de még egy élhető albérletet sem lehet kifizetni átlagos fizetésből. A drágaság ráadásul a város egyre nagyobb részére terjed ki, így az alacsony jövedelműek fokozatosan távolabb szorulnak a városközponttól.

Az ingatlan annyira drága, hogy a londoniak nagy része szabályosan kiárazódott a lakáspiacról:

nemhogy egy lakás árát nem tudná összespórolni, de még a lakáshitelhez szükséges önrészt is átlagosan 22 évbe telne félretenni.

Ezért aztán a többség bérelni kényszerül Nyugat-Európa egyik legkevésbé szabályozott albérletpiacán. Nagy-Britanniában sokáig kontrollálta az állam a lakásbérleteket, de aztán Margaret Thatcherhez köthető szabadpiaci fellángolás 1988-ban elsöpörte az összes erre vonatkozó szabályozást. Míg korábban léteztek helyi szintű hatóságok, amelyek a bérlők érdekeit képviselték, és alkudoztak a bérleti díjakról, ma már semmi nem felügyeli, hogy ki milyen feltételekkel kínál kiadó lakást. A lakásokat gyakran szobánként adják ki, hogy még több pénzt vasaljanak ki a bérlőkből. Egyre inkább elterjednek a rövid időre kötött, akár féléves szerződések, amelyek lejárta után módosulhatnak a feltételek, persze nem a bérlő javára. Mindezt súlyosbítja, hogy az országban néhány évvel ezelőtt betiltották a házfoglalást, így most már semmi sem védi azokat, akik üresen álló ingatlanokba telepednek be.

A londoni helyzet olyan súlyos, hogy már teljesen általánossá vált lakásválságról beszélni. A londoni városfejlesztési projekteket széles társadalmi vita kíséri, és az angolok egyre nagyobb része látna szívesen valamilyen ingatlanpiaci szabályozást, minimum az albérletpiacon: egy idei kutatás szerint összesen kevesebb mint 10 százaléknak lenne ellenére. A kormányzó pártok és a városvezetés eddig nem mertek hozzányúlni a kérdéshez, de lassanként talán elindulhat valami, legalábbis a Munkáspárt főpolgármester-jelöltje már beemelte témái közé a lakásbérletek szabályozását.

Airbnb-paradicsom, albérlőpokol

Párizsban sem állnak sokkal jobban lakástéren. A művészet és a divat európai fővárosa sosem volt olcsó, de a lakhatás költségei mostanra elképzelhetetlen szintet ütöttek meg: a lakásárak az elmúlt évtizedben megháromszorozódtak. A népesség természetesen itt is növekszik, lakóhely pedig nincs elég, pláne, mivel a meglévő lakások egyre nagyobb részét nem szándékozzák párizsiaknak eladni vagy kiadni.

A gazdag külföldiek körében mindig is divatos dolognak számított egy párizsi lakás, ez most sincs másképp, annyi különbséggel, hogy mivel egy ingatlan Párizs belvárosában biztos befektetésnek számít, aki megteheti, többet is bevásárol belőle. Azok a rétegek, akiknek ez belefér, nyilván kevésbé árérzékenyek, így hajlandóak csillagászati összegeket kifizetni egy-egy ingatlanért, ami hozzájárul az árak elszabadulásához. A külföldiek által birtokolt, befektetésnek vett lakásokkal viszont általában van egy kis probléma: a tulajdonosoknak egyszerűen nem éri meg őket hosszú távra kiadni.

Párizs a világ egyik legfelkapottabb turistaközpontja, jelenleg több mint negyvenezer rövid távra kiadó lakással vezeti az Airbnb világranglistáját.

A forgalom egész évben hatalmas, és számítások szerint már évi 70 százalékos kihasználtság mellett háromszoros hasznot lehet elérni így a hosszú távra kiadáshoz képest.

A helyzet tehát Londonhoz hasonló: a lakások egyre drágábbak, ami sokakat az albérletpiacra szorít, viszont kiadó lakásból is egyre kevesebb jut egy főre, így azok is durván megdrágulnak. Nem kirívó eset, hogy a tulajok visszaélnek a helyzetükkel, és elképesztő, élhetetlen lyukakat adnak ki több száz euróért főleg tájékozatlan és kiszolgáltatott bevándorlóknak annak ellenére, hogy ezt tiltják a francia törvények.

A kormányzat mostanra jutott el odáig, hogy viszonylag laza keretek között, de szabályozzák az albérletek árait, amivel a lakosság több mint kétharmada is egyetért: augusztus 1-jétől Párizsban senki nem adhatja ki a lakását az adott környék átlagos négyzetméteráránál 20 százalékkal többért. Berlinben a közelmúltban lépték meg majdnem ugyanezt, az egyre inkább elfajuló ottani helyzetről itt írtunk bővebben.

A bérletárak maximálása érdekes kísérlet az állami beavatkozásra, de nem feltétlenül jelent átfogó és fenntartható megoldást, ahogy azt a következő, svéd példa is mutatja.

Az állami felügyelet, és ami utána jön

Stockholm a maga évi harmincezer beköltözőjével ma Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa.

Nem csoda, hogy az ingatlanfejlesztők nem bírják a tempót, különösen, hogy sokáig nem is igazán érte meg lakásokat építeni. A bérlők lakhatási biztonságának érdekében ugyanis Svédországban évtizedeken át érvényben volt az ármaximálás, ami alacsony szinten tartotta az árakat, tehát akinek jutott lakás, az elégedett lehetett, a lakáskiadás mint befektetés viszont így nem volt annyira jövedelmező tevékenység. Ezért aztán kevesen akartak befektetési céllal ingatlant venni, és ez az építkezéseknek is gátat vetett. A kevés lakásra jutó rengeteg ember aztán itt is extrém helyzetet alakított ki: az albérletárak alacsonyan maradtak, de gyakorlatilag lehetetlen volt kivehető lakást találni, a megvásárolható ingatlanok árai viszont az egekbe szöktek, ami a svéd lakosság durva eladósodásához vezetett.

A bérletár-maximumot nemrég eltörölték, de az intézkedés egyelőre nem érezteti pozitív hatásait, amit persze csak hosszabb távon várnak tőle: továbbra is kevés a lakás, viszont már semmi nem gátolja, hogy legálisan is irreális összegeket kérjenek el értük. Sok önkormányzati tulajdonú albérlet is van, ezekre viszont állítólag akár 6-10 évet kell várni, akkora a túljelentkezés. A városi önkormányzaton nagy a nyomás, hogy építsenek új ingatlanokat, de egy helyi forrásunk szerint nem igazán tudják teljesíteni a vállalásaikat, és ha építenek, többnyire akkor sem a szociális szempontok érvényesülnek, inkább továbbadják az értékesítési jogot ingatlanszövetkezeteknek, akik aztán drágán árulják a lakásokat.

Az amerikai álom útjába is a lakáshiány áll

De ne gondoljuk, hogy a lakáskrízis csak Európát sújtja, az Egyesült Államokban szintén egyre rosszabb a helyzet. Ott a két legfelkapottabb város New York és San Francisco, és persze mindkettő komoly lakáshiánnyal küzd: New Yorkban az albérletárak 2000 és 2012 között 75 százalékot ugrottak az óriási keresletnek köszönhetően.

Az amerikai városok helyzetét az is súlyosbítja, hogy nincs célzott szövetségi szintű politika, amivel kezelni lehetne a válságot.

New York polgármestere ígéretet tett, hogy a következő évtizedben nyolcvanezer új lakást fog építtetni, és másik százhúszezret helyrehozat, de szakértők szerint még ha ez sikerülne is, akkor sem lenne elég, további segítségre van szükségük a szövetségi kormányzattól.

Ha ez nem történik meg, és nem alkotnak átfogó, szövetségi szintű lakás- és várospolitikát, az megint a szuburbanizáció irányába hat majd, vagyis a város még a mostaninál is jobban szétterül térben, de a funkciók maradnak rettenetesen egyenlőtlenül elosztva.

Ha a kormányzat nem is mutat különösebb hajlandóságot a lakásproblémák kezelésére, a civil és az üzleti szféra felől jövő kezdeményezések azért akadnak.

New Yorkban például egy ingatlanfejlesztő cég a Bloomberg pályázatára olyan házat tervezett, ami apró, konténerszerűen egymásra pakolható egységekből állna, mindegyikben egy-egy kompakt kis lakás.

A lakóegységeket a kis méret ellenére megpróbálnák élhetőre tervezni, és sokan máris a jövő lakhatási modelljeként ünneplik a koncepciót. Mások viszont inkább antiutópiát látnak a mikroapartmanokban: tényleg a panelházak egy még kompaktabb változata lenne a jövő, amelyekben az emberek egyenlyukakban laknak majd? A projekt kapcsán az Atlantic már össze is szedte a szűk helyeken lakók egyéni és családi kockázatait.

Amerika másik állatorvosi lova San Francisco, ahol az árakat az egekbe repítette a techiparban forgó hatalmas pénzmennyiség. A termékek és szolgáltatások árait egyre inkább a menő techcégeknél dolgozók fizetéséhez igazítják, ez alól nem kivételek a lakások sem. A városban érvényes szigorú építési szabályok tovább rontanak a helyzeten, egyszerűen nem épül annyi lakás, hogy el tudják helyezni a beáramló embereket.

Az elmúlt évtizedben összesen 2100 lakás épült, viszont évente tízezerrel nőtt a lakosság. Ez egyszerre szociális és gazdasági probléma: a meglévő lakások drágulásán kívül azt is eredményezi, hogy a dübörgő San Franciscó-i cégeknek hiába volna igényük új munkaerőre, az emberek egyszerűen nem tudnak hova beköltözni.

Ezáltal pusztán a lakáshiány évente sok milliárd dollárral veti vissza az amerikai gazdasági növekedést.

