Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Úgy fognak vigyázni a szegedi támadás gyanúsítottjára a börtönben, mint a pedofilokra

Megvertek egy lányt és kubai származású barátját a fiú bőrszíne miatt, mint ismeretes. A támadás gyanúsítottja egy – már csak volt – szegedi börtönőr, aki ráadásul civilben kick-box edző volt. A férfi tettét a Magyar Kick-box Szövetség közleményben ítélte el.

Ebben többek közt arról írtak: sajnálattal és szomorúan értesült arról, hogy a Szegeden megvert lány támadója a sportág egyik szegedi klubjában edzőként dolgozott. Amint erről értesült, összehívta a fegyelmi bizottságot, amely a férfié mellett az általa vezetett egyesület szövetségi tagságát is felfüggesztette, akárcsak a bántalmazó "szövetség keretein belül gyakorolható edzői tevékenységének lehetőségét".

Eközben a Délmagyar több új információt tudott meg az ügyről. Egyrészt új részleteket közöltek a támadás estéjéről, amelyek szerint a megtámadott kubai származású férfi a földre tudta vinni a kickboxedzőt, de arra nem számíthatott, hogy S. Vilmos társa ezért őt fejbe rúgja. A rúgástól leszállt a kickboxedzőről, ekkor hárman támadtak rá. A gyanúsított eddig nem azonosított társa a jobb oldalán, bordatájékon megrúgta, aminek következtében a földre került, ahol S. Vilmos és legalább két további társa rugdosták és testszerte taposták – közölte az újság.

A Délmagyar azt is tudni véli: a férfi nem Szegeden, hanem Kecskeméten fogja tölteni előzetes letartóztatását. A börtönben pedig majd úgy védik, mint a pedofilokat, mivel állítólag senki sem szeretné, ha még a büntetés kiszabása előtt baja esne a gyanúsítottnak. Az újság informátora arról tájékoztatott, hogy az átszállítás azért is indokolt, mert nemcsak a rabtársaktól, hanem a dühös egykori kollégáktól is védeni kell S. Vilmost.

Náci DOX > Az egyetemista lány támadója nagyító alatt.

Sánta Vilmos
1977.06.01
Szeged
06-30/642-9869
santavilmos@t-online.hu

Orbán "a világnak szóló", se füle beszédre készül Tusnádfürdőn

Hetekig Orbán Viktor tusványosi előadásával lesz tele megint a hazai és nemzetközi sajtó – erre számítanak a Fideszben. A miniszterelnök tavaly már komoly vihart kavart az „illiberális állammal”, és forrásaink szerint idén is kemény beszédre készül. A vezérfonal a migráció lesz: úgy tudjuk Orbán ebből akarja levezetni a Nyugat válságát, bebizonyítani, hogy mennyire rugalmatlan. A kormányfő évek óta ezt hangoztatja – kapott is hideget-meleget ezért –, de most úgy érzi, a „népvándorlás” okozta megrázkódtatás őt igazolja.

Újabb, vihart kavaró beszédre készül Orbán Viktor szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn – értesült a hvg.hu a miniszterelnökhöz közel álló forrásokból. Hogy a mostani előadás is olyan nemzetközi karriert fut-e be, mint a tavalyi, forrásaink szerint csak attól függ, hogy a kormányfő használ-e majd megint olyan erős kifejezést, mint a 2014-es „illiberális állam”, ami elérte a nyugati sajtó ingerküszöbét, és amit általában egyes diktatúrák vagy autokratikus rendszerek jelzőjeként alkalmaznak.

Szombaton a koncertszínpad előtti sportpályán lesz az a közéleti fórum, amelyen Orbán tart előadást, és válaszol a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre. A Fidesz elnökének fellépése „Tusványoson” immár hagyományosnak mondható: a párt alapítója, a volt külügyi államtitkár, Németh Zsolt és barátai 1990 óta minden évben – immáron 26. alkalommal – megszervezik az erdélyi szabadegyetemet, melynek fő előadója hosszú évek óta Orbán Viktor.

A kormányfő maga is kiemelten kezeli a tusnádfürdői rendezvényt, rendszerint itt tárja fel, mit miért tesz, mit gondol a magyarországi és a nemzetközi folyamatokról, ekkor mutatja be „vízióit”. Úgy tudjuk, Orbán már hetek óta erre a beszédre készül, sokat olvas, a környezetében többektől kért be véleményeket, adatokat. A hvg.hu több kormányzati és fideszes forrással beszélve megpróbálta összegyűjteni, milyen eszmefuttatás várható.

Európa "prófétája" színre lép

A migráció – vagy miként a kormányfő beszél róla hónapok óta: „a modern kori népvándorlás” – lesz az előadás központi eleme. Úgy tudjuk, a készülődés része, hogy a beszéd várható elemei már napokkal korábban „kiszivárognak”, mert a Fideszben sokan szeretnék, ha az előadás nagy visszhangot kapna, ismét hetekig „tematizálná” a közbeszédet.

Ám forrásaink határozottan állították, elsősorban nem a bevándorlás hazai kezeléséről, „a napi ügyekről” akar beszélni Orbán, hanem arról, hogy a migrációt egy olyan jelenségnek tartja, amely a nemzetközi, nagyhatalmi viszonyokat hosszabb távon is meghatározza, illetve megvilágítja a nyugati civilizáció problémáit. A miniszterelnök ugyanis – ahogy erre több nyilatkozatában is utalt már – az Európát érő egyik legjelentősebb történelmi kihívásként értékeli a „népvándorlást”. Szerinte, ha képes erre jó választ adni az unió, akár új lendületet is kaphat a szerinte jelenleg politikai- és identitásválságban lévő EU. Ha nem, akkor további gyengülhet a megítélése a nemzetközi porondon.

Forrásaink szerint Orbánt már jó ideje ezek a kérdések foglalkoztatják. A napi kormányzati ügyekbe csak akkor folyik bele, ha azok egy-egy lépést jelenthetnek „víziója” megvalósítása felé. Mint arról a hvg.hu már korábban is többször beszámolt, a miniszterelnök-pártelnök úgy tekint magára, mint aki a legtöbb európai politikushoz képest jobban érti a nemzetközi folyamatokat, a „jövőbe lát”, képes megszabadulni az európai és amerikai kollégáit gúzsba kötő ideológiáktól, beszédmódtól. Éppen ezért arra számít, hogy a Brüsszel által kezdetben elutasított nézeteit előbb vagy utóbb elismerik, és belátják, hogy sok kérdésben neki van igaza.

Jelzésértékű, hogy a nemzetközi viszonyokat közel egy éve élénken elemző miniszterelnök eleinte nem figyelt a pártjából érkező, a népszerűségcsökkenéssel kapcsolatos vészjelzésekre. A „távlatokra” koncentráló kormányfő 2006 óta hangsúlyozza, hogy a bevándorlás „veszélyes” Európára, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni támadás után kisebb vihart is kavart nyilatkozataival januárban. Ennek ellenére csak késő tavasszal adott zöld utat a Habony Árpád fémjelezte kommunikációs stáb által szorgalmazott migrációellenes kampánynak, amely úgy tűnik megállította a Fidesz népszerűségcsökkenését és számos botrányról elterelte a figyelmet.

Mi várható?

Fideszes források biztosra veszik, hogy a beszédben kitér majd arra, hogy a Nyugat mennyire nem képes kezelni a nemzetközi folyamatokat. Elmondhatja, hogy a mostani migráció oka az, hogy az USA és nyomában Európa rosszul kezelte az iraki, afganisztáni helyzetet, és félreértette a mediterrán és közel-keleti diktatúrák, politikai rendszerek összeomlását eredményező „arab tavaszt”.

Egy biztos, tavaly szeptemberben – még az amerikai kitiltási botrány után – a parlament folyosóján a hvg.hu munkatársa fültanúja volt egy olyan beszélgetésnek, ahol a kormányfő hosszan beszélt erről. (Orbán akkor megállt a parlament folyosóján beszélgetni az egyik ellenzéki frakcióvezetővel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, akiket a hvg.hu országgyűlési tudósítója éppen az alkotmánybíró választásról kérdezett.) Itt többek között azt is kifejtette, a Nyugatnak fel kéne ismernie, hogy a keleti nemzetek többsége nem alkalmas a nyugati értelemben vett demokratikus politikai rendszerek megalapítására, ugyanis kultúrájukat nem hatja át a keresztény Isten vagy törvény előtti „egyenlőség” eszméje. Szerinte mivel ezt nem ismerik fel, ezért olyan rendszereket, nézeteket erőltetnek világszerte, melyek bukásra vannak ítélve, az államok összeomlása pedig káoszt okoz.

Várható a politikai korrektség kritikája: Orbán régóta hangoztatja, hogy ez akadályozza a nyugati politikusokat a problémák felismerésében, illetve nyílt kimondásában. Ugyanígy szóba kerülhet a multikulturalizmus bírálata is. Ez sem lenne új, májusban az Európai Parlament előtt Strasbourgban arról beszélt, hogy Magyarország soha nem volt multikulturális társadalom, illetve a multikulturalizmus mint 20. századi eszme megbukott. Forrásaink szerint várhatóan ki fogja bontani, hogy mit ért ez alatt, ugyanis korábban több kritika érte arra hivatkozva, hogy a Trianon előtti Magyarország évszázadokig igenis többnemzetiségű volt.

Az illiberális bomba

Orbán nem most fogja először bírálni a Nyugatot Tusnádfürdőn – ha valóan sor kerül majd erre. Először 2010-ben vetette fel, hogy a gazdasági válságban lévő EU süllyed, és ha nem tesz semmit, a régi recepteket követi, akkor komoly gondjai lesznek a jövőben. Itt szólt arról is, hogy az Unió Közép-Európától kaphatna új impulzusokat, Oroszországgal pedig mindenképpen kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekedni, ami „veszélyes kényszer”, de szükség van rá, hogy a régió ne legyen újból ütközőzóna. Az akkori beszédében a hangsúly azonban még a költségvetési hiány kezelésén és a Nemzetközi Valutaalaphoz való viszonyon volt.

Egy évvel később viszont Orbán már „elengedte magát”. 2011-ben a válságban lévő Nyugatot „kényszerlakhelynek” nevezte, amely korlátozza a kelet-európai államok „unortodox” kitörési kísérleteit. A beszéd belpolitikai vihart kavart, még a kormányfő kommunikátorai is magyarázkodtak, azt hangsúlyozva, Orbán nem általában beszélt a Nyugatról vagy az EU-ról, hanem a 20. századi eszmékről, a meghaladható „szociális államról”.  2012-ben aztán arról szólt, hogy a nyugati világban valami nagyon „elromlott”, egyre rosszabbul reagál a kihívásokra.

Végül a legnagyobb botrányt – ami miatt az amerikai Newsweek már lemussolinizte – a 2014-es „illiberális állam” keltette. A kifejezés miatt még hónapokkal később, Angela Merkel magyarországi látogatásakor is magyarázkodnia kellett. Orbán tavaly ugyanis azt fejtegette, érdemes megvizsgálni, hogy az olyan országok, mint Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország – melyek szerinte „ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben” –, miért sikeresek, hogyan szervezték meg az államukat, gazdaságuka

Bár később ezt a Fideszben úgy értelmezték, hogy Orbán nem akar illiberális államot építeni Magyarországon, csak át akar emelni jó ötleteket Keletről is, a beszédben azért ez is elhangzott: „Amikor az Európai Uniót szóba hozom, nem azért teszem meg, mert azt gondolnám, hogy az Európai Unión belül ne lehetne egy illiberális, nemzeti alapokon álló új államot fölépíteni. Szerintem ez lehetséges. Az európai uniós tagságunk ezt nem zárja ki.” Később ezt úgy magyarázták, hogy Orbán nem akarja leépíteni a demokráciát, csak nem akar semmilyen jelzőt a „demokrácia” szó elé, hiszen még a Kádár-diktatúrát is demokráciának hívták, csak „népi” jelzővel. Tény, hogy tavaly Tusványoson ezt is kifejtette a miniszterelnök: az illiberális állam „nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság (…), de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé”.

Tusványos szelleme?

A Fidesz elnöke nemcsak az elmúlt években kavart vihart tusványosi beszédeivel. Már előtte is tett éles kijelentéseket, de ezek inkább a belpolitikai csatározások részévé váltak. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után a baloldalról például 2005-ben azt mondta, „amikor csak teheti, ráront saját nemzetére”, a baloldal „genetikailag alkalmatlan” a nemzeti fordulatra (amit sokan úgy értelmeztek, hogy Orbán szerint, aki nem jobboldali, az nem is magyar származású – a szerk.).

Korábban pedig azzal okozott vitákat, hogy bírálta a romániai magyarokat képviselő RMDSZ politikáját.

„Az asszony nem ember” – kiakadtak Németh beszólásán

"Az asszony nem ember, a sör nem ital, a medve nem játék" – csütörtökön ezzel a székely viccel zárta tusnádfürdői beszédét Németh Zsolt. Az ellenzéki pártok szerint elfogadhatatlan a kijelentés és azt bizonyítja, hogy a Fidesz nem tekinti egyenrangúnak a nőket. Németh Zsolt szerint azonban nem kell előítéleteket keresni a mondatban, az ugyanis csak egy székely axióma.

A külügyi bizottság Fideszes elnöke saját elmondása alapján viccelni próbált, az ellenzéki pártok szerint azonban ez nem sikerült neki.

A szocialisták szerint elfogadhatatlan a kijelentés, ugyanakkor jól példázza, hogy a Fideszes politikusok miként gondolkoznak a nőkről.

A DK úgy folytatná a mondatot, hogy a Fidesz nem demokrata. 

A Jobbik már nem volt ilyen szigorú, Z. Kárpát Dániel szerint a környezettől is függ, hogy belefér-e egy ilyen mondat. A Nők a Nőkért Egyesület munkatársa kifejezetten veszélyesnek érzi az ehhez hasonló megnyilvánulásokat, pláne ha közszereplőtől származik.

A Tusnádfürdőn elhangzottakról Németh Zsolt utólag a transindexnek azt mondta, hogy ez egy székely axióma, ami nem azt jelenti, hogy a székelyek ne tekintenék egyenrangúnak a nőket, ugyanis van az asszony és van az ember, mindegyiküknek van az életben egy jó elfoglalt helye, és ez a fajta székely megközelítés része a közgondolkodásnak.

Új adóból pótolhatják az elkaszált adókat

Még mindig nem állt elő javaslattal a kormány arról, hogyan tervezi betömni azt a durván 30 milliárdos lyukat, amelyet az unió által felfüggesztett élelmiszerlánc-felügyeleti díj kiesése jelent. A Világgazdaság szerint azonban nem egy magasabb egységes kulcs bevezetésére készülnek, sokkal inkább egy új adó lehet a megoldás.

Korábban írtunk róla: hiába szeretné a kormány sávos adóval néhány szereplő felé dönteni a versenypályát a kiskereskedelemben, az unió versenyszabályai nem tűrik a kivételezést. Nem tetszik nekik, hogy az alacsony árbevételű szereplők - így az összes franchise-rendszerben dolgozó magyar lánc - esetén vagy semennyi, vagy 0,1 százalékos felügyeleti díjat kell befizetni, egy bizonyos értékhatár fölött viszont már az árbevétel 6 százalékát.

Brüsszelnek hasonló problémája volt már a sávosan kivetett, RTL-re célzott reklámadóval is, itt a megoldás végül az egykulcsos rendszer lett: bizonyos árbevétel fölött mindenki ugyanakkora százalékot fizet be adóként. Erre lehet számítani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál is. Egyes kalkulációk szerint ha 0,1 százalékról 0,3 százalékra vinnék fel a kulcsot, az pótolhatná is a kieső bevételt, és az uniónak sem lenne egy szava sem.

A Világgazdaság azonban úgy tudja, a kormány nem ebben gondolkodik. Sokkal valószínűbb, hogy inkább a 0,1 százalékos kulcsot vetik majd ki a nagyokra is, azaz visszaállítják a sávos időszak előtti rendszert. A további, költségvetésből hiányzó 20 milliárdot pedig más adón keresztül szednék be. 

Lázár János államtitkár többször jelezte már, hogy a brüsszeli „feljelentgetés” nem célravezető, hiszen egy másik adóval pótolható a kiesés. Csakhogy ha az új adót újra kizárólag a néhány nagyobb vállalatra szabják, és ezzel a konkurens cégeket segítik, az újabb EU-s vizsgálatot hozhat.

A felügyeleti díjon kívül egyébként egy másik bevételi forrástól is elesett átmenetileg a költségvetés, az uniós tiltás ugyanis a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik.

Az olimpia után visszabontanák a 120 milliárdos stadiont

Harmincnyolc versenyhelyszínnel számol a budapesti olimpia hatástanulmánya, közülük ma öt alkalmas ötkarikás viadalok befogadására – írja a Népszabadság.

A 2024-es budapesti játékok hatástanulmánya szerint sportlétesítményekre 442 milliárd forintot költenénk, 156 milliárdot ideiglenes arénákra. Lebontanák például a 27 milliárdból épülő Etele téri csarnokot.

Az 1372 oldalas anyagban úgy számolnak: a 38 helyszínhez szükség lesz ugyan négy visszabontható és tíz ideiglenes létesítményre, de kéttucatnyi az olimpiától függetlenül elkészül.

A Népszabadság azt írja, a legnagyobb projekt a Kvassay-zsiliphez tervezett, 120 milliárd forintra saccolt atlétikai főstadion lenne.

Az arénában 60 ezren férnének el úgy, hogy az olimpia után a lelátót visszabontanák 15 ezresre. Így is több maradna belőle, mint a kelenföldi Etele térre tervezett, 27 milliárdból elkészülő, 15 ezer néző befogadására alkalmas fedett csarnokból, amelyet a kézilabdadöntők és az röplabdatorna megrendezése után elbontanának.

 

Megfulladt az autóban hagyott kislány

Borzasztó tragédia történt szerdán Nyitrán – véletlenül arra járó emberek vették észre a gépkocsiban bezárt két éves mozdulatlan kislányt.

A nyitrai Janko Kráľ utcán szörnyűséges halált halt egy alig két éves kislány. A helyszínre riasztott orvos szerint a leállított Volkswagen gépkocsiban a gyermek több órát is szenvedhetett, mielőtt megfulladt. Annyit már azonban tudni lehet, hogy az édesapja felejtette lányát a gépkocsiban. A mentőszolgálat szóvivője szerint a kislány édesanyja a helyszínre érve összeesett, jelenleg is ápolják.

Emberfejet találtak Vácon

Az elmúlt héten, hétfőn nagy erőkkel vonultak ki a rendőrök Vác külterületére, ahol meg nem erősített információink szerint egy eltűnt személyt kerestek, aki végül nem került elő - számolt be a Vác Online.

Ezt követően szerdán a rendőrök - a lap szerint állampolgári bejelentésre - ismét kivonultak a város külterületére, ahol információik szerint egy erdős részen egy emberfejet találtak.

A rendőrség ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Annyit elmondtak a rejtélyes ügyről, hogy valóban van egy, az említett külterülethez kapcsolódó eset, de azt közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják, így bővebb információval nem szolgálhatnak.

Ózd nem adja olcsón a lakásrendeletét

Nem akar vaktában jelölgetni bérlőket az önkormányzati bérlakásokba, bűnözőkhöz pedig nem adja a nevét: ezzel indokolta Ózd jobbikos polgármestere, miért ragaszkodik a kormányhivatal kritikájával szemben az új lakásrendelethez. Janiczak Dávid meg akarja győzni a borsodi kormányhivatalt, hogy jogos erkölcsi bizonyítványt kérni a bérlőnek jelentkezőktől.

Az ózdi önkormányzat csütörtöki ülésén tájékoztatta a polgármester, Janiczak Dávid a képviselőket arról, mi a helyzet a lakásrendeletüket ért kritikával. A májusban megszavazott rendelet miatt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) fordult törvényességi felülvizsgálatért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz, mert szerintük több ponton is diszkriminatív, jogsértő.

A kormányhivatal végül maga is úgy találta, hogy van gond az ózdi lakásrendelettel, ezért törvényességi felhívást intézett az önkormányzathoz. A polgármesteri hivatal "Néhány igaz gondolat az ózdi lakásrendelethez" című közleményében pár hete azzal reagált, hogy megírták: az 57 paragrafusból, több mellékletből és függelékből álló rendeletnek mindössze 3 paragrafusára, azaz a rendelet 5 százalékára vonatkozik csak a kormányhivatal kritikája. "Az önkormányzati rendelet, amely egy teljesen új rendszert vezetett be, 95%-át semmilyen törvényességi észrevétel nem érintette" - állt a közleményben.

A csütörtöki ülésen Janiczak elmondta, pontosan melyik paragrafusokkal volt gondja a kormányhivatalnak. Az egyik az a rész, amelyik erkölcsi bizonyítványt követel meg azoktól, akik a polgármestertől kérik, hogy jelölje ki őket egy üres lakás bérlőjéül. A rendelet szerint a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványnak igazolnia kell, hogy az illető büntetlen előéletű, és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.

A NEKI erről korábban azt írta:

Álláspontunk szerint a szociális rászorultság nem függhet össze azzal, ha valakit a Büntető törvénykönyv alapján bármilyen jellegű bűncselekmény elkövetése miatt korábban elítéltek

Hozzátették, hogy a szociális lakásigényléseknél tipikusan egész rászoruló családokról van szó, az egyik tag esetleges büntetett előélete szerintük nem eredményezheti azt, hogy a szociális ellátásnak ebből a fajtájából az egész család kiszoruljon.

A borsodi kormányhivatal arra jutott, hogy ezt a rendelkezést hatályon kívül kellene helyezni, azzal a másik paragrafussal együtt, amely arról szól, hogy a képviselőknek is joga van évente legfeljebb öt alkalommal bérlőnek kijelölni olyan embert, aki vállalja az erkölcsi bizonyítvány csatolását.

Janiczak viszont most arról beszélt, hogy ragaszkodik ehhez a szabályozáshoz. Szerinte nem arról van szó, hogy az erkölcsi bizonyítvány Ózdon általános feltétele lenne annak, hogy valaki lakáshoz juthasson. Az előírás csak azokra vonatkozik, akik hozzá mint polgármesterhez fordulnak. "Ez egy plusz szolgáltatás, amiért mi is kérhetünk valami pluszt" - mondta. Szerinte jogos igény a részéről, hogy nem akarja a nevét adni "bűnözőkhöz", és nem akar "vaktában" jelölgetni ki embereket arra, hogy önkormányzati lakásban éljenek.

A harmadik problémás paragrafussal kapcsolatban csak módosítást kért a kormányhivatal, Janiczak szerint pontosítaniuk kellene , mit is értenek a "bizonyíthatóan" kifejezés alatt, amikor azt mondják, hogy nem lehet bérlő az, aki önkormányzati tulajdonú bérlakást bizonyíthatóan megrongált vagy abban kárt okozott.

A kormányhivatal augusztus 31-ig adott határidőt Ózdnak, de Janiczak most közölte, kérik a határidőt szeptember 30-ig meghosszabbítani. A hátralevő időben azt tervezik, hogy konzultálnak a kormányhivatallal. Szeretnék elmondani az álláspontjukat, mondta a polgármester.

Csütörtök délután közmeghallgatást tartott az ózdi testület, itt is előkerült a téma. Sebestyén Nikoletta, a Párbeszéd Magyarországért ózdi csoportvezetője hozta szóba, a PM ugyanis korábban a NEKI-hez hasonlóan szintén megkereste a kormányhivatalt a lakásrendelet miatt. Sebestyén kérdőre vonta a polgármestert, hogyan terveznek eleget tenni a kormányhivatal felszólításának. Janiczak neki is azt válaszolta, mint amit az ülésen mondott: egyeztetni szeretnének a kormányhivatallal.

A NEKI Miskolcon is sikerrel járt

A jogvédő szervezet panasza alapján az Egyenlő Bánásmód hHatóság 500 ezer forint bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra, amiért a számozott utcákban élő embereket a telep-felszámolási programjában hátrányosan megkülönböztette. A hatóság arra is kötelezte az önkormányzatot, hogy az utcára került érintetteknek biztosítson megfelelő lakhatási körülményeket. A NEKI beadványai alapján a hatóságok már harmadszor marasztalták el a miskolci önkormányzatot a diszkriminatív eljárásai miatt.

Idén májusban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szólította fel az önkormányzatot, hogy azonnal állítsák le a legszegényebb romákat sújtó hatósági razziákat. Július elején pedig az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elnöke járt Miskolcon, aki azt mondta, hogy fenntartható,diszkriminációmentes lakhatási megoldást kell találni a romák számára.

Konténerekben fogják elhelyezni az illegálisan érkező embereket Magyarkanizsán

A menekültek elhelyezésére alkalmas konténereket helyeznek ki a szerb-magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa rendőrőrsének udvarán – jelentette a szabadkai Pannon RTV szerdán.

Helyszíni tudósítójuk beszámolója szerint az egymáshoz kapcsolódó négy konténerben mosdókat és zuhanyzókat állítanak fel, valamint pihenésre alkalmas helyiségeket alakítanak ki. A szerb kormány támogatásával felállított konténereket annak a napi 150-200 embernek szánják, akit illegális határátlépés közben fognak el, és a rendőrségen nyilvántartásba vesznek. Az építmények várhatóan 3-4 nap múlva kerülnek használható állapotba.

A magyarkanizsai önkormányzat ezen kívül azt is tervezi, hogy a településen kívül is kialakít egy pihenőhelyet, hogy a naponta több mint ezer újonnan érkező közel-keleti és afrikai menekült ne a parkokban és az utcákon tartózkodjon. Egy lehetséges menekülttábor kialakítását azonban határozottan ellenzik a helyi politikusok és az ott élők.

Lackó Róbert, az önkormányzat illetékese kedden a Pannon RTV-nek elmondta: rendszeresen tisztítják és fertőtlenítik a köztereket, valamint egy segélyszállítmányból vizet is osztanak a menekülteknek. A szerb kormány hasonló konténerek felállítását tervezi Szabadkán is.

FAZ: Orbán figyelmeztette Lázárt

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban kommentárt és Lázár Jánosról portrét közölt csütörtöki számában.

A Segélykiáltás Magyarországról című kommentárban a szerző, Nikolas Busse kiemelte: Európában nem lenne szabad azzal "elintézni" a szerb határon épülő határkerítés ügyét, hogy csupán "az Orbán-kormány újabb populista manőveréről" van szó, mert "az eset nem ilyen egyszerű". Rámutatott, hogy a népességhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországra érkezett a legtöbb menedékkérő az első negyedévben, és egy lakosra vetítve Magyarország három és félszer annyi menekültet fogadott be, mint Németország.

"Ezért a kerítés mindenekelőtt egy kis nép segélykiáltása, amelyet nem csak az EU-bizottság nem hallott meg" – hangsúlyozta a FAZ szerzője.

Ugyanakkor "kérdéses", hogy a kerítés a gyakorlatban segít-e a magyarokon – tette hozzá Nikolas Busse. Kiemelte, hogy az eset rávilágít, "mi forog kockán: amennyiben az európai menekültpolitika nem vezet jobb eredményekre, visszatérnek a sorompók a kontinensre".

A FAZ Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterről Kerítéskirály címmel közölt portrét, amelyben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy Lázár János Orbán Viktor "jobbkeze" és a "fiatal gárdához" tartozik, amely már erősebben határozza meg a kormány és a Fidesz arculatát, mint az 1989-es Fidesz-alapítók csoportja, a "régi gárda".

Lázár János vezetésével a Miniszterelnökséget "egyfajta árnyékkormánnyá" építették ki, és a tárcavezető Orbánhoz hasonlóan szívesen "áll bele a politikai vitákba". Ugyanakkor ezek során már "a főnökkel is hajba kapott". Ezért "figyelemreméltó" volt, hogy Orbán tavasszal arra intett, senki nem állhat a törvények felett, és nem élhet vissza a hatalmával. Ez figyelmeztetés lehetett a fiatalabb nemzedék egészének, vagyis Lázárnak is – fejtette ki Stephan Löwenstein, megjegyezve, hogy a politikában "öreg róka" miniszterelnök "lebegteti", hogy még mindig "trónörökösnek" számít-e Lázár.

Mindenesetre a menekültpolitika témájával a Fidesz ismét biztosította "véleményvezéri" pozícióját az országban, az pedig, hogy Lázár ehhez hozzájárult, megerősíthette helyzetét – vélekedett a FAZ tudósítója.

 

 

 

 

 

 

 

Éhen dögölhetsz hazádban

 

 

 

 

 

Rogán Vida Ildikóról: rengeteg alaptalan és nemtelen támadás érte

Rogán Antal interjút adott, amelyben védelmébe vette a lemondott NAV-elnököt. A Fidesz frakcióvezetője szerint Vida Ildikót " rengeteg alaptalan és nemtelen támadás érte" – írta a Magyar Hírlap.

Soha egyetlen bizonyíték sem került elő, amely alátámasztotta volna azokat a vádakat, amelyeket az Egyesült Államok akkori követségi vezetése és az ellenzék megfogalmazott vele szemben. Vida Ildikót akkor is megvédte a Fidesz-frakció, és most is szeretném megvédeni a személyét. A magánéleti szempontjait megértem és elfogadom. Az új adóhivatali vezető pedig lehetőséget teremt arra, hogy az új, vállalkozásbarát szemléletet meghonosítsuk az adóigazgatásban

- fejtegette a politikus.

Az interjúban egyébként nem ez volt az egyetlen érdekesség, Rogán többek közt arról is beszélt: a Fidesz olyan párt, ahol nem az egyéni ambíciók számítanak és hogy a bevándorlásból politikai terméket nem ők, hanem az emberek csináltak.

Megvan mit kap az, akinek a földjén épül a szerb-magyar kerítés

A kormány rendelete szerint négyzetméterenként 173 forint egyszeri, plusz a jövedelemkiesés miatt éves kártalanítás illeti meg azokat a gazdákat, akiknek a földjét érinti a szerb-magyar határra tervezett műszaki zár megvalósítása – tartalmazza a Magyar Közlöny legfrissebb száma.

A szabályozás szerint a kártalanítási eljárást az illetékes kormányhivatal folytatja le soron kívül, és az annak nyomán meghatározott összeget bírói letéti számlára helyezik, vagy átutalják a tulajdonos bankszámlájára.

Ugyanakkor a kisajátítás által érintett gazdákat évenkénti kártalanítás is megilleti, amelynek összegét évről évre szeptember 15. és október 15. között határozzák meg. Ennek során figyelembe kell venni a mezőgazdasági művelés alatt álló területek esetében a növénytermesztésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károkat.

Az augusztus 1-én életbe lépő jogszabály szerint az ez évi kártalanítás összegét a 2016-os kártalanítás összegének meghatározásával egyidejűleg kell megállapítani – tartalmazza a kormányrendelet.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden jelentette be, hogy kétféle határzár építéséről döntött a kormány. A könnyen átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca; a horganyzott kerítést a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határvonaltól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül. A csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek – tette hozzá.

A 175 kilométernyi ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyezetméter magántulajdonban lévő területet vesznek igénybe, amiért egyszeri kártalanítást fizetnek a tulajdonosoknak, valamint éves használati díjat – közölte a miniszter.

Embertelenül bánnak a rokkantakkal a felülvizsgálatokon

A FELÜLVIZSGÁLAT KÖZBEN elszenvedett sérelmekre, megalázó procedúrára panaszkodnak a rokkantak. A 2012-ben bevezetett rendszer az elvtelen spórolásról szól – állítja Demeter Éva, a Korhatár Alatti Rokkantak Országos Szervezetének (KAROSZ) szakmai irányítója.

– Ordított velem a felülvizsgáló orvos, hogy vegyem tudomásul, nem kapok egy fillért sem, ha nem megyek el kellő időben a pszichiátriára. Volt olyan, hogy órákat várakoztam az orvosra, de nem hívtak be, haza kellett mennem. Belefogytam a hercehurcába, akkor meg azért gúnyoltak ki, hogy lehetek ilyen sovány – panaszolja egy 50 éves, Szolnok megyében élő nő, aki 27 ezer forint rokkantsági ellátást kap. Korábban csaknem havi 70 ezer forint járt neki, mivel 67%-os egészségkárosodást állapítottak meg nála, ám ezt lecsökkentették 40%-ra. Időközben előfordult, hogy hónapokig nem kapott ellátást. – Mi lenne, ha a férjem nem tartana el, éhen halhatnék? – kérdez vissza.

 A rokkantak embertelennek tartják a 2012-es törvény óta kialakult állapotokat, és fájónak érzik, hogy „naplopóknak” bélyegezzék őket. Jó néhányan pert indítottak, hogy visszakapják a korábbi ellátásukat. Sokan azonban rettegnek és már a felülvizsgálatra sem mernek elmenni, mert attól tartanak, hogy visszaminősítik őket – mondta lapunknak Demeter Éva, a KAROSZ szakmai vezetője és szóvivője.

 Nagyjából háromszázezren lehetnek hazánkban a nyugdíjkorhatár alatti rokkantak. Sokan közülük meg sem érik majd, hogy nyugdíjat kapjanak: vagy korábban meghalnak, vagy nem lesz hozzá elég szolgálati idejük. A rokkantsággal eltöltött idő ugyanis 2012 óta nem számít az öregségi nyugdíjhoz jogfenntartó szolgálati időnek.

 Általában 50 éves korukban, csaknem 30 éves szolgálati idő után rokkannak le az emberek, de mivel körükben az átlagéletkor 62 év, hiába fizették évtizedekig a járulékot, sokan közülük nem élvezik majd a nyugdíjas éveket. Akadnak, akik rokkantként azért maradnak ellátatlanok, mert sokáig gyesen voltak, főállású anyaként nevelték a gyerekeiket, netán családtagot ápoltak, ezért nem szerezték meg a szükséges – az utolsó 15 évben legalább 10 év – jogosultsági időt.

 Akadt olyan korosodó asszony, aki 6 évig ápolta az édesanyját, eközben gerincsérvet kapott, a rokkantellátás azonban nem járt neki és a nyugdíjkorhatárt sem érte el. Mondták, tartsa el a férje, de közben ő is meghalt, így a nő ott maradt bénán, özvegyen, ellátatlanul. Egy negyvenes éveiben járó ápolónőt pedig, aki a betegágyak mellett szerezte a gerincbaját és egyedül neveli a gyermekeit, figyelmeztették: ne panaszkodjon nyilvánosan, hogy csak néhány ezer forintot kap havonta, és ne kuncsorogjon, mert elvehetik tőle a lányait.

 Tragikus történetek, kilátástalan élethelyzetek elszenvedői keresik fel a KAROSZ-t. Lelketlenség, hogy megszavazták azt a törvényt, mely végül is sok családot arra kényszerít, hogy eltartsák rokkant hozzátartozójukat, habár az illető évtizedekig fizette a járulékokat. Az új komplex minősítő rendszer a többféle betegséggel élők számára hátrányos, sokszor az orvosi dokumentáció is hiányos – derül ki a tapasztalatokból.

 Az új rendszerben a szociális helyzetet is vizsgálják, ami megalázó családlátogatásokat eredményez. Megesett: egy rokkant asszonynak azt javasolták, hogy a fia újdonsült barátnőjével tartassa el magát. Máskor meg egy évtizedekkel ezelőtti műhiba miatt műtött állkapoccsal élő, több kórtól is szenvedő, nehezen beszélő tanárnőt kapacitáltak arra, hogy álljon újra munkába.

 – Cinikus dolog arra biztatni a megrokkantakat, hogy legyenek öngondoskodók, s évtizedes betegségek után álljanak munkába, miközben a rehabilitáció rendszere sem igazán működik. Itt már pszichikai hadviselés folyik, és az emberek kiszolgáltatottak – meséli Demeter Éva. A rászorulók érdekvédelmével foglalkozók szerint a helyzet drámai, hosszú távon humánkatasztrófával fenyeget. Elég egy baleset, és egyetlen fillér nélkül maradhat az ember. A rokkantak tömegeire várhat ínség, a betegek közül sokan kerülhetnek az utcára.

A háború elől menekültek, Magyarországon kaptak a gonoszságból

Pécsről indult az InterCity kora délután. A szerelvényhez egy plusz kocsit csatoltak, amelybe bezsúfolták a menekülteket, majd rájuk zárták az ajtót, nehogy leszálljon valaki útközben. 

Csak ennek a vagonnak az ablakában lógnak fürtökben az emberek. Gyerekek kiabálnak a peronon állók felé: „Budapest?" Az igenlő bólogatásra nagy felfordulás kerekedik odabent, férfiak próbálják kinyitni az ajtókat, de hiába. Még Pécsett lezárták és csak kívülről nyithatók.

A Migration Aid aktivistái segítenek nekik leszállni. Szírek és afgánok ugrálnak le egymás után a vonatról, és fegyelmezett sorokban követik a segítőiket egészen az aluljáróig, ahol vizet és szendvicset kapnak, megnézik a papírjaikat, térképet osztanak nekik, majd célállomás szerint ültetik le őket különböző helyekre.

Ekkor találkozunk „Babával”, az arabul is beszélő agyontetovált férfival, akinek a fejére 400 ezer forint vérdíjat tűzött ki a Betyársereg. Épp egy kislány sebeit látja el. Maya és családja a debreceni menekülttáborból szökött meg néhány nappal ezelőtt.

A nagymama azt mondja, amióta úton vannak, soha semmi bajuk nem volt, Debrecenben viszont az ágyi poloskák összecsipkedték a gyerekeket, arcukat és testüket fekélyes sebek borítják, mégsem kaptak orvosi ellátást, ezért jöttek a fővárosba.

„Otthon mindent pénzzé tettünk, 25 ezer euróval a zsebünkben indultunk el. Majdnem mindet az embercsempészeknek adtuk, akik otthagytak minket Ukrajna közepén. Azt sem tudtuk, hol vagyunk.

Most elszöktünk a táborból, már az sem érdekel, ha kitoloncolnak bennünket, felnőtteket, csak a gyerekeknek ne kelljen visszamenni a háborúba.

Miattuk jöttünk el, hogy legalább nekik legyen esélyük az életre” – mondja könnyes szemekkel a kislány nagymamája.

Egy hátizsákos kisfiú jelenik meg az adományos dobozok közelében. Tökéletes angolsággal kér egy kis édességet és egy plüssjátékot, hogy ne féljen éjszaka a „nagy, fekete ruhás emberektől”. Eddig egy éjszakát töltött itt, de alig aludt. Szüleivel a pékség közelében ültek le. A boltos egy cseppet sem volt kedves velük.

Nem sokkal később megérkeznek a rendőrök. Állampolgári bejelentésre vonultak ki, valaki ugyanis kifogásolta, hogy nem lehet közlekedni a menekültek miatt az aluljáróban.

Sorra állítják fel a földről az embereket,

Az öthetes kisbabával üldögélő nőt sem kímélik,

neki is mennie kell.

Mindezt méla nyugalommal nézi végig a lépcsőn ülve egy fekete ruhás, bakancsos fiatalember és közben elégedetten mosolyog. „Jobbikos – mutat felé Judit néni, aki egy botra támaszkodva osztja a banánt és a barackot a gyerekeknek – ismerjük már arcról őket, mindennap jönnek errefelé. Egyik nap követtek a buszon, aztán az egyik megállóban hirtelen leugrottam, nem tudtak tovább utánam jönni. Januárban törtem el a lábamat, és még mindig bicegek, de így is kicseleztem őket.”

Megjelenik egy nő is, akit felháborít a menekültek látványa. Az önkéntesek próbálnak szót érteni vele, de tántoríthatatlan. „Ki kell takarítani őket!” – kiabálja, majd sarkon fordul és elsiet.

Néhány perc alatt szinte kiürül az aluljáró. A tömeg útnak indul, tudják, hogy visszajöhetnek, ha elmentek a rendőrök.

Addig is többen a közeli parkba mennek, ahol van csap és tudnak fürdeni. Tusfürdőt és szappant adományként kaptak, azzal mosnak, azzal fürdenek a jéghideg vízben, ruháikat a padokon szárítják. A rendőrök azonban innen is elzavarják őket, úgyhogy nincs mit tenni, sétálgatnak a közeli utcákban.

Most tudunk nyugodtan beszélgetni Babával, aki közben egy sebet lát el az aluljárónak azon a pontján, ahol néhány napja a szíriai belügyminisztérium egyik főmunkatársa feküdt.

Azt mondja, napi 60 ezer forintot költenek gyógyszerre, mert ezek az emberek eddig sehol sem kaptak orvosi ellátást.

Fertőtlenítőt, kötszereket, fájdalomcsillapítókat adnak azoknak, akiken látják, szükségük van rá.

A fiú, aki odahaza katona volt, és akinek egy hét után most kerül először sebtapasz a bokájára, sírva fakad. „Ez a fiú az Iszlám Állam elől, a kiképzőtáborból menekült el, még gyerek, akinek szüksége lenne egy befogadó társadalomra, amelyik segít neki, de itt az emberek elnézik, ahogy gyerekek fekszenek a földön. Akkor ez egy európai uniós ország? Nem, ez egy balkáni ország, gonosz emberekkel!” Ekkor Baba a kivarrt karjaival magához húzza, átöleli és puszit nyom a fejére.

Tusványoson elolvadtak az átalakított közmédiától

Jó úton indult el a közmédia átalakítása, a nézői érdeklődést tekintve a tendenciák pozitívak – hangzott el a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor közmédia sátrában rendezett kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte a március 15-től megvalósult változásokat, a M1 aktuális hírcsatorna és a Petőfi TV indulását, utóbbival elsősorban a fiatalokat szeretnék megszólítani.

Július 18-től bővült a portfólió az M4-es sportcsatornával, amely nagyon komoly eredményeket és sikereket tudhat máris magáénak – tette hozzá.

Siklósi Beatrix, a Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztője elmondta: az átalakítások nyomán a március 16-tól július 5-ig terjedő időszakban a közmédia nézettsége enyhe mértékben növekedett.

Hozzátette: a több mint száz fogható magyarországi csatorna közül a Duna a harmadik, az M1 aktuális hírcsatorna a negyedik, a Duna World a hetedik, az M2 pedig a kilencedik helyre került.

 

Fizetnének, de elküldöm őket, mert rontják az üzletemet

Budapesten már lassan egy hónapja mindennapos a Nyugati és Keleti pályaudvarok környékén ücsörgő, vagy a vendéglátóhelyeken mosdó, telefonukat töltő migránsok, menedékkérők látványa. Vannak helyek, ahol már ki sem szolgálják őket, mondván: elriasztják a többi vevőt. Legtöbben a török éttermekbe térnek be, remélve, hogy könnyebben kérhetnek és kaphatnak némi segítséget a folytatáshoz. A fővárosban napokig hajléktalanként élő migránsok helyzetének rendezésére eddig egyetlen hatósági lépés sem történt. Az Abcúg riportja.

„Élni? Itt? Inkább csak elvannak valahogy, amíg tovább nem tudnak menni” – mutat a pult mögül az út túloldalán, a Keleti pályaudvar melletti füves területen a fák alatt hűsölő csoportokra a pályaudvar szomszédságában működő török kebabos üzletvezetője. A gyerekek futkároznak és játszanak a fűben, a felnőttek meg a fák alatt hűsölnek. Menedékkérők, akik riportalanyunk szerint körülbelül egy hónapja jelentek meg tömegesen a pályaudvar környékén, és ezzel együtt a közeli vendéglátóhelyeken is.

A Nyugati és Keleti pályaudvarok környéki török éttermek dolgozói számára napi tapasztalat lett, hogy a továbbutazásukig, vagy esetleg valamelyik menekülttáborba való eljutásukig Budapesten állomásozó menedékkérők főleg hozzájuk térnek be mosdani, a wc-t használni és mobiltelefont tölteni. Van vendéglős, aki megtűri, van, aki ki sem szolgálja az egyébként fizető vendégként érkező menedékkérőket.

Akinek már túl sokan vannak, az ki sem szolgálja őket

Alig egy hete az Abcúg munkatársa találkozott egy menedékkérővel, akinek a telefonjába az egyik nagyobb budapesti török étteremlánc Nyugati pályaudvar környéki címe volt felírva, mint budapesti érkezési pont. Mikor azonban a férfi és családja, útitársai beléptek az étterembe, a hely dolgozói kiküldték őket – mondván, itt nem kapnak kiszolgálást.

„Igaz, hogy segítettünk néhány menedékkérőnek korábban, de egyre többen lettek, és az egész már túl nagy terhet jelentett. Egy-két hónapja már nem engedjük be őket” – indokolta az étterem dolgozóinak eljárását az Abcúgnak az ominózus étterem üzletvezetője. A törökországi születésű férfi szerint nagyon zavarták az üzlet forgalmát a nagy tömegben érlező migránsok, ezért próbálják távol tartani őket. „Sajnálom őket, de amikor itt tisztálkodtak tömegesen a mosdóban, az elijesztette a vedégeket” – magyarázta, majd szabadkozva hozzátette: nemrég még egy törzsvendég is jelezte, hogy inkább nem jön miattuk.

„Fizetnének, persze, ezzel nincs gond. De el kell küldenem őket, mert rontják az üzletemet” – folytatta. Ha kinézetéről, vagy esetleg a nyelvtudás hiányáról látszik valakiről, hogy frissen érkezett menedékkérő, „akkor kedvesen kitessékeljük őket” – mondta, majd sietve hozzátette: „Értse meg, nekem a vendégeim igényeit kell szem előtt tartanom!”.

A kulturális közelség miatt kereshetik fel a török éttermeket

Ugyan nem derült ki, ki és miért ajánlotta a férfinak a helyet, az esetről megkérdeztünk több török étteremtulajdonost, akik úgy vélekedtek: valószínűleg azt gondolják a nyelvtudást és helyismeretet nélkülöző menedékkérők, hogy a helyi araboktól talán könnyebben kérnek és kapnak segítséget ügyes-bajos dolgaikban. „Többen jöttek már azzal a kéréssel, hogy segítsek a pénzükhöz hozzáférni” – magyarázza a cikk elején említett Keleti melletti kebabos, milyen kérésekkel találják meg őt a betérő migránsok.

Ennek magyarázata, hogy a menedékkérők nagyon gyakran valamelyik nyugati országban élő rokontól, ismerőstől kapnak anyagi támogatást a továbbutazáshoz. A tranzakció legtöbbször a Western Union nemetközi személyi pénzforgalmat bonyolító cég rendszerén keresztül történik, és a pénzfelvételhez szükséges például a címzett személyazonosító okmánya. Mivel a legtöbb menedékkérő a nehezebb beazonosíthatóság érdekében megszabadul hivatalos irataitól, sokan a helyieket – így például a nyilatkozó kebabost – kérik meg, vegyék fel azt a 100-200 eurót, ami Németországból, vagy Franciaországból érkezik.

„Nekem itt makulátlannak kell lennem”

„Megmondom őszintén, én eddig még egyáltalán nem segítettem ezeken a menekülteken, pedig hívtak muszlim barátaim is jótékonykodni. Röstellem, de ez az igazság” – magyarázta egy másik körúti kebabos, aki, mint mondta, kivétel nélkül kiszolgál bárkit, de ennél többet ne várjanak tőle. Hozzá is gyakrabban térnek be az utóbbi időben Budapesten várakozó migránsok.

A férfinak meggyőződése, hogy az országba illegálisan érkezőkön segíteni veszélyes lehet rá nézve, bajba keverheti őt. Nem magyar vállalkozóként neki sokkal óvatosabbnak kell lennie – mondta -, mert szerinte őt törökországi kurdként sokkal gyakrabban ellenőrzik, mint a magyar vállalkozókat. (Az illegális határátlépés közben előállított migránsok a menedékkérelem beadását követően teljesen legálisan tartózkodnak az országban addig, amíg a kérelmükett elbírálják, így nekik segíteni sem illegális – a szerk.)

„Van, hogy a fél napot itt töltik”

A már említett Keleti pályaudvar környéki török étteremben továbbra is kiszolgálják a rendszerint kisebb csoportokban érkező, szegényesen festő menedékkérőket. „Semmi rosszat nem csinálnak, és természetesen fizetnek is, szóval miért ne szolgálnám ki őket?” – kérdez vissza az üzletvezető. Azt mondta, biztos benne, hogy a környékbeli gyorséttermekbe a biztonsági őrök be sem engedik a migárnsokat, ezért is jönnek inkább hozzájuk.

Főleg a reggeli és a késő délutáni órákban érkeznek, itt mosakszanak és végzik el a dolgukat, vagy töltik fel a mobiltelefonjaikat – meséli a tapasztalatait a török étterem dolgozója. Egyetlen probléma van velük: mivel egész álló nap nincs mit csinálniuk, van, hogy órákat elüldögélnek az étteremben az ételük fölött – folytatta. „Ilyenkor viszont tényleg rájuk kell szólnunk, hogy adják már át a helyet az új vendégeknek” – tette hozzá az üzletet vezető nő.

Az elmúlt egy hónapban rengetegen megfordultak náluk, mégis vannak naponta visszatérő ismerős arcok a török étteremben – számoltak be a jelenlévő dolgozók. Sokan vannak, akik nem csak egy-egy napot, hanem akár hosszabb időt töltenek el Budapesten gyakorlatilag hajléktalanként, mielőtt valahová továbbállnának.

Kezdeni kéne valamit ezzel

A megkérdezettek mindegyike úgy látja, a hatóságok felelőssége, hogy kezdjen valamit a Budapest belvárosi területein lézengő migránsokkal, hiszen sem nekik, sem a város lakóinak nem jó, ha ez huzamosabb ideig így marad.

A mostanra kialakult, eddig példátlan helyzet legfőbb oka, hogy a Magyarországon működő menekült befogadó állomások jelenleg többszörösen túlterheltek. A menekültügyi ellátórendszer egyszerűen nem képes megbirkózni rekord számú menedékkérővel. Miközben a táborokat és az ottani korülményeket már lassan két éve dugdossák a sajtó elől, a menedékkérők egymást beszélik le arról, hogy a határrendészet utasítása szerint elmenjenek a számukra kijelölt befogadó állomásra.

Sokan ehelyett választják azt, hogy valahogy kibekkelnek a fővárosban az utcán pár napot, aztán valószinűleg vonatra szállnak nyugat felé. Míg korábban a rendőrség – látva a menedékkérelemről szóló papírjaikat – egyszerűen visszaküldhette a regisztrált menedékkérőket a nekik kijelölt táborba, most hiába tenné, hely már egyébként sincsen. így gyakorlatilag nem lehet mit kezdeni a problémával.

Rengeteg 14 évesnél fiatalabb ellen indult büntetőeljárás

Az új büntető törvénykönyv speciális szabályai alapján 2013 második félévében 14 ügyben 17, 2014-ben egész évben pedig 34 ügyben 42 olyan fiatal ellen indult büntetőeljárás, aki még nem töltötte be a 14. életévét – közölte a Legfőbb Ügyészség csütörtökön az MTI-vel, miután lezárult a témában folytatott vizsgálata.

A Legfőbb Ügyészség gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó osztálya a közelmúltban törvényességi szempontból áttekintette a 12 és 14 év közötti terheltek ellen 2013. július 1. és 2014. december 31. között indult büntetőeljárásokat. A 2013. július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv számos speciális garanciális szabályt tartalmaz ebben a körben. Az új Btk. megjelöli azokat a súlyos bűncselekményeket – például emberölés, halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás –, amelyek esetén a 12. életévét betöltött fiatal is büntetőeljárás alá vonható, feltéve, ha a bűncselekmény elkövetésekor rendelkezett a következmények felismeréséhez szükséges belátással. Azaz: a bűncselekmény elkövetésének időpontjában értelmileg és erkölcsileg kellően fejlett volt ahhoz, hogy felismerje a tett jogellenességét, és ez alapján cselekedjék.

Az ilyen életkorú terhelt beszámítási képessége és büntetőjogi belátási képessége tárgyában egyesített igazságügyi elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszereznie az eljáró hatóságnak.

A 12 és 14 év közötti terhelttel szemben joghátrányként csak intézkedés alkalmazható. Ez annyit jelent, hogy a szabadságelvonással nem járó intézkedések közül a megrovás, a próbára bocsátás és – ha a terhelt az ítélet meghozatalakor a 16. életévét betöltötte – a jóvátételi munkavégzés, végső soron a szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelés elrendelése jöhet szóba. Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az ilyen életkorúaknál is az általánosan irányadó szabályok szerint rendelhető el.

Az ügyészség által közölt adatsor szerint 2013 második félévében 14 ügyben 16 olyan fiú és egy lány ellen indult büntetőeljárás, aki még nem töltötte be a 14. életévét. Tavaly pedig ugyanebből a korosztályból 34 fiú és 8 lány ellen.

Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság már megállapította a 14 évesnél fiatalabb terhelt büntetőjogi felelősségét, joghátrányként jellemzően két és három év közötti javítóintézeti nevelést alkalmaztak, csupán egy esetben fordult elő próbára bocsátás elrendelése (egy évre). Az ügyek túlnyomó többsége rablás miatt folyik, de egyben csoportosan elkövetett kifosztás, egyben pedig életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult a büntetőeljárás.

A legtöbb ilyen cselekményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban követték el, Tolna, Békés és Komárom-Esztergom megyében pedig nem indult 14 évesnél fiatalabb ellen büntetőeljárás.

Az ilyen nyomozások az ügyészség fokozott felügyelete mellett folynak. A vizsgálat megállapítása szerint a felügyeletet gyakorló ügyészségek különös körültekintéssel jártak el, átirataik hatékonyan szolgálták a speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályok betartását és érvényesülését a nyomozó hatóságok tevékenységében.

Mindennek eredményeként a kezdeti kisebb hiányosságok jórészt megszűntek, ugyanakkor a szakértő igénybevételével kapcsolatban a nyomozó hatóságok – esetenként a kirendelt szakértő – részéről továbbra is bizonytalanságot tapasztalt az ügyészség.

A szakértői bizonyítást – a minisztériumi rendelet mellett – az e tárgyban 2013 júliusában kiadott legfőbbügyész-helyettesi körlevél is segíti – írták.

Fidesz: ha a baloldalon múlik, ma nincs nyugdíj

A Gyurcsány-Bajnai-kormányok veszélybe sodorták a nyugdíjrendszert, ha a baloldalon múlik, akkor ma nyugdíj sincs – reagálta a Fidesz-frakció szerdán Korózs Lajosnak, az Országgyűlés népjóléti bizottsága szocialista alelnökének kijelentéseire. 

Az MSZP politikusa szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány hibájából nem tudnak a magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjkorhatárt elért tagjaiknak járadékot fizetni.

A Fidesz-frakció szerint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok az emberek nyugdíj-megtakarításait külföldi érdekeltségű magánnyugdíjpénztáraknak adták, amelyek elcsalták az emberek nyugdíjjárulékát.

"A szocialisták a nyugdíjrendszert az összeomlás szélére sodorták, minden harmadik forint hiányzott a nyugdíjkasszából, és már csak az IMF-hitelből tudták fizetni a nyugdíjakat" – tették hozzá.

A Fidesz szerint ugyanakkor ma a nyugdíjak biztonságban vannak, a nyugdíjrendszer fenntartható és stabil, a kormányváltás óta minden évben legalább inflációkövető nyugdíjemelést hajtottak végre.

 

 

 

Havonta majd' bruttó félmillióba fáj Orbán Viktor Facebook-oldala

A szocialisták a Miniszterelnökség kiadásairól érdeklődtek, amire válaszul egy 172 oldalas dokumentumot küldtek meg Lázár Jánosék. Ebből többek közt kiderül mennyiért készítik pontosan Orbán Viktor Facebook-oldalát – írta meg az Index.

"A miniszterelnök közösségi oldalának adminisztrátori feladatainak ellátása" tárgyú megbízási szerződés bruttó 2 millió 921 ezer 400 forintról szólt a 2015. január 1 és június 30 közötti időszakra, ami fél éven keresztül havi átlag bruttó 486 ezer 900 forintot jelent.

Az újság azt is kiszámolta: az első félévben 97 poszt jelent meg a kormányfő közösségi oldalán, tehát egy poszt bő 30 ezer forintba kerül az oldalon.

Hogy hivatalosan ki a megbízottja a Facebook-oldal szerkesztésének, az a dokumentumokból nem derült ki.

Orbán Viktor közösségi oldalán a legutolsó poszt egy fotó volt, amit horvát nyaralása kapcsán osztott meg elmebeteg rajongóival.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV