Fizetett politikai hírdetés    

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Az internet perelésén gondolkodik a kormányplakát szereplője

A Fidesz-közeli PestiSrácok oldal is elővette ma a kormányzati plakátok szereplőit, akik közül a rezsicsökkentéses hirdetményen szereplő idősebb nő igencsak ki van akadva az internetre.

Van az a pont, amikor megálljt kell parancsolni, és amelyet nem lehet átlépni. A kormányzati plakátokon szereplők közül többünket is beazonosítottak, megtaláltak az interneten, a közösségi oldalakon, és egyikünket sem kímélik. Folyamatos a mocskolódás, a plakáton látható kisgyermekes családnak is nekiugrottak, amely a legnagyobb aljasság. Az ellenplakátok készítői ellopták az eredeti hirdetményeket, és átírták az azokon szereplő feliratokat. Az én arcommal futó eredeti plakáton például a sokat spóroltam a rezsicsökentéssel szöveg szerepelt, amelynek már több tucat átirata terjed piszkosul a neten

- panaszkodott a nő, aki azt is elmondta: minimum egy bocsánatkérést vár a képeket leközlő újságoktól, de az is lehet, hogy pertársaságot alapít a többi érintettel és bíróságra viszi az ügyet.

A PestiSrácok egy ügyvédet, Balsai Istvánt is megkeresett, aki azt nyilatkozta, a plakátok szereplői nem minősülnek közszereplőnek.

Képmással való visszaélést követtek el azok, akik ezeket az ellenplakátokat feltették az internetre, mert az eredeti, kormányzati plakátokon szereplők hozzájárulása nélkül nem lehetett volna a fotóikat felhasználni. Ezzel személyiségi jogsértést követtek el, amelyet azzal súlyosbítottak, hogy az újraértelmezett plakátokon dehonesztáló szöveget adtak a szereplők szájába

- fejtette ki.

Balsai szerint bár a képek eredeti készítőit nehéz beazonosítani, de azok is perelhetők, akik ezt közreadták és a bírósági gyakorlat alapján az érintettek akár több százezer forintos sérelemdíjat is kaphatnak.

Lapunk az eset kapcsán megkereste a TASZ-t is. Dojcsák Dalma jogász szerint bár valóban képmással való visszaélést követtek el a mémek készítői, amik sérthetik a személyiségi jogokat, de a szólásszabadság védelme ezt felülírja.

A TASZ egyébként nemrégiben nyert pert, melyben a bíróság kimondta: a bevándorlás-ellenes óriásplakátok letépése nem minősül szabálysértésnek, hanem belefér a véleménynyilvánítás szabadságába.

Lázár János élet-halál ura lesz, ha ezt meglépi a kormány

Röpködnek a nevek, hogy kit helyez a kormány az adóhivatal elnöki székébe. A kulcskérdés viszont az, hogy konkrétan mi lesz a NAV beígért gyökeres átalakítása, és kik kerülnek a hatóságnál kulcspozícióiba a simicskátlanító átalakítások során. Az is lehet, hogy a NAV-ot bedarálják a kormányhivatalok, magyarán Lázár János alá.

Mindenki találgatja, kit ültet a kormány Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) távozó elnöke helyébe. Röviden, kié lesz az ország rettegett hatósága, ami 2010 óta Simicska Lajos területének számított (hiszen Vida Ildikó Simicska régi munkatársa volt). A potenciális elnökjelöltek nevénél azonban sokkal fontosabb, hogy melyek lesznek azok a gyökeres átalakítások a NAV-nál, amelyeket belengetett a kormány, és kik kerülnek a hatóság kulcspozícióiba a simicskátlanító átalakítások során.

A lassan két éve kirobbant áfacsalási botrány, az adóhatósági visszaélésekre utaló számos eset, és a kitiltási botrány arról árulkodik, hogy bőven lenne mit változtatni az adóhatóságnál, és az átalakításokat a szervezet csúcsán, a korrupciós mechanizmusok felszámolásával kellene kezdeni. Az mindenesetre gyanús, hogy a NAV nem nagyon lesz más Vida távozása és a simicskátlanítás után sem, hiszen a kormány eddig is megfért, vagy inkább szorosan összefonódott a hatóság mögött feltűnő oligarcháival. A most kezdődő átalakítások végén Lázár János élet-halál ura lehet, ha a NAV-ot bedarálják az alá tartozó kormányhivatalokba.

A kulcspozíciók

Az elnökről ne legyenek illúzióink, akárki is lesz, olyan megbízható ember kell a kormánynak, aki nem fog a fejére borítani semmit. Nem az elnök a lényeg, hanem a szervezet, és a kulcskérdés az, hogy olyanok ne maradjanak vezető pozícióban, akikkel kapcsolatban a NAV-botrányban korrupciós kockázatok merültek fel – magyarázta a hvg.hu-nak Horváth András, a NAV áfacsalási botrányt kirobbantó volt munkatársa. Szerinte ezt a struktúrát kellene szétroncsolni, ez teszi lehetővé ugyanis, hogy az adóhatóság szervezetten megvédje a legnagyobb adócsalókat, akik éves szinten alsó hangon ezermilliárd forinttal rövidítenek meg minket.

Ha a kulcsterületeket megtisztítaná a kormány, és olyan személyeket helyezne a vezetői posztokra, akiknek releváns szakmai múltjuk van, akkor valóban javíthatna az adóhatóság működésén.

Ezeket a  kulcsterületeket és kulcspozíciókat érdemes figyelni a következő hónapokban:

1. A NAV Központi Hivatalának Ellenőrzési Főosztálya

Dávida Marianna

Ez a szervezeti egység az adócsalók elleni harc főhadiszállása, a szakmai csúcsszerv. Ez a főosztály tervezi, szervezi és hangolja össze a NAV adóellenőrzési tevékenységét. Együttműködik az adóellenőrzések során, és ide tartozik az adóellenőrzések felügyelete is (beleértve az adószakmai területhez tartozó informatikai rendszereket is), magyarán az adócsalók elleni küzdelem kontrolljáért is felelős. Végső soron az online pénztárgépek ellenőrzéséért is ők felelnek. Ez a főosztály tehet javaslatot központosított ellenőrzésekre, előkészíti az elnöki elrendeléseket. Emellett koordinálja az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működtetését. 

A jelenlegi főosztályvezető Dávida Marianna. A részleg az adószakmai elnökhelyettes alá tartozik, aki eddig Csillag Dezsőné volt. Dávida Marianna 2010 októberében lett ennek a főosztálynak a vezetője, és Vida Ildikó nevezte ki. A Horváth András által kirobbantott NAV-botrányban többször előkerült a neve, a NAV kiemelt ügyek részlegének volt vezetője áprilisban bíróságon vallotta, hogy beleavatkozott az adóellenőrzésekbe.

2. Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság

Tamásné Czinege Csilla

A legfontosabb regionális főigazgatóság ugyanis a fővárosi és a Pest megyei ellenőrzésekért felelős, ahol a legtöbb és legnagyobb cég működik.

A jelenlegi főigazgató Tamásné Czinege Csilla, akinek felmerült a neve az elnöki vagy valamelyik alelnöki poszt esélyeseként. Az ő feljelentése nyomán tartottak házkutatást a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András lakásán, jó viszonya van Nyerges Zsolt Közgép-elnökkel, és jó kapcsolatot ápol Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel is, akinek – karcagi lévén – a földije is. Tamásné férje a könyvvizsgáló a fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos vállalkozó, Horváth László több érdekeltségénél is. Az üzletember jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral.

3. Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság

Somos Katalin

Ez a szervezeti egység foglalkozik a kiemelt adózókkal. Ezek az adózók a legfontosabb gazdasági szereplők a NAV-botrányban, ugyanis ez az a „védett adózói kör” – Horváth András szerint –, amely hálózatokat építve milliárdos tételekben csalja el az áfát a NAV közreműködésével. A „védett adózók” a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező cégek (a fő adónemeket összesítve ők fizetik be a legtöbb adót), ide tartoznak a legnagyobb áruházláncok és a nagy exportőrök is, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi tulajdonban vannak, és Horváth szerint ezeket a nagy cégeket a NAV érdemi vizsgálatai soha nem érik el.

A jelenlegi főigazgató Somos Katalin. Az ő neve is többször felmerült a NAV-botrányban, egy alkalommal a botrány kirobbantói azzal vádolták, hogy akadályozta az áfacsalások kivizsgálását, és leépítette az úgynevezett Adó FBI-t, a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát, ami hatásos fegyver lehetett volna az olyan szervezett adócsalások elleni küzdelemben, mint általában az áfacsalás. Az Átlátszó egy dokumentum alapján állította, hogy Somos megtagadott egy vizsgálatot, amely miatt nem sikerült felderíteni egy cukorszállítmányokkal trükköző céghálózatot.

4. Az elnökhelyettesek

Adószakmai elnökhelyettes

Csillag Dezsőné

A hat elnökhelyettes közül ez a legfajsúlyosabb poszt. Lényegében az adóellenőrzések, a jogi szabályozás, a bevallások és a végrehajtás tartozik alá.

EddigCsillag Dezsőné töltötte be a posztot, de Vida Ildikóval egy időben, július 20-ával elhagyta az adóhivatalt és nyugdíjba vonult. Majdnem 30 évig dolgozott a hatóságnál, 2010-ben Vida Ildikó nevezte ki elnökhelyettesnek.

Bűnügyi elnökhelyettes

Szintén nagyon fontos pozíció, a NAV teljes bűnügyi szakterülete tartozik alá.

Jelenleg Sors László tölti be, nem merült fel a neve korrupciós ügyekben.

Vám- és pénzügyőri elnökhelyettes

Kovácsics Iván

A teljes vám- és pénzügyőri terület mellett ez az elnökhelyettes felügyeli a kiemelt adózók vámterületét is.

Jelenleg betöltetlen a poszt, a korábbi vezető, Kovácsics Iván január végén távozott. Az Átlátszó arról írt, hogy Kovácsics Iván fia és felesége a China Mart tulajdonosával üzemeltet közös kereskedőcéget, abban az üzletházban, amelynek pincéjében tavaly nagybani feketekereskedelemre derített fényt a 444.hu hírportál. Mindezek fényében talán meglepő, de mégis lehet találkozni azzal a pletykával, hogy Kovácsics is esélyes lehet az elnöki posztra.

Külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes

Viszonylag súlytalan pozíció, jelenleg Varga Árpád tölti be. Gyakran ő volt a NAV arca, és nincs könnyű dolga a NAV-botrány kirobbanása óta, a Horváth Andrást célzó karaktergyilkosságtól a kínos magyarázkodásokig mindent be kellett vállalnia. Ez itt például egy emlékezetes szereplése volt:

A sok kínlódás azonban meghozhatja a gyümölcsét, ugyanis Varga Árpád Vida távozása után ideiglenes elnökké lépett elő, de az elnöki poszt esélyeseként is lehet hallani a nevét már hónapok óta.

Informatikai elnökhelyettes

Vágujhelyi Ferenc

Mint a pozíció megnevezése is jelzi, a NAV informatika rendszerének és beszerzéseinek felügyelője. A poszt nem súlytalan, mint az jelenlegi birtokosa történetéből is sejthető.

Jelenleg Vágujhelyi Ferenc tölti be, aki 2013-ban kapta meg a posztot, és ő lett az akkoriban már intenzív előkészítés alatt álló online pénztárgép-rendszer technikai illetékese, majd kiderült, hogy együtt repül a ralirepülő-bajnokságban annak a frissen alapított cégnek a vezetőjével, amely megkapta a gépekbe építendő adatchipek szállítását. További érdekesség, hogy az alá tartozó informatikai főosztály vezetői székében landolt 2014-ben Orbán veje, Tiborcz István testvére. Úgy, hogy semmilyen NAV-os múltja nem volt. Tiborcz Péter igazgatósági tagként megfordult egy informatikai részvénytársaságban, amely a családja érdekeltségébe tartozik ma is.

Erőforrás-gazdálkodási elnökhelyettes

Ő a szervezet gazdasági vezetője. Jelenleg Kiss Ferenc tölti be a posztot, nem merült fel a neve korrupciós ügyekben.

Röpködnek a nevek

A cikkben említetteken kívül NAV-os források Papp Istvánt, a Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság főigazgatóját és Czinege Attilát, az Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság főigazgatóját is emlegetik az elnöki posztra esélyes névsorban. A Figyelő egy illusztrisabb tipplistával is előállt múlt héten. Eszerint a felröppent nevek között van Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára, Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere, és Kármán András, az Erste Bank projektmenedzsere, az NGM adóügyi államtitkára a Matolcsy-érában.

Mire készül a kormány?

A NAV tervezett átalakításáról hónapok óta suttognak, és Vida Ildikó távozása után Lázár János is belengette a NAV-reformot, illetve az adóeljárási reformot. Hogy ez konkrétan mi lenne, arról Lázár nem akart konkrét információkat megosztani, a NAV-ot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumot pedig hiába kerestük egy sor kérdéssel, a tárca nem reagált. Vida Ildikó viszont a Magyar Nemzetben „kiszivárgott” lemondólevelében a kelleténél valószínűleg több dolgot is elárult az átalakítással kapcsolatban.

A NAV élet-halál ura a cégvilágban és a magánadózók között. Ez most Lázár János alá kerülhet.

A levél alapján a kormánynak több kész terve is van a NAV struktúrájának és dolgozóinak átszervezésére, és ezek drasztikus változtatásokról szólhatnak, ha még Vida Ildikó is „mélységes megdöbbenéssel szembesült” velük, szakmailag és emberileg elfogadhatatlannak és vállalhatatlannak tartja őket, illetve szerinte veszélyeztetik a NAV működőképességét és az adóbevételeket is. Feltéve persze, hogy nem csak az volt Simicska leköszönő munkatársának célja, hogy beszóljon a kormánynak.

A leköszönő elnök jelzései azokat a pletykákat erősítik, melyek szerint a kormány a NAV „szétverésére” készül. Az adóhatóságon belülről származó értesüléseink szerint a kormány megyei szintre szedné szét a hivatalt, amely a kormányhivatalok mellé telepített egységek formájában működne tovább. Ez állítólag együtt járna az állomány jelentős részének leépítésével is. Az rejtély, honnan tudja a kormány ilyen határozottan, hogy mit kell csinálni a szervezettel, Vida ugyanis a lemondólevélben utalt arra, hogy a tervek kidolgozása előtt nem világították át a hatóságot, nem nézték meg, hol, melyik részen vannak problémák, és nem is kérdezték meg őket.

Az adóhatóság lenne a barátunk?

Az adóhatóság kormányhivatalok alá telepítése felé mutat a szolgáltató NAV kormányzati ígérgetése is. Lázár János azt mondta a minap, hogy Orbán Viktor nagy változásokat szeretne, és még az idén szolgáltató szemléletű NAV-ot alakítanának ki, ami nem ellensége, hanem barátja a vállalkozóknak.

Az a NAV botrányai utáni indulatokat ellensúlyozó ígéret már egy ideje szivárog a kormányzati berkekből, hogy emberarcúvá alakítanák a rettegett hatóságot. A terv szerint két év múlva akár minden magánszemély jövedelemadó-bevallását az adóhatóságnak kellene elkészítenie. Kidobnák az adózás rendjéről szóló törvényt is, és például a megbízható adózók esetén lerövidítenék az ellenőrzéseket.

Beindult a harc a MÁV–Volán-átalakításért

Több alapkoncepció versenyez a buszok-vonatok összehangolásáért, de a megvalósítás hatékonyságán több múlhat, mint hogy milyen vállalati formát választanak majd hozzá.

A korábbi nagy nekibuzdulást követően újra napirendre került a Volánok és a MÁV reformja. Legutóbb 2012-ben siklott ki a közösségi közlekedés reformja, emlékezetes volt, amikor szinte egyszerre mondott le a MÁV és a Volán vezére is az eredeti tervek feladása miatt. Aztán Orbán kinevezte Fónagy Jánost egy újabb teljes átszervezésre és alapvető reformra, de túl sok minden nem történt alatta ez ügyben. 

A MÁV és a Volán ezért érdemben változatlan formában működik egymás mellett évtizedek óta. Várhatóan most is a megvalósításon lesz majd a fő hangsúly, és hogy azt kik vezessék, kevéssé azon, hogy milyen vállalati formát találnak ki az egészhez. Azért a végső vállalattípus sem lesz feltétlenül mindegy, felértékelheti egyrészt az ügy politikai jelentőségét, másrészt pedig egyes szervezeti formák jobban támogatják a vezetést abban, hogy együttműködésre szorítsák a MÁV-on vagy a Volánon belüli évtizedes kiskirályságokat.

Valószínűsíthető, hogy most Vitézy Dávid, a BKK volt igazgatója is éppen gőzerővel ajánlja magát vezetőnek, Dávid Ilona (a MÁV elnök-vezérigazgatója) és köre is biztos szívesen vezetné az átalakulást, és lehetnek más jelentkezők is, miközben minden egyéb érintett erősítené a saját pozíciót az átalakításkor. Információink szerint a koncepcionális kérdésekről ősszel dönt majd a kormány, akkor derül ki, hogy milyen irányba indul tovább a MÁV és a Volán.

Kiegészítők

Mára gyakorlatilag már nincs vita arról, hogy a MÁV és a Volán tevékenységét érdemes összehangolni, hogy ne versenyezzenek egymással, hanem inkább kiegészítsék egymást egy egységes szolgáltatási láncban. 

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a fővonalakon se menjen párhuzamosan vasút és Volán-busz. Hosszabb távra az olcsóbb vasút vinné az embereket, ennek persze feltétele, hogy sűrűn, megbízhatóan és normális körülmények közt próbálja meg elvinni az utasokat a vasút. Ha viszont csökkentjük a versenyt, akkor egyéb szabályozással lesz majd érdemes felügyelni a színvonalat.

A mellékvonalakon a két forma összehangolása már talán régebb óta nem kérdés, viszont itt jellemzően igen gyenge a szolgáltatás jelenlegi színvonala. Ha párhuzamosan megy egy rengeteg ember által üzemeltetett, de pocsék vonat, meg szinte véletlenszerűen néhány lerohadt busz, akkor senki nem fogja használni a szolgáltatást.

És egyébként nem muszáj értelmetlenül megszervezni az egészet. Ha elképzeljük például, hogy megbízhatóan ütemesen, mondjuk óránként járna a vonat a kistelepülések környékén is, a vonatra pedig buszok vagy a legkisebb falvaknál akár iránytaxik hordanák a fogyasztókat, akkor lényegesen könnyebb és akár olcsóbb lenne bejárni a környékbeli nagyvárosokba. Ami hatékonyan csökkenthetné a munkanélküliséget vagy a falvak elnéptelenedését, és általában egy sereg egyéb előnnyel járhatna.

Fejlődött a technológia közben

A korábbi összehangolási próbálkozások óta fontos változás, hogy sokat fejlődött és lényegesen olcsóbb lett a releváns technológia is.

Online jóval egyszerűbb megszervezni azt, hogy mondjuk valaki Budapestről vagy épp Kiskőrösről egy mozdulattal megvegye a távolsági közlekedéséhez az összes jegyet, és tisztában legyen a pontos útvonalával. Ráadásul a színvonal ellenőrzését is segíti, ha a buszokra tesznek GPS-t, és egy laptop elől meg lehet tudni, hogy időben tényleg követi-e a busz a menetrendet.

Az tehát a kérdés, hogy

  • sikerül-e összerakni a vasút- és a buszvonalakat egy közös rendszerbe,
  • ami érdemben jobb színvonalat hoz-e, mint korábban,
  • nem kerül sokkal többe,
  • és nem tart tíz évig a megvalósítása.

Nem a szervezeti forma az igazán fontos

Több koncepció is versenyez Lázár János kancelláriaminiszter íróasztalán, köztük

  1. a régebbi MÁV-os kisgömböc-koncepció, miszerint a MÁV bekebelezi a Volánokat;
  2. és a Vitézy Dávid-féle, BKK-s jellegű állami megrendelőcég által szervezett helyközi busz- és vonatközlekedés.

Összességében viszont az, hogy mit mivel vonnak össze, és milyen szervezeti formában, biztosan másodlagos lesz ahhoz képest, hogy mennyire sikerül olcsón jó minőségű, összehangolt szolgáltatást kitalálni. Szóval különösen sok múlik majd a technikai részleteken. 

Július 31-én jár le Vitézy Dávid miniszteri biztosi megbízása. Az elmúlt fél évben kellett elkészítenie az országos buszos és vasúti közlekedés összehangolásáról, a szolgáltatások fejlesztéséről szóló koncepciót, ami már a megrendelő, Lázár János asztalán van több korábbi koncepcióval együtt. Innen jöhetett Lázár nagy figyelmet kapott kijelentése is, hogy

a privatizáció helyett a Volán-társaságok megszüntetése is felmerült. Egyszerűen megszüntetik őket, és majd lesz helyettük MÁV

– fogalmazott a miniszter nemrég a kormányzati tájékoztatón. Ezután aztán finomított a dolgon, hiszen van másik három variáció is a MÁV és a Volán rendszerének átalakítására, csak épp még döntés nincs.

A MÁV is elfogadná, hogy megkapja a buszokat

A Volán-buszok beolvasztása a MÁV-ba nem új ötlet. Dávid Ilona már régebben felvetette ezt a lehetőséget, ami Németh Lászlóné minisztersége alatt is hangsúlyt kapott. A nagy nekibuzdulást a kormányszinten végrehajtott simicskátlanítást (Némethnét Simicska Lajos emberei között tartották számon) követően elbizonytalanodás és csönd követte.

A kisgömböc-verziót (a MÁV felfalja a Volánokat: egy nagy holding legyen, ami szervez, alatta a vasúti cég és a buszosok) Lantos Csaba (2011-ig a MÁV közösségi közlekedés átalakításával megbízott igazgatóság tagja) is képviselte, és Fónagy János közlekedésfejlesztési kormánybiztos is nosztalgiázott egy időben a MÁV–Mávaut-rendszeren. A Volán-társaságok MÁV-ba beolvasztását, a két társaság egyesítését tehát már sokan, sok helyen felvetették, és ez meg is maradt a fejekben.

Ha a MÁV-ba olvasztás koncepciója a MÁV irányából érkezett, akkor a Vitézy-féle koncepció alapelveire is következtetni lehet a kormányzati biztos BKK-s múltjából. A vasútnak prioritást kell élveznie az országos közlekedési hálózatban, és a buszoknak erre kell ráépülniük. De ennek feltétele, hogy a MÁV és Volánok is megértsék, hogy amit ők nyújtanak, az egy egységes közszolgáltatás. Hogy ez hány cégben és milyen szervezeti struktúrában valósul meg, nagyon fontos onnan belülről nézve, de nem az utasnak – nyilatkozta lapunknak egy interjúban a koncepció kidolgozása idején.

Vitézy szerint a lényeges közpolitikai cél, hogy autó nélkül bárki utazhasson bármely két magyar település között, és ehhez egy egységes, kombinált buszos és vasúti szolgáltatást kapjon. És hogy

a Volán és a MÁV közpénzből ne versenyezzen egymással, hanem közösen kínálják a legjobb szolgáltatást.

Ez az ország gazdasági versenyképességéhez, a munkaerő mobilitásához, a belföldi és külföldről érkező turizmus sikeréhez egyaránt kulcsfontosságú.

A menetrend, a tarifarendszer, a szolgáltatásszervezés szintjén fontos az egységesítés. Hogy a szervezeti struktúra milyen, a Volánok külön, a MÁV alatt vagy egyben vannak, arról lehet sok vitát folytatni, de a szolgáltatás nem ettől lesz egységes.

A koncepció információink szerint abból indul ki, hogy a budapesti tömegközlekedéshez hasonlóan az országos tömegközlekedésben is kell egy megrendelő szervezet, ami elkülönül a MÁV-tól és a Volánoktól. Ez az elképzelés a MÁV és a Volán fölé egyfajta állami BKK-t hozna létre. Az „állami BKK” szervezné a szolgáltatást az utasoknak, integrálva a menetrendet, tarifarendszert, ügyfélkezelést.

Az, hogy a buszos szinten a megrendelt szolgáltatást az állami kézben maradó hét Volán-vállalat vagy magáncégek, esetleg ezek különböző arányú kombinációja nyújtja, a koncepcióban másodrangú kérdés. A fővárosi buszos piac megszervezéséből (alvállalkozók versenyeztetése a BKV-val), valamint abból, hogy a Volánok közszolgáltatási szerződése lejár 2016-ban, azonban előre látszik, hogy a helyközi buszoknál is lesz valamilyen versenyeztetés, méretgazdaságos szinten. 

A buszoknál lesz terük a magáncégeknek

Míg a vasútnál a technológiai adottságok miatt az értéklánc nagyobb részét jelentik klasszikusabb állami funkciók, a buszoknál elvileg szinte bármekkora lehet a magáncégek aránya. Azaz, ha van egységes márka, jegyrendszer és minőségi kontroll, akkor lényegében mindegy, hogy magán- vagy állami busz viszi az utasokat.

Majd most talán

Persze az olyan állami monstrumoknál, mint a MÁV vagy a Volán, ha egy adott változást mindenki tud, kész van a terv, és ráállt az állami cég teljes vezetése, attól még nem biztos, hogy bármi is ténylegesen történni fog a következő években. Vagy évtizedben.

A MÁV online jegyrendszerét még 2004-ben kezdték el kialakítani, közben párszor teljesen elölről kezdték.  A BKV online jegyrendszerét is 2003–2004 óta vezetjük be nagy erőkkel, egyre-másra új lendülettel, és most is épp veszünk egy csomó dolgot, hogy 2017-re kész legyen.  Most annyiban biztos új helyzet van, hogy az uniónak hála, soha nem volt még közel sem ennyi pénz vasútfejlesztésre, forintban több mint ezermilliárdot fogunk költeni a vasútra tíz év alatt. Érdemes lesz odafigyelni, hogy mihez kezdünk vele. 

Új adóból pótolhatják az elkaszált adókat

Még mindig nem állt elő javaslattal a kormány arról, hogyan tervezi betömni azt a durván 30 milliárdos lyukat, amelyet az unió által felfüggesztett élelmiszerlánc-felügyeleti díj kiesése jelent. A Világgazdaság szerint azonban nem egy magasabb egységes kulcs bevezetésére készülnek, sokkal inkább egy új adó lehet a megoldás.

Korábban írtunk róla: hiába szeretné a kormány sávos adóval néhány szereplő felé dönteni a versenypályát a kiskereskedelemben, az unió versenyszabályai nem tűrik a kivételezést. Nem tetszik nekik, hogy az alacsony árbevételű szereplők - így az összes franchise-rendszerben dolgozó magyar lánc - esetén vagy semennyi, vagy 0,1 százalékos felügyeleti díjat kell befizetni, egy bizonyos értékhatár fölött viszont már az árbevétel 6 százalékát.

Brüsszelnek hasonló problémája volt már a sávosan kivetett, RTL-re célzott reklámadóval is, itt a megoldás végül az egykulcsos rendszer lett: bizonyos árbevétel fölött mindenki ugyanakkora százalékot fizet be adóként. Erre lehet számítani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjnál is. Egyes kalkulációk szerint ha 0,1 százalékról 0,3 százalékra vinnék fel a kulcsot, az pótolhatná is a kieső bevételt, és az uniónak sem lenne egy szava sem.

A Világgazdaság azonban úgy tudja, a kormány nem ebben gondolkodik. Sokkal valószínűbb, hogy inkább a 0,1 százalékos kulcsot vetik majd ki a nagyokra is, azaz visszaállítják a sávos időszak előtti rendszert. A további, költségvetésből hiányzó 20 milliárdot pedig más adón keresztül szednék be. 

Lázár János államtitkár többször jelezte már, hogy a brüsszeli „feljelentgetés” nem célravezető, hiszen egy másik adóval pótolható a kiesés. Csakhogy ha az új adót újra kizárólag a néhány nagyobb vállalatra szabják, és ezzel a konkurens cégeket segítik, az újabb EU-s vizsgálatot hozhat.

A felügyeleti díjon kívül egyébként egy másik bevételi forrástól is elesett átmenetileg a költségvetés, az uniós tiltás ugyanis a dohánytermékek gyártásából és kereskedelméből származó árbevételt terhelő adóra vonatkozik.

Az olimpia után visszabontanák a 120 milliárdos stadiont

Harmincnyolc versenyhelyszínnel számol a budapesti olimpia hatástanulmánya, közülük ma öt alkalmas ötkarikás viadalok befogadására – írja a Népszabadság.

A 2024-es budapesti játékok hatástanulmánya szerint sportlétesítményekre 442 milliárd forintot költenénk, 156 milliárdot ideiglenes arénákra. Lebontanák például a 27 milliárdból épülő Etele téri csarnokot.

Az 1372 oldalas anyagban úgy számolnak: a 38 helyszínhez szükség lesz ugyan négy visszabontható és tíz ideiglenes létesítményre, de kéttucatnyi az olimpiától függetlenül elkészül.

A Népszabadság azt írja, a legnagyobb projekt a Kvassay-zsiliphez tervezett, 120 milliárd forintra saccolt atlétikai főstadion lenne.

Az arénában 60 ezren férnének el úgy, hogy az olimpia után a lelátót visszabontanák 15 ezresre. Így is több maradna belőle, mint a kelenföldi Etele térre tervezett, 27 milliárdból elkészülő, 15 ezer néző befogadására alkalmas fedett csarnokból, amelyet a kézilabdadöntők és az röplabdatorna megrendezése után elbontanának.

 

Megfulladt az autóban hagyott kislány

Borzasztó tragédia történt szerdán Nyitrán – véletlenül arra járó emberek vették észre a gépkocsiban bezárt két éves mozdulatlan kislányt.

A nyitrai Janko Kráľ utcán szörnyűséges halált halt egy alig két éves kislány. A helyszínre riasztott orvos szerint a leállított Volkswagen gépkocsiban a gyermek több órát is szenvedhetett, mielőtt megfulladt. Annyit már azonban tudni lehet, hogy az édesapja felejtette lányát a gépkocsiban. A mentőszolgálat szóvivője szerint a kislány édesanyja a helyszínre érve összeesett, jelenleg is ápolják.

Emberfejet találtak Vácon

Az elmúlt héten, hétfőn nagy erőkkel vonultak ki a rendőrök Vác külterületére, ahol meg nem erősített információink szerint egy eltűnt személyt kerestek, aki végül nem került elő - számolt be a Vác Online.

Ezt követően szerdán a rendőrök - a lap szerint állampolgári bejelentésre - ismét kivonultak a város külterületére, ahol információik szerint egy erdős részen egy emberfejet találtak.

A rendőrség ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Annyit elmondtak a rejtélyes ügyről, hogy valóban van egy, az említett külterülethez kapcsolódó eset, de azt közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálják, így bővebb információval nem szolgálhatnak.

Ózd nem adja olcsón a lakásrendeletét

Nem akar vaktában jelölgetni bérlőket az önkormányzati bérlakásokba, bűnözőkhöz pedig nem adja a nevét: ezzel indokolta Ózd jobbikos polgármestere, miért ragaszkodik a kormányhivatal kritikájával szemben az új lakásrendelethez. Janiczak Dávid meg akarja győzni a borsodi kormányhivatalt, hogy jogos erkölcsi bizonyítványt kérni a bérlőnek jelentkezőktől.

Az ózdi önkormányzat csütörtöki ülésén tájékoztatta a polgármester, Janiczak Dávid a képviselőket arról, mi a helyzet a lakásrendeletüket ért kritikával. A májusban megszavazott rendelet miatt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) fordult törvényességi felülvizsgálatért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz, mert szerintük több ponton is diszkriminatív, jogsértő.

A kormányhivatal végül maga is úgy találta, hogy van gond az ózdi lakásrendelettel, ezért törvényességi felhívást intézett az önkormányzathoz. A polgármesteri hivatal "Néhány igaz gondolat az ózdi lakásrendelethez" című közleményében pár hete azzal reagált, hogy megírták: az 57 paragrafusból, több mellékletből és függelékből álló rendeletnek mindössze 3 paragrafusára, azaz a rendelet 5 százalékára vonatkozik csak a kormányhivatal kritikája. "Az önkormányzati rendelet, amely egy teljesen új rendszert vezetett be, 95%-át semmilyen törvényességi észrevétel nem érintette" - állt a közleményben.

A csütörtöki ülésen Janiczak elmondta, pontosan melyik paragrafusokkal volt gondja a kormányhivatalnak. Az egyik az a rész, amelyik erkölcsi bizonyítványt követel meg azoktól, akik a polgármestertől kérik, hogy jelölje ki őket egy üres lakás bérlőjéül. A rendelet szerint a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványnak igazolnia kell, hogy az illető büntetlen előéletű, és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt.

A NEKI erről korábban azt írta:

Álláspontunk szerint a szociális rászorultság nem függhet össze azzal, ha valakit a Büntető törvénykönyv alapján bármilyen jellegű bűncselekmény elkövetése miatt korábban elítéltek

Hozzátették, hogy a szociális lakásigényléseknél tipikusan egész rászoruló családokról van szó, az egyik tag esetleges büntetett előélete szerintük nem eredményezheti azt, hogy a szociális ellátásnak ebből a fajtájából az egész család kiszoruljon.

A borsodi kormányhivatal arra jutott, hogy ezt a rendelkezést hatályon kívül kellene helyezni, azzal a másik paragrafussal együtt, amely arról szól, hogy a képviselőknek is joga van évente legfeljebb öt alkalommal bérlőnek kijelölni olyan embert, aki vállalja az erkölcsi bizonyítvány csatolását.

Janiczak viszont most arról beszélt, hogy ragaszkodik ehhez a szabályozáshoz. Szerinte nem arról van szó, hogy az erkölcsi bizonyítvány Ózdon általános feltétele lenne annak, hogy valaki lakáshoz juthasson. Az előírás csak azokra vonatkozik, akik hozzá mint polgármesterhez fordulnak. "Ez egy plusz szolgáltatás, amiért mi is kérhetünk valami pluszt" - mondta. Szerinte jogos igény a részéről, hogy nem akarja a nevét adni "bűnözőkhöz", és nem akar "vaktában" jelölgetni ki embereket arra, hogy önkormányzati lakásban éljenek.

A harmadik problémás paragrafussal kapcsolatban csak módosítást kért a kormányhivatal, Janiczak szerint pontosítaniuk kellene , mit is értenek a "bizonyíthatóan" kifejezés alatt, amikor azt mondják, hogy nem lehet bérlő az, aki önkormányzati tulajdonú bérlakást bizonyíthatóan megrongált vagy abban kárt okozott.

A kormányhivatal augusztus 31-ig adott határidőt Ózdnak, de Janiczak most közölte, kérik a határidőt szeptember 30-ig meghosszabbítani. A hátralevő időben azt tervezik, hogy konzultálnak a kormányhivatallal. Szeretnék elmondani az álláspontjukat, mondta a polgármester.

Csütörtök délután közmeghallgatást tartott az ózdi testület, itt is előkerült a téma. Sebestyén Nikoletta, a Párbeszéd Magyarországért ózdi csoportvezetője hozta szóba, a PM ugyanis korábban a NEKI-hez hasonlóan szintén megkereste a kormányhivatalt a lakásrendelet miatt. Sebestyén kérdőre vonta a polgármestert, hogyan terveznek eleget tenni a kormányhivatal felszólításának. Janiczak neki is azt válaszolta, mint amit az ülésen mondott: egyeztetni szeretnének a kormányhivatallal.

A NEKI Miskolcon is sikerrel járt

A jogvédő szervezet panasza alapján az Egyenlő Bánásmód hHatóság 500 ezer forint bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra, amiért a számozott utcákban élő embereket a telep-felszámolási programjában hátrányosan megkülönböztette. A hatóság arra is kötelezte az önkormányzatot, hogy az utcára került érintetteknek biztosítson megfelelő lakhatási körülményeket. A NEKI beadványai alapján a hatóságok már harmadszor marasztalták el a miskolci önkormányzatot a diszkriminatív eljárásai miatt.

Idén májusban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szólította fel az önkormányzatot, hogy azonnal állítsák le a legszegényebb romákat sújtó hatósági razziákat. Július elején pedig az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának elnöke járt Miskolcon, aki azt mondta, hogy fenntartható,diszkriminációmentes lakhatási megoldást kell találni a romák számára.

 

 

 

 

 

 

Küzdősportot oktat edzőként a szegedi lány megverésének gyanúsítottja

A Szegedi Járásbíróság harminc napra elrendelte annak a korábbi börtönőrnek az előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint szombaton a városban bántalmazott egy bevándorlónak nézett férfit, a barátnőjét és a fiatal lány testvérét – közölte Joó Attila, a Szegedi Törvényszék kollégiumvezető bírája csütörtökön újságírókkal.

Az elkövetéskor a Szegedi Fegyház és Börtönben szolgálatot teljesítő szegedi férfit csoportosan elkövetett, közösség tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettével gyanúsítják.

A bíróság szerint mivel a gyanúsított a bűncselekményt a feltételezések szerint két vagy három, még ismeretlen társával követte el, fennáll a veszély, hogy ha szabadlábon marad, akkor velük összebeszélve meghiúsítaná az eljárást.

A gyanúsított volt már büntetve hasonló, garázda jellegű bűncselekmény miatt. A Szegedi Járásbíróság a gyanúsítottat garázdaság vétsége miatt egy évre próbára bocsátotta, a próbaidő a múlt év végén járt le. Emiatt a bíróság szerint fennáll a bűnismétlés veszélye is.

A bíróság döntése nem jogerős, a gyanúsított és védője fellebbezett.

A Csongrád Megyei Főügyészség arról tájékoztatott, hogy az ügyben eddig egy embert hallgatott ki gyanúsítottként a Szegedi Nyomozó Ügyészség.

A szombat éjszaka egy, az újszegedi partfürdőn tartott buli után történt esetről Szanka Ferenc, a főügyészség szóvivője korábban elmondta: egy fiatal nő a testvérével és a barátjával, egy több mint húsz éve Magyarországon élő, magyar állampolgárságú férfivel hazafelé indult, amikor egy legalább háromtagú társaság megszólította őket. Beléjük kötöttek, a kubai születésű férfit a bőrszíne miatt inzultálni kezdték, és felszólították, hogy hagyja el az országot. A sértett erre azt mondta, hogy jobban beszél magyarul, mint ők – közölte az ügyész.

A nő a barátja védelmére kelt, erre az erős fizikumú – civilben egy küzdősportot edzőként oktató – gyanúsított többször megütötte. A bántalmazás következtében a fiatal nő elvesztette az eszméletét, és az arccsontja több helyen eltörött. Bántalmazták a lány testvérét és barátját is, akik próbálták megvédeni őt. A két férfi szintén megsérült.

 

 

 

 

 

Lelepleztük a kormány plakátpofáit

Gyengíti a kampány hitelét, hogy a minimálbért egy volt minisztériumi főtanácsossal, a rezsicsökkentést pedig Fidesz-aktivista feleségével hirdetik.

Pár napja egy szomorú bejegyzés terjedt a közösségi oldalakon: egy nő ráismert az édesapjára a múlt héten indított kormányzati sikerkampány egyik plakátján. Az idős, mosolygó úr azt közli a lakossággal: újra nő a minimálbér!

A Bors rábukkant az apa, azaz K. Gy. Béla Facebook-profiljára. Bár a családtagok között nem szerepel K. Judit, ott van azon­ban az idős férfi jelenlegi felesége, aki az újabb plakátkampány má­sik arca. Sokat spóroltam a rezsicsökkentéssel! – hirdeti P. Katalin.

Profiljukból kiderül, hogy mindketten nyugdíjasok. Az ELTE-n végzett K. Gy. Béla az oktatási minisztériumban dolgozott főtanácsosként, így a minimálbérért aligha kellett aggódnia. Felesége, a másik plakátszereplő nagyon aktív és lelkes Fidesz-aktivista. Megjárta a Békemeneteket, közös fotója van Bayer Zsolt jobboldali publicistával és Hoffmann Rózsa volt államtitkárral, idén júniusban pedig Gyurcsány Ferenc cége, az Altus ellen is tüntetett. Az egyik képen pedig Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András József mellett látható, amint Fidesz-sállal a nyakában pártzászlókat osztogat.

Akár 3 millió forint otthonteremtésre! – hirdetik egy másik plakáton egy fiatal pár arcával. A képen látható ifjú hölgy több zenés tehetségkutatóból is ismerős lehet, a Bors pedig azt is megtudta, a párja oldalán vállalta a fotózást. Édesanyja ráadásul több szállal kötődik a Fideszhez, a Magyar Országgyűlés Hivatalában dolgozik.

Az anyuka ráadásul a Facebookon ismerőse P. Katalinnak, a „rezsicsökkentős” idős hölgynek. Megkérdeztük a plakátok grafikai megvalósítását végző céget, a Lounge Design Kft.-t, hogyan toborozták a szereplőket. Nem kaptunk választ.

Varga Mihály, a keményen hazudozó miniszter

Azt hitte talán, hogy a kormány legújabb plakátjain a helye, mert Tusnádfürdőn ma arról hadovált, hogy „működnek a reformok".

Azt fejtegette, hogy növekedési pályán a magyar gazdaság, működnek a reformok, a konszolidáció lezárult, az a kérdés, a növekedést hogyan lehet stabilabbá tenni, mostantól ezen kell dolgozni.

Bocs, de én ezt kicsit másképpen látom. Ezt most nem fogom részletesen kifejteni, mert minek ismételjem magam, itt elolvasható, hogy Magyarország még mindig szarul teljesít. Csak egy grafikont idézek belőle:

A kormány hihetetlen sikereit ecsetelve, Varga Mihály azt is a szemünkbe hazudta, hogy amikor a jelenlegi kormány elkezdte működését, egy csőd előtt álló ország voltunk. Magyarország a tíz legkockázatosabb ország között szerepelt Görögországgal együtt, de ma már fényévekre van Görögországtól. Persze, hála a Fidesznek.

Erről nekem az jutott eszembe, hogy anno Kósa Lajos is a göröghöz hasonlította a magyar gazdaság állapotát, mert szerinte csőd fenyeget, és ezzel zuhanórepülésre kényszerítette a forint árfolyamát, tönkretette a devizahiteleseket és még a Hong Kong-i tőzsdét is megzavarta. Pedig ez akkor sem volt igaz, hiszen a Bajnai-kormány kifejezetten sikeresen kezelte a válságot, az összes gazdasági adat ezt bizonyítja – de nekem nem kell ezt elhinni. Emlékszünk még, ki mondta azt, hogy az akkori magyar teljesítményért „tulajdonképpen kijárna, hogy a külföld kalapot emeljen”? Orbán Viktor, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott terjedelmes, 2010. november 10.-i interjúban! Amelyben azt fejtegette, hogy az utolsó két magyar kormány – a Bajnai-kormány és pár hónapja már az ő kormánya – remek választ adott a válsághelyzetre. Akkor még az elődje sikerének nemzetközi elismerésén akart osztozkodni.

Aztán, ha már a görögökhöz hasonlítjuk magunkat, arról se feledkezzünk meg, hogy az ottani életszínvonal, a munkabér és a nyugdíj „fényévekre van” a magyartól. Más kérdés, hogy az athéni kormányok elkúrták – nem kicsit, nagyon – a gazdaságot, túlköltekeztek és eladósították az országot. Annyira, hogy majdnem kiestek az euróövezetből. Amitől mi még „fényévekre vagyunk”…

Varga Mihály azzal is dicsekedett, hogy a 2008-ban felvett IMF-hitelt, a több mint 7 milliárd eurót visszafizettük. Persze, sokkal drágább piaci hitelekből… Amúgy az államadósság ma rekordokat dönt…

Ez a miniszter kivételesen nem hülye, ért is a gazdasághoz, nem ész nélkül mondja a hülyeségeket, mint a papagájkommandó tagjai. Annál nagyobb az ő bűne, ha beáll a habonyista lózungokat terjesztők közé.

Embertelenül bánnak a rokkantakkal a felülvizsgálatokon

A FELÜLVIZSGÁLAT KÖZBEN elszenvedett sérelmekre, megalázó procedúrára panaszkodnak a rokkantak. A 2012-ben bevezetett rendszer az elvtelen spórolásról szól – állítja Demeter Éva, a Korhatár Alatti Rokkantak Országos Szervezetének (KAROSZ) szakmai irányítója.

– Ordított velem a felülvizsgáló orvos, hogy vegyem tudomásul, nem kapok egy fillért sem, ha nem megyek el kellő időben a pszichiátriára. Volt olyan, hogy órákat várakoztam az orvosra, de nem hívtak be, haza kellett mennem. Belefogytam a hercehurcába, akkor meg azért gúnyoltak ki, hogy lehetek ilyen sovány – panaszolja egy 50 éves, Szolnok megyében élő nő, aki 27 ezer forint rokkantsági ellátást kap. Korábban csaknem havi 70 ezer forint járt neki, mivel 67%-os egészségkárosodást állapítottak meg nála, ám ezt lecsökkentették 40%-ra. Időközben előfordult, hogy hónapokig nem kapott ellátást. – Mi lenne, ha a férjem nem tartana el, éhen halhatnék? – kérdez vissza.

 A rokkantak embertelennek tartják a 2012-es törvény óta kialakult állapotokat, és fájónak érzik, hogy „naplopóknak” bélyegezzék őket. Jó néhányan pert indítottak, hogy visszakapják a korábbi ellátásukat. Sokan azonban rettegnek és már a felülvizsgálatra sem mernek elmenni, mert attól tartanak, hogy visszaminősítik őket – mondta lapunknak Demeter Éva, a KAROSZ szakmai vezetője és szóvivője.

 Nagyjából háromszázezren lehetnek hazánkban a nyugdíjkorhatár alatti rokkantak. Sokan közülük meg sem érik majd, hogy nyugdíjat kapjanak: vagy korábban meghalnak, vagy nem lesz hozzá elég szolgálati idejük. A rokkantsággal eltöltött idő ugyanis 2012 óta nem számít az öregségi nyugdíjhoz jogfenntartó szolgálati időnek.

 Általában 50 éves korukban, csaknem 30 éves szolgálati idő után rokkannak le az emberek, de mivel körükben az átlagéletkor 62 év, hiába fizették évtizedekig a járulékot, sokan közülük nem élvezik majd a nyugdíjas éveket. Akadnak, akik rokkantként azért maradnak ellátatlanok, mert sokáig gyesen voltak, főállású anyaként nevelték a gyerekeiket, netán családtagot ápoltak, ezért nem szerezték meg a szükséges – az utolsó 15 évben legalább 10 év – jogosultsági időt.

 Akadt olyan korosodó asszony, aki 6 évig ápolta az édesanyját, eközben gerincsérvet kapott, a rokkantellátás azonban nem járt neki és a nyugdíjkorhatárt sem érte el. Mondták, tartsa el a férje, de közben ő is meghalt, így a nő ott maradt bénán, özvegyen, ellátatlanul. Egy negyvenes éveiben járó ápolónőt pedig, aki a betegágyak mellett szerezte a gerincbaját és egyedül neveli a gyermekeit, figyelmeztették: ne panaszkodjon nyilvánosan, hogy csak néhány ezer forintot kap havonta, és ne kuncsorogjon, mert elvehetik tőle a lányait.

 Tragikus történetek, kilátástalan élethelyzetek elszenvedői keresik fel a KAROSZ-t. Lelketlenség, hogy megszavazták azt a törvényt, mely végül is sok családot arra kényszerít, hogy eltartsák rokkant hozzátartozójukat, habár az illető évtizedekig fizette a járulékokat. Az új komplex minősítő rendszer a többféle betegséggel élők számára hátrányos, sokszor az orvosi dokumentáció is hiányos – derül ki a tapasztalatokból.

 Az új rendszerben a szociális helyzetet is vizsgálják, ami megalázó családlátogatásokat eredményez. Megesett: egy rokkant asszonynak azt javasolták, hogy a fia újdonsült barátnőjével tartassa el magát. Máskor meg egy évtizedekkel ezelőtti műhiba miatt műtött állkapoccsal élő, több kórtól is szenvedő, nehezen beszélő tanárnőt kapacitáltak arra, hogy álljon újra munkába.

 – Cinikus dolog arra biztatni a megrokkantakat, hogy legyenek öngondoskodók, s évtizedes betegségek után álljanak munkába, miközben a rehabilitáció rendszere sem igazán működik. Itt már pszichikai hadviselés folyik, és az emberek kiszolgáltatottak – meséli Demeter Éva. A rászorulók érdekvédelmével foglalkozók szerint a helyzet drámai, hosszú távon humánkatasztrófával fenyeget. Elég egy baleset, és egyetlen fillér nélkül maradhat az ember. A rokkantak tömegeire várhat ínség, a betegek közül sokan kerülhetnek az utcára.

A háború elől menekültek, Magyarországon kaptak a gonoszságból

Pécsről indult az InterCity kora délután. A szerelvényhez egy plusz kocsit csatoltak, amelybe bezsúfolták a menekülteket, majd rájuk zárták az ajtót, nehogy leszálljon valaki útközben. 

Csak ennek a vagonnak az ablakában lógnak fürtökben az emberek. Gyerekek kiabálnak a peronon állók felé: „Budapest?" Az igenlő bólogatásra nagy felfordulás kerekedik odabent, férfiak próbálják kinyitni az ajtókat, de hiába. Még Pécsett lezárták és csak kívülről nyithatók.

A Migration Aid aktivistái segítenek nekik leszállni. Szírek és afgánok ugrálnak le egymás után a vonatról, és fegyelmezett sorokban követik a segítőiket egészen az aluljáróig, ahol vizet és szendvicset kapnak, megnézik a papírjaikat, térképet osztanak nekik, majd célállomás szerint ültetik le őket különböző helyekre.

Ekkor találkozunk „Babával”, az arabul is beszélő agyontetovált férfival, akinek a fejére 400 ezer forint vérdíjat tűzött ki a Betyársereg. Épp egy kislány sebeit látja el. Maya és családja a debreceni menekülttáborból szökött meg néhány nappal ezelőtt.

A nagymama azt mondja, amióta úton vannak, soha semmi bajuk nem volt, Debrecenben viszont az ágyi poloskák összecsipkedték a gyerekeket, arcukat és testüket fekélyes sebek borítják, mégsem kaptak orvosi ellátást, ezért jöttek a fővárosba.

„Otthon mindent pénzzé tettünk, 25 ezer euróval a zsebünkben indultunk el. Majdnem mindet az embercsempészeknek adtuk, akik otthagytak minket Ukrajna közepén. Azt sem tudtuk, hol vagyunk.

Most elszöktünk a táborból, már az sem érdekel, ha kitoloncolnak bennünket, felnőtteket, csak a gyerekeknek ne kelljen visszamenni a háborúba.

Miattuk jöttünk el, hogy legalább nekik legyen esélyük az életre” – mondja könnyes szemekkel a kislány nagymamája.

Egy hátizsákos kisfiú jelenik meg az adományos dobozok közelében. Tökéletes angolsággal kér egy kis édességet és egy plüssjátékot, hogy ne féljen éjszaka a „nagy, fekete ruhás emberektől”. Eddig egy éjszakát töltött itt, de alig aludt. Szüleivel a pékség közelében ültek le. A boltos egy cseppet sem volt kedves velük.

Nem sokkal később megérkeznek a rendőrök. Állampolgári bejelentésre vonultak ki, valaki ugyanis kifogásolta, hogy nem lehet közlekedni a menekültek miatt az aluljáróban.

Sorra állítják fel a földről az embereket,

Az öthetes kisbabával üldögélő nőt sem kímélik,

neki is mennie kell.

Mindezt méla nyugalommal nézi végig a lépcsőn ülve egy fekete ruhás, bakancsos fiatalember és közben elégedetten mosolyog. „Jobbikos – mutat felé Judit néni, aki egy botra támaszkodva osztja a banánt és a barackot a gyerekeknek – ismerjük már arcról őket, mindennap jönnek errefelé. Egyik nap követtek a buszon, aztán az egyik megállóban hirtelen leugrottam, nem tudtak tovább utánam jönni. Januárban törtem el a lábamat, és még mindig bicegek, de így is kicseleztem őket.”

Megjelenik egy nő is, akit felháborít a menekültek látványa. Az önkéntesek próbálnak szót érteni vele, de tántoríthatatlan. „Ki kell takarítani őket!” – kiabálja, majd sarkon fordul és elsiet.

Néhány perc alatt szinte kiürül az aluljáró. A tömeg útnak indul, tudják, hogy visszajöhetnek, ha elmentek a rendőrök.

Addig is többen a közeli parkba mennek, ahol van csap és tudnak fürdeni. Tusfürdőt és szappant adományként kaptak, azzal mosnak, azzal fürdenek a jéghideg vízben, ruháikat a padokon szárítják. A rendőrök azonban innen is elzavarják őket, úgyhogy nincs mit tenni, sétálgatnak a közeli utcákban.

Most tudunk nyugodtan beszélgetni Babával, aki közben egy sebet lát el az aluljárónak azon a pontján, ahol néhány napja a szíriai belügyminisztérium egyik főmunkatársa feküdt.

Azt mondja, napi 60 ezer forintot költenek gyógyszerre, mert ezek az emberek eddig sehol sem kaptak orvosi ellátást.

Fertőtlenítőt, kötszereket, fájdalomcsillapítókat adnak azoknak, akiken látják, szükségük van rá.

A fiú, aki odahaza katona volt, és akinek egy hét után most kerül először sebtapasz a bokájára, sírva fakad. „Ez a fiú az Iszlám Állam elől, a kiképzőtáborból menekült el, még gyerek, akinek szüksége lenne egy befogadó társadalomra, amelyik segít neki, de itt az emberek elnézik, ahogy gyerekek fekszenek a földön. Akkor ez egy európai uniós ország? Nem, ez egy balkáni ország, gonosz emberekkel!” Ekkor Baba a kivarrt karjaival magához húzza, átöleli és puszit nyom a fejére.

Tusványoson elolvadtak az átalakított közmédiától

Jó úton indult el a közmédia átalakítása, a nézői érdeklődést tekintve a tendenciák pozitívak – hangzott el a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor közmédia sátrában rendezett kerekasztal-beszélgetésen csütörtökön.

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte a március 15-től megvalósult változásokat, a M1 aktuális hírcsatorna és a Petőfi TV indulását, utóbbival elsősorban a fiatalokat szeretnék megszólítani.

Július 18-től bővült a portfólió az M4-es sportcsatornával, amely nagyon komoly eredményeket és sikereket tudhat máris magáénak – tette hozzá.

Siklósi Beatrix, a Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek főszerkesztője elmondta: az átalakítások nyomán a március 16-tól július 5-ig terjedő időszakban a közmédia nézettsége enyhe mértékben növekedett.

Hozzátette: a több mint száz fogható magyarországi csatorna közül a Duna a harmadik, az M1 aktuális hírcsatorna a negyedik, a Duna World a hetedik, az M2 pedig a kilencedik helyre került.

 

Fizetnének, de elküldöm őket, mert rontják az üzletemet

Budapesten már lassan egy hónapja mindennapos a Nyugati és Keleti pályaudvarok környékén ücsörgő, vagy a vendéglátóhelyeken mosdó, telefonukat töltő migránsok, menedékkérők látványa. Vannak helyek, ahol már ki sem szolgálják őket, mondván: elriasztják a többi vevőt. Legtöbben a török éttermekbe térnek be, remélve, hogy könnyebben kérhetnek és kaphatnak némi segítséget a folytatáshoz. A fővárosban napokig hajléktalanként élő migránsok helyzetének rendezésére eddig egyetlen hatósági lépés sem történt. Az Abcúg riportja.

„Élni? Itt? Inkább csak elvannak valahogy, amíg tovább nem tudnak menni” – mutat a pult mögül az út túloldalán, a Keleti pályaudvar melletti füves területen a fák alatt hűsölő csoportokra a pályaudvar szomszédságában működő török kebabos üzletvezetője. A gyerekek futkároznak és játszanak a fűben, a felnőttek meg a fák alatt hűsölnek. Menedékkérők, akik riportalanyunk szerint körülbelül egy hónapja jelentek meg tömegesen a pályaudvar környékén, és ezzel együtt a közeli vendéglátóhelyeken is.

A Nyugati és Keleti pályaudvarok környéki török éttermek dolgozói számára napi tapasztalat lett, hogy a továbbutazásukig, vagy esetleg valamelyik menekülttáborba való eljutásukig Budapesten állomásozó menedékkérők főleg hozzájuk térnek be mosdani, a wc-t használni és mobiltelefont tölteni. Van vendéglős, aki megtűri, van, aki ki sem szolgálja az egyébként fizető vendégként érkező menedékkérőket.

Akinek már túl sokan vannak, az ki sem szolgálja őket

Alig egy hete az Abcúg munkatársa találkozott egy menedékkérővel, akinek a telefonjába az egyik nagyobb budapesti török étteremlánc Nyugati pályaudvar környéki címe volt felírva, mint budapesti érkezési pont. Mikor azonban a férfi és családja, útitársai beléptek az étterembe, a hely dolgozói kiküldték őket – mondván, itt nem kapnak kiszolgálást.

„Igaz, hogy segítettünk néhány menedékkérőnek korábban, de egyre többen lettek, és az egész már túl nagy terhet jelentett. Egy-két hónapja már nem engedjük be őket” – indokolta az étterem dolgozóinak eljárását az Abcúgnak az ominózus étterem üzletvezetője. A törökországi születésű férfi szerint nagyon zavarták az üzlet forgalmát a nagy tömegben érlező migránsok, ezért próbálják távol tartani őket. „Sajnálom őket, de amikor itt tisztálkodtak tömegesen a mosdóban, az elijesztette a vedégeket” – magyarázta, majd szabadkozva hozzátette: nemrég még egy törzsvendég is jelezte, hogy inkább nem jön miattuk.

„Fizetnének, persze, ezzel nincs gond. De el kell küldenem őket, mert rontják az üzletemet” – folytatta. Ha kinézetéről, vagy esetleg a nyelvtudás hiányáról látszik valakiről, hogy frissen érkezett menedékkérő, „akkor kedvesen kitessékeljük őket” – mondta, majd sietve hozzátette: „Értse meg, nekem a vendégeim igényeit kell szem előtt tartanom!”.

A kulturális közelség miatt kereshetik fel a török éttermeket

Ugyan nem derült ki, ki és miért ajánlotta a férfinak a helyet, az esetről megkérdeztünk több török étteremtulajdonost, akik úgy vélekedtek: valószínűleg azt gondolják a nyelvtudást és helyismeretet nélkülöző menedékkérők, hogy a helyi araboktól talán könnyebben kérnek és kapnak segítséget ügyes-bajos dolgaikban. „Többen jöttek már azzal a kéréssel, hogy segítsek a pénzükhöz hozzáférni” – magyarázza a cikk elején említett Keleti melletti kebabos, milyen kérésekkel találják meg őt a betérő migránsok.

Ennek magyarázata, hogy a menedékkérők nagyon gyakran valamelyik nyugati országban élő rokontól, ismerőstől kapnak anyagi támogatást a továbbutazáshoz. A tranzakció legtöbbször a Western Union nemetközi személyi pénzforgalmat bonyolító cég rendszerén keresztül történik, és a pénzfelvételhez szükséges például a címzett személyazonosító okmánya. Mivel a legtöbb menedékkérő a nehezebb beazonosíthatóság érdekében megszabadul hivatalos irataitól, sokan a helyieket – így például a nyilatkozó kebabost – kérik meg, vegyék fel azt a 100-200 eurót, ami Németországból, vagy Franciaországból érkezik.

„Nekem itt makulátlannak kell lennem”

„Megmondom őszintén, én eddig még egyáltalán nem segítettem ezeken a menekülteken, pedig hívtak muszlim barátaim is jótékonykodni. Röstellem, de ez az igazság” – magyarázta egy másik körúti kebabos, aki, mint mondta, kivétel nélkül kiszolgál bárkit, de ennél többet ne várjanak tőle. Hozzá is gyakrabban térnek be az utóbbi időben Budapesten várakozó migránsok.

A férfinak meggyőződése, hogy az országba illegálisan érkezőkön segíteni veszélyes lehet rá nézve, bajba keverheti őt. Nem magyar vállalkozóként neki sokkal óvatosabbnak kell lennie – mondta -, mert szerinte őt törökországi kurdként sokkal gyakrabban ellenőrzik, mint a magyar vállalkozókat. (Az illegális határátlépés közben előállított migránsok a menedékkérelem beadását követően teljesen legálisan tartózkodnak az országban addig, amíg a kérelmükett elbírálják, így nekik segíteni sem illegális – a szerk.)

„Van, hogy a fél napot itt töltik”

A már említett Keleti pályaudvar környéki török étteremben továbbra is kiszolgálják a rendszerint kisebb csoportokban érkező, szegényesen festő menedékkérőket. „Semmi rosszat nem csinálnak, és természetesen fizetnek is, szóval miért ne szolgálnám ki őket?” – kérdez vissza az üzletvezető. Azt mondta, biztos benne, hogy a környékbeli gyorséttermekbe a biztonsági őrök be sem engedik a migárnsokat, ezért is jönnek inkább hozzájuk.

Főleg a reggeli és a késő délutáni órákban érkeznek, itt mosakszanak és végzik el a dolgukat, vagy töltik fel a mobiltelefonjaikat – meséli a tapasztalatait a török étterem dolgozója. Egyetlen probléma van velük: mivel egész álló nap nincs mit csinálniuk, van, hogy órákat elüldögélnek az étteremben az ételük fölött – folytatta. „Ilyenkor viszont tényleg rájuk kell szólnunk, hogy adják már át a helyet az új vendégeknek” – tette hozzá az üzletet vezető nő.

Az elmúlt egy hónapban rengetegen megfordultak náluk, mégis vannak naponta visszatérő ismerős arcok a török étteremben – számoltak be a jelenlévő dolgozók. Sokan vannak, akik nem csak egy-egy napot, hanem akár hosszabb időt töltenek el Budapesten gyakorlatilag hajléktalanként, mielőtt valahová továbbállnának.

Kezdeni kéne valamit ezzel

A megkérdezettek mindegyike úgy látja, a hatóságok felelőssége, hogy kezdjen valamit a Budapest belvárosi területein lézengő migránsokkal, hiszen sem nekik, sem a város lakóinak nem jó, ha ez huzamosabb ideig így marad.

A mostanra kialakult, eddig példátlan helyzet legfőbb oka, hogy a Magyarországon működő menekült befogadó állomások jelenleg többszörösen túlterheltek. A menekültügyi ellátórendszer egyszerűen nem képes megbirkózni rekord számú menedékkérővel. Miközben a táborokat és az ottani korülményeket már lassan két éve dugdossák a sajtó elől, a menedékkérők egymást beszélik le arról, hogy a határrendészet utasítása szerint elmenjenek a számukra kijelölt befogadó állomásra.

Sokan ehelyett választják azt, hogy valahogy kibekkelnek a fővárosban az utcán pár napot, aztán valószinűleg vonatra szállnak nyugat felé. Míg korábban a rendőrség – látva a menedékkérelemről szóló papírjaikat – egyszerűen visszaküldhette a regisztrált menedékkérőket a nekik kijelölt táborba, most hiába tenné, hely már egyébként sincsen. így gyakorlatilag nem lehet mit kezdeni a problémával.

Konténerekben fogják elhelyezni az illegálisan érkező embereket Magyarkanizsán

A menekültek elhelyezésére alkalmas konténereket helyeznek ki a szerb-magyar határ közelében fekvő Magyarkanizsa rendőrőrsének udvarán – jelentette a szabadkai Pannon RTV szerdán.

Helyszíni tudósítójuk beszámolója szerint az egymáshoz kapcsolódó négy konténerben mosdókat és zuhanyzókat állítanak fel, valamint pihenésre alkalmas helyiségeket alakítanak ki. A szerb kormány támogatásával felállított konténereket annak a napi 150-200 embernek szánják, akit illegális határátlépés közben fognak el, és a rendőrségen nyilvántartásba vesznek. Az építmények várhatóan 3-4 nap múlva kerülnek használható állapotba.

A magyarkanizsai önkormányzat ezen kívül azt is tervezi, hogy a településen kívül is kialakít egy pihenőhelyet, hogy a naponta több mint ezer újonnan érkező közel-keleti és afrikai menekült ne a parkokban és az utcákon tartózkodjon. Egy lehetséges menekülttábor kialakítását azonban határozottan ellenzik a helyi politikusok és az ott élők.

Lackó Róbert, az önkormányzat illetékese kedden a Pannon RTV-nek elmondta: rendszeresen tisztítják és fertőtlenítik a köztereket, valamint egy segélyszállítmányból vizet is osztanak a menekülteknek. A szerb kormány hasonló konténerek felállítását tervezi Szabadkán is.

FAZ: Orbán figyelmeztette Lázárt

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban kommentárt és Lázár Jánosról portrét közölt csütörtöki számában.

A Segélykiáltás Magyarországról című kommentárban a szerző, Nikolas Busse kiemelte: Európában nem lenne szabad azzal "elintézni" a szerb határon épülő határkerítés ügyét, hogy csupán "az Orbán-kormány újabb populista manőveréről" van szó, mert "az eset nem ilyen egyszerű". Rámutatott, hogy a népességhez viszonyítva az egész EU-ban Magyarországra érkezett a legtöbb menedékkérő az első negyedévben, és egy lakosra vetítve Magyarország három és félszer annyi menekültet fogadott be, mint Németország.

"Ezért a kerítés mindenekelőtt egy kis nép segélykiáltása, amelyet nem csak az EU-bizottság nem hallott meg" – hangsúlyozta a FAZ szerzője.

Ugyanakkor "kérdéses", hogy a kerítés a gyakorlatban segít-e a magyarokon – tette hozzá Nikolas Busse. Kiemelte, hogy az eset rávilágít, "mi forog kockán: amennyiben az európai menekültpolitika nem vezet jobb eredményekre, visszatérnek a sorompók a kontinensre".

A FAZ Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterről Kerítéskirály címmel közölt portrét, amelyben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy Lázár János Orbán Viktor "jobbkeze" és a "fiatal gárdához" tartozik, amely már erősebben határozza meg a kormány és a Fidesz arculatát, mint az 1989-es Fidesz-alapítók csoportja, a "régi gárda".

Lázár János vezetésével a Miniszterelnökséget "egyfajta árnyékkormánnyá" építették ki, és a tárcavezető Orbánhoz hasonlóan szívesen "áll bele a politikai vitákba". Ugyanakkor ezek során már "a főnökkel is hajba kapott". Ezért "figyelemreméltó" volt, hogy Orbán tavasszal arra intett, senki nem állhat a törvények felett, és nem élhet vissza a hatalmával. Ez figyelmeztetés lehetett a fiatalabb nemzedék egészének, vagyis Lázárnak is – fejtette ki Stephan Löwenstein, megjegyezve, hogy a politikában "öreg róka" miniszterelnök "lebegteti", hogy még mindig "trónörökösnek" számít-e Lázár.

Mindenesetre a menekültpolitika témájával a Fidesz ismét biztosította "véleményvezéri" pozícióját az országban, az pedig, hogy Lázár ehhez hozzájárult, megerősíthette helyzetét – vélekedett a FAZ tudósítója.

Rengeteg 14 évesnél fiatalabb ellen indult büntetőeljárás

Az új büntető törvénykönyv speciális szabályai alapján 2013 második félévében 14 ügyben 17, 2014-ben egész évben pedig 34 ügyben 42 olyan fiatal ellen indult büntetőeljárás, aki még nem töltötte be a 14. életévét – közölte a Legfőbb Ügyészség csütörtökön az MTI-vel, miután lezárult a témában folytatott vizsgálata.

A Legfőbb Ügyészség gyermek- és fiatalkorúak bűnügyeivel foglalkozó osztálya a közelmúltban törvényességi szempontból áttekintette a 12 és 14 év közötti terheltek ellen 2013. július 1. és 2014. december 31. között indult büntetőeljárásokat. A 2013. július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv számos speciális garanciális szabályt tartalmaz ebben a körben. Az új Btk. megjelöli azokat a súlyos bűncselekményeket – például emberölés, halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás –, amelyek esetén a 12. életévét betöltött fiatal is büntetőeljárás alá vonható, feltéve, ha a bűncselekmény elkövetésekor rendelkezett a következmények felismeréséhez szükséges belátással. Azaz: a bűncselekmény elkövetésének időpontjában értelmileg és erkölcsileg kellően fejlett volt ahhoz, hogy felismerje a tett jogellenességét, és ez alapján cselekedjék.

Az ilyen életkorú terhelt beszámítási képessége és büntetőjogi belátási képessége tárgyában egyesített igazságügyi elmeorvos szakértői és pszichológus szakértői véleményt kell beszereznie az eljáró hatóságnak.

A 12 és 14 év közötti terhelttel szemben joghátrányként csak intézkedés alkalmazható. Ez annyit jelent, hogy a szabadságelvonással nem járó intézkedések közül a megrovás, a próbára bocsátás és – ha a terhelt az ítélet meghozatalakor a 16. életévét betöltötte – a jóvátételi munkavégzés, végső soron a szabadságelvonással járó javítóintézeti nevelés elrendelése jöhet szóba. Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az ilyen életkorúaknál is az általánosan irányadó szabályok szerint rendelhető el.

Az ügyészség által közölt adatsor szerint 2013 második félévében 14 ügyben 16 olyan fiú és egy lány ellen indult büntetőeljárás, aki még nem töltötte be a 14. életévét. Tavaly pedig ugyanebből a korosztályból 34 fiú és 8 lány ellen.

Azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság már megállapította a 14 évesnél fiatalabb terhelt büntetőjogi felelősségét, joghátrányként jellemzően két és három év közötti javítóintézeti nevelést alkalmaztak, csupán egy esetben fordult elő próbára bocsátás elrendelése (egy évre). Az ügyek túlnyomó többsége rablás miatt folyik, de egyben csoportosan elkövetett kifosztás, egyben pedig életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt indult a büntetőeljárás.

A legtöbb ilyen cselekményt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban követték el, Tolna, Békés és Komárom-Esztergom megyében pedig nem indult 14 évesnél fiatalabb ellen büntetőeljárás.

Az ilyen nyomozások az ügyészség fokozott felügyelete mellett folynak. A vizsgálat megállapítása szerint a felügyeletet gyakorló ügyészségek különös körültekintéssel jártak el, átirataik hatékonyan szolgálták a speciális anyagi jogi és eljárásjogi szabályok betartását és érvényesülését a nyomozó hatóságok tevékenységében.

Mindennek eredményeként a kezdeti kisebb hiányosságok jórészt megszűntek, ugyanakkor a szakértő igénybevételével kapcsolatban a nyomozó hatóságok – esetenként a kirendelt szakértő – részéről továbbra is bizonytalanságot tapasztalt az ügyészség.

A szakértői bizonyítást – a minisztériumi rendelet mellett – az e tárgyban 2013 júliusában kiadott legfőbbügyész-helyettesi körlevél is segíti – írták.

Fidesz: ha a baloldalon múlik, ma nincs nyugdíj

A Gyurcsány-Bajnai-kormányok veszélybe sodorták a nyugdíjrendszert, ha a baloldalon múlik, akkor ma nyugdíj sincs – reagálta a Fidesz-frakció szerdán Korózs Lajosnak, az Országgyűlés népjóléti bizottsága szocialista alelnökének kijelentéseire. 

Az MSZP politikusa szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány hibájából nem tudnak a magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjkorhatárt elért tagjaiknak járadékot fizetni.

A Fidesz-frakció szerint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok az emberek nyugdíj-megtakarításait külföldi érdekeltségű magánnyugdíjpénztáraknak adták, amelyek elcsalták az emberek nyugdíjjárulékát.

"A szocialisták a nyugdíjrendszert az összeomlás szélére sodorták, minden harmadik forint hiányzott a nyugdíjkasszából, és már csak az IMF-hitelből tudták fizetni a nyugdíjakat" – tették hozzá.

A Fidesz szerint ugyanakkor ma a nyugdíjak biztonságban vannak, a nyugdíjrendszer fenntartható és stabil, a kormányváltás óta minden évben legalább inflációkövető nyugdíjemelést hajtottak végre.

 

 

 

Havonta majd' bruttó félmillióba fáj Orbán Viktor Facebook-oldala

A szocialisták a Miniszterelnökség kiadásairól érdeklődtek, amire válaszul egy 172 oldalas dokumentumot küldtek meg Lázár Jánosék. Ebből többek közt kiderül mennyiért készítik pontosan Orbán Viktor Facebook-oldalát – írta meg az Index.

"A miniszterelnök közösségi oldalának adminisztrátori feladatainak ellátása" tárgyú megbízási szerződés bruttó 2 millió 921 ezer 400 forintról szólt a 2015. január 1 és június 30 közötti időszakra, ami fél éven keresztül havi átlag bruttó 486 ezer 900 forintot jelent.

Az újság azt is kiszámolta: az első félévben 97 poszt jelent meg a kormányfő közösségi oldalán, tehát egy poszt bő 30 ezer forintba kerül az oldalon.

Hogy hivatalosan ki a megbízottja a Facebook-oldal szerkesztésének, az a dokumentumokból nem derült ki.

Orbán Viktor közösségi oldalán a legutolsó poszt egy fotó volt, amit horvát nyaralása kapcsán osztott meg elmebeteg rajongóival.

 

Medveczki Zoltán
medveczki@vnet.hu
Huszár Attila
attihusz@gmail.com
Fel

 

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Arhívum
Március
       
Április
         
Május
       
Június
         
Július
       
MALOMVÖLGYI TÁBOR
Táborozás
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Hun TV
Hun TV