Hagyományosan az elérhető árú lakhatás szószólói és az ingatlanfejlesztők minimum gyanakvással tekintenek egymásra, San Franciscóban viszont az extrém lakáshiány miatt új helyzet van kialakulóban. Városi aktivisták egy csoportja felismerte, hogy a leghatékonyabban úgy léphetnek fel az ügyben, ha elérik, hogy lazuljanak az építési szabályok, ezáltal felépülhessen egy csomó új lakás. Még az is sokat javítana a lakáshelyzeten, ha az új egységek luxusingatlanok lennének, mivel a városban bőven akadnak olyanok, akik meg tudnák fizetni őket, de most a régebbi lakásokból szorítják ki az őshonos San Franciscó-iakat.

A baj csak az, hogy elméletben ugyan mindenki az építkezések mellett van, viszont a gyakorlatban többnyire az a hozzáállás, hogy építkezzenek csak, de ne az én szomszédomban. Mindenki úgy szereti a saját környékét, ahogyan megszokta, a lakók általában nyomatékosan fellépnek mindenféle ingatlanfejlesztési projekttel szemben – a potenciálisan leginkább beépíthető Öböl-negyedben például a helyik egyelőre mereven ragaszkodnak az érvényes építkezési moratórium fenntartásához. Állami fellépés itt sem várható, a jövőben a helyi ingatlanpiacot az fogja meghatározni, hogy mekkora nyomást tudnak gyakorolni a városi törvényhozásra egymáshoz képest az elérhető lakásokért küzdők és a saját környékük arculatát védők csoportjai.

Kúria: Marad a tényleges életfogytiglan

Továbbra is kiszabható tényleges életfogytiglan Magyarországon- mondta ki a legfőbb bírói fórum a jogegységi határozatban, amelyről szerdán tájékoztatta az MTI-t.

Közleményükben azt írták, hogy a hatályos jogszabályok, az EJEB (Emberi Jogok Európai Bírósága) esetjoga, az alkotmánybírósági döntés és a Kúria (...) 2015. június 11-én kihirdetett felülvizsgálati határozata nem ad okot arra, hogy Magyarországon megváltozzon a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kialakult ítélkezési gyakorlata. Azt is írták, hogy nemzetközi szerződés nem tiltja az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt kizárását a feltételes szabadságra bocsátásból.

Június 11-én a Kúria öttagú tanácsa mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést Magyar László ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt. Elrendelte ugyanakkor azt, hogy a férfi feltételes szabadságra bocsátása leghamarabb 40 év múlva vizsgálható.

Magyar Lászlót évekkel ezelőtt jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélték idős emberek sérelmére elkövetett súlyos, erőszakos, élet elleni cselekmények miatt. Jogi képviselői a strasbourgi bírósághoz fordultak. Tavaly októberben aztán a testület kimondta:

az európai emberi jogi egyezménynek a kínzást, embertelen, megalázó bánásmódot tiltó rendelkezésébe ütközik az olyan életfogytiglani büntetés,

amely esetében az elítélt nem tudhatja, mikor kerülhet sor büntetése felülvizsgálatára és ehhez milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A Fidesz-frakció az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében emlékeztet: azt, hogy továbbra is kiszabható legyen a tényleges életfogytiglan a Fidesz és a polgári kormány érte el. "A Fidesz véleménye szerint a legsúlyosabb életellenes cselekményeket, gyilkosságokat elkövetőknek élethosszig börtönben van a helyük" - fogalmaznak a közleményben. A legfőbb bírói fórum jogegységi határozatban mondta ki, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés jogintézménye az alkotmányos jogrend része.

 

Orbáni megszorítások: most a nyugdíjasokon a sor

Nem emeli jövőre a kormány a nyugdíjakat azzal a kis trükkel, amivel eddig mindig megtette – írja a Népszabadság . A lap szerint a kormány eddig minden évben emelt egy kicsit a nyugdíjak reálértékén azzal, hogy sokkal nagyobb inflációval számolta ki a nyugdíjakat a költségvetésben, mint amennyit végül tényleg romlottak az árak, ezzel minden évben adott egy kis plusz pénzt a nyugdíjasoknak, de ennek jövőre vége.

A kormány egy 2013-as módosító szerint a várható inflációhoz igazítja a nyugdíjemelést, nem a ténylegeshez, ha pedig a várt infláció kisebb volt, mint ami végül lett, akkor utólag kifizették a különbözetet, hogy ne csökkenhessen a nyugdíjak reálértéke. Ha viszont az előrejelzett pénzromlás nagyobb volt, mint ami végül lett, azt nem korrigálják, nem vesznek vissza pénzt a nyugdíjasoktól, tehát reálértéken több pénzük is lett.

Márpedig a Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt években mindig túlbecsülte a következő évi inflációt a költségvetésben, tavaly például 2,4 százalékos inflációval számoltak, mikor igazából 0,2 százalékkal csökkentek is az árak.

Jövőre viszont 1,6 százalékos áremelkedéssel számol a kormány, miközben a Magyar Nemzeti Bank 2,5, a kormánynak sok pénzért tanácsokat adó Századvég Gazdaságkutató pedig 2,6 százalékos inflációval számol. Ráadásul márciusban még az NGM is 2,5 százalékos inflációt várt 2016-ra, csak azóta látják máshogy a dolgokat, mint mindenki más.

Ezzel azt fogják elérni, hogy bár kompenzálniuk kell majd a nyugdíjasokat az emelkedésért, igazából egy forinttal sem fizetnek többet a nyugdíjasoknak annál, mint ami a törvényben elő van írva.

Erre azért is lehet szükség, mert a jövő évi költségvetésben az szja-csökkentéssel 120, a sertéshús-áfacsökkentéssel 25 milliárd forinttal kevesebb jön majd be a kasszába, a kormány ingyen akarja etetni a bölcsisek 90 százalékát és hasonló programokat akar finanszírozni, miközben tovább akarja csökkenteni az államadósságot – írja az index.

 

Akik gyűlölködés helyett segítik a menekülteket

Az egyik közösségi oldalon szerveződött önkéntesek csoportja segíti a menedékkérők ellátását Szegeden a vasútállomásnál. Elsősorban azok szorulnak támogatásra, akik az utolsó budapesti vonat indulása után érkeznek a pályaudvarra és kénytelenek ott éjszakázni.

Szerdán éjszaka néhány perccel az utolsó gyorsvonat indulása után állt meg egy autóbusz a pályaudvar előtti téren, melyről több mint ötven ember, többségében gyerekes szíriai családok szálltak le. Az érkezőket az ott várakozó taxisok arról igyekeztek meggyőzni, hogy folytassák velük útjukat, az önkéntesek – köztük több arabul is beszélő fiatal – pedig felkínálták segítségüket – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.

A szíriai családok határsértőként érkeztek Magyarországra, azt követően pedig, hogy menekültstátusz iránti kérelmet nyújtottak be, a hatóság elindította őket az ország valamelyik befogadóállomása felé, ahol kivárhatják, hogy ügyükben döntés szülessen.

A téren már több mint egy hete dolgozó önkéntesek ételt és italt adtak az érkezőknek, és igyekeztek őket információval is ellátni. Egy begyulladt szemű szíriai kislányhoz gyermekorvos érkezett, mellette még több gyerek is kezelésre szorult, mert elfertőződtek a szúnyogcsípéseik, melyeket akkor szereztek, amikor szüleikkel a Tisza árterében a zöldhatáron keresztül Szegedre érkeztek.

Kékesi Márk, a csoport egyik aktivistája az MTI-nek elmondta, programjukat kettős céllal indították. Egyrészt, hogy segítsenek azoknak az embereknek, akik gyermekkel, néha egészen kicsi csecsemővel kénytelenek az éjszakát a szabad ég alatt tölteni, másrészt, hogy megnyugtassák a környéken lakókat, azzal, hogy az első hajnali vonatra várók szervezett körülmények között pihenhetnek, így megelőzve az esetleges konfliktusokat. A napközben érkezőket útbaigazítják, azoknak pedig, akik az állomás előtt éjszakáznak takarókat és matracokat biztosítanak.

Az egyetemi oktató hangsúlyozta, a menedékkérők ellátásához folyamatosan érkeznek az adományok: étel, ásványvíz, pelenkák, ruhák, gyerekjátékok, szerdán pedig kiszállították az első olyan támogatást, melyet külföldön dolgozó magyarok rendeltek meg az egyik kereskedelmi láncnál az interneten keresztül. A térre a szegedi önkormányzat cégei 24 négyzetméteres tárolóhelységet, ivó- és mosdó kutakat, mobil vécéket és ingyenes hálózat nélküli internetelérést telepítettek.

 

Ezt gondolják a helyiek a Kétfarkúak felcsúti plakátjairól

A mai nappal kerültek ki Felcsútra – és természetesen az ország több más pontjára is – a Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjai. A Hír24 megnézte, hogy mit szólnak hozzá a helyiek. A kép finoman szólva is vegyes.

Hivatalosan is vizsgálja a Paks 2-t az EU

Hivatalosan is vizsgálja az Európai Bizottság, hogy tiltott állam támogatásnak számít-e a paksi atomerőmű bővítése, vagyis a Paks 2 projekt– írja a 444.hu. Margrethe Vestager versenyjogi EU-biztos erről kedden levélben értesítette a kormányt arról, hogy vizsgálatot indított az ügyben.

Maga a vizsgálat igazából már május 22-én elindult, ebben azt akarják kideríteni, hogy az ismert tervek alapján ki tudja-e majd termelni az árát a Paks 2, vagy az államnak kell majd kisegítenie adóforintokból. Az Energiaklub tanulmánya szerint nem, és ugyanezért fordult a bizottsághoz Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP képviselője is.

Lázár János már Márciusban azt nyilatkozta, hogy

Nem maradt nyitott kérdés a paksi atomerőmű-beruházás esetleges tiltott állami támogatását illetően,

de ezek szerint mégis maradt valami.

Az atomerőművek állami támogatása amúgy alapból nem tilos, de nagyon szigorúan meg van szabva, hogy hogy lehet csinálni, és ezért volt már olyan atomerőmű szerződés, például a brit Hickley Point-é, amit át kellett írni a bizottság aggályai miatt.

Az EB most kérdéseket tett föl a kormánynak az ügyben, amire ha nem kap megnyugtató válaszokat, akkor a következő lépés a kötelezettségszegési eljárás lehet. A 444 szerint a vizsgálat októberben zárulhat le, akkor derül majd ki, hogy átmegy-e a bizottságon a Paks 2 terve.

Korábban már volt baja az EB-nek a paksi bővítéssel, akkor az fűtőanyagbeszerzés nem tetszett Brüsszelben. 

A CBA vezére elszólta magát a vasárnapi boltzárról – irodájában pedig tényleg orbános kép lóg

Baldauf László, a CBA vezére el adta majd' 1 milliárdot érő Porschéját, mert nem tudta kihasználni. Szerinte egyébként is fel kellene hagyni az irigykedéssel és rosszindulattal, a tisztességesen leadózott jövedelméből mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. És igen, tényleg lóg egy fénykép az irodája falán, amin többek között Orbán Viktor is rajta van – vallotta be a Heti Válasznak adott interjújában.

Az viszont még érdekesebb, amit a Coop-csoporthoz fűződő viszonyáról mondott.

Még a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtunk összefogni

- szemléltette a rossz kapcsolatot, ami egyben azt is jelenti, hogy a CBA is kőkeményen lobbizott a boltzárért.

A vasárnapi zárva tartásnak elmondása szerint azért örül, mert a dolgozói boldogok, pedig neki bolttulajdonosként az lenne érdeke, hogy éjjel-nappal "csörögjön a pénz, s csilingeljen a kassza".

Baldauf arra is kitért: attól még, hogy valakinek offshore-cége van, még nem biztos, hogy bűnöző. Ezt Valentik Csaba volt CBA-háttéremberrel kapcsolatban említette, akinek a quaestoros Tarsoly Csabával van állítólag közös offshore cége.

A legfrissebb

A CBA közleményében utasította vissza a Baldauf Lászlóval a csütörtöki Heti Válaszban megjelent interjú "szándékos, rosszindulatú félreértelmezését", amely arról szól, hogy az üzletláncnak vagy bármilyen vezetőjének tevőleges köze lett volna a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának bevezetéséhez.

A cég azt írta közleményében, hogy a médiában "helytelenül idézett mondat egyértelműen azt jelenti, hogy a többi piaci szereplőhöz hasonlóan a CBA is kifejtette a véleményét a törvénnyel kapcsolatban".

A magyar üzletláncok (Coop, Reál, CBA) abban tudtak "nehezen összefogni", hogy a javaslattal kapcsolatos véleményüket együttesen kommunikálják. Tudomásuk szerint a törvény a szakszervezetek kezdeményezésére került napirendre – közölték.

Egyben jelezték: mindazon sajtóorgánummal szemben jogi lépéseket tesznek, amelyek a valóság elferdítésével megsértik a társaság jó hírnévhez fűződő jogait.

Baldauf Lászlót, a CBA elnökét a Heti Válasz friss számában megjelent interjú úgy idézi, más hazai tulajdonú hálózatokkal "még a vasárnapi nyitva tartás korlátozása érdekében is nehezen tudtunk összefogni. (...) Pedig szükséges lenne az erős érdekszövetség a magyar üzletláncok között".

Több mint egy éve adták át, most el is indult

Régóta tudták, hogy szükség lenne rá, hosszasan tervezgették, még tovább építették. Folyamatos csúszások és bénázások után július elsején végre elindult a kereskedelmi üzem a szlovák-magyar gázvezetéken.

Szerdán végre tényleg elindul a magyar–szlovák-gázvezetéken a kereskedelmi üzem, tudta meg a Világgazdaság a szlovák rendszer-üzemeltető szóvivőjétől. Az indulást magyar oldalon nem verték nagydobra, hiába kérdeztük például korábban a fejlesztési minisztériumot, hogy a kereskedelmi üzem elindul-e a mai nappal, nem kaptunk választ.

Annyi év után

A gázvezeték többéves csúszással épült meg, és bár Orbán Viktor és Robert Fico már tavaly, a választások előtt átadta, a kereskedelmi üzem hivatalosan januárban indult volna. Ezt a határidőt azonban nem tudták tartani, végül a júliusi indulást tűzték ki.

Vége a kivételezésnek is

Július 1-től változtatnak a gázkereskedelem szabályozásán is az Európai Bizottság (EB) nyomására, ezentúl versenyeztetik majd a kapacitásokat. A Magyarország ellen kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárás egyik indoka az volt, hogy az osztrák-magyar határnál a betáplálás a magyar rendszerbe nem felel meg az unió szabályainak, egyoldalú, nem átlátható és nem piackomfort. Ugye ide kapcsolódik az a történet, amikor a minisztérium az állami MVM-nek a versenyeztetést megkerülve adott kapacitást. Ebből nőtt ki később aztán a sokat vitatott MET-biznisz is.

Észak és dél

A két országot összekötő vezeték az észak–dél gázfolyosó egyik eleme, ezen a környező gázvezetékekből, de leginkább majd a horvátországi és a lengyelországi végpontjain létesülő cseppfolyósföldgáz-kikötőkből érkező gázzal bővíthető Közép- és Délkelet-Európa ellátása.

Eddig nagyjából így nézett ki az ország gázellátása, ehhez jön most hozzá a szlovák vezeték:

És majd ha minden tervezett fejlesztést sikerül megcsinálni, így nézhet ki az ország gázellátása:

Nőhet majd a verseny

A szlovák-magyar vezeték lefektetését a hazai rendszerirányító, az FGSZ Zrt. korábban azért halasztotta el, mert nem érdeklődött elég kereskedő, a beruházás aztán végül egy állami döntés alapján jött létre, hogy nőjön az ellátásbiztonság, az unió 30 millió euróval szállt bele az építkezésbe.

Bár a szlovák vezetéken keresztül idővel valóban az orosztól független forrásból is érkezhet majd gáz, egyelőre csak arra lesz jó, hogy az ukrajnai és az ausztriai irány mellett egy harmadik irányból is tudunk behozni orosz gázt. Az ár lenyomását azonban így is segítheti, az ezen keresztül importálók versenyre kényszeríthetik az osztrák irányból kereskedőket.

 

Miért lett nemzetiszínű Kovács Zoltán profilképe?

Kovács Zoltán szerint a házasság nem jog, hanem intézmény, amellyel kötelezettségek járnak. A kormányszóvivő kacifántosan elmagyarázta, hogy a magyar "egyneműek" miért nem házasodhatnak, és hogy Magyarországon olyan jogegyenlőség van, ami példaértékű a világon.

 

Lázár trafikembere azért vette meg 70 millióért a Napi Gazdaságot, mert Orbán kérte

Sánta János, a Continental Zrt. tulaja szerint valóban 70 millióért vette meg a Fidesz-közeli Napi Gazdaság 49 százalékát, de egyelőre TV-t, rádiót, nem tervez vásárolni. Hogy miért gondolta, hogy ideje beszállnia a médiabizniszbe, arra egészen meglepő választ adott a Figyelőnek a vele készült interjúban.

Orbán Viktor az EchoTV-ben egy interjúban utalt rá, hogy jó volna, ha a jobboldali sajtót segítenék a vállalkozók. Most adódott egy lehetőség, és mivel a gazdaság közelebb áll a szívemhez, úgy gondoltam, élek vele.

Ami a dohánypiacot illeti, úgy véli egyre rosszabb állapotban van, így nem igaz, hogy 16 milliárdos hasznot lehetne termelni a dohányellátóval, legfeljebb 3 milliárdot. Ehhez pedig 600 milliós koncessziós díjat is kell fizetni. Utóbbi egyébként azért érdekes, mert a többi cég ennek tízszeresét is megfizette volna, de az üzletember szerint ez azért van, mert túlbecsülik a hasznot.

Lázár Jánost 2002 óta ismeri, de csak évente párszor találkoznak. Bár azt állítja, nem mondja meg Lázárnak mit csináljon, de a miniszter néha hallgat rá. Sánta egyébként kikéri magának, hogy ő írta volna a trafiktörvény tervezetét, csak át küldték neki, hogy javítsa ki. Igaz, a verziót, amit végül Brüsszel megkapott, így is az ő gépén szerkesztették utoljára.

A Continental tulaja azt is elmondta, hogy a trafikokkal csak akkor lehet kaszálni, ha jó helyen vannak. Az állítólag a cége közelébe jutott több mint ezer trafikról pedig úgy nyilatkozott: arról ő nem tehet, hogy a dolgozói pályáztak és nyertek.

Miskolci romáknál járt az EBESZ

Két napra Magyarországra jött Michael Georg Link, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elnöke, hogy az itt élő cigány emberek helyzetéről tájékozódjon. Találkozott Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével, és elutazott Miskolcra, ahol beszélt a polgármesteri hivatal munkatársaival, a rendőrkapitány helyettesével és Váradi Gáborral, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjével is. Elment a számozott utcákba is, hogy közvetlenül beszélhessen az ottani roma lakosokkal és civilekkel.

Fenntartható, diszkriminációmentes lakhatási megoldást kell találni a romák számára, mondta a magyarországi útját lezáró, szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Link főleg a helyi döntéshozók, hatóságok felelősségét hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy különösen aggasztja: ha az ország egyes részein a helyi önkormányzatok diszkriminatív szabályozást vezetnek be, az rossz példa lehet a többiek számára is.

Az ombudsman, Székely László a miskolci helyzetet nemrég a működése legnagyobb társadalmi jelentőségű ügyének nevezte, amikor június elsején előállt a miskolci helyzetről szóló, egy éve készülő jelentésével. Michael Georg Link 

beállt az ombudsmani jelentés mögé, és arra kérte az összes érintett szervet, hogy fogadják meg az ombudsman ajánlásait.

Az ombudsman legfontosabb állítása az volt, hogy azonnal le kellene állítani a megfélemlítő, indokolatlan, felhatalmazás nélküli razziákat Miskolc legszegényebb, szegregált részein. A polgármester, Kriza Ákos viszont azóta már - kihasználva, hogy az ombudsmani jelentésnek önmagában nincs kényszerítő ereje - bejelentette, hogy a razziákat igenis folytatják. Az érve az volt, hogy a razziák népszerűek, a miskolciak örülnek neki, hogy vannak, úgy érzik, javul miattuk a közbiztonság.

Az ombudsmani vizsgálat a nyomortelepek kisöprését célzó húzásokkal is foglalkozott: a kilakoltatásokkal, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelettel, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített. Ezt a Kúria-döntést Link nagyon fontosnak nevezte a sajtótájékoztatón.

Az ombudsmani jelentés kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat. Székely László június elején felkérte a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a kilakoltatások megelőzése érdekében, és szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tervet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában.

Link Miskolcon nem magával Kriza Ákossal és nem magával a rendőrkapitánnyal találkozott, hanem a helyetteseikkel, derült ki a sajtótájékoztatón, de arra az újságírói kérdésre kitérő választ adott, miért nem ért rá a polgármester, mi volt az ok, amiért így alakult a program. A Balog Zoltánnal folytatott keddi megbeszélést Link gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az érintett felek tárgyalóasztalhoz ülése, a párbeszéd megindulása is eredmény. Ugyanakkor a sajtótájékoztató egyik legtöbbet használt fordulata a "remélni" volt, egy újságírói kérdésre Link úgy fogalmazott: a számozott utcák lakói számára most csak a remény van.

Az EBESZ egyik állandó feladata a romák helyzetének monitorozása, Magyarországon legutóbb 2009-ben volt hasonló látogatás, akkor - a romagyilkosság-sorozat után - a cigány közösségek biztonsága volt a fő téma.

Apám eladta a házat, földet, hogy menekülhessek

Menekültek között jártunk Szerbiában, a magyar határ közelében, majd magyar polgárőrökkel jártuk a határközeli erdőket. Migránsok, akiket a tálibok elűztek, bolgár rendőrök megvertek, Szabadkánál kiraboltak, embercsempész taxisok és a buborékos víz titka. Videóriport arról, hogyan zajlik az élet ott, ahová a kerítést húzna fel Magyarország.

A hajléktalanplázában boldogságpontokért vásárolhatsz

Az Aszódi Szálló hajléktalan vendégeinek fapados wellnesst és plázát szervezett a Food Angels és a Budapest Bike Maffia. Vehettek ruhát, kaját, felmérték állapotukat és kicsinosították frizurájukat.

 

 

 

 

 

 

Fideszes bűnözök továbbképzése

Csak arra nem jó a közmunka, amire kitalálták

Kedden elfogadta a parlament azt a módosító javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat idénymunkára kölcsönadja a közmunkásokat, és három hónapra kizárja a közmunkából azokat, akik nem szeretnének ezzel a lehetőséggel élni. Mivel nem olyan régen azt már megnéztük, hogy ez miért lehetne jó, de várhatóan miért lesz inkább rossz, most inkább nézzük meg, hol tart a magyar közgazdaság-tudomány a közmunkaprogram értékelésében.

Egy nappal a parlament szavazása előtt jelent meg az MTA átfogó tanulmánykötete, ami majdnem 300 oldalon elemzi a kormány kedvenc programját. Az MTA közgazdászai már egyre több mindent meg tudnak mondani arról, hogy kik vannak a programban, és ez milyen hatással van rájuk,

csak azt nem, hogy mire jó ez az egész,

merthogy arra, amire elvileg kitalálták, biztos nem.

Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja hosszú gyűjtögetéssel összeállított egy átfogó adatbázist, amivel elég jól, bár a kutatók szerint sem tökéletesen lehet elemezni a magyarországi közfoglalkoztatást. Az egész kötet egy kincsesbánya azoknak, akiket egy kicsit is érdekel, hogy mi az isten is az a program, amiben már több ember dolgozik, mint ahány tanár van az országban, és amire 270 milliárd forintot költ el idén a kormány. Mi viszont most csak három rövid, de elég fontos kérdést járunk körbe.

Hova segít vissza a közmunka?

Hát, statisztikailag leginkább a regisztrált munkanélküliségbe vagy a közmunkába, legalábbis ezt mutatják az adatok, amiket Cseres-Gergely Zsombor és Molnár György elemez a kötetben. A kutatók azt nézték meg, hogy mit csináltak az emberek fél évvel azután, hogy véget ért a közfoglalkoztatási periódus, amire behívták.

Azt találták, hogy annak az 517 730 embernek, aki 2011–12-ben részt vett közmunkaprogramban, 180 nappal később majdnem

  • a fele ismét regisztrált munkanélküli volt,
  • 34 százaléka ismét a közfoglalkoztatásban találta magát,
  • és csak 13,3 százalék dolgozott a nyílt munkaerőpiacon,
  • miközben 6,7 százalékról nem lehet tudni, mi van vele.

Az adatok azt mutatják, hogy

az esély arra, hogy valaki rendes piaci állást találjon magának, annál kisebb, minél több időt tölt a közfoglalkoztatásban és a munkaügyi rendszerben úgy általában.

Ez azért is szomorú, mert a közmunkaprogram célja elvileg pont az lenne, hogy visszasegítse az embereket a munkaerőpiacra.

Annak az esélye, hogy valaki rendes állásban tud elhelyezkedni a közmunka után nagyobb

  • a fiatalabbaknál,
  • az iskolázottabbaknál,
  • a pályakezdőknél,
  • a nőknél,
  • azoknál, akik hat, és nem nyolc órában dolgoznak a közmunkában,
  • és azoknál, akik részt vettek valamilyen más, a közmunkától független aktív munkaerő-piaci programban.

A közfoglalkoztatásban adott képzések is inkább a közmunkába, mint a nyílt piaci elhelyezkedés felé vezetnek. Érdekes és szomorú eredmény az is, hogy a kutatás szerint legnagyobb eséllyel a szakmunkás végzettségűek kerülnek vissza a közmunkából a közmunkába, pedig a kormány éppen most alakítja át az oktatási rendszert, hogy még többen legyenek a szakiskolások.

Az is látszik az MTA által összeszedett adatokból, hogy nyáron sokkal nagyobb eséllyel lépnek ki a nyílt piacra azok, akik korábban közmunkások voltak, télen és tavasszal pedig újabb belépési hullám jön a közmunkába. Ehhez hozzátehetjük, hogy ez várhatóan még inkább így lesz a kedden megszavazott módosítás után, amivel az állam a közfoglalkoztatottak nyílt piaci kilépésére is rátette a kezét.

Ahogy Cseres-Gergely Zsombor és Molnár Gyula fogalmaz a kötetbe írt fejezetükben,

ha már valaki a közfoglalkoztatással kapcsolatba kerül, akkor annál nagyobb az esélye a kilépésre, minél gyengébb az oda fűződő kapcsolata.

Akik viszont már régebb óta benne vannak a munkanélküli rendszerben, vagyis régebb óta regisztrált munkanélküliek, azok nagyobb eséllyel jelennek majd meg megint munkanélküliként, mint közmunkásként, vagy máshogy fogalmazva, a frissen a rendszerbe kerülőket jobban beszippantja a közmunka, mint azokat, akik már hosszú ideje munkanélküliek.

Ezek hírből sem ismerik a munkát?

A kormány magyarázata szerint azért jó, ha segély helyett munkát adnak az embereknek, mert sokan, akik a közmunkába kerülnek, nem nagyon tudják, milyen az a munka, sőt, talán már a szüleik sem dolgoztak, így már az is segíti majd az elhelyezkedésüket, hogy a közfoglalkoztatásban megtanulják, hogy milyen dolgozni.

Az MTA kutatásai azt is megmutatják, hogy ez egyszerűen nem igaz, a közmunkások jó részének volt korábban legális, bejelentett, legalább minimálbért fizető munkája. Köllő János közgazdász azt vizsgálta egy 25 ezer fős minta alapján, hogy mit és hol dolgoztak 2003 és 2010 között azok, akik 2011 végén már közmunkások voltak. A 2011-ben a közmunkába bekerültek foglalkoztatási rátája elég alacsony, 25 százalék volt, ami rosszabb, mint a 0–8 osztályt végzettek átlaga, viszont Köllő becslése szerint a vizsgált 7 évben

a közmunkások 70-75 százaléka dolgozott valódi, bejegyzett állásban legalább egyszer,

átlagosan 17-20 hónapot, ami idő alatt az országos átlag kereset nagyjából felét keresték meg, szemben a közmunkában kapott 37-41 százalékkal.

Akiknek volt piaci munkája ez alatt az idő alatt, azok

  • átlagosan három helyen dolgoztak, és kétharmaduk legalább kétszer kapott állást valamilyen munkahelyen,
  • egy munkahelyen átlagosan 5,6 hónapot voltak,
  • a megkezdett munkaviszonyok 60 százaléka három hónapnál rövidebb ideig tartott.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy ha kaptak is munkát azok az emberek, akik később közmunkások lettek, tipikusan rövidebb epizódokban dolgoztak különböző helyeken, hosszú távú, fix munkahelyet nem igazán találtak. Ebből pedig Köllő szerint azt is következik, hogy

vágyálom visszavezetni ezeket az embereket egy stabil állásba, mert az igazi munkaerőpiacon sem találnak ilyen állást.

Valódi segítség tehát az lenne, ha a rendszer igyekezne minél gyakrabban állást találni, erre viszont a közfoglalkoztatás teljesen alkalmatlan, mert

A ki­számíthatatlan időpontokban érkező, kiszámíthatatlan hosszúságú munkára szóló „behívó” nemcsak a megélhetéshez elengedhetetlen informális munkát akadályozza, hanem az álláskeresést is.

Ami tehát segítene abban, hogy a közmunka elérje azt a célját, amiért elvileg létezik, az az lenne, ha felszámolnának minden olyan szabályozási elemet, ami akadályozza, hogy az emberek rövidebb távra szóló állásokat kapjanak.

Az sem segít abban, hogy az emberek visszataláljanak a munkaerőpiacra, hogy a közmunkások elsöprő többsége más dolgozóktól teljesen elszigetelten, szegregáltan dolgozik, így esélye sincs arra, hogy esetleg megragadjon valamilyen munkahelyen. 2013-ban abból a több mint 116 ezer fős és 4532 telephelyet vizsgáló mintából, amit Köllő használt

  • átlagosan a dolgozók 80 százaléka közmunkás volt,
  • a munkahelyek 40 százalékában a dolgozók 90 százaléka volt közmunkás,
  • és csak a közfoglalkoztatottak 25 százaléka dolgozott olyan helyen, ahol legalább a dolgozók negyede rendes alkalmazott volt,
  • a képzetlen, csak általános iskolát végzett, vagy még azt sem kijáró közmunkások átlagosan a telephelyükön dolgozók 93 százalékát teszik ki, vagyis olyan helyeken dolgoznak, ahol csak 7 százalék nem közmunkás.
  • A képzetlenek 36 százalékának pedig legfeljebb a munkavezetője nem közmunkás.

Ez persze sok helyen azért van így, mert a településen gyakorlatilag nincs munka, így nem csoda, ha a közmunkások csak más közmunkásokkal tudnak együtt dolgozni. Az ilyen helyeken viszont Köllő szerint

semmi nem indokolja, hogy a dolgozók a minimálbérnél kevesebbet keressenek, hiszen az ilyen helyeken az állam az egyetlen munkahelyteremtő.

Az ilyen településeken nincs piac, ahová vissza lehetne integrálni az embereket, így a minimálbérnél alacsonyabb fizetés nem ösztönöz semmire.

Ahol nagy a munkanélküliség, ott sok a közmunka?

A közmunkaprogram nemcsak alkalmatlan arra, hogy az állítólagos célját elérje, de még csak nem is céloz igazán jól, vagyis nem feltétlenül azokon a helyeken van sok közmunkásra pénz, ahol tényleg nagyon magas a munkanélküliség – legalábbis erre lehet következtetni az MTA Regionális Kutatások Intézetében dolgozó Czifrusz Márton fejezetéből. Ha ránézünk a térképre, és megnézzük, hogy melyik településeken sok a regisztrált munkanélküli, és hol sok a közmunkás, a két kép nem teljesen fedné egymást.

A közmunkaprogram tipikusan

  • kelet-magyarországi és
  • kistelepülési program,

sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy azt a munkanélküliek száma indokolná. A nagyobb városokba például aránytalanul kevés forrás és így közmunkás jut a munkanélküliséghez képest, ami Czirfusz szerint azért problémás, mert a közmunka nélkül sok segélyt sem lehet megkapni, így az itteni munkanélkülieknek sokkal kevesebb esélyük van arra, hogy segélyt kapjanak.

Azt, hogy a közmunkaprogram mennyire mellélő, leginkább az mutatja, hogy Czirfusz elemzése szerint

2013-ban 10-ből 3,5 közfoglalkoztatási munkanap nem olyan településre jutott, ahol az a munkanélküliség alapján leginkább indokolt lett volna.

Ez pedig csak romlott 2011 óta, akkor még csak a munkanapok 26 százaléka mehetett volna jobb helyre.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek megsegítésére kitalált Start-mintaprogramoknál ez a megoszlás még rosszabb, Tolna megyében például majdnem 4 egész munkanap és a vele járó forrás olyan településekre jut, ahol amúgy nem olyan súlyos a munkanélküliség, mint máshol. Ezt persze részben magyarázza, hogy a Start-forrásokra az önkormányzatoknak kell pályázniuk, így ennek az elosztása inkább függ a polgármesterek aktivitásától, mint attól, hogy mennyire szorul rá a közmunkára az adott község.

Hamisítással és Soros Györggyel vádolja a CÖF a Kétfarkúakat

Nem fér a bőrébe a CÖF, ha a Kétfarkú Kutya Párt sikeres ellenkampányáról van szó. Az álcivilek eddig már kétszer is betámadták a viccpártot, de most ismét nekik mentek.

Íme a közlemény:

Mesterházy összecsomózta a Kutyapárt farkait. Tegnap kiderült, hogy a Kétfarkú Kutyapárt és az Átlátszó blog feltehetőleg hamis adatokat jelentetett meg a kormányellenes plakátkampány adománygyűjtésével kapcsolatban. Ez abból is látszik, hogy bár Mesterházy Attila is adott pénzt a lejárató kampányra, a neve mégsem szerepel a Kutyapárt által közzétett "hivatalos" listán.

Felszólítjuk a Kutyapártot és az Átlátszót, hogy az általuk minden utca sarkon számon kért átláthatóságot mindenek előtt magukon alkalmazzák.

Hozzák nyilvánosságra, hogy valójában kik finanszírozzák a magyar állampolgárokat hergelő kampányukat?

Választ várunk arra is, hogy a teljes költségvetés mekkora részét teszik ki Soros György adományai, aki évek óta pénzeli a sokszor agresszív baloldali csoportokat?

A magyarok nem kérnek többet polgáraik egymásra ugratásából, pláne akkor, ha ezt külföldről is finanszírozzák.

 

Orbáni "jólét"

Szijjártó: Mielőbb fel kell építeni a kerítést

Minél előbb fel kell építeni a kerítést a magyar-szerb határon, mert láthatóan egyre növekszik az illegális bevándorlási nyomás – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda este az M1 aktuális csatorna műsorában. 

A tárcavezető kifejtette: ma már naponta több mint 1500 illegális bevándorló jön Magyarországra, és 99 százalékuk a magyar-szerb határszakaszon át érkezik, ezért az ideiglenes biztonsági határzár megvalósítása már "tegnap is késő lenne".

Felidézte: két héttel ezelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egyeztetett Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével a kérdésről. A kerítés a vajdasági magyarokra inkább jó, mint rossz hatással lesz, mert így az embercsempészek által leginkább kedvelt útvonalak közül ez egészen biztosan kikerül – vélekedett.

Szijjártó Péter szerint az első reakcióhoz képest most már sokkal több információval rendelkeznek a szerb kormány tagjai, ő maga a szerb külügyminiszterrel többször is egyeztetett. Szerdán, a magyar-szerb együttes kormányülés alkalmával a két miniszterelnök négyszemközt is beszélt, és Orbán Viktor világossá tette, hogy nem kétoldalú kérdésről van szó, hanem arról az elképesztő bevándorlási nyomás jelentette problémáról, amely Magyarországot érinti a leginkább – közölte.

A szerda reggeli adatok alapján idén eddig 68 ezernél is több illegális bevándorló érkezett Magyarországra, főleg Szerbia felől, ami nyilvánvalóan nem Szerbia hibája, de mivel ebből az irányból jönnek, Magyarország kénytelen a magyar-szerb határon ennek ellenállni – mondta.

A külügyminiszter kiemelte: Magyarország folyamatosan dolgozik, hogy segítse Szerbia európai integrációját, mert a stabil, erős, az integrációban gyorsan haladó Szerbia Magyarország érdeke. Az, hogy fizikai akadályt építenek a két ország közé, érthetően nem szül jó érzéseket Szerbia részéről, de a kerítést nem azokkal szemben építik, akik törvénytisztelő módon járnak át a két ország között, hanem a törvénysértő, határsértő illegális bevándorlásnak akarnak gátat szabni – magyarázta. Hozzátette: a legális határátlépést a jövőben új határátkelőhelyek segítik.

Szijjártó Péter kitért arra is, a kerítés felépítésének előkészítése zajlik, a kormány 6,5 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra, és hogy gyorsan megvalósulhasson, az állam maga fogja megépíteni az ideiglenes biztonsági határzárat.

 

Orbán kerítést épít, a felesége adományt visz a menekülteknek

Az Ökumenikus Segélyszervezet nevében egymillió forintos adományt adott át a kormányfő felesége, Lévai Anikó a nagyfai ideiglenes befogadó központban kedden, írja a C-Press.hu.

A gyerekápolási termékeket tartalmazó csomag átadásakor Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete azt mondta, hogy

ilyen helyezettel, amely most van, nem nézett még szembe sem az ország, sem a civil szervezetek. Ebben a helyzetben mindenkinek a saját dolgát kell elvégeznie: az államnak az olyan állami feladatokat kell ellátnia, mint a határőrizet és az emberek védelme, nekünk, civileknek pedig azok szerint az erkölcsi és morális normák szerint kell eljárni, amit a lelkiismeretünk diktál.

Az Ökumenikus Segélyszervezet a Magyar Evangélikus Egyház adományát adta át a menekült gyerekek számára. Az MEE elnöke, Gáncs Péter a nagyfai központban látottak kapcsán azt mondta, hogy a táborok túlterheltek, az ott dolgozók erejükön felül igyekeznek segíteni, a menedékkérők pedig tele vannak frusztrációval és bizonytalansággal. Mint mondta,

plakátháborúk helyett eljött az ideje annak, hogy mindenki a maga helyén tegye meg, amit tud.

 

Helyiek Mészáros Lőrincről: "egy senki volt"

A Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr ellenplakátjainak kihelyezése alkalmából Felcsúton járt a Magyar Nemzet, hogy megtudják, mit szólnak a helyiek. Mint kiderült, egészen sok embernek tetszik a kezdeményezés.

Volt olyan, aki bár bevallotta, hogy egyetért a hirdetésekkel, de kilétét nem merte felfedni, mert "még az ükunokáját is kirúgnák". A kocsma pultosnője viszont úgy látja, nincs értelmük, ráadásul az "itt hamarosan űrállomás épül" felirat félre is vezeti az embereket. Az egyik pedig azt fejtegette: nem biztos, hogy legközelebb is a Fideszre szavaz, hiszen polgármesterük, Mészáros Lőrinc nyer el minden munkát a helyiek elől, ami irritálja a falubelieket.

Egy alcsútdobozi férfi is hasonló állásponton volt Orbán Viktor jó barátjával kapcsolatban:

Csak egy nevet mondok: Mészáros Lőrinc. Évtizedek óta ismerem, egy senki volt, ma meg milliárdos

- mondta és hozzátette, hogy nem tetszett neki, hogy elvették az állami földeket korábbi művelőiktől.

Egy helyi férfi is arról nyilatkozott: nem azok kapták a földet, akik művelik, ő például szívesen megnézné Mészárost egy nagy traktor volánja mögött.

 

Semjén: Soha sem egyeztettem a CBA vezetőjével

A bevezetés előtt rengeteget tárgyaltam a vasárnapi zárvatartásról, de azzal az uriemberrel soha nem találkoztam és nem is egyeztettem

– mondta az Index kérdésére Semjén Zsolt.

Baldauf László CBA-elnök a csütörtökön megjelent Heti Válaszban olvasható interjújában arról beszélt, hogy a Cooppal összefogva próbáltak tenni a nyitva tartás korlátozása érdekében, bár a két cégcsoport nehezen tudott összefogni, mert megromlott a viszonyuk a Match felvásárlása idején.

A KDNP elnöke szerint a vasárnapokról nem a cégvezetőkkel és a tulajdonosokkal, hanem többek között a kereskedelmi dolgozók szakszervezeteivel tárgyalt, legtöbbet azonban Matolcsy Györggyel kellett beszélnie.

Az Orbán-kormány korábbi gazdasági minisztere, az MNB jelenlegi elnöke ugyanis – állította Semjén – már többször visszadobta a KDNP javaslatát.

A párt ennek ellenére minden évben újra és újra megpróbálta elfogadtatni az általuk szociális és világnézeti alapon favorizált ötletet. Sok sikertelen próbálkozás után tavaly fordult a helyzet: ekkor már a Fidesz-vezetése is megfelelőnek ítélte az ország gazdasági helyzetét a bevezetésre.

Semjén szerint a magyar GDP-növekedés és a rezsicsökkentésből származó megtakarítások forgalomnövelő hatása volt az a két feltétel, amely miatt a kormányzat is rámondta az áment a javaslatra.

A kereszténydemokrata politikus nem tart attól, hogy a kérdésben egy esetleges ellenzéki népszavazás változást hozhatna. Szerinte a félmillió kereskedelmi dolgozó már kezd ráérezni a szabad vasárnap ízére, a zárvatartás miatt nem történtek elbocsátások, és a kereskedelmi forgalom sem csökkent.

 

El is fogyott a mosógéppénz

Pár órát át működött a nagy mosógépcsere program, ugyanis azonnal elfogyott belőle a pénz. Pontosabban a Otthon melege/mosógépcsere pályázati oldalon az indulás első napján, dél körül már ki is írták, hogy "forráskimerülés miatt" leállítják a pályázatot a nyugat-dunántúli régióban.

Később még pályázhatnak emberek, de csak máshonnét, az egész differenciáltan mosógépcsere programot ugyanis szakaszosan hirdették meg. Nagyjából egymást követő heteken lehet pályázni az ország különböző részeiről pár tízezer forintra, itt fogyhatott ki az első szakaszból pár óra után pénz. Az NFM viszont azt írta, hogy holnap délig még érkezhetnek be pályázatok, szóval lehet, hogy kifogyott a pénz, de pályázni attól még lehet. Vagy nem fogyott ki, csak ki fog, ilyen tempóban. Megkérdeztük az NFM-et, hogy most pontosan mi van, ha válaszolnak, frissítjük vele a cikket.

Összesen 500 millió forintot osztanak ki anyagi helyzettől függetlenül minden pályázónak az NFM-ből, ezt pedig KSH lakossági arányai alapján bontják szét a régiókra. Ez nem túl sok tekintve, hogy csak a meglepően interaktív pályázati honlapra elkölthették ennek mondjuk a tizedét. Csak olyan mosógépeket lehet venni, amik szereplenek az NFM listáján, és a bolti ár felét fizeti ki utólag az állam, ha regisztrált kereskedőjüktől vettük. Ez:

- A+ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén 25 ezer forint/mosógép;

- A++ kategóriájú háztartási nagygép beszerzése esetén 40 ezer forint/mosógép;

- A+++ kategóriájú nagygép beszerzése esetén 45 ezer forint/mosógép.

Egyik olvasónk közben azt írta, hogy ő töltött fel délután pályázatot és jelzés ellenére minden okénak tűnt, azt leszámítva, hogy a végén nulla darab feltöltött pályázatot írt ki neki a rendszer.

A kutyakompatibilis mosógép még nem elérhető ebben a pályázatban.

Aki államilag támogatott mosógépet szeretne, annak tehát ajánlatos lehet korán kelni, előre elkészítenie a pályázatát, és már a honlap frissítgetése közben meginnia az első kávéját. Tapasztalt videojátékosok szerint a gyorsaságon sokat javíthat egy új, profi egér és egy kézreeső és gyors billentyűzet is.

 

Tudod, miért volt remek ötlet a sertés-tőkehús áfájának csökkentése?

A kormány idei rizsacsökkentése az idegenellenesség a sertés-tőkehús áfájának csökkentése. A parlament döntése alapján 2016. január 1-vel csökken 27 százalékról 5 százalékra a sertés-tőkehús áfája – nem szórakozásból írom mindig ilyen bonyolultan, a javaslat lényege, hogy a feldolgozott sertéshústermékek áfája már nem csökken, a parizer továbbra is 27 százalékkal adózik majd.

Az ötlet remek. Nézzük például, hogy miért jobb a sertés-tőkehús áfáját csökkenteni, mint mondjuk a csirkehúsét:

  1. sertéshúsból átlagosan és fejenként évi 24 kilót fogyasztunk – csirkéből 25-öt;
  2. a forgalomba kerülő sertéshús 40 százalékát importáljuk – a csirkehúsnak csak 11 százalékát.

A napnál is világosabb tehát, hogy a sertés-tőkehús áfáját kellett csökkenteni, és nem mondjuk a krumpliét (évi 57 kiló a fejenkénti átlagfogyasztás), a gabonafélékét (85 kiló), a tejét (147 kiló), vagy a zöldség-gyümölcsét (187 kiló). Apropó, nem tudja valaki, hogy kinek az új sertéstelepét adta át nemrég a miniszterelnök? (Via Átlátszó)

Elindult Papcsák Ferenc elszámoltatása

Kiemelkedően jól járt a zuglói közétkeztetéssel megbízott cég Papcsák Ferenc polgármestersége idején. Ez most vált egyértelművé, mert Karácsony Gergelyék újratárgyalták a szerződéseket, és a Fidesz-közelinek tartott Hungast nagyjából 200 milliót engedett az eddigiekhez képest. Karácsony szerint Papcsák rendkívül előnytelen szerződéseket kötött Zugló számára, megfontolja a fideszes politikus feljelentését is.

Karácsony Gergely

Nem kivételes eset, hogy egy település új vezetése hatalomra kerülve módosítja az elődje által kötött szerződéseket. A Zugló közétkeztetéséről és tálalókonyháiról szóló szerződések sorsa azonban azért figyelemre méltó, mert meglepően nagy engedményeket sikerült elérnie az új XIV. kerületi vezetésnek a korábbi helyzethez képest.

Karácsony Gergely PM-es polgármester, illetve a közétkeztetésért felelős Hungast 14. Kft. néhány hete módosította a fideszes Papcsák Ferenc alatt megkötött szerződéseket, amelyek a zuglói iskolások, óvodások reggelijéről, ebédjéről és uzsonnájáról szóltak. (Az egyik szerződést Papcsák pár nappal a távozása előtt írta alá.)

Az új feltételekkel Zugló nem is kicsivel jár jobban, a cég összesen 200 millió forintot engedett.

A Hungast például vállalta, hogy 150 millió forintért felújít zuglói főzőkonyhákat, étkezőket, a tálalókonyhák üzemeltetését évi 30 millió forinttal kevesebbért végzi, és 20 millió forintért még fejlesztéseket is végez ezeknél – derült ki az Index által megismert régi, illetve most módosított szerződésekből.

Karácsony Gergely polgármester azt mondta az Indexnek, hogy ezzel bebizonyosodott, hogy Papcsák Ferenc „Zuglónak rendkívül előnytelen szerződéseket kötött”. Szerinte az egykori elszámoltatási kormánybiztos Papcsák zuglói elszámoltatásának legfontosabb része, hogy kijavítsa a mostani vezetés a korábbi hibákat, és most sikerült is pénzt megtakarítani az önkormányzatnak. A jogi felelősségre vonás elindításáról pedig később dönt – mondta Karácsony.

Papcsák Ferenc persze másképp látja a helyzetet, és szerinte jó szerződéseket kötött Zuglónak, a mostani szerződéseket pedig nem érdemes összehasonlítani a korábbiakkal.

Megpróbáltunk utánajárni, hogy vajon tényleg aránytalanul jól járt-e a Hungast Papcsák idején, illetve hogy hibázott-e Papcsák Ferenc volt polgármester, és Zugló helyett a cégnek kedvezett-e a döntéseivel.

2011: jól alakulnak a dolgok a Hungastnak

A Hungast-Mecsek Kft., amelynek fideszes kötődéseiről korábban több cikk is született (hátteréről lásd keretes írásunkat), 2011-ben jelent meg Zuglóban. A 2010-ben polgármesterré választott Papcsák Ferenc ugyanis felbontotta a szerződést a közétkeztetést addig ellátó Junior Zrt.-vel.

Zugló egy meghívásos pályázaton felkérte a közétkeztetés ellátására a Hungastot is, amely akkor éppen azzal szerepelt a hírekben, hogy felbontják a szerződésüket Pest megyével a megye fizetésképtelensége miatt. Jól jött tehát az új megbízás az étkeztető cégnek. Egy ideig ezután három cég végezte ezután az iskolák, óvodák ellátását, és a Hungast akkor azzal hívta fel magára a helyi és az országos figyelmet, hogy Esztergomban főzte és onnan hozta a kaját Zuglóba. 

2012-ben azután újabb közbeszerzés következett, amelyet immár kizárólagosan a Hungast nyert meg 5+5 évre.

Az ételadagok ára hirtelen megugrott.

Az óvodai ebéd 380 forint helyett 417 forint, általános iskolai ebéd 465 helyett 519 forint, középiskolai ebéd 498 helyett 556 forint lett. Zuglói forrásaink szerint ekkor már évi egymilliárd körüli összeget utalt Zugló a cégnek.

Az áremelkedés magyarázható azzal, hogy a szerződésbe bekerült, hogy a Hungast három zuglói intézményben is bérli, majd fejleszti a főzőkonyhákat. Ez Zuglónak megérte volna, hiszen utána lett volna három új konyhája, és ezután lehetett volna itt, Zuglóban főzni az ebédet, és nem messziről ideszállítani.

A Hungast háttere

A zuglói közétkeztetést korábban a Hungast-Mecsek Kft. végezte, ezt időközben átvette tőle a Hungast-cégcsoport egy másik tagja, az erre a célra alapított Hungast 14. Kft. Az Opten adatbázisa szerint ez a cég is Hungast Holding Zrt. tulajdonában van.

A Hungast Holding Zrt. tulajdonosa pedig az S-Food Kft., amely György Tamás és testvérei tulajdonában van. György Tamás – György Zoltánnal együtt – korábban tulajdonosa volt annak az Aquaplus Kft.-nek, amely a sajtóban "a jobboldali önkormányzatok első számú fürdőépítőjeként" híresült el. Az Átlátszó írt arról, hogy ez a cég alapítója volt az Aqua Holding Kft.-nek, amelyben 2006 és 2010 között tulajdonos volt Bánki Erik, a Fidesz volt dél-dunántúli pártigazgatója, volt fideszes EP-képviselő, jelenleg fideszes országgyűlési képviselő.

Papcsák Ferenc az Indexnek azt mondta, hogy a cég kiválasztásának semmi köze nem volt a hátteréhez, ő nem is tárgyalt a Hungast vezetőivel.

2013: szerencsés fejlemény a Hungastnak

Érdekes fejlemény azonban, hogy a zuglói főzőkonyhák fejlesztése elmaradt. Mégpedig azért, mert a zuglói önkormányzat mégsem kérte: Papcsákék 2013-ban kiszedték ezt a kötelezettséget a szerződésből. Az árak azonban nem csökkentek. Vagyis a cég megúszott egy több 100 milliós kiadást (három főzőkonyha teljes felújítása alsó hangon is ennyibe kerül), mégsem kellett csökkentenie az étkezések árait.

Papcsák Ferenc ezt a különös kedvezményt most azzal magyarázta az Indexnek, hogy az intézményvezetők kérték, hogy más célra hasznosítsák a konyhákat, ne adják oda a Hungastnak. A cég pedig Papcsák szerint igenis engedett az árakból. Ennek a szerződésben azonban nem találtuk nyomát.

A Hungast 14. Kft. üzletfejlesztési igazgatója, Páger Zsolt erről azt mondta, hogy a cégnek más főzőkonyhát kellett így biztosítania a zuglói intézmények ellátásra. Vagyis nem úszta meg a kiadást. (Az ételeket később már nem Esztergomból, hanem a XVI. kerületből szállították.)

2014: újabb szerződés a Hungasttal

A Hungast számára 2014-ben még jobban alakultak a dolgok. Szeptemberben kiírt egy közbeszerzést a zuglói önkormányzat az összes iskolai tálalókonyha üzemeltetésére. Addig ugyanis a Hungast csak megfőzte és kihozta az ételt, a tálalás (a tálalókonyhákban az étel előkészítése és kiadása) az iskolák feladata volt. Ezen kívánt változtatni Papcsák, és kiszervezni a feladatot és az ott dolgozókat egy cégnek. 

A közbeszerzést a Hungast nyerte, amely bruttó 200 millió forintért vállalta a feladatot. (Az önkormányzat eddig saját hatáskörében, az iskolai dolgozókkal oldotta meg a dolgot, nem tudni mennyiért.) A dolog érdekessége, hogy

a szerződést 2014. október 10-én írták alá, vagyis éppen két nappal a polgármester-választás előtt.

Papcsák nem indult, tehát a választás után aligha köthette volna meg a szerződést, és ma már tudjuk, a zuglói választást nem a fideszes, hanem a baloldal jelöltje nyerte. Akkoriban az ellenzék kritizálta is Papcsákot, hogy miért volt sürgős ezt a szerződést megkötnie. Az Átlátszó pedig arról írt, hogy rejtély, miért érte ez meg a zuglói önkormányzatnak, amely addig maga is el tudta látni a feladatot.

Papcsák Ferenc azt mondta most, hogy több éve tervezték már a tálalás kiszervezését, mert sok probléma volt abból, hogy nem az a cég tálalta az ételeket, amelyik megfőzte és kihozta. „Előfordult, hogy megromlott a meggyleves a napon, mert nem vitték be időben" – mondott egy példát Papcsák.

A volt polgármester szerint más cég is nyerhetett volna, de a Hungast tette a legjobb ajánlatot. És azért két nappal a választás előtt szerződtek, mert a közbeszerzési eljárás időigényes volt. A Hungast 14. Kft. vezetője azt mondta, hogy a cég „igyekszik magát függetleníteni a politikai nézetektől”, így nekik irreleváns volt, hogy mikor lesznek az önkormányzati választások. Pályáztak és nyertek.

2015: nem jól alakulnak a dolgok a Hungastnak

A választások után az új polgármester, illetve a helyi MSZP rögtön alaposabban megvizsgálta a Hungast-szerződéseket. Úgy találták, hogy Zugló számára előnytelen az üzlet, a Hungast valamiért túlzottan jól jár ezekkel. A zuglói képviselő-testület ezért úgy döntött: újra kell tárgyalni a szerződést, és ha nem sikerül módosítani, fel kell felbontani az 5+5 éves megállapodást. A szerződés újratárgyalását az immár Papcsák nélkül maradó helyi fideszesek is támogatták.

Az új szerződéseket május közepén írták alá. A Hungast az összes kifogásolt ügyben visszakozott, Zugló pedig jól járt. A Hungast vállalta például, hogy

  • 30 millióval olcsóbban végzi a tálalókonyhák üzemeltetését (bruttó 200,6 helyett 170,1 millióért).
  • Saját költségén végzi a tálalókonyhák takarítását, rovarirtását, a mosogatást.
  • Nettó 20 millió forintos felújítást végez egy kijelölt konyhán és ebédlőn.
  • Nettó 6,5 millió forintért pótolja az éttermi fogyóeszközöket (ez eddig nem volt számszerűsítve).
  • A három főzőkonyhát, amely az eredeti szerződésben szerepelt, a Hungast használatba veszi és bérleti díjat fizet.
  • 150 millió forintos felújítást hajt végre a kijelölt főzőkonyhákon és/vagy ebédlőkön. 

Megkérdeztük a Hungast igazgatóját, miért engedtek ennyit, és mekkora a nyereségük a zuglói közétkeztetésen, hogy több százmilliós vállalások után is megéri nekik az üzlet. Szerinte „a kölcsönösen előnyös megállapodások elvét” követték a módosítások. De azt nem árulta el, mekkora pluszkiadással jár a Hungastnak a dolog. Páger szerint a beruházásoktól a fogyasztók számának növekedését várják, így „a szóban forgó összeg számszerűsítésére 3-5 év múlva lesz lehetőség”.

Papcsák Ferenc

Megkérdeztük Papcsák Ferencet is, mit szól, hogy ezeket a szerződéseket ennyivel jobb feltételekkel kötötte meg az új zuglói vezetés. Azt mondta, már nem polgármester, nem lát bele a mostani szerződés részleteibe, de szerinte nem szabad összehasonlítani a jelenlegi helyzetet a több évvel ezelőtti állapottal.

 

Sánta János kiakadt a többi dohánycégre

„Ki vagyok akadva: szakmabeliek, és mégis ilyen idióta számokat írnak” – ezt mondta a Figyelőnek Sánta János, a Continental dohányipari csoport elnöke arról, hogy a többi dohánycég szerint mekkora lesz a trafikellátók profitja. A Philip Morris, az Imperial Tobacco és a Japan International Tobacco azok a cégek, amik állításuk szerint nem hallottak az államilag kiválasztott dohánynagykereskedőkről szóló pályázatról, és amik szerint akár 16 milliárd forintot is lehet majd ezzel a koncesszióval keresni, miközben az állami jogért csak 600 milliót fizet majd a Continentalhoz tartozó Tabán Trafik és a BAT.

Sánta a Figyelőnek adott interjújában azt mondta, nem tudja, honnan szedte a konkurencia ezt a számot. Szerinte durván 500 milliárdos a dohánypiac éves szinten, és folyamatosan csökken, ebből pedig szerinte a cigaretta 1,5 százalékos, illetve más dohánytermékek 2 százalékos árrésével számolva 9 milliárd forint marad, a dohányellátók működési költsége 6 milliárd forint.

Ez alapján Sántáék haszna max. 3 milliárd forint lehet jövőre, ehhez képest pedig már nem olyan kevés a 600 milliós éves koncessziós díj.

Szerinte tehát a többi cég éves 6 milliárdos koncessziósdíj-ajánlata az irreális, amit csak úgy lehetne fedezni, ha a multicégek a külföldi nyereségükből raknának át pénzt a magyar zsebükbe. Az is rosszindulatú feltételezés, hogy a trafikosok innentől rá lesznek kényszerítve, hogy a BAT és a Continental termékeit vegyék. 

Sánta arról is beszélt, hogy más cégekkel is tárgyalt a Continental a trafikellátás koncessziójáról, de végül a BAT mellett döntött, mert annak Pécsen van gyára, tehát elkötelezte magát Magyarország mellé. Az pedig már a két cég közötti tárgyalás eredménye, hogy a Tabán Trafik kapja meg a haszon kétharmadát. Azt is elismerte, hogy lesznek leépítések a dohányellátó rendszer bevezetése miatt, számításai szerint 2-300 ember veszti majd el a munkáját.

A cégvezető beszélt még arról is, hogy

  • Lázár Jánost 2002 óta ismeri, de nem barátok, csak párszor találkoznak évente.
  • Nem igaz, hogy ő írta a 2012-es trafiktörvényt, ő csak véleményezte, de ahogy lementette a gépére, valahogy rákerült a neve, ezért tűnt úgy, mintha az ő gépén írták volna.
  • Igaz, hogy a Continental-dolgozók és a családtagjaik egy része pályázott trafikra 2012-ben, de ezek nincsenek a cégcsoport irányítása alatt, így nem igaz, hogy a Continental szétnyerte magát a trafikpályázatokon.
  • A Napi Gazdaságban azért lett tulajdonos, mert egy interjúban Orbán arra kérte a magyar vállalkozókat, hogy segítsék a jobboldali sajtót, és neki a gazdaság áll közel a szívéhez.
  • A lapban 70 millió forintért vette meg a 49 százalékos részesedését, nyereségre pedig csak középtávon számít.
  • Tévét, rádiót most nem vesz, azt pedig, hogy a jövő hogyan alakul, majd meglátja.

Ők a legszegényebb magyarok: ennyiből élnek

Magyar családok tízezrei örülnének annak, ha legalább a létminimum küszöbét elérnék. A legszegényebb magyar kistérségek toplistája ugyanis elképesztő állapotokról árulkodik.

Nemrég jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), hogy többet nem adja ki a létminimumról szóló kiadványát. Ellenzéki politikusok és több kutató szerint ennek hátterében kizárólag az áll, hogy a kormány így próbálja leplezni a negatív mutatókat.

A KSH azonban állítja, kizárólag szakmai szempontok szerint döntöttek így: az adat véleményük szerint alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon, más uniós országban nem is számolnak ilyet. A létminimum ugyanis valójában nem szegénységi küszöb, még ha sokan szerintük tévesen így is értelmezték.

A KSH megfogalmazásában a létminimum valójában inkább a tisztes, szerény megélhetés szintjét jelöli, mint a szegénységét.

Az utolsó ilyen mutató szerint tavaly havi 253 ezer forint volt egy tipikus, két felnőttből és két gyermekből álló háztartás és közel 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjas háztartás létminimumértéke. Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartásnál ugyanez havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásoknál pedig durván 190 ezer forint volt.

A mutatók alapján a magyar háztartások több mint 35 százaléka élt a létminimum alatt.

Ha nem a létminimum, akkor mi?

Felmerül a kérdés, ha a KSH szerint a létminimum nem ad elég jó képet a szegénységről, akkor milyen mutatók alapján kellene meghatározni a küszöbön élő magyar lakosság anyagi helyzetét. Abban a KSH-nak tökéletesen igaza van, hogy az unióban nem számolnak létminimumértéket, van helyette azonban az egy főre jutó GDP.

Mindazonáltal e szerint sem sokkal jobb a helyzet: az Észak-Magyarországi a 8. legszegényebb az Európai Unió 273 régiójából. Az Eurostat adatai ráadásul arról tanúskodnak, hogy az ország többi régiója sem teljesít sokkal jobban; a hét régióból négy a legszegényebb húsz között szerepel. A leginkább leszakadt térségek ráadásul az elmúlt 4 évben semmit sem léptek előre.

Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azonban úgy látja, az Eurostat régiós mutatói nem mutatnak teljes képet. Mint azt egy vele készült riportban elmondta, az Emmi járási szinten majdnem 200 mikro-régióra osztja fel az országot, és e szerint az Észak-Magyarországon található Tiszaújváros például az uniós statisztikák ellenére kifejezetten jól teljesít.

Tiszaújváros - amelynek az egyik legmagasabb az adóbevétele, az egyik leggazdagabb város Magyarországon - is azt jelzi, hogy nem elég finom az érzékelés

- mondta az Eurostat friss adataira reagálva a miniszter.

Balog Zoltán azt persze elfelejtette hozzátenni, hogy ha Tiszaújváros rá is cáfol az uniós statisztikákra, akkor kell lennie olyan Észak-magyarországi térségeknek is, amelyek jóval a mért adat alatt vannak. Máshogy aligha jöhetett volna ki az Eurostat eredménye, a statisztika ugyanis így működik.

Az Emmi lapunk megkeresésére küldött tájékoztatása szerint egyébként a KSH statisztikái is arról tanúskodnak, hogy valamelyest nőtt az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség, ám mértéke még mindig bőven alatta marad az EU-28 átlagának.

A TÁRKI kutatása alapján a közmunkaprogramok célzása is jónak tekinthető, a közmunkajövedelmek jórészt a legalacsonyabb jövedelmi ötödökben tartozóknál összpontosulnak

- fűzte hozzá az Emmi.

Itt élnek a legszegényebb magyarok

Hogy megnézzük, melyek a legleszakadtabb magyar kistérségek és ott melyek a legnagyobb társadalmi problémák, az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) statisztikából szemezgettünk. A legszegényebb kistérségek toplistáját - egy főre eső GDP hiányában - pedig az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem alapján állítottuk össze. Az adatok elképesztő állapotokról tanúskodnak:

5. Baktalórántházai kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 434 031 Ft/év

A Baktalórántházai kistérség jól példázza azt az alapvetést, minél nagyobb egy kistérségben a kistelepülések aránya, annál magasabb a leszakadás valószínűsége is. Nem elég hogy a TEIR adatai szerint a kistérségben, ~16,5 százalékkal a második legmagasabb Magyarországon a munkanélküliség (csak a Záhonyi kistérségben magasabb, ahol 17,3 százalékos a munkanélküliség), rengeteg alapvető szolgáltatás is hiányzik. Egy néhány évvel ezelőtti felmérés szerint a hiány, illetve ellátatlanság az egészségügyi, gyerekjóléti, szociális alapellátásoknál, valamint a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainál egyaránt megfigyelhető.

4. Kisteleki kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 421 689 Ft/év

A Baktalórántházai kistérséggel szemben hiába "csak" ~7,5 százalékos a munkanélküliség a Kisteleki kistérségben, ez az arány sem dobja meg az egy főre jutó összes nettó jövedelmet. Ez főként annak köszönhető, hogy a felmérések szerint a kistérségben rengeteg gyermek él, ráadásul köztük sokan állami támogatásra (is) szorulnak. Emellett az egészségügyi, gyerekjóléti, szociális alapellátásoknál, valamint a pedagógiai szakszolgálatok szolgáltatásainál is komoly hiány tapasztalható.

3. Sarkadi kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: 419 654 Ft/év

A felmérések szerint a Sarkadi kistérség leszakadásának egyik legalapvetőbb oka a beszűkült munkaerőpiac, a társadalmi-gazdasági leszakadás, a peremhelyzet és a városi vonzáskörzetek hiánya. A Sarkadi kistérség ugyanis távol esik a gazdasági, munkaerőpiaci központoktól, Budapesttől az ország harmadik legtávolabb fekvő kistérsége. Így az sem meglepő, hogy a statisztikák szerint a munkanélküliségi ráta 2002 és 2009 között megkétszereződött, 2009-ben 21 százalék volt; jelenleg - köszönhetően a közmunkaprogramnak - a ráta ~11,6 százalékon áll.

2. Bácsalmási kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~412 272 Ft/év

A Bácsalmási kistérségben élők anyagi helyzetét jól mutatja az a 2010-ben készült tanulmány, amely szerint a lakosság számottevő része nem képes az alapvető életkörülményei megteremtésére, illetve meglévő képességeinek fejlesztésére. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik olyan kistelepüléseken élnek, ahonnan nehezen megközelíthetőek a környékbeli városok, agglomerációs körzetek. A 7,5 százalék körüli munkanélküliégi rátával a Bácsalmási kistérség jelenleg a középmezőnyben van.

1. Bodrogközi kistérség

Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem: ~394 801 Ft/év

Bodrogköz egyike az ország legelmaradottabb kistérségeinek; amit legjobban az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem mellett az fémjelez, hogy fejenként évi 1 046 030 forinttal az országban itt a második legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó összes nettó jövedelem (az első helyen a Sellyei kistérség van 1 036 688 Ft/év/fővel). A jövedelmi helyzetet figyelembe véve az sem meglepő, hogy a Bodrogközben a munkanélküliségi ráta is rendkívül magas; ~14,9 százalékkal a 7. legmagasabb jelenleg a magyar kistérségek rangsorában. Emellett a kitörési lehetőségek sem bíztatóak: felmérések szerint a képzettségi mutatók egyértelműen mutatják, hogy a kistréségben gyakorlatilag hiányzik a kulturális elit.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